FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 



 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

Cyphotilapia Gibberosa(frontos, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, nevelde,dél amerikai,közép ame, Halas és Növényes édesvizi akv, Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, DISZKOSZOK!!! NEM A LEGSZEBBEK, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos

A 10 utolsó kereső szó:

akvÄ‚Ä„rium hÄ‚Ä„ttÄ‚Ĺ r kÄ‚Ĺ , Moha \\\\\\\"-kĂ, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ, Aranyhalak: etetés, gondozás, , kezdetek,régi lakók,és mostani, Édesvizi Vegyes 180literes Akv, nevelde,dél amerikai,közép ame, akvárium Megszüntetve 2012, no, Dél Ameikai sügeres akvárium,k, Tanganyika tavi sügerek trophe

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

TUFA AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. cikk
Kövek, ásványok édesvízi akváriumban

Kövek, ásványok édesvízi akváriumban   
Mindenki Bakipetije megajándékozott minket hatalmas tudásának egy aprócska szeletével. Ami eddig nem volt egészen világosa az akváriumba tehető kövekről, ásványokról, most kristály tisztává válik.

Tovább

2010-11-01 07:23:26
Cimkék: Lexikon
8 hozzászólás





2. hozzászólás
Hozzászóló: szentgyocikkre
Ugrás a keresett kifejezést tartalmazó hozzászólásra.

 
 


#19036

Don07

Don07

Mosonmagyaróvár
Hozzászólások: 1340
Reg.: 2003.05.07.
12 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
planar wrote:
Sziasztok,

most regisztráltam magam és máris belecsapnék a közepébe:
1 db 70 literes akváriumom van. Jelenleg 4 db labidochromis caereleus lakja. Az egyedek most olyan 8-10 centi körül vannak. Van egy domináns hím, aki uralja az akvárium közepét. A többiek jórészt bujkálnak (van hol: 6 db tufa ko van az akváriumban, sok-sok fúrt lukkal). Egy másik hím idonként felveszi a kesztyut, de még nem sikerült megdöntenie a jelenlegi diktátort.:)
Az a bajom a halacskákkal, hogy úgy általában nagyon idegesek :( (pedig a víz szerintem jó: kemény váci vizet használok, a hofok 26 c, hetente egyszer csinálok egy kb. 20-30%-os vízcserét és egy fan-1-es belso szuro cirkulál a nap 16 órájában).
Arra gondoltam, jót tenne nekik némi társaság: még 4 db labidochromis caereleus pl. Hátha így megoszlana az agresszió és normálisan úszkálhatnának... Vagy mondjuk 2 db kongói hátonúszú harcsa... Sot, akár egy kisebb guppicsapat... (Bár ez lehet, hogy kisebb szentségtörésként hat ezen topikban.;)
Mit javasoltok?
A segítséget elore is köszönöm!

uff

Az én javaslatom, egy nagyobb akvárium, és semmiképpen sem több hal...
Az afrikai sügerek nagy teret (nagy akváriumot) igényelnek, bár a yellow-k nem éppen a leg térigényesebb illetve leg agresszívabb képviseloi a sügereknek, mégis legalább egy 180-200 literes medencét javasolnék.
Abba már lehetne tenni még 4db-ot plusz még egy másik fajtát is, ami kisebb testu, mondjuk valami csigasügér fajt...
A hátonúszó harcsák jó választás lenne, de csak nagyobb medencébe...
A guppy-knak meg nem sok jót (jövot) jósolnék....

Mióta bűn a hazaszeretet??Tel.: 06209773113

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Afrikai sügérek


#191467

magaslaci

magaslaci

Budapest
Hozzászólások: 302
Reg.: 2008.02.03.
34 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
A keményítésre nincs szükség alapból is 23-25nk-s a vizem + még vagy 50-60kg mészkő van-lesz az akváriumban, és sztem vmi porózusabb szerkezetű anyag azért mégiscsak jobb lakóhely a baciknak, könnyebben telepednek meg.
Jelenleg 2 dolog között vacillálok:
1. többek ajánlására utána néztem a kertészeti osztályon kapható égetett agyagnak, az ára kifejezetten jó, ha jól emlékszem 10kg 1500ft körül van, 3cm körüli zúzalék és pont annyira tufa jellegű, lukacsos, mint a lávakő
2. Endre ajánlására a zeolit zúzalék, az ammónia lekötő-lebontó tulajdonsága nagyon kecsegtető, az ára ennek is nevetségesen olcsó( 2000ft/25kg), viszont copfy azt írta h lágyítja a vizet, bár nem hiszem h ilyen magas nk értékek mellett annyira számomra drasztikusan képes lenne erre.
Tudom már lassan nevetségesen elodázom a döntést, de még van időm, amig megérkezik az új akvárium és legalább addig is lekötöm magam, mint a hülyegyerek karácsony előtt.
Szóval, ha vkinek akad még valami hozzáfűzni valója, akkor várom a tippeket pro és kontra.
Üdv: Laci


Üdv: Laci

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Külső szűrő


#220767

tomi187

tomi187

Gyöngyös
Hozzászólások: 22
Reg.: 2008.01.24.
4 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Eladó gyöngyösön egy 125x45x40 komplett aksi 225L 10mm üveg külső eheim 2213 szűrő, belső 1200L/h szűrő, sera air 110 légpumpa,sacem 300w automata fűtő
aljzat kvarchomok 0.1-0.3mm kb 30kg, 30kg tufakő dekor, növényzettel állvánnyal tetővel és az összes halállománnyal eladó.
Malawi sügerek vannak benne pl: saulosi,moori,trewavase,yellow,ancik,és egy 38cm-es pleko. Ajánlatokat küldjétek pü. ben
Képek a mappámban. Irányár:55.000ft esetleg x box 360 csere érdekel. Szállitásban esetleg a közelben tudok segíteni
 


tomi187

Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Piac - Akvárium, technika, felszerelés -> Akváriumok piaca


eladó #254972

FreddieJoe

FreddieJoe

Balatonkenese
Hozzászólások: 279
Reg.: 2010.02.28.
35 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok,
Időhiány miatt sajnos úgy döntöttem eladom akváriumomat.
225L-es , nem standard méret 107x43x52-es. 8mm-es üvegből készült, nagyon sok kereszt, hosszanti és középmerevítéssel. Atombiztos. Az akvárium teljesen új, vizet még nem látott, karcmentes, fekete ragasztással. 4 részes eltolható üvegtető is tartozik hozzá. Állvánnyal.
JBL Cristalprofi e700-as 800l/h-s külső szűrő , nagyon szép állapotban, válaszható siporax, szivacs,zeolit,lávakő,kerámiagyűrűvel. csövekkel  csapokkal pipával. Légtelenítő nélkül.
Eheim Aquaball 500l/h-s belső szűrő , szintén remek állapotban.
Egyben szeretném eladni, várom az ajánlatokat.
harminc-287-hét-kettő-00 tufa12kukacgmailpontcom

Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Piac - Akvárium, technika, felszerelés -> Akváriumok piaca


#181266

bubb3r

bubb3r

Budapest
Hozzászólások: 92
Reg.: 2009.02.23.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Jómagam BauHausban vettem bele lávakövet (vízparaméterek nem változnak tehát nem oldódik belőle semmi) szerintem ott van a legnagyobb választék kövekből + olcsó is 3 kg követ vettem kb. 500.- Ft ért.
A kő választásánál szerintem alapszabály hogy vulkanikus eredtűt (vannak vulkanikus üledékesek pl. tufa) rakhatok bele üledékest (tengerek megkövesedett üledéke) meg nem (persze mint olvasom sügeres akváriumba mehet a mészkő, úgyhogy attól is függ mibe rakod), tehát pl. bazalt, lávakő, pala, vulkanikus tufa mehet, üledékes típusúból a márvány a kivétel. Persze az a gond hogy az ilyen áruházakban nehéz azonosítani a köveket (és nem írják ki mi- micsoda), az eladók meg nem értenek hozzá csak azt tudják, ha sárga kő kell akkor hanyadik kosár, ezért kicsit utána kell nézni, melyik kő hogyan néz ki és úgy elmenni a boltba.
Viszont az alacsony ára miatt jó módszer lehet, hogy ami megtetszik abból veszel haza leszívsz egy kevés vizet belerakod a kiválasztott követ a vízbe és ellenőrzöd a paramétereket (1-2 héten keresztül), keménységet kell ellenőrizni sztem, meg esetleg vasat, ha nem zavarosítja a vizet és a keménység is állandó akkor szerintem ok. Van aki kicsi savat cseppent egy darab kőre de szerintem ez csak azt mondja meg hogy van-e benne mész ..



Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Az akvárium -> Kövek az akváriumban?


aksik #211451

Pocok21

Pocok21

Budapest
Hozzászólások: 18
Reg.: 2010.02.18.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!
 
Helyhiány miatt eladó 1db Hosz:100cm mély:40cm mag:50cm akvárium 8mm-es üvegből feketével ragasztva 14000ft bp-i átvétellel.
 
