Első példányát 1988-ban fogták és egy évvel később írták le a fajt. Azonban 1985-87 között is beszámoltak hasonló testfelépítésű és mintázatú fajról, de a leírás szerint eme fajnak nem volt meg a jellegzetes szemfoltja. Akkoriban egy külön Uaru fajnak hitték, de később kiderült, hogy nincs szó külön fajról, ugyanis eme halfaj mintázata nagyban függ a hal közérzetétől. 1994-ben megpróbáltak befogni néhány vadonélő egyedet, de nem jártak nagy sikerrel, ezért különösen ritka fajnak titulálták. Ezt 10 évvel később megcáfolták és gyakori halfajnak minősítették. Nevét, Augustin Fernandez Yepez, venezuelai ichthyológusról kapta. Eredeti élőhelye az Amazóniai-medence. Kedveli a vízbe lógó faágakat, gyökereket és leveleket, melyek között megbúlyhat. Gyakran előfordul, hogy Diszkoszhalakkal verődik egy csapatba és közösen kutatnak élelem után. Hazánkban való meghonosodása, talán nehéz tartása, és szaporítása miatt nem valósulhatott meg.

Bővebben...

Folyik a csapból, ebben úsznak a halak, ebben fürdünk, ezt isszuk. Van.

Biztos, hogy van?

Vannak helyek az országban, ahol nem ajánlott a csecsemőknek a csapvíz fogyasztása, mert magas a nitrát-tartalma. A felnőtteknél nem okoz nagy problémát, de a csecsemőknél sajnos fulladáshoz vezethet. Mert a nitrát így működik, megfullaszt. Nagy mennyiségben a felnőtteket is.

Rengeteg fúrt, ásott kút van, amiket bemérettek a hatósággal, és azok azt ihatónak, vagy pont emberi fogyasztásra alkalmatlannak találták. Általában a magas nitrát-tartalom miatt nem iható a vizük.

Bővebben...

A Madárpark története

Honnan indultunk, és milyen út vezetett idáig?

A Madárpark története 1983-ban kezdodött, amikor egyetemista koromban szakmai gyakorlaton a németországi Walsrodeban a Madárparkban jártam, amely egy hatalmas madár-állatkert. Ott láttam eloször látogatható röpdéket, és tapasztaltam meg azt az élményt, amikor a repülo madarak közt, elválasztó rácsok nélkül a természet részének érzi magát az ember.

Akkor voltam gyakorlaton a hannoveri Baromfiklinikán. Ez elsosorban házibaromfi-egészségügyi intézmény, melyet Siegmann professzor hozott létre, akitol sokat tanultam.

Vadmadarak gyógyítására állategészségügyi létesítmény és madárpark együtt akkor még nem volt.

Azután Hortobágyra kerültem, ahol házibaromfi praxis mellett hobbiként vadmadarak gyógyításában is tapasztalatokat szereztem. 1991-ben Sándor István és Dudás Miklós felkértek a górési ragadozómadár-rehabilitációs állomás állatorvosi ellátására. Akkor még az állatorvosi képzésnek nem volt része a vadmadarak gyógyítása.

Bővebben...

Ha ismersz hazai tájakat, állatokat, növényeket, halakat, amelyeket óvnunk,védenünk kell, nosza írj róla!