Cikkek

Figyelembe véve méretüket és viselkedésüket, ezeknek a fajoknak a nagy része elég nagy medencét igényel, erõsen megszűrt vízzel és kevés növénnyel, lúgos és kemény vízzel.

A fajok nagy része köves, sok búvóhelyet és jó kiúszási lehetõséget kínáló akváriumberendezést igényel, némelyik faj azonban a homokot kedveli.

A hímek színezete gyakran különbözik a nõstényekétõl. Számos fajnál a szájban zajlik le az inkubáció, míg mások mélyedésben vagy tereptárgyra rakott ikrákkal szaporodnak. Számos kelet-afrikai, tavakban élõ bölcsõszájú hal endemikus, azaz sehol máshol nem találkozhatunk velük.

Bővebben...

méret: 9-12 cm
pH: 6-7,5
hõfok: 26 - 30 C
KH: max. 13
GH: max. 16

Számtalan algázó faj õshazájából, a brazíliai Rio Xingu folyó Altamira és Belo Monte közötti szakaszából származó zebraharcsát elõször 1989-ben importálták elõször Németországba és tudományos leírása INSBRÜCKER&NIJSSEN nevéhez fûzõdik (1991). A Rio Xingu medrét sötét, lukacsos vulkéni kõzet alkotja, amiben a legkülönbözõbb méretekben találhatók barlangok, búvóhelyek.

Eredeti élõhelyén a pH 6,5 körüli, a vezetõképesség kb. 15 mikrosiemens/cm, a vízhõmérséklet akár a 32 C fokot is eléri, a KH kb. 1. A zebraharcsa szereti az apró szemcséjû talajt, a gyökereket, az árnyékos területeket, a méretének megfelelõ szûk búvóhelyeket. Gyökereket a biztonság kedvéért csak olyanokat tegyünk akváriumába, melyek ágai, barázdái közé nem tud beszorulni, ugyanis ha veszélyben érzi magát, szûk menedéket keres magának, ahol úszóit kifeszítve beékeli magát és ha annyira szûk helyet talál, ahol késõbb nem tudja kiakasztani a korábban megfeszített úszóit, el is pusztulhat.

Bővebben...

Hogyan építettem belsõ szűrőre köthetõ biológiai szűrõt kevesebb, mint 500 forintból? A válasz egyszerű: sehogy! De azért mérnökhöz illõen megoldottam a problémát. :) Monk írása egy egyszerű sajátkészítésű külsõszűrõrõl.

Miután tõlem telhetõ gondos kezelés ellenére, feltehetõleg a vízminõség vészes megromlása következtében 8 lazacomat vesztettem el, elkezdtem biológiai szûrõ beépítésén gondolkodni.
Elsõ ötlet a külsõ szûrõ volt, de borsos ára miatt hamar letettem róla, második a belsõ szûrõ töltetének cseréje volt, de a nagy áramlási sebesség és a csekély térfogat miatt ezt is elvetettem.

Olvasmányaim során kiderült, hogy az ideális áramlási sebesség 2-4 liter/óra a biológiai szûrõben. Bármilyen gyári szûrõ ennek legalább a 100 szorosával mûködik.

Íme a cikk:

"Denitrifikáló szûrõ
Jó pár évvel ezelõtt, nagyon sokan megpróbálkoztak kisebb nagyobb sikerrel denitrifikáló szûrõt építeni. Azonban az oxigénmentes környezet folyamatos és hatékony biztosítása, túl nagy kihívás a kezdõ hobby akvaristák számára. Abban az esetben, ha mégis kedvet éreznénk egy denitrifikációs szûrõ megépítéséhez, íme néhány jó tanács:

Bővebben...

A magyarországi akvarisztikában, méltánytalanul, igen kis szerepet kap a hazai halak tartása. Kevés az olyan akvarista, aki az érdeklõdésen túl medencét rendezne be részükre. Egy részrõl érthetõ, hisz nem vehetik fel a versenyt színgazdagságban a trópusi vizek lakóival. Másrészrõl viszont egy, a közelünkben lévõ világot tár elénk, mely éppoly érdekes lehet, mint bármely, a világ távoli részébõl kiszakított hal megfigyelése.

Holvay Csaba - Chubbe
AME Hazai halas Szekció

Nehézségek, melyek kiküszöbölhetõk

Sokan azt gondolják, hogy „hidegigényesek” ezek a halak. De gondoljunk csak bele abba, hogy az elmúlt években, évtizedben jelentõsen megváltozott kicsiny országunk éghajlata. Nem ritkák a 37-38 0C-os hõmérsékleti csúcsok és nem csak a nyári idõszakban. Ilyenkor a part menti vizek jelentõsen felmelegednek. Ha figyelmesen nézzük, pl. a Balaton, vagy a Velencei-tó partján állva a sekély részeket, a halak kifejezetten jól érzik magukat és melegednek. Joggal mondhatja bárki, hogy ezek a halak, ha melegük van, a mélyebb vízrétegekbe vonulnak vissza, azonban akváriumi tartásnál erre nincs lehetõségük. Erre a problémára megoldás az akvárium helyének tudatos megválasztása, melyre késõbb térek ki részletesen.

A legfontosabb, hogy ha netán jobban felmelegszik a víz a kelleténél, akkor megfelelõ mennyiségû oxigént juttassunk a vízbe. Elengedhetetlen tehát a medence mesterséges szellõztetése, erõs porlasztással.

A másik problémát a hazánkban élõ halak mérete jelentheti. Egy neonhal (Paracheirodon innesi), vagy egy guppi (Poecilia reticulata) méretéhez képest jelentõs eltérés tapasztalható. Ezért számukra egy külön berendezett, az átlagosnál (50-100 l) nagyobb méretû akváriumra van szükségük.

Bővebben...

Frissen végzett biológusként nagyon szerencsésnek mondhatom magam, ugyanis lehetoségem nyílt Brazíliába utazni egy 3 hónapos ösztöndíj keretében. A kutatásom témaköre (állatélettan) kicsit távol áll a természetben végzett klasszikus ökológiai felmérésektol. Ennek ellenére úgy gondolom, szolgálhatok néhány érdekességgel az olvasóközönségnek. Jómagam is lelkes akvarista vagyok tehát ebbol a szempontból próbáltam a cikket összeállítani.

Bővebben...