FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 



 
 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

DĂŠl Ameikai sĂźgeres akvĂĄriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, ÊkszerteknÄâ, Aranyhalak: etetĂ©s, gondozÄ, kezdetek,régi lakók,és mostani, DĂŠl-amerikai jellegĹą akvĂĄri, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Aranyhalak: etetés, gondozás, , Trópusi, társasa akvárium 200 , EladĂł ivadĂŠk nevelő ĂĄllvĂĄ

A 10 utolsó kereső szó:

Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, Aranyhalak: etetĂŠs, gondozĂĄs, Aranyhalak: etetés, gondozás, , kezdetek,régi lakók,és mostani, Édesvizi Vegyes 180literes Akv, Tanganyika tavi sügerek trophe, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, édesvizi halas és növényes akv, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ, Tanganyika tavi sĂĽgerek troph

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

SZűRő PORLASZTó AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. cikk
700 literes akvárium hátfalazása

700 literes akvárium hátfalazása   
Akváriumi háttér készítése - képekkel illusztrált leírás Howard58 tollából. AME Sopron

Tovább

2005-06-18 08:32:24
Cimkék: Akvárium barkács tippek
27 hozzászólás

2. cikk
Egy adriás akvárium elkészítése (2)

Egy adriás akvárium elkészítése (2)   
Akváriumkészítés (2): a vízszint szabályozása és a becsövezés, a szűrõk kialakítása, a szintérzékelő.

Tovább

2005-02-22 04:23:04
Cimkék: Tengeri akvárium
1 hozzászólás

3. cikk
Néhány érdekesség Dél-Brazíliából

Néhány érdekesség Dél-Brazíliából   
Frissen végzett biológusként nagyon szerencsésnek mondhatom magam, ugyanis lehetõségem nyílt Brazíliába utazni egy 3 hónapos ösztöndíj keretében. A kutatásom témaköre (állatélettan) kicsit távol áll a természetben végzett klasszikus ökológiai felmérésektõl. Ennek ellenére úgy gondolom, szolgálhatok néhány érdekességgel az olvasóközönségnek. Jómagam is lelkes akvarista vagyok tehát ebbõl a szempontból próbáltam a cikket összeállítani.

Tovább

2005-01-31 09:05:21
Cimkék: Halak élolények
2 hozzászólás

4. cikk
A lehabzás

A lehabzás   
Lehabzás története, lehabzók mûködése, fajtái és méretezése.
SzabóLászló / Pultos AME Tengeri szekció

Tovább

2004-11-30 20:07:00
Cimkék: Tengeri akvárium
Szólj hozzá!

5. cikk
Craig Dalton - Hypancistrus zebra - zebraplekó (L46)

Craig Dalton - Hypancistrus zebra - zebraplekó (L46)   
Enkidu - a szerzõvel egyeztetve - lefordította Craig Dalton leírását a zebraharcsák tartásával és tenyésztésével kapcsolatos tapasztalatairól.

Tovább

2004-01-07 18:37:18
Cimkék: Halak élolények
3 hozzászólás

6. cikk
Küf akváriumai

Küf akváriumai   
Küf akváriumai sok-sok fotóval. Megnézheted:

Tovább

2003-10-23 12:50:03
Cimkék: Akv
Szólj hozzá!









 
 


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 2767 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#37126

Ven

Ven

Budapest
Hozzászólások: 110
Reg.: 2005.09.01.
2 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Hello Mindenki!
Itt és az akvarisztikában is új vagyok, szóval nézzétek el nekem, ha valami hülyeséget kérdezek.
Még anno kaptam egy hydor l20-as pumpát aztán most egy 50l-es akváriumon töröm a fejem. Szóval a hydor az csak pumpa, de át lehetne azt bárkácsolni szuro és levegoporlasztóra? Gondolom a szuro részét könnyu megcsinálni, de a levego porlasztás? Lehet olyan kis csore rákötheto szelepet kapni, ami a víz áramlás hatására levegot szív be? Ahogy nézem ezeknek a porlasztóknak a felépítését a venturi effektust alkakmazzák. Ezért gondolom, hogy ez nem lehetetlen...
Köszi
hali!


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Akvarista gányolás


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 1596 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#33953

conor

conor

Bekecs
Hozzászólások: 334
Reg.: 2004.12.22.
7 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
facsiga wrote:
conor wrote:
Köszi do tudom mi kell hozzá de nem tudom hova kell vezetni.
Ahogy én kivettem a topicból a többiek az akiba vezették ;)

:D
Szurobe, porlasztókobe, stb. :D


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> CO2 az akváriumban


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 1808 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#108899

Zsozso

Zsozso

Pécs
Hozzászólások: 60
Reg.: 2005.01.27.
14 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!

Hétfo este a nejemmel végig néztük az ancik ikrázását (élmény volt).Egy nagyobb csigaházat néztek kimaguknak,illetve talán a hím :P .Az ikrázás alatt a nostény többször is kijött (helycsere?).Szerdán kivettem a csigaházat hímestol-ikrástól.Egy 10 literes aksiba tettem,vizet a tartó medencébol vettem.Szurésnek egy kis szivacs szurot tettem,és külön még egy porlasztót.
Kisebb adag jávai mohát is tettem be.
Ma délutánra 4 ivadék kijött és rátapadtak a csigaház falára.Remélem lesznek többen is :D .Eddig még nem láttam kikelt ancikat.Éppen ezért,érdekesnek találtam a narancssárga szikzacskót,és a viszonylag nagynak vélt ivadékot (5-7mm).

"A barátságot egymáshoz való cselekedeteink határozzák meg." (Seneca)

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Ancik - Ancistrus sp.


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 12509 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#263376

zsotyi

zsotyi

Budapest
Hozzászólások: 1494
Reg.: 2009.01.28.
61 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Áthelyeztem ide a kérdésed
Kérdésedre válaszolva:A belső szűrők levegő beporlasztás funkciója végülis azért van,hogy kiváltsa a légpumpát,így egy fogyasztóval két feladatot tudsz ellátni egyszerre.Szűrsz is meg levegőztetsz is.Tehát nem baj,hogy beporlasztod a levegőt.Ha sok halad kevés növényed van,hasznos funkció.


"A növényektől türelmet,az állatoktól emberséget tanulunk."http://www.zsotyi.blogspot.com

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Az akvárium levegőztetése


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 803 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#8994

botia

botia

Hozzászólások: 4
Reg.: 2004.03.28.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
zenegepes

Ha én is beleszólhatok a dologba, a fontos szerintem hogy a szüloktol vedd el a levelet , és azt tedd a külön aksiba. Vegyél a gyósyszertárból xantakridint, cseppents vagy 15-20 cseppet a születobe, és a szivacsszuro mellé mindenképpen tegyél porlasztót is .Finoman porlassz és ne nagy áramlással.Figyeld meg milyen lassan legyezgetik a szülok az ikrát és ezt kell imitálnod.Egyébként sok szakkönyv szépen leírja az egészet. Nem árt ha minden másnap még csöppntessz xantakridint. Tudnék még róla mesélni részletesen de nem rövid a téma. A jó kelés érdekében az esetleg penészes ikrákat le kell pöccinteni a levélrol és utána ki kell szívni a vízbol, úgyszintén mintha a szülok tennék. Tehát ha nem nevelik fel a szülok , hanem Te próbálod ezt megtenni a nagy számú ivadék felnevelése érdekében , neked kell lenni a szülonek!És napi 3-4 alkalommal nagyon gondosan , rendszeresen el kell végezned szüloi teendoidet. Ha ez nem megoldható próbálkozz olyan párt szerezni ami felneveli oket , mint ahogy azt mélyen tisztelt elottem szóló említette.Igaz nem könnyu ilyen párt kifogni. Én nekem van , de érdekes módon a nemrég még gondos szülo most megette az összes ikrát.Az elozo ikrázáskor nagyon gondosak voltak , de ennek ellenére csak vagy 100 ivadékot neveltek fel, a mesterséges átlag 3-400 szemben.Ennek az ellenkezojét is megfigyelték már , miszerint eloször megették , de késobb nagyszeru szülok váltak belolük.Hidd el nincs két egyforma pár és két egyforma ikrázás. A hímek gyakran zavarják a nostényeket ívás elott néha után, minden elofordul. Ettol nem kell nagyon megijedni, csak ha hosszú napokon keresztül terrorizálja egyik a másikat , kell közbeavatkozni.A hármas felállás hosszú távon nem fog menni. Mindenképpen csak egy párra gondolj.Egyébként a neheze majd az ivadék felnevelése lessz. Etess keveset , nem érhet baleset.

