FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 



 
 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

Tanganyika tavi sĂĄgerek troph, Aranyhalak: etetés, gondozás, , Halas és Növényes édesvizi akv, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, kezdetek,régi lakók,és mostani, Tanganyika tavi sĂĄgerek troph, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Aranyhalak: etetés, gondozás, , DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu

A 10 utolsó kereső szó:

Aranyhalak: etetĂ©s, gondozás, Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, Aranyhalak: etetés, gondozás, , Édesvizi Vegyes 180literes Akv, kezdetek,régi lakók,és mostani, Tanganyika tavi sügerek trophe, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, édesvizi halas és növényes akv, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ, Dél-amerikai jellegű akváriumo

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

ANCISTRUS L 144 AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. cikk
Kopoltyúférgek

Kopoltyúférgek   
Részletes leírás a kopoltyúférgekről és az ellenük folyó küzdelemről.

Tovább

2010-01-05 21:11:15
Cimkék: Akvarisztika
2 hozzászólás





SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 188 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
.............. #213290

Brekk

Brekk

Budapest
Hozzászólások: 715
Reg.: 2003.07.14.
163 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nem sok olyan öröklésmeneti esettel találkozni ahol Faj, sőt Genushibridek továbbkeresztezése és egyben tömeges(milliós tételben történő) vonaltenyésztése zajlik(talán 1-2 újabb Aulonocara variáns amikben még Maylandia gének is vannak). Márpedig a mi ancijainkban nem tudni mi minden van, de még ha tudnánk is nyílt kérdés, hogy ők milyen rokonságban állnak egymással. Az Ancistrusokon belüli L és LDA statusok java is megkérdőjelezett... Az LDA-s bronz ancit egyes amerikai kollégák szerint először Csehországból, mint márvány vagy kallikó algázó kapták meg és vadon jóval később találtak hasonló, de nem azonos külleműeket. Az L144 esetén is vitatott,hogy tényleg volt e 1db vadon befogott hím, amire visszavezetik a vonalaikat vagy csak valahol kijött ez a mutáció? Kolumbiából rendszeresen hoznak be Xenocara sp. "busmouth" nevű algázót, ahol a nőstények is bajszosak egy kicsit, állítólag simán kereszteződik az akváriumi ancikkal. Pár éve nálunk is sláger volt egy másik, az L számára már nem emlékszem, "Zöld anci", ami szintén összeívik a normál barnával...

Legutóbb február elején voltam egy tenyésztőnél aki 1 pár anci két egymás utáni teljesen más küllemi összetételű utódcsapatait mutatta, hogy ez mitől lett ilyen szélsőségesen más...Csapatban ívatásnál fel sem merül a kérdés nyílván.



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Algaevő harcsa


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 655 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#126894

Kocka

Kocka

Komló
Hozzászólások: 147
Reg.: 2004.02.02.
6 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Kopoltyúférgek a diszkoszoknál és más halaknál!

1. Bevezetés

1.1 Tünetek
A kopoltyúférgek elleni küzdelem nem csak a haszonhalaknál, hanem a trópusi díszhalaknál is nagy szerepet játszik. A dél-amerikai sügéreknél, különösen a diszkoszok tenyésztésénél okoznak problémát, megjelennek a halak kopoltyúján és a testükön is, és jelentos veszteségeket okoznak a fiatal halállományban.
Kopoltyúférgek jelentosen elszaporodnak a gazdaállaton, nagy csokrokban lógnak a kopoltyú nyálkahártyáján, és élosködnek a kopoltyúfedélen. Ez a kopoltyúk elnyálkásodásához vezet, mely ezáltal összeragad. Súlyosabb esetben a kopoltyú nyálkahártya sejtjei károsodhatnak, a véredények elszakadhatnak, s így a gázcsere - azaz az oxigén felvétele és a CO2 leadása a kopoltyúkon keresztül - erosen legyengül.
Amíg az enyhén fertozött halak surubben nyitogatják a kopoltyúikat, addig egy erosebb fertozésnél (egyik vagy mindkét kopoltyúfedél eláll) szaporább a légzés és a betegség végso stádiumában a halak a vízfelszín alatt pipálnak. A férgek tömeges megjelenésénél kopoltyúpirosodás, vérzés, megnagyobbodás, és elnyálkásodás is megfigyelheto, de extrém esetben a kopoltyúk teljesen le is állhatnak.
img049_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
A fertozés mértékétol függoen a kezeletlen fiatal állatok néhány nap alatt elpusztulhatnak, ez azonban nem csak diszkoszhalakra igaz, hanem hasonló megfigyeléseket végeztek a tavakban tartott pontyoknál is, akiket a dactylogyrus vastator fertozött meg. Az idosebb megfertozött halak általában nem károsodnak annyira.
A pontyoknál az alapfeltevés, hogy a halak speciális immunitással rendelkeznek. A környezeti tényezok rosszabbodásával - ami akváriumi körülmények között mindennapi szinten nem kizárható - és ebbol kifollag más tényezok rosszabbodásának hatására a felnott diszkoszokon is elterjedhetnek a férgek, így komolyabb károsodásokat okozhatnak. A halálos végkifejlet azonban ritka.


1.2 Kopoltyúférgek fajtái (Dactylogyrus sp)
Ezek a halparaziták a Monogenea rend Dactylogyridea (máshol Gyrodactylidae) családjába tartozó szívóférgek. A trópusi díszhalakat megtámadó parazita férgeket közelebbrol még nem azonosították. A diszkoszoknál (Symphysodon Aequifasciatus) gyakran megtalálható kopoltyúféreg a „négyfeju” kopoltyúféreg.
img050_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Összehúzott állapotban 0,15 mm, kinyújtott állapotban 0,4 mm hosszúak. Az Amlacher 1992 évi száma utal arra, hogy díszhalaknál a dactylogyrus formuosus fajta fertoz, gyakoribb azonban a Tetraonchus monenteron (Wagner) pl. vitorláshalaknál (Pterophyllum scalare). Az még nem bizonyított, hogy a diszkoszokon is ez a féregfajta fordul-e elo. Az Amlacher legalább fél mm hosszúságról beszél, mely a diszkoszok férgeire nem jellemzo.
/más szakirodalmakban a diszkoszokon megtalálható férgeket Ancylocephallus-nak nevezik, ez a német szakirodalomban azonban nem fordul elo./


