Hirdetés

Származásuk

Sajnos ezen garnélák pontos származási helyéről nem találtam érdemi információt azon kívül, hogy valószínűleg valahonnan ázsiából származnak vad színű őseik, amelyekből a tenyésztők számtalan színváltozatot hoztak létre az idők folyamán. Ezek mind egyetlen fajnak, a Neocaridina heteropodának a különböző színváltozatai.

Színváltozatok

Vadas színváltozatnak nevezik ezt a barnás-zöldes (és nem az átlátszó) garnélát:

A pirosas változat neve red cherry (ennél a fajnál megengedettek az átlátszó foltok a testen, jellemzően a lábukon alig, vagy egyáltalán nincs szín):

A teljesen fedett piros (a lábak is) változat a sakura:

A sárga változat, a yellow fire:

A fején-farkán színes, középen átlátszó rili garnéla:

Létezik még narancssárga (http://www.planetinverts.com/OrangeSakuraShrimp.html), kék (http://www.rendo-shrimp.de/Blue-Jelly-Garnele), fehér nyergű átlátszó változat (http://www.theshrimptank.com/snowball-shrimp/), továbbá a riliknek minden elképzelhető színkombinációja: fekete rili (http://www.hetropodazucht.de/Carbon-Rili.htm), középen nem átlátszó, hanem kék rili stb.

Red cherry vagy sakura?

Mivel ez egy gyakran heves vitát kiváltó kérdés, ezért lefordítottam a színek osztályozását innen (http://www.planetinverts.com/FireRedShrimp.html), bár magamtól én ennél szigorúbb lennék: Sakura garnéla: A nőstény teste majdnem teljesen piros, lehetnek áttetsző foltok a has tájékán, a nyereg látható lehet. A páncél színén esetleg hasadás figyelhető meg. A hímek a red cherry-khez hasonlóan akár teljesen színtelenek is lehetnek. Fire Red garnéla: A test és a lábak fedett pirosak, a páncélon nem lehet hasadás. Lehetséges a lábakon néhány folt, de nagyrészt pirosnak kell lenniük. A páncél még enyhén áttetsző lehet, de a nyereg már csak erős fénynél látszik. Taiwan Fire Red garnéla: Igen hasonló a Fire Red garnélához, két kivétellel: a piros színnek mindenhol teljesen fedettnek kell lennie. Ezen garnélák utódai nagyobb arányban maradnak teljesen fedettek. Painted Fire Red garnéla: Ezen garnélák színe sötét piros mindkét nemnél. A nyereg ritkán látható, a hímek színe is legalább annyira piros mint a sakura nőstényeknél.

Tartásuk

Az első eldöntendő kérdés az akvárium mérete. Az akvárium kiválasztásánál érdemes figyelembe venni, hogy a garnélák nem tudják kihasználni az akvárium magasságát, mivel idejük döntő többségét az aljzaton kaparászással töltik, ezért nem szerencsés a kicsi alapterület. A legkisebb akvárium, amiben én sikeresen szaporodó rc-kről tudok, 10 literes. én magam 24 illetve 36 literben tartok garnélákat. Fűtésre semmi szükség, a N. heteropodák igen széles hőmérséklet-tartományban jól érzik magukat (érdemes elolvasni: http://akvarista.hu/index.php?oldal=36&show=posts&topic=111 Werghaust hozzászólása). Alacsonyabb hőmérsékletnél lassul az életműködésük, ekkor ritkább petésedés várható, viszont nő a várható élettartamuk. Szűrés: a garnéláknál fontos a jó vízminőség, nagyjából ez az egyetlen banánhéj ennél a fajnál. én háromféle megoldást próbáltam ezen garnéláknál: levegőpumpával működő szivacsot (kb 2e ft), vízpumpával hajtott mattent (kb 5e ft+barkácsolás) és motoros belső szűrőt (kb 3e ft). Ez utóbbiról tudok a legkevesebbet, mert csak rövid ideig használtam az elején. Ugyan a felnőtt garnélákat nem kapta el, de féltettem az újszülötteket, ezért kivettem. állítólag egy harisnyát ráhúzva meg lehet védeni őket is, de én inkább átalakítottam mattenre (itt a leírás: http://akvarista.hu/?oldal=42&uid=31872&cmd=show&id=3160 ).