Továbbá: 1db 140cm hosszú 65cm mély 70cm magas 637literes akvárium. Kivehető lyukacsos vörös színű Háttér a háttér mögött kivehető lépcsős rendszerű szűrő. Vörös tufa (láva kövek) Lyukacsos mészkövek. Vörös színű furnérozott szekrénnyel mérete:144hossz*70mély*50magas. Afrikai sügerek és (1db 25cm-es Gibi) laknak most benne a halak is eladók! Bútorlap tető még nincs kész,de folyamatba van!!! 3év Garancia van rá
Ár: Szekrénnyel,berendezéssel,világítással,halakkal Iá:140.000ft (alkudni lehet!!!) Számla megoldható, Szállítás üzemanyag költségen országos szinten megoldható
 
Tel:06205717719
 
Üdv: Ricsi



Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Piac - Akvárium, technika, felszerelés -> Akváriumok piaca


Komplett akvárium teljes felszereléssel!!!! #220051

tomi187

tomi187

Gyöngyös
Hozzászólások: 22
Reg.: 2008.01.24.
4 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Eladó gyöngyösön egy 125x45x40 komplett aksi 225L 10mm üveg külső eheim 2213 szűrő, belső 1200L/h szűrő, sera air 110 légpumpa,sacem 300w automata fűtő
aljzat kvarchomok 0.1-0.3mm kb 30kg, 30kg tufakő dekor, növényzettel állvánnyal tetővel és az összes halállománnyal eladó.
Malawi sügerek vannak benne pl: saulosi,moori,trewavase,yellow,ancik,és egy 38cm-es pleko. Ajánlatokat küldjétek pü. ben
Képek a mappámban.  Irányár:55.000ft  esetleg x box 360  érdekel.csere  Szállitásban esetleg a közelben tudok segíteni
 
 


tomi187

Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Piac - Akvárium, technika, felszerelés -> Akváriumok piaca


Komplett akvárium teljes felszereléssel!!!! #221246

tomi187

tomi187

Gyöngyös
Hozzászólások: 22
Reg.: 2008.01.24.
4 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Eladó gyöngyösön egy 125x45x40 komplett aksi 225L 10mm üveg külső eheim 2213 szűrő, belső 1200L/h szűrő, sera air 110 légpumpa,sacem 300w automata fűtő
aljzat kvarchomok 0.1-0.3mm kb 30kg, 30kg tufakő dekor, növényzettel állvánnyal tetővel és az összes halállománnyal eladó.
Malawi sügerek vannak benne pl: saulosi,moori,trewavase,yellow,ancik,és egy 38cm-es pleko. Ajánlatokat küldjétek pü. ben
Képek a mappámban. Irányár:50.000ft esetleg x box 360 csere érdekel. Szállitásban esetleg a közelben tudok segíteni
 
 


tomi187

Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Piac - Akvárium, technika, felszerelés -> Akváriumok piaca


Komplett akvárium teljes felszereléssel!!!! #222224

tomi187

tomi187

Gyöngyös
Hozzászólások: 22
Reg.: 2008.01.24.
4 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Eladó gyöngyösön egy 125x45x40 komplett aksi 225L 10mm üveg külső eheim 2213 szűrő, belső 1200L/h szűrő, sera air 110 légpumpa,sacem 300w automata fűtő
aljzat kvarchomok 0.1-0.3mm kb 30kg, 30kg tufakő dekor, növényzettel állvánnyal tetővel és az összes halállománnyal eladó.
Malawi sügerek vannak benne pl: saulosi,moori,trewavase,yellow,ancik,és egy 38cm-es pleko. Ajánlatokat küldjétek pü. ben
Képek a mappámban. Irányár:50.000ft esetleg x box 360 csere érdekel. Szállitásban esetleg a közelben tudok segíteni
 
 


tomi187

Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Piac - Akvárium, technika, felszerelés -> Akváriumok piaca


JBL CRistalprofi 500 #239894

FreddieJoe

FreddieJoe

Balatonkenese
Hozzászólások: 279
Reg.: 2010.02.28.
35 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
A Fent említett 1200L/h-s szűrő eladó. 23w-ot fogyaszt , kb 8 liter szűrőtérfogat.csövek és szűrőanyag nélkül, csapokkal, szűrőrekeszekkel. Akciósan az ár Fix 16e Ft. Ha érdekel: telefon 06302877200. tufa12kukac gmail.com

Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Piac - Akvárium, technika, felszerelés -> Külső szűrők piaca






1. blogbejegyzés
A Szűrés Alapjai Tudományos(abb) Szemszögből








Tartalomjegyzék:
 
Bevezető
1. A két fő ellenség akváriumainkban
      1.1 Ammónia
      1.2 Nitrit

2. nitrifikáció
      2.1 Ammonifikáció
         2.1.1 ammónia oldódása vízben
      2.2 Ammónia oxidáció
      2.3 Nitrit oxidáció

3. Szűrőérés gyorsító, szűrést segítő akváriumi vízkezelők

4. denitrifikáció

5. akváriumi szűrőkben létrejövő szűréstípusok és azok feltételei
      5.1 mechanikai szűrés
      5.2 A biológiai szűrés és elmélete
          5.2.1 Áramlás
              5.2.1.1Optimális áramlás
          5.2.2 A felület.
              5.2.2.1A biofilm és az akváriumban használt szűrőanyagok közötti összefüggések, a szűrőanyagok „hatásfoka”

6. A Walstad metódus

7. A főbb Szűrési módok akváriumban
      7.1 Belső szűrő
      7.2 Külső szűrő
      7.3 Légpumpával hajtott szivacsszűrő
      7.4 Matten szűrő

      7.5 Talajszűrés
      7.6 Szárazföldi növényekkel való szűrés

      7.7 Akasztós szűrő

8.Akvarisztikában használt néhány főbb szűrőanyagtípus jellemzése
      8.1Szűrőszivacs
      8.2Lávakő
      8.3 Gégecső darabok
      8.4 Perlonvatta
      8.5 Természetes kőzet és szinterelt üveg alapú (és egyéb)mikropórusos szűrőanyagok
          8.5.1Zeolitok:
          8.5.2szinterelt üveg alapú szűrőanyagok
      8.6 Aktív szén
Források



A két szerző Pendulum(jómagam), és YourDestiny(szűréstípusok és szűrőanyagok)


A cikk még esetlegesen bővülhet egyéb információkkal.









Bevezető
 
A biológiai szűrést nevezhetjük bátran az akvarisztika egyik legfontosabb tényezőjének. Bármelyik típusú akváriumról is beszélünk – Holland, sügeres, tenyésztő , stb – kihagyhatatlan tényező marad.
 
E nélkül halaink, és egyéb élőlényeink ki lennénk téve a szabad ammónia sejtmérgező hatásának, a nitrit hatására fulladoznának, az akváriumaink inkább egy trópusi kis bűzölgő pocsolyára, mint élhető víztestre(tó, folyó) hasonlítanának.
 
Minden akvarista megismerkedik a jelentőségével előbb vagy utóbb, ha átvészelte a kezdő léttel járó sok bevezető kudarcot, és belevetette magát a rejtelmekbe, vagy már eleve könyv és cikk búvárkodással kezdte meg az első lépéseket. Ki milyen mélységgel ismeri, de a kötelező ismérvek nélkül nem alakulnak át az első szárnypróbálgatások egy gyönyörű, és tiszteletreméltó hobbivá általa.
 
Az írásunk célkitűzése egy kicsit mélyebb és tudományosabb alapokra fektetni az akvarisztika ezen alapkövét, összefoglalni a ma fellelhető szűréstípusokat, és ezek által kicsit közelebbről megismerni kis víz alatti világunk működését, és működtetését.
 
A cikk sok forrást felhasználva készült, a legjobb tudásunkat beleadva, és nem kevés munkánk is van benne. Ha ennek ellenére pontatlanságot, vagy hibát véltek felfedezni, kérem jelezzétek, és mérlegelés után javítva lesz.
 
 
 
 







1.A két fő ellenség akváriumainkban
 
Vitathatatlanul ez a két vegyület okozza akváriumainkban a legtöbb gondot, nemcsak hogy halaink halálát okozhatják, emellett az algák számára is fő tápanyagok, így a tőlük való megszabadulás fontos feladat.
 
1.1 Az ammónia


 
Képlete NH3, jellegzetes szúrós szagú, gáz halmazállapotú anyag. Aki volt már mondjuk csirkefarmon, az tudja miről beszélek.
Sejtméreg, de ez pontosan mit jelent, azt nemsokára megtudjuk.
 
Az ammónia toxicitás az összes gerincesnél görcsöket, kómát, majd halált okoz. A megemelkedett ammónium ion koncentráció miatt kicserélődik a K+ ion az agyban, ezáltal az depolarizálja a neuronokat. Ennek hatására pedig aktiválódnak az NMDA-típusú glutamát receptorok, ami túlzott Ca2+ beáramlást okoz, ezután sejthalál következik be a központi idegrendszerben. Innen nem nehéz kitalálni ennek milyen hatásai vannak.
 