Botia

volt afrikai harcsa kutató

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Vitorláshal - Pterophyllum scalare, altum, leopoldi


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 142 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
Nostény guppi pusztulás #1471

vasskari

vasskari

Hozzászólások: 35
Reg.: 2003.06.06.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Nostény guppi pusztulás

Sziasztok :!:

A mai napon már a második nostény guppimat találom az akvárium alján megdögölve. :cry: Külsérelmi nyom nincs, a többi hal (még a zöld szumi is) remekül érzi magát. A víz egy kicsit meleg (29 fok körül), de egyébként semmi rendelleneset nem látok az aksiban. Szuro+levegopumpa porlasztókovel megy. A különös, hogy a nostények hullanak. Olyan lehet, hogy a hímek halálra hajszolják :?:

egy szumátrai díszpárna

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Halpusztulás


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 142 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#2511

vasskari

vasskari

Hozzászólások: 35
Reg.: 2003.06.06.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!

Köszi a tippeket. Tegnap este vizet cseréltem, de reggelre nem volt eredmény. Ma betettem egy Resun Magic-Jet-Filter 380-as belso szurot esoztetovel, ami elvileg 380l-t forgat óránként, meg egy porlasztókövet.
Most van áramlás, meg oxigén boven. Holnap este megint vizet cserélek.
Meglássuk...

Üdv!
Karesz

egy szumátrai díszpárna

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Tenyésztés -> Corydoras tenyésztése


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 142 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#2878

vasskari

vasskari

Hozzászólások: 35
Reg.: 2003.06.06.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
incsaba wrote:
Kis feher muanyagban van es kek a kupakja:)

Nem metil (vagy metyl?) kék nevu csodaszert használtál? Minden áttetszo muanyag cuccot elszinez az akváriumban (pl. szuro, vagy porlasztóko csöve). Sot néha a köveket is... Na, ismeros?

egy szumátrai díszpárna

Egyebek -> Archívum -> Felhaboritó


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 3 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#3419

mur

mur

Budapest
Hozzászólások: 738
Reg.: 2003.01.13.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Levegoztetés vagy sem?

Engem valahogy megnyugtat, ha folyamatosan megy a levegoztetés az aksiban! :D

Én inkább azt kérdezném, hogy ki/hogyan?

A belsoszurobe épített, vagy a belso/külso szurore illesztett ún. diffúzorra érdemes odafigyelni, mert ha eltömodik a szuro, akkor volt/nincs buborék! Sajnos szívtam meg ezzel a nyáron! :(

Nekem a levegoztetéshez a Jäger féle buborékoltató vált be legjobban, nem tömodik el, cserélheto a filcbetét:

138039.gif

A kisebb (25l-es) aksikban meg porlasztóköves szivacsszurot használok (ami amellett hogy szur, levegoztet is), meg egy dupla szivacsos pipásszurot.

Mur(ányi István)

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Az akvárium levegőztetése


SQL: select `time` from `16_online` where `uid` = 157 limit 1
Table './akvarista/16_online' is marked as crashed and should be repaired
#4462

lamprologus

lamprologus

Ágfalva
Hozzászólások: 72
Reg.: 2003.06.23.
1 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Gaba wrote:
Hellóka!

... Nem tudom, hogy az nem gond-e, hogy éjszaka nem megy a szuro, és esetleg nem tud távozni a gáz?

Elore is köszi a segítséget! :)

Hali!

Egy fontos megjegyzés: A szuronek folyamatosan kell mennie! Éjjel-nappal.
Szerintem a palckra tegyél egy finom porlasztó követ.
A halak/növények mennyiségének a függvényében szükség lehet a szuro
álltal benyomott levegore (oxigénre) is.

Lamprologus


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> CO2 az akváriumban






1. blogbejegyzés
Szűrés, egyszerűen, hatékonyan-avagy ahogy én csinálom...

 
A szűrés elkészítése minden akvarista egyik leginkább megfontolandó tevékenysége az akvárium megépítése során.
Mindenkinek más és más elképzelése van az ideális szűrésről, ám ami biztos, hogy mindenki kristálytiszta, szennyeződéstől mentes akváriumvizet szeretne, melyben házi kedvencei jól érzik magukat. A kereskedelmi forgalomban zavarba ejtően sokféle és különböző nagyságú, teljesítményű és kivitelű szűrőket szerezhetünk be.
Az alábbi cikk azoknak tud segítséget nyújtani, akik saját kezűleg szeretnének megépíteni olyan szűrési rendszert, mely magában hordozza az ideális szűrés feltételeit, ám emellett a pénztárcát is kímélve nem kergeti fölösleges pénzkidobásba a tulajdonosát.
Ajánlom ezt a rendszert azoknak, akik nagy, vagy akár extra nagy méretű édesvízi akváriumot szeretnének építeni, illetve azoknak akik olyan halakat tartanak, melyek életvitele következtében különösen megterhelik az akvárium vizét, és ezért gondot okoz a megfelelő szűrés.
 
A szűrési rendszerben a hagyományos elrendezést alkalmazom, amikor felül található az akvárium, alatta pedig rendelkezésre áll annyi hely, amelyben kényelmesen el lehet helyezni a szűrőegységet.
Ennek a feltétele hogy az akvárium alján, vagy esetleg az oldalán legyen egy furat, melyen keresztül a víz gravitációsan távozhat az akváriumból.
 
Az akvárium méretének kb ¼-ét használom szűrőegységként. Tehát 1,000literes akvárium alá kb. 250 literes szűrőház kerül. A szűrés 2 fázisból tevődik össze. Az első fázisa a szűrőegységnek a mechanikai szennyeződéseket szűri le, a második részegység pedig a biológiai szűrés feladatát látja el.
A szűrési feladat elvégzésére alkalmas lehet egy külön ere a célra készített szűrőakvárium, műanyag szűrőtartály, de mégy egy nagyobb méretű műanyag hordó is.
 
Annak érdekében, hogy a szűrő minél kisebb terhelésnek legyen kitéve, alkalmazok egy úgynevezett előszűrő egységet is, melynek célja a nagyobb méretű szerves szennyeződések, etetőanyag maradványok, ürülékek, egyéb hordalékok felfogása.
 
Ez az egység közvetlenül a leömlőcső alatt helyezkedik el, melyhez meg kell oldani a könnyű hozzáférést. Az előszűrő egységbe perlonvattát helyezek, melyen a teljes vízmennyiséget átfolyatom, mielőtt a szűrőházba menne. A lerakódástól elszennyeződött perlonvattát hetente egyszer kicserélem.
(ennek a költsége kb 50-100.- ft közötti összeg, hetente)
 
Ezzel elértem azt hogy a mechanikai szűrőrészbe már csak „előszűrt” víz érkezzen, ami ugyan még szennyezett, de már nem tartalmaz nagy méretű bomlásra alkalmas szennyeződést. Ezáltal a szűrő hatékonyabban tud működni, és kisebb terhelésnek van kitéve, valamint garantált, hogy évekig nem kell foglalkoznom a karbantartásával, esetleges kitisztításával, mert nincs olyan nagyságú szennyezőanyag, amely a szűrőközeg pólusait eltömíthetné.
 
A következő fázis a mechanikai szűrés.
 
A szűrőegység első kamrája a mechanikai szűrés feladatát látja el.
Az első, kb 10-15cm szélességű kamrarészbe perlonvatta rétegek kerülnek oly módon hogy a teljes kamrát kitöltsék. Figyeljünk arra hogy a kamrába ne „tömjük” bele a szivacsot, csupán lazán helyezzük be abba.
Ezt a szűrőanyagot kb. havonta, vagy jobb esetben kéthavonta cseréljük ki új perlonvattára.
(Mielőtt bárki megijedne hogy az előszűrő vatták cseréje komolyabb havi kiadást jelent, érdemes megjegyezni hogy a kereskedelmi forgalomban, méterre kapható ilyen szűrőanyag, csupán azzal a különbséggel hogy nem perlonvattának hívják, hanem egy más néven forgalmazzák a méterárúval foglalkozó cégek…)
Ezzel a szűrőrésszel tehát elértük azt a célt, hogy nagy méretű szennyeződések, ill. olyan anyagok nem jutnak el a fő szűrőrészig, melyek túlságosan megterhelnék, vagy akár eltömítenék a szűrőnket.
 
