FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 


 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,kishalas, ÊkszerteknÅ‘s betegsÊ, Dél-amerikai jellegű akváriumo, malawi ĂŠs tanganyikai halai, Tanganyika tavi sügerek trophe, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Halas és Növényes édesvizi akv, Aranyhalak: etetés, gondozás,

A 10 utolsó kereső szó:

Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Aranyhalak: etetés, gondozás, , ocellatus gold lamprologus agr, DISZKOSZOK!!! NEM A LEGSZEBBEK, Betta tenyÄ‚Ĺ sztÄ‚ĹÂ, Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, DĂŠl Ameikai sĂźgeres akvĂĄriu, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,, kezdetek,régi lakók,és mostani, akvárium Megszüntetve 2012, no

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

450 LITERES AKV AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. blogbejegyzés
CO2 reaktor + a teljes rendszer

Sok akvarista próbálkozott már a CO2 vízben oldásával, hogy minél hatékonyabb legyen és minél kevesebb CO2 távozzon beoldatlanul. Én is kipróbáltam az egyszerű "élesztős" módszertől a nagynyomású palackig mindent. Minél kisebb egy akvárium, annál pontosabban kell szabályozni, az adagolni kívánt CO2 mennyiségét.
Magáról a CO2-ről, annak hatásáról és a mérésekről nem szeretnék írni semmit, hiszen már több akvarista is közölt nagyon sok hasznos cikket (lásd nigro blogját: http://akvarisztika.budapet.hu/2008/09/01/co2-rendszerek/)
Ezt a leírást a barkácsolni kedvelőknek ajánlom, akik némi kézügyességgel és kreativitással rendelkeznek. Az alapötletet az "Aqua Medic" cég reaktora adta, ami persze nem újdonság, hiszen sokan megcsinálták már különböző alapanyagok felhasználásával. Én üvegből készítettem el egy 450 literes akváriumhoz. És akkor lássuk a részleteket:
AquaMedic gyári rekatora
Egy ismerősömtől (aki egy laboratóriumban dolgozik) sikerült szereznem egy 200mm hosszú, 32mm átmérőjű vastagfalú üvegcsövet. A gravírozó készülék gyémántfejű fúrójával a cső aljától kb. 30mm-re egy 5mm átmérőjű lyukat fúrtam, amibe a közismert „zöld színű” műanyag csapban lévő közdugót és 90 fokos könyököt kell majd bedugni.
A legnehezebb feladatnak az alsó és felső rész tömítésének a megvalósítása volt. Mindét végét ugyanúgy kell csinálni, így most csak az egyiket írom le. A „kacatok” között előkerestem egy 100mm hosszú merev és vastag falú (de nem PVC) csövet. Ennek mindkét végét 45fokban „kihegyeztem”, hogy a különböző átmérőjű csődarabokat könnyen rá tudjam húzni.
Ezeket a csődarabokat megmelegítve egymásra kell tolni kb. 15mm hosszan, így biztosan elég merev lesz. Ezt addig kell csinálni, míg a „készített dugó” passzosan bele nem megy az üvegcsőbe.
 
Időközben (azaz a gyakorlatban) jöttem rá, hogy az üvegre fúrt lyuk túl közel van az alsó kimeneti nyíláshoz, így egy olyan üvegcsíkot kellett beragasztanom, ami biztosítja a buboréknak a szabad feljutást úgy, hogy az alul kiáramló víz már ne tudja beszippantani a buborékot.
A zöld közdugót és könyököt szilóval bekenve összedugtam, majd beragasztottam a kis üvegcsíkot. Ha legközelebb csinálnám, akkor az üvegcső belső része felöl a közdugót kiperemezném valami forró eszközzel, hogy a nyomás ne tudja kinyomni. Természetesen most, üzem közben sem jön ki, de nálam a biztonságos száraz működés a legfőbb szempont!
Az alsó és felső „dugó” behelyezésénél a tömítettséget szem előtt tartva fekete szilóval bekentem a dugók külső részét, valamint az üvegcső belső szélére is nyomtam körkörösen egy csíkok, majd összenyomtam őket. A dugót beljebb nyomtam, mint az üvegcső pereme (vagy 10mm-el), mert csak így lehet a biztos tömítettséget elérni, majd ezt a részt kiöntöttem szilóval.
Ezt a reaktort egyaránt lehet kívül és belül is használni, bár én több okból is az akvárium héttere mögött, a vízben helyeztem el. Mivel elég rövid a reaktor, így ha rákötöm mondjuk az 1000 l/h teljesítményű külső szűrőm nyomó ágára, akkor olyan erős lenne a belső áramlás, hogy a kis CO2 buborékokat a kimenő nyíláson kinyomná … arról nem is beszélve, hogy mivel a víz felülről áramlik be és alul távozik, így a sokat hajlított csövekben a szűrő teljesítménye 10-30 %-al is csökkenne! Biolabdát nem tudtam beletenni, mert ehhez túl vékony volt az üvegcső.
Nekem olyan szerencsés a mostani kialakításom, hogy a háttér mögé van telepítve szűrőközeg, ahol a tiszta vizet egy EHEIM Universal 1046-os 300 l/h teljesítményű szivattyú emel vissza az élőtérbe, és erre a szivattyúra van rákötve ez a reaktor.
 
Ennek működéséhez egy kis segítség: a szivattyú a bal oldali ágán szívja be a már tisztított vizet (bár a biztonság kedvéért egy kék szivacshengerrel megakadályozom a „be nem tervezett” dolgok beszippantását), és az alsón nyomja bele a reaktorba. Ide egy „T” elágazást raktam be, amire egyébként nincs szükség ... de ez csak a hosszab használat után derült ki. (Ami miatt beiktattam, arra nem volt jó, így nem részletezem). Szóval a víz felülről beáramlik a reaktorba, és alul lép ki egy balra meghajlított csövön keresztül, ami az élőtérbe továbbítja a vizet. A reaktor CO2 bevezetésére egy visszafolyásgátló szelepet is rákötöttem a biztonság kedvéért.
 
Természetesen ez a leírás az 1.0 verzióra vonatkozik. A 2.0-s verzió csak annyiban tér el, hogy az üvegcső hosszát 300mm-re növeltem, és a CO2-nek a lyukat az alsó 1/3 részbe (az aljától kb. 110mm-re) fúrtam.
És akkor menjünk vissza a CO2 adagoláshoz. Baráti árban (azaz egy üveg pezsgőért) vettem egy üres CO2 tűzoltó készüléket. Szintén baráti árban szereztem egy oxigén reduktort (sajnos csak ilyen volt, de mivel a CO2-t csak nagyon lassan kell engedni, így erre az akvarisztikai célra is megfelelő). Majd a lecsökkentett nyomást egy „Clippard MFC-2” típusú finomállító tűszelepbe vezettem. Ez a szelep teljesen elzárható!
A finoman beállított mennyiséget a világítás időkapcsolójára kötött mágnes-szelep szabályozza. Mivel ez nekem nagyon melegedett, így 3 db (számítógép monitorvezérlőjének hűtésénél használt) hűtőbordát tettem rá.
Majd egy Dymax típusú buborékszámláló következett. Innen ment a reaktorba a CO2. Egy teljes kép a rendszer elejéről:
 

2. blogbejegyzés
Akvárium háttere mögé épített biológiai szűrő

Háttér mögé épített szűrőközeg!

A 450 literes akváriumom hátterének egy ROCKII néven ismert gyári hátteret raktam. A 150cm hosszú felületen elég érdekes alakzatok voltak, így sok kihasználatlan tér maradt a háttér mögött. Az akvárium beindításától kb. egy évig egy 150mm-es átmérőjű 3 utas zárt rendszerű külső szűrő üzemelt hibátlanul, amiről már biztos olvastatok. Később átalakítottam a 3 utast 2 utassá, ami szintén hibátlanul működött. Majd másfél éve eltelte után elkezdtem gondolkodni, hogy a háttér mögötti kihasználatlan részt hasznosítani kellene.

Ezen felbuzdulva (na meg egyéb okokból kifolyólag) nulláról kezdtem el az akvárium ismételt beépítését. Halak ki, víz le, aljzat és minden más ki, akvárium tetejéről a keresztmerevítő le, hátteret kivágtam, tisztítás stb.

Alapos méregetés után a háttér mögötti részben két rekesznyi területet találtam, amit normálisan ki lehet tölteni szűrőközeggel. Ezek a rekeszek 38-40 cm-re vannak egymástól. Elővettem egy 3mm-es üvegtáblát, ami az akvárium tetejéről marad ki és másfél centis csíkokat szeltem le belőle. Ezeket úgy daraboltam szét, hogy pontosan közéférjen az akvárium hátfala és a háttér közé. A lenti képen látható, hogy élére állítva, egymástól kb. 10cm-re egymás fölé (alá) ragasztottam be a feldarabolt üvegcsíkokat, így a ragasztás összefogja a hátteret az üvegfallal (tehát a berakott szűrőanyag nem nyomja ki a hátteret) és a víz is szabadon tud áramolni. Természetesen azért van a képen egymás mellett két sor ragasztás, mert a szivacsokat is ezek tartják.


 
A ragasztást először az üvegfalon kezdtem, majd 24 óra elteltével beragasztottam a helyére a hátteret az üvegcsíkokkal. Ismételt 24 óra száradás és belevágtam a szivacsokat is. Feltöltésnél balról jobbra haladtam. Krumpliszsák be, majd lávakövet szórtam bele. A két rekeszt egy-egy szivacscsík választja el egymástól, de mivel nagy volt a hézag, így ezt egy liter soporax-al töltöttem fel. Lentebb lesz pár képsorozat.

Amit tudni kell, hogy a lávakő behelyezése gyerekjáték volt, de a kiszedését azt hiszem, hogy nem vállalnám, ugyanis a háttér teteje és a hosszanti merevítő között jóformán alig van hely. Terveim szerint SOHA nem kell kiszedni a szűrőanyagot. Legrosszabb esetben csak a több rétegben bepakolt szivacsot kell majd kiszedni, de ha „mattenfilter” elven fog működni, akkor viszont azt sem kell majd takarítani.

És akkor a képek:

hátára fektetve ... a merevítők száradnak
 

hátára fektetve más szögböl...
 

már a háttér is be van ragasztva …


felülről ...


rajzolás és kivágás ...


gyermekeim segítő keze még befért :-)


ismét segítség lávakő pakolásban :-)


és kész ...

Látható, hogy a bal oldalon a szűrőrácson keresztül bejön a víz, majd 2 durva, 1 normál és 1 sűrű szivacs fogja meg a fizikai szennyeződést. Természetesen a rácsokon az 1000 l/h teljesítményű EHEIM Classic 2217-es külső vödrös szűrő, illetve a háttér jobb oldalán elhelyezett 300 l/h teljesítményű EHEIM Universal 1046-os szivattyú is szippantani fogja a mulmot. Terveim szerint a 300 l/h vízmennyiség átemelése (vissza az előtérbe) elegendő sebesség a baktériumok megtelepedéséhez. Az átemelt tiszta víz egy olyan csövön megy vissza, aminek végére egy esőztető van csatlakoztatva.

A háttér mögé másfélszer annyi lávakő ment be, mint a 3 utas külső PVC csöves szűrőbe. Sok sikert és jó barkácsolást mindenkinek!

Köszönet a fiaimnak és a feleségemnek a segítségükért, valamint a mérhetetlen türelmet a 6 hétig tartó felfordulásért amit a nappaliban követtem el!!!
A képeket nagyobb és jobb minőségben a "képek" között is megtalálod.

3. blogbejegyzés
360L hosszú tervezgetés után

Életem során már sok akváriumom volt hol kisebb (30-40 liter), hol nagyobb (450 liter), de még sohasem volt olyan akváriumom, amibe ne lettek volna valamiféle kompromisszumok. Minden akváriumom valamilyen formában már használt vagy csak félig kivitelezett volt.
Sorban:
1) kb. 20 éve 40 literes gyerek akvárium  Szakértelem és internet hiányában nem túlzott sikerrel
2) Kb. 18 éve 100-es állvány és normális világítás nélkül. A szakértelemnek még itt is hiányában voltam.
3) Amikor 15 éve 100 literest eladtam annak az volt az oka, hogy vettem használtan egy 450 literes akváriumot. Azt hiszen ez volt az a pont, amikor komolyabban kezdtem foglakozni az akvarisztikával. Ekkor egy ismerősömtől kaptam egy 160 literest felszereléssel, mert szerencsére megunta , így már egy sügéres akváriumot is ki tudtam próbálni. A lakásunkból költöztünk és a 450 literest nem tudtam volna megfelelő helyre tenni az új helyen, hát fájó szívvel eladtam . Ennek 3 és fél éve, és azóta csak a 160 literes akváriummal foglalkoztam, ami közben profilt váltott a sügérről újra a trópusi halakra.
1 éve már, hogy el kezdtem sóvárogni egy nagyobb akvárium iránt újra, de a tervem az volt, hogy most én építem, és olyan lesz amilyet mindig is szerettem volna.
Mivel elég sokat nézegettem az árakat és termékeket, így gondoltam megosztom veletek a tavaly évvégi tapasztalataimat, vagyis leírom, hogy miből raktam össze, és hogyan az új akváriumomat, hátha valakinek ötleteket tudok adni, vagy esetleg beindítom a fantáziáját egy új tank építésére .
(a fiam is örült az új akváriumnak, mert a 160-ast megnyerte )
 
Akkor sorban az elemek, melyik mennyiért és honnan:
 
Akvárium:
Egy csomó boltot és annak akváriumait átnéztem és megnéztem, kértem egy jó pár ajánlatot akvárium gyártóktól. Az elképzelésem az volt, hogy egy szépen ragasztott gépi csiszolt akváriumot szeretnék, hiszen ez lesz az lakás dísze, és nem szeretnék ezen spórolni. Persze nem is akarok csillagászati összegeket kifizetni egy tankért. A sok ajánlatnak, és néha kézi csiszolású nem túl szép akváriumok nézegetésének a vége a Szeged - Trópusból megrendelt akvárium lett. Vettem egy 120X50X60(magasság) akváriumot, amit a cég ingyen házhoz szállított Szegedről Pestre, ráadásul nagyon szép kivitelben, a piacon elérhető legjobb áron. Ebben azt hiszem verhetetlenek, így megérdemlik a dicséretet. Az akvárium ára: 32400HUF Ajánlom mindenkinek a céget!
A cég oldala: http://www.tropus-szeged.hu/
 
Bocs a képminőségért, de csak telefonnal készültek. Persze mind2 fiam kipróbálta:
 
Háttér:
Nem is tudom hol kezdjem. Végig túrtam a netet, megnéztem kismillió hátteret. Ami egy fontos szempont volt, hogy ne lógjon be az akváriumba 10 és néhány esetben 14 cm-ert, hiszen halaknak szeretnék életteret, és nem sziklákhoz keresek dekor halat. Persze ízlések és pofonok, nekem ez tetszik  Miután végig kutattam mindent, a JUWEL háttér stone lime granite (60x55) szürke mellett döntöttem. Ennek okai, hogy a vastagsága megfelelő, ki lehet fizetni, és az ancik sem fogják megzabálni  Sokat gondolkodtam az építésben is, de mivel művészi adottságaim kevésbé jók, így valószínűleg ebből nem tudtam volna jól kijönni. Mindemellett az hiszem a fórumokon található oktatások és leírások nagyon jók, és nagyon használhatóak, de hát a kézügyesség Ezt is a Szegedi cégtől szereztem be, akik már beragasztva szállították az akváriummal együtt. Ezt is külön köszönöm!
Ennek a pontos árára nem emlékszem, de ezt is sikerült jó áron az említett cégtől beszerezni. Emlékeim szerint 20e volt a háttér, de erre már nem vennék mérget.
 
A cég oldala: http://www.tropus-szeged.hu/
 A termék:
 
Polifoam:
Körbenéztem boltokban, de gondoltam, hátha a "kiadó" ezt olcsóbban tudja pzenetálni. A polifoam.com oldalon találtam egy céget, akik a 9. kerületben árulnak a mintaboltjukban polifoam-ot. Az üzletekben, amit találtam 120X50X1 (1 cm a vastagság) 1750HUF körül volt, a cégnél sikerült beszerezni egy 180X50X12 (1,2 cm a vastagság) polifoamot 800HUF-ért. Máris "kerestem" 950HUF-ot , és maradt a külső szűrő alá is egy jókora darab.
 
A cég oldala: http://polifoam.com/
Kb, így néz ki az akvárium alatt. A vastagságához ha a 18 mm-es bútorlapot nézitek, akkor magáért beszél:
 
Ajzat:
Fekete bazalt és csurgói fehér homok között bizonytalankodtam. Végül az akvaristáról rendeltem egy sráctól bazaltot. Igaz, nagyon sokszor kellett kimosni, mert nem akvarista bolti termék volt, de végső soron elégedett vagyok vele. Végülis 5440HUF -ban fájt a 25kg bazalt zuzalék.
 
A kapcsolat neve : Nem írnék nevet, de az aljatos topic-ban szokott hirdetni :-)
 Vízben így néz ki közelről:
 
 
Világítás:
T8-as csövekben gondolkodtam, a T5-ös kicsit drágállom. A trafón vacilláltam, de ami meggyőzött végül az elektronikus gyújtás mellett azok a következők voltak: Nem melegszik, állítólag kevebbet fogyaszt, hiszen a hő leadást sem kell megtermelnie, nem villog, így a csöveket is kíméli viszont kicsit drágább. Kellett még némi kábel és 1 villás dugó (Obi-ból). Kerestem a weben sok helyen, végül a Tungsramban vettem meg a csöveket és a trafót, az eladó nagyon korrekt, és szerencsére türelmes is a nem túl nagy hozzáértéssel rendelkező vevőkkel is
Termékek:
• 1 db Osram Fluora fénycső T8 30W/77 26x895mm
• 1 db Sylvania Aquastar akvárium fénycső T8 F30W/174 10000K 26x895mm
• 1 db Osram elektronikus fénycsőelőtét T5-T8 QTP5 2x24-39W; T8 2x30W
• 4 db T8 fénycső foglalat páramentes csavarozható
14300 HUF-ból úsztam meg + villás dugó + kábel, így a vége körülbelül :15000HUF volt
 
A cég oldala: http://bolthely.hu/tungsram/és http://www.obi.hu/hu/
 A világításról is egy valamiféle kép:
 
Időkapcsoló:
Sajnos a Baumax-ban vettem meg 680 HUF volt, de ezzel ráfaragtam, mert olyan hangos, hogy tervezgetem a cseréjét.
 
Cég oldala: http://www.baumax.hu
 
Szűrő:
Atman AT-3338 (Aqua-Pro 4 / Evo 2212) FULL az aquadepo-ból évvége felé akciós volt, emlékeim szerint 29000 HUF.
A cég oldala, bár nem hiszem, hogy itt be kellene mutatni bárkinek is: http://www.aquadepo.hu/
 Szekrénybe építve:
 
Bútorlap, szekrény, tető:
Megnéztem sok helyen illetve próbáltam az akvaristán is kérni ajánlatokat, de valahogy az lett a vége, hogy megcsinálom én. Anyagnak a kicsit drágább VASAFA fenyő bútorlapot választottam. A lapszabászat a Célpont Kft Zuglóban. Azért ezt a céget választottam, mert vágattam már több helyen bútorlapot, de ilyen pontosan és szépen még egyik cég sem dolgozott, mint ők. Az akvárium alá egy 3 rekeszből álló csak bútorlapból készült szekrényt készítettem, aminek minden rekeszét ajtóval zártam le. Az akvárium tetejét is én készítettem, amiben apósom "kekszvágó"-jának használata volt a legnehezebb, de ennek köszönhetően 1 darab csavar sincs a tetőben, így sokkal szebb szinte gyári . Arról nem írok inkább, hogy hogy nézett ki a lakás a marótól, de szerencsér e a párom nem volt itthon, és mire haza jött nyoma sem volt a pornak A tető nyitását nem szerettem volna zongorazsanérral megoldani, mert elég nehéz szerelni szerszámok nélkül. A kivetőpánthoz azonban megvolt minden eszközöm, így 3 darab olyan kivetőpántot szereltem a tetőbe, ami a 180 fok-on túl tud nyílni, így praktikus tetőnyitást sikerült eszközölnöm. A bútorlap (szekrény + tető) + 3 kivetőpánt a tetőbe + 4 ráütő és 2 féligráütő kivetőpánt a szekrényhez kb. 32e HUF volt. A célpont Kft-t is bátran ajánlom mindekinek, bár a nyitvatartásuk nem dolgozó barát
 
A cég oldala: http://butorlap.net/kapcsolat.html
Képek:
 
 A spéci kivetőpánt :
Az elkészült szekrény:
 
Refletor:
Hát ezzel nem voltam kibékülve, mert igazán jó áron nem tudtam szerezni. Azt gondolom, hogy ezen termék igencsak túl van árazva minden akvarisztikai kereskedésben. Amikor a kábelekért és villás dugóért voltam az Obiban belefutottam egy olyan dologba, amit hővisszaverő foliának hívnak. Gondoltam veszek egyet és kipróbálom, legfeljebb, később lecserélem. Most már hónapok teltek el és bátran állíthatom, hogy kitűnően működik és nem színeződik el. A fólia a tető egészére elég volt, sőt még maradt is, és mindezt 500HUF-ból megoldottam.
 
A cég oldala: http://www.obi.hu/hu/
 Valahogy így néz ki beragasztva:
 
Kapcsolófal:
Mivel nem szeretem a dugókat kihúzogatni etetéskor, így „terveztem” egy kis kapcsoló falat. Az akváriumba bejövő kábel egy elosztóba megy ami fixen áram alatt van. Ezt követi egy kapcsoló, melyre egy további elosztót kötöttem. A világítás a fixre van rátéve időkapcsolóval, a szűrő pedig a kapcsoló után, így ha etetés van csak kinyitom a szekrényajtót lenyomom a kapcsolót és meg is szűnt a víz keringetése. Etetés után (sajnos egyszer már elfelejtettem) visszakapcsolom és minden a régi kerékvágásban van. Ehhez a szükséges kapcsolót és a 2 szerelhető elosztót az OBI-ban vettem, nagyjából 2000HUF-ból. Mindent felszereltem a bútorlapra belülre, így nincsenek felesleges kábelek, és villannyal kapcsolatos problémák.
 
A cég oldala: http://www.obi.hu/hu/
Így sikerült:
 
Összességében az egész mutatvány a alábbi összegbe került, de a látvány megéri. Talán 1-2 dolog lehetett volna olcsóbb, de mivel inkább a minőségre próbáltam törekedni, így sikerült.
Termék                                   Ár
Akvárium                          32400
Háttér                               20000
Polifoam                                800
Aljzat                                   5440
Világítás                             15000
Időapcsoló                              680
Külső szűrő                         29000
Bútorlap + egyéb eszközök 32000
Reflektor                                 500
Kapcsolófal                           2000
Munkadíj                                    0, de jól esett a barkácsolás :-)
 
Összesen: 137820 HUF 
 
 
Remélem hasznos volt a cikkem, és 1-2 ötletet tudtam adni az új építőknek.
 
