|
 
Szolnok
Hozzászólások: 154
Reg.: 2009.08.26.
| | |
|
Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...
Részletes keresés
A 10 leggyakoribb kereső szó:akvárium háttér készítés, akvárium készítés, Akvárium barkács tippek, ékszerteknős etetése, aranyhal betegsegek, aranyhal szaporodas, vizi teknos, elado, házilag, aranyhal tartása
A 10 utolsó kereső szó:aranyhal guppi, Témák, aranyhal vér farok, Heiko Bleher, jbl ph, szekrény, Vándor kagyló, halak, Akvárium barkács tippek, Halak élolények
További kereső szavak:akvárium, tartása, eladó, akvarista, akvarista.hu, aranyhal, akvarisztika, akváriumi, szűrő, hal
| | |
| |
AZ E-pet,
a HAZAIHAL.hu
és az Akvarista.hu
GT akváriumkészítő
támogatásával...
| | |
|
|
|
HPoirot blogja
| Kispadon |
Valóban úgy érzi most az akvarista énem, hogy a csapatkapitány a kispadra küldte. A költözés teljes embert kíván, így a hobbi – vagy ha a valós lényegét akarom megragadni = életvitel – háttérbe szorult. Ennek ellenére megpróbálom elérni, hogy a fiúk – hölgyek ne vegyenek észre ebből semmit. Nos, ez nem nagyon akar sikerülni. Még a régi lakásban vannak a medencék, és reggelente egy órával korábban indulok a melóba, hogy el tudjak szaladni megetetni őket. Nihil dolog, de nem fosztom meg magam attól az örömtől, hogy megnézem amint a vitorlások versengenek a talajlakók chipséért, illetve amint az apróbb halak gömbörvénye lecsap az aláhulló falatokra.
Azt már nem is említem, hogy mielőtt elindult volna ez az „őrültek háza folyamat” vásároltam két új lakót. Nos, ők nem mások, mint a sepregetőgarnélák. Először azt hittem, olyanok lesznek, mint a kisebb akváriumban lakók voltak, de nem. Még az első napon láttatták magukat, végül elvesztek az elburjánzó növénydzsungelben. Két nap után már képzeletben földeltem őket, mikor valamelyik reggelen az egyik – tehát bő négy hét után – felbukkant, igen csak megpocakosodva. Ahogy ott tüsténkedett egyből eszembe jutott, amikor még a szülői háznál laktam, és a szomszéd reggelenként szintén sepregetett, miközben a szél vidáman fújta díszes bajszát. Igaz, a garnéla nem nyomott el egy-egy bőséges szamárzsír – azaz turha – adagot két karlendítés között, de a feeling ugyanaz.
Már megérte a koránkelés ténye. De ezt az állapotot szeretném megszüntetni. Jelenleg üldözöm azt a kavicsméretet, amilyen most is az akváriumban van, de igen csak nehéz a dolgom. Igaz, azon is filózok, hogy megpróbálom kimosni a táptalajt a kavicsból. Sajnos, akik próbálkoztak befürödtek vele – legalább is ezzel „bátorítottak”. Így egyből nézelődni kezdem a helyi szinten, ugyanis nincs kedvem ismét a Téliszalámi-fővárosba, azaz Szegedre – utazni.
Talán kutatásomat siker koronázza, mert az egyik kis boltban ráakadtam 4 zacskóra, amely megszólalásig hasonlít a jelenlegi talajra – méret, zacskó rulez! Igaz, az árcímke kicsit többet jelez.
No, mindegy, vasárnap úgy néz ki utánunk a vízi világ is beköltözik az új fészekbe, nem csak a két zöldségfaló achát csiga, akik már tegnap kopogtattak. Hálából az új otthonért víg szépiaropogtatással és üvegen száguldozással örvendeztettek meg bennünket, majd nyomtak egy akrobataszámot is az egyik sarokba. Végső helyükön igen jól mutatnak, ez is inspirál egyre jobban, hogy megjöjjenek a halak és a garnélák is, ja és tarisznya-pajtiék.
