A leg gyakoribb kő a mészkő, amit akváriumban látunk. Ezt sokan jól ismerik, és kevés hiba lehetőség van benne.

A savpróba ugye ebben az esetben jelentéktelen, hiszen a mészkő savban heves vagy éppen lassú pezsgéssel oldódik. A pezsgés hevességét befolyásolja a cementálódás minősége, az alkotó anyagok aránya, a kő szerkezete. Mindemellett a sav ráadásul beivódik a kőzetbe, ami lassan de biztosan változtatja víz kémiai értékeit. A mészkő önmagában keményíti a vizet, ezért használják gyakorta az afrikai sügéresek.

A legkeményebb mészköveket a sav észrevétlenül és lassan oldja fel. Ezeket a mészköveket leggyakrabban színesnek látjuk. zöldestől, a rózsaszínen át a vörösig. A fehér mészkő ebben a minőségben szinte teljesen tiszta. Többnyire hólyagüregmentesek, ill. csak ritkán. Törni őket elég nehéz a többi mészkővel ellentétben.

Dachsteini mészkő

 

A mészkő hazánkban többnyire a régi tengerek üledéke, de vannak édesvízi mészköveink. Ezek szerkezete sokkal érdekesebb, mint az elébb említett, hiszen hévizes barlangokban, gázok, és az áramló víz alkotta formáját Sűrűn lukacsos, "átjárókkal" tarkított, szabálytalan alakzatú Eme típus jellemzője, méretéhez képest kis súlya, könnyen törhető. Színe többnyire piszkos fehér, bézs, sárgás, és jellemzően különböző oxidációs színek, vörös, fekete, rozsdaszín.
 

édesvizi mészkő

 

A mészkövekhez gyakran kapcsolódnak ásványok, legtöbbször ezek vízben oldódnak. A gyakorta kalcitokkal, baritokkal, goethittel találkozhatunk. Mindhárom oldódik vízben, a goethit, és a barit vízben káros anyagokat engedve oldódik lassan.

Kalcit

Tömbös barit - Rudabánya

Barit - Marokkó (sivatagi rózsa)

 

 

Mészkövet sok helyen gyűjthetünk, Budapest egyik legkönnyebb gyűjtőhegye a régi rókabánya, a békási hév vonalán, tisztán messziről látható. Itt különböző típusú mészkövekkel találkozhatunk. Tufástól a keményig. Vigyázat, a hely ma természetvédelmi terület, ill. tanösvény. Gyűjtögetni bontással tilos, csak a földről szabad felvenni. Így is változatos lehet a gyűjtés eredménye. Mészkőfejtők létéről a neten könnyen tájékozódhatunk, a legtöbb bányába, előzetes egyeztetéssel be is engedik az embert.

 

 

A fémásványok legtöbbje káros lehet vízben, és mind oldódik.

Ami vízben mégis megfordulhat, a pirit, galenit. Ez a két ásvány a Gránit egyik alkotó ásványa. A gránitot továbbá földpátok (mint pl. ortoklász), fluorit, kvarc alkotják. Az ásványok arányától és kristály méretüktől függően itt is lehet különbségeket tenni. A gránitot felismerni viszonylag egyszerű, tarka mivoltából adódóan. A pirit arany- réz színű, a galenit ezüst, a földpátok, feketék, és rózsaszínűek, a kvarc fehér- áttetsző, a fluorit zöld, lila, szürke, fehér lehet.

A legideálisabb akváriumi gránit a sűrű, méretéhez képest nehéz, apró kristályszerkezetű, tömör szerkezetű Sav nem oldja, ellenben a vízben a fém ásványok lassan oldódnak. De oly csekély mértékben és lassúsággal, hogy a halakat ez nem veszélyezteti

A gránithoz ritkán kapcsolódnak más veszélyes ásványok, ritkán találkozunk hólyagüregekkel, melyekben leggyakrabban kvarc, és fluorit fejlődik. Ezek akváriumban ártalmatlanok.

Hazánkban Fejérmegyében van a legtöbb lelőhely. Velencei hegység, Pátka, Pákozd, Sukoró.

Gránit kockák 

 

A legideálisabb akváriumi 'kövek' a kvarcok. Ezek lehetnek nagy kristályok, és mikrokristályosak is. A nagy kristályok jellemzően csúcsosak, a millimétertől a több tíz centisig. A mikrokristályos kvarcok pedig tömörek, vaskosak, a kristályok szabad szemmel nem láthatóak. Sósav a kvarcokat nem oldja, és vízben nem oldódik.

Kvarc geóda

Füst kvarc

Hegyi kristály

 

 

 

Az egyik legideálisabb ásvány, mert mindenki igényét képes kielégíteni. A giccseket kedvelőktől a naturális, biotóp közeli akváriumot kedvelőkig.

