Mivel nagyra no (32-35 cm) és nagy az úszótér igénye is, csak akkor válasszuk akváriumunkba ezt a pompás doktorhalat, ha biztosítani tudjuk számára a megfelelo körülményeket. A frissen importált példányoknál a száj környékén gyakran elofordul gombás fertozés!

A hímek és nostények között szemmel látható ivari különbségek nincsenek. Természetes élohelyén egyaránt elofordul magányos farkasként, párban, csapatban, de nagy rajokban és akár más fajokkal keveredve is. Szaporodása nem ismert, fiatal példányokat sekély, védett lagúnákban és öblökben találhatunk belole.

Természetes élohelyén diatómák felületi filmjét, detriuszt és a homokot, sziklákat borító finom, fonalszeru algákat fogyasztja. Akváriumi körülmények között az akváriumban növo algákkal táplálkozik és "felporszívózza" a talajról a detriuszt. Egyéb etetés: algák, artemia, pelyhes eleség, krill, mysis, norialga, stb.

Fejlodése során a vállfoltos doktorhal többször is színt vált. A fiatal példányok 6 cm-s korukig teljesen sárgák, vállfoltjuk helyén lehelletnyivel sötétebb színnel. Ahogyan növekednek, egyre szembetunobbé válik jellegzetes rajzolatuk, a mellúszó fölötti kontúros folt, a szem körüli minta, az úszószegély és a test hátulsó felének sötétebb árnyalata. 12 cm-s korukban testszínük világos zöldesbarnára, a vállfolt narancssárgára vált, a farokúszó vége pedig pöttyözött lesz és ívelt fehér folt rajzolódik ki rajta. 25 cm-s korukban a vállfoltos doktorhalak alapszíne sötétbarnára változik és a sötét alapszínükbol szinte kiragyog a mellúszójuk fölötti folt.

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!

Written by

Super User