A költözés tapasztalataival következő blogomban jelentkezem.*
* kivéve ha addig nem akad valami, amit nem lehet kihagyni *
A zenekedvelőknek egy kis csemege – igaz nem mai track. A cím számomra jellemzi az akvarisztikát: [katt]
|
2010. 09. 09. 21:09
(1 szavazat) | | Szólj hozzá! |
| Mit vártam? |
Jogosnak érzem ezt az önostorozó kérdést. Mikor múltkori felfedezésemről beszámoltam úgy álltam a dolgok előtt, mint a kincses térképet a kezében szorongató felfedező, aki már ott van a barlangnál, csak nem tud bejutni rajta, mert az biza zárva van.
Már akkor volt, aki élt a gyanúperrel – ez mekkora Harry Potteres szófordulat „gyanúper”, köszönhetően Tóth Tamás Boldizsárnak -, hogy nincs minden rendben azzal a kis bolttal.
Nekem, még is volt valami hívogató, ami megfogott. Éppen a mérete, éppen a helyszín – a betondzsungel. közepén egy parányi élet, egy kis természet.
De nem szaporítom a szót. Felvirradt a nap, előkerült a pergamentérkép, megvolt az irány. Derűsen ragyogott a Nap, mikor megfogtam a felforrósodott kilincset. Mielőtt beléptem volna az üzletbe megtekintettem a bejáratnál elhelyezett kalickákat. Pintyek, papagájok rikoltoztak, mint valami jóféle vendégjelző. Szép kis élőlények, változatos fajta választék – bár nekem kissé zajosak. Tehát forró kilincs után fülledt levegő. Az első benyomás úgy sújtott le rám, mint a nyomólég a lövészárokból kikandikáló katonára.
Életidegen sárga falak meredtek vissza rám, a bal oldalon néhány akvárium mögé rejtőzve. A másik oldal bátrabban hirdeti: itt nincs semmi érdekes!
Alaposabban megnézve a medencéket elmondható, hogy spártai körülmények között edződnek a halak – gondolom így készítik fel őket arra, hogy lehet még ennél is rosszabb.
Néhány guppy, aymo, ékfoltos razbóra, vidám szumik – kissé lehangolva. Nagyjából ennyi. A mozdulatlanságot egyedül az almacsigák száguldozása töri meg, amik szarvukat lobogtatva nyargalásznak az üvegfalon.
Találtam egy növényes akváriumot is: Egeria densa és Cabomba csokorba kötve.
Mint említettem a jobb oldal elég csupasz, csupán néhány nagyobb papagájketrec, amiben – itt a hűvösebb időben – rikoltozó madarak tettek-vettek.
A középpontban – a bejárattal szemben – maga a pult foglalja el méltó helyét, mögé biggyesztve egy eladóforma emberkével.
A háttérben különbféle eledelek sorakoznak a változatosság teljes mellőzésével. Körülbelül madaraknak 2-3, halaknak 3-4 féle. Ennyi. Fagyasztott nincs, élő nincs – igaz minek is, hiszen az egyikkel törődni, a másikat hűteni kell. Low-budget. A S’RA felirat mindenhol olvasható, csak éppen a termékekkel nem találkoztam. Gondolom, itt is a halak egészségére ügyelnek.
Mivel ez egy két emberes üzlet – eladó+vevő elfér – kénytelen voltam szóba állíni az eladóval. Az aymo után érdeklődtem, ami nem nagyon fog már megnőni véleménye szerint – jelenleg 3-4 cm. Ja, a Mikulás pedig az északi sarkon lakik és a jegesmacikkal issza a kólát.
Gyorsan rakéta fokozatba kapcsoltam a képzeletbeli sebváltót és kirobogtam az ajtón – előtte kinyitottam.
Talán kicsit nyomasztó a kép, de az első benyomásom ez volt. Csalódás ismét. Ez a város nem kecsegtet túl sok kellemes vonulattal az akvarisztika rajongóinak. Talán a pénz, talán a komoly, értőbb – direkt nem szakértő!- kereslet hiánya teszi. Ki tudja?
|
2010. 07. 19. 16:15
(8 szavazat) | | 1 hozzászólás |
| Egy kőre vésve |
A reggeli etetés az első értelmes dolog a biológiai funkciók kielégítése után, amire képes vagyok. Már-már szokásos mechanizmussal csattintom fel a fénycsöveket, már ahol a lustaság technikai megnyilvánulásai – azaz az időkapcsolók – ezt meg nem teszik helyettem.