1.3 A kopoltyúférgek életciklusa
A kopoltyúférgek petéket raknak. A legtöbb pete a vízáramlattal kerül ki a kopoltyúból a vízbe és esik a talajra. Néhány pete a kopoltyúszöveten fennakadhat, ha véletlenül érintkezik azzal. Az aljzaton, vagy a szöveten lógva a petékbol lárvák fejlodnek. A fejlodés hossza homérsékletfüggo, minél magasabb a homérséklet, annál gyorsabban fejlodnek a lárvák. 5 °C alatt a fejlodés lll, de a homérséklet emelkedésével még akár hónapokkal késobb is újraindulhat.
Vitatott, hogy a férgek képesek–e „tartós” petéket rakni, melyekbol hosszabb idotartam után gazdaállat jelenléte néll lárvák születnek.
A D. Vastator –nál megfigyelték, hogy az idosebb férgek egyre több életképtelen petét raknak.
A diszkoszhalak tekintetében Dieter Untergasser megfigyelte mikroszkópos vizsgálatok segítségével a peték lerakását és a lárvák kikelését. A fejlodés idotartama a petéknél mindig csak pár óra volt. A tartós peték létezésére nem talált bizonyítékot.
A petékbol kifejlodött és az aljzatra került lárvák apró lábakkal mozognak. A fejvégen elhelyezkedo pigmentfoltokat egyszeru szemeknek is nevezhetjük. Ezek a szemek lehetové teszik árnyékok felismerését, amelyek vonzzák a lárvákat. Ha az árnyékot egy hal veti, a lárvák a hal testén megkapaszkodva a fej felé igyekeznek, amíg a kopoltyút el nem érik, ahol kampóikkal megtapadnak. Csak megfelelo gazdaállaton folytatódhat a fejlodés, és csak a kopoltyúkban szaporodhatnak a férgek.
A férgek különbözo fajai többé-kevésbé gazdaállat specifikusak.
Ahogy a tavi tartásban, úgy az akvarisztikában is megfigyelheto, hogy a D. vastator számára más fajba tartozó halak (pl. más sügérek, vagy harcsák) is válhatnak gazdaállattá, amelyeken azonban a férgek nem, vagy nem erosen szaporodnak, de mégiscsak megélnek. Az ilyen módon megfertozött hal újra érintkezhet a paraziták számára megfelelo gazdaállattal, és így ismételten elkezdodik a fertozési ciklus.
Vizsgálatok kimutatták, hogy a vitorlás halak által hordozott féregfajta az egészséges diszkoszhalakat is megfertozheti. Az még nem bizonyított, hogy ez egy vagy két különbözo féregfajta-e, mivel a központi horgok felépítése nem mutat különbségeket.
1.4 Eddigi kezelési próbálkozások az akvarisztikában
Az eddigi terápiák gyógyszerekkel és más vegyi anyagokkal csak a lárvákat illetve a kifejlett férgeket károsítja, de a petéket nem öli meg. A Trichlorphon a trópusi kopoltyúférgek ellen a hazai díszhalak tenyésztésében néhány éven keresztül hatásos volt, de a trópusi díszhalaknál sok mellékhatást figyeltek meg. Gyakran a diszkoszhalakkal együtt tartott „kék antennás harcsák” (Ancistrus sp.) elpusztultak annál a gyógyszeradagnál, amely a férgek pusztulásához elengedhetetlen.
Néhány év alatt világossá vált, hogy ez a kezelés mind az akvarisztikában, mind pedig a haszon halaknál eredménytelen. Hasonlóak voltak a tapasztalatok a mebendazol terápiánál is. A közvetlen összefüggés a haszonhalak ellenállósága és az akvarisztikai kezelések sikertelensége között nem állapítható meg. Az akvarisztikában próbálkoztak a flubendazol kezeléssel, ez a trichlorphon terápiához hasonló eredményekkel járt: néhány parazita fajtánál megfigyelték, hogy egy ido után nem reagál a kezelésre, rezisztensé válik.
A korábban ajánlott formalinfürdo sem hozta már meg a korábbi években a haszonhalaknál mutatott eredményeket. Ugyanez érvényes más anyagokra is, mint pl.: Kálium-permanganát, mebendazol, piperazin-citrát, és a többi, a díszhalaknál használt összetett gyógyszerkészítményre, amelyek általában hatóanyag kombinációkat tartalmaznak.
Ez vezetett el odáig, hogy újabb, hatékonyabb kezelési módokat keressenek, melyeknek célja, hogy a kopoltyúférgeket eloször legalább egy populációból vagy egy akváriumból irtsák ki.
Másrészt viszont felelosségteljes akvaristák zárt rendszeru akváriumokat építettek, amelyek biztosan nem fertozöttek kopoltyúférgekkel, azért, hogy felneveljék a fiatal állatokat, amelyek így sosem kerülnek fertozött anyagokkal kapcsolatba. De a rendelkezésre álló tenyésztett állomány mellett szükség lenne a vadvízi állomány, illetve más állományok keresztezésére, azért, hogy az alapveto genetikai sokszínuséget megorizzük. Ennek a lehetosége adott is lenne, mivel egyik állat sem áll a védett fajok listáján a washingtoni fajvédelmi egyezmény értelmében. A problémát a dactylogyrus okozza, mivel a vadvízi állomány fertozött lehet, illetve kevés a parazitamentes állományok száma, s így a keresztezési lehetoségek száma is alacsony.


1.5 Praziquantel és tartós fürdok, mint új kezelési lehetoségek.
A praziquantelt a Merck, Darmstadt és Bayer Leverkusen cégek kutató laboratóriumaiban fejlesztették ki „egyiptomi vérvizelés” ellen. Kristályos szerkezetu, keseru ízu, kloroformban, dimetil-szulfoxidban, és etanolban jól, vízben kevésbé oldódó vegyület.
Ezeket az anyagokat használják az állatgyógyászatban is számos féregfertozésnél. Schmahl és Taraschewski kezeltek tüskés pikót (gasterosteus aculeatus) Monogenea fajtákkal szemben (50 mg praziquantel/l). Diszkoszoknál a 20 mg/l-es kezelés mellett sok mellékhatást figyeltek meg, de a 10 mg/l-es dózis sikeresnek bizonyult.
Ebben a 10 mg/l adagolásban a praziquantel eredményes terápiának bizonyult a dactylogyrusok ellen az európai harcsáknál és a meleg vízi kultúrákban is.
A kezelés azonban csak akkor eredményes, ha a 48 órás praziquantel fürdot 3 napi szünet követi (a kopoltyúférgek fejlodési ciklusához igazodva), amely után a praziquanteles fürdot meg kell ismételni.
A trópusi díszhalaknál (trichogaster trichopterus – kék gurámi) a próbálkozások nem voltak egyértelmuen hatásosak, és az európai harcsák (sinuris glanis) kezelésénél sem sikerült a paraziták teljes kiirtása.
A haszonhal tenyésztésben sikeres volt a kezelés orális alkalmazás mellett. A mi kis díszhalainknál azonban ez a kezelés problémákat vet fel, valószínu azért, mert az összetevok íze nagyon keseru.
Az utóbbi években pozitív eredményekrol számoltak be az 1 mg/l adagolású 78 órás tartós fürdonél, amelyet több napi szünet után ismételni kell.
Ugyanez vonatkozik az 5 napos fürdore is.
A 4 napos fürdo háromszori ismétlése - kezelésenként 2,5 mg/l adagolással (4 nap fürdo, két nap piheno) – azonban csak rövid távú megoldást jelent.

2. Hogyan közeledhetünk a kérdés megoldása felé?
2.1 A kezelés ismertetése
A kezelési sorozatokat vitorlás halakon és diszkoszszaporulatokon végeztük, amelyeket kopoltyúférgek fertoztek meg. Mivel sem adagmennyiségek, sem orvosi tapasztalatok nem álltak rendelkezésre, a fiatal szaporulatokat egyre növekvo adagolási soroknak vetettük alá, amelyek mennyiségét más halfajtáktól vettük át, miközben a harcsák által nem tolerált 100 mg/l adagküszöböt 5-10 faktorral aládozíroztuk.
Az eredményes adagolás kikísérletezése után más halfajok fertozött példányait is bevontuk a kísérletbe, miután vélheto volt, hogy az eddigi tapasztalatok más díszhalak számára is veszélytelenek, és hasonló biotópokra is átvihetoek:
Altum scalare, maróni akara, páncélos harcsa, és a „kék algaevo” (vélhetoen évek hosszú sora alatt akváriumban tartott ancistrus hibrid formája).
Számos vizsgálat kezdodött olyan akváriumokban, amelyeket egy mechanikus (szivacs) és egy biológiailag aktív szuro (nitrifikáló baktériumokban gazdag anyaggalltve) tisztít. A fent nevezett díszhalak szükségleteinek megfeleloen enyhén savas (pH 5,5-6,5), 100-200 μS/cm vezetoképességu, 27-29 °C-s vízben dolgoztunk, amelyet a visszatéro ozmotikus víz felkeményítésével készítettünk. Az akváriumok egy része rendelkezett aljzattal és növényekkel, másik része viszont egyikkel sem.
Ammónium és nitrit tartalmat a Merck által forgalmazott reagensekkel figyeltük, félkvantitatív vizsgálatokkal. Nitrát tartalom: 25-100 mg/l.
Mivel az elérheto kész gyógyszerekben oldott formában praziquantel, tartósító anyagok, és oldódást segíto anyagok is találhatóak (pl 75 mg benzilalkohol, 5 mg klórbutanol/ml), amelyek néhány kezelés alkalmával - legalábbis eleinte - a víz algásodásához és oxigén hiányhoz vezettek, a tartós fürdonél alkalmazott praziquantel tablettákat összetörtük, 100 ml vízben oldottuk, majd ráztuk, míg csaknem teljesen feloldódott, és utána oszlattuk el a vízben. A nem feloldódott aljzatra hullott maradványok 12 óra múlva teljesen eltuntek, azaz teljesen feloldódtak.
A tartós fürdo befejezése kétszeri 70%-os vagy egyszeri 95%-os vízcserévellik teljessé, kelátképzok hozzáadásával vagy aktív szén szurés segítségével.
A vízmennyiség: 2 l / hal - az átlagos testtömegtol függoen (3 g-tól 1,3 g-ig)
Etetés: naponta 1-2 alkalommal történt: kizárólag magas tápanyagtartalmú, halak által megszokott pehely és granulátum szárazanyagokból, vagy mélyfagyasztott artémiából ill. tenyésztett vörös és fehér szúnyoglárvából állt.