Mind a mattenfilter, mind a szivacsszűrő hibátlan vízminőséget adott a halak nélküli garnélás akváriumban (Salifert nitrátteszt szerint 2.5-5 mg/l közötti mindkettőben). A mattenszűrés előnyeként elmondható, hogy csendes, sokkal könnyebbé teszi a vízcserét. A szivacsszűrő viszont olcsóbb, és kisebb áramlást hoz létre, ami kedvezőbb a garnéláknak, akik nem szeretnek szörfözni. Továbbá a levegőporlasztás megakadályozza a vékony olajos hártya kialakulását a vízfelszínen, amit nekem sehogyan máshogy nem sikerült megszüntetnem. (Még egy négy hónapja bejáratás alatt lévő, azaz üres, zárt tetejű akváriumban is megjelent, ahol a növények gyönyörűen fejlődtek. Azaz (túl)etetés, szenvedő növények és por kizárva.) Vízcsere: Ezt garnélás akváriumban nem szabad elhanyagolni, 1/5-1/3 rész vizet javasolt cserélni hetente (kisebb akváriumban többet). én sima csapvizet használok, amely előtte állt valamennyit és semmilyen vízelőkészítőt nem teszek bele.

Aki a csapvíz klórtartalma miatt aggódna, annak javaslom ezt a blogot: http://akvakultura.blogspot.hu/2012/11/c-vitamin-kontra-kloros-viza-tortenet.html . (én különösen érdekesnek találtam belőle a csapvíz klórtartalmát). én azért hagyom állni, hogy kiegyenlítődjön a hőmérséklet. Halas akváriumokkal ellentétben nem szükséges a mulm leszívása vízcserekor. Egyrészt mert a garnélák nem piszkolnak sokat, másrészt mert gondját viselik a mulmnak. Mattenfilteres akváriumban ezért igen egyszerű a vízcsere: leállítom a vízpumpát, berakom a szivacs mögé a csövet, és nem kell azon aggódnom, hogy kiszívom a kicsi garnélákat. Talaj: Ezen garnélák többsége a sötét talajon mutat jól, én apró szemű bazaltot használok. Valamilyen aljzatot mindenképpen célszerű rakni alájuk, szeretnek rajta matatni. íme, így néznek ki sóderen:

így pedig bazalton:

Etetés:

Nem kell külön garnélatápot venni, bár léteznek ilyenek, az rc-k minden gond nélkül etethetőek halaknak készült lemezes táppal, illetve tablettával. Figyelni kell azonban az adagolásra: én tíz garnélára számolok 1 (halkaja) tablettát, lemezes eledelből 1-2 nagyobb pelyhet. Elég őket hetente 4-5-ször etetni, nem kell mindennap. Műkaja helyett időnként adjunk neki zöldségeket. Ami nálam bevált: zöldborsó (a borsószem héja nélkül, elég egy fél szem egy akváriumba), karfiol, brokkoli (mindkettő főzve, ügyeljünk a mennyiségre), vékony szelet hámozott uborka (előtte 1 percig mikróban forralom, majd kihűtöm, ekkor magától lesüllyed). Nagyon szeretik továbbá a száraz falevelet, én még csak a tölgylevet próbáltam. én ezt is forralom 3-4 percig, majd lehűlve a vízzel együtt megy az akváriumba. Kell egy-két hét így is, míg megpuhul annyira, hogy neki tudjanak állni a garnélák, de utána 2 hét alatt csak a levél erei maradnak. ügyeljünk rá, hogy minden garnéláknak adott eleség vegyszermentes legyen (ne legyen permetezve, és ne az autóút mellől szedjük a leveleket).

