SZűRő PORLASZTó AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek

 

A szűrés elkészítése minden akvarista egyik leginkább megfontolandó tevékenysége az akvárium megépítése során.

Mindenkinek más és más elképzelése van az ideális szűrésről, ám ami biztos, hogy mindenki kristálytiszta, szennyeződéstől mentes akváriumvizet szeretne, melyben házi kedvencei jól érzik magukat. A kereskedelmi forgalomban zavarba ejtően sokféle és különböző nagyságú, teljesítményű és kivitelű szűrőket szerezhetünk be.

Az alábbi cikk azoknak tud segítséget nyújtani, akik saját kezűleg szeretnének megépíteni olyan szűrési rendszert, mely magában hordozza az ideális szűrés feltételeit, ám emellett a pénztárcát is kímélve nem kergeti fölösleges pénzkidobásba a tulajdonosát.

Ajánlom ezt a rendszert azoknak, akik nagy, vagy akár extra nagy méretű édesvízi akváriumot szeretnének építeni, illetve azoknak akik olyan halakat tartanak, melyek életvitele következtében különösen megterhelik az akvárium vizét, és ezért gondot okoz a megfelelő szűrés.

 

A szűrési rendszerben a hagyományos elrendezést alkalmazom, amikor felül található az akvárium, alatta pedig rendelkezésre áll annyi hely, amelyben kényelmesen el lehet helyezni a szűrőegységet.

Ennek a feltétele hogy az akvárium alján, vagy esetleg az oldalán legyen egy furat, melyen keresztül a víz gravitációsan távozhat az akváriumból.

 

Az akvárium méretének kb ¼-ét használom szűrőegységként. Tehát 1,000literes akvárium alá kb. 250 literes szűrőház kerül. A szűrés 2 fázisból tevődik össze. Az első fázisa a szűrőegységnek a mechanikai szennyeződéseket szűri le, a második részegység pedig a biológiai szűrés feladatát látja el.

 

Annak érdekében, hogy a szűrő minél kisebb terhelésnek legyen kitéve, alkalmazok egy úgynevezett előszűrő egységet is, melynek célja a nagyobb méretű szerves szennyeződések, etetőanyag maradványok, ürülékek, egyéb hordalékok felfogása. A következő fázis a mechanikai szűrés.

Sziasztok!

Az elmúlt egy év tapasztalataival folytatnám, hátha valakit érdekel :)