2.2 Speciális dolgok a vizsgálatokhoz
A nagy szaporulatot produkáló díszhalaknál még jó tartási körülmények között is rendszeresen megfigyelheto, hogy az ivadékoknál jelentos deformáció, és más súlyos károsodás jelentkezik, amelyek az állatoknak igen nagy gondokat okoznak, egészségüket hátrányosan befolyásolják, szenvednek, a növekedésben jelentosen visszamaradnak, és a tapasztalatok szerint egy éven belül elhullnak.
Ezeket a mutáns halakat mindig szakszeruen megöltük, ha a károsodások általi állandó szenvedés szemmel láthatóvá vált. A „szemmel láthatóság” idopontja a szenvedéseknél minden ivadékcsoportban más. Néhány ilyen okból megölt állatot a kezelési szériák keretein belül megvizsgáltunk. Ezek indikátorként muködtek az állatorvosok által vezetett kezeléseknél: a halakat egy eroteljes nyakszirtvágással szakszeruen megöltük, és fénymikroszkóp alatt vizsgáltuk a parazitáikat. Az összes vizsgált hal kopoltyúját 40x, 100x, és 400x -os nagyítás alatt vizsgáltuk.
Nagyobb példányok esetében – a jobb mikroszkopikus vizsgálat érdekében – a kopoltyúfedelet leválasztottuk a kopoltyúívrol. Minden vizsgálatról írásos jegyzokönyv készült.






3. A kezelési szériák folyamata és eredményei


3.1 Általános megfigyelések
A praziquantel magas kezelési biztonsága, valamint az emlosöknél, madaraknál, az európai harcsáknál és más akváriumban élo gerinceseknél – az összeférhetoség figyelembevételével – kapott pozitív tapasztalatok hátterében a tartós fürdo adagolása áll.
Az elso vizsgálatoknál 10 hetes fertozött vitorláshalaknál 6 nap alatt a dózist 1 mg/l-rol 5 mg/l-re növelték (60 állat kb. 3 g testsúly, kb. 140 l vízben) nem kívánatos hatások nem jelentkeztek, a halaknak még a táplálékfelvétele sem csökkent.
A második kísérlet alkalmával „8 hetes vitorlásoknál” a dózist 6 nap alatt 5 mg-ról 10 mg/l -ra emelték. (ld. tábl.) Nem kívánatos mellékhatások, egy enyhe mozgáscsökkenésen kívül, itt sem volt megfigyelheto. A halak továbbra is táplálkoztak.

77766220051_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Egy harmadik kísérlet alkalmával 9,5 mg/l-es adagolásnál kezdték egy harmadik akvárium kezelését, és naponta 2 mg/l-el növelték az adagot, mindaddig, amíg a 6. napon el nem érték a 19,6 mg/l-es elleti maximális koncentrációt (elleti, mivel a biológiailag aktív rendszerben a gyógyszer esetleges bomlását nem követtük). A kezelés vége felé 15,5 mg/l-es telítettségnél a halak spontán mozgása gyengült, és kevesebbet ettek. Amikor az állatok lassulása az elletileg maximálisan elért koncentrációnál (19,5 mg/l) egyre feltunobbé vált, és a védekezo mozdulatok is gyengültek, a vizsgálatot befejeztük, anéll, hogy az állatok sérültek volna. 12 óra és 95%-os vízcsere után a táplálékfelvétel normalizálódott.
7 nap után, miközben minden második nap 30%os vízcserét hajtottunk végre, a halak megszokott mozgékonyságukat mutatták. Teljesen normálisan viselkedtek, és tovább növekedtek.

Ezekbol a megfigyelésekbol megállapíthatjuk, hogy a praziquantel adagolása a kezdeti 1-5 mg-ról a maximális 10 mg-ra 5 napos tartós fürdo alatt az egyedek számára jól turheto. A kumulatív adagolás 15 mg/l felett nem kívánt hatásokhoz vezetett, amelyek visszafordíthatóak. Ezek a megfigyelések összecsengnek más megfigyelésekkel, melyeket más halfajtáknál ill. emlosöknél és madaraknál végeztek.
3.2 A hatás megnyilvánulása
Egy 80 l-es akváriumba 15 mg/l praziquantelt juttattunk a vízbe.
Az akvárium halállománya:
• felnott példányok: 70 g/állat
• 40 fiatalldány (10 hetes): kb. 3 g/állat
• 6 ancistrus sp,: 20g/állat
• corydoras julii: 10 g /állat

Az ancistrusok néhány órával késobb már lassultak. Oket az elso 12 órában kétszer egy-két óra idotartamra friss vízbe raktuk, ahol gyorsan magukhoz tértek. Mivel a példányok a második napon is a spontán és védekezési mozgások lassulását mutatták 33%-os vízcserét hajtottunk végre úgy, hogy az elletileg elvárható koncentráció 10 mg/l lett. Az ancistrusok ezentúl is a kezelt akváriumban maradtak. A következo napokban egészen a kezelés 15. napjáig minden 3. napon lecseréltük a víz 20-50%-át, és adagoltuk a megfelelo dózisban a praziquantelt, úgy, hogy az elletileg maximális koncentráció 7 és 13 mg/l között mozgott.
Mivel ismeretlen, hogy biológiailag aktív rendszerekben a praziquantel milyen mértékben bomlik le, a megsaccolt minimál koncentrációval számoltunk: 24 óra alatt 50% - os anyaglebontás. Ez az érték a 14. napig 0,8 és 6,4 mg/l között mozgott és a 15. napon 0,4 mg/l-es eredményt mutattott. 3 napi és 6 órai kezelés után felnott dactylogyrus sp.-k vagy lárvák a vizsgált halak kopoltyúján nem voltak kimutathatók.
A többi vizsgált hal is tünetmentes volt.
12 héttel a kezelés után újra férgeket mutattunk ki a kopoltyúkon: a kezelés kezdetekor 8-10 férget találtak egy kopoltyún, a 12. héten újra megjelent három.
A 12 hét alatt a vitorlás párocska többször, az ancistrus egyszer ikrázott. Mindkét halfajtól fiatal, egészséges egyedeket neveltünk, tehát a halak ennél a praziquantel adagolásnál nem szenvednek el szaporodási károsodásokat.
Egy másik kérdés a terápia megfigyelésen keresztüllaszolható meg. 7-10-15 mg/l adagolásnál a vitorlások kopoltyújában megtapadt kifejlett férgek és ezek lárvái valamivel több, mint 3 nap után elhalnak, annak ellenére, hogy kezdetben nem volt túl eros a beavatkozás.
Mellékes tényként megjegyezném, hogy a kezdeti 15 mg/l-es adagolás az ancistrusok számára túl magas. Egy további - itt nem ismertetett - kezelési eljárásnál 160 l-es akváriumba 12,5-19,5 mg/l-ig tartó koncentrációnál, kifejlett diszkoszhalaknál egyértelmu, de visszafordítható nem kívánt és már ismert hatások léptek fel (lassulás, étvágytalanság, ijedtség).