Az akvárium beindításáról, és az élőlényekről későbbi részekben írok, ha van rá érdeklődés
 
 Ja majdnem lemaradt a végeredmény!!!
Ilyen lett:

4. blogbejegyzés
100 x 40 -es akváriumtető készítése házilag

Sokan készítettek már akváriumtetőt házilag, így én is kipróbáltam. Fontos szempont volt, hogy az akváriumszekrény és a tető egyszínű legyen (a többi bútorral együtt), és a tetőn csavarozás nyomait ne lehessen észrevenni.
Erre két megoldás létezett:
  • bármilyen színű farostlemezt használok, amit rácsavarozok a keretre, majd ezt középbükk színű öntapadós tapétával bevonom,
  • vagy eleve középbükk színű anyagból vágatom ki a farostlemezt, de ekkor nem csavarozhatok, csak a ragasztás jöhet szóba.
Én az utóbbit választottam. A farostlemez levágását alapos tervezés és számolgatás előzte meg. A tető felső része két részből fog állni, mint a gyári „Diversa„ tetők. (A másik, 450 literes akváriumom tetején egy ilyen gyári tető van, ami akkor 50e ft volt. Többek között emiatt nem vettem erre tetőt, inkább barkácsoltam egyet.) Tehát ez a felső, két részből álló borítás belesüllyed a tetőbe. De akkor lássuk a képeket, melyek önmagukért beszélnek.
Anyagok :
  • 20 x 20 (mm) –as fenyőlécből 6m
  • 20 x 40 (mm) –es fenyőlécből 1m
  • Farostlemez (1200 ft)
  • Szilikonos akváriumragasztó
  • 8db Sarokvas
  • 1db T8-as ORSAM elektronikus előtét (4200 ft)
  • 1db 90cm-es T8-as ORSAM Fuora fénycső (2200 ft)
  • 2db T8-as csavarozható foglalat (140 ft) (direkt nem páramentes foglalatot vettem, mert az akváriumon van üvegtető)
  • 1,5m 220V-os vezeték dugvillával
Anyagok egy része
 
Először a keretet készítettem el, abból is a rövidebb oldallal kezdtem. A reizercsavarok fejét besüllyesztettem, becsavarás előtt előfúrtam, nehogy szétrepedjen a fenyőfa.
Rövidebb oldal csavarozva
 
 
Illesztés
 
Rövidebb és hosszabb oldal összecsavarozása
 
Sarokvas elhelyezése
 
A keret kész
 
Hátfalon a csövek kivezetéseinek a kifúrása
 
majd kivágása
 
Ragasztás megkezdése előtt a borítást ráillesztettem a keretre, majd körberajzoltam az illeszkedéseket, így pontosan tudtam, hogy hová kell ragasztót felvinni.
Ragasztó felvitele
 
Az egyes oldalakat egy-egy nap különbséggel ragasztottam össze, és sajnos egy átlátszó és egy fehér szilikont kellett használnom, mert ez volt otthon és mindkettő már korábban használva volt.
Szárad a ragasztás
 
A világítás alkatrészei
 
A vezetékek rögzítését tűzőgéppel csináltam.
Bszerelve, vezetékelve
 
Az előtét fölötti fa összekötőn látható jópár fekete paca. Ez szilikon ragasztó, és azért került rá, mert volt egy kis görbeség a fának. Kicserélni már akartam ... maradt a korrekció. (na ez már gányolás, de a tető takar)
Felrakva, de még felső borítás nélkül
 
Közelről
 
Összhangban

5. blogbejegyzés
Hordós szűrés.

Azért írom ezt a blogot, mert már páran érdeklődtek, hogyan kell hordós szűrést csinálni. Tapasztalatom szerint 200 literes akvárium alatt nem érdemes ilyet csinálni, érdemesebb egy gyári szűrőt venni! (Evo/Ataman) Akinek nincs barkács hajlama az hozzá se fogjon.
 
 
Kezdeném a hordóval, két változat kapható. A csavaros tetejű és a bilinccsel zárható. A csavaros tetejűt nem ajánlom, mert nem lehet szivárgásmentesen lezárni, nekem legalábbis nem sikerült. Tehát marad a 30 literes csatos hordó ami kb. 4500 ft. (persze lehet nagyobbat is venni de szerintem 1000 literes akváriumig felesleges)
Ennél a fajta hordónál is azt vettem észre, hogy nem zár tökéletesen, ezen úgy segítetem, hogy egy vastagabb cipőfűzőt tetem a gyári tömítés alá. Kétféle képen lehet a csövezést megcsinálni. Alul megy be a víz és fülül távozik, nem tudom miért, én a bonyolultabb verziót választottam és a hordó tetejére tettem a szívó és nyomó ágat. Ezt úgy oldottam meg, hogy vettem 3/4-es és 1/2 locsolótömlő csatlakozókat párban és a hordó tetejét két helyen kifúrtam ághely fúróval.
A lyukakba beletekertem a csatlakózókat és alulról rátekertem a másik részüket, tömítésnek teflon szalagot használtam. Szívó ágnak egy mosógép lefolyócsövét használtam ami egy gégecső és 3/4 méretű. kb. 700ft
A gégecső egy darabját levezetem a hordó aljába a másik végét rányomtam a hordó tetejébe erősített tömlő csatlakozóhoz. Egy kör formájú vödör alját levágtam 5 cm vastagságba és sok lyukat fúrtam rá, ez lenne az ülepítő.
 
Erre helyeztem 5 liter kerámia gyűrűt amit egy villanyszerelő barátom szerzet, ez jól megkavarja a vizet és a nagyobb szennyeződések jobban leülepednek.
A következő szűrő anyag 10 liter agyag granulátum (kb. 2000ft) ami kiváló biológiai szűrőanyag. Érdemes használat ellőt kimosni és kifőzni. Egy kertész barátom mondta, hogy ez van olyan jó mint a gyári akvarista bioszűrő anyagok, persze ezen kijelentésemért kapok majd fejmosást néhány akvaristától! :))
Ezután következet a jó öreg krumpliszsák, majd durva és finom szűrőszál.
A hordó tetején lévő tömlő csatlakozókat először akvárium ragasztóval tömítetem de ez egy pár nap alatt levált és szivárogni kezdet, ezután kétkomponensű epoxi ragasztóval próbálkoztam de ez sem lett tartós megoldás. Egy ismerős felvilágosított, hogy ezt a fajta műanyagot nem lehet ragasztani, csak anyagával hegeszteni. Ezután a vízszerelésben ismert teflon szalagot használtam tömítésre, ez már beváltotta a hozzá fűzőt reményeket és nem szivárgott. Aki úgy dönt, hogy fölül vezeti be a szívó csövet a hordóba az mindenféleképen gége csövet használjon mert ha sima gumi csővel csinálja, akkor összeszereléskor nem tudja úgy összerakni, hogy ne törje meg a csövet. Nyomóágnak átlátszó gumi csövet használtam 1/2-es méretben. A kétéltű szivattyú 1000l/h-s, ahogy számolgattam a hordó kerületéhez és űrtartalmához kb. ez a megfelelő Hailea HX-6520 (6240 Ft akcióban http://www.akvariumplus.hu ) Nem a leghalkabb ez a típus, de nekem a dolgozó szobában van így nem zavaró. A szűrő nagyon hatékony gyönyörű tiszta vizet csinál a halak nagyon jól érzik magukat. Tesztekkel nem mértem a vizet. Én eső vizet használok az akváriumba vagy Pí vizet, mert nálunk nagyon ronda a csapvíz. Remélem érthetően írtam le mindent, ha kérdésetek van csak bátran!
 
Üdvözlettel Mihalecz Zsolt
 

6. blogbejegyzés
Peltier hűtés házilag.

Egy éve indítottam az akváriumomat, a nyári hőségben. Szokásos dilemma, mivel hűtsek? Jégakkut próbáltam, nem túl hatékony. Ott kell lenni mellette és cserélgetni. Ventilátoros hűtéssel nagyon párolog a víz, ettől keményedik, nálam meg úgyis elég kemény. A fix, gyári lámpás tetővel meg nem fér össze. Vagy világítok, vagy hűtök. Radiátoros hőcserélő. Volt egy régi hűtőszekrényből kiszuperált hűtőrács (ami a hűtőgép hátulján van, fekete és sok görbe cső kanyarog benne egy síkban). Gondoltam, belevezetem a vízet, ventilátorral fújom és visszavezetem. De kicsi az áteresztő képessége, de főleg attól féltem, hogy ez rézből van és kioldódik belőle, a halak meg réz mérgezést kapnak.
Idén már komolyan gondolkoztam egy szoba klímán is. Már akciósan lehetett kapni kb 45000Ft-ért egy nagy barkácsáruház láncban (a márkája elég felejtős, ennyiért). Így én is jól járok, a lakással együtt (mind az összes 28m2) meg az akvárium is hűvösben van. Bár én bírom a meleget, csak nagyon muszályból vennék klímát. Tehát ennél olcsóbban kell megépíteni egy hatékony hűtőt. A gyári akvárium klímákról most ne beszéljünk, érthető anyagi okok miatt!

Már a kezdetekben piszkálta a fantáziámat a peltieres hűtés. Csináltam is egy korai verziót, de nem váltotta be a reményeket. Ez úgy működött, hogy egy aluminium tömbön átfúrtam két alu csövet. A belső szűrő kifolyójából pvc csővel vezettem a vízet az egyik alu csőbe, a cső túlsó végét pvc csővel visszavezettem a másik alu csőbe, onnét vissza az akváriumba. Az alutömb és egy processzor hűtőborda közé volt a peltier elem beszorítva. Nyilván a hideg fele az alut hűtötte, a meleg fele a hűtőborda felé nézett. A hűtőbordát egy hozzávaló ventilátor fújta. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a víz keveset töltött az alutömbben, a víz gyorsan átfolyt rajta, és hamar visszamelegítette. A hűtőborda-ventilátor kevésnek bizonyult. A Víz kivezetés-bevezetés kb 2x70cm szigeteletlen pvc cső.

Idén új megoldás jutott az eszembe. Bár eddig még több héten át tartó kánikula nem volt, de megcsináltam. Itt is az egész alapja egy 120x70x20mm-es alu tömb. Itt is az alutömb és az előző verzióban használt proci hűtőborda közé van a peltier elem beszorítva. Úgy, hogy négy csavar van az alutömbön átfúrva (csak furat) a peltier elem mellett. A hűtőbordába a csavarok számára meg menetet fúrtam. M3,5 csavar elég hozzá. Erről a hűtőbordáról levettem a ventilátort. Vettem egy brutális PC processzor hűtőt! (Ha nem válik be még mindig áttehetem a számítógépembe.) Ez egy Noctua NH-U9BSE2 hűtő, jó mind az Intel, mind az AMD akváriumokhoz :) Jó nagy hűtőtorony van hozzá és két zajtalan ventilátor. Ezt a hűtő egységet az alutömb másik oldalára szereltem a hozzá adott rögzítő szerelvényekkel. Én az AMD procira való felfogató íveket használtam. Itt is M3,5-ös csavart használtam. A csavart át kell dugni a felfogató íveken, kihézagolni alátétekkel és az alutömbbe menetet fúrni a csavar számára. A peltier elem mind két oldalára és a hűtőtorony talpára kenjünk hővezető pasztát vékonyan a jó hőátadás érdekében! Ezt egyébként adnak a hűtőhöz. A felfogató ívek és a hűtőtorony talpa közé be lehet dugni egy-egy 6-os alu rudat, ez fogja tartani az egészet az akvárium fölött. Úgy állítsd be a vízszintet, hogy a víz a lenti hűtőbordát épen ne lepje el (a peltier ne kapjon vízet, bár gyárilag jól van szigetelve). Merjél le a vízből, vagy tegyél valamit a rudak alá. Most nézd meg a képeket, mert már jobban nem tudom elmagyarázni!
Kell hozzá (recept):
- 1 db peltier elem 50x50x4,5mm 79,1W (15,4V, 8A). Beszerezhető a Conrad-nál 7990Ft
De ha teheted, inkább a nagytestvérét vegyed! Ez 49,5x49,5x3,9mm 123,5W (15,4V, 14A) 9990Ft. A piros vezeték a +12V a fekete a GND. Hogy melyik fele mit csinál, azt észre fogod venni, ha egy kicsit bekapcsolod üresen.
- 1 db PC tápegység. Lehet használt is bontóból. Kb 3000Ft. Fontos, hogy 12V-on tudjon 8(14)Ampert. Ez a régebbiekre, gagyibbakra nincs ráírva. Ez min 350-400W-os tápegység. Az új (ATX) tápegységeknek nincs bekapcsoló gombjuk, mert a számítógép alaplapja kapcsolja be őket. Úgy lehet őket bekapcsolni, hogy a 20 pólusú nagy csatlakozón egy dróttal összekötöd a zöld vezetéket az egyik feketével. Ezek a tápok csak akkor indulnak el ha terhelés is van a kimenetükön, üresen ne kapcsold be! Ha minden jó, akkor el kezd forogni a ventilátorja. A 12V a lapos, 4 pólusú csatlakozókból nyerhető. A sárga a +12V, a fekete a GND.
- 1 db Noctua NH-U9BSE2 processzorhűtő 15400Ft (pl QWERTY, Mammut) A ventilátorokon a piros vezeték a +12V, a fekete a GND.
- 1 db processzor hűtőborda kb 70x70mm felületű. Bontóból, ~500Ft. Ez elég nagy a hőátadáshoz és menetet is lehet bele fúrni a peltier mellé.
- 1 db 120x70x20mm-es alu tömb (a réz még jobb). (volt otthon) A méretek nem túl lényegesek csak ráférjen minden.
- 8 db M3,5x30-as csavar (lehet M3-M4 is), alátétek (A patikából  )
- 1 db 1m hosszú 6-os alu rúd. Barkács áruházból. ~500Ft. Félbevágni, a lényeg, hogy átérje az akváriumot biztonságosan.
- vezeték a peltier bekötéshez, sorkapocs (csoki), csatlakozó a PC táphoz, az apa fele kell (Lomex)

A peltierre maximum 15,4V kapcsolható, de ilyen táp ekkora terhelhetőséggel nem igazán szerezhető be! Ezért csak a PC táp jöhet szóba a 12V-tal (olcsó, elég erős, zárlatvédett...). Ezért a 79,1W-os csak kb 62W-ot, a 123,5W-os kb 96W-ot ad csak le. Ezért vedd a nagyobbat!

Mit tud? A 79,1W-os 12V-ról. Teszt: 2L víz a műanyag lavórba. A környező levegő 25Cfokos, fél óra alatt 27Cfokról 18Cfokra, egy óra alatt 14Cfokra hűtötte. Az 50L-es akváriumban óránként 1Cfokot hűt. Nálam a 28Cfokos vízet 3 óra alatt lehűtötte 25Cfokosra. Az egészet célszerű úgy elhelyezni, hogy a vízbe lógó hűtőborda a szűrő vízáramába kerüljön, a hűtőtorony ventilátorai meg szabadon tudjanak fújni a víz fölött, mert a párologtatás is segíti a hűtést! Nem olyan nagy a teljesítménye, hogy termosztáttal kelljen vezérelni, mert elég lassan hűt. Bár egy nano akváriumnál szükség lehet rá. Ha jól kitapasztalod elég lehet manuálisan kapcsolgatni, vagy egy kapcsolóórával.

Ezek után mindenki döntse el magának, hogy megfelelő e neki ez a hűtés, ennyiért...
Több száz literes akváriumokhoz biztos nem ajánlanám ezt a hűtési módot. Figyelembe véve a bekerülési költségeket, a fogyasztását, a hatékonyságát max 100L-ig működőképes lehet a rendszer (szerény véleményem szerint, bár olyan sok tapasztalatom még nincs).

És még felhívnám mindenki figyelmét az érintésvédelmi szabályokra! Vízzel és árammal dolgozunk, a kettőt meg távol kell tartani egymástól. Az áramot az embertől is távol kell tartani...
Mindent csak saját felelősségre, ha nincs meg a kellő tapasztalatod, vagy bátorságod, inkább el se kezd... Sok sikert !

7. blogbejegyzés
Sufni-tuning LED-es móka

Miután feltettem képeim a sufni-tuning LED világításomról, néhányan kértétek, osszam meg a teljes leírást, íme:
 
Tavaly, az akváriumszett keresgélése közben meglepődve tapasztaltam, mennyit dob az árán a csöves világítással szerelt tető. Na, ennyit semmiképp sem akartam adni érte, és mivel fontos volt számomra a villamos fogyasztás minimalizálása, úgy döntöttem, csinálok egy egyszerű LED-es fényforrást.
A feladatra LED tekintetében az általam használtat találtam legalkalmasabbnak. A nagy fényerejű gyenge, a power LED-ek viszont iszonyat drágák. Véleményem szerint az ún. High-Flux vagy Super Flux LED lehet megfelelő ilyen célra.
 
Az általam használt LED adatlapja:
 
http://www1.futureelectronics.com/doc/PHILIPS%20LUMILEDS/LXCL-PWF3.pdf
 
Érdekesség, talált infók:
http://terminal.hu/Hirek/Bejegyzes/31896
http://www.egyeni.hu/?aramgeneratorok,29
http://www.egyeni.hu/?aramgenerator-led-hez,18
 
Amik szerintem alkalmasak lehetnek még:
http://www.ledmaster.hu/led/super-flux-led/1-chipes-super-flux/bj1264uw-40-3mm-super-flux-led-55/4
http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&cid=206416&pid=181800
http://fipevill.unas.hu/spl/607450/SMD_LEDek
http://www.hestore.hu/termek_10029507.html
http://www.hestore.hu/termek_10025840.html
 
A PHILIPS LUMILEDS Luxeon FLASH3 tavaly 85Ft körül volt, most viszont sajnos egyetlen hazai kereskedőnél sem találtam meg. 1W-os, mobilkészülékekben használják vaku gyanánt. Ezt a teljesítményt csak impulzusüzemben tudja leadni, arra találták ki, de egész jól muzsikál fény tekintetében jóval kisebb áramerősséggel hajtva is.
Hűtésre sem szerettem volna gondot fordítani, épp ezért úgy van beállítva áramköröm, hogy folyamatos üzemben hűtés nélkül se károsodjanak a LED-ek.
Immáron egy éve működik így, napi 12-16 órában üzemel – szerintem jó pár évig még fog is – algásodás csak közvetlenül a LED-ek alatt, a fedőüvegen tapasztalható, növényből pedig ajándékoznom is kellett, mert kinőtte a medencét.
 
Nem vagyok biztos benne, nagy (magasabb) medence világításához nem ugrana drasztikusan a LED-ek száma, kisebb akváriumokhoz szerintem mindenképp megfelelő.
Az ilyen jellegű barkácsolás nem nélkülöz némi elektronikai alapot, úgyhogy aki ilyen barkácsolásba vágna, csak körültekintően, tartsa be az alapvető érintésvédelmi szabályokat! Ha nincs ilyen irányú szaktudása, tapasztalata, kérjen segítséget!
  A kapcsolási rajzot megpróbálom érthetően közölni. Ez a fotók között található: Teknika/LED-es móka
Néhány kolléga biztos megorrol rám az egyszerűségért, hogy „Hé kishaver, nem PWM-el kéne inkább a LED-eket hajtani?!” Hát igen. Úgy is lehet, de szerintem így is, hiszen jól működik. És a lehető legegyszerűbb.
 
Tehát:
A LED nagyjából 3Volton megyeget, nekünk ez csak a tápfesz mértékéből érdekes. Én ötös soros csoportokba rendeztem a LED-eket, hogy ne legyenek nagy áramok, és trafót is egyszerűbb ilyen értékre találni. A tápfesz (Út) így kb. 5*3V+1,2V a tranzisztoron = 16,2V – na ettől lehet egy picivel - 1-2 Volttal - magasabb, és kész. Nálam a trafó 15V-ot tud szekunderoldalon 7VA-el, a tápom így 15*1,41=21,15 V. Az 1,41-es szorzó a Graetz egyenirányító hídkapcsolás sajátossága. Nekem ettől alacsonyabbra sikerült a táp, pufferkondinak csak 470 uF-at használtam (ez volt). Az se jó, ha sokkal magasabb, ugyanis a plusz feszültség a LED-ek áramával a tranzisztort fogja fűteni. Azt meg ugye nem kell… 21Voltos tápfesznél a tranzisztoron majdnem 1,5Watt melegszik el fölöslegesen, úgyhogy ilyen elrendezés esetén törekedjünk a 19Volt körüli tápfeszültségre. Érdemes lehet a tápfeszt stabilizláni is (stabkocka, zener), jelenlegi formájában észrevehetőek az esetleges hálózati ingadozások, bár nálunk ez nem annyira jellemző. Én törekedtem a minimumra mindenből, az alkatrészek nem is NYÁK-ban vannak, hanem csak „úgy behajtogatva” a dobozba.
 
Ami minket jobban érdekel, az az áramerősség, ezzel érdemes a LED-eket szabályozni (PWM-en kívül), ezért is alkalmaztam a legegyszerűbb áramgenerátoros megoldást.
Az általam használt LED folyamatos üzemben – hűtés nélkül - 100 mA felett kicsivel kezd túlmelegedni és tönkremenni. Bár csúcsban, impulzusban káprázatos fénye van („vaku mód”, itt 1W-ot fogyaszt), én megelégedtem a 60mA-es vezérléssel (kb.0,18W), itt is meglepően fényes és NEM MELEGSZIK! Sőt, sejtem az élettartamára is jó hatással van. Így 20db elég az – igaz kicsi - 54literes medencémhez.
Az ötös csoportok négy ágban vannak, ez 4*60mA=240mA maximum, ez az Icmax. Ahhoz, hogy ezt ne lépjük túl, szükség van a potenciométer mellé a bázisáram korlátozására szolgáló Rmin-re, ez a kapcsolás legfontosabb eleme. Értékét a tranzisztor h21 paramétere (szokás még „bétával” jelölni), azaz kisjelű áramerősítési tényezője segítségével határozhatjuk meg. Ezt multiméterrel mérhetjük, a képletek pedig az ábráról leolvashatók – Rmin=(Út-0,6)/(Icmax/h21).
Ha megvan, bekötjük a potit is maximális értékkel, és mindenképpen ellenőrizzük le a maximális áramot multiméterrel, a potit lassan csavarva fölfelé. A 90mA-t lehetőleg ne lépjük túl LED-soronként! Ha sok, korrigáljunk a korlátozó ellenálláson (Rmin)! Ennek értéke egyébként meghatározható „saccolással” plusz méréssel is: 100-as h21-el számolva, poti leteker, árammérő figyel, óvatosan állítjuk a potit, a kívánt értéknél lekapcs, poti és ellenállás együttes értéke lesz az Rmin.
Az Rmin és P értékét nem tüntettem fel a rajzon, egyrészt mert szét kellene szedni hozzá (nem volt egyszerű betömködni az alkatrészeket), másrészt úgyis egyénileg kell meghatározni az adott kapcsoláshoz.
Biztos, ami biztos alapon nem árthat olvadóbiztosítók elhelyezése ide-oda (F).
 
Tranzisztorként bármilyen npn teljesítménytranzisztor megfelel, ami legalább 10Wattot bír. Nálam egy 100W-os típus van (enyhén túlméreteztem), de ez volt kéznél. Ezt tegyük kisebb hűtőbordára (az enyém kb. 6x8cm), mert a fél-egy watt hőtöbblet is okozhat hőmegfutást, tönkreteheti az egészet. Nekem épp csak langyos a tranzisztor, de épp a hűtőbordának köszönhetően, anélkül lehet már kiszállt volna az egész cuccból a füst, amivel működik…
Természetesen pnp tranyóval is működik, csak némiképp változik a kapcsolás.
A LED-ek száma is elrendezése is mennyisége is lehet tetszőleges, csak akkor egyedileg kell hozzá tápot méretezni, vagy fordítva, adott trafóhoz is kiszámolható a maximális LED mennyiség és az optimális elrendezés.
Én a LED-eket egyébként kis, kb. 0,5*1cm-es NYÁK lemezekre forrasztottam föl a könnyebb szerelhetőség érdekében (SMD lévén nem is tudtam volna másképp), az armatúrában két sorban egyenletesen elosztva szereltem. Mivel elég erőteljes a szúrófényhatása – ha én hal lennék, nem tetszene- a LED-ek alá fényszóró fóliákat helyeztem (ilyen opálos-tejfölös izé).
A későbbiekben tervezem a fénytáp továbbfejlesztését automata napfelkeltével és naplementével (Én is utálom, ha felkapcsolják a villanyt, mikor még alszom). Van néhány alapötlet, de még keresgélek.
Lehet, spektrumában alulmarad a jófajta csövektől, Lumeneket sem számoltam, meg mindenféle faktorokat, tényezőket - de az akváriumban ránézésére világos van, alga nuku, a növények fejlődnek, a halak látnak… Összesen kb. 4 Wattot eszik, és a LED-eken kívül a trafót kellett még beszereznem, ami kemény 800 Ft volt az egyik aukciós oldalon. Persze, ha nem LED-eket használtam volna, valószínű vettem volna egy fénycsöves stekklámpát, vagy ahogy egy kollégám mondta, konyhastúdióban 1600-ért egy csöves armatúrát, aztán xilót neki…
Szóval nekem megfelel, szerintem a kis világnak is ott az üvegfalakon belül…
Aki lát benne fantáziát, annak sok sikert a barkácsoláshoz!
 
 
 
 
 

8. blogbejegyzés
Lassan, de biztosan!

 Sziasztok!
 
 
Mivel már egy jó ideje nem írtam blogbejegyzést, ezért úgy láttam, hogy ideje pár sort írni, mi is történt a legutóbbi posztom óta.
 
 
Növényzet
 
 
A növények elrendezését kicsit átalakítottam. Az akvárium két bal sarkában lévő Cryptocoryne affinis-t kivettem, a háttérnövényekkel együtt.

 
A háttérnövények összes új hajtását levágtam és visszaültettem az akvárium hátuljába, így lett 13 szál, amivel még dúsabb lesz a háttérnövényzet.
 
 
A jobb elejében lévő Cryptocoryne Willisii-t kivettem és egy gömbmoha került a helyére.
 
 
Az előtérbe került még Lindernia rotundifolia.
 
