FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 


 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Trópusi, társasa akvárium 200 , Ă©desvĂ­zi növĂ©nyes,kishalas, Dél-amerikai jellegű akváriumo, Aranyhalak: etetés, gondozás, , akvárium Megszüntetve 2012, no, Ä‚Ĺ desvĂ­zi nÄ‚Ĺ›vÄ‚Ĺ nyes,, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu

A 10 utolsó kereső szó:

Aranyhalak: etetés, gondozás, , TrĂłpusi, tĂ·rsasa akvĂ·rium 2, Trópusi, társasa akvárium 200 , malawi 6db frontosa mpimbve , kezdetek,régi lakók,és mostani, nevelde,dél amerikai,közép ame, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Ă©desvĂ­zi növĂ©nyes,kishalas, Dél-amerikai jellegű akváriumo

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

SüGéR TARTáSA AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. cikk
Vitorláshalak 2. rész

Vitorláshalak 2. rész   
Fórumtásrsunktól imperatore-tól egy újabb nagyszerű cikket olvashatunk a vitorláshalak tartásáról.

Ez alkalommal már bevezet minket a genetika alapvető rejtelmeibe mintegy kedvcsináló, ízelítő gyanánt.

 

 

Tovább

2012-04-02 18:41:33
Cimkék: Lexikon
Szólj hozzá!

2. cikk
Paraneetroplus (Vieja synspilus) melanurus

Paraneetroplus (Vieja synspilus) melanurus   
Részletes, gyakorlatias leírás olvasható a amerikai sügéresek egyik nagy kedvencéről.

Egy olyan személy tollából olvashatjuk e remek sorokat,

aki maga is lelkes tartója, tenyésztője eme pompás halaknak.

Tovább

2012-01-09 14:41:27
Cimkék: Édesvizi, Akvarisztika
1 hozzászólás

3. cikk
Hasznos linkek

Az alábbi cikk segít az akvarisztikában hasznos web oldalak megtalálásában. Szerkesztése folyamatos.

Akinek van hasznos webcíme kérjük hogy admin9-nek vagy Díszhalnak küldjétek el.

Köszönjük segítségeteket, mivel ez által sok hasznos információt tudunk közkincsé tenni.

Ami már eddig beérkezett azokat folyamatosan dolgozzuk fel.

 

 

Tovább

2011-10-12 22:11:51
Cimkék: Hasznos linkek
16 hozzászólás

4. cikk
A vitorláshalak

A vitorláshalak   
Részletes leírás sokak kedvencéről a vitorláshalról.

Bemutatásra kerül mind a három fajtája, élvezetes olvasnivalót kínálva rajongóinak.

Tovább

2011-09-14 16:11:56
Cimkék: Édesvizi, halak, Lexikon
4 hozzászólás

5. cikk
2400 literes akvárium készítése

2400 literes akvárium készítése   
 "Álomból valóság"

Tovább

2011-07-06 21:01:44
Cimkék: Akvárium barkács tippek
20 hozzászólás

6. cikk
Julidochromisok

Tóth István cikke a tanganyika-tavi sügér családról.

Tovább

2010-12-08 13:24:23
Cimkék: Halak élolények
3 hozzászólás

7. cikk
Pillangó tarkasügér (Mikrogeophagus ramirezi)

Pillangó tarkasügér (Mikrogeophagus ramirezi)   
Rain cikke a közkedvelt ramiról.

Tovább

2010-03-20 21:51:23
Cimkék: Halak élolények
8 hozzászólás

8. cikk
Uaru amphiacanthoides

Uaru amphiacanthoides   
Az Uaru amphiacanthoides HECKEL 1840 - tartás, viselkedés, társítás, tenyésztés.

Kasi Mátyás - AME Nagytestû közép- és dél-Amerikai sügér szekció

Tovább

2005-09-16 23:20:40
Cimkék: Halak élolények
Szólj hozzá!





#202953

kaktusz

kaktusz

Budapest
Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.04.23.
23 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szia!
Először is örülök, hogy az afrikai sügeresek táborához való csatlakozást tervezed!
Ami a terveidet illeti az a megvalósíthatósági határon mozog. Malawi sügérek 200 l alatti tartása nem egyszerű de nem is lehetetlen és szerencse is kell hozzá. A 175 l-ben max 2 fajt javasolnék és sok búvóhelyet, 6+6 induló létszámmal. Lehetőleg növendékekkel, mert úgy könnyebben összeszoknak. Yellow és saulosi párosítás megfelelő lehet. Kezdőként és harmadik halként a demasonit NEM javaslom. Szerintem igen macerás hal a demasoni. Étkezés és viselkedés területén különösen.
Malawi sügerek közül szóba sem kerülhetnek ekkora medencébe a nem mbuna sügerek, melanochromisok, elongatusok, metriaclimak.
A választásodnál ügyelj arra, h egyik se nyomja el másikat (sok búvóhely javíthat ezen az állapoton). Van még jópár fajta amit választhatsz, de itt a felsorolásuk nehéz lenne. Nézz körbe és írd le mit választottál! Aztán majd segítünk a döntésedben.
 
üdv
kaktusz



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Afrikai sügérek


#268204

Brekk

Brekk

Budapest
Hozzászólások: 715
Reg.: 2003.07.14.
163 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nem hárítani akarok, de néhány érdekesség a gép túloldaláról is. Érdekes vevői viselkedések, eladói idegeket borzoló megoldások. Noha Lpocak írt már erről egy blogot, kicsit más oldalról írnám le a leggyakoribbakat.

Egy típus az, aki tudatosan megrendel valamilyen halat "nagyjából a jövő hétre meglesz", oké, megvárja! Majd a beszerzést követően jelzi, hogy vagy elírta és neki nem  piros, hanem citromsárga márványsügér kellett volna és nem tudta, hogy a red az nem az aranysárg a nevet jelöli, vagy hibásan gondolta egy netes képről... esetleg elnézte és nem hím akarái vannak, amikhez nőstényt keres, hanem pont fordítva!
Ezeknek a száma szerencsére alacsony, ilyenkor a tévesen kért halat meghirdetem az oldalon.

Az is előfordul, hogy a válaszban megkapom, hogy szuper, kell a hal, nagyon rég vár már rá, végre megvan. De még nincs hozzá akvárium, még nem sikerült eladni a korábbi halakat, mégsem nősült meg a srác, akinek adta volna ajándékba a rájákat, meg kellene várni talán a karácsonyt stb.

Van eset, amikor 2-3 levelet küldök, telefonálok és egyáltalán nem érni el a vevőt, ilyenkor általában 3-5 hónappal később ír, hogy figyelj, sorry, remélem amit anno rendeltem már eladtad, így most más hal kellene...Ezekkel is szoktam foglalkozni.

Előfordul évente 2-3 eset, bár újabban csak csigákat postázok, hogy gond van a vásárlónál, a halat átveszi, de nem akar fizetni. Ez személyes átadásnál is előfordul, megbízom a vevőkben, előleget nem kérek, részletfizetésbe is belemegyek időnként. Pl. felvállalja, hogy igen, x összeggel jön még, majd jövő héten, majd jövő héten elutalja és rendezni fogja a számláját, majd hirtelen kapok egy levelet 2-3-6 hónap után, hogy meggondolta magát, ő mégsem ilyen halat képzelt el, már nem élnek az állatok, mire fel fizessen ő bármit is? Különben is, a 10-ből 3 egyed gerinchibás lett amire 4-ről 15 centisre megnőtt, azokért ne is próbáljak pénzt felszámítani, sőt visszaküldené! És ha lehet a maradék 7-ből 5-öt sem fizetne ki, mert már egy pár kivállt, neki az is elég, vigyem a többit!
Ugyanakkor nem is rég volt egy csigás eset, ahol a megrendelő egyik rokona vette át a csomagot és véletlenül elfelejtette átadni a címzettnek. A futár kézbesített, a csomag átvéve, a vevő tagad, tartósan, szomszédoknál sincs, hozzá semmi nem került. Majd előkerül 2 héttel később a csomag valamelyik szekrényből, már élettelen csigákkal. Ilyenkor az első reakció, hogy Biztosan csak házakat küldtem és benéztem, a hiba az én készülékemben volt. Élve érkezési garanciát vállaltam, ő pedig csak akkor vette át... Küldjek újakat. Zárom a kapcsolatot, elkönyvelek 2-3 ezer Ft minuszt, megesik. Ezzel is jár a kereskedelem. Ilyenkor előfordul, hogy pár napig új vevők nem érnek el. Vagy hárítok, ha véletlenül valaki ugyanabból a csigából véletlenül pont a szomszéd házba próbálna rendelni...erre is van példa időnként.