3.3 Egy kezelési eljárás kipróbálása és fejlesztése, melynek célja a férgek tartós kiirtása az akváriumból
A fentebb leírt kezelésnek elletileg átgondolt terápiasémák nyújtottak alapot, melynél a cél a teljes és tartós féregirtás egy zárt rendszeren belül. 3-4 napba telt, amíg az utollárvák és kifejlett férgek is - egy viszonylag eros behatás eredményeként - elpusztultak. A legutolsó példányok az elhullás elott még életképes petéket rakhattak. Ha abból indulunk ki, hogy legkésobb 4 nap után az utollárvák is kikeltek a petékbol, melyeknél ismételten maximum 4 nap telik el az elhullásig, a teljes kezelési idotartam legalább 12 napi állandó magas praziquantel koncentrációt jelent a teljes kiirtásig.
Amint a fentebb mutatott vizsgálat 12 hét után mutatta, nem ez volt a jellemzo. 7 héttel a kezelés vége után (elleti max. koncentráció. 2-9 mg/l, megbecsült min. konc. 1,4-4 mg/l – 12 napon keresztül) vitorlásoknál, maroni akaráknál és mohazöld páncélos harcsáknál nem mutatkozott megfelelo hatás, de újabb fertozés sem.

12 héttel ezután az egyes táblázatban bemutatott kezelésnél sem mutatkozott újabb fertozés. Az egyszeri sikertelenség azonban további változtatásokat igényelt a kezelésben. A megfigyelés szerint (D.U szerzo megfigyelésein alapszik) hogy a peték adott homérsékletnél azonnal elkezdenek fejlodni. A legvalószínubb feltételezés az volt, hogy a megfeleloen hosszú és kielégíto praziquantel adagolás és tartós fürdo ellenére néhány kifejlett féreg vagy lárva megmaradt és késobb újra szaporodott. Elletileg feltételezheto lenne, hogy a paraziták egy nem specifikus védelmi reakciót (pl. védelmi nyákot képeznek) mutatnak, amelyek segítségével rövid távon a nem kívánatos környezeti változásoktól védhetik magukat. Ez a feltételezés magyarázatot adna a formalinfürdo elleni rezisztenciára is.
Ezen kívül – mivel közvetlen koncentráció meghatározására nem volt lehetoségünk – a lebomlási folyamatok is vezethetnek biológiailag aktív rendszerekben praziquantel koncentráció eséshez (a megfelelo utóadagolás ellenére is.).
Ezeknek az elleti feltételezéseknek az alapja Schlotfeldt tanulmányaiból származik, ahol kipróbáltak egy másik kezelési sémát, amikor a megismételt praziquanteles tartós fürdot többször gyógyszermentes szünettel szakították meg. Két újabb kezelési eljárásban, amelyben vitorlások, diszkoszok és ancistrusok vettek részt 5 napon keresztül naponta 2,5 mg/l praziquantelt adagoltunk azért, hogy az 5. nap végére, ill. a 6. napon (108-120 óra) a tartós fürdot vízcserével befejezzük. Elvárásainknak megfeleloen - mivel az elleti maximális koncentráció alig volt 10 mg/l felett- nem kívánt mellékhatás csak a csökkent tápanyagfelvételben jelentkezett a kezelés végén néhány állatnál. Ennél az eljárásnál (2. tábl) késobb (enyhe fertozés esetén ugyanabban a halpopulációban) nem találtunk férgeket.

86456002552_www.kepfeltoltes.hu_.jpg


A fent leírt terápiaséma (több mint 5 napig naponta 2,5 mg/l adagolás) a további eljárás folyamán az 5. nap után gyógyszermentes szünetet igényelt. A kezelést négy hét és 9 hét szünet után meg kellett ismételni.
Egy másik kezelés alkalmával a kiinduló pont a hosszabb 12 napos terápia volt, amelyet az 5 napos terápia követett 9 hét szünet után.
Kopoltyúvizsgálatot végeztünk mindkét sémából 1-1 vitorláson és diszkoszon 12 héttel a terápia vége után, egy állatnál pedig a testfelületet is megvizsgáltuk. Egyetlen egy vizsgálat sem mutatott ki férget annak ellenére, hogy a legutolsó kezelési széria állatainál és akváriumaiban kopoltyúféreg veszély „biztosított volt”.

