VIZI TEKNOS AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek

Vannak díszhalak még, de sajna egyre kevesebb, a tó erosen pusztul.
Általam látott díszhalak:
Mexikói kardfarkú hal (Xiphophorus helleri)
Szivárványos guppi (Poecilia reticulata)
Szélesszárnyú fogasponty (Poecilia latipinna)
Yukatáni fogasponty (Pecilia sphenops)
Zebrasávos sügér (Cichlasoma nigrofasciatum)
Kubai sügér (Cichlasoma octofasciatum)
Kék akara (Aequidens pulcher)
Foltos páncélosharcsa (Corydoras paleatus)
Vándorlóharcsa (Clarias batrachus)
Türkiz-aranysügér (Melanochromis auratus)
Malawi neonsügér (Pseudotropheus demasoni)
Rózsás díszmárna (Barbus conchonius)
Hypostomus plecostomus, gibbiceps
Cápaharcsa (Pangasius sutchi)
Gyümölcsevo pirája (Colossoma bidens)
Meggyhasú sügér (Pelvicachromis pulcher)
Márványsügér (Astronotus ocellatus)

Hideg vízi halak:
Naphal (Lepomis gibbosus)
Harcsa (Silurus glanis)
Szélhajtó küsz (Alburnus alburnus)
Széles kárász (Carassius carassius)
Aranyhal (Carassius auratus)
Koi, toponty (Cyprinus carpio)
Törpeharcsa (Ictalurus nebulosus)
Kínai gyöngyös razbóra (Pseudorasbora parva)
Fogassüllo (Stizosteidon luciopera)
Bodorka (Rutilus rutilus)

Halakon kívül még ékszer és mocsári teknosök, sima karmos és kecskebékák, tornyos és almacsigák, valamint folyami rákok élnek a tóban.
Habár március 15.-ei ottjárttunkkor igen csak megcsappant a halállomány, az egész tó iszapos és nyálkás, a növényzet szinte teljesen kirohadt, csupán mollikat, kubai sügereket, egy rakás naphalat, aranyhalat, békákat, rákokat, teknosöket, és gibbiket láttunk.

Kasi Mátyás, 0620-423-9706

A helyigény ,kifejlett párnak 120x50x40 centis akvaterrárium 1/4-es szárazrésszel megfelelo, fiatal egyedek egy 50literes akváriumban némi kimászóval már szépen elvannak.
A víz futése régi tévhit, semmi jóra nem vezet, esetleg meghulést okozhat, ha a levego jóval huvösebb, a fedo üveglap alatt kialakuló erosen páratelt levego pedíg nem nekik való ,növekedésük csupán minimálisan gyorsul a meleg vízben, étvágyuk (egészséges állat esetén) szobahomérsékleten is nagyon jó, s ez semmiben nem károsítja oket. Az ékszertekinosök vásárlásáról én is inkább lebeszélnélek, egy kinosternon / pézsma vagy iszapteknos sokkal kisebbre no, ugyan olyan mozgényok és nem egy esetben még szebb is ,mint egy levesestányérnyi ékszer...
A szurés: attól függ elsosorban, hogy a tartóhelyen eteted e az állatot, vagy külön, bár ez inkább a kisebb egyedeknél kérdés csupán, mert a nagy ékszer külön etetve is olyan mértékben szennyez, hogy biológiai szurés csak nehézkesen megvalósítható, sokkal inkább elotérbe kerül ilyenkor egy nagyteljesítményu külso szuro, rendszeresen tisztítva..
Etetés: fagyasztott vagy élo hal, vizi és egyébb ,vegyszermentes növény, zöldség, minden egyebet el kell felejteni, de halszelet etetésekor eroseb ajánlott a szelet porozása -cafoszforikum, vagy más mészvegyület- .
A melegítolámpa a szárazulat fölé szinte kötelezo... kivétel, ha nyáron kerti tóban vannak tartva az állatok, tapasztalat szerint a nyári napfürdo esetén a téli uv sugárzás kimaradása nem okoz kárt hosszú távon sem az állatban. A nagy egyedek teleltetése szintén ajánlaton, 8fokon, a páncélmagasság x1.5 -es vízben, akár egy vödörben szépen elvannak pár hónapot...
[katt] honlapon találhatsz némi információt, de az ott írtak nem mindíg fedik tökéletesen a valóságot.... terrarisztika.hu-t ajánlom még tanulmányozásra...