A hatéridők kérdése, tartása nagyon gyakran reménytelen, épp ezért inkább már csak nagyjából saccolt érkezésre dátumra veszek fel rendeléseket. Előfordul, hogy amikor egy megrendelő hozzám fordul, az ő hala még valamelyik folyóban úszik a világ másik felén és 6-8 ember közreműködése kell, hogy tényleg ideérkezzen... Az utóbbi időben viszonylagos rendszerességgel utazok ki Németországba, Hollandia közelébe, Csehországba. Ilyenkor előfordul, hogy pl. az esti érkezési időben, útközben megcsúszva este 8 helyett reggel 4-re érek haza, a vevőket pedig csak egy autópálya melletti mcdonalds free wifi-jét használva, vagy Győrtől sms-ben tudom értesíteni... Nem is olyan rég, volt olyan aki 2 órát várt a lakásom előtt, mert ő aztán haza nem megy, ha még csak most léptem át a határt, akkor is megvár, legyenek biztonságban, kipakolva a halai mielőbb!  Ezek is emlékezetesek maradnak. Megoldás talán az 50-100 fajos helyett egy 2000, vagy méginkább 5000 halfajos raktárkészlet lenne, kiírva, lévén ritkaságokkal foglalkozom, hogy Aquarium Glaser Hungary... De majd talán annak is eljön az ideje.



Egyebek -> Archívum -> Felhaboritó


agresszió #115462

kisroka

kisroka

Hozzászólások: 21
Reg.: 2007.12.02.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!

Szal, ott kezdem hogy van egy 160 litees aksim. Ebben van egy soselásdmeg házikészítésu csemperagasztós háttér, egy muanyag fatörzsimitáció, alul sóder, rajta kagylóvázak a keményebb víz érdekében. igazi kis vegyes aksit raktam össze, tudjátok szemre-ész nélkül. Eloször is vala benne 4 db korábban noname, de mostanra megvitatott sáv nélküli zebrasávos sügér (két hím ketto nost.)akkoriban több szumi, 1 zsákos harcsa néhány molly, néhány xifó, egy aranygurámi(kifejlett) és egy vénséges betta. Nemrégen vérszemet kaptam a sügerekre, hát beszereztem egy Heros severus-t és egy márványsügérként árult Melanochromis-t késobb jöttek a zászlós sügerek is (de azok vízcserénél nembírták a kiképzést, róluk nem szólok többet)
Naszóval a Melanochromis pillanatok alatt elverte a fészkét védelmezo zebra hímet( sumák bunyós - alulról támadta mindíg a zebrát) éjszaka eltünt a szumik egy része, itt ott megvolt a maradvány;-csigák megmutatták.
A mollyk azt hittem gyorsak. Tévedtem. Egyszer látom éppen a beltartalmát tépte ki az - mbuna - állítólag( komolyan mondom, a sügeres topikban mondták!! 8O ) foleg növényevo Melanochromis sugerem. Ezzel elkéstem de a többit elpasszoltam. Éjszakánként el-eltünedezett mindíg egy két kisebb halam csak a két legnagyobb xifó maradt meg az "apró" halak közül. Hogy mi a csoda ebben a történetben? A Bettával a kutya sem törodik!!! Lassú, lomha mégis hónapok óta él és virul, az mbuna dög mellett zokszó nélkül elúszik. egy szakadás nincs rajta! Közben szereztem három szumit mert kedves "vidám" jószágok, pláne a majdnem teljesen zöld szumi mert az mindíg kergeti mindkettot - a nála nem sokkal kisebbet meg a jóval nagyobbat is. Talán az üldözött szumik nem is olyan "vidámak"- beállnak egy sarokba fejjel lefele és így kevésbé vannak terrorizálva a sötét szumi álltal. Megtetszett két nemtom milyen lazacszerüség - farka(villás és közepén fekete, vízszintes csík) és a farok alatti úszója narancssárga és a kopoltyúfedo mogott egy fekete folt virít. A hal teste ezüstös kb 4-4,5cm. Namármost abban bíztam hogy fürge hal lévén túlfogják élni az éjszakákat. 50%-ban igazam volt. Az, amelyik kissé gyanus volt, mert nem volt teljsene aktív a mozgása, el is tünt egy reggelre. A Heros mostanában érdekesen viselkedik, szerintem ivaréretté vált és mutatja ezt a zebra nostényeknek is és a bettának is. A Betta zokon vette a feszes úszótartását a Herosnak és egy néhány másodperces birokra keltek. A Betta elsö apró szakadását hordozza uszonyán, de elkergette az ifju Herost! A zsákos harcsa meg robbanásszerüen növekszik gondolom a zebrák folyamatos ikrázási kényszerébol kifolyólag (ikrát-ivadékot felzabálja). Beszereztem négy thorokatum harcsát és egy megyhasú sügeret, hogy ne legyen olyan egyöntetu az akvárium, és most érzem úgy, hogy egyensúlyba került az akvárium a halak számával, és egyensúlyban van az erovel a gyors mozgás.( a Bettát külön kellene raknom, de nem lehet véletlen hogy eddig semmi bántódása nem esett!)

Hogy miért írtam le? Ha valaki tanul a hibámból már megérte és egyéb közhelyek, viszont szerintem tanulságos, és mindenképpen említésre méltónak tartottam dióhéjban közölni az eseményeket.

hi!


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Agresszivitás az akváriumban


#126894

Kocka

Kocka

Komló
Hozzászólások: 147
Reg.: 2004.02.02.
6 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Kopoltyúférgek a diszkoszoknál és más halaknál!

1. Bevezetés

1.1 Tünetek
A kopoltyúférgek elleni küzdelem nem csak a haszonhalaknál, hanem a trópusi díszhalaknál is nagy szerepet játszik. A dél-amerikai sügéreknél, különösen a diszkoszok tenyésztésénél okoznak problémát, megjelennek a halak kopoltyúján és a testükön is, és jelentos veszteségeket okoznak a fiatal halállományban.
Kopoltyúférgek jelentosen elszaporodnak a gazdaállaton, nagy csokrokban lógnak a kopoltyú nyálkahártyáján, és élosködnek a kopoltyúfedélen. Ez a kopoltyúk elnyálkásodásához vezet, mely ezáltal összeragad. Súlyosabb esetben a kopoltyú nyálkahártya sejtjei károsodhatnak, a véredények elszakadhatnak, s így a gázcsere - azaz az oxigén felvétele és a CO2 leadása a kopoltyúkon keresztül - erosen legyengül.
Amíg az enyhén fertozött halak surubben nyitogatják a kopoltyúikat, addig egy erosebb fertozésnél (egyik vagy mindkét kopoltyúfedél eláll) szaporább a légzés és a betegség végso stádiumában a halak a vízfelszín alatt pipálnak. A férgek tömeges megjelenésénél kopoltyúpirosodás, vérzés, megnagyobbodás, és elnyálkásodás is megfigyelheto, de extrém esetben a kopoltyúk teljesen le is állhatnak.
img049_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
A fertozés mértékétol függoen a kezeletlen fiatal állatok néhány nap alatt elpusztulhatnak, ez azonban nem csak diszkoszhalakra igaz, hanem hasonló megfigyeléseket végeztek a tavakban tartott pontyoknál is, akiket a dactylogyrus vastator fertozött meg. Az idosebb megfertozött halak általában nem károsodnak annyira.
A pontyoknál az alapfeltevés, hogy a halak speciális immunitással rendelkeznek. A környezeti tényezok rosszabbodásával - ami akváriumi körülmények között mindennapi szinten nem kizárható - és ebbol kifolyólag más tényezok rosszabbodásának hatására a felnott diszkoszokon is elterjedhetnek a férgek, így komolyabb károsodásokat okozhatnak. A halálos végkifejlet azonban ritka.


1.2 Kopoltyúférgek fajtái (Dactylogyrus sp)
Ezek a halparaziták a Monogenea rend Dactylogyridea (máshol Gyrodactylidae) családjába tartozó szívóférgek. A trópusi díszhalakat megtámadó parazita férgeket közelebbrol még nem azonosították. A diszkoszoknál (Symphysodon Aequifasciatus) gyakran megtalálható kopoltyúféreg a „négyfeju” kopoltyúféreg.
img050_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Összehúzott állapotban 0,15 mm, kinyújtott állapotban 0,4 mm hosszúak. Az Amlacher 1992 évi száma utal arra, hogy díszhalaknál a dactylogyrus formuosus fajta fertoz, gyakoribb azonban a Tetraonchus monenteron (Wagner) pl. vitorláshalaknál (Pterophyllum scalare). Az még nem bizonyított, hogy a diszkoszokon is ez a féregfajta fordul-e elo. Az Amlacher legalább fél mm hosszúságról beszél, mely a diszkoszok férgeire nem jellemzo.
/más szakirodalmakban a diszkoszokon megtalálható férgeket Ancylocephallus-nak nevezik, ez a német szakirodalomban azonban nem fordul elo./