Ugye ott hagytam abba,hogy a szülőkkel együtt mindösszesen 21 kis pandacsökire fejlődött az eredetileg 5 főt számláló társulat. Év elején befigyelt az állományba egy 330 literes medence,amely amazonasi jellegű berendezést és vizet kapott. Ide kerültek a kolumbiák és érkezett melléjük 6 db tányér lazac. Nos, gondoltam mi sem lehetne nagyobb ajándék a kis panda társulatnak,mint ha egy ekkora lavórban élhetik le további napjaikat. Be is tettem őket mind egy szálig,és elégedetten lestem,miként boldogulnak. Igazából nem vártam köszönetet tőlük,de azért jól esett volna,ha hálájuk jeléül legalább valami szinkronúszó műsorszámmal honorálták volna fáradozásom. E helyett mi lett? Legnagyobb megdöbbenésemre elkezdtek pusztulni! :( Minden hal kiválóan érezte magát,a víz gyakorlatilag ugyanaz volt,mint az előző akksiban, és mégis...Végül rájöttem a hiba okára,de eddigre már csak a 9 legszívósabb maradt élve. Az akvárium talaja apró szemű kavics. Egész nap ezt túrták kaja után és ez a cucc legyalulta a bajszukat. Valszeg az elpusztult példányok szája is sérülhetett (begyulladhatott) amely megakadályozta őket a kajálásban. Azt láttam,hogy olyan helyeket keresnek pihenni,ahol nincs kavics,pl. lapos kövek. Ezeken gyűltek össze,de meglehetősen apatikusan viselkedtek úgy általában. Mit kellene tenni? A talaj egy részét kivettem,és az aki egyik sarkát berendeztem kizárólag nekik. Homok aljzat,bujkáló cserép cső,ilyesmi. Ezt hálásan fogadták,és azonnal birtokba is vették kis territóriumukat. Rendbe jött a kedélyük,elevenek lettek ismét és,ahogy régen egész nap jöttek-mentek, még a kavicsos részekre is visszatértek időnként. Kissé megnyugodtam látva a fejleményeket,és vártam,hátha ismét kedvet kapnak az íváshoz. Minden vízcserénél lestem őket,de semmi jele nem volt az egykori gerjedelemnek. Ettek,sokat mozogtak,elevenek voltak,de ennyi. Került a nagy kád mellé egy 120 lityis is,eredetileg ezt a tányérok ívatására szántam,de végül erről a tervemről letettem,mert állítólag reménytelen megszabadulni a kis tányéroktól. Felnevel az ember 150-200 kishalat,utána nézhet,hogy mi legyen velük...Szóval így téli időszak lévén több időm lett a halakra,gondoltam egyet és betettem a kis 9-es brigádot ebbe a 120 lityis (elég spéci a forma aksiba. 40x50 alapú és 60 magas (igazodik a nagy 110x50x60-as formájához)) Talaj nincs benne. Átkerült a cserép cső,és néhány fadarab némi jávai mohával. Friss víz (24 fokos) csapvíz és ioncserélt keverék, a külső szűrő pedig szépen áramoltatja a vizüket. Nem viccelek,az első este elkezdék pakolni az ikrákat.  Két napon keresztül jöttek az újabb és újabb ikrák, szanaszét az egész medencében. Végül közel ötvenet (!!!) tudtam összeszámolni. Majdnem mindet kihalásztam KÉZZEL. Az ujjbegyemmel óvatosan megtoltam az ikrát,amely felragadt az ujjamra,így simán ki tudtam venni őket. Azokat az ikrákat amelyek a jávamoha szállaira kerültek két ujjal simán le tudtam csippentei. Elég szívósak,ettől nem sérülnek. Át tettem őket egy kis,15 literes medencébe, nyakon öntöttem őket xantakridinnel,jól beporlasztottam  levegővel, melléjük egy fűtőt és most izgalommal várom a fejleményeket. A hímek sajnos elég spermaszegények,így számítok arra,hogy jó pár nem lett megtermékenyítve, de remélem a legjobbakat és bízom benne,hogy legalább a fele partiképes az ikráknak. Azt gondolom pandáktól ez szép teljesítmény :) Eddig öt ikrát kellett kivennem penészedés miatt, remélem ezzel le is van tudva a penész ügy,bár néhány darab gyanúsan fehéredik közülük. Elvileg holnap meg kell kezdődnie a kelésnek, majd megírom mik lettek a fejlemények. Fótókat nemsokára mellékelek!

 

Ááá, végem van,mint a botnak!Úgy nézem,kicsit korán jampiskodtam sajnos...Nem tudom mi lehet az oka,de konkrétan az összes ikra megmakkant :( Este még biztató volt a helyzet,szép egészséges állapotban voltak, reggelre meg mind egy szálig szakállat növesztett. Talán az a kézzel szedés mégsem volt annyira korszakalkotó ötlet...Végülis nem szőlő ez bakker...Másra nem tudok gondolni,hogy mit mérhettem el,bár ennek ellent látszik mondani az a tény,hogy az a pár darab  ikra amit a szülőknél hagytam,ugyancsak erre a sorsra jutott pedig ott szó nem volt tapizásról...

Ami viszont jó hír,hogy ismét előkerült néhány ikra. Úgy döntöttem ezeket nem cseszegetem,hanem szépen bent hagyom anyunál-apunál, végülis ezek nem bántják a saját ivadékaikat,max ha kikelnek a kicsik, együtt ropogtatják majd az artémiát az ivadékokkal. No, jelentkezem,ha van újabb fejlemény. Köszönöm a jó szavakat, és remélem aki hasonló cipőben jár,okul az én hibáimból. Remélem mielőbb jövök immáron jó hírekkel. Addig is sziasztok és halazásra fel!