Most következik a részben még mechanikai, részben már biológiai szűrés.
 
A szűrőegység harmadik kamrájába TM20-as, vagy TM30-as szűrőszivacsot használok, legalább 10-15 cm-es vastagságban, több réteget egymásra téve. Fontos hogy a szivacsot „faltól-falig” méretűre szabjuk, hogy az átáramló víz a teljes felületet használja, és ne tudjon a szivacsréteget megkerülve bejutni a biológiai szűrési részbe!
A szivacsok között hagyjunk 1-1 cm-es távolságot amennyiben több, vékonyabb lapot használunk.
Ezeket a szivacsokat nem kell kimosni, mert ez már részben a biológiai szűrési funkciókat is ellátja, mindamellett hogy még mindig képes az esetlegesen a vízben maradt lebegő szennyeződéseket is megkötni, és lebontani.
 
A negyedik kamrában most már elékeztünk a biológiai szűrési egységhez.
 
Ezekben a további kamrákban nagy felületű szűrőanyagokat használok, mint pl. a lávakövet, amely a negyedik kamrában foglal helyet. Ha jobban szeretjük a kerámiagyűrűket, természetesen azt is használhatunk a biológiai szűrőnk megtöltésekor.
A kamrákat egymástól furatokkal ellátott üveg, plexi, vagy akár polikarbonát lapokkal válasszuk el. A leginkább pénztárcakímélő megoldás, amikor a szűrőház falára két oldalra műanyag síneket ragasztunk fel és ebbe vágunk bele méretre polikarbonát lapot, amelyet négyzetrácsosan furatokkal látunk el a teljes felületén. Ezzel a módszerrel kellőképpen elválasztottuk egymástól a szűrőkamrákat, ugyanakkor biztosítottuk a víz átáramlást is.
 
A következő kamrába, mely a szűrőegység legnagyobb méretű tere, Biolix labdákat töltök, melyek az egyik legkiválóbb biológiai szűrésre alkalmas, nagyfelületű üreges műanyag gömböcskék. Valójában ez a kamra a „lelke” az egész szűrőegységünknek! A Biolix kamra alá levegő csövet vezetek be, és a szűrőanyag alá beporlasztom azt egy porlasztófej segítségével. Ezzel a Biolix közeget „megszellőztetem” melynek révén a biológiai szűrőteljesítmény lényegesen javul. A Biolix nem túl ismert szűrőanyag, de a világ fejlettebb országaiban speciális szűrési feladatokra rendszerint használják, mert kiváló szűrőtulajdonságokkal rendelkezik, valamint lényegesen olcsóbb mint a hasonló adottságokkal bíró különböző biolabdák és egyéb műanyagból készült nagyfelületű szűrőanyagok.
 
A következő kamra már az utolsó fázisa a szűrőegységünknek. Ennek a mérete szintén kb 10-15 cm szélességű rész a szűrőnkben. A feladata a víz utószűrése és az esetleges „kóbor” lebegő szennyeződések megkötése, mielőtt a tiszta vizet az akváriumba pumpáljuk. Ide TM10-es szivacsréteget helyezek, melyek általában 5 cm-es lapokból állnak. Közöttük szintén kb 1-1 cm-es távolságot hagyok.
 
A végső kamrába, mely szintén egy 10-15 cm széles kamra, perlonvatta kerül. Ezt a vattát már csupán évente 1-2 alkalommal szükséges cserélnünk, de csak abban az esetben, ha a színén látjuk hogy apró szemcséjű szennyeződésekkel telítődött.
 
Ezzel elérkeztünk a szűrőegység azon részéhez, ahol a pumpa található. Ha szeretnénk költséghatékony pumpát használni, akkor vásároljunk egy egyszerű kerti tóba való szökőkút szivattyút! Tapasztalatom alapján ezek a pumpák évekig kiszolgálnak minket és biztosítják a megfelelő vízáralmást a szűrőegységünknek. A méretezésénél vegyük figyelembe, hogy az óránkénti vízhozama legyen kb. akkora mint az akváriumunk mérete.
 
Mielőtt az akváriumunkba a már megszűrt vizet visszajuttatjuk, használhatunk UV szűrőt, amennyiben szükségesnek tartjuk azt.
 
Ne felejtsük el azt sem hogy a szűrőakváriumban elhelyezhetjük a fűtésünket is.
 
Ez lehet elektromos, vagy nagyobb akváriumok esetében gondolkodhatunk abban is hogy az épület gázfűtésével kötjük egybe az akváriumunkat, ezzel energiát és pénzt spórolva meg magunknak.
Ebben az esetben a szűrőakváriumba műanyag padlófűtés csövet célszerű betekerni, kb 100 literenként 1-1,5 fm fűtéscsövet alkalmazva. Fontos hogy egy termosztát egységgel szabályozzuk a víz hőmérsékletét! Kiegészítésképpen érdemes az ilyen medencékbe kiegészítő tartalék elektromos fűtést is betennünk, váratlan helyzetekre.
 
Az akváriumból a gravitációs túlfolyó csövet kb kétszeres átmérőjűre méretezzük a nyomócsőhöz képest, vagy használjunk dupla kifolyó csövet a megfelelő vízáramlás érdekében.
 
Amennyiben kisebb méretű halakat is tartunk az akváriumunkban, úgy a túlfolyócsőre tegyünk egy rácsot, vagy bármit, ami megakadályozza, hogy esetleg a halaink a szűrőakváriumban kössenek ki.
 
Ha lehetőségünk van rá és a szűrőakvárium, szűrőtartály közelében van csatorna rákötési lehetőségünk, esetleg vízvételi lehetőség, akkor akár a rendszerünket teljesen automatára is megépíthetjük, oly módon hogy egy elektromos adagoló segítségével minden héten egy bizonyos százalékos vízcserét csinálunk, úgy hogy friss víz kerül az akváriumba, majd pedig a többlet víz távozik a szűrőakvárium túlfolyón a csatornarendszerbe.
Ezzel a rendszerrel egy relatív olcsó, ám annál nagyobb teljesítményű és kis karbantartási igényű szűrőberendezést készíthetünk magunknak.
 
