Diszkosz színváltozatok

Természetesen ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani az utódok jellemzőit és jövőik[?], amikor különböző ismert fajokat keresztezünk, mélyebbre folytattunk kutatásokat ezen a téren és az alábbi gyakorlatokat tapasztaltuk.

Ha 2 különböző fajt keresztezünk, akkor az utódok több mint 50%-a hasonlít a domináns génnel rendelkező apára vagy az anyára.

1) Domináns gén (pigeon, snow white, ghost)
a) Szinte majdnem minden más faj ha pigeonokkal párosodik, az utódok mindig a pigeonokra jellemző fekete pöttyöket (mák) örökölnek a szülőktol, ezért a pigeonokat a nagyon erős gén (domináns) csoportjába soroljuk a fekete pöttyözés öröklődésére nézve. És ez is az oka annak, hogy a fekete pöttyök mind máig megjelennek a kishalakon attól függetlenül, hogy hány nemzedék született már előtte.

Néhány súlyosan „mákos” pigeon a szülőktől örökölve.

b) Ugyanakkor ez a fehérszínű diszkosz esetében fordítva van. Ha más fajjal keresztezzük, akkor a másik faj (nem fehérszínű) tulajdonságai el lesznek nyomva és az utódok nem hasonlítanak rá. Ezért az F1 nemzedéknél a fehérszín lesz domináns, mert az utód nem vagy nagyon kevés színnel vagy mintázattal fog rendelkezni.

Snow white x Snackskin eredménye

Jellemző: Snackskin mintázata eltűnt, de fehér-narancssárga alapszínnel rendelkezik és ez az egyetlen a nemzedékben, amelynek 14 függőleges csíkja van.

2) Gyenge gén (golden)
A golden diszkosznak van a leggyengébb génje a diszkoszok között. Ha bármely más fajjal párosítjuk, az F1 nemzedéknek mindössze 15 %-a rendelkezik golden génnel, a maradék 85 %-a a másik fajnak a génjét hordozza.

Golden Albino

Abban az esetben, ha golden snakeskin-t akarjuk létrehozni sárga alapszínnel (goldensnackskin with gold base), mégegyszer vissza kell keresztezni F1 egyedeket goldennel. Arra kell ügyelni, hogy 14 csíkosokat válasszuk ki a visszakeresztezésre és ismételjük ezt egészen az F3 nemzedékig, amikor megjelennek a szép formájú és színű golden snakeskin egyedek.

Éppen e miatt a fáradtságos, alapos keresztezés miatt nagyon magas az ára a Golden Leopard Snackskin és a Golden Leopard színváltozatoknak.

Golden Leopard

3) Instabil gén (snakeskin gén)
Snakeskin diszkosz a zöld diszkosznak egyfajta rendellenessége és sosem tudjuk stabilizálni a génjeit. Ezért instabil gén csoportjába soroljuk. Ha snakeskin-t snakeskin-nel, pöttyös (spotted) snakeskin pöttyös snakeskin-nel párosítjuk, akkor az utódok között 2 különböző faj jelenik meg: 14 csíkos (snakskin) és 9 csíkos (az előző nemzedék).

14 csíkos snakeskin

4) Receszív gén (pöttyös diszkoszok, Blue Diamond)
a) Most tételezzük fel, hogy van egy tökéletesen pöttyös diszkoszpárunk (leopard vagy red spotted green). Összepárosítjuk őket és gyönyörű pöttyös F1 nemzedéket kapunk. Ezután F1-et F1-gyel párosítunk, még mindig szép pöttyös F2-et kapunk. De ha így folytatjuk tovább egészen az F4 nemzedékig, akkor észrevesszük, hogy a piros pöttyök kezdenek összeállni piros csíkokká. Ez az oka annak, hogy miért a pöttyös fajokat a rejtett gén csoportjába soroljuk. Minél tovább párosítjuk saját vérvonallal, annál inkább elveszítjük a szép pöttyözést és egyre csúnyább a szín, vagy másképpen „elfajulásnak” is nevezzük. Ennek megakadályozására ezen egyedeket egyszerűen csak visszakeresztezzük az előző még szép pöttyös nemzedékkel.

A Leopard kezdi elveszíteni a pöttyözést a sokszori vérvonalon belüli testvérpárosítás miatt.

b) A Blue Diamond is hordoz rejtett géneket. Ezt semmi sem igazolja legjobban, mint amikor Blue Diamond-ot Pigeon Blood-dal párosítjuk. Az eredmény az úgynevezett White Butterfly. Az utód kinézete egyértelműen azt mutatja, hogy a Blue Diamond jegyeit elnyomják a pigeon jegyei, pl. a piros mintázatok a fején, a fehér alapon a pigeon génjeiből adódnak, de a halvány rózsaszín a testen, kékes úszókkal az alig megmaradt Blue Diamond jegyei.