 
 
 
Ha emlékeztek még, akkor egy korábbi bejegyzésemben említettem, hogy csináltam jávai mohafalat. Hát eddig nem sok pozitív tapasztalatom van vele kapcsolatban, mert eléggé lassan nő és nem felfelé áll, hanem az összes szára lefelé kókadozik.
 
 
 
 
Mondjuk most a világítást lentebb engedtem, így 5 centiméterre van a víz felszínétől és CO2-t is adagolok a vízbe, hátha így megoldódik a probléma.
 
 
Szén-dioxid
 
 
A CO2-rendszerem eléggé kezdetleges volt, ezért eldöntöttem, hogy csinálok egy egyenletesebb adagolású élesztős rendszert. Ennek összeállításához Killer81 blogját vettem segítségül.
 
 
Néztem interneten az akváriumhoz Nano diffúzort. Találtam is, csak egy kicsit sokalltam az árát (3450 Ft). Gondoltam, megnézem pár aukciós oldalon (magyar), hátha találok olcsóbban. Rá is akadtam egyre, de mire lejött volna hozzám, így is 2000-2500 Ft-ba került volna.
 
 
Mivel nekem eléggé szűk a költségvetésem, ezért ez is drága volt. Végül bátyámtól kértem segítséget, aki kint van Angliában és ő E-bay.com-on rendelt nekem újonnan Hong Kongból két darabot, ami szállítással együtt került 1200 Ft-ba.
 
 
 
 
Az összeszerelést nem írom le, mert az Killer blogjában megtalálhatjátok. Az én rendszeremben az a különbség, hogy amibe élesztős lötty megy, az nem kólás üveg, hanem két darab másfél literes boros üveg, azt gumidugóval zártam le és ezen keresztül vezettem át a gumicsövet.
 
 
Tapasztalat: A két üveges rendszerből csak az egyik üveget hagytam meg, mert úgy túl sok szén-dioxid oldódott a vízbe. Egy üveggel kifogástalanul működik.
 
 
Én a cukros zselatinos keverékemet csak 25g zselatinnal csináltam Killer81-el ellentétben aki 40g-ot ajánl, mert így az élesztő könyebben oldja ki a zselatinból a cuccot, így "kondisabb" lesz a rendszer.
 
 
Így néz ki:
 
 
 
 
Világítás
 
 
A világításon csak annyit változtattam, hogy a „kartonbúrát” fémre cseréltem, és belsejét bevontam tükörfóliával.
 
 
 
 
Utólag is köszönöm Killer81-nek, hogy megosztotta a tapasztalatait, mert nélküle nem jött volna össze a co2 rendszerem!
 
Másik embernek akinek köszönöm az  Norbi_0001.

 
Következő cél: Egy 75 literes akvárium beindítása.
 

9. blogbejegyzés
Ázsiai Barangolás 1.rész

Az elmúlt mintegy két hetem, párom kíséretében Ázsiában-Malajziában töltöttem, bejárva az országot, meglátogatva több vizes élőhelyet és díszhal tenyészetet, exportőr céget.
A soron következő néhány írásomban ezeket szeretném sorra veni. Nem feltétlenül időrendileg, inkább tematikusan. Írva olyan dolgokról, mint hideg, lágy vizű hegyi patakok, ahol csak a Pseudogastromyzonok élnek meg, írva brakk-vizes területekről, ahol az évszak nem kedvezett a mangrovemag gyűjtésnek… sorra venni Malajzia aktuális halas trendjeit(arrowana, diszkosz, koi), érdekességeit. Mindezt úgy 2-3 hét alatt 4-5 blog terjedelemben. És persze majd beszámolni a hozott halakról, csigákról is!
Néhány napja Kuala Lumpur külvárosába vezetett utunk, ahol a taxis már messziről az autópályáról mutogatott egy zöld hangár épületre, mondva, oda kell eljutnunk. A következő egy óra azzal telt, hogy a megfelelő lejárót megtaláljuk, körözve a pályán ide-oda, próbálkozva már földutakkal is, mindhiába. Így több telefon után későbbi idegenvezetőnk inkább elénk jött, mintsem még órákig várakozzon.
A találkozó nem volt előre lefixálva, egy helyi kereskedő irányított tovább, ha már ott vagyunk, nézzük meg az általam egyébként korábbról ismert exportőrt is, elvégre nagy cég és nincs olyan messze. Mindezt a maláj vendégszeretet és kedvesség minden elemével. Ha már ennyit utaztak egész Európából, ne maradjanak élmények nélkül!
A kérdéses export telepen délután 5-6 körül lévén mindössze egy irodai dolgozó volt bent, valamint 5-6 a halak körül szorgoskodó helybéli, így némiképp mázli is volt, hogy a munkaidő után érkezve még sikerült bejutnunk.
A cégről azt érdemes tudni, hogy több magyar nagykereskedést is ellátnak halakkal, de az export tevékenység csak egy kis részét teszi ki a profiluknak, sokkalta fontosabb a helyi boltok ellátása, ideértve a szaküzleteket is! Ennek megfelelő a telephely felosztása is. Tenyésztéssel, szaporítással egyáltalán nem foglalkoznak.
Az elhúzható kapun mindössze egy kis tábla hirdeti a cég logójával, hogy itt halakról van szó és nem vas-felvásárlásból élnek. Bent tágas parkoló ahonnét jobbra és balra is egy-egy hangár épület nyílik. Az első ajtó 2cm vastag üveg, belépőkártyával, kóddal nyitja ki idegenvezetőnk, aki egyébként a könyvelési osztály egy dolgozója, de némileg a halakat is ismeri.

Bent számos dolgozó munkahelye, fehér fél-falakkal elválasztva egymástól az íróasztalok, számítógépek. Na itt ülnek a sales és customer-service dolgozói, innét intézik a bejövő megrendeléseket, új potenciális üzletfelek keresését, de még a légitársaságokkal való kapcsolattartást, export procedúrát is.
Innét tovább van a tárgyaló terem, ahol elbeszélgettünk, honnét jöttünk, miért, ki adta meg a címüket, mit szeretnénk látni (leginkább mindent) stb.
Tisztázva, hogy főleg baráti látogatás, körülnézés a cél, noha már néhány alkalommal került hozzám az ő halaikból, de önálló importot az eddigi tapasztalatok alapján nem valószínű, hogy csinálnék nem is próbáltak jobban győzködni, majd meglátom, mit tudnak kínálni. Kövessük…
 
A nagyker
Az első terem, rögtön az irodák után teljesen nyitott, nincs ajtaja, annál több ventilátor a szellőzésért. Az épület hosszával párhuzamosan 3-4 nagyon hosszan futó állványsor, becsövezett, lapos, nagy alapterületű akváriumok, egy alsó kb. bokától térdig érő szinten és egy felső, kényelmesen elérhető kb. könyök magasságig érő sor.

Minden akvárium elején egy lamiált kártya. Halfaj, darabszám, érkezés, beszállító, használt vízkezelők, vegyszerek, etetés, elhullás: 1. nap, 2.nap, 3.nap, később…
Itt a helyi kereskedések számára tartogatott halak voltak, amelyek nem vagy csak külön kérésre kerülnek exportra. Az ember, ha ázsiai díszhalra gondol, akkor gyakran a gmo dániókra, festett halakra, papagájsügerekre,torzókra asszociál, merthogy ott nyílván az a divat.
-Cichla ocellaris növendékek


Ezzel szemben itt ezeknek nyoma sem volt! Albínó neonhal, albínó kongó lazac, tüdőshalak, nagyon szép xifók, minőségi ramirezi, márványsügér több változatban 3-tól a 18centis méretig, extrém jó kondícióban, érdekes garnélák, nagytestű rákok, ezüst arrowanák, kiemelkedő minőségű aranyhalak! Egy alsó akváriumban volt narancssárga, festetlen papagájsügér is, talán 20 egyed. Inkább elrejtve, mintsem kínálva a vevőknek.

Afrikai sügérből is meglepően szép felhozatal volt, főleg a 10-15cm-es mérettartományban különféle mbunák, császársügerek, de ritka, nagytestű malawi ragadozó halak is akadtak. Guppiból csak a legszebb sri lankai példányok, helyi vad hal pedig szinte egyáltalán nem volt, ahogy gurámikat sem árultak, ellenben 20-30centis rájákat már igen! Botiákból, Labeokból a felhozatal minimális volt 1-1 akvárium, kisszámú hallal, cápaharcsa, cápamárna szintén teljesen hiányzott innét, akárcsak az összes brakk vízi halfaj! Extrém vad dánió fajokból, pontylazacokból, érdekes kistestű harcsákból annál több volt. Igazán civilizáltnak tűnt a felhozatal. Nagyon pozitív volt!
 
Export Részleg
A következő terem ennél jóval nagyobb volt, a sorok merőlegesen álltak és minden sor végén egy cetli, hogy honnét is származnak az állatok. Indonézia, Thaiföld, Taiwan, Szingapúr… néhol pedig az szerepelt, hogy WILD FISH.
Ez az export részleg, ahonnét kilószám kerülnek ki a díszhalak a világ minden részébe. Itt már a klasszikus, kínálatokból, árlistákból várt felhozatal szerepelt, amellyel a magyar nagykereskedésekben is találkozik az ember. Rengeteg Labeo és Botia, Brakkvízi lepényhalak, Betta hímek, tetovált ezüstmollik és papagájsügérek…pontylazac téren szinte csak vörös neonhalak és petitellák (mindkettő Dél-Amerikából!), pontyfélék között rengeteg nagyra növő márna, amanó garnélák egész sorokban, törpe gurámi, óriásgurámi stb.
Míg ott voltunk dühített a különbség. Helyi piacra nagyon szép halak, ritka változatok stb. Exportra pedig mindennek a legalja? De aztán világossá vált, hogy erre van igény… Ha egy vásárlójuk konkrétan szeretne valamely érdekesebb fajt, azt beszerzik, vagy a helyi raktárból exportálják, ha beéri a „kommersz” kínálattal, akkor viszont innét rendelhet. A terem végében egy bemutató sarokban nagy flowerhornok, ázsiai arrowanák úsztak felosztott akváriumokban,meglehetősen vegyes minőségben. A flowerhornok többsége 20centi körüli „Short Body”, tehát rövid testű variáns volt, az arrowanák között pedig gerinc illetve száj hibás példányok is akadtak. Valahogy nem ezt várná az ember a híres maláj sárkányhal tenyésztőktől.
 
A harmadik terembe csak a körbevezetés legvégén engedtek be, merthogy felesleges macera és amúgy sincs semmi látnivaló. Innét Ausztráliába küldenek halakat, ahol az állategészségügyi szabályozás némiképp eltér az eus és ázsiai gyakorlattól. A magas teremben, sok emeltes állványok, gyakran csak 50literes akváriumokkal, többnyire üresen vagy 1-1 zacskónyi hallal.
Amíg a korábbi termekben főleg hamburger mattenfilter jellegű szűrés üzemelt, levegővel hajtva és max. 25centi mély medencék, addig itt mindenhol kicsi szivacsszűrők vagy kövekkel töltött poharak, amelyekbe egy-egy levegőcső ágazik bele. Mintha csak egyszer használatosak lennének.
A bejáratnál hipermangánnal töltött tál, cipőfertőtlenítés. Az ajtón dekoratív tábla, hogy a dolgozók csak köppenyben, összefogott hajjal mehetnek be, akárcsak egy vegyi üzembe. Itt több hetet töltenek a halak állatorvosi felügyelet alatt, mielőtt Ausztráliába küldhetnék őket. Az épp raktározott fajok között néhány patakhal, tányérlazac, thai diszkosz, kolumbiai lorikária szerepelt. Talán 10boxnyi összmennyiségben.
 
A jobb oldali hangárt így közel egy óra alatt be is jártuk, a szemben lévő helyek mindegyikébe külön be kellett kéretkezni, hogy ott mi van? azt miért nem mutatják meg? Mit csinálnak/tartanak ott?
Ezek nem kereskedelmi egységek, a cég által újonnan importált halakat tartják a legnagyobb teremben. Sok beton és műanyag kád, rengeteg nemes aranyhal, vitorláshal, pontyféle…dél-amerikai algaevő harcsák számos faja.

Egy állvány újrazacskózott, csak aznap beérkezett halakkal.

Nemes aranyhalak Taiwanról, külső szűrővel.


Amíg ott voltunk a cég egy teherautója gördült be, új rakománnyal… a raktér félig volt összedobált halas zacskókkal, főleg vadon fogott maláj állatokkal. Darázsgébbel, félcsőrös csukával és hasonló fajokkal.
A kapkodás, sietség, hogy ezt most azonnal ki kellene pakolni, nem jellemzett senkit. Majd, valamikor átcsomagolják néhányszor, aztán kirakják az üres akváriumokba, másnapra talán már a helyükön is lesznek. Ami elhullás addig keletkezne azt majd a beszállítón „leverik”… Lassan, nagyon lassan, de biztosan tevékenykedtek a munkások.
 
Ezt követte a csomagoló helyiség, az iroda mellett az egyetlen klimatizált szakasz. Az első térben talán 20-22 fok volt, hátrább, ahol aranyhalakat csomagolnak, nagyjából 15 fok.
A halakat lezacskózzák ezen a hőmérsékleten, majd a zacskókat állványokra pakolják, ha leengedne vagy gond lenne a hallal, akkor újracsomagolják, majd 4-6 zacskónként hungarocell dobozokba teszik az állatokat, de úgy, hogy épp hogy csak be tudják csukni a doboz tetejét, téglatest helyett már már gömb formára alakítva a ruganyos tartókat. Ezzel biztosítják, hogy órákkal később is kellő nyomás alatt legyenek a zacskók és által a bennük lévő oxigén gáz is.
A halak vizét előre bekeverik jópár m3-es tartályokba. Ahogy németországban is láttam, itt is csak 2 féle csomagolóvíz van. Egy általános, amibe egy Azoo Aquaguard nevű szert, valamint bizonyos halaknál egy acriflavinos/xantachridines színes keveréket tesznek, és egy másik, amibe Azoo Double Black Water nevű vízkezelő kerül. Ezek a gyári szerek már Magyaroszágon is kaphatók, noha kellően meglepett, hogy pont a taiwani gyár termékeit használja a nagyker, sokkalta inkább vártam volna valamely német vagy japán vízkezelőt.
 
Az utolsó terem volt az, amit már tényleg nincs hova fokozni. Arrowanák. Ázsiai Arrowanák. Minden színben. Vadtól a super red-ig.

Na meg egy akváriumnyi icipici 5-6 centis, Arapaima ivadék. Cites-es védett halak, microchippel… sok millió forint összértékben. A Kuala Lumpur-ban működő néhány tucat arrowana kereskedés egyebek mellett innét vásárol. Maláj és Indonéz tenyésztésű magas minőségű példányok, 10-től egész 70centis méretig! A medencék tetején műanyag rács, a helyiség sarkában pedig sok egymásra pakolt műanyag láda. Ezekre mutatva a vezető első kérdése: nálatok, Európában is ismerik ezt a férget? Lisztkukac… Nekik leginkább ez vált be az arrowanák etetésére, minden méret szívesen fogyasztja, de azért néha adnak mellé apró élő halakat is. Ennél fogva az arrowanás táblákról a „Feeding” rész teljesen hiányzott is. Származás-Egyedszám-DOA.

A tartásmód nem tűnt vészesnek, a szokásos lapos, talán 140x60 centis alapterletű max. 35cm magas akváriumok, szivacs-szűréssel, erős levegőztetéssel. 10 centis halakból 10-15 is úszott együtt, míg a 20-25centis vagy nagyobb példányok szigorúan egyesével pakolva. Az igazán nagy halaknak sem volt nagyobb helye 100x100x50centinél. Ellenben ezeknél már komolyan, vastag falapokkal volt lefedve az akvárium.
 
Erről a részlegről már ismét a tárgyalóba mentünk tovább. Közben befutott néhány sales-es alkalmazott is, akik a tengerentúli vevőkhöz alkalmazkodva este-éjszaka ülnek számítógéphez. Közöttük volt aki szabadkozott a csekély felhozatal miatt, de hát a szingapúri rendezvényekre készülnek, „kevés a hal a telepen”.
 
Képek feltöltése, beszúrása, helyesírás ellenőrzés stb. folyamatos. Remélem, úgy este 8-ig feltöltődnek a fotók...

10. blogbejegyzés
Akvárium indítása számokkal, képekkel, kezdő szemmel

Sziasztok!
 
 
Én egy igazi kezdő akvarista vagyok. Nagyon megtetszett ez az akváriumosdi, és belevágtam. 2004-ben lett készen a szobám, és azóta motoszkált bennem a gondolat, hogy kellene egy akvárium a szobámba. Ez most 2009 júniusában meg is valósult.
 
Nem pont a legszebb részt szeretném megosztani, mert arról sok jó írást lehet itt találni. Én azt szeretném megmutatni, hogy mennyibe is kerül egy akvárium elindítása majdnem nulláról.
 
Itt egy felsorolást fogtok találni, amiben tételszerűen lesznek benne azok a dolgok, amikre szükségem volt az akvárium elindításához, valamint azt is leírom, hogy mit honnan szereztem be. (helyesebben csak leírnám, mert most kaptam a levelet, hogy nem szavad reklámozni :(  )Természetesen az akvárium elindításának néhány részletét részletesebben fogom leírni, mint egyszerű felsorolás.
 
Ezt a bejegyzést csak azért írom le, hogy aki új akváriumon töri a fejét, az ténylegesen lásson tisztán, hogy mi is kell az akvárium elindításához. Mivel kezdő vagyok, ezért bizonyára voltak hibák, amiket még most sem tudok, és biztosan sokan fogjátok kritizálni, hogy miért pont azt, miért pont úgy csináltam.
 
Tehát a tényleges felsorolás.
 
-akvárium: 53*53cm-es sarokakvárium 35 cm magas. 4mm-es üvegből tetővel, ami nem csúsztatható, hanem levehető. 7000Ft
-bútor: egy sarokpolc volt a szobámban, de nem akartam, hogy az akvárium ragasztása látszódjon (nem lett túl szép), ezért elmentem a lapszabászatra (Gödöllő), és vágattam bútorlapokat, vettem élfóliát, majd ezt a lapok éleire ragasztottam vasalóval :D A lapok, az élfólia, és egy fogantyú ára: 5800Ft
 
 
 
Az akvárium elindításához egy webáruház budapesti raktárához vezetett az utam, ahol a következő szükséges dolgokat szereztem be:
-2 csomag 2-3mm-es aljzat 2*420Ft
-2 csomag 3-4mm-es aljzat 2*420Ft
-sarokba tehető háromszög alakú akváriumszűrő vattával, aktívszénnel 990Ft
-RiSheng 150w-os fűtő 990Ft
-hőmérő 250Ft
 
 
Innen egy másik boltba mentem:
-növények (2 db + 1 gömbmoha) 2*600Ft + 380Ft
-JBL Aquabasis táptalaj 2,5l 2200Ft
-akváriumi aljzat fekete, kb. 1mm-es szemcse, valamilyen zúzalék. 5kg 1500Ft
 
Háttér
Saját magam készítettem a hátteret hungarocellből, hőlégfúvóval, és csemperagasztó helyett fugázóanyaggal, mert szerintem az egyrészt gyorsabban szárad, másrészt vízálló, és vízzáró. Ez amilyen gyorsan készült olyan is lett. Egy nagyobb helyen lepattant a fuga, és ott most kilátszik a hungarocell. Ki fogom cserélni a hátteret egy jobban átgondolt és megtervezett háttérre.
 
-hungarocell 3cm vastag. Ezt otthon találtam egy házimozis dobozban, de ez nem egy nagy összeg, ha tényleg meg kell venni.
-fugázóanyag: 2 kg CIMSEC szürke színű fugázóanyag 1590Ft (falubeli barkácsbolt Vácszentlászlón)
-egy pici sima fekete színű vízbázisú színező 450Ft (falubeli barkácsbolt Vácszentlászlón)
-természetes szilikon 1100Ft (Madaras tacskó)
-kinyomó pisztoly 300Ft (ezt az egyszer használatosak közé sorolnám…) (tacskó Gödöllő)
 
Világítás
 
A világítást úgy oldottam meg, hogy az akváriumhoz készített bútorra belülről felcsavaroztam egy bútorvilágításra kitalált 18w-os 60 cm-es fénycső armatúrát. Itt hívnám fel mindenkinek a figyelmét a fénycsőarmatúra melegedésére! Bizony be kell tartani az előírt távolságot az ilyen beépített fénycsőarmatúrák esetében! Az első armatúrát édesapámtól kaptam, mivel volt neki itthon. Ez addig hibátlanul üzemelt, amíg teljesen be nem illesztettem a sarokba. Ezután már csak két napig bírta. Ezért kell vennem egy másikat, amit ki is néztem már a Brico Store-ban.
-fénycsőarmatúra: 2200Ft (BS)
-digitális időzítő kapcsoló: 2500Ft (ezt olcsóbban is be lehet szerezni) (Madaras Tacskó)
-kapcsolható 3m-es hosszabbító: 400Ft (Madaras Tacskó)
-kapcsolóval szerelt vezeték: ~800Ft (BS)
 
 
 Az elindítás előtt a lapszabászat után a gödöllői kisállatkereskedésbe mentem.
 
-Sera Aquatan 50ml 660Ft
-Sera Nitrivec 50ml 820Ft
- 2 db növény 2*450Ft
 
Miután berendeztem és el akartam indítani az akváriumot, feltöltöttem vízzel, és olyan volt, mintha eddig egy nagy sártengert csináltam volna a sarokba… Rettentő boldog voltam. Sikerült ugyanis több hibát is elkövetnem. Az aljzatot nem mostam ki. Valamint a táptalajra igen vékony réteg aljzatot tettem. (Így ismét beigazolódott, hogy az olcsó a drága.) Ennek következtében sikerült a táptalajt úgy felkevernem, hogy teljes vöröses-barnás színben pompázott a vizem :D Ezek után sor került az akvárium leengedésére, az aljzat kiszedésére, majd kimosására. A 2.5l táptalajból sikerült megmentenem, kb. 1l-t. Ezt a megmentett maradékot a következőkben úgy terítettem le, hogy nem az egész akvárium aljára, hanem csak sávokban oda, ahová a növényeket terveztem. Az aljzat erősen összekeveredett a táptalajjal, ezért egy egész délelőtt csak mostam. Természetesen sikerült ebből is megmentenem kb. 1-1,5 kg-ot, ami nem volt összekeveredve (ez az amit lespóroltam korábban). A megmentett tiszta aljzatot összekevertem a korábban vásárolt nagyobb szemcséjű kavicsokkal, és ez lett a fedőréteg a végén.
 
Az első indítás után Gödöllőn jártam, és bementem a Tacskó területén található állatos boltba. Itt vettem egy akváriumi fát 890Ft-ért, és 5 kg akváriumi homokot a későbbiekre gondolva.
 
Mivel ezelőtt vagy 3 évvel kaptam egy gömbakváriumot 1 aranyhallal, ezért volt még régről otthon egy légpumpa. 96l/h-s Az új feltöltést követően beüzemeltem a sarokszűrőt a légpumpával. Benne a növényekkel, és a fűtővel is.
 
Ez a Risheng fűtő is az „olcsó a drága” kategóriába tartozik. Az akvárium járatásának első éjszakáján a termosztátos 24fokra állított fűtőm kb. 32 fokra főzte a vizemet, így természetesen repült az akváriumból. Lehetséges az is hogy egy nagyobb 100-150l-es akváriumba megfelelő lenne, de sajnos az én kicsi 50 l-esemhez nem volt megfelelő, amit igazából a termosztátos volta miatt sosem fogok megérteni.
 
5 nap járatás következett vízelőkészítő szerek használatával. Már ezalatt az idő alatt rájöttem, hogy sajnos a légpumpa bizony hangos teremtmény, aludni nem igazán lehet tőle. A 6. napon vettem egy kicsi, használt AquaEl fűtőt, valamint egy új PowerClean belsőszűrőt. És megvettem a halakat is.
 
-használt AquaEl fűtő: 1500Ft (akvarista.hu fórum)
-PowerClean belsőszűrő: 2980Ft
 
-9db neonhal: 9*90Ft
-2db pandaharcsa 2*600Ft
-1db arany anci 980Ft
-1 újabb növény + gömbmoha 600Ft + 380Ft
-Sera Vipagran baby 24g haltáp ~1000Ft 
 
 
 
A halakat még aznap betettem az akváriumba. Volt nagy megilletődöttség az új helyen nekik. Minden nap azt néztem utána, hányan vannak még, de nem fogynak hál’Istennek.
 