írta: worldinvestman
 

2. blogbejegyzés
Panda invázió - II. felvonás

Sziasztok!
Az elmúlt egy év tapasztalataival folytatnám, hátha valakit érdekel :)
Ugye ott hagytam abba,hogy a szülőkkel együtt mindösszesen 21 kis pandacsökire fejlődött az eredetileg 5 főt számláló társulat. Év elején befigyelt az állományba egy 330 literes medence,amely amazonasi jellegű berendezést és vizet kapott. Ide kerültek a kolumbiák és érkezett melléjük 6 db tányér lazac. Nos, gondoltam mi sem lehetne nagyobb ajándék a kis panda társulatnak,mint ha egy ekkora lavórban élhetik le további napjaikat. Be is tettem őket mind egy szálig,és elégedetten lestem,miként boldogulnak. Igazából nem vártam köszönetet tőlük,de azért jól esett volna,ha hálájuk jeléül legalább valami szinkronúszó műsorszámmal honorálták volna fáradozásom. E helyett mi lett? Legnagyobb megdöbbenésemre elkezdtek pusztulni! :( Minden hal kiválóan érezte magát,a víz gyakorlatilag ugyanaz volt,mint az előző akksiban, és mégis...Végül rájöttem a hiba okára,de eddigre már csak a 9 legszívósabb maradt élve. Az akvárium talaja apró szemű kavics. Egész nap ezt túrták kaja után és ez a cucc legyalulta a bajszukat. Valszeg az elpusztult példányok szája is sérülhetett (begyulladhatott) amely megakadályozta őket a kajálásban. Azt láttam,hogy olyan helyeket keresnek pihenni,ahol nincs kavics,pl. lapos kövek. Ezeken gyűltek össze,de meglehetősen apatikusan viselkedtek úgy általában. Mit kellene tenni? A talaj egy részét kivettem,és az aki egyik sarkát berendeztem kizárólag nekik. Homok aljzat,bujkáló cserép cső,ilyesmi. Ezt hálásan fogadták,és azonnal birtokba is vették kis territóriumukat. Rendbe jött a kedélyük,elevenek lettek ismét és,ahogy régen egész nap jöttek-mentek, még a kavicsos részekre is visszatértek időnként. Kissé megnyugodtam látva a fejleményeket,és vártam,hátha ismét kedvet kapnak az íváshoz. Minden vízcserénél lestem őket,de semmi jele nem volt az egykori gerjedelemnek. Ettek,sokat mozogtak,elevenek voltak,de ennyi. Került a nagy kád mellé egy 120 lityis is,eredetileg ezt a tányérok ívatására szántam,de végül erről a tervemről letettem,mert állítólag reménytelen megszabadulni a kis tányéroktól. Felnevel az ember 150-200 kishalat,utána nézhet,hogy mi legyen velük...Szóval így téli időszak lévén több időm lett a halakra,gondoltam egyet és betettem a kis 9-es brigádot ebbe a 120 lityis (elég spéci a forma aksiba. 40x50 alapú és 60 magas (igazodik a nagy 110x50x60-as formájához)) Talaj nincs benne. Átkerült a cserép cső,és néhány fadarab némi jávai mohával. Friss víz (24 fokos) csapvíz és ioncserélt keverék, a külső szűrő pedig szépen áramoltatja a vizüket. Nem viccelek,az első este elkezdék pakolni az ikrákat.  Két napon keresztül jöttek az újabb és újabb ikrák, szanaszét az egész medencében. Végül közel ötvenet (!!!) tudtam összeszámolni. Majdnem mindet kihalásztam KÉZZEL. Az ujjbegyemmel óvatosan megtoltam az ikrát,amely felragadt az ujjamra,így simán ki tudtam venni őket. Azokat az ikrákat amelyek a jávamoha szállaira kerültek két ujjal simán le tudtam csippentei. Elég szívósak,ettől nem sérülnek. Át tettem őket egy kis,15 literes medencébe, nyakon öntöttem őket xantakridinnel,jól beporlasztottam  levegővel, melléjük egy fűtőt és most izgalommal várom a fejleményeket. A hímek sajnos elég spermaszegények,így számítok arra,hogy jó pár nem lett megtermékenyítve, de remélem a legjobbakat és bízom benne,hogy legalább a fele partiképes az ikráknak. Azt gondolom pandáktól ez szép teljesítmény :) Eddig öt ikrát kellett kivennem penészedés miatt, remélem ezzel le is van tudva a penész ügy,bár néhány darab gyanúsan fehéredik közülük. Elvileg holnap meg kell kezdődnie a kelésnek, majd megírom mik lettek a fejlemények. Fótókat nemsokára mellékelek!
 
Ááá, végem van,mint a botnak!Úgy nézem,kicsit korán jampiskodtam sajnos...Nem tudom mi lehet az oka,de konkrétan az összes ikra megmakkant :( Este még biztató volt a helyzet,szép egészséges állapotban voltak, reggelre meg mind egy szálig szakállat növesztett. Talán az a kézzel szedés mégsem volt annyira korszakalkotó ötlet...Végülis nem szőlő ez bakker...Másra nem tudok gondolni,hogy mit mérhettem el,bár ennek ellent látszik mondani az a tény,hogy az a pár darab  ikra amit a szülőknél hagytam,ugyancsak erre a sorsra jutott pedig ott szó nem volt tapizásról...
Ami viszont jó hír,hogy ismét előkerült néhány ikra. Úgy döntöttem ezeket nem cseszegetem,hanem szépen bent hagyom anyunál-apunál, végülis ezek nem bántják a saját ivadékaikat,max ha kikelnek a kicsik, együtt ropogtatják majd az artémiát az ivadékokkal. No, jelentkezem,ha van újabb fejlemény. Köszönöm a jó szavakat, és remélem aki hasonló cipőben jár,okul az én hibáimból. Remélem mielőbb jövök immáron jó hírekkel. Addig is sziasztok és halazásra fel!
 
Kicsit később akartam ugyan jelentkezni a legújabb fejleményekkel, de nem bírom ki,muszáj  beírnom a legfrissebbeket:
Én nem tudom mit szednek ezek a pandák titokban, de ez valami döbbenet! Ugye ezek a jószágok arról híresek,hogy elég keserves a szaporodási rátájuk. Mondom ezek tuti szívnak valamit,mert megint van vagy negyven ikra (!!!) Komolyan csak lesek,mint a hal a szatyorban...Kettő ikra már borostásodott,azokat sürgősen kibányásztam,most várok...Ami még eszembe jutott,mint lehetséges hiba,az elvett ikrák esetében, hogy a kis 15 lityis aki nem volt tisztességesen kipucerolva,mikor eltettem anno. Mielőtt beraktam az ikrákat,csak átöblítettem forró zuhannyal,de ez lehet,hogy kevés volt. A fűtőt meg még annyira sem mostam le...El tudom képzelni,hogy ezeken volt valami szutymák,ami kivirágzott a 25 fokos pancsiban,és az rohasztotta le az állományt...Ki tudja....Egy biztos,most ecetes vízzel átmostam egy szivaccsal mindent,és utána a forró zuhany. Ha ezt is túlélte valami,akkor asszem én is leikrázom! Na,pillanatyilag ennyi, számolom a napokat és lesem,hogy penészednek-e az ikrák. Kicsit necces a pite amúgy,mert szanaszét vannak megint és ugye folyamatosan etetem a 9 halat élő tubival. Azok meg menekülnek minden felé a medencében ezek a vaksi pandák meg elég sokára találják meg az összeset,lévén amellett,hogy totál  vakondok,még a  bajszuk is hibádzik. Tényleg! Kiváncsi leszek,hogy visszanő-e nekik így talaj nélkül. Elvileg vissza kellene,ahogy az úszósérülések is rendbe jönnek ha egészséges a hal. Na, mára tényleg ennyi,drukkoljatok! :)
Üdv mindenkinek!
 
Sajnos úgy néz ki,hogy az ikrákat benthagyom taktika is totál csőd. Pár napon belül mind penészes lett függetlenül attól,hogy az aki melyik részén,üvegen,növényen,a levegő porlasztó alatt,vasfán, sőt egy még a külső szűrő szívócsövének védőkupakján is gallyra ment :( Mondjuk az tény,hogy a tartó akváriumba nem tettem egy csepp xantakridint sem,mert nem tartom jó 5letnek. E szerint nincs más hátra,mint előre,azaz ki kell venni (nem kézzel) az ikrákat és egy nagyon gondosan előkészített (kitisztított) akiba átrakni. Megnéztem a xantakridin szavatosságát is,az is határeset,mert éppen most január közepén van a lejárata...A fejem a falba tudnám verdesni,hogy elqrtam majd 100 ikrát. Ez valami hihetetlen szám, komolyan nem értem ezt a szintű pusztulást...A múltkor elsőre összejött minden,most meg itt bénázok... Na mindegy,ez van! Etetem őket tovább jóféle élő meg minőségi egyéb cuccal,aztán ha újból ívnak ismét nekifutok az ikrák elvételének. Csővel kicsit macerásabb a dolog,mert piszokul tapadnak az ikrák,de már kétszer sikerült,akkor asszem van okom az optimizmusra. Sajnálom,hogy ezzel tudtam csak jelentkezni,de komolyan remélem ,hogy a z általam tapasztaltak esetleg mások hasznára lehetnek.
A következő jelentkezésemig üdv és sok sikert mindenkinek!
 