Szokásos kómás elmével bámulom az elém sereglő páncélos és pikkelyes sereget, akik egyértelmű jelét adják annak, hogy éhesek.
Fagyasztott, szárított, granulátum, lemezes mindenféle földi jó, amit csak be tudok szerezni. A dermesztő hidegből kikerülő halikra a mai menü. Némi olvadás után már indítom is az első támadást az éhség ellen, amikor döbbenten veszek észre egy eddig ismeretlen dolgot a medence alján. Egy 8 centiméter körüli csontváz sodródott a halak által keltett áramlatban.
Gyors népszámlálást tartok, de elsőre senki nem hiányzik. A tüzetes vizsgálódás azonban szörnyű dologra hívja fel a figyelmet. A sárga molly – aki az első halaim egyike volt – függőlegesen, fejjel lefelé lebeg, és küzd az úszómozdulatokkal. Fakó színe, soványka teste szánalmasan dobálózik a már említett áramlatban, amit a többiek kajativornyája kelt.
Felvillan előttem a képzeletbeli fal, ahol – sajnos – már oly sok kedves kopoltyús „neve” van felvésve. Apropó! Van egy csontváz – és ennek semmi köze a mostanában divatos politikai csontvázakhoz!
Újabb ellenőrzés: Vitorlák rendben, ékek a helyükön, neonok villognak, rézlazacok felsorakoztak, a kuli-kulik szokás szerint tekergőznek, anci, aymo, betták, és a mollyk. Ööö, még egyszer…Igen…betták…akarom mondani betta nőstény. Megvan. A csontváz pontosan megfelel az „öreg” betta hím méreteinek. De tagnap még megvolt, és este még evett a kezemből egy kis szúnyoglárvát, éppen osztotta a vitorlásokat, mert elcsenték előle a legjobb falatot…vagy ez nem is tegnap volt? Ez nem tegnap volt.
Gondolkodok, és rájövök, a költözködési káoszban nem figyeltem rájuk. Mechanikus etetések, vízcserék. Mi lett velem, hol van a lendület, az aprólékosság?
Ostorozhatom magam elég sokáig, de az nem fejezi ki azt ami eluralkodik ilyenkor az emberen, az „akár tehettem is volna érte” gondolat/érzés.
De, választottam egy zenét, amely – talán – méltóképpen eleveníti fel ennek a csodás élőlénynek az emlékét. Hallgassátok: [katt]
|
2010. 07. 14. 22:27
 (4 szavazat) | | 4 hozzászólás |
| Eszement dolgok |
Még mindig remegő gyomorral gondolok arra a napra, amikor útra kel az akvárium. Persze, nem csak ezért rázkódik meg a bendő, hanem azért is, mert új hely, új szomszédok…stb. A szokásos új fiús dolog a régi bútordarabok között érzés uralkodik el az emberen.
A leendő otthonunkat körülölelő sivár panelrengeteg nem túl barátságos, azonban felfedeztem egy dolgot, ami eléggé váratlanul ért. A szocialista építészet egyik remekművének oldalán piros alapon fehér tábla hirdeti: díszhal- madár szaküzlet. Wonder!
Hatalmas hévvel lendülök az aprócska ajtó felé, szeretném feltérképezni ezt az apró gyöngyszemet eme kietlen világban, de nem nyílik az ajtó. Ekkor a csuklómra erősített, hűséges Casiomra pillantok. 19:15. rendíthetetlenül jelzik a mutatók a késői időpontot, amikor már csak a fanatikus akvarisztikák, illetve az időzavarban szenvedő akvaristák szoktak találkozni. Mindegy, majd holnap bontom a vitorlát és körbehajózom ezt a kis szigetet.