 

Kicsit később akartam ugyan jelentkezni a legújabb fejleményekkel, de nem bírom ki,muszáj  beírnom a legfrissebbeket:

Én nem tudom mit szednek ezek a pandák titokban, de ez valami döbbenet! Ugye ezek a jószágok arról híresek,hogy elég keserves a szaporodási rátájuk. Mondom ezek tuti szívnak valamit,mert megint van vagy negyven ikra (!!!) Komolyan csak lesek,mint a hal a szatyorban...Kettő ikra már borostásodott,azokat sürgősen kibányásztam,most várok...Ami még eszembe jutott,mint lehetséges hiba,az elvett ikrák esetében, hogy a kis 15 lityis aki nem volt tisztességesen kipucerolva,mikor eltettem anno. Mielőtt beraktam az ikrákat,csak átöblítettem forró zuhannyal,de ez lehet,hogy kevés volt. A fűtőt meg még annyira sem mostam le...El tudom képzelni,hogy ezeken volt valami szutymák,ami kivirágzott a 25 fokos pancsiban,és az rohasztotta le az állományt...Ki tudja....Egy biztos,most ecetes vízzel átmostam egy szivaccsal mindent,és utána a forró zuhany. Ha ezt is túlélte valami,akkor asszem én is leikrázom! Na,pillanatyilag ennyi, számolom a napokat és lesem,hogy penészednek-e az ikrák. Kicsit necces a pite amúgy,mert szanaszét vannak megint és ugye folyamatosan etetem a 9 halat élő tubival. Azok meg menekülnek minden felé a medencében ezek a vaksi pandák meg elég sokára találják meg az összeset,lévén amellett,hogy totál  vakondok,még a  bajszuk is hibádzik. Tényleg! Kiváncsi leszek,hogy visszanő-e nekik így talaj nélkül. Elvileg vissza kellene,ahogy az úszósérülések is rendbe jönnek ha egészséges a hal. Na, mára tényleg ennyi,drukkoljatok! :)

Üdv mindenkinek!

 

Sajnos úgy néz ki,hogy az ikrákat benthagyom taktika is totál csőd. Pár napon belül mind penészes lett függetlenül attól,hogy az aki melyik részén,üvegen,növényen,a levegő porlasztó alatt,vasfán, sőt egy még a külső szűrő szívócsövének védőkupakján is gallyra ment :( Mondjuk az tény,hogy a tartó akváriumba nem tettem egy csepp xantakridint sem,mert nem tartom jó 5letnek. E szerint nincs más hátra,mint előre,azaz ki kell venni (nem kézzel) az ikrákat és egy nagyon gondosan előkészített (kitisztított) akiba átrakni. Megnéztem a xantakridin szavatosságát is,az is határeset,mert éppen most január közepén van a lejárata...A fejem a falba tudnám verdesni,hogy elqrtam majd 100 ikrát. Ez valami hihetetlen szám, komolyan nem értem ezt a szintű pusztulást...A múltkor elsőre összejött minden,most meg itt bénázok... Na mindegy,ez van! Etetem őket tovább jóféle élő meg minőségi egyéb cuccal,aztán ha újból ívnak ismét nekifutok az ikrák elvételének. Csővel kicsit macerásabb a dolog,mert piszokul tapadnak az ikrák,de már kétszer sikerült,akkor asszem van okom az optimizmusra. Sajnálom,hogy ezzel tudtam csak jelentkezni,de komolyan remélem ,hogy a z általam tapasztaltak esetleg mások hasznára lehetnek.

A következő jelentkezésemig üdv és sok sikert mindenkinek!

 

Halihó,sziasztok!

Először is nagyon köszönöm a kommenteket, rengeteg segítséget adtatok! :) Van néhány érdekes fejlemény is, érdekelne a véleményetek ezzel kapcsolatban is!