1.2 A nitrit


 
A nitrit felel a „barna vér betegség”ért, az ammóniához hasonlóan veszélyes vegyület. Hatásának oka, hogy a vérben kapcsolódik a hemoglobinhoz, azt methemoglobinná alakítva. A hemoglobin vas ionja a 2-es oxidáltsági állapotban van alap esetben(ha oxigén nem csatlakozott hozzá), a nitrit feloxidálja azt 3-as állapotúvá. Ez már nem képes továbbra oxigént szállítani, így a hal végül megfullad.
 
Első jelei a folyamatnak az, hogy a hal kapkodni kezd a levegőért, esetleg a színe is sötétebbé válhat(„barna vér”), és ez mellett letargikus is lehet. Ekkor még szórhatunk a vízbe egy kevés konyhasót, a benne lévő CL- ionok gátolják a nitrit bejutását a vérbe, ezzel kicsit gátolhatjuk a folyamatot, de a gyors vízcsere menthet életet, és ezután a utánajárni, hogy a szűrésünk megfelel-e a kritériumoknak, amivel a nitrit oxidálás folyamata végmehet.
 
 



2. A nitrifikáció
 
 
Ez a baktériumok által végzett folyamat felel akváriumainkban az ammónia és nitrit egy sokkal kevésbé mérgező vegyületté(nitráttá) oxidálásáért.
 
Egy pár szót a baktériumokró általánosságban.


Egy Nitrobacter faj egyede




 
Nitrobacteriaceae családba tartoznak, kemolitotróf aerob anyagcserét folytatnak, tehát szervetlen nitrogénvegyületek(mint elektrondonor) oxidálásával nyernek energiát életfolyamataikhoz, miközben szénforrást is felhasználnak, ami nem más, mint a szén-dioxid(pontosabban ennek hidrogén-karbonát formáját a vízben)
Az ammónia oxidálók a nitroso-, a nitrit oxidálók a nitro- előtagot viselik.
Néhány család közülük:
ammónia oxidálók: nitrosomonas, nitrosococcus, nitrosovibrio,nitrosospira, nitrosolobus
nitrit oxidálók: nitrobacter, nitrococcus, nitrospira
 
Néhány érdekesség róluk:
A legtöbb ma élő nitrifikáló baktérium a fotoszintetizáló baktériumokkal áll a legközelebbi genetikai rokonságban, és feltehetően valamilyen korábbi fotoszintetizáló szervezetben bekövetkezett mutáció vezetett náluk a kemolitotróf táplálkozásra való áttérése.
 
A nitrifikálók közé tartozó Nitrobacter vulgaris faj anaerob(oxigénmentes) anyagcserét folytatva(nitrát redukció) több energiát képes nyerni, mint a nitrit oxidációjával.
 
Megfelelő körülmények között tehát ez a faj részt vehet akváriumaink nitrát csökkentésében is(denitrifikáció).
 
Akváriumainkban az előbb említett tények miatt a nitrobacter fajok helyett inkább a nitrifikáció során több energiát nyerő nitrospira fajok fordulnak elő nagyobb számban.
 
 
A nitrifikációval a baktériumok csak viszonylag kevés energiát nyernek.
A kevés nyert energia 80%-át Calvin-ciklusra használják fel, ez a szén-dioxid(hidrogén-karbonát) fixálását jelenti, növekedésükhöz és szaporodásukhoz a maradék 20% marad, ezáltal osztódni átlagban 15-20 óránként tud egy nitrifikáló baktérium. Összehasonlításként egy E. coli baktérium 20 percenként osztódik.
Ezt tudva el tudjuk képzelni, miért szükséges kivárni az ajánlott időt halak telepítése előtt.
 
Az akváriumban előforduló nitrifikáló baktériumok optimális környezeti értékek tartományai:
Hőmérséklet: 25-30 Celsius fok (18-20 fokon körülbelül fele a növekedési ráta)
pH: fajtól  függően körülbelül 7,5-8,0 ig terjed az optimális tartomány
Magyarországon átlagosnak mondható, tehát pH 7,8-8,2 körül a nitrifikáció számára a pH nem gátolja a folyamatot. Enyhén savas és (legtöbbször) lágy vízben, pH 6,5 nél viszont már erősen gátolt a folyamat, pH 5,5-6-nál pedig meg is áll az egész. Szerencsére pH 7 alatt az ammónia átalakul ammónium-ionná, ami már nem sejtméreg, így kevesebb gondot okoz.
 
Oldott oxigén:
A nitrifikáció akkor fog a leggyorsabb lenni, ha az oldott oxigén szint meghaladja a 80% át a telítettségi értéknek. Mint látni fogjuk, mindkét folyamat – ammónia-,és nitrit oxidáció – oxigént igényel, nem is keveset.

Oxigén nélkül minden megáll az akváriumban, mindig gondoskodjunk a megfelelő átszellőzésről.
Elcsépelt mondat az akvarisztikában, de annál fontosabb.
 
2 ppm, vagy az alatti oxigén koncentrációnál már a baktériumok nem tudják tovább folytatni áldásos tevékenységüket.
 
 
Most nézzük a folyamatokat részenként.



2.1 Ammonifikáció
 
Elsősorban fehérjék heterotróf baktériumok általi bontásának eredménye.
 
 
 
2.1.1 ammónia oldódása vízben
 
Az ammónia egy vízben jól oldódó vegyület,
 
első körben a következő egyenlet szerint oldódik:
 
NH3 + H2O <-> NH4+ + OH-
 
Tehát gyenge lúgként viselkedik, mivel protont vett fel. Viszont víz pH-jának függvényében ez a reakció megfordulhat:
 
 
NH4+ +H2O --> H3O+ + NH3
 
Tehát ammónium ion egy proton leadása folytán szabad ammóniává alakult.
 
Ami nekünk fontos, az a szabad ammónia(NH3) mennyisége. Ez a vegyület erős sejtméregként viselkedik, koncentrációja pedig a pH függvényében oszlik meg az ammónium-ionnal.
 
A mi céljainknak megfelel az alábbi táblázat, ez kb 20-25 fokon mutatja be a két forma eloszlását.

(természetesen az ammónium ion képlete NH4+, a kép konvertálásakor sajnos mindig hiba csúszik be, így lemaradt például az utolsó kettő oszlop elválasztó is)

 
 
 
 
Tehát pH 7 alatt az ártalmatlan ammónium-ion jelenik meg. Ez azért is hasznos dolog számunkra, mert amint említettem, a savas tartomány felé haladva a nitrifikáció is lelassul, gyengül, majd megáll.
 
 
2.2 Ammónia oxidáció
 
A nitrifikáció első lépése, a következő képlet szerint zajlik.
 
NH4+ + 1,5 O2 --> H2O + 2H+ NO2-
 
Tehát az ammónia itt elektrondonorként viselkedik, az elektronakceptor szerepét az oxigén kapja. Mivel az ammónia oxidálódik, ő lesz a redukálószer, az oxigén pedig az oxidálószer, tehát ő redukálódik.
 
2.3 Nitrit oxidáció
 
 
NO2- + 0,5 O2 --> NO3-
 
Ennél a folyamatnál pedig a nitrit lesz az elektrondonor. A baktérium az elektronátvitelből származó energiát hasznosítja.






3. Szűrőérés gyorsító, szűrést segítő akváriumi vízkezelők
 
A gyártók szerint gyorsítják az akvárium beérését, segítik a nitrifikáló baktériumok megtelepedését, az ammónia és nitrit feldúsulást megakadályozzák.
 
Nagyon megoszlanak a vélemények róluk, egyesek azt vallják, hogy teljesen feleslegesek, mások pedig azt, hogy használatuk sok előnyt jelent.
 
Én ebben nem foglalok állást, nem célom a vitaindítás, csupán az információk közzétételét érzem szükségesnek.
 
A legtöbb, kereskedelmi forgalomban lévő termék nem tartalmaz nitrifikáló baktériumokat. Ezek tartósítása igen nehéz, és a szavatossági idő is rendkívül korlátozott, így ezeket a gyártók többsége nem forgalmazza.
 
Ezek a folyadékok heterotróf baktériumokat tartalmaznak a Bacillus, Pseudomonas, Escherichia nemzetségekből.
 
Ezek a fajok képesek hasznosítani az ammóniát, de nagyságrendekkel kisebb mértékben, mint a valódi nitrifikálók. Ebből következve, a kezdeti ammónia megugrást képesek valamelyest kordában tartani, így az nem képes toxikus szintet elérni, amivel elősegítik a valódi nitrifikálók elszaporodását.
 
Ezen baktériumok előnye a nitrifikálókkal szemben, hogy képesek spóraállapotot felvenni, így kereskedelmi forgalomba is hozhatók.
 
