Az ancistrusok az algák bizonyos fajtáit kedvelik csak. Zöld és barna algákat igen,de fonal, ecset algát nem fogyasztják el. Sőt idővel el is kényelmesednek alga ügyben.Ha több információt szeretnénk erről érdemes az alga.lap.hu címre ellátogatni.

Ha egy halas boltban keressük őket, akkor „tuti” algázóknak kínálják. Igaz több algázót is ismerünk, de győződjünk meg, hogy valóban ancistrust vásárolunk. Mivel nagyobb méretek kerülnek a boltokba ez nem nehéz feladat.

De tegyünk fel, konkrét kérdéseket.

Mitől algázók? Agresszívek-e? Igaz,hogy inkább dögevők? Mitől és hogyan ívnak? A hím a dajka?Igaz-e az anci / liter számítás ? Miért 4-6 hetes korban a legtöbb az  elhullott hal közülük? Lehetséges egy nőstény ancitól 300-500 ikra? Miért csak 2-3  alfajt ismerünk Magyarországon?

Mint minden halnál, az lelőhelyével érdemes kezdeni az ismerkedést.Az Amazonas és annak mellék folyóiban kereshetjük őket ha arra vetődnénk egy családi kirándulás során Persze nem érdemes mind a 15 ezer folyót átvizsgálnunk.

Az Amazonas Peruból megérkezve Brazíliába már nem mondható gyors folyásúnak,bár erős a sodrása  de a folyamnak vannak kifejezette nyugodt részei is.. Egyben hatalmas ártereivel, mellékágaival szinte tavakat is képez. Az vízéről azt tudjuk, akár 5-10 km belül is eltérést mutathat Érthető, hiszen a gleccserek tisztának mondható vizéhez, a trópusi éghajlat alatt, már szerves anyagok is kapcsolódnak, nem is kis mértékben. Majd a Szaharából érkező évi  50-60 tonna ásványi anyag is gyarapítja a folyót.Az üledékek, a bomlás termékek,és az ásványi anyagok együttes hatása, a vizet lággyá , savassá teszik,színe néhol a barna különböző árnyalatait mutatja.

Általában 5-7 pH  és 4-8 gH érték a jellemző, a víz hőmérséklete megint csak általános értékben, 25 C feletti. Itt már többen felkiálthatnának, hogy az ő akváriumok vize koránt sem  ilyen, és még is jól elvan az anci a medencéjükben. Erre az élőhelyen megszokott tolerancia a válasz.Az ancistrusok szinte minden vízhez próbálnak, és tegyük hozzá ,sikerrel alkalmazkodni.Ha melegebb a víz pl. 28- 29 C azt is de akár a 16-18 C elviselik.De a megfelelő szűrés elengedhetetlen.

Ha biotóp akváriumban gondolkozunk, vagy legalább szeretnénk az élőhelyet megközelítő medencét berendezni, tegyünk faágakat, vasfát,(amely gyűjtőfogalom a fajsúlyra hivatkozva) levelet pl. indiai mandulalevet,égertobozt a vízbe. Nem kell kétségbe esni, ha barna lesz a vizünk, hiszen pont erre van szükség,és más halaink is szívesen veszik.

Azért egy pillanatra álljunk meg!

A faágak,szőlőtőkék vagy gyökerek pedigréjét nyomozzuk le.Ha bármely gyanú felmerül, hogy vegyszerezték, vagy a környezetük volt permetes,hiába csábítóak, ne tegyük be mendencénke.Sőt, nem érdemes főzni,szárítani,keressünk megbízhatóbb dekorációt akár bolti áron, így nem csalódunk.

Több fórumon olvashatunk arról, hogyan kell kezelni ezeket a fákat, most csak a kifőzést,sós vízben említem meg.Az is tény, hogy a vasfák esetében, hogy hajlamosak vagyunk szívünkhöz kapni, ha fehér, penészes valamit észlelünk.

Ha nagyon zavar bennünket, és algázóink, ill. más halak nem csipkedik le,újból csutakoljuk át pl. gyökérkefével, és tovább garázdálkodhatunk a konyhában egy újbóli kifőzéssel. Amennyiben  ragaszkodunk a „kristály tiszta” vízhez, akkor a tisztogatási, főzési folyamat hónapokig is eltarthat, kisebb nagyobb megszakításokkal.Az ancistrusoknak létszükséglete a fa, a kéreg,hiszen táplálkozásukat segíti.

