Hirdetés

Gyermekkoromban a naphalaimat gilisztával etettem, s most a zebrasügereimnek is adok kisebb példányokat.

A halak nem mindig kapják el a őket, mert azok sokszor meglógnak.

Gyerekkoromban és most is tapasztaltam a következőt: A jól szellőztetett, oxigéndús vízben a giliszta nemcsak megél, de erős a gyanúm, hogy szaporodik is...

Ha a szűrőben nem szivacs van, hanem kavics, vagy perlonvatta, esetleg krumplisszsák, a giliszta beleköltözik és dolgozik. A szerves anyagokat fogyasztja, lebontja, megelőzve azok rothadását, mérgező anyagok termelődését. A giliszták amikkel etettem, a közönséges földigiliszta és a vörös trágyagiliszta.

Előbbi nagyobbra nő, akár 25cm-t is elérhet, fakóbb színű, és általában közönséges talajban szedhető. A trágyagiliszta kisebb termetű, vöröses színű főleg a hegyes vége. íme néhány oldal, ahol olvashatunk róluk, és a felismeréshez képeket is találunk:

http://halcatraz.hu/2012/08/03/lumbricus-terrestris-avagy-a-kozonseges-foldigiliszta-es-tarsai/

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldigiliszta-f%C3%A9l%C3%A9k

http://www.tavak.hu/termeszetes-csalik/voros-tragyagiliszta.html

http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=377:telen-nyaron-dolgozik-a-giliszta&catid=112:bionovenyektermesztese&Itemid=43

A felismerésnél nemcsak a kinézet, hanem a fellelés helye is támpontot ad. A földől frissen szedett földigiliszta beleiben sötét színű anyag van, ez az akváriumban megváltozik, ezért szürkés helyett rózsaszínű lesz. Az akvárium ajzatban is megtalálja magának a helyét. Az én akváriumomban 4-8mm nagyságú gyöngykavicsajzat van, de takarításkor innen is került elő erőteljesen mozgó, élettel teli giliszta, magyarul a kavicsos ajzatba is gond nélkül befúrja magát. A hozzászólások között van róla fotó is, ahogy az ajzatban közelekedik. Megfigyeltem, hogy az ajzatban lévő giliszta szagát a sügereim érzik, és keresik őket, ha nem is látják. így a giliszták prédául eshetnek, ha egyszer sikerült is meglógniuk.

Tervezem külső szűrő készítését, biztosan tenni fogok bele gilisztát. Azt gondolom, hogy valószínűleg megnyújthajtja a szűrő takarítási periódusát, főleg akkor, ha nagy térfogatú, terjedelmes a szűrő, ami egyébként is hosszú ideig működik takarítás nélkül, mert a takarításkor a gilisztákat bolygatni kell, ki kell szedni őket a szűröanyagból, hogy mosáskor ne vesszenek el. Arra figyekjönk oda, hogy a földigiliszta nem szereti a meleget. Az én akváriumom 20°C körüli. Higedebb ok, de pl diszkoszos 30°C akiban lehet, hogy nem jön be a tipp. Ki fogom próbálni a horgászok kedvencét, az iszapgilisztát is. Ez túl nagy ahhoz, hogy megegyék a halaim, kizárólag az ajzat és a szűrőanyag mozgatása, tisztítása lesz a feladata. Van értelme erről beszélni, hiszen a szokásos akváriumi ajzattisztító, a maláj toronycsiga például nálam nem tudja magát a gyöngykavics közé befúrni, a gilisztáknak viszont ez nem okoz gondot.

A legutóbbi írás óta nem etettem gilisztával. Azóta kétszer takarítottam az ajzatot mulmozóval, mindkét alkalommal találtam gilisztát. Ez azt jelenti, hogy az leglább azóta benne van, amióta legutóbb írtam (kb 1 hónap, vag valamivel több lehet). Ezt azok kedvéért írtam le, akik, nem hiszik, hogy a gilisztáim élve maradnak vízben. Megfogadva a hozzászólók tanácsát, vettem iszapgilisztát egy horgászboltban és beleengedtem az ajzatba. Lényegesen lassabban fúrták be magukat a kavicsos ajzatba, mint a trágyagiliszták. Ezek sokkal nagyobbak annál és keményebbek is, sokkal feszesebbek, izmosabbak. A színük sárgába átmenő fekete. Meglátjuk mit alkotnak majd. Azt remélem ,hogy ezek látványosabban megmozgatják majd a szűrőben a perlonvattát. A bekerülő szennyanyagokat elfogyasztják, megakadályozva a rohadást. így jobban tisztít a szűrő, a mozgás miatt mindig máshol megy benne a víz, jobban kihasználva a szűrőanyag szennyfelvevő képességét. Később írni fogok az eredményről.