4. Eredmények összegzése

Ezeknek a kezelési sorozatoknak a célja az volt, hogy kifejlesszünk egy új gyógyszeres terápiát a kopoltyúférgek ellen, amely hatásos diszkoszoknál és néhány más Dél-Amerikai akaránál és harcsánál.
Megtaláltuk a praziquantel megfelelo magas adagolását, amely a halak számára még mellékhatások néll elviselheto. Felhívom azonban a figyelmet, hogy a haszonhalak kutatási eredményeit csak nagy körültekintéssel lehet alkalmazni az akváriumi halaknál. Kölle és Hoffmann felhívják a figyelmet arra, hogy a férgek könnyebben vállnak rezisztensé, ha gyakori kezelés mellett alacsony az adagmennyiség, vagy csak rövid ideig tart a kezelés.
A férgek ellenálló képességének fejlodése a trichlorphon és flubendazol hatóanyagokkal szemben gyakran a nem állatorvosi felügyelet alatt zajló, hanem díszhal tenyésztok és tartók által végzett kísérletek eredménye.
A mi kezelésünk alatt az adagolás 10- max. 15 mg/l-ig a halak számára még jól viselheto, ha az utóadagolás lépcsozetesen - több napon keresztül - történik, és a kezdeti adag nem több 2,5 mg/l-nél. Egy kezelés alkalmával azt is megfigyelhettük, hogy egy vitorlás halpár egy nappal a praziquantel kezelés elott ikrázott. A kezelés alatt a halak teljesen normálisan viselkedtek, ápolták az ivadékokat. 5 mg/l–es adagolásnál kikeltek a „hallárvák”, a terápia befejezo napján 12,5 mg/l-es koncentrációnál pedig szabadon úsztak. A fiatal állatok további felnevelésében sem akadtak problémák.
Más vitorlás halak a terápia ideje alatt ikráztak. A legtöbb állat 15 mg/l-es koncentrációig vett fel táplálékot, még akkor is, ha a terápia alatt nem volt ugyanolyan az etetés. A szer kimondottan jó elviselhetosége, amelyet már Schlottfeldt korábbi tanulmányaiból ismerünk, itt is megmutatkozott. Ennek ellenére nem kizárható, hogy más halfajtáknál összeegyeztethetetlenség mutatkozik.
Egyedi esetekben praziquantel tartalmú tabletták, amelyeket felaprítottak és szuszpendáltak víz zavarosodását okozták, amely egy esetben a halak vízfelszín közeli tartózkodását eredményezte. Mivel ezek a mellékhatások csak a Droncit® tablettáknál mutatkoztak - melyek 5,5 x nehezebbek mint az Albrecht cég tablettái – ezeket a segédanyagoknak tudtuk be. Ha azonban az akváriumban komolyabb mellékhatások mutatkoznának, amelyek az állatok egészségét komolyan veszélyeztetik (pl.: oxigén elvonó zavarosodás) lehetoség szerint visszanyúlhatunk a teljesen tiszta anyagból elllított szuszpenzióhoz is (az állatorvossal felíratott anyagot a gyógyszerész gyógyszerkönyvnek megfelelo minoségben szerzi be).
A mi kezelési szériáink alatt nem találkoztunk feltuno negatív vízminoségi változásokkal, mint pl. nitrifikáció és pH érték változás. A növényekre sem gyakorolt negatív hatásokat. Hogy milyen mértékben befolyásolják a növények, a megvilágítás, a vízminoségi adatok, a berendezési tulajdonságok vagy a bakteriális folyamatok a hatóanyagokat nem tudtuk a vizsgálataink során megfigyelni. A gyógyszerhatást csökkento hatás miatt ajánlott a kezelés idejére minden kémiai szurorol (aktív szén, ion cserélo) lemondani. A tozegszurés, a kelátképzok és a humin anyagok képesek különbözo anyagokkal komplexeket, inaktív molekulákat képezni, ezért ezekrol is le kell mondani. Módszertani és praktikai szempontból kívánatos lenne a praziquantel szintet a vízben meghatározni, de mivel a praziquantel nem vizes oldatban használatos, ez csak különbözo bonyolult analitikai módszerekkel lenne lehetséges.
A következo tanulmányban a problémát metodikai szempontból vizsgáltuk a preparátum adagolt mennyiségébol kiindulva az elleti max. és becsült min. koncentrációkból. (Számított lebomló ráta: 0-50% /24 óra) Nem szabad elfelejteni, hogy az elleti koncentráció kifejezés, itt kiszámolt, és nem valóban megmért koncentráció.
llehet a hatóanyag veszteség biológiailag inaktív rendszerekben - újonnan berendezett, fertotlenített akváriumok - csökkentheto, és a kezelés alapvetoen ilyen körülmények között kívánatos, a továbbiakban nem olyan terápia módról írunk, amely a mindennapi akváriumi körülmények között használható.
Miután a hatóanyag lebomlása biológiailag aktív akváriumokban nagyon ingadozó azt ajánljuk, hogy a terápiát, ha lehetséges berendezetlen, biológiailag aktív szurok nélli akváriumban végezzük (ún. karanténkádakban).
A továbbiakban felmerül a kérdés, hogy mennyi ido múlva számolhatunk egy tartós fürdo után a kopoltyúban élosködo kifejlett férgek és lárvák elhullásával. 7-15 mg koncentrációnál – közepesen eros fertozöttség esetén – valamivel több, mint 3 nap ez az idointervallum. Nagyobb kezelési biztonság eléréséhez legalább 5 napos terápia ajánlott. Az idotartam hosszának meghatározásánál azonban a praziquanteles kezelés hátrányait is figyelembe kell venni.
A dactylogyrus a jelentosebb tünetek megjelenésénél már néhány fiatalabb állat elhullását is okozhatja.
Fény és elektronmikroszkópos vizsgálatokkal igazolták, hogy a praziquantel támadáspontja a férgek külso felülete, de a pontos hatásmechanizmus még nem ismert. Valószínuleg a férgek kalcium háztartásának a megzavarásáról van szó. Vitatott a kalcium-ionok hatóanyag-közvetíto befolyása és a magnézium ionok hatásmegakadályozó vagy hatáskéslelteto befolyása.
Mivel a diszkoszhalak és más D-Amerikai akarák ionszegény vízben, relatíve kicsi kalcium-ion koncentrációkban élnek (német vízkeménység 1°), és tartásuk is ilyen vízhez kötött (német vízkeménység 5°), a lehetséges összefüggés vizsgálata nagyon érdekes klinikai téma lehet.
Végül az volt a célunk, hogy kifejlesszünk egy módszert, amellyel tartósan és megbízhatóan kiirthatjuk a kopoltyúférgeket az akvárium viszonylag lágy vizébol. A legalább 12 napig tartó tartós fürdo elegendo praziquantel adagolás mellett csak egy esetben nem volt eredményes, ott a 12 hetes kontroll újabb fertozés mutatkozott. Ennek a terápiamódnak a kivitelezése azonban nagyon költséges, mert többszöri vízcserére van szükség (hogy a 10-15 mg/l-es koncentrációt ne lépjük túl).
Gyakorlati szempontból a következo módszer vezetett a teljes kipusztításhoz: a többszöri min 5 napig tartó tartós fürdo megszakítva gyógyszermentes szünetekkel. Az eredmények ismeretében tehát ajánlott összesen 3-4 tartós fürdo legalább 5-6 napos (120-144 óra), napi 2,5 mg/l-es adagolással 5 egymást követo napon keresztül. A 6. napon be kell fejezni a kezelést egy kimeríto vízcserével, amikor nem szabad használni vízelokészítoket azok hosszú hatóideje miatt. Az 5-7 napig tartó gyógyszermentes szünet után újabb 5-6 napos kezelés szükséges. Ezután 4 heti gyógyszermentes szünet kívánatos, majd azt követoen ismét 5-6 napos kezelés. Szükség esetén újabb 4 hét után az 5 napos kezelés megismételheto.
Mivel nem csak a gyógyszer-koncentráció a vízben, hanem a halnépesség az akváriumban és a halak nagysága is befolyásoló tényezo a vízmennyiség 3 g-os halaknál nem lehet 1,5 l/hall kevesebb. Kiinduló pontnak jó, hogy az akváriumban nem lehet fél liter/testsúlynál (g) kevesebb víz.
Még egyszer le kell írnunk, hogy minden tartós fürdo után megfigyeléseink szerint 1x 95%-os vagy 2x 70%os vízcsere jobban bevált, mintha kizárólag szurokön, aktív szénnel vagy kation-anion cserélovel szurtük volna a vizet. Ahhoz, hogy az utolsó gyógyszermaradványokat is eltávolítsuk a vízbol tanácsos 1-2 napig tartó aktív szén (carbo activatus) szurés a vízcsere után.
A kezelések ismétlése ajánlott akkor is, ha a két legutolsó kezelés sikeresnek bizonyult (csináljuk végig a kúrát!).
Továbbiakban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kezelések relatíve ionszegény és enyhén savas közegben történtek. Az ismétlodések más összetételu vízben - különösen ionszegényebb vagy más kalcium és magnézium koncentrációnál és magasabb pH értéknél - is lehetségesek. Hasonló megfigyeléseket végeztek tenyésztett vitorlás halaknál és diszkoszoknál, valamint egy másik akaránál is, a széles körben elterjedt ancistruson és 3 corydoras fajtán, továbbá az altum vitorláson is.
5. Végkövetkeztetés:

Jobb megelozni, mint kezelni.
Végül meg kell jegyeznünk, hogy ez a kezelés nem csakhogy tudományosan hangzik, hanem valóban nagy szakértelmet és türelmet feltételez. Nem akváriumi házi receptrol van szó. A továbbiakban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyszer majd talán ez az eljárás sem hozza meg a kívánt eredményt. Ezért a legcélravezetobb, ha azon fáradozunk, hogy egészséges halakat tartsunk és tenyésszünk, amelyek lehetoség szerint parazitamentesek. Különleges módon létrejött az ún. parazitamentes tartás és tenyésztés a diszkoszvilágban. Akkor is, ha aktívan foglalkoztunk beteg állatok gyógyításávallravezetobb a betegség megelozése, parazitamentes állatok tartásával.
Arról van szó, hogy érdemes mind a fiatal, mind pedig a kifejlett példányokat a leheto legjobb kondícióban nevelni és tartani, azért, hogy az akváriumi körülmények között gyakran eloforduló diszkosz-stressz szindrómával ne találkozzunk. Ennél fogva magától értetodo, hogy nemcsak a parazitákat kell kiirtanunk, hanem kiváló vízminoséget is kell biztosítanunk egy megfelelo nagy akváriumban búvóhelyekkel, a legjobb élelemmel és genetikai lehetoségek szerint természet-közelien tenyésztett diszkoszokkal. Ha ezeket betartjuk sok-sok gyógyszeres kezelést kerülhetünk el, amelyek minden kétséget kizárva szakembert igényelnek.