Akvárium indítása:

Erről igencsak megoszlanak a vélemények, kell-e várni, és ha igen, mennyit a garnélák beköltöztetése előtt. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy ők sohasem várták ki az ajánlott 4 hetet, és mégsem lett semmi baj. De aki már egyszer is befürdött vele, az nem szokta másodjára is megpróbálni. A 4 hét helyett lehet kevesebbet várni, és csökkenteni a gyors indításból származó kockázatot gyors növekedésű növények telepítésével, a szűrő beoltásával. Ok nélkül viszont szerintem nem éri meg kockáztatni a kezdőcsapatot. Mondjuk úgy: haladóknak, saját felelősségre. Társítás: más garnélákkal: Az rc-k mellé csapvízbe mehetnek babulti, pinokkió és amano garnélák (utóbbi kettő nem szaporodik édesvízben, az amanok szaporodásáról bővebben pl http://akovacscsalad.uw.hu/amano.html). Továbbá berakhatjuk az rc-ket lágy vízbe is (nekem gond nélkül éltek benne hónapokig), de itt vegyük figyelembe, hogy az rc-k őrületes ütemben szaporodnak, hamar elnyomhatják a társfajt. Ne rakjunk viszont össze különböző színváltozatokat (pl. pirosat és sárgát), mert az utódok vadas garnélák lesznek (itt van erről egy jó kis cikk: https://szentgyo.wordpress.com/2011/04/27/egy-kis-genetika-ii/). halakkal: A legtöbb hal, aminek elég nagy a szája, hogy beférjen rajta egy garnéla, az meg is eszi őket. Ezért, hacsak nem eleségnek szánjuk őket, akkor csak nanohalakkal társítsunk. Több ellentmondó tapasztalatot lehet olvasni működő/nem működő társításokról, ezért én csak a saját tapasztalataimat írom le (felnőtt halakról van szó):

  • pontylazacok (fekete- vörös- átlátszó-): pillanatok alatt levadászták a felnőtteket is
  • betta: némileg lassabb, mellette már túlélt egy pár darab rc fiatal néhány hetet
  • endler guppi: a kis garnélákat megették, a nagyokat annyira stresszelték, hogy egy idő után nem petésedtek a nőstények
  • heterandria formosa: a felnőtteket nem bántja, de egyetlen újszülött sem nőtt fel abból a több százból, amelyet elengedtek az egyébként folyamatosan petés nőstények
  • törpe szívóharcsa: nem bántja az újszülötteket sem

Szaporodás

A nőstényeket viszonylag könnyű megkülönböztetni a hímektől: a nőstények sokkal kerekebbek, és egy kissé nagyobbak. A garnélák hátán lévő nyereg (ebben vannak a megtermékenyítetlen peték) a nőstények eltéveszthetetlen jele.

A garnélák 2 cm-es (3-4 hónapos) koruk körül válnak ivaréretté. Ekkor egy vedlést követően a nőstény leengedi a lábához a petéket, és a nyereg eltűnik.

A lábaival nagyjából 4 hétig legyezgeti a zöld vagy sárga színű petéket. Az időtartam meleg vízben rövidebb is lehet, de ha valami miatt rosszul érzi magát a nőstény, akkor a ki nem kelt petéket egyben el is dobhatja. A terhesség végét jelzi a nyereg újból megjelenése, illetve az, ha láthatóvá válnak a kis garnélák szemei.

Ekkor 2-3 mm körüli kis garnélákat enged el a nőstény. Ezek születéskor általában színtelenek, de nagyon egyed- és populációföggő a végleges színezet elérésének ideje (talákoztam már 6-7 mm-es tűzpiros sakurával, de volt a testvérei között jópár 1-1.5 cm-es korára színesedő is). Egy alomból 15-25 darab garnélára lehet számítani, az én tapasztalatom szerint a fiatalabb nőstényeknek van több utóda. Az rc-k lényegében folyamatosan szaporodnak, egy nőstény nagyjából havonta képes szülni. Ha nincsenek az akváriumban halak, akkor lényegében az összes kicsi felnő. A szaporodással csak akkor állnak le, ha túlzsúfolt lesz az akvárium, 40 liternél ez olyan 100-200 egyedet jelent (nehéz becsülni, megszámolni pedig lehetetlen). Ezen ütemtől némileg elmaradnak a sakurák, és még megbízhatatlanabb (hosszú időre képesek leállni különösebb ok nélkül) a yellow fire-k szaporodása.