Halihó,sziasztok!
Először is nagyon köszönöm a kommenteket, rengeteg segítséget adtatok! :) Van néhány érdekes fejlemény is, érdekelne a véleményetek ezzel kapcsolatban is!
Időközben jómagam is elkezdtem gyanakodni a nem éppen ideális nemi arányra a csapattagokat illetően, de a fene se tudja mindet beazonosítani pedig javarészük már az én kölköm :) Az eredeti brigádból megvan még egy ősanya, ez a legnagyobb mind közül. (Tudjátok nagy segg komoly cicik ilyesmi...Nem igazán lehet eltéveszteni, Ő a NŐ) meg két pasi hal. Az ikrák persze mind megpenészedtek, de hihetetlen módon azóta is jöttek újak. Ebből is gondolom,hogy inkább a csajok lehetnek túlsúlyban ami az ikrák megtermékenyítése szempontjából nem túl szerencsés felállás (ha szabad ezt a kifejezést használnom esetükben:) ) Érdekes fejlemény,hogy az újabb ikrák jóval kisebbek,mint az ősanya által produkáltak,ebből gondolom,hogy az újabb generáció inkább csajokból áll. Jó gondolat, hogy erősíteni kellene a fiúk arányát,de nem szívesen tenném vissza egyiküket sem a nagy medencébe, hiszen egyrészt én sem lennék túl lelkes ha hetente kellene költöznöm ráadásul nem a saját jószántamból, másrészt itt annyival jobban érzik magukat,hogy félek megsínylenék a visszahelyezést. Talán az lenne a megoldás,ha intéznék egy kankommandót  valamelyik halastól, feljavítandó a hím-nőstény arányt. Nyilván a vérfrissítés sem ártana,bár ez haléknál állítólag nem játszik annyira, mint emlőséknél...Naszóval! A tervem a következő figyelembe véve a meglátásaitokat,és a saját kis törpösködésemet, hogy veszek néhány srácot, kiveszem a fa cuccokat a közös lavórjukból, teszek helyette cserép cuccot, és csontra kiganézom a szűrőjüket is (gyakorlatilag újraindítom), nehogy abban legyen valami árulás. Remélem így már úgy fog menni a dolog, mint  nyúléknál. Ja! Még egy érdkesség: A penészes ikrák FOGYNAK! Úgy vettem észre,hogy nekiálltam kiszipkázni őket és csak hűlt helyüket találtam. Látszik,hogy hol voltak, de mondom, el vannak tűnve. Vajon hova? Létezik, hogy felkajolják ami gázos? Lövésem sincs, hova tűnhettek. Egy két darab úszkált a vízben, de itt sok tíz ikráról van szó... A szűrő rácsán nem férhetnek át, tehát nem tudok másra gondolni,csak a pandákra,mint takarító személyzetre...
No, megint sziasztok,mára ennyi. Valszeg nemsokára jövök a fejleményekkel.

3. blogbejegyzés
Ázsiai Barangolás 3.rész - Diszkoszok

Malajzia nemzetközileg is híres diszkosztenyésztő ország, különösen igaz ez Penang szigetére és annak közvetlen környezetére. Vagy talán csak igaz volt? Állítólag egy fél évtizeddel elkéstem…
Mikor mondtam egy hotelben, hogy hova is szeretnék menni, hol akarok halakat vásárolni, nem értették… PE-NANG? Pájnáng? Píneng! Vagy valami hasonló, az írásmódtól nagyon elütő kiejtéssel illették a sziget nevét…
Diszkoszos téren házigazdám Jonathan Teh volt, aki a 2000-es évek elején Duisburgban öregbítette Penang hírnevét, különösen saját pöttyös halaival. Majd később Japánban és Ausztráliában is elismerték diszkosz bírálóként. Még tizenévesen 1988-ban kezdett neki a diszkosz szaporításnak egy párral, jelenleg pedig több mint 2400 akváriumban tartja kedvenceit, így az egyik legnagyobb mai farmer és egyben felvásárló. Teljesen családi vállalkozás náluk a diszkosz, a munka javát felesége illetve közeli rokonai végzik.
Mint elmondták malajzián belül a diszkoszos piac erősen beszűkült, gyakorlatilag minimális a helyi érdeklődés a halakra, függetlenül attól, hogy 1 dolláros vagy 200 dolláros minőségről van szó. Exporttal számos kommersz halas cég foglalkozik még, de azok nem jelentenek sem biztos, sem jövedelmező felvásárlókat.
Néhány éve a szigeten még 150-nél több különálló farm, diszkosz tenyészet működött, mára ezek száma 30 alá esett, a többség vagy Flowerhorn tenyésztő lett vagy kereskedni kezdett! A helyi igény a Flowerhornokra már sokkal erősebb, mint mondák nincs olyan diszkosz ami a végső vásárló számára 1000-1500usd-t érne, viszont Flowerhornból, amik az arowanákhoz hasonlón szerencsehozó halak és külön szaküzletekben is árusítják őket, már bőven akad. Különösen, ha az állatok mintázata valamilyen jelentéssel ér (virágminta vagy felirat rajzolódik ki az oldalukon). Ugyanakkor van olyan diszkosz telep is, ami guppikra váltott inkább és kimondottan exportra, minőségi guppikat válogatnak, tenyésztenek, nemesítenek.
 
A megmaradt diszkoszosok közül nagyjából 20 minőségi teleppel van napi kapcsolata Jonathannak (50-1500akvárium/farm), ezek a tenyésztők összedolgoznak, figyelnek arra, hogy éppen milyen variánsokat tenyészt a szomszéd, próbálnak együttesen minél teljesebb palettát/színválasztékot produkálni. Erősen egymásra vannak utalva. A 20 tenyésztő közösen egy kereskedést is életben tart a szigeten, olyan specializált diszkoszboltot, ahol minden halnak ismert az eredete, a tenyésztő címe, a boltba kerülés napja, ahol külön karanténozzák az eltérő származású halakat és ahol bármely maláj vehet magának minőségi diszkoszt, helyben. Amolyan szociális bolt jelleggel.

A tenyésztelep két részből áll, egyfajta ivadékgyár-illetve egyben tenyészhal visszanevelő rész(már csak a kifejlett 4,5-5 inch testméretű halak leválogatott példányai kerülnek ide vissza + vadon befogott dél-amerikából import halak), és egy kereskedelmi nevelő egység.
A kivált párok oldalról elkerített, hungarocellel vagy festéssel, néhol csak poszterekkel leválasztott akváriumokban vannak, az ikrarakásra első sorban a medence közepén lévő túlfolyó cső szolgál, néhol ferde kerámia lapokkal kiegészítve.
Az akváriumok egy részében van szivacs-szűrő, de sok helyen csak egy műanyagból készült porlasztőkő áll.
A leendő párokhoz 400liter körüli hosszú medencében állomásozik kúpok mellett 3-5 felnőtt egyed, míg a nevelő részen állványonként azonos méretű, teljesen egyforma kádforma akváriumok sorakoznak.
A halak etetése napi 4 alkalommal történik, egy etetésnél a kiadó halaknál Tetra Bits Complete nevű diszkosztáppal(ezt beáztatják etetés előtt), 2 vagy 3 alkalommal fagyasztott marhaszives-spenótos(ha jól értettem, akkor vizispenótot használnak ebben!)-rákos mixel , illetve főleg a nagytestű halaknál földigilisztával(maguk tenyésztik), darált nyers garnélával, élő vörös szúnyoglárvával. A tubifexet ismerik, de nem használják, nem tenyésztik.
Azoknál a növendékeknél, ahol túlnyomórészt szívvel etetnek, minden hónapban egyszer metrodinazolt adnak a táphoz bélgyulladás ellen, míg a kifejlett halaknál hasonló rendszerben féregírtást végeznek (hogy milyen vegyszerrel, azt nem sikerült megtudnom).
Ezeken túl a legáltalánosabb gyógyszereik a xantachridin és a darabos kősó…minden problémát ezekkel igyekeznek megoldani.
Vízcsere minden reggel az első etetés előtt 50%, majd a halak egész napos „tömését” követően még 90-100%. A vízcserékhez csak csapvizet használnak fel, amelyet annyi időre hagynak tartályokban állni, hogy a kémhatást beállítsák pontosan pH6,50-ra, a sótartalom 110ppm körüli. A magas víztartályokból ezt követően csőrendszeren keresztül történik az állványok feltöltése. Savazáson kívül más kezelőanyagot nem raknak a vizekbe. A hőmérséklet mindenütt egységes 28 fok körüli, tartáshoz ennél inkább hűvösebbet ajánlottak.
Korábban a hormonok elterjedése, használata sok problémát okozott a vevők felé, idővel kifakuló halak, elálló vásárlók, botrányok. Ilyeneket állítólag Malajziában már sehol nem alkalmaznak, csakis természetes színélénkítőket kevernek a tápokba piros illetve sárga karotinoidokat…
A halakat, amint a mintájuk látszani kezd, kb. 6centis mérettől különválogatják minőség szerint, így lehet kapni 6cm-es pöttyös halakat 3dollárért is és 13-ért is, valamint bulldog leopárd ivadékokat 30 dollár felett.... Checkerboard pigeon bébiket 4 dollártól („Red Pigeon”),8 dolláros áron át („Strawberry”), egész 19 dolláros („Venice”) kategóriáig (képen a 4,5"-es méretben a tenyésztő fotóján)…
Ez a 3 név a telepen ugyan abból az alomból való halakat takar, attól függően, hogy épp mennyire mintázott, mennyi szabályos, mennyire formás a testük. A kategóriák közötti átmeneteket, összemosódásokat viszont az emberi kapcsolatok, személyes látogatások, benyomások adják. „Az osztályozás annak szól, aki viszi exportra, felvásárolja” „Te megkapod a gyengébb árában is” „Neked válogatunk szebbet” „Majd jobban figyelünk küldéskor, hogy mi is kerül a boxokba”… Malajziában ezek a gesztusok kiemelten fontosnak tűntek.
A telepen egy szállításra való mennyiséget össze is vásároltam diszkoszokból, eredetileg azzal a céllal, hogy repülőn a halak felett utazva hozzam is őket haza. Sajnos azonban az export napja jópár alkalommal módosításra került a légitársaság révén, de remélem, hogy a végleges szállítási dátumnak a jövő heti időpont marad és közelebbről is bemutathatom majd a kint látott példányok legjavát!