Rendeki Péter (Kocka) forrás: (Diskus Jahrbuch 2004)




Köszönet novéremnek és a páromnak a szakszeru fordításért


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Diszkoszhalak - Symphysodon sp.


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 12125 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#178432

hedzug

hedzug

Monor
Hozzászólások: 112
Reg.: 2009.01.10.
5 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Akkor simán tarthatnék 180 literesben énis?
Egyébként jelenelg az aksimban lévő halak.
2 Vitorlás, 2 Black Molly, 2 Ramirezi, 2 Pillangó takasügér, 2 algaevő(ancistrus sp.) és 2 L 144 és 2 rézlazac(ez csak a lecsökkent 8 as csapatbol fenntmaradt 2 kicsi, ami nem hiszem sokáig uszik az aksiban még)
Ezek közül melyikkel nem jön ki a diszkosz?



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Diszkoszhalak - Symphysodon sp.


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 20460 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#263565

halőrXXL

halőrXXL

Járdánháza
Hozzászólások: 2794
Reg.: 2010.04.28.
65 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Ok,nincs gáz..:)
Már megijedtem hogy kereszteződtek nálad a "sima" temminckikkel,de szerencsére nem ez a szitu.Neked a hagyományosnak,és leginkább elterjedtnek mondható ancijaid vannak,melyek a temmincki-hoplogenys-dolichopterus keverékek maguk is..Az L144 is Ancistrus temmincki,de egy más élőhelyen élő pigmenthiányos változat.Az ő szemük szinte fekete...jó példa erre Kismajomm képein látható,éppen esznek a drágák!:)
Természetesen másnál is találsz képeket az L144-es ancikról,nekem most hirtelen ő jutott eszembe.
További sikereket,talán még egy észrevétel:3.5 hetesen még nem látszik markánsan hogy mekkora úszóik lesznek..javaslom,hogy sima-nem fátyolos-úszójú egyedeket is szerezz be,mert ha a jelenlegi csak fátyolos állományodat viszed tovább félő hogy igen degeneratív úszókat fognak produkálni..Egy határ után már nyűg a halnak a túlzottan fátyolos úszó,szinte alig tud mozdulni tőlük..ráadásul csúnyán beszakadozhatnak.Ismerősöm így írta le a mozgásukat:mintha egy mosogatórongy mozdulna a vízben..
Visszatérve a fajok közötti keveredéshez:nem csak az ancik,hanem más fajok között is előfordulhat..az akvarista felelőssége,hogy okos társítással megelőzze a bajt,és a természetre bízza új fajok létrehozását.


Kérlek már privátot se küldj....fagyasztottam az itteni hobbiéletemet.

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Ancik - Ancistrus sp.


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 2286 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
eladó halak #274154

Texi

Texi

Kópháza
Hozzászólások: 32
Reg.: 2005.04.29.
26 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
L007 Leporacanthycus cf galaxias hím 20cm 1db 8000,-
L142 Baryancistrus sp 10cm 2db 5000,-/db
L144 ancistrus sp 3,5-4cm 300,-/db
A halak soproniak,de bp.-i szállítás megoldható szept.11-én kora délelőtt.
Érd:20/2421797 /du 4 után/,vagy pü.



Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Piac - Édesvízi élőlények -> Algázók piaca


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 18034 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#276898

mark24

mark24

Mosonmagyaróvár
Hozzászólások: 1027
Reg.: 2010.01.04.
20 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Gábor!
Sajnos az általad említett Aqualogos könyv még nincs meg, folyamatban van beszerzése, remélem majd nemsokára meg lesz. Továbbá jó lenne még a 2 Mergus harcsaatlasz is, majd meglátjuk. Csak újabb L-plekókról van aqualog, illetve az Ingo Seidelle Harniswelschzucht. Ez is egy jó könyv!
Az kizárt hogy ez a három valós szinonima legyen, viszont gyakran szinonimának használják!
[katt]lanetcatfish.com/catelog/_species.php?species_id=49
 
Ancistrus cf. cirrhosus
[katt]lanetcatfish.com/catelog/_species.php?species_id=1940
 
Ancistrus cirrhosus
[katt]lanetcatfish.com/catelog/_species.php?species_id=1503
 
Ancistrus chagresi, ez nagyon hasonló faj
 
[katt]lanetcatfish.com/catelog/_species.php?species_id=221
 
Ancistrus dolichopterus, ezt már németeknél, stb. egyre pontosabban használják, itthon kevésbé. :-(
 
[katt]lanetcatfish.com/catelog/_species.php?species_id=1290
 
Ancistrus temmincki
 
[katt]lanetcatfish.com/catelog/_species.php?species_id=2487
 
L144- cf. cirrhosus variáció is szóba jöhet nála, de biztos faji hovatartozást nem említ a planetcatfish.



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Ancik - Ancistrus sp.


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 20460 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#283509

halőrXXL

halőrXXL

Járdánháza
Hozzászólások: 2794
Reg.: 2010.04.28.
65 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Á..vágom!
Nos hogy melyik a linkek közül az L144-es,azt nem szeretném vesézni..vagy mégis;)A követhetőség kedvéért az alábbi képekről van szó:[katt]loricariidae/ancistrus_albino13.htm,[katt]loricariidae/ancistrus_albino6.htm,é[katt]loricariidae/ancistrus_albino15.htm
Talán nem is kell mondanom:az első képen én is arra gondoltam,hogy biztosan megint egy "netbaki" van-mert bizony ennek a halacsnak a szeme mintha nem is piros lenne...Viszont szerintem itt arról van szó,hogymivel felüll készült a kép, a retináról visszaverődő fény csalt..ha megfigyeled ezen a képen is hasonló a helyzet:
[katt]loricariidae/ancistrus_albino11.htm
,ráadásul itt mindketten albínóként vannak "felcimkézve",pontosabban egy párról beszél a weblap.A későbbi képeken feltételezhetően ugyanezen példányokról láthatunk képeket,de mostmár oldalnézetben..itt a szemeik színe már az albínókra jellemző színt mutatja.PL:
[katt]loricariidae/ancistrus_albino16.htm
Nos ha ez okozta a képzavart,akkor ez esetben megvédeném a honlapot:mint írtam is szerintem csak képalkotási hibácska miatt necces a szemek színhűsége.Kettőnk között legyen mondva,a linkek származási helyét sokszor nézegetem én is..nem egy rossz oldal!:)
Most rátérhetünk arra,hogy szerintem beteg-e a hal?Nem..egyáltalán nem.Én csak azt taglaltam hogy saját itthoni hobbimunkám során ragaszkodom a külső nemi bélyegek markáns megjelenéséhez,és ezért szelektáltam ki a mégoly kevés pofaszakállal rendelkező nőstényeket is.Hobbitársaink között bizonyára akad akinél ilyen borostás lány is szaporodik,nálam nem kerültek már egy jó ideje esélyes helyzetbe..
Egyébként érzem hogy sarkos kijelentéseket teszek ami a halak kinézetét érinti..jogos az ha valaki azt mondja:de hát nem kiállításra mennek ezek a halak Halőr..mit akarsz te itt "esztétikázni"?Ott a pont-de a kiállítási álatok kinézete csak egy dolog!Ezek a halak állandó nézegetésnek,folyamatos megfigyelésnek vannak kitéve általunk..akkor azt mondom hogy sokkal magasabb megjelenési kritériumoknak kell megfelelniük,mint egy kiállításra agyontuningolt egyednek!A mi halainknak színfokozó,vitaminkúra,és nyugtatószerek nélkül kell csodásan kinéznie,hiszen ne feledjük:díszhalak!
Aztán még elbeszélgethetnénk arról hogy kinek mi a szép,mi tetszik..de nem érdemes!Mint a fátyolosság megítélésénél is jeleztem,az általam írt dolgok csak a magánvéleményem,egyáltalán nem biztos hogy ez a követendő és mindenki számára elfogadott nézet.
De ha már L144-es:
[katt]loricariidae/ancistrus_sp_l144.htm
Nos biztosan lesznek még olyan dolgok melyek felszínre kerülnek..többek között az hogy az L144-es az aranyanci?Vagy az miért olyan színű mint az albínó anci?Ilyen kérdések már vannak a fórumon,kéretik nyitott szemmel olvasni..és ez nem kifejezetten neked szól Zsolt barátom;)
T.:Gábor
 


