Magyarországon - eltekintve a klímától - meglehetosen kevés helyen lehet a fentebb említett tulajdonságokkal rendelkezo vizeket találni. Budapest közelében mindössze egy ilyen természetes víz, a csikóvári tozegláp az, melynek viszonyai meg közelítoen hasonlóak az említett trópusi vizekhez. Ez a tozegláp Pomáztól északnyugatra kb. 350-400m t.sz. magasságban fekszik, becslésem szerint kb. 10000 m2 területu. A csikóvári menedékháztól turistaösvényen kb. 40 perc gyalogtúra. A láp környékét járva és az ott talált kozeteket tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a hegy anyaga - s így minden bizonnyal a tóágy is - vulkánikus eredetu oskozet, többnyire andezit. Mivel a láp környékén mésztartalmú - tehát vízben oldódó - kozeteket nem találtam, ebbol arra lehet következtetni, hogy a csapadékvízbol táplálkozó tavacska csak a levegorétegbol porszemcsék alakjában érkezo mésztartalmú anyagoktól nyeri bizonyos fokú keménységét. Attól függoen, hogy a tavaszi, tehát csapadékban bo, vagy a nyári, csapadékban szegény idoszakban vizsgáltam, a tó vize 4 dH-6.5 dH, keménységunek mutatkozott Maucha-féle eljárással mérve.

Ez volna tehát a víz aránylag lágy voltának magyarázata. A víz pH-jára vonatkozólag a helyzet alakulására jelentos befolyást gyakorol maga a tó, vagy még inkább a tó kör nyékének flórája, a tó vizében a tozeglápok jellemzo növényei, a Sphagnuni különbözo fajai élnek, melyek a többi mocsári növényzettel együtt elkorhadva a tozeget alkotják (Torfmull). Mint ismeretes a tozegnek már önmagában is - a tó jellegzetes barna színezetét adó - kioldott lignin anyagok mellett bizonyos mértéku savanyító hatása van. De még nagyobb szerepe van a tozegláp savanyú pH-jának kialakításában a környezo különféle tölgy és cserfajoknak, melyek leveleiket a tóba hullatják. A víz pH-ja tavasszal neutrális körül mozog, míg a késobbi hónapokban, augusztus-szeptemberben 5.5 - 6.0 pH-jú vizet is mértem. A tó iszapja is mindig savanyú pH-jú volt. A lápnak meglehetosen nagy része Salix cserjékkel van benove, 

A tó vizének planktonját tanulmányozva jelentos különbséget nem lehet tenni a kemény vízu és többnyire lúgos pH-jú hazai vizek és e kis tó vize között. Kerekes férgek, cladocerák, copepodák egyaránt megtalálhatók fajok szerint az évszaktól függoen. 

Több ízben vittem haza a tó vizébol kisebb-nagyobb mennyiséget és azt megfelelo szurés alkalmazása után akváriumba helyezve, egyaránt kituno eredményeket értem el úgy a tartás, mint a tenyésztés terén. 

Nyugodtan ajánlhatom akvarista társaimnak, hogy egy szép nyári kirándulás keretében látogassanak el a kis tozegláphoz. Sok érdekes élményben lesz részük, mely gondolatban elviszi Oket az afrikai, ázsiai, vagy tetszés szerint akár a brazíliai osmocsarak világába. Bár nem környezik a tavacskát mangrove cserjék, nem borulnak a Víz fölé liánok, ha számba vesszük a vizek hasonlóságát (savanyú pH-jú lágy „fekete víz”), mégis nekünk, akvaristáknak a trópus illúzióját fogja kelteni.

Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!

Written by

Super User