Helyesírás ellenőrzés, szerkesztés, képszerkesztés stb. folyamatban....

A blog folytatása már előkészítés alatt, a trópusi ország vadon élő halairól,  rákjairól, csigáiról!

4. blogbejegyzés
daniok ikráztatására tippek:

most elmagyarázom hogy hogy lehet pár óra alatt sikerrel leivatni a daniokat! nos:
 
-lágy víz használata: az a titkom hogy a lágy vizet úgy állitom elő hogy sokszor felforralom a vizet (kb 3-4×.)
 
-a megfelelő hőmérséklet: nálamm ez 28°c-volt.
 
-a megfelelő etetés: semmi (persze ezt nem úgy értem hogy abszolút semmi 1 évig hanem csak 1-2 kis darabka tubifex) erre azert van szükség mert a dánió köztudottan ikrázó faj => emiatt ikrafalók is. nos ha naon éhesek akkor kaját keresnek ez magától értetődő. és ha kaját keresnek akkor gyorsabb az anyagcseréjük vagyishát "salaktalanulnak."
 
-a megfelelő akvárium: én egy  14×36×29 centis akit használtam, de ennél fontosabb hogy az akvárium alján vékonyka finom HOMOKSZERŰ sóder legyen. ami ennél is fontosabb: az az hogy EFELETT legyen 1 MŰANYAG rács amin akkora jukak vannak hogy a hal NE érjen át rajta de az ikrák lehulljanak.érdemes még esetleg SERA BIOFIRES-t rakni a rács alá hogy az ikrák arra essenek. ja és a rézdrótot nagyon nemajánlom!!!!!!!!!
 
-a megfelelő szűrés: nálam ez 1 xy2820-as belső vagyishát szivacsszűrő volt.
 
-lehetőleg minél oxigéndúsabb legyen a víz viszont ívás közbe ne rakjunk bele porlasztőkövet esetleg a szűréshez. ja es legyen benne minél több bujkáló és ne legyen kitéve fénynek (ez nem azt jelenti hogy sötétben legyen az aki!!!) noshát röviden ennyi. sok sikert!!!

5. blogbejegyzés
Áttelepítések

Tegnap Áttettem az 54L-es egy kakadu hímet és egy kiválasztott nostényt.

Elotte kivettem a kis plattikat és áttettem a 20 L-be. Most 15-15 db kis- és nagyobbacska platti van a 20-ban. Végül is a 20L-est rendesen feleszereltem futovel meg szuros porlasztóval is.

A 125L-ben csináltam egy 30%-os vizcserét is. Szurobetétet nem cseréltem.


6. blogbejegyzés
Gyakori kérdések az édesvízi ráják tartásával kapcsolatban.

 
Valóban különleges akváriumot igényelnek a ráják?
NEM. Az édesvízi ráják normál, akár vegyes akváriumokban is tarthatóak.
Semmilyen extra igényük nincs, mindössze az hogy a testnagyságukhoz mérten megfelelő méretű legyen az akvárium.
Ez azt jelenti, hogy míg egy néhány hónapos 15-20 cm nagyságú rája párnak elegendő akár egy 3-500 literes akvárium, addig egy felnőtt rája pár (kb 3 éves korban) igényli a legalább 1000 literes akvárium nagyságot.
Nem szükséges magas akváriumot vásárolnunk a rájáinknak, mert akár 40-50 cm-es magasságú akváriumban is kényelmesen elférnek és jól érzik magukat, mert alapvetően talajlakó halak.
 
Speciális szűrésre, vízkezelésre van szükség a ráják tartásához?
NEM, nincs szükség különleges berendezésekre, szűrésre.
Általánosságban véve minden hal számára fontos a megfelelő minőségű, nem túlterhelt akvárium víz. Ez érvényes a rájákra is. Szeretik a nitrátban szegény, megfelelően levegőztetett vizet. Mindössze arra kell odafigyelnünk, hogy mivel nagytestű halakról van szó, így az ürülék mennyiséges is ezzel arányos, tehát fontos a szűrő méretezése, az általános akvarisztikában alkalmazott alapelvek alapján.
A ráják vízlágyítást, egyéb kezelést nem igényelnek. Mindössze egy UV lámpa használata ajánlott, a megfelelően steril víz megteremtéséhez, valamint a rendszeres vízcsere, ugyanúgy mint más halaink esetében, az általános irányelvek szerint.
 
Különleges élelmet kell használnom a ráják etetéséhez?
Mondhatjuk hogy a szokásostól eltérő élelmet használunk a ráják etetésére, ám semmilyen módon nem különleges az élelem, sőt az ár/érték arányt tekintve kifejezetten olcsó az etetésük.
A ráják kedvelik az apróhalakat, rákokat, kagylóhúst. Ezeket fagyasztott, emberi fogyasztásra alkalmas, kilós kiszerelésben szerezhetjük be bármelyik bevásárlóközpont mélyhűtő pultjából. Az akvárium vizébe fagyasztott állapotban bedobhatjuk őket, mert néhány másodpercen belül ezek az élelmek lesüllyednek és rájáink előszeretettel fogyasztják el őket.
Naponta-kétnaponta mindössze egyszeri etetés bőségesen elegendő.
Nagyságrendileg 2,000.- ft/kg körül szerezhetőek be ezek az élelmek, amelyek mindenképpen olcsónak mondhatóak mondjuk egy kg. tubifex, vagy hasonló etetőanyaghoz képest.
Másik nagy előnyük, hogy egyéb halaink is megkedvelik ezeket a fehérjében gazdag élelmeket és sokszor nem is szükséges egyéb etetőanyagot vásárolnunk más halainknak.
 