Tudom, nem konkrétan a halaim titkos életéről szól eme szösszenet, illetve nem is egy igazi biológiai Nóbel-díjra érdemes felfedezésről számol be. De meg kell valljam, ez az apróság némi felüdülést jelent ebben a fejetlen időszakban, amikor a kedvenc Frédis-Bénis pólómat is egy mordon műanyagzacskó aljáról kell előkotorni. Mindemellett eddig úgy tudtam, az összes akvarisztikát ismerem, újabb felfedeznivaló két cipekedési ciklus között.
|
2010. 07. 13. 21:27
(6 szavazat) | | 2 hozzászólás |
| Rég volt... |
Aránylag régen ragadtam meg a lehetőséget, hogy kifejtsem gondolataimat az akvarisztikával kapcsolatban. Most megteszem.
Az elmúlt időszakban az alkotói válság leple ereszkedett rám, és miután beálltak az akváriumok nem nagyon történt semmi.
Természetesen nem nevezem semminek az előző bejegyzésemben kifejtett terrorizmust, aminek eredményekén hosszas gondoskodás után sem sikerült életben tartani a tarisznyarák nőstényt.
De, visszatérve az eredeti gondolat fonalához, most történni fog valami. Mégpedig nem más, mint egy akvarisztikai armageddon, amire megvallva néhány hónappal ezelőtt még gondolni sem mertem. Költözünk.
Na, most mi lesz?
Fogalmam sincs, hogy ezt a jól összeforrott kis életközösséget miként tudom majd helyreállítani, helyre lehet-e majd állítani? Féltem a halakat, növényeket, csigákat, hogy megviseli majd őket a hurcolkodás. Nagyon tartok attól, hogy pusztulás lesz, főként, hogy ebben a helyzetben sajnos nincs lehetőségem pihentetni napokig a többszáz liter vizet, amellyel majd újratöltöm az akváriumokat. És tudom, hogy mennyire érzékenyek ezek a kis élőlények a vízminőség változására.
Lényeg, ami a lényeg, fenntartásaim vannak a dologgal kapcsolatban.
|
2010. 07. 07. 11:35
(1 szavazat) | | 3 hozzászólás |
| Akvaterror |
Az ütő - nem a tenisz - megállt bennem, mikor reggel a tarisznyarákok akváriumához léptem és felkapcsoltam a világítást.
A nőstény ott állt az előtérben a fövenyen és csak meredt maga elé, mozdulatlanul. Ugyanis csak két lába volt. Egy a bal, egy a jobb oldalon. A többi szanaszét hevert az aljzaton. Brutális és egyben szomorú látványt nyújtott. Értetlenül álltam és fogalmam sem volt, hogy mi történhetett.
Mindezt már csak fokozta, hogy az ollói is hiányoztak. Azt hittem nem éri meg az estét. De élt, és lehetőségeihez mérten megpróbált mozogni. Sikerült neki odább vánszorognia.
Ma reggel csipesszel adtam neki egy kis lemezes tápot, hátha képes enni. Siker, csipegette.
Piros - a hím - sértetlen, vidáman szaladgált a háttérben, ugyani ő nem annyira társaságkedvelő.
Az okokat mérlegelem:
- Talán Piros volt, de eddig ilyet, még nem csinált, akkor most miért?
- Talán betegség? De akkor miért nem hat a másikra?
- Vedlik? De máskor sem dobta le a végtagjait?
Egy gondolat azonban folyamatosan emészt. Vajon megmenthetem? |
2010. 06. 03. 10:13
(0 szavazat) | | 4 hozzászólás |
| Ok, de hogy is van ez? |
Egy nyugodt, de annál fülledtebb nap ez a mai, így a kalviatúra-zongorázás sem megy igazán. De az élmény megvan. Így elcseppentek egy kis sztori bon-bont. Ha esetleg elkalandoznék, nézze el a kedves közönség, mert ez egy nyugodt, de annál fülledtebb nap.
Csak rajongóknak egy kis zenei aláfestés, hogy átvegyék a feelinget: [katt]
***
Múltkor nagy lendülettel számoltam be arról, milyen meglepetések értek akváriumtakarítás közben. Azt hittem, hogy ez a maximum, de az élet bizonyítja, mindíg van tovább.
**
Erre legjobb példa, mikor pálinkával múlatod az időt a hétvégén - néhány, szintén szeszkazán társaságában - és eldöntöd, már nem iszol többet, különben mész rókavadászatra. De megiszod, és ott szalad a kis Vuk! Hogy miért? Mert azt hiszed, van tovább.
**
Ismét megragadva Ariadné fonalát, és ismételve a lényeget: Van tovább.
Néhány napja lenyűgözve nézegettem a szépen berendezett akváriumomat, és magamban megünnepeltem egy hónapos fennállását. Ujjé!
Azonban feltűnt, hogy a csövek eléggé barnásak, és megvallom, mivel még ismerkedek a külső szűrők működősével/életével, eldöntöttem megérett az első takarításra. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem; de mint írtam még ismerkedek a rendszer lényegével.
Szétszereltem, csöveket tisztítottam. Szépek és tiszták lettek, és elég sok vörösesbarnás trutyitól megszabadultak a suvickolás végére.
Ahaa! Ha a cső ilyen, akkor a szűrő is. Persze már pattintom is a lefelé a delejt, majd belövöm a fürdőt, mint műveleti területet. Szétkapom, és láss csodát, belül tiszta - legalább is a kosarak, és azok tartalma. Bár, nem tudom mit vártam egy hónap után.
Gondoltam, kitakarítom az alját is, mert az biza egy kicsit "maszatos" volt. Löttyintem a vizet és feltűnik egy csigasereg. Hopp, ezek hogy miként, mert a medencébe biza csak almapajtiék és toronyék laknak. *
*A hólyagcsigapopuláció jelenleg konvergál a nullához ezen akció után.
A nagy lenületben észrevettem valamit, valami más is mocorgott a szűrőedény alján. De mi az? WTF?- hogy szépen fejezzem ki magam.
Egy molly? Hogy, miként, miért, hol??? És igen, agy apró fekete molly. De hogy hogyan, miként miért, arra nincs válasz.
A medencében nincs vemhes nőstény, és ez a csemete elég nagy. A két kis nőstény még csak most kerekíti a hasát, az "öreg" sárga hölgy pedig már múltkor elszórta a porontyokat - mikor még az 54 literesben vesztegeltek.
Növény kizárva, mert néhány napig vízben álltak, mielőtt beültettem őket. A mollykat tisztáztam, a többiek pedig nem nagyon lehetnek ludasak. Akkor hogyan?
Vagy az én medencémben bizonyította a "sárga hölgy" hogy képes tárolni a hímek spermáját, és adott időben világra hozni az őjabb utódokat?
Hmmm. Igazi rejtély.
Mj.:
Akit esetleg untattam viduljon fel ITT: [katt]Back to oldschool!
|
2010. 05. 04. 15:12
(1 szavazat) | | 8 hozzászólás |
| Meglepően meglepő takarítások |
Szépen, magyartalanul kifejezve magam, az utóbbi héten két esetben is akváriumi nagytakarításra került a sor.
Elsőként szívem csücskét, a tarisznyarákos akváriumot említeném.
Mikor belevágtam ezeknek a kis élőlényeknek a tartásába teljesen „zöldnek” éreztem magam. Hosszas kutakodás, és némi segítség – Noya részéről – kizökkentett a holtpontról. A tudás birtokában már mertem a jövőbe nézni, tervezni. Persze jöttek nehézségek – akváriumi kókler -, kalandok – Aqua - Star Trek blogbejegyzés - de mindezek ellenére beindult az a kis világ, amit megteremtettem.
Lassan fél éve élnek nálunk Pirosék, és eljött az ideje egy nagytakarításnak. Ennek legfőbb oka a barna alga megjelenése, ami mindenhová beszivárgott és elfedett mindent. Algavárónak betettem azt a vasfát, amivel előtte az RC-knél is próbálkoztam. Itt sem hozott sikert az akvarista számára. Az élőlények élvezték a kellemes vízértékeket, de a sötét víz az algáknak is kedvezett.
Az idő múlásával – hiába a vízcsere és a porszívózás – egyre nehezebben lehetett élvezni a kis közösség látványát a teavízben. Tehát csere, vasfa ki, átrendezés.
Még az ifi Piros - szótárral a háttérben :)
Fele víz a csatornába, fele a vödörbe, amibe a két tarisznya és a két csigaevő csiga kért szállást. Először a csíkos házúak költöztek, majd kerestem Pirosékat. Elsőként a kislányt találtam meg, meglepetésemre másfélszer akkora volt, mint amikor utoljára, teljes életnagyságában megjelent az elülső üvegnél. Némi kergetőzés, és meglett. Kiemeltem és megcsodáltam. Csodaszép vörösesbarna színe volt, apró, kecses ollókkal. Woww – suhant át az első gondolat – gyönyörű!