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a Margit-sziget közelében lakunk, és kb. félórás sétával ki is tudok jutni a híres (hírhedt?) tóhoz. Jó 10-15 éve még igazi tónak tunt ez a vízrendszer, azaz burjánzott benne a növényzet (tavirózsák, rucaöröm, átokhínár, tündérhínár, indiai vízicsillag, vízipetrezselyem stb.), a fenéken volt ugyan némi iszap, sot hullott falevelek, de a növényzet jótékonyan eltakarta (és vígan gyökerezett benne, lévén a tóban akkoriban sem volt sóder vagy homok aljzat, legalábbis nem rémlik semmi ilyesmi). A puhatestueket a maláji tornyoscsiga, illetve az akváriumokban kevésbé szívesen látott (de itt kétségtelen hasznot hajtó) "barna kiscsigák" képviselték. Régen is voltak benne ékszerteknosök, de sokkal kevesebb (nyilvánvalóan amikor divatbajöttek ezek a hüllok, még évekig nem volt "divat" kidobni oket akárhová, de hát a szerencsétlenek csak nottek és nottek...).
Halból elképesztoen sok volt. Emlékszem, ha valaki egy kis kenyeret dobott be, szinte felpúposodott a víz a rengeteg xifótól (zömmel a vad, zöldes változat, méretük 10 cm-nél is nagyobb lehetett), papagályplattitól (belole különösen sok volt, a legszebb hímek farka piros, oldala sárgás-kékes színekben pompázott, hátúszójuk élénksárga volt), molliktól (vad jellegu és feketetarka keverékek, amilyenek ma is vannak a tóban), aranyhalaktól (ebbol mindig akadt). Sok guppi, szúnyogirtó fogasponty, zebrasávos sügér is úszkált, emellett kékakarák, Herotilapia multispinosa (bevallom, ebbol csórtam 4 példányt kölyökként a tóból, és ok voltak az elso szaporodó sügerek akváriumaimban), Cichlasoma biocellatum, és csemegeként vitorláshalak, betták (igen, bettát is láttam már), díszmárnák, páncélosharcsák, gurámik stb. is feltuntek, nyilván akvaristák "telepítették" be megunt kedvenceiket, hogy aztán más akvaristák kihalásszák oket kockázatos körülmények között. Hát igen, én is sok halat lopkodtam ki innen, jobbára zebrasávos sügereket, az említett H. multispinosákat, illetve mollikat, közel sem eget rengeto mennyiségben. A víz egész évben viszonylag egyenletesen meleg és tiszta volt, a rengeteg vízinövény segített az egyensúly megteremtésében.
Aztán az ember közbeszólt. Nagy építkezésekbe kezdtek (évekkel ezeleott, van annak 7-8 éve is) a szökokutas tónál, afféle emelvényt húztak a befolyó környékén (erre lehet fellépni, és onnan nézegetni a halakat), amennyire láttam, kikotorták az egész iszapot (természetesen a növényekkel együtt, csak néhány tavirózsát hagytak meg a dézsákban), lényegében kiürítették az egész tavat (volt olyan idoszak is, amikor alig pár cm vízben fuldokoltak a halak, a kiemelkedo dézsákban rekedt halak pedig kikerülve a szárazra, elpusztultak). Valamilyen gátszeruséget is csináltak ideiglenesen a két tavacskát