1.3 A kopoltyúférgek életciklusa
A kopoltyúférgek petéket raknak. A legtöbb pete a vízáramlattal kerül ki a kopoltyúból a vízbe és esik a talajra. Néhány pete a kopoltyúszöveten fennakadhat, ha véletlenül érintkezik azzal. Az aljzaton, vagy a szöveten lógva a petékbol lárvák fejlodnek. A fejlodés hossza homérsékletfüggo, minél magasabb a homérséklet, annál gyorsabban fejlodnek a lárvák. 5 °C alatt a fejlodés leáll, de a homérséklet emelkedésével még akár hónapokkal késobb is újraindulhat.
Vitatott, hogy a férgek képesek–e „tartós” petéket rakni, melyekbol hosszabb idotartam után gazdaállat jelenléte nélkül lárvák születnek.
A D. Vastator –nál megfigyelték, hogy az idosebb férgek egyre több életképtelen petét raknak.
A diszkoszhalak tekintetében Dieter Untergasser megfigyelte mikroszkópos vizsgálatok segítségével a peték lerakását és a lárvák kikelését. A fejlodés idotartama a petéknél mindig csak pár óra volt. A tartós peték létezésére nem talált bizonyítékot.
A petékbol kifejlodött és az aljzatra került lárvák apró lábakkal mozognak. A fejvégen elhelyezkedo pigmentfoltokat egyszeru szemeknek is nevezhetjük. Ezek a szemek lehetové teszik árnyékok felismerését, amelyek vonzzák a lárvákat. Ha az árnyékot egy hal veti, a lárvák a hal testén megkapaszkodva a fej felé igyekeznek, amíg a kopoltyút el nem érik, ahol kampóikkal megtapadnak. Csak megfelelo gazdaállaton folytatódhat a fejlodés, és csak a kopoltyúkban szaporodhatnak a férgek.
A férgek különbözo fajai többé-kevésbé gazdaállat specifikusak.
Ahogy a tavi tartásban, úgy az akvarisztikában is megfigyelheto, hogy a D. vastator számára más fajba tartozó halak (pl. más sügérek, vagy harcsák) is válhatnak gazdaállattá, amelyeken azonban a férgek nem, vagy nem erosen szaporodnak, de mégiscsak megélnek. Az ilyen módon megfertozött hal újra érintkezhet a paraziták számára megfelelo gazdaállattal, és így ismételten elkezdodik a fertozési ciklus.
Vizsgálatok kimutatták, hogy a vitorlás halak által hordozott féregfajta az egészséges diszkoszhalakat is megfertozheti. Az még nem bizonyított, hogy ez egy vagy két különbözo féregfajta-e, mivel a központi horgok felépítése nem mutat különbségeket.
1.4 Eddigi kezelési próbálkozások az akvarisztikában
Az eddigi terápiák gyógyszerekkel és más vegyi anyagokkal csak a lárvákat illetve a kifejlett férgeket károsítja, de a petéket nem öli meg. A Trichlorphon a trópusi kopoltyúférgek ellen a hazai díszhalak tenyésztésében néhány éven keresztül hatásos volt, de a trópusi díszhalaknál sok mellékhatást figyeltek meg. Gyakran a diszkoszhalakkal együtt tartott „kék antennás harcsák” (Ancistrus sp.) elpusztultak annál a gyógyszeradagnál, amely a férgek pusztulásához elengedhetetlen.
Néhány év alatt világossá vált, hogy ez a kezelés mind az akvarisztikában, mind pedig a haszon halaknál eredménytelen. Hasonlóak voltak a tapasztalatok a mebendazol terápiánál is. A közvetlen összefüggés a haszonhalak ellenállósága és az akvarisztikai kezelések sikertelensége között nem állapítható meg. Az akvarisztikában próbálkoztak a flubendazol kezeléssel, ez a trichlorphon terápiához hasonló eredményekkel járt: néhány parazita fajtánál megfigyelték, hogy egy ido után nem reagál a kezelésre, rezisztensé válik.
A korábban ajánlott formalinfürdo sem hozta már meg a korábbi években a haszonhalaknál mutatott eredményeket. Ugyanez érvényes más anyagokra is, mint pl.: Kálium-permanganát, mebendazol, piperazin-citrát, és a többi, a díszhalaknál használt összetett gyógyszerkészítményre, amelyek általában hatóanyag kombinációkat tartalmaznak.
Ez vezetett el odáig, hogy újabb, hatékonyabb kezelési módokat keressenek, melyeknek célja, hogy a kopoltyúférgeket eloször legalább egy populációból vagy egy akváriumból irtsák ki.
Másrészt viszont felelosségteljes akvaristák zárt rendszeru akváriumokat építettek, amelyek biztosan nem fertozöttek kopoltyúférgekkel, azért, hogy felneveljék a fiatal állatokat, amelyek így sosem kerülnek fertozött anyagokkal kapcsolatba. De a rendelkezésre álló tenyésztett állomány mellett szükség lenne a vadvízi állomány, illetve más állományok keresztezésére, azért, hogy az alapveto genetikai sokszínuséget megorizzük. Ennek a lehetosége adott is lenne, mivel egyik állat sem áll a védett fajok listáján a washingtoni fajvédelmi egyezmény értelmében. A problémát a dactylogyrus okozza, mivel a vadvízi állomány fertozött lehet, illetve kevés a parazitamentes állományok száma, s így a keresztezési lehetoségek száma is alacsony.


1.5 Praziquantel és tartós fürdok, mint új kezelési lehetoségek.
A praziquantelt a Merck, Darmstadt és Bayer Leverkusen cégek kutató laboratóriumaiban fejlesztették ki „egyiptomi vérvizelés” ellen. Kristályos szerkezetu, keseru ízu, kloroformban, dimetil-szulfoxidban, és etanolban jól, vízben kevésbé oldódó vegyület.
Ezeket az anyagokat használják az állatgyógyászatban is számos féregfertozésnél. Schmahl és Taraschewski kezeltek tüskés pikót (gasterosteus aculeatus) Monogenea fajtákkal szemben (50 mg praziquantel/l). Diszkoszoknál a 20 mg/l-es kezelés mellett sok mellékhatást figyeltek meg, de a 10 mg/l-es dózis sikeresnek bizonyult.
Ebben a 10 mg/l adagolásban a praziquantel eredményes terápiának bizonyult a dactylogyrusok ellen az európai harcsáknál és a meleg vízi kultúrákban is.
A kezelés azonban csak akkor eredményes, ha a 48 órás praziquantel fürdot 3 napi szünet követi (a kopoltyúférgek fejlodési ciklusához igazodva), amely után a praziquanteles fürdot meg kell ismételni.
A trópusi díszhalaknál (trichogaster trichopterus – kék gurámi) a próbálkozások nem voltak egyértelmuen hatásosak, és az európai harcsák (sinuris glanis) kezelésénél sem sikerült a paraziták teljes kiirtása.
A haszonhal tenyésztésben sikeres volt a kezelés orális alkalmazás mellett. A mi kis díszhalainknál azonban ez a kezelés problémákat vet fel, valószínu azért, mert az összetevok íze nagyon keseru.
Az utóbbi években pozitív eredményekrol számoltak be az 1 mg/l adagolású 78 órás tartós fürdonél, amelyet több napi szünet után ismételni kell.
Ugyanez vonatkozik az 5 napos fürdore is.
A 4 napos fürdo háromszori ismétlése - kezelésenként 2,5 mg/l adagolással (4 nap fürdo, két nap piheno) – azonban csak rövid távú megoldást jelent.

2. Hogyan közeledhetünk a kérdés megoldása felé?
2.1 A kezelés ismertetése
A kezelési sorozatokat vitorlás halakon és diszkoszszaporulatokon végeztük, amelyeket kopoltyúférgek fertoztek meg. Mivel sem adagmennyiségek, sem orvosi tapasztalatok nem álltak rendelkezésre, a fiatal szaporulatokat egyre növekvo adagolási soroknak vetettük alá, amelyek mennyiségét más halfajtáktól vettük át, miközben a harcsák által nem tolerált 100 mg/l adagküszöböt 5-10 faktorral aládozíroztuk.
Az eredményes adagolás kikísérletezése után más halfajok fertozött példányait is bevontuk a kísérletbe, miután vélheto volt, hogy az eddigi tapasztalatok más díszhalak számára is veszélytelenek, és hasonló biotópokra is átvihetoek:
Altum scalare, maróni akara, páncélos harcsa, és a „kék algaevo” (vélhetoen évek hosszú sora alatt akváriumban tartott ancistrus hibrid formája).
Számos vizsgálat kezdodött olyan akváriumokban, amelyeket egy mechanikus (szivacs) és egy biológiailag aktív szuro (nitrifikáló baktériumokban gazdag anyaggal töltve) tisztít. A fent nevezett díszhalak szükségleteinek megfeleloen enyhén savas (pH 5,5-6,5), 100-200 μS/cm vezetoképességu, 27-29 °C-s vízben dolgoztunk, amelyet a visszatéro ozmotikus víz felkeményítésével készítettünk. Az akváriumok egy része rendelkezett aljzattal és növényekkel, másik része viszont egyikkel sem.
Ammónium és nitrit tartalmat a Merck által forgalmazott reagensekkel figyeltük, félkvantitatív vizsgálatokkal. Nitrát tartalom: 25-100 mg/l.
Mivel az elérheto kész gyógyszerekben oldott formában praziquantel, tartósító anyagok, és oldódást segíto anyagok is találhatóak (pl 75 mg benzilalkohol, 5 mg klórbutanol/ml), amelyek néhány kezelés alkalmával - legalábbis eleinte - a víz algásodásához és oxigén hiányhoz vezettek, a tartós fürdonél alkalmazott praziquantel tablettákat összetörtük, 100 ml vízben oldottuk, majd ráztuk, míg csaknem teljesen feloldódott, és utána oszlattuk el a vízben. A nem feloldódott aljzatra hullott maradványok 12 óra múlva teljesen eltuntek, azaz teljesen feloldódtak.
A tartós fürdo befejezése kétszeri 70%-os vagy egyszeri 95%-os vízcserével válik teljessé, kelátképzok hozzáadásával vagy aktív szén szurés segítségével.
A vízmennyiség: 2 l / hal - az átlagos testtömegtol függoen (3 g-tól 1,3 g-ig)
Etetés: naponta 1-2 alkalommal történt: kizárólag magas tápanyagtartalmú, halak által megszokott pehely és granulátum szárazanyagokból, vagy mélyfagyasztott artémiából ill. tenyésztett vörös és fehér szúnyoglárvából állt.