Időközben jómagam is elkezdtem gyanakodni a nem éppen ideális nemi arányra a csapattagokat illetően, de a fene se tudja mindet beazonosítani pedig javarészük már az én kölköm :) Az eredeti brigádból megvan még egy ősanya, ez a legnagyobb mind közül. (Tudjátok nagy segg komoly cicik ilyesmi...Nem igazán lehet eltéveszteni, Ő a NŐ) meg két pasi hal. Az ikrák persze mind megpenészedtek, de hihetetlen módon azóta is jöttek újak. Ebből is gondolom,hogy inkább a csajok lehetnek túlsúlyban ami az ikrák megtermékenyítése szempontjából nem túl szerencsés felállás (ha szabad ezt a kifejezést használnom esetükben:) ) Érdekes fejlemény,hogy az újabb ikrák jóval kisebbek,mint az ősanya által produkáltak,ebből gondolom,hogy az újabb generáció inkább csajokból áll. Jó gondolat, hogy erősíteni kellene a fiúk arányát,de nem szívesen tenném vissza egyiküket sem a nagy medencébe, hiszen egyrészt én sem lennék túl lelkes ha hetente kellene költöznöm ráadásul nem a saját jószántamból, másrészt itt annyival jobban érzik magukat,hogy félek megsínylenék a visszahelyezést. Talán az lenne a megoldás,ha intéznék egy kankommandót  valamelyik halastól, feljavítandó a hím-nőstény arányt. Nyilván a vérfrissítés sem ártana,bár ez haléknál állítólag nem játszik annyira, mint emlőséknél...Naszóval! A tervem a következő figyelembe véve a meglátásaitokat,és a saját kis törpösködésemet, hogy veszek néhány srácot, kiveszem a fa cuccokat a közös lavórjukból, teszek helyette cserép cuccot, és csontra kiganézom a szűrőjüket is (gyakorlatilag újraindítom), nehogy abban legyen valami árulás. Remélem így már úgy fog menni a dolog, mint  nyúléknál. Ja! Még egy érdkesség: A penészes ikrák FOGYNAK! Úgy vettem észre,hogy nekiálltam kiszipkázni őket és csak hűlt helyüket találtam. Látszik,hogy hol voltak, de mondom, el vannak tűnve. Vajon hova? Létezik, hogy felkajolják ami gázos? Lövésem sincs, hova tűnhettek. Egy két darab úszkált a vízben, de itt sok tíz ikráról van szó... A szűrő rácsán nem férhetnek át, tehát nem tudok másra gondolni,csak a pandákra,mint takarító személyzetre...

No, megint sziasztok,mára ennyi. Valszeg nemsokára jövök a fejleményekkel.

Malajzia nemzetközileg is híres diszkosztenyésztő ország, különösen igaz ez Penang szigetére és annak közvetlen környezetére. Vagy talán csak igaz volt? Állítólag egy fél évtizeddel elkéstem…

Mikor mondtam egy hotelben, hogy hova is szeretnék menni, hol akarok halakat vásárolni, nem értették… PE-NANG? Pájnáng? Píneng! Vagy valami hasonló, az írásmódtól nagyon elütő kiejtéssel illették a sziget nevét…

Diszkoszos téren házigazdám Jonathan Teh volt, aki a 2000-es évek elején Duisburgban öregbítette Penang hírnevét, különösen saját pöttyös halaival. Majd később Japánban és Ausztráliában is elismerték diszkosz bírálóként. Még tizenévesen 1988-ban kezdett neki a diszkosz szaporításnak egy párral, jelenleg pedig több mint 2400 akváriumban tartja kedvenceit, így az egyik legnagyobb mai farmer és egyben felvásárló. Teljesen családi vállalkozás náluk a diszkosz, a munka javát felesége illetve közeli rokonai végzik.

Mint elmondták malajzián belül a diszkoszos piac erősen beszűkült, gyakorlatilag minimális a helyi érdeklődés a halakra, függetlenül attól, hogy 1 dolláros vagy 200 dolláros minőségről van szó. Exporttal számos kommersz halas cég foglalkozik még, de azok nem jelentenek sem biztos, sem jövedelmező felvásárlókat.