 

No, ismét itt vagyok. Azóta akváriumom túl van egy költözésen, az albérletemből hazaköltöztem Martfűre. Itt a csapvíz lényegesen lágyabb a budapestinél, 4°Nk, forralva 2-3. Ez talán már túl lágy is. elevenszülőim kedvéért sóznom kell a vizet, különben táncolni, férgesedni és dögleni kezdenek. Azóta Rózsás díszmárnáim is vannak, akiket már többször ívattam. Ezek majdnem akkorák mint anno a zebrasávos sügereim voltak, ők is eszik a gilisztát. Mivel itthon rendelkezésemre áll a saját különbejáratú trágyadombunk, még gyakrabban etetek - immáron csupán - vörös trágyagilisztával. Egy-egy a trágyadomb közelében a földön lévő tárgyat felemelve giliszták hada tárul elém, korlátlan eleségforrást biztosítva nagyobb halaimnak. Mivel ekkor a bőség, megtehetem, hogy kiválogatom a legkisebb példányokat, melyek kb 1-2mm vastagok, és 15-30mm hosszúak. 1,5 éve, hogy csak ilyen gilisztákkal etetek, nagyokkal nem. Nem is lenne értelme, mivel a sügereimet elajándékoztam (aprították a szifó ivadékaimat, amit nem állhattam tovább). A pici gilisztákat még a szifók is, de a rózsás díszmárnák már süldő korban is könnyedán befalnak. A korábban leírt jelenség, melyszerint a giliszták meglógnak, majd továbbélve beköltöznek a perlonvattába, most is fennáll. Mostmár hosszasabb és célzottabb megfigyelés alapján állíthatom, hogy a gilisztáim hosszabb időn keresztül is életben maradnak, a szűrőm fala átlátszó (pet palack) így látható ahogy maláj toronycsigákkal karöltve zabálják a trutyit a szűrőben. Már egy éve nem takarítottam a 2l térfogatú perlonvattás szűrőmet, melyet egy Hailea HX2500-as szivattyú (1000l/h)hajt immáron 5 éve. Teljesítményromlásnak nyoma sincs, sőt a vizem kiváló kondíciónak örvend, melyet halaim állapota is tükröz. A giliszták csak áramszünetkor jönnek elő, mikor leáll a szivattyú, és csökken a víz oxigéntartalma, máskor az ajzatban és a szűrőben tanyáznak. Határozottan állíthatom, hogy a beetetett apró gilisztáim, melyek túlélték az etetést, immáron 120mm hosszúak és 6mm vastagok, és vitán felüli tény, hogy ők az akváriumomban nőttek meg. Kipróbáltam, hogy egy ideig nem etettem gilisztával, ezt követően csináltam egy szűrő- és ajzattakarítást, az eredmény csupa nagy giliszta, kicsi egy sem. Ez arról tanúskodik, hogy bár élnek a férgeim, de nem szaporodnak. Tehát akik itt (még a honlap előző életében, mikor még voltak moderátorok, és minden nagyjából elfogadhatóan működött) velem vitetkoztak, és váltig állították, hogy ők biztosak benne hogy kizárt dolog amiről írtam, nos nemhogy tévedtek, de hazudtak! Egyikőjük sem próbálta, amit én azóta többször megerősítettem, mégis halálbiztosan állítottak dolgokat. Javaslom vizsgálják felül álláspontjukat, és tegyenek ők is próbát. Hozzáteszem, hogy egyszer, mikor dögletes meleg volt, azért majdnem kipusztultak a gilisztáim, de ezt úgy tették, hogy kimásztak az ajzatból, meg a szűrőből is (nyilván oxigén után kutatva), így időben ki tudtam volna szedni őket, ha mégis megdöglenek. Kiváló indokátorai a víz oxigéntartalmának. Ha kilógnak az ajzatból, akkor tudom, hogy baj van, bár ekkor a halak még vígan úszkálnak. Gazdagabb lettem egy másik érdekes megfigyeléssel is: Mikor ez az ominózus eset történt, akkor megláttam, miért maradtak életben az iszapgiliszták, mikor a trágyagilisztáim majdnem beadták a kulcsot. Az iszapgiliszták ugyanis nemcsak kibújnak az ajzatból, de hullámzó mozgást is végeznek, mint a tubifexek. Paradox dolog, de ezek az iszapgiliszták valahogy lassan eltűntek, tippem szerint kiöregedtek, ebből láltszik, hogy csupán víz alatt ők sem tudnak szaporodni, valószínűleg nekik is szükségük van a parti levegőjárta talajra a szaporodáshoz, ahol petéik életben maradhatnak..

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!


Written by
Pap Endre

Keresés

Hirdetések

 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:

Akvarista.hu a Facebookon

Chat

Ki van online?

Oldalainkat 36 vendég és 0 tag böngészi

Ajánló:

Kapcsolat:
 
Mizsák Norbert
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 381-6969
Go to top