Említsünk giccseket. Gyakran kapható mostanában díszállat kereskedésekben, zöld, kék, és rózsakvarc. Ezek mikrokristályos ásványok, és színük végett igen érdekesek.

Rózsa kvarc

 

 

További lehetőség a jáspis, az opál, kalcedon, ezek keverékei az achátok. Színük borzasztóan változatos. Kék a már említett kereskedésekben kapható kvarc, ezek import ásványok, Magyarországon ilyen nem igen található. Ugyan ez mondható el a rózsakvarcról, és a zöld kvarcról is. De a magyar lelőhelyeken begyűjthető ásványok is elég változatosak. A kalcedon lehet kék, és habitusra, formára változatos. A tömböstől a cseppkövesen át a gömbösig. A Jáspis jellemzően vörös, piros, Egy változata a gejzírit, amely sávozott, tarka, elmosódott foltos. Az opál szinte bármi lehet. A szürke, a méz szín, vörös.

Ametiszt -telérből

Jáspis-opál-kalcedon

 

Jáspis

Jáspis

Opál

 

 

Egy opál típus a faopál. Ez valaha fa volt, de átkristályosodott. Ehhez kapcsolódik vízben oldódó ásvány de csak a külsején Ez letakarítható. Ilyet találni Magyarországon nehéz, az egyetlen lelőhely szigorúan őrzött, ezért erről nem is adok leírást.

Faopál

 

 

A Mátra a Zemplén jó lelőhely. Sokan régi meddő, és bánya. A hegy keletkezése végett az kőzetek is gond nélkül alkalmasak. A gyakorta jellemző más ásványokra azonban érdemes figyelni, ezek fémásványok, mint az antimonit, ami oldódik vízben, és elég törékeny.

Antimonit

 

 

Gyöngyösi lelőhelyeken találkozhatunk agyagásványokkal, ami ugy néz ki mint a kiszáradt oltott mész. Ez se kerüljön akváriumba. Ez pl. az illit.

 

 

A kvarcfélék még a kvarcit, ami köznyelven kavics. Ezekben csillámok lehetnek, mind veszélytelen.

 A kavics, mint kvarcit

Hidrokvarcit

 

Kőzetek keletkezése szerint lehetnek magmás, és üledékes kőzetek.

A magmás kőzetek vulkanikus tevékenységek során jönnek létre. Ez lehet mélységi magmás illetve kiömlési magmás.

A különbség minimális, de van. A kiömlési magmás kőzetek viszonylag gyorsan hűlnek ki, ezért a kőzetalkotó ásványok kristálymérete apró, szabad szemmel nem látható, nem elkülöníthető. A mélységi magmás, kitöréskor valamiért elakad, nem jut a felszínre, ezért lassan hűl ki, kristálymérete nagyobb, az alkotó ásványok jobban elkülöníthetőek. Gondoljunk a gránit, és a bazalt különbségeire.

A magma SiO2 tartalma megszabja az olvadáspontját, viszkozitását. A különböző SiO2 tartalom miatt különböző kémhatású keletkeznek. Szám szerint három.

Savanyú, semleges, és bázikus. Minél több az SiO2 tartalma (kovasav) annál jobban tolódik el a savanyú kémhatás felé. A földréteget alkotó kőzettörmelék ilyen szempontból hatással van a talaj kémhatására, ásványi anyag tartalmára. Ebből arra következtethetünk, hogy ezek a kémiai hatások tartósan, hosszútávon az akvárium vizére is hatással vannak.

Kiömlési magmás kőzetek:andezit, bazalt, riolit...

mélységi magmás kőzetek: gránit, gabbró, diotrit...

Kovasav tartalma, kémhatása, a képek alatt.

 

Andezit semleges 56-62 % Mátra, Börzsöny, Visegrád

 

bazalt bázikus 45-55 % Badacsony

 

riolit savanyú 63 + % Tokaj, Zemplén

 

gránit savanyú 63 + % velencei hegység

 

diotrit semleges 56-62 % csak mélyművelési bányák meddőiből kerül elő

 

gabbró bázikus 45-55 % bükk

 

A magmás kőzetek felsorolása nem teljes, a legsűrűbben előfordulókat említem. Akváriumi használhatósága az említett kémhatások figyelembevételével ajánlott. Alkotó ásványaik többnyire földpátok, némelyiknek olivin, fluorit, kvarc, piroxének. Veszélytelen. Továbbá alkotó ásvány a galenit és a pirit lehet. Ezek csekély tartalomban vannak jelen, akváriumban nem okoz gondot.