Szelekció Voltaképpen emiatt a fejezet miatt kezdtem el írni az egész blogot. A kérdés már felmerült itt: http://akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=12509&cmd=show&id=2330 . és valami egészen érdekeset írt róla Caniga a blogjában, a sügérekel kapcsolatban. Sajnos azóta az az írás már lekerül az oldalról, nagy kár érte. Garnélát tehát könnyű szaporítani, miért is ne adnánk el a felesleget, ami nem olyan szép? és itt kezdődnek a problémák. Ugyanis az utódok igencsak mérhető része selejt, egy rc populációnak fele-kétharmada, sakurának inkább csak harmada-negyede üti meg a szülők szintjét (yellow-knál sokkal jobb a helyzet, ott alig van gyenge színezetű utód). Jobb minőségű kezdőcsapatból kiindulva természetesen ennél jobb arányt is el lehet érni, de ha meg akarjuk tartani a garnéláink erős színét, akkor szelektálnunk kell(ene).

Na, hány rc van a képen? és mit csináljuk a kiszelektált állatokkal? Lehetne őket feletetni halakkal, de egyrészt ugye nincsenek mindenkinek halai is, másrészt sajnálja is őket az ember. Van, aki eladja őket olcsón 90%-os rc címszóval, én ezt tartom a legrosszabb megoldásnak. Nem kis mértékben ez a felelős azért, hogy a mai magyar rc állomány hihetetlenül leromlott, nézzétek meg ezt a leírást 2009-ből: http://szentgyo.wordpress.com/2009/01/16/red-cherry-garnela/. Felhívnám rá a figyelmet, hogy a képeken red cherry-k vannak. Ma sajnos messze nem ilyen minőségű garnéláknál tartunk. Van, aki ingyen odaadja őket, mert más örülni fog neki akkor is, ha nem olyan szépek. Egyrészt megértem, sőt értékelem ezt a hozzáállást, de sajnos nem lehet garantálni, hogy amit kiadtunk a kezünkből, azt szaporítva nem próbálják meg eladni a piacon 90%-os kategóriában. A tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos sokszor ez történik. Hm, most kéne előállnom A Megoldással? Nincs ilyenem, ami mindenkinek jó lenne. Nálam van egy akvárium, amit a kiszelektált állatoknak tartok fent. Ebben H. Formosa-kal laknak együtt, akik a felnőtt garnélákat nem bántják, de az újszülötteket az utolsó darabig levadásszák. De tisztában vagyok vele, hogy nem mindenki engedhet meg magának egy második akváriumot.

Betegségek

Saját tapasztalataim nincsenek gyógyítható garnélabetegségről, de ha tudsz németül, akkor itt: http://www.crustakrankheiten.de/service-und-hilfe/diagnosetabelle egy összefoglaló.

Fontos tudni, hogy a garnélák érzékenyek a rézvegyületekre, ami sok halgyógyszer, csiga- és alagaölő szer hatóanyaga. Továbbá, bár halaknál szokás a víz sózása a betegségek megelőzésére, garnélás akváriumban ez tilos, ugyanis a konyhasó kis mennyiségben sterillé teszi, nagy mennyiségben pedig megöli a garnélákat.

Olvasnivaló: Magyar nyelvű oldalak:

http://akvafarm.hu/-garnelak.html és http://garnela.info.hu/

Ha kérdéseid lennének, itt utánaolvashatsz: http://garnelaforum.hu/index.php

Blog: http://szentgyo.wordpress.com/

Angolul egy egész jó kis oldal ez: http://www.planetinverts.com/shrimp_species.html

és ez: http://www.shrimpkeeping.com/

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!


Written by
safaro

Keresés

Hirdetések

 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:

Akvarista.hu a Facebookon

Chat

Ki van online?

Oldalainkat 450 vendég és 0 tag böngészi

Ajánló:

Kapcsolat:
 
Mizsák Norbert
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 30 381-6969
Go to top