Másnap kikísérleteztem, hogy a belső szűrő levegőztetése hogyan lesz halkabb. Erre a következő a megoldás. Lehet kapni bandázs, vagy más néven szövetes szigetelő szalagot. Ez a szalag, mint a nevéből is kiderül szövetes. A szövetszálak között át tud jutni a levegő, viszont a levegőszívó csőben keletkező jellegzetes „gluttyogó” hangot teljesen lecsillapítja. Mivel az új belső szűrőben még nem alakult ki a megfelelő baktérium kultúra, ezért egy csövön keresztül vezettem a kiáramló vizet a régi háromszög szűrő belsejébe. A korábbi kísérletek azt mutatják, hogy nem szabad a cső keresztmetszetét csökkenteni, mert akkor az ellenállás miatt szépen visszadolgozza a vizet a levegő szívócsövébe, és természetesen semmi levegő nem jut a vízbe. Sikerült vennem 8mm-es átmérőjű csövet Hatvanban a mezőgazdasági boltban.
 
2m 8-as cső 2*120Ft (mezőgazdasági bolt)
 
Így áll a mostani formájában az akváriumom. Vannak dolgok amiket most már máshogyan csinálnék, de ez az első igazi akváriumom. Tervezem egy Philips Aquarelle fénycső beszerzését. Valamint vízteszteket is kell még venni, és növényeket is. A halakat nem hiszem hogy egy ideig bővíteni fogom, mert elég kicsi az akvárium, és szerintem elég népes a medence, ha az 1cm-1literes szabályt veszem figyelembe, akkor már így is kicsi. Ha újra kezdeném, megnövelném a sarokpolcot, és magasabb medencét csinálnék, igaz ehhez meg kellene erősíteni is a polcot.
 
Így a végére összeadom az összegeket is: 41310Ft
 
Sajnos a növények közül csak a 2 gömbmoha, valamint az először vásárolt 2 maradt meg, ezért elég szomorú vagyok, de majd pótolom őket valamikor. Érdekesnek találom azt is, hogy ha bekapcsol a világítás, akkor a neonhalak lemennek a víz aljára, és nem nagyon akarnak úszni. Ezért az akvárium előterébe kevesebb fényt engedek, mégpedig úgy, hogy az armatúra búrájára egy sávban fekete szövetes szalagot ragasztottam. Azóta azon a részen úszkálnak a halak. Erre várom megoldásként az Aquarelle fénycsövet.
 
 
Üdv mindenkinek innen Vácszentlászlóról: mesztomika
 

11. blogbejegyzés
Bútorépítés

Sziasztok. Már egy ideje készülök lecserélni az akvárium állványomat, de idő híján ez mostanáig váratott magára. Közben az jutott eszembe, mi lenne, ha megörökíteném az eseményt, hátha valaki kedvet kap egy kis barkácsoláshoz, a sokkal egyszerűbb vásárlás helyett
Igazából ezért íródott ez a blog. Ha csak egy embernek is hasznos lesz, akkor talán már nem hiába pötyögtem.
Szóval bútorépítés… a legfontosabb szerintem az, hogy akarjuk. Ha nincs hozzá kedvünk, időnk, energiánk… bele se vágjunk. Akkor csak nyűg. És ha már akarjuk, akkor sokat tervezgessünk, rajzoljunk, számoljunk át mindent inkább többször, hogy később ne érjen meglepetés. Engem még így is szinte mindig ér  de ezt most inkább hagyjuk. Az is fontos, jelen esetben főleg, hogy mi célt fog szolgálni az adott bútor. Jelen esetben ugye egy akváriumot kell tartania a nap 24 órájában. Ezt figyelembe véve kell terveznünk!
A legelterjedtebb, legtöbb helyen beszerezhető bútorlap a 18mm-es. Tehát ezzel kell számolnunk. Nézzünk jól körül, hogy hol vágatjuk le a lapokat, nem keveset spórolhatunk, ha felmérjük a lehetőségeket. Én most az országos barkács intézetet -obi- választottam, mert a tölgy bútorlap jó áron volt. 2e/m2. és nekem pont erre volt szükségem. Azt ugye már eldöntöttük, hogy akarunk barkácsolni… de a rendelésnél van az a pont, amikor eldönthetjük, mennyire is akarunk? Ha szeretnénk, kérhetünk gépi él zárást is a lapokra, ahogy az ajtók kivető pántjának helyét is örömmel elkészítik nekünk, némi felárért persze. A fólia folyómétere 100 és 200 forint között változhat felragacsozva. A pántfurat pedig általában 150ft/lyuk. Én a „nehezebbik” -de olcsóbb- verziót választottam és azt mutatom be. Megrendeltem hát a lapokat, pár nap múlva mehettem is érte.
Íme a lapok, már itthon.
 
Jöhet a fóliázás. Szóval én csak egy kis 5centis mintadarabot kértem a fóliából és az egyik kedvenc barkács boltomban vásároltam meg. Möbel business. Ha jól tudom 30ft volt métere. Itt egyébként sok minden mást is megkapunk nagyon jó áron.
Ragadjunk vasalót! Ha lehet, valami kiszuperáltat. Ne azt, amit amúgy ruhák vasalására használunk. A fóliázáskor könnyen összekenhetjük a vasaló talpát ragasztóval, majd ugyanezzel a vasalóval később a ruhákat.
 
Törjünk le a fóliából egy akkorát, hogy a bútorlapon túlnyúljon mindkét szélén kb 2-3 centit. A fólia 21mm széles. A lapunk élére úgy tegyük, hogy nagyjából ugyanannyira lógjon le mindkét oldalra. Azt a nagy okosságot ne akarjuk meghúzni, hogy a bútorlap egyik oldalához illesztjük a fóliánkat, hogy aztán csak a másik oldalon lévő sorját kelljen lehúzni. Nem lesz pontos. Rakjuk csak középre, és vasaljunk.
 
Pár csík után rá fogunk érezni, milyen sebességgel haladjunk. Ha végighúztuk, párszor erőteljesen simítsuk végig az egészet egy kis darab bútorlappal vagy bármilyen lapos, sima akármivel, ami épp a kezünk ügyébe akad. Néha picit megdöntve az éleket is dörzsöljük végig.
Törjük le a két végét ugyanezzel az akármilyen tárggyal.
 
Csak azokat az éleket zárjuk le, amik látszanak. A többit felesleges.
Jöhet a következő fázis.
 
Én ezt favésővel szeretem csinálni. De itthon nem találtam éles vésőt. Maradt az eredetileg is fóliázáshoz kitalált vágó izé. Nekem nem jön be. Felesleges ilyen éles penge ehhez a művelethez. Belevághatunk a bútorlapba, kezünkbe. Mindegy, aki teheti, inkább vésővel csinálja. Szóval le kell tolni mindkét oldalon a fólia lelógó részét. Ezután egy csiszolószivaccsal kicsit menjünk át az éleken. Nem kellemes, ha összevagdossuk magunkat egy éles bútorlappal. Erre amúgy is vigyázzunk. A lapszabászatról elhozott lapok cipelésénél, pakolászásánál is előfordulhat, hogy megvágjuk magunkat. Olyan a vágása, akár a papírnak. Nem kellemes. Úgyhogy csiszoljunk…
Ha megvagyunk a fóliázással jöhet a méricskélés. Ceruzával bejelöljük, hova kerülnek a furatok.
Jó ha végigjelölünk az elején mindent, aztán nekieshetünk a fúróval. De gondoljuk át nyugodtan többször is, mindent oda jelöltünk-e ahova kell. Elég bosszantó tud lenni pár bónusz lyuk. Én csak tudom, csináltam már párat
Itt látszik, hogy a csavarfejnek is kisüllyesztettem a helyet. Én így szoktam meg. De akárhogy is csináljuk, ne lógjon ki a csavar feje a bútorból. Legyen szintbe csavarva, vagy kicsit legyen beljebb.
 
És íme a csavar:
 
Én ezt szoktam használni. 4x50-es torx. 4mm vastag, 5cm hosszú és a feje torx bitfejjel csavarható jobbra-balra. Jobban szeretem, mint a csillagcsavart. Könnyebb vele dolgozni, mert sosem ugrik ki a bitfejünk a csavarból. Ennek a 4-es csavarnak 5-ös fúrószárral szoktam előfúrni.
Itt már alakul a dolog. Hátul, azaz ülő izé, az egy ember. Nem rossz, ha van belőle egy, ilyen esetekben. Esetleg tud segíteni. Ha viszont egyedül vagyunk kénytelenek szerelni, vagy az emberünk egy kutyamosó vasutas, mint jelen esetben, és inkább csak ül… akkor jó, ha van ezekből pár darab. A 2 jó, de a 4 még jobb.
Helyére került a két középső lapunk is. Jó, ha van belőlük pár darab, hiszen nagy súlyt kell tartania a bútornak minden gond nélkül. Úgyhogy jobb, ha túl van kicsit biztosítva. Az sosem árthat.
 
A hátlap is a helyén és a nyomáspróba is megvolt
Akkor állítsuk lábra. Persze előbb kapjon lábakat.
 
Ide 3,5x16-os csavart használtam. Ennél hosszabb ne nagyon legyen. Jobb nem átcsavarozni a bútort.
 
A lábakat a függőleges tám lapok alá csavarozzuk. A súly túlnyomó része ide fog nehezedni.
Na, most már lábra állhat.
 
 
Én hátlapnak is bútorlapot használtam. Így erősebb a bútor. Ekkora súlynál még lehet használni a 4mm-es bútorhátlapot is. A hátlaphoz csavarozzuk oda pár csavarral mindegyik függőleges lapot.
Zsupsz. Már a helyén is van. Na persze ez nem így ment. Nagyobb halak ki, aki leenged majdnem teljesen, két ember jön…egyik sem ül, mindkettő kiveszi a részét a munkából… és zsupsz.
Az állvány 101x31 alapterületű, 85cm magas lábakkal együtt. A lábak 6 centisek, állíthatóak.
A hátfalba némi lyukfúrás, egyenlőre csak a külső szűrőnek:
 
 
Elég a legkisebb, ami jelen esetben 60mm.
Nem ártana ajtó is erre a bútorra, hogy eltakarjuk, amit el kell.
A kivetőpántok helyét megjelölhetjük egy ilyen sablonnal is:
 
 
 
De ha nincs sablonunk, akkor sincs nehéz dolgunk. Az „ajtó” tetejétől és aljától 10centire jelöljünk, míg a szélétől pedig 21,5mm-re. 35mm átmérőjű lyukat fogunk marni. Az ebbe a lyukba való pánt a legelterjedtebb méretű. A kisebb, a 28as a kevésbé.
A pántfúráshoz jól jön egy fúró állvány és egy pánthely maró. Fúróállvány nélkül ne nagyon próbálkozzunk. Sikerülhet, de inkább az a valószínű, hogy nem
 
 
Itt se rossz, ha van aki segít. Nehéz lehet egyszerre a lapot is helyén tartani és a fúrót is kezelni. A lényeg, hogy ne csússzon el semmi a fúrás közben.
 
Íme, az eredmény. Pfff. A háttérben is látszik a gégecső. Igen, az egy porszívó. Legyen csak kéznél, kelleni fog.
Ekkora ajtókhoz elég ha ajtónként 2 pánttal számolunk. Csavarozzuk fel a pántokat az ajtóra, majd a bútorra. Az előbbi sablont ehhez is lehet használni. Én nem szoktam. Inkább segítsen valaki. De ha van némi rutin, megy egyedül is. Talán annyira csak nem ronthatjuk el. A pántokat később még pár csavar segítségével lehet mindenfelé állítani, és kell is, hogy szépen szintben legyenek az ajtók.
 
Kész a mű.
A fogantyúkat már nem lesz nehéz feltennünk, ha idáig eljutottunk.
Úgyhogy talán ezt már nem is részletezném.
Némi számolás a végére, hiszen tudjuk „minden a matekon múlik…hogy mennyi az annyi”
Bútorlap 3m2 6ezer forint.
Élfólia 15 métert vettem, maradt belőle. 450ft.
6db kivetőpánt kb 420ft.
Bútorláb 8db, állítható 2400ft.
3 fogantyú 700ft
Csavarok, polctartó pöckök voltak itthon. De max 500ft.
Összesen kb : 10500ft
 
Remélem, van, akinek a cikk olvasásával megtetszett a bútorépítés. Egy jól megtervezett bútor szinte bármekkora akváriumot elbír. Persze nem egy tropikáriumos cápás medencére gondolok, de egy lakásban előforduló akváriumnál nem lehet gond. Legyen az akár 1000literes vagy nagyobb. A zártszelvényből készült állványoknak is megvan a létjogosultságuk. Egymás fölötti akváriumoknál ideális és bútorlappal nehezen lenne helyettesíthető. De normál körülmények között én nem választanám.
 
Ja igen, még valami. Egy kis segítséget szeretnék kérni. Az előző állványomról lementettem 2 db fém, kagylóforma fogantyút. Az új bútor 3 ajtós. Kellene még 1 ebből a kagylóból. Ha valakinek van elfekvőben, vagy tudja hol lehet még esetleg kapni belőle, akkor kérem üzenjen egy privátot. Sajnos ma azt a hírt kaptam a Forest-től, hogy ők már 2 éve nem forgalmazzák ezt a terméket Magyarországon.
 
Jó halazást és barkácsolást mindenkinek!
üdv
Skillet.
 
 

12. blogbejegyzés
Így kezdtem :)

Sziasztok!!!!
A halakhoz való kötődésem akkor kezdődött,mikor egy nyáron,ránézve az udvaron lévő kis tavunkra, úgy gondoltam, hiányzik belőle az élet. Ezért szereztem bele 5-6 aranyhalat. Télre azonban nem maradhattak benn, így nem volt más választásom, beköltöztettem őket a szomámba, egy 50 literes akváriumba. Hamar rájöttem, hogy ez az aksi kicsi nekik, ezért végül trópusi halakra cseréltem őket. Guppira, xifóra, plattira.Majd később megduplázva az akvárium méretét, jött a többi... Sziámi harcoshal, neonhalak, vitorláshal stb.
 
Egy falumbeli srác felhívta a figyelmemet, hogy 160 literes aksija eladó. Természetesen egyből lecsaptam rá, így a már 100 literes akim, máris 160-ra nőtte ki magát.
 
De ahogy nőttek igényeim a méretekkel szemben, úgy a trópusi halak tartása sem volt már kihívás nekem.
 
Úgy gondoltam belevágok a nekem igazán tetsző halak, az afrikai sügerek tartásába. Malawi-tavi halak tartásával kezdtem "pályafutásom", de természetesen egyre több és több faj tetszett meg, így ismét nagyobb akváriumra volt szükségem. Ekkor találtam rá az interneten lévő hirdetéseket bújva egy 450 literesre, de a 160-asat se adtam el, hanem 180-asra cseréltem. Így már 2 aksival is büszkélkedhettem.
 
Majd a báttyám nem sokkal később, látván halak iránti elkötelezettségemet, meglepett egy 330 literessel is.
Ezek után már lehetőségem nyílt Malawi-tavi halakról Tanganyikásra váltani, és a Tropheus faj iránti szeretetemnek hódolni.
 
Nagyon élvezem az akvarisztikát, és szerencsére eddig nem sok kudarc ért. Halaim szépek, egészségesek, rendszeresen szaporodnak és sok örömet lelek bennük!
 
                                                by Christopher
 

13. blogbejegyzés
Szűrés olcsón -egyszerűen-nagyszerűen(frissítve)

Azért frissítettem fel a blogbeírásomat mert még mindig kapok érdeklődő leveleket olyanoktól akik nem szeretnék túlbonyolítani a szűrésüket vagy nincs pénzük drága technikákra.A legvégén update-elem az előző beírást néhány új élménnyel.
Nem blogba szántam de ha már ilyen hosszúra sikeredett talán jobb helye lesz itt ennek a szösszenetnek(vitaindítónak talán)
A szivacsszűrésről írnék nektek felvezetve saját tapasztalatokkal.
 
Én már több mint 20 éve sügerezek de az az időszak kb 10 év amióta itt Debrecenben és környékén komoly szakembereket ismertem meg az addigi jórészt "kereskedő-ismerősök" után.Ezen idő alatt már én is kipróbáltam több fajta szűrést az akiban mert mindig törekszik az ember a legjobbra.
 
Régebben 465 literes volt a legnagyobb akim amit 2 belsővel szűrtem ....volna.Külsőre nem tellett akkor ,(mint ahogy sztem sokaknak most sem telik és én igazából hozzájuk szólok)nem is volt jó a vizem.
 
Következett egy kis kihagyás után egy 250 l-es amibe már vettem egy külsőt egy hydor személyében.Bár ne tettem volna.A víz sem tetszett és egy hétvégi elutazás után tragikus látvány fogadott,bejött a félelmem ,a szűrő eldugult ,leállt ,minden halam megdöglött.
 
Aztán 10 éve beállítottam egy 350 literest újra csak 1 belsővel.Hamar nitritcsúcs lett ,venni kellett egy eheim 2217 külsőt.A víz hamar szép lett tőle de aztán a további hónapok alatt csak előjöttek vízproblémák,lebegő szösz ,opálos víz...A teljesítménye is hamar esett ,nem voltam vele elégedett.A nitrátom pl. abban az időben 100 körül járt ,ezután vettem szat gyantát ami ezt a problémát orvosolta.A vízcserék abban az időben ritkábbak voltak ,most hetente 10% kb ,ez nagyon fontos bár szemre el lennének nélküle de ha valaki igazán szép halakat akar...
 
Aztán 450 literes jött a mostani.Eheimet lecseréltem egy evo 2212 külsőre aminek a teljesítményével elégedettebb voltam de a víz nem volt az igazi.Én egyébként sem szeretem az akin kívüli technikákat mert bár esztétikusabbak de én sose utaztam el nyugodtan pár napra sem.
 
Mivel a sügérek azért eléggé koszolják vizet az évek alatt sok mindent kipróbáltam.Volt hogy a külső mellett 2 belsőt használtam aztán a külsőre homokszűrőt csatlakoztattam.Ismerőseim a hordós szűrést is próbálták de nagyon negatív tapasztalatokkal.Az egyik tavaly dobta ki asszem a kék hordós szűrést szivárgás miatt.
 
2 éve egy oldalpolcos szűrést csináltam de hamar rájöttem hogy ez tán még a külsőnél is veszélyesebb.Így maradt a külső +power kék szivaccsal kombó ami az eddigi tapasztalatokból ítélve még mindig a legjobb volt.Persze a halasok meg a szakértők 2 külsőt javasoltak.De közben láttam több helyen is,hogy csak szivaccsal szűrnek 500-1000 lityó akikat.Egy tropheus tenyésztőnél kérdeztem hogy külső nélkül szűr?A válasz igen volt ,az aki 2 sarka volt leválasztva ,az teletömködve hézag nélkül háromszög formájúra vágott kék szivacsdarabokkal felette 1-1 powerfej.És ennyi,gyönyörű halak ,ivadékhegyek.
 
A matracszivacsos szűrést egy szabolcsi "nagyágyúnál" láttam először.Iszonyat jó vizei voltak arra igencsak kényes halakkal.
 
Aztán egy közelebbi cimboránál is láttam és gondoltam kipróbálom.
Először még bent hagytam a külsőt is a 2 szivacsszűrő mellett.Hihetetlen hogy a matracszivacs már órák alatt milyen vizet csinált optikailag ,1-2 hét után meg már biológiailag is.Ez látszott a halakon is és a vízértékeken is.De azért így a fogyasztás nem volt kevés .A külső végül megoldotta a polémiát mert valahol elkezdett levegősödni és egyik éjjel állandóan darálta e a levegőt....Reggel ki lett kapcsolva azóta is a garázsban alszik...A dupla szivacsos kombó pedig nagyon hatékonyan dolgozik azóta is.Képeimet meg lehet nézni.
 
Nagyon fontos hogy a matracszivacs -lévén elég sűrű szerkezetű-sehova se legyen beszuszakolva ,és ne mechanikai szűrésre legyen használva mert akkor eltömődik .Külsőbe se próbálkozzunk vele.Érdemes egy szűrősarokba rakni a kék szivacsot egy fejjel hogy az feleljen a mulmért és a matracot ugyanarra az oldalra de magasabbra rakni ,hogy az inkább a bioszűrésért feleljen.A szivacsboltban nem a sárga matracszivacsot érdemes venni hanem a rózsaszínűt.1-2 hét alatt bebarnul ,nálam 1 hónap után már zöld alga is volt rajta ami szintén nem a rossz vízminőség indikátora.
 
Nálam 3-4 hónapot bír ki ,asszem múlt hónapban mostam ki mert összehúzódott .Ilyenkor már nyilván nagyon tele van, bár ez a külső felületén nem látszik azt amúgy is egész nap csipkedik a halak.Érdekes a mosása is:amikor kiemelem az akiból és beteszem a mosdókagylóba csak tiszta vizet enged.De aztán ahogy elkezdi nyomkodni az ember akkor kijön belőle a sok milliméteres dzsuva amit úgy hívunk iszap.Tudjátok az ilyen szűrőmocsokkal egy friss akit is simán el lehet indítani ,nem kell hozzá drága nitrivec meg easylife.Na ezért fejt ki nagyon jó biológiai szűrést mert a sok apró ,szűk nyíláson megtelepednek a lebontó bacik ,ott elég lassú az áramlás is,álá siporax...
 
Nagyon sok kijön belőle ,én kb fél óráig nyomkodtam de még mindig barna volt tőle a víz.Teljesen kimosni ezt sem szabad(nem is lehet) ,mehet vissza az akiba.Mindenesetre ennyi cuccot én még külsőben sosem láttam.
 
A másik(mechanikai) szivacsot sem szoktam piszkálni de azért fél évente kimosom.
 
4 havonta ráméretek a vízértékekre egy halasnál,állítólag laborba viszik de aztán mit lehet tudni...A lényeg ,hogy a külsős időkben bizony előfordult nem egyszer mérhető nitrit és ammónia érték is ,mióta ezt a szűrést használom 1 éve azóta nem .A hétfői értékeim minden tupír nélkül:ph 7,9 kh 12 , gh 19 ,nh3,nh4 ,no2 0-0 ,nitrát 10 .Azért ezek elég jók ,nem?
 
2 db 700l/h-s powerfej 3000-3000 ft kb.,matracszivacs(bio szűrésért felel,de mechanikai is a mosása alapján) 300 ft ,kék szivacs(mechanikai de egyben bio szűrésért is felel) pedig 3000 ft környéke.
 
Konklúzió:egyszerű eszközökkel ,olcsón is lehet jó szűrést csinálni .Ne higgyünk el mindent a halasoknak(leginkább semmit)mert ők nekik az a lényeg hogy jó sok pénzt ott hagyjunk náluk.
300 liter alatti akiméretnél viszont nem működtetnék 2 szivacsot(főleg nem matracot) mert az már sok helyet venne el az akiból.Ilyen akváriumokban elég egy power egy jó nagy kék,tm30 szivacstömbbel az egyik sarokba beállíva,áramlás körkörösen belőve.
 
UPDATE: közben a 450 literes sügéres akimat lecseréltem egy 750 literesre de meg sem fordult a fejemben ,hogy a 2 db 700l/h-s powerhead+szivacs kombó szűrést lecseréljem és igazam lett ,nagyon jó vizet csináltak.
5 napja viszont észrevettem hogy a víz kezd beopálosodni úgy hogy másfél napja még tökéletes volt,de ezt az opálosodást már az asszony is észrevette.És akkor vettem észre hogy a matracszivacsot működtető powerhead 7 év után kilehellte a lelkét és azóta nem működik a bioszűrésem.Egy nap után vettem egy ugyanolyan powert és elkezdtem járatni a szivaccsal.Már órák alatt látszott a változás ,1 nap múlva pedig tökéletesen áttetsző lett a víz .Nyilván egy technika bármikor leállhat ,ez benne van.
Az újraindítás előtti és az utáni állapot újra csak meggyőzött arról hogy nálam ez a szűrés marad a befutó.
Nem ,nem és nem ....kell a külső szűrő egy vagyonért mikor olcsóbban is ki lehet hozni a szűrést.A különböző diy szűréseket meg már nem is említem inkább...
 
 

14. blogbejegyzés
Egy akvárium története

Sziasztok!
 