Növényeket nyugodtan telepíthetünk az ancik nem fogják megenni, vagy tönkretenni őket. Bár  a kifejlett példányok, a gyökérzet környékén, hajlamosak saját ízlésükre formálni a terepet, tehát akvakertészeknek is tekinthetjük őket.

Ha kisebb méretű ancink van akár több is, én feltétlen ajánlom, a hosszabb levelű növényeket. Ezeken néha még el is „bóbiskolnak” szeretett halaink.

Ennyit a környezetükről,de nézzük magát a halat.

Magyarországon a hetvenes évektől lettek népszerűek. Egy kifejlett példány, akár 10-18 cm is lehet, még akváriumi körülmények között is. Életkoruk a 15 évet is meghaladhatja. Pikkelyük szinte páncélos,csontpajzsként is emlegetik. Szájuk mintha tapadókorong lenne, (szívószáj) amivel akkurátusan pásztázzák végig a medencét, elsősorban algák után kutatva.

A hímek nagyobbak, mint uszonyaik, mint a  testüket tekintve.Pár hónapos korukig, bizony nehéz megállapítani nemüket. Azonban ha elkezdik, agancsaikat, „antennájukat” növeszteni, már tudhatjuk hogy hímről van szó.De itt megkell jegyeznünk, a kifejlett nőstények szája körül is találhatunk bajuszt,sörtét. Hangsúlyozom, a száj környékén, és nem a fejen.A kikelt halak aránya kb.70 % a hímek javára.

Az úszásuk érdekesnek mondható. Inkább rövid távon, szinte rángatózva változtatnak helyet. Farok és hátúszójuk, fehér,esetleg sárgás csíkkal díszeleghet. Kifejlett korukban,gyönyörű legyező formát mutat. Mellúszóik szinte csontosak, ha kezünkben vesszük érezhetjük is.De ha szeretnénk kiemelni egy példányt akváriumunkból, tapasztalhatjuk remek úszók, és küzdők. Sajnos többször is előfordult, hogy növényekkel vagy vasfával akaratlanul kivettem őket, de annyira túlélők, hogy ha csak pár csepp víz is van, ők tartják magukat.   

A fentiekből, és hiányos ismeretünkből azt gondolhatnánk, igénytelen halak. Nem azok!Aki ilyet ír, az nem ismeri őket, illetve nem tiszteli az ancistrusokat, vagy éppen azzal él vissza, hogy sok sok butaságot elviselnek az akvaristáktól.

Általában azt írják, könnyen tartható halak. Ez igaz is. Azonban aki ancistrust szeretne tartani,több szempontot is figyelembe kell vennie. Mint más algázók, általában késő este,éjszaka mozgékonyak. Nappal üregekben, növények tövénél vagy más csendes nyugodt helyen pihennek.Ma már kapható kifejezetten ancistrusok számára készült bujkáló is, amit érdemes megvennünk, és az akváriumban egy nyugodt helyre  elhelyezni.

A már említett kérgek, vasfa, szőlőtőke is szükséges kellék, a bujkálást és az emésztést is segíti. Nem szerencsés egy darabot tartani belőlük, bár nem csapathalak, ezért ők is társaslények.Étetésük sem okozhat problémát, ma már kaphatóak kiváló tápok, spirulák, kifejezetten algázóknak. Inkább a drágább terméket válasszuk mert halaink így hozzájuthatnak,növényi fehérjékhez, zsírokhoz, olajokhoz, hús és állat, valamint gabona származékokhoz.Az olcsó algakocka teljesen felesleges.

Fontos a növényi rostok biztosítása is. Erre alkalmas a sütőtök, uborka,saláta, paradicsom, karfiol, zöldborsó stb.

Két megjegyzés ehhez. Nem biztos ,hogy azonnal megkedvelik ezeket a növényeket halaink. Ezért módjával, és fokozatosan szoktassuk őket a zöldségekhez.. Legkönnyebben akkor érünk el eredményt, ha már ivadék korukban megkedveltetjük velük. Lehetőleg ne nyersen tegyük be a vizükbe, hiszen még keménynek számít a zöldség,főzzük, ill. mikrózzuk meg. Majd egy kővel, damillal engedjük, le az akvárium talaj közelébe a zöldséget Pár perc alatt ellepik, és csócsálni kezdik.. Vigyázat, ha rossz a szűrésünk, vagy sokáig hagyjuk a vízben, pl. az uborkát, akkor a vizet tönkreteszi,elsősorban ha nyersen raktuk be.Ha vegyszerezett a növény, hamar,szinte órák alatt elpusztíthatja algázóinkat. Ezért is érdemes akár házilag nevelgetnünk pl. spenótot, és akkor biztosak lehetünk, hogy a legjobbat kapta ancink.

