Hogy miért is érdekes a Csikóvári tó akvarisztikai szempontból? Megtudhatjuk Hankovszky Dezso írásából. 
Forrás: Akvárium és Terrárium újság - 1957.
Nem hinném, hogy volna vérbeli akvarista, akiben ne merült volna fel a vágy, megismerni saját környezetében eredeti lelohelyén, akváriumban ápolt trópusi díszhalait. Sajnos a trópusok messze vannak és vajmi keveseknek adatott meg a lehetoség, hogy hatalmas költségekkel járó expedíciók keretében tanulmányozhassák a trópusok vizeinek életét.

HANKOVSZKY DEZSO 

A CSIKÓVÁRI TOZEGLÁP 

Akvaristák körében köztudomású, hogy trópusi halaink legnagyobb része meroben más életviszonyok között él, mint hazai állataink. Elég itt a trópusi vizek lágy voltára és savanyú pH-jára gondolni - és ugyanakkor hasonló szempontból vizsgálni hazai halas vizeinket - rögtön szembetunik a nagy különbség. Bár a trópusi díszhalak egyrészének meglehetosen nagy a turoképessége, a víz dH-ját vagy pH-ját illetoen, mégis szépszámmal vannak olyanok, amelyek évezredeken keresztül lágy, illetve savanyú vizekben élve, teljesen alkalmazkodtak az ilyen környezethez és ezért tartásukhoz, de foként tenyésztésükhöz elengedhetetlen feltétel hazai életviszonyaiknak megközelíto alkalmazása. 

Bővebben...

Azért tartom fontosnak e cikk megírását, mert a génmanipuláció (most nem beszélve a génkezelt élelmiszerekrõl) igen sok etikai és lelkiismereti kérdést vet fel. 

Napjainkban egyre gyakrabban fordulnak elõ díszállat kereskedések kínálati listáján olyan halak, melyek tudatosan valamilyen géntechnikai eljárásnak köszönhetõen nyerték el formájukat, alakjukat, színüket. Ilyen halak például a papagájsügér vagy a már tárgyalt világító dánió.Géntechnológia vagy génmanipuláció alatt azt értjük, amikor egy élõlény génállományába bevisznek vagy eltávolítanak onnan egy vagy több gént, azzal a céllal, hogy tulajdonságait megváltoztassák. 

Mezõgazdasági szempontból érdekes elõször megvizsgálnunk e kérdést. Ebben az esetben általában olyan szervezeteket hoznak létre génmanipulációval, amelyek ellenállóbbak a környezeti változásokkal, gyomirtó szerekkel, betegségekkel, kártevõkkel vagy nehézfémekkel szemben, vagy amelyek olyan új tulajdonságokra tesznek szert, mint a hosszabb tárolhatóság, a megváltozott íz vagy a nagyobb terméshozam. A génmanipuláció nem egyszerû folytatása a hagyományos növénynemesítésnek, amelynek során egymáshoz közel álló fajokat kereszteznek. A géntechnológia alkalmazásakor azonban, mivel egymástól törzsfejlõdésileg távol álló fajokból származó géneket ültetnek be egy másik szervezetbe, nem lehet pontosan tudni, hogy a beültetett gén milyen kölcsönhatásokba lép, illetve milyen zavarokat okoz a befogadó sejt bonyolult mûködési rendjében. Ezért a következmények veszélyességét sem tudjuk megbízhatóan megítélni, ráadásul a különbözõ hatások sokszor csak hosszú idõ után jelentkeznek. Ugyan ez a dolog is képezheti vita tárgyát (képezi is), de lépjünk picit túl rajta. 

Bővebben...

1998 December 11. 
Újonnan beszerzett halak karanténozása 
Írta: Lloyd Spear 
Küldte: mad_a
Forrás: Angelfish breeding FAQ - Bill Dawes engedélyével
Amikor az akvarizálás valaki számára már több lesz, mint egy egyszerű hobby, akkor az egyik legfontosabb kulcs lehet a további sikerek érdekében az újonnan beérkezett halak karanténozása.

Nos tudom, hogy egy újonnan beszerzett hal karanténozása néha fejfájást okoz és néha nem is praktikus. Ennek ellenére ha van egy magas pénzügyi vagy eszmei értékü halad, amit karanténozás nélkül teszel a többi közé, azzal a saját halad pusztulását okozhatod. Elmondom azt, hogy miért és leírok egy karanténozási folyamatot, ami praktikus és hatékony. 

A halad baktériumok és paraziták lelõhelye. A halak élõlények és minden élõlény (te is és én is) hordozói vagyunk bizonyos parazitáknak és baktériumoknak. Ezek legtöbbje veszélytelen, legalábbis nagyrészt az. Például: minden ember hordoz baktériumokat a bõrén, amelyek halált okozhatnak a véráramba kerülve. Ezért van, hogy mielõtt injekciót kapsz a bõrödet fertõtlenítik alkohol tartalmú folyadékkal. Ez a baktérium az emberi bõrön teljesen veszélytelen. Másnyelven, mindannyian hordozunk bõrünkön mikroszkópikus élõlényeket, amelyek paraziták. Ezek nem okoznak fájdalmat vagy betegséget, de ott vannak. 

Bővebben...