Kérlek már privátot se küldj....fagyasztottam az itteni hobbiéletemet.

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Ancik - Ancistrus sp.


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 27391 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
"L144" #283721

mmccannon

mmccannon

Budapest
Hozzászólások: 560
Reg.: 2011.09.08.
21 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
 Szervusz Zsolt!
 
 
Mea culpa, amiért belefolyok a diskurzusba, de egy olyan ponthoz értetek, ahol nem tudom visszafogni magamat (egyrészt algázó bolond vagyok, másrészt tenyésztek "L144"-ket).
 
Nem véletlenül használtam idézőjeleket... ugyanis valójában nincs olyan, hogy L144!
Hogy a hosszú történetet röviden sommázzam:
Anno Dé-Amerikában felfedeztek egy új Ancistrust, amit L144-re kereszteltek. Igenám, de a szállítás során - a gondatlan csomagolás következtében - az összeívott más Ancistrusokkal. Megérkezést követően nem sokkal elpusztult a begyűjtött (egyetlen egy) egyed. Az ő utódaiból ún. "rekonstruálni" igyekeztek az eredeti, vadon fogott példányt, többé-kevésbé sikeresen.
Mivel a szájhagyomány erősebbnek bizonyult minden tudós által összeállított taxonómiai leírásnál, és ellet igazolásánál, így ragadt az L144 elnevezés az adott páncélosharcsán.
 
Üdv,
Mary



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Ancik - Ancistrus sp.


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 188 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#283819

Brekk

Brekk

Budapest
Hozzászólások: 715
Reg.: 2003.07.14.
163 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Az LDA16 egy akváriumi tenyészváltozat, amelyet általában Milan Ullman és Vladislav Kolaja nevéhez kötnek, mint az első felvásárlói-elterjesztői a változatnak (volt olyan pletyka is egy időben, hogy az egyikük akváriumában, a kereskedésben lerakott erősen vegyszerezett ikrákból lettek az első "kallikó" ancik(így nevezték el őket eredetileg az LDA szám rásütése előtt), amelyeket később kiadtak továbbtenyésztésre, de ezt a hírt aztán nem erősítették meg). Az ősök egészen biztosan normál akváriumi keverék Ancistrusok, vad halakhoz semmi közük, pont úgy, ahogy a nálunk kapható "eredeti" anciknak sem.

  Azt, hogy az eredeti "ős" L144 hím szállítás közben szaporodott volna, én még nem olvastam sehol és nem is igazán tartom elképzelhetőnek, max. legenda szinten.



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Ancik - Ancistrus sp.


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 188 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#284016

Brekk

Brekk

Budapest
Hozzászólások: 715
Reg.: 2003.07.14.
163 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Az L144 egy leucisztikus Ancistrus, ennyi fix, de semmi több. Véletlenszerűen megjelenhet ilyen módosulat akár vad akár tenyésztett halaknál(pont mint a kanárinál, a kis sándor papagájnál, nagysándornál, hullámos papagájnál, siklóknál, stb.), Én a mondákból a szállítás közbeni szaporodást vonom csak kétségbe(hogy 1 vad hímtől eredne a változat az sok leírásban szerepel, azt, hogy pont szállítás közben állt volna össze egy másik nősténnyel én még nem olvastam) egy vad algaevőnél.

Ha profi, előrelátó, unatkozó, 150m3-es Ancistrus tenyésztő lennék, én biztosan a fátyolos super redekre mennék rá... Lda16 fátyolossal és L144 fátyolossal visszakeresztezni a szuper redeket (amik ugye ennek a kettőnek a keresztezett formái). Ez ugyanis még a világújdonság kategória és bárhova eladható a bolygón. Mondjuk ehelyett csehben én inkább a különféle nagyobb fehér pöttyös, narancs pöttyös keverékekkel találkozom újabban.

Ha L144-et Lda16-al keresztezünk az F1 csak sima normál akváriumi anci, az F2 pedig L144 és Lda16 és normál anci vegyesen! F3-4-5-6-7stb.-ben pedig majd lesznek szuper redek.

A sima akváriumi anci is legalább 3 halfaj hibridje, úgyhogy a 144-re(ha a vad egyetlen ős + akváriumi törzsek keresztezései sztori igaz, akkor is, ha akváriumi hal, akkor is) és az LDA16-ra("kallikó anci") ez szintén igaz.

Viszont ami a változatok kialakulását illeti, legalább ilyen érdekes sztorik, hogy az első hazai, magyar Ancistrus szaporulatok hogyan jöttek létre?



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Ancik - Ancistrus sp.






1. blogbejegyzés
Ancistrus temminckii L144 – Ikrázás, előzmények, gondolatok, tapasztalatok

Sziasztok!
 
Jelen bejegyzésem nem okoskodásról akar szólni, nem tanácsokat osztogatok, és nem is kérek. Persze aki szeretne, nyugodtan leírhatja a véleményét.
 
Célom annyi, hogy leírjam, az ancijaim ikrázásának körülményeit, és a kis „dögök” mostani helyzetét. Lehet, majd még írok több bejegyzést is.
 
Körülbelül két-három hete kezdtem figyelni, hogy egyre több alga van az akvárium üvegén. Hozzá kell tennem, hogy havonta jártam haza, de most újból itthon lakom. No, figyeltem az anci páromat. A hím (kb. 3-4 éves) és a nőstény (kb. 2-3 éves). A nőstény szépen megkövéredett és már számítottam is rá, hogy ikrázás is lesz. A kövéredés – most már tudom – köszönhető annak, hogy itthon nőtt salátát kaptak elég sűrűn, meg uborkát. Azt hiszem, 2009. július 2-án vettem észre, hogy a hím a cserép bujkálóban van, és nem tágít onnan. Eleve sejtettem, hogy valami lesz, így megnéztem, és tele volt ikrákkal a belső része. Gyorsan utána olvastam a dolognak itt a fórumon. Meg kell jegyezzem, hogy tavaly áprilisban is volt egy első ikrázásuk, azonban a kis 1cm jövevények szép sorban elpusztultak. Nem tudom mi volt az oka pontosan. Csak sejtem, hogy éhen haltak. HA jól emlékszem sórákot keltettem nekik… Hát igen… no comment.
 