Szeretném bemutatni hogyan valósult meg egy 20éves álom, egy saját akvárium. Mamámnál láttam először akváriumot kb. 7-8évesen, és mint kiderült apukámnak is volt, így nagyjából 10éves korom óta én is szerettem volna egyet, de vagy nem volt eléggé erős a vágy, vagy mindig volt valami ami miatt nem tudtam megvalósítani.
Viszont fél évvel ezelőtt minden összeállt és sikerült véghez vinnem ezt a régi álmot.
A hozzáértésem kb. nulla volt, így majd 1évvel ezelőtt elkezdtem olvasni a neten található blogokat, fórumokat, amikből csak úgy dőlt az információ(sokszor ellentétes, mint azt tudjuk:) ) és majdnem belefulladtam, mivel nem gondoltam volna, hogy ez ennyire összetett hobbi(ha rendesen csináljuk), de kitartottam és nem adtam fel.
Nem voltak nagy vágyaim, csak szerettem volna egy szép akváriumot pár hallal, ahol a napi dolgokat egy kis gyönyörködéssel ellehet egy kis időre felejteni.
Inkább a növényes akváriumok tetszenek, de mivel nagy hozzáértést igényel, ezért egyelőre ezzel nem próbálkozom, csak próbálok tapasztalatot szerezni egy átlagos akváriummal, amit igyekszem a lehető legszebbé tenni.
Mivel szerettem volna magamnak egy íróasztalt, mert valahol dolgozni is kell, és a szoba kialakítása is úgy kívánta, összekombináltam a kettőt, és egy térelválasztóként funkcionáló, térben álló akváriumot csináltam. Nem egy megszokott dolog így rakni az akváriumot, meg olvastam, hogy nem is túl jó a halaknak, de amiket láttam felhozva ellenpéldákat azok tényleg eléggé zűrösek voltak és úgy gondoltam, hogy növényekkel azért lehet ellensúlyozni a térben álló akváriumok hátrányát.
Nem igazán tudtam, hogy mi legyen az akváriumot tartó szekrény alapja, mert nem volt tapasztalatom és először vas zártszelvénybe gondolkodtam, de látván a neten a képeket, gyakorlott asztalosként, és jelenleg egy asztalosipari cégnél dolgozó gyártás-előkészítőként, gondoltam fog ez menni bútorlapból is, csak a megfelelő fakötéseket és merevítéseket kell kitalálni. :)
Így hát fogtam magam és megrajzoltam mindent íróasztalostól, akváriumostól Autocad-ben és neki álltam a gyártásnak.
 
 
A váz
 
Az akváriumot tartó szekrény alapja végül vízálló rétegelt lemezből készült. Minden alkatrész 18mm vastag kivéve a tető, ami 22mm vastag.
Gyakorlatilag egy sima dobozról van szó, aminek a teteje és fenéklapja kifut, ezek közé mennek az oldalak és a függőleges alátámasztások. A felső részen van egy hosszanti merevítő, ami élére van állítva, így rengeteget merevít és erősít, ráadásul besüllyesztettem az oldalak és a függőleges alátámasztások éleibe, így nem a ragasztó meg a csavar viszi el azt a rengeteg súlyt(~350kg) ami majd rá nehezedik.
 
 
A felső 8cm-es merevítőkből ki/lemartam kb.0,5mm mélységben az oldalak és az alátámasztások 18mm-es vastagságát mivel a fekete filmbevonatra nem ragad a faragasztó.
 
 
 
A fenéklapba tessauer csavarokat tette aminek a belső menete fém metrikus, a külseje pedig famenetes és egy imbuszkulccsal lehet becsavarni a fába. Ezekbe a tessauer csavarokba csavartam bele az állítható lábakat, összesen 10db-ot.
 
 
 
Ezzel el is készült a vázszerkezet, amire majd később rákerül a külső burkolat.
 
 
A burkolat
 
Ez egy nem egyszerű része volt a projektnek, mert ahhoz képest, hogy otthon vagyok a témában, nem egyszerű dolog szép és a válság közepén beszerezhető bútorlapot találni. Végül pár hét utána járással sikerült rátalálnom az egyik cégnél egy, a gyártásból már kivont, raktárban álló„Portland cognac cherry” nevezetű bútorlapra, ami nagyon megtetszett.
A vázból már ki volt vágva a lábazatnak a helye, amivel a burkolást kezdtem.
 
 
A szekrényburkolatot úgy találtam ki, hogy maga az akváriumüveg aljára és tetejére rátakar, így sem az üvegfenék, sem az aljazatnak a fele, sem a vízköves felsőrész nem látszik. Mivel a bútorlap 18mm vastag és nagyon ronda lett volna ha ilyen vastagra hagyom, így vissza kellett vágnom(falcolni) a felére(9mm) ami már azért sokkal szebb.
A képet nem kell érteni, majd a későbbiekbe érthető lesz.:)
 
 
Mivel az alsó rész 80cm magas és 100cm széles, túl nagy összefüggő felületnek találtam és szerettem volna valamivel megtörni ezt a felületet, ezért a belemartam 1mm mélyen a bútorlap lapjába egy 15mm széles szálcsiszolt alumínium élzáró csíkot. Ezt úgy martam bele a lapba, hogy szimmetrikus legyen a tetővel, tehát az akvárium alatt és felett is 10cm széles bútorlap látszik. Ez a kész akváriumon majd jobban látszik.
 
 
Az oldal hosszanti élét azért kellett végig kifalcolni, mert ide fog belepasszolni az oldalsó burkolat, ez által egy falcot alkotnak majd a sarkokon. Erre azért volt szükség, mert a sarkot valahogy össze kellett hoznom és mivel se nyíló ajtó, se fiók, se semmi nem kellett ezért volt három lehetőségem.
Az egyik, hogy simán összerakom a bútorlapokat(pl. lentebb a lábazat), viszont akkor az egyik oldalról látszik a bútorlap 18mm-es éle ami nem szép.
A második lehetőség, hogy 45fokba megvágom az éleket és úgy rakom össze a sarkokat, így viszont nagyon kényes lett volna a sarok és balesetveszélyes is, így maradt a bonyolultabb, de szebb megoldás a 6x6mm-es falc.
A képen látszik, hogy a díszítő alumínium csíkkal a rövid 6mm-es élre is be kellett fordulnom, mert ott is látszik.
 
 
Rákerül az egyik oldallap.
 
 
 
 
 
Felfordítva látszik, hogy a lábazatnál csak simán összeraktam a lábazati lapokat, mivel abban a 6cm-be a kutyát nem érdekli, hogyan illeszkednek. Ezen a képen már látszik az oldallapok által képzett 6x6mm-es falc is.
 
 
A beépítésre váró sarok.:)
 
 
Ezen a képen látszik az a 4cm, amibe beleül majd az akvárium és kitakarja a fenéklapot és az aljzat egy részét.
 
 
Mivel a használatbavétel után 1-2hónappal kiderült, hogy a fenti pancsoláskor az üveglapon végigfolyva, a víz betud jutni az alsó, üveglapra rátakaró burkalat möge vmit ide is ki kellett találni.  Igaz, hogy építéskor ott is bekentem vízálló ragasztóval biztos ami biztos, így az a pár kilöttyenés nem okozott gondot, de hosszabb távon jó ha bebiztosítom ezt is jobban.
Szerencsére sikerült pontosra csinálni a csatlakozást, így azt a kb. fél milliméteres rést ami az üveg és a bútorlap között lett elég volt nagyon vékonyan kihúzni akvárium ragasztóval ami közelről nézve sem igazán látszik.
 
Ennyi egyelőre, haladjunk tovább felfelé, avagy….

 
Akvárium ragasztás
 
A méretek: h1000 x sz450 x m550mm
Mikor eldöntöttem, hogy csinálok egy akváriumot az egyetlen dolog volt amire azt mondtam, hogy 110%, hogy nem én csinálom az maga az akvárium elkészítése. Utána olvastam, hogy ki foglalkozik akváriumragasztással Sz.fehérvár és környékén, és hát nem volt túl sok. Akikre rámertem volna bízni az üvegragasztást (üveges) azok nem vállalták, messzebbről szállítva meg csak garanciával gyártattam volna az meg drága lett volna nagyon.
Olvasgattam fórumokat, néztem videókat, sziloplaszt már volt jó párszor a kezembe és hát ez is csak lapokból áll, így hát vettem egy nagy levegőt, gondoltam egy merészet, és megcsináltam ezt is magam.:)
Sok pancserségről olvastam a neten, ezért is döntöttem úgy, hogy inkább én csinálom és ez nem nagyképűség ajánlom mindenkinek, nem egy nagy ördöngőség.
[OFF]
Egy kis kitérővel itt meg is ragadnám az alkalmat, hogy elmondjam szégyellje magát az az üveges, akvárium ragasztó „szakember” aki az 1500-2000,--os akvárium ragasztó sziloplaszttal szembe, sima ecetsavas sziloplaszt ragasztóval ragasztja össze vkinek az akváriumát, csak azért mert az 800,-. Sajnos van erre is példa.
[/OFF] 
Szóval az akvárium 10mm vastag üvegből készült melynél a két oldallap magassági élét felcsiszoltattam és políroztattam, mert az van kifele és eléggé látszik. Én annyira agyon biztosítottam a dolgokat, hogy utólag azt mondom, a 8mm-es üveg is elég lett volna, csak neten az 55cm-es magassághoz a 10mm-es üveget javasolták és hát nekem meg nem volt tapasztalatom és biztosra mentem. Végülis mindegy.
Az oldalakat közrefogó oldalakat érdemes 1-1mm-rel kisebbre szabatni, mivel a ragasztónak is kell hely. Ezt nem olvastam sehol, hogy így kell, csak gondoltam, de szerencsére jól gondoltam, mert pont akkora lett az akvárium, mint a fenéklap.
Az üveg élét vki megcsiszoltatja vki nem, mivel mikor megvágják az üveget és eltörik, vmikor "alátörik" és nem lesz teljesen merőleges a törés.
Én nem csiszoltattam meg, mert egyrészt a 10mm-es üveg élcsiszolásának az ára vmi horror, másrészt mivel élcsiszoláskor a gép 45fokba letöri az éleket ami kb. 1x1mm-es, elgondolkodtam azon, hogy az a 2mm a 10mm-es üvegnél 20%-kal kevesebb ragasztási felületet jelent. Leszabatás után kíváncsi voltam mennyit törött alá az üveg és vhol merőlegesen törött, vhol 0,5mm-1mm-es alátörés volt. Szerintem ez nem vészes egyáltalán főleg, hogy csak szakaszokon van alátörve. Véleményem szerint nem kell az éleket megcsiszoltatni, de lehet üvegese és üvegje válogatja. Nem merek egyik oldalon sem 100%-ra állást foglalni, ezt mindenkire rábíznám, hogyan csinálja.
 
 
Sokakkal ellentétbe én F.B.S helyett a Soudal akvárium ragasztóját használtam, ráadásul színtelent és merem ajánlani a maga 1500,- -os árával. Jó ragasztó, mert nagy a kezdeti tapadása, és szerintem egy árnyalattal halványabb, mint az F.B.S. Az alga néhol erre is rátelepedett 3hónap után, de dörzsivel a nagy része lejön és szinte nem is marad. Sőt amióta próbálom eltalálni a tápozást és az akvárium is kezd beállni az alga is kevésbé telepedik meg a szilón, de inkább semennyire.
A 10mm-es merevítőket előre ráragasztottam az oldallapra, pont ahova kellettek.
 
 
A szokással szembe én végig engedtem a merevítőket annyira, hogy még a két rövidebbik oldallapok is hozzá vannak ragasztva, így még ez is tartja az oldallapokat egymáshoz nem csak a saját élük, ahogy összevannak ragasztva. Sztem nagyon sokat számít, bár bonyolultabb és nehezebb a lapok összeállítása mikor már megvannak kenve ragasztóval, de hát magamnak csináltam és drága volt a kőrisfa parketta.:)
Sokat olvastam a fenéklaphoz való illesztésről. Úgy vettem észre alapszabály(bár sokan nem így csinálják), hogy kicsi akváriumoknál (50-60l-ig) lehet a fenéklapra építeni az oldallapokat, a nagy akváriumoknál pedig a fenéklap köré kellene építeni, mert a ragasztó úgy tart a legtöbbet, tehát húzóra, nem pedig nyírásra.
Én ezt is megoldottam, mert szerettem volna biztonságosra csinálni az akváriumot , de ugyan akkor nem akartam megnehezíteni az életem. A 10mm-es fenékre ráragasztottam még egy 8mm vastag 6cm széles üveget körbe a maradék F.B.S-emmel.
Ezzel a megoldással is sikerült bőven túlbiztosítani az akváriumot.
 
 
Ezek után már csak végig kellett kennem az éleket és a barátnőm segítséggel összeállítani a lapokat.
A neten lehet látni jó pár videót az összeragasztásról erre nekem nem volt időm, és energiám, hogy bemutassam, de annyit elmondanék, hogy aki nem túl gyakorlott az használja az árnyékoló szalagot(festékbolt). Annyit javasolnék még, hogy fekete ragasztónál az üvegvastagságnak a 2/3-a legyen a ragasztó vastagsága, színtelen ragasztónál, pedig szigorúan min.2/3-a és inkább menjen pocsékba a ragasztó, mivel ha levegős lesz a ragasztó az látszik a színtelennél
A sarkokra elég bőven az árnyékoló szalag, mert annyira tapad a ragasztó, hogy még talán a szalag nélkül is megállna, de azért fő a biztonság.
 
 
Erről nincs kép, de a két felső merevítőket összekötöttem még keresztbe egy 4mm vastag, 5cm széles üveglappal. Ez így már bőven, bőven biztonságos és nyugodtan alszom..:)
Vízpróbánál szinte színig volt töltve vízzel az akvárium mikor is a középső átkötő merevítő nélkül 1-1,5mm-rel volt nagyobb középen mérve az akvárium belmérete a szélekhez képest, ami oldalanként 0,5-1mm domborúság. Ez a domborúság az átkötő merevítővel nulla lett.
Természetesen raktam még a keresztmerevítő két oldalára 1-1db 4mm vastag üveglapot a párolgás ellen és van rajtuk 1-1db 20mm-es lyuk, hogy ujjal fel lehessen könnyen emelni.
 
 
Akváriumtető és világítás
 
Mint már azt írtam a tető oldallapjait is vissza kellett vágnom(falcolni), hogy rátakarjon az üvegre oldalról a vízkövesedés miatt(24nk...:( ) Ez majd később látszik.
Mind az alsó, mind a felső rész visszavágott oldalait belülről bepácoltam barna fapáccal(látszik az üvegen keresztül belülről) és bekentem felhígított(~10%-os hígítás) vízálló faragasztóval, mivel itt semmi védelem nem volt a félbevágott forgácslapon, ami pár csepp víz hatására is dagad, és tönkremegy.
Lehet vastagon kenni(vagy 2x vékonyan ha a helyzet úgy kívánja), mert miután a víz elpárolog a ragasztóból, teljesen összeesik és csak egy vékony vízálló műanyag réteget képez a forgácslapon. A sziloplaszttal szembe talán azért jobb megoldás, mert megszáradás után nincs vastagsága és a szilóval szembe a faragasztó ha minimálisan is, de beszívódik a fába és bele, illetve ráköt, ráadásul jól bele lehet pacsmagolni minden kis résbe. Mivel vizes bázisúak ezek a diszperziós faragasztók minden szerszámot ellehet mosni utána vízzel.
Szóval ajánlom mindenkinek, ezt a megoldást nem csak az akvarisztika terén és bár ettől nem lesz vízálló a forgácslap, de nagyon sokat segít.(a kezdet óta már ezt is megtapasztaltam:) )
A tetőlap nyitását dugópánttal oldottam meg, mert ezt a bútorlap élébe lehet befúrni és így kinyitott állapotban a fix tetőre fordul vissza és azon támaszkodik. Sárgarézből lévén a hagyományos értelemben véve nem rozsdásodik.
 
 
A világításhoz power kompakt fénycsővet használtam, mert a villanyszerelő apukám lévén ehhez volt itthon minden és olvastam, hogy mások is használják, ezért gondoltam nem lehet rossz megoldás.
36W-os 840-es 4000K 2900lumen-es csövek voltak itthon és egyelőre ezeket használom. Tervben van 2db 865-ös cső beszerzése, de már a 2. nagy villanyász szaküzlet küldött el, 1napos utánajárással, hogy ők nem tudnak(inkább sztem nem akarnak) ilyet beszerezni. Jelenleg is várok egy visszajelzést...nem egyszerű .
A fénycsövek fölé szerettem volna vmi védőburkolatot fémből, ami valamelyest megvédi a bútorlapot a hőtől. Tudtam, hogy vmi íves kellene, ami nem rozsdásodik, a hőt is bírja, és ne legyen egy kész vagyon. Erre a legjobb megoldás egy rozsdamentes lemez lett volna, amit egy bádogossal ívesre hajtatok, és bár van ismeretségem az utána járkálás sok lett volna. Viszont kitaláltam egy olcsóbb és gyorsabb megoldást, ez pedig a kisméretű(d=7,5cm) horganyzott ereszcsatorna a maga 700,-/fm árával. Elvágtam 45cm hosszúra, majd szétpattintottam az összeillesztésnél és elvágtam hosszába lemezvágó ollóval, illetve dekopírfűrésszel. Ezekről még le kellett vágni a összeillesztés hajlított részeit és kicsit megreszelni.
Igaz, most elég fényesek ezek az alumínium horganyzott lemezek, és idővel befognak homályosodni, de nem nagyon érdekel, mert a cél a bútorlap védelme volt a hőtől ami sikerült is, a 4x36W a 4x2900lumen-nel, meg úgy gondolom bőven elég(még sok is) egy 250l-es, vegyes akvárium fölé.
Mivel a fénycsövek foglalatai nem tartanak sokat a gravitációval ellen, ki kellett találnom vmit amivel a több mint 40cm hosszú fénycsőnek a másik végét alátámasztom. Erre azt találtam ki, hogy a felső hővédő burkolat végének a középső részét lemezvágó ollóval bevágtam és vissza hajlítottam.
 
 
Az előtétek az akvárium alatti dobozba lettek beszerelve, amik elég sok hőt termelnek, így azt ajánlom akinek van egy kis lehetősége, hogy ne a tetőbe szerelje az előtéteket az éljen vele. Egy pillanatra is hozzáérve megégetik az ember kezét. Annyi előnye van a forróságának, hogy a 4db előtét kb. 40fokot csinál az alsó dobozban, így lehet még télen sem lesz szükségem fűtőre.
Az előtétekből a fénycsövekhez vezető vezetéket megszakítottuk egy lengőaljzattal és egy dugvillával, így a tető levehető, ha ezeket széthúzom.
Lényegében ennyi itt egy összkép a világításról és pár kép a tetőről.
 
 
 
 
 
 
Szűrés
 
 
A szűrés egy hosszú gondolkodás végeredménye lett és nem bántam meg, bár sokszor majdnem feladtam a hihetetlenül nehéz anyagbeszerzések miatt.
Sok tapasztalt akvarista elriad, majd attól amit most itt írni fogok, mert hogy 20-30éve is voltak szép akváriumok külső szűrő nélkül és........ én csak hallottam és olvastam a régi technikákról, ezzel nem tudok vitázni sőt azt is látom és érzem, hogy túl van ragozva ez a szűrés mizéria, csak hogy mindenki bevételhez jusson, de nekem több okom is volt hogy egy 60literes hordóból csináltam a szűrőházat és egy Eheim C+ 2000 forgatja a vizet. 
  • minél kevesebb technikát szerettem volna látni az akváriumba hiszen rontja az összképet, ezért sem akartam belsőszűrőt és fűtőt az aksiba
  • másokkal ellentétben én a hordóba raktam a pumpát, mert minél kevesebb vízcsatlakozással, ezáltal hibalehetőséggel akartam megcsinálni a szűrőt és kellett a hely a pumpának
  • szükség volt a nagy átmérőre, hogy az átfolyási sebesség lelassuljon, mert egy szűrőben akartam a bió,- és mechanikai szűrést megoldani és a lebontóbaciknak a lassú vízáram kell
  • ha van hely úgy gondolom a szűrőanyag mennyisége többet számít, mint a milyensége/minősége
  • ha később szeretnék egy nagyobb akváriumot már nem kell másikat építeni, mert ezzel a szűrővel ennél sokkal nagyobb aksikat is lehetne szűrni
  • hely is volt bőven az akvárium alatt
  • takarítani minél kevesebbet akarom, mert nem szeretném ha a látvány élvezését a technikával történő "******" beárnyékolja 
....és mint azt tudjuk "túlszűrt akvárium nincs" :)
 
 
 
A hordó aljába találtam egy tökéletesen passzoló műanyag, mikróba használatos ilyen letakaró akármit párszáz forinttért, ami már ki is volt lyuggatva( egy gonddal kevesebb). Erre ráragasztottam egy műanyag tányért, ami azt a célt szolgálta, hogy ebbe van rögzítve a hordóba menő cső vége és a mikrós tető tetejére zúdul a víz ami tompítja a víz erejét, és mivel a mikrós tetőt kifúrkodtam kisebb-nagyobb lyukakkal, így a mikrós tető belsejébe ami maga az ülepítő, már több kis lyukon jut a víz, így kevésbe keveri fel az ott található dolgokat….legalábbis a cél ez volt.:)
 
 
Miután bekerült az ülepítő, körbevettem két, zsákba rakott gégecsővel. Kértem apukámtól egy kb.10méteres(d=20mm) darabot, gondolván 2-3m-t feldarabolok belőle és az elég is lesz. Jah persze…a 10m-t simán benyelte a hordó, még majdnem kevés is lett.:)
 
 
Ez után a következő lépés maga a szűrőközeg volt, aminek kerti tóba használatos lyukacsos, porózus szerkezetű Ubbink szűrő szubsztrátumot használtam.
 
 
21kg/40liter(3500,-) volt egy zsákba, ami pont elég is volt, és 4db raschel zsákba töltöttem, amikkel körberaktam a bevezetőcsövet.
 
 
Erre a szűrőközegre került rá végül a TM30-as kék szűrőszivacs, ami alá a későbbiekbe bekerült egy kb. 3cm vastag perlonvatta, hogy megfogja az apró dolgokat.
Igen alá, mert egyelőre nem sikerült semmit kitalálnom arra, hogy a pumpa ne szívja be a csövén. Azt hittem hamar elfog így tömődni, de nem, mert szerintem az ülepítő, a gégecső és az a 30cm-nyi szűrőközeg nagyon sokat megfog az apró „szemétből” és így 4hónap után sincs semmi gondom vele és a vízszint sem csökken a hordóban. Szóval ez így most szuperúl működik, a kékszivacs pedig bacitelepként funkciónál és megakadályozza, hogy a perlonvatta a pumpába kerüljön.
 
 
Pumpáról olvastam, hogy érdemes úgy elhelyezni/használni, hogy a tengely függőleges legyen mivel a gravitáció így kevésbé terheli és tovább bírja tengelycsere nélkül. Logikus és majd az idő igazolja az állítást.
Szóval csináltam neki egy stabil tartót amibe beleállítottam és alulról a saját gyári tömlőcsatlakozójával rögzítettem. Először egy lapra rögzítettem ami a hordó két oldalsó peremére támaszkodott rá, de a pumpa gerjesztette rezgéseket nagyon átadta a hordónak amitől elég hangos lett az amúgy nagyon-nagyon halk pumpa. Így most a szivacs ezeket a rezgéseket elnyeli.
 
 
Villanyvezeték….na igen, ez egy nagy kérdés volt, hogy levágjam-e a 18.000,- -es, 3év garival rendelkező pumpa villásdugóját és egy pillanat alatt megoldjam ezt a dilemmát egy kábelátvezetővel. Viszont, mivel ez túl egyszerű lett volna és ugyanakkor szívás is, ha véletlen kifogok egy hibás pumpát, inkább kerestem más megoldást.
A korábbi varriációt nem részletezném, de a végső megoldás egy akkora kábelátvezető lett amin átfért a közel 40mm széles villásdugó. Mivel viszont a vezeték csak 5mm vastag a szigetelés nem volt az igazi.:) Erre azt találtam ki, hogy fogtam egy danamid rudat és kiesztergáltam belőle nagyjából a kábelátvezető negatívját, majd félbevágtam és kinútoltam a közepét, hogy a vezetéknek is meglegyen a helye. Viszont a danamidot nem olyan egyszerű ragasztani pláne nem úgy, hogy az tömítő ragasztó is legyen és a víz alatt is tartson. Erre sikerült apukámnak megoldást találnia, mivel a villanyszerelésnél használnak vmilyen puha, papírszalagos tömítő szalagot, ami hő hatására felpuhul és hozzátapad mindenhez. Ez lett végül a jó megoldás, mert tapad is rendesen és az 1mm-es vastagságával tömít is. Kényes pont volt, de végül ez is szuper lett.
 
