FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 


 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

kezdetek,régi lakók,és mostani, édesvízi növényes,kishalas akv, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Halas és Növényes édesvizi akv, Dél-amerikai jellegű akváriumo, Halas és Növényes édesvizi akv, malawi 6db frontosa mpimbve , Dél-amerikai jellegű akváriumo, nevelde,dél amerikai,közép ame

A 10 utolsó kereső szó:

hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ, Aranyhalak: etetés, gondozás, , akvĂĄrium hĂĄttĂŠr kĂŠ, kezdetek,régi lakók,és mostani, Édesvizi Vegyes 180literes Akv, nevelde,dél amerikai,közép ame, akvárium Megszüntetve 2012, no, Dél Ameikai sügeres akvárium,k, Tanganyika tavi sügerek trophe, ÊkszerteknÄâ

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = limit 1
You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near 'limit 1' at line 1
Garnélák
2014. 07. 22. 09:52

blogja
2 hozzászólás
SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = limit 1
You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near 'limit 1' at line 1
Száraföldi remeterák
2014. 07. 22. 09:07

blogja
A Szűrés Alapjai Tudományos(abb) Szemszögből
A Szűrés Alapjai Tudományos(abb) Szemszögből
2014. 06. 25. 14:01

Pendulum blogja
9 hozzászólás
kismajomm
L66
2014. 06. 20. 17:35

kismajomm blogja
2 hozzászólás
Farkaska
Az első pontylazac amit ikráztatni tudtam
2014. 06. 13. 11:53

Farkaska blogja
2 hozzászólás
További blogok

Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

HIDEG VIZI HALAK AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. cikk
Így készült…

Egy 1500 literes akvárium építése

Így készült…<br />
<br />
Egy 1500 literes akvárium építése   
Torkos Róbert (Torkos) részletes leírása egy 1500 literes akvárium készítéséről. Képek, árak, minden.

Tovább

2010-01-21 01:31:02
Cimkék: Akvárium barkács tippek
56 hozzászólás





2. hozzászólás
Hozzászóló: Ridzo



5. hozzászólás
Hozzászóló: via_mala


 
 







#7373

kasimatyi

kasimatyi

Halásztelek
Hozzászólások: 823
Reg.: 2003.11.25.
21 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Vannak díszhalak még, de sajna egyre kevesebb, a tó erosen pusztul.
Általam látott díszhalak:
Mexikói kardfarkú hal (Xiphophorus helleri)
Szivárványos guppi (Poecilia reticulata)
Szélesszárnyú fogasponty (Poecilia latipinna)
Yukatáni fogasponty (Pecilia sphenops)
Zebrasávos sügér (Cichlasoma nigrofasciatum)
Kubai sügér (Cichlasoma octofasciatum)
Kék akara (Aequidens pulcher)
Foltos páncélosharcsa (Corydoras paleatus)
Vándorlóharcsa (Clarias batrachus)
Türkiz-aranysügér (Melanochromis auratus)
Malawi neonsügér (Pseudotropheus demasoni)
Rózsás díszmárna (Barbus conchonius)
Hypostomus plecostomus, gibbiceps
Cápaharcsa (Pangasius sutchi)
Gyümölcsevo pirája (Colossoma bidens)
Meggyhasú sügér (Pelvicachromis pulcher)
Márványsügér (Astronotus ocellatus)

Hideg vízi halak:
Naphal (Lepomis gibbosus)
Harcsa (Silurus glanis)
Szélhajtó küsz (Alburnus alburnus)
Széles kárász (Carassius carassius)
Aranyhal (Carassius auratus)
Koi, toponty (Cyprinus carpio)
Törpeharcsa (Ictalurus nebulosus)
Kínai gyöngyös razbóra (Pseudorasbora parva)
Fogassüllo (Stizosteidon luciopera)
Bodorka (Rutilus rutilus)

Halakon kívül még ékszer és mocsári teknosök, sima karmos és kecskebékák, tornyos és almacsigák, valamint folyami rákok élnek a tóban.
Habár március 15.-ei ottjárttunkkor igen csak megcsappant a halállomány, az egész tó iszapos és nyálkás, a növényzet szinte teljesen kirohadt, csupán mollikat, kubai sügereket, egy rakás naphalat, aranyhalat, békákat, rákokat, teknosöket, és gibbiket láttunk.

Kasi Mátyás, 0620-423-9706

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Hírek, infók, egyéb tudnivalók -> MARGIT SZIGET - tavacska (a fagyiárus mellett)


#178019

Vidor

Vidor

Salka
Hozzászólások: 125
Reg.: 2007.10.15.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Az egy dolog , hogy úszóhólyag betegség , de megkéne találni az okát , és ha olyan akkor megszüntetni ...
Lehet:
-az úszóhólyaggal kapcsolatos szervek rákja
-szorulás (figyeld meg a hal ürít e ! )
-Alul tápláltság (ha rendesen eszik akkor ez nem gond)
-Komoly bakteriális fertőzés (ezt követheti hasvízkór , vagy pusztulás)
-Megfázás (aranyhalnál szerintem ennek az esékye minimális , főleg akváriumban )
-Parazitafertőzés (ha van akkor azt szemmel észreveszed)
-Helytelen táplálás (hidegvizi halaknak való kaja + friss és nincs gond , a dohos kajákat dobd ki ! )
 
Kizárásos alapon amelyik bentmarad azzal kezeld ahalat ! Ha nem tudod mi lehet , etess élő eleséggel , nézd meg nem e ingadozik túlságosan az akvárium hőmérséklete , ez akkor is lehet , ha ablak közelében van ...


azért mert a bohóchal csipkedi az aranyhalat és, hogy most akkor mit csináljak?...

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Halbetegségek


#245239

Gymnothus

Gymnothus

Göd
Hozzászólások: 188
Reg.: 2007.06.28.
8 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nem akarok belemenni a tudatos díszhaltartásba,mert szerintem elbeszélünk egymás mellett. Azért mert valaki kígyófejűt tart még nem felelőtlen állattartó,de ezt is már elmondták korábban. Ennyi erővel az összes topicot be lehetett volna támadni,mert minden más előfordul ,ahogy  fel is lett az már korábban sorolva. Csak a kígyófejűek szerepelnek azon a bizonyos listán,ezért őket lehet támadni,de a többi sügér és társaik ,amelyek potenciális ivadékfalók lehetnek nem,így az nem baj,a felett ellehet siklani....Tehát a baj már sokkal korábban elkezdődött, illetve tudtommal a rendelet megszületése előtt sem jelentett hazánkban problémát a kígyófejű,minimális létszámmal.
Lehet,hogy a nagykereknél gyakrabban előfordulnak ezek a halak,de a kiskerekben ritkán. Valószínűnek tartom,hogy olyan mennyiségben mint a guppyk és társaik a kígyófejűek még akkor sem terjednének el a díszhalboltokban,ha nem lenne tíltott,de ezt már leírtam korábban hogy miért.
Elfogadom,hogy nem szereted a kígyófejűeket.
Arra hogy mi van akkor hogyha valaki a kígyófejűeket enged el,arra azt tudom mondani, hogy sajnos előfordulhat.
Egész egyszerűen én csak azt nem értem,hogy miért kell ezt az egészet így a kígyófejűekre kiélezni, mikor már jó ideje ,nem egy sem két éve több más tájidegen faj él kint,persze a trópusiak inkább melegvízben,a hidegviziek meg máshol. Ennél nagyobb problémát okozhatna a békaharcsa,ami angliából ki van tíltva ha jól tudom,nálunk sok helyen lehet kapni,és elterjedtebb,mint a kígyófejűek.
Szóval bízzunk abban,hogy pontosítják a törvényt,mely fajok azok amelyek  tíltólistára kerülnek. Addig én gyönyörködöm a halaimban.
Az elevenszülők tervszerű betelepítéséről,annyit tudok,hogy befuccsolt,mert a szúnyogírtó fogaspontynak nem csak a szúnyoglárva,hanem a halivadék is fogára való,amit én is tapasztaltam (Hévizen fogott szúnyogírtóknál)
Szóval szerintem amit eddig lehetett,minden bőrt lehúztunk a témáról,és most már lehetne a halakról beszélni persze akit érdekel.
Remélem nem bántottam meg senkit, nem ez volt a célom.
 
 



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Kígyófejű hal - Channa sp.


kígyófejűek #244949

Gymnothus

Gymnothus

Göd
Hozzászólások: 188
Reg.: 2007.06.28.
8 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!
 
Látom erőteljesen megoszlik a kígyófejű mellett és kontra csoport.
Szerintem kicsit elkanyarodtunk már a tájidegen fajok BETELEPÜLÉSE/ BETELEPÍTÉSE felé!
Direkt ezeket a szavakat használtam,mert azok a fajok,amelyek problémát okoztak kis országunkban - maradjunk a halaknál - nem akvaristák által lettek telepítve.
Az USA területén a Channa argus / Northen snakehead [katt]
-északi kígyófejú,magyar nevén én még amur kígyófejűként ismertem- okozott okológiai problémát (nem kicsit). A hal egyes források szerint kajahalként került az országba és valahogyan kijutott a természetbe. Hozzáteszem,ez a faj az amelyik legészakabbra hatol fel az elterjedési területét tekintve. A többi trópusi és szubtrópusi területeken él.
Ez azért fontos,mert ha egy hőmérsékletre szűktűrésű fajról van szó,amelynek az optimális hőmérséklet 22-28 fok között van, nem marad meg hidegvízben,pláne szaporodni nem fog.
Valamint nem hsizem ,hogy ezekeből a halakból,ha netalán kikerülne a természetbe néhány egyed - mert ugye tömeges haltelepítésről nem beszélhetünk - akkor azok egyáltalán szaporodnának.
Valamint ha már itt tartunk,trópusi fajok veszélyesek a hazai kontinentális éghajlaton élő faunára,ennyi erővel az összes Cichlidát,sügérféléket és társait is feketelistára lehetne tenni,mint ivadékpusztítót. Leszámítva azt a 3 melegvizes tavat,amiről legtöbbször lehet olvasni (városliget,margit-szigeti tó, hévizi tó), nem találkoztam még trópusi hallal más vízben. Szerény véleményem szerint,Hévizen egyszer voltam,és szúnyogítró fogaspontyon meg valami szájköltőn kívűl más hallal nem találkoztam ami endemikus lett volna.
Az igazság valahol a két vélemény között van véleményem szerint. Tehát ha kicsit jobban utánajárnának vagy egyeztetnének néhány halbiológussal (de sajnos nem szokás a szakembereket belevonni,ilyen magas szinten..) a minisztériumok és a hatoságok az elterjedési területet ,vagy az optimális hőfokot illetően, akkor A Channa argus és alfajai kerülnének fel a listára és nem az egész család.
Egyébként megnéztem most a törvényt, és nem találtam se a vöröshasú sem pedig egyéb pirája fajt. Amit ezekszerint már fogtak természetes vízben,persze a sajtó mégsem volt tele vlele,bár egyéb kereskedelmi csatornák biztosan ráharaptak volna a hírre, hogy retteget piráját fogtak itt és itt.. Arról nem hallani,hogy kígyófejűt bárhol fogtak volna az országban...
Valamint a törvény mindössze a kígyófejűhalakról és az amúrgébről rendelkezik, ezekszerint én ha akarnék tonnaszámra hozhatnám be a törpeharcsát a naphalat a különböző gébfajokat, és piráját ,amit aztán betelepíthetnék hazai vizeinkbe felemás sikerrel....
 
Valamint én nagy kedvelője vagyok a ragadozó halaknak,ezeket tartom előszeretettel, de egyiket sem fogom elengedni valamelyik természetes vízben, valami oknál fogva
Így szerintem nem kell ezen a kígyófejű témán ilyen véresen kardoskodni,mert senki nem szeretné meghonosítani őket, hanem az otthoni akváriumában szeretne bennük gyönyörködni. Tapasztalatból mondhatom,hogy maguk az akvarista boltok is általában rendelésre hoznak(de nem csak kígyófejűt,hanem szinte bármilyen ragadozót,mert nem kifizetődő nekik.Kevesen keresik, ismerik, ezek a halak lefoglalják az akváriumot olykor a kereslet hiányában hosszabb időre is a sok guppi,pontylazac és társaik elől. Ezért nem tartanak fenn számukra külön akváriumot,hacsak nem az üzlet tulajdonosa is kedveli ezeket a halakat.Laikus nem is tud a létezésükről (persze ezt nem állíthatom biztosan),aki meg ért hozzá,az nem fogja kicsapni a közeli mocsárba.
Szóval szerintem az a néhány egyed nyugodtan elfér annak a szűkebb rajongótábornak az akváriumaiban, akik tartják ezeket az érdekes ragadozó halakat,mint ahogy minden típusnak megvan a maga rajongótábora legyen az elevenszülős, ponytazacos ,sügeres,harcsás,stb. Így az a pár kígyófejű is elfér.Tőlünk nyugatra pl a németeknél,ahol az akvarisztika elég magas szinten van,nagy rajongótábora van ezeknek a ragadozóknak.
 
 
 
 



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Kígyófejű hal - Channa sp.


#219675

gibic

gibic

Halásztelek
Hozzászólások: 25
Reg.: 2005.11.10.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nekünk 2 köbméteres kis kertitavunk van, direkt nem fagyálló, mert akkor nagyon mély és nyáron is hideg.Aranyhal piszkít, túr, lezabál, vagy ő van a vízban, vagy a növény...így maradt a trópusi.Xifó és guppival kezdtünk, nagyobbak, színesebbek életerősebbek lettek- a beltenyésztett elhullott gyengébbeket kannibálként újrahasznosították..volt olyan xifo, amelyik már 3 nyarat volt kinn, a szelekció annyira dolgozott, hogy pár napos hideg alatt a 13 fokos vízben is kibírják- de volt pár kinn született, akit nem tudtam kifogni, és októberben is még élt, 9 fokos vízben!
Raktunk ki második évben gibicet is, 2 hónap alatt 20-ról 25 centisre nőtt...mellette volt kinn pár torocatum is, szintén vígan.Ők azért is kerültek ki, mert valahonnan piócák lettek, és nem találtunk más megoldást.Se szer, se hal nincs, ami használ, de nem bántja a kisebb halakat- de ha tud valaki, szóljon, mert a probléma áll.
A pitbull-totocatumok alaposan megtizedelték őket, és amikor már nem 1xifóra 3 pióca volt az arány, érdekes tapasztalatom volt.Mint a szurikáták a kígyót, egy piócát vagy hat xifó körbevett, és felváltva csipkedték...onnantól magukat is meg tudták védeni.
Sajnos kedves szomszéd rézgáliccal kipermetezte az egész állati életet a tóból tavaly, hiába mondtuk, szóljon, letakarjuk addig...hiába mondja, nem azért, zöld varangyok is évek óta itt ívtak, nyaranta 2x, de a második elmaradt, ugyanezért.
A tó magától tele lett vizibolhával, amit hetek alatt falnak fel, addig nem nyúlnak a halak a száraz kajához...valami kis ászkarákkal, ami fagyálló.Centisre nő, és a jég alatt 10-20 centivel télen is mászkálnak.


Ne higgyétek,hogy mindent jobban akarok tudni...legyetek biztosak benne...

Kertitó - fórumok -> Tavak lakói -> Trópusi halak a kerti tóban


#162284

sziszi84

sziszi84

Kazincbarcika
Hozzászólások: 14
Reg.: 2008.11.26.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
 Igen tudom, hogy hidegvizi, de 22-24 fokon mindegyik jól elvan. Na majd még akkor gondolkzok rajta. Bár az egyik ismerősöm is vegyesen tart aranyhalakkal halakat és már teljesen kifejlődtek a halak



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Mennyi halat rakhatok egy akváriumba?


#3470

Bellcanto

Bellcanto

Hozzászólások: 1449
Reg.: 2003.09.17.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szerintem az is lehet a háttérben, hogy egy kisebb akváriumba is beletesznek kb 20 guppit vagy neon vagy valami kisebb halat. 20 vitorláshoz sügérhez, diszkoszhoz egy kicsit nagyobb aki kell :-)), meg a szükséges apparátus, tudás is egy kicsit több kell hozzájuk. Az aranyhal meg szerintem az egész világon nagy sláger ,annak ellenére, hogy hidegvizi. De lehet, hogy a kertészetek eladásait is figyelték - hiszen nem akvarista szokásokat, hanem haltartási szokásokkal foglalkozott a cikk - akkor pedig belevették valszeg a tavakba vett halakat is, ami ugye általában nem 1-2 db, és gondolom náluk egy kicsit könnyebb anyaglag egy kerti tavat fenntartani, mint nálunk, ahol általában a kertek is akkorák, hogy vagy egy kis tó vagy egy homokozó a gyereknek. :-(


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Hírek, infók, egyéb tudnivalók -> Sláger halak


#5496

Intru

Intru

Budapest
Hozzászólások: 74
Reg.: 2003.10.27.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nem tudom a külso szuros talajszurés mennyire jó, én eddig csak a belso szurésesekrol hallottam. Pénzes Bethlen könyvében van leírva a nem szívó, hanem "toló" rendszeru talajszurés, ami a szívóval szemben sokkal elonyösebb. A dolog már elég régikeletu. Röviden leírnám a lényeget amit a könyv ír, plusz itt egy fotó: [katt] a jobb érthetoség kedvéért.Szóval kvarchomokkal elég nehéz megcsinálni, de nagyobb szemcseméretnél már jó lehet (2-5mm). "A talaj filtrálásának egy továbfejlesztett változata is ismert. Mi ennek lényege? Mielott az akváriumot berendeznénk talajjal, egy muanyag rácsot, rostélyt helyeznek a medence aljára (LÁSD ábra). Ez a rács 1-2 cm magas, és olyan porózitású, hogy a 2-5 mm átméroju, majdanráhelyezendo apró kavics nem hullik át rajta. A rostélyra kerül a mosott homok. Az akvárium szurt vize motorikus filterrel könnyen átszivárog a laza szerkezetu talajrétegen. Mi az elonye ennek? Több is! mindenekelott folyamatos a víz szurése. Az akváriumban keletkezo szerves hulladékot a víz cirkulációja szinte kitolja a talajból, így a növények gyökérzete nem indul rothadásnak. A talajban nem alakulhat ki az oly veszélyes anaerob - vagyis levego nélküli - állapot. Atalaj homérséklete éppen olyan lesz mint a vízé, vagyis alul nem lesz hidegebb, mint fölül. Márpedig a meleget a növények is igénylik, még a talajban is! Az ilyen körülmények között tartott vízinövények gyökérzete nem fekete, hanem teljesen tiszta fehér lesz, vagyis egészséges és eroteljes marad."
Az említett rostély helyett természetesen nagyon is megfelelo, és sokkal jobban hozzáférheto megoldás a bioball, vagy üveggolyó aljzat, amire szúnyoghálót raksz, és úgy rá a talajt. Eredmény szempontjából ugyanazt éred el. A toló "technikának" köszönhetoen nem fog eltömodni a szúnyogháló. Viszont ha valaha valami gond lenne vele, akkor elég macera a szétszedés, és teljes tisztítás. Ezért változatlanul azt javaslom, hogy kvarchomok, kis szemcseméretu, + maláji tornyoscsiga + Corydoras, vagy "turkálós" harcsafajok. Szokták olyannal riogatni az embert, hogy a csigák kihalnak, ha gyógyszeres kezelés van, én épp a múltkor voltam kénytelen brutális adagnyi gyógyszert adagolni a vízbe, és nem szedtem ki a csigákat, a halak meggyógyultak, a csigák pár napig a talajba bújva átvészelték a gyógyszeres kezelés, egy sem halt bele. Szóval szerintem ez a barátságosabb "talajszurés", és mégiscsak a természet példályát követi.

Üdv: Intru


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Talajszűrő


#6648

Kgy

Kgy

Karcag
Hozzászólások: 344
Reg.: 2003.10.10.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Enkidu.

Örülök, hogy egyetértünk. :)
Horgászat és akvarisztika?
Én egyenlore csak hazai, hidegvízi halakra pályázok horoggal. Pedig van pár faj, ami megérne egy kis akvarisztikai figyelmet. Csakhogy ezen fajok többsége védett. Pl: szivárványos ökle, küllo-fajok, gébek. Ezek elég kistestuek ahhoz, hogy lehessen otthon is tartani oet. Ami a legfobb gond lehet a tartásukkal: az állatvédelmi törvények, és a megfelelo eledel. Állandóan élo eleséget nem tudnék biztosítani nekik.
A trópusi és tengeri halak azért színesebbek is és megszokták a kész eleséget. :)
Az is meg kell mondjam, hogy a kifogott halak közül nem eszem meg mind. Ami nem konyhára kell, azt visszadobom. Kikapcsolódásnak egy bejáratott tiszai horgászhely - ami ráadásul szigeten van és csak csónakkal megközelítheto - nem is olyan rossz! :)
Élo eleséget onnan is lehetne gyujteni, mert rengeteg van a vízben, de a betegségek és paraziták behurcolásának elég nagy az esélye. :(

------> A lágyvizes

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Élő eleség


#7486

Rekusz

Rekusz

Budapest
Hozzászólások: 131
Reg.: 2003.11.25.
19 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Duke!

Az akvárium vizének növekedésével azért is vigyázz, mert ha jól látom trópusi és hidegvizi halakat is tartasz egyben, ami szerintem nem túl szerencsés, de ez csak a magán véleményem!

Most hirtelen nem tudom, hogy az aranyhal hány fokos vizet szeret, de az biztos, hogy hidegvizi hal!!


Üdv

Rekusz


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Mivel, meddig világítsak?






1. blogbejegyzés
Gondolatok a vízről

Kezdő akvaristaként hamar megtanulja az ember, hogy víz és víz között zongorázható a különbség. Rengeteg paraméter jellemzi, ez az élettér halaink számára. Mint nekünk a levegő - mondanánk. Azonban, míg a minket körülvevő légtér egybefüggő, fő jellemzőiben megegyezik a Föld különféle pontjain, addig a vizek térben egymástól elválasztva jelennek meg (kivéve a világtengerek), ezáltal minőségileg gyökeresen eltérő életterek jönnek létre. Más a Holt-tenger és a Rio Mamore vize, egy lefolyástalan tó és egy folyó más-más lehetőségeket kínál lakói számára.
 
Induljunk ki a kémiailag tiszta desztillált vízből (ez nem ozmó víz). A vegyész lelki szemei előtt egy olyan oldat jelenik meg, melyben nincs semminemű adalékanyag, csak H2O. A víz maga dipólusos vegyület, ami azt jelenti, hogy a molekula egységesen nézve semleges, de vannak helyileg pozitív és negatív részei:
 
virtualbiology.co.uk
 
Ez rögtön be is határolja pár jellemzőjét. Mivel így már poláris oldószerről beszélünk, poláris (pl.:ionos) vegyületeket fog jól oldani. Mit is jelent ez az akváriumunk szempontjából? Amikor egy kanál sót oldunk a vízben, az eredetileg NaCl formában jelen lévő kristályok szétesnek Na+ Cl- ionokra (Help! Valaki monnya má' meg hogy kell itt alsó meg felső indexet generálni A beszúrás nem ment...). Az ionokat pedig a víz szívesen látja.
 
Ellenben az O2 molekulák maradnak apolárosak akár vízben akár levegőben vannak, így a víz nem szívesen "veszi be" maga közé. Ebből kifolyólag 100 cm3 20 ̊ C-os víz 35,9 g NaCl-t, vagy 4,14 mg O2-t képes feloldani. Otthon is ki lehet próbálni az alábbi kísérletet: egy kávéskanálnyi sót próbálj meg egy dl vízben (poláros oldószer), és 1 dl olajban (apoláros oldószer) feloldani. Nekem utóbbi nem ment tegnap.
 
Ahogy nézem, sikerült a desztvizemet elrontani mindenféle sóval-olajjal. Sebaj, akkor haladjunk tovább az oldatunkkal. Melegítsük/hűtsük. Remélem mire ezt a bejegyzést olvasod (ugye van itt valaki ) már tudod, hogy minél melegebb a víz annál kevesebb oldott oxigént tartalmaz. Amikor a vizem hőmérséklete eléri a 26-28 ̊ C-ot, erősen ajánlott feltekerni a légpumpát, főleg, ha sok a lakó. A bubiztatott víz sem képes több O2-t feloldani, mint amennyi az adott hőmérsékleten lehetséges, de segít folyamatosan visszapótolni a halak által felvett mennyiséget.
 
A só (NaCl) ezzel szemben minél melegebb a víz, annál jobban oldódik. Jó tudni, de az akvarista jól elvan eme tudás nélkül is.
 
Miről legyen még szó? A vizkozitás. Nem vagyok vegyész, úgyhogy nehéz megfogalmazni, pontosan mit is takar. Mondjuk úgy, hogy megkérdezem: ha belecsapsz egy sima felszinű (vagyis nem hullámzó) tál vízbe és egy tál mézbe, akkor melyik fog hamarabb újra kisimulni? Bingó, a víz! Mert a méz vizkózusabb. Vikozitása a folyadékoknak van, és most közlöm, hogy az üveg is folyadék (igen, az is amelyik most is ott áll a szobádban és halak úsznak benne), nem könnyű elhinni, de állítólag a régi ablaküvegeken látszik, hogy az alsó részük vastagabb, mint a felső, mert az már "lefolyt" egy kicsit. Az, hogy az üveg nem folyik el, annak köszönhető, hogy borzasztóan viszkózus, ó és a csapkodós kísérletet üveggel senki ne végezze, mert nyolc napon túl gyógyul...
 
A viszkozitás a trópusi halakra kevéssé, a hidegviziekre annál inkább hat. Mivel ez a paraméter a hőmérséklet emelésével csökken, a halak úszására kihat. Miben könnyebb úszni? Mézben vagy vízben? Pontosan! A téli viszkózus vízben több energiát kell a halnak elhasználnia az úszáshoz. Az éves mintegy 20̊ C-os hőingadozás már érezhető eltéréseket ad a viszkozitásban.
 
Legközelebb a sűrűségről és a 4 ̊ C-os vízről lesz szó, valamint a deszt vízről, pH-ról meg hasonló víz jelenségekről.
 
U.i.: biológus vagyok, nem vegyész, nem fizikus, nem tótanász, én is tévedhetek, sőt tudom, hogy elég leegyszerűsítve fogalmaztam meg a jelenségeket, ez azért van, mert én én vagyok. Ha hibát találsz, írd ide, ha valamit félreértettem, magyarázd el nekem, de úgy hogy meg is értsem.
 
U.i2.: Források. Angol és magyar wikipédia, és saját emlékeim kémia, fizika, hidrobi meg mindenféle órákról...

2. blogbejegyzés
Pterophyllum scalare - Vitorláshal

Prof. Sterba irja:   Pterophyllum nemzetség;  (HECKEL, 1840)  

A test korongformájú. A hát úszó (Dorsale), a végbél úszó (Anale), és a has úszók (Ventralen) erösen meghosszabbitottak. Èszaki Dél-Amerika. Három faj.  

Pterophyllum scalare  (LICHTENSTEIN, 1823)

Amazonas, Tapajos és más mellékfolyói; úszókkal 15 cm testhossz és 26 cm magas, de fogságban kisebb marad.  

(D XI - XIV/21-28; A V - VII/22-30; mLR 29 - 40; SL 12 - 18/8 - 14) Hát úszó (Dorsale) tizenegy - tizennégy csukott kemény úszósugárra, következik 21 - 28 legyezö szerüen nyitott lágy úszósugarak. Végbél úszó (Anale) öt - hét zárt kemény úszósugárra, következik 22 - 30 legyezö szerüen szét tárt lágy úszósugarak. mLR; középsö hossz irányú sorban, a kopoltyúnyilás és a farok úszó között  29 - 40 pikelyek; SL (linea lateralis); az oldalvonalnál 12 - 18 pikely/kereszt irányban, a test legmagasabb pontján, az oldalvonaltól számitva felfelé a hát úszó kezdetéig 8 - az oldalvonaltól lefelé a has úszóig 14 pikely;  

A testhossza 1,5 -szöröse a test magasságának (úszók nélkül), oldalról nagyon erösen lapitott. A homlok profilja a szemek elött a nélkül vagy csak csekély nyeregszerü behúzódással (a Pterophyllum altum -hoz viszonyitva). Idösebb állatoknál a homlok kidomborodik és szélesebb lesz. Hát, nyak és az orr kormos barnasárga, olykor több vagy kevesebb összefolyó barnavörös foltokkal. A test oldalak ezüstösek, négy hangulatott kifejezö mélyfekete vagy szürke keresztcsikokkal. Az elsö lefut a nyaktól ivelten a szemen keresztül; a következö úgy (kb.) a középsö részétöl a keménysugarú hát úszónak a végbél úszó kezdetéig; a legszélesebb magától kinyúlik a hát úszó csúcsától a végbél úszó csúcsáig; és az utolsó a farok úszó gyökerén fekszik. További keskeny keresztcsikok (kötödések) az emlitettek között gyakran csak a hát részen mutatkoznak. Az elsö sugara a hát úszónak sárgabarna feketésig, a lágy része a hát és a végbél úszósugaraknak szabálytalanúl gyengéd szürkés-fehéren keresztcsikozott; hasonlóan a farok úszó is (Caudale). A has úszók (Ventralen) elöl legtöbbször acélkékkek, hátúl feketék, csúcsai kékes-fehérek, a mell úszók (Pectoralen) szintelenek. Az Iris (szemgyürü) idösebb korban piros. A nemek megkülönböztetése nehéz még a nemi szemölcsnek a formája sem ad mindig egyértelmü választ.  

Gondozása: nagy medence csoportos beültetéssel és szabad úszó térrel. Meleget kedvelö, vizhömérséklet télen 22 - 24° C, és nem lényegesen ez alatt. Hidegebb tartásánál homályosodása a szaruhártyának a szemen, és gombásodások lépnek fel, amik mindenek elött meleg és jó szellöztetéssel a legtöbb esetben gyorsan visszamennek. Nagyon érzékeny a kémiai anyagokra, a gyógyszerekkel való fürdetésektöl  e -miatt ha  lehetöség van rá tartózkodni, mindenesetre megpróbálja az ember elöször a betegségeket meleggel (33° C; -ig) kezelni.  

Èlö eleségként; szúnyoglárvák, kukacok, vizi bogár lárvák, és szitakötö lárvái, kis rákok, és fiatal halak. De ugyancsak lemezes eleség, és idönként leforázott vagy fagyasztott növényi táplálék. Nem sokat etetni és lehetöség szerint az élelmet gyakran cserélni. Túl etetésnél egy fajtájú eleséggel, fel léphet az élelem megtagadása. Egy ilyen esetben segit legtöbbször; többszörös viz -és élelem csere, vagy tengeri só hozzá adása a medence vizéhez. Békés, nem turkáló. A faj jól hagyja magát más halakkal társitani.  

Tenyésztés: lágy, gyengén savanyú vizben, a nemeket az ember hagyja magukra találni egy csoport fiatal állatokból. Tipikus nyitott/szabad ivók, karakterisztikus szülöi családdal. A legszivesebben széles levelü viz alatti növényeken ivnak (Cryptocoryne; Echinodorus;), amit elötte algáktól és mulmtól megtisztitanak. Az ivadékokat mindig mind a két partner gondozza, és friss vizzel belegyezi. 24 - 36 óra után (26 - 30° C) -nál, kibújnak a fiatalok, és a szülök kirágják öket a tojások héjából, majd újból a levelekre köpik, ahol elösször rövid szálacskán lógnak, késöbb a szülö állatok a fiatalokat lapos gödrökbe viszik. 4 - 5 nap után következnek az elsö úszási próbálkozások, további két nappal késöbb a szülök vezetik az utódokat. A szabad úszás után a fiatal halak frissen kibújt artemia-naupliusokat azonnal esznek. A felnevelésük nem nehéz. Egy jó tenyésztés hoz 1000 fiatalt és többet is. Racionális (ésszerü/gazdaságos) tenyésztésnél az ember odatesz az akváriumba egy nagy Schusterpálma levelet (Aspidistra elatior), amin az állatok elöszeretettel leikráznak. A levelet az ikrákkal úgy 24 óra után, egy üres medencébe ugyanolyan vizminöségbe vagy állt forrásvizbe átvinni, és itt a szellöztetést úgy beépiteni, hogy az ikrák egy lassú viz áramlatban legyenek (semmi talaj, semmi növényzet!). Rivalizáló, vetélkedö (ellenszenves és viaskodó) vagy párzó kedvben levö himek morgó (recsegö) hangokat adnak ki, amit az állkapocsal képeznek. SCHULTZ szerint (1976) Pterophyllum eimekei; (AHL, 1928) egy Synonyme ennek a fajnak.  

A nyitott ivókról  Prof. Sterba; a következöket irja:  A szabad/nyitott ivóknak a szabálynak megfelelöen, jelentéktelen (egyszerü) álcázott szinü tojásaik vannak egy ragadó/tapadó szerkezettel. A tojások száma mindig nagyon nagy. A him és a nöstény a legtöbb esetben hasonló kinézetüek, szinezettek, és nagyon nehéz öket egymástól megkülönböztetni. A párzási partnerrel tipikus nyitott ivók, pl. Cichlasoma-, Pterophyllum-, Hemichromis-, Symphysodon -fajok; képeznek igazi párokat, akik gyakran a párzási idön kivül is megmaradnak. Azonkivül karakterisztikus, hogy az ivási fázisban mindkét partner udvarol mindketten megvédik az élet területet (teritóriumot), tisztitását az ikra helynek vagy az épitésében az ikra gödörnek együtt résztvesznek. A párzást elöször gyakran napokig tartó udvarlás elözi meg, majd lassanként adagolva a nöstény leikrázik, a him siklik; (csúszik) a tojások felett és megtermékenyiti öket. Ezt több alkalommal megismétli. A tojások lerakása után, gondozza és megvédi a pár együtt az ikrákat. Mindenek elött a tojásokra friss vizet legyeznek, és minden esetleges piszkolódást megakadályoznak. Ahogyan az embrionális fejlödés befejezödik, leszedi több faj az érett tojásokat, kirágják a fiatalokat a tojások burokjából és beleköpik egy elöre elkészitett gödörbe, ahonnan többször új gödörbe viszik. Ugyancsak a gondozását az úszásképes fiatal halaknak együtt végzik. Az együtt léttel a partneroknak az ivadékok gondozásában elöáll egy ún. szülöi család. Az idötartama és a specializálódása a szülöi családoknak, több mint négyszeres esetben karakterisztikus a fajnak vagy a nemzetségnek. Egy különösen szép példát egy szokatlan specializálódást nyújtanak a Symphysodon- fajok, akik a fiatal halakat elöször egy bör váladékkal táplálják.  

Pterophyllum scalare; Segelflosser, Skalar;  fogságban az élet elvárása 8 - 10 év van megadva; Quelle: Akvarista fórum; Club; (egyesület, 1949)

3. blogbejegyzés
Utazási előkészületek

2009. február 18.
Végre megtaláltam az egyhetes időtartam alatti CO2 megoldást - JBL Bio CO2 100 komplett szet. A működéséhez azonban két dologra van szükség:
  • csak nappal legyen fény
  • 21-25 Celsius fok
2009. február 21.
Megveszem az időkapcsolót, így reggel 6.15-től este 8.30-ig világít az akváriumi fénycső.
2009. február 21-25.
Több napos kisérletet teszek a szoba 21 Celsius fok fölötti szinten tartására, de ezzel egyidejűleg az akvárium vizének (hidegvizi!) 22 Celsius fok alatti megörzésére. Ha nincs fűtés, akkor túl alacsony a hőmérséklet, ezért a gázkonvektoros lakásban a hőmérséklet szabályzást az ajtórés napi változtatásával próbálom orvosolni. Hiába. Ekkor elkezdem olvasgatni az akvárium hűtési tippeket a fórumon.
2009. február 26.
A fórumos tippek alapján megveszem az Europarkban 2750 HUF-ért a DYMAX WINDY W-7 Series Cooling Fan System nevű szerkezetet. 2 óra alatt az akvárium hőmérséklete 22-ről lemegy 20 Celsius fokra, míg a környező hömérséklet 21 és 22 Celsius között van. Az aranyhalak láthatóan élvezik a hűvösebb vizet.
2009. február 27.
Beüzemelem a JBL Bio CO2 100 komplett szetet, 12 óra az aktiválási ideje, az eredményről majd holnap. A ventillátorhoz veszek egy másik időkapcsolót, mert ha egész nap menne, elfogyna az akvárium vize. Elég lesz reggel, délben és este 1-1 óra az akvárium hőfokának szinten tartásához.
2009. február 28.
Beidőzítettem az önetetőt (hangolni kellett az adagoláson), az akvárium teteje így néz ki:
A bal hátsó sarokban a ventillátor, a bal elsőben az önetető, jobbra a világítás.
A kezdeti nehézségek után a CO2 gyártórészleg is üzemel.
Méretre kellett vágnom a csövet, plusz egy lámpával biztosítani a nappali fényt a reakció beindításához. Dupla adaggal 5-10 másodpercenként jönnek a buborékok a porlasztókőből.
Így már megnyugodva utazok el holnap.

4. blogbejegyzés
Édesvizi rája tartási alapismeretek. 1. rész.

 Az alábbi cikk célja hogy szakszerű segítséget nyújtson azoknak, akik tervezik édesvizi rája vásárlását, vagy már tartanak ilyen állatokat, de nincsenek meg a kellő alapismeretek a megfelelő tartási körülményekről.

Elől járóban egy fontos dolgot le kell szögeznünk az édesvizi ráják tartásával kapcsolatban.

Tévhit az, hogy ezek az állatok valamilyen különleges, vagy nehezen megvalósítható akváriumi körülményeket igényelnek.   Az is tévhit hogy nehezen tarthatók és szaporíthatók.

Sok negatív tapasztalat a rájákkal kapcsolatban csupán abból származik, hogy vásárlás előtt nincs valaki tisztában néhány fontos alapszabállyal.   Ezen ismeretek birtokában bátran mondhatom, hogy eme különleges állatok akváriumi tartása nem sokkal nehezebb, mint egy sügéres, vagy egy diszkoszos, netán egy növényes nano akvárium fenntartása.

Az édesvizi ráják csupán 2 fontos dologra érzékenyek:

1, Tiszta víz.

2, Megfelelő nagyságú „élőhely”.

Mit is értünk pontosan e fogalmak alatt?

A ráják a víz néhány paraméterére érzékenyek és vannak olyan tényezők, mellyel szemben abszolút jól alkalmazkodóak.

Az ammónia minden hal számára rendkívül veszélyes!  A ráják a vízben található nitrát tartalomra érzékenyek.

Ennél fogva az elsődleges fontosságú dolog a megfelelő mechanikai és biológiai szűrés megvalósítása.

Az ideális vízminőség az a nulla nitrát tartalom lenne, mely szinte lehetetlen. Azonban az alacsony szinten tartása igen is kivitelezhető.

A nitrátos vízben a ráják a homokba fúrják magukat, nem esznek és nem lesznek aktívak, mozgékonyak. Valójában „érzik a veszélyt” mely az életükre leselkedik.

A szűrőrendszer legalább 20%-a legyen a teljes akvárium méretnek.  Nagyon fontos rájás akvárium esetében a kellő átgondoltsággal kialakított előszűrő egység.  Ez az egyik módja annak, hogy a szűrőrendszerünk ne legyen túlzottan terhelt és hogy biztosítani tudjuk a kellő biológiai szűrést.

Emellett szükséges a heti kb 20-30%-os egy vagy több részletben történő vízcsere, normál csapvízzel.

A ráják testük nagyságánál és életritmusuknál fogva gyors anyagcsere folyamatot hajtanak végre. Mondhatjuk, hogy az egészséges ráják állandóan éhesek! Ez azonban nem jelenti azt, hogy állandóan etetnünk kellene őket! Sokan itt követik el az első hibát!   Mivel szeretjük házi kedvenceinket és ők ezt nagyon jól tudják, így amikor egy rája gazdija megjelenik az akvárium előtt az állat ösztönös pavlovi reflexének köszönhetően, azonnal az üveg előtt követeli az élelmet.  Rendszerint azzal fejezi ki ezt, hogy a szájába veszi a talajról a homokot és az üvegre fújja, felénk, jelezve ezzel hogy valamit szeretne…..  Mi mást ha nem a kedvenc eleségét?  

Mivel a ráják nem egyszerűen „csak egy halak” az akváriumban, hanem háziállatok, így nyilván sok tulajdonos örömét leli házi kedvence folyamatos etetésében. Ezt az állatok pontosan tudják, hiszen rendkívül intelligensek.

Tehát a gazdi beadja azt a pár szem kis rákot, vagy kagylót, és mosolyog magában, hogy milyen jó étvágya van a kedvencünknek.   De sajnos a sok táplálék egyenes következménye a sok melléktermék.

A ráják ürüléke a bomlási folyamatok alapanyaga, melynek következtében a nitrát szint gyorsan megnövekszik.  Alapvetően egy felnőtt, kifejlett rája naponta egyszer igényli az eleséget.

A napi adag kb 5-6 db kagylóhús, vagy kb 10 dkg rák, vagy halhús.

Az újszülött rájákat napi 3-4 alkalommal kell etetni, egészen 2-3 hónapos korukig, majd ezután csökkenteni kell a mennyiséget napi 2, majd pedig napi 1 etetésre. 

   A rájáink testén kitűnően nyomon követhető hogy megfelelően vannak-e etetve. Egy „jó húsban lévő” rájának nem látszik ki a medencecsontja, és a szemei között a homlokán a zsírréteg olyan vastagságú hogy a koponyacsont nem kivehető.  A farok töve vastag, zsírtartalékkal rendelkezik. Mielőtt ráját vásárolunk, feltétlenül győződjünk meg róla hogy az állat jó étvágyú, és hogy megfelelően jó kondícióban van.  Semmi esetre se vegyünk olyan állatot, ami nem eszik azonnal, ha eleség kerül az akváriumba!

A legtöbb rája pusztulás azért fordul elő mert a beimportált halak döntő többsége nem kezd el enni.
Ennek oka a ráják rossz stressz tűrő képessége. A halászás, tárolás, utaztatás a ráják legnagyobb ellenségei. A beimportált egyedek számára az európai vízminőség változás további stresszt okoz, melynek hatására egyszerűen nem kezdenek el enni, sőt a legtöbb esetben szabályosan éhen halnak inkább.

A beadott eleség fölött átúsznak, mintha nem lennének éhesek.
Akár hetekig is kihúzhatják élelem nélkül, de a végén a legyengült szervezetük sajnos végleg feladja.

Amennyiben tehetjük, hazai szaporulatból vásároljunk halakat, mert ezek az állatok születésüknél fogva megszokták az itthoni vizeket és probléma mentesen tarthatjuk őket csapvízben.  Jó eséllyel semmilyen problémánk nem lesz a jövőben velük és életük során ezek a halak nincsenek kitéve egy olyan stressznek, hogy a világ másik pontjáról egy másik éghajlati övből, egy másik, megszokott élőhelyről átemigrálják őket hazánkba.

Nem beszélve arról, hogy a vadonfogásról alkotott gondolataink és a valóság sajnos merőben más…

A rájákat általában horoggal fogják és nem hálóval. Ennek következtében rengeteg rája lenyeli a horgot, melyet a halász vagy ki tud szedni, vagy maradandó belső szervi sérülést okoz az állatnak, sőt sok esetben elvágják a damilt és a mélyen benyelt horgot az állat gyomrában hagyják, melyet csak fémdetektorral leht utólag analizálni.

Ezt pedig csak műszerrel lehet kimutatni. Számos, hónapok múlva elhullott import rája esetében a halál oka a belső szervekben betokosodott horog volt. 
Azt már ne is említsük, hogy az édesvizi ráják őshonos területein az általános emberi higiénia is sokszor gyerekcipőben jár, tehát nem várhatjuk el egy Dél-Amerikai halásztól hogy betegségtől mentes ráját szállítson le nekünk Európába, hobby állatként.

Ezeket a tényeket érdemes figyelembe venni, mielőtt egy kb 3-4 évtizedig is élő házi kedvencet vásárolunk magunknak.

 

A vízminőséggel kapcsolatban tudnunk kell, hogy a ráják a nitráton kívül, gyakorlatilag a víz többi paraméterére egyáltalán nem kényesek, vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy könnyen alkalmazkodóak.

A PH érték gyakorlatilag közömbös számukra. Éppolyan sikeresen szaporíthatók 6.00-ás és akár 8.00-as vízben is.

Ugyanez a helyzet a vízkeménységgel is. Nem befolyásolja sem az étvágyukat, sem a szaporodó képességüket, sem az általános kedvüket. (természetesen egyes fajon belüli típusok érzékenyebbek lehetnek a PH-ra, mint pl a „virágmintás” ill. „tigris” változatok)

Természetesen a kristálytiszta jól megszűrt vízben mutatnak a leginkább eme gyönyörű állatok.

A víz hőfoka viszont annál fontosabb szempont!

A ráják igen érzékenyen reagálnak a vízhőfok hirtelen változásaira. Terhes rája akár el is vetélhet ha 1-2 fokkal hidegebb vízbe kerül, ami komoly stressz kiváltó tényező ezeknél az állatoknál.

Az ideális vízhőmérséklet: 28-30 celzius fok.

Kerüljük tehát a hirtelen vízhőfok ingadozást, pl. az akvárium vízcseréjénél.

Javasolt inkább a többszöri, kisebb mennyiségű vízcsere.

 

A másik fontos területe az édesvizi ráják akváriumi tartásának, a megfelelő nagyságú akvárium.

