FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 


 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

kezdetek,régi lakók,és mostani, édesvízi növényes,kishalas akv, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Halas és Növényes édesvizi akv, Dél-amerikai jellegű akváriumo, Halas és Növényes édesvizi akv, malawi 6db frontosa mpimbve , Dél-amerikai jellegű akváriumo, nevelde,dél amerikai,közép ame

A 10 utolsó kereső szó:

kezdetek,régi lakók,és mostani, Édesvizi Vegyes 180literes Akv, nevelde,dél amerikai,közép ame, akvárium Megszüntetve 2012, no, Aranyhalak: etetés, gondozás, , Dél Ameikai sügeres akvárium,k, Tanganyika tavi sügerek trophe, ÊkszerteknÄâ, Aranyhalak: etetĂŠs, gondozĂĄs, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

HAL FAJTáK AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. cikk
Nem akváriumi növények

Nem akváriumi növények   
Részletes lista a nem akváriumi növényekről. Növényrendelés, vásárlás előtt nézzük át!

Tovább

2011-01-21 14:36:04
Cimkék: Lexikon
13 hozzászólás

3. cikk
Növényeink - A Cryptocoryne nemzetség

Növényeink - A Cryptocoryne nemzetség   
Zsotyi alapos összefoglalója a Cryptocoryne fajokról.

Tovább

2010-07-18 23:46:36
Cimkék: Édesvizi, Növények, Lexikon
6 hozzászólás

4. cikk
Növényeink - Az Anubias nemzetség

Növényeink - Az Anubias nemzetség   
Zsotyi leírása a legismertebb Anubias fajokról.

Tovább

2010-02-23 12:01:22
Cimkék: Lexikon
15 hozzászólás

5. cikk
Kopoltyúférgek

Kopoltyúférgek   
Részletes leírás a kopoltyúférgekről és az ellenük folyó küzdelemről.

Tovább

2010-01-05 21:11:15
Cimkék: Akvarisztika
2 hozzászólás

6. cikk
Chubbe - Hazai halaink akváriumi tartása és gondozása

Chubbe - Hazai halaink akváriumi tartása és gondozása   
A magyarországi akvarisztikában, méltánytalanul, igen kis szerepet kap a hazai halak tartása. Kevés az olyan akvarista, aki az érdeklõdésen túl medencét rendezne be részükre. Egy részrõl érthetõ, hisz nem vehetik fel a versenyt színgazdagságban a trópusi vizek lakóival. Másrészrõl viszont egy, a közelünkben lévõ világot tár elénk, mely éppoly érdekes lehet, mint bármely, a világ távoli részébõl kiszakított hal megfigyelése.

Holvay Csaba - Chubbe
AME Hazai halas Szekció

Tovább

2005-02-04 09:06:09
Cimkék: Akvarisztika
26 hozzászólás

7. cikk
A lehabzás

A lehabzás   
Lehabzás története, lehabzók mûködése, fajtái és méretezése.
SzabóLászló / Pultos AME Tengeri szekció

Tovább

2004-11-30 20:07:00
Cimkék: Tengeri akvárium
Szólj hozzá!

8. cikk
Tengeri élõlények táplálása

Beküldte: Sasa
"A tengeri akváriumokban élő lények etetésénél több szempont szerint, nagyon gondosan kell eljárnunk. Mivel a tengeri akváriumban rengeteg egymástól nagyon különböző élőlényt tarthatunk, ezért itt is külön-külön módszert kell alkalmaznunk állataink etetésére."

Tovább

2004-11-16 23:05:40
Cimkék: Tengeri akvárium
2 hozzászólás

9. cikk
Algaevők

"Aki akvarizálni kezd, előbb utóbb szembe találja magát az akváriumát ellepő különféle algákkal. Az algák elleni harc egyik eszköze az algaevő halak telepítése."

Tovább

2004-06-06 12:41:29
Cimkék: C_Jobb_also, C_kozepre
2 hozzászólás





#58719

Norgi

Norgi

Hozzászólások: 10
Reg.: 2006.05.20.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok! Szeretnék én is hozzászólni a „papagájsügér” témához.

Mindenekelott leszögezem, hogy egyáltalán nem támogatom az ilyen hibrid kreációs kísérleteket, meg egyéb, színezési beavatkozásokat, éppen ellenkezoleg, elítélendonek tartom. De akkor elítélendo a lombikprogram is, ahol „normális” módon találkozni illetve megtermékenyülni nehezen, vagy egyáltalán nem tudó petesejt és spermium „randiját” és megtapadását segítik? Attól még a természet megteszi a magáét. Amelyik sejtpár egyesülésébol egyébként sem lehetne sikeres egyed, abból 99,99 %-ban nem is fog. Ez érvényes az embereknél, s ugyanígy a halaknál is. Akkor még más emberi beavatkozásról nem is beszéltem.

Igaz, hogy a papagájsügér nem tudja teljesen bezárni a száját, merevebb a teste a többi halnál, viszont csodálatos és nagy úszói, hatalmas szemei vannak és pont azért, mert nem tudja becsukni, „csókos” szája is van.

Mondom ezeket azért, mert a közelmúltban én is vettem két vörös színu papagársügért, azért, hogy szép színfoltja legyen az akváriumnak, hiszen egy szép akvárium dísze a lakásnak.

Mindemellett a papagájsügér rendkívül barátságos és kedves jószág. Láttam már tengeri akváriumokat tengeri halakkal (pl. doktorhallal), és meg kell, hogy mondjam, az „úszástechnikája” ezekkel szinte teljesen azonos. Köszönheto ez testméretének, mivel legalább 15 centisre no meg, az enyémek most 8 és 10 centisek (szájtól a farokúszó végéig). Barátságosak, mert jól megvannak a többi hallal (legelejétol fogva), holott testköbcentire egyelore duplája, triplája a többi halnak. Nem is említettem, afrikai sügeres akváriumom van, benne 5 Elongatus, 6 Auratus, 4 Yellow, 2 császársügér, 3 red-red, 4 bíborsügér (most ikráztak le), 4 anci, 2 kínai algaevo. Meg persze a két papagájsügér.

Abszolút amellett vagyok, hogy egy akvarista kiskorától nevelje a halait, és nem csak heccbol, hogy ha megunja, lehúzza oket a… Még szebb, ha születésüktol gondozza oket. Mikor tizenéves voltam, nekem is több akváriumom és sok halam volt, olyan is volt, mikor a kicsikkel együtt 600! Akkor még szifóim, guppijaim, vitorláshalaim, gurámijaim voltak, több évig. Mivel egy akvarista agyából nem lehet kiuzni a gondolatot, most meg ez a sügéres akvárium van.

De térjünk vissza a papagársügérhez.
Olvastam olyat a neten, hogy ezek a halak „szenvednek”. Nem hiszem, legalábbis most nem, a színezésrol stb. itt most nem beszélek. A szenvedésrol csak annyit, hogy ha meg tudnánk számolni, hány akvaristánál szenvednek tényleg a halak, a túlzsúfoltságtól, piszoktól, kevés fénytol, többi haltól, stb. akkor döbbennénk csak rá, mit a szenvedés a halaknak. Egyébként mi is sokat szenvedtetjük a halakat (kifogjuk, képzeljük el, milyen lenne nekünk hosszú másodpercekig abszolút levego nélkül, mert nekik ilyen lehet; hálón át megfogjuk, képzeljük el, hogy minket egy óriási markoló „fogdosna”, stb). Szóval minden akvarista kicsit kínozza a kedvenceit…

Ne mondja senki, hogy amikor létrehoz egy néhány tíz, száz, esetleg ezer literes akváriumot, akkor nem önös érdekeit szolgálja… Azt hiszi, hogy a halaknak az ideális, pedig nem… Mi az a néhány liter a folyók, tavak sok-sok millió literjéhez? Néhány csepp csak és abba kényszerítjük bele szegény állatokat, Te, Te és Te, akik ezt a fórumot olvassátok, Én is, minden akvarista… Szegények szaporodnak, mert hát ez az élet, de attól még nem az a legideálisabb hely nekik. A férfiember is megkívánja a börtönben a not, nem? Mi is akkor érezzük igazán jól magunkat, amikor pl. kiállunk egy hegytetore és látjuk a távoli messzeséget.

Na ennyit a depresszíós hangulatról… Halakat tartunk és kész! Ha nem tartanánk, azaz senki sem akarna tartani, akkor nem jutna eszébe más embereknek, hogy új fajokat kreáljanak, csak azért, mert abban esetleg több pénz van.

Olvastam olyat, hogy „védtelen”. Bizony rendreutasítják a többit, amikor azok kikezdenek velük.

Olvastam olyat, hogy sterilek. Valószínuleg ez sem igaz, hiszen több helyrol hallottam, olvastam olyat, hogy szaporodtak (méghozzá jó arányú ikrakeléssel, és kiváló szüloi gondoskodással). A kicsik kisebb része lett papagájsügér, a többi a két osre ütött vissza. Elképzelheto, hogy sok esetben tényleg nem lesz eredmény, de a jó párválasztás minden halfaj esetében fontos, így az o esetükben is, csak fokozottan.

Egyébként az igazi „hibák” azok, amikor egyedek születnek génhibákkal, gnómok, sérültek jönnek a világra, s itt nem csak a halakat értem. Lásd Csernobil hatása. Azonban ezeket a dolgokat a természet jól kiszuri, hiszen ezek vagy szaporodásra képtelenek lesznek, vagy néhány generáció alatt a hibák megszunnek.

Annyit még errol a témáról, hogy amikor minden egyed szinte ugyanolyan, nem erre béna, arra suta, azaz egyedileg hibásak, azaz reprodukálható, akkor inkább új fajról beszélünk, mint degenerált halakról.

Ha ezt elítéljük, akkor az aranyhalak „agyonnemesítését” is el kell ítélni, ahol az aranykárászt „használtak fel”. A papagájsügér esetében meg két sügérfajtát kereszteztek. Ez kicsit zavaros. A sügérfélék nem egy faj??? És akkor nem beszéltem az egyéb halfajtákról, mint pl. világító dánió, platti és mollifélék stb.

Többek szeretnék megtudni a latin nevét. Hát az még nincs (illetve a két osnek van), de elobb-utóbb úgyis adnak neki.

Amik igazak:
- nem tudja teljesen bezárni a száját; de ettol még rendesen tud enni;
- kicsit merev a gerince (de csak kicsit, meg kell figyelni oket, és meglátjuk, hogy igenis behajlítják a „derekukat”. A mellkasunkat mi se nagyon hajlítgatjuk, igaz? Ez a fajta tartás, mozgás, mint már mondtam, hasonlatos a tengeri halak mozgásvilágához. Viszont néhány farokcsapással, mondhatni rendkívül elegánsan, az akvárium egyik végébol a másikba tudnak sprintelni.

Amik nem igazak:
- nem hiszem, hogy az úszóhólyagjuk degenerált lenne, olyan jól emelkednek, és ereszkednek, hogy szerintem semmi baj velük;
- sokszor fényképezik oket ferdén, hogy a hátsó felük feljebb van. Ez sem igaz, mert igenis egyenesen úsznak;
- nincs mindig nyitva a kopoltyújuk;
- azt is állítják, hogy aránytalanul nagy fejük van. Na ez sem igaz, ha vesszük a farokúszót, stb, igenis teljesen arányos feje van. Nagy halnak nagy fej, nem?
- nem igaz, hogy szinte minden esetben steril halak, mert szerintem a sikeres szaporulat az o esetükben is legfoképp a jó pár kérdése;
- azt állítják, hogy nem veszi fel a versenyt a fürge halakkal etetéskor. Lehet, de azért ne akarjunk már markolóval fürgén beállni a McDonalds-hoz kajáért… A mérete miatt nem fér oda mindenhez. Egyébként igenis eszik mindent, az akvárium alját is túrja, méghozzá hatékonyan, a tetejérol is eszik, meg elkap mindent, ami mozog.

Persze, lehet, hogy nekem „sikeresebb” példányokat sikerült kifognom… :)

Ha a természetben nem ívtak volna össze külön fajok, sosem jött volna létre olyan változatos víz alatti halvilág, mint amilyen a Földünkön van. A „selejtes” és „hibás” példányokat úgyis kiszelektálja a természet. Milyen fajták is vannak: farkashal, gömbhal, kalapácsfeju cápa, murénák, rájafajok, stb. Ne mondja nekem senki – és nem is tudja senki azt mondani, hiszen nem voltak ott – hogy némelyik faj nem lehet a természet „félrelépése”??? De életképesnek bizonyult, mert valamilyen, addig esetleg rejtett tulajdonsága felszínre került, és ezt kihasználva, egyszeruen fennmaradt…

Arról nem is beszélve, hogy ha nem is vesszük meg pl. ezeket a halakat, akkor is folynak kísérletezések, génmanipulációk és hadd ne soroljam, ezt úgysem tudjuk megállítani egy-egy kreált halfaj vásárlási bojkottjával… Még ha így is lenne, akkor csinálnak mást, aminek kereslete van. Mi emberek már csak ilyenek vagyunk, sokszor nem elég az, ami csak úgy VAN… Természetesen, kikötözve állítanám ringbe az olyan embert, aki tukkel szurkodja az állatokat, stb.

Ha nem vesszük meg a papagájsügért, akkor a díszhalkereskedésekben, meg máshol öregszenek meg, pusztulnak el betegség, vagy más módon – szerencsés esetben, mert lehet, hogy állateledel lesz belolük -, úgy hogy esetleg nem láttak egy növényt sem, vagy tele volt tömve az akvárium x hallal. Ez jó? Ha megveszem, akkor a keresletet, s így hosszabb távon a kínálatot növelem, ha nem veszem meg, akkor meg máshol „szenved”, illetve más halfajt „kreálnak”. Na, melyik a jobb? Ugye, ez is egy 22-es csapdája.

Szerintem, akinek tetszik a papagájsügér, és közelítve meg tudja neki adni azt, amire a sügérnek szüksége van, akkor vegyen és lelje benne örömét. Szerintem színezés nélkül is biztos szép lenne, gondolom kb. hússzínu.

Végszóként: úgy gondolom, a természet a papagájsügérek esetében is „elvégezte a dolgát”, azaz az „összekényszerítés” ellenére rendkívül érdekes, új „halfaj jött e világra”.

Remélem, sikerült újabb lendületet adni a fórumnak. Ne haragudjatok, hogy ekkora blokkal „feltartottam a forgalmat”.

Tisztelettel:
Norgi, aki 35 éves közgazdász, rendszerszervezo, programozó, zeneszerzo és állatbarát


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Papagájsügér - Heros severus X Amphilophus labiatus


#147723

geri000

geri000

Hozzászólások: 31
Reg.: 2008.08.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Hali mindenki,Gergo vagyok!

Be szeretnék 1 pár mondatba mutatkozni, hisz ez a topich ezért jött létre :mrgreen:


1993 utolsó hónapjába láttam meg a napvilágot: D, azóta Gégényben élek, ez 1 Szabolcs megyei kis falucska a semmi közepén 8O
2 éve kezdtem akvarisztikával foglalkozni, eloször egy 25L-es akváriumkám volt telis tele guppival :)
Konfirmálásom után vettem fontolóra 1 nagyobb díszakvárium vételét,de nem akartam gyorsan "hipp hopp", inkább gyujtöttem még 1 kicsit.
Ezen a tanév végén döntöttem úgy hogy most már belevágok!
A pár év alatt összekapargatott pénzembol vettem egy 120L-es akváriumot egy EHEIM aquaball 2210-es szurot és 1 futotestet (nem tudom milyen márkájú).
Utána szépen lassan elkezdtem berendezni , alzatnak 5mm-es égetett agyag került, amirol most már tudom, hogy nem a legjobb választás volt ,de hát na :D
A növényeket, ha nem bánjátok, nem sorolnám fel, mert annyi pusztulásom volt a CO2 hiány miatt, hogy azt sem tudom milyen fajták voltak :(
A halakat utoljára vettem meg :
3 black molli
4 Bécsi xifo
1 pár sziámi harcos hal
1 dominó harcsa
4 Anci (A pontos fajtájukat nem tudom)
3 platti
4 guppi
4 kolibri hal
3 gyöngy gurámi
És 1 pár törpe gurámi
Ezek a halaim vannak még most is 1 két kiegészítéssel
2 hónapja gondoltam úgy, hogy elég tudást szereztem ezeknek a dísz halaknak a tartásáról tenyésztésérol, és belekezdtem a tenyésztésbe :D
Azóta a apám is beszállt a bizniszbe és így összesen 6 kelteto, nevelo , és ikráztató akváriumunk van :)
Most tervezem a díszakvárium teljes újraszervezését, ebbe bele tartozik a házi készítésu hungarocell háttér a házi külso szuro, ami 1 muanyag kukából lesz :mrgreen:
És az új ajzat, ami 3 rétegbol fog állni:

Legalul 1 réteg Tisza hordalék, ami a szabályozás elotti idokbol származik és 1 homokbányából szereztem.

Középso réteg vörös agyag, ami szintén a helyi homokbányából származik :D

És legfelülre kerül a fekete 0.5-1mm-es bazalt :)

Szeretném,hogy ha valaki Szabolcs, vagy Hajdú megyében él vegyen föl msn-re , de ha valaki szimplán felvenne akárhonnan annak is nagyon örülnék :) itt a címem: [katt]
Minden nap min 6 órát nehezek úgy, hogy no problem :D
Köszönöm az olvasást, sziasztok!

I live you Fish !

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Hírek, infók, egyéb tudnivalók -> Ki-kicsoda - bemutatkozó


#203176

egoman

egoman

Mór
Hozzászólások: 275
Reg.: 2007.12.07.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szerintem: Physa acuta (hólyagcsiga): [katt]
 
Kárt nem okoz, növényt nem eszi. Csökkenteni kell az etetés mennyiségét. Csak annyit, amennyit azonnal elfogyasztanak a halak, különben gyorsan el fognak szaporodni ezek a csigák. Néhány darab kifelyezetten hasznos, mert eltakarítja a felesleges kaját, csemegézi az algát, de csak azt, amit szabad szemmel nem is látni. Az erősebb fajtákkal, pl, fonalas zöldalga, vagy pokolalga nem bír el, otthadja.
Nálam egy kis ezüstkárász teljesen kiirtotta. (Planktonozáskor szereztem be, még megvolt a szikzacskója is. Felneveltem, hogy lássam mit is találtam. Most már 5 cm-es halacska, lassan megy vissza a tóba.)
 



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Elszaporodtak a csigák az akváriumomban, mit tudok tenni?


#228057

gabiorsi

gabiorsi

Bátonyterenye
Hozzászólások: 1063
Reg.: 2010.04.29.
28 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szia!
Ahogy a videón is látod, ezek így viselkednek. Ez a normális. Amúgy pár nap múlva, ha jó helyen vannak, bátrabbak lesznek és elindulnak bandában. Talán lehetne belőlük több is, mert elég bandázós hal, de nagyon minimumnak talán elég a 4. Oda kell figyelni a párosításra, mert viszonylag gyorsan úsznak és csipkelődős fajták, legalábbis a fekete tetra az tutira, de gondolom ez is. Amúgy szép halacska.



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Fekete tetra - Gymnocorymbus ternetzi


#245023

zsotyi

zsotyi

Budapest
Hozzászólások: 1489
Reg.: 2009.01.28.
61 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nyugalom,nem halálos kór kerülgeti az akidat.Friss akváriumoknál jelentkezik ez a trutyi,főleg ott,ahol a biológiai egyensúly még nem alakult ki.Főleg berendezési tárgyakon,vagy dekoráción,előszeretettel fákon jelenik meg.
 
Kilétéről még én sem informálódtam,de valami baktérium,méginkább (nyálka?)gombaféle lehet.Idővel el fog tűnni,mikor a lebontó baktériumok is megerősödnek és az akvárium is "beáll".Csigák,és algaevő halfajták úgy tudom szeretik enni,de ebben nincs tapasztalatom,mert én még nem találkoztam vele,és a sziámi algaevőim sem jelezték,hogy ilyenre fájna a foguk... :-)
 
A legtöbb tapasztlat szerint egy-két héten belül eltűnik magától.Addig is gondoskodj a rendszeres vízcseréről(első két hétben én 2X50%-ot szoktam),és a jó szűrésről.Csigucik mehetnek bele még a halak előtt is.
 
A berendezett (táptalajos )akit ezért szét ne szedd.
 
Biztos segítenek még többet,akik találkoztak már vele,nekem hirtelen ennyi jutott az eszembe.


"A növényektől türelmet,az állatoktól emberséget tanulunk."http://www.zsotyi.blogspot.com

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Ismeretlen eredetü lerakódás az akváriumban, berendezési tárgyakon és technikákon


#112568

vikiszan

vikiszan

Sajóbábony
Hozzászólások: 149
Reg.: 2007.04.27.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
StoneAge,
Köszönöm szépen a hozzászólásodat. Eddig is sejtettem, hogy nem valami sok ez a 20 lit vízcsere 2 naponta, mivel ez csak a trutyi elszívásának a vízutánpótlása. De valahol itt [katt] olvastam, hogy egy növényes akiban hetente 45-50% vizet cserélnek 190 lit-ig, meg itt [katt] hetente 25%-os vízcserét javasolt egy nagytudású valaki, ezért a szukös rendelkezésre álló, 2. emeleti bérházi lehetoségeim miatt ezt az utat választottam.
Eddig nem is volt semmi komoly gond. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy nagyon helyesen csináltam. A szemvakarozás nem a szem opálossága miatt van. Megfigyeltem a szemüket, és ezt nem vettem észre. Tiszta a szemük. Inkább valami külso parazitára gondolok, mert
néha az uszonyukat is rángatják, mintha valamit akarnak lerázni.
A szuromet ki fogom egészíteni a fooldalon bemutatott biológiai szurovel.

KisA,
Neked is köszönöm a segítségedet. Ezt a fórumot legalább egyszer végigolvastam, és sok hozzászólást is többször elolvastam, de a fent leírt szemvakarozás emlékezetem szerint egyszer sem volt megtárgyalva. Egyébként nem csak ezt a fórumot kísérem minden nap, állandó látogatója és aktív résztvevoje vagyok más, külföldi (Dél-Kelet Ázsiai) fórumoknak is. Így próbálok hazai és külföldi tapasztalatokat szerezni.

Más.
Úgy látom, a diszkosz tartás-tenyésztés jelenleg a világban 2 különbözo irányban megy. Nyugaton a jól bevált vérvonalakat viszik tovább. Keleten viszont új színváltozatok kitenyésztésére adják a fejüket.A német diszkosz tenyésztés a legrégebbi, valamikor a II. világháború elott indult, amelynek köszönhetoen a mai német türkiszek különbözo színváltozata, valamint a cobalt és a blue diamond mára már elég stabilnak mondható. Ebbol is látszik, hogy egy színváltozat sikeres kitenyésztése milyen ido- és költségigényes. Keleten szinte minden évben kirukkolnak valami új színváltozattal. A fent említett német vérvonalú fajták kivéve a többi fajta (Red Melon, Marlboro, Leopárd, Golden, Pigeon, meg sok sok száz más fajta) mind keleten lett kitenyésztve, és évrol évre egyre jobban kiválogatják oket a továbbtenyésztésre, hogy idovel stabil színváltozatok legyenek, mint a német vérvonalúak.
Köztünk nagyon kevesen ismeritek a keleti diszkosz tartás-tenyésztés csínját-bínját. Ott teljesen más dimenzióban diszkoszoznak. Nem helyes az a megállapítás, hogy ok csak a mennyiségre, és nem a minoségre mennek az elozoben írt okok miatt. Mint tudjuk, nagyon sok ido kell egy új szín stabilításához. Az ázsiai színfajtákat szinte mind a múlt évszázad végén, e század elején kezdték kitenyészteni. Talán még 5-10 év, és a Marlboro ivadékainak 95%-a is Marlboro lesz. Szerintem inkább nem kéne lefikázni oket, sot... Ez is olyan mint a gazdasági fejlodés, Keleten ma már jobban nyitottak az újakra, Nyugaton konzervatívan haladnak, Közép-Európában pedig szinte egy helyben topogunk.
Volt szerencsém megismerni egy ismerosöm nagyon is átlagos diszkosz farmját Dél-Kelet Ázsiában. Nem a legprofibb, tényleg egy teljesen átlagos, és nem is foglalkoznak igazán az új faj kitenyésztésére, csak a meglévok stabilításával. Tudjátok hol tartják a diszkoszokat? Kiásott, kifóliázott tavakban, kint a szabadban, mint a Lilafüredi pisztráng tanyában, azzal a különbséggel, hogy vizet sem cserélnek! Télen, nyáron így megy, mivel arra felé csak két évszak van: száraz és esos. A leghidegebb hónap a január, ilyenkor néhány napra a hofok lemegy 20-22 celsius fokra. A diszkoszok simán kibírják. Majd ha a tulajdonos is hozzájárul, ide felrakok néhány képet róla nektek.
Ez a nagyüzemi, a kisüzemi ún. akváriumi diszkosz tartás meg úgy néz ki, hogy egy 300 lit akiba nem 6 db-ot nevelnek, hanem 20-30-at! Persze napi 100% vízcsere. Hallottam napi 200% vízcserérol is! Ezzel el tudják érni, hogy 2 hónap múlva már 6-7 cm a kisdiszkosz! Hihetetlen! Persze más ott a földrajzi adottság meg klíma meg minden... Sokan átszurt kútvízben tartják, ez a legolcsóbb. Mások sima csapvízben, pihentetve, vagy összegyujtött esovízben (arra felé minden nap esik). Növényes akiban alig cserélnek vizet, viszont használnak valami bio tablettát, ami a bevitt bakcikkal segít rendbe tenni a koszos vizet. Ha lesz lehetoségem, ki fogom próbálni.
A diszkosz tartás-tenyésztést ott már teljesen a mezogazdaság egyik legsikeresebb ágazatának is tekintik. Évente renteget exportálnak Amerikába, Canadába, Európában pedig Franciaországba, Németországba, Svájcba, Autriába, stb.

Hirtelenül ennyi jutott eszembe.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Diszkoszhalak - Symphysodon sp.


#167100

rena1987

rena1987

Orosháza
Hozzászólások: 88
Reg.: 2008.12.27.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szia Tibi!
Én is kezdő vagyok 3 hete vannak halaim. De tanács helyett inkább megosztom veled hogy én hogy raktam össze az állományomat aztán majd eldöntöd hogy kérsz belőle vagy sem:D Szóval nekem 60l akváriumom van és az volt a célom hogy békés halakat rakjak bele. Keresgélés és sok kérdezősködés után nekem 2 féle csapathalam van a neonok és az ékfoltos razbórák. Békések néha a saját fajtáján belül vannak kisebb kergetőzések persze a hierarhia kialakítás miatt ez szerintem érthető. Vannak aljatlakóim amik szerintem fontosak. 4 páncélos harcsa( ha veszel legalább 4et mer többen szeretnek lenni) és algaevőket mer hasznosak ezek is. Ha választasz úgy válasz hogy a víz minden szintjén legyenek halak ugyanis vannak fajták amik a víz alján közepén és tetején szoktak úszkálni és próbáld meg egyik szintet sem túlzsúfolni. Ezen kívül még vannak guppijaim és mollyk. Guppiból megin úgy vegyél hogy több legyen a lány mint a fiú. Nekem 2-1 az arány. Sokan mondják hogy az akváriumba inkább legyen kevés hal mint túlzsúfolt. Nekem 60l van 24 halam ami szerintem éppen elég és nincs aggresszivitás a halak között. Számolni kell vele hogy bizonyos fajok majd nőni fognak valamint ha elevenszülőt veszel az szaporodni fog elég gyakran ami esetleg problémához vezetne de tanácsolom hogy nézz körül a neten vagy vegyél könyvet és tájékozodj! Remélem tudtam segíteni:)



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Mennyi halat rakhatok egy akváriumba?


#126894

Kocka

Kocka

Komló
Hozzászólások: 147
Reg.: 2004.02.02.
6 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Kopoltyúférgek a diszkoszoknál és más halaknál!

1. Bevezetés

1.1 Tünetek
A kopoltyúférgek elleni küzdelem nem csak a haszonhalaknál, hanem a trópusi díszhalaknál is nagy szerepet játszik. A dél-amerikai sügéreknél, különösen a diszkoszok tenyésztésénél okoznak problémát, megjelennek a halak kopoltyúján és a testükön is, és jelentos veszteségeket okoznak a fiatal halállományban.
Kopoltyúférgek jelentosen elszaporodnak a gazdaállaton, nagy csokrokban lógnak a kopoltyú nyálkahártyáján, és élosködnek a kopoltyúfedélen. Ez a kopoltyúk elnyálkásodásához vezet, mely ezáltal összeragad. Súlyosabb esetben a kopoltyú nyálkahártya sejtjei károsodhatnak, a véredények elszakadhatnak, s így a gázcsere - azaz az oxigén felvétele és a CO2 leadása a kopoltyúkon keresztül - erosen legyengül.
Amíg az enyhén fertozött halak surubben nyitogatják a kopoltyúikat, addig egy erosebb fertozésnél (egyik vagy mindkét kopoltyúfedél eláll) szaporább a légzés és a betegség végso stádiumában a halak a vízfelszín alatt pipálnak. A férgek tömeges megjelenésénél kopoltyúpirosodás, vérzés, megnagyobbodás, és elnyálkásodás is megfigyelheto, de extrém esetben a kopoltyúk teljesen le is állhatnak.
img049_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
A fertozés mértékétol függoen a kezeletlen fiatal állatok néhány nap alatt elpusztulhatnak, ez azonban nem csak diszkoszhalakra igaz, hanem hasonló megfigyeléseket végeztek a tavakban tartott pontyoknál is, akiket a dactylogyrus vastator fertozött meg. Az idosebb megfertozött halak általában nem károsodnak annyira.
A pontyoknál az alapfeltevés, hogy a halak speciális immunitással rendelkeznek. A környezeti tényezok rosszabbodásával - ami akváriumi körülmények között mindennapi szinten nem kizárható - és ebbol kifolyólag más tényezok rosszabbodásának hatására a felnott diszkoszokon is elterjedhetnek a férgek, így komolyabb károsodásokat okozhatnak. A halálos végkifejlet azonban ritka.


1.2 Kopoltyúférgek fajtái (Dactylogyrus sp)
Ezek a halparaziták a Monogenea rend Dactylogyridea (máshol Gyrodactylidae) családjába tartozó szívóférgek. A trópusi díszhalakat megtámadó parazita férgeket közelebbrol még nem azonosították. A diszkoszoknál (Symphysodon Aequifasciatus) gyakran megtalálható kopoltyúféreg a „négyfeju” kopoltyúféreg.
img050_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Összehúzott állapotban 0,15 mm, kinyújtott állapotban 0,4 mm hosszúak. Az Amlacher 1992 évi száma utal arra, hogy díszhalaknál a dactylogyrus formuosus fajta fertoz, gyakoribb azonban a Tetraonchus monenteron (Wagner) pl. vitorláshalaknál (Pterophyllum scalare). Az még nem bizonyított, hogy a diszkoszokon is ez a féregfajta fordul-e elo. Az Amlacher legalább fél mm hosszúságról beszél, mely a diszkoszok férgeire nem jellemzo.
/más szakirodalmakban a diszkoszokon megtalálható férgeket Ancylocephallus-nak nevezik, ez a német szakirodalomban azonban nem fordul elo./


1.3 A kopoltyúférgek életciklusa
A kopoltyúférgek petéket raknak. A legtöbb pete a vízáramlattal kerül ki a kopoltyúból a vízbe és esik a talajra. Néhány pete a kopoltyúszöveten fennakadhat, ha véletlenül érintkezik azzal. Az aljzaton, vagy a szöveten lógva a petékbol lárvák fejlodnek. A fejlodés hossza homérsékletfüggo, minél magasabb a homérséklet, annál gyorsabban fejlodnek a lárvák. 5 °C alatt a fejlodés leáll, de a homérséklet emelkedésével még akár hónapokkal késobb is újraindulhat.
Vitatott, hogy a férgek képesek–e „tartós” petéket rakni, melyekbol hosszabb idotartam után gazdaállat jelenléte nélkül lárvák születnek.
A D. Vastator –nál megfigyelték, hogy az idosebb férgek egyre több életképtelen petét raknak.
A diszkoszhalak tekintetében Dieter Untergasser megfigyelte mikroszkópos vizsgálatok segítségével a peték lerakását és a lárvák kikelését. A fejlodés idotartama a petéknél mindig csak pár óra volt. A tartós peték létezésére nem talált bizonyítékot.
A petékbol kifejlodött és az aljzatra került lárvák apró lábakkal mozognak. A fejvégen elhelyezkedo pigmentfoltokat egyszeru szemeknek is nevezhetjük. Ezek a szemek lehetové teszik árnyékok felismerését, amelyek vonzzák a lárvákat. Ha az árnyékot egy hal veti, a lárvák a hal testén megkapaszkodva a fej felé igyekeznek, amíg a kopoltyút el nem érik, ahol kampóikkal megtapadnak. Csak megfelelo gazdaállaton folytatódhat a fejlodés, és csak a kopoltyúkban szaporodhatnak a férgek.
A férgek különbözo fajai többé-kevésbé gazdaállat specifikusak.
Ahogy a tavi tartásban, úgy az akvarisztikában is megfigyelheto, hogy a D. vastator számára más fajba tartozó halak (pl. más sügérek, vagy harcsák) is válhatnak gazdaállattá, amelyeken azonban a férgek nem, vagy nem erosen szaporodnak, de mégiscsak megélnek. Az ilyen módon megfertozött hal újra érintkezhet a paraziták számára megfelelo gazdaállattal, és így ismételten elkezdodik a fertozési ciklus.
Vizsgálatok kimutatták, hogy a vitorlás halak által hordozott féregfajta az egészséges diszkoszhalakat is megfertozheti. Az még nem bizonyított, hogy ez egy vagy két különbözo féregfajta-e, mivel a központi horgok felépítése nem mutat különbségeket.
1.4 Eddigi kezelési próbálkozások az akvarisztikában
Az eddigi terápiák gyógyszerekkel és más vegyi anyagokkal csak a lárvákat illetve a kifejlett férgeket károsítja, de a petéket nem öli meg. A Trichlorphon a trópusi kopoltyúférgek ellen a hazai díszhalak tenyésztésében néhány éven keresztül hatásos volt, de a trópusi díszhalaknál sok mellékhatást figyeltek meg. Gyakran a diszkoszhalakkal együtt tartott „kék antennás harcsák” (Ancistrus sp.) elpusztultak annál a gyógyszeradagnál, amely a férgek pusztulásához elengedhetetlen.
Néhány év alatt világossá vált, hogy ez a kezelés mind az akvarisztikában, mind pedig a haszon halaknál eredménytelen. Hasonlóak voltak a tapasztalatok a mebendazol terápiánál is. A közvetlen összefüggés a haszonhalak ellenállósága és az akvarisztikai kezelések sikertelensége között nem állapítható meg. Az akvarisztikában próbálkoztak a flubendazol kezeléssel, ez a trichlorphon terápiához hasonló eredményekkel járt: néhány parazita fajtánál megfigyelték, hogy egy ido után nem reagál a kezelésre, rezisztensé válik.
A korábban ajánlott formalinfürdo sem hozta már meg a korábbi években a haszonhalaknál mutatott eredményeket. Ugyanez érvényes más anyagokra is, mint pl.: Kálium-permanganát, mebendazol, piperazin-citrát, és a többi, a díszhalaknál használt összetett gyógyszerkészítményre, amelyek általában hatóanyag kombinációkat tartalmaznak.
Ez vezetett el odáig, hogy újabb, hatékonyabb kezelési módokat keressenek, melyeknek célja, hogy a kopoltyúférgeket eloször legalább egy populációból vagy egy akváriumból irtsák ki.
Másrészt viszont felelosségteljes akvaristák zárt rendszeru akváriumokat építettek, amelyek biztosan nem fertozöttek kopoltyúférgekkel, azért, hogy felneveljék a fiatal állatokat, amelyek így sosem kerülnek fertozött anyagokkal kapcsolatba. De a rendelkezésre álló tenyésztett állomány mellett szükség lenne a vadvízi állomány, illetve más állományok keresztezésére, azért, hogy az alapveto genetikai sokszínuséget megorizzük. Ennek a lehetosége adott is lenne, mivel egyik állat sem áll a védett fajok listáján a washingtoni fajvédelmi egyezmény értelmében. A problémát a dactylogyrus okozza, mivel a vadvízi állomány fertozött lehet, illetve kevés a parazitamentes állományok száma, s így a keresztezési lehetoségek száma is alacsony.


1.5 Praziquantel és tartós fürdok, mint új kezelési lehetoségek.
A praziquantelt a Merck, Darmstadt és Bayer Leverkusen cégek kutató laboratóriumaiban fejlesztették ki „egyiptomi vérvizelés” ellen. Kristályos szerkezetu, keseru ízu, kloroformban, dimetil-szulfoxidban, és etanolban jól, vízben kevésbé oldódó vegyület.
Ezeket az anyagokat használják az állatgyógyászatban is számos féregfertozésnél. Schmahl és Taraschewski kezeltek tüskés pikót (gasterosteus aculeatus) Monogenea fajtákkal szemben (50 mg praziquantel/l). Diszkoszoknál a 20 mg/l-es kezelés mellett sok mellékhatást figyeltek meg, de a 10 mg/l-es dózis sikeresnek bizonyult.
Ebben a 10 mg/l adagolásban a praziquantel eredményes terápiának bizonyult a dactylogyrusok ellen az európai harcsáknál és a meleg vízi kultúrákban is.
A kezelés azonban csak akkor eredményes, ha a 48 órás praziquantel fürdot 3 napi szünet követi (a kopoltyúférgek fejlodési ciklusához igazodva), amely után a praziquanteles fürdot meg kell ismételni.
A trópusi díszhalaknál (trichogaster trichopterus – kék gurámi) a próbálkozások nem voltak egyértelmuen hatásosak, és az európai harcsák (sinuris glanis) kezelésénél sem sikerült a paraziták teljes kiirtása.
A haszonhal tenyésztésben sikeres volt a kezelés orális alkalmazás mellett. A mi kis díszhalainknál azonban ez a kezelés problémákat vet fel, valószínu azért, mert az összetevok íze nagyon keseru.
Az utóbbi években pozitív eredményekrol számoltak be az 1 mg/l adagolású 78 órás tartós fürdonél, amelyet több napi szünet után ismételni kell.
Ugyanez vonatkozik az 5 napos fürdore is.
A 4 napos fürdo háromszori ismétlése - kezelésenként 2,5 mg/l adagolással (4 nap fürdo, két nap piheno) – azonban csak rövid távú megoldást jelent.

2. Hogyan közeledhetünk a kérdés megoldása felé?
2.1 A kezelés ismertetése
A kezelési sorozatokat vitorlás halakon és diszkoszszaporulatokon végeztük, amelyeket kopoltyúférgek fertoztek meg. Mivel sem adagmennyiségek, sem orvosi tapasztalatok nem álltak rendelkezésre, a fiatal szaporulatokat egyre növekvo adagolási soroknak vetettük alá, amelyek mennyiségét más halfajtáktól vettük át, miközben a harcsák által nem tolerált 100 mg/l adagküszöböt 5-10 faktorral aládozíroztuk.
Az eredményes adagolás kikísérletezése után más halfajok fertozött példányait is bevontuk a kísérletbe, miután vélheto volt, hogy az eddigi tapasztalatok más díszhalak számára is veszélytelenek, és hasonló biotópokra is átvihetoek:
Altum scalare, maróni akara, páncélos harcsa, és a „kék algaevo” (vélhetoen évek hosszú sora alatt akváriumban tartott ancistrus hibrid formája).
Számos vizsgálat kezdodött olyan akváriumokban, amelyeket egy mechanikus (szivacs) és egy biológiailag aktív szuro (nitrifikáló baktériumokban gazdag anyaggal töltve) tisztít. A fent nevezett díszhalak szükségleteinek megfeleloen enyhén savas (pH 5,5-6,5), 100-200 μS/cm vezetoképességu, 27-29 °C-s vízben dolgoztunk, amelyet a visszatéro ozmotikus víz felkeményítésével készítettünk. Az akváriumok egy része rendelkezett aljzattal és növényekkel, másik része viszont egyikkel sem.
Ammónium és nitrit tartalmat a Merck által forgalmazott reagensekkel figyeltük, félkvantitatív vizsgálatokkal. Nitrát tartalom: 25-100 mg/l.
Mivel az elérheto kész gyógyszerekben oldott formában praziquantel, tartósító anyagok, és oldódást segíto anyagok is találhatóak (pl 75 mg benzilalkohol, 5 mg klórbutanol/ml), amelyek néhány kezelés alkalmával - legalábbis eleinte - a víz algásodásához és oxigén hiányhoz vezettek, a tartós fürdonél alkalmazott praziquantel tablettákat összetörtük, 100 ml vízben oldottuk, majd ráztuk, míg csaknem teljesen feloldódott, és utána oszlattuk el a vízben. A nem feloldódott aljzatra hullott maradványok 12 óra múlva teljesen eltuntek, azaz teljesen feloldódtak.
A tartós fürdo befejezése kétszeri 70%-os vagy egyszeri 95%-os vízcserével válik teljessé, kelátképzok hozzáadásával vagy aktív szén szurés segítségével.
A vízmennyiség: 2 l / hal - az átlagos testtömegtol függoen (3 g-tól 1,3 g-ig)
Etetés: naponta 1-2 alkalommal történt: kizárólag magas tápanyagtartalmú, halak által megszokott pehely és granulátum szárazanyagokból, vagy mélyfagyasztott artémiából ill. tenyésztett vörös és fehér szúnyoglárvából állt.

2.2 Speciális dolgok a vizsgálatokhoz
A nagy szaporulatot produkáló díszhalaknál még jó tartási körülmények között is rendszeresen megfigyelheto, hogy az ivadékoknál jelentos deformáció, és más súlyos károsodás jelentkezik, amelyek az állatoknak igen nagy gondokat okoznak, egészségüket hátrányosan befolyásolják, szenvednek, a növekedésben jelentosen visszamaradnak, és a tapasztalatok szerint egy éven belül elhullnak.
Ezeket a mutáns halakat mindig szakszeruen megöltük, ha a károsodások általi állandó szenvedés szemmel láthatóvá vált. A „szemmel láthatóság” idopontja a szenvedéseknél minden ivadékcsoportban más. Néhány ilyen okból megölt állatot a kezelési szériák keretein belül megvizsgáltunk. Ezek indikátorként muködtek az állatorvosok által vezetett kezeléseknél: a halakat egy eroteljes nyakszirtvágással szakszeruen megöltük, és fénymikroszkóp alatt vizsgáltuk a parazitáikat. Az összes vizsgált hal kopoltyúját 40x, 100x, és 400x -os nagyítás alatt vizsgáltuk.
Nagyobb példányok esetében – a jobb mikroszkopikus vizsgálat érdekében – a kopoltyúfedelet leválasztottuk a kopoltyúívrol. Minden vizsgálatról írásos jegyzokönyv készült.






3. A kezelési szériák folyamata és eredményei


3.1 Általános megfigyelések
A praziquantel magas kezelési biztonsága, valamint az emlosöknél, madaraknál, az európai harcsáknál és más akváriumban élo gerinceseknél – az összeférhetoség figyelembevételével – kapott pozitív tapasztalatok hátterében a tartós fürdo adagolása áll.
Az elso vizsgálatoknál 10 hetes fertozött vitorláshalaknál 6 nap alatt a dózist 1 mg/l-rol 5 mg/l-re növelték (60 állat kb. 3 g testsúly, kb. 140 l vízben) nem kívánatos hatások nem jelentkeztek, a halaknak még a táplálékfelvétele sem csökkent.
A második kísérlet alkalmával „8 hetes vitorlásoknál” a dózist 6 nap alatt 5 mg-ról 10 mg/l -ra emelték. (ld. tábl.) Nem kívánatos mellékhatások, egy enyhe mozgáscsökkenésen kívül, itt sem volt megfigyelheto. A halak továbbra is táplálkoztak.

77766220051_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Egy harmadik kísérlet alkalmával 9,5 mg/l-es adagolásnál kezdték egy harmadik akvárium kezelését, és naponta 2 mg/l-el növelték az adagot, mindaddig, amíg a 6. napon el nem érték a 19,6 mg/l-es elméleti maximális koncentrációt (elméleti, mivel a biológiailag aktív rendszerben a gyógyszer esetleges bomlását nem követtük). A kezelés vége felé 15,5 mg/l-es telítettségnél a halak spontán mozgása gyengült, és kevesebbet ettek. Amikor az állatok lassulása az elméletileg maximálisan elért koncentrációnál (19,5 mg/l) egyre feltunobbé vált, és a védekezo mozdulatok is gyengültek, a vizsgálatot befejeztük, anélkül, hogy az állatok sérültek volna. 12 óra és 95%-os vízcsere után a táplálékfelvétel normalizálódott.
7 nap után, miközben minden második nap 30%os vízcserét hajtottunk végre, a halak megszokott mozgékonyságukat mutatták. Teljesen normálisan viselkedtek, és tovább növekedtek.

Ezekbol a megfigyelésekbol megállapíthatjuk, hogy a praziquantel adagolása a kezdeti 1-5 mg-ról a maximális 10 mg-ra 5 napos tartós fürdo alatt az egyedek számára jól turheto. A kumulatív adagolás 15 mg/l felett nem kívánt hatásokhoz vezetett, amelyek visszafordíthatóak. Ezek a megfigyelések összecsengnek más megfigyelésekkel, melyeket más halfajtáknál ill. emlosöknél és madaraknál végeztek.
3.2 A hatás megnyilvánulása
Egy 80 l-es akváriumba 15 mg/l praziquantelt juttattunk a vízbe.
Az akvárium halállománya:
• felnott példányok: 70 g/állat
• 40 fiatal példány (10 hetes): kb. 3 g/állat
• 6 ancistrus sp,: 20g/állat
• corydoras julii: 10 g /állat

Az ancistrusok néhány órával késobb már lassultak. Oket az elso 12 órában kétszer egy-két óra idotartamra friss vízbe raktuk, ahol gyorsan magukhoz tértek. Mivel a példányok a második napon is a spontán és védekezési mozgások lassulását mutatták 33%-os vízcserét hajtottunk végre úgy, hogy az elméletileg elvárható koncentráció 10 mg/l lett. Az ancistrusok ezentúl is a kezelt akváriumban maradtak. A következo napokban egészen a kezelés 15. napjáig minden 3. napon lecseréltük a víz 20-50%-át, és adagoltuk a megfelelo dózisban a praziquantelt, úgy, hogy az elméletileg maximális koncentráció 7 és 13 mg/l között mozgott.
Mivel ismeretlen, hogy biológiailag aktív rendszerekben a praziquantel milyen mértékben bomlik le, a megsaccolt minimál koncentrációval számoltunk: 24 óra alatt 50% - os anyaglebontás. Ez az érték a 14. napig 0,8 és 6,4 mg/l között mozgott és a 15. napon 0,4 mg/l-es eredményt mutattott. 3 napi és 6 órai kezelés után felnott dactylogyrus sp.-k vagy lárvák a vizsgált halak kopoltyúján nem voltak kimutathatók.
A többi vizsgált hal is tünetmentes volt.
12 héttel a kezelés után újra férgeket mutattunk ki a kopoltyúkon: a kezelés kezdetekor 8-10 férget találtak egy kopoltyún, a 12. héten újra megjelent három.
A 12 hét alatt a vitorlás párocska többször, az ancistrus egyszer ikrázott. Mindkét halfajtól fiatal, egészséges egyedeket neveltünk, tehát a halak ennél a praziquantel adagolásnál nem szenvednek el szaporodási károsodásokat.
Egy másik kérdés a terápia megfigyelésen keresztül válaszolható meg. 7-10-15 mg/l adagolásnál a vitorlások kopoltyújában megtapadt kifejlett férgek és ezek lárvái valamivel több, mint 3 nap után elhalnak, annak ellenére, hogy kezdetben nem volt túl eros a beavatkozás.
Mellékes tényként megjegyezném, hogy a kezdeti 15 mg/l-es adagolás az ancistrusok számára túl magas. Egy további - itt nem ismertetett - kezelési eljárásnál 160 l-es akváriumba 12,5-19,5 mg/l-ig tartó koncentrációnál, kifejlett diszkoszhalaknál egyértelmu, de visszafordítható nem kívánt és már ismert hatások léptek fel (lassulás, étvágytalanság, ijedtség).

3.3 Egy kezelési eljárás kipróbálása és fejlesztése, melynek célja a férgek tartós kiirtása az akváriumból
A fentebb leírt kezelésnek elméletileg átgondolt terápiasémák nyújtottak alapot, melynél a cél a teljes és tartós féregirtás egy zárt rendszeren belül. 3-4 napba telt, amíg az utolsó lárvák és kifejlett férgek is - egy viszonylag eros behatás eredményeként - elpusztultak. A legutolsó példányok az elhullás elott még életképes petéket rakhattak. Ha abból indulunk ki, hogy legkésobb 4 nap után az utolsó lárvák is kikeltek a petékbol, melyeknél ismételten maximum 4 nap telik el az elhullásig, a teljes kezelési idotartam legalább 12 napi állandó magas praziquantel koncentrációt jelent a teljes kiirtásig.
Amint a fentebb mutatott vizsgálat 12 hét után mutatta, nem ez volt a jellemzo. 7 héttel a kezelés vége után (elméleti max. koncentráció. 2-9 mg/l, megbecsült min. konc. 1,4-4 mg/l – 12 napon keresztül) vitorlásoknál, maroni akaráknál és mohazöld páncélos harcsáknál nem mutatkozott megfelelo hatás, de újabb fertozés sem.

12 héttel ezután az egyes táblázatban bemutatott kezelésnél sem mutatkozott újabb fertozés. Az egyszeri sikertelenség azonban további változtatásokat igényelt a kezelésben. A megfigyelés szerint (D.U szerzo megfigyelésein alapszik) hogy a peték adott homérsékletnél azonnal elkezdenek fejlodni. A legvalószínubb feltételezés az volt, hogy a megfeleloen hosszú és kielégíto praziquantel adagolás és tartós fürdo ellenére néhány kifejlett féreg vagy lárva megmaradt és késobb újra szaporodott. Elméletileg feltételezheto lenne, hogy a paraziták egy nem specifikus védelmi reakciót (pl. védelmi nyákot képeznek) mutatnak, amelyek segítségével rövid távon a nem kívánatos környezeti változásoktól védhetik magukat. Ez a feltételezés magyarázatot adna a formalinfürdo elleni rezisztenciára is.
Ezen kívül – mivel közvetlen koncentráció meghatározására nem volt lehetoségünk – a lebomlási folyamatok is vezethetnek biológiailag aktív rendszerekben praziquantel koncentráció eséshez (a megfelelo utóadagolás ellenére is.).
Ezeknek az elméleti feltételezéseknek az alapja Schlotfeldt tanulmányaiból származik, ahol kipróbáltak egy másik kezelési sémát, amikor a megismételt praziquanteles tartós fürdot többször gyógyszermentes szünettel szakították meg. Két újabb kezelési eljárásban, amelyben vitorlások, diszkoszok és ancistrusok vettek részt 5 napon keresztül naponta 2,5 mg/l praziquantelt adagoltunk azért, hogy az 5. nap végére, ill. a 6. napon (108-120 óra) a tartós fürdot vízcserével befejezzük. Elvárásainknak megfeleloen - mivel az elméleti maximális koncentráció alig volt 10 mg/l felett- nem kívánt mellékhatás csak a csökkent tápanyagfelvételben jelentkezett a kezelés végén néhány állatnál. Ennél az eljárásnál (2. tábl) késobb (enyhe fertozés esetén ugyanabban a halpopulációban) nem találtunk férgeket.

86456002552_www.kepfeltoltes.hu_.jpg


A fent leírt terápiaséma (több mint 5 napig naponta 2,5 mg/l adagolás) a további eljárás folyamán az 5. nap után gyógyszermentes szünetet igényelt. A kezelést négy hét és 9 hét szünet után meg kellett ismételni.
Egy másik kezelés alkalmával a kiinduló pont a hosszabb 12 napos terápia volt, amelyet az 5 napos terápia követett 9 hét szünet után.
Kopoltyúvizsgálatot végeztünk mindkét sémából 1-1 vitorláson és diszkoszon 12 héttel a terápia vége után, egy állatnál pedig a testfelületet is megvizsgáltuk. Egyetlen egy vizsgálat sem mutatott ki férget annak ellenére, hogy a legutolsó kezelési széria állatainál és akváriumaiban kopoltyúféreg veszély „biztosított volt”.

4. Eredmények összegzése

Ezeknek a kezelési sorozatoknak a célja az volt, hogy kifejlesszünk egy új gyógyszeres terápiát a kopoltyúférgek ellen, amely hatásos diszkoszoknál és néhány más Dél-Amerikai akaránál és harcsánál.
Megtaláltuk a praziquantel megfelelo magas adagolását, amely a halak számára még mellékhatások nélkül elviselheto. Felhívom azonban a figyelmet, hogy a haszonhalak kutatási eredményeit csak nagy körültekintéssel lehet alkalmazni az akváriumi halaknál. Kölle és Hoffmann felhívják a figyelmet arra, hogy a férgek könnyebben vállnak rezisztensé, ha gyakori kezelés mellett alacsony az adagmennyiség, vagy csak rövid ideig tart a kezelés.
A férgek ellenálló képességének fejlodése a trichlorphon és flubendazol hatóanyagokkal szemben gyakran a nem állatorvosi felügyelet alatt zajló, hanem díszhal tenyésztok és tartók által végzett kísérletek eredménye.
A mi kezelésünk alatt az adagolás 10- max. 15 mg/l-ig a halak számára még jól viselheto, ha az utóadagolás lépcsozetesen - több napon keresztül - történik, és a kezdeti adag nem több 2,5 mg/l-nél. Egy kezelés alkalmával azt is megfigyelhettük, hogy egy vitorlás halpár egy nappal a praziquantel kezelés elott ikrázott. A kezelés alatt a halak teljesen normálisan viselkedtek, ápolták az ivadékokat. 5 mg/l–es adagolásnál kikeltek a „hallárvák”, a terápia befejezo napján 12,5 mg/l-es koncentrációnál pedig szabadon úsztak. A fiatal állatok további felnevelésében sem akadtak problémák.
Más vitorlás halak a terápia ideje alatt ikráztak. A legtöbb állat 15 mg/l-es koncentrációig vett fel táplálékot, még akkor is, ha a terápia alatt nem volt ugyanolyan az etetés. A szer kimondottan jó elviselhetosége, amelyet már Schlottfeldt korábbi tanulmányaiból ismerünk, itt is megmutatkozott. Ennek ellenére nem kizárható, hogy más halfajtáknál összeegyeztethetetlenség mutatkozik.
Egyedi esetekben praziquantel tartalmú tabletták, amelyeket felaprítottak és szuszpendáltak víz zavarosodását okozták, amely egy esetben a halak vízfelszín közeli tartózkodását eredményezte. Mivel ezek a mellékhatások csak a Droncit® tablettáknál mutatkoztak - melyek 5,5 x nehezebbek mint az Albrecht cég tablettái – ezeket a segédanyagoknak tudtuk be. Ha azonban az akváriumban komolyabb mellékhatások mutatkoznának, amelyek az állatok egészségét komolyan veszélyeztetik (pl.: oxigén elvonó zavarosodás) lehetoség szerint visszanyúlhatunk a teljesen tiszta anyagból eloállított szuszpenzióhoz is (az állatorvossal felíratott anyagot a gyógyszerész gyógyszerkönyvnek megfelelo minoségben szerzi be).
A mi kezelési szériáink alatt nem találkoztunk feltuno negatív vízminoségi változásokkal, mint pl. nitrifikáció és pH érték változás. A növényekre sem gyakorolt negatív hatásokat. Hogy milyen mértékben befolyásolják a növények, a megvilágítás, a vízminoségi adatok, a berendezési tulajdonságok vagy a bakteriális folyamatok a hatóanyagokat nem tudtuk a vizsgálataink során megfigyelni. A gyógyszerhatást csökkento hatás miatt ajánlott a kezelés idejére minden kémiai szurorol (aktív szén, ion cserélo) lemondani. A tozegszurés, a kelátképzok és a humin anyagok képesek különbözo anyagokkal komplexeket, inaktív molekulákat képezni, ezért ezekrol is le kell mondani. Módszertani és praktikai szempontból kívánatos lenne a praziquantel szintet a vízben meghatározni, de mivel a praziquantel nem vizes oldatban használatos, ez csak különbözo bonyolult analitikai módszerekkel lenne lehetséges.
A következo tanulmányban a problémát metodikai szempontból vizsgáltuk a preparátum adagolt mennyiségébol kiindulva az elméleti max. és becsült min. koncentrációkból. (Számított lebomló ráta: 0-50% /24 óra) Nem szabad elfelejteni, hogy az elméleti koncentráció kifejezés, itt kiszámolt, és nem valóban megmért koncentráció.
Jóllehet a hatóanyag veszteség biológiailag inaktív rendszerekben - újonnan berendezett, fertotlenített akváriumok - csökkentheto, és a kezelés alapvetoen ilyen körülmények között kívánatos, a továbbiakban nem olyan terápia módról írunk, amely a mindennapi akváriumi körülmények között használható.
Miután a hatóanyag lebomlása biológiailag aktív akváriumokban nagyon ingadozó azt ajánljuk, hogy a terápiát, ha lehetséges berendezetlen, biológiailag aktív szurok nélküli akváriumban végezzük (ún. karanténkádakban).
A továbbiakban felmerül a kérdés, hogy mennyi ido múlva számolhatunk egy tartós fürdo után a kopoltyúban élosködo kifejlett férgek és lárvák elhullásával. 7-15 mg koncentrációnál – közepesen eros fertozöttség esetén – valamivel több, mint 3 nap ez az idointervallum. Nagyobb kezelési biztonság eléréséhez legalább 5 napos terápia ajánlott. Az idotartam hosszának meghatározásánál azonban a praziquanteles kezelés hátrányait is figyelembe kell venni.
A dactylogyrus a jelentosebb tünetek megjelenésénél már néhány fiatalabb állat elhullását is okozhatja.
Fény és elektronmikroszkópos vizsgálatokkal igazolták, hogy a praziquantel támadáspontja a férgek külso felülete, de a pontos hatásmechanizmus még nem ismert. Valószínuleg a férgek kalcium háztartásának a megzavarásáról van szó. Vitatott a kalcium-ionok hatóanyag-közvetíto befolyása és a magnézium ionok hatásmegakadályozó vagy hatáskéslelteto befolyása.
Mivel a diszkoszhalak és más D-Amerikai akarák ionszegény vízben, relatíve kicsi kalcium-ion koncentrációkban élnek (német vízkeménység 1°), és tartásuk is ilyen vízhez kötött (német vízkeménység 5°), a lehetséges összefüggés vizsgálata nagyon érdekes klinikai téma lehet.
Végül az volt a célunk, hogy kifejlesszünk egy módszert, amellyel tartósan és megbízhatóan kiirthatjuk a kopoltyúférgeket az akvárium viszonylag lágy vizébol. A legalább 12 napig tartó tartós fürdo elegendo praziquantel adagolás mellett csak egy esetben nem volt eredményes, ott a 12 hetes kontrolnál újabb fertozés mutatkozott. Ennek a terápiamódnak a kivitelezése azonban nagyon költséges, mert többszöri vízcserére van szükség (hogy a 10-15 mg/l-es koncentrációt ne lépjük túl).
Gyakorlati szempontból a következo módszer vezetett a teljes kipusztításhoz: a többszöri min 5 napig tartó tartós fürdo megszakítva gyógyszermentes szünetekkel. Az eredmények ismeretében tehát ajánlott összesen 3-4 tartós fürdo legalább 5-6 napos (120-144 óra), napi 2,5 mg/l-es adagolással 5 egymást követo napon keresztül. A 6. napon be kell fejezni a kezelést egy kimeríto vízcserével, amikor nem szabad használni vízelokészítoket azok hosszú hatóideje miatt. Az 5-7 napig tartó gyógyszermentes szünet után újabb 5-6 napos kezelés szükséges. Ezután 4 heti gyógyszermentes szünet kívánatos, majd azt követoen ismét 5-6 napos kezelés. Szükség esetén újabb 4 hét után az 5 napos kezelés megismételheto.
Mivel nem csak a gyógyszer-koncentráció a vízben, hanem a halnépesség az akváriumban és a halak nagysága is befolyásoló tényezo a vízmennyiség 3 g-os halaknál nem lehet 1,5 l/halnál kevesebb. Kiinduló pontnak jó, hogy az akváriumban nem lehet fél liter/testsúlynál (g) kevesebb víz.
Még egyszer le kell írnunk, hogy minden tartós fürdo után megfigyeléseink szerint 1x 95%-os vagy 2x 70%os vízcsere jobban bevált, mintha kizárólag szurokön, aktív szénnel vagy kation-anion cserélovel szurtük volna a vizet. Ahhoz, hogy az utolsó gyógyszermaradványokat is eltávolítsuk a vízbol tanácsos 1-2 napig tartó aktív szén (carbo activatus) szurés a vízcsere után.
A kezelések ismétlése ajánlott akkor is, ha a két legutolsó kezelés sikeresnek bizonyult (csináljuk végig a kúrát!).
Továbbiakban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kezelések relatíve ionszegény és enyhén savas közegben történtek. Az ismétlodések más összetételu vízben - különösen ionszegényebb vagy más kalcium és magnézium koncentrációnál és magasabb pH értéknél - is lehetségesek. Hasonló megfigyeléseket végeztek tenyésztett vitorlás halaknál és diszkoszoknál, valamint egy másik akaránál is, a széles körben elterjedt ancistruson és 3 corydoras fajtán, továbbá az altum vitorláson is.
5. Végkövetkeztetés:

Jobb megelozni, mint kezelni.
Végül meg kell jegyeznünk, hogy ez a kezelés nem csakhogy tudományosan hangzik, hanem valóban nagy szakértelmet és türelmet feltételez. Nem akváriumi házi receptrol van szó. A továbbiakban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyszer majd talán ez az eljárás sem hozza meg a kívánt eredményt. Ezért a legcélravezetobb, ha azon fáradozunk, hogy egészséges halakat tartsunk és tenyésszünk, amelyek lehetoség szerint parazitamentesek. Különleges módon létrejött az ún. parazitamentes tartás és tenyésztés a diszkoszvilágban. Akkor is, ha aktívan foglalkoztunk beteg állatok gyógyításával célravezetobb a betegség megelozése, parazitamentes állatok tartásával.
Arról van szó, hogy érdemes mind a fiatal, mind pedig a kifejlett példányokat a leheto legjobb kondícióban nevelni és tartani, azért, hogy az akváriumi körülmények között gyakran eloforduló diszkosz-stressz szindrómával ne találkozzunk. Ennél fogva magától értetodo, hogy nemcsak a parazitákat kell kiirtanunk, hanem kiváló vízminoséget is kell biztosítanunk egy megfelelo nagy akváriumban búvóhelyekkel, a legjobb élelemmel és genetikai lehetoségek szerint természet-közelien tenyésztett diszkoszokkal. Ha ezeket betartjuk sok-sok gyógyszeres kezelést kerülhetünk el, amelyek minden kétséget kizárva szakembert igényelnek.













Rendeki Péter (Kocka) forrás: (Diskus Jahrbuch 2004)




Köszönet novéremnek és a páromnak a szakszeru fordításért


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Diszkoszhalak - Symphysodon sp.


#22623

hakansukur

hakansukur

Budapest
Hozzászólások: 160
Reg.: 2004.11.22.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok

Szombaton vettem negy uj halat, de sajna nem tudtam megjegyezni a nevuket.Talan ti tudtok segiteni. Kepem nincs roluk.
Elvileg algaevot szerettem volna venni, nem kerestem kulon fajtakat, csak egyszeruen bementem a boltba es kertem, hogy ajanljanak valamit. Az elado negy fajt javasolt. Az olcsosagra mentem es 250Ft/db-ert vettem a halakat. Nem harcsak az biztos, utananeztem otthon egy par konyvben es mintha valamilyen marna lenne.De nem hasonlit a diszmarnakra mivel megnyult testu, jellegzetesen alsoallasu "tapados" szaja van. Gondolom ivadekokat vettem, a hosszuk kb 4-5 centi.Tudom hogy ez kisse keves info de nem tudna megis valaki otletet adni hogy milyen halacska lehet ez?

Koszonom

Holnaptól nem halazok

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Ismeretlen élőlények!


#62783

exposeman

exposeman

Hozzászólások: 4
Reg.: 2006.07.08.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
szyrk wrote:
vizitakony:

hosszu fonalas nyalkas valami mert ha igen szerintem ""békanyal"".
nagyon allott a vized ?
Más novények esetleg vannak?
Mennyire all a tavadnak a vize nagyon rasüt a nap?
szüröd van és milyen mert valami olyan kellene ami jol megmozgatja a vizet nem egy egyszereü szökökut szivi ,
Nekem mosogépszivatyu volt sokáig egy külsö szürövel ami tele volt kavicsokkal tökéletes ma mar anyi növény van benne h nem megy semmi szivatyu és gyönyörü tiszta magyaran beallt.
************************************************************
Nem mondhatnám hogy állott a víz,naponta kétszer friss víz töltodik a tóba(kútivíz).
Vannak tavirózsák meg valami hénár szerü növény is benne de elégé fogyóban,hála ennek a takonynak elnyomja.
Nem mondhatnám hogy sokat áll a napon,napi 4-5 óra nap éri a tavat.Már úgy is terveztem hogy ne érje egésznap napsütésben.
Szüro is van,egy 3000l/h szökokútmotor egy festékesvödörben(krumpliszsák,külömbözo szivacsok)...az algásodás kiszürésére tökéletes.
Aranyhalakat tartok a tóban,de elég szép számban elszaporodtak benne külömbözo csigafajták is.
A tó mérete kb.1500-2000 liter lehet


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok






1. blogbejegyzés
Hogyan kezdodött...?

2007 Január 22-én kezdtem bele az akváriumos témába kb. 35 hallal. Egy 100 literes akváriumot vettem belso-surovel stb… Akkor volt benne 4-5 black molly (amibol 1 hónapon belül csak egy maradt), 2 törpe gurámi, 1 pici páncélos harcsa (a kedvencem), 1 harcsa-féle valami. :)) Egyszeruen nem tudom, hogy milyen fajta, neonok, 6 zebracsíkos Dánió, guppik, fiú és lány betta, és egy nagy cupák algaevo, mely nagyon gyorsan nott és telesz..ta az egész akváriumot. :-)

    Az lett a vége a dolognak, hogy 3 hónap alatt kidöglött a halálományom nagy része.. Volt dara-kór, valami élosködo… Meg mittomén.. Vettem egy kicsi (35 literes) akváriumot, s abba tettem a maradék halat + vettem bele 6 neont. Ez az akvárium most tartalmaz 6 neon, 3 dánió, 1 anci, 1 páncélos, 1 harcsa mittomén-t, és ennyi.

A 100 literes akváriumot teljesen átalakítottam. Vettem hozzá egy frankó külso-szurot, és a belseje is közelebb áll a természetes dolgokhoz, mint az elozo. 6 sügér van benne. 2 pasi és 4 csaj. A fajtákat még késobb leírom. Most annyit tudok róla, hogy a 2 sárga Rot-rot (lehet, hogy hülyeséget írtam), a 4 csíkos pedig torpedo.

 

2007.05.14.


2. blogbejegyzés
Véleményem a halak suruségérol az akváriumban

Véleményem szerint a halak suruségét a halfajták határozzák meg, és ez nem csak a méretet jelenti. Ha például egy területvédohalat akarunk tartani, annak több hely kell, hisz nagyobb területet véd, mint azoknak a halaknak, amelyek nem védik területüket és egymást közt is jól elúszkálnak.

3. blogbejegyzés
Astronotus ocellatus (Márványsügér)

Az Astronotus ocellatus, magyar nevén Márványsügér szinte minden akvarista által ismert mondhatni a legismertebb amerikai sügérfaj.
Gyakorlatilag minden valamire való díszhal kereskedésben megtalálható. Amiért mégis érdemes róluk írni az a sok tévhit miatt van, ami ezt a csodálatos fajt negatív kritikával illeti, valamint be szeretném bizonyítani, hogy igen is érdemes ezzel a hallal foglalkozni és áldozni a tartására. Erről a csodálatos sügérről mindenki sokat hallott már, de vajon mindent tudunk róla?
A márványsügért angolul Oscart, 1831-ban jegyezte fel először Loboteus ocellatus néven, Jean Louis Rodolphe Agassiz a Harvard egyetem zoológusa. A korai leírásokban még, tengeri fajként jegyzik és a oceánokban élő fűrészes sügér családjába sorolták, a két faj külsei hasonlóságaira alapozva. Azóta kiderült, hogy nem közeli rokonokról van szó és kizárólag édesvízben él.
Élőhelye: nem csupán az Amazonas és a Rio Negro, hanem egészen a Rio Paraguaytól az Orinoco-ig megtalálható. Szinte Dél-Amerika minden szögletében előfordul. Annyira alkalmazkodó hal, hogy már Az USA-ban, Florida államban is számon tartják ezt a fajt. Eredeti élőhelyén az indiánok étkezési halként van számon tartva, de szépsége és intelligenciája miatt hamar meghonosodott akváriumainkban is.
Teste elnyújtott ovális, színe sötét, általában olajzöld, amit színes (sárgás, vöröses) szabálytalan rajzok tarkítanak. Jellemező erre a fajra továbbá a farokúszó felső szélében pávaszemhez hasonló rajz.
A természetben egy kifejlett példány akár 40 cm-re is megnőhet. A legnagyobb példányt, amit jegyeztek az 45,7 cm hosszú és 1580 gramm volt. Akváriumi körülmények közt persze ritkán lesz 32-35 cm-nél nagyobb, de a 30 cm-es méretet gyakorlatilag minden egészséges felnőtt egyed eléri. Nem meglepő tehát, hogy nagyméretű akváriumot is igényelnek.
Több internetes oldal 200-250 litert jegyez, mint minimális akváriumméret tapasztalatból tudom, hogy ez maximum egy éves, 15-20 cm-es hal tartására alkalmas. Mivel rendkívül gyorsan nőnek jól tartva havonta akár 3-4 cm-t is ezért hamar elérik, az a bizonyos 18-20 cm-es nagyságot ekkor kicsit lelassul a fejlődésük, de előbb-útóbb elérik a 30 cm-es méretet.
Mindenképpen érdemes már időben gondoskodni minél nagyobb legalább 500 literes (200x50x50 cm-es) vagy nagyobb akváriumról, amiben jól érezhetik magukat a kifejlett példányok. Ekkora akváriumban hosszú távon elegendő lehet egy párnak. Azonban a márványsügér tulajdonképpen egy társas hal, nagyon jól érzi magát fajtársai társaságában, noha ki torzsalkodás előfordulhat, de hát mégis csak egy sügérről van szó. Ehhez minimum 700-800 literes akvárium ajánlott, de ha igazán jól akarjuk tartani kedvenceinket, lehetőleg több ezer literes akváriumba, csapatba próbáljuk tartani őket. Egyedül lehetőleg ne tartsuk, kedvetlenné, szomorúvá válhat és rövidebb lehet az élete is.
A márványsügér a köztudatban agresszív halfajtaként szerepel, de aki tartott vagy tart ilyen halat az tudja, hogy nem így van. Ez a tévhit azért terjedt el róluk, mert szeretnek mindent megenni, ami csak befér a szájukba, ezért nem ajánlatos olyan halakkal együtt tartani, amelyek eltűnhetnek hatalmas szájukban. Más sügérfélékhez hasonlítva ők valójában kissé puhányok mondhatni málék, és gyakran előfordulhat, hogy a többi hal terrorizálja őket.
A márványsügér tulajdonképpen egy társhal nagyon jól érzi magát fajtársai társaságában, noha ki torzsalkodás előfordulhat, de hát sügérről van szó. Ha jól akarjuk tartani minimum 600-700 literes akvárium ajánlott több Oscarnak. Egy pár megelégedhet 500 literrel is de igazán jól csapatban több ezer literes medencében tarthatók.
Nagytermetű algázókkal és robosztus harcsákkal, illetve nagytestű mérsékelten agresszív sügérekkel társítható.
Számos mintájú és színű márványsügér létezik, ezért különböző neveket kaptak: vadszínű, albinó, red tiger, és bronz. Az un. vadszínű márványsügér sötét alapszínű világosabb csíkokkal általában sárga, szürke vagy halványzöld, és nagyon kis mértékben van jelen benne a narancs, ill. a vörös szín ez a változat már több száz éve van jelen akváriumainkban.
A red tiger azaz vörös tigris változat, ahogy a nevéből is következik, vörös vagy narancs csíkok tarkítják a sötét alapszínét. Szerény véleményem szerint ez a legszebb változata a fajnak, de a színei 4-5 cm-es korában a legélénkebbe később kissé megszürkülnek, de így talán természetesebben lesznek szépek 1970 óta találkozhatunk velük.
A szakirodalom szerint a természetes „vadszínű” egyedekből az élénkebb vörösebb rajzolatú példányok összeválogatásával hozták létre ezt a színváltozatot. Később ebből a fajtából hozta létre szintén tenyésztéssel 1969-ben Charoen Pattabonge, thai üzletember a bronzszínűt, ami szintén nagyon mutatós és talán az egyik legritkább márványsügér változat.
Különlegessége, hogy itt nincs jelen az ocellatus-ok annyira jellemző szemfolt a farok úszón. Ezeken az alapváltozatokon felül, kitenyésztettek még fátylas, pink, citromsárga, arany és super red márványokat is.
Létezik még két rokonfaj is az Astronotus orbicularis és az 1904-ben még Zebrának nevezett Astronotus crassipinnis eleinte őket is márványsügérnek tartották számon, később 1986-ban DNS tesztek alapján derült ki, hogy különálló fajokról van szó.
Sokan azért kezdenek bele márványsügér tartásába, mert hosszú az életük (10-12 év) és a személyisége is egyedülálló. Nagyon értelmes hal, még idomítható is. Tudják, hogy ki eteti őket és ezekre az emberekre másképp fognak reagálni produkálják magukat az üveg előtt és mintha kiabálnának a kajáért.
Gyakran elidőznek azzal, hogy bámulnak ki a nagyvilágba máskor versenytúsznak, de az is előfordul, hogy úgy viselkednek, mint aki játszik. Az embernek néha olyan érzésem van velük kapcsolatban, hogy nem is halat, hanem szinte egy kutyát tart.
Hihetetlen okosak, több olyan írást olvastam a neten, hogy a kifejlett márványsügér eltörheti az ember ujját vagy véresre haraphatja a kezét. Természetesen ez csak legenda, aki próbálta már kézből etetni őket az tudja, hogy még véletlenül sem harapnák meg az ember kezét, és ha véletlenül meg is csíp az sem túlzottan fájdalmas.
A külföldi szakirodalmakban Oscar névvel is illetett halakon a nemek megkülönböztetése nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Mára ez a tézis is kezd megdőlni. Egy elég érdekes de hatékony módszer létezik a nemek megkülönböztetésére, nem vicc szó szoros értelmében a szoknyájuk alá kell nézni és itt látható a különbség mivel a nőstény egyed végbélnyílása utáni ivarnyilása jóval nagyobb (oO) mint a hímé, akinél pedig megegyezik a két testrés mérete (oo). Ez a megfigyelés még eléggé gyerekcipőben jár, így véleményem szerint mindig a legbiztosabb, csalhatatlan módszer, amikor összeáll egy pár.
Különösebben nem egy kényes fajról van szó mondhatnánk, hogy igénytelen hal a Márványsügér, de pár dolgot azért náluk is szem előtt kell tartani: a víz hőmérséklete 22-26 °C–ig ideális, a Keménység: 4-20 NK° míg a PH 6-8 –is tökéletes. Akváriumukat méretüknek megfelelően kell berendezni vastag talajt, nagy köveket, robosztus gyökereket használjunk. A növényeket is úgy válogassuk, hogy csak erős fajokat ültessünk, melyek gyökereit kövekkel kerítsük körül vagy rögzítsük gyökerekhez vagy kövekhez damillal.
Szeretik, ha kissé félhomály van az akváriumukban, ezért nem kell túlzásba vinni a világítás előnyös lehet, az un. fekete víz előállítása számukra, amit könnyen elérhetünk, ha gyökereket vagy uszadék fákat helyezünk el a medencéjükbe, így kissé természetesebb környezetet teremthetünk nekik. Én mangrove gyökereket használok erre a célra.
Mivel nagy étvágyú halak, erősen szennyezik a vizet  főleg ha sokan vannak, ezért létfontosságú a jól szűrt akvárium és a rendszeres heti vagy kétheti legalább 30 de inkább 40%-os vízcsere intenzív aljzatporszívózással. Erre azért is nagyon oda kell figyelni mert hajlamosan főleg a vadon fogott egyedek a fejlyukasodásra, amit nagyon nehéz kezelni.
Teljes fejlettségüket csak 3 év után érik el, de már 10-12 cm-es nagyságúan is ívhatnak. Az ivást elősegítése érdekében, a hőmérsékletet érdemes kicsit megemelni akár 28 °C-ra is. A tojócső megjelenése biztos jele az ivási szándéknak. Ikráikat, mint általában a sügérek egy előre megtisztított köre helyezik el vagy egy gödröt ásnak az aljzatba jól védhető helyen.
A márványsügérek nagyon jó szülők az ikrákat a nőstény mellett a hím is őrzi. Ekkor kicsit agresszívabbá válhatnak érthető okból. Ha sikerül őket jó kondícióban tartani, melyet változatos etetéssel könnyen elérhetünk, 600-800 de az is előfordulhat, hogy 1000 ikrát raknak. Érdekesség, hogy az ikrák színe fehér és nem áttetsző mint más sügérnél. Az ivadékok kikeléséhez kb. 4-5 napra van szükség. Első eledelként a cyclops vagy a sóféreg megfelelő, de olyan gyorsan nőnek, hogy napokon belül már a vágott tubifexet is meg tudják enni.
Magyarországon először 1955-ben sikerült Márványsügeret szaporítani a Fővárosi Állat és Növénykertben.
Felnőtt halak táplálására sokfajta eleséget is szóba jöhet, így a kisebb halaktól kezdve, lisztkukac, szöcske, sáska, lótetű, földigiliszta, rákok is szerepelhetnek étlapjukon, akár élve vagy fagyasztva de sorolhatnám még, nem megfeledkezve a jó minőségű száraztápokról, amire ugyanúgy szükség van, mint az élő eleségre.
Fiatalabb, kisebb korban fagyasztott vagy élő szúnyoglárvával, artémiával és krillel is etethetőek később ebből már olyan nagy mennyiségre lenne szükség, hogy csak kiegészítő tápláléknak lehet alkalmazni. Sok mindennel lehet őket etetni, a lényeg az, hogy sok és változatos legyen. Nálam a főtáplálékukat a jó minőségű kifejezetten sügéreknek kifejlesztett száraz tápok valamint fagyasztott rákfélék és kis halak teszik ki. Igyekszem azért legalább heti rendszerességgel élő táplálékkal is kedveskedni kis kedvenceimnek ez főleg isdősebb korban fontos, hisz ragadozó halról van szó, aki nagyon is szeret vadászni.
Lehet olvasni több helyütt, hogy marha szívvel vagy más belsőséggel esetleg szopós kisegerekkel etetik őket, ezt én nem javasolnám senkinek, mivel könnyen megbetegedhetnek tőle akár bélgyulladást is kaphatnak.
Biztosan van, aki ilyennel etetett már és nem volt vele probléma én azért nem próbálnám, ki egyrészt a természetben sem jutnak ilyen táplálékhoz, másrészt én személy szerint nem szennyezném a vizet még jobban vele, ismerve az ocellatus étkezési szokásait. Ha már szennyezésről esett szó nem szabad a megfelelő szűrésről elfeledkezni, ha sügérünknek jó körülményeket akarunk biztosítani, talán ez a legfontosabb a rendszeres vízcser valamint a változatos és bőséges etetés mellett.
Mindezek tudatában jól meg kell gondolni, hogy egy ilyen lény tartásába vágjuk bele a fejszénket! Aki mégis így dönt és vállalja a tartásuk költségét, nem megfeledkezve róla, hogy ideális körülmények között egy rendkívül hosszú élettartamú halról van szó, annak garantálom, hogy megszínesíti a hétköznapjait. Sok örömet fog okozni ez a vidám bohókás kis zabagép akit ha jó tartunk, sokáig életünk része lehet!
A márványsügér egy Dél- Amerikai sügéres akváriumból sem hiányozhat véleményem szerint.
Remélem, sokan kedvet kapnak ehhez a halhoz írásomból és kicsit sikerült eloszlatom azt a sok tévhitet, amik a Márványokat körül övezték!
 
Üdv.: Gyufff
 
 
 
 
 

SQL1: select `neve`, `leiras` from `16_videok` where `neve` like '%hal%fajták%' or `leiras` like '%hal%fajták%' or `cimkemondat` like '%hal%fajták%' order by `azon`, `feltoltve` desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'