Ezen folyadékok tartalmaznak továbbá fehérjéket, zsírokat, olajokat, cellulózt, keményítőt, ezek táptalajok a baktériumok számára.
 


4. denitrifikáció
 
Akváriumokban kevésbé jellemző folyamat, ezért a fejezet sem lesz hosszúra nyúló.
 
A folyamat alapköve az oldott oxigén hiánya. Ez kevés kivételtől eltekintve az akvárium talajában és egyes nagyméretű, lassú átfolyású külső szűrőkben jöhet létre.
A folyamat képlet szerint:
 
NO3¯ → NO2- → NO → N2O → N2
 
A legtöbb denitrifikációt végző baktérium fakultatív anaerob, tehát képesek átállni más elektronakceptorra az oldott oxigén elfogyása esetén. Ilenkor tehát nem az oxigén az elektronakceptor, hanem a nitrát.
 
 
5. Az akváriumi szűrőkben létrejövő szűréstípusok és azok feltételei
 
Akváriumainkban kétféle szűréstípusról beszélhetünk. Az egyik a látható szennyeződéseket célozza meg, ezt hívjuk mechanikai szűrésnek. A másik fajta a biológiai szűrés névre hallgat, és a célja az ammónia és nitrit eltávolítása a nitrifikációval, amelynek folyamatát korábban már kifejtettem.
 
5.1 mechanikai szűrés
 
Célja az akváriumban található levegő szennyeződések kivétele a vízből, egy sűrűn anyagon átvezetve a vizet, és felfogva azt.
Itt előnyös a gyors vízforgatás, mivel minél több vizet képes átvezetni a szűrőrétegen, annál tisztább vizet kaphatunk mechanikai értelemben.
Erre alkalmas anyagok leginkább a kékszivacs és a perlonvatta. Természetesen bármit használhatunk, ami olyan szerkezetű, hogy a vizet könnyen átengedi, de a szennyeződés fennakad benne, és szerkezetét képes hosszútávon megtartani.
 
 
 
5.2 A biológiai szűrés és elmélete
 
 
Most, hogy kicsit megismertük a nitrifikációt hátterét, nézzük meg alaposabban, hogy ez, a baktériumok által véghezvitt folyamat hogyan valósul meg „élesben”, (főleg) a szűrőanyagban!
 
 
Elsőként nézzük azokat feltételeket, melyeknek teljesülniük kell a baktériumok fiziológiai felépítéséből következően.
 
5.2.1 Áramlás

 
A nitrifikáló baktériumok táplálkozásukból adódan szükségük van állandóan pótlódó forrásokra. Ahogy már tudjuk, ammóniára vagy nitritre, oxigénre és szénre van szükségük.
 
Elégtelenül áramló víz esetén a környező vízben lévő tápanyagjaikat gyorsan felélik, ilyenkor legjobb esetben is csak vegetálnak, szaporodás még lassabban megy, életfolyamataik nagyon lelassulhatnak.
 
Forrásaim szerint ebbe a családba tartozó baktériumok nem képesek maguk köré tokot képezni.
 
Teljes mértékű tápanyagforrás megszűnés esetén így sejtfalukon belül kismértékben még jelen vannak tápanyagok raktározott formában, de ennek kimerülése esetén rövidesen elpusztulnak.
 
Az áramló víz ezt akadályozza meg azzal, hogy folyamatosan biztosítja a szükséges anyagokat a baktériumok életfolyamataihoz.
 
5.2.1.1 Optimális áramlás

 
Sokan fejből fújják, hogy maximum 30 cm/perc. Vizsgáljuk meg ezt az értéket alaposabban.
 
Általában ez az érték hivatkozás nélkül szokott szerepelni, mindenki hallotta, olvasta valahol, de részletesebben nem nézett utána, tudtommal egy akvarisztikai témájú tanulmány sem támasztja alá.
 
Valószínűleg ez egy olyan érték, ami akkor érvényes, ha a víz csak egyszer megy át a szűrőrendszeren, tehát gyanús, hogy ez egy szennyvíztisztítók által meghatározott szám.
 
Az akvárium nem ilyen rendszer. A szűrő folyamatosan mozgatja a vizet, az folyamatosan áramlik keresztül a szűrőanyagokon, így a baktériumfilm folyamatos érintkezésben van vele.
 
A gyorsabb áramlású szűrők hatásfoka valószínűleg kisebb átforgatásonként a kevesebb érintkezési idő folytán, de ezt pótolja a rengeteg átforgatás.
 
Tehát az optimális áramlási érték szélső értékeit úgy lehetne definiálni, hogy az a vízsebesség, ami még lehetővé teszi a baktériumfilm létrejöttét és megmaradását a szűrőanyagban, de nem lassabb annál a pontnál, ahol a baktériumok számára még elégséges tápanyagot tudna szállítani a víz.
 
Azt nincs módomban meghatározni, hogy a két szélső érték között hogyan változik az ammónia és nitrit oxidálásának hatásfoka.
 
Tehát a definíció csupán elméleti jellegű, semmilyen mérési eredmény nem támasztja alá.
 
Ha ragaszkodunk a 30cm/perc értékhez, legjobb esetben is a minimum áramlási sebességről beszélhetünk ebben a nagyságrendben.
 
(Aki ezt nem hiszi, nézze meg a külső szűrője csöveit, lehetőleg ne pucolás után közvetlenül. Szép barna? Igen, az baktériumfilm. Gyorsabb a csőben az áramlás, mint 30cm/perc? Jóval!
 
 
 
 
5.2.2  A felület

 
A baktériumok számát a szűrőanyagban alapvetően determinálja a rendelkezésre álló, biológiailag aktív felület nagysága.
 
(Az akvarisztikai cégek által forgalmazott mikropórusos szűrőanyagok fajlagos felülete és a baktériumok is által hasznosítható között olykor nagy eltérések lehetnek.)
 
Ezt a felületet kell megfelelően méretezni ahhoz, hogy az ammónia és nitrit oxidálása teljes körűen végbe mehessen a szűrőegységben, és ne legyenek gondjaink a feldúsuló nitrogénvegyületekből fakadóan.
 
A baktériumok a felületen kolóniákat, szakszóval biofilmeket alkotnak.
 
A biofilm egy extracelluláris polimer, tehát ezt ők választják ki, és főleg fehérjékből és poliszacharidokból áll. Ebben a „mátrixban” foglalnak helyet a nitrifikáló baktériumok a felülethez és egymáshoz tapadva.

Ez főleg azért jó nekik, mert így az amúgy nagyon szűktűrésű batériumok nagyobb védelemben végezhetik tevékenységüket.
 
Tehát a szűrőanyagban a víz érintkezik a biofilmmel, amelyek között anyagáramlás valósul meg diffúzió útján, tehát a nagyobb koncentrációjú(víz) helyről a kisebb koncentrációjú hely(biofilm) felé áramolnak az anyagok(ammónia, nitrit,szén-dioxid, oxigén), ezután a metabolitok(anyagcseretermékek) ugyanezen módszerrel elhagyják a sejteket, majd a biofilmet.
 

 
5.2.2.1   A biofilm és az akváriumban használt szűrőanyagok közötti összefüggések


 
A biofilmek vastagsága nagyjából 20 mikrométertől 1000 mikrométerig terjedhet. Ez a terhelés függvényében változik, nagyobb terhelés esetén értelemszerűen gyors szaporodás történik, csökken a felület/tömeg arány, ezáltal csökken a mélyebb rétegek tápanyag ellátottsága is, ott akár anaerob folyamatok is megindulhatnak.
 
Forrásaim szerint a hatékonyság nagyjából 200 mikrométeres biofilm vastagságig nem csökken le számottevően, az ajánlott maximális vastagság tehát 100-150 mikrométer körül határozható meg.
 
Ez természetesen egy átlag akvarista számára nem mérhető, ezért fontos a szűrés megfelelő méretezése az akvárium terhelését figyelembe véve. Erre viszont találunk tapasztatból adódó útmutatókat.
 
A terheléshez viszonyított túlzottan kis rendelkezésre álló felület azt okozza, hogy a biofilm túlburjánzik a nagy fajlagos terhelés következtében, és ez azzal a veszéllyel jár, hogy a növekvő baktériumtömeg eltömítheti a szűrőanyag pórusos szerkezetét. Ez elsősorban a mikropórusos, igen nagy felülettel rendelkező szűrőanyagokban okozhat gondot, ahol a pórusok mérete 10-100 mikrométer közötti.
Például egy nagy terhelésű, sügeres, 200 liter űrtartalmú akváriumban előszűrés nélkül 0,5 liter szinterelt üveg alapú szűrőanyag nagy valószínűség szerint nem adna elég felületet, a baktériumok a nagy koncentrációjú tápanyagok miatt gyors szaporodásba kezdenének, majd „kinőnék” a szűrőanyagot, a járatokat eltömítené a nyálka, így a tulajdonképpen csak a siporax azon felszínén lenne nitrifikáció, amit a baktériumok a járat méretéből fakadóan nem tömítettek el, azt pedig könnyű belátni, a szűrőanyag teljes felületének csak a töredéke.
 
