FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 



 
 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Dél Ameikai sügeres akvárium,k, akvÄ‚Ä„rium hÄ‚Ä„ttÄ‚Ĺ r kÄ‚Ĺ , Halas és Növényes édesvizi akv, Aranyhalak: etetés, gondozás, , Aranyhalak: etetés, gondozás, , Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ

A 10 utolsó kereső szó:

kezdetek,régi lakók,és mostani, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Édesvizi Vegyes 180literes Akv, édesvizi halas és növényes akv, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ, Tanganyika tavi sĂĄgerek troph, Dél-amerikai jellegű akváriumo, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, DISZKOSZOK!!! NEM A LEGSZEBBEK, Aranyhalak: etetés, gondozás,

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

NAPPAL AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. blogbejegyzés
Corydoras nemzetség; - Páncélosharcsák

Corydoras  nemzetség;  LACÉPÈDE, 1803  (Panzerwelse) Páncélosharcsák 

Egy fajgazdag nemzetsége a Callichthyidae halcsaládnak, akiknek a képviselöi Trinidad északi részétöl, -Közép és Dél-Amerikán keresztül, Argentina Déli részéig elterjedtek. Lassan folyó vagy álló vizekben élnek, amik gyakran eliszaposodottak lesznek, de megvan a képességük, hogy az oxigén-szegény vizekben az atmoszférikus levegöböl egy speciális állati szövet segitségével a végbelükben az oxigén fedezetüket kiegészitsék (bél-lélegzés). A páncélosharcsák e -miatt még az akváriumi körülmények között is rendszeresen a vizfelületére mennek és levegöt vesznek fel. Minden ez idáig bevezetett fajok békés-természetüek és minden társas akváriumhoz megfelelöek, ahol mint a talajra esett élelem-maradvány eltávolitók hasznosak. Mindenesetre ajánlott, mindig egy kis csapatot ezekböl az élénk halakból gondozni.  

Igényeiket illetöen a viz kémiájához a megszokásuk után nagyon toleránsak (elnézöek), egy teljes keménység ugy 2 - 25° GH,  és pH-értékek ugy 6 - 8 között. Az optimális értékek 5 - 10° GH, pH-érték ugy 7. A vizhömérséklet igényük a származásuktól függöen különbözö, (és majd az adott különbözö fajoknál adjuk meg). Mialatt a páncélosharcsák az elhalt növényi részekböl álló mulmmal (korhadó anyagokkal) jól megvannak, érzékenyen reagálnak a halak ürüléke általi viz megterhelésekre. Egy erös filtrálás ami egy könyü vizmozgást okoz, rendszeres ürülék eltávolitás valamint hetente egy részleges vizcsere, ami a medencének az 1/4 részét átfogja, a hosszabb és tartósabb gondozásánál a halaknak az alapvetö igényeikhez tartozik. 

A talajnak sötétnek kell lennie, finom szemcséjü és nem éles szélü, amin a harcsák a bajuszukat és a szájukat megsebezhetik. A növényzet lehet dús vagy közepesen beültetett és ez minden vizinövényfajjal lehetséges. Ha megvan az a lehetöség, hogy a medence napsütött helyen áll és algák növekednének, igy ezt a halak nagyon szivesen felveszik. Minden ismert élö és száraz eleség mellett, ugyancsak leforrázott salátát, szétnyomott finom-fagyasztott borsókat és korhadt lápi fenyö-fát (havasi gyantás fát) is elfogadnak. Az elsöként emlitettek szolgálnak ugyancsak mint a korhadt fa a tiszta erdei tavakból ahhoz, hogy a ballasztanyag szükségletét a halaknak kielégitse, és a nyom elemek tartalma által a kulcsa az ikráztatási késztetéshez.  

A tenyésztése ez idáig még nem mindegyik bevezetett fajoknál probléma mentesen sikeresedett, mialatt már mások rendszeresen tenyésztettek lettek. Bevált a legtöbb esetben egy csapatot, kezdetként több himmel, (5 him, 3 nöstény) vagy mint kezdet két három him egy nöstényhez. Erös etetések által, sok esetben mindenek elött szúnyoglárvákkal, jól elökészithetöek az állatok az ikrázási-készenlétre, egyszeri vagy több napokon keresztüli egymást követö ismételtbeli átfogó részleges-vizcserékkel (60% megujitás), ezt összekötve egy vizhömérséklet csökkentéssel ugy 4 - 5° C, a párzás kiváltójává válhat. Az után a vizhömérsékletet ismételten a kiindúló értékig fel kell emelni.  

A legkedvezöbb elöfeltételek a tenyésztéshez, a viz értékeknél ugy 5 - 10° GH, egy pH-érték ugy 7;  és ha a vizhömérséklet ugy 26 - 30° C között van. A frissen importált állatok általában megtartják az életük végéig az ikrázási-periódusaikat a származási területeikröl. Tenyészpróbálkozások Decembertöl-Márciusig és Augusztusztól-Októberig tartó hónapokban sikeresnek néznek ki. Ellenben az akvarisztikában a már hosszabban/régebben bevezetett fajok az egész évben késztethetöek a párzásra, de a harmadik vagy a negyedik ikrázásuk leadása után egy szüntet kell tartani.  

Az ikrázási fázist a szabálynak megfelelöen a nöstény vezeti be, aki a nyugtalan ide-oda való úszásával a közelgö ikrázási-készenlétét szignalizálja, amire a himek lebálványozottak lesznek. Az ikrázási aktus maga ugy történik meg, hogy egy him keresztben áll a nösténnyel szemben (T-állás) és közvetlenül erre a nöstényt bajusszánál fogva a mell-úszóival megfogja. Mialatt a him a nöstény fejét a saját testoldalához szoritsa, és ekkor kinyomja a spermium felhöjét. A nöstény ezzel egyidejüleg a saját has-úszóit egy úszó-táskára hajtogatja és bele tesz a fajtól függöen egy vagy több tojásokat. A halak szétoszlanak, a nöstény megtakarit egy alátétet ( követ, oldal üveget, vagy egy levelet) és a megtakaritott helyre odanyomja az erösen ragadó tojásait  (kivétel majd a faji-leirásoknál).  

Mivel egyes állatok az ikrázási szünetekben a tojásokat megeszik, a bevitele egy kis üveglapnak amit ferdén a medence oldalüvegéhez oda támasztunk, bevált, amit a leikrázás után a tojásokkal egy elkülönitett felnevelö medencébe átviszünk. De a tojások olyan stabilak, hogy az ember a körmével letudja öket szedni, és a felnevelö medencébe átvinni. Ha a harcsákat a párzások között jól etesük, igy az ikra rablást jelentösen csökkenteni tudjuk. A tojások fejlödéséhez egy medence 10 cm magassággal jó és megfelelö, mivel ebben a viz kinos tisztaságát tudjuk a legjobban szavatolni. A viznek a felnevelö-medencében finom porlasztású (finom gyöngyökböl álló), de erösen átszellöztetettnek kell hogy legyen, a hozzáadása egy baktériumok elszaporodását korlátozó  szer (Acriflavin vagy hasonló 1 gramm 100 literre) bevált. A fiatalok fejlödése a sötétebb levö tojásokban jól követhetö, az ikrázás után a kikelés a hömérséklet és fajoktól függöen a 4. és a 7. nap között történik meg. Két nappal késöbb a kezdö-etetésüket el kell kezdeni, kerekesférgek (Rotatoria), megfagyasztott cyclops-naupliusok és kis grindal-férgecskék beváltak, mig mikro-férgekröl (fonálférgek) különbözö nagyon eltérö tapasztalatok vannak. A talaját a felnevelö medencének mindenek elött a nyálkás-szerü lerakódásoktól kinosan tisztán kell tartani, ha ezt nem veszük figyelembe, a fiatal harcsák teljes elvesztéséhez vezethet. A részleges vizcseréket ami 1/4 - 1/3 részét a felnevelö medencének átfogja naponta meg kell tenni. A növekedés a legtöbb fajnál elég könnyen megy.

 

Corydoras aeneus       (GILL, 1858)   Callichthyidae   (Goldstreifenpanzerwels, Metallpanzerwels) - Aranycsikos-páncélosharcsa 

Synonyme:   Hoplosoma aeneum  Gill, 1858; Callichthys aeneus  (Gill, 1858); Corydoras aeheus  (Gill, 1858); Corydoras microps  Eigenmann & Kennedy, 1903; Corydoras venezuelanus  Ihering, 1911; Corydoras macrosteus  Regan, 1912; Corydoras schultzei  Holly, 1940;  Holsternum aeneum;   

Megjelenés: az Amazonas mellék-folyói;  

Nagyság: 7 cm; 

Nemi különbség:  A him karcsúbb (soványabb) és kisebb marad mint a nöstény.  

Igényei:  Ez az idáig Synonym  Corydoras schultzei alatt vezetett faj, a legigénytelenebbekhez tartozik a nemzetségböl, és a nemzetség leirásban megadott viz toleranciákkal kitartóan gondozható állat. Vizhömérséklet 20 - 24° C elegendö neki, átmenetileg károsodás nélkül még 17° C hömérsékletet is kibir. A medence hossza ne legyen kisebb mint 70 cm, berendezni ugy kell ahogyan a nemzetségnél le van irva.  

Tenyésztés:  Corydoras aeneus a legkönnyebben tenyészthetö fajokhoz tartozik a nemzetségben, a tenyésztése ugy történik ahogyan a nemzetségnél meg van adva. Ez a halacska kitünöen megfelelö ahhoz, hogy a kezdök tapasztalatokat szerezenek a páncélosharcsák tenyészete terén. 

Corydoras aeneus; Metall-Panzerwels, Goldstreifen-Panzerwels; még nem egészen 10 éves és még él;  Quelle: Gernot Bächle; A Páncélosharcsáknak általában az életkor elvárásuk fogságban 7 - 15 év van megadva.

Quelle:  Meyer Rolf; Lexikon Süßwasser Aquarienfische; Naturbuch, 1993 Weltbild Verlag, Augsburg;


2. blogbejegyzés
Dánió mesék

Ezekkel a csíkos kis halakkal azt hiszem, közel sem volt akkora szerencsém, mint Bernivel és a Nőstényével. Sőt!
 
Talán eljött az ideje annak, hogy vázoljam a viselkedésbeli fő különbséget közöttük - persze csak és kizárólag a saját akváriumomban történt incidensekre építve.
 
Ismét csak azt tudom mondani, hogy ahány Betta, annyi féle. Mind külsőre, mind jellemre. Talán hasonló a színezetük, talán hasonló az úszójuk formája, de vérmérsékletben, játékosságban, igényekben és ízlésben aligha találunk két egyformát.
Többek közt ezzel magyarázható, hogy míg egyes akvaristák 25°C-on tartják a halaikat, és azok remekül érzik magukat, addig másoknak (köztük nekem is) minimum 27, de inkább 28°C-os vizet igényelnek ezek a kis tünemények. Ez az a hőfok, amin Berni a legbüszkébben feszít, és ez az a hőfok, amin a Nőstényről is elmúlik a már sokat emlegetett, sötét csík - és helyette vagy megjelennek a függőleges, világos sávok, vagy nem (de nem is ez a lényeg).
A Betták jellemének különbözőségén alapulnak az olyan történetbeli eltérések is, miszerint néhány "kollega" bátran tart együtt egy hímet több (akár két-három) nősténnyel is, míg például nálam ebből hatalmas cirkusz volt - és soha többé nem próbálkoznék a háremmel, mivel összeférhetetlenség a vége.
Mindez nagyon szép és bájos, egyedivé tesz minden példányt, és ami számomra a legnagyobb örömet jelenti az akváriumban, az Berni különösen elfogadó és nyitott természete. A Nőstényt villámgyorsan elfogadta, ahogy szerencsére az is Őt; a dániókkal sincs semmi baja, sőt, a nemrégiben érkezett ancit sem bántja, pedig fátyolos a lelkem! Berni tehát elfogadó és bár a szelidség távol áll tőle, nagyon kis édes tud lenni, mikor az akvárium körül matatok, és azonnal odaúszik az üveghez kukucskálni, hogy mi a pálya! *-*
Ugyanilyen kíváncsian odajön, ha egyszerűen csak rákoppintok az üvegre az ujjbegyemmel - akárhol is bújkált előtte. Oké, kis számító ő is, mert azt is tudja, hogy ilyenkor általában kajaosztás van, de azért nagyon kedves tőle. A nőstény és a dániók már nem ilyen érdeklődőek - és őszintén szólva az anci a legparanoidabb jellem mind közül. Ő állandó jelleggel elkommandózik valami láthatatlan helyre, ha épp nem az üvegen ténykedik.
 
 
A rejtélyes rövidzárlat (egy nőstény fejében)
 
Na de! A dániók már egy egészen más lapra tartoznak. Tény, hogy fürge kis halak, és életet visznek az akváriumba - bár számomra a Bettáim turbékolása is kellően gyönyörű és élvezetes látvány volt -; de az is tény, hogy ők sokkal zakkantabbak a többi halamnál.
Először az egyik narancssárga, dagadt dánió kattant be. Hisztérikusan tátogott, mintha folyamatosan mondaná a magáét, és bár betegségnek semmi különösebb tünetét nem lehetett rajta látni (és utólag kiderült, hogy valószínűsíthetően nőstény, azért olyan kis masszív), jobbnak láttam karanténba különíteni. Ugyanis mindenkit megcsípett, aki csak a közelébe merészelt férkőzni! A Bettáktól azért tartott, de máskülönben idegbeteg módjára süvített keresztül-kasul az akváriumon, mint valami önjelölt terminátor.
Az Akvarista kézikönyvben olvastam, hogy az agresszív halat el kell különíteni, hogy (mint valami rossz ovis) "gondolkodhasson egy kicsit azon, amit tett" - innen jött az ötlet. Szóval fogtam magam, és egy rövid monológba foglalt lelkifröccs után átcsobbantottam a négy lityós kényszerzárkába.
Másnap visszatettem a többi közé, de azt kell mondjam, nekem nem tűnt olyannak, mint aki megbánta volna bűneit.. sőt.
Bár.. végülis rejtély marad, mi volt a problémája, mert alig egy nap múlva végleg leszokott erről a csúnyaságról.
 
 
Pálcikasrác
 
Ez az eset konkrétan tegnap/tegnapelőtt történt, így nézzétek el nekem, hogy ugrom egy kicsit az időben. Megérkezett az anci, az akváriumom pedig felköltözött a nappaliból a szobámba.
A mostani helye sokkal naposabb helyen van - amit elsősorban a növény tud díjazni, mivel világításom még mindig nincs.
A vizet változatlanul a Haldoktor termékcsalád fekete kupakos fertőtlenítőjével kezelem a Sera Aquatan mellett, ugyanis ennek a noname márkás kis 100 forintos vacaknak a segítségével Berni nem pusztán kigyógyult a darakórból, de azóta el sem kapta.
Most viszont.. ki tudja, milyen okokból, az egyik dánióm fogyni kezdett. Eddig is volt egy feltűnően apró, narancssárga példányom, amiről azt hittem, hogy fogyatékos vagy valami egyéb gebasz van vele, de ő szerencsére visszagyarapodott.
Ehhez a pálcikává aszott zebrához foghatót viszont még nem igen láttam. A színe kifakult, mintha nyakonöntötték volna egy adag hígítóval, minek köszönhetően kiázott volna belőle a festék.. a feje beesett, egész koponyaalakú.. a farokúszóját összecsukott állapotban tartja, és idegesen, görcsösen lebeg egyhelyben - meg-megrándul néha, odébbsiklik, de alapvetően olyan, mint egy végsőkig elgyengült valaki.
Tegnap átraktam a kis akváriumba, hogy megpróbáljam, milyen hatással van rá a Bactopur, de semmi eredménnyel nem jártam. Azt hiszem, neki lassan vége..
 
Kiegészítés: Ez a kis pálcikává fogyott dánió tegnapelőtt éjjel fejreállt, aztán hajnalra el is pusztult.. Máig nem tudom, mi lehetett a baja.

3. blogbejegyzés
Versenyfutás a hasvízkórral - hajrá, Berni!

Ismét kénytelen vagyok kicsit kitekinteni a jelenbe ahelyett, hogy a múltban elkövetett kis hibáimat vagy kalandjaimat ecsetelgetném, ugyanis a mostani eset sokkalta megrázóbb volt, mint eddig bármi, amivel eddigi (rövidke) akvarisztikai pályafutásom során találkoztam.
 
Az utóbbi pár napban borzasztóan telenyomtam a fórumot aggódó hozzászólásokkal, és már-már szabályosan pánikolva kértem segítséget - nézzétek el nekem, hisz Berni a legelső halacskám, akiért ráadásul kemény két hetet dolgoztam, és.. nah. Az előző bejegyzésekből is kiderül, mennyire a szívemhez nőtt ez a kis kíváncsi Betta.
 
Egyik nap épp az akvárium körül ténykedtem - ahogy az általában már csak előfordul -, és 1.) azt vettem észre, hogy az én drága, püspöklila, türkiz csillámokkal pettyezett hímem bizony határozottan gömbölyödik. Anyu egy ideje már szóvátette, hogy szerinte túletetem a halakat, de tekintve, hogy kb. minden második napon adok nekik tápot, őszintén nem hittem, hogy ez lenne a probléma. Az a gond a Bettákkal, hogy bár nagyon nagynak és fenségesnek tűnnek a nagy felbontású digitális képeken, alapvetően mégis meglehetősen kicsi halakról van szó - ráadásul a sötétebb alapszínű példányokon nem is igen látszik, ha vöröses/halvány barnás foltok jelennek meg az állat bőrén.
Jó szemem van, erre különösen büszke is vagyok, de az akvárium eddig a nappali egy árnyékos zugában állt, és mivel nincs világítás, nem nagyon láttuk a halakat. Persze, kérdezhetnétek, hogy akkor minek tartom őket, ha nem látszanak? Hát azért, mert szeretem ezeket a kis dögöket, ráadásul anyunak van egy állítható nyakú olvasólámpája, és annak a fényénél tökéletesen jól látom őket, ha figyelni van kedvem.
Szóval Berni kb. úgy nézett ki, mint aki lenyelt egy szabályos üveggolyót. A pikkelyei egész enyhén elálltak a pocijától, de hát gondoltam, hogy itt a fórumon is számtalanszor említették már a Betták hízásra való hajlamát, így biztos nem lehet olyan nagy a gond.
 
Másnap felköltöztettem az akváriumot a szobámba, ahol - bár az algák miatt nem javallott - az ablakból érkező fény telibe kaphatja. A reluxával leárnyékolom, ha annyira tűz a nap, de máskülönben ennyi természetes fényt szükségesnek ítéltem a növény miatt. Na itt kezdődtek a gondok. Hülye voltam, tény. Így utólag, ahogy a szűrésről és szellőztetésről olvasgattam a neten, találtam olyan tiltásokat, mint például "Ne cseréld le egyszerre az egész vizet - soha!" - Hát nem megtettem? - "Ha mégis lecseréled, ne pucold ki ugyanazon a napon a szűrőt!" - Hát nem így csináltam? - "A halaknak túl nagy stressz ez a környezetváltozás." - Hát igen.. gondoltam, kicsit lejjebb veszem a hőmérsékletet, bár már nem tudom, milyen ostoba ötlet vezérelt. Azt hiszem az, hogy más csak akkor tartja a Bettáit 28°C körül, ha szaporítani akarja. Már mindegy, már késő.
A természetes fényben mindenesetre jobban láttam a halakat, és ekkor tűnt fel, hogy 2.) Berni pofácskáján, a szája alatt, és a hasa két oldalán is halvány, ködszerű, fehér foltok jelentek meg. Ismerem a halat, tudom, hogy egyöntetűen pirosnak kellett volna lennie mindenhol.. ráadásul mintha még kövérebb lett volna. Nem vészjóslóan, elvégre még mindig nem tűnt egyértelműen kórosnak a dolog, de a hasa kifakult, a pikkelyei pedig méginkább elálltak.
Ez volt az a pont, mikor komolyan keresgélni kezdtem a neten, és elborzadva láttam, hogy a hasvízkór produkál hasonló tüneteket. Annyit már eddig is tudtam, hogy ez a betegség halálos, és nem egy akvarista halacskáját átszellemítette már, tehát.. nagyon megijedtem. Még mindig nem vettem biztosra a dolgot, de itt, a fórumon akartam segítséget kérni. Ekkor készült az a bizonyos fotó, amin a vakunak hála minden egyes folt remekül látszik (Minden ifjú akvaristának ajánlom, hogy ha nem biztos egy apró méretű hal testén észlelt változások mibenlétében, akkor készítsen róla egy makró, vakus, nagy felbontású fotót, és nézze meg a számítógépe képernyőjén is!! Életmentő lehet! Pláne, hogy aztán a fotót elküldhetitek egy haldoktornak is, aki jó eséllyel segíthet, ha jó a kép.) - és ami mellesleg ma is látható a galériában.
 
Bernard elég stramm hal, de az utóbbi időben meglehetősen sok stressz érte. Elszenvedett és túlélt egy darakórt, uszonyrothadást kapott a heti teljes vízcseréktől (soha többet!!!), ráadásul az egészre rátettem egy lapáttal ezzel a költöztetéssel is. És igen, ekkortájt érkezett az anci, akinek bizony nem volt karanténban töltött ideje, hanem a zacskóból - a megfelelő terminális kölcsönhatás megtörténte után - azonnal az akváriumba is ment. Azt hiszem, a Bettám immunrendszere eddigre már épp eléggé kikészült ahhoz, hogy megkaphassa a hasvízkórt. A nőstényemen állandóvá vált a fekete csík, és az ő hasa is dagadni kezdett, de a pikkelyei nem álltak el. Érte nem aggódtam annyira..
 
Tehát a képet feltöltöttem a gépemre, és elhűlve láttam, hogy az az enyhe pikkelyborzolás bizony nem is olyan enyhe! A pofácskáján ködszerű, fehér foltok jelentek meg, körülötte 3.) barnás fekélyek látszanak a pikkelyein, és ezek a fekélyes kis sebek megtalálhatóak voltak az egész testén. Ez a képen is látszik. A hasa alul egészen fehéres színűre fakult, kétoldalra is kiterjedtek ezek a foltok, a pikkelyei borzasan álltak, a szemei dülledtebbek voltak a megszokottnál. Az úszói fokozatosan leépültek, míg végül a mellúszóiból kifogyott minden szín, és nem maradt ott más, csak valami áttetsző hártyaszerű valami.
Gondolom, titeket sem lep meg az, hogy a fórumon jóformán semmiféle segítséget nem kaptam, legalábbis időben nem. Voltak, akik nyugtatgattak, nekik ezúton is köszönöm, és azoknak is hálás vagyok, akik nem áltattak téves diagnózissal. Így aztán, bár feltöltöttem ide is a fotót, kénytelen voltam körbetelefonálni jópár állatorvost. Egyesek nem foglalkoztak halakkal, megint mások igen, csak épp nem értek rá, aztán végül a Haldokik topicban láttam, hogy az egyik akvarista Dr. Baska Ferencet ajánlja bajbajutott társának, mondván, hogy ez a férfi digitális fotóról is megmondja, mi lehet a halacska baja. Na több se kellett! Írtam neki egy mailt, csatoltam a fotót, és miután elküldtem, azonnal fel is hívtam, hogy tudjon róla, sürgős üzenete érkezett.
Sajnos csak másnap tudta megnézni, de hogy addig se legyek tétlen, Baktopurt adtam a halaknak a közös medencébe - mivel ennek a papírjára rá volt írva, hogy hasvízkórra is különösen jó.
Eztán elszaladtam a kisállatkereskedésbe, az egyik kisebbikbe, ahol tudom a srácról, hogy érti a dolgát, és ő ajánlott valamit, de abból épp nem volt neki.. azt hiszem, ez is a formit volt, amit később a nagyobb kereskedésből be is szereztem. Mivel még mindig makacsul tagadtam, hogy a Bettám hasvízkóros lehet, a tünetek alapján megkérdeztem, hogy nem lehetséges-e, hogy az úszórothadás és a foltok miatt borzolja fel a pikkelyeit. Mivel lehetségesnek tartotta, adott egy flaska metilénkéket, amit itthon beadtam a vízbe a Baktopur mellé. Mondanom sem kell, semmit sem használt.
 
Másnap egész nap úgy pörögtem, mint aki megvadult, oldalakat böngésztem, könyveket olvastam, 4.) Berni pedig kezdett belassulni ugyan, de sosem hagyta igazán el magát! Ez volt az egyik legnehezebb nap. Amíg nem figyeltem oda rá, végig az akvárium hátsó részében, a talajhoz közel időzött, és csak levegőért úszott fel a felszínre - máskülönben ha megálltam az akvárium előtt, előjött a kis búvóhelyéről és kíváncsian odalebegett a frontüveghez. Az én kis hősöm..! 5.) Enni sajnos nem nagyon akart.
Csináltam tükörpróbát, hogy teszteljem, mennyire aktív még, hiszen a nőstényét már egyáltalán nem űzte, és a habfészeképítés is elmaradt. A tükörre jól reagált, mint mindig. Ez azért reményt adott.
Este nyolc körül érkezett meg a válaszmail a dokitól, hogy a gyanúm sajnos beigazolódott, és ez bizony hasvízkór. A Baktopuros kezelést jónak titulálta, bár - hát igen, olvastam a korábbi hozzászólásokat - én is aggódtam, hogy nem lesz elég hatásos. Azt is olvastam, hogy a Baktopur Direct nagyon durva, és őszintén szólva azt nem akartam megkockáztatni.
Mivel a kereskedés 21-ig volt nyitva, még elszaladtam, hogy megérdeklődjem, mit kell ilyenkor csinálni, és kiderítsem, mi lehetett az a szer, amit a másik eladó ajánlott, de nem tudott adni. Legnagyobb megkönnyebbülésemre az a lány volt bent, aki már számtalanszor kisegített a hülye bajaimból, és most is határozottan válaszolgatott. A probléma hallatán az első megnyilvánulása egy fintor és egy szisszenés volt, de mondtam neki, hogy annyira még nem hatalmasodott el a halon a kór, mivel délután környékén (talán a Baktopurtól?..) már udvarolgatott is egy sort, és máskülönben koordináltan és jól úszik.
Erre kicsit ő is megnyugodott, és elmondta, hogy az egyik gurámijának nem is olyan rég szintén hasvízkórja volt, de kigyógyult belőle. "Én formitot vittem neki. Az.. ha jól emlékszem, akkor a lila papíros.. Csak nem biztos, hogy van. Áh.. na várj." - nekiállt kotorászni a Haldoktor készítményekkel teli dobozban, és hatalmas szerencsémre talált egyetlen egy darab lilát! Az idegtől hatalamasat sóhajtottam, és már épp kezdtem volna hálálkodni és megnyugodni, mikor elkomorult az arca. Ő közben a papírt böngészte. "Hát ezt nem értem.. nincs rajta. Na várj.. tuti, hogy a lila volt. Eskü, hogy azt vittem, emlékszem, mert mikor kiírtam papírra, hogy ilyet hozzanak, furmitnak írtam.." - újra és újra átolvasta, aztán kicsit remegő kézzel lecsapta elém a pultra. "A lila jó lesz. Nekem lehozta. Nincs ráírva, de ezer, hogy ez volt az! Szerintem vidd el."
 
Elvittem, beöntöttem a vízbe, és kissé gyomorgörcsösen feküdtem le aludni.
Másnap reggel aztán lássatok csodát, Berni megkopott, rövidke úszóinak fehér fégébe visszatért a szín, és sokkal, de sokkal hosszabbak is voltak, mint előző este!
 
Eddig tehát a recept  (CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE!):
1. nap: 22 csepp Baktopur / 20 liter (mellé esetleg metilénkék, bár ez nem tudom, mennyit használt)
2. nap: formit (a medencébe való adag)
3. nap: 22 csepp Baktopur / 20 liter (+ malachit zöld - fél adag)
4. nap: kb. 30%-os vízcsere, aztán formit (néhány csepp, csak a roncsolt úszók további gyógyulása miatt)
5. nap: (holnap) átszűröm az egész vizet aktív szénnel.
 
A szűrőm folyamatosan megy, mivel nekem ez maga a levegőztető is, és a jó szellőzés kitétel volt. A baktériumok miatt nem aggódom, majd újraképződnek.. A hőmérsékletet felcsavartam 30°C-ra.
 
Berni hasa szépen leapadt, a színe is sokkal szebb, és a nőstényemről is elmúlt a puffadás. Ma már nagyon élénk a szentem, udvarolgat, a kis királylány pedig eszméletlen gyönyörű csíkokkal válaszol neki!
 
Úgy tűnik, sikerült legyűrni ezt a kórt. Ezúton is köszönöm minden közreműködőnek!

4. blogbejegyzés
Kezdet

1-2 hónappal ezelőtt fejembe vettem, hogy ismét elkezdek foglalkozni akvarisztikával, ugyanis üresnek éreztem a szobámat. Régebben több évig volt egy 50L-es aksim, sokféle hallal, de meguntam, és kölcsönadtam egy akkori osztálytársamnak. Most visszakértem, de nem volt a legjobb állapotban (sarkok letörve, foltos, stb), így aztán elvetettem a használatát. Pont kapóra jött, hogy egy barkácsáruház kínálatában találtam egy szettet: szintén  50L-es aksi, tető, világítás, szűrő, fűtő. Árban így együtt azt gondoltam megéri azt a ~20ezer forintot.
 
(Megnéztem a ~96 litereset is, de arra jutottam, hogy annak nem lenne elég a hely, amit az aksra szántam. Most így utólag megnézve mégis, mindegy.)
 
Szóval megvettem, vettem neki egy polcot is, hazahoztam őket, összeraktam mindkettőt, nagyon jól mutatott. Feltöltöttem vízzel, tesztelés céljára, hogy nem ereszt-e valahol. Szerencsére nem.
Pár nap múlva megvettem a kedvenc szakkereskedésemben a sötétszínű talajt, ami fölött a neonhalak jól mutatnak majd, illetve növényeket (ebből még kell majd). A talajt a kimosása után betettem az aksiba, feltöltöttem ismét vízzel, minimálisan lett csak zavaros. Szűrő be, bekapcs, álljon be a víz.
 
Cirka egy hét múlva vettem 4 páncélosharcsát. Akkor derült ki, hogy a belső szűrő, ami a csomagban volt (eheim), nem épp a legmegfelelőbb egy ekkora akváriumba. Ugyanis még legkisebb fokozaton is akkora vízáramlást keltett, amit az egyik harcsa nem bírt elviselni. Kicseréltem a szűrőt a régire, amit a másik akváriumban használtam, igaz így elvesztek az esetlegesen kialakult bacitelepek (mivel különböző méretűek, így a szűrőanyagot nem tudtam áttenni), de legalább nem nyírta ki a halakat, a 3 harcsa azóta is megvan, igaz most kicsit kedvetlenek, de erről majd később.
 
Így a harcsákkal is ment egy hetet az aksi, hogy kiderüljön, ha valami hatalmas hiba lenne. Szerencsére nem volt. Aztán vettem kezdésnek 4 neonhalat, szintén hogy ellenőrizzem, nekik is megfelel-e az aksi - még egy hét teszt. Megvoltak. Utána vettem még 7 neont, ha már rajhalak, hát legyenek azok.
Közülük csak egy gyengült le a telepítés után, letöredeztek az úszói, félrevonult, nem volt jó passzban. Enni azért evett. Metilénkékkel próbáltam kezelgetni, mert konkrét betegséget nem tudtam megállapítani, rendbe is jött úgy tűnt.
Aztán nem olyan rég, pár napja, minden előjel nélkül rosszul lett egy neonom, sajnos nem tudom megállapítani, hogy ugyanaz volt-e, szerintem nem (80%). Felfúvódott, tátogott, víz tetején úszkált, már amennyire, kézzel is meg lehetett volna fogni. Hamar elhullott. Sajnos külső tüneteket rajta sem láttam.
Nem sokkal ezután láttam, hogy egyik halacskám vakarózik a tereptárgyakon. Na mondom darakór, nagyszerű :( . Tegnap este megkezdtem a kezelést, benyomtam az akiba egy adag malachit zöldet, mert az volt itthon azok közül, ami jó darára. Közben 30 Cesiusra melegítettem a vizet.
Most a neonokon semmi különöset nem veszek észre, vakarózást se, igaz azt tegnap sem már, csak jobbnak láttam biztosra menni, a harcsák viszont kicsit inaktívak, remélem nem lesz semmi bajuk.
Ma éjszaka a telefonom fényénél szerintem volt szerencsém megfigyelni a darakór kifejlett parazitáit. Apró fehér kis izék úszkáltak/ugráltak a teló fényében, az aksi üvegénél, illetve rajta. Nem láttam sokat, de akkor sem túl bizalomgerjesztő, hogy a gyógyszer benyomása után ilyen aktívak.
Hát most itt tartok, 3 harcsa és 10 neon. Várom, h mi lesz velük.
Pénteken 1/3 vízcsere.
 
Ha valaki olvassa ezt a postot, akkor elláthatna pár hasznos tanáccsal, ha van neki, biztos vagyok benne.

5. blogbejegyzés
Oszvátka halála/ Infók a \"Lyukak a fejen\" betegségről

Gyászjelentés                          Kelt: 2009.III.15-én
  Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a mai nappal Oszvátkát, az egyik nálunk született platty-t kénytelenek voltunk evakuálni olyan indokkal, hogy Lyukak a fejen* betegsége  volt. Az utolsó útjára 10:00-kor kísértük el. Mostanpa már az örök korallzátonyon szaladgál az eleség után.
 
Félre téve a tréfát tényleg meghalt az első halunk, aki nálunk született és megélt majd' fél évet. Az egyedül maradt Platty-nk nek nemsokára új párt választunk...
__________________________________
*:Nehezen és ritkán gyógyítható, parazita által okozott betegség. További infók:
 
Lyukak a fejen
 
Ez a betegség főleg az édesvizekben élő Cichlidae-ket, bölcsőszájú halakat és labirinthalakat, pl. a diszkoszhalakat, a gurámikat. és a tengeri halakat támadja meg. Nagyon nehéz gyógyítani.
 
A tünetek: A betegség kezdetén a halak enyhén apátiásak. Keveset esznek, kimerültek, s az akvárium valamelyik zugába bújnak. Egy könynyű fehér fátyol is mutatkozhat már a fejükön. Amikor aztán a betegség kifejlődik, kis lyukak keletkeznek a fejükön, melyek idővel egyre nőnek és elég nagy véres sebek keletkeznek belőlük.
 
Az okok: A fertőzést a Hexamiták rendjébe tartozó egysejtű parazita okozza, mely általában kisebb bélsérülésekért felelős, de különleges környezetbe kerülve félelmetessé válik és lyukakat fúr a halak fejébe.
 
Kezelés: Sajnos ritkán eredményes. Az akvarisztikai szaküzletekben mindig ajánlanak új gyógyszereket, de általában máig is a dimetridazolt és a metronidazolt szokták használni. Ezeket állatorvosnak kell felírnia. A kezelés sokáig tart és elég bizonytalan a kimenetele. Ha mégis van gyógyulás, gyakori a visszaesés.
 
 

6. blogbejegyzés
Natural born killer

Eddig nem vitt rá a lélek, hogy blogot vezessek, de ezt a történetet meg kell osztanom veletek.
Mint ahogy a profilomnál láthatjátok, afrikai sügereket, azon belül malawi tavi "mbuna" csoportba tartozókat tartok. Már többször forgattak a halacsok, amit sikeresen ki is köptettünk feleségem segítségével. Mindig nagy örömmel nevelgettük a picikéket aztán fájó szívvel váltunk el tőlük. A tegnapi nap is be volt jelölve már előre a naptárban, bizony köptetni kell. Szinte már rutinszerűen pakoltam ki a cirka 30kg követ, bújkálót meg mindent ami akadályoz a boldog kismamák befogásában. Ezen a napon kettő yellow és egy hongi volt kiszemelve, és viszonylag könnyen túl is estünk a számomra mindig kinzásnak tűnő műveleten. Fél órán belül már ott úszkáltak a kis ivadékok az akvárium szélére akasztott nevelő ketrecben.Számszerüleg 36db yellow és 12 db hongi. Pár napig itt szoktam hagyni őket, aztán át szoktak kerülni egy nekik fenntartott medencébe. Este büszkeséggel a szívünkben tértünk nyugovóra. Idáig volt szép a történet.
 Reggel kopognak az ajtón... Egyszem anyósom... Jöjjek gyorsan baj van. Kilépek a nappaliba, ránézek az akváriumra.. Az alfa hím yellow bent a nevelő ketrecben. Ivadék egy szál se. Kiveszem a kezemmel, mérgemben átfut az agyamon hogy kitekerem a nyakát...Persze nem teszem és úszik is tovább a nagy vízben. Átvizsgálva a medencét kiderül, 4 yellow megúszta a "sorozatgyilkos" ténykedését.
Nem fér a fejembe, hogyan tudott beleugrani a ketrecbe ez a rafinált kis bestia. Becslésem szerint legalább 5 cm-el a víz felszine fölé kellett ugornia, úgy, hogy közben jó helyre is kellett visszaérkeznie. Ez örök talány marad, de egy leckével okosabb lettem...
 
 

7. blogbejegyzés
Sziasztok

Sziasztok.
 
Ma tettem fel képeket a Rákokról,remélem jól láthatóak.
Az egyik Törpe tarisznyám épp ma vedlett,nagyon érdekes a vedlésük,a páncéljuk teljes egészben megmarad,raktam fel képet a megmaradt egész páncélokról.
 
Pár jó tanács a tartásukkal kapcsolatban.
 
Nekem azt mondták,hogy nagyon nehéz a tartásuk,és kényesek mindenre ( a boltban még is 1 cm vizben voltak,se szürő,se fütő,kiszáradva a páncéljuk teteje,és ök mondták,hogy kényesek,nos ezta nemtörödömséget egy élölény sem élné túl,nem is élték túl azok amelyikek ott maradtak ),ennek ellenére nem kényesek annyira,én nem vettem észre.
 
Nálam min. 15 cm víz van rajtuk,hisz kétéltűek víz alatt és felett is jól érzik magukat.
A víz (csapvíz ) csak egy általános fertőtlenitést kap semmi többet,26 fokot tartok nekik,így érzik jól magukat.
A hímet úgy lehet megkülömböztetni,nagyobb az ollója és két részből ál a haspáncélja.
Kettőt érdemes tartani ( egy párt ) ,mert nekem  két hím van és amit pár nappal később hoztam azt párzáskor kergeti a másik,hiába nagyobb a másik.
Sok buvóhely kell nekik,mert félénkek általában.
Szeretik az élő halat ( fagyasztott halat is vettem nekik de nem kellett nekik ),sajna nálam is pár páncélost elfogyasztottak,salátalevelet ( be kell áztatni egy nappal korábban,mielőtt odadnád nekik ),vitacsipszet.
Nővényt nem érdemes az akváriumukba rakni,mert szétszedik.
Most ennyi,még folytatom.

8. blogbejegyzés
Nano tengeri akvárium

Jojo nano akváriumának története.
 
 
 
* A történet úgy indult, (csak a megértés végett), hogy anno, egy barátom megkért, hogy rendezzek be neki egy tengeri akváriumot, melynek gondozását is rám bízná a kezdetekben. Úgy gondolta, hogy a kezelését és ápolását szemmel kíséri, és a későbbiekben Ő fogja végezni. De miután átvette tőlem a gondozást, munkája és lakáscsere miatt egyre jobban elhanyagolta, majd egy idő után telefonált, hogy egy ideig nem tudnám-e a lakásomban elhelyezni. Mivel a konyhám még viszonylag üres volt ezért vállaltam sőt még örültem is neki, a konyha dísze volt (megjegyzem még stílusban is „ment” a konyha berendezéséhez ezért a nejemnek sem volt ellenére). Kb. fél év után közölte, hogy most már kész a lakás és az akvárium helye is elkészült. Viszont a tengeri akvárium helyett sügéres akváriumot szeretne. Arra gondolt, hogy ha én berendezem neki, munkadíjként nekem adná az élőköveket és a halakat, 1-1 db. bohóchalat, és kék-sárgafarkú sügért és 1-2 kisebb felszerelés tárgyat. Miután volt egy megérzésem, hogy előbb utóbb megunja őket már előre elkészítettem a helyüket, egy kisebb akváriumot. Mivel egyenlőre csak „halas” akváriumot szerettem volna csak egy általam készített korallzúzalékkal töltött külső szűrő végezte a szűrést és egy belső keringtető pumpa melyre egy szivacs volt húzva.
 
Itt már berendezve, pár adriai viaszrózsával:
 
 
 
 
 
 
 
http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/20090112184329100_0825_1.jpg
 
 
 
 
 
 
* Ezután eltelt néhány év az akvárium a két hallal probléma mentesen működött. Mivel én is folyamatosan házépítés, és lakásfelújítás alatt voltam, az anyagiak szűkében nem tudtam az akváriummal sokat foglalkozni. Meg kell jegyeznem az alábbiakban , hogy később érthetővé váljon, hogy miért döntöttem a végleges „Nano” akvárium mellet: Édesvízi akváriumom is volt ezzel egy időben, melyet látván egy ismerősöm felajánlotta, hogy ad egy hátteret bele.(persze némi pénzért)Mivel abban az időben még csak elvétve lehetett műgyantás hátteret kapni és ez ráadásul fél áron is volt, ezért nem tudtam ellenállni a csábításnak és átvettem tőle. Bár volt egy kis aggályom a méreteivel szemben, mivel csak 80X35 cm-es volt. Az aggályom onnan fakadt, hogy a nappalim pont elkészült és ott az volt a terv, hogy a Tv középen lesz, és a két oldalán lenne egy édesvízi és egy tengeri akvárium. Igen ám, de a két akváriumnak egyformának kellene lenni, mivel itt a szimmetria döntő lenne a lakás szempontjából. Ez a méret elég kicsi egy tengeri akváriumnak, de a nejem hallgatván a morfondírozásomat kijelentette, hogy az tökéletes lesz, ne is álmodjak nagyobbról.(pedig az udvaron a mai napig ott fetreng egy 240 literes, fúrt aksi mely valaha tengeriként üzemelt.) Tehát készítettem az édesvízi akváriummal megegyező méretű akváriumot. A méretek :78x40x 24 cm(hossz-magas –mély)Mivel a szűrés maradt a régi, egy csepegtető szűrővel, és egy kis Sander picolo fehérjelehabolóval kiegészítve, így a költöztetés simán lezajlott, csak a világítás módosult. Az akvárium fölé T8 2 db Sera Blue Sky Royal 18W (60 cm.) és 1 Osram blue 18W (60 cm.) cső került. Az akvárium így üzemelt közel két évig, mikor a net-en rábukkantam egy cikkre a „Korallszirtes akvárium”fórumán ” Nano-akvárium” címmel. http://www.korallszirtes-akvarium.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=48&mode=&order=0&thold=0
Itt már gyülnek az állatok:
 http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/100_2922.jpg
 
 
 
 
 
 
* Mivel már régóta vágytam egy „sps” korallos akváriumra, ezért úgy gondoltam, hogy belevágok. A cikk szerint a szűrés alapja egy külső „vödrös” szűrő melyben removerek vannak, a fehérjelehaboló felesleges. További követelmény a jó minőségű élőkő és a vízcserék, és a jó világítás. A régi fénycsöveket lecseréltem illetve kiegészítettem néhány új fénycsővel mivel a régiek nem volt alkalmasak korallok tartására az Osram blau cső kivételével. A pluszban felszerelt csövek:1 db.JBL.Solar marin day, 1 db Hagen Power Glo.Vásároltam egy Sera fil 900 külső szűrőt amelyben Sera aktív szenet, JBL.Bio NitratEx-et, JBL.PhosEx-et és Tetra Nitrat minust helyeztem el. Ezzel egyidőben a meglévő élőköveket (melyek nem bizonyultak jónak, a szűrőhatásuk nem volt megfelelő, mindig volt egy kisebb-nagyobb algásodás, ami persze a csapvízzel és ioncserélt vízel történő vízcseréknek és utántöltéseknek is köszönhető volt) lecseréltem frissen vásároltakra.A vízcseréknél GroTech sót használtam, nyomelemeket adagoltam, Red Sea Greent, Kalzium+3-at, Sera Marinvit-et (ez a marinvit adagolás hiba volt, az előírt mennyiség felénél is kevesebb adagolásnál a korallok nem nyíltak ki rendesen, a víz algásodni kezdett, ezért ezt hamar abbahagytam). A vízcseréket már osmovíz-el (persze só hozzáadásával) és a vízpótlást is osmovízzel csináltam. A javulás látványos lett, az algásodás kezdett megszűnni, a mészkőalgák növekedésnek indultak. Lassan elkezdtem a korallok betelepítését is a Fórumtársak felajánlásával ( köszönet nekik !!) lassan kezdett megtelni az akvárium. A világításon megint javítottam, vettem 2db. T5 24W-os AquaLight 10000K-es és 1 db. T5 24W-os kék AquaLight csöveket, és tükörből egy trapéz profilú armatúrát készítettem hozzá. Ez a 3 cső bőven helyettesítette az eddigi világítást, a korallok ezt meg is hálálták.
Itt kezdődik a három fajta xénia inváziója:
 
 
 http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/100_4678.jpg
 
 
 
* Mivel nem akartam azonnal kőkorallokat tartani úgy gondoltam, hogy egyenlőre a lágykorallokkal kezdem, majd később az „lps” korallok jönnek, végül az”sps” korallok. A xéniák csapásszerűen kezdtek szaporodni, a többi gomba-kehely és ujjas korall rohamos növekedésnek és osztódásnak indult. 7-8 hónap alatt már annyi kis xénia és nagy bőrkorall lett, hogy már cserélgetni és elajándékozni is tudtam.Az örömömbe egy kis üröm is vegyült, mert a szűrőben lévő removerek (aktívszén, foszfát-szilikát elvonók) 5 havonkénti cseréje drága volt, és macerás, ezért 2008 május elején úgy döntöttem, hogy átállok a „berlini rendszerre” és beüzemelek egy alsó technikai tartályt, a tartó akváriumot megfúratom és persze egy kicsivel nagyobbra csinálom, de csak annyival, hogy ne legyen szembetűnően nagyobb a szoba másik falánál lévő akváriumnál. Az akvárium mérete:77x42x24 cm.
* Mivel üvegem az volt tartalékban, ez a fúrást kivéve nem került sokba, a 2 db 22 mm-es furat 1200 Ft volt. A korábbiakból tanulva, miszerint az egyenes falú lefolyócsöveknél előfordulhat a vízcsobogás zavaró hangja, meg a tartályba érkezésnél is, ezért úgy döntöttem, hogy a villanyszerelésnél használatos gégecsövekkel és könyökidomokkal oldom meg. Mivel szeretem a biztonságot ezért furattam meg két helyen az aksit, a hátsó üveglapon a felső szélétől számítva 3.5 cm-re, a két oldallaptól 10-10 cm-re. Itt számítottam arra, hogy ha sikerűl egy kis Wavemakert beszereznem vagy csinálnom akkor legyen hely a hullámtérnek, ezért a vízszint az üveg tetejétől kb. 4 cm-rel lejebb van. A 20 mm átmérőjű gégecsövek és a könyök idomok nem az egyszerűbb minőségűek, mert tartottam a sós víz által okozott elöregedéstől, az esetleges megmaródásoktól. A 3 m cső és a 3 könyök 3600 Ft volt (dobtam is egy hátast, mert nem számítottam, hogy ennyi lesz, de mindenféleképpen jobb anyagból akartam, nem akarom eláztatni a lakást). Viszont jobb lett mint amit vártam, annyira nincs hangja a 2 oldalon lefolyó víznek. Igaz, hogy az ilyen kis mennyiségű lefolyó víznek nem is illik hangosan csobogni…. A felnyomópumpa először egy Hydor Seltz 20-as 14W-os 700 l/h teljesítményű pumpa volt. Ez 8 hónap után zörögni kezdett, mert nem bírta a 10 mm-es felnyomó cső általi leszűkítés miatti terhelést. Mihelyst a csövet kicseréltem 16 mm-es szilikoncsőre, megszünt a zörgés, viszont túl sok volt a felnyomott víz mennyisége. Ha a pumpát szabályoztam le vagy fent a befolyó víznél szűkítettem le a cső keresztmetszetét azonnal zörögni kezdett a pumpa. Jelenleg egy Evolution Astro 1000 l/h 12 W-os pumpa van, ami teljesítményben fogyasztásban és árban is veri a Hydort, alul felül bőségesen lefojtva, zörgésmentesen. (Viszont egy kis hibát elkövettem vele szemben mert amikor még nem zörgött a Hydor, ezen az Astro-n egy kis tuningot csináltam, alul az elzáró kis propeller lapátszerűségeket átfúrtam de oly módon, hogy most szinte nem is lehet szabályozni, a teljesítmény nagyon megnőtt, sőt túlságosan is. Az ötletet a You Tube-ról vettem.) Mivel ez a pumpa kb 3 hete megy és referenciám sincs róla, nem tudom, hogy mit fog bírni.
* Az akvárium világításán is javítottam ismét, egy aluminium csatorna darabot felpolíroztam reflektori minőségre, és 2 db T5 24 W-os ATI Aqua Blue Special-t és 1 db T5 24 W-os Sylvania Coral blue-t rektam bele. Mivel a gyári előtéteket én drágának tartom, ezért a gyári energiatakarékos kompakt izzókból kiszerelt előtétekkel hajtom meg, a csöveket egyenként. Ezeknek az ára töredéke a gyári előtéteknek, bár a szétszedésük és összekötésük egy kis óvatosságot és szakszerűséget igényel, tehát csak az vágjon bele aki jártas a villanyszerelésben, és egy kis kézügyességgel rendelkezik!! Egy idő után az egyik fehér ATI csövet kicseréltem egy T5 24 W-os 18.000 K-es Hagen Power Glo-ra. Ez a cső kicsit rózsaszínűbb mint az ATI-k de van olyan jó. A korallok nem reagáltak rosszul a cserére sőt egy kicsit jobban nőttek de ez nem biztos, hogy a cső csere miatt van mert úgy veszem észre, hogy az akvárium összképében egyre csak javul.
* Az alsó technikai tartály 45 literes, 5 rekeszből áll, a nettó víz kb. 30 liter. Az első rekeszbe érkezik a víz közvetlenül ahol egy Tunze 9002-es Nano Doc Skimmer van. Ez a tartály egyben ülepítő tartály is. Utána a víz átfolyik egy másik kis rekeszbe, ez amolyan pót ülepítő. Ebből a rekeszből egy szűrőszivacson keresztül átfolyik a víz egy szintén kis rekeszbe, melyben aragonit van és néha removerek vannak. Innen megint egy aragonitos tartályba folyik, majd az 5. felnyomórekeszbe.
* A keringtetés egy Hydor korallia nano 900 l/h és egy Hydor power 650 l/h szivattyúval van megoldva plusz a felnyomópumpából érkező kb 100 l/h víz.
* Az élőkövek mennyisége kb. 10 kg, a talaj kb. 1-2 mm-es aragonit. Alul a kövek alatt illetve mögött nincs becsövezés, de az akvárium hosszában lent hátul egy cső van elhelyezve mely ki van furkálva, hogy a visszatérő víz itt is megoldja a keringtetést. Ez ugyan még nem működik(mert a Hydor felnyomó nem bírta ) de egy 15 perces átalakítással majd megoldom.
* A két keringtető egymással szemben van, nagyrészt az első üveglapra irányítva, így nincs csak egy oldalról érkező áramlás, valamelyest kavarog a víz. Az áramlást elegendőnek tartom ha ráirányítom a korallokra akkor becsukódnak, a lágykorallok nem szeretik a nagy áramlást.
* Az általam tartott korallok: Sarcophytonok, Synulairák, Clavuláriák, Pachiclavuláriák,
Lythophytonok, Cladiella, és Lapanemonák, Zooanhusok, Parazooanthusok több faja.
 
* Meg kell jegyeznem, hogy az állományom 70 % kapott szerzemény volt 1-5 cm közötti kis „cafat”, de mára már mind sokat nőtt van amelyik 5 cm-ből most 25 cm-es átmérőjű.
 
Itt kezdi a mészkőalgatömeg Barbie babává tenni az aksit:
 
 http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/102_4196_1.jpg
 
 
* Tehát van egy „kis átka” a nanóknak, ha jól érzik magukat a korallok, akkor az amúgy is nagyra növő fajok 1-2 éven belül kinövik a helyüket és rendezhetjük át az akváriumot. Tehát még az elején el kell döntenünk, hogy milyen fajokat telepítünk. Mentségemre szolgáljon, hogy: 1-- tudtam, hogy sps. korallokat akarok a későbbiekben tartani, és eladom-elajándékozom a gyűjteményt, --2:nagyon sokat ingyen kaptam, és ugye „ajándék lónak ne nézd a fogát” de tanulni, megfigyelni, tapasztalatokat szerezni nagyon is jók a lágykorallok. Itt meg lehet tanulni, hogy milyen nyomelemekre, hogy reagálnak az állatok, mit, mikor és hogyan adagoljunk bármit. Gyorsan következnek be a negatív változások ezért hamar le is amortizálhatjuk néhány óra vagy nap alatt több éves munkánkat. Nekem már 2x majdnem sikerült, az egyik esetben a hátsó üvegfalról lekapartam a ránőtt mészkőalgákat melyek már majdnem összefüggő telepet alkottak mert zavart, hogy olyan az aksi hátfala mint a „Barbie” szoba, minden rózsaszín volt. Néhány órán belül sok korall összehúzódott, több hét volt mire kiderült, hogy mi okozta a hibát, és több mint egy hónap volt mire rendbejöttek a korallok. Itt meg kell jegyeznem, hogy volt több korall amelyiket nem viselte meg az eset, fejlődött továbbra is. A megoldást találgatások előzték, meg a fórumtársak szerint a lekapart mészkőalgák az áramlás miatt szerteszóródtak a kövek között és ott új telepet kezdtek növeszteni. Ennek következtében a vízből akkora mennyiségű kalciumot vontak el ami már veszélyeztette az összes élőlényt. Az igaz, hogy a mészkőalga telepek növekedése nem órákon belül történt, de a lekaparás után mégis felborult az egyensúly. A másik verzió szerint a nagy tömegű fejlődésnek indult lágykorallok a szkleritek növekedéséhez sok Ca-t használnak fel és pont most következett be az az állapot amikor vészesen megcsappant a víz Ca tartalma. Plusz még hozzáadódott a háttér lekaparása. A másik eset nemrég történt, egy kb 10 literes vízcsere (mindig 5 litert szoktam hetente). Minden, hangsúlyozom: minden ugyanúgy történt a kétszeres mennyiségű víz kivételével, mint azelőtt de a hatás drámai volt. Több korall összehúzódott hetekig csak ímmel-ámmal nyíltak ki, a cladiella és a synularia néhány példánya órákon belül összehúzódott és másnap mindegyik elkezdett oszlódni, folyni. Minden példány fele lepusztult, két hónap kellett, mire elkezdtek ismét szépen nőni (megjegyzem a cladella szebb lett mint volt). A mai napig nem tudom mi történhetett. Néhány citromsárga és fehér szivacstelep is megjelent az utóbbi időben bár van olyan szürke amit én telepítettem be ez is nő és osztódik. Akaratomon kívül behurcoltam néhány üvegrózsát amely, ha nem kontrollálom szépen elszaporodik. Eme harcban segít a „AquaLight glassrosen stop”. Próbáltam Tropic Marin üvegrózsa írtót is alkalmazni de körülményes és nekem hatástalan volt.
Nemsokára kezdődik az átalakítás:
 
 http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/100_4658.jpg
 
 
 
 
* Mindennapi teendőim közé tartozik (általában reggel történik) a Ca és Mg pótlására szánt „Carib Sea aragaMilch amely nekem bevált. Túladagolni nem lehet, ha kétszeres mennyiséget adagolok (ezt csak szándékosan lehet) akkor sem történik semmi, a korallokat nem zavarja. A Ca szintet kb. 425 mg/l-en a Mg szintet kb 1270 mg/l-en tartja. Persze előfordulnak kisebb nagyobb változások. Ezzel egy időben a „Reef Star Jod mix-et adagolok a lágykorallok fejlődéséhez. Havonta adagolot Red Sea Coral Trace-t és Buff-ot aminek nem látom se kárát se hasznát, de mivel már megvan ne vesszen kárba. Sajnos a kezdetekben beleestem abba a hibába, hogy összevásároltam mindent, hogy hátha kell, de rengeteget megspórolhattam volna ha ezt nem teszem. Kb 3 hete elkezdtem adagolni naponta egy cseppet a „Reef Star aminos”-ból amelytől egy kicsivel jobban érzik magukat a korallok.
* A vízcseréknél Red Sea Corall Pro-t használok ez bevált. Bár ezt megelőzően GroTech sót használtam, ( csak ott külön kell adagolni a szett-ben lévő Ca-t és Mg-t) az sem volt rossz. A sósürűség 1.023, a víz hőmérséklete 26 fok, a ph 8 (ezt valamilyen oknál fogva soha nem tudom 8,2-re feltornázni bármit adagolok ezen még változtatni kell) a kh-8. Nitrát nem mérhető. Sajnos az utóbbi hónapokban a nem túl jó (vásárolt) osmóvíz miatt megnőtt a víz szilikát és foszfát tartalma, ezért most beszereztem, egy Ruwal aquapro 190 l/h teljesítményű RO készüléket. A víz utánpótlása saját készítésű automatikával működik, a napi vízpótlás kb fél liter. A kevés vízutánpótlás azért van mert az akvárium egy zárt un. sapka tetővel van megoldva, egyrészt a párolgás megakadályozása, és a halak kiugrálása végett és végül azért mert a szemem nagyon fényérzékeny tehát a felfüggesztett halogénvilágítás szóba sem jöhet. Pedig amennyi a fénycsövek fogyasztása, már bőven beleférne a”keretbe” egy 70 W-os halogén ami lehet, hogy alkalmasabb lenne az „sps” korallokhoz.
 
* A világítás kb 1 hónapja megint át lett alakítva, mert közeledik az az időszak amikor már átváltok a lágykorallok után az „lps” korallokra. Az átalakítás: szintén egy 33-as alu csatorna un. M (bár abszolút nem ilyen, nem is tudom miért nevezik így, inkább egy dupla trapézra hasonlít) alakra meghajlítva, felfényesítve, ez egyben a reflektor és a tartórész is. Erre csavaroztam fel a sima T5 foglalatokat (nem páramentesek). Mivel nemrég jelent meg a piacon a megszokott hosszúságú T5 szabványoktól eltérő Juwel HighLight csövek családja, ezért úgy gondoltam, hogy ez alkalmasabb lenne a mostani csövek helyett, mivel ezek pont végig érik az akváriumot. Ezekből nekem a T5 35 W-os 749 mm-es hosszúságú lett a megfelelő ezért vettem egy J.HL. marin 15.000 K-es és egy kék csövet. Egyenlőre próbaképp vettem őket de úgy érzem beváltak, ezért megrendelem a többit is. A világítás időtartama: a kék színű 10 h-tól 22 h-ig a fehér csövek 11 h-tól 21 h-ig működnek.
 
Minden növésben és osztódásban:
 http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/100_6038.jpg
 
 
 
 
* Az akváriummal kapcsolatosan a következőket tapasztaltam: a kis vízmennyiség miatt nagyon érzékeny a negatív hirtelen változásokra, és hirtelen is reagál (persze a pozitív változásokra nem annyira…). Amikor valamit adagolunk a vízhez vagy változtatunk az akváriumon, mindig csak egy valamit tegyünk mert ha beáll valami változás (akár negatív-pozitív) nem fogjuk tudni, hogy mitől romlott v. javult az aksi állapota. Én több ilyen hibát is elkövettem, de szerencsére többnyire jó irányba indultak el a dolgok.
* A Tunze 9002 fehérjelehabolóval kapcsolatosan következők a tapasztalataim: Ahogy a vásárlás előtt már néhány tapasztaltabb akvaristát megkérdeztem –jobb mintha nem lenne semmi. Igen érzékeny a benyúlkálásokra, etetésre, vízcserére, tisztításra. Érdemes mindennap kitisztítani a „nyakat” de ne kézzel tegyük, inkább fogkefével, a bőrzsírra nagyon érzékeny. A beállítás is nehézkes de lehet, hogy csak én vagyok ilyen béna (már mindent kipróbáltam a beállítási lehetőségeken). A régi Sander picoló is volt ilyen jó, ill jobb. Vettem egy kinai faporlasztós lehabolót, kenterbe veri a Tunze eme művét és a Sandert is! Vásárlás előtt én körülnéztem, hogy 30 ezer körüli árkategóriában milyen új lehabolót lehet kapni kis hazánkban de olyat nem találtam amelyről jobb kritikát kaptam volna ( hogy miért nem vettem használtan vagy miért nem rendeltem külföldről az azért van mert újat akartam, és a külföldi szállításban nem bízom). Lehet, hogy érdemesebb lett volna ismerősök által barkácsolt lehabolót venni, de még erre sor kerülhet.
 
És napjainkban....
http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/100_6330.jpg
 
 
 
 
 
 
* Megjegyezni kívánom, hogy a fent említett termékek gyártóival nem állok semmilyen kapcsolatban, nem reklámként írtam csak az általam vásárolt termékekről írtam meg a személyes tapasztalataimat. Ezek a termékek lehet, hogy másnál beváltak vagy éppen fordítva, rossz tapasztalatok vannak velük szemben. Az általam leírtak nem szentírások, vagy követendő példák, csak az én botladozásaimat akartam megosztani a „nanos”-ok körében.
* Természetesen az akvárium létrehozása előtt volt némi tapasztalatom az akvarisztikában több mint 30 éve foglalkozom édesvízi akvarisztikával, és l992 óta foglalkozom tengeri akvarisztikával bár volt egy időszak amikor a tengeri akváriumomban csak halak voltak, ezekben az időkben nem tudtam lépést tartani a tengeri akvárium fejlődésében, ezért sok minden újdonság volt újrakezdésnél, mind a technika, a módszerek, és rendszerek tekintetében. Sajnos nyelvismeretem csak a magyarra vonatkozik,a külföldi irodalomból nem tudtam semmit elsajátítani, a magyar könyvek közül csak 1-2 könyv amelyikből tanulni lehet. Sok mindent autodidakta módszerekkel sajátítottam el, sok mindenre a sok keserű tapasztalat tanított meg, és végül az akvárium építésében a barkácsoló kedvem és képességem segített ( meg persze az is hogy, több szakmába is belekóstoltam életem során).
* Viszont köszönetet mondok mind azoknak akik segítettek mind tanácsaikkal, mind ajándékozásaikkal, felajánlásaikkal, akiknek a segítségére továbbra is számítok, mert érzésem szerint most következik a nehezebb korszak.
* A mottóm: Hallom és elfelejtem, látom és megjegyzem, csinálom és megértem!
 
u.i.
 
A képeket majd rendesen feltöltöm, de már nincsenek a gépen, elő kell bányásznom őket.
Az arculatváltás lassan megtörténik, már több lps korall van, másként néz már ki az aksi.
 

9. blogbejegyzés
Pár sor a kezdetekről...

Üdvözlök mindenkit a blogomban!
 
Azért kezdem el írni, mert szeretnék emlékezni a kezdetekre és ezzel más akvaristáknak is segítséget nyújtani
 
Szenvedélyem a halak iránt idén nyáron, egy egyiptomi búvárkodás (az első búvárkodásom) alatt alakult ki. 4 cm-es halaktól kezdve 2 méter hosszt elérő halak között úszkálhattam és lenyűgözött a látványuk. Mindig is imádtam a vizet (a folyókat, tavakat, tengereket egyaránt), de egészen eddig nem kötött le az élővilága. Eldöntöttem, hogy akváriumot szeretnék.
 
Volt egy akváriumunk már, a konyhában. Lazacok és páncélosharcsák lakják. Mihelyt hazaérkeztem magamra vállaltam a tisztításával és fenntartásával járó feladatokat, de új halakat nem akart bele a családom.
 
Egy hete ( 2009. október 17-én) egy ismerősöm nekem ajándékozta az egyik akváriumát - és ezért én nagyon hálás vagyok neki -, mert a másik sokkal nagyobb volt és már nem érezte szükségét, hogy mindkettő a nappali dísze legyen. Halastul, mindenestül (melegítő, hőmérő, külső szűrő, buborékoltató) adta, csak növényeket nem kaptam (leszámítva egy mohát). Holnap megyek beszerezni a halak jó közérzetéhez szükséges dolgokat, miután jópár könyvet elolvastam ezen a héten az akvarisztikáról.
 
Hétfőn az anyám bejelentette, hogy a konyhai akváriumot be akarja szüntetni, mire én azt is magamra vállaltam. Elég népes akvárium, de most végre én rendezhetem be növényekkel.
 
Kezdő akvaristaként két akváriummal sok segítségre lesz szükségem =) Előre is köszönöm azoknak, akik megadják nekem!
Mindenkinek köszi, aki ezt végigolvasta!
Alice

10. blogbejegyzés
Pénz és erkölcs

Néhány hónappal ezelőtt találkoztam a fórumon egy témával, amiben a színezett halakról volt szó. Nem bírtam ki, hogy ne osszam meg a helyi akvarisztikában tapasztaltakat:
"Felháborító volt, hogy a színezett razbórákat úgy próbálták meg rám sózni, hogy állították azért olyan élénk a színe, mert vadvízi. Én meg a falvédőről jöttem."

A "diszkó flipperekről" már nem is beszélek.

A napokban egy akvarista társ megkeresett levélben és megkérdezte, hogy melyik az az akvarisztika, mert akkor ezután hanyagolja.
Egy kisebb rejtvény formájában válaszoltam, mert nem akartam "hitelt rontani". DE!
Jött a dilemma. A színezett halakat árusító helyen jelentősen olcsóbbak egyes termékek, haltápok, kiegészítők, felszerelések.
A másik üzletben nincsenek "műhalak", de ott minden drágább.
Most amellett döntsek, hogy nem járok a "rossz" akvarisztikába, ahol egy-egy nagyobb bevásárlással ezreket spórolhatok? Vagy elfordítom a fejem, mikor a neonzölden ragyogó üvegsügerek mellett megyek el, mert spórolok?

11. blogbejegyzés
Kéne pár garnéla....

-De annyira jól nézne ki.

-Nem érdekel!! Elég ide egy akvárium!!                             

-Meglátod mennyire szép lesz….

-Nem látok meg semmit. Itt nem lesz még egy akvárium!!! 

 Valahogy így kezdődött, illetve ekképp haladt az épületes vita jómagam, valamint elvei mellett elszántan kardoskodó nejem között. Fennt említett párbeszéd már nem az első volt eme témakörben, de hevességét, eredményességét ugyanannyira nem lehetett vitatni, mint elődeiét.Igazából az első jól sikerült megállapítás ismét az enyém volt. Egy napsütéses, vidám, családias hangulatú, óbégatás mentes szombat délutánon, miután a semmibe meredtem hosszas percekig, elhagyták a torkom ama hangkombinációk, melyek alapjaiban megváltoztatták nemcsak a hallgatóság hangulatát, de még az előszobát is.

-Kéne pár garnéla……-búgtam romantikától fűtve a kedves fülébe.

-Tudod mikor?-búgta vissza.-Minden marhaságot összenézel az interneten, aztán persze nekünk is kell, mert olyan szép. Nem, ide nem kell garnéla!!!

Alig két hét múlva meghitten álldogáltunk az előszobában, és nagy örömködésekkel nyugtáztuk, hogy a kis garnéla had,(szám szerint négy egyed) szemmel láthatólag jól érzi magát, a 25 liternyi faunában.

Nem tudom, máshol ez hogyan működik, de nálunk minden apró változtatásért palotaforradalmat kell kirobbantani. Nem a hierarchiát vitatom én, az szent, és sérthetetlen. Én úgy tudom, mindenképp a Nő a főnök, aztán jönnek fordított születési sorrendben a porontyok, aztán valahol, a sor végén, a félhomályban, bizonytalan léptekkel tipródik apa. Ha nincs kutya, mert akkor az egy kicsit megzavarhatja a sorrend végét. Esetleg macska….. Na, mindegy. Lehet, rosszul tudom? Nem tudom. A lényeg, hogy én ha itt valami szerintem szép változtatást akarok csinálni, legalábbis mintha a földalatti mozgalom kiépítésének terhét venném a vállamra. Legyen az a kocsira valami kis dekor, vagy teszem azt egy 120 literes aksi feltűnés nélküli elhelyezése a nappaliban, mindenből hatalmas gond kerekedik.

Esetünkben, megtetszettek a mini garnélák, az interneten. Számtalan oldal foglalkozik ezen apró szépségekkel, itt is sok szakértő található,ők igaz profik.

De vissza a történethez. Már korábban írogattam a kicsiny akváriumról, ami a cseperedő ancik otthonául szolgált, egy darabig. Kihalásos alapon szántam az akit a garnéláknak, ugyanis egy másik napsütéses, hangulatos szombat délutánon minden kölyök anci, ismeretlen okból, eltávozott. Két napig harcoltam a megmaradt csapatocska életéért, sikertelenül.Eme tragédia után tettem félre a kicsi aksi projectet egy időre, de aztán jött ama napsütéses szombat délután, amit már említettem……..

-Kéne pár garnéla………

Kezdtem neki.A harci zajok elültével  győzedelmeskedve az ellenen,diadalmámorban fetrengve legott elsiettem a kisállatkereskedésbe,ahol már korábbi írásaimból esetleg megismert belémfáradt kedves eladók fogadtak.Az igazság az,hogy a diadalt,meg a győzedelmeskedést úgy kell érteni,hogy az a drága asszony,megengedte,hogy a legújabb kedvencek sorát mini garnélákkal gyarapítsam.De azt hiszem, ez semmit  nem vesz el heroikus küzdelmem nagyságából,melyet  esdeklő,nyöszörgő hangokon hajtottam végre…….khmm…….A végeredmény számít. Lőn garnéla. Egy férfi tudjon néha nyöszörögni, esdekelni, kérni…….. rimánkodni….. győzködni….. különben. Sosem lesz garnélája.

Tehát legott rohanás az üzletbe. Gyakori látogatásaimtól kissé megtörten, de azért pozitív hozzám állással fogadtak.Még bennem volt a győzelem mámor, fent említett diadalittasság, hát kiböktem, garnéla kell. Sok. Kicsi. Nagy. Mind. Most. Az addig nyugodt mosoly, az eladó arcán szélesebbre húzódott, szinte hallottam, ahogy belül hangosan viháncol, mert mint kiderült, nem lehet kicsi is, meg nagy is, meg annyiféle, meg kényes, meg…… Naszóval. Igenlő volt a válasz, válasszak. Előre közölte velem, hogy most csak nagyon kicsi garnélák vannak készleten, a legközelebbi nagyobb darabokért ugyan, csak a szomszédos Tesco fagyasztó pultjáig kell elhaladnom, bár azt Ő személy szerint nem ajánlja tartós használatra, kicsit talán kevesebb is benne az élet, mint ezekben. Vadul bólogattam, nem-nem, nekem sokkal inkább az életvidám törpék tetszenek, semnem a fagyos hangulatúak, lássuk hát. Hát lássuk. Magával intett, minek folyamányaként megpihentünk az akváriumokból kirakott fal előtt, és kertelés nélkül az egyik alsó üvegdobozra bökött.

-Tessék választani Tamás.-az meg ugye én volnék, hát akartam választani. Odakucorodtam a földszinten lévő átmeneti szállóhoz, és vadul vizslatni kezdtem a benti világot.Egy apróság akadályozott csakcsupán, ami szinte elhanyagolható lenne, biztos csak az én szőrszálhasogatásom az oka, de engem bizony megzavart. Nevesítve,… nem volt benti világ. Víz volt benn. Tehát alapfeltételek adottak voltak, de ennyi. Talán két-három hosszú percig kuporodtam az aksik előtt, mikor fölém lépett az eladó és mosolyogva kérdezte, sikerült-e választanom a sok kis kedves apróság közül?-Hááát-nyöszörögtem-még egy kissé bizonytalan vagyok…Mi lehet a bajom? Jó, talán romlott a szemem, de ennyit? A kuszlikban nem volt semmi. De SEMMI!! Ismét bátorító pillantás, ismét a kérdés, mit volt mit tenni, segítséget kértem. Jól van, akkor segítenek, ha a szerencsétlen nem tud ugye még egy nyomorult rákot sem kiválasztani. Mellém kucorodott hát a segítő, aztán elkezdte magyarázni, hogy a jobb oldalon lévő kék amano garnélák mennyire szépek lesznek, valamint ha jobban, megnézem, ott a zöld, és a cseresznye között, egy igazán pompás darab red cherryt is kifoghat nekem…………

Külső szemlélődő, elmondom mit látott. Két felnőtt ember, guggol egy akvárium előtt, amiben gyönyörűen csillogó víz található, valamint semmi más. Időnként a nagyobb darab (ez lennék jómagam) nekinyomja az orrát az üvegnek, óvatosan távolabb húzódik az eladótól és hitetlenkedő pillantásokkal mered a semmire. Eközben az eladó lelkendezve magyaráz az üveg túloldalán leledző csodákról. Kezdtem megriadni, hogy itten nem én vagyok a leginkább elrugaszkodva a realitások talajáról, kezdtem már bánni, hogy annyi hülyeséggel zaklattam a személyzetet korábban, lám valami gond ütötte fel a fejét itt is, oda képzelt állatokat árulnak.-És… khmm… sokat eladnak… ezekből?-böktem a fejemmel az állítólagos garnélák felé. Igen volt a válsz, sőt, még azt is megtudtam, azért vannak most csak ennyire fiatalok, mert már a nagyobbak elfogytak. Na, mondom, most elkapom a fonalat.-Négyet kérek, vegyesen!-böktem ki a döntésem. Gondoltam, majd most kiderül a csalás, fény derül a poénra, lelepleződnek a fantom garnélákok!! Fehér tálka elővesz, rövid kergetőzés az akiban, és máris elém tolták a fehér csöbrek tartalmát. Négy apró garnéla volt benn… Egy amano, egy kék, egy cseresznye, és egy red cherry. Ahogy kértem. Nyeltem egyet, fizettem és hazahúztam az irhájam.

Szóval meghitten álldogáltunk az előszobában a kicsiny aksi előtt, ami immáron négy apróság otthona lett. Álltunk, nézegettünk, keresgéltünk. Tizenöt perc fagyott mosolyú semmit nem látás után nejen feltette a már régóta a levegőben lógó kérdést.-Vettél valami szépet szívem? Hol is vannak a kis drágák? Mondom a kis DRÁGÁK??

Azóta természetesen előbújtak, láttuk őket, esznek, gyarapodnak, sőt, sokasodnak. Jelenleg olyan 15-20 egyedből álló garnéla nyáj büszke tulajdonosa vagyok, vagyunk, ami folyamatosan növekszik, születnek a picik.

Persze nagyon szép dísze lett a lakásnak, természetesen megint nekem lett igazam.Vannak aggályaim a jövőt tekintve, ugyanis nemsokára szeretnék a szobába egy másik, új, hetven literes akváriumot. Is…..

Üdv. Tom


12. blogbejegyzés
DIY Tető

Sziasztok!
A perfekt megoldások híve vagyok, így mint sokan mások először én is venni akartam egy tetőt az akváriumra. Hiszen a gyári a tökéletes megoldás, biztos van valami fröccsöntött műanyag mely olcsó, könnyen tisztítható, maradéktalanul ellátja funkcióját, és még dizájnos is. Gondoltam én. Aztán megnéztem őket a neten, majd az áraikat is, és így szép lassan, mondhatni, elillant a "vásárlási láz" 
 
Úgy döntöttem bevetem félelmetes barkácstudományomat, és magam állítom össze a tetőt.
 
Az akváriumot úgy választottam, hogy alapterülete egyezzen a régivel, mely még gyermekkoromban állt a nappaliban. Ez azért volt praktikus, mert így passzolt a régi állványra, és megtaláltam a régi tetőt is. Ez sajnos bútorlapból készült, így szépen szét is rohadt. Na sebaj, a világítás még hasznosítható belőle, tehát arra sem kell költenem. Nagy szerencsére találtam egy jó nagy műanyagtáblát a telkünkön, ez jó is lesz.
 
 
Már alakulunk. Van fény, van alapanyag.
 
Méretre kéne vágni. Ehhez körfűrészt használtam. Hogy tuti egyenes legyen a vágás, beszereltem az oldalvezetőt az oldallapoknál,
 
 
és vízmértékkel támasztottam meg a tetőlap levágásakor. Egy milivel nagyobb lett, de nem is baj, legalább könnyebben rá lehet majd rakni.
 
 
Az etetőnyílás kialakítása úgy tűnt a legegyszerűbbnek, ha teljes hosszúságú lesz, így legalább könnyen elférek majd akkor is, ha matatni kell valamit. Sajnos elpattant a sarka, a végén ahogy kitoltam a körfűrészt. Nem katasztrófa, majd visszaragasztom, vagy eltakarom a zsanérral.
 
Na, össze kéne őket valahogy fogatni. Csavarozni nem nagyon akarom, mert elpattanhat a vékony anyag. Van még egy kis aquasilicon, ha össztart egy akváriumot, hát ezt is meg kell tartania, próba cseresznye.
 
 
Íme a tető összragasztva, meg a két jetilábam.
 
Miután megszáradt, elég stabilnak tűnt, így hát a MEO is rábólintott. Persze az illesztések nem voltak valami csodálatosak esztétikai szempontból, de sejtettem is hogy ez lesz, gondoltam majd festés után valami szép alu, vagy réz élvédő tökéletesen elfedi, és biztos nem is drága. Kocsiba be, Baumaxba le, az aluminium élvédőnek métere asszem olyan 1600-1900HUF. Mély ledöbbenés, akkor jó lesz inkább a műanyag. Ez már jóval barátibb, 320HUF/2,8m. Persze csak fehér van így ezt is festeni kell. (Jobb lett volna anyagában szinezett fekete.) Vettem zongorazsanért is 900HUF/120cm. Szép vékony, rézszínű. Nagyszerű. Élvédőket gérbevágtam, felragasztottam ezt is szilóval.
 
 
Így már bombabiztos lett, de azért a tetőlap pereméhez, raktam még egy hosszmerevítést, mert a világítás előtétei elég súlyosnak tűntek. A hátoldalhoz is ragasztottam egy ugyanekkora darabot, ezeken fekszik majd a tető az akváriumon. Sniccerrel vágtam egy kis letörést körben az oldallapok peremén, hogy könnyebben a helyére csússzon majd felrakásnál. (ezt nem ártott volna az udvaron csinálni, mert így bokáig jártunk a forgácsban)
 
És végül jött az örvendetes rész, a festés. Ehhez festékszórót használtam. Mattfeket akril jó is, van is itthon 
 
 
Leszabtam a zsanért a kellő méretre. Túl közel voltak a lyukak a széléhez, és féltem, hogy elpattan az anyag, ha csavaroznám, előfúrni meg nem volt kedvem hatvanszor. A sziló itt is bizonyított 
 
Na. Haladunk, most jön a rázós része, át kell szerelnem a kb 10 éves T8-as világítást, de ahogy közben informálódtam, ez nem lesz valami bika cucc, úgyhogy nem ártana valahogy rádobni. Ha már sufni tunning akkor adjuk meg a módját gondoltam,
 
 
és a jó öreg alufóliát hívtam segítségül. "Felügyeskedtem" a világítást is. Hát ez nem sikerült valami profi módon, úgyhogy erről nincs is kép.  De világít! 
 
A vaku meg kicsit jobban világít, mint a T8  Persze amint keret lesz rá átváltok én is T5-re, bár szegény Compóim így is elég félősek a fényben, általában csak villyanyoltás után mernek előbújni.
 
 
 
Remélem tudtam pár hasznos tippet adni a barkácsoló kedvű sporttársaknak.
 
Üdv.: Peti
 
 
 
 

13. blogbejegyzés
Már megint feladom?

 2010.04.28
Sziasztok!

 

Ej de régen írtam már blogot. És sajna a mostani nem lesz valami vidám. Legalábbis számomra bizti nem az.

 

A történet kb. egy hónappal ez előtt kezdődik.

Végre meglett a pénz a kinézett külső szűrőre, amire már pár hete kezdett szükség lenni. Mivel az aranyhalacskáim igencsak megnőttek 1 év  alatt. Ezért több piszkot is termelnek. Aminek köszönhetően (és az új világításnak is) megjelent az ecsetalga. Akkor még nem volt vészes a dolog mert csak a növények levelein vettem észre kisebb mennyiségben. Gondoltam is magamban pont jókor jött össze a pénz a szűrőre.  Nagy lelkesen egyből el is kezdtem járni a környékbeli üzleteket, hogy hol a legolcsóbb a kinézett szűrő. De sajna sehol nem tartják ezt a típust mert nem olcsó és nem éri meg nekik, hogy a pénzük benne álljon. Jó mondjuk ezt még meg is értem. A bajom csak az volt, hogy egy hét mire meghozatják és  jóval drágábban mint a neten láttam. Kb. 18000 Ft-tal. Hát jobban járok ha megveszem neten és párnapon belül szállítják is. Nagy boldogan ezt el is meséltem egyik akvarista ismerősnek. Mire ő kibökte, hogy még olcsóbban is  megtudná hozatni egy ismerőse révén. És még sok minden mást is.

 

Na én erre persze vevő voltam mert akkor még mást is tudnék venni. Meg is rendeltem szépen a dolgokat és már tervezgettem is mi hogyan lesz. Úgy voltam vele, hogy még egy hetet kibír az aksi. De persze nem jött össze a dolog mert a köv héten jött a húsvét. Így csúszik a dolog még egy hetet. Gondoltam belefér. Majd sűrűbben pórszívózom az aljzatot mint szoktam. Valamint több vizet cserélek a szokottnál. Ha megjön a cucc akkor veszek még bele növényt és végre majdnem kész is az elképzelt akvárium. Már csak a tetőt kell megcsinálni rá. De mivel 4 műszakban dolgozom nem mindig bírtam kellő időt fordítani az aksira. Ezért aztán az alga nagyon elszaporodott. Már a hátüvegen is nagyobb foltokban megjelent. Közben az egyik hal is felfújódott. Ő már jól van hála a gyógyszernek. De még mindig ott tartok, hogy sehol és már elegem van az egészből. Addig míg nem jön meg a szűrő nem csinálhatok az aksival semmit mert a hátteret nem tudom bele szabni. Valamint a táptalajt sem tudom bele rakni mert még így az sem jött meg.  A csúcs pedig az egészben, hogy elméletileg lett volna 4 nap pihenőm a közeljövőben. Akkor akartam volna elmenni növényt venni, üveget vágatni a háttérhez, Valamint szétszedni az aksit és kitakarítani aztán összerakni. Ez pedig nem egynapos meló tekintve azt a tényt, hogy a vizet nem tudom mibe rakni csak a régi 150 L-es aksiba a halakkal. Mert a jelenlegi aksiba beleragasztom a hátteret, aminek 1 napig kell száradnia. De a műszakbeosztást megváltoztatták és most nincs négy nap pihenőm. Szabira meg nem tudom mikor tudok elmenni mert sokan vannak már szabin a műszakból.

 

Ezek után teljesen elvagyok keseredve. Már arra is gondoltam, hogy abba hagyom az egészet az akváriumba meg beköltözöm én magam. Sajnos ez jellemző rám. Soha, de soha nem jön össze amit szeretnék. Ha pedig mégis akkor azért rendesen meg kell szenvednem. És még sokan kérdik, hogy miért vagyok ennyire pesszimista.

Rám férne már egy jó nagy adag szerencse. Egyébként elméletileg ma kéne érkeznie a dolgoknak. De én már nem igen hiszek ebben. Valamint komoly logisztika is lesz megszerveznem az átalakítást ha egyáltalán megjön.

Ha nem jön össze a dolog akkor azt hiszem tényleg befejezem és kiadom magamból a feszültséget. A halakat elajándékozom, minden mást összetörök.

És már megint feladtam valamit az életembe. De legalább az életet nem.   

 

Köszi, hogy elolvastad a siralmaim!
 
2010.04.29.
 
Hát köszönöm a biztatásokat akár levél vagy hozzászólás fórmájában.
Tegnap óta sokat gondolkodtam és nem adom fel. 
A mai nap meg aztán még jobban megerősitett abban, hogy még időben összejöhetnek a dolgok. Beszéltem délelőt ismerőssel és mondta, hogy a táptalaj meg a tápoldatok már meg is jöttek. Mikor pedig épp rákattintok a blogra, hogy szerkesszem akkor hív telefonon, hogy a szürő is megfog érkezni holnap estére de legkésőbb szombatra.
Most már csak szabit kell majd kérnem és mehet a takarítás és átrendezés.
A növényt viszont nem tudom hol vegyem mert felénk nagyon gyér a választék. Akinek vannak jó ötletei hol nézzek szét az pm-ben legyenszíves megírni. A helyek amerre elmennék az Hatvan és Budapestközött.

14. blogbejegyzés
Tojásrakási időszak újratöltve :D

Tisztelt olvasóim! Elkezdődött a tekimnél az újabb tojásrakási időszak.2 nappal ezelőtt elkezdett furcsán viselkedni a Misi nevű lány tekim. Az előjelekből sejtettem, hogy tojásrakásra készül. Ilyenkor idegesen viselkedik, keresi a helyét, kevesebbet eszik, sokat sütkérezik. Gondoltam, megvizsgálom, van e benne tojás! Ez úgy történik, hogy a két hátsó lába mögé óvatosan benyúlok és kitapintom, hogy mi rejlik bent. Könnyen ki lehet tapintani a tojásokat. Volt benne. Azonnal nekiálltam előkészíteni a terráriumban a terepet az újabb lerakatnak. Még régebben vettem egy 15 cm mély és 45x35 cm-es műanyag dobozt. Azt megtöltöttem 2x szitált kvarc homokkal amit kicsit megnedvesítettem hogy könnyebb legyen neki ásni. A terrárium vizét lejjebb engedtem, hogy ne tudjon belefolyni a dobozba a víz. Beleraktam a terráriumba a dobozt mellé köveket feljáratnak.
 
Addig, amíg előkészültem a tekiket kitelepítettem a szobába szaladgálni. Nem is kell mondanom, hogy a szélrózsa minden irányába mentek. Egyik másik azzal szórakozott, hogy a fürdőszoba és a konyha közti szintkülönbséget leküzdve fel-le mászkáltak. Lefele csúsztak és ezt nagyon élvezték. A másik a számítógép mögötti tápegységeket találta meg magának melegedőnek. A harmadik pedig az ágy alatt keresett sötét menedéket . Ahonnan persze elég nehéz kibányászni. De az érdekes a Misi volt! Ő helyezkedett! Több helyet kipróbált. De végül a szőnyeg közepét célozta meg! Nagy meglepetésemre elkezdte ásni a gödröt amibe tojást rak. Persze igen nehezen megy ez a szőnyegen. :D Gondoltam nem zargatom a „kismamát” nehogy abbahagyja, és esetleg benne maradjanak a tojások. Max egy szőnyegtakarítás. 3 /4 óra múlva még mindig nem jutott dűlőre. De egyszer csak odébb állt. Kicsit meg is ijedtem, de ekkor eljött az idő, hogy belerakjam a terráriumba, hogy normálisan tudjon letojni.
 
De ez a kis buta. Messzire elkerülte a szárazföldet. Félt tőle! Új volt még neki. Ezért gondoltuk párommal mi lenne, ha beraknánk mellé egy bátrabb teknőst! Így is lett. A választásunk a sárga fülű Lili tekire esett. Ő a legnyugottab. Kibányásztuk az ágy alól és betettük mellé. Szinte azonnal felmászott napozni! Rá pár percre követe Misi is. Mondom ez bejött. Szerencse, hogy tanulékonyak. Így hagytuk őket estére. A többi teknőcöt, összeszedtük és az etetőládájukba telepítettük őket hogy, ne zavarják az anyukát. Ezután lefeküdtünk aludni. Másnap este mikor hazaértem kivettem mellőle a Lilit így egyedül maradt. Majd átvizsgáltam a homokot. de nem volt benne tojás. Megmozgattam a köveket! Rábukkantam egy összetört tojáshéjra. Mondom ott a föld miért a vízbe rakod le :D?
 
Amint kimondtam abban a pillanatba kipottyantott még 1 tojást a vízbe! Azonnal kivettem és keltetőbe raktam! Szerencse, hogy ott voltam. Persze a keltetőt már 1 hete beindítottam, hogy ha esetleg jön az eresztés, ne akkor keljen kapkodni. Így viszonylag jó eséllyel kel ki a tojás. Mert ha nem vesszük ki időben a vízből a tojást az esetleges embrió megfulladhat.
 
Reggel is vizsgálattal kezdtem a napot. De semmi. Se a homokban se a vízben nem volt tojás. Viszont benne még lehet úgy éreztem. Bízom benne, hogy le tudja tojni. Nem nagyon megy fel a homokra, inkább csak fel-le csúszkál rajta. Csak a vízben alszik. Reménykedem , hogy mihamarabb meglesznek a tojások. 1 már van! Várom a többit is! Fejleményekről még írok!
 
 

15. blogbejegyzés
A „mostohagyerek” ( az alsó, oldalsó, felső-polcos szűrésrendszer-vagyis technikai tartály.)

Már közismert, régi dolog de mostanság a válság miatt egyre több társunkat érdeklő téma.
 
Leírásom inkább csak a saját tapasztalatomon alapul, nem teljes, nem is szakszerű, de megpróbálom közérthetően leírni.
 
Belinkelek néhány oldalt, mert több verzió is létezik, van egyszerűbb, és bonyolultabb rendszer, bár ezt nem is nevezném bonyolultnak, csak inkább több kényelmi funkcióval ellátott szűrőakvárium.
 
Sajnos ez a rendszer több helyet igényel egy külső vödrös szűrőnél. Viszont mivel én abból indulok ki, ha valaki ilyen építésére szánna időt—van helye.Ha nincs akkor marad más szűrési módszer.
Általában az akváriumok alatt van hely de ritkábban mellette, ill. felette.
Az akváriumok alatt általában van hely, a szekrényben ill az állványzat alatt el lehet rejteni a tartályt.
Az akváriumok mellett ill. felettük már kevesünknek adatik meg az elrejtés, takarás, a felső rendszerrel meg a súly miatt is gondunk akadhat.
Az akvárium mérete nem befolyásolja nagyban a külső tech.tartályt igaz egy kis- pl. 10 literes aksinál már meg gondolandó, de nem lehetetlen csak furcsa.
 
Ennél a rendszernél hátrány, hogy a fő vagy-díszakváriumot meg kell fúrni. (bár van megoldás más módszerrel de az drágább vagy ha a DIY megoldást válasszuk akkor időigényesebb, és némi jártasságot igényel a barkácsolásban.)
Az a szerencsésebb aki az akváriumot maga készíti vagy készíteti mert az összeragasztás előtt meg tudja rendelni a fúrást ami kb. 600 Ft-tól kezdődik, de gondolom ez üvegesektől függ.
Mindenesetre én javaslom a legalább 2 lyuk fúratását a biztonság miatt.
Az esetek többségében az akváriumot a hátsó üvegnél fúratják meg a megrendelők, de sokan az akvárium alját fúratják meg, kevesebb az oldalsó fúrás.
 
A kész aksiknál vagy a szettben kaphatóaknál én borotvapengével levágtam a hátsó üveget, és elvittem az üveget megfúratni. Ez általában 2-3 nap alatt kész. Ilyenkor el kell távolítani a régi üvegragasztót, ami szintén egy borotvapengével történt, v. pengés kaparóval.Jó szolgálatot tesz ilyenkor a Berner szilikon eltávolító. v. esetleg az aceton.
 
A borotvapengével óvatosan bánjunk, én eleinte az ujjaimmal fogtam, de miután több sebet szereztem ekkor áttértem a kombináltfogóra.
 
Vastagabb pengét mint a borotvapenge-csak akkor használjunk, hogy ha nem passzentosan van az üveg ragasztva, mert könnyen elrepeszthetjük az üveget.A szike sem jött be,-vastag.
 
Az üveg fúrását a feltöltött akváriumnál -persze a fúrás alatti szintnél lejjebb lévő vízszintnél is el lehet végezni. Nem ámítás- egy társunk már több ilyet csinált.
 
A furatok méretét meghatározza, az akvárium milyensége---halas ,növényes , tengeri.
 
 
Persze ebbe bele lehet kötni, nem olyan egyszerű, a több szűrőanyag jelenléténel kevesebb is lehet a szűrőn átfolyó vízmennyiség.
 
A furat mérete persze függ az akvárium nagyságától is, egy több 100 literes aksinál nem érdemes és nem is szabad, teszem fel—egy 20 mm-es átmérőjű lefolyót készíteni, ez kevés.
 
Mielőtt elvisszük az üvegeshez az üveget, vegyük meg azt a PVC vagy akár más anyagból készült idomot amelyet be akarunk helyezni a furatba. Jobb ha mellékeljük a fúrandó üvegtáblához, hogy az üveges bele tudja illeszteni a furatba.(csak úgy ragasszuk rá az üvegre egy cellux-al v. hasonlóval) Én már jártam úgy, hogy csak a 18mm-es méretet adtam meg neki, és nem mellékeltem az idomot. Természetesen kisebbre fúrta, így a menetből kellett itthon lereszelnem vagy 0.5 mm-t. Ha odaadjuk neki nincs apelláta, addig fúrja amíg bele nem megy az idom. A furat elhelyezése tetszőleges, de előtte át kell gondolnunk, hogy csak egyszerű idom legyen, azaz a víz csak simán lefollyon a furaton, vagy esetleg egy 45- 90 fokos idom (pipa) legyen amin felül bukik be a víz.
Az üveg furata az akvárium oldalsó élétől tetszőleges, de ezt is meghatározhatja az akvárium alatti bútor, vagy a csövezet részére gyárilag kialakított nyílás.
Meghatározhatja az akváriumban tervezett áramlás is, vagyis a felnyomó szivattyú , és belső szűrők által keltett áramlás, vagy esetleg a keringtető pumpák (Tunze, Marea.,Hydor Korallia stb. által keltett áramlás. A keringtető pumpákkal szerencsésebbek vagyunk mert ezek állíthatók, így többé-kevésbé be tudjuk állítani a nekünk megfelelő áramlást ami esetleg nem engedi leülepedni a mulmot az aksi aljára, hanem a lefolyók felé „fújja”. Nálam a furatok az aksi szélétől 5 cm-re vannak és 10 cm-re az üveg tetejétől. Nem így terveztem, természetesen az üveges pont fordítva készítette el, pedig szájbarágósan elmagyaráztam neki és még vissza is mondattam vele.(sajna telefonon történt az egyeztetés, az üveget egy megadott címre vittem ahol nem tartózkodott senki, de balga módon nem jelöltem meg a furatok helyét )Persze ez ritka kivétel, hogy nem találkozunk az üvegessel, de így hozta a sors.
 
Mivel a furatok ez utóbbi esetben nagyon lentre kerültek, ezért be kellett ragasztanom a lefolyó furat köré egy 90 fokos idomot, ezáltal vagy 5 cm-t emelkedett a víz szintje,(ami kellett is) és így felülről bukik be a víz, nem oldalról.
 
A régebbi készítésű akváriumaimnál csak sima lefolyó volt.
 
A furat elhelyezése meghatározza a vízszint magasságát, erre tervezéskor ügyeljünk. Ha nagyon lentre kerül, akkor a vízszint alacsony lesz, de ugyebár ezt korrigálhatjuk oly módon, mint ahogy én kényszerültem egy pipa felragasztásával.
 
Amennyiben valaki hullámoztatni akarja a medencéjét, pl, egy wavemaker-el, akkor természetesen alacsonyabbra kell a furatot helyezni, ill a lefolyót, számítani kell a víz változó mozgására. A hullámzás miatt nem lehet teletölteni a medencét (értem ez alatt a medence tetejétől az a szokásos 1-2 cm- vízszint, ami talán átlagos) mert ugye ha a hullám kibukik a magas vízszint miatt akkor kész az árvíz.
 
A lefolyókra érdemes azaz inkább kötelező egy rácsot helyezni, ez lehet gyári avagy saját, akár egy műa. szúnyogháló.
 
Én minden esetben javaslom a legalább 2 furatot akár a 3-at.1 furatnál ha valami dugulás történik—abból családi vita lesz. Bármi előfordulhat, pl. egy levéldarab, egy csiga, egy öngyilkos hal kerül a szűrő elé, nem tud a víz lefolyni, a felnyomó meg csak dolgozik…
Aki mégis ez mellett dönt annak javaslom a lefolyó elé helyezett szűrőkosarat, pl. erre alkalmasak a vásárolt akváriumi növényeink ültető kosarai. Felragasztása akár pillanatragasztóval is történhet, gyors és egyszerű.
 
A 2 vagy esetleg 3 lefolyóban jobban eloszlik a lefolyó vízmennyiség, tehát a rendszer is csendesebb lesz.
 
Van még 1 lehetőség, miszerint az akvárium alját fúrjuk meg. Ebbe a furatba egy csövet ragasztunk be .Ennek a magassága határozza meg a víz szintjét .Ennél a megoldásnál nagyon figyelni kell a beragasztásra mert itt tökéletesnek kell lenni mindennek .Én ezt a módszert tartom a legveszélyesebbnek az „árvíz” miatt.Az akváriumban felálló cső eltakarása sem egyszerű feladat de dekorációs kövekkel, faágakkal megoldható.Pl. egy vastagabb átfúrt fa is tökéletes „álca”.Természetesen ebből is ajánlott kettőt esetleg hármat készíteni, ez is akvárium nagyság függő, meg persze ki mennyire óvatos.
 
A furatba elhelyezett idom lehet olyan amit a vízszereléseknél és a villanyszereléseknél alkalmaznak. Mindkettőt használtam, a kisebb akváriumoknál talán olcsóbb a villanyszerelési idomok, gégecsövek.Van aki kert locsoló rendszerből alkalmaz néhány terméket, amelyek egyszerű slagok,(azaz minőségi, drága cucc de akkor is csak egy slag, vagyis öntözőcső) vagy drágább szilikonok.
 
A víz levezetésénél a legzavaróbb a CSOBOGÁS, a lezúduló víz zaja.
Amennyiben nem alszunk az akváriummal egy helyen, és nem ott van a TV szoba akkor nincs gond.(persze ha ott van ágy és jönne a rokonság néhány napra, akkor készítsük fel őket erre, és közöld velük, hogy a szűrést nem tudod leállítani)Én jártam így, ezért apósomék évente csak kétszer jönnek, bár amíg kígyók is voltak csak egyszer…..
 
Ha az akvárium hálóhelységben van vagy ott ahol zavaró a csobogás, oda érdemes a levezető ill. lefolyócsövet gégecsőből készíteni, sokkal halkabb mint az egyenes falú.A csövek ne hirtelen vezessenek az alsó tartályba, hanem ferdén, akár 45-60 fokban,akár spirálisan is, bár erre szabály nincs, ki kell tapasztalni.Én nem az egyszerű villanyszerelési gégecsövet vettem, hanem egy speciális, elég drága csövet.(fogalmam sincs a gyártó cégről, és a nevéről.)Az az idom amelyiket a furatba illesztettem menetes, és az akvárium belsejéből egy anyával rögzíthető .Az idom külső és belső részére egy gumitömítés került, plusz egy kis szilo, csak a biztonság végett. Az ilyen akváriumi ragasztók többsége nemigen ragassza a PVC-t (erről már sokan írtak)ezért ez csak olyan saját magam megnyugtatása végett végzett tömítés, szilózás volt.
Fixen sztem. nem érdemes beragasztani a csöveket, bármi előfordulhat és ha szét kell szedni a lefolyó idomot, nem tudjuk törésmentesen elvégezni.
Ha mégis így döntünk akkor a víz-gáz szerelvény üzletekben kaphatók ragasztók, amelyekből van lassan és gyorsan száradó is, de azzal kalkuláljunk, hogy nagyon erősek, és amit már egyszer összeragasztottunk azt már nemigen tudjuk szétszedni.(nekem még nem sikerült, csak kalapáccsal de ugyebár utána –kuka..Valószínűleg sokan ismerik ezeket a ragasztókat tehát nevet nem írok. Persze még lehet számtalan ragasztó amelyik alkalmas lehet a ragasztásra, ezek felsorolását meg sem kísérlem.
 
A beragasztott 90 fokos idom, amely nálam van ennek a speciális gégecsőnek a szerves része, tehát ugyanabból az anyagból van. A gégecsövet csak bele kell csavarni az idomba, (amelyben persze belül szintén spirális kiképzés van) de utána azt nem lehet kiszedni, mert önzáró. Ennek ellenére eresztett, nem zárt rendesen, ezért pillanatragasztót folyattam bele, azóta nincs gond vele.
 
Ez a gégecső megoldás jobb mint a merevfalú, mert értelemszerűen mozgékony , tehát ha esetleg a tartályt arrébb helyezi az ember akkor a csövezet követni tudja.
 
Bevallom őszintén, hogy fogalmam sincs, hogy az általam alkalmazott csövezetnél melyik a legnagyobb méret, de lomtalanításkor az utcán találtam egy kb 70 mm. Külső átmérőjű csövet, így elnézve nagy akváriumokhoz is tökéletes lehet.
De ismerve az árakat nem lehet olcsó, mert az enyémnél is gúvadt a szemem amikor ki kellett fizetnem. De a jót, meg kell fizetni. Inkább most fizessek többet, mintha valami vizes baleset után renováljam a nappalit…
 
A merev falú csövezet már ebben az esetben már problémásabb, bár a több 100 literes vagy több ezer literes akváriumoknál a merev csövezést részesítik előnybe, ezeket nem igazán mozgatják.
A lefolyó víznek is lehet hangja, de a beérkező vízé már nagyon zavaró. Eme hang tompítására sok variáns van. Van aki egy szivacsra ereszti, van aki perlon vattára, vagy hasonló anyagra, van aki egy filterbag-ot (ez egy egyszerű filter- perlon zsák) kötöz a beérkező csőre.
A víz zaja függ a mennyiségtől, a csövezéstől, és, hogy milyen anyagra érkezik a víz.
 
Olyan kis akváriumoknál mint az enyém, szinte hallhatatlan a lefolyó víz, nagyobb zaja van pl. a Korallia keringtető pumpának, vagy a felnyomó pumpának.
 
 
A lefolyó csövek alkalmasak lehetnek a felnyomó csövek elrejtésére is, azaz a felnyomó csöveket egyszerűen ledugjuk a lefolyón, és így csatlakoztatjuk a felnyomó pumpához.
Hátránya az, hogy tekintélyes helyet elfoglal a felnyomó cső a lefolyócső átmérőjéből, de ha a lefolyócső eleve így lett tervezve, akkor az nyilván nagyobb a megkívánt méretnél, tehát van hely a lezúduló víznek is.
 
A felnyomó csövek is lehetnek merev anyagból, ez is inkább a nagy és komoly szűrést igénylő aksiknál fordul elő (de persze láttam már nano-nál is komoly csövezést)de ott még azért más kisegítő szűrök is előfordulhatnak. A neten képeket nézegetve a merev falú csövezés szépen elrendezve olyan”komoly” és „ez biztos tuti” jelleget ad a látványnak, de ez már a mi precizitásunktól függ. De van benne valami, mert aki ilyen precizitással rendezi el az akváriuma környékét az a belsejét sem hanyagolja el. Való igaz az ilyen emberek akváriuma tényleg magáért beszél. Bevallom az enyém nem csili –vili, olyan „mediterrán stílus” (mostanában mindent így nevezek ami kissé elnagyolt, és nem túl igényes..)
 
 
A kisebb akváriumoknál több helyen láttam, hogy a felnyomó cső egy egyszerű áttetsző sima leszívó slag, amit szinte minden gazdaboltban, borászati és barkács áruházban kapni.
Persze ezek ugyanúgy jók lehetnek lefolyócsőnek is, nálam is volt már ilyen. Természetesen a külső szűrők csövei is tökéletesek, hisz arra lettek kitalálva.
 
Most nézzük magát a tartályt.
 
 
Készülhet üvegből, plexiből, más műanyagból, végül is mindegy csak ne engedjen semmiféle nem kívánatos anyagokat a vízbe.
Célszerű olyat választani ha magunk készítjük el a rekeszeket, amit ragasztani is tudunk, mert nem minden anyagot ragaszt a szilikon kaucsuk ragasztó, vagy legalábbis nem tapad rá kellően. Persze használhatunk más ragasztót is de itt is az a lényeg, hogy káros anyagot ne bocsájtson a vízbe.
 
A technikai tartálynál is elmondható, hogy itt sem árt ha minél nagyobb, persze az ésszerűség határain belül.
 
Az hely ahol elhelyezni szándékozzuk a tartályt, meghatározhatja a tech. tartály méretét. A tartály lehet hosszúkás, talán így követhető legjobban a víz útja .De ha korlátozott a méret akkor lehet variálni…Legegyszerűbb ha eldöntjük, milyen és mekkora mennyiségű szűrőanyagot szeretnénk felhasználni, ill. milyen sorrendet szeretnénk.
 
Én először javaslom egy un. ülepítő rekesz létrehozását, amelybe elsőnek érkezik a lefolyó víz. Ennek a rekesznek (vagy fakknak, nevezzük tetszés szerint) zárt legyen az alja, a tetején bukjon ki a víz. A fentről érkező víz ide hordja a levéldarabokat, lebegő szennyeződéseket. Vannak akik a lefolyó vizet az ebben a rekeszben lévő perlon vattára vagy szivacsra engedik így némileg csökken a lezúduló víz hangja. A perlont, v. szivacsot nem árt pár naponta kimosni. A mosást lehet csapvízben is végezni, itt nem célunk a biológiai szűrés.
 
Okos megoldás, hogy a lefolyó végére egy szűrőzsákot (filterbag-ot) húzunk, és így abban gyűlik össze a lejövő lebegő szennyeződés. Ezt a zsákot is érdemes 2 naponta nagyon alaposan kimosni, ha kell zuhanyrózsával is.
 
Amennyiben ilyen megoldás van akkor a továbbiakban én felesleges megoldásnak tartom a szűrőanyagok közül a szivacsot, és a kerámiagyűrűket, hisz minek is, ha az előszűrést elvégzi a zsák.Csak feleslegesen foglalná a helyet az értékesebb szűrőanyagok elől, mint például a Sera siporax micromax, Eheim substrat, JBL. sintomec, micromec, Ista Q.glass, Seachem Mátrix. A felsorolás nem teljes és véletlenszerű.
A szűrőanyagok közül érdemes azt választani amelyikek prémium minőségűek de ezt sokunk pénztárcája megakadályozza.Érdemes viszont átgondolni azt, hogy választunk valamilyen olcsó anyagot pl.krumplis zsák, amiből rengeteg kell, vagy választunk 1 liter prémium szűrőanyagot.Ha van hely és olcsón vagy ingyen jutunk hozzá valami lávakőhöz vagy krumplis zsákhoz nem kérdés melyik a nyerő a drága szűrőanyaghoz képest…Ez szubjektív..
Vitát nem indítok, mindenkinek van bevált receptje vagy esküszik valamire
 
De térjünk vissza a tartályra. A rekeszeket lehet úgy alakítani, hogy a víz útja a rekeszeken keresztül alul felül vezessen.Ekkor az egyik rekesz üvege alul teljesen lent van, a következőé már az alsó üvegtől 5-10 mm-re van, viszont felül ennyivel magasabb mint az előző válaszfal magassága.Tehát a víz felülről ráfolyik a szűrőanyagra és azon keresztül haladva, alul átfolyik a következő rekeszbe. A közlekedő edények elvén itt megint felfelé átfolyik a szűrőanyagokon és elérve a választó üveg tetejét megint átbukik rajta, és ismét lefelé folyik, és így tovább.
A másik megoldás, hogy az elválasztó üvegeknél a víz útja nem felűről lefelé vezet, hanem oldalsó irányban azaz „kígyózó” mozgással. Tehát itt a rekesz elválasztó üvegek mindegyike az alsó üvegen van de oldalirányban nem érnek végig a tartály teljes szélességén.
Még nem említettem, hogy az átömlő réseknél érdemes egy apró lyukbőségű halót felragasztani, hogy az egymás mellett lévő szűrőanyagok ne tudjanak átömölni (átmenni) a másik rekeszbe és ne tudjanak összekeveredni.(én többnyire egyszerű szúnyoghálót használtam.)Persze ennek csak akkor van értelme, hogy ha nagyon apró anyagot használunk, amely átfér az átömlő résen. A szinterelt üveg és kerámiagyűrűknél már nem áll fent ez a veszély, csak ha nagyon széles az átömlő rés.
 
Az utolsó rekeszben én nem javaslom csak a felnyomó pumpa elhelyezését, ne borítsuk be szűrőanyaggal.
 
A víz párolgás miatt én a „felülről alulra” menő víz útját alkalmazó tartály használatát javaslom, mert itt csak az utolsó rekeszben lévő víz szintjét kell figyelni. Ide lehet/érdemes egy Niveautomat-ot (vízszint szabályozót) beszerelni. Amennyiben van elég helyünk a tartályban itt tarthatjuk ehhez azt a vizet is amellyel a vízszint utánpótlást akarjuk megoldani.
 
A szűrőtartályban elhelyezhetünk még különböző removereket is, pl. aktívszén, foszfát, nitrát eltávolító gyanták stb. Ne felejtsük el, hogy itt tulajdonképpen minden anyagon passzívan közlekedik a víz, ha tehát egy sűrűbb közegű anyag van mint pl. a szat gyanta, v. Seachem Purigen, Rowaphos, stb. akkor a víz csak csekély mértékben halad át rajta, mivel nincs átkényszerítve rajta, mint egy külső szűrőben.(persze még ott is hajlandó a víz megkerülni ezeket de a nagyobb áramlás miatt több víz jut át rajtuk.)
 
Viszont ha van helyünk a tech tartályban el tudunk helyezni ezeknek az anyagoknak egy lebegtető szűrőt, amely sokkal hatásosabb mint a külső szűrő.( csak removerek esetében! de most nem térnék rá lebegtetett homokszűrőre)
 
 
A tech. tartály tetejét javasolt lefedni egy üveglappal, a (párolgás elkerülése végett )vagy más anyaggal. Én egy 8 mm. vastag (cellás v. kamrás) polikarbonát lemezzel fedtem le.
 
Valamennyi párolgás elkerülhetetlen, ezért ha zárt helyen van (pl. szekrényben) akkor javasolt egy párátlanító készülék, amely általában kapható a barkács áruházakban 2-3000 Ft között. Ezek lakásban semmit nem érnek, de kis helyen használhatók.
 
 
Aki teheti és van helye, és van ideje tervezni, én javaslom a tech. tartály elkészítését mert nagyban megkönnyíti az akvárium szűrésének a fenntartását a könnyebb kezelhetőség volta miatt.
 

16. blogbejegyzés
Szerencse

   Tudom, tudom, sokat írok, de eddig is blogger voltam, most is az vagyok... Lassan tárhely után nézek, hogy ott közöljem a történéseket. A mai napom viszont úgy alakult, hogy megéri megosztani. Csupa jó hír, de kezdem az elején!
   Meló vége, pénz a kézben. Nézegetem az akit, megetettem a halakat és átgondoltam mi hiányzik. Nincs még vízmelegítő, rendes üveglap a medence tetejére és egy normális akváriumvilágítás. Mérlegeltem a helyzetet, a víz most 24 fokos, tegnap igaz 26 volt, előtte pedig 28, de hűl az idő, ez van. Ősz, fagy nem lesz, ezek a 22-24 fokok pedig mindig tartva vannak a lakásban. Egyenlőre ezt hagytam ki, de a napokban beszerzek egy fűtőtestet (főként a betta kedvéért). Bementem a városba. Láttam egy világítástechnikai üzletet néhány hónappal ezelőtt, most be is látogattam. A cél egy energiatakarékos izzó, ami 6500K-es színhőmérséklettel világít, lehetőleg hosszú csöves kialakítással. Nagyon készségesen megmutatta egy hölgy a felhozatalt, de csak 4100K-ig voltak izzóik, azok is főként tömött (sok kis cső, max 4 centi hosszan) kialakításban. Volt olyan, ami nekem kellett, de azok még az 1000K sem érték el. A hossz 23 centi, a foglalattal együtt 25. Elkérték a telefonszámom és felírták rendelésbe ebből a kialakításból a nekem megflelő színhőmérsékletűt, a jövő hét folyamán meg is érkezik. Az ára 750 Ft. Az izzó kialakítása ugyan olyan, mint a mostani nano settekhez kaphatóaké, szerintem kompatibilis is... Vettem egy kapcsolós kábelt 470 Ft-ért, 220-as csatlakozó van rajta és olyan másfél méteres kábele van. Egyetlen gondom vele, hogy fehér, de ezen majdcsak túlteszem magam. 
   Amint kiléptem, megpillantottam a feliratot: ÜVEGES. Ilyen szerencsét... Átmentem, beléptem. Jellegzetes szag, akváriumok, mintás üvegek, tükrök, képkeretek és három férfi. Nagyban ment a beszélgetés, én csak csöndben vártam a soromra. Látszólag észre sem vettek, olyan információkhoz jutottam ennek köszönhetően, amikhez nem szerettem volna :). Furcsa dolgok merülnek ám föl három középkorú férfi diskurzusában, de inkább nem kezdek bele, mivel erősen szexista és alkoholreklám jellegű írássá alakulna ez a beszámoló. Negyed órát vártam, már bele is feledkeztem a történetekbe, jókat mosolyogtam, mikor megkérdezte az eladó, hogy nem azzal a férfival jöttem-e, akivel eddig olyan jót csevegett. Mondtam hogy nem, erre ő egy kicsit elsápadt és rögtön sűrű elnézéskérésbe kezdett. Én jót mosolyogtam és mondtam neki, hogy semmiség. Kérdezte mit szeretnék, mondtam neki, hogy egy 32x16 centis üveglap kellene nekem, akár kettes üvegből is jó lesz. Megkérdezte mihez viszem, mert a hármas és kettes üvegek ára ugyan az. Mondta hogy akváriumra, mire ő rögtön rávágta, hogy hármasnál kisebbre ne is gondoljak. Kérdeztem mennyi lesz, kis számolgatás után azt mondta 300 forint, majd megkérdezte, kivágja-e most, mert semeddig sem tart. Elment, kivágta, majd odaadta és azt mondta, hagyjam a pénzt, ennél nagyobb darabokat is ki kell dobnia néha, ez már nem oszt, nem szoroz. Megérdeklődtem mennyiért készítené le álmaim akváriumát, azt mondta egy 5ezresért, megköszöntem a fáradozást, majd távoztam. 
   Hazaúton eszembe jutott, hogy éppen szigetelik a szomszéd 4 emeletest, és már nincs sok hátra, meg kellene kérdezni, nem-e marad ki egy kevés hulladék hungarocell. Három munkás serénykedett a nagy szemétkonténernél, viccelődtek, pakolásztak. Jó hangosan odaköszöntem, majd megérdeklődtem amit akartam. Az egyikük rákérdezett hogy mire is kellene nekem, mondtam neki hogy akváriumtetőnek. Hümmögött egyet, majd azt mondta, akkor várj, szedek neked össze. Hozott egy nagy zsákszerű valamit, nem tudom mi akart lenni, de tele volt nagy hungarocell darabokkal. 3 és 10 centi vastag darabok, hosszúak, rövidek, mindenfélék. Megköszöntem, majd azon gondolkodva, hogy elmenjek-e a lottózóba megtenni az ötöst, felvittem a zsákmányom. Vágtam le az akvárium alá egy másfél centi vastag darabot, majd egy aljzattakarítással egybekötött növény újraültetés során be is csúsztattam finoman a medence alá. Három gond van csak vele. 
 
Gond 1: Sikerül egy jó 2 milliméterrel vékonyabbra vágni az egyik oldalt, szóval van egy aprócska lejtőm...
Gond 2: Te jó ég, ez milyen csúnya!!! Úgy elüt mindentől, hogy borzasztó.
Gond 3: Mikor vágja az ember, repül szerteszét. A macska örült neki, én nem annyira. A kettő kombinációja (Mogyoró a hungarocell ellen) kisebb hurrikánt kevert kicsiny lakrészemben.
 
   A csúnyaságára megoldást már kitaláltam! Vannak ezek a bútortapéták. Nem drágák, méterük olyan 300 Ft, de a minap láttam 165-ért is cseresznyefa mintásat (domború is volt rendesen). Majd keresek valami sötétet és beburkolom az alsó részt vele. A tervem úgy is az volt, hogy csinálok alulra egy keretet, és majdan a tetőt is be szeretném fedni. A problémám az volt, hogy nem tudtam mivel ragasszam össze. Benéztem a kamrába, gondoltam ott úgy is lesz valami. Eddig mindent ott leltem, ami éppen jól jött. Vitrinajtó, sör, kaja, csak csak lesz valami ragasztó is. Volt, méghozzá faragasztó. Kipróbáltam összefogja-e ezt a fehér csodát. Szépen megragadt, ki is vettem, nehogy valaki másnak is kelljen majd :). Most boldogság van :D.
   A növény újraültetés azért kellett, mert néha néha felúsztak a hínárok a felszínre. Most jó mélyen, és nagyon hátra raktam be őket. Így kevesebb hely jut egyenlőre a bettának ott (nem hatotta meg különösebben), és sokkal kisebbnek is látszanak a hínárok, de így nem úsznak el. Ha megnőnek, akkor újra minden rendben lesz. Oh, majd elfelejtettem, a betta farkán a szakadás már majdnem teljesen eltűnt!!! Szóval aki eddig nem tudta volna, mint például én sem, ha szétszakad a betta farka, akkor az meg is fog gyógyulni (méghozzá gyorsan).
   Hát ennyi :). A mai napom amúgy rendesen összejött. Amit terveztem, azt kicsit túl is teljesítettem, sőt még képeket is töltöttem föl (igaz a hungarocell berakása előttről és ezek is kicsit rossz minőségű fotók, de az eddigieknél többet mutatnak. Remélem élveztétek a történetet, azt is remélem, hogy veletek is előfordul sok hasonló szerencsés dolog! 
   További jó halazást! Robi
 

17. blogbejegyzés
Igazi technikai KO = áramszünet

Mindig tudtam, ha az amatőr utánanéz valamilyen témának, az csupán arra jó, hogy pánikba essen attól, amit frissiben olvasott.
 
Volt nálunk nemrégiben egy váratlan, röpke nyolc órás áramszünet. (Általában a szomszédaimnak ezek a dolgok nem váratlanok, de valamiért én soha nem olvasom el a házban kifüggesztett figyelmeztető cetliket.) Onnan jöttem rá, hogy áramszünet volt, hogy amikor hazaértem, a digitális órák össze-vissza jártak, és az akvárium világítását kapcsolgató időzítő éppen nem adott le áramot. Végül a szomszédoktól tudtam meg, hogy „egész nap” nem volt áram.
Nézegettem a halakat, de semmi látható bajuk nem volt, a szűrők duruzsoltak szépen, a víz sem volt zavaros, szóval semmi extra. Lecseréltem egy-egy vödör vizet, ennyi.
Na, most volt egy nagyobb szünet is. 27 órás.
Persze mire ez az áramszünet bekövetkezett, már mindent elolvastam itt is, meg más oldalon is az ÁRAMSZÜNET AKVÁRIUMRA GYAKOROLT KÁROS HATÁSAIRÓL. (Abban persze nem lehetek biztos, hogy mindent meg is értettem...) Lelki szemeimmel láttam, amint a ramik kifehéredve, üveges szemekkel fennakadnak valamelyik növényen, a garnélák kinyúlnak, mint egy hanyagul elhelyezett szöszmösz, és úgy általában… fél napom rá fog menni a haltetemek kiszedegetésére, miközben megpróbálom megmenteni azt a néhány túlélőt, amelyik még piheg a vízfelszínen.
Egyetlen fegyverem egy elemes levegőpumpa volt három akváriumra, 3 porlasztó, és egy levegőcsőből épített akadálypálya a nappalimban, ami összekötötte a három akváriumot a pumpával. Már az ötleten is röhögnöm kellett, és akkor még nem is láttam (azaz inkább nem hallottam) működés közben.
Borzalmas.
Tényleg.
Iszonyú hangja van.
Két óra üzem után ott tartottam, hogy elköltözöm valami híd alá. Végül úgy döntöttem, hogy órás szünetekkel 5-5 percet hajlandó vagyok elviselni, és fájó szívvel, de majd új halakat veszek.
Figyelgettem, hogy a halak pipálnak-e, de semmi abnormálisnak tűnőt nem csináltak, ezért nem cseréltem vizet (egyébként nem tudtam akkor még, hogy ilyen hosszú lesz az áramszünet). Éjszakára légpumpa kikapcsol, reggel pedig irány a munkahely, indulás előtt még 5 perc levegőztetés, és elbúcsúztam Gülükétől és társaitól (ők a halaim).
Az elemes pumpát nem mertem bekapcsolva hagyni, mert tuti, hogy Titi (ő a macskám) nem szólt volna hozzám többé a hangzavar miatt, vagy – és ez a rosszabb – kipiszkálta volna az akváriumból a csövet, mert mászókának nézi a fotel, az asztal, és a polc között kifeszített levegőcső-rendszert.
Munka után hazajöttem megtekinteni a romokat… Nem voltak romok. Visszajött az áram, jártak a szűrők, a halak virgonckodtak. Szuper!
Akkor eszembe jutottak azok a borzalmak, amiket itt-ott olvastam az áramszünetekről. Lelombozódtam, hiszen az összes baktériumom meghalt, és biztos, hogy a nitrát/nitrit/ammónia az egekben van. Tehát mértem.
A kis rákos aksiban valóban magasabb volt az No3 a kelleténél – azonnal csináltam egy 50%-os vízcserét és kinyomkodtam a szűrőszivacsot.
A két nagyobb aksiban azonban minden érték normális volt, kicsit magasabb a szokásosnál, de nem extra módon. Arra tippelek, hogy azért, mert mindkét akváriumban meglehetősen sok a növény, és két nappal az esemény előtt kaptak friss vizet. Tehát egy-egy vödör vizet cseréltem, szűrőt kilögyböltem a leszívott vízben, és… ennyi. Azóta gyorsteszttel megnéztem megint az értékeket, de minden normális.
Úgy gondolom, ha az áramszünet óta eltelt három napban nem pusztultak el a halaim, akkor már nem is fognak. Legalábbis az áramszünet következtében… Ugye?
 

18. blogbejegyzés
Abbahagyom....

Szeptember 13.-a.
Álmosan jövök le a lépcsőn az emeleti hálóból,a mobil gyenge fényével világítva. Egy fél óra múlva jönnek értem, megyek dolgozni. Ilyenkor hajnalban szoktam a tápokat adagolni és egyebeket az akváriumoknál, kellemes szöszmötölés ez,és persze egy kis ellenőrzés is egyben, hogy minden rendben van e.
A nappali ajtajában már hallom,hogy valami csobog, szörcsög a kis tengeri akvárium felöl.. Ezt a hangot csak akkor szoktam hallani, mikor vízcserénél szívom le a vizet az aksiból, és elfelejtem lekapcsolni a vízfelszínhez közel lévő keringtető pumpákat vagy ……akkor amikor törött az aksi egyik üvege.
Kb . 1 éve 2 héten belül is előfordult ez,hogy eltört az akvárium, akkor hallottam ezeket a rémes hangokat.
 
De most azon gondolkodom,hogy 1 éven belül csak nem törik el csak úgy magától harmadszorra is az akvárium….? Ilyen nem létezik.
Felkapcsolom a lámpát és látom, hogy az aksi eleje a tetejétől az aljáig el van repedve, és folyik a víz mint egy szép széles vízesés .Az első gondolatom az volt, hogy gyerünk mentsünk meg minél több vizet a koralloknak mert szárazon nemigen maradhatnak estig, amíg végül is nem találok nekik valamilyen gazdát. Gyorsan elő a lavórokkal és már vettem is elő a slagot, és szívtam le a vizet.
Felmentem a hálóba és megkértem nejemet, hogy segítsen a vizet felszedni a nappali kövezetéről.
Kérdezi, hogy és mibe teszed a korallokat? Mondom fogalmam sincs, nincs valamid?(mintha nem ott laknék és nem tudnám mink van)
Persze, hogy neki jutott eszébe egy nagy műanyag tároló, ami ráadásul ez enyém és abban tárolom a kert melós cuccaimat. Mikor elkezdtem ki pakolni, megdermedtem egy pillanatra mert rám jött az az érzés, hogy én ezt nem csinálom tovább, elég volt az árvizekből,a folyamatos mindennapi aggódásból, az elutazás alatti szorongásokból,hogy vajon otthon rendben van e minden?
 
 
Ekkor mondtam ki azt a rövid mondatot,amiről azt hittem, hogy ez az én számból soha nem fog elhangozni., hangosan hogy „KÉSZ, ABBAHAGYOM”.Nejem felkapta a fejét és kérdezte,mit? Mondom neki, hát ezt az egészet, az egész akvarizálást… Az édesvízit is?--Igen azt is, ment a válasz.
 
 
Rám nézett és azt mondta, hogy ez semmi ahhoz képest ami az árvizeknél és a belvizeknél történt az országba, másnak semmije se maradt, gondoljak erre!
Körülnéztem a lakásban, és átgondoltam az egész életemet és rájöttem, hogy teljesen igaza van .Az eddigi kapkodó sietség átváltott gyors és megfontolt pakolásba, de azért a gyomromban ott volt egy kis csomó,hogy most látok utoljára élő korallokat a lakásomban.
Gyorsan pakolás a tárolóba, kövek kiszed, halakat kifogtam, és egyenlőre megnyugvással töltött el a dolog, hogy valószínűleg megmentettem mindent.
Napközbeni telefonálások után találtam megfelelő helyet az állatoknak.
Hazaérve még kitakarítottam és rendet raktam mert reggel erre már nem volt idő, kivittem a törött aksit.
Leültem a fotelomba és néztem az üres helyét. Ez nagyon szembetűnő mivel a burkolólapokkal fedett állványzat másik oldalán van az édesvízi akvárium, és középen a Tv. Most jobb oldalt meg semmi…Borzasztó volt nézni az üres helyét.
Belegondoltam, hogy ezentúl nem fogom hallani a motorok halk moraját, a lehaboló fortyogását, több mint 30 évi akvarizálás után….De elhatározásom szent, nem akarok többé akváriumokat a lakásba.
 
Már eltelt egy hónap, most már megnyugodtam. Kellemesen hiányzik az egész, pedig mikor hazajövök mindig benézek az ablakon, hogy vajon működik e a világítás mindkét aksinál..?
De persze azonnal vissza is fordítom a fejem, hogy mit nézed te hülye hát nem emlékszel?De a sokéves beidegződés még működik. Mikor belépek a nappaliba, az az első,hogy megnézem a helyüket és konstatálom, hogy ja persze már vége…
 
De már nem érzem saját hobbim rabszolgájának,nincsenek azok a napos, hetes recegések, hogy jaj csak nehogy történjen valami a távollétem alatt..mert persze azért történt. Nincs az, hogy a család köszöntése után rohanok a nappaliba, hogy minden rendben van e?
Már nem forognak a gondolataim az új növények beszerzésén, az aksi átrendezésén, az új korallok beszerzésén, nem kell azon filóznom, hogy az ingyen növényekért eljönnek-e időben, vagy megint csak átvernek, holott megígérték…
Ne higgye el senki, hogy nekem nyűg volt az akvarisztika, nagy odaadással foglalkoztam a hobbimmal, szó szerint éjjