FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 


 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,kishalas, ÊkszerteknÅ‘s betegsÊ, Dél-amerikai jellegű akváriumo, malawi ĂŠs tanganyikai halai, Tanganyika tavi sügerek trophe, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Halas és Növényes édesvizi akv, Aranyhalak: etetés, gondozás,

A 10 utolsó kereső szó:

Édesvizi Vegyes 180literes Akv, kezdetek,régi lakók,és mostani, édesvizi halas és növényes akv, TrĂłpusi, társasa akvárium 2, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Aranyhalak: etetés, gondozás, , ocellatus gold lamprologus agr, DISZKOSZOK!!! NEM A LEGSZEBBEK, Betta tenyÄ‚Ĺ sztÄ‚ĹÂ, Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

FOSZFOR AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





helyzetjelentes #9455

zseni

zseni

Hozzászólások: 15
Reg.: 2004.05.07.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Udv,

par perce jottem meg a halastavi korsetambol, rovid helyzetjelentes (stirlitz nelkul) cimszavakban, mit tapasztaltam ugy masfel ora alatt, 18.30 - 20 (napnyugta) kozott:

- szepen nyilik a tavirozsa
- a nadasokban tenyernyi bekak kvartyognak
- rendkivul koszos a viz a felszinen, az also reszen olajfolt is van
- aranyhalak tel ota lecserelodtek, sokkkal kisebbek vannak es sok kozottuk a feheres (vaj) szinu.
- az egyeb halak donto tobbsege suger (naphal ?) lehet, jellemzojuk a vizhez hasonlo testszin, kopoltyukon hatalmas fekete potty, uszok nemelyike zoldes-kekes foszforeszkalo szinu
- 9 ekszerteknost szamoltam a felso reszen, a viz befolyasnal
- 5 ekszerteknost lattam a ket to kozotti mederben, tobbsege gyerektenyernyi, az also to lenyegeben kihalt
- az utobbi helyen levo teknosok szelidek, par centire kijonnek a part szelere, a fenti reszen levok vadabbak, egy meterrol is menekulnek, ha valaki megjelenik a part szelen
- 1-1 teknost lattam a fahid utan illetve a nagy fanal, megdobbento volt latni, hogy egyszercsak megmozdul az addig mozdulatlan vastag zold noveny- es algareteg es feljon egy-egy teknos levegozni, hogy rogton utana visszabujjon a mozdulatlan es lathatatlan vilagaba
- ket pici ekszerteknost a szemem lattara fogott meg egy lany, majd visszadobta oket "ezeknek nincs is farkuk" csalodott felkialtassal
- harom hajlektalan ferfi es egy no tanyazik a to kornyeken, orankent valtogatjak a padokat, vagy bokrok aljaba fekszenek
- vagy harom tucatnyi szajkosar nelkuli kutyat vittek el a to korul, donto tobbsegen poraz se volt, parat a Halasto mogott levo, a szalloda kis tavacskaiban furosztottek
- jellemzoen setalo parok es kisgyerekesek mozogtak a to korul, fiatalok bicikliznek vagy kutyat setaltatnak, par tucatnyian ultek orakig a padokon
- nehany tizeneves fiatal muanyagpoharral (!! :-)) probalt meg halat fogni
- napnyugta utan par percig szinte allando volt a forgalom, utana szinte mindenki eltunt

Zseni

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Hírek, infók, egyéb tudnivalók -> MARGIT SZIGET - tavacska (a fagyiárus mellett)


#13001

Brekk

Brekk

Budapest
Hozzászólások: 715
Reg.: 2003.07.14.
163 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
A helyigény ,kifejlett párnak 120x50x40 centis akvaterrárium 1/4-es szárazrésszel megfelelo, fiatal egyedek egy 50literes akváriumban némi kimászóval már szépen elvannak.
A víz futése régi tévhit, semmi jóra nem vezet, esetleg meghulést okozhat, ha a levego jóval huvösebb, a fedo üveglap alatt kialakuló erosen páratelt levego pedíg nem nekik való ,növekedésük csupán minimálisan gyorsul a meleg vízben, étvágyuk (egészséges állat esetén) szobahomérsékleten is nagyon jó, s ez semmiben nem károsítja oket. Az ékszertekinosök vásárlásáról én is inkább lebeszélnélek, egy kinosternon / pézsma vagy iszapteknos sokkal kisebbre no, ugyan olyan mozgényok és nem egy esetben még szebb is ,mint egy levesestányérnyi ékszer...
A szurés: attól függ elsosorban, hogy a tartóhelyen eteted e az állatot, vagy külön, bár ez inkább a kisebb egyedeknél kérdés csupán, mert a nagy ékszer külön etetve is olyan mértékben szennyez, hogy biológiai szurés csak nehézkesen megvalósítható, sokkal inkább elotérbe kerül ilyenkor egy nagyteljesítményu külso szuro, rendszeresen tisztítva..
Etetés: fagyasztott vagy élo hal, vizi és egyébb ,vegyszermentes növény, zöldség, minden egyebet el kell felejteni, de halszelet etetésekor eroseb ajánlott a szelet porozása -cafoszforikum, vagy más mészvegyület- .
A melegítolámpa a szárazulat fölé szinte kötelezo... kivétel, ha nyáron kerti tóban vannak tartva az állatok, tapasztalat szerint a nyári napfürdo esetén a téli uv sugárzás kimaradása nem okoz kárt hosszú távon sem az állatban. A nagy egyedek teleltetése szintén ajánlaton, 8fokon, a páncélmagasság x1.5 -es vízben, akár egy vödörben szépen elvannak pár hónapot...
[katt] honlapon találhatsz némi információt, de az ott írtak nem mindíg fedik tökéletesen a valóságot.... terrarisztika.hu-t ajánlom még tanulmányozásra...


Egyebek -> OFF-Topic, egyéb élőlények és felszerelés -> Teknősök


#23554

Brekk

Brekk

Budapest
Hozzászólások: 715
Reg.: 2003.07.14.
163 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
StoneAge wrote:
Nos; arra, hogy a halak folyamatos ütemben növekedjenek azáltal, hogy a vízben lévo, a növekedést gátló anyagok (nitrogénvegyületek, foszforvegyületek, hormonok, stb.) szintje mindig nagyon alacsony szinten van.
StoneAge

Sasa:
Tökéletes szuréssel sem szeded ki a fent említett vegyületek mindegyikét(vagy inkább legtöbbjét).


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Diszkoszhalak - Symphysodon sp.


#166896

tibos

tibos

Miskolc
Hozzászólások: 600
Reg.: 2007.01.07.
3 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
DLAci: Szerintem, ne az aljából vágj le, hanem a csúcsából egy picit, és akkor kénytelen lesz alul sűrűsödni és valószínűleg több fény is jut majd neki. Olvastam sok helyen több növényről is, hogy ügyelni kell rá, hogy a tövénél is legyen elegendő fény... Erre nem tudom hogyan lehet ügyelni, amikor a tövénél a felső levelek miatt úgyis mindig árnyék lesz, oldalról meg alulról azért csak nem kéne világítani. Ugyanilyen növényem van nekem is amúgy, szerencsére csak legalul kopaszodik, de nekem is ugyanúgy hoz egy csomó gyökeret a száráról is. Mondjuk nálam annyira nem látszik, mert takarásban van, de szépen beindult a növény. Co2 adaolás még nincs, világításom elöl 30W Hagen sunGLO, hátul 30W Hagen FloraGLO napi 11 órában. Tápozás az elég meredek nálam, lehet megköveznek, de kisérleti jelleggel kb. 3 hónapja Substral vaspótló tápot adagolok nagyon kis mennyiségben. Áttöltöttem Sera florena flakonba és hetente kb. 10 cseppentés. Azért ez, mert ebben a legkevesebb a foszfor és a nitrát, viszont a legtöbb a vas. Majd figyelem az algásodást, egyenlőre bevált. Itt az akvaristán olvastam ezt az ötletet amúgy, csak ott valaki substral balkonnövényeknek való tápot adagolt valaki. Olyan fekete, sötétszürke pamacsszerű algám volt nekem is, de valahogy eltűnt.
 
üdv: tibos 



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Vízinövények


#236887

Bencze

Bencze

szeged
Hozzászólások: 130
Reg.: 2008.05.03.
13 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Na szóval tényleg nagyon értelmetlenre sikerült.így jár az,aki nem oda figyel,amit csinál.. :-)
Tavaly Október derekán gondoltam csinálok egy nagytakarítást (dekorok,növények,gyökerek ki).Átmozgattam az ajzatot,cseréltem sok vizet bla bla.. Előkerült egy két gigantikus tubifex,kb 10-15cm mindegy.. nem ez a lényeg.Szétszdtem az aksit.Kipuc,kimos,összerak.
Akkoriban,ha jól emlékezem az állományom ezekből tevődött össze. 4db aranygurámi,4db kékgurámi,3db gyöngygurámi,2db torecatum,1hátonúszó(ami soha nem úszott háton),2 vitorlás.Ezek nem kifejlett halak voltak 2 arany,és 3db kék gurámin kívül.Ja a hátonúszó kb 15cm volt.
Most jön a lényeg.
Ennyi halra volt egy serrafil1100,és egy hydor r20.Na,volt,jó régen.Gondoltam egy nagyot,és leépítettem a halakat.Szerettem volna valami újat.Vettem 2db 4cm diszkoszhalat.Akkor maradt 4db kékgurámi,1 tore,2db gyöngyguresz,és vettem 2db Labeót.Jött a 2db diszkosz,aztán jött rá 2db ismét,rá egy hónapra.Decemberben ismét vetem 2db diszkosz.Lettek hatan.Ebből egy hasvízkóros lett,maradt 5db,aztán szépen lassan leépült még 2db.Szóval maradt 3db.A 2db vöröszszunyi miatt lett bélgyulladásos.Ez az én saram,igen én miattam pusztultak el 3an,figyelmetlen voltam.
Ekkor már 3x olvastam el a diszkoszos fórumot.Rájöttem hogy ez így nem jó.Havonta egyszet cseréltem kb 50-100l vizet.Beírtam 3 hozzászólást a diszkoszokhoz,erre Stone Age nekem esett.. Nem kommentálom. Teljesen magamra maradtam,Agyaltam,GOGLÉZTAM. Rájöttem,hogy sem a vízcsere,sem a szürésem nem megfelelő arra,hogy diszkoszt tartsak.De nem adtam fel.Rágyúrtam,vettem egy 40l körüli 6 fakkos "közlekedő edényre hasonlító" szürőaksit.Beszürőanyagoztam.. vártam a csodát.A diszkoszok nagyon minimálisat nöttek,szinte mm/hó Nitrát,és a Foszfor mint tudjuk méreg,és növekedésgátkó anyag tán vagy mi.Akkoriban vettem a fagyi kaját,krill,artemia,cyclops,ilyen mix olyan mix,száraz lemezes,granulá,fix xyz.Mindent kipróbáltam de nem nöttek csak nagyon minimálisat. Mivel Nagytakarítás után kerültek a diszkoszok az aksimba,a vízminőség megfelelő volt nekik.De mivel ritkák voltak a vízcserék,hozzászoktat a "koszosabb,nitrátosabb,foszforosabb"vízhez.Ez a víz akkoriban arra volt elég,hogy életben maradjanak.Beletörődtem.De nem hagyott nyugodni,gondoltam ilyen halakat fogtam ki.
De nem.Ismét beujítottam,de most 2db K2 nitrát gyantával,azaz kb 700l vizet tud nitrátmentesíteni.Betoltam,2heti 30/40l vízcsere.Kicsit megindultak a halak.De nem látványosan.A kaja még mindig ugyanaz. Fagyi mix,meg száraz serra. Találtam egy hozzám közel lakó lelkes diszkosztenyésztőt,aki éppen kiárúsítást tartott az 500-600darabos szaporulatból.Színkísérletet csinált,miből mi lesz.Vettem még egy sárga tállal.11darabot a 4cm től a 8cm ig.És akkor ismét átértékeltem ezt azt.De csak elvben.ÓÓ hát én ...tam a viaszt,na nehogy már ne.Én biztosan nem fogok 2 naponta vizet cserélni.Minek?! Ekkor még heti egy vízcsere volt,kb 50l.Elkezdtek nagyon nagyon lassan nőni a régi diszkoszok is.Hozzáteszem,hogy a gurámik,lábeó minden más is nőtt.Aztán ismét átnyálaztam úgy 1 hét alatt a diszkoszos fórumot.Rátaláltam egy két jó ötletre,amit már régen elfelejtettem,mire a végére értem az elöző 3 alkalommal.
Éspedig,vízcsere ha lehet minél több,és megfelelő mennyiségben. 1/3,És egy számomra közelálló elfoglaltság.A fözés. Igaz nem főzni kell de bepróbáltam.Írták a nagyok,hogy saját mix,meg minden.Hát csináltam én is saját mixet. Reszeltem kagylót,répát,csirkemellet,krill-t,liszt kukacot,zöldborsó,begyúrtam és egy doboz spirulinát beletörtem.Ezt szétlapít írány a fagyasztó.Első etetés,a szokásos mennyiség.Mármost a mixem nem vízből áll,így nem kell legalább 4-6 kockát bedobni.Hanem bőven elég az 1/4 része.Ez a maradék ott vigyorgott az aksim alján.Hát mit tenni.Ki kell szednem.Kiszívtam a lopóval.És ezt mindnen alkalommal.. Napi 2x,azaz napi 2x16l víz ,reggel este 1-1 vödör. Vissza vettem a kaját.Eltaláltam a mennyiséget,mindent megettek.De látványos kulatermelődés kezdödött.Ez engem zavart. Két naponta elkezdtem szépen esténként leszívogatni a kulát,kajamaradékot etetés után.Ez egy másfél hónapja így megy.
Néha belógattam egy kis szenet 1 napra,hogy vegye ki azt amit én nem látok.. Szépen kitisztult a víz,mert a mangróve miatt kicsit barna volt. Jött a fény megint.Kipakoltam a serrafilt,raktam bele 5liter aktív szenet.Jött a woow Ekkor már 2naponta cseréltem a vizet.A K2 szürőket heti 1x 1napra tömény sós vízbe áztatom(regenerálom).Ekkor döbbentem rá,és ismét értékeltem át a dolgokat.Összeraktam gyakori vízcsere-nitrát gyanta- aktívszén a foszforra.. Ó megy ez bagyon. 1hét alatt jött a változás,a halaim elkezdtek nőnni mint a gomba.
Rájöttem,hogy igaza volt Stone Age-nek sok mindenbe,csak nem abban a stílusban előadva...
 
 
Szóval a lényeg,amit itt leírtam kb 1óra alatt.
Lehet havi 1 vízcsere,lehet napi vízcsere.Ha a halat hozzászoktatod a havihoz,lehet nem nő meg soha,viszont úszik,él.Vagy lehet napi vízcseréhez szoktatni,és 3hét alatt eléri a tányér nagyságot.Csak nem mindegy a felállás.Napiról nem szerencsés hetire,vagy havira.Ez szerintem sokban függ a kaja mennyiségétől,alapanyagától,és az etetés gyakoriságától.Ellentétben sok más emberrel szemben én bevállalom hogy tévedtem.Leírtam azt is,hogy nekem 15éve senki sem mondta hogy a Molly szereti,elviseli a sós vizet.Leírtam,hogy ez nekem új.És hogy ott a pont.Nem kötödök én senkivel,mindenki úgy csinálja ahogyan akarja.Én csak leírtam a véleményem,meg hogy végre valaki leírta azt is hogy minek folyamatosan babrálni a vizet.Nem kell túlmisztifikálni.Ennyi, Úgy nagyából leírtam bővebben a "miérteket,és hogyanokat".
Laja8 van még kérdés??
 
 
 


430l + 350l + 3x 105l és a szűrők.. :-D pont nem elég.. 1500l kell,de egy akiban..

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Black mollik - Poecilia sphenops


#236968

Bencze

Bencze

szeged
Hozzászólások: 130
Reg.: 2008.05.03.
13 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Egy nagyon tanulságos beszámolót sikerült megírnom.Bemásolom ide,de az előzményeket,és utókommenteket a Black Mollys topicban olvashattok. Dátum 2010 10 01    22:28 
 
 
 
.......Na szóval tényleg nagyon értelmetlenre sikerült.így jár az,aki nem oda figyel,amit csinál.. :-)
Tavaly Október derekán gondoltam csinálok egy nagytakarítást (dekorok,növények,gyökerek ki).Átmozgattam az ajzatot,cseréltem sok vizet bla bla.. Előkerült egy két gigantikus tubifex,kb 10-15cm mindegy.. nem ez a lényeg.Szétszdtem az aksit.Kipuc,kimos,összerak.
Akkoriban,ha jól emlékezem az állományom ezekből tevődött össze. 4db aranygurámi,4db kékgurámi,3db gyöngygurámi,2db torecatum,1hátonúszó(ami soha nem úszott háton),2 vitorlás.Ezek nem kifejlett halak voltak 2 arany,és 3db kék gurámin kívül.Ja a hátonúszó kb 15cm volt.
Most jön a lényeg.
Ennyi halra volt egy serrafil1100,és egy hydor r20.Na,volt,jó régen.Gondoltam egy nagyot,és leépítettem a halakat.Szerettem volna valami újat.Vettem 2db 4cm diszkoszhalat.Akkor maradt 4db kékgurámi,1 tore,2db gyöngyguresz,és vettem 2db Labeót.Jött a 2db diszkosz,aztán jött rá 2db ismét,rá egy hónapra.Decemberben ismét vetem 2db diszkosz.Lettek hatan.Ebből egy hasvízkóros lett,maradt 5db,aztán szépen lassan leépült még 2db.Szóval maradt 3db.A 2db vöröszszunyi miatt lett bélgyulladásos.Ez az én saram,igen én miattam pusztultak el 3an,figyelmetlen voltam.
Ekkor már 3x olvastam el a diszkoszos fórumot.Rájöttem hogy ez így nem jó.Havonta egyszet cseréltem kb 50-100l vizet.Beírtam 3 hozzászólást a diszkoszokhoz,erre Stone Age nekem esett.. Nem kommentálom. Teljesen magamra maradtam,Agyaltam,GOGLÉZTAM. Rájöttem,hogy sem a vízcsere,sem a szürésem nem megfelelő arra,hogy diszkoszt tartsak.De nem adtam fel.Rágyúrtam,vettem egy 40l körüli 6 fakkos "közlekedő edényre hasonlító" szürőaksit.Beszürőanyagoztam.. vártam a csodát.A diszkoszok nagyon minimálisat nöttek,szinte mm/hó Nitrát,és a Foszfor mint tudjuk méreg,és növekedésgátkó anyag tán vagy mi.Akkoriban vettem a fagyi kaját,krill,artemia,cyclops,ilyen mix olyan mix,száraz lemezes,granulá,fix xyz.Mindent kipróbáltam de nem nöttek csak nagyon minimálisat. Mivel Nagytakarítás után kerültek a diszkoszok az aksimba,a vízminőség megfelelő volt nekik.De mivel ritkák voltak a vízcserék,hozzászoktat a "koszosabb,nitrátosabb,foszforosabb"vízhez.Ez a víz akkoriban arra volt elég,hogy életben maradjanak.Beletörődtem.De nem hagyott nyugodni,gondoltam ilyen halakat fogtam ki.
De nem.Ismét beujítottam,de most 2db K2 nitrát gyantával,azaz kb 700l vizet tud nitrátmentesíteni.Betoltam,2heti 30/40l vízcsere.Kicsit megindultak a halak.De nem látványosan.A kaja még mindig ugyanaz. Fagyi mix,meg száraz serra. Találtam egy hozzám közel lakó lelkes diszkosztenyésztőt,aki éppen kiárúsítást tartott az 500-600darabos szaporulatból.Színkísérletet csinált,miből mi lesz.Vettem még egy sárga tállal.11darabot a 4cm től a 8cm ig.És akkor ismét átértékeltem ezt azt.De csak elvben.ÓÓ hát én ...tam a viaszt,na nehogy már ne.Én biztosan nem fogok 2 naponta vizet cserélni.Minek?! Ekkor még heti egy vízcsere volt,kb 50l.Elkezdtek nagyon nagyon lassan nőni a régi diszkoszok is.Hozzáteszem,hogy a gurámik,lábeó minden más is nőtt.Aztán ismét átnyálaztam úgy 1 hét alatt a diszkoszos fórumot.Rátaláltam egy két jó ötletre,amit már régen elfelejtettem,mire a végére értem az elöző 3 alkalommal.
Éspedig,vízcsere ha lehet minél több,és megfelelő mennyiségben. 1/3,És egy számomra közelálló elfoglaltság.A fözés. Igaz nem főzni kell de bepróbáltam.Írták a nagyok,hogy saját mix,meg minden.Hát csináltam én is saját mixet. Reszeltem kagylót,répát,csirkemellet,krill-t,liszt kukacot,zöldborsó,begyúrtam és egy doboz spirulinát beletörtem.Ezt szétlapít írány a fagyasztó.Első etetés,a szokásos mennyiség.Mármost a mixem nem vízből áll,így nem kell legalább 4-6 kockát bedobni.Hanem bőven elég az 1/4 része.Ez a maradék ott vigyorgott az aksim alján.Hát mit tenni.Ki kell szednem.Kiszívtam a lopóval.És ezt mindnen alkalommal.. Napi 2x,azaz napi 2x16l víz ,reggel este 1-1 vödör. Vissza vettem a kaját.Eltaláltam a mennyiséget,mindent megettek.De látványos kulatermelődés kezdödött.Ez engem zavart. Két naponta elkezdtem szépen esténként leszívogatni a kulát,kajamaradékot etetés után.Ez egy másfél hónapja így megy.
Néha belógattam egy kis szenet 1 napra,hogy vegye ki azt amit én nem látok.. Szépen kitisztult a víz,mert a mangróve miatt kicsit barna volt. Jött a fény megint.Kipakoltam a serrafilt,raktam bele 5liter aktív szenet.Jött a woow Ekkor már 2naponta cseréltem a vizet.A K2 szürőket heti 1x 1napra tömény sós vízbe áztatom(regenerálom).Ekkor döbbentem rá,és ismét értékeltem át a dolgokat.Összeraktam gyakori vízcsere-nitrát gyanta- aktívszén a foszforra.. Ó megy ez bagyon. 1hét alatt jött a változás,a halaim elkezdtek nőnni mint a gomba.
Rájöttem,hogy igaza volt Stone Age-nek sok mindenbe,[Moderált rész.][admin3]
 
 
Szóval a lényeg,amit itt leírtam kb 1óra alatt.
Lehet havi 1 vízcsere,lehet napi vízcsere.Ha a halat hozzászoktatod a havihoz,lehet nem nő meg soha,viszont úszik,él.Vagy lehet napi vízcseréhez szoktatni,és 3hét alatt eléri a tányér nagyságot.Csak nem mindegy a felállás.Napiról nem szerencsés hetire,vagy havira.Ez szerintem sokban függ a kaja mennyiségétől,alapanyagától,és az etetés gyakoriságától.Ellentétben sok más emberrel szemben én bevállalom hogy tévedtem.Leírtam azt is,hogy nekem 15éve senki sem mondta hogy a Molly szereti,elviseli a sós vizet.Leírtam,hogy ez nekem új.És hogy ott a pont.Nem kötödök én senkivel,mindenki úgy csinálja ahogyan akarja.Én csak leírtam a véleményem,meg hogy végre valaki leírta azt is hogy minek folyamatosan babrálni a vizet.Nem kell túlmisztifikálni.Ennyi, Úgy nagyából leírtam bővebben a "miérteket,és hogyanokat"........
 


430l + 350l + 3x 105l és a szűrők.. :-D pont nem elég.. 1500l kell,de egy akiban..

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Vízminőség


#251837

Senpai

Senpai

Monor
Hozzászólások: 225
Reg.: 2010.08.20.
1 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nos igen. Annak idején ezt tárgyaltuk már, anno én tévedtem bár nem sokat. Sógorom hajtogatta mindig, hogy aktív szénnel el lehet távolítani az ammóniát, én ezt akkori tudásom szerint épp úgy cáfoltam mint te Ganesha. Amíg elő nem keresett egy könyvet és a kezembe nem nyomta, ahol aktív szénről írtak, hogy ammónia eltávolítására is használható. Sokáig ebben a tudatban is voltam, hogy "lol! akkor mégis eltávolítja?" De gyakorlatban sokáig nem teszteltem. Idővel ezután történt a beszélgetésünk itt a fórumon, amit idéztél. Elhatároztam, hogy most már tényleg utána járok!
Aktív szénnel el lehet távolítani az ammóniát, ez igaz, a könyv amiben olvastam jól is írta, csak arrra nem tért ki, hogy csak egy esetben...
Csak akkor képes a szén megkötni az ammóniát, ha az impregnálva van foszforsavval. Namármost... Amit megvásárolunk akvarisztikai célokra, az nincs impregnálva, és nem is igen tudok olyan termékről, ami impregnált lenne.
Ennek a tesztelése is megtörtént a tél folyamán, amikor is lágyvíz gyűjtése céljából havat olvasztottam és szűrtem...
Szűrési mód:
(egyébként évek óta így szűröm a hólét és az esővizet...)
Adott egy 60ml-es orvosi (gyanítom állatorvosi) fecskendő. Mutatom:
Ezt 10ml jelzésig megtömöm vattával, majd 50ml porított akrív szenet (mákdarálóval hihetetlen finomságot lehet elérni!) teszek bele, langyos vízzel megtöltöm és egy pálcikával csómómentesre kavarom. Ráteszem a gumidugót, mely közepében egy egy 2ml-es fecskendő van sziloplasztal ragasztva, ennek a belsejében pedig egy kis kék műa. cső, hogy a fentről érkező víz "infúzió szerűen" csöpögjön, vagyis látszódjon az átfolyási sebesség. Ez egyébként jól kiszámolható, mert ezen a kék csőbetéten 20 csepp=1ml. Innen már csak matematika kiszámolni.
Szóval amikor ez, s benne a szénnel össze van szerelve, gravitációs szűrőbe iktatva, átcsepegtetve a vizet a porított aktív szenen hihetetlen szűrési hatékonyságot érhetünk el! Én egy másodperc alatt 2 cseppet szoktam átengedni, ezáltal 20 liter kicsit több mint 2 nap alatt csepeg át a rendszeren. Megemlítem hogy a gravitációs szűrő elején is van egy iszapoló tölcsér megtömve háztartási vattával minden lebegő szennyeződés kiszűrése céljából, illetve a végén is egy 20ml-es fecskendő háztartási vattával, hogy az esetleg átjutó nagyon finom szénpor fennakadjon.
Eredmény:
Mindenki ismeri a hólé és az esővíz jellegzetes szagát, sárgás színét... Az eredmény szűrés után kristálytiszta, szintelen szagtalan tiszta "desztilált" víz.
Egyszer teszteltem 20 literre 5ml Metilénkékkel is a szűrésre szánt vizet, melytől sötétkék lett, de a szűrő végén kicsepegő víz így is maradt színtelen szagtalan kristály tiszta víz... Most jön a pofon!
"kristály tiszta"... látszólag. Lehet hogy minden szerves mérgező anyagoktol szagoktól, színező anyagoktól mentes lett, de az ammónia benne maradt, változatlanul... Eredő vödörben az ammónia 0,5mg/l volt. Na most annak ellenére hogy a változás optikailag és illatra tökéletes volt, a szűrt víz ammónia tartalma megmaradt 0,5mg/l... Szóval nem távolítja el az ammóniát. Még az ismételt átcsepegtetés sem segített semmit, viszont a fertőtlenítőszert, szagokat és minden elszineződést nyom nélkül eltávolította.
Szóval személy szerint én erre a témára magamban pontot tettem a télen. (megjegyzem sógorom is csak nagy szemekkel nézett, amikor ezt tudattam vele.) Ezután jártam utána és jöttem rá én is sok keresgélés után, hogy az aktív szén önmagában nem távolítja el az ammóniát, csak ha foszforsavval impregnálva van.
Utólag is elnézést azoktól, akiknek váltig állítottam, hogy eltávolítja. Most már nem teszem! 
AMEN!
 


-=SEN=-

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Aktív szén


#264766

zsotyi

zsotyi

Budapest
Hozzászólások: 1486
Reg.: 2009.01.28.
59 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
 Szia
A profito nem olyan rossz cucc,de azt figyelembe kell vegyed,hogy az easy life termékek is olyanok mint a sera.Az egész termékpalettát kell használd (egyszerre) a tökéletes eredmény eléréséhez (nem véletlen hogy így szétosztják a tápanyagokat.Finomhangoláshoz jó ha az egyes elemekkel lehet "játszani".)
A profito nem tartalmaz nitrogént és foszfort.Bizonyos megvilágítás és növekedési ütem után szükség lehet újabb termékekre is .Easy fosfo,easy nitro....
Nagy valószínűséggel növényeid tápanyag hiányban szenvednek.Próbáld meg a nitrogént és foszfort adagolni.Utóbbi a pontalga kiváló ellenszere.
Ha ez így macerás,akkor tápot kell váltani.Komplex(ebb) tápra,vagy kikevert tápra gondolok itt elsősorban.


"A növényektől türelmet,az állatoktól emberséget tanulunk."http://www.zsotyi.blogspot.com

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Vízinövények


#221739

Ganesha
Admin
Ganesha

Budapest
Hozzászólások: 1374
Reg.: 2007.12.04.
84 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Facsiga, Zsolt, meg akit érdekel.
 
Hát ha nagyon türelemes akarok lenni, akkor kezdeném azzal, hogy a növényeknek kellenek mikro, és makro tápanyagok. Mikrok: vas, mangán, réz, bór, cink, molibdén (van még több is, de a legtöbb növény ezekkel szépen fejlődik). Fontos ezek mennyisége, és egymáshoz viszonyított aránya. Az idálisnak mondható arány, ha a vasat 100-nak vesszük, 50 Mn, 10 Cu, 30 B, 30 Zn, és 1 Mo. Persze ezek is növényenként változóak lehetnek, de kb…
Ha megnézzük a GA Mikrot, akkor láthatjuk, hogy ez is kb. ezeket az arányokat tartlamazza.
A Fitohorm ehhez képeset egy hangyányit vas túlsúlyos, ami nem baj mert a vasból oxidáció folytán elég sok elvész, és a „rozsdás” vassal nem tudnak a növények mit kezdeni. Emiatt fontos stabilitás, ami függ a PH értéktől, a fénytől, kismértékben a vizforgástól, és foszfát színtől. Ennek érdekében a mikro tápanyagokat a tápok kelátba foglalva tartlamazzák. Ezek különféle savak. Akvarisztikai célra, a DTPA, HEEDTA, EDDHA/EDDHSA kelátok megfelelőek. (stabilitás szerinti sorrend)
Kelátokról bővebben: [katt]
 
Adagolását tekintve, GA Mikro adagolásából ki lehet indulni. Ők azt javasolják, hogy 20 literre adagolj 1ml-t. Ha heti 50% vizet cserélsz. A fitohormot, felhígítod a GA Mikro szintjére. Mondjuk 1l desztvízbe, teszel belőle 67ml, akkor innentől kezdve mehetsz a GA ajánlással.
Vagy pontosabb, személyre szabottabb adagolást érhetsz el, ha méred a vasat a vizedben, és belövöd 0,2-0,5 közé. Elvileg a GA adagolási javaslat mellett is ezt kapod, de csak elvileg.
A mikrok közül a rezet szokták felhozni, mint az élőlényekre veszélyes elem.
Úgy olvastam, hogy 0,3 mg/l a veszélyes határ. Mégha magas, 0,5mg/l vasszintet tartasz is az akváriumban, akkor is csak 0,02mg/l réz lesz benne, vagyis jóval a veszélyes szint alatti.
Az hogy egy mikro táp akvarisztikai vagy sem, az mind1, ha megfelelőek a tápanyagok arányai, és stabilitása. Pl. Rézből nincs akvarisztikai, meg nem akvarisztikai, a réz az réz. És ugyanígy a többi tápanyag.
Makrot sajnos csak kevergetéssel tudod kiváltani, mert a mezőgazdasági trágyák Nitrogén, és Foszfor túlsúlyosak, ezekből pedig az akváriumban nem jó, ha sok van.
De porokkal pl, egész nyugodtan kikeverhető pl. a GA Makro. Csak egy liter desztviz, egy patika, vagy ékszerész mérleg kell hozzá (vatrán 2000 forint körül gyakran van), egy flaska, na és persze a porok, amik a greenaquatól jó áron beszerezhetőek.
Ahhoz, hogy pont olyan árányú tápod legyen. Kell 1 literhez, 80g KNO3, 10g KH2PO4, 34,3g K2SO4
Mivel az ára fogott meg Téged, én többre tartom, hogy szabad kezet ad egy testreszabott tápozáshoz, de persze jóval olcsóbb is:
Ha 1litert nézünk. Ga Mikro: 6390 Ft, Fithormból hígitva: 67Ft GA Makro:6390 Ft, Porokból (GA árakkal számolva): 645 Ft. Együtt a kettő: 12780Ft vs. 712Ft Jó üzlet? Az.
(Nigro, ha a tápkeverőtök dolgozik ennyire drágán, szívesen leváltom, fél áron. )
 
Annyit a GA adagolási javaslatról, hogy számolt értékek alapján lett kitalálva. Vagyis nem veszi figyelembe az akváriumban zajló folyamatokat. Aszerint jönnek ki a helyes arányok, és szintek, hogy mennyit adagolsz naponta, és mennyit veszel ki a vízcserével.
Emiatt nem általánosan felel meg minden akváriumba. Nincs olyan táp, és adagolási javaslat, ami általánosan igaz legyen minden akváriumra.
Természetesen a táphoz lehet igazítani az akváriumot, vagyis teleültetheted növénnyel, amik rosszul tűrik cserélheted, megvilágíthatod 0,8-1watt/literrel, elláthatod 30ppm, egyenletes CO2-vel, száműzheted a nagyobb testű halakat, használhatsz porózus szerkezetű talajt, 10x-es gyári szűrőt. És akkor nagyon-nagy valószínűséggel jó lesz. Ehhez lett kitalálva.
Ha a Te akváriumod nem felel meg ennek, és nem is akarod/tudod ilyenné tenni, akkor előfordulhat, hogy módosítanod kell a makro arányait, mennyiségét, vagy a mikro mennyiségét. És akkor még nem is beszéltem a nagyon lágy csapvízzel megáldottakról (néhány helyen van ilyen Magyarországon is), vagy az olyan esetekről, mikor nem megfelelő a csapvíz kálcium/ magnézium aránya) Ismerek olyat, aki vasat, és algin regulart adagol mellé, olyat kettőt is aki a nitrátot volt kénytelen megnövelni, és egyikük sem hülyegyerek, sőt, a két, általam legjobbnak tartott magyar akvakertészről van szó… De van, hogy pont a magas foszfát, vagy nitrát, vagy ezek eltolódó arányai miatt algásodás lép fel. Tehát dőreség azt kijelenteni, hogy minden akváriumba megfelelő.
Alapnak mindenképpen jó, testreszabni, akár mérések eredményei alapján, akár növényeket figyelve, egyszerű.
 
Keszeg blogján jó dolgokat olvashattok táp, és hiánytűnet témában, ha érdekel,
 

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Vízinövények


processor-list@freemail.hu #1937

Processor

Processor

Hozzászólások: 6
Reg.: 2003.07.15.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!

Mostanaban erosen erdekel a vizkemia vagyis, hogy milyen
kemiai dogot folynak az akimban, ezzel egyutt a novenyek specko
tapanyag potlasa is. Sajnos az ilyen akvarisztiai boltokban
kaphato szerek nem hoztak meg kivant hatast... korabban olvastam
, hogy ilyen-olyan anyagok megfelelo aranyu es mennyisegu
hozzaadasaval erdekes dolgokat lehet muvelni...jelentosen megdobja a növekedésüket.
Az egyik ilyen szer a Zoldito komplex volt.
A masik pedig a Wuxal. Ebbol havonta 10 ml-t tettem az
akiba...picit
valoban szebbek lettek a novenyek, igaz nem adagolok CO2-t.
Sajnos nem tudom, hogy mi az idealis adagolasi rend, ha van aki
hosszabb
ideje kiserletezget ezzel, segitene?

Jartam par mezogazdasagi boltban es olyan osszetett tapsok utan
kutattam, amikben megtalalhato vmennyi olyan anyag ami kell egy
vizinovenyek , lemasoltam az
osszetevoket es azok aranyait, szerintetek erdemes vmelyikkel is
foglalkozni? Nemelyikben akad par szamomra nemismersz anyag,
valoszinu, hogy az akvarisztikai celokra alkalmatlan.
Legeloszor jojjon az "etalon":)

-Zoldito Komplex:
m/m%
N: 4
P2O5: -
K2O5: 4
Ca: -
S: -
Fe: 1,5
Mn: 0,006
Mo: -
B: 0,08-3,0
Zn: 0,15-3,0
Cu: 0
Co: 0


-Wuxal

N: 8%
P2O5: 8%
K2o: 6%
B: 0,1%
Cu: 0,07%
Fe: 0,15%
Mn: 0,13%
Mo: 0,01%
Zn: 0,05%
(Alacsony kloridtartalom)


-KEMIRA ontozo -es lombtragya

N: 14%
K2O: 25%
P2O5: 11%
MgO: 2,8 %
S: 1,8% + Fe, B, Cu, Zn, Mn, Mo, Cr


-FERICARE III kaliumdus

Nitrogen: 10%
P2O5: 5%
K2O: 26%
MgO: 2,5%
Vas: 0,01%
Ken: 1,7%


-KEMIRA kaliumnitrat

Nitrogen: 13,5 %
K2o: 45%


-VOLL - DUNGER "Linz"

14% (10 % N; 4% Ammonia)
7% P2O5
21 % K2O
1% MgO
1% (Ca, S, Zn, Fe, Ma, Cu, B)


-Keseruso

Magnezium-szulfat (16% Mg)


-Kolloidizalt mikromeliorit asvanyi lombtragya

SiO2: 75-80%
K2: 3-6%
Ca: 0,3-1,3 %
Na2O: 0,1-0,5%
MgO: 0,3-0,6%
Al2O3: 13-17%
Fe2O3: 1-3%
TiO2: 0,1-0,3%

-FITOXIORM

Ebbol van:
Manganoldat
Nitrogenolat
Foszforoldat
Vasoldat
Kaciumoldat
Kaliumoldat

Sajnos nincs feltuntetve a %.

--
Udv.: Proci

"A gyoztesek soha nem adjak fel, akik feladjak, soha nem
gyoznek."
[katt]
[katt]
ICQ#:175430915


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Vízinövények


#249949

hatpersze

hatpersze

Budapest
Hozzászólások: 681
Reg.: 2010.01.31.
8 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
 Szia Geza84!
 
Sajnos, a Nitrivec címkéjén található "24 óra alatt" beálló víz csak reklám rizsa... Még az egy hét is kevés volt, mert hirtelen nagyon sok halat tettetek bele. A baktériumoknak táplálék kell, hogy szaporodjanak, tehát az egy hétig nem történt velük szinte semmi, még ha életben is sikerült maradniuk. Majd a hirtelen jött ammóniával nem tudtak rögtön megbirkózni, illetve nem tudtak olyan ütemben szaporodni, ahogy az ammónia, és karbamid... Tényleg nagyon rossz a haltársítás, de szerintem mégis szinte 100%, hogy ammónia-, vagy nitritmérgezés volt. Nitrivec nélkül indított medencének kell 2-3 hónap is, mire rendesen beáll. 
 
Először az Aquatan-t kellet volna a medencébe tenni, és csak 1-2 óra szűrőjáratás után a Nitrivec-et. Az abban lévő hasznos baktériumok a klórtól azonnal elpusztulnak, mert kell egy kis idő az Aquatan-nak is, hogy minden aktív klórt megkössön. 
 
Túl hamar, és túl sok halat tettetek bele. Egy hét után esetleg növényt, és csigákat érdemes betenni. Két hét után kellett volna telepíteni mondjuk 4-5 kisebb halat, és először kevés eleséggel indulni, majd lassan elérni a normál adagot. Majd ha mindenki jól van, újabb két hét múlva még pár lakó, és így tovább... Egy állatorvos azt írta találóan, hogy először víztartóvá kell válni, és csak azután haltartóvá :) 
 
Mindenesetre most szüntessétek be az etetést egy hétre. Részleges, 30% vízcserét érdemes lenne csinálni, de még a vödörbe keverd bele az Aquatan-t, mert időnként óriási mennyiségű klór van a csapvízben (egy újpesti ismerősömnek egy hónapja még az Elodea densák is kipusztultak 30% klórszagú vízcsere után). Ha a halak nem is, de a szűrőbacik tuti elpusztulnak tőle!!! 
 
Aztán időlegesen, 2-3 hónapig legyen egy kevés só is a vízben amíg el nem múlik a vész. Az 1 teáskanál 10 literenként elég. Leginkább azért, mert ez nagymértékben akadályozza a nitrit felszívódását a kopoltyún keresztül. Minden részleges vízcserekor a cserével kivett sómennyiséget pótold vissza! 2-3 hónap után abbahagyhatod a sózást, és majd lassan az összes só távozik a vízcserékkel, nem kell külön foglalkozni vele nagy vízcsere formájában. A közhiedelemmel ellentétben ehhez a töménységű sóoldathoz nyugodtan használható a jódozott só is. Viszont csomósodást gátló anyag tényleg ne legyen benne. 
 
A szilóból azért oldódhatott valami, bár nem tudom... Egy pH mérés, sőt, ammónia, nitrit mérés nem ártana...
 
Azért indítás előtt érdemes lett volna előbb 1:10 arányú hipós vízzel, majd 1:10 arányú sósavas vízzel minden dolgot átmosni, beleértve a szűrőt is. A penészes foltokra töményen is hsználható a hipó is, és a sósav is, de nem egyszerre! Vízkőre is kiváló a 10%-os sósav. Alapos átöblítés esetén egyik sem okoz gondot a halaknak. A hipó pár nap alatt magától elillan, a sósavat meg egyébként is használják a pH csökkentésére, noha többek tapasztalata szerint erre jobb a foszforsav. 
 
A levegőt állítsd jó erősre, a vízhőfokot pedig 24-25 fokra! 
 
Üdv!
 
 



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Halpusztulás


..................... #41249

Brekk

Brekk

Budapest
Hozzászólások: 715
Reg.: 2003.07.14.
163 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
uromastyx wrote:
Ezt a sósav/kénsav dologot nem biztos hogy merném. A hozzáadott klór illetve kén biztos nem baj a halaknak?

A sósavat hanyagolni kellene, ellenben a kénsav és méginkább foszforsav tökéletes, nem okoz problémát.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Víztesztek egymásközt


........... #41259

Brekk

Brekk

Budapest
Hozzászólások: 715
Reg.: 2003.07.14.
163 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
uromastyx wrote:
Megkérdeztem egy kémikus ismerost a savanyításról, o is megerosítette, hogy a foszforsav mint mutrágya alkotórész elosegíti az algaképzodést. Leginkább valamilyen savanyú sót ajánlott, mint NaHSO4 (nátrium-hidrogénszulfát), amelyek a tengervízben is vannak. Említette még a bórsavat. Vélemény?