2.2 Speciális dolgok a vizsgálatokhoz
A nagy szaporulatot produkáló díszhalaknál még jó tartási körülmények között is rendszeresen megfigyelheto, hogy az ivadékoknál jelentos deformáció, és más súlyos károsodás jelentkezik, amelyek az állatoknak igen nagy gondokat okoznak, egészségüket hátrányosan befolyásolják, szenvednek, a növekedésben jelentosen visszamaradnak, és a tapasztalatok szerint egy éven belül elhullnak.
Ezeket a mutáns halakat mindig szakszeruen megöltük, ha a károsodások általi állandó szenvedés szemmel láthatóvá vált. A „szemmel láthatóság” idopontja a szenvedéseknél minden ivadékcsoportban más. Néhány ilyen okból megölt állatot a kezelési szériák keretein belül megvizsgáltunk. Ezek indikátorként muködtek az állatorvosok által vezetett kezeléseknél: a halakat egy eroteljes nyakszirtvágással szakszeruen megöltük, és fénymikroszkóp alatt vizsgáltuk a parazitáikat. Az összes vizsgált hal kopoltyúját 40x, 100x, és 400x -os nagyítás alatt vizsgáltuk.
Nagyobb példányok esetében – a jobb mikroszkopikus vizsgálat érdekében – a kopoltyúfedelet leválasztottuk a kopoltyúívrol. Minden vizsgálatról írásos jegyzokönyv készült.






3. A kezelési szériák folyamata és eredményei


3.1 Általános megfigyelések
A praziquantel magas kezelési biztonsága, valamint az emlosöknél, madaraknál, az európai harcsáknál és más akváriumban élo gerinceseknél – az összeférhetoség figyelembevételével – kapott pozitív tapasztalatok hátterében a tartós fürdo adagolása áll.
Az elso vizsgálatoknál 10 hetes fertozött vitorláshalaknál 6 nap alatt a dózist 1 mg/l-rol 5 mg/l-re növelték (60 állat kb. 3 g testsúly, kb. 140 l vízben) nem kívánatos hatások nem jelentkeztek, a halaknak még a táplálékfelvétele sem csökkent.
A második kísérlet alkalmával „8 hetes vitorlásoknál” a dózist 6 nap alatt 5 mg-ról 10 mg/l -ra emelték. (ld. tábl.) Nem kívánatos mellékhatások, egy enyhe mozgáscsökkenésen kívül, itt sem volt megfigyelheto. A halak továbbra is táplálkoztak.

77766220051_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Egy harmadik kísérlet alkalmával 9,5 mg/l-es adagolásnál kezdték egy harmadik akvárium kezelését, és naponta 2 mg/l-el növelték az adagot, mindaddig, amíg a 6. napon el nem érték a 19,6 mg/l-es elméleti maximális koncentrációt (elméleti, mivel a biológiailag aktív rendszerben a gyógyszer esetleges bomlását nem követtük). A kezelés vége felé 15,5 mg/l-es telítettségnél a halak spontán mozgása gyengült, és kevesebbet ettek. Amikor az állatok lassulása az elméletileg maximálisan elért koncentrációnál (19,5 mg/l) egyre feltunobbé vált, és a védekezo mozdulatok is gyengültek, a vizsgálatot befejeztük, anélkül, hogy az állatok sérültek volna. 12 óra és 95%-os vízcsere után a táplálékfelvétel normalizálódott.
7 nap után, miközben minden második nap 30%os vízcserét hajtottunk végre, a halak megszokott mozgékonyságukat mutatták. Teljesen normálisan viselkedtek, és tovább növekedtek.

Ezekbol a megfigyelésekbol megállapíthatjuk, hogy a praziquantel adagolása a kezdeti 1-5 mg-ról a maximális 10 mg-ra 5 napos tartós fürdo alatt az egyedek számára jól turheto. A kumulatív adagolás 15 mg/l felett nem kívánt hatásokhoz vezetett, amelyek visszafordíthatóak. Ezek a megfigyelések összecsengnek más megfigyelésekkel, melyeket más halfajtáknál ill. emlosöknél és madaraknál végeztek.
3.2 A hatás megnyilvánulása
Egy 80 l-es akváriumba 15 mg/l praziquantelt juttattunk a vízbe.
Az akvárium halállománya:
• felnott példányok: 70 g/állat
• 40 fiatal példány (10 hetes): kb. 3 g/állat
• 6 ancistrus sp,: 20g/állat
• corydoras julii: 10 g /állat

Az ancistrusok néhány órával késobb már lassultak. Oket az elso 12 órában kétszer egy-két óra idotartamra friss vízbe raktuk, ahol gyorsan magukhoz tértek. Mivel a példányok a második napon is a spontán és védekezési mozgások lassulását mutatták 33%-os vízcserét hajtottunk végre úgy, hogy az elméletileg elvárható koncentráció 10 mg/l lett. Az ancistrusok ezentúl is a kezelt akváriumban maradtak. A következo napokban egészen a kezelés 15. napjáig minden 3. napon lecseréltük a víz 20-50%-át, és adagoltuk a megfelelo dózisban a praziquantelt, úgy, hogy az elméletileg maximális koncentráció 7 és 13 mg/l között mozgott.
Mivel ismeretlen, hogy biológiailag aktív rendszerekben a praziquantel milyen mértékben bomlik le, a megsaccolt minimál koncentrációval számoltunk: 24 óra alatt 50% - os anyaglebontás. Ez az érték a 14. napig 0,8 és 6,4 mg/l között mozgott és a 15. napon 0,4 mg/l-es eredményt mutattott. 3 napi és 6 órai kezelés után felnott dactylogyrus sp.-k vagy lárvák a vizsgált halak kopoltyúján nem voltak kimutathatók.
A többi vizsgált hal is tünetmentes volt.
12 héttel a kezelés után újra férgeket mutattunk ki a kopoltyúkon: a kezelés kezdetekor 8-10 férget találtak egy kopoltyún, a 12. héten újra megjelent három.
A 12 hét alatt a vitorlás párocska többször, az ancistrus egyszer ikrázott. Mindkét halfajtól fiatal, egészséges egyedeket neveltünk, tehát a halak ennél a praziquantel adagolásnál nem szenvednek el szaporodási károsodásokat.
Egy másik kérdés a terápia megfigyelésen keresztül válaszolható meg. 7-10-15 mg/l adagolásnál a vitorlások kopoltyújában megtapadt kifejlett férgek és ezek lárvái valamivel több, mint 3 nap után elhalnak, annak ellenére, hogy kezdetben nem volt túl eros a beavatkozás.
Mellékes tényként megjegyezném, hogy a kezdeti 15 mg/l-es adagolás az ancistrusok számára túl magas. Egy további - itt nem ismertetett - kezelési eljárásnál 160 l-es akváriumba 12,5-19,5 mg/l-ig tartó koncentrációnál, kifejlett diszkoszhalaknál egyértelmu, de visszafordítható nem kívánt és már ismert hatások léptek fel (lassulás, étvágytalanság, ijedtség).

3.3 Egy kezelési eljárás kipróbálása és fejlesztése, melynek célja a férgek tartós kiirtása az akváriumból
A fentebb leírt kezelésnek elméletileg átgondolt terápiasémák nyújtottak alapot, melynél a cél a teljes és tartós féregirtás egy zárt rendszeren belül. 3-4 napba telt, amíg az utolsó lárvák és kifejlett férgek is - egy viszonylag eros behatás eredményeként - elpusztultak. A legutolsó példányok az elhullás elott még életképes petéket rakhattak. Ha abból indulunk ki, hogy legkésobb 4 nap után az utolsó lárvák is kikeltek a petékbol, melyeknél ismételten maximum 4 nap telik el az elhullásig, a teljes kezelési idotartam legalább 12 napi állandó magas praziquantel koncentrációt jelent a teljes kiirtásig.
Amint a fentebb mutatott vizsgálat 12 hét után mutatta, nem ez volt a jellemzo. 7 héttel a kezelés vége után (elméleti max. koncentráció. 2-9 mg/l, megbecsült min. konc. 1,4-4 mg/l – 12 napon keresztül) vitorlásoknál, maroni akaráknál és mohazöld páncélos harcsáknál nem mutatkozott megfelelo hatás, de újabb fertozés sem.