 
A másik ilyen kényes pont a hordótető szigetelése.
Azért vettem ezt a csatos hordót, mert állítólag a piros csavaros tetejűt nem lehet annyira meghúzni, hogy az szigeteljen.
Alapjában ez a kék csatos hordó nagyon jól szigetel, de ami számomra a mai napig hihetetlen és nem bírom felfogni, hogy az akváriumból a 1”-os csövön olyan erővel jött a víz a hordóba miközben a pumpa 2000liter/órával nyomta a vizet vissza az akváriumba, hogy a hordó kék ~3-4mm vastag PVC tetejét úgy felpúposította,(normál nyomás nélküli állapothoz képest ~+10-12mm) hogy azt tenyérrel nyomva is nehezen tudtam visszanyomni!(és nem én vagyok a gyenge:) ) Gyári szigeteléssel nem várható el, hogy ilyen körülmények között szigeteljen a hordó, így először megpróbáltam azt amit mások is egy ~5mm vastag madzagot raktam a tömítőgumi alá. Ez nem igazán vált be, pedig alig bírtam lezárni a csatot. Végül az lett a megoldás hogy a hordóba lejutó vizet lefolytottam úgy, hogy a hordóba vezető szívócsőre http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=27332&cmd=show&id=3119
annyi lyukat fúrtam ami nagyjából megegyezik a pumpa visszapumpáló teljesítményével, így a hordó minimális nyomás alatt van. Azért kell a nyomás , hogy a pumpát ne fogjam vissza.
Segítség képen, ha vki ilyen szűrő építésére adná a fejét megjegyezném, hogy azt a javaslatot kaptam(szóban és netről) hogy a szűrőbe vezető cső legyen eggyel vastagabb, mint a visszanyomó cső. Ez ekkora szűrőnél nem igaz!(lásd fentebb az erejét) Lehet, hogy egy kis külső szűrőnél a maga 12-15mm-es csövénél jó megoldás, de a 20mm-es(3/4”-os) visszanyomó ághoz nem kell 25mm-es(1”-os)szívócső.
A hordóba és a hordóból ki- és befolyó csövet a korábban kigondolt locsolótömlő helyett a mosó,-mosogatógépekhez használatos kifolyó csőre cseréltem, mivel 80cm-200cm-ig nyújtható, nagyon hajlékony és bírja a nyomást is ráadásul a két végén gumis gyári csatlakozó van amit nagyszerűen lehet rögzíteni AWAB bilinccsel a 3/4”-os idomokhoz.
A pumpát beállítottam ~1500l/órára aminek a tényleges vízszállítása 1000l/óra körül lehet. Mivel azt akartam, hogy a vízáram az akvárium minden szegletébe eljusson szükség volt erre a vízszállításra, viszont a baciknak meg a lassú vízáramlás kell, ezért is kellett a nagy hordó, hogy a keresztmetszet miatt a hordóba lelassuljon a víz és alacsony legyen az átfolyási sebesség. Nem mondom, hogy tökéletes lett, de ha minden igaz akkor 13cm/perccel halad a hordóba a víz, ami a max. 30cm/perchez képes nagyon jó és az ajánlott 5-10cm/perctől sem marad el nagyon, ráadásul a kapilláris járatokban ez sokkal kevesebb.
Szóval jó lesz ez, főleg ha 1évig hozzá sem kell nyúlnom.:)
 
 
Belvilág
 
Mint azt írtam nem voltak konkrét elképzeléseim, csak növények és halak, kb. ennyi.
Szóval raktam 3-6mm-es kavicsot aljzatnak, 2db mészkő sziklát ami ~10éve várta a sorsát, mert még vmikor 2002 környékén hoztuk az Adriáról erre a célra. Féltem, hogy majd bekeményíti a vizet, de semmit nem keményít. Talán azért, mert nem bányászott mészkő volt, és az évmilliók során a sósvíz megtette a hatását. Nem tudom.:)
Szőlőtőkéről is sok rosszat olvastam, de legalább annyi ellenpéldát is, így ez is rám várt, hogy leteszteljem. Nem csalódtam egyelőre.
A kivágás után 1-1,5 hónappal kifőztem, ázott az akváriumba ~2hétig majd elsüllyedt. Lett rajta vmi vastag nyálkás fehér penész amit, egy akvarista társamtól kapott 13db RC 3-4nap alatt kétpofára tömve lezabált és azóta sem jött elő. Cserébe úgy telerakták az aksit az RC-k, hogy az csuda.:)
A színét nem ereszti, csak félévente kell róla a fekete bevonatot lemosni és akkor jó lesz.
Növényekből, ami jelenleg is megvan még az a valiznéria, fodros vízikehely, törpe bacopa, anubias nana és egy gömbmoha. Az Ophiopogon kyoto-val kicsit átvertek, mert mint kiderült mocsári növény, de elajándékoztam, és sztem a pervulával is ez lesz a helyzet, mert nem akar rendbe jönni.
 
Hát ennyi az én akváriumom története.:)
 
Rakok fel majd képet több oldalról is, de most csak ennyire tellett.
 
 
Azért vettem a fáradságot és írtam le az akváriumom történetét, mert nekem is sokat segítettek az ilyen blogok és bár így is voltak bőven-bőven nehézségek, és egy-két dolgot máshogyan csinálnék, nem bántam meg és egy gyönyörű dísze lett/lesz a lakásunknak ez az akvárium.
Remélem ezzel a bloggal sokaknak segítek én is.
 
Köszönöm mindenkinek a segítséget !
 
----------------------------------------------------------------------------
Folyamatosan egészítem ki a blogot, mert nem jutott azonnal minden eszembe.
Az új részeket pirossal kiemelem amik 1hét múlva feketék lesznek, csak ha vki már olvasta és kíváncsi akkor ne kelljen átrágnia az egészet, hogy mi változott.
 
 
 
 
 
 

15. blogbejegyzés
A három grácia története

Nyilván már 1000 blogbejegyzést olvastatok az elevenszülő halak szaporodásáról, úgyhogy erről én most nem írnék. Ami viszont érdekelt, az az egyedfejlődés volt. Arra gondoltam, kellene egy olyan leírást csinálni, amely egy átlagosnak mondható elevenszülő hal felcseperedését követi nyomon. Attól a pillanattól, hogy a világra jött, egészen addig, míg el nem foglalja végleges lakhelyét egy paradicsominak mondható akvárium kis életközösségében. Az, hogy a szivárványos guppit (Poecilia reticulata) választottam, azért jó, mert jól nyomon követhetőek rajtuk a fejlődés apróbb kis változásai, nem úgy, mint mondjuk egy koromfekete Black Mollyn.Mindezt pedig abból az okból készítettem, hogy megbecsüljük A "profi" akvaristák által gyakran lenézett elevenszülő halak csodálatos átváltozását, és igyekeztem mindezt oly módon megjeleníteni, hogy emészthető legyen, és akár kedvcsináló hatással is bírjon egyúttal.
 
A szülők
 
Amint észrevettem, hogy kishalak születtek a "központi" akváriumomban, hármat sietve kimentettem, még mielőtt az örökké éhes szumihad észbe kaphatott volna. Bár egy egyed fejlődését szerettem volna illusztris formában megörökíteni, mégis három kishalat kommandóztam ki a nagyakiból.
 
A három kiválasztott
Egyrészt, ne magányosan tengődjön megfigyeléseim parányi alanya, másrészt bele kellett kalkulálnom azt a lehetőséget is, hogy esetleg valamelyik netán elpusztul, még mielőtt elérné a teljes kifejlettséget. Szerencsére azonban ez, hál' isten, nem következett be. Tehát ez volt a kiinduló helyzet...
 
Elhelyezés
 
Amikor elkezdtem a műveletet, az első két nap során egy egyszerű fröccsöntött műanyagból készült húsostálca volt a fotómodellecskéim lakhelye. Egy marék sóderecske, egy liter víz a nagyakiból, amiben születtek, meg pár rövid darabka érdes tócsagaz.
 
A húsostálca-akvárium
 
Azért ezt a megoldást választottam erre a kis időre, mert azt hittem, így könnyebb lesz fotózni a kicsiket. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy icipicit ezt illetően is tévedtem.... Ugyanis itt csak arra volt lehetőségem, hogy felülről fotózzam őket, ami lássuk be férfiasan, nem igazán látványos, és vajmi kevéssé érzékletes eredményt jelent a fotók szempontjából.Mivel ilyen pici víztömeg hőmérséklete igencsak könnyen ingadozik akár egy napon belül többször is. Ezt a kis problémát egy hirtelen jött ötlettel oldottam meg, hogy ha már a tanulás miatt úgyis megy éjjel-nappal a laptop. A hűtőből kifújt meleg levegő tökéletesen alkalmas volt rá, hogy a picinyke halak vízmennyiséget csaknem állandóan 26 - 28 Celsius fokon tartsa.
 
Laptop alapű fűtés...
 
A 3. napon a három kis megfigyeltet áttelepítettem egy általam készített 12 literes, hosszúkás akváriumocskába. Egy kis finomra szitált sóder. néhány kő, pár szál érdes tócsagaz alkotta a berendezést, mert arra törekedtem, hogy könnyen tisztítható legyen. Hogy fotózni is könnyű legyen, a medencécske hátfalára fekete öntapadós fóliát ragasztottam. Itt egy egyszerű porlasztóköves belső szivacsszűrő gondoskodott róla, hogy a kis akváriumocska vize a lehetőségekhez képest tiszta legyen.
 
A 12 literes ovi-akvárium
 
 
A 38. napon, mikor már tisztában voltam a kishalak nemével, és az etetésük sem okozott már különösebb gondot áthelyeztem őket egy nagyobb, 25 literes akváriumba, néhány kortársa és pár neonhal közé, hogy szokják az idegen halak társaságát is. Mivel az a medence elég közel esett az ablakhoz, fűteni kényszerültem. Egy picinyke 10 W-os állandó fűtő volt e célból üzembe helyezve.
 
25 literes szoktató-akvárium
 
Aztán az 50. napon végre átkerülhettek a végleges helyükre az ifjonti haltitánok. Itt gond nélkül illeszkedtek be a számukra talán kissé tág élettérbe, majd néhány hónap elteltével elajándékoztam őket, és mindhárman új gazdákhoz kerültek...
 
Központban az 500 literes "bázis"-akvárium, mellette kétoldalt a nevelő, elkülönítő, és takarmánynövény-termelő medencék
 
Táplálás
 
Nos, ez egy olyan téma, amiről eleinte azt gondoltam, komoly problémákat fog okozni, de szerencsére nem így történt.... Az első napokban ujjaim közt porrá tört lemezes táppal etettem a halakat, majd később áttértem az eredetileg is ivadékok etetésére javasolt finomra granulált ivadéktáp kiegészítő etetésére is.
 
Gyári granulált haltáp ivadékoknak
 
Úgy az első hét elteltét követően két, általam megfelelőnek tartott lemezes díszhaltápból táp-mixet készítettem, majd az így létrejött keveréket kicsit még össze is törtem, hogy kisebb darabkákból álljon.
 
Kétfajta gyári lemezestáp összekeverése
 
A kész " kölyökguppy-mix"
 
A három kiszemelt ivadék egészen három hetes koráig lemezes "kölyökguppy-mixen" és granulált ivadéktápon nevelkedett. Ekkor láttam csak alkalmasnak őket arra, hogy az "élő" eleséggel is gond nélkül megbirkózzanak. Ennek okán lassan kezdtem kis istápoltjaim étrendjébe finoman bevezetni a tubifexet is. Ez azonban már koránt sem volt olyan agyszerű és gyors, mint egy fél csipetnyi tápot a víz felszínére porítani...
 
A tubifex-etetés kellékei
 
Elsőként a halak etetésére előkészített, tisztára mosott tubifexcsomócskából csipesszel kivettem egy kicsinyke adagot, majd ezt egy direkt egy erre a célra fenntartott, állandóan tisztán tartott üveglapon egy pedikűrös penge segítségével alaposan összeaprítottam.
 
Kellően tisztára mosott tubifex
 
A kiszemelt mennyiség az aprítólapon
 
Feletetésre alkalmas mértékben felaprított tubifex
 
Az így létrejött tubifex pépből egy kisebb mennyiséget csipesszel a vízbe mártva tartottam mindaddig, míg a halak le nem csipegették róla a nagyját. Azért alkalmaztam a csipeszt az etetéshez, mert így el tudtam kerülni, hogy véletlenül túl sok táplálék jusson az aljzatra. Etetést követően a pengét, az aprító-üveglapot, valamint a csipeszt egyaránt elöblítettem forró vízzel, majd egy frottír törölköző darabkára téve hagytam megszáradni.
 
Haletetés csipesszel
 
A három jóllakott óvodás
 
Az idő előrehaladtával viszont már egyre kevésbé kellett felaprítanom a tubit, és mire a halak átkerültek a 25 literes "szoktatómedencébe", már gond nélkül meg tudtak küzdeni egy-egy egészben hagyott tubifex férgecskével. Ekkor láttam elérkezettnek az idejét, hogy nagyobb méretű "majdnem" élő, vagyis fagyasztott eleséggel is megismertessem a három uszonyos "médiasztárocskát".
 
A fagyasztott szúnyoglárva feletetésének kellékei

Ez az eleség a fagyasztott szúnyoglárva volt, melyet akárcsak a tubifexet, kereskedésekből szereztem be kis, jéghideg táblácskákban. (halcsoki) Persze ennek etetése sem volt kevésbé munkaigényes mint a tubifexé, sőt! Kiengedést követően többször át kellett mosni a lárvákat, mert mindenféle szerves eredetűnek tűnő törmelék volt köztük. Ezután csipesszel kiemeltem néhány darabot, és akár a tubifexet, ezeket is felaprítottam a pengével az üveglapon.
 
Teljesen felengedett fagyasztott szúnyoglárva
 
Teljesen tisztára mosott szúnyoglárva
 
Egy etetésre szánt lárvamennyiség
 
A szúnyoglárva felaprítása
 
Az etetésre feletetésre előkészített szúnyoglárva
 
Az etetés előtt azonban, mivel tapasztalatom szerint a felengedett szúnyoglárva sokkal jobban "trutyisodik" mint a friss tubifex, egy darabka papírtörlővel -WC papír is tökéletesen alkalmas a feladatra- felitattam a pépről a zavaros levet. Az aprított vörös szúnyoglárvát is csipesszel etetem, ugyanazon okból kifolyólag, mint a tubifexnél. (nagyobb mennyiségű ivadék esetén nem szükséges a csipesz használata, mert a kishalak tömege úgyis összeszed mindent az aljzatról. Az etetések gyakoriságát nagyban befolyásolta az is, hogy napközben dolgozom. Így minden nap kétszer, legjobb esetben is maximum három alkalommal jutottak a kis kiszemeltek újra táplálékhoz, mely természetesen felváltva volt valamelyik táp, tubifex, vagy később akár szúnyoglárva. Minden eleséget jó étvággyal fogyasztottak, és semmiféle emésztőszervi bántalomra utaló jel nem mutatkozott a viselkedésükön.
 
A kishalak fejlődése
 
A kishalból "nagy"-hal lészen.... És hát kérem, itt jön a lényeg! Miképpen lesz egy alig észrevehető, félig áttetsző, parányi vízi-lényből színpompás halacska! Ez kérem a csoda! Bár három halacskát fotóztam a biztonság kedvéért, mégis egyik kedvencem felcseperedését követhetjük figyelemmel, hogyan válik újszülöttből színes, fiatal daliává. Ő később elkerült tőlem, és mikor elbúcsúztam tőle, már a "Nari" névre (nem) hallgatott.
 
 
Most ha minden igaz, valahol Kiskunlacháza táján élnek leszármazottai. Sajnos nem minden felvétel sikeredett száz százalékosra, így a képek minőségéért előre is elnézést kérek az olvasóktól... Kezdetnek egy idővonalon szeretném bemutatni "Nari" felnőtt guppyvá válásának főbb stációit, majd képnapló formájában a főbb változásokat.
 
0. nap: 
A kis ifjoncok néhány órája születtek meg. Még keveset úszkálnak. Nem táplálkoznak, és igyekeznek minél biztonságosabb helyre hűzódni. Hosszuk körülbelül 4-5 mm.
 
1. nap:
Végre elkezdtek enni, és leginkább a növényzet védelmébe hózódva pihengetnek.
 
3. nap:
Már teljes bátorsággal esznek a vízfelszínről, a törzs kezd egyre diferenciáltabbá válni.
 
9.nap:
Az egyes testrészek lassan kezdenek egyre jobban felismerhetőbbé válni.
 
11. nap.
 
13. nap.
 
16. nap:
A törzs és a farok kezd egyre jobban elkülönülni.
 
18. nap.
 
20. nap:
Megjelennek a színes pigmentáció első jelei és a törzy is fokozatosan nyúlni kezd. Hossz körülbelül 12-15 mm.
 
23. nap.
 
24. nap:
A színezet egyre határozottabbá válik, a pikkelyzet egyre élesebben kirajzolódik.
 
26.nap:
Megkezdődöt a hátuszonyok elszíneződése is, és a nemek nagyjából már megbecsülhetőek.
 
30. nap.
 
31. nap.
A nemek teljesen jól elkülöníthetők, a hossz körülbelül 28 - 32 mm.
 
32. nap.
 
35. nap
 
37. nap.
Kialakultak a véglegesnek mondható testarányok.
 
38. nap.
 
39. nap:
A test nyúlni kezd, lassan kialakul a gonopódium.
 
46. nap:
Kialakult a gonopódium, és a faroktő fekete foltja lassan halványulni kezdett, miközben a narancssárga főszín felélénkülni látszik.
 
48. nap:
A szín tovább élénkült, a faroktő egyre fakóbbá vált.
 
54. nap:
Nari teljes színben pompázik...
 
 

16. blogbejegyzés
Csodálatos sügérkaland

Üdvözlök minden kedves olvasót! Mielőtt a lényegre térnék előre kell bocsátanom, hogy egyáltalán nem vagyok hozzáértő sügér-témában. Sőt! Az igazat megvallva még az is simán elképzelhető, hogy a szakavatott "sügeresek" esetleg majd a hajukat tépik, mikor meglátják, mekkora sületlenségeket hordok itt össze. Minden esetre annyival tudnék védekezni, hogy a kezdet kezdetén a fene sem gondolta volna, hogy ebből valaha is blog lesz....
 
A kezdet
 
 Egyik halas cimborámnál voltam látogatóban, már csak annak okán is hogy a halait megcsodálhassam, mikor elmesélte nekem, hogy a zebrasávos sügér szaporulata lassan kezdi már kinőni a növendékek számára fenntartott medencét. Megkérdezte tőlem, nem tudnék-e ideiglenesen befogadni néhány felnőtt egyedet, hogy legyen helye az ifjabbak számára. Nos, rövidke morfondírozást követően belementem a dologba, és pár óra múlva három zebrasávos sügér utazott velem hazafelé az autóban. Abban a hitben, hogy az 500-as akiban pompásan elférnek, tökéletesen gyanútlanul engedtem őket három hét karantén után a többiek közé. Néhány nap múlva viszont kezdett feltűnni, hogy reggelente egyre több és több vízinövény törmeléket kellett lehalásznom a víz felszínéről. Újabb néhány nap múlva pedig már annyira nekibátorodott a három kis pernahajder, hogy cseppet sem zavartatták magukat. A szemem láttára tépték-szaggatták nagy gonddal nevelgetett növényeimet, ahol éppen kedvük szottyant hozzá... Mondanom sem kell, hogy emiatt kicsit görcsbe rándult a gyomrom!
 
A "megtorlás"
 
Napnál világosabb volt, hogy tennem kell valamit, méghozzá most azonnal. Egyértelmű megoldásnak egyedül az tűnt, hogy a három sárgás színű vandálnak egy saját akváriumba kell költöznie. Igen ám, de hova? Mind az öt aki üzemben volt, és mindben volt valami. Egy kis átszervezéssel szerencsére sikerült megoldanom ezt a gyorsan kialakult elhelyezési "krízist".
 
A frissen berendezett "sügérdühöngő" akvárium
 
A legmegfelelőbb helynek a három fiatalkorú bűnöző elhelyezésére az egyik 54 literes acélvázas medence tűnt, melyben érdes tócsagazt és békalencsét termesztettem növényevő halaim számára, valamint elevenszülő ivadékoknak is helyet adott egyúttal. A kishalakat gyors válogatást követően átcsoportosítottam két másik nevelőmedencébe, a növényzeten pedig félretettem egy vödörbe, hogy később betelepithessem az 500-as akiba, a cápamárnák nagy-nagy örömére. A zebrasávosok helyének kiszemelt medencét szépen rendbe tettem, és kezdetét vehette a fogócska.... Ezt csak azért mondom, mert egy ekkora akváriumból elég jó móka kihalászni három kis termetű sügért... Lényeg, hogy sikerült... Néhány nap múlva az egyik nőstényt el kellett távolítanom a sárga halak triumvirátusából, mert a másik kettő elkezdte kegyetlenül űzni. Én pedig, kellő tapasztalat híján ekkor még csak nem is sejtettem, mi vár még rám...
 
Az esemény
 
Néhány nap múlva, egyik reggel mikor épp munkába készülődtem, feltűnt, hogy a két sügér nem tágít az egyik háttérbe állított bazaltlapocska közeléből. Mikor jobban szemügyre vettem a helyzetet, akkor értettem meg, miről is van tulajdonképpen szó. Míg én az igazak álmát aludtam, ezek ketten "egymáséi lettek" és szépen leikráztak.
Együtt a család...
 
Nem igazán tudtam, mi fog történni, de mert néhány évvel ezelőtt voltak már zebrasávos sügéreim, amelyek ikráztak, túl sok jóra nem számítottam. Akkor penészesek lettek az ikrák, és el kellett távolítanom őket a medencéből. Lelki szemeim előtt szomorúan pergett le,hogy talán ismételten ez lesz az ikrák sorsa. Megfordult ugyan a fejemben, hogy biztos ami biztos, valami penészgátló anyagot adagolok a vízbe, de mivel jómagam meglehetősen irtózom a "vegyszeres" akvarizálástól, erről végül csak letettem. Ehelyett inkább betettem egy picit nagyobb teljesítményű belső szűrőt, és a légporlasztás mértékét is a maximumra vettem. Abban bíztam, hogy a tisztább, oxigéndúsabb víz talán elég lesz a gombák megjelenésének kiküszöbölésére.
 
 
Pozitív fejlemények
 
Az események pedig zajlottak tovább, attól teljesen függetlenül, hogy jómagam mire számítottam. Szerencsére az ikrák nem kezdtek el penészesedni, de a negyedik napon arra lettem figyelmes, hogy nem volt meg belőlük egy sem. Mivel kishalakat sehol sem láttam, arra tudtam csak gondolni, hogy a két szülő a legnagyobb lelki nyugalommal elfogyasztotta őket. Mielőtt azonban még elkezdtem volna ténylegesen itatni az egereket, az aljzat egyik aprócska mélyedésében az egyik sarok közelében egy furcsán hullámzó, hússzínű csomócskára lettem figyelmes, mely körül a két szülő fel s alá járőrözött. Először azt hittem, tubifexcsomót látok, de ahogy közelebbről is megszemléltem, egy újabb, felettébb örömteli felfedezést tettem. A furcsa "biomassza" kishalak garmadája volt! Nos, ekkor már kezdett kialakulni bennem valami sikerélményféle.
 
Elhelyezés
 
Az eredetileg berendezett medence végig alkalmas volt a zebrasávos család elszállásolására, bár ez így azért nem teljesen fedi a valóságot. Az igazság ugyanis az, hogy ez csak egy ideig volt így, ezért egy idő után lépnem kellett. Viszont amíg el nem érték az ivadékok a rájuk nézve úgy ahogy biztonságosnak nevezhető fejlettségi szintet, az az 54 liter elégnek bizonyult. Egyetlen gondom a növényzet kialakítása volt. Tudom, tudom, sügéres akváriumban nem sok esélye van szépen zöldellő barátaimnak. Ennek ellenére én mégiscsak elhelyeztem egy-két csufibb tövecskét, amit nem sajnáltam (annyira). Az egyetlen növényfaj, melynek mindvégig sikerült életben maradnia náluk, az apró békalencse volt, míg a potenciális "áldozatnövény szerepére sajna a vízi hortenzia pályázhatott nagy eséllyel.
Az "önként jelentkező" növényzet
 
Ami a vizet illeti, egyszerű csapvizet használtam, mindenféle adalékanyag nélkül, hőmérséklete pedig 22 - 24 Celsius fok között ingadozott. Egyszer azonban kicseréltem az aljzatot és behelyeztem a kishalak számára pár újabb búvóhelyet.
 