Egy apróságot felejtett ki a kémikus ismerosöd... miszerint ,ha a magasabbrendu növényhányad kielégíto akkor azok használják fel a feles "foszfor" mennyiséget, nem pedíg az algák. A sókat én felejteném... kénsavval és/vagy foszforsavval szépen beloheto a víz, túlragozás nélkül is... 8)


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


foszforeszkáló kavicsok #229944

krisz7777

krisz7777

Pécs
Hozzászólások: 2
Reg.: 2010.07.20.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Köszi mindenkinek a válaszokat a világítós kavicsokra. Hát jól ledumáltatok, de annál azért makacsabb vagyok ám!  Valami 60 Ft körül van egy darab, veszek párat és megnézem mi az eredmény. Ha tényleg giccses és ronda, vagy a halak begolyóznak, max. a virágcserépbe rakom őket.  Közben megtaláltam a weboldalát is ennek a cuccnak, itt javasolják ilyen célra, de persze akváriumos referenciát nem találtam: www.vilagitofestekek.hu
 
Talán feltöltök majd képet is, habár nincs jó gépem a sötétben fotózáshoz.
 
Köszi még egyszer a véleményeket!
 
Üdv



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Akvárium TUNING/barkács


#1238

jomunkasember

jomunkasember

Dunakeszi
Hozzászólások: 178
Reg.: 2003.10.02.
1 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
SERA pH minus??
...
foszforsavrol is hallottam.?

Üdv

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


PH #1242

newman

newman

Hozzászólások: 27
Reg.: 2003.05.15.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Én azt tapasztaltam, hogy nálunk a csapból (XI. ker, Kis-Gellért-Hegy) kb. 8-as PH-jú víz csurog(!). Ezt két különbözo márkájú teszttel is megmértem, és nem volt eltérés, noha nagyon furcsállottam a dolgot.
A víz kelloen kemény volt :( , nem kellett hirtelen PH eséstol tartani, így mertem a CO2 trágyázás módszerét alkalmazni, élesztospalack segítségével, ami a PH-t csökkentette ugyan, de lévén kicsit túlültetett az aki növénnyel, így is enyhén lúgos maradt a víz. Végül is a guppik meg a csigák szeretik az ilyen PH-t :).

Foszforsavról eddig csak rosszat hallottam, (magam nem próbáltam) mivel az akváriumvíz az algák és a bacik számára jó esetben foszfát-limitált közeg, azaz foszfátból van benne annyira kevés, ami megakadályozza a túlzott szaporodásukat. Ha a foszforsav bevitelével mesterségesen megnöveljük a foszfátion koncentrációt, robbanásszeruen fejlodo algatenyészet megjelenésével riogatnak minket az elmélet kitalálói.

Szép_J elbeszélésébol hallottam, hogy ha cyclopsszal huzamosabb ideig etet, akkor lesavanyodik tole az akvárium vize, de a jelenség hátterében meghúzódó lebontási mechanizmus még nem ismert. Ha valamelyikotök tud errol valamit, kérem írja le. Mindenesetre PH csökkentésre ez is tetszetos módszer lehet.

A tozeg számomra is a legszimpatikusabb megoldás.
Üdvözlettel:
Newman

Newman

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


#6483

tomnewman

tomnewman

Ózd
Hozzászólások: 566
Reg.: 2003.06.20.
20 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Valahol egy könyvben olvastam a foszforsavról, hogy jó. kipróbáltam. levitte a pH-t annyira, hogy meg legyek elégedve. ettol még nem volt halpusztulás. De akkoriban még foleg száraz táppal etettem. egy reggel többet adtam a kelleténél. délutánra, mire hazamentem, a halállomány FELE oda volt, a többi meg még küzdött az életért. a víz meg tejfehérnek látszott a "neon"-fényben.. szóval, kicsit megborult valami.


ja, algásodásra nem panaszkodhattam.

olvastam a csersavról, hogy jó. Dr. Szita Gézával októberben az eloadása után beszélgettem errol, és azt mondta O is (mint már itt is olvashattuk), hogy a pH önmagában nem értékelheto adat. mindig tudni kell hozzá a keménységet is, mert a puffert az adja. Pl.: ha egy100 literes akvárium vize 5°nk összkeménységu, és kap 1g csersavat, akkor a pH-t mondjuk 7-rol levághatjuk 6-6,5re (nem számoltam utánna, csak példa). DE ugyanez az akvárium 15°nk mellett már észre sem veszi az 1 g csersavat.
a bruttó 200 literes akváriumomba 2-3 g csersavat raktam összesen két vízcsere közötti idoben. a sav adagolása elott a csapvízzel megegyezo (vagy lúgosabb, 7,5-8pH-jú) víz volt, s a legközelebbi vízcsere elott pH:6.
ezt csak csersavval elértem.
Jobb volt, mikor desztvízzel (0°nk, pH5,5) is kevertem az új vizet, így lágyabb, és savanyúbb vizet kaptam eredményül. viszont ez tartósabban maradt 5-6pH közötti értéken, mint az elozo esetben(nem volt annyi karbonát-puffer). Most elégedett vagyok a vízzel: keménység 7°nk, pH 5,5-6.

Ja, a mérésekhez CSAK Neptunos szettet használok, mert felénk ez a beszerezheto.

Tomnewman, egy csóró akvarista

Tom Newman, a lelkes klubtag

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


Re: Ja! #7003

guess_who

guess_who

Monok
Hozzászólások: 88
Reg.: 2003.07.01.
2 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
pegazus78 wrote:
Tudnátok segíteni abban, hogy Dr.Lányi Gyuri bácsi könyvét hol lehetne megszerválni?Nem tudom mikor adhatták ki, de nem lehet rossz, mert már töbször hallottam róla!Van benne 3 db tápsó recept, foleg az érdekelne).

Én három könyvrol tudok, amin Lányi György neve szerepel, de ebbol szerintem csak egy jöhet itt szóba: a Lányi-Wiesinger-féle Akvarisztika, ezt 1955-ben adta ki a Muvelt Nép.

Viszont ebben is csak egyetlen tápsó leírását találtam meg, méghozzá a Knopp-féle tápoldatot (idézem):


***************************
1,00 g salétromsavas kalcium Ca/NO3/2
0,25 g keserusó MgSO4
0,25 g savanyú foszforsavas kálium KH2PO4
0,12 g kálisó KCl
0,12 g konyhasó NaCl
1-2 csepp vasklorid FeCl3

Ezeket a sókat feloldjuk egy liter vízben és ebbol az oldatból adagolunk a szükségletnek megfeleloen az akváriumba.
A keserusót csak akkor szabad feloldanunk, amikor a többi só már oldatba ment, mert különben gipsz (CaSO4) válik ki és a lebego gipszkristályok a vizet zavarossá teszik. A Knopp-féle tápsó alkalmazásánál legyünk figyelemmel arra, hogy nemcsak a magasabbrendu növények fejlodésének kedvez, hanem az algákénak is.
***************************

Magánvélemény, hogy ma már úgysem tudod megcsinálni ezt a trutyit, és nem is biztos, hogy érdemes, mert vannak sokkal jobbak és kevésbé veszélyes összetevojuek... Inkább a Paller Endre oldalán levo tápsóval érdemes kísérletezni, ahhoz minden meg lehet kapni gyakorlatilag.
Sok sikert! :)


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#7138

guess_who

guess_who

Monok
Hozzászólások: 88
Reg.: 2003.07.01.
2 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
pipsziboy wrote:
addig nem teszek bele halakat.
Azért algaevoket szerintem addig sem árt, esetleg 1-2 kisebb valamit. 2-3 hónap alatt a nitrogén- és foszforszint szerintem lecsökken nagyon, ha nincs "utánpótlás" a halaktól... :wink:
Quote:
Azt hiszem, most jön a bútorgyártás, szerintem ezzel boldogulok magamtól is.
Ha külso szurot keresek akkor mekkora teljesítményut nézzek? Esetleg tud valaki valamilyen olcsóbb bevált márkát, eladó használt darabot?
A bútorral azért csak óvatosan, mert egy több száz literes medencének (plusz aljzat, háttér, miegymás) már igen komoly a súlya, rendesen meg kell méretezni az alatta levo asztalt... Azzal semmiképpen nem szabad spórolni.
A külso szuronél (ha ez alatt a vödröst érted), akkor szerintem az olcsóbb cuccok is beválnak, nekem legalábbis egy jóformán márkátlan, olasz szuro van, 18-19e körül van az ára, és a csöveken elzáró csapok vannak, belül pedig szépen külön szurotányérok, ahová az egyes szuroanyagokat tudod pakolni... Amúgy annyi a dolgod, hogy megmondod a boltosnak, hogy hány literes akváriumot akarsz szurni vele, és abból neki már meg kell tudni mondania, hogy milyen típusokat tud ajánlani. Lehetoleg menj el minél több boltba, és nézd meg a kínálatot. A halaknál dettó. :)



Ender: Szerintem a festivumok nem rágják a növényeket. Nem lehet, hogy az ikrázás elotti tisztogatós viselkedést nézték annak?!


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Amerikai sügérek


#7516

Mirci

Mirci

Budapest
Hozzászólások: 140
Reg.: 2003.10.21.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Ez a kalciumos dolog egy teljesen egyszeru, fapados halkaja, amit FIX néven forgalmaz az AQUA-LIFE Kft. Állítólag az átlagosnál nagyobb a kalcium- és foszfortartalma, amiben lehet valami, mert azóta egy rákfélémet sem veszítettem el a vedlési problémák miatt. Valószínuleg vannak ennél jobbak is, de ehhez tudok hozzájutni...3 szemcseméretben kapható, a legkisebb (1) nagyságút kapják.

Üdv, Mirci


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen rákot / garnélát tegyünk az akváriumba?


Algagátló #11824

Rekusz

Rekusz

Budapest
Hozzászólások: 129
Reg.: 2003.11.25.
19 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
algagátlók

LBea!

Szerintem sem kellene mindenféle szereket öntögetni az akiba, az a véleményem, hogy nem vezet semmi jóra!
Nekem is voltak ilyen gondjaim, nekem a növény telepítés oldotta meg, mert "megeszik" a foszfort a vízbol a növényeim!
Próbáld inkább megtalálni az egyensúlyt akváriumban, azzal sokkal eredményesebben tudod az algákat visszaszorítani. A vegyszerek csak ideig - óráig jók és kezdheted elorol! :cry:

Olvass a világításokkal foglalkozó fórmunon is hozzászólásokat, mert ott is találsz ezzel kapcsolatban tanácsokat!

Üdv

Rekusz


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Védekezés az alga ellen


#14054

kopuler

kopuler

Üllés
Hozzászólások: 96
Reg.: 2004.02.03.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Hail Kgy!

Az miért jó, hogy szerves sav?
Én inkább a sósavra rakom a voksot! Bár már próbáltam a Cillit-et is (5%-os foszfor sav van benne), de abban vannak különbözo adalék anyagok, szerintem jobb a háztartási sósav, abba nem raknak semmit.
De mindegyik után a sokszoros bovizes lemosás nagyon ajánlott!

---------------------------------------------------------------------------- Kopuler Ha hülyeségeket beszélek akkor annak az az oka, hogy h*lye vagyok. Ha okosságokat beszélek annak is az az oka :)

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Az akvárium -> Az üveg tisztítása


LED #18732

boldi

boldi

Budapest
Hozzászólások: 264
Reg.: 2004.12.19.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szerintetek csak LED-del lehetne világítást csinánli akváriumba. A dolog jelenleg csak elméleti síkon érdekel. Ugye a gond az, hogy mi fehérnek látjuk a lyukas spektrumot is, de a növényeknek szeretet kell és mindenféle színek.

No, ha simán kék vörös zöld ledeket fogna az ember, akkor ugye végülis kapnak a növények kéket is meg vöröset is, az ember fehérnek látná, de nem zavarná a halakat meg a növényeket az, hogy ennyire monokromatikus az akvárium?

Illetve ha fehér led-et használ az ember, az elvileg gyakorta foszfortól lesz fehér, vajon annak a spektruma jobb?

Jobb hatásfokkal jönne ki szerintetek a világítás? (és magasabb áron, ami biztos, ellenben kisebb fogasztással...)


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Mivel, meddig világítsak?


#18813

boldi

boldi

Budapest
Hozzászólások: 264
Reg.: 2004.12.19.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
>Ilyen,h bár valóban nagyon jó a fényhasznosításuk, de a megfelelo >teljesítmény nehezen oldható meg.

Ez igy van , de erre irtam a Luxeon Start ami 80 lumen, és csak 3x3 centi + hutoborda. Ezzel már összehozható párezer lumen.


>A fényáramának mérése és karakterisztikája nehezen meghatározható.

Ebben végképp nem vagyok szakérto, de szerintem az információk alapján már összerakható lenne ledes akváriumvilágítás, drága lenne, de lennének elonyei.

>Színvisszaadási indexe nem a legjobb, mivel spekruma vonalas és nem folytonos...stb..stb...stb...

Na erre írtam azt, hogy meglepo, de NEM vonalas a spektruma a fehér lednek, mert többnyire foszforoznak, sot, talán jobb a fénycsonél. Igaz, lehet hogy a kék kevés. De be lehet rakni mellé még egy tucat kék ledet, szóval mivel sok ledet használhatsz fel, saját magad rakhatsz össze kellemes színt, továbbá ha egy led megdöglik, még mindig marad elég fényed...


Aztán amit még kedvelnek benne, hogy a színe a korral sokkal kevésbé változik, kevésbé öregszik a dolog, meg ugye az élettartama óriási...

Gond persze van, pl. stabil táp, hutés, sok kis led esetén a bekötés is, de azért érdekes...


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Mivel, meddig világítsak?


#18818

fwolfy

fwolfy

Budapest
Hozzászólások: 352
Reg.: 2004.04.13.
4 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
boldi wrote:
>Ilyen,h bár valóban nagyon jó a fényhasznosításuk, de a megfelelo >teljesítmény nehezen oldható meg.

Ez igy van , de erre irtam a Luxeon Start ami 80 lumen, és csak 3x3 centi + hutoborda. Ezzel már összehozható párezer lumen.

Én eme állítással vitatkoznék. Egy összehasonlítási alap: egy 100W-os hagyományos izzónak 120lm körül van az értéke......Szerinted mekkora különbség van a ketto között hatásüileg?Egy 150W-os fémhalogén lámpa 12000 lument bocsájt ki... Valaki nagyot hibázott annál a párezer lumenes érték megállapításánál amit leírtál. Ha valóban képesek lennének ilyen teljesítmény elérésére, akkor a tömegtermelés levinné az árát.....
boldi wrote:
>A fényáramának mérése és karakterisztikája nehezen meghatározható.

Ebben végképp nem vagyok szakérto, de szerintem az információk alapján már összerakható lenne ledes akváriumvilágítás, drága lenne, de lennének elonyei.

>Színvisszaadási indexe nem a legjobb, mivel spekruma vonalas és nem folytonos...stb..stb...stb...

Na erre írtam azt, hogy meglepo, de NEM vonalas a spektruma a fehér lednek, mert többnyire foszforoznak, sot, talán jobb a fénycsonél. Igaz, lehet hogy a kék kevés. De be lehet rakni mellé még egy tucat kék ledet, szóval mivel sok ledet használhatsz fel, saját magad rakhatsz össze kellemes színt, továbbá ha egy led megdöglik, még mindig marad elég fényed...

Valóban drága lenne, de megérné. Egyenlore viszont csak esztétikai világításra használják. Erre azonban tökéletesen megfelel (+vasúti jelzolámpáknál). Az egyetlen típusú fényforrás van aminek a spektruma folytonos...Ez pedig a homérsékleti sugárzók csoportja. Minden más vonalas. Az, hogy vonalgazdag, nem azt jelenti, hogy aszínképe folytonos. Minnél több sávos egy cso annál jobban hasonlít a valódi fényhez az általa kibocsájtott fény. A LED színvisszaadási indexe nem közelíti meg a fénycsoét.


Bellcanto:

Sajna veled is vitába kell szálljak. A növényeknek nem afényero ahnem a fotoszintézishez szükséges spektrum intenzitása fontos. Lehet,h Te kevesebbet látsz az akváriumból, de ok vígan elvannak.:)


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Mivel, meddig világítsak?


#82502

igezo

igezo

Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.05.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Giora !

A fenyt novelheted legalabb meg egy 18W -os fenyvcsovel.

A valizneriak nalam sem nonek jol a CO2-os vizben, jobban szeretik a kemenyebb, enyhen lugos vizet.

A lyukak az anubiason valamilyen tapanyaghianyra utalnak.

Ha CO2-ot adsz a vizhez, jo volna a tobbi tapanyagrol is gondoskodnod, mert csak kizarolagosan a halak nem fogjak fedezni a novenyek szuksegleteit.

Amire szukseged lesz:

foszfor (KH2PO4), nitrogen (KNO3), kalium (K2SO4),
ha a csapviz nem tartalmaz eleget akkor magnezium (MgSO4), vas+mikroelemek ( Celcare Fe-DP, Tetra Planta Min, CSM+B...... )

Udv. Igezo


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#23543

StoneAge

StoneAge

Juta
Hozzászólások: 498
Reg.: 2004.01.28.
19 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Válasz 1.:
Jó minoségu kaja: leszámítva azokat a diszkosztenyészeteket, amelyek egy akármelyik megacég által vannak reklámcéllal halálra dotálva táppal, a tenyésztok dönto hányada a mai napig a nyers marhaszíven alapuló, általában "titkos recept" alapján készülo, majd lefagyasztva tárolt mixet etetik a halaikkal. Kiegészíto eleségként csakis "biztonságos" élo vagy fagyasztott eleségekkel és néha diszkosztáppal etetik a halaikat.
Egyesek földigilisztát szaporítanak és azt adják kiegészíto eleségként. Kipróbáltam. Csodát tesz.

Ami ki van zárva: tubifex, nem steril helyrol származó szúnyoglárva.

Válasz 2.:
A diszkoszhalak eredeti élohelyérol azt mondja az ottani indián (nem dakota) mondás, hogy "a száraz évszakban minden nap esik, a nedves évszakban egész nap esik." És nem is akármilyen minoségu víz zúdul alá temérdek! Gyakorlatilag desztvíz.
A diszkoszhal az évmilliók során úgy alakult ki, hogy az erre az élohelyre jellemzo körülményeket a leheto legoptimálisabban használja ki. Ez a tulajdonsága ugyanolyan, genetikailag kódolt dolog, mint hogy pl. a fóka zsíros állat, különben megfagyna szegény pára. Ez ilyen.
Nagyon rossz körülményeket is meglepoen sokáig képesek a diszkoszhalak elviselni. A kevésbé rossz körülmények között már a túlélés ösztönén túl esetleg megjelenik a szaporodási ösztön is, de hiba lenne azt gondolni, hogy az a tény, hogy valakinek leikráznak a diszkoszai egyben azt is jelenti, hogy príma vízben vannak. Ez korántsem igaz.
Ismét a szokásos vesszoparipámat nyergelem fel és a halak méretét hozom fel példa gyanánt. Hányan vannak konkrétan ennek a topicnak az olvasói között azok, akiknek kifejlett diszkoszhalai vannak, és kettonél több olyan hala van, ami 17 cm-nél nagyobb? (Murci - nem ér! :))
Éveken keresztül figyeltem a neves és kevésbé neves nyugati tenyésztok ténykedéseit. A legfontosabb dolog, amit mindegyikojük hangoztatott, az a leheto legnagyobb mértéku napi vízcsere volt. Azok a rendszerek, ahonnan a legnagyobb halak kerültek ki, folyamatos vizcserével muködo növendék nevelo akváriumok voltak. Ez annyit jelent, hogy egy túlfolyós rendszerrel megoldva 24 órán keresztül folyamatosan fix pH-jú és keménységu víz folyt keresztül a rendszeren olyan sebességgel, hogy egy nap alatt a teljes vízmennyiség kb. 75%-a lecserélodött. Ez mellett a kajamaradékot és a "kakkát" is naponta eltávolították.
Hogy mire jó ez a módszer?
Nos; arra, hogy a halak folyamatos ütemben növekedjenek azáltal, hogy a vízben lévo, a növekedést gátló anyagok (nitrogénvegyületek, foszforvegyületek, hormonok, stb.) szintje mindig nagyon alacsony szinten van. Az egy éves halak 14-16 centi körül voltak, de a növekedés rendszerint akár 18-22 hónapos korukig tartott, mire kb. ugyanennyi centisek is lettek. Ami a mai magyar diszkoszfelhozatalt tekintve óóriási.
Azt kell mondanom, hogy az elmúlt 4-5 év 2 legnagyobb hala Murci kolléga Alenquer párja. (Amik a Stendker-féle tenyészetbol származnak, ahol pont véletlenül az egyik ilyen túlfolyós rendszer muködik...)

Hogy sok-e a napi 25% vízcsere? Ha nem 100-150 litered van egy halra, vagy nem etetsz a "bajnokok reggelijével", akkor nem. De ha te is 6 diszkoszt tartasz (vagy akarsz tartani) 300 literben és rendesen eteted a jószágot, akkor nem sok. Kompromisszumokat persze lehet kötni, de minden egyes kompromisszum ára centiben mérheto.

Mindezt nem én találtam ki. De lemértem és muködik.

StoneAge

Az ozmósember. /Skype: nandiscus/

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Diszkoszhalak - Symphysodon sp.