Nem kell félni,a házi eleség elkészítésétől sem. Nyáron, ill. kora ősszel érdemes bespájzolnunk , és fagyasztva sokáig eláll a hűtőben a zöldség. Elsősorban sütőtököt raktározzunk. Amit például az albínó halaink ragyogó narancssárga színnel hálálnak meg.De ha átfőzzük, trurmixoljuk a zöldségeket,lecsepegtetjük, (így a vizünket nem érheti jelentős károsodás ) majd hozzá adhatunk egy tojást,gabonaszármazékot, természetesen őrőlve.Ezt porciózhatjuk is, ill. kedveskedhetünk darált marha szívvel is halainknak,amit a turmixolt keverékünkbe teszünk.Mint sok édesvízi hal, az ancit is csábítja az édes pirospaprika illata, ezért egy keveset tegyünk ebből is a mixbe.

Az ancikat óvjuk az élő tápláléktól, különösen a tubifextől.Ivatás előtt azonban a tenyészpárnak kevés vörösszunyog lárvát adhatunk, kondíciójuk javítására.Az ancistrusok legérzékenyebb pontja a bélrendszerük erre mindig gondoljunk.Ne feledjük bizony sokat ürítenek és akkor még diplomatikusan fogalmaztunk.

Bár a betegségekkel szemben ellenállóak, azonban hasvízkór sokukat pusztít el.

A táplálkozásnál egy örök vitát illene tisztáznunk,már mint hogy dögevők -e.Ha visszatérünk az Amazonashoz, ill. mellékfolyóihoz, tudhatjuk ádáz, és kegyetlen harcok dúlnak a vízben. Sokszor kerül a víz aljára dög darab, húsfoszlány,amit az ancik elfogyaztanak.Ha akváriumunkban pusztul el hal, azt is megeszik az ancik. Mondhatjuk igen, esznek dögöt is, de nem ölnek meg más halakat,pusztán azért, hogy húshoz ( fehérjéhez) ill. táplálékhoz jussanak.

Néha lehangoló látvány, ha pl. garnélánkat találjuk döglötten a medencében , amit lelkesen fogyaszt ancistrusunk.Ílyenkor ne feledjük, semmi mást nem tesznek, csak ösztöneiknek megfelelően járnak el. Viszont ivadékaikat nem fogyasztják el.

Minden hal amelyik szaporodik medencénkben, hihetetlen örömöt okot nekünk akvaristáknak. Így van ez az anciknál is.Ívarérettségüket kb. másfél - két éves éves korukban érik el. Szaporodásukat  több dolog is befolyásolja.A Hold állása, eső,viharok, a víz minősége.

Attól még nem lehetünk biztosak a szaporodásban , ha egy hím és nőstény is van medencékben. Bár nem párválasztóak, de lehet, hogy minden igyekezetünk ellenére nem fogadják el egymást. Legyen erre példa,ha egy magányos hímhez,ha több év után teszünk csak nőstényt bizony, elutasításra, sőt agresszív viselkedésre is számíthatunk.Ha azonos korú halakról van szó,akiket mi nevelgettünk ifjú koruktól, már nagyobb valószínűségű az ikrázás.

Egy – két hímhez, 3-4 - 5 nőstényt is számolhatunk. Néha frissíthetjük állományunkat, de csak fokozatosan. Több helyen olvashatjuk egy párnak legalább 90-100 liter víz szükségeshez igaz is, de mint sokan tudjuk kisebb medencékben is tarthatjuk őket, ha a körülmények megfelelőek számukra. Mivel erősen területvédők, azért igyekezzünk megfelelő nagyságú akváriumban elhelyezni őket, így is kikerülve,hogy akár a hímek, akár a nőstények váljanak agresszívvé.

Fontos a megfelelő párokat társítanunk, ami nem okozhat gondot. Egy veszélyre azért felhívom a figyelmet. Fátyolos hímet, fátyolos nősténnyel soha ne pároztassunk.De szempont lehet az úszok tökéletes formája is.Az hogy összeívnának például bronz és aranyanci azt én eddig nem tapasztaltam, de ancistrus spec. hím és arany anci ( albínó) nőstény párzásából voltak utódaim.