Táplálás
 
Mikor elsőként megpillantottam az elúszott ivadékokat, ez volt az a téma, ami miatt leginkább főtt a fejem. A gondolatnál is sebesebben vettem fel a kapcsolatot néhány "műértő" halas cimborámmal, és végigolvastam pár oldalt az egyes ide vonatkozó fórumokon, és hát férfiasan megvallva, kissé elszörnyedtem. Sórák, nauplius, és egyebek... Szóval csupa olyasmi, ami rengeteg idő lett volna még pluszba. Ez pedig olyasmi volt, amivel ekkortájt nem igazán rendelkeztem. Komolyan attól tartottam, éhen fognak halni az ivadékok, ha mielőbb nem teszek valamit. Végül aztán mégiscsak a legegyszerűbb megoldás, a granulált ivadéktápot. Amíg a pépesített tubifexel nem tudtak megbírkózni, ezt, illetve morzsolt lemezes tápot, valamint szárított porított eleséget adtam nekik.
 
Fejlődés
 
1. nap
 
 
 
Az ikrák kőre ragasztva, és a szülők nagy serényen szellőztetik őket, ahogyan az a nagy könyvben meg vagyon írva. Még lefilmeznem is sikerült a szülőket eközben:
( http://www.youtube.com/watch?v=Kf3zRgk4B5o&feature=youtu.be )
 
6. nap
 
Az ikrák kikeltek, és az ivadákok egy csomóban pihengetnek. Még nem nagyon táplálkoznak, mert némelyikükön jól látható a szikzacskó
 
10. nap
 
 
 
Az ivadék elúszott, és az aljzatról szedegeti fel a lesüllyedt táplálékot. A szülők gondosan őrzik őker, és az esetleg "túl messzire merészkedett" ifjoncokat a szájukba veszik, és visszaköpik az ivadékfelhőbe. A szikzacskónak már nyoma sincs.
 
15. nap
 
 
 
A fiatalok falánkak, mint a sáskák. Kezd egyre hangsúlyosabb lenni a törzs, és már könnyel el lehet különíteni  a faroktól
 
19.nap
 
 
 
A kishalak étvágya nőttön nő, és már a gerinc is jól felismerhető. A nagyobb példányok elérték a 10 mm-es testhosszt.
 
22. nap
 
 
A testüreg kezd hátrafelé terjeszkedni, és a fiatalok már könnyedén legyűrik a széttrancsírozott tuxifexet is.
 
26.nap
 
 
 
A gerinc kezd vastagodni, a testöreg és a koponya térfogata is nőtt a test egészéhez képest
 
32. nap
 
 
Küllemre már csaknem teljesen olyanok, mint a szülők. A nagyobb példányok elkezdik a vízfelszínről is felvenni a táplálékot, és esetenként űzni kezdték kisebb méretű testvéreiket. Kezdett bennem érni a felismerés, hogy lassan kezdik kinőni a sügéróvodát...
 
36. nap
 
 
 
A kicsik képesek már egyben lenyelni a tubifexszálakat, és a nagyobb egyedek mérete meghaladja a 20 mm-t. Egyre nő az akváriumban a zsúfoltság, de még csak meg sem tudom őket számolni normálisan. Úgy saccolom, nagyjából 80-an lehetnek. Elkezdtem új hely(ek)et keresni az aprósáhoknak.
 
65. nap
 
 

Ekkorra már mind a szülők, mind pedig a csemeték új otthonra leltek itt-ott. A picinyek méretülön kívül teljesen olyanok, amilyenek majd felnőtt korukban lesznek. A fenti képeket Szellosdy készítette, akinél néhány szerencsés kisovis sötét színű fajtársakkal is összeszűrheti majd a levet, ha akarja.
 
Záró gondolatok
 
Az igazat megvallva, remek érzés volt megtapasztalni mindezt úgy, hogy gyakorlatilag itt zajlott le minden az orrom előtt. Azt pedig különösen jó dolognak tartom, hogy alkalmam nyílt összehasonlítani az elevenszülő és az ivadékgondozó ikrarakó halak fejlődését. Előre bocsátanám, hogy egyáltalán nem gondolom úgy, hogy "bezzeg" a sügérek, míg az elevenszülők "csak" így meg úgy! :-) Inkább úgy fejezném ki magamat, hogy a csokifagyi után megkóstoltam a vaníliásat is. Ugyanolyan finom mind a kettő, csak kicsit másképpen. Ezt úgy értem, hogy engem személy szerint legalább annyira lenyűgöznek a kis elevenszülők a rájuk életük első pillanatától kezdve oly jellemző életrevalóságukkal és önállóságukkal, mint példának okáért e blogban főszerepet kapott zebrasávos sügérek kicsinyeik kezdeti gyámoltalanságával, és a szülők csaknem már melegvérű állatokat idézően odaadó gondoskodásával.
 
 
Teljesen véletlenül sikerült azt a pillanatot elcsípnem, mikor az aggódó anya szájába vesz egy elkóborolt kishalat
 
Kicsit ez is szerepet játszik abban, hogy sajnos kevesebb viszonylag jó fotót sikerült készítenem a kicsikről.
 Szeretném köszönetem kifejezni e honlapnak, amiért általa módom nyílt rá, hogy a kicsiknek megfelelő új otthont (otthonokat) találjak. Ezen kívül külön köszönet illeti Szellosdyt, amiért azon felül, hogy ebben segítségemre volt, kérésemre néhány fotót is zokszó nélkül a rendelkezésemre bocsátott.
 A továbbiakban sikerélményekben és csodákban gazdag halazást kívánok Mindenkinek!
 
 
 

17. blogbejegyzés
Astronotus ocellatus (Márványsügér)

Az Astronotus ocellatus, magyar nevén Márványsügér szinte minden akvarista által ismert mondhatni a legismertebb amerikai sügérfaj.
Gyakorlatilag minden valamire való díszhal kereskedésben megtalálható. Amiért mégis érdemes róluk írni az a sok tévhit miatt van, ami ezt a csodálatos fajt negatív kritikával illeti, valamint be szeretném bizonyítani, hogy igen is érdemes ezzel a hallal foglalkozni és áldozni a tartására. Erről a csodálatos sügérről mindenki sokat hallott már, de vajon mindent tudunk róla?
A márványsügért angolul Oscart, 1831-ban jegyezte fel először Loboteus ocellatus néven, Jean Louis Rodolphe Agassiz a Harvard egyetem zoológusa. A korai leírásokban még, tengeri fajként jegyzik és a oceánokban élő fűrészes sügér családjába sorolták, a két faj külsei hasonlóságaira alapozva. Azóta kiderült, hogy nem közeli rokonokról van szó és kizárólag édesvízben él.
Élőhelye: nem csupán az Amazonas és a Rio Negro, hanem egészen a Rio Paraguaytól az Orinoco-ig megtalálható. Szinte Dél-Amerika minden szögletében előfordul. Annyira alkalmazkodó hal, hogy már Az USA-ban, Florida államban is számon tartják ezt a fajt. Eredeti élőhelyén az indiánok étkezési halként van számon tartva, de szépsége és intelligenciája miatt hamar meghonosodott akváriumainkban is.
Teste elnyújtott ovális, színe sötét, általában olajzöld, amit színes (sárgás, vöröses) szabálytalan rajzok tarkítanak. Jellemező erre a fajra továbbá a farokúszó felső szélében pávaszemhez hasonló rajz.
A természetben egy kifejlett példány akár 40 cm-re is megnőhet. A legnagyobb példányt, amit jegyeztek az 45,7 cm hosszú és 1580 gramm volt. Akváriumi körülmények közt persze ritkán lesz 32-35 cm-nél nagyobb, de a 30 cm-es méretet gyakorlatilag minden egészséges felnőtt egyed eléri. Nem meglepő tehát, hogy nagyméretű akváriumot is igényelnek.
Több internetes oldal 200-250 litert jegyez, mint minimális akváriumméret tapasztalatból tudom, hogy ez maximum egy éves, 15-20 cm-es hal tartására alkalmas. Mivel rendkívül gyorsan nőnek jól tartva havonta akár 3-4 cm-t is ezért hamar elérik, az a bizonyos 18-20 cm-es nagyságot ekkor kicsit lelassul a fejlődésük, de előbb-útóbb elérik a 30 cm-es méretet.
Mindenképpen érdemes már időben gondoskodni minél nagyobb legalább 500 literes (200x50x50 cm-es) vagy nagyobb akváriumról, amiben jól érezhetik magukat a kifejlett példányok. Ekkora akváriumban hosszú távon elegendő lehet egy párnak. Azonban a márványsügér tulajdonképpen egy társas hal, nagyon jól érzi magát fajtársai társaságában, noha ki torzsalkodás előfordulhat, de hát mégis csak egy sügérről van szó. Ehhez minimum 700-800 literes akvárium ajánlott, de ha igazán jól akarjuk tartani kedvenceinket, lehetőleg több ezer literes akváriumba, csapatba próbáljuk tartani őket. Egyedül lehetőleg ne tartsuk, kedvetlenné, szomorúvá válhat és rövidebb lehet az élete is.
A márványsügér a köztudatban agresszív halfajtaként szerepel, de aki tartott vagy tart ilyen halat az tudja, hogy nem így van. Ez a tévhit azért terjedt el róluk, mert szeretnek mindent megenni, ami csak befér a szájukba, ezért nem ajánlatos olyan halakkal együtt tartani, amelyek eltűnhetnek hatalmas szájukban. Más sügérfélékhez hasonlítva ők valójában kissé puhányok mondhatni málék, és gyakran előfordulhat, hogy a többi hal terrorizálja őket.
A márványsügér tulajdonképpen egy társhal nagyon jól érzi magát fajtársai társaságában, noha ki torzsalkodás előfordulhat, de hát sügérről van szó. Ha jól akarjuk tartani minimum 600-700 literes akvárium ajánlott több Oscarnak. Egy pár megelégedhet 500 literrel is de igazán jól csapatban több ezer literes medencében tarthatók.
Nagytermetű algázókkal és robosztus harcsákkal, illetve nagytestű mérsékelten agresszív sügérekkel társítható.
Számos mintájú és színű márványsügér létezik, ezért különböző neveket kaptak: vadszínű, albinó, red tiger, és bronz. Az un. vadszínű márványsügér sötét alapszínű világosabb csíkokkal általában sárga, szürke vagy halványzöld, és nagyon kis mértékben van jelen benne a narancs, ill. a vörös szín ez a változat már több száz éve van jelen akváriumainkban.
A red tiger azaz vörös tigris változat, ahogy a nevéből is következik, vörös vagy narancs csíkok tarkítják a sötét alapszínét. Szerény véleményem szerint ez a legszebb változata a fajnak, de a színei 4-5 cm-es korában a legélénkebbe később kissé megszürkülnek, de így talán természetesebben lesznek szépek 1970 óta találkozhatunk velük.
A szakirodalom szerint a természetes „vadszínű” egyedekből az élénkebb vörösebb rajzolatú példányok összeválogatásával hozták létre ezt a színváltozatot. Később ebből a fajtából hozta létre szintén tenyésztéssel 1969-ben Charoen Pattabonge, thai üzletember a bronzszínűt, ami szintén nagyon mutatós és talán az egyik legritkább márványsügér változat.
Különlegessége, hogy itt nincs jelen az ocellatus-ok annyira jellemző szemfolt a farok úszón. Ezeken az alapváltozatokon felül, kitenyésztettek még fátylas, pink, citromsárga, arany és super red márványokat is.
Létezik még két rokonfaj is az Astronotus orbicularis és az 1904-ben még Zebrának nevezett Astronotus crassipinnis eleinte őket is márványsügérnek tartották számon, később 1986-ban DNS tesztek alapján derült ki, hogy különálló fajokról van szó.
Sokan azért kezdenek bele márványsügér tartásába, mert hosszú az életük (10-12 év) és a személyisége is egyedülálló. Nagyon értelmes hal, még idomítható is. Tudják, hogy ki eteti őket és ezekre az emberekre másképp fognak reagálni produkálják magukat az üveg előtt és mintha kiabálnának a kajáért.
Gyakran elidőznek azzal, hogy bámulnak ki a nagyvilágba máskor versenytúsznak, de az is előfordul, hogy úgy viselkednek, mint aki játszik. Az embernek néha olyan érzésem van velük kapcsolatban, hogy nem is halat, hanem szinte egy kutyát tart.
Hihetetlen okosak, több olyan írást olvastam a neten, hogy a kifejlett márványsügér eltörheti az ember ujját vagy véresre haraphatja a kezét. Természetesen ez csak legenda, aki próbálta már kézből etetni őket az tudja, hogy még véletlenül sem harapnák meg az ember kezét, és ha véletlenül meg is csíp az sem túlzottan fájdalmas.
A külföldi szakirodalmakban Oscar névvel is illetett halakon a nemek megkülönböztetése nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Mára ez a tézis is kezd megdőlni. Egy elég érdekes de hatékony módszer létezik a nemek megkülönböztetésére, nem vicc szó szoros értelmében a szoknyájuk alá kell nézni és itt látható a különbség mivel a nőstény egyed végbélnyílása utáni ivarnyilása jóval nagyobb (oO) mint a hímé, akinél pedig megegyezik a két testrés mérete (oo). Ez a megfigyelés még eléggé gyerekcipőben jár, így véleményem szerint mindig a legbiztosabb, csalhatatlan módszer, amikor összeáll egy pár.
Különösebben nem egy kényes fajról van szó mondhatnánk, hogy igénytelen hal a Márványsügér, de pár dolgot azért náluk is szem előtt kell tartani: a víz hőmérséklete 22-26 °C–ig ideális, a Keménység: 4-20 NK° míg a PH 6-8 –is tökéletes. Akváriumukat méretüknek megfelelően kell berendezni vastag talajt, nagy köveket, robosztus gyökereket használjunk. A növényeket is úgy válogassuk, hogy csak erős fajokat ültessünk, melyek gyökereit kövekkel kerítsük körül vagy rögzítsük gyökerekhez vagy kövekhez damillal.
Szeretik, ha kissé félhomály van az akváriumukban, ezért nem kell túlzásba vinni a világítás előnyös lehet, az un. fekete víz előállítása számukra, amit könnyen elérhetünk, ha gyökereket vagy uszadék fákat helyezünk el a medencéjükbe, így kissé természetesebb környezetet teremthetünk nekik. Én mangrove gyökereket használok erre a célra.
Mivel nagy étvágyú halak, erősen szennyezik a vizet  főleg ha sokan vannak, ezért létfontosságú a jól szűrt akvárium és a rendszeres heti vagy kétheti legalább 30 de inkább 40%-os vízcsere intenzív aljzatporszívózással. Erre azért is nagyon oda kell figyelni mert hajlamosan főleg a vadon fogott egyedek a fejlyukasodásra, amit nagyon nehéz kezelni.
Teljes fejlettségüket csak 3 év után érik el, de már 10-12 cm-es nagyságúan is ívhatnak. Az ivást elősegítése érdekében, a hőmérsékletet érdemes kicsit megemelni akár 28 °C-ra is. A tojócső megjelenése biztos jele az ivási szándéknak. Ikráikat, mint általában a sügérek egy előre megtisztított köre helyezik el vagy egy gödröt ásnak az aljzatba jól védhető helyen.
A márványsügérek nagyon jó szülők az ikrákat a nőstény mellett a hím is őrzi. Ekkor kicsit agresszívabbá válhatnak érthető okból. Ha sikerül őket jó kondícióban tartani, melyet változatos etetéssel könnyen elérhetünk, 600-800 de az is előfordulhat, hogy 1000 ikrát raknak. Érdekesség, hogy az ikrák színe fehér és nem áttetsző mint más sügérnél. Az ivadékok kikeléséhez kb. 4-5 napra van szükség. Első eledelként a cyclops vagy a sóféreg megfelelő, de olyan gyorsan nőnek, hogy napokon belül már a vágott tubifexet is meg tudják enni.
Magyarországon először 1955-ben sikerült Márványsügeret szaporítani a Fővárosi Állat és Növénykertben.
Felnőtt halak táplálására sokfajta eleséget is szóba jöhet, így a kisebb halaktól kezdve, lisztkukac, szöcske, sáska, lótetű, földigiliszta, rákok is szerepelhetnek étlapjukon, akár élve vagy fagyasztva de sorolhatnám még, nem megfeledkezve a jó minőségű száraztápokról, amire ugyanúgy szükség van, mint az élő eleségre.
Fiatalabb, kisebb korban fagyasztott vagy élő szúnyoglárvával, artémiával és krillel is etethetőek később ebből már olyan nagy mennyiségre lenne szükség, hogy csak kiegészítő tápláléknak lehet alkalmazni. Sok mindennel lehet őket etetni, a lényeg az, hogy sok és változatos legyen. Nálam a főtáplálékukat a jó minőségű kifejezetten sügéreknek kifejlesztett száraz tápok valamint fagyasztott rákfélék és kis halak teszik ki. Igyekszem azért legalább heti rendszerességgel élő táplálékkal is kedveskedni kis kedvenceimnek ez főleg isdősebb korban fontos, hisz ragadozó halról van szó, aki nagyon is szeret vadászni.
Lehet olvasni több helyütt, hogy marha szívvel vagy más belsőséggel esetleg szopós kisegerekkel etetik őket, ezt én nem javasolnám senkinek, mivel könnyen megbetegedhetnek tőle akár bélgyulladást is kaphatnak.
Biztosan van, aki ilyennel etetett már és nem volt vele probléma én azért nem próbálnám, ki egyrészt a természetben sem jutnak ilyen táplálékhoz, másrészt én személy szerint nem szennyezném a vizet még jobban vele, ismerve az ocellatus étkezési szokásait. Ha már szennyezésről esett szó nem szabad a megfelelő szűrésről elfeledkezni, ha sügérünknek jó körülményeket akarunk biztosítani, talán ez a legfontosabb a rendszeres vízcser valamint a változatos és bőséges etetés mellett.
Mindezek tudatában jól meg kell gondolni, hogy egy ilyen lény tartásába vágjuk bele a fejszénket! Aki mégis így dönt és vállalja a tartásuk költségét, nem megfeledkezve róla, hogy ideális körülmények között egy rendkívül hosszú élettartamú halról van szó, annak garantálom, hogy megszínesíti a hétköznapjait. Sok örömet fog okozni ez a vidám bohókás kis zabagép akit ha jó tartunk, sokáig életünk része lehet!
A márványsügér egy Dél- Amerikai sügéres akváriumból sem hiányozhat véleményem szerint.
Remélem, sokan kedvet kapnak ehhez a halhoz írásomból és kicsit sikerült eloszlatom azt a sok tévhitet, amik a Márványokat körül övezték!
 
Üdv.: Gyufff
 
 
 
 
 

18. blogbejegyzés
Start két medencével - legyártás

 Moderátori javaslatra egybefűzöm az egészet, egyetlen posztba.
 
BEVEZETŐ [12.aug.6]
 
Miután olyan 10 éves koromban volt egy - ha minden igaz - kb 80 literes akváriumunk, hosszú ideig közöm nem volt az akvarisztikához.

 
Aztán idén nyáron a nagyobbik lányom addig könyörgött, hogy kell kapjon egy normális akváriumot [mert az a 20as, amit születésnapjára összecsapott nagyrészt nejem, sokminden bajjal terhelt, hamar cserélni szándékozom].
Ha ezt sikerül megoldani, a jelenlegi 20ast megkapom saját használatra, abból egy nanohalas készül majd.

 
Ezeknek a megvalósulását gondoltam itt naplózni. A jelenleg üzemelő 20asról nem írnék igazán, bár ez alatt az egy hónap alatt is sikerült jópár tapasztalatot első kézből megszerezni - jelenleg épp sárga levesben úszkálnak, mivel a baktopuros kezelés vége felé járunk, egy darakórra súlyosbított rá kettőnél az uszonyrothadás - és mindeközben volt egy ívás is suttyomban, amiből kettő túlélte a kannibálokat, azóta már 1cm felett járnak, na ők is ebben a levesben úszkálnak [vidáman]. Az alapadatok az adatlapomon fennvannak.
Azt mindemellett tudni kell, hogy nejem a lehető legkevesebb pénzt akar költeni ilyesmire, tehát több lesz a barkács, mint a "ezt és azt vettem ilyen tutit, tízezrekért", ezen felül sokmindenből meglevő anyagból fogok főzni.

 
A "fő"akvárium a gyerekszobába kerül majd. Ehhez rendelkezésre áll ott egy fiókos komód, ennek kell elbírnia méretben és súlyban a medencét majd. Méretben még rendben is van, de a súly kérdést még körbe kell majd járnom.
Talán látszik is, hogy már ez a harminc kg is megnyomja a felső lapot, a legfelső fiók már most szorul.

 
A megmaradt 20as akvárium pedig a hálóba fog kerülni majd - az a vicces, hogy itt van olyan bútor, ami tutira elbírná a 80 literest is, és méretben kettő is elférne rajta, dehát ez van:)

 
Egyelőre még csak a tervezgetés fázisában vagyok, sok-sok tépelődés van még előttem és rengeteg éjszakai olvasás [az utóbbi három hétben úgy 10-15 topicot olvastam itt végig, a horn-zsilinszkyt, az összes sera füzetet, nigro blogjáról sok cikket valamint ahol csak összefutottam fórumtémákkal, azokat is - tudom, ennek sose lesz vége, de nem is baj].

 
A lépéseket igyekszem majd rendesen dokumentálni, hátha később mások okulhatnak belőle.
 
 
A MEDENCE - AMI MÁR MAJDNEM TUTI [12.aug.7]
 
Pár dolog már letisztázódott, de persze rengeteg kérdőjel sorakozik még az előttem álló úton.
 
A medence mérete adott a bútor által: a fedlap 72x38 centis, tehát ez a maximum - és ezzel rögtön fájó szívvel lemondtam a neonhalakról is. Ez viszont azt is jelenti, hogy ekkor már akár felesleges is lehet ez a méret.
Igyekszem megtalálni azokat a dimenziókat, amik jól néznek ki, a halaknak is kényelmesek - és a lehető legkisebb űrméretet adják ki, hogy a nejem se köthessen bele :D
Ez várhatóan elég egyedi méret lesz, úgyhogy találnom kell majd egy helyet is [már vannak számok], ahol ezt tisztességes minőségben meg is ragasztják majd nekem.
 
Fentiek alapján a méretek a 60-70 x 25-30 x 30-35 cm tartományba fognak esni, olyan 60-70 literes űrmérettel. Ez még pontosan kialakul, de nagy változásra nem számítok [csak amikor nejem megtudja, és felülbírálja :)].
 
Mivel az alapvető népesség már adott, a meglevő 20asból költözik át a társaság - így ez meghatározza, milyen lakókat kereshetek még majd melléjük. Amúgysem terv a nagyméretű vagy ragadozó vagy nagyon vérmes egyedek beszerzése, a pici rajhalakat jobban szeretem. Rákokat és csigákat sem tervezek, egyrészt nincs nekem szükségem a szaporulattal való küszködésre, másrészt a garnélák még annál jobban is fehér foltok, mint a halak.
Növényekkel persze alaposan be kell telepíteni, a kb. dizájnt már lehunyt szemmel el tudom képzelni, de a fajokról halvány gőzöm sincs egyelőre - valahogyan a halakat hamar felfogtam, de a zöldségek közt még nagyon el vagyok tévedve. Itt is mindenképp strapabíró, igénytelen fajtákat kell választanom, hiszen ez nem csak számomra és a halak számára lesz ismerkedő medence, hanem szeretném, ha a gyerekeknek is meghatározó élménnyé válna, hogy később is megtartsák ezt a hobbit. Ehhez pedig kell a sikerélmény, nem csak a kudarc.
 
