Mint már említettem megjelentek az akvarisztikai piacon a génkezelt állatok is. Az Index internetes oldal 2003. június 30-i tudósítása szerint, megjelentek olyan, Tajvanon genetikailag módosított Zebra dániók, melyek zöldessárga fénnyel világítanak a sötétben. Ez a cég egy medúza génjeit ültették be a halba. Ugyan állításuk szerint nem képes szaporodásra, azonban mégis aggodalomra adnak okot ezek az eljárások. Többek között például néhány trópusi halat korábban már úgy módosítottak, hogy kibírják a hideget, így kiszabadulásuk esetén könnyen meghódíthatják a télen lehûlõ vizeket, megzavarva a jelenlegi ökoszisztémát. Komoly problémákat okozhatnak. De beszélhetünk a papagájsügérekrõl is. Ez a Frankenstein alkatú torzszülött, két olyan halfaj mesterséges keresztezésébõl jött létre, ami a természetben soha nem fordulhatna elõ, már csak azért sem, mert míg az egyik (Cichlasoma citrinellum - Citromsügér) Közép-Amerikában él, addig a másik (Heros severus - Szemfoltos tarkasügér) Dél-Amerika lakója. Mindezeken kívül valószínûleg ha a két halat szaporodás céljából közös ívatómedencébe helyeznénk, minden valószínûség szerint a Citromsügér rövid idõn belül végezne a Szemfoltos tarkasügérrel. A papagájsügérnek továbbá szája nem alkalmas zsákmányra történõ vadászatra sem, mindazon túl, hogy szájukat nem tudják becsukni. Úszóhólyagjuk és gerincük deformitása mellett meg kell említeni azt is, hogy szinte mindegyik hal steril és két külön kromoszóma készletük van, amelyek nem párosodnak a meiózis alatt. 

Jelen esetben nem tartozik a génkezelt halak közé, de meg kell említeni a színezett üvegsügérek és tetrák helyzetét is. Igen fájdalmas eljárással, injekciózással juttatnak többnyire ételfestéket a halak bõre alá, ezzel megszínezve a testüket. Gondolom említeni sem kell, hogy természetellenes dologról beszélünk... 

S hogy mindez miért terjedhetett el? Mert az emberek nagy része sajnálatos módon vevõ olyan extrém, színes "aranyos" élõlényekre, melyek nem megszokottak és minden tekintetben újdonságként szerepelnek a díszállat kereskedések kínálatában. Másik okként megemlíthetõ, hogy az értékesítõ üzletek nem az élõlényt, hanem a pénzt látják csak. Ezek a halak márpedig igen nagy árrés alkalmazását teszik lehetõvé, ami tökéletes eszköz egy profitorientált vállalkozásban. Azonban a profitorientáltság nem szabad hogy háttérbe szorítsa azt, ami eredetileg az akvarisztika "szerepe". Ez a szerep a halak, illetve minden víz alatt élõ szervezet közel természetes közegében történõ megfigyelése. A divathóbortok pedig kizárólag "trendként", szinte sulykolva sugallják az embereknek mit kell követni, hogy modern lakásukhoz modern díszt találjanak. Sajnálatos módon az emberek nem megfelelõ lelkiismereti beállítottságának, a tájékozatlanságnak és megfelelõ szemlélet hiányának "köszönhetõen" ezek az eljárások, illetve az így készülõ élõlények mára létjogosultságot nyertek. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a kísérletek nem a fogyasztók érdekeit szolgálják, hanem elsõsorban a multinacionális nagyvállalatok rövid távú gazdasági érdekeit. 

Mit tehetünk mi? Elsõsorban szemléletet kell változtatnunk. Ez nehéz és hosszadalmas munka. Biztosan sok ember megsértõdik, megbántva érzi magát, hogy miért mondjuk meg neki mit tartson illetve mit ne tartson, mert semmi közünk hozzá. Bizonyos tekintetben ez így igaz. Azonban ha fel akarjuk lendíteni a hazai akvarisztikát és színvonalas, nemzetközi elismertséget szeretnék újra elérni, akkor mindenképpen tennünk kell az ügy érdekében, oktatással, felvilágosítással, meggyõzéssel. 

A nyugati közvélemény egyértelmûen elutasítja a génmanipulált élõlényeket, "termékeket". Kelet-Európában ugyan néhány éves késéssel indult, de fokozatosan nõ az ellenállás e tekintetben. Újabb veszélyt jelenthet, hogy a nagy befektetést igénylõ génmanipulált áruk hamarosan eladhatatlanok lesznek Nyugaton, így Kelet-Európában próbálják majd piacra dobni. 

A szemlélet megváltoztatása mellett, minden valószínûség szerint szükséges lenne a törvényi szabályozás is. A már létezõ állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRÕL ÉS KIMÉLETÉRÕL) módosítása és szigorú betartatása, elsõsorban a díszállat kereskedésekkel, valószínûleg csak tüneti kezelés lenne. Fontos tehát a szemléletváltás. 

Ha mindannyian így gondoljuk és meggyõzzük a nem így gondolkodókat, akkor talán egy nap vége lesz ezen szerencsétlen élõlények "diadalmenetének".

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!

Written by

Super User