#25217

kary

kary

Szentendre
Hozzászólások: 90
Reg.: 2005.02.24.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
hogy kerülted el az algákat?
Nekem még nem sikerült úgy beloni a tápozást, hogy ne algásodjon.
Szerintem a táptabletták miatt sok a foszfor az akváriumban...

Te milyen tápokat használtál a növényekhez? folyékony v táprúd?
mennyi növényed volt? képed esetleg nincs a régi akváriumodról?


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Az akvárium -> Hogyan készítsek csak növényes akváriumot?


#25227

ogerike

ogerike

Debrecen
Hozzászólások: 224
Reg.: 2003.11.29.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Az algákat a világítás napi 12órás leszabályzásával, vagy (magas foszfátszint esetén) a foszfátszint csökkentésével tudod visszaszorítani. A jobb tápsókban már nincs foszfor.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Az akvárium -> Hogyan készítsek csak növényes akváriumot?


#25228

kary

kary

Szentendre
Hozzászólások: 90
Reg.: 2005.02.24.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
ogerike wrote:
Az algákat a világítás napi 12órás leszabályzásával, vagy (magas foszfátszint esetén) a foszfátszint csökkentésével tudod visszaszorítani. A jobb tápsókban már nincs foszfor.

Nem tudom mitol nagy a foszfátszintem.
saját tápot adagolok foszfát és nitrát nélkül
az akiváriumom 270l-es kb 210l nettó
140w fénycso napi 12 órában

több mint 120 szál növény ebbol majdnem a fele 60cm magas.

szerintem ezeknek fel kellene használni a halak által termelt nitrátot, foszfátot.

és mégis algásodik...


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Az akvárium -> Hogyan készítsek csak növényes akváriumot?


#25921

ZPeti

ZPeti

Kecskemét
Hozzászólások: 8
Reg.: 2004.08.16.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Ezeket találtam most hirtelen vas témában:
Lehet, hogy igazad van Lipo, nem tudom. Mindenesetre még olvasgatok e témában, mert ha már tápot csinál az ember csináljon jót.
Nem adnak egyértelmu választ az alábbiak:



[katt]
Fe, vas
JELENTOSÉGE:

A növény a vasat két-, vagy háromvegyértéku ion formájában, illetve kelátmolekulaként is felveszi a talajból. Oldhatósága jelentosen függ a talaj pH-jától, a nagy pH érték vashiányt idézhet elo az elem kicsapódása miatt, így a tozegtalajokban alig található meg. A növény szempontjából, mint elektronszállító anyag, és mint a klorofillszintézis katalizátora játszik fontos szerepet.
FELESLEG HATÁSA:
A vastöbblet hatására a mangán felvehetosége csökken a talajból, ezáltal mangánhiány léphet fel, de más anyagok felvehetoségét is gátolja. HIÁNY HATÁSA:
Mobilitása a növényben igen csekély ezért hiánya elsosorban a fiatal levéllemezeken mutatkozik, amelyek sárgulva vagy teljesen kifehéredve mutatják a vasklorózis jelenségét, miközben az érhálózat gyakran zöld színu marad.


[katt]
Vas
A vas redoxi folyamatokat szabályoz, ezenkívül elosegíti a magnézium beépülé­sét a porfirin vázba, mennyisége meghatározza a klorofill mennyi­ségét. A gyümölcsfák protonkiválasztással fokozzák a vas mobilitását, és a plazmalemma külso felületén redukálják. A növény az így keletkezett kétvegyértéku vasat veszi fel, amelybol, ha túl sok van, nemkívánatos redukciós folyamatokat indít el, ennek következtében káros szabad gyökök keletkeznek. A vas felvételét akadályozza a talaj magas pH értéke és a túl sok foszfor..



[katt]
Vas
A vas a talajban igen nagy mennyiségben található, oldhatósága a pH-tól, a redox állapotoktól és a komplexképzo anyagoktól függ, de normális esetben viszonylag kicsi. Élovizekben koncentrációja, oldhatatlansága miatt, kicsi. Az ivóvízben, elsosorban íze miatt, nagyon kicsi a határértéke.
A talajban nem az oda kerülo vas mennyiségét kell figyelembe venni, hanem az oldatba kerülését elosegíto hatásokat. A vas vegyértékváltó elem révén 2 és 3 töltésu ionok formájában fordul elo. A 3 pozitív töltésu változata adott pH értéknél sokkal kevésbé oldódik, mint a 2 + töltésu redukált változat.
A nagy koncentrációban oldható Fe2+ vegyületek toxikusak lehetnek a növényekre és a talaj mikroorganizmusaira, illetve belemosódhatnak a talajvízbe. A Fe2+ ionokat nagy koncentrációban tartalmazó talajvíz a felszínre kerülve az oxidáció miatt megbarnul, abból vasIII vegyületek csapódhatnak ki. Abban az esetben, ha a vízáramlás nem vízzel telített pórustérben történik, az oldhatatlan Fe3+ vegyületek kialakulása miatt ez a jelenség nem fenyeget.
A pH csökkenés hatására a vas mindkét formája oldhatóvá válik, a két pozitív töltésu forma jelentosen nagyobb pH-értékeknél válik oldhatóvá. Ennek alapján megállapítható, hogy a talajban a savanyodást kell megakadályozni. A pH-nál leírtakat kell figyelembe venni a vas szennyezés megállapításánál.
A vas mindkét ionos formájában erosen komplexképzo hajlamú, megfelelo ligandumokkal találkozva oldhatósága jelentosen megnövekedhet. A talajba jutó ligandumként szolgáló, elsosorban szerves vegyületek jelentosen növelhetik a vas oldhatóságát és ezzel mobilitását a talajban.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a talaj vas terhelése szempontjából a vas tartalom a talaj és talajvíz szempontjából indiferens, sokkal fontosabb a vas oldhatóságát befolyásoló egyéb tényezok (pH, redox-viszonyok, komplexképzo sajátságok) figyelembe vétele.


ZPeti

ZPeti

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


Segitség kellene #26036

kardika

kardika

Hozzászólások: 3
Reg.: 2005.03.25.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!

Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra. Úgy érzem, hogy itt választ kapok a kérdéseimre!

Kezdo tenyészto vagyok. Néhány próbálkozásom már volt, sikeresen leikráztak már a sziámi harcos halaim, valamint egy pontylacaz párom. Ki is keltek az ivadékok, de pár nap után elpusztultak, pontosabban a kiúszás után. Az én véleményem szerint a táplálékkal volt gond. Sera micront adtam nekik, de nem mutattak nagy érdeklodést iránta.
Sok szakirodalmat elolvastam és mindenhol a papucsállatkákat, emlegetik indító eleségnek. Én próbálkoztam házi infúzoria tenyésztéssel a banánhéjas recept alapján, de nem sikerült. Igaz, hogy nem volt indító (oltó) tenyészetem. Infuzoria tenyésztés lehetséges indító tenyészet nélkül??? Milyen hofok az ideális, kell e fény, le kell e fedni az üveg tetejét stb.? Tudna-e valaki indító tenyészetet adni, Szeged környékérol??
A másik dolog az artemia, amely a szakirodalmak alapján, nélkülözhetetlen az ivadékok felnevelésénél. Ezzel csak egy problémám van, mégpedig, hogy drága. Artemia 30 ml kiszerelésben 1900 Ft szegeden. Szerintem ez sok ilyen kicsi mennyiségért. Igaz nem tudom, hogy ez mennyi etetésre elég, mert még soha nem próbálkoztam artemia keltetéssel, és etetéssel. Hol lehet kapni ezt olcsóbban??

Lenne még egy pár kérdésem a vízzel kapcsolatban is:
Nálam a csap víz karbonátkeménysége 20 dkH, PH pedig 8-8,5. Ezeket az értékeket Sera tesztekkel mértem. Az állandó keménységet nem tudom, hogy mennyi, mert nem mértem, de szerintem az is 15-20 fok körül lehet. Ezek az értékek elég magasak nem alkalmasak tenyésztésre, ezért már mindent próbáltam keverni vizet stb., hogy megfelelo szintre hozzam a keménységet és a PH-t. Most azon gondolkodom, hogy foszforsavval vegyem lejjebb a PH-t. Az állandó keménység mennyire játszik szerepet a szaporításnál. Ha foszforsavval változtatom a PH-t, a sav nem fog kárt tenni az ikrákban, halakban?? Nálunk itt Vajdaságban nem beszerezheto a foszforsav. Ez Magyarországon hol kapható, és milyen árban. Szeged környékén tudja esetleg valaki, hogy hol kapható foszforsav?
Sósavval mi a helyzet, alkalmas akvarisztika célokra, PH csökkentésre?
Próbáltam már esovizet is összegyujteni, de elég piszkosnak bizonyult, és nem használtam fel, féltem, hogy baktériumokat, gombásodást viszek az akváriumba.

Kb. 15-20 literes, tenyész akváriumom, van. Milyen és mekkora erosségu, lámpát használjak megvilágításra! A vizet milyen gyakran kell cserélni?

Esetleg tudna még valaki némi információval szolgálni, hogy mi a cyclops és a rotatoria. Ezek tenyészthetok, vagy a természetben beszerezhetok valahonnan?


Bocs a sok kérdésért!

Elore is köszönök minden választ!

Egy lelkes kezdo akvarista!
Üdv!
:D


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tenyésztés -> Haltenyésztés


#26171

Bogi

Bogi

Pécs
Hozzászólások: 119
Reg.: 2004.04.17.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szia!

Nálam csak a szuroben voltak, + az üvegen másztak, máshol nem találtam. Most, hogy ki lett fertotlenítve a szuro, már nem voltak benne. (Tegnap pucoltam ki-a legrosszabbakra is fel voltam készülve :evil: ) A szurot már csak azután két nappal tettem vissza, hogy 1et se láttam kimászni. Nem tudom, hogy reménykedhetek-e abban, hogy nem találok többet. Sajna nem tudom, hogy vannak-e peték, 1általán milyen gyorsan kelnek ki (remélhetoleg nem több 1 hétnél, mert akkor újabb invázióra számíthatok :( ) Az 1ik halast +kérdeztem, látatlanban inkább piócára tippelt, mivel az (vagy az is) mászik ki a vízbol. Ha ez igaz, akkor viszont nem tapadnak rá a halakra? ...mivel piócák.
Az 1ik akvarisztikával foglalkozó könyvben (ha vkit nagyon érdekel, megnézem a könyv szerzojét címét) azt írják róla, hogy igen, és likvidálásuk SZERVES FOSZFORTARTALMÚ ROVARÍRTÓVAL lehetséges. Ezt nem tudom Lképzelni, hogy nem vágja taccsra a halakat, a garnélákról nem is beszélve 8O ! Csak ennyit írnak, felhasználási javaslat és 1éb instrukciók nélkül.
Vélemény :roll: ?

Bogi

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Barna férgek az akváriumomban


#36246

igezo

igezo

Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.05.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
ogerike :

A nitratot, kaliumot, foszfort rendszeresen potolom,ebben nem lehet hiany es mivel merem is a szintet, soha nem adagolom tul.
Eddig vaskloridot is csepegtettem a vizbe, de kiserlet keppen abbahagyom es megfigyelem mi tortenik az algakkal.
Egyelore nem tudtam rajonni, mi az amibol keves van...


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#40423

Zoleeca

Zoleeca

Debrecen
Hozzászólások: 98
Reg.: 2005.08.28.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!
Vettem tegnap noname 200ft-os granulátumot a harcsáimnak. Gondoltam annyit megér (persze kapnak "rendes" kaját is). Viszont a dobozára az van írva hogy foszfort tartalmaz (1.2%). Akkor most etethetek vele vagy sem? Vagy ez nagyon kicsi mennyiség? Vagy minden tápban van valamennyi foszfor, de ez a gyártó legalább ráírta?


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Mit adjak enni a halaimnak?


#40450

toist

toist

Budapest
Hozzászólások: 363
Reg.: 2004.03.26.
37 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nem csak megengedett mint egy "egészségügyi határérték", az élo, fejlodo szervezeteknek szüksége van bizonyos mennyiségu foszforra, ez nem olyan mintha azt írnák rá, hogy 0,0000001% cián!


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Mit adjak enni a halaimnak?


#41257

uromastyx

uromastyx

Budapest
Hozzászólások: 114
Reg.: 2005.10.23.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Megkérdeztem egy kémikus ismerost a savanyításról, o is megerosítette, hogy a foszforsav mint mutrágya alkotórész elosegíti az algaképzodést. Leginkább valamilyen savanyú sót ajánlott, mint NaHSO4 (nátrium-hidrogénszulfát), amelyek a tengervízben is vannak. Említette még a bórsavat. Vélemény?


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


#41296

uromastyx

uromastyx

Budapest
Hozzászólások: 114
Reg.: 2005.10.23.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
OK, mondjuk eloször szimpla vízlágyítással próbálkozom majd úgy is (ioncserélt vízet töltök majd vízcserénél), hátha a vasfa is leviszi egy kicsit a pH-t. Ha nem vinné le szerintem kénsav lesz, ui. a sósav állítólag instabil és illékony, a foszforsav hátrányairól is volt szó.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


#41308

keszeg

keszeg

Székesfehérvár
Hozzászólások: 862
Reg.: 2004.06.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
uromastyx wrote:
Ha nem vinné le szerintem kénsav lesz, ui. a sósav állítólag instabil és illékony...
Tulajdonképp mindegyik instabil, hiszen nem maradnak meg sav formájában, hanem a különbözo kationokkal (Ca2+, Mg2+, K+, Na+, Fe2-3+, NH4+ stb.) sókat alkotnak. A sósavból kloridok, a kénsavból szulfátok, foszforsavból foszfátok képzodnek. Kénsav alkalmazásánál, higításánál óvatosság szükséges, mert ez a vegyület eléggé "vízéhes", tehát heves reakció alakulhat ki. Ezért kell folyamatos keverés mellett a savat önteni a vízbe, nem pedig nem fordítva. A másik ami gondot okozhat az a gipszképzodés (CaSO4), mivel ez vízben nem oldódik, így kolloid méretu szemcséi behomályosíthatják a vizet. Ez megtörténhet kálium-szulfátos tápanyagpótlásnál is.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


#41420

gordoneva

gordoneva

Budapest
Hozzászólások: 129
Reg.: 2005.08.28.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Brekk! Nem tudom, hogy ott a sósav miatt nem élnek-e halak, de én a neonhalak tenyésztéséhez is mindíg sósavat használok, és még sosem volt gond, szép számú csapatokat sikerül fölnevelni. Most akkor hogy is van ez?
Mellesleg szívesen kipróbálnám a foszforsavat vagy a kénsavat is, viszonyítás képpen, de nem tudom hol lehet beszerezni........

Évi

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


#41681

Luki

Luki

Budapest
Hozzászólások: 240
Reg.: 2004.07.15.
63 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szia gordoneva!

Én foszforsaval szoktam a víz Ph értékét csökkenteni.
Szívesen adok neked foszforsavat.

Üdv Luki a XVII.-kerböl

Ha számít a MINŐSÉG és a MEGBÍZHATÓSÁG !

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


#43860

kasimatyi

kasimatyi

Halásztelek
Hozzászólások: 820
Reg.: 2003.11.25.
21 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Csak annyi benne a turpisság, hogy a Szép J-féle Xantakridin hatásos már kis koncentrációban is. A bolti Xantakridinekbol elég sokféle van, és ha sokáig állnak, elofordulhat, hogy már csak színezik a vizet, a penészesedésgátló hatásuk már messzire illant. Így aztán önthetsz egy litert is bele, csak foszforeszkálni fog a víz.
Szóval ahány "Xanta", annyi féle hatás.

Kasi Mátyás, 0620-423-9706

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tenyésztés -> Corydoras tenyésztése


#43862

benobeka

benobeka

Hozzászólások: 49
Reg.: 2003.12.29.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
kasimatyi wrote:
Csak annyi benne a turpisság, hogy a Szép J-féle Xantakridin hatásos már kis koncentrációban is. A bolti Xantakridinekbol elég sokféle van, és ha sokáig állnak, elofordulhat, hogy már csak színezik a vizet, a penészesedésgátló hatásuk már messzire illant. Így aztán önthetsz egy litert is bele, csak foszforeszkálni fog a víz.
Szóval ahány "Xanta", annyi féle hatás.

Hmmm, erre nem gondoltam volna... Nem is emlékszem, hol vettem, de legközelebb Szép_J-félét próbálok majd szerezni.
Köszi!

Benobéka- aki akvarista szeretne lenni :)

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tenyésztés -> Corydoras tenyésztése


#45346

igezo

igezo

Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.05.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Emperor_ : köszönöm a választ, azt hiszem rájöttem a rejtélyre.

A Fitohorm foszforoldat-amit idonként a vízhez adok- nitrogént is tartalmaz jócskán és innen származik a nitrátemelkedés az akváriumban. Ma megmértem és 3 csepp a foszforoldatból 40 mg/l nitrátemelkedéshez vezetett a 20 ml-es tesztüvegcsébe töltött víznél. Csak az nem tudom a Fitohorm miért nem tünteti fel részletesen az összetevoket? Azt írja P2O5 18%, de hol van a többi 72% ?

A legtöbb vizikertész KH2PO4-ot adagol, de én eddig nem tudtam hozzájutni. Tud valaki olyan boltot ahol árulnak?

Üdv. Igézo


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#45407

igezo

igezo

Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.05.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
szikszocsaba:

A világításod úgy tunik rendben van, feltéve ha nem túl régiek a csövek.
Max. 1 évig világíthatsz ezekkel a csövekkel, de jobb ha elöbb kicseréled.

A Sera tápsóval nincsenek jó tapasztalataim, de lehet hogy van akinek beválik. Ha már gyári tápsót kell használni szerintem a Tetra jobb (ez itt nem a reklám helye:).

A növények sárgulása tápanyaghiányra utal legtöbb esetben, ezért érdemes volna ezzel kisérletezzél. Biztosítanod kell a szükséges macro és mikróelemeket.
Macro: Nitrogén, Foszfor Kálium (NPK)
Micro : Vas, Molibdén, Magnézium, Bór stb

A Sera úgy tudom Káliumot és micrót tartalmaz, ezért mellette jó volna az NPK-t is biztosítani. Ha nem tudod saját magadnak megcsinálni a tápkeveréket, akkor nagyon jó a Tropica Master Grow, ha be tudod szerezni. Abban minden benne van, biztosan nem csinálsz rosz vásárt vele.

A másik dolog a CO2, széndioxid, ami ugyancsak fontos ha azt akarod hogy a növények szépen növekedjenek.

Üdv. Igézo


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#47747

spagi

spagi

Budapest
Hozzászólások: 72
Reg.: 2006.01.16.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Latrodectus wrote:
Üdv!
Na, nézelodtem a neten és arra jutottam hogy a 75cm-es
csövet(ket) nem a legszerencsésebb belerakni, legalábbis
ha nincs kedve az embernek barkácsolgatni rajta.



Igazad is van nem igen kifizetodo foleg ha van jobb és olcsóbb megoldás.

Nekem is van egy ugyanolyan méretu akim mint neked(80*40*50) közepesen telepítve növénnyel (cryptok, microsoriumok, anubiasok, fvizikalász, gigant valisneria )
kb 30 to összesen. ja meg egy darab najas (végre megindult)

és van rajta egy duplacsöves armatúra (philips) benne egy philips aquarelle és osram fluora és igen szépen hozzák az új leveleket, persze van hogy stagnál és csak "áll" egyhejbe de vannak periodikusok amikor eszeveszettül nonek

co2 csak tabi 3 naponta 6db próbálom a tövek felé dobni 4 hetente sera flora táp, és foszforsav

nekem ennyi

és szép legalábbis nekem teccik

mára csappant a növényállomány átrakás szétszedés, fluora csot cseréltem flora glora, változás nem szembetuno sztem... annyival nem jobb mint amennyivel drágább (bár én olcsón szereztem azaz a philips árán)

mindegy

ha érdekel akko nézz el ide

[katt]


nem értek a gyémánthoz bokszmeccseket szervezek

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Mivel, meddig világítsak?


#48502

Almamag

Almamag

Hozzászólások: 285
Reg.: 2005.11.04.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szia BeeGee!

Ha a páfrányod Microsorium, akkor szinte biztos, hogy valamilyen tápanyaghiány (nyomelem) miatt mállik el a levele, mert o nem kényes, a fény iránt sincsenek különösebb igényei.

OFF Ez a milyen növánytápsót használjak topic témája :oops: ...
A növényeim szépen fejlodnek, kétségebeesésemben váltottam az anubiaspusztulás miatt Substral-ra, mert abban bór, réz, vas, mangán, molibdén és cink is van vízben oldódó, kelatizált formában. Igaz, nitrogént, foszfort és káliumot is visz a vízbe, de úgy veszem észre, elég kiegyensúlyozott mennyiségben, mert nem tapasztalok pánikszeru algásodást - vagy állati mákom van egy jól beállt akival :).
A növényeim (Vallisneria gigantea, átokhínár, tóalma, Echinodorus tenellus és most már az anubias is) szépen fejlodnek. A halak, csigák is rendben vannak. Nekem bevált.
Heti 2*2ml -t használok.
Ja, és 1l =1,14 kg 1040.- Ft. Az sem mindegy :wink: .
ON

Üdv: Almamag

Almamag *********

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Vízinövények


#48562

keszeg

keszeg

Székesfehérvár
Hozzászólások: 862
Reg.: 2004.06.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Almamag wrote:
...mert nem tapasztalok pánikszeru algásodást - vagy állati mákom van egy jól beállt akival :).
Talán az utóbbi. Odafigyelést igényel foszfor- és nitrogéntartalmú szerekkel pótolni a tápanyagokat, mert az alga csak arra vár, hogy az akvarista túladagolja valamelyiket.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Vízinövények


#55112

keszeg

keszeg

Székesfehérvár
Hozzászólások: 862
Reg.: 2004.06.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
zolcsimail wrote:
Üdv
Szóval nem okozhat esetleg problémát? arra gondolok hogy a nitrogén nitritté alakulhat esetleg nitráttá vagy ammóniává... na jó nem vagyok kémikus de fenntartásaim vannak...
Szóval?
Ahogy a neve is mutatja eleve nitrátot tartalmaz, tehát a leírt folyamat már nem játszódhat le. Nem csoda, ha ezzel kapcsolatban fenntartásaid vannak, a nitráttal és foszfáttal óvatosan kell bánni, mert könnyen algásodáshoz vezethet. A legtöbb akváriumi növénytápoldat nem is tartalmazza ezeket. Egy halas akváriumban általában elegendo nitrogén és foszfor áll a növények rendelkezésére.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#56629

keszeg

keszeg

Székesfehérvár
Hozzászólások: 862
Reg.: 2004.06.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Emperor_ wrote:
Sziasztok!

Használt már valaki NaH2PO4 -t tápsózáshoz?
Mik a tapasztalatok?
A foszforsavas kálium (KH2PO4) mint foszforpótló ismeretes az akvarisztikában, de az általad említett vegyület nem. Ugyanis nátriumra nincs szükségük a növényeknek. A probléma valószínu az lenne vele, hogy a foszfát ion hasznosulna, de a nátrium nem, ami így szabadon maradna és lúgossá tenné a vizet. Kálium hidrofoszfát esetén viszont a kálium és a foszfát egyaránt tud hasznosulni.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


Meghökkento dániók #57257

Melanochro

Melanochro

Budapest
Hozzászólások: 274
Reg.: 2005.02.15.
10 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Tegnap benéztem a Duna Plázába, kizárólag azzal a céllal, hogy felmérjem az ott megtalálható 2 díszhalasboltban uralkodó állapotokat.
A felso emeleti bolt nemrég muködik (talán 1-1,5 éve), viszonylag rendezettek a viszonyok, de elég kevés a hal (több üres medence is volt). Ami a lényeg: láttam világítóan rózsaszínes-piros zebradániókat (4-5 db-ot) "Rubin dánió" néven. Eléggé kornyadtan úszkáltak, sokuk lesoványodott már.
Aztán az alagsori (régebb óta muködo) halasba mentem, ahol a választék jóval nagyobb volt. Dániókból láttam rendes zebrát, leopárdot, halványabb színu zebrát, illetve itt is rábukkantam a rózsaszínu-piros furcsaságokra, csak éppenséggel itt "Pink dánió" névre keresztelték oket. Nem néztek ki túl rózsásan, valahogy kevesebb életkedvet véltem bennük felfedezni.
Csak nem a "Glofish" világító-rózsaszín dániókról van szó? Eddig láttam már "arany dániót" is (halvány sárgás színu zebradánió - neonhalból, kolibrihalból is lehet már kapni hasonló színváltozatokat), de ilyen meghökkento rózsaszínu izét még csak képen ("Glofish").
Egyébként szeretnének zölden, illetve narancssárgán foszforeszkáló zebradániókat is létrehozni : "We hope to make green fluorescent zebra fish and orange fluorescent zebra fish available in late 2006, but we currently have no specific market launch date planned." (idézve a [katt] állományából).

Nekem valahogy a természetes színek jobban bejönnek (nálam jelenleg zebradániók leopárddániók -ez ugyan a természetben nem létezo, spontán mutáció a zebradánióból-, pettyesúszójú dániók vannak.
Tegnap este összeraktam egy csapat leopárddániót (2 csaj, 4 hím), ma reggel igencsak beindultak a hímek, uzik-hajszolják a nostényeket.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Dániók - Brachydanio sp.


#57981

Almamag

Almamag

Hozzászólások: 285
Reg.: 2005.11.04.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Substral Vital Aktiv
Tápoldat balkonnövényekhez Öszetétel:

4% össz. nitrogén, ebbol 2% nitrát nitrogén, 2%ammonium nitrogén
5% foszfor
6% kálium

0,01% bór, vízben oldódó
0,002% réz, vízben oldódó, EDTA által kelatizált formában
0,03% vas, vízben oldódó, DTPA által kelatizált formában
0,01% mangán, vízben oldódó, EDTA által kelatizált formában
0,001% molibdén, vízben oldódó, EDTA által kelatizált formában
0,002% cink, vízben oldódó, EDTA által kelatizált formában

Tiszta töltotömeg 1,14 kg = 1000 ml

Kapható Tesco-ban, gazda és kertészeti boltokban, dísznövénykereskedésekben, ára 800-1070.- között mozog. Rendszeresen használom, mivel a mikroelempótlás a fo célom vele, ezért kevés is elég (én a nettó 160l vízhez 2-3 ml-t teszek havonta), CO2-t és jó fényt természetesen pluszban hálálják meg a növények, mindezen feltételek biztosítása melett készülj fel, hogy a növények szétvetik az akidat, tehát rendszeresen ritkítani kell. Ja, algám és garnélám nincs :D . Tehát nem tudom, a garnik mit szólnak hozzá, de elég kiegyensúlyozottnak tunik az összetétele, mert algaszaporodás = 0, nálam.

(Mielott valaki megkérdezi, a kelatizált forma azt jelenti, hogy a mikroelemek szerves kötésben, a növények számára azonnal felveheto, vízben csapadék nélkül oldódó formában vannak. EDTA = etilén-diamin-tetra acetát)

Almamag

Almamag *********

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#58694

Meke

Meke

Tárnok
Hozzászólások: 175
Reg.: 2004.11.15.
2 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nálam is hasonló helyzet állt elo.
A Ludvigia repens hajt mint az orült, viszont algásodik a levele. Még egy kis fonal alga is kialakult. Szóval visszább kell venni a mennyiségbol.

Egyébként amit használok: Agro CS Univerzál Tápoldat.
Összetétel:
Nitrogén mint N, %-ban min 3,6
Foszfor P2O5 formában - vízoldható %-ban min 2,7
Kálium K2O formában vízoldható, %-ban min 2,3

...

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#58721

keszeg

keszeg

Székesfehérvár
Hozzászólások: 862
Reg.: 2004.06.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
A szobanövényekhez való tápok a foszfor- és nitrogéntartalmuk miatt nem ajánlottak akváriumi felhasználásra. E ketto - de foleg a foszfor - már kis koncentrációban is algaburjánzáshoz vezethet. Némely akvarisztikai tápoldaton (Tetra, JBL) feltüntetik, hogy nitrogént és foszfort nem tartalmaz, így inkább ezek alkalmazását javaslom. Egyébként ha van néhány hal a medencében, akkor az fedezi a növények N, valamint P szükségletét. Tehát foleg káliumot és mikroelemeket szükséges pótolni.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#59943

boldi

boldi

Budapest
Hozzászólások: 264
Reg.: 2004.12.19.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
gasparfe wrote:
A TETRA, SERA stb. cégek biztosan azért kísérletezgetnek annyit, és azért költenek milliókat egy-egy termék kifejlesztésére, mert azokat egy mezei akvarista egy virágboltban kb. 10 -edrésze áron megvesz.

Ez nagyon részigazság. Egyrészt a Sera és a Tetra milliókat költött marketingre, de nem feltételnül kutatásra. Másrészt, ha bármibol kis kiszerelést veszel, azt borsos áron kapod. Ha a Sera táoldatból lenne hordós., akkor nyilván olcsó lenne.
Amiért a kevergeto kotyvasztárok sikeresek lehetnek, az az, hogy ok mezogazdasági célú vegyületeket vesznek, ahol a cél hektárnyi terület betrágyázása. Ott nem lehet drága szereket alklamazni, olcsó kell.
Ennek eredménye, hogy lehet, hogy a Sera olyan baromi jó és precíz anyagokat alkalmaz, hogy az nem szinez és tökéletes, te viszont a mezogazdasági boltokban ahhoz képest ipari mennyiséget kapsz meg.

Mondok egy példát: Az átlagos virágtápoldat többszáz forintért tartalmaz mindössze 200mg/l vasat, míg a direkt vasoldat tartalmaz 40g/kg(vagy liter) vasat. A ketto között van egy kis különbség.

Másik oldalról: Ha te profi vagy és tudod, hogy mi hiányzik a növényednek, akkor hülyeség lenne megvenni egy Sera oldatot, ami a hiányzó anyag mellett tartalmaz regiment, adott esetben felesleges táptényezot is. Akkor igenis, neked jobb megvenni a káliumpótlást stb. A baj csak az persze, hogy a többség sosem fogja tudni, de bizonyosan nem fogja biztosan tudni azt, hogy mibol is van hiány. Tehát elviekben sokkal jobbat csinálhatsz, a gyakorlatban viszont ezt semmi nem szavatolja.

A legnagyobb indok viszont a kotyvasztás ellen az, hogy egyszeruen nem éri meg neked ipari mennyiségu szert venned és kevernet. Ha pl. a legkisebb mennyiséget mittomén Bórból használssz fel, akkor úgy kéne számolnod, hogy veszel 1l bórt, és minden másból arányosan többet. Ebbol az fog kijönni, hogy ha mindent nagyjából el akarsz használni, akkor kb. 20 liter oldatot fogsz kapni. Ez tök jó, de igen ritka az, aki 20 litert felhasznál. Ha viszont a termékbol csak 1l-t használsz el, akkor a te általad kalkulált ár 20x akkora mint a tervezett, és esetleg jóval a gyári JBL,Sera,Tetra,Dennerle,Ocean Nutrition,Prodac ár fölött lesz.

Ami nagyobb gond, hogy a tényleges ellenjavaslatoknak elég kicsi volt a helye még itt a fórumban, azaz a Sera mondjuk esetleg jobban tudja, hogy az adott kelátot miért nem szabad használni, mi meg nem. Vagy jobban tudja, hogy a nitrogéntartalmat mivel érdemes ellensúlyozni, mi pedig nem, vagy jobban tudja, hogy nem annyira baj a foszfortartalom, ha a vastartalom magas, vagy ki tudja. Szóval a lényeg, hogy valóban kétséges területrol van szó, azonban elzárkózni tole kicsit olyan, mint nemet mondani a tudományra. Igenis, ennek is van létjogosultsága, és minél jobban ismerni fogja a fórum a használt szereket, annál jobban fogja megérteni a növények betegségeit is, és jobban fog érteni a gyári szerek használatához is...


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#59959

gasparfe

gasparfe

Hozzászólások: 59
Reg.: 2006.05.23.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
boldi wrote:
gasparfe wrote:
Ami nagyobb gond, hogy a tényleges ellenjavaslatoknak elég kicsi volt a helye még itt a fórumban, azaz a Sera mondjuk esetleg jobban tudja, hogy az adott kelátot miért nem szabad használni, mi meg nem. Vagy jobban tudja, hogy a nitrogéntartalmat mivel érdemes ellensúlyozni, mi pedig nem, vagy jobban tudja, hogy nem annyira baj a foszfortartalom, ha a vastartalom magas, vagy ki tudja...

Pont ez az amire én is gondolok, helyben hagyom amiket írtál, abban egyetértek hogy a kémiai anyagokkal való ügyes bánásmód sok akvaristának bejön, de biztosan sokan vagyunk akiknek az általad is említett okok miatt nem. A virágos tápoldatok egy az egyben megvétele a TESCO -ban és használata meg gondolom szerinted is kizárt. Szóval ez jó is hogy kikisérletezitek hogy melyik oldat a legjobb, ezért aztán komolyan is gondoltam, nem viccként, hogy egy jól összeállított oldatot miért nem töltetek üvegekbe és adjátok tovább. Így nem kell nekünk megvenni a literes lötyiket és kavargatni, én inkább megveszem azt egy olyantól aki összekavarja nekem. Persze itt az egyéni igényeket említetted, de ahogy olvasgattam mindig általában 1-2 fajta anyagról van szó, aminek kétes a lötyibe való kerülése. Ezt lehetne mellékelni kis fiolában mellé, kis használati utasítással, hogyan döntsük el hogy kell-e belole és mennyi. Volt már példa itt a fórumon hogy sokan szerettek volna tozeget, vízibolhát, kavicsot stb. szerezni, és van akinek kocsiszám van, van akinek semennyi és gyujtögeto életmódba kellene fognia, de az ideje nem engedi meg, Oket sokszor láttam hogy felkérnek valakit hogy adjon már az anyagból neki is, mék árak is elhangzottak.
Aztán a másid dolog, hogy véleményt a lötyin kívül abszolút nem kaptunk a gyári szerekrol. Az akvaristák zöme aki olvassa ezt a fórumot, talán ide be sem ír, nem profi és megveszi a boltban amire rá van írva hogy mire jó és beleönti. Egy kis segítséggel az itt leírt lötyi nekik is jó lenne.


Üdv: Feri

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#60141

bigyo

bigyo

Budapest
Hozzászólások: 189
Reg.: 2006.01.31.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Akkor egy olyan hozzászólás is legyen, ahol a tapasztalatom osztom meg:
Van egy 100l-es akváriumom, elég surun beültetve, és majdnem két hete tettem bele Sera Florena tápfolyadékot, nem annyit, ami elo van írva, hanem kb a felét, de az is lehet, hogy kevesebbet. Namármost eddig is volt néhány pontalgám az egyik anubias levelein, meg nagyon kevés az akvárium falán. Mára ez kb kétszeresére nott. CO2 üzemel az akváriumban, és foszfor megköto növény gyanánt vallisneria gigant van az akváriumban, de az alga nem zavartatja magát. Igaz a világításom nem az igazi, mert hétköznapi használatú fénycsövet használok, és csak egyet, de még nem készült el az akvárium teteje, ezért nincs normál fény.
Amúgy az echinodorusok nagyon nonek, a microsorum annyira nem, inkább csak van, az anubiasok is hoznak új hajtásokat, a vallisneriat meg nem is kell emlitenem szerintem :)


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#60729

toist

toist

Budapest
Hozzászólások: 363
Reg.: 2004.03.26.
37 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Ez már nem teljesen ide tartozik, de az is kisebb csoda, hogy a savas 4 °nk-s vízben egyáltalán életben maradt a félcsorös csukád, lévén inkább brakkvízi hal és a nem megfelelo körülményeket elég rosszul turi...
Ha már írok:
gasparfe wrote:
Én azt mondom, mi hobbi akvaristák maradjunk inkább a jól bevált gyári készítményeknél, a kókányolást meg hagyjuk a "profikra".
Megértem, hogy elkeseredtél a történteken, de a mindenféle akvarista furmányosságot elveto kijelentéseiddel nem értek egyet. Szerintem meg ponthogy ne a gyári szereket vegyük akkor, amikor nem feltétlenül kell! Ne legyünk konzumidióták! Ne vegyük meg azért a sera ph- t 500-szoros áron, mert arra sera van ráírva és az biztosan jó, hogyha abba is sima foszforsav vagy bármilyen egyszeru sav van, ugyanez vonatkozik a hasonló vízkezelo "csodaszerekre". Éljünk ésszel! Én a barkácsolás és kavargatás híve vagyok, amit én keverek abban legalább tudom mi van. Ha körültekintoen járunk el nagyon kevés probléma merül fel.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Hogyan/mivel csökkenthetjük a pH-t?


Indiai vízicsillag #67123

Szami

Szami

Budapest
Hozzászólások: 150
Reg.: 2005.02.11.
2 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
karcsu,

Megoldást nem tudok mondani, de segíthet kideríteni az okot, hogy nálam más körülmények között ugyanez a tünet az Indiai vízicsillagon.
Nettó 55 literes aki, 15W Phillips aquarelle 12h/nap. A víz 9 nk, 0-1 kk, pH 5,5 és 12 nk, 4 kk, pH 7 között ingadozik. (Valamiért mindig "elfogy" a karbonátkeménység, pedig pesti csapvízzel cserélek. A földönkívüliekre gyanakszom...)
Eddig nem használtam növénytáp-oldatot, kb. 2 hónapja ezek a tünetek a Hygrophilán, elotte 1 évig semmi gond nem volt. Némi kutatás után arra jutottam, hogy mangánhiány / vastöbblet vagy foszforhiány (mérni nem tudom ezeket az értékeket).
Az utóbbi nem valószínu, mert vannak halaim és van némi alga is :)
Ha vastöbblet, ami gátolja a mangánfelvételt, akkor nem tudom, milyen tápot használjak :?
Ha mangánhiány, akkor segíthet a Sera Florena, amivel elkezdtem a kezelést (2 hete és tegnap a javasolt adag 1/6-a). Úgy tunik kevesebb új lyuk keletkezik, de még nem akarom elkiabálni.

Bocs, hogy ilyen hosszú lett. :oops:


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#70869

warnew

warnew

Hozzászólások: 44
Reg.: 2006.08.14.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Franco wrote:
Növénytápsót kell a vízberakni a növényeknek?

Kelleni nem kell, lehetni lehet. Ha vannak elolenyek az akvariumban, akkor kimondott vizi tapokat erdemes adni. A hagyomanyos szarazfoldi tapokban eleg sok a foszfor es nitrogen van, ami az algasodasnak kedvez, a halak etetesevel pedig ezekbol az anyagokbol ugyis folos mennyiseg van a vizben.

http://terrarium.foldmuves.hu

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Vízcsere


#71286

igezo

igezo

Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.05.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
knorbert : köztudatban nagyon is rosszul szerepel, hogy nincs szukség foszfátra és nitrátra. Ezek nélkül igen kevés ideig maradnának életben a növényeid. A megfelelo arányokra viszont ügyelni kell.
A CO2 mentes akváriumokban, hogyha elég hal van bennük, ezek nagyjából pótolják a növények igényeit. Ilyenkor esetleg káliumról, vasról kell gondoskodnod. Ha CO2-ot adagolsz, akkor sokkal nagyobb a tápanyagigény és potolnod kell a nátriumot és a foszfort is.
Szóval ideje lenne a köztudatból kitörolni a mitoszokat, amúgy is hulyítik eleget a magyar népet :?

A JBL egy komoly cég és a kertitavas tápszerben is valószínüleg ugyanazok az összetevok találhatók meg, mint az akváriumi használatra szánt termékeiben. És persze nagy kiszerelésben olcsóbb is...

Üdv. Igézo


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#71412

keszeg

keszeg

Székesfehérvár
Hozzászólások: 862
Reg.: 2004.06.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
A szobanövényekhez való tápsókról lebeszélnélek nitrogén- és foszfortartalmuk miatt. Ha van néhány hal, akkor az elegendo mennyiségben biztosítja az említett elemeket. Azonban a tápanyagok hiánya mellett érdemes odafigyelni azok magas szintjére is. A vízben felhalmozódott nitrát következménye lehet a sárguló, barnuló, szétmálló levél, majd a növény pusztulása.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


Növénygondok #71416

Kisbatyu_75

Kisbatyu_75

Szigetszentmiklós
Hozzászólások: 50
Reg.: 2006.05.30.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
keszeg wrote:
A szobanövényekhez való tápsókról lebeszélnélek nitrogén- és foszfortartalmuk miatt. Ha van néhány hal, akkor az elegendo mennyiségben biztosítja az említett elemeket. Azonban a tápanyagok hiánya mellett érdemes odafigyelni azok magas szintjére is. A vízben felhalmozódott nitrát következménye lehet a sárguló, barnuló, szétmálló levél, majd a növény pusztulása.

Okulva akorábbi trisós vizlágyítás miatti foszfát szint emelekedésbol bekövetkezett algásodásból, csak nagyon híg koktélt adtam, ezt is csak pár napig, míg termelnek a halak elég nitrogéntartalmú vegyületet. Már nem adagolok többet. Egy külso szuro üzemel, remélem már kialakult baktériumtenyészettel. Egyébként még adagolok SERA florena folyékony tápsót is, naponta tíz cseppet. (Tudomásom szerint ebben nincs foszfát és nitrát sem).


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#71428

igezo

igezo

Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.05.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
keszeg !
keszeg wrote:
A szobanövényekhez való tápsókról lebeszélnélek nitrogén- és foszfortartalmuk miatt. Ha van néhány hal, akkor az elegendo mennyiségben biztosítja az említett elemeket. Azonban a tápanyagok hiánya mellett érdemes odafigyelni azok magas szintjére is. A vízben felhalmozódott nitrát következménye lehet a sárguló, barnuló, szétmálló levél, majd a növény pusztulása.

A sárguló, barnuló, szétmálló levél nem a magas nitratszint kovetkezmenye, inkabb annak hianya.

Udv. Igezo


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#72263

alugy

alugy

Hozzászólások: 29
Reg.: 2006.05.30.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Ebben teljesen igazad van, nagyon tájékozatlan vagyok, sot mindig is keveset fogok tudni ahhoz képest mint amit még megtudhatnék.

Ennek ellenére - és figyelemmel az általam nem kétségbe vont szaktudásodra - az egg-binding, retencio peces, tojás visszatartás (ikraretenció) vagy nevezzük ahogyan óhajtod, véleményem szerint öröklodhet vagy kialakulhat az öröklodésére való fokozott hajlam. Természetesen nem arra, gondolok, hogy a zsírdugótlanításos kezelés utáni állapot fog öröklodni, hanem az azt megelozo ikravisszatartási állapot, amennyiben az elozoleg zsírdugótlanított halaknak utódai lesznek. Ilyen nostényt nem lenne szabad - feltéve, hogy még a kezelés után is képes lesz erre - továbbszaporítani.
Ezt a véleményemet továbbra is fenntartom még akkor is ha ebben eltér a véleményünk. Bár lehet, hogy a jó öreg G. Mendel ha még élne, szívesen beszállna egy jó kis bizonyítási eljárásba. Talán azt hozzátenném még, hogy az ikravisszatartást okozhatja valamilyen belso szervi elváltozás, fertozés sot stressz is. Gondolom. (Zárójelben jegyzem meg: az is lehet, hogy a tisztítatlan szennyvízzel a folyóvizekbe bejutó hormon/testosteron maradványai valahogy visszakerülnek a csapvízbe, és ...... de ez csak elmélet) Tehát én úgy gondolom, hogy ez a brutális beavatkozás megelozheto megfelelo tartási körülményekkel.

Most, hogy felcsigáztatok érdemesnek tartottam a neten kicsit körülnézni. Bizony vannak mások is akik úgy gondolják, hogy öröklodhet ez vagy hasonló tulajdonság amely genetikailag stabilizálódhat és domináns faktorrá válhat. Arról a módszerrol is olvastam amit ti irtatok, azonban olyat sehol nem, hogy bárki is tanácsolta volna mint követheto és jó módszert. Ezt az állapotot általában a tartási körülményeknek tulajdonítják, tartási, rossz minoségu víz/étel stb. A haszonállatoknál mint pl. madarak, ott már kimutatták a tojásvisszatartási öröklodést és az arra való hajlamot. Szerintetek nem elképzelheto halak esetében? Teljesen kizárnátok ezt a lehetoséget? A kevesebb csigolya is csak egy véletlen volt, aztán ma már külön tenyésztik a szinte tisztán öröklodo halcsodát. Másik. Gondolom ismeros számotokra kereskedonél megvásárolt guppi csoda amely sok esetben szaporodásra már képtelen és teljesen steril. Az o esetükben, hogy kezdodött?
És akkor már nem is teszek említést a csili-vili foszforeszkáló nenonfénnyel világító transzgénikus zebra csodáról. Igaz, hogy ott az ember játszotta a teremtot.

Jó kis beszélgetés volt.
Jó halazást.[/u]

Nagyon tájékozatlan vagyok, sot mindig is keveset fogok tudni.

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Dániók - Brachydanio sp.


#72893

igezo

igezo

Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.05.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Iceshark !

Amit en a helyedbe tennek:

1. Nem pancsolnek semmi tapot az akvarium vizebe 1 hetig.
2. Ha mar felvetodott a homerseklet, beallithatod a vizet 24-26 fokra a halaktol fuggoen.
3. Fokozatosan halakat telepitenek, oly modon, hogy 1 honap alatt
erjek el az eltervezett maximalis szintet. Persze, ha csak nagyon keveset akarsz beletenni, egyszerre is belerakhatod. Ha a halakat normalisan taplalod, akkor a novenyek szamara biztositva lesz a megfelelo nitrogen es foszfor szint. Ezen kivul vasra es mikroelemekre is szukseg lesz, amit a folyekony tapbol megkapnak a novenyek.
Ha CO2-ot is akarsz, gondoskodnod kell kulon nitrogen es foszfor potlasrol is.

Udv. Igezo


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#320665

Deeday
Admin
Deeday

Szeged
Hozzászólások: 1501
Reg.: 2012.01.10.
41 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
 Ez teljes értékű úgymond komplex táp elvileg micro macro csak foszfor és nitrát nincs benne azt hiszem.  Én ezt használom de nem mutatkoznak hiánytünetek igaz majdnem az előírtnál dupla adagot nyomatok már régóta. + carbo mellé. De valóban nem mondható minősági tápnak.



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Vízinövények


#75476

keszeg

keszeg

Székesfehérvár
Hozzászólások: 862
Reg.: 2004.06.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
igezo wrote:
Az also reteg erdobol szarmazo fold, amelyet legcelszerubb vakondturasokbol gyujteni. Lenyeg, hogy nem kell melyre leasni, a felso, humuszos talajbol kell gyujteni.
Földet az akváriumba? Ez saját találmány lehet, mert sem a profiknál (Oliver Knott, Takashi Amano), sem a fórumosoknál nem láttam, olvastam, hallottam ilyet. Kiváncsi lennék rá, hogy rajtad kívül hányan alkalmazzák még.
Leírtál egy viszonylag precíz eljárást, pontos receptet, amibe nem tudom hogy fér bele a föld mint kockázati tényezo. Egy összetevo, melynek nem ismerjük a szén, nitrogén, foszfor, valamint ásványi anyag tartalmát, illetve az egymáshoz viszonyított arányukat. Továbbá a benne élo fungi, flóra és fauna képviseloirol sincs tudomásunk. Ráadásul humuszos földet javasolsz, tele bomló szerves anyaggal és mikroorganizmussal. Mindezt frissen berendezett akváriumban, ahol a még nem kialakult egyensúly miatt, egyébként is magas szokott lenni a bomlástermékek szintje. Így aztán jó eséllyel következhet be az algásodás.
igezo wrote:
Ehhez hozza lehet keverni mosatlan folyami homokot...
Aztán nem tudja az újdonsült akvarista, hogy miért homályos a víz. Szintén meg kell mosni, akárcsak a kavicsot.
igezo wrote:
...mondanom sem kell, hogy kerulni kell a talajszurot.
Tényleg nem kellett volna mondanod. Ugyanis évek óta használom és semmi problémát nem okoz.
igezo wrote:
Az a fontos, hogy mindenhol legyen egy kis vizmozgas.
Még a talajban is. Ezért nem haszontalan a talajszuro használata.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Védekezés az alga ellen


#78181

lordborr

lordborr

Budapest
Hozzászólások: 103
Reg.: 2006.08.28.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szia Kocsosz!

Ismét nagyon szépen köszönöm a sok hasznos észrevételt! :) Képzeld!
Tegnap beleástam magamat a fénycsöves témába és én is arra jutottam amit Te modtál: a hosszúságtól függ a teljesítmény, vagyis ebbe a tetobe biztosan nem tudok erosebb csöveket rakni! :( Marad tehát a bovítés lehetosége ami jelenleg számomra eléggé lehetetlennek tunik, ugyanis egy gyárilag készült HAGEN WATERHOME muanyag tetot vásároltam! Vagy van valami módja annak, hogy miként lehet ezekbe a szerkezetekbe újabb aljzatot buhermányolni??? :? Oszintén szólva szívesen vennék még vagy 20 watt pislákoló energiát az akim fölött! ;) Sajnos viszont ez a fedél túl drága volt ahhoz, hogy most csak úgy kicseréljem egy házi gyártmányúra! Pedig az alkonyat-pirkadat imitáció is nagyon érdekelne! :)
Az akim egyébként szeptember 28. óta üzemel. Akkor vettem mindent újonnan, úgyhogy a csövek biztosan nem régiek! Az viszont lehet, hogy nem túl jó minoséguek! Ill. a tetobe szerelt reflektorok csak egyik oldalról (negyed körben kb. 95 fok) ölelik körbe a csöveket! Gondoltam arra, hogy talán lehetne javítani a hatékonyságon ha teljes félkörben húzódnának ezek a fényvisszavero alkalmatosságok! Te mit gondolsz? Vagy elképzelheto, hogy nem véletlenül vannak csak ebben a 95 fok körüli tartományban szerelve?
A növénykékkel kapcsolatban is próbáltam kimuvelni tudásomat! :mrgreen: És igen! Olvasmányaim szerint a vasat, a nitrogént meg (talán) a foszfort igen nagy mennyiségben képesek a növények felvenni és tárolni készülve ezzel esetleges szukösebb idokre! Így elképzelheto, hogy elegendo a vízcserék alkalmával tröténo tápsózás, hiszen az akkor bevitt nagyobb mennyiségu elemeket képesek felvenni késobbi felhasználás céljára is! Azt viszont nem tudom, hogy van-e valami idobeli korlátja ennek a folyamatnak! Mert gondolom lehet vmi ilyesmit definiálni, hogy "felvett nitrogén/óra"... ! Kérdés, hogy a tápsók által bevitt anyagoknak mi a bomlási idejük és ez alatt az ido alatt a növények képesek-e asszimilálni belolük annyit amennyi a következo adagolásig elégséges!? Mert pl. a SERA FLORENA esetében a gyártó állítja, hogy bizonyos összetevok hamar elillannak a vízbol! Ezt kihasználva piacra dobta a SERA DAYDROPS nevezetu terméket ami a gyors "emigránsokat" hivatott pótolni! Hát igen...! Nem egyszeru ezeket a vizi növényeket táplálni! :mrgreen:
Különben Te milyen tápsót használsz? Az a zselés gyökértáp hol szerezheto be és ki a gyártója? Nem oldódik fel túl hamar? Egyébként nem tudom ezek a valiznériák mennyire használják a gyökereiket! Lehet inkább a vízbol táplálkoznak és ezért még az 1 hónap is kevés volt a tabik teljes felszívására! Mindenestere az echindorusom gyökérzete nagyságrendekkel fejlettebb és nála még nem találtam maradék tápot!

Üdv!#lordborr

lordborr

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#79603

igezo

igezo

Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.05.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Krike !

Gondoskodnod kell a novenyek tapanyagellatasarol.
A vizi novenyeknek, akarcsak a szarazfoldieknek szukseguk van bizonyos tapanyagokra.
Kitalalni azt, hogy mitol sargulnak a levelek nagyon nehez. Esetleg par altalanos dolgot lehet tanacsolni.

Pl. ha az uj levelek sargak es veznak, valoszinu vas -mikro elem hiany van. Ha a regi levelek pusztulnak, az lehet nitrogen, foszfor, kalium, magnezium, ken (makro elem)stb. Ha sok halad van , mersekelt vilagitasod es kozepesen kemenynek mondhato a vized, akkor csak a kaliummal es a vassal kell torodni.
Azt javaslom szerezzel be valamilyen tapokat es kezdjed a novenyeidet is taplalni, ha meg akarod orizni oket. Ami nalam bevalt mikro potlasra az a Tetra Planta Min, vagy a JBL Ferropol. Ha nagy az akvariumod, szoba johet a hazi tapanyagkeveres. Ez sokkal olcsobb megoldas.

Udv. Igezo


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#83785

igezo

igezo

Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.05.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Malnanyelv !

Szerintem nitrogen vagy foszfor hiany. A Sera ebben az esetben nem sokat er. Hogyha keves halad van es nagy akvariumod, egeszen biztos, hogy igaz a feltetelezesem.

Udv. Iegzo[/b]


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#86482

igezo

igezo

Hozzászólások: 195
Reg.: 2004.05.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Agatha[/b]

Hogyha sok szerves anyag felhalmozodik a vizben, elofordulhat, hogy lyukasak lesznek az anubias levelek. Erre a megoldas a rendszeres vizcsere, reg nem tisztitott szuro ovatos kioblitese.

LEhet meg kalium hiany, megoldas a K2SO4.

Lehet egy nagyobbacska ancisztrusz, atrakni masik akvariumba.

Vas - magnezium hiany = az uj levelek sargasak, lyukasak.

Nitrogen- foszfor, az also levelek egeszen elsargulnak, majd lassan elmallanak.

Nehezfem mergezes = lyukak regi es uj leveleken, gyokerek karosodnak..

Nehez, eppenseggel lehetetlen kitalalni, hogy melyik a te problemad. A karosodott leveleken mar nem tudsz segiteni. Meg lehet akadalyozni viszont, azt, hogy a tobbi level, vagy akar az egesz noveny elpusztuljon.

Udv. Igezo


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#86606

Agatha

Agatha

Hozzászólások: 20
Reg.: 2006.11.18.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Köszi Igézo!

Hát tényleg nehéz kiválasztani, melyik lehet a baj:
Kálium-szulfátot kapnak, a levelek nem sárgák(vas-magnézium), csak lyukacsosak, illetve a régebbi leveleknél nincs levélhullás(nitrogén-foszfor).
Nehézfémmérgezést el lehet érni túlzott tápoldatozással?

Más növényeim is vannak, a tigrislótusz például gyönyöruen fejlodik, épek és szinte bordók az új levelei.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Növénygondok


#96083

herpi

herpi

Hozzászólások: 20
Reg.: 2007.02.25.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Csaszii!!!!

A problémát az okozza, hogy lecseréltétek a vizet. Az algák/phitoplanktonok ugyebár a növényekhez sorolhatók. A növények pedig a N-t amónium-, illetve nitrát-ion formájában hasznosítják. Namármost, azzal, hogy vizet cseréltetek jelentos mennyiségu tápanyagot juttatatok a vízbe az algák számára. Meg kell várni az újabb öntisztulási folyamat kialakulását.
Én a tavamat a következo kélppen tartom krisrály tisztán, annak ellenére, hogy tuzi a nap: 120 l-es hordó tele daráltszivaccsal, ami jól el van rejtve, hogy ne rontsa az összképet (5000 Ft)+ a szivattyú (7000 Ft). 12000 Ft-ból van egy 120 l-es jól muködo szurom. Boltban a 30 l-est árulják 28000 Ft-ért és nem ér sok mindent.
Ez azonban csak algásodás elso fázisát oldja meg, ugyanis a szivacson "csak" a nitrifikálók telepszenek meg, amelyek csak az ammónium-iont hasznosítják (no meg az algák is). Az ammónium-ion-ból pedig köztudottan nitriten keresztül nitrát lesz, melyet vagy denitrátor (drága és nem érdemes vele kínlódni) vagy magasabb rendu növényzet betelepítése segítségével tudunk eltávolítani (ezt is nagy mennyiségben veszi fel az alga, míg végül megfikkan).
Az algásodásért a foszforvegyületek is felelosek, ezért kerüljük az olyan kozetek betelepítését, amelyek foszfor tartalmúak!
Soha nem használok algaölo szereket, mert csak az elején hatnak, vagy még akkor sem (nem beszélve arról, hogy vegyszerrol van szó). Próbáljunk meg a biológiai egyensúly kialakítására törekedni (ezalatt azt is értem, hogy ne telepítsük túl hallal és csak nagyon finoman etessünk).
Ha bealgásodik soha ne cseréljünk vizet, mert azzal az algásodási folyamatot újraindítjuk. Az öntisztulás színskálája: világoszöld-->zöld-- >vilkágoszöld-->sárgásbarna-->barna-->sárgásbarna-->tiszta


Egyebek -> Archívum -> Kertitó / Építése és berendezése.


Re: gondok! #98854

Vega

Vega

Hozzászólások: 178
Reg.: 2006.10.22.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
guess_who wrote:
Nem, de legalább 8 centi azért javasolt lenne, ha megfelelo méretu az akváriumod...

Pedig vastagabb volt a talaj..de akkor majd visszatoltok egy keves homokot...bar az aksi eleg kicsi..feltem ,hogy nem szellozik a csilag ellenere sem rendesen....
guess_who wrote:
Fény- és tápanyaghiány lehet az oka elsosorban, mivel a Hygrophila-fajok mind nagyon tápanyagigényes növények.

Tapanyaghiany lehetseges...feny viszont van dogivel...50lumen/liter...vagy ha ugy jobb kb 1 watt/liter....6500 kelvin...ramegyek valami alacsony foszfor tartamu tapsora vagy oldatra...gondolom az algak miatt tanacsos az alacsony foszfor..igaz nincs sok...ami van az is zold pontalga..vagy mifeje :)
guess_who wrote:
Vélhetoen zöld kálmos (Acorus gramineus) vagy ennek törpe változata (A. gramineus var. pusillus) lehet. Ezek nem éppen víz alá való növények, emersen nevelik oket, és víz alá téve általában 1 évnél nem bírják tovább...

Igen, stimmel...a kemenyebb levelu az a fent emlitett fajta....a kepek utan legalabbis....azert jo, hogy vizinovenynek aruljak oket :) Valami hasonlo vizi fufele esetleg? Mert ezek utan valoszinuleg cseres lesz majd egyszer!
guess_who wrote:
Erre inkább csak tippelni tudok: brazil funövény (Lilaeopsis brasiliensis). Szintén nem éppen igénytelen növény...
Képek:
Kálmos: [katt]
Funövény: [katt]

Igen...a kepek stimmelnek....a Kalmos attol fuggetlenul jol birja..a Funoveny 3 napja van bent...majd kiderul...
guess_who wrote:
Tápanyag: az ilyen, talajból tápanyagot felvevo növények semmit sem tudnak kezdeni a vízbe oldott tápsókkal (bár ezt már elottem is leírták).

Na igen..ez az en problemam...de ha azt mondjatok a nagyon finom szemcseju homokba is fel tud szivodni a ra rakodott massza tapanyag gyanant akkor megnyugodtam...

Mindenesetre az Anubiast rizomajarol lehesegettem a hpmokot...csak az abbol kijovo gyokerek vannak homok alatt tulajdonkeppen..de azok is inkabb abban a mutozegben amiben gyarilag volt...jobbnak lattam azzal egyutt betenni a homokba...

Egyebkent koszi a valaszt guess_who!


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Vízinövények


#105192

szajoe

szajoe

Budapest
Hozzászólások: 11
Reg.: 2007.05.18.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!

A topic-ot olvasgatva rengeteg dolgot lehet tanulni a folyékony tápsó készítésérol, hogy milyen "alternatív" szerekkel lehet házilag eloállítani a gyárihoz hasonló (jobb) készítményeket.
De mi a helyzet azokkal a növényekkel amik leginkább a gyökerükön keresztül veszik fel a táplálékot,
Különbözo áruházakat járva találtam táprudakat de mindegyik tartalmazott foszfort. Ha jól tudom akkor van egy olyan ökölszabály, hogy foszfort ne vigyünk be a vízbe. Az is igaz, hogy a rudakat a talajba kell tenni ahonnan nehezebben jut a "nyílt" vízbe a foszfor.
Szóval azt szeretném, ha valaki utat mutatna a gyökerükön táplálkozó növények tápsózásában.

Azt sem bánom, he ez a hozzászólás kvázi vita indító lenne, hogy kell-e a talajt külön tápsózni.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#105204

Lazac21

Lazac21

Kecskemét
Hozzászólások: 639
Reg.: 2007.08.18.
7 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Ez engem is érdekelne. Egyébként a hozzászólásodat olvasva jöttem rá, hogy valószínuleg honnan eredhet a gond a növényeimmel. A növénytápsó amit használtam, tartalmazott foszfort...Akkor gondolom most ezért küszködhetek a barna algákkal is..:(


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#105208

aspiuss

aspiuss

Székesfehérvár
Hozzászólások: 37
Reg.: 2006.12.16.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
szajoe wrote:
Sziasztok!

A topic-ot olvasgatva rengeteg dolgot lehet tanulni a folyékony tápsó készítésérol, hogy milyen "alternatív" szerekkel lehet házilag eloállítani a gyárihoz hasonló (jobb) készítményeket.
De mi a helyzet azokkal a növényekkel amik leginkább a gyökerükön keresztül veszik fel a táplálékot,
Különbözo áruházakat járva találtam táprudakat de mindegyik tartalmazott foszfort. Ha jól tudom akkor van egy olyan ökölszabály, hogy foszfort ne vigyünk be a vízbe. Az is igaz, hogy a rudakat a talajba kell tenni ahonnan nehezebben jut a "nyílt" vízbe a foszfor.
Szóval azt szeretném, ha valaki utat mutatna a gyökerükön táplálkozó növények tápsózásában.


Hát igen, én is sokat filozok ezen, sok cryptom meg echinodorusom van, eddig jbl agyaggolyókat használtam. mondjuk szte nagyon jó, de valami olyan kéne, amit nagyobb területen tudok az akvárium alján széteríteni, lehet hogy valamilyen agyagot kéne, de milyet? melyik az a fajta, amit be lehet tenni az akváriumba? tudja valaki, vagy csinált már valaki ilyet lécci irja meg! köszi!

aspiuss


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


#107917

Meke

Meke

Tárnok
Hozzászólások: 175
Reg.: 2004.11.15.
2 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
A foszfort én sokallom, a vasat meg keveslem.
Ha az edak oldalon lévo számításokat elfogadjuk, akkor egy kis matekkal (idoigényes) kiszámolható, hogy az elozo adatok mennyire felelnek meg a növényeknek.
[katt]
Bocs, most egyenlore ennyi.

...

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen növény-tápsót használjak?


növéytáp #113455

peet29

peet29

Hozzászólások: 99
Reg.: 2007.07.24.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!

"Amire gyanakszom, hogy a sera daydrops nem adja meg mindazt a tápanyagot, amire szükség van, ill. még egy dolog: a vizet nem lágyítottam, mert amennyire én utánajártam, egymásnak ellentmondó iskolák vitatkoznak ennek szükségességérol..."

Koestler

A gyanud igaznak bizonyulhat,a daydropsot tekintve!Némi kisérletezés után én is erre a következtetésre kezdek jutni.Bár az én akváriumomban igen magas a W/L érték,sok a növény,a CO2 szint 30mg/l érték fölött van és lágyítom a vizet,kevés a hal,inkább garnélák.
Folyamatos adagnövelés mellet(daydrops adagolási útmutató:1 csepp/10L víz)ami,már egy ideje nálam netto 40L vízhez 5-6 csepp daydropsot jelent ,az NO3,PO4,Fe szintjeim egységesen /meglepo/ nulla értékeket mutatnak!!!
Némi zöld pontalga jelent meg az üvegen/PO4 hiány/és ecsetalga,fonalas zöld is jelen van,kis mennyiségbn.Az adagolást reggel szoktam végezni,a mérést sajnos eddig mindig csak este végeztem/érdekes lenne a szintek állása nem sokkal a tápozás után/.De,konkluzioként én azt vonom le:az
algák,(mégha kismennyiségu is)jelenléte arra utal,h még ez a kb. másfélszeres adagolási mennyiség is túl kevés tápanyagot juttat a vízbe,és a nulla szintek nem csak a növények napközbeni "táplálkozása" miatt alakulnak ki.Foszfátot egyébként sem tartalmaz a daydrops,lásd pontalga.A tápozás utáni mérést nyélbeütöm vmelyik nap és közreadom a tapasztalatokat.
A növények egyébként növekednek szépen.
Jó lenne ha Nigro is nyilatkozna a fent említettekkel kapcsolatban,tudtommal jelenleg o is daydropsot használ jobb híján.(Köszi Attila)
Nemrég írtam,bár ez a növénytápsó topikba illene egy tápsóbeszerzésrol:
[katt]
illetve ugyanez Original néven beszerezheto 510Ft ért:ebben nincs foszfát.
Egyébként ez az amerikai Plantex cég terméke amit nem kell Amerikából rendelni,itt néhány száz forintos postaköltségért megvásárolható.Egy szépséghibája van a mikroelem keverék nem a CSM+B hanem a Plantex Tenso cocktail-Fe.De,merem remélni,h a cégel történo további "tárgyalások" folyamán ezt a terméket is meg tudjuk vásárolni.

Egy csomag PlantexOriginál tartalmaz:kb15gTenso cocktail,8gKNO3,14gK2SO4,35gMgSO4*7H2O.A foszfátos csomaghoz jár KH2PO4 is.Ez összesen:710Ft-ért!Az anyagok külön külön csomagolva müa zacskoban vanak és egyénileg keverhetok be.

A KNO3,MgSO4*7H2O bagóért minden gyszertárban beszerezheto,de a többi anyagért elég sokat kell talpalni.Elég kis mennyiségek de ha azt nézzük,h 400ml tápoldatot készítünk belolük,sztem nem drága.Ezt majd eldönti mindenki saját maga!
Én csak némi segítséget szerettem volna nyujtani a "kutyulós",növényes sorstársaimnak! :)


Bemásoltam egy útmutatót,de nem kell ezt követni,van számos más recept amiket fel is fogok majd ide tenni,most nem áll modomban./másik gépen vannak az elmentett kedvencek között/.
A termékkel kapcsolatban még nincsenek tapasztalataim,most próbálom ki én is,de nyilatkozni fogok az eredményekrol!


A használati útmutató amit lekértem fordításban a cégtol:
PMDD – Akváriumi növények mtrágyája
A tasakokban olyan anyagokat kapnak kézhez, melyek az akváriumi növények N, K, Mg és
mikroelem szükségletét optimálisan biztosítják.
Utasítás az oldat elkészítéséhez:
A. ajánlott változat: A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánljuk, hogy 2 vagy 3 edényben
készítsen kb 0,5 L vizet. Az elsben 400 ml desztillált vízbe szórja bele a TENSO COCTAIL
(PLANTEX), K2SO4 p.a. MgSO4x7H20 jelzés tasak tartalmát.
A másik edénybe (400 ml deszt. vízbe) a KNO3 p.a. jelzés tasak tartalmát. A harmadik
edénybe (400 ml deszt. vízbe) a KH2PO4 jelzést. (!!! A FOSZFOR-forrása nem az
egységcsomag része – megrendelhet a [katt] oldalon)
Mivel az akváriumban nem egyenlen használódnak fel az egyes elemek (gyakorlati
tapasztalat), ajánljuk, hogy mérje az egyes elemek mennyiségét tesztekkel. Az
Fe+Mikroelemek kémiai kötésekben (vagyis az 1. sz. oldat) FERIN-teszttel mérhetjük – az
ajánlott értékek a táblázatban megadva.
Az akvárium vizének nitrogéntartalmát (2. sz. oldat) az AZOTAN-teszttel mérjük – az
ajánlott értékek a táblázatban megadva.
Természetesen, ha valamelyik elem hiányzik az akvárium vizébl, a megfelel oldattal
pótoljuk. Hasonló az eljárás a foszfor koncentrációjának mérésénél (FOSKOL-teszt)
B. egyszerbb változat: Mind a négy elemet szórja bele 400 ml vízbe (legjobb a desztillált
víz) és alaposan keverje meg. A kész oldatot öntse egy sötét zárható üvegbe, és hideg, sötét
helyen (htben) tárolja. Ideális adagolása naponta 1-5 ml 100 l vízbe.
Tanácsok:
- elször kisebb adagokat használjon (1 ml/100 l)
- - legjobb, ha rendszeresen, naponta adagolja (ha kimarad egy nap, az adagolást folytassa
ugyanúgy, ne akarja pótolni a hiányzó adagot)
- ha az akváriumban sok hal van, a KNO3 adalékot kihagyhatja az oldatból, vagy
csökkentheti
- ne felejtse ela víz 1/3 részének rendszeres cseréjét – így megakadályozhatja a felesleges
anyagok káros felhalmozódását. (A víz cseréje rutin mvelet, nem csak a mtrágyázás
miatt szükséges.
Szállító:
Felhasználható: a szállítástól számított 2 évig.


Növényes üdvözlettel!![/img][/quote][/code][/url]

Üdv:Peti "Aki a növényt/vizi,mocsári/szereti,rossz ember nem lehet..."

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Az akvárium -> Hogyan készítsek csak növényes akváriumot?


kaja #118525

Kocka

Kocka

Komló
Hozzászólások: 147
Reg.: 2004.02.02.
6 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sikerült hozzájutnom a németországban megjeleno diskus jahrbuch néhány példányához és a kedves, drága jó novérem némettanári mivoltát kihasználva lefordíttatam egy két cikket belole. Elsonek lett kész a kajáról szóló rész. Olvassátok el talán van benne felhasználható infó. De ami a lényeg hogy már készüloben van a kopoltyúférgekrol zsóló cikk is, csak az kb 15 oldal :twisted:

A diszkoszok táplálékáról


A diszkoszok etetésérol már nagyon sok írás született. Számtalan tenyészto esküszik saját receptre, vagy tápkeverékre, de hogy miért pont azok az alkotóelemek, vagy miért nem adunk marhaszívet felnott diszkoszoknak (magas a proteintartalma) a fiatalabbaknak viszont igen, nem igazán ismert.

A legtöbb diszkosztartó a kereskedelemben kapható eledeleket használja. Nekik szól ez a cikk, hogy a csomagolásokon feltüntetett adatokat értelmezni tudják. Ezen kívül néhány a kiegészíto táplálékokkal kapcsolatos kérdésre is válaszolunk.


A tápanyagok összetevoi és jellemzoi:

A tápanyagok általános összetevoi a víz, fehérje, zsír és a szénhidrátok. Ehhez jönnek még s vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek. Még a száraz eledelnek is lehet 12 %os víztartalma. Általában azonban ennél kevesebb, mintegy 4 és 8 % közötti, ami elegendo is. A csomagoláson azonban más adatok is szerepelnek. A nyersanyagokat (alapanyagokat) sorolják fel. A nyers szó itt azt jelenti, hogy az összetevok egyszeruen fel vannak sorolva minden értékelés nélkül.

Adatok: protein, zsír, szénhidrát, rostanyagok és por. Ez a por az eledel szárításánál keletkezik elsosorban szénhidrátokból és ásványi összetevokbol.

Nyers protein, proteinek és aminosavak:

A proteinek vagy fehérjék az élet legfontosabb alkotóelemei. Ezek lánc vagy hálószeru szerves kötelékek, melyek aminosavakból állnak. Eddig több mint 20 féle aminosavat ismerünk, melyekbol proteinek jöhetnek létre. Ebbol 12 úgynevezett esszenciális aminosav. Ez azt jelenti, hogy ezek az anyagcseréhez elengedhetetlen aminosavak és halaknak mindenképpen szükségük van rá. A fehérjesejtek felépítésében játszanak szerepet, de a szervezet önállóan nem tudja oket eloállítani. Ezek: arginin, histidin , isoleucin, leucin, lysin, methionin, cystin, phenylalanin
theronin, tyrosin ( a Trex ellen) tryptophan és valin.

Mindezek mellett az is fontos, hogy az aminosavak egymással meghatározott kapcsolatban álljanak az eledel összetételét tekintve. Egyetlen összetevo mennyiségének megemelése azonban általánosságban nem okoz javulást – pl. a fejlodésben. De egy olyan készítmény használata, amelyben minden esszenciális aminosav megtalálható értelmetlen. Így általában csak a hiányosságokat lehet kiegyenlíteni – a hal egész állapotát nézve. Aminosavakat találhatunk mind kristályos, mind pedig folyékony halmazállapotban. Megfigyelték, hogy a szilárd halmazállapotú aminosavak, melyeket az eledellel együtt juttatnak a szervezetbe kevésbé hatékonyak, mint a folyékonyak. Nem szívódnak fel olyan könnyen és a nagyobb része kiválasztódik. Ezért ezeket a nap folyamán többször kisebb adagokban érdemes adni a halaknak.

A folyékony aminosavakat, melyeket az eledelre csöpögtetünk elég naponta egyszer alkalmazni. A halak proteinszükséglete különbözo. A fiatal diszkoszoknak – akik eros növekedési szakaszban vannak- jelentosen nagyobb a proteinszükségletük, mint az idosebbeknek. Az o eledelük több mint 60 százalékát kell, hogy nyersprotein adja, míg az idosebbeknél ez csak 35 %. A valóságban azonban ez egy kicsit másként muködik, a legtöbb eledelben ez az arány a középértéken mozog.

Nyers zsír-Lipidek és lipoidok

A nyer zsírban zsírsejtek (lipidek) és az ehhez hasonló összetevok lipoidok (ezekre nem térünk ki most részletesen mert a halak táplálása szempontjából csak csekély jelentoséggel bírnak) találhatók. A halaknak alapvetoen szükségük van bizonyos mennyiségu zsírra, hogy jól érezzék magukat. A zsír megkönnyíti az emésztést, energiaforrásként muködhet, de mindenek elott a zsírban oldódó vitaminok feloldása a feladata, hogy a halak szervezete ezeket utána fel tudja dolgozni. A haleledelek eltéro mennyiségben tartalmaznak zsírt. A százalékos adat itt most nem számít, mert a zsír fajtája is erosen meghatározó. A zsírok zsírsavakból épülnek fel. Megkülönböztetünk normál és eszenciális zsírokat. Ezen utóbbiakat telítetlen zsírsavaknak is nevezzük.

Ez a jelölés a zsírsavakban található szén alapú kötésekre vonatkozik. A szénkötések adják minden zsírsav vázát. A telítetlen zsírsavaknál a szénatomok között nem egyszeres, hanem kétto sot háromszoros kötések is találhatóak. Ha ezekbol több elofordul akkor többszörösen, vagy magasan telítetlen zsírsavakról beszélünk. Ezek különösen értékesek a táplálkozás szempontjából, mert nem csak könnyebben emészthetoek, hanem a többi táplálék felszívódását is megkönnyítik, valamint a hormonok és más anyagok (pl. prostaglandin ami a szaporodáshoz elengedhetetlen, azaz a testis és ovar érés) képzodéséért felelosek. Ezért ah az eledelben magasabb a zsírtartalom az nem feltétlenül ártalmas, ez a zsírok fajtájától függ. Ha több nem telítetlen zsírt tartalmaz a táplálék, akkor fennáll az elzsírosodás veszélye. Manapság gyakran használnak halolajt és lecithint az eledelek gyártásánál. Ezek többszörösen és magasan telítetlen zsírsavakból állnak. Ezek azonban könnyen romlanak és gyorsan megavasodnak. Ezért hozzáadott antioxidánasokkal kezelik oket. Ezzel összefüggésben beszélhetünk magasan vagy többszörösen összetett zsírokról. De tisztán nem találhatóak meg az eledelekben.

Nyerspor

A tápanyagok elemzésekor az összetevoket 500 C fokon porítják. Ebben a porban már csak ásványi összetevok találhatóak. Ezek lehetnek makro mikro ásványok, illetve nyomelemek. Az ásványi tartalmat %ban adják meg., a nyomelemeket pedig mg/kgban. A határ 100 mg/kg. A legtöbb szárazeledelben 10 - 15 % nyerspor található. A leggyakrabban eloforduló ásványok a Ca, P, és a Mg. A Ca a garnélalisztben, amit gyakran használnak szárazeledel gyártásához, 10%ban a foszfor 2 %ban a magnézium pedig több mint 1 % található meg. Ezen kívül a halak képesek arra, hogy az ásványi anyagokat közvetlenül a vízbol szívják fel. Ez a kopoltyún keresztül diffúzióval történik. Az ásványi anyagok szerepe a halak számára azonban mg nem teljesen világos. A Ca és a P a csontváz felépítéséhez szükséges, a vas a vérképzodéshez. De mennyi a megfelelo mennyiség az még ismeretlen. Az eledelen kívül hozzáadott ásványok ill. nyomelemek azonban nem szükségesek. Mert a halak számára szükséges legkevesebb mennyiséget minden eledel tartalmazza.

A nyersrost

Ennek az összetevonek a jelentosége még nem feltárt. Mindenekelott ballasztanyagként szolgál, azaz lelassítja a tápanyag útját a belekben és így elosegíti a felszívódást. Kollagénekbol (állati eredetuek, mint húsrost stb), cellulózból ( növényi eredetu lignin stb.) áll. Az átlagos eledelekben mennyisége 1-4 %. A legtöbb hal ezeket az anyagokat emésztetlenül, vagy nagyjából emésztetlenül üríti ki.

Vitaminok

A fennt megnevezett alkotóelemeken kívül a halaknak más anyagokra is szükségük van, a vitaminokra. Ezekre csak kis mennyiségben van szükség, de ennek ellenére hiányuk betegségekhez vezethet. A vitaminok minden eledelben megtalálhatóak, de nagyon különbözo összetételben. A mennyiséget mg/kgban vagy IEben adják meg. Az adatok a napi mennyiségre vonatkoznak és minden vitaminnál eltéroek, így: 10 mg D vit. 400 IE de 10 mg E vit. 15 IE. Megkülönböztetünk zsírban, ill. vízben oldódó vitaminokat. Zsírban oldódó az A, D, E és K vitamin a többi mind vízben oldódik. A vitaminoknak minden szervezetben nagy a jelentoségük, mert belolük enzimek, koenzimek és sok más anyag képzodik, meleyek az életfolyamatokhoz elengedhetetlenek. Ezért a vitaminhiány komoly betegségekhez vezethet, míg a túl sok vitamin csak kevés esetben káros. Néhány vitamint egyes halfajták önmaguktól is elo tudnak állítani, vagy élovitaminokból szintetizálni. De ez erosen eltéro és még nem igazán kutatott terület, ami sokban függ a vízhomérséklettol is.

Néhány vitamin fényérzékeny, mások az oxigénre válaszolnak rosszul. Pár vitamin pedig homérsékletfüggo

Ezért az eledelek tárolására általános szabály: huvös, száraz helyen fénytol védve tárolandó. A megbontott csomagolást folyamatosan használjuk fel.

Sok eledelben számtalan vitamin és elovitamin található. Ennek ellenére néhány különleges vitamin (csak abban az esetben, ha ezek a halak számára is használhatóak) hozzáadása értékes lehet. ilyenek a színt, a szaporodást, az immunrendszert pozitívan befolyásoló vitaminok. De ezek a multivitamin készítmények nem kaphatók por alakban. A jó vitaminkészítmények folyékonyak, az alkotórészek emulgeáltak. az adagolás kevéssel az etetés elott a száraz eledelre csöpögtetve. Az hogy mennyi és milyen vitamint adjunk halainknak így ilyen formában nem megadható, mert ez fajtafüggo. Nem használhatóak azonban olyan készítmények, melyek nem kifejezetten halaknak készültek.

Karotinok

Még egy utolsó alkotóelemrol kell beszélnünk a karotinról. Igazából ez az elnevezés rossz, mert karotin nincs csak karotinoidok, melyek sárga, zsírban oldódó, idonként narancssárga vagy piros színanyagok. Ezek gyakran rákokban, nemes paprikában é spirulina algákban találhatók nagy mennyiségben. Astaxanthinként minden eledelben megtalálhatóak. „%os plusszadagolás nem csak, hogy jó hanem elosegíti a hormon és enzimképzést és ezáltal javítja a ahalak közérzetét. A piros szín így felerosödhet, ez új diszkoszhal tulajdonosoknál ijedtséget okozhat, ha elmarad az utánpótlás.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Diszkoszhalak - Symphysodon sp.


#128413

Lolly

Lolly

Hozzászólások: 181
Reg.: 2007.08.06.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Foszfor!

Szurod nem szívja be? Ha van. Nekem volt olyan hogy vettünk 17 neont és a Stendal halra gyanakodtunk. Aztán takaritásnál megtaláltunk 3 tetemet, meg a tettes rést.
A másik ha valamitol pusztulnak akkor attól még a tetemét megeszik a nagyobb halak. Pl nekem az anci mindig gyorsabb mint én.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Halpusztulás


#131131

keszeg

keszeg

Székesfehérvár
Hozzászólások: 862
Reg.: 2004.06.04.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
A KH-ért felelos Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2 az ezen földfémek szénsavval alkotott savanyú sója. A szénsav gyenge sav, ezért az erosebb szervetlen (só-, kén-, foszfor-) és szerves (citrom-, ecet-, cser-, humin-) savak elbontják. Így alacsony pH mellett a széndioxid legfeljebb szénsavként lehet jelen, karbonát vagy hidrokarbonát formában nem.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> kH növelése/csökkentése


#135449

Lazac21

Lazac21

Kecskemét
Hozzászólások: 639
Reg.: 2007.08.18.
7 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szia!
A barna alga nem az eros fénytol van, hanem vagy kevés fénytol, vagy rossz szuréstol, vagy, túl sok tápanyagtól, ha jól tudom foleg foszfortól. De, ha új az akváriumod akkor az elso pár hónapban normális, majd el fog múlni. Le is törölgetheted, de vehetsz ancit is, vagy törpe szívóharcsát is, ok pár nap alatt elintézik. Ha jól tudom az aymonieri is leeszi. Persze elotte nézz körül, hogy tetszenek-e és, hogy alkalmas-e valamelyikojüknek az akváriumod (van-e neki elég helye,vízhofok,stb.)


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Algásodás


#138312

andrasb

andrasb

Hozzászólások: 14
Reg.: 2008.04.24.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Majdnem minden újan indított akvárium gondja. Barna algának nevezik és a szilikátok,a foszfor és a difuz fény (ha közel van az ablakhoz) hatására jön létre.

Védekezés:
Szilikátok: homokból, új üveg (akvárium) - az inditássnál, miután mindent berendeztél és nincs még hal benne, jó az akvárium vízét 3-4 naponként 3-szor lecserélni
Foszfor: a kajából (ne etess túlzottan, és jó minoségu kaját adj)
Takaríts: az üvegrol szivaccsal, a levelekrol a kezeddel, finoman

Ahogy az akvárium vize "megérett" az barna alga fejlodése leáll, majd eltunik. (kb 2-3 honap)
Fontos a takarítás mert gyengíti a novényeket.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Algásodás


#139088

Emperor_

Emperor_

Pilisjászfalu
Hozzászólások: 3115
Reg.: 2003.05.30.
15 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
whynothu wrote:
...
Es meg egy dolog a tablettakrol. Az USA-ban egyszeru (es nagyon olcso) kerti tablettat szoktam hasznalni akvariumi celokra, es valoszinuleg ezt M.o.-n is meg lehetne csinalni. Csak talalni kell kerti tablettat es kiserletezni vele egy kicsit.
...

A foszfor és nitrát/nitrogén tartalomra kell figyelni, ha valaki evvel próbálkozik, különben a halak látják kárát, ha mérgezo szintet sikerül elérni...


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Vízinövények


#144240

mrheart

mrheart

Budapest
Hozzászólások: 94
Reg.: 2008.06.29.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
agostonandras wrote:
mrheart
véletlenül rossz halacskát néztem sziáminak de a ténylegeset megnézve tényleg aranyosak
hogy gondolod lehet tarttani anci és sziámi populációt egy akiban mert nehogy összevesszenk egy falat algán :mrgreen: viccet félretéve a sziámi ha jól olvasom akkor csopotos hal
és az azonos étrend miatt nem alakulhat ki a két faj között ellenségesség?
néztem ma növényeket és hát nagyon szépek vannak meg az eladónak is hosszú volt az az egy óra amíg a növényekrol beszéltünk
néztem egy párat ami teccik a 3/4-e gyorsannövo faj amiket nézegettem
meg arra gondoltam hogy készítek egy külso biológiai szurot (ilyan házikészítésut :D ) amibe rakok sok sok féle szuroanyagot majd a szuréses topicban utánaérdeklodök
köszi
hello
Ne félj, nem fognak összeveszni az algán, ugyanis mindkét faj megeszik gyakorlatilag mindent, ami az útjába kerül, szóval találnak maguknak táplálékot. Nekem van 3 Ancim meg 11 sziámi algaevom, de nem törodnek egymásal. :) Egyébként az Ancik nem eszik meg azokat az algákat, amiket a sziámik. Ami a biológiai szurot illeti, annak az a lényege, hogy a benne élo mikroorganizmusok kivonják a káros anyagokat a vízbol, ennek megfeleloen nem igazán a sokféle szuroanyag a lényeg, hanem az, hogy legyen egy nagy felület, amin a bacik meg tudnak telepedni. Ha ezen lassan átáramlik a víz, akkor ki tudják vonni a nitrogént, foszfort, egyebeket. Szóval nem kell mindenféle szuroanyag szerintem. Nálam egy síma szúnyogháló van benne és tökéletesen ellátja a feladatát. Sot, még mechanikai szuroként is funkcionál. Mivel két külön rekeszben van két háló, így idonként az egyiket kilögybölöm hideg vízzel, hogy a kosz eltávozzon belole, aztán vissza a szurobe és kész a karbantartás. Amirol te beszélsz, az inkább vegyi szuro, aktív szénnel, egyebekkel. Mindketto jó lehet, de szerintem a spéci szuroanyagok beszerzése drágább, mint egy darab szúnyogháló. Ráadásul szerintem egy biológiai szuro képes a körülményekhez alkalmazkodni és a mikroflóra átalakulni, vagyis mikor mibol van sok, olyan bacik tudnak jobban szaporodni és elfogyasztani a fölösleget. De persze neked kell megválasztanod a számodra szimpatikus technikát. :) Nekem nagyon bevált ez az egyszeru megoldás. :)


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Segítség a kezdéshez


Re: Egy kérdés:) #144650

copfy

copfy

Sóskút
Hozzászólások: 920
Reg.: 2006.11.25.
15 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
flexx9 wrote:
Hát még nincs meg de 250 300 liter körül gondolkodok.Köszönöm a válaszokat.Ja és még azt akartam kérdezni hogy algásodás ellen vmilyen algaevo halat lehet e beletenni, vagy van olyan sügérfajta amelyik megoldja ezt a problémát/ afrikai sügeres akvárium/

150-es ivadéknevelom addig algásodott, amíg nem kerültek bele a rot-rot gyerkocök :-) pici alga most is van, de a frontüvegrol letörlöm sima háztartási szivaccsal.