Igaz az hogy a ráják könnyen elpusztulnak és nem sokáig élnek?
NEM, a ráják kifejezetten hosszú életűek, akár 20-25 évig is elélhetnek még akváriumi körülmények között. Ezt jól mutatja az a tény is hogy kb. 2 éves korukban érik el mindössze az ivarérett kort.
Sokszor hallok rája pusztulásról, amik a tévhiedelmet keltik ezzel kapcsolatban, aminek egyszerű okai vannak.
Ha kicsit végiggondoljuk hogyan is „érik „ meg a gondolata a rája tartásnak, akkor könnyen megértjük ennek az okát.
Nagyon sok akvaristának tetszenek a ráják. Sokan gondolkodnak rajta hogy esetleg meglévő halaik mellé, fenéklakó állatként vásároljanak ilyen állatot. Mivel a téves információk miatt a legtöbben félnek a rája vásárlástól, ezért a következőképpen gondolkodnak.
Megkeresik hogy melyik a legolcsóbb beszerzési forrás és hogy melyik rája fajta az a mi a legkevesebb pénzből megszerezhető. Nyilván ez egy okos elgondolás, hiszen mindenki szeretné csökkenteni az ilyen irányú „kockázatát”.
Igen ám, csak ezzel pont az ellenkezőjét éri el a tapasztalatlan akvarista!
A legolcsóbb rája faj a Potamotrigon reticulatus.
Ez egy homokbarna testű, nem túl látványos, de kifejezetten olcsónak számító rája faj.
A tapasztalatlan akvarista tehát megkeresi a beszerzés módját és oda fog jutni, hogy valamelyik ismerőse által ajánlott kereskedő majd beimportálja neki egy dél amerikai cégtől. Mivel így a legolcsóbb, így az illető tesz egy próbát, hogy vajon mennyire is nehéz a rája tartás.
Sajnos garantálni lehet a szomorú végeredményt, ami pár héten, maximum pár hónapon belül be fog következni.
A folyamat a következő:
Általában 10-12 cm-es nagyságú 1 hónapos kor körüli egyedeket kapnak kint az importőrök, hiszen a dél amerikai országokban ezeket a rájákat adják el tömegesen a halpiacokon. Szinte fillérekbe kerülnek, nincs rájuk kvótában meghatározott export mennyiség, semmi korlátozás, értékük is szinte egy elhanyagolható. Ebben a korban a kis ráják még sajnos nagyon nem önállóak. Etetésük elég nehézkes, mivel apróra vágott élelmet igényelnek napi 3-4 alkalommal.
Mielőtt a kinti cég eladná őket a Magyar kereskedőnek, karanténozzák és koplaltatják napokig, hogy szállításnál ne piszkítsák össze azt a fél liternyi vizet, amiben átutazzák a fél világot, mire Magyarországra érnek.
Tudnunk kell hogy ilyen kis korban a ráják néhány napos koplalás következtében igen gyorsan felhasználják a testükben lévő raktározott tápanyagokat, zsírokat. Láthatjuk is amint a faroktőnél szinte kilátszik a porc, amikor megérkeznek, kiéhezetten, stresszes állapotban.
Még a szállítóvízben megkezdődik az a folyamat ami a ráják legnagyobb ellensége, a nitrátos víz „belégzése”. A stressz miatt a bőrükön képződik egy anyag, ami a vízbe kerül és azonnal bomlásnak indul. Azt láthatjuk is, hiszen ilyenkor a vízben megnövekszik a fehérjetartalom és habosobni kezd a teteje. Ebben a vízben fognak utazni a következő akár több mint 24 órában, beszívva a számukra mérgező anyagot, amit valójában saját maguknak termeltek.
Ezután jön az első sokk, amit kapnak. A kereskedő kicsomagolja a halakat és beteszi egy előkészített akváriumba.
A legtöbben természetesen lassan szoktatják át a halakat az itteni vízhez és a hőmérséklet, valamint az eredeti víz keveredése az új vízzel megfelelő körültekintéssel történik. Ám ez az egyik leginkább kritikus pont, ami elindítja a lassú halált a rájáknál.
Az a tapasztalat hogy a kicsik szervezete egyszerűen nem képes átállni ebben a korban a hazai vizekre. Talán a veséjük, vagy más szervük az ami tartósan károsodik ilyenkor. Nem vagyok állatorvos, de az ezzel kapcsolatos leépülés jelei a későbbiekben sajnos látványosan megmutatkoznak.
Tehát bekerül a kis jövevény a nem természetes környezetbe, majd a jószándékú importőr megpróbálja etetni őket, rendszerint tubifexel, mert ugye az van és nem is kell nagyon felaprítani nekik, hiszen látszólag befér a szájukba. A ráják az utazás miatt stressz miatt általában napokig nem fognak enni, mert azt sem tudják hogy mi zajlik körülöttük, hova kerültek. Legyengült szervezetük folytatja a túlélésért folytatott harcot.
A stressz első számú megnyilvánulás a ráják esetében egyébként is az élelem visszautasítása. Készek akár éhen halni is, de bizonyos helyzetekben egyszerűen nem esznek! Ebben a szituációban ez a legrosszabb dolog ami történhet velük, de erről nem tehetnek, hiszen ez ösztönös reakció náluk.
Néhány nap, vagy hét „aklimatizáció” után a kereskedőtől a végfelhasználóhoz kerülnek a halak.
Ilyenkor az utazás miatt újra indul a stressz okozta szituáció, nagyjából ugyanolyan tünetekkel, mint a korábbi utazásuk során, csak talán egy kicsit enyhébb lefolyással. Ugyanúgy vízváltozás, melyet a legkevésbé sem szeretnek….
Ekkor tartunk ott, hogy a végfelhasználóhoz érkezik be az óhajtott kedvenc. Az esélyei a túlélésre véleményem szerint 10% alattiak, amint a statisztikák mutatnak is.
A gondos gazdi megpróbálja mindennel etetni, hogy végre jobb kondícióban lássa a kis ráját. Rendszerint eleinte sikertelenül. Vörösszúnyog lárvátol hemzsegő talajon úszkálnak a kis ráják, átúszva az eleség felett és nem esznek.
A gazdi persze folyamatosan próbálkozik, kipróbál többféle eleséget, hátha nem ízlik neki valamelyik. De az eredmény nem változik, a rája nem akar enni. A bent maradó eleség maradékok aztán elkezdenek bomlásnak indulni már néhány óra elteltével.
Ezek bekerülnek a ráják szájszervébe, de aztán kiköpik azokat, mert állott eleséget egyébként sem esznek meg.
Viszont a baktériumok bekerülnek az emésztőrendszerükbe, ami elindítja utolsó napjaik visszaszámláló óráját….
Még ha esetleg néhány nap múlva , amikor megnyugodnak el is kezdenének enni, sokszor már visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el a belső szerveikben. Ilyenkor persze csodálkozva nézik sokan amíg a természet eme kis csodái lesoványodva, erőtlenül támolyognak az akvárium alján, majd a végső fázisban a hátukra fordulva befejezik rövid életüket.
Sajnos szomorú tény, de az importált ráják több mint 90%-a hasonló módon végzi az életet. Bizonyítja ezt az hogy több száz darab Reticulatus rája érkezik be hazánkba éves szinte, mégis egy kezünkön megszámolhatjuk hogy hány darab éri meg a 2-3 éves ivarérett kort, vagy hány darab felnőtt reticulatus rája fotóját látjuk pl. itt a blogokban!?
A kezdő akvarista pedig egy téves következtetést szűr le ebből: Az édesvizi ráják nehezen tarthatóak és könnyen elpusztulnak!
EZ AZONBAN NEM IGAZ!!!!!
Csupán a folyamat az, ami a halálukat okozza, mert minden lépésben olyan dolgok történnek az állattal, amit szervezete egyszerűen képtelen feldolgozni és ez a folyamat előre tudható!
Hogyan tudom elkerülni hogy az én rájám is úgy végezze mint a 90%?
Édesvízi ráját nem szabad megvásárolni túl fiatalon, csak amikor már elérik a 2-3 hónapos kort!
Eddig az időszakig különös törődést igényelnek, amire a későbbiekben már nincs szükség. Bízzuk ezt az időszakot azokra a tenyésztőkre, akik pontosan tudják, hogy mire van szükségük ezeknek az állatoknak.
A rájáknál van egy nagyon fontos dolog, amit a táplálkozásukkal kapcsolatban figyelembe kell vennünk: Amit születésük első heteiben kapnak táplálékot, azt fogják fogyasztani a leg szívesebben egész életük során. Tehát a születésük utáni 3. , 4. napon szükséges az a tápanyag, amihez hozzá akarjuk őket szoktatni. Apróra vágott kagylóhúst, garnélát, halhúst kötelező nekik adni, naponta többször is. 1 hónapos korukra már csak napi 2 alkalommal kell őket etetni, de apróra vágott eleséggel. 2 hónapos koruk körül már a napi 1 etetés is elegendő és már egészben bedobhatunk nekik koktélgarnélát, kisebb fagyasztott halakat, amiket képesek a megerősödött szájszervükkel megrágni. Ettől a koruktól kezdve mondhatjuk hogy önálló életre képesek, nem igényelnek különleges törődést mint az első időszakban.
Amennyiben ráját akar valaki vásárolni, fontos hogy győződjön meg a vásárláskor, hogy a rája a neki beadott élelmet megeszi! Ne vásároljunk olyan ráját, ami nem eszik és ne fogadjuk el azt a „magyarázatot” hogy most „éppen nem éhes”! A ráják szinte mindig éhesek, tehát meg kell győződnünk róla hogy ténylegesen egészségesek ilyen tekintetben.
Soha ne vásároljunk meg olyan ráját ami le van soványodva! Ennek jellegzetessége a farok tövénél esetleg kilátszódó 2 kis porc kidudorodása, vagy a fejtetőn elvékonyodott bőr, amin átlátszik a porcváz.
Figyeljünk oda a szállítás körülményeire. Elegendő mennyiségű vízben szállítsuk a rájákat és kerüljük el a víz hőmérséklet szélsőséges ingadozását, főként a lehűlést!
Amikor megérkeztünk a végső akváriumhoz, egy vékony levegőztető csővel legalább fél órán keresztül szokassuk át a vízhez. Természetesen Magyarországon belül már nem lesz olyan mértékű különbség a 2 víz között, mint az import esetében egy másik kontinens és a Magyar víz között. Az utaztatás közben kialakuló stressz is kisebb lesz, valamint nagyon fontos hogy nem egy kiéheztetett és csontossá soványodott ráját fogunk megvásárolni….
Amikor rájánkat beletettük az akváriumba, lehetőleg kapcsoljuk le a világítást egy időre, mert ez is stresszt kiváltó tényező ilyenkor. Néhány óra elteltével, vagy a következő napon már meg fog nyugodni és ekkor már nem zavarja a közvetlen fény sem. Az első nap nem szükséges az etetéssel kísérleteznünk, mert valószínűleg nem fog még enni. Kérjünk eleséget onnan ahonnan vásároltuk és a 2. nap ugyanazzal etessük , mint amit már korábban kapott. Ne adjunk be csak minimális eleséget, maximum annyit, amennyit azonnal meg is eszik. Ne legyen soha maradék az akvárium alján!
Azt fogjuk tapasztalni hogy a Magyar vízben születet rája igen könnyedén alkalmazkodik egy másik akváriumi élettérhez, hamar elkezd enni, természetesen viselkedik, kíváncsi, és keresi a másik rája társaságát. Nem ássa el magát a homokba egy idő után, hanem kíváncsian úszkál az akváriumban, túrja a szájával a talajt, szabályosan élvezi az életkörülményeket. Valójában pontosan az történik, amit szerettünk volna. 
Napi 1 alkalomnál nem szükségesebb többször megetetnünk. Egy kis rája 2-3 db koktélgarnélánál , vagy 2 db 3-5 cm-es fagyasztott halnál nem igényel több táplálékot napi szinten, 3 hónapos kora körül.
Azok, akik ezzel a módszerrel teszik meg az első lépéseket a sikeres rája tartás irányába, nem lesznek csalódottak, nem ártanak a természetnek és élvezni fogják eme különleges halak nyújtotta fantasztikus látványt és életérzést. Tapasztalatból tudják majd elmondani, hogy az édesvízi ráják legalább annyira könnyen tarthatóak akváriumi körülmények között, mint más, egyszerű, hétköznapi halak.
 