Ami már letisztult: az aljzat kérdése. Kétféle anyagot szeretnék használni, fekete bazaltzúzalékot, és világosabb, de nem fehér fehérvárcsurgói kvarchomokot [vagy ez már kavics?]. Utóbbiból már megvan a 40kg-os zsák, sötétsárga és fekete szemekből álló keverék, némi szürkével. A 20asban is ez adja az aljzat egy részét. Meglátjuk, mennyi fogy majd, a bánya csak pár perc innen, szóval az utánpótlás adott.
A másik a bazalt - ebből 5kg van egyelőre, az aquadepoból érkezett, de itt már volt gondom is vele rendesen. Egyrészt hengereltként van hirdetve, de azért elég élesnek látom a szemeket, másrészt pedig a csomagolás botrányos volt [bár ennek nincs köze az anyagminőséghez ugye:)]: a doboz szanaszét rogyva, szakadva, már a futár gyerek is jegyzőkönyvvel érkezett, a dobozban levő zacskó pedig orrán-száján ontotta magából a cuccot.
A kvarchomok 0.8-1.6 szemcseméretű, a bazalt a kisebbik, 0.6-1.2es. Ugyan még nem tudom, szeretnék-e corykat vagy más fenéklakót, de nagyon nem szeretném, ha gondjaik lennének az aljzat miatt, úgyhogy ezt még tisztába kell majd valahogy tennem.
Az aljzaton a két anyagot nem szeretném totál összekeverni, hanem kartonlapokkal elválasztva valamilyen sávos módszerrel betölteni, aztán töltés után a kartonokat kiszedni.
Ami azt illeti, ennyi munka után viszont nem lenne sok értelme corykat beereszteni ebbe a porcelánboltba :)
 
Az aljzatot teraszosan szeretném berendezni. a terasz formáját hajlékony, vékony polikarbonát lemez fogja adni, amit az üveghez ragasztok, aztán feltöltés után kövekkel és fákkal fogom elrejteni. A fa már meg is van - illetve a fajta: több éve a kertben száradó cseresznye. kisebb darabokat már lenyúztam, kifőztem, és vagy három hete áznak - már négy nap után lennmaradtak és nem eresztenek egy csepp színt sem. Olvastam a fás topicban, hogy a cseresznye a színezés miatt nem ajánlott, hát eszerint ezek már épp eléggé kiszáradtak.
Van is jelenleg egy nagyon szép, ágas-bogas, összevissza csavarodott vastag ág, szépen lassan farigcsálom róla, amit kell, de már most is baromi jól néz ki, víz alatt csak szebb lehet:
 
Ez az, ami kb. tisztának vehető. Minden más - szűrés, világítás, tápozás, egyebek - még homály. Dehát ráérek, nincs mi miatt rohanni.
Világítást illetően pl. nagyon erősen gondolkodom a ledes megoldáson, jelenleg ennek próbálok a legnagyobb mélységben utánajárni - ráadásul nekem nagyon nem tetszik a szalagos megoldás, ráadásul akváriumhűtést mindenképp kell valahogyan alkotni [most épp 29 fokos a leves, de délután 30 volt], úgyhogy a tető is barkács lesz, valami komolyabb kell, amibe bele lehet ültetni rendes lámpatesteket.
 
Ezekről is írok majd részletesen.
 
VILÁGÍTÁS [12.aug.08]
 
Napok óta megállás nélkül bújom az általam megbízhatónak minősített honlapokat, ahol ilyesmivel foglalkoznak, próbálok minden létező infót összeszedni ebben a témában - de ez kb. semmire sem elég.
Nagy segítség lenne mondjuk persze, ha tudnám már, mekkora lesz az akvárium:), akkor már lehetne kezdeni legalább az űrtartalommal számolgatni. Láttam valahol egy olyat, hogy 50-60 lumen/liter értékkel számoljunk - na ez így utánagondolva iszonyat sok. 60 literhez [70*25*35, mondjuk] 3000 lument jelent, ami mondjuk 15 darab átlag 200 lumenes fényárammal bíró lámpatestet jelent. Ezeket kb. bezsúfolni se lehet ekkora akvárium fölé - ráadásul ez fél méteres távon [tehát kb az akvárium aljánál] már 4500-5000 luxot jelent.
Ha ugyanezt mondjuk egy kompakt fénycsőhöz mérjük, egy 55W-os 3600 lument ad le [kb], az 300 fokra számolva - mivel ugye szanaszét sugároz - kb 1250 lux. A tükrözés miatt számoljunk ennek a duplájával, ami ugye nem létezik, de legyen: 2500 lux [az adatokat weboldalakról vettem, tehát gyárinak tekinthető - a marketing hatásával nem tudok számolni:)].
Hogy mi ebből a lényeg? Hát hogy fogalmam sincsen, mekkora fényárammal/erővel/teljesítménnyel kéne számolni. :)
Ha megragadok a régi 1W/l ökölszabálynál, akkor a normális 3-4 wattos mr16os power ledek [250-330 lumen] kb 40-50 wattos halogénnek felelnek meg [tegyük fel, hogy a megtalálható adatok itt is közelítenek a valósághoz]. Eszerint már egy is megfelelne a világításhoz a fenti akváriumhoz, de a 30 fokos szórásszög miatt legyen kettő.
 
Látszik, hogy mennyire szélsőséges eredmények jönnek ki - na így legyen okos az ember.
 
Más szempontból: írtam már, hogy led szalaggal nem akarnék küzdeni. Ezzel együtt is csak 12 voltos dolgok jöhetnek szóba, legalábbis 220 volttal nem barkácsolnék víz felett, nem halászlét tervezek:)
A led szalagok ellen szól a rengeteg ragasztgatás, forrasztgatás, sok spagi, és a megfelelő teljesítményhez rengeteg kell. Emellett - az általam kedvelt cégeknél - ezeknek a szalagoknak a színhőmérséklete 5500K. A fent részletezett MR16os spotok 6000-6500K közötti színhőmérsékletűek, ezek mindenképp jobbnak látszanak a célra.
 
Tegyük hozzá, hogy a legfontosabb adatról - ezeknek a lámpáknak a kisugárzott spektrumáról - gyakorlatilag esélytelen információt szerezni. Ahhoz, hogy a növényeink fejlődjenek, egészen szűken meghatározott hullámhosszú fényre van szükség, a 420 [kék] és 660 [vörös] nanométer hullámhosszú sugárzás a lényeg, a köztes nagyjából haszontalan, az ezeken túli pedig akár még káros is, lásd algásodás. Annyit sikerült kiderítenem, hogy az egyik árult vörös fényű led szalag hullámhossza 620-630nm közötti, tehát nem a legtökéletesebb, de majdnem. Ezen felül annyit sikerült még kiderítenem, hogy a fehér ledeknek "általában" komoly tüske található a kék tartományban, mivel a fehér ledek valójában kékek, melyek a bevonatukat gerjesztik világításra, a két kibocsájtás keveréke lesz fehér végeredményben. Ez a kék tüske viszont olyan 460nm körül található. Vörös tartományban viszont gyakorlatilag nem sugároznak, 600-620nm körül teljesen végük.
A zöld vonalat kell nézni, az a fehér led megközelítő spektruma, összehasonlítva a többi fajtával. Tudni kell, hogy a fénycsövek, kompakt fénycsövek korántsem egyenletes, minden hullámhosszt lefedő fényt sugároznak, hanem néhány "tüskéből" keveredik ki a fehér [mint itt fenn a higanygőz vonala]. Látszik, hogy abszolút köze nincs a napfény eloszlásához, mégis fehérnek látjuk [kb. :)]
Itt pedig látszik, milyen fényre van szükség a növényneveléshez. A kékek alapvetően a növekedéshez és az egészséges fejlődéshez szükségesek, a vörösek pedig a virágzáshoz és terméshozatalhoz.
Azt gondolom, képes vagyok lemondani a vizinövényeim virágzásáról, amennyiben erősek és egészségesek lesznek.
 
 
Fentiek alapján összegezve végülis az a véleményem, ha sikerül megfelelő árú, tartósságú, teljesítményű mr16os vagy mr11es lámpát sikerülne találni, akkor megfelelő mennyiségűvel, kiegésztve némi vörös szalaggal egészen jó világítást lehetne kreálni. Mivel a hűtés miatt [szegény halacsok ma is 29-30 fokos levesben vidámkodtak] mindenképp kell valamilyen tető megoldást is készíteni majd, ebbe bele lehet integrálni ezt a világításrendszert is.
 
Már csak némi biztos infó kéne a "valószínű" meg a "talán" helyett... :)
 
 
BÚTORKERET [12.aug.10]
 
Azon gondolkodom pár napja, hogyan lehetne valamilyen strapabíró, merev megoldást kitalálni a medence alá, amivel a 60-65 liter körüli akvárium 80-90kg-os tömegét ennek a szerencsétlen bútornak elviselhetővé tennénk. Az ötlet most az, hogy téglalap keresztmetszetű zártszelvényből heggesztek egy keretet, amire kerül egy rétegelt lemez vagy valamilyen fa.
A keret akkora lenne, hogy a két rövidebb oldal-elem állítva pont a bútor két szélére, a két oldalfal - mint teherviselő elem - fölé kerüljön, köztük pedig fektetve kerülne be az összekötés, ezzel a bútor felső lapja nem nyomódna, nem hajlana be a súlytól, így a fiókok használhatóak maradnának. Következzen mórickarajz:)
Nem méretarányos, szerettem volna beleférni a 400as maximumba, szóval ez dupla ilyen széles.
 
A legkisebb nem-négyzetes keresztmetszetű zártszelvény, amit itt Fehérváron darabolva találtam az 30x20x1.5-ös, ebből készül majd. Lehet, hogy az akvárium méreténél néhány centivel majd szélesebbre vágatom, hogy a mögé tervezett házi szűrődoboz is meg tudjon rajta támaszkodni. Ez itt fenn vágással együtt kb 1600 forintból megvan, a hegesztést a szomszéd intézi majd. a tetejére [meg lehet, hogy az oldalára is, hogy ne nézzen ki idétlenül] vékony rétegelt lemez kerül, arra pedig majd a polifoam vagy nikecell vagy hasonló. Ezzel a terhelés a bútor két oldallapjára kerül.
 
 
 
VILÁGÍTÁS MÁR MEGINT [12.aug.13]
 
Újabb agymenésem támadt ma, a világítást illetően. Az odáig rendben van, hogy LED [a pontosan milyen azt egyelőre félretettem, információhiány mián], de hogy mi fogja tartani, az még nem lett kivesézve. Nyilván ez az egész valamiféle épített tetőbe fog tudni csak bekerülni. Csináltam egy ilyet a 20 literesre, rohammunkában, az éppen itthon levő cuccokból: alapfeltétel volt a könnyű, kis méret, egy elcsúsztatható polikarbonát lemez megfelelő tartása és merevítése is, mivel a lemez csak 1.5mm-es volt, és a világítás armatúráját is tartania kellett.
 
Fa L-profilokból és sarok-takaró profilokból raktam össze, ragasztással és csavarozással. Lekezeltem narancsolajjal, a lakkozás a sietség miatt elmaradt - de amúgy nem is az a leggyengébb pontja a szerkezetnek: az egyik merevítő ragasztása így másfél hónap után elengedett. Nem gondoltam, hogy a ragasztó nem fogja bírni a vizet:)
 
Mindenesetre - ugyan olvasgattam, hogy sokan fából készítették a barkács tetőt, de - azt gondoltam, valami mást kéne találni, ami hosszú távra is megoldás lehet erre a gondra. Ráadásul a mostani megoldás annyiban tetszik, hogy nincs egy batár nagy doboz a medence tetején. Ráadásul valami szellős megoldás kéne a világításnak is, ha tényleg led lesz, az élettartamra jótékony hatással van az - akár passzív - hűtés is.
 
A két anyag, ami szóba jöhet, az az alu és a műanyag illetve polikarbonát. Utóbbiból profilokat nem tudtam olyat találni, amit bármiféle ötlettel is keretté tudtam volna varázsolni, így egyelőre marad az alu. Van az utcánkban egy alu heggesztéssel és egyéb speciális fémmunkával foglalkozó kis vállalkozás. Holnap elmegyek, és megkérdezem, mit szólna egy kis aprómunkához. A SAPA-nál lehet kapni mindenféle extra alu profilt, nem is veszélyes áron. Ezekből tervezem a keretet.
 
A terv a következő: három oldalról F-profil, gérbe vágva [649 Ft/m] a negyedikre pedig üvegszorító vagy inkább sima L-profil kerül [utóbbi 227 Ft/m]. Csak annyi ezzel a gond, hogy meg kell venni a teljes 6 méteres szálat:) de talán valamit ki tudok találni ezügyben, vagy max. eladom a maradékot akvarista kollegáknak, akik kedvet kapnak hozzá:)
Ez maga a keret. A medence hátsó falánál viszont ehhez a kerethez hozzáheggesztetek két ívesen meghajlított keskeny lemezt, amik a medence fölé hajolnak. ezek fogják tartani azt a dobozszerűséget, ami a fényforrásokat fogják tartalmazni.
 
Ilyen egy F-profil:
http://www.sapa-webshop.hu/products/p200_1.jpg
 
Ilyen meg az üvegszorító:
http://www.sapa-webshop.hu/products/p134_1.jpg
 
Ez az L-profil:
http://www.sapa-webshop.hu/products/p16_1.jpg
ez 25x25mm-es, 1.5mm vastagsággal
 
A fényforrásokat illetően két verzió van jelenleg, amik közt még nem tudok dönteni - főleg mivel kevés az infó, ld. fenn.
 
Az egyik szerint három mr16-os süllyesztett spot lámpatest kap itt helyet, a doboz teteje pedig nyitott/rácsos/perforált/akármiféleképp nyitott lesz a hőelvezetés miatt [esetleg a doboz kap hátul egy vagy két pc ventillátort is]. A tápegység az akvárium mögé kerül majd, csak a vezeték jön föl a dobozba.
A három lámpatestbe két power ledes, egy SMD ledes és egy COB ledes versenyzőm van egyelőre:
- Az első egy CREE ledeket tartalmazó 3x1.4=4.2w-os cucc, 250 lumenes, 38 fokos fénysugárral [5000-7000K]. Ami furcsa - főleg a következővel összehasonlítva - hogy fél méteren 3000lux fényerőt adnak meg rá, nekem ez sehogy se jött ki [http://www.ledcenter.hu/234-cree-power-led-termekek/57-mr16/12v-cree-xr-e-42w-szpot-hidegfeher.html].
- A következő versenyző EPISTAR ledes, 4x1=4w-os fényforrás, 330 lumen van megadva rá [5000-6000K]. És akkor furcsaság: ugyanúgy 38 fokos sugárzási szögű, mint a CREE, viszont "csak" 2300lux fényerőt adnak meg rá fél méteren. Nem értek a fénytanhoz, de ez nekem bazinagy ellentmondás, a lux csak a lumen és a megvilágított terület függvénye, nem? [http://www.ledcenter.hu/247-mr16/12v/555-mr16/12v-4*1w-edison-led-szpot-hidegfeher-300-lumen.html]
- Az SMD-s versenyző szintén EPISTAR, de ez már 120 fokos [5000-7000K], 210 lumen a megadott fényerő - a szórásszög miatt 290 luxot adnak meg fél méteren [ez meg marha kevésnek tűnik nekem].
- A COB ledes a legérdekesebb - de a legdrágább is, bár túl nagy különbség nincsen. 6500K-es, 120 fokos szórásszögű, 350 lument adnak meg rá. Erről viszont nagyon nincs meg a felmelegedést illető információm - a két power led kb 55-60 fokra melegszik, az smdre 55 fok van írva.
Ha ez az utóbbi COB ledes 50 fokra vagy alá melegszik, akkor simán nyerő lehet, a COB ledek minden gond nélkül bírják a 12-14 órás napi használatot. Elvileg a power ledek is, és még talán az smd is, de utóbbira már nem feltétlenül vennék mérget.
 
Itt az a probléma, pontosan hány ilyen lámpát is építsek be. a 38-40 fokos szórásszögűek fél méteren már 35 centi körüli átmérőjű területet világítanak be, azaz három darab már lefedi az egész akvárium területét elég szépen. A kérdés csak a megfelelő fényerő. A korábban már említett 30lumen/liter ökölszabály alapján kéne 1800 lumen fényáram a medence fölé - ez az smdből 9, cree powerből 7, epistar powerből 6, cob ledből pedig 5 hozná ki [hát úgy kb.]. Nagyon gyanítom azonban, hogy - mivel az összes írás, amit ebben a témában olvastam, 2008-2009 körül keletkezett, azóta már kicsit más a leányzó fekvése. A régi watt/liter ökölszabály alapján ugyanis a következő a helyzet: az smd ~30w, az epistar ~50w, a cree ~45w, a cob ledes pedig ~40w-os halogénnek felelnek meg kb. [mivel a ledek sugárzási képe, fényeloszlása nagyon más, mint akár a hidegtükrös halogéneké is, ezért ez csak úgy kb. megfelelés lehet, de a fénysugár közvetlen magjában még erősebbek is]. Szóval ezek alapján mindegyik fajtából max. 2 elég kellene legyen a megfelelő megvilágításhoz.
 
A másik verzió pedig LED szalagos - talán mégiscsak nekiállok ezzel barkácsolgatni:) Találtam egy olyan szalagtípust, ami méterenként 120 ledet tartalmaz, 130-150 fokos sugárzási szöggel - a színhőmérséklete pedig 7000k! Fényáram értéket nem találtam róla - egy másik cégnél viszont ugyanilyen ledsorra 5500K-es színhőmérséklettel méterenként 540 lument írnak - felvett teljesítménye mindkettőnek ugyanannyi, a LED típus is egyforma. Gyanítom, a fényáram is közel egyforma lesz, számolhatok ennyivel.
A fentiek alapján 1800 lument négy méternyi szalaggal tudnék kiváltani. Viszont van összesen 70cm helyem hozzá:) Ez a szalag 2.5 centinként darabolható, szóval hat sorban kell feltennem 65cm-t.
Van egy másik fajta szalag, nyilván drágábbér', ami méterenként 840 lumen - ez méterenként egy 11 wattos power compact fénycsőnek felel meg [illetve 22 wattosnak felelne, ha lenne olyan, mivel a fénycső minden irányban sugároz]. Ebből a fajtából elég lenne két méter is, illetve még egy kicsi mellé. árban így olcsóbb is:)
Vagy pedig van egy harmadik fajta, de ez már 24 voltos betápot igényel, dupla soros: ez 1080 lumen méterenként, ebből kicsivel több, mint másfél méter kéne [sajnos csak egész métert adnak]. Viszont ez sajnos majd' 7000 forint métere.
 
Ráadásul a két utolsó fajta szalaggal a fő baj az, hogy 5500K színhőmérsékletűek "csak".
 
No, hát így állok a világítással. És ha ez még nem lenne elég, van még egy plusz probléma ezzel az egésszel [a keretes tetőmegoldással]: a vízhűtésre így nincs megoldás. Szóval ezen még kell dolgozni...
 
 
SZŰRÉS [12.aug.25]
 
Jó ideje nem írtam már, de nem azért, mert kútba esett minden:) Sikerült megnyúznom a cseresznyét, a dunaparton talált andezitdarabok is kifőzve a guppik keltetőjében találtak átmeneti raktárra, szóval haladnak a dolgok.
 
Ezen felül mdk01 beletette a bogarat a fülembe, és előszedtem a SketchUpot, elkezdtem megrajzolni az új medencét, tetővel, világítással, mindennel, annyi minden van egyben a fejemben, hogy már kezdem nem találni a fonalat.
 
A szűrésre vonatkozó tervekről írnék néhány szót. Leginkább azért, hogy lássam, ki mit szól hozzá:)
 
Tehát: oldalpolcos szűrőakvárium. Pontosabban hátsó polcos. Mivel a bútor mérete adott, meg mostmár az akváriumé is, így a szűrésre összesen egy 7.5 x 70 centiméteres tartályt tudok beállítani. Ezt elég 4es üvegből ragasztani, így is lesz kb 13 liternyi szűrőtérfogat. Egy 60-70 literes medencéhez ez bőven elég szerintem. Lássuk a felépítést:
 
Most a fő medence képzelt hátulja felől nézzük a szűrőt [tehát az egész cucc háta mögül]. Balra van a szívóág, jobb oldalon pedig a nyomó.
 
Az első kamra az ülepítő, ennek alapterülete kb 6.5 x 9 cm [pár mm-rel rövidebb a rekeszfal üveg miatt, pontosabb méretek mindenhol a rajzon vannak, később már nem helyesbítgetek].
A szívóágon átömlő víz alul egy kb 7cm magasságú ülepítőkamrába jut először. Hogy ez tényleg ülepedjen, azt egy  kb 7cm-nyi adag kerámiagyűrű dolga megoldani. Efelett előszűrni 10cm TM45-ös szivacs következik.
 
Második kamrában jön némi biomechanikai szűrés: 9cm TM30, alatta 9cm TM20, legalul 6cm lávakő.
 
Innen a harmadik kamra az már tisztán bio: kb 20cm filterlith. Nem, nem siporax - arra nem lesz pénzem [valószínűleg kerámia helyett is gégecső kerül az első helyre, de ezt még meglátjuk]. A filterlithet az akvakertészen a mikroszkópos topicban igen megdícsérték, ez alapján egyértelmű nálam az ár/érték arány szerinti győzelme. Aztán majd meglátjuk, hogyan válik be :)
Itt az emlegetett topic, érdemes átolvasni, sok érdekesség van benne: 
http://akvakertesz.hu/threads/szuroanyagok-mikroszkop-alatt-12.1746/

 
Ez pedig nigro oldaláról egy hasonló elemzés:
http://akvarisztika.budapet.hu/2010/02/04/biologiai-szuroanyagok-elemzese/
 
Haladjunk tovább. A filterlith tetejére kerül még egy 3 centis TM20, csak hogy a maradék aprócuccot is kiszedjük, majd mehet a víz a szivattyúkamrába. Ide egy 700-1000l/h kapacitású feltétlenül szabályozható pumpát akarok keríteni - típusról még egyelőre fogalmam sincsen, persze előfeltétel, hogy beférjen a lyukba, úgy, hogy mellé férjen a már meglevő 100 wattos aquael fűtő.
 
A fő medence vízszintje - és ezzel a beömlő rekeszé is elvileg - kb 3 centivel lesz a két szélső rekeszfal felett. A középső rekeszfal alatt pedig 6cm magas lesz a rés.
 
Egyelőre az egésszel kapcsolatban egyetlen aggodalmam van: a víz nem fog annyira gyorsan átfolyni a szivattyúkamrába, hogy ott ne szívná magát szárazra a pumpa. Halvány fogalmam sincs ugyanis, hogyan határozzam meg, milyen pumpateljesítmény és milyen átömlő csőméretek kellenének ahhoz, hogy ez a hóbelevanc gond nélkül tudjon működni, és az áramlási sebesség se menjen 10cm fölé [se 5 alá]. Erre esetleg ha van valakinek valamilyen ötlete, infója, ne tartsa magában.
A rajzon a csőméretek a terv szerint:
- szívóág: 26/28as szilikoncső,
- nyomóág: 12/14es szilikoncső.
Persze szilikon helyett lehet, hogy valami fix pvc vagy jön ide.
 
Ami a karbantartást illeti, két dolog kérdéses:
- a szívócső tetején egy elágazást, Y-t tervezek beiktatni, úgy, hogy a szabad ág ledugózható legyen. ezen keresztül lehetne majd az ülepítőt takarítani anélkül, hogy ki kéne szedni a töltetet: egy kisebb átmérőjű csövet ledugni és kiszívni a dzsuvát.
- a filterlith tetején ülő TM20 helyére mehet esetleg perlonvatta is. Mivel az egész cucc eltolható plexitetővel készül majd és a kamrák nem lesznek felülről zártak, a töltetek cseréje nem okozhat túl nagy gondot. Legalábbis nagyon remélem. :)
 
A szivattyúkamra tetejére még esetleg egy újabb darab TM20at  be fogok gyömöszölni, ha hangos pumpát sikerül keríteni, hangfogás céljából.
 
Hát ennyi. Napokig filóztam, milyen legyen a kamrák elosztása és mérete, hány legyen egyáltalán, egyelőre ez látszik megfelelőnek. A szűrőanyagokat a fenti cikkek alapján már régóta lefixáltam, egy dolog még nem tiszta: mekkora flowt fogok tudni ezzel a fő medencében kelteni, lesz-e szükség ott külön forgatásra [gyanítom, hogy igen].
Ezen felül nem tiszta még teljesen, a szívóág csöve hogyan lesz a fő medencében megoldva - jelenleg arra gondolok, az akvárium egyik rövidebb oldalán alul végig az aljzat felett nem sokkal vízszintesen lesz a cső vezetve, a vége ledugózva és a hengerpalást végig furatolva. erre majd szúnyogháló kerül, felesleges lakók megakadályozására. A nyomóág csöve pedig esőztetőként a másik rövid oldal tetejénél lesz.

 
LEGYÁRTÁS [2012.szept.5]

 
Nem vesztem el, csak átalakultam.
Fejlemény: tegnapelőtt leadtam a medencére szóló megrendelést a tűzhalban, mivel a használt medencés hirdetések közt nem volt már jó ideje egyetlen hasonló méretű sem:)
 
710 x 280 x 330 mm méretű fő akvárium lesz, a szűrő pedig 710 x 70 x 330 mm. mindkettő hatos üvegből, fenék köré ragasztva [mdk, látod, direkt így kértem :), de le akartak róla beszélni].
Én nem szeretem a fekete ragasztást, szóval színtelen lesz.
 
Elvileg, ha minden jól megy, holnapra elkészül... már be vagyok sózva... :)
 
Innentől a megvalósulás lépéseit külön posztban fogom feltenni.



SQL1: select `cim`, `szoveg`, `id`, `tulaj` from `16_blogok` where `cim` like '%450%literes%akv%' or `szoveg` like '%450%literes%akv%' or `cimkemondat` like '%450%literes%akv%' order by (`szavazat` / `szavazok`) desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'