Kiemeltem a vasfát, és azzal a lendülettel majdnem ki is ejtettem a kezemből. Egy hatalmas, óriás piros ollós rák surran tovább a fövenyen. A fa alatt mindenfelé páncéldarabok, olló maradványok – nem egy vedlés eredménye. Óriási volt.
Lenyűgözve figyeltem őket, amint duzzogva kuksoltak a vödörben. Nem számítottam rá, hogy ekkora változáson mennek át, ilyen rövid idő alatt. A nőstény érintetlen páncélját is megtaláltam. A régi mellé helyezve látványosan szemlélteti a változást. Boldogság, ha ilyen szépen fejlődnek ezek, a sokak számára még rejtelmes élőlények.
Második sztorimat kissé rövidebbre fogom. A cégnél üzemeltetett stresszoldó akvárium is megérett egy takarításra, ugyanis néhány kolléga mahinált az árnyékolókkal és a napfény totálba kapta a hatlapú medence két oldalát.
Ott szép, zöld föveny kezdett kibontakozni, illetve a vízipetrezselyem is burjánzani kezdett. Hat hajtással indult meg hódító útjára, ami egy ilyen apró medence esetén végzetes. Kezdetben az élőlények sorába néhány növény és négy vad változatú – átlátszó – RC. Nos, a kollégák unszolására beszereztünk egy halat is, ami nem volt más, mint egy nőstény paradicsomhal.
Fel sem merült senkiben, hogy esetleg ez a párosítás tragédiával is végződhet. Pedig ez történt. Az apró uszonyos, iszonyatos tetteket hajtott végre. Szó szerint felőrölte fogai között a páncélos különítményt. Szörnyű!
De most a takarításnál ismét jött a kellemes meglepetés. A kis odvas fából két túlélő mászott elő, és vígan nyargalásztak, amíg ki nem fogtam őket. Ez nem semmi –gondoltam – hiszen túlélték a vérengzést, illetve életben maradtak ezután.
Úgy döntöttem, nem kockáztatok, és hazaviszem őket az RC-s akváriumba. Egészségesek, szépek, és sokat zabálnak. Mikor enni adok nekik, elsőként röppennek oda, és vadul falni kezdik az eleségeket. Wonder!
Mese-mese mátka, ennyi volt mára! *
* Majdnem rímelt :)
|
2010. 04. 22. 11:50
(2 szavazat) | | Szólj hozzá! |
| Mese a fáradtságról |
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy akvarista...stb.
És valóban, meseszerűnek érzem mindazt, ami lett a sok, fáradtságos munkával töltött nap után. Végre ma úgy mutatta magát az akvárium, ahogyan terveztem, illetve „elméletben” megszületett.
Csodaszép élmény, de nehéz szülés volt. Sohasem gondoltam volna, hogy hónapokba telik, mire az „álom” megvalósul.
Mint minden, ez is egy kósza gondolatként indult, majd megelevenedett a papíron. Azonban, amikor az utolsó grafitvonal is a helyére került, elöntött az őrület, a megszállottság. Minél előbb akarom – visszhangzott egy gondolat, és a fogaskerekek beindultak.
Azt kell mondjam, a szerencse is közrejátszott, hogy létrejöjjön az új akvárium. Véletlen elszólások, segítő ismerősök. És persze az Akvarista.hu.
Ez nem fényezés, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mennyi segítség érkezett az oldalról. Csupán néhány név:
- Elsőként említeném Levi85-öt, aki a felszerelés beszerzésénél volt hatalmas segítségemre. Talán, ha ő nem nyújt segítő jobbot, még most is csak a forintokat nyomkodnám a malacpersely hátába.
H.Edit-nek köszönhetően jött meg az alap, azaz tőle jött az új akvárium.
Zsotyi növényekkel, illetve egy hátizsákra való tanáccsal látott el, hogyan, miként ápoljam majd leendő akvakertészetemet, és annak élőlényeit.