 
Szivacshoz hasolnó, nagyobb méretű pórusokkal rendelkező szűrőanyag esetén ez szimpla biofilm vastagodást jelent, nagyon ritka esetben tömítheti csak el a járatokat, leginkább TM 45 sűrűségnél lehetséges.
 
A megfelelő szűrőanyag méretezés pontosan nehezen meghatározható, minden akváriumban más körülmények uralkodnak, így az abból adódó terhelés is akváriumonként változik.
 
Egy „nagyjából” értéknek TM30 szivacsból az akvárium térfogatának 5-10%-át, siporaxból(vagy hasonló minőségű mikropórusos anyagból) 1liter szűrőanyag/ 50 liter vizet szoktak javasolni a kiváló biológiai szűrés eléréséhez.
 
 
Itt érzem szükségesnek említeni a megfelelő előszűrés létrehozását a biológiai szűrőanyag előtt.
 
A lebegő részecskék fennakadhatnak az ömlesztett szűrőanyag darabjai között, ami bomlásával lokális ammónia feldúsulás következhet be. Ennek hatására a szűrőanyag úgy viselkedik, mint amikor rosszul méreteztük a szűrőanyag mennyiségét: elburjánzik a biofilm, eltömíti a mikrométeres járatokat. Ekkor a vízzel először találkozó biológiai szűrőanyag darabok hatásfoka egy gégecső hatásfokához kezdenek hasonlítani.
 
Kisebb jelentőségű, de érdemes megemlíteni, hogy fizikailag is eltömítheti a szűrőanyag felszínét a sok lebegő szennyeződés.
 
 
Szűrőanyagok „hatásfoka”


 
Az interneten, a gyártók oldalán könnyű belebotlani hasonló írásokba:
 
„A ----- szűrőanyag felülete x liter átlagos kerámiagyűrűével ér fel”.
 
Ezt az analógiát sokszor alkalmazzák a közönséges szivacs-, és hasonló, kevésbé divatos, olcsó szűrőanyagok esetében is.
Ezzel nem is hazudnak, de sajnos úgy is értelmezhető, hogy a lebontás hatásfoka egyenesen arányos a szűrőanyag felületével.
 
Egy szűrőanyag fajlagos felülete minél nagyobb, a pórusai annál kisebb méretűek, a szivacs mm-es nagyságrendje és a különböző szinterelt üveg alapú szűrőanyagok mikrométeres nagyságrendje között tényleg hatalmas a különbség.
 
Emlékezzünk, a baktériumoknak szükségük van a felület mellett tápanyagokra(ammónia/nitrit, oxigén, bikarbonát), ez pedig a víz áramlásával jut el hozzájuk. Egy kis járat a víz számára sokkal nehezebben járható át, így a baktériumok működéséhez szükséges anyagok ezekben kisebb mértékben vannak jelen. Tehát a felület nagyságából fakadó lehetőségeket visszaveti a táplálék limitációja a kisebb víz ellátottság miatt.
(hidrodinamikai értelemben a szűkülő csővezetékben felgyorsul a víz, de ne felejtsük el, a rengeteg pórusban az összáramlás eloszlik, így egy pórusra vonatkoztatva romlik a vízellátottsága a szűrőanyagnak)
 
A mikropórusos szűrőanyagoknál így igen fontos tényező a járatok formája és mérete.

Túl kicsi méret esetén a baktériumok fizikailag nem férnek be a járatba, túl nagy esetén a felület csökken le drasztikusan.
A járatok milyensége abban áll, hogy a pórusok jól átjárhatóak-e, vagy vannak olyan részek is, amikor nagyobb pórusokat nagyon keskeny „folyosók” kötnek össze, így lehetetlenné téve a nitrifikációt ezen nagyobb részekben a kevés tápanyag pótlódás miatt.
 
A szivacsnak, és egyéb nagypórusú szűrőanyagoknak pont ez az erősségük. Látható járataiknak köszönhetően biofilm általi eltömődés nagyon ritka eset és a baktériumok táplálásában is jeleskednek a jól átjárható pórusok miatt.
A gyengéjük a felület kicsinysége, de ezt pótolják az egyéb kedvező tulajdonságaik.
 
A mikropórusos szűrőanyagok hatalmas felülettel rendelkeznek, de amiben az előbb említett szűrőanyagok jeleskednek, ezek gyengébbek.
 
 
E két tényező egyensúlyából alakul ki a hatásfok, ez pedig a tapasztalatok szerint a mikropórusos szűrőanyagok felé hajlik, de azért használjuk bátran az évtizedek óta jól működő, „hagyományos” szűrőanyagokat is!





6. A Walstad metódus



 
 
Ő a "kitalálója" az „El Natural” vonalnak, ő a hirhedt biológiai szűrő nélküli akváriumok szószólója.
Itt sok akvarista összezavarodtan kérdezheti, aki még nem ismeri a módszert: Az egész akvarisztika mintha a szűrés körül forogna, akkor most kell szűrő vagy nem? A válasz az, hogy az ammóniát és nitritet kötelező eltávolítattni a rendszerből, és ez biológiai szűrővel sokkal egyszerűbb, mint Diana Walstad módszerével.
 
Így csak kellő tapasztalattal rendelkező, vállalkozó kedvű akvaristákat buzdítanék erre az akvarisztika nehéz vonalához tartozó módszer követésére.
 
Ez a módszer természetesen nem teljesen újkeletű, Diana Walstad tulajdonképpen csak a „hagyományos” akvarisztikát helyezte mélyebb alapokra, mai szemlélettel közelítve meg, néhány gyengeséget és tévhitet kiküszöbölve, tudományosan is alátámasztva.
 
Módszerének az alapja, hogy a növények az ammóniát sokkal gyorsabban veszik fel, mint a nitrátot, tulajdonképpen a nitrátot is visszalakítják ammóniává felhasználás előtt. Így szerinte feleslegessé válik a biológiai szűrő.
 
Tehát a módszer működésének egyik alapköve az, hogy a növényekhez értsünk, jól tudjunk reagálni az általuk mutatott jelekre, nem elég őket életben tartani, kiváló kondíciót követelnek meg. Ha itt egy növény elpusztul, kétszeres terhet ró a rendszerre, az akváriumban ez egy ammóniaforrás, és az akvárium elvesztette egyben az egyik ammónia megkötő elemét is.
 
Tulajdonképpen a szűrő az akváriumban egy könnyítés, egy „mozgásteret” jelentő kiegészítő.
 
 
 
A tárgyalás itt véget is szakad, éppen tesztelem a módszert a könyvhöz képest kicsit módosított körülmények között, hamarosan publikálok egy cikket a módszerről, várhatóak fordítok részletek a könyvből is(írásos engedélyt kaptam tőle), saját tapasztalatokkal is kiegészítem, remélem néhány embert érdekelni fog :)







7. A főbb szűrési módszerek akváriumainkban


 
 
 
7.1 Belső szűrő





Belső szűrők sematikus felépítése és működési elve

 

 
Olyan motorral működő technikáról beszélünk, ahol egy fémtengelyen (ritkább esetben, magasabb minőségű termékeknél kerámiatengelyen) lévő rotor annak forgómozgása által kihajtja a vizet a szűrőfejből, szívóhatást fejtve ki ezzel az ellenkező oldalon, ami által a víz átszűrődik a motorház előtt elhelyezett szűrőanyagon.
Az akvarisztikai körökben legnépszerűbb, akváriumon belülre helyezendő szűrők választéka tömérdek. Sok gyári belső szűrő tartálya kicsi, ebből adódóan a vízen dolgozó baktériumflórának alapjául szolgáló szűrőfelület is. Ez leginkább az olcsóbb, alacsonyabb minőséget képviselő gyártók termékeire vonatkozik. Ezek elsődleges szerepe a mechanikai szűrés, avagy a látható szennyeződések, a halürülék kiszűrése.

Mindez viszont csupán másodlagos, az akvárium lelkeként is bátran nevezhető biológiai szűrést nagyban befolyásolja a rendelkezésre álló szűrőfelület. Egy kis körültekintéssel nem nehéz méretesebb szűrőfelületet birtokló típusokra bukkanni, melyek már alkalmasak lehetnek a kettős funkció ellátására.





A belső szűrők legtöbbjét megfelelően kiválasztva 70-80 literig használhatjuk biztonsággal. Ennél nagyobb űrtartalmú akváriumok esetében célszerű csupán kiegészítő szűrésként hasznukat venni.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy példaként említve egy 100 literes akváriumot nem lehet belső szűrővel megszűrni. Egyre bővülő kínálatban léteznek bővíthető, valamint méretesebb, akár néhány literes tartállyal rendelkező típusok is. Hátrányuk, hogy áruk magas, továbbá esztétikai szempontból hagynak némi kívánnivalót maguk után.
Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy a belső szűrők általában kisebb méretű akváriumok esetén jutnak szerephez. Méretes medencék használatához egyedüli szűrőként kevésbé járható út. Ott elsősorban a mechanikai szűrés szerepének betöltésére javasoltak, amely téren egy jól megválasztott belső szűrő viszont kiválóan teljesít.