 

Az üledékes kőzetekkel kicsit más a helyzet. Lehet szerves, ill szervetlen. Szerves a mészkő, tengeri élőlények, állatok, növények, egysejtűek vázának tetemének nyomás alatt létrejött cementálódása.

A mészkőröl nem teszek több említést.

Továbbá üledékes kőzetek jönnek létre kőzetek mállásból, az erózió hatására, mely hordalékká válhat, és felhalmozódva nyomáson újra egy kőzetté alakul. Az ilyen típusú kövek többnyire megfelelnek akváriumba.

 

Üledékes kőzet továbbá a vulkáni tevékenység során keletkező hamu lerakódásából létrejött kőzet. A tufa. A tufák magmás kőzetekből erednek, ezért teljes nevükön fajtánként így említhetnénk. Riolittufa, bazalttufa, andezittufa.

Őket felismerni megkülönböztetni a magmás társaiktól fajsúlyukból, felépítésükből lehet. A bazalttufa jellemzően hólyagüreges, a riolit apró szemcsés, durva tapintású, és ugyancsak hólyagüreges.

riolittufa

 

andezittufa

 

bazalttufa

 

Üledékes kőzetek létrejönnek agyagból, melyből a közkedvelt palák keletkeznek, bár ő már metamorf-átalakult kőzet. Jellemzően a bükkben, és a velencei hegységben található. Homok metamorf alakja a homokkő, melynek vörös típusa balatonalmádi és Mecsek jellegzetessége. kavicsból, nagyobb kődarabokból konglomerátum lesz. Nem túl gyakori, és nem is túl szép, de hát ízlés dolga... Én konglomerátum lelőhelyet nem nagyon ismerek, de a már említett rókabányában találkoztam vele.

konglomerátum

 

homokkő

 

agyagpala

 

Metamorf kőzetek, melyek más kőzetekből, különböző földtani eseményekből alakultak át.

Metamorf kőzetek a talk, kvarcit, márvány, csillámpala. Ezek is lehetnek akváriumunk díszei, de a vízre gyakorolt hatásait figyelembe kell venni. A márvány, mint a mészkő metamorf alakja, keményíti a vizet, a csillámpalák egyes változatai pedig SiO2 tartalommal rendelkeznek. Ha egy palásodás magmás kőzet után keletkezik, akkor a fentebb, a magmás kőzeteknél említett kémhatások érvényesülhetnek. Beazonosítani többnyire a lelőhely ismeretéből lehet.

 

márvány

 

talk

 

csillámpala

 

A Kőzetekről ennyit. Nézzük nagy vonalakban az ásványokat. Sok sok ásvány van mely vízben oldódik. Felsorolni őket itt lehetetlen vállalkozás. Korábban megtettem,  a weboldalamon olvasható: www.bakosminerals.gportal.hu

A begyüjtött kőzetekről érdemes lepattintani egy darabot, szúrópróba szerűen ásványosodást keresni rajta.

Az általánosan elmondható, hogy ha egy kövön színes kristályosodás van, ne tegyük halak közé. Egyik legveszélyesebb formája a realgár, ami arzén tartalmú, Magyarországon ritka. Ő narancs és vörös színű.

A mészkövön gyakori a limonitosodás. Sötét oxidációs rész, irizáló fényes felületekkel. Hasonlóan kerülendő.

Gyakori ásvány a barit, többnyire táblás kristályok, fehér, bézs, zsírfényű, kerülendő. Másik viszonylag sokszor előforduló ásvány, a malachit, zöld pórszerű hintések, apró tűs kristályok. Mérgező. A malachit az azurit nevű kék színű ásvány átalakult alakja. Többnyire malachittal együtt van. Mérgező. Bauxit bányákból semmilyen ásványt és kőzetet ne vigyünk akváriumba, bár egy sétát mindenképpen megér a gánti régi külfejtés.

 

azurit malachittal- Rudabánya

 

realgár Erdélyből

 

Ásványokkal, a kvarcok kivételével ne kísérletezzünk akváriumban.

A kőzetek tisztítására a kifőzés, forrázás a legjobb módszer. Ha kifőzésre nincs mód, a forrázást akkor se mulasszuk el.

Ha gyűjteményünk makacs agyagos szennyeződéssel bír, áztassuk, majd kefével alaposan tisztítsuk meg.

A nagyon makacs szennyeződésekre használjunk magas nyomású mosót, amire benzinkúton is van lehetőség. Ilyenkor persze vigyázzunk, hogy más, pl mosószer ne kerüljön a kőre. Előbb mossuk le a beállást.

 

Sok sikert, és jó kirándulásokat, beszerzéseket!

Bakos Péter

 

(A kőzetképek netről letöltött képek, az ásványok saját fotók)