Néhány éve a szigeten még 150-nél több különálló farm, diszkosz tenyészet működött, mára ezek száma 30 alá esett, a többség vagy Flowerhorn tenyésztő lett vagy kereskedni kezdett! A helyi igény a Flowerhornokra már sokkal erősebb, mint mondák nincs olyan diszkosz ami a végső vásárló számára 1000-1500usd-t érne, viszont Flowerhornból, amik az arowanákhoz hasonlón szerencsehozó halak és külön szaküzletekben is árusítják őket, már bőven akad. Különösen, ha az állatok mintázata valamilyen jelentéssel ér (virágminta vagy felirat rajzolódik ki az oldalukon). Ugyanakkor van olyan diszkosz telep is, ami guppikra váltott inkább és kimondottan exportra, minőségi guppikat válogatnak, tenyésztenek, nemesítenek.

 

A megmaradt diszkoszosok közül nagyjából 20 minőségi teleppel van napi kapcsolata Jonathannak (50-1500akvárium/farm), ezek a tenyésztők összedolgoznak, figyelnek arra, hogy éppen milyen variánsokat tenyészt a szomszéd, próbálnak együttesen minél teljesebb palettát/színválasztékot produkálni. Erősen egymásra vannak utalva. A 20 tenyésztő közösen egy kereskedést is életben tart a szigeten, olyan specializált diszkoszboltot, ahol minden halnak ismert az eredete, a tenyésztő címe, a boltba kerülés napja, ahol külön karanténozzák az eltérő származású halakat és ahol bármely maláj vehet magának minőségi diszkoszt, helyben. Amolyan szociális bolt jelleggel.

A tenyésztelep két részből áll, egyfajta ivadékgyár-illetve egyben tenyészhal visszanevelő rész(már csak a kifejlett 4,5-5 inch testméretű halak leválogatott példányai kerülnek ide vissza + vadon befogott dél-amerikából import halak), és egy kereskedelmi nevelő egység.

A kivált párok oldalról elkerített, hungarocellel vagy festéssel, néhol csak poszterekkel leválasztott akváriumokban vannak, az ikrarakásra első sorban a medence közepén lévő túlfolyó cső szolgál, néhol ferde kerámia lapokkal kiegészítve.

Az akváriumok egy részében van szivacs-szűrő, de sok helyen csak egy műanyagból készült porlasztőkő áll.

A leendő párokhoz 400liter körüli hosszú medencében állomásozik kúpok mellett 3-5 felnőtt egyed, míg a nevelő részen állványonként azonos méretű, teljesen egyforma kádforma akváriumok sorakoznak.

A halak etetése napi 4 alkalommal történik, egy etetésnél a kiadó halaknál Tetra Bits Complete nevű diszkosztáppal(ezt beáztatják etetés előtt), 2 vagy 3 alkalommal fagyasztott marhaszives-spenótos(ha jól értettem, akkor vizispenótot használnak ebben!)-rákos mixel , illetve főleg a nagytestű halaknál földigilisztával(maguk tenyésztik), darált nyers garnélával, élő vörös szúnyoglárvával. A tubifexet ismerik, de nem használják, nem tenyésztik.

Azoknál a növendékeknél, ahol túlnyomórészt szívvel etetnek, minden hónapban egyszer metrodinazolt adnak a táphoz bélgyulladás ellen, míg a kifejlett halaknál hasonló rendszerben féregírtást végeznek (hogy milyen vegyszerrel, azt nem sikerült megtudnom).

Ezeken túl a legáltalánosabb gyógyszereik a xantachridin és a darabos kősó…minden problémát ezekkel igyekeznek megoldani.

Vízcsere minden reggel az első etetés előtt 50%, majd a halak egész napos „tömését” követően még 90-100%. A vízcserékhez csak csapvizet használnak fel, amelyet annyi időre hagynak tartályokban állni, hogy a kémhatást beállítsák pontosan pH6,50-ra, a sótartalom 110ppm körüli. A magas víztartályokból ezt követően csőrendszeren keresztül történik az állványok feltöltése. Savazáson kívül más kezelőanyagot nem raknak a vizekbe. A hőmérséklet mindenütt egységes 28 fok körüli, tartáshoz ennél inkább hűvösebbet ajánlottak.