Elmondható továbbá, hogy a szóban forgó szűrőtípus az esetek többségében a kezdő halasok választása, amit a gyártó ajánlásának vagy épp a boltos hozzá nem értéséből, esetleg szándékosságából adódó téves információjának köszönhetően sajnos sokszor alulméreteznek.

 
7.2 Külső szűrő






 


 
Működési elve mondhatni megegyezik a belső szűrőével, a különbség mindössze annyi, hogy itt egy akváriumba vezetett csövön keresztül távozik a víz a szűrőből, és egy (másik) csövön is érkezik vissza, konkrétan egy külső tartályba.

 
Akváriumon kívül és akváriumalap alatt elhelyezendő, egyre nagyobb teret követelő szűrők. Az esztétikai látványt csupán minimálisan rontják, mivel mindössze egy be- és egy kifolyó csövet merítünk vízbe, melyek egy része némi fantáziával akár könnyedén el is rejthető. Hatalmas tartállyal vannak ellátva, azokban néhány régebbi széria kivételével külön szűrőrekeszekkel. Különféle szűrőanyagokkal tölthetjük meg, amikről később bővebben lesz szó.









 
Fent egy gyári külső szűrőre láthatunk példát, a márkanév kitakarásával, csupán szemléltető jellegből adódóan.





Általános jellemzésük:



Alul egy ülepítő rész található. Ide gyűlik a mulm, az egyre halmozódó, leülepedő, leszakadt baktériumfilm darabkák,

Ez a rész azért lényeges, mert a szűrés alulról felfelé haladó irányban történik.

Az ülepítő részt bár érdemes üresen hagyni, egyesek eltömődésre nem hajlamos szűrőanyaggal (jó példa erre a biolabda) töltik fel fokozott előmechanikai szűrés céljából.

A legalsó kosár fenekére gyűrű formájú szűrőanyagot célszerű ömleszteni (például olcsó kerámiagyűrű vagy gégecső darabkák). Megtörik az áramlást, ezenkívül a felé helyezendő szivacsréteget megóvják a nagyobb szennyeződésektől, ami ezáltal lassabb tempóban fog telítődni.
 
Az ezután következő szivacsréteg ideális vastagsága legalább öt centiméter, ez védi a mögé kerülő, nagy szűrőfelületet biztosító biológiai szűrőanyagot (ami a korábbi részben ki lett fejtve, miért fontos) az eltömődéstől, mely annak hatékonyságát nagymértékben redukálná. Pórusait tekintve sokan kétféle sűrűségű szivacsot használnak fel, egy durvábbat, majd e felé egy finomabb szerkezetűt.
 
Tehát a helyes sorrend sematikusan:
 
(ülepítő) --> gyűrű alakú darabkák --> szivacs --> mikropórusos szűrőanyag --> (utószűrés)


 
A helyesen felállított sorrend nem csupán a szűrőanyagok megfelelő funkcionalitásának szempontjából fontosak, hanem többek között azért is, hogy a szűrő vízátfolyása a lehető leglassabb tempóban csökkenjen.

A legtöbb szűrőgyártó által mellékelt aktív szenet érdemes kivenni, mivel elsősorban kémiai jellegű szűrési funkciók jellemzik, alapesetben helye más szűrőanyagokkal hasznosabbá tehető.
A perlonvatta mindig legfelülre kerül, ami finomszűrést végez, ellenben emiatt sűrűn cserélendő, mivel a szűrő vízátfolyását képes jelentősen lecsökkenteni. Használatáról mindenki maga döntsön.

A perlonvatta alá szokás elhelyezni az egyéb kiegészítő szűrőtölteteket, hogy egy példát említsek, nem növényes akváriumnál egyesek előszeretettel használnak nitrátmegkötő anyagokat.
 
 
Hogy ne legyen minden szép és jó, beszéljünk a hátrányairól is, mivel mint mindennek, a vödrös szűrőknek is van.

Nagyon egyszerűen fogalmazva a belső szűrő ellentétjeként is tekinthetnénk rá, ugyanis amiben az erős volt, abban a külső szűrő kissé gyengébben szerepel. A mechanikai szűrésre utalok, hiszen a rengeteg szűrőanyagnak köszönhetően a külső szűrők vízátfolyása nem túl nagy.

Az elején kellemes teljesítményt nyújtanak (az átfolyás a gumicsőhöz kapcsolódó csapokkal szabályozható, amit mindig csak a kifolyó ágon végezzünk el), a töltetek beérésével azonban rohamosan fogyatkozni fog. Méretesebb akváriumoknál javasolt mellé legalább egy áramlásgenerátor használata, hogy segítsük a vízmozgást.
 
Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél ritkábban takarítunk egy szűrőt, annál jobb. Belső szűrővel való kiegészítéssel a két takarítás között eltelt időt hosszabbíthatjuk meg nagy mértékben (bár ez az idő eleve is jóval hosszabb, mint a belsők esetében).
 
A másik negatívum a szivárgás lehetősége, ami sokakat eltántorít a vásárlásától. A jó minőségű, rendszeresen megkent, kezelt gumitömítés évekig nem öregszik el, de természetesen nem árt, ha mindig van kéznél egy pót tömítőgyűrű szivárgás esetére.
 
Végszóként tehát a külső szűrők a benne elhelyezhető nagy mennyiségű szűrőanyagból kifolyólag elsősorban biológiailag képesek nagy hatékonysággal bírni, amely egy akváriumnál kétségkívül az elsődleges feladat.

 
7.3 Légpumpával hajtott szivacsszűrő



 
A legnagyobb múlttal bíró, főleg tenyészetekben még ma is nagy előszeretettel használatos megoldás a köztudatban kezd homályba veszni. A porlasztókövön keresztül vízfelszínre jutó buborékok a vízfelszín irányába mozgatják a vizet, ezáltal egyben maga után szívva azt a szivacson, elvégezve így a szűrés feladatát.
A vízáramlás minimális, ezért mechanikai szerepe sajnos jelentéktelen, egy megfelelő méretű szivaccsal biológiai szempontból viszont igen hatékony lehet. Az oxigénellátottság nagy, tovább kedvezve ezáltal a biológiai lebontásnak, amihez az egyik alapvető követelmény ugye az oxigéndús környezet.


 
Nano akvárium légpumpával működő szivacsszűrése



 
Kompromisszumokkal (hangos, az aljzatot szinte semmilyen mértékben nem képes tisztán tartani, a semmitől nem védett szivacs takarítása a könnyen vízbe hulló szennyeződések okánál fogva trükközést igényel) tehát egyes esetekben még ma is megállja a helyét, ahogyan működési elve is.







 
Befejező plusz sorokként és érdekességként a fenti képen egy nagyon régi, sok tíz éves szivacsszűrőt szeretnék nektek bemutatni. Amint látjátok, esett már át némi javításon. Egy egyszerű műanyag csőre (melyhez a levegőcső alul csatlakozik) lyukak vannak fúrva. Egy szivacslap öleli körbe, amelyet kívülről a szürke színű védőműanyag, valamint fentről és lentről egy-egy tálca stabilizál. Előnye, hogy vízből való kivételekor nem kell a szivacsról leváló szennyeződésektől tartani.

 
7.4 Matten szűrő

 
Biológiai szűrésben erős belső megoldás, ezt bátran kijelenthetjük, ráadásul nem kerül tízezrekbe. Igen, ilyen is van.
Egy kevésbé esztétikus, de a gyári belső szűrők legtöbbjétől sokkal hatékonyabb módszer.

Sokan az akvárium egyik sarkát célozzák meg, míg vannak, akik a rövidebb oldal teljes hosszából "vágnak le" a kialakításakor.

A nagyméretű biológiailag aktív felülettel rendelkező szivacstáblát függőlegesen beragasztott üvegcsíkok rögzítik. Sarok matten esetén értelemszerűen két üvegcsík rögzítése is elegendő, hiszen a szivacslap ilyenkor próbál kiegyenesedni.

A másik említett verzió megépítése négy darab csíkocskát tesz szükségessé, mivel az egyenes szivacslap széleit mindkét oldalról közre kell fogni ahhoz, hogy kiküszöböljük annak elmozdulását.

Az alapüvegre néhány centiméter magasságban szintén érdemes üvegcsíkot ragasztani, hogy a megszűrt vízzel elsőként találkozó szivacs takarításakor ne kelljen a kamrába jutó aljzattal bíbelődni.