Általában azt mondhatjuk,25-26 C vízben, megfelelő szűréssel és oxigénnel, bekövetkezik a várva várt alkalom. Baráti tanácsra hagyatkozva, megpróbáltam a víz hőmérsékletével „játszani”, hogy tegyék már a dolgukat. Akik corydorasokat tartanak, tudják, hogy  10 C fok eltéréssel ikráznak harcsáink.Az anciknál is lehet ezzel a módszerrel élni,csak kisebb hőingadozással

Megtörténik az ívás, majd a nőstényt mintha semmi nem történt volna, elhagyja az ivató helyet, és tovább intézi dolgát az akváriumban.A hím viszont lelkesen és határozottan őrzi a sárgás – barnás ikrákat, amelyet a nőstény általában az ivató falára ragaszt fel, és a hím  ott termékenyíti meg azokat..De lehet ez egy vasfa öblös része is. Az ikrarakás gyorsnak mondható. Érdemes ellátogatni videós oldalakra,hogy rövid filmrészletekben mi is láthassuk mi és hogyan történik a nász alatt.

Ha ikráztak halaink, döntenünk kell, a hogyan tovább Persze ehhez időben észre kell vennünk az eseményt. Ha nem akarunk nevelgetni kis ancistrusokat, vagy nincs lehetőségünk nevelő akváriumot üzemeltetni, akkor hagyjuk,hogy a természet végezze a dolgát.

Amennyiben úgy döntünk mi pedig igen is felneveljük őket, akkor érdemes 3-4 nap után a hímet eltávolítani a bújkálóból.Majd ikrástól tegyük át őket egy kisebb medencébe, ahol csak szivacs szűrést szabad alkalmaznunk, de oxigénnel megfelelően dúsítva,

Pár csepp Xantakrinint adjunk a vizükhöz, így is segítve, hogy kevesebb penészes ikrát találjunk, majd érdemes hamarosan eltávolítani az életképtelen ikrákat.. Eredményes lehet, ha daphniát rakunk a vízbe, így a víz minőségét ők is karbantartják..Cyclopst soha ne tegyünk az ivató-nevelő medencébe.

Fiatal pároknál az ikrák száma 20-40 darab közötti. Egy nagyobb nősténytél több száz ikrára is számíthatunk.Az ivadékok 5-6 nap után kelnek ki, majd egy hét múlva úsznak el, konkrétabban akkor láthatjuk őket, szinte egymásra tapadva, az akvárium sarkában. Ekkor még szikzacskójuk látható, ami ez első nehéz napokra biztosítja a megélhetésüket. Ezért felesleges azonnal elkezdeni az etetést. Amennyiben a szikzacskó felszívódott, és a kis halak már bátrabban  mozognak az akváriumban, akkor indítsuk el az etetésüket.Én tartózkodok az artémia keltetéstől, jobban hiszek a megfelelő, jó minőségű mikro táplálékban.

Naponta legalább két alkalommal etessük őket.A por eleséget áztassuk egy kis üvegcsébe, hogy a medence aljára eljusson.

Ha gondos nevelő szülök vagyunk, az ikrázást megelőzően, vagy amikor észleltük, előre készíthetünk algás táplálékot is. Érdemes a majdani nevelő medencét az ablakban vagy erős fénynél tartva”algásítani”. De tehetünk köveket is bele, így terülj terülj asztal várja a kis jövevényeket.

Pár hetes korukban már bővíthetjük a táplálékokat,kis mennyiségű zöldségekkel,de nagyon vigyázva, csak keveset,én azt szoktam tanácsolni, hogy amennyire gondol az akvarista, annak a felét tegye csak be.A nevelő akváriumba, is szükséges, sőt elengedhetetlen a vasva.A kis ancistrusknak is lételeme.Tapasztalatom szerint 6-8 hetes korukban a legérzékenyebbek. Nálam a legtöbb elhullás ekkor adódik.

Sokszor türelmetlen voltam, és előbb engedtem a közös akváriumba őket.Ez meggondolatlan lépés.Ma már a 3-4 centis méret előtt nem teszem.

Sajnos elfeledni látszunk más algázókat. Kevesen tartanak pl. tűalgázókat ( farlovella ), vagy sturizomákat . Pedig ők is megérdemelnék a figyelmünket.

Remélem kiegészítitek a „cikket” saját tapasztalatokkal.

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!

Written by

facsiga