összeköto átjáró elejénél, mindenesetre arra emlékszem, hogy a friss víz nem nagyon tetszett a zebrasávos sügereknek (mindenütt döglött sügerek hevertek a "kipucolt" tó fenekén). Megint bevallom, hogy amikor elkezdték leengedni a tavat (még benne volt a növényzet), egyik barátommal fogtuk magunkat, lehúztuk cipoinket, és be a tóba! Mintha az Amazonas iszapos-mocsaras kiöntésének dúsan növényes dágványában indultunk volna kutatóexpedícióra, úgy gyujtögettünk be néhány érdekesebb halat (foleg sügereket, de barátom 2-3 aranyhalat is fogott), méghozzá puszta kézzel (némelyik sügér már alig bírt mozogni a sekély vízben, szinte szárazról kellett felszedni oket). Persze, örökké nem bóklászhattunk (csak 1-2 üveget hoztunk magunkkal), az építkezésnék dolgozó munkások szépen elzavartak minket, tizenéves kamaszokat (a barátom ennél rosszabbul is járt, mert egy törött üvegbe lépett, úgy kellett tavirózsalevélbe bugyolálni a lábát, így is vérben tocsogott a cipoje hazafelé menet, szerencsére nem lett komolyabb baj belole). Akkor láttuk utoljára a régi tavat, tele növénnyel és hallal.
Az új tó olyan lett, amilyen: frissen kikotort iszap, újonnan feltöltött víz, minimális növényzet, igencsak gyér halállomány (a zebrasügerek szinte mind kipusztultak). Az elkövetkezo években feltuntek újabb fajok, majd ismét eltuntek (egyik ilyen hal a Belonesox belizanus, azaz a rabló csukaponty volt: az újszülött 2 cm-es piciktol kzdve a 20 cm-es nostényekig mindenütt rájuk akadtunk), a növényzet azonban soha nem lett olyan dús, a halal száma sem lett olyan temérdek, mint a régi idokben.
Valóban több lett a teknos, sokuk ráadásuk rettenetes állapotban van (nem egy teljesen megvakult, puha páncélú példányt láttam, sot, döglöttet is). Az aranyhalak is sokan vannak, valószínuleg eléggé ludasak az esetlegesen betelepített vízinövények friss hajtásainak tövig lelegelésében (bár régen is voltak aranyhalak, annyi volt a növény, hogy nem bírtak el vele), ráadásul koik, pontyok is elofordulnak (amíg ki nem pecázzák oket). És hát a naphal. Fene tudja, ki volt az az okostóni, aki bevágott pár napsit a vízbe. Onnantól nem volt megállás: naphal volt mindenütt, ették a kenyeret is pokoli éhségükben. Ma is rondítják a vizet.
A mollik (köztük borostyánmollik, sot teljesen fekete "balck mollik", lírafarokkal) elég jól tartják magukat, talán nekik van a legtöbb közük ehhez a dísztóhoz. Megfigyeltem azonban, hogy a víz homérséklete közel sem olyan stabil, mint régen, különösen télen hul le annyira a víz, hogy a távolabbi tóból felúszik minden hal a vízeséses tóba (némelyik télen be is fagyott az a tó), és a vízbefolyó közelében tömörültek.
Mai helyzet: naphal dögivel, elég sok (és szép) molli, szép számú aranyhal, ponty hébe-hóba, sok teknos, nagyon kevés vízinövény.