12 héttel ezután az egyes táblázatban bemutatott kezelésnél sem mutatkozott újabb fertozés. Az egyszeri sikertelenség azonban további változtatásokat igényelt a kezelésben. A megfigyelés szerint (D.U szerzo megfigyelésein alapszik) hogy a peték adott homérsékletnél azonnal elkezdenek fejlodni. A legvalószínubb feltételezés az volt, hogy a megfeleloen hosszú és kielégíto praziquantel adagolás és tartós fürdo ellenére néhány kifejlett féreg vagy lárva megmaradt és késobb újra szaporodott. Elméletileg feltételezheto lenne, hogy a paraziták egy nem specifikus védelmi reakciót (pl. védelmi nyákot képeznek) mutatnak, amelyek segítségével rövid távon a nem kívánatos környezeti változásoktól védhetik magukat. Ez a feltételezés magyarázatot adna a formalinfürdo elleni rezisztenciára is.
Ezen kívül – mivel közvetlen koncentráció meghatározására nem volt lehetoségünk – a lebomlási folyamatok is vezethetnek biológiailag aktív rendszerekben praziquantel koncentráció eséshez (a megfelelo utóadagolás ellenére is.).
Ezeknek az elméleti feltételezéseknek az alapja Schlotfeldt tanulmányaiból származik, ahol kipróbáltak egy másik kezelési sémát, amikor a megismételt praziquanteles tartós fürdot többször gyógyszermentes szünettel szakították meg. Két újabb kezelési eljárásban, amelyben vitorlások, diszkoszok és ancistrusok vettek részt 5 napon keresztül naponta 2,5 mg/l praziquantelt adagoltunk azért, hogy az 5. nap végére, ill. a 6. napon (108-120 óra) a tartós fürdot vízcserével befejezzük. Elvárásainknak megfeleloen - mivel az elméleti maximális koncentráció alig volt 10 mg/l felett- nem kívánt mellékhatás csak a csökkent tápanyagfelvételben jelentkezett a kezelés végén néhány állatnál. Ennél az eljárásnál (2. tábl) késobb (enyhe fertozés esetén ugyanabban a halpopulációban) nem találtunk férgeket.

86456002552_www.kepfeltoltes.hu_.jpg


A fent leírt terápiaséma (több mint 5 napig naponta 2,5 mg/l adagolás) a további eljárás folyamán az 5. nap után gyógyszermentes szünetet igényelt. A kezelést négy hét és 9 hét szünet után meg kellett ismételni.
Egy másik kezelés alkalmával a kiinduló pont a hosszabb 12 napos terápia volt, amelyet az 5 napos terápia követett 9 hét szünet után.
Kopoltyúvizsgálatot végeztünk mindkét sémából 1-1 vitorláson és diszkoszon 12 héttel a terápia vége után, egy állatnál pedig a testfelületet is megvizsgáltuk. Egyetlen egy vizsgálat sem mutatott ki férget annak ellenére, hogy a legutolsó kezelési széria állatainál és akváriumaiban kopoltyúféreg veszély „biztosított volt”.

4. Eredmények összegzése

Ezeknek a kezelési sorozatoknak a célja az volt, hogy kifejlesszünk egy új gyógyszeres terápiát a kopoltyúférgek ellen, amely hatásos diszkoszoknál és néhány más Dél-Amerikai akaránál és harcsánál.
Megtaláltuk a praziquantel megfelelo magas adagolását, amely a halak számára még mellékhatások nélkül elviselheto. Felhívom azonban a figyelmet, hogy a haszonhalak kutatási eredményeit csak nagy körültekintéssel lehet alkalmazni az akváriumi halaknál. Kölle és Hoffmann felhívják a figyelmet arra, hogy a férgek könnyebben vállnak rezisztensé, ha gyakori kezelés mellett alacsony az adagmennyiség, vagy csak rövid ideig tart a kezelés.
A férgek ellenálló képességének fejlodése a trichlorphon és flubendazol hatóanyagokkal szemben gyakran a nem állatorvosi felügyelet alatt zajló, hanem díszhal tenyésztok és tartók által végzett kísérletek eredménye.
A mi kezelésünk alatt az adagolás 10- max. 15 mg/l-ig a halak számára még jól viselheto, ha az utóadagolás lépcsozetesen - több napon keresztül - történik, és a kezdeti adag nem több 2,5 mg/l-nél. Egy kezelés alkalmával azt is megfigyelhettük, hogy egy vitorlás halpár egy nappal a praziquantel kezelés elott ikrázott. A kezelés alatt a halak teljesen normálisan viselkedtek, ápolták az ivadékokat. 5 mg/l–es adagolásnál kikeltek a „hallárvák”, a terápia befejezo napján 12,5 mg/l-es koncentrációnál pedig szabadon úsztak. A fiatal állatok további felnevelésében sem akadtak problémák.
Más vitorlás halak a terápia ideje alatt ikráztak. A legtöbb állat 15 mg/l-es koncentrációig vett fel táplálékot, még akkor is, ha a terápia alatt nem volt ugyanolyan az etetés. A szer kimondottan jó elviselhetosége, amelyet már Schlottfeldt korábbi tanulmányaiból ismerünk, itt is megmutatkozott. Ennek ellenére nem kizárható, hogy más halfajtáknál összeegyeztethetetlenség mutatkozik.
Egyedi esetekben praziquantel tartalmú tabletták, amelyeket felaprítottak és szuszpendáltak víz zavarosodását okozták, amely egy esetben a halak vízfelszín közeli tartózkodását eredményezte. Mivel ezek a mellékhatások csak a Droncit® tablettáknál mutatkoztak - melyek 5,5 x nehezebbek mint az Albrecht cég tablettái – ezeket a segédanyagoknak tudtuk be. Ha azonban az akváriumban komolyabb mellékhatások mutatkoznának, amelyek az állatok egészségét komolyan veszélyeztetik (pl.: oxigén elvonó zavarosodás) lehetoség szerint visszanyúlhatunk a teljesen tiszta anyagból eloállított szuszpenzióhoz is (az állatorvossal felíratott anyagot a gyógyszerész gyógyszerkönyvnek megfelelo minoségben szerzi be).
A mi kezelési szériáink alatt nem találkoztunk feltuno negatív vízminoségi változásokkal, mint pl. nitrifikáció és pH érték változás. A növényekre sem gyakorolt negatív hatásokat. Hogy milyen mértékben befolyásolják a növények, a megvilágítás, a vízminoségi adatok, a berendezési tulajdonságok vagy a bakteriális folyamatok a hatóanyagokat nem tudtuk a vizsgálataink során megfigyelni. A gyógyszerhatást csökkento hatás miatt ajánlott a kezelés idejére minden kémiai szurorol (aktív szén, ion cserélo) lemondani. A tozegszurés, a kelátképzok és a humin anyagok képesek különbözo anyagokkal komplexeket, inaktív molekulákat képezni, ezért ezekrol is le kell mondani. Módszertani és praktikai szempontból kívánatos lenne a praziquantel szintet a vízben meghatározni, de mivel a praziquantel nem vizes oldatban használatos, ez csak különbözo bonyolult analitikai módszerekkel lenne lehetséges.
A következo tanulmányban a problémát metodikai szempontból vizsgáltuk a preparátum adagolt mennyiségébol kiindulva az elméleti max. és becsült min. koncentrációkból. (Számított lebomló ráta: 0-50% /24 óra) Nem szabad elfelejteni, hogy az elméleti koncentráció kifejezés, itt kiszámolt, és nem valóban megmért koncentráció.
Jóllehet a hatóanyag veszteség biológiailag inaktív rendszerekben - újonnan berendezett, fertotlenített akváriumok - csökkentheto, és a kezelés alapvetoen ilyen körülmények között kívánatos, a továbbiakban nem olyan terápia módról írunk, amely a mindennapi akváriumi körülmények között használható.
Miután a hatóanyag lebomlása biológiailag aktív akváriumokban nagyon ingadozó azt ajánljuk, hogy a terápiát, ha lehetséges berendezetlen, biológiailag aktív szurok nélküli akváriumban végezzük (ún. karanténkádakban).
A továbbiakban felmerül a kérdés, hogy mennyi ido múlva számolhatunk egy tartós fürdo után a kopoltyúban élosködo kifejlett férgek és lárvák elhullásával. 7-15 mg koncentrációnál – közepesen eros fertozöttség esetén – valamivel több, mint 3 nap ez az idointervallum. Nagyobb kezelési biztonság eléréséhez legalább 5 napos terápia ajánlott. Az idotartam hosszának meghatározásánál azonban a praziquanteles kezelés hátrányait is figyelembe kell venni.
A dactylogyrus a jelentosebb tünetek megjelenésénél már néhány fiatalabb állat elhullását is okozhatja.
Fény és elektronmikroszkópos vizsgálatokkal igazolták, hogy a praziquantel támadáspontja a férgek külso felülete, de a pontos hatásmechanizmus még nem ismert. Valószínuleg a férgek kalcium háztartásának a megzavarásáról van szó. Vitatott a kalcium-ionok hatóanyag-közvetíto befolyása és a magnézium ionok hatásmegakadályozó vagy hatáskéslelteto befolyása.
Mivel a diszkoszhalak és más D-Amerikai akarák ionszegény vízben, relatíve kicsi kalcium-ion koncentrációkban élnek (német vízkeménység 1°), és tartásuk is ilyen vízhez kötött (német vízkeménység 5°), a lehetséges összefüggés vizsgálata nagyon érdekes klinikai téma lehet.
Végül az volt a célunk, hogy kifejlesszünk egy módszert, amellyel tartósan és megbízhatóan kiirthatjuk a kopoltyúférgeket az akvárium viszonylag lágy vizébol. A legalább 12 napig tartó tartós fürdo elegendo praziquantel adagolás mellett csak egy esetben nem volt eredményes, ott a 12 hetes kontrolnál újabb fertozés mutatkozott. Ennek a terápiamódnak a kivitelezése azonban nagyon költséges, mert többszöri vízcserére van szükség (hogy a 10-15 mg/l-es koncentrációt ne lépjük túl).
Gyakorlati szempontból a következo módszer vezetett a teljes kipusztításhoz: a többszöri min 5 napig tartó tartós fürdo megszakítva gyógyszermentes szünetekkel. Az eredmények ismeretében tehát ajánlott összesen 3-4 tartós fürdo legalább 5-6 napos (120-144 óra), napi 2,5 mg/l-es adagolással 5 egymást követo napon keresztül. A 6. napon be kell fejezni a kezelést egy kimeríto vízcserével, amikor nem szabad használni vízelokészítoket azok hosszú hatóideje miatt. Az 5-7 napig tartó gyógyszermentes szünet után újabb 5-6 napos kezelés szükséges. Ezután 4 heti gyógyszermentes szünet kívánatos, majd azt követoen ismét 5-6 napos kezelés. Szükség esetén újabb 4 hét után az 5 napos kezelés megismételheto.
Mivel nem csak a gyógyszer-koncentráció a vízben, hanem a halnépesség az akváriumban és a halak nagysága is befolyásoló tényezo a vízmennyiség 3 g-os halaknál nem lehet 1,5 l/halnál kevesebb. Kiinduló pontnak jó, hogy az akváriumban nem lehet fél liter/testsúlynál (g) kevesebb víz.
Még egyszer le kell írnunk, hogy minden tartós fürdo után megfigyeléseink szerint 1x 95%-os vagy 2x 70%os vízcsere jobban bevált, mintha kizárólag szurokön, aktív szénnel vagy kation-anion cserélovel szurtük volna a vizet. Ahhoz, hogy az utolsó gyógyszermaradványokat is eltávolítsuk a vízbol tanácsos 1-2 napig tartó aktív szén (carbo activatus) szurés a vízcsere után.
A kezelések ismétlése ajánlott akkor is, ha a két legutolsó kezelés sikeresnek bizonyult (csináljuk végig a kúrát!).
Továbbiakban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kezelések relatíve ionszegény és enyhén savas közegben történtek. Az ismétlodések más összetételu vízben - különösen ionszegényebb vagy más kalcium és magnézium koncentrációnál és magasabb pH értéknél - is lehetségesek. Hasonló megfigyeléseket végeztek tenyésztett vitorlás halaknál és diszkoszoknál, valamint egy másik akaránál is, a széles körben elterjedt ancistruson és 3 corydoras fajtán, továbbá az altum vitorláson is.
5. Végkövetkeztetés:

Jobb megelozni, mint kezelni.
Végül meg kell jegyeznünk, hogy ez a kezelés nem csakhogy tudományosan hangzik, hanem valóban nagy szakértelmet és türelmet feltételez. Nem akváriumi házi receptrol van szó. A továbbiakban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyszer majd talán ez az eljárás sem hozza meg a kívánt eredményt. Ezért a legcélravezetobb, ha azon fáradozunk, hogy egészséges halakat tartsunk és tenyésszünk, amelyek lehetoség szerint parazitamentesek. Különleges módon létrejött az ún. parazitamentes tartás és tenyésztés a diszkoszvilágban. Akkor is, ha aktívan foglalkoztunk beteg állatok gyógyításával célravezetobb a betegség megelozése, parazitamentes állatok tartásával.
Arról van szó, hogy érdemes mind a fiatal, mind pedig a kifejlett példányokat a leheto legjobb kondícióban nevelni és tartani, azért, hogy az akváriumi körülmények között gyakran eloforduló diszkosz-stressz szindrómával ne találkozzunk. Ennél fogva magától értetodo, hogy nemcsak a parazitákat kell kiirtanunk, hanem kiváló vízminoséget is kell biztosítanunk egy megfelelo nagy akváriumban búvóhelyekkel, a legjobb élelemmel és genetikai lehetoségek szerint természet-közelien tenyésztett diszkoszokkal. Ha ezeket betartjuk sok-sok gyógyszeres kezelést kerülhetünk el, amelyek minden kétséget kizárva szakembert igényelnek.













Rendeki Péter (Kocka) forrás: (Diskus Jahrbuch 2004)




Köszönet novéremnek és a páromnak a szakszeru fordításért


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Diszkoszhalak - Symphysodon sp.


#254846

mark24

mark24

Mosonmagyaróvár
Hozzászólások: 1018
Reg.: 2010.01.04.
19 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Kezdőknek bátran ajánlható az utóbbi időben egyre inkább háttérbe szoruló kolibrihal raja is. Illetve a meggyhasú sügér tartása sem problémás, saját tapasztalataim alapján pedig a neonkalászhal is eléggé egyszerű gondozásilag. Persze örök "kezdő" halak az elevenszülők, zebradánió. Mellettük nem szabad elfelejteni a fekete tetrát, lándzsafoltú és parázsszemű pontylazacot, rózsalazacot sem (utóbbi hárommal megintcsak ritkábban találkozok, bár rózsákat most többet láttam). Sőt kellő hely esetén a pakisztáni díszcsíkok is jó választás, de a párduccsíkok sem problémásak. Alapvető hal lehet a paradicsomhal is, hisz még a bettánál is igénytelenebb.
 
Én viszont a pillangó törpesügeret (ramirezi) egyáltalán nem tartom kezdők halának. Akkor inkább a vitorláshal, csak megfelelő akváriumméret, és ő sem lesz problémás.
 
Emellett hallottam már olyat, hogy az ibolyalazca ilyen kényes-olyan kényes, szerintem nem így van, se a gyémántlazac, se a sziámi algázó, se a császárlazac nem tartozik szerintem a kényes kategóriába, és a Labeok és cápamárnák is jól bírják a gyűrődést. Azért ezek nem biztos, hogy kezdpk halai, de alapvető tapasztalatok és nagy akvárium megszerzése után ők is megfelelnek.
 
 
Amivel én kezdtem: guppi, xifo, molly, platti, majd neonhal, utánnuk betta.



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen halakkal kezdjük az akvarizálást?


#70929

KSzabi

KSzabi

Székesfehérvár
Hozzászólások: 85
Reg.: 2005.12.30.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Max_Clearwater wrote:
Sziasztok!

1. Csigasügér kolónia (multik) és Julidochromisok tartására megfelelo négyzet alapú aksi (konkrét terv 60 cm x 60 cm alapterület, 50 cm magasság bruttó 180 liter) vagy a "klasszikus" alakú, nyújtott alapú aksi mindenképpen ajánlott?

2. 50 cm aksi magasság rendben van ezeknél a fajoknál, vagy alacsonyabb jobb lenne?

3. A fenti halakhoz milyen velük megféro, kifejezetten a felsobb vízrétegben tartózkodó fajt tudnátok ajánlani?

Köszönöm, Max

Hello Max !

Csigasügér és Julidochromis tartására nyugodtan használhatsz négyzet alapterületu aksit. 50 cm-s magasság ok. a juliknak jól kövezd be fölfelé ( pl. palakövekkel ) a csigasügiknek meg szórd meg az alját csigával jó rendesen.

Fenti halakhoz felso vízrétegbe a cyprichromis-okat tudom ajánlani csapatban ( min 8-10 db ), akkor viszont NEM négyzetalapú aki kéne. A lazacsügereknek ugyanis nagy mozgásigényük van sok kiúszótér kell nekik. Ha oket is akarod társítani, akkor sokkal jobb egy minél hosszabb medencét beüzemelned.

Üdv,

KSzabi


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Afrikai sügérek


#1452

Fazekas

Fazekas

Hozzászólások: 4
Reg.: 2003.06.03.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
10 NK karbonátkeménység (azaz legyen most a karbonátkeménység egyenlo az összkeménységgel) feletti vizet (pl. budapesti csapvizet) már nehéz savanyítani, mert a vízbe adagolt savat felveszik a vízben oldott karbonátok, ahelyett, hogy a sav levinné a víz PH-ját. Ha a víznek ez a savmegköto képessége lekötodik, akkor viszont hirtelen kezd savanyodni, tehát a sav adagolásával nagyon óvatosan kell bánni.

A lágy vizek általában egybol savanyodnak, mert viszonylag kevés bennük a karbonátkeménység.

Savanyú és lágy víz esetében, ha a PH átvált 7 alattiról 7 felettire, azaz savanyúról lugosra akkor baj is történhet: a savanyú vizben bomlástermékbol felhalmozódó ammónium ionok - amelyek önmagukban nem nagyon veszélyesek a halakra - átalakulnak nagyon mérgezo, vízben oldott ammóniává, elpusztítva az akvárium lakóit.

Szerintem vizet savanyítani, PH-hoz hozzányúlni csak indokolt esetben érdemes - pl. dél-amerikai törpesügerek tartása esetén, stb.


Zsolt


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


Szia FLASH! #7075

pipsziboy

pipsziboy

Budapest
Hozzászólások: 32
Reg.: 2004.03.06.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Quote:
az általad leírt akváriumba én 2-3 pár halat tennék
Ez azt jelenti, hogy ezek a fajta sügérek 300/6x15cm=3.3liter/cm vizet igényelnek? Ez elég soknak tunik. Ha minden tökéletes (szurés, víz, pH stb.) és sok a búvóhely (novény, sziklák, háttér, vasfa stb.) akkor sem csökkentheto ez az érték?