Ez nyilván a sokak által szimpatikusabbnak tűnő sarok kivitelezés esetében kevésbé egyszerű; érdemes egy könnyen hajlítható, hosszúkás műanyag lapot odafixálni.
A fentiek alapján kialakult kamrába egy vízpumpa kerül elhelyezésre, aminek kifolyó csövét átvezetjük az emlegetett szivacsunkon, melyen az kénytelen átszűrni a vizet.

Ezen szivacs szerkezete ne legyen túl sűrű, de túl nagypórusú sem; a TM20 durvaságút javaslom. A mögötte kialakított részt a vízpumpa alatt különféle biológiai szűrőanyagokkal pakolhatjuk meg (legyen az finom szivacs vagy akár valamilyen darabos biológiai töltet).

Itt jön ki a nagy előnye a belső szűrők legtöbbjével szemben. Kevésbé esztétikus megjelenéséért cserébe a biológiai lebontásban nagy hatékonysággal bír, emellett száz liter alatt mechanikailag is kellően eredményes lehet. Karbantartása kissé körülményes, ellenben ritkán kell bolygatnunk.






 
A bruttó 110 literes nevelőakváriumon a fotók készítésekor több, mint öt liternyi szivacs dolgozik, és még mindig van szabad hely.






Maradt még egy megválaszolandó kérdés, mégpedig az, hogy mekkora teljesítményű vízpumpát helyezzünk el a kamrába.

Tudjuk, hogy nitrifikáció hatásfokának szempontjából a korábban definiált ideális áramlás szerint a túl gyors nem kedvez a biofilm kialakulásának, míg a látható szennyeződéseket kiszűrendő feladat a minél nagyobb vízátfolyást igényli.

Keressük meg az arany középutat; egy 60-80 literes üvegmedence szűrését egy öt-hatszáz liter per órás szivattyú gondmentesen kielégíti, természetesen a szűrőanyagok jelenlétében.

Számoljunk a ténnyel, hogy ahogyan a külső szűrőknél is, a nagy mennyiségű szűrőanyag a pumpa teljesítményét jelentősen csökkenti, így kiegészítés nélkül egy bizonyos vízmennyiség felett, biológiai szűrés mellett a mechanikai szűrés ellátására is már kevésbé javasolandó. Nem kell kétségbe esni, erre is van megoldás.
Elég nagy az akvárium és nem vagyunk biztosak benne, hogy elegendő lesz a vízáram? Egy áramlásgenerátorral megnöveljük a vízmozgást, és a fokozott oxigénellátottság mellett a mechanikai szennyeződések összegyűjtésében is egy csapásra rásegítettünk.
Amolyan végszóként megjegyezném, hogy én ezt a módszert nevelő- és tenyészakváriumban alkalmazom, de háttér mögé rejtve egyéb akváriumban is alkalmaztam már hasonló megoldást. Olcsó és kiváló választás, kompromisszumokkal. Erősen megfontolandó.
 





Sarok akvárium szűrése háttér mögé tervezve.

 








7.5 Talajszűrő







 
Akvarisztikai körökben hosszú ideje alkalmazott filtrációs módszer, mivel tudjuk, hogy az akvárium aljzata kedvező környezetet kínál az élőlényekre káros anyagokat lebontó baktériumoknak.

A talajszűrő esetében nevéből adódóan egy erre a célra leginkább megfelelő aljzatot használunk szűrőanyagként.
A talaj minél porózusabb, valamint minél kevésbé nyújt légmentes vagy oxigénszegény környezetet, annál jobb. Mint biológiai szűrőközeg, ez fogja meghatározni a szűrés eredményességét.
Az akvárium alapüvegére, az aljzat alá egy rácsszerű lapot helyezünk, ebből egy cső ágazik ki.

A talajszűrőknek két fajtája ismert. Az egyik, hogy a csövön keresztül pumpával szívatjuk ki a vizet, így az a talajon át pótlódik, a másik mód, hogy a csövön keresztül pumpáljuk lefelé a vizet, ami így a talajon keresztül megy vissza az akváriumba.

Mindkettő módszer jó biológiai szűrést végez, a második módszer előnye viszont, hogy így egy előszűrőt csatlakoztathatunk a pumpára, ezzel is kisebb terhet róva a talaj baktériumaira.
Nézzük a negatív oldalait. Használata a lassú vízmozgás miatt csupán kisebb méretű akváriumokhoz javasolt. Áramszünet esetén a talajban a víz áramlása és egyben oxigénellátás leáll, így az ott megtelepedett baktériumközeg rövid időn belül megfogyatkozhat, de ez a legtöbb szűrő típusra ugyanígy igaz.
Napjainkban már kevésbé alkalmazott módszer, ellenben biológiai szempontból hatékonysága nem megvetendő.

Ennek a szűrési módnak létezik egy rég elavult fajtája, ahol a talaj egy kis része alól egy csövön keresztül légpumpával, azaz levegővel hajtjuk ki a vizet. A mechanikai szűrés hiányából fakadóan legnagyobb hátránya, hogy az aljzat túlzottan sűrű takarítást igényel, ezért működtetése kiegészítésre szorul.
 
 

 
7.6  Szárazföldi növényekkel való szűrés






 
Ez a módszer hatékony ammónia, nitrit, foszfát és nitrát eltávolító, tehát kifejezetten hasznos olyan akváriumokban, ahol a vízinövények tápanyagfelvétele valami oknál fogva nehézkes, vagy az akvárium egyáltalán nem tartalmaz növényeket.(sügeresek)
 
A legjobb növények a szobai dísznövényként is használt esőerdei növények, például filodendron, sugárarália, vitorlavirág, szobai futóka, rákvirág.
 
Elhelyezhetjük őket egy külön külső tartályban, de gyökereiket az akváriumba is lógathatjuk. Lényeg, hogy csak a gyökerük érintkezzen a vízzel.
 
Akit bővebben érdekel a módszer, annak ezt ajánlom elolvasásra:
http://www.akvarista.hu/?oldal=42&uid=32895&cmd=show&id=3412


7.7 Akasztós szűrő









Az első képen a sematikus ábrát és a működést, a második képen egy konkrét példát láthattok(szigorúan szemléltető jelleggel)

Tehát egy szívópipán szívja fel a vizet a rotortér, ami ezután általában egy szűrőkazettán keresztül tér vissza az akváriumba.




Előnyük az egyszerűség és az olcsóság, a tartályuk mérete 2-3 dl-től 1,5 literig alakul, így kis akváriumok biológiai szűrésének megvalósítására kiváló lehetőséget rejt magában.


Tulajdonképpen a külső szűrők közé sorolható, működési elve majdnem ugyanaz, azzal a külünbséggel, hogy ezt az akvárium oldalára kell akasztani, és a víz csobogva tér vissza az akváriumba.

Tartályába bármilyen szűrőanyag rakható, mikropórusos anyag esetén a szívópipára érdemes szivacsot húzni, ezzel egyben a kisebb állatok felszívását is megakadályozhatjuk.


A víz visszatérésének módja folytán energiájuk nem túl nagy, így 30-40 liter feletti akváriumokban jórészt csak biológiai funkciót tölthetnek be.

Kisebb, nano akváriumokban viszont jó megoldás lehet mindkét funkció betöltésére egy kisebb típus.


 
 
8.Akvarisztikában használt néhány főbb szűrőanyagtípus jellemzése
 
 
 
 
 

8.1 Szűrőszivacs









 
Azt hiszem, bátran fogalmazhatunk úgy, hogy a szűrőszivacs a szűrőanyagok "őse". A legrégebbtől és leggyakrabban használt szintetikus szűrőanyag, amelyet műanyagból állítanak elő.

A pórusok sűrűségétől függően különféle funkciókat képes ellátni. Sokszor biomechanikai szűrőanyagként nevezik meg, jogosan. A sűrűségre a TM jelzőt használják, ami az egységnyi térfogatra jutó "buborékok" mennyiségét jelöli. Értelemszerűen a TM 10 a ritkább, míg a TM30 a sűrűbb pórusú szivacs.
Hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, használata inkább ott jellemző és leginkább célszerű, ahol bőven van elegendő hely a szűrőanyagok számára, így fontos szerepet kaphat, mint biológiai szűrőanyag.

A szűrőfelület nagysága vonhat némi kívánnivalót maga után, de ne feledjük, hogy víz által jól átjárható szerkezetének köszönhetően a baktériumok számára mindig akad friss táplálék.
Mechanikai szempontból a legalapvetőbb és egyik leghatékonyabb anyag. Értelemszerűen a sűrűbb szivacs akárcsak biológiai szemszögből tekintve, e szempontból is hatékonyabb, ellenben telítődésre sokkal inkább hajlamos.
Minőségi eltérésekről is beszélhetünk, ugyanis míg egyes gyártók szivacsának szerkezete hosszú ideig tartós és rugalmas, más termékek pórusai összeesnek, szétperegnek. Nagy népszerűségnek örvend a jó ideje közismert kék színű szivacs, melyet csupán egyszerűen „a kékszivacsként” emlegetnek.