*napot!

Beleolvasva a topikba, a teknostartóknak szeretnék ajánlani egy pár helyet, ahol részletes infót kaphatnak a teknosök tartásáról.
A híresztelés ellenére a [katt] elég jól, és részletesen írja le az alapveto tartási szükségleteket.

A vörös, és sárgafülu teknosrol egy kis olvasmány a [katt] címen érheto el.

A "teknosorültek klubja" a [katt] => Fórum => Hobbi, szabadido => Állati => Teknosök topikban található. A regisztráció ingyenes! Itt vizi, és szárazföldi teknosöket tartók mind megtalálhatók. Nem csak a teknosök tartásával kapcsolatos tapasztalatokról, de esetleges tenyéstési rutinról is lehet infót kapni.

Üdv G.

Mi van a jó pap sírkövére írva??? Tanulmányait befejezte.

Ahogy elnézem mindenki a vizinövényekkel való szurést ajánlja, bocsi ha esetleg mégis van kivétel és ha már valaki leírta ezt, de létezik egy hydrokultúr szobai növény a Philodendron (monstera), aminek csak a léggyökereit kell a vízbe lógatni, és olyan magas a tápanyagfelvétele, hogy egy kifejlett növény, egy 500 literes akváriumot is képes mentesíteni a felesleges tápanyagoktól, nekem teknosöknél bevált, akkor halaknál ez foleg beválik, hiszen ok nem piszkítanak olyan sokat Természetesen mechanikai szurés is szükséges, de a növény a teljes bilógiai szurést elvégzi. Itt van a megvalósítás, egy német honlapról.
bocs ha már valaki elsütötte ezta szurési módszert!

AQUA FOOD TÜSKÉS BOLHARÁK 1L/800FT
(VIZITEKNOSÖK ÉS DÍSZHALAK RÉSZÉRE )


ÜDV:GÁBOR

Hali!

Új vagyok itt, sz'al megpróbáltam visszaolvasni egy kicsit, de nem találtam ilyesmit úgyhogy:
A problémám az, hogy kb 3 hete elsore vizibolha (Daphnia) szeru élolények jelentek meg az aquariumban. Zavart a dolog, de mivel nem okoztak semilyen kárt, gondoltam nem végzek teljes takarítást, fertotlenítést. A jelenleg kis harcsáim számára a késobbiekben biztos kellemes táplálék válna belolük. Volt egy (nem t'om milyen - nagy, sárga) csigám, az üveget tisztítandó. Amikor már két napja nem mozdult, megmozdítottam, és láttam, hogy Lpusztult, és gyakorlatilag ezek az állatkák fogyasztják. Vajon ezek pusztították L, vagy pont most járt le az ideje, és ezek a valamik csak táplálkoztak a tetemen?
Írnék egy leírást az élosködokrol. Mivel a NET-en és szakkönyvekben sem találtam ehhez hasonló élolényt. Leginkább a Daphnia-hoz hasonlítanak.
Kb 0,8 mm hosszú, 0,5 mm széles, gömbölyded, kiálló szervektol mentes teremtmények. Kívülrol valamiféle (talán kittines) pajzs védi oket. Testük barnás, pár sötétebb membránszeru valami van benne. (mikroszkópos vizsgálat után): Eggyértelmu elejük, és hátuljuk figyelheto meg. Valami féle sötétebb pont van menetiránynak elore a két oldalukon - szemnek gondolnám, bár nem t'om ilyen fejlettségu kreatúráknál ez lehetséges-e... Mind elöl, mind hátul, jobb- és bal oldalon is páros ostor szeru képzodményük van - feltételezem mozgásszerv. A páncélzatuk két teknoszeru félbol áll öszsze, amely elol egy darabon szétválik - gondolom száj.
Jelenleg 100-as nagyságrendben vannak jelen. Növényeket látható módon nem fogyasztanak. Egy lukacsos vulkáni kozet üregeiben üszkálnak/mászlkálnak a legtöbbet, de a nyílt vizben is magabiztosan közlekednek, furcsa, hullámzó-szeru mozgással. Kisseb egymáshoz kapcsolódó csoportokat alkotva a viz felszínén lebeg egy részük az esti órákban. Ezek is élo példányok.
A halaim nem fogyasztják L oket, de nem tudom, hogy ennek az oka az apró szájméretük (pár neonhal, igen kicsi harcsa és csíkhal van benne - elnézést a szakszerutlen megfogalmazásért), vagy egyéb.
Kérdésem lenne, hogy találkozott-e már valaki ilyen élosködokkel? Mik ezek, és veszélyesek lehetnek-e a halaimra? Tegyek-e ellenük valamit, ha igen elegendo lenne természetes ellenséget szerezni (nagyobb szájméretu hal), vagy valami keményebb módszer szükséges?