 
 Lehetséges hogy majd szaporodni fognak a rájáim?
Igen, nagyon valószínű. Kb 2 éves kortól lehet arra számítani hogy ha 1 pár ráját tart valaki, akkor bekövetkezik az első párzás, ami csupán néhány másodpercig tart, tehát a legtöbbször nem is észrevehető.
A hím a termékenység időszakában "rágcsálja" a nőstény úszólebenyét, időnként erősen megharapja, sőt cakkosra harapdálja a szélét. Ez egy természetes folyamat, nem kell megijednünk tőle, sőt örülhetünk, mert hamarosan kis rájáink születhetnek, ami egy fantasztikus élmény!
A nőstény 3 hónapig vemhes. A második hónapban már esetleg esetleg látható hogy a kicsik mozognak az anya méhében, ami a hátán fedezhető fel.
90 nap körül megkezdődik a szülés, ami pár percig tart és kb 10 cm-es nagyságú kisráják születnek.
 
Mennyire érzékenyek a ráják a nyári időszakban tapasztalható akvárium víz felmelegedésére?
Minden vizi élőlény szereti a stabil életkörülményeket.
Ez egyaránt igaz a víz kémiai összetételére, de igaz a hőmérsékletére is. A legtöbb élő szervezet életfunkciója lassul a hidegben és felgyorsul a meleg hatására. Akváriumi halaink esetében is igaz ez a dolog. Ha ezt tudjuk, akkor ennek tükrében tudunk megfelelő módon eljárni a nyári meleg hónapokban.
A ráják természetes élőhelyükön pl. az amazonasban nem tapasztalnak hirtelen vízhőmérséklet változást, csupán hússzú átmenetű lehülést és felmelegedést az évszakok változásakor. Természetesen az akváriumunkban ezt a hatást nehezen tudjuk reprodukálni. Ellenben már az akvárium tervezésekor gondolhatunk erre, ami azt jelenti hogy minél nagyobb akváriumot készítünk, annál stabilabb vizet tudunk biztosítani vizi élőlényeink számára.
Az édesvizi ráják viszonylag magas tűrőképességgel rendelkeznek a vízhőfok változás tekintetében.
A nyári melegben az akváriumaim vizének hőmérséklete többször is elérte az akár 33 fokot! Ez a hőmérséklet már igen magasnak mondható és nagyon körültekintőnek kell lennünk ilyen szélsőséges viszonyok esetében.
Értelem szerűen magasabb hőfokon gyorsul az állatok szervezetében az anyagcsere folyamat. Nagyon lényeges hogy ne etessük túl a rájákat ilyen helyzetekben. Legyünk nyugodtak, egy kis koplalás csak segít a vizünk tisztán tartásában. A bomlási folyamatok is gyorsabban zajlanak, így fontos hogy minél kevesebb szennyződés kerüljön a vízbe az ürülékük által.
Ami azonban még ennél is fontosabb az a megfelelő levegőztetés! Talén ez az egyetlen olyan dolog amivel hatékonyan tudnk védekezni a szélsőségesen meleg akvárium víz kellemetlen hatásaival szemben.
Tegyünk az akváriumunkba további porlasztóköveket sőt akár üzemeljünk be erre az időszakra további levegőpumpát. Nyugodtan pezsegjen a víz a beporlasztott levegőtől!
Nővendék rájáknál tapasztalható, hogy 30 fok feletti víz esetében nagyon szeretnek a levegőporlasztő fölött "szörfözni". Ez is azt mutatja hogy kifejezetten élvezik a vízbe porlasztott levegő felfrissítő hatását.
Legyünk nyugodtak, ha a fenti eljárást elvégezzük, nem kell aggódnunk a rájáink miatt.
 
 
 www.edesviziraja.hu
 
 
 

7. blogbejegyzés
The New Layout

Üdv
Rég jelentkeztem itt és hát most van egy kis időm így íriok pár sort...
 
Sok mindent történt mióta nem jelentkeztem.Ami a legfontosabb hogy az aksi teljesen megújult.A rákok már új helyen pihengetnek-egyik kolléganő befogadta őket-és átvette a helyet a sok növény és a hétvégén jönnen a lakók is.Lassan 3 hetes lesz "az új elrendezés" és hát az giazat megvallva sokkal szebb mint az előző "csupasz" kinézet.
 
Ami tudni kell az új aksiról:
  • Maradt a Tetratec EX1200 de bekerült plusszba 2 liter Matrix Trop és 1 liter Siporax így most 4 liter Matrix és 1 liter Siporax megy a szűrőben.A víz szép tiszta, nem panaszkodom a szűrésre
  • Világítás átesett egy kis upgrade-n.2x18W T8 lett cserélve 4x18W T8-ra, Philips elktronikus előtéttel
  • Elkészült az élesztős DIY CO2 ami eddig elég jól muzsikál.Recept ami használok:1 liter langyos vízben feoldok 2dl cukrot, majd ehhez hozzákeverek 25g Budafoki élesztőt.Üveg diffúzorral porlasztok amit nagyon szépen működtet,FESTO mágnesszeleppel pedig jól betudom állítani az 1bubi/3mp tempót
Növények listája:
  • Hygrophila corymbosa ’Angustifolia’
  • Bacopa australis
  • Staurogyne repens
  • Marsilea Crenata
  • Alternanthera reineckii Mini
  • Rotala sp. green
Befog még kerülni 2 tő Crypto is a közeljövőben.
 
Általános talajnak JBL Manado-t használok ~15 litert,táptalajnak pedig Tropical Plant Substrat ~1,5 liter.
A növények lassan de biztosan növekednek bár hozzá kell tenni hogy a gyep az még nem igazán nevezhető gyepnek de majd kialakul.
 
És végül pár kép...
Indulás
 
 
1. hét
 
2. hét
 






eladó :  öntapadós vízhőmérő, szűrő, porlasztókő , elosztó, csap, virágkosár, gyújtópatron
SQL1: select `neve`, `leiras` from `16_videok` where `neve` like '%szűrő%porlasztó%' or `leiras` like '%szűrő%porlasztó%' or `cimkemondat` like '%szűrő%porlasztó%' order by `azon`, `feltoltve` desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'