8.2 Lávakő








 

 
Egy vulkanikus eredetű kőzet (valójában tufa), porózus szerkezettel. Utóbbit felismerve akvarisztikai körökben ki is használták eme előnyös tulajdonságát zúzalék formájában, ugyanis jól működik biológiai szűrőanyagként.

Bár egyes szinterelt üveg alapú szűrőanyagok hatékonyságával nem ér fel, cserébe olcsósága megnyerő.

Hátrányaként megemlítendő még, hogy a szűrő teljesítményén nagy mértékben képes csökkenteni, ugyanis a szemcsék ügyesen össze tudnak illeszkedni, amik megfelelő előszűrés hiányában tudnak némi meglepetést okozni.

Bolyong egy elterjedt tévhit, miszerint ez a kőzet vízlágyító hatással rendelkezik. A felvetés nem nyer megerősítést, bármilyen jellegű akváriumban használható, a vízértékekre mindennemű hatás nélkül.

 
8.3 Gégecső darabok




 
Mechanikai szűrőanyag, mely megfelelő az olcsó, szintén mechanikai jellegű kerámiagyűrűk kiváltására. Többnyire, mint a vízzel elsőként érintkező szűrőanyagként használják fel.

A nagyobb, durvább szennyeződéseket megfogják, továbbá megtörik a víz áramlását. Leginkább a 16 milliméteres (körülbelül ennyi egy gyári, többnyire csak olcsó kerámiagyűrű néven emlegetett, előmechanikai szűrésként jól hasznavehető anyag átmérője) csövet javasolt nagyjából másfél centiméteres darabkákra felvágni.

 
8.4 Perlonvatta, (Vatelin)





 
Ez egy műanyag, sűrű, vattaszerű anyag. Legtöbbször mechanikai utószűrésként használják, mivel eltömődésre igen hajlamos, de cserébe a legapróbb szennyeződések is felakadnak anyagában.

Egyes források biológiai szűrőanyagként való használatát sem vetik meg.

Létezik préselt lap formájában is, ami sűrű rács vagy haló hiányában jöhet jól, ugyanis a szűrők motortere nagyon nem örül az esetleges, levált, nem kívánt helyre feltekeredő kósza szálaknak.

 
8.5 Természetes kőzet és szinterelt üveg alapú (és egyéb) mikropórusos szűrőanyagok




 
Őket nevezik "A" szűrőanyagnak. A biológiai szűrés etalonjai, melyek hatalmas, biológiailag aktív felülettel rendelkeznek, többé-kevésbé jól átjárható pórusokkal, így a károsanyag-lebontás hatásfoka igen magas szintet érhet el.

Mikroszkopikus szerkezetüknek köszönhető, hogy belsejükben a baktériumok munkájához szükséges feltételek jelenléte megköveteli a megfelelő előszűrés biztosítását.

Annak hiányában a biológiai szűrőanyag hatékonysága nagymértékben lecsökken, ahogy korábban tárgyalva is volt.
 
 
8.5.1  Zeolitok




 
Az alumínium-szilikátok közé tartozó kőzetcsoport, kristályrácsában víztartalommal. Így a zeolitokat hevítve aktivált zeolitot kapunk, ekkor a víz eltávozik, maga után hagyva sok apró járatot.
Egyes ellenérvek szerint a zeolitok megkötik a növénytápokat, így használatuk növényes akváriumokban nem javallott.

Másik ellenérv szerint megkötik az ammóniát és nitritet, ezáltal a nitrifikáló baktériumok táplálék nélkül maradnak, majd a szűrőanyag telítődése után feldúsulnak ezek a tápanyagok, mivel a baktériumoknak először újra el kell érni a szükséges tömeget.
 
Mindenesetre zeolitokból rengeteg fajta létezik, nagy gyártók is forgalmazzák, így tájékozódjunk melyik zeolit alapú szűrőanyag vált be másoknál, és azt használjuk.
 
Felületük nagy, mert az aktív szénhez hasonlóan kis járatokkal is rendelkeznek, ezért képesek adszorbeálni nitrogénvegyületeket.
A fajlagos felületük kb 1000-1200 m2/g
 
8.5.2  Szinterelt üveg alapú szűrőanyagok








A fenti képen a jobb oldali erre példa.







 
Egy szinterelt üveg alapú kerámia elektronmikroszkópos képe
 








 
A szinterelés lényege a zsugorító izzítás. Egy por alakban lévő anyagot izzítanak, melynek szemcséi olvadni kezdenek, a szemcsék részben összeolvadnak, így csökken a térfogat, majd kihűlés után megszilárdulnak. A technológia során a szemcsék összeállhatnak egy porózus szerkezetté.
 
Természetesen vannak a piacon vitatott minőségű szűrőanyagok ebből a csoportból, de az egyik legnépszerűbb, legtöbbet használt biológiai szűrőanyagok közé tartoznak.
Fajlagos felületük 200-500 m2/g körül alakul.

 
8.6   Aktív szén




 
Elsősorban kémiai szűrőanyagként használatos, legtöbbször antibiotikumok és egyéb szerek alkalmazását követően vesszük hasznát.

A kiszűrendő anyagok függvényében rövid időn belül telítődik, ezért 4-14 napnyi igénybevétel után eltávolíthatjuk. Sokan számoltak be szakaszos használata után áttetszőbb vízről. Tehetjük a szűrőbe is, de akár be is lógathatjuk az akváriumba.
Egyes források szerint az aktív szén a megkötött anyagokat egy idő elteltével felszabadítja. Ez az állítás téves, az aktív szén telítődés után csak jelentéktelen mértékben engedi az adszorbeált anyagokat.
Telítődés után közepes minőségű biológiai szűrőanyagként funkcionál tovább, mennyisége miatt viszont nem érdemes rá építeni.
 
 
 
 
 
 Honlapom: http://www.pendulumblog.gportal.hu/gindex.php?pg=36393194
 
 
 
 
 
 
Források:
 
 
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:xkqKkVQDBVcJ:statex.hu/cikkek/Biofilm_alkalmazasa.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a - biofilmek a szennyvíztisztításban
 
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:7Q4_Bi_Of6kJ:www.pureaqua.hu/letoltes/technologia/Elarasztott_rogzitett-agyas_szennyviztisztitok.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a - elárasztott, rögzített ágyas szennyvíztisztítók
 
http://www.kislexikon.hu/ammonifikacio.html#ixzz34S1vbzHw - ammonifikáció
 
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:NrXP59WXTbAJ:users.atw.hu/horvathmark/vizanalitika_2.pdf+&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a - ammónia oldódása
 
 
 
http://www.cs.duke.edu/~narten/faq/cycling.html - körforgás
 
http://www.bioconlabs.com/nitribactfacts.html - nitrifikáló baktériumok
 
http://en.wikipedia.org/wiki/Nitrifying_bacteria - nitrifikáló baktériumok
 
http://www.bioconlabs.com/autoheterobac.html - heterotróf baktrériumok
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Biofilm - biofilm
 
http://www.algone.com/activated-carbon-and-chemical-aquarium-filtration - aktív szén
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zeolitcsoport - zeolitok
 
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:SyRcVqRxVmsJ:www.mua.bme.hu/hallgatok/letoltesek/nyilvanos_tartalom/keramiak/06-Ker%25C3%25A1mi%25C3%25A1k-2014.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a - szinterelés
 
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12398363
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Amm%C3%B3nia - ammónia
 
http://www.simplydiscus.com/library/disease_medications/general_info/nitrite_toxicity.shtml - nitrit toxicitás


Képek forrásai:

http://genome.jgi-psf.org/nitwi/nitwi.home.html

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ammonia-2D-dot-cross.png

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Nitrite-ion-resonance-hybrid.png

http://www.epet.hu/?oldal=1&cikk=35

http://vitalpet.hu/shop_ordered/4951/shop_pic/AEL-101.jpg?time=1400130450

http://www.mejornegocios.com/wp-content/uploads/2014/05/Hang-on-back-filter.png

http://shop.tropicalfish.hu/upload/product/2026/b_siporax-trop-201104051732058794.png
 
 
 
 
 
 
 



Zsozsika halodája,újfiúk.
Zsozsika halodája,újfiúk.
Szólj hozzá!

Dekorációk
Dekorációk
Szólj hozzá!







akvárium ,tufakővel
Farlowella acus
3, Tufa, lávakő 1000Ft
3, Tufa, lávakő 1000Ft
3, Tufa, lávakő 1000Ft
3, Tufa, lávakő 1000Ft
3, Tufa, lávakő 1000Ft
2, Tufa, lávakő 1000Ft
2, Tufa, lávakő 1000Ft
tufák


SQL1: select `neve`, `leiras` from `16_videok` where `neve` like '%tufa%' or `leiras` like '%tufa%' or `cimkemondat` like '%tufa%' order by `azon`, `feltoltve` desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'