Korábban a hormonok elterjedése, használata sok problémát okozott a vevők felé, idővel kifakuló halak, elálló vásárlók, botrányok. Ilyeneket állítólag Malajziában már sehol nem alkalmaznak, csakis természetes színélénkítőket kevernek a tápokba piros illetve sárga karotinoidokat…

A halakat, amint a mintájuk látszani kezd, kb. 6centis mérettől különválogatják minőség szerint, így lehet kapni 6cm-es pöttyös halakat 3dollárért is és 13-ért is, valamint bulldog leopárd ivadékokat 30 dollár felett.... Checkerboard pigeon bébiket 4 dollártól („Red Pigeon”),8 dolláros áron át („Strawberry”), egész 19 dolláros („Venice”) kategóriáig (képen a 4,5"-es méretben a tenyésztő fotóján)…

Ez a 3 név a telepen ugyan abból az alomból való halakat takar, attól függően, hogy épp mennyire mintázott, mennyi szabályos, mennyire formás a testük. A kategóriák közötti átmeneteket, összemosódásokat viszont az emberi kapcsolatok, személyes látogatások, benyomások adják. „Az osztályozás annak szól, aki viszi exportra, felvásárolja” „Te megkapod a gyengébb árában is” „Neked válogatunk szebbet” „Majd jobban figyelünk küldéskor, hogy mi is kerül a boxokba”… Malajziában ezek a gesztusok kiemelten fontosnak tűntek.

A telepen egy szállításra való mennyiséget össze is vásároltam diszkoszokból, eredetileg azzal a céllal, hogy repülőn a halak felett utazva hozzam is őket haza. Sajnos azonban az export napja jópár alkalommal módosításra került a légitársaság révén, de remélem, hogy a végleges szállítási dátumnak a jövő heti időpont marad és közelebbről is bemutathatom majd a kint látott példányok legjavát!

Helyesírás ellenőrzés, szerkesztés, képszerkesztés stb. folyamatban....

A blog folytatása már előkészítés alatt, a trópusi ország vadon élő halairól,  rákjairól, csigáiról!

most elmagyarázom hogy hogy lehet pár óra alatt sikerrel leivatni a daniokat! nos:

 

-lágy víz használata: az a titkom hogy a lágy vizet úgy állitom elő hogy sokszor felforralom a vizet (kb 3-4×.)

 

-a megfelelő hőmérséklet: nálamm ez 28°c-volt.

 

-a megfelelő etetés: semmi (persze ezt nem úgy értem hogy abszolút semmi 1 évig hanem csak 1-2 kis darabka tubifex) erre azert van szükség mert a dánió köztudottan ikrázó faj => emiatt ikrafalók is. nos ha naon éhesek akkor kaját keresnek ez magától értetődő. és ha kaját keresnek akkor gyorsabb az anyagcseréjük vagyishát "salaktalanulnak."

 

-a megfelelő akvárium: én egy  14×36×29 centis akit használtam, de ennél fontosabb hogy az akvárium alján vékonyka finom HOMOKSZERŰ sóder legyen. ami ennél is fontosabb: az az hogy EFELETT legyen 1 MŰANYAG rács amin akkora jukak vannak hogy a hal NE érjen át rajta de az ikrák lehulljanak.érdemes még esetleg SERA BIOFIRES-t rakni a rács alá hogy az ikrák arra essenek. ja és a rézdrótot nagyon nemajánlom!!!!!!!!!

 

-a megfelelő szűrés: nálam ez 1 xy2820-as belső vagyishát szivacsszűrő volt.

 

-lehetőleg minél oxigéndúsabb legyen a víz viszont ívás közbe ne rakjunk bele porlasztőkövet esetleg a szűréshez. ja es legyen benne minél több bujkáló és ne legyen kitéve fénynek (ez nem azt jelenti hogy sötétben legyen az aki!!!) noshát röviden ennyi. sok sikert!!!

 

 

Ezen a képen látható a 3 klasszikus levegő átemelő működési elve. Léteznek más verziók is, de most ezek lesznek lényegesek.