A fórumban begyűjtött információk alapján megtudtam, hogy kb. 7 nap után kelnek ki a 3-4 mm átmérőjű narancssárga ikrák. És még utána 7 nap, amíg a szikzacskójuk felszívódik, és eleség után kezdenek kutatni. Ezek a számok nem mérvadóak. Lehet rosszul emlékszem rájuk, ráadásul én úgy is gondolom, hogy ezek a paraméterek függnek a víz hőmérsékletétől, keménységétől pH értékétől.
 
Tehát megvártam, amíg kikelnek a picik. A hím ekkor még ugyanúgy védte őket, legyezte az ikrákat és tisztogatta. Ez volt, azt hiszem vasárnap (2009. 07. 05) Mivel előtte egy-két napig nem néztem az ikrákra, így nem voltam benne biztos, hogy mikor keltek ki. Ennek okán külön tettem egy 15 literes akváriumba az egészet apástól, ikrástól, cserepestől. Előtte pár nappal az akvárium vizéből töltöttem át bele, és egy Aqua El Fan Mini-t kezdtem járatni, aminek a szivacsa előtte száraz volt. (Gondolom nem alakul ki benne a megfelelő és szükséges baktérium flóra). Ekkor az apuka abba is hagyta a kicsik óvását és kezdett megkergülni a kis 15 literes üvegben. Nem akartam kockáztatni, így az apukát visszatettem a 200 literesbe. A kicsikre meg ráirányítottam a belsőszűrő kimenetét. A víz hőfoka 26-30 fokig változik. Sajnos eltörtem az automata fűtőt, ami a kis medencébe jó lett volna. Így is meleg a víz, naponta lehűtöm 16 fokosra, de mire hazaérek melóból…
 
Tegnap betettem egy vasfát, amin remélhetőleg maradt alga, és egy követ, amin vastagon van zöld alga… bár kétlem, hogy ez az a fajta, amit a kicsik ennének. Azt hiszem, hamarosan egy befőttes üvegbe teszek követ és feltöltöm akváriumvízzel. Mire mind elúszik, remélhetőleg lesz rajta sok alga.
 
Naponta cserélek 2-4 liter vizet csapvízzel. Ami hidegebb, de nem változtatom meg a víz hőmérsékletét vele túl hírtelen.
 
Ma elúszott egy picurka. Ahogy elnézem inkább csak kivált a többi félőstől, és saját utakon jár. Amíg többi az „U” alakú barlang közepén gubbaszt, addig ő az üvegfalon pihen. Még nem olyan kicsi a szikzacskója. Szerintem még nem keres élelmet, de azért egy JBL Novo Pleco tabletta ötödét bedobtam a vízbe, hátha érek el vele valamit. Ugyanis nincs itthon most semmi, amit adhatnék nekik. Holnap este ráadásul nem leszek itthon. Remélem csütörtök estig kibírják kaja nélkül, és elég lesz az ami most a medencében megtalálható.
 
Ennyit eddig, nem láttam, nem találtam elhalt ikrát, csak egy ikraburkot. Egy darab csiga is van az akváriumban, azt hiszem maláj tornyos csiga, bár ezeket a botiáim megtizedelték… tehát nem vagyok benne biztos, hogy az-e.
 
Nagyon szeretném őket felnevelni, mert igen csak kiürült a nagy akvárium, és tetszene, ha egy darabig ellepnék a kis ancik. Ha lesz valami fejlemény még írok, és talán már nem ilyen híg lére eresztett módon.
 
 
Mindenkinek kellemes halazást!
 
Born In Flames
 
 

2. blogbejegyzés
Ancistrus temminckii L144 – Elúszás után 2 nappal

Sziasztok!
 
Július 7-én írtam meg ennek a bejegyzésnek az előzményeit. Még aznap egy ivadék külön utakon kezdett járni, és csimpaszkodott az üveg falán. Szikzacskója már nem volt, és várható volt, hogy hamarosan elkezdi az üvegfalat asztalként és tányérként használni.
 
Nyolcadikán egész nap nem tudtam hazamenni, és csak kilencedikén este értem haza. Addigra az összes ivadék előbújt, és mind körülbelül 1cm-es volt. Első dolgom az volt, hogy megnézzem van-e valami a hasukban, ettek-e valamit. Szerencsére az üvegre tapadt halacskák belső szervei jól megfigyelhetőek, és feltűnő a sárga halacskák telepakolt sötét gyomra.
 
Megnyugodtam, van ehető alga az akváriumban. Következő dolgom az volt, hogy megszámoljam őket. Nem volt könnyű feladat, de nagyjából 60-an vannak. Egy darab nősténytől azt hiszem nem kevés, de nem is sok. Cáfoljátok meg, ha tévedek.
 
Mivel nem cseréltem vizet egy napig, így neki is álltam, lecseréltem 3-4 liter vizet és az alján összegyűlt mulmot is leszívtam. Úgy néz ki a kicsik rendesen lesz*rják, hogy fogságban vannak, és nem durcáznak, esznek helyette. A vizük 25 fokos, lehűlt a levegő, így a vizük is, de nincs hírtelen hőmérsékletváltozás. Még aznap este adtam nekik szétpréselt, forrázott cukkinit. Nem láttam, hogy foglalkoznának vele, de másnapra úgy láttam, hogy kevesebb van. Ennek ellenére egy kevés lemezes tápot porrá törtem és beszórtam nekik. Természetesen kikapcsoltam a belső szűrő addig. Arra némelyik rácuppant.
 
Raktam 3 követ befőttes üvegbe, és feltöltöttem akváriumi állott vízzel. Ezt péntek reggel csináltam, de egész nap nem sütött a nap, remélem azért vasárnapra lesz rajta egy jó adag alga, bár nem tudom, hogy egy 60 fős csapat mennyit eszik majd le belőle. Ma már szépen süt a nap, és kitettem az udvar közepére, hogy egész nap érje az erős napsütés.
 
Az agyag bujkálót kivettem, visszaadtam az apukának, aki azonnal birtokba vette, kitudja mikor lesz újabb ikrázás. Meg kilyukasztott haltápos műanyag dobozokat raktam be a kicsik medencéjébe, hogy el tudjanak bújni. akkora lyukat csináltam rájuk, hogy a tapadó korongok feje belenyomható legyen, és aztán elfordítva 90 fokot jól oda tudjam erősíteni az üveg falához. Így mesterséges barlangokat csináltam nekik. Volt, amelyikbe kis köveket tettem és így lesüllyedt az akvárium aljára.
 
Ennyi a helyzet, ma adtam nekik egy vékony szelet cukkinit, persze jól megfőztem, de nem nyomtam szét. Hozzá sem nyúlnak, remélem, majd este betámadják, mint éhes kismalacok a moslékot. További terveim, hogy marad a napi 2-3-4 literes vízcsere. Néha adok nekik lemezes tápot, és lehet, megpróbálok majd egy egész JBL Novo Pleco tablettát is bedobni előáztatás nélkül. Változatosan szeretném őket etetni, így megpróbálok beszerezni sütőtököt. Van répa itthon, saját, de azt megeszik, ezt nem tudom. Van a kertben gyermekláncfű, azaz más néven kutyatej. Régen adtam a nagyoknak belőle, forrázottan. Azon gondolkodom, hogy a kicsiknek is ki kellene próbálni. Azt olvastam róla, hogy nagyon sok vitamin van benne. Végül is gondoljunk bele, nem egy hibrid növényről van szó.
 
Legyetek jók! És mindenkinek kellemes hétvégét, és halazást!
 
Born In Flames






Ancistrus L-144 ivadékok
Ancistrus sp. és L144
SQL1: select `neve`, `leiras` from `16_videok` where `neve` like '%Ancistrus%L%144%' or `leiras` like '%Ancistrus%L%144%' or `cimkemondat` like '%Ancistrus%L%144%' order by `azon`, `feltoltve` desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'