A 300-asban van két ancim, de ott is törölgetnem kell, mert ott meg a pontalga jön olyankor, ha rá bír sütni a nap hajnalban, azt nehezebb letörölni, de a szivacs dörzsibb részével le lehet.

Gondom a tanganyikás 140-es aksimmal van, azok nem eszik az algát (Lamprologus Ocellatus-ok), de betelepítettem növénnyel rendesen, úgy látom, csökken az algamennyiség.

Az alga nem baj. Akkor szaporodik el, ha magasabb a kelleténél a víz foszfor- ill. nitráttartalma, de akkor meg rendbehozza a vizedet. Ne aggódj az alga miatt. Vízkémiai illetve világítási problémákat jelez, de részben rendbe is hozza az elobbit.

A kevés alga nagyon jó, sok oxygént termel, és lebontja a felesleges szerves anyagokat.

Ancit ne azért rakj bele, hogy ne legyen algád, hanem azért, mert csuda egy állat ;-) még ha nem is biotóp így az aksid. Én külön táplálom az ancikat (és velük együtt a malawi növényevoket) egy kore rágumizott megpucolt kígyóuborka-darabbal (a benn lévo algával nem laknak jól).

Copfy

eBook: mit kell tudnod az akváriumod szűréséről? Skype: Copfy66

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Afrikai sügérek


#146021

tibos

tibos

Miskolc
Hozzászólások: 600
Reg.: 2007.01.07.
3 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nem tudni mitol lehet a szemkidülledés, de úgy emlékszem, hogy a hasvízkórnak is lehet tünete. Én tuti nem hoztam volna el a kereskedésbol dülledt szemu bettát.

Miért kéne több, mint egy hetet várni a vízcserére szánt víz beöntésével? Mindehol azt olvasni, hogy a vízben lévo, fertotlenítésre szánt klór távozása a cél, minimum 12 óra kell hozzá, de jobb várni 1-2 napot, vagy légpumpával+porlasztóval kiveretni belole a klórt 2-3 óra alatt. A többi cucc nem fog kijönni a vízbol az állás miatt. A mi miskolci csapvizünkben még kis mértékben a nitrát is jelen van, ami nem túl király dolog, foleg akkor nem, ha nitrátmentesítés céljából mondjuk vizet cserélnék. Olvastam itt olyat is, hogy van aki, közvetlenül a csapra kötött slagról tölti fel az akváriumát és bevallom én is csináltam már olyat, hogy friss csapvízzel végeztem a vízcserét. Erre azért nem buzdítanék senkit, de szerintem 10 %-ban a klóros víz sem annyira káros, figyelembe véve a klór fertotleníto hatását. Vegyi cuccokat én se rakok külön a vízbe, van így is boven a csapvízben. Olyat is hallottam régebben egy helyen, hogy vízkoleszedésre akvárium takarításnál a sera ph minust javasolta a boltos, ami de király már. Holott valahol azt olvastam, hogy sima hígitott kénsav vagy foszforsav. Az akiindításnál sajnos a boltosokra hallgattam, nem vártam ki a 2-3 hetet indítás elott, be is következett a baj, hullottak a halak sorra, sot egy betegséget is bekaptam a sok helyrol választott halak miatt.

üdv: tibos


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Betta splendens


#146858

szacsiga

szacsiga

Pomáz
Hozzászólások: 291
Reg.: 2008.03.10.
1 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
én úgy tudom, hogy az algásodást a foszfor feldúsulása teszi,

a sziámi az ecset algát eszi, a fonalasat nem tudom...

az ioncserélt vízzel nekem is voltak problemáim, de nálam pont ez okozta az ecsetalgát.

le van takarva az aki?

Nagyon párolog? Mert az okozhatja az anyagok feldúsúlását... mennyit tápsózol?

Érdemesebb a 10% vízcsere, az után töltögetés nem a legjobb...


UD wrote:
Üdv!

Lassan teljesen eltünik a fonalalgám. :D Annyit tettem mindössze, hogy beiktattam 3 óra szünetet napközben a világításban, heti kettö helyett négyszer kapnak fagyasztottat a halak, valamint leálltam az ioncserélt vízzel amit a ventillátor által elpárologtatott mennyiség pótlására öntöttem be.
Öröm az ürömben, hogy viszont fekete szakállalga jelent meg a növényeimen.... :?



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Algásodás


#147294

UD

UD

Budapest
Hozzászólások: 57
Reg.: 2008.02.04.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
szacsiga wrote:
én úgy tudom, hogy az algásodást a foszfor feldúsulása teszi,

a sziámi az ecset algát eszi, a fonalasat nem tudom...

az ioncserélt vízzel nekem is voltak problemáim, de nálam pont ez okozta az ecsetalgát.

le van takarva az aki?

Nagyon párolog? Mert az okozhatja az anyagok feldúsúlását... mennyit tápsózol?

Érdemesebb a 10% vízcsere, az után töltögetés nem a legjobb...
Cserélek hetente 10%-ot, de a venti éjjel-nappal megy, hogy lenyomjam a vízhömérsékletet. Ez heti 5-6L párolgást jelent (ha nem többet) amit azért folyamatosan pótlok. Most már állott és nem ioncserélt vízzel.
Be fogok állítani egy élesztös Co2 adagolót is, hátha ezzel segítek a növényeimnek az algákkal vívott versenyben...


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Algásodás


#148610

taksoft

taksoft

Budapest
Hozzászólások: 1243
Reg.: 2008.01.04.
4 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Huhh. Csak ennyit tudok elsore mondani.
Vajon vízcsere nélkül mi fogja a nitrátot és a foszfort kivinni a medencébol?

Ha kihypózom a szurot, akkor honnan lesz benne baktériumkultúra, hogy (legalább) a nitrátkörforgás megvalósuljon?

A hozzáértok rendszeres részleges(!) vízcserét, és a szuro szivacsának csak akváriumvízben történo, óvatos kinyomkodását ajánlják. De lehet, hogy tévednek.

Taksoft
Ha a véleményemre vagy kíváncsi privátban írj, magamtól már nagyon ritkán olvasom a topikokat.
Ha inaktív a hirdetés (szürke),az azt jelenti, hogy már eladtam...

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Vízcsere


#149687

mrheart

mrheart

Budapest
Hozzászólások: 94
Reg.: 2008.06.29.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
mark162 wrote:
Egyáltalán nem keseritettél el abban jobbal el lennek ha meghalnának a halak hát akkor visszaviszem azokat amiket javasoltál és megpróbálok eljárni úgy ahogy kéne.

Kérdeznék valamit igaz nem ide tartozik de azért megkérdezném voltam 2 boltban is és azt mondták hogy valódi novényeket nem igazén ajánlanának mert nagyon piszkítja a vizet és nagyon macárás a gondozásuk.Mind a két boltban ezt mondták!!!

Mit javasoltok: a, legyen benne annyi amennyi szüklséges én ne érdekeljen hogy mit mondtak.

b, legyen benne kevés igazi és mu.

c, vagy ne legyen benne igazi növény.

Biztos, hogy akvarista boltban jártál te? 8O Ez a valódi növény piszkítja a vizet dolog olyan, mintha egy szabó mondta volna (elnézést a szabóktól), esetleg egy fröccsönto, akinek sok felesleges munövénye van... Én akváriumba soha nem tennék munövényt. A növények nem piszkítják a vizet, hanem éppen hogy sok fontos feladatuk van. Kivonják a nitrátot, foszfort meg egyéb, a halak számára szükségtelen vagy éppen káros anyagot, oxigént juttatnak a vízbe (na persze ez nem pótolja a szelloztetést), stb. Ráadásul szépek, búvóhelyül szolgálnak a halak számára és maguk is szaporodnak, állandóan megváltoztatják a medence képét. Persze ha valaki nem a megfelelo növényeket telepíti vagy nem foglalkozik velük, akkor elpusztulnak és akkor (de csak akkor) valóban piszkítják a vizet. De annak az akváriumnak akkor már mindegy...


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen halakat rakhatok egymás mellé?


#149828

szacsiga

szacsiga

Pomáz
Hozzászólások: 291
Reg.: 2008.03.10.
1 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szia!

Amikor apukád érvel nem lehet, hogy pénzügyi aggályai miatt tiltakozik???

Amúgy minek növény? Amikor ezt kérdezi, akkor magyarázd el neki a biológiai körforgást, meg a növények nitrát és foszfor felvevo képességének hasznosságát valamint, hogy a növények fény hatására fotoszintetizálnak, melynek során a vízbol kivonják a halak számára kellemetlen CO2-t és helyette O2 bocsátanak ki,

ezzel nagyban hozzájárulnak a biológiai egyensúly kialakításához, mellesleg nem kemény a levele, mint némely munövénynek, így kényelmes búvó és pihenohelyként szolgál az állatok számára.

Ha ez még mindig nem lett volna meggyozo, akkor érvelj azzal, hogy egy kis lakásba is szoktak növényeket tenni... miért mert szép, nem kell ahhoz 100m2-es ház, hogy legyenek szobanövényeid...

nézelodj fórumon, sokan adnak ajándékba is növényt...



mark162 wrote:
Nekem apum olyanokat mond (amúgy lövése sincs az ilyen dolgokhoz) hogy minek a 60l-es akváriumba növény az kicsi meg stb.

Mi a véleményetek???

Gondolom az hogy ez hülyeség meg minden de azért kiváncsi vagyok.



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tartás -> Milyen halakat rakhatok egymás mellé?


hello #150316

spinkler

spinkler

Törökszentmiklós
Hozzászólások: 82
Reg.: 2007.09.15.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok skacok!

Na végre bevállalos sportárs!Shrek pártodat fogom:)Ugyérzem ha már ennél a témánál vagyunk vesézgessük egy kicsit.
Próbáltam énis ezt a savazást nagy tisztaságu foszfor savval,amit tapasztaltam?Egy párt raktam bele heves pipálásba kezdtek egy óra elteltével sem változott,kivettem öket.Még annyit hogy azt vettem észre hogy ahogy adagoltam a savat a vízbe úgy not a vezeto képesség.

Nálam elég rossz a víz 24 kh körüli,shrek ill valaki tudna valami ozmón kivüli praktikus megoldást megköszönném.


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Diszkoszhalak - Symphysodon sp.


#153940

Levinen

Levinen

Budapest
Hozzászólások: 901
Reg.: 2004.08.13.
11 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Szia Keymaker

Megfelelo világítás + makro elemek: szén (co2), foszfor, nitrogén, stb .+ micro elemek: vas, mangán, réz, stb.=növény optimális fejlodése. Nem lehet egyértelmuen kijelenteni, hogy mi okozza a növény pusztulást. Ha ezekbol az alkotókból bármelyik hiányzik, vagy kritikusan alacsony szinten van jelen, már elég ok, hogy a növény tönkre menjen. Ja és még 1000 más oka is lehet. :)

levinen.blogspot.com

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Mivel, meddig világítsak?


#153943

keymaker

keymaker

Budapest
Hozzászólások: 173
Reg.: 2008.06.18.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Levinen wrote:
Megfelelo világítás + makro elemek: szén (co2), foszfor, nitrogén, stb .+ micro elemek: vas, mangán, réz, stb.=növény optimális fejlodése. Nem lehet egyértelmuen kijelenteni, hogy mi okozza a növény pusztulást.
Így van, pontosan ugyanarról beszélünk. :) Az egyensúly a lényeg.

akvarisztika.budapet.hu -- aquascapingblog.blogspot.com

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Mivel, meddig világítsak?


#158086

taksoft

taksoft

Budapest
Hozzászólások: 1243
Reg.: 2008.01.04.
4 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Az a baj, hogy arról nem igazán szóltatok, hogy mennyi, és milyen növények vannak az aksiban. Csak a szurésrol, meg foszfor/táp/CO2 szintekrol beszéltek.
Egy erosen növényesített aksiban bizonyára könnyebb megoldani az algamentességet, ha megfeleloen tápláljuk a növényeket táppal és CO2-vel.
Egy növény nélküli, vagy gyéren növényesített, lassú növésu növényekkel beültetett aksiban jóval árnyaltabb a dolog. Hiába van elég CO2, nincs ami elhasználja, hiába van tápanyag, azt is csak lassan fogyasztják a növények. Ilyenkor már nem olyan egyszeru az algák elleni harc, hogy megfelelo CO2 és tápanyagszint. Heti 30%-nál több vizet egy több száz literes aksiban meg nehéz megoldani.

Taksoft
Ha a véleményemre vagy kíváncsi privátban írj, magamtól már nagyon ritkán olvasom a topikokat.
Ha inaktív a hirdetés (szürke),az azt jelenti, hogy már eladtam...

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Algásodás


Az alga tematika.. ez alkalommal magyar oldalakkal..-:)) #158214

aquariener

aquariener

Hozzászólások: 169
Reg.: 2005.07.29.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
keymaker wrote:
copfy,

Az, hogy a nitrátok és növénytápanyagok nem okoznak algásodást Tom Barr elso számú törvénye.

→ " A szervetlen növényi tápanyagok, elsosorban P- és N-vegyületek a víz trofitásfokát, „algatermo képességét" növelik. "
[katt]
-

→ " Az élovizekbe bemosódott nagy mennyiségu nitrát és foszfor eredménye a túlzott alganövekedés (eutrofizáció). "
[katt]
--

AZ EUTROFIZÁLÓDÁS ÉS SZABÁLYOZÁSA - Doktori (PhD) értekezés tézisei

Dr. Szilágyi Ferenc

Témavezetok:

Dr. Dévai György, a biológiai tudomány doktora
Dr. Lakatos Gyula, a biológiai tudomány kandidátusa

Debreceni Egyetem- Debrecen, 2001.
[katt]
-
keymaker wrote:

TÉNY, hogy az algája az ammónia miatt van. Más miatt nem lehet!

Tudsz más okot az algavirágzás elindulására, mint a fény, az ammónia és a spórák (amik mindenhol vannak)? Van egy régi iskola, ahol évekig azt hirdették (komoly szakirodalma is van ennek), hogy a növény-tápanyagok - a nitrát és foszfát okozzák az algásodást.

Na ez az elmélet már régen megdolt. Maguk az elmélet megalkotói sem gondolják ma már ezt.
Na biztosan azért vannak a nitrát ellen mert unalmukban nemtudtak mit csinálni:

27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet
a vizek mezogazdasági eredetu nitrátszennyezéssel szembeni védelmérol
[katt]
--
Én nem akarok ezen vitatkozni, csak el kellene bizonyos dolgokon tengödni ugy gondolatban.. web oldalak amelyek nem vilognak, és nem csicsásak még tartalmazhatják a legujjabb felismeréseket.. ilyen gyorsan nem kellene lehengerlö véleményt adni másokról és ahogyan látható bizony a nitrit, nitrát, foszfát egy komoly probléma a szabad természetben is, ez az akváriumban sem más csak ott sokkal erösebb hatással lép fel..
copfy wrote:
Na jó, állítsuk be az UV-t. Alga csökken, nem tunik el. UV leállít. Alga visszaáll. Ronda a medence.
Vigyázat az UV Lámpákkal.. [katt]


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Algásodás


Alga tematika..-:)) #158463

aquariener

aquariener

Hozzászólások: 169
Reg.: 2005.07.29.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
nigro wrote:
Érdekes, hogy neked ilyen témák jutottak eszedbe. Nekem inkább olyanok, hogy mégis mozog a Föld, meg hogy esetleg gömbölyu.
Még én sem merek nyíltan kiállni ezek mellett, a nézetek mellett, mert nem gyozodtem meg róla 100 %-osan. Viszont a dolgokat egy ideje már két szemszögbol figyelem. Azért ne küldjük az inkvizícióra Keymakert.
Itt nem arról van szó, hogy mi azért irnánk az ellenkezöjét.. mert ugy jobban éreznénk magunkat hanem nagyon ugy néz ki, hogy nem látunk át a szitán amit akar mondani és itt jön a félreértés.. egyszerüen nem értjük amit mond..

AZ EUTROFIZÁLÓDÁS ÉS SZABÁLYOZÁSA - Doktori (PhD) értekezés tézisei

Dr. Szilágyi Ferenc

Témavezetok:

Dr. Dévai György, a biológiai tudomány doktora
Dr. Lakatos Gyula, a biológiai tudomány kandidátusa

Debreceni Egyetem- Debrecen, 2001.
[katt]

" Eutrofizálódásnak azt a folyamatot nevezzük, melynek során az állóvizekben a tápanyagdúsulás hatására nagymértékben elszaporodnak az elsodleges termelo szervezetek. Ha ezek nyíltvízben lebego algák, akkor planktonikus eutrofizálódásról beszélünk, ha viszont gyökerezo hínár- és mocsári növények, akkor bentonikus eutrofizálódásról van szó. A folyamat lényege tehát a növényi tápanyagok (ezen belül is elsosorban a foszfor és a nitrogén) feldúsulása a víztérben. A szabályozásnak egyik fontos módja e tápanyagterhelés csökkentése. Ebben a folyamatban a vízgyujto és a tó, vagy tározó egységes egészként kezelendo. "
-
Ezen amit az Urak irtak régóta bizonyitott és szomoru tény ha pl. a Balatonon megengednék a motoros csónakokat pár év alatt egy kloáka lenne belölle.. tehát az, hogyha a szabad természetben az emlitett nitrogén és foszforszerü kötödések nagy tömegben megjelennek és a természetesen meglevö növényzet nem tudja megkötni vagy éppen ebben a példában azt is elpusztitják.. akkkor következik be az, hogy olyan fölösleges tápanyag koncentráció jelenik meg ami nagyon gubancos lehet.. tehát az a kijelentés, hogy az akváriumban a nitrit és foszfátokat a vizcserékkel amennyire lehetséges csökkenteni kell az helyes..

De valami másról van itt szó, nevezetesen van egy Liebig törvény → " Ökofiziológia, Liebig törvény A növények növekedését mindig a relatíve minimumban lévo tápanyag szabályozza, Minimum elv. "

De ezt tudjuk régóta, hogy ez igy van ez nem uj elmélet.. nevezetesen az akváriumban is jellen kell, hogy minimális formában ott legyenek azok a kötödések ami a vizinövényzet létezését biztositsák.. (ebben értendö mint trágya anyag a nitrogén és foszforszerü kötödések is) csak éppen a minimumrol van szó.. tehát "lapátszámra" nemlehet adagolni ahogyan a keszeg helyesen emlitette..

Pl. Ez az összetétel mint a növények növekedését szolgáló "természetes növényi enzym" -ként van vagy jooo 20 éve eladva.. [katt] ahol az ember nem is gondolná, hogy tulajdonképpen egy trágya anyagról van szó.. igy nézne ki:

Pflanzenhilfsmittel zur Wuchsförderung von Zierpflanzen in Aquarien

Kapseln mit Pulverfüllung. Kapselmaterial: Cellulose. Pulver: Polysaccharide, natürliche Pflanzenenzyme, Vitamine, Spurenelemente. Mit 4,74 % N Stickstoff, 0,29 % P2O5 Phosphat, 0,23 % K2O Kaliumoxid, 0,24 % Fe Eisen als Chelat von EDTA. Glühverlust: 89,83 %. - Bei Raumtemperatur trocken lagern. Für Kinder und Tiere unerreichbar aufbewahren.
-
Growth promoter for ornamental plants in aquaria

Capsules with powder filling. Capsule material: Cellulose. Powder: Polysaccharides, natural plant enzymes, vitamins, trace elements. With 4.74 % N nitrogen, 0.29 % P2O5 phosphate, 0.23 % K2O potassium oxide, 0.24 % Fe iron as chelate from EDTA. Ignition loss: 89.83 %. - Store in a dry place at room temperature. Keep out of reach of children and animals.
-

De e mellett még az öregnek és elavúltnak nevezett iskolán nemváltozott semmi, és ezen a természetbeli képen [katt] Sri Lankán is a magyarázata az algásodásnak (a két utólsó kép) , hogy a bennszülöttek ott szennyvizet eresztenek a vizbe és a foszfát tartalom megnövexik és az alga rögtön megjelent..


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Algásodás


Tovább

SQL1: select `id`, `subject`, `text`, `forum`, `topic`, `author` from `16_forum_posts` where `subject` like '%foszfor%' or `text` like '%foszfor%' or `text` like '%foszfor%' order by (`szavazat` / `szavazok`) desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'