Proci85 - Szűrők Nagy Mestere – aki hasznos infóáradattal segített a szűrőválasztásban. Persze Apucika71 sem maradhat ki a sorból, aki logisztikával járult hozzá szerény művemhez.
Szőke János villanyszerelési tanácsai teljesen felvillanyoztak, így már gyönyörű fényben tündököl a vízi világ.
És persze mindazok, akik valamilyen tippet, trükköt javasoltak a fórum kereteiben.
Ja, és a hódvárnak, Zimmer Feri boltjának, az autógyártóknak, az olajfinomítóknak, a keksz-, és chips gyártóknak, a cipő felsőrészkészítő kisiparosoknak, a vésőkulcs szerelőknek, a kazánkovács-nőgyógyászoknak…stb.
Az is meglepő, hogy egy véletlen heccelésnek köszönhetően, hogyan is került hozzám az, az 56 centis mangrove gyökér, ami az akvárium alján pihen. Illetve kedvességből miként kaptam 1/3-ad áron microsoriumot.
És elkezdett alakulni a dolog. Lassan, de biztosan rutinos közlekedő lettem Szegeden, az agyára mentem a helyi akvarista boltok eladóinak. De az eredmény nem váratott magára.
Meglett az üveg, és ezzel együtt néhány új lakó – kicsit, ez olyan volt, mint az előbb a tető, utána a falak effektus. De mindegy, addig mentek a neonok és coryk az oviakváriumba.
Megterveztem egy akváriumi polcrendszert, csakhogy az eddigi átalakított asztal helyére beférjen a nagy akvárium. Utána jöhetett az akvárium szekrénye, és a tető.
Nagyon büszke és elégedett voltam, mikor a feleségemmel összeszereltük a bútorzatot. Igaz, ő nem volt annyira fanatikus a nagy rendezkedésben, mint én.
És végre, csepegtek a felszerelések is: Szűrő, fűtő, fénycsövek, előtétek, foglalatok, kábelek.
Na, ez volt az a pont, amikor az őrület a tetőfokára hágott. Minden ott, és mégse megy.
Pörögtem ezerrel, de a munka mellett csak a hétvégek kínáltak elég időt arra, hogy felépüljön a medence. Lassan alakult minden, ekkor kezdtem kissé fásulni, és először jelentkezett – az Én mindek is kezdtem neki ennek az egésznek? – jelenség. Ezt tetőzte az is, hogy parányi lakásunkban egy-egy „munkanapon” meg se lehetett moccanni, illetve hatalmas volt a felfordulás.
Teltek a hetek. Két héttel ezelőtt felépítettem az akváriumot – belülről – feltöltöttem, rá egy hétre – mikor a víz mért értékei ZÖLD jelet mutattak benépesítettem. Az ovi kiürült. A neonraj, az ékfoltos csapat, illetve a legújabb lakók – egy rézlazac team is megmutatta a rajok szépségét.
A legjobban a már fotókon bemutatott vitorlás kölykök élvezték a nagy vízmennyiséget.
A világítást ideiglenesen az ovitetővel biztosítottam.
Utolsó erőbedobással, és a létállapot határán megcsináltam ezen a hétvégén a tetőt és a világítást. Egy napit kábeleztem (nem a budin!), és szórakoztam az előtét elhelyezésével.
Egy nap faipari munka. És végre megszületett.
És, hogy a nyöszörgés végére érjek: Mikor kész lett minden, felszereltem a tetőt, bekapcsoltam a világítást és leültem volna gyönyörködni, indultam ügyelni!
Friss fotók az albumaim között:
- Az új akvárium képekben [katt]
|
2010. 04. 11. 22:22
(6 szavazat) | | 4 hozzászólás |
| HELP: Fogalmam sincs mi is ez?! - FOTÓ!!! |
Nos, talán nem egy blogbejegyzés keretében kellene tárgyalni a dolgot, de komment is van mellé.
Néhány hete egyik rokon, aki egy huszonX literes medencét üzemeltet - szivacsszűrővel - felhívott telefonon.
ELőször nem értettem mit akar mondani igazán, de végre sikerült kisilabizálni miről is szól a fáma: "Meghízott a kék nagyfarkú halam, olyan kerek".