 

 

Az alapvető elv, hogy vízbe süllyesztett cső aljába bejuttatott levegő a vízfelszín felé igyekszik, miközben a csőben lévő vizet a cső fölső vége felé tolja.

Megfelelő mennyiségű levegő esetén, ha nem túl magas a cső vízből kiemelkedő része, akkor jelentős vízáramlatot hozhatunk vele létre, alul pedig szívó hatást keletkezik, ami a kilépő vizet pótolja.

Ha túl kevés a levegő, akkor nem nyomja ki a vizet a csőből, viszont ha túl sok, akkor egy összefüggéstelen fortyogó, buborékozó semmit kapunk.

 

 

 

 

- 1 szál 13,5 átmérőjű MÜ II. –es PVC csőre, de jó a 16-os is (3 méteres szál vagy 100Ft)

- egy olyan csődarabra, amely az előző csőnél 8-10mm-rel nagyobb átmérőjű (erre szinte bármilyen ragasztható műanyag megfelel)

- aki tud, az vegyen hozzá való 90 fokos íves könyököt is (100Ft / db)

- fél méter gatyagumira, de aki tud olyan „O” gumi gyűrűt, ami a két cső közé szorosan passzol, az vegyen kettőt, így szétszedhető marad a szerkezet

- PVC ragasztóra vagy FBS ragasztóra

- fűrészlapra

- tapétavágó késre

- pillanat ragasztóra

- egy levegőcső könyökre

- kevés finom polír csiszoló papírra

- egy biztosító tűre vagy egy tűre, aminek van nyele

- egy 0,8 – 1 mm átmérőjű fúró hegyre

- ha nem tudunk 90 fokos 13,5 vagy 16-os könyököt venni, akkor az egyenes csövünkbe szorosan passzoló 2 dugóra is szükségünk lesz a cső meleg hajlításához

 

Nem találtam a boltban sem könyököt, sem pedig „O” gyűrűt. Ezért jött a gatyagumi ötlet az „O” gyűrű helyett, azonban így nem lesz a porlasztó tér szétszedhető, ezért dugulás esetén körülményes a tisztítás.

„O” gyűrűvel a szerkezet könnyen széthúzható és tisztítható majd.

Illetve magamnak kellett hajlítsam a 90 fokos idomot is.

A teszthez készítettem egy 160 mm és 330 mm magas levegő átemelőt.

Először is vágjuk le a véknyabb csőből a szükséges darabot, majd a 8-10 mm-el vastagabb csőből is úgy 4-5 centist.

A finom csiszoló vászonnal csiszolgassuk meg a teljes felületet, hogy jobban ragasztható legyen majd.

Az első két darab elkészítésekor nem túl sok fotót csináltam, mert úgy gondoltam, hogy elég szemléletes lesz, ha lerajzolom a készítés menetét.

Rájöttem, hogy nem elég, ezért csináltam egy harmadikat is, amit már bőséggel lefotóztam, de annak kell még 1 nap száradási idő, így az már tesztelésre nem került.

Először ezzel kezdem, mert jól szemlélteti az összeállítás elvét és menetét .

 

Ezúttal levágtam egy 16 mm átmérőjük Mü II.-es villanyszerelők által használt vékony falú csőből egy 30 centis darabot fűrészlappal, majd egy 8 centis darabot a kiömlő könyöknek.

A csövek sorjás végét polír csiszoló vászonnal tisztítottam meg és a későbbi ragasztandó részeket is.

A 8 centis darab egyik végét ledugóztam vastag filctoll kupakkal, majd a csövet tele öntöttem száraz homokkal. A másik végét is ledugóztam szorosan és a tűzhely gázlángjától 8-10 centire, a széleinél fogva és forgatva meglágyítottam, majd egy határozott mozdulattal 90 fokban

meghajlítottam. Pár másodpercig megtartva lehűl és megőrzi az alakját. A homok nem engedi, hogy meredeken törjön meg vagy, hogy összeessen a melegtől. A belső íven keletkezett redősödés természetes. A működését nem befolyásolja. Az egyik végét 45 fokban levágtam, a másik végét pedig a láng fölött finoman meglágyítva egy darabka csővel megbővítettem.