Itt egy egyszerű alapszabályt kell alkalmaznunk:

Minél nagyobb, annál jobb és nyugodtan eshetünk megalomániás túlzásokba is, ennek rájáink csak örülni fognak!

Alapvetően a ráják talajon úszó halfaj, tehát nem az akvárium magassága a fontos tényező, hanem főként az alapterülete.

Az ideális akvárium mélység a nagyobb testűeknek 100cm-től kezdődik és legalább 2 méter hosszúságú.

A magassága bőven elég, ha eléri a 60-70 cm-t.

Az akváriumban minél nagyobb vízmennyiség lesz, annál stabilabb életkörülményt tudunk biztosítani kedvenceink számára.

Pl. a vízhőfok változásánál is ez egy fontos tényező.

Fontos még a megfelelő szintű oxigén ellátás az akváriumban.
Nagyobb akváriumokban 2-3 db levegőporlasztó követ is elhelyezhetünk, mert  a nagytestű ráják oxigén igénye elég magas. Ezen kívül a megfelelő áramlást az akváriumunkban ezek az eszközök is elősegítik, annak érdekében, hogy ne tudjon szennyezőanyag leülepedni a medence aljára.

A medence fenekére érdemes apró szemű kvarchomokot használni, melyet rájáink egész nap előszeretettel fognak „turkálni”.

Biztosak lehetünk benne hogy a megfelelő körültekintéssel megszerzett édesvizi rájáink rengeteg örömet fognak okozni számunkra a jövőben.

Ők nem halak, ők ráják! :)

Ezt a mondatot pontosan értik azok, akiknek megadatott a lehetőség, hogy ilyen csodálatos élőlényekkel gazdagítsák a környezetüket!

szerző:worldinvestman
www.edesviziraja.hu
 

5. blogbejegyzés
Kína szuperhatalmi törekvései

Kína, mely ország gyermekkoromban még élelmezési és megélhetési gondokkal küszködött és úgy általában az elnyomás jelképe volt, ma már teljesen más ország.
 
Az ipari és az általános fejlődése irigylésre méltó. Az emberek egyre jobban élnek és lassan a múlt emléke lesz a korábban lesajnált ország.
 
Nincs ez másként a díszhaltenyésztés és díszhalkereskedelem területén sem. Óriási a tempó. Mi magyarok talán fel sem bírjuk fogni azt a fejlődést amit Kína diktál.
 
Eldöntötték, hogy a kínai díszhalágazatot is fel kell futtatni és világszínvonalra kell emelni.
 
Az elképzelést nem sok elmélkedés követte, hanem a tettek mezejére léptek és megvalósították – szerintem – jelenleg a világ legnagyobb ilyen jellegű központját Tianjin-ban.
 
A komplexum neve: Binhai Ornamental Fish Science & Technology Parks
 
 
Látványterv
 
Méretei elképesztőek: díszhalak és akváriumok több mint 700 000 m2-en, de a komplexum egésze több mint 1062 hektárt foglal el.
Tianjin egy 12 millió lakossal rendelkező tengerparti város, és híres arról, hogy sok haltenyésztő él a környezetében. Mennyi az a sok? Körülbelül 40.000 az International Metropolitan Aquarium Business Association szóvivője Nathan Chiang információi szerint.
 
az építkezés
 
Két kis, de nem hivalkodó zászló jelzi, hogy ez itt a világ egyik, ha nem a legnagyobb tenyésztési, kereskedelmi, import és export a díszhal központja.
 
Legnépszerűbb és nyereségesebb halak az arowanák, mivel Kínában szerencsehalnak számít, így sokan nevelik otthonaikban.
 
De tenyésztenek ott mindent, ami az akvarisztikában számít.
 
Korábban a sok tenyésztő nem igazán tudta hatékonyan exportálni a tenyésztett halakat, azonban ezt a gondot az új komplexum megoldja a saját logisztikai hátterével.
 
A komplexum teljes körű segítséget nyújt a tenyésztők részére a tenyészállatok beszerzésében, nemesítésében, halbetegségek kezelésében az új technológiák beszerzésében is.
 
Az öt emelet magas kiállítási csarnok.
Hidegvízi halak
Több mint 2000 ilyen szekrényes akvárium van kiállítva a látogatók örömére.
 
ázsiai trendek bemutatása
 
Terrárium részTöbb mint 80 ilyen haloda készült el, és még továbbiak fogak készülni
 
Hidegvízi halak berendezése, a munka hatékony és jól átgondolt folyamatokkal
 
Arowana tenyésztő létesítmény
 
Kistermelői üzletrész
 
A komplexum része továbbá egy úgynevezett Immunológiai Központ is, amely a világon a legnagyobb ilyen jellegű létesítménye.
 
Karantén akváriumok az Immunológiai Központban.
 
Minden a komplexumba beszállított halat 21 napig szigorú karanténban tartják, ez az üzletpolitikájuk szigorúan betartott része.
 
Az a hír terjed, hogy Kína még öt ilyen komplexum felépítését tervezi az ország különböző pontjain. Amennyiben ez megvalósul, véleményem szerint hatalmas változások lesznek a világ trópusi díszhalkereskedés vonatkozásában.
 
Már túl vannak egy több mint 3000 halfajt bemutató kiállításon is, melyen kereskedelem, szakmai előadások és bemutatók, versenyek különféle kategóriákban, játékok, aukciók stb. mind szerepeltek.
 
Arowana bajnokság és aukció
 
További képek:
Az importot és az exportot felügyelő karantén laboratórium
 
Tartályok importból érkező koik részére
Vízkezelés
Karantén
Vezérlőterem
Video a komplexumról:
 
http://www.aquanet.tv/Video/312-china-auf-dem-weg-zur-aquaristischen-supermacht-die-wapse-in-tianjin-hq-43
 
 
A „városkáról” itt lehet videókat megtekinteni:
 
http://www.bh.gov.cn
 
 Gratulálunk Kína, de remélem azért minket is élni hagysz!
 
Hát ez nem a hagyományos értelemben vett blog lett, de remélem, szemlélteti a trendeket és a várható hatásokat a szeretett hobbink vonatkozásában.
 
Aki teheti, látogassa meg!
 
Mátéfi Gyula
 



Kína szuperhatalmi törekvései
Kína szuperhatalmi törekvései
Szólj hozzá!

hidegvizi, hazai halakkal akvárium
hidegvizi, hazai halakkal akvárium
Szólj hozzá!



Nincs leírás
Nincs leírás
Nincs leírás
Nincs leírás
SQL1: select `neve`, `leiras` from `16_videok` where `neve` like '%hideg%vizi%halak%' or `leiras` like '%hideg%vizi%halak%' or `cimkemondat` like '%hideg%vizi%halak%' order by `azon`, `feltoltve` desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'