Az Octofasciatum=Biocellatum? H-Zs szerint ez a tévesen kubai sügérnek nevezett hal. De alapvetoen inkább békésebb halakat szeretnék. Semmiképpen nem szeretném azt, hogy a szép és jó akváriumnak csak az legyen a baja, hogy a halak írtják egymást. Volt már szerencsém ezt megtapasztalni márványsügérekkel, egy pár mindenkit kiírtott, a harmadik márványsügérrel egyetemben :x .

Az Uaru akkor a növényevésén túl a hofok miatt sem túl szerencsés, tehát róla lemondanék.
Quote:
A Meekit a Severumot a Festivumot összerakhatod.
Ha igen tekintsük oket a kiválasztottaknak, de az elozo hozzászólás szerint a Meeki sem túl nyugis fajta, ok csak a növényeket és a berendezést piszkálják vagy a többit halat is?
Quote:
A vitorlás és Festivum azonos élohely és "birják" is egymást az OK. Érdekes viszont hogy ha csak két három párt tartasz eloszokott fordulni hogy az egyik pár megprobálja elfoglalni és magaalá gyurni a többieket
Az volt az elképzelésem, hogy egy pár (vagy több) vitorlás hal is lenne, hogy a felsobb vízrégiókat is "bírtokba vegye" valaki. De szerinted, akkor az 1-1 pár Meeki, Severum és Festivum mellé az már túlzsúfoltság lenne? Vagy a vitorlás csak a Festivummal van meg (foleg 5-6 pár), a többi fajta lecsípkedi az uszonyát? Most lehet hogy hülyeséget kérdeztem...

Az nem járható út, hogy csak 1 pár nagyobb testu (15cm) lenne és mellé több kisebb testu (6-8-10cm)? Gondolom még van egy csomó faj amikrol még nem volt szó, de biztos tudnátok mondani egy-kettot :P , akár az általam felsoroltak közül, akár a ti prakszisotokból (pl. a becsillagozottak a 4. hozzászólásban).

A szurés a következo témakör, amivel szeretnék majd foglalkozni, csak elobb az akvárium méretét és lakóit szerettem volna nagyjából beloni.
Ahogy nézegettem az oldalon is található komolyabb akváriumokat, általában volt 1 vagy két belso szuro, és 1 vagy 2 külso szuro. Mindkét fajtánál gondolom a drágább, bevált márkákat érdemes választani Eheim, Fluval. Igazából azt a házilagos, medencés, csepegtetos külso szurorendszert szeretném megúszni, mert nem szeretnék semmi macerás cuccot.
Belso szuronél mi a jó elrendezés, két kicsi (nagy :P ) vagy egy nagy? Gondolom sarokba? És azt láttam az egyik akváriumnál, hogy a háttér mögött volt, csak a beszívójánál volt rácsos preparálás (MAT akváriuma ill. háttérkészítése [katt]).
Itt a fórumon használt külso Eheimre mondtak nekem ilyen árakat, hogy: 2329: 60e, 2028: 45e. [katt]
Ez korrekt? Érdemes megvenni vagy olcsóbban is meg lehetne úszni? (jobb lenne, habár a 2329 nagyon profinak tunik, digitális, meg fut, meg minden és sokkal kevesebb helyet foglal és sokkal egyszerubb a karbantartása gondolom. Vagy rosszul?
Az 5-6 szoros szurést úgy kell érteni hogy /óra, tehát 1500liter/óra? De gondolom hiába fedzné ezt két nagyobb belso akkor is kell külso nem? Vagy elég ha csak külso vagy csak belso van? Én úgy értettem, hogy a belsok a mechanikai szurést biztosítják (lebego, nagyobb trutyák), a külso meg a biológiai szurést végzi. Okosítást kérek! :D

Na bocs, hogy megint sikerült jó sokat írnom, de annyi kérdésem lenne, hogy csak na. Ha nem nagyon pofátlanság esetleg nagyon sokat segítene rajtam egy személyes cichlasoma "családlátogatás" :roll: !
Köszi szépen az eddigi válaszokat, de hát 15 év tapasztalatát átadni még lesz egy "kis" ido, ha érzel magadban erot.

"Az ero legyen Veled!"
Üdv!


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Amerikai sügérek


2004 éves terv #7844

tomnewman

tomnewman

Ózd
Hozzászólások: 566
Reg.: 2003.06.20.
20 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
2004-tervek:


Január 24. Beszélgetés a Gábor Áron Ipari Szakiskola Rendezvénytermében meghívott eloadókkal, díszhaltenyésztokkel.

Négy Kedves meghívottunk Bp-rol jött, és Ózdról is eljött Kutacs Feribácsi.

Február 07-08:
Látogatás Százhalombattán, a HÍDOR Egyesületnél, akik kisállatkiállítást és népi játszóházat rendeznek azon a hétvégén.
Sajnos ez nem jött össze...

Február utolsó péntekje, 27-e: Farsangi buli az Ózdi JÓZSEF ATTILA GIMNÁZIUM-ban.

Március második szombatja 03.13. : Ózd-körüli kék.túra
ez jó volt. majdnem egész nap dagasztottuk a sarat a hegyen.
03.27. : Beszélgessünk a Sügerekrol… meghívott eloadónk: Dr. Lukács László
Diavetítés lett. Köszönet Lukács Úrnak!

Április második szombatja:04.10. Beszélgessünk a teknosökrol! Eload: Orosi Zoltán
Április harmadik szombatja :04. 17.kirándulás a Lázbérci Víztározóhoz

Május második Szombatja: Keleméri Mohos tavak meglátogatása
Május harmadik hétvégéje: beszélgessünk a kígyókról!…eload: Lovász András

Június 08-12: Bem úti Ált. Isk.: élo kisállatkiállítás szervezése, tartása

Július második szombatja: bográcsozás (még nincs meg, hol lesz)

Augusztus második szombatja: szalonnasütés (még nem tudni, hol is)

Szeptember második szombatja: újabb Ózd körüli túra/ vagy kirándulás Hangonyra…a tóhoz (planktonhálót hozzatok!)

Október eleje: Kirándulás Budapestre, a TIT-be, a Természet Világa kiállításra

November közepe : eloszilveszter, évzárás

December: téli nagytakarítás

Ahol jelentkezni lehet a programokra:
A ZOO-klub foglalkozásain (Ózd, Városi Könyvtár, vagy a Gábor Áron I.Sz.I.ott ki is van pontosan plakátolva)
Telefonon: 06-20-99-49-107
Mailben: [katt]
[/i]

Tom Newman, a lelkes klubtag

Klubok -> IHÖkE -> Éves terv


#8038

mur

mur

Budapest
Hozzászólások: 738
Reg.: 2003.01.13.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Csigás itt találod Karelkee akváriumát lehet tapasztalatot meríteni belole márványsügér tartásával kapcsolatosan.
Különösen érdekes az étlap! :)

[katt]

prien: :)

Mur(ányi István)

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Márvány sügér - Astronotus ocellatus






1. blogbejegyzés
Trichogaster leeri (BLEEKER, 1852) - Gyöngygurámi

Subphylum     Gnathostomata  àllkapocsos állatok - Classis    Osteichthyes (Csonthalak) - Subclassis  Actinopterygii (Sugaras úszójúak) -  Teleostei  (Igazi/magasabb rendü Csonthalak) - Supraordo  Acanthopterygii (Tüskés úszójúak) - Ordo              Perciformes  (Sügérszerüek/félék) - Subordo Anabantoidei (Kúszóhal rokonok) - Familia   Belontiidae   (Labirintkopoltyús halak) - Genus    Trichogaster

Species   

Trichogaster leeri  (BLEEKER, 1852)  Gyöngygurámi  

Trichogaster leeri; a Maláji félsziget, Tájland, Szumátra, és Borneon él. Nagy tömegben fogható ahol szennyvizet a bennszülött falvaktól közvetlenül a vizbe vezetnek. Ennek a csinyos halnak szüksége van egy nagyobb akváriumra és úgy 25 - 30° C, vizhömérsékletre. Mondható, hogy kicsit kényes és szüksége van sok figyelmességre a tartásánál.  

Nem tiszta, túl telepitett és elhanyagolt medencékben a halakat inváziószerüen megtámadják ostoros állatok az Amyloodinium nemzetségböl, vagy kapnak bör baktérium infekciós betegséget, ami vörös fekélyekben, késöbb mint kiterjedt szövet roncsolásban nyilvánúl meg, és utánna halálhoz vezet.  

Elterjedése: Maláji félsziget, Tájland, Szumátra, és Borneo;  

Nagyság: 11 cm -ig; nöstény általánosságban kicsit kisebb;  

Nemi különbség: him, vérvörös hasrésszel és hosszú hegyesre felfutó hátúszóval. Végbél úszó, hatalmasabb kirojtozott szerü meghosszabbitott sugarakkal.  

Tartás és tenyésztés: Meleget szeretö, békés de félénk hal. Szüksége van jól beültetett akváriumra úszónövény takaróval és alacsony vizállással. Csakis nyugodtabb, békés, összeférö fajokkal társitani. Tenyésztés lehetséges, de szüksége van tápanyagban gazdag élö eleségre az ikra érés eléréséhez.

Ivásnál átfogja a him gyürüszerüen a nöstényt; a viz áramlattal a zsircseppben gazdag tojások a viz felületére a habfészekbe felemelkednek. Az ivadékok nagyon kicsinyek és az elsö 3 - 4 napban infuzoriák, késöbb artemiát lehet adni. Nagyon produktiv.  

Táplálék:  kis élö és száraz eleség

Quelle: AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling;  1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )

Prof. Sterba irja:  Nagyon békés, meleget szerö faj. Èpit egy nagy területü habfészket nagyon kicsiny buborékokból, legtöbb esetben növényi részeket is beletesz. Csak majdnem kifejlödött állapotban nemi érett. Az egyik legszebb Belontiiden.  

Trichogaster leeri; Mosaikfadenfisch, fogságban az élet elvárása 10 év van megadva; Quelle: E. Reusch  (1987)  

Csak magyarázatként: Unterordnung Anabantoidei Labyrintfische; Der Anabantoidei sind eine Unterordnung, die folgende vier Familien umfaßt: die Anabantidae (Kletter- und Buschfische), die Belontiidae (Labyrintfische), die Helostomatidae (Küssende Guramis) und die Osphromenidae (Großguramis).

2. blogbejegyzés
Lamprologus brichardi POLL, 1974

Subphylum  Gnathostomata (àllkapocsos állatok) - Classis           Osteichthyes (Csonthalak) - Subclassis  Actinopterygii (Sugaras úszójúak) -  Teleostei  (Igazi/magasabb rendü Csonthalak) - Supraordo  Acanthopterygii (Tüskés úszójúak) - Ordo Perciformes  (Sügérszerüek/félék) - Subordo  Percoidei (Sügér rokonok) - Familia  Cichlidae  (Buntbarsche) Diszsügérek - Genus  Lamprologus

Species       

Lamprologus brichardi     POLL, 1974  (Prinzessin von Burundi oder Feenbarsch)  

Ez a hal nemcsak a csodálatos szinezetével megnyerö, hanem az elegáns kinézetével is. Az arisztokratikus megjelenése miatt joggal kapta a „ Burundi Hercegnöje“ elnevezést. Erösen a sziklás régiókhoz a Tanganyika tóhoz kötödött. Elösször ezt a halat 1952 -ben mint Lamprologus savoryi elongatus -ként irták le. Ez a tudományos név, összetétel két faj nevéböl, a Lamprologus elongatus és a Lamprologus savoryi. A lehetséges félre értések elkerülése végett a nomenklatúrában, 1974 -ben a Belga ichtiológus, Prof. Poll egy átvizsgálást hajtott végre és ezt a halat egy önálló fajjá Lamprologus brichardi -ra (fel)emelte.  

Lamprologus brichardi  egy vadászterületet alapitó hal, aki tartósan párocskában együtt él. A szülök intenziv ivadék gondozók. Gyakran több generációk egyidejüleg nönek fel, a nélkül, hogy konfliktusok, összeütközések lennének. Megfigyelték, hogy a nagyobb testvérek az ivadék gondozásban részt vesznek, és a kisebbik testvéreiket segitik. Egy sziklás/köves meredek partra emlékeztetö berendezése az akváriumnak, számos barlangokkal és résekkel az alapfeltétele a sikeres tartásához a Lamprologus brichardi  -nak.  

Rokon fajok: Lamprologus compressiceps; Lamprologus leleupi;  

Elterjedése:  A Tanganyika tó, sziklás részéhez kötödött.  

Nagyság:  Ùgy (kb.) 8 cm -ig.  

Nemi különbség:  Alig látható, az öregebb himeknek gyakran egy kis zsir púp van a fejükön.  

Tartás és tenyésztés:  Általában békés hal, de az ivási idöszakban területet elfoglal amit agresszivan megvédelmez. Vizhömérséklet nem 25° C alatt, pH érték 7,0; felett. A viz középkemény - kemény. Az akváriumot kö/szikla felépitésekkel berendezni. A növényeket kitúrás ellen védeni. A tenyésztése, ha a körülmények megfelelnek nem nehéz. Ivadék gondozóak. A nöstény lerak 200 sötétpiros tojásokat a barlang tetejére. Az ivadékok kibújnak a 3. napon és 9 nappal késöbb szabadon úsznak.  

Táplálék:  Az élelem felvételnél válogatós, de nem erös evö. Egyértelmüen kis élö eleséget elönyben részesit, mint artemia, Cyclops, vizibolhák, szúró -és bokorszúnyoglárvákat. Száraz eleséget a legtöbb esetben nem szivesen fogadnak el. 

Quelle AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling;  1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )  Megjegyzések: A Horn - Zsilinszky Akvarisztikában egy jó leirás olvasható a fajról.

3. blogbejegyzés
Nagytestű közép-amerikai sügerek sikeres együttartása.

Azzal kezdeném,hogy nálam első helyen állnak a szívemben ezek a halak.Olyan fajokról van szó,amelyek sikeres szaporítása viszonylag könnyű,bár akadnak kivételek.A beszerzésük nem a nehéz szaporításukban rejlik,hanem abban,hogy nehezen lehet őket együtt tartani egymással,és nem utolsó sorban más halakkal.Ezért a kereskedők kikiáltották őket nem kívánatos fajoknak,és nem árúsítják.Így az országba is nehezen kerülnek be új fajok,egy-két halbeszerző kolléga kivételével nemigen hozzák be őket a nagykereskedők.Maradjunk a nálunk,főleg interneten könnyen beszerezhető itthoni populációnál.A választék szegényes,de azért egy pár évig,amíg növekednek,el lehet velük szórakozni.Igen ,szórakozni,mert hihetetlenül okos halak.Állandóan tudnak meglepetéseket okozni a haltartó rajongójuknak(most nem a kellemetlen meglepetésekre gondoltam).
 
Próbálom megosztani a gondolatomat,de nem szentírás.A tapasztalataimap legfőképpen itthon gyüjtöttem,de más sügértartó barátaimnál is láttam érdekes dolgokat.Az első,és legfontosabb,hogy megfelelő akváriumba kerüljenek.Amíg növögetnek,addig elég a 250-300 liter,de számolni kell azzal,hogy sok évre vesszük őket és 30-50 cm-esen lesznek kifejlett nagyságúak.A végleges akváriumuk alapterülete függ a bennetartott halak számával,de a magassága legyen legalább 65-75 cm-es.Számítanunk kell arra,hogy lesznek szaporodó párok,amelyek a talajon,és annak közelében úsznak kicsinyeikkel,és hát felettük el kell férni az aktuálisan facér,vagy nem beikrásodott pároknak.Azért az alapterület,a minimumot írom,nem legyen kevesebb 160x60 cm-nél.Ez néhány halra vonatkozik.
 
A másik gondolatom.A búvóhelyeket úgy kell kialakítani,hogy legyen minden párnak egy kis területe,amit könnyen megtudjon védeni.Én úgy hívom,hogy fakkosítás.Nem kell tényleges barikád,csak jól látszó határvonal.A párok nagyon jól működnek együtt a védelemben,valódi harc ritkán alakul ki.Amint írtam,az ikrázó párok alul,felül a nem ikrázók.Nálam általában párok vannak együtt,bár van kivétel,és fent is torzsalkodnak,de tetlegesség nem fordul elő.
 
Jelen pillanatban nálam ez a felállás.Az aki alapterülete 210x70 cm.Magassága 70cm.Ez kb.1000 liter.Az alsó régióban cserélődnek a párok,éppen ki az aktuális ,aki szaporodik.Most három pár A.citrinellumnál vannak kicsi,két hetes eltéréssel,meg még egy párnál ma kelnek.Ezen kívül egy új,fiatal lányt hoztam a P.managuensis(jaguár)hímemhez.Ők is leikráztak a héten,már ki is keltek az ikrák.Alul van még a Nagy zöld halam,akit nem tudunk beazonosítani.Impozáns,már közel 40 cm-es.Tehát,öt pár kicsikkel,meg egy másik óriás.A felső régióban van a többi 10 db hal.
 
A bentlakók listája:
 
10 db A.citrinellum 20-30cm,3 db P.managuensis 20-40 cm,1 pár exC.urophtalmus 25cm,1 pár P.friedrichstahli 20,illetve 28cm, 3 db P.melanurus(V.synspillum) cros 22-28cm,és a nagy zöld kb.36-38 cm.
 
Ami nálam bevált.Az akvárium méretéhez igazodó hallétszám.Új halat csak akkor rakok be,ha előtte valamilyen okból kiveszek.Legutóbb az egyik jóbarátom kért egy citrom fiú,meg egy Vieja fiút.Egyébként nem piszkálom őket.
 
A világ legérdekesebb halai közé tartoznak,szeretném,ha sokan megszeretnék őket.Engem a látványuk is gyönyörködtet,de ahogy a kicsinyeiket gondozzák,védik,terelgetik,az ami igazán vonzóvá teszi őket.A halodámban megtekinthetők,mindenkit szívesen látok.
 
Egy régebbi kép:
 
 
 
 
 

SQL1: select `neve`, `leiras` from `16_videok` where `neve` like '%sügér%tartása%' or `leiras` like '%sügér%tartása%' or `cimkemondat` like '%sügér%tartása%' order by `azon`, `feltoltve` desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'