A légkamra külső csövéhez egy sebhintőporos dobozt áldoztam föl:

 

 

 

A 30 centis csőre az aljától úgy 6 netire 2 sorban felfurkáltam 1mm átmérőjű heggyel (80Ft) a pici lyukakat kb. 3 milliméterenként.

Ezt követően polír papírt tekertem egy filctoll szárára és a cső belsejében lesorjáztam a lyukakat, majd kívülről újra megigazítottam a lyukakat a fúróheggyel.

Törekedjünk arra, hogy tiszta éles szélű apró lyukakat készítsünk rá, mert ez javítja majd a hatásfokát.

Az eszköz kitalálói arra a következtetésre jutottak, hogy az optimális lyukméret 0,8 – 1 mm között van. A lyukak száma egy bizonyos mennyiségen túl már nem eredményez teljesítménynövekedést, ezért 2-3 sor elég is.

A hintőporos doboznak levágtam az alját és lecsiszoltam róla a feliratot, majd lesorjáztam. Az aljától kb. 3 centire fúrtam rá egy lyukat, amelybe szorosan passzol a levegő cső csonkja.

 

 

A külső cső lyukába beragasztottam a levegő cső csonkját pillanat ragasztóval. A csonk végét úgy vágjuk le, hogy belülre ne lógjon maximum 1,5 mm-re, mert máskülönben nehéz lesz majd tőle rátolni a belső csőre a gatyagumitól.

 

 

A 16-os csőre a lyukak fölé fél centivel egy csepp pillanat ragasztóval rögzítettem a gatyagumi egyik végét, majd 4x szorosan körbetekertem rajta és egy újabb csepp pillanat ragasztóval fixáltam.

Óvatosan levágtam a felesleget. Na itt derült ki, hogy az első 2 tesztpéldánynál elfogyott a gatyagumi. Nem baj, mert loptam az asszonytól gumis melltartó pántot.

Ezt is ugyanígy rögzítettem.

 

 

Ráhúztam a külső csövet és alul felül pár csepp pillanat ragasztóval rögzítettem azt.

 

 

A védendő felületeket ideiglenesen szigetelő szalaggal fedtem, majd kikentem alul-fölül a két cső találkozási részét a gatyagumiig FBS-el.

Erre a célra jobb lett volna PVC ragasztó, de ez s jó. A ragasztandó részek legyenek előre megcsiszolva és letisztítva por és zsírmentesre.

A ragasztó felkenése után pár perc kötés után lehúztam a szigetelő szalagot. Rádugtam a légcső könyökét is.

Íme az eredmény és a végeredmény.

 

 

 

24 óra száradás után használható.

 

Az első két darabról pedig itt vannak a képek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

http://www.youtube.com/watch?v=LiaVmJmp4aM

 

 

https://picasaweb.google.com/116258240404433684758/TschechischeLuftheber?authkey=Gv1sRgCNGy4KOckOvc_gE

 

 

A gyári változat így néz ki az egyik forgalmazónál.

 

 

Az átemelő kiválóan szerepelt a teszt során. Jóval túlszárnyalta a hagyományos megoldásokat.

A mattenfilteres és hasonló elvű légátemelők hatékonyság növelésének legjobb és legolcsóbb módja, mind emelési magasság, mind teljesítmény és zajszint szempontjából is.

Felhasználási lehetőségei széles körűek.

Egyetlen ismert hiba lehetőség, hogy a apró lyukak hosszabb használat után vagy tartós álló helyzetben eldugulhatnak és bevízkövesedhetnek, de véleményem szerint ez évi 2 karbantartással megoldható.

A légcsövön át ecetet vagy vízkőoldót juttatunk a légkamrába, majd pár perces hatási időt követően alaposan átöblítjük a feloldódott kosztól az egészet.

Ha szétszedhetőre csináltuk „O” gyűrűvel, akkor széthúzzuk és egy tűvel kitisztogathatjuk a lyukakat.