Translate: A koronás betta hímnek kerek pocakja lett.
Ismerve az etetési szokásait - ezerszer korholtam már érte - nem lehet csodálkozni. Elég sokszor megremeg a keze, és ilyenkor picit, sokkal több eleség jut az uszonyosoknak.
Telt-múlt az idő, és ismét jött egy telefon. A nagyfarkúnak sokkal nagyobb lett a hasa, de, most már az egyik plattinak is.
Mondtam neki, hogy iktasson be pár böjtölős napot és egy ideig kétnaponta adjon csak nekik enni.
Igaz, az elhízás volt az első gondolatom, de felmerült bennem a hasvízkór is. Gyorsan vissza is hívtam és rákérdeztem, észre vett-e valami változást - dülledt szem, borzas pikkelyek. A válasz határozott nem volt. Véleménye szerint ez a két hal a legfalánkabb. Sőt,a többi is kerekded. Jól élnek - fűzte hozzá.
Megjegyeztem, ez nem biztos, hogy jó. És igazam lett. Ismét néhány nap és jelentkezett. A hat guppyból egy lesűllyedt az aljzatra és ott néhyány napot pihent, majd kimúlt.
Egyből kérdeztem, hogy kerek volt-e a hasa. Jelezte igen, de csak annyira, mint a többinek. De hozzátette, a betta még durvábban kövér.
Már nem bírtam tovább a telefonos segélyszolgálatot, ma este arra robogtunk az autóval és az alábbit tapasztaltuk:
A két molly tökéletes állapotban van. A két platty közül az egyiknek - szemből nézve - a jobb oldalán a pocakja kicsit nagyobb. A maradék guppyk jól vannak - látszatra - próbálkoznak a szaporodással.
És a betta. Nos, ilyet csak az Alien sorozatban lehetett látni, miután az embrió kifejlődött az áldozat hasában, csak itt nem akaródzik neki kijönni.
Nem a nagyotmondás hajt, de a normál testalakhoz képzeljünk oda egy 1.5 centiméter átmérőjű, formátlan gombócot. A hal úszkál, kajál, csipkedi a növényeket.
A pikkelyek szabályosan állnak, nincs szemkidülledés. Olyan, mintha lenyelt volna egy csapágygolyót, bár - szemből nézve - a jobb oldalán a nagyobb gombócon egy kisebb kitülemkedés is észrevehető. Az alhasa vöröses-rózsaszín, nagyon feszül.
Mi lehet ez?
u.i.: Este felhívtam, és mondtam neki, hogy kellene kép, hogy legyen eredmény. Így ma reggel fogadott. Azt tudni kell róla, hogy egy idős emberről van szó, és gyermekeiként szereti a halait!
|
2010. 04. 08. 21:04
(2 szavazat) | | 14 hozzászólás |
|
|
|
|
|
|
Jelenleg nincs on-line csetelő.
| | |
Üzenőfal. Ne itt hirdess! |
|
Nemetpisti 19:03: Felhívnám mindazok figyelmét, akik még nem hallottak róla, hogy az üzenőfal nem piac, ne itt hirdessetek! Mindenféle eladó dolognak van megfelelő topikja, ahová a hirdetéseket várjuk.
halőrxxl 15:15: Ezekszerint ismét működik az üzenőfal..tegnap valamiért nem ment.
halőrxxl 15:13: jó?
admin3 12:17: töröltem.
Thor2 12:08: Hova tünt a börzés beszélgetés/vita?
admin3 17:16: fjudors!
Mi a baj?
fjudors 15:27: értem én, hogy az üzlet mindenek előtt való...nade kérem..olyan "cégek" hirdetésével kerül reklámozásra az oldal, aki nem tudják se egyenesen vágni az üveget, se méretre?a gaarancia csak reklámfogás, a számlát hirből sem ismerik?
admin3 07:02: Szia!
Kész. Írd be újra kérlek.
czethal 06:48: Moderátor urak! Kérem törölni a Szentpety Nano garn. akijához fűzött utóbbi hozzászólásomat. Valamilyen okból a vége cspa krix-krax és nem tudom korrigálni. Köszönöm
peetvagyok 16:09: george6, frissíts egyet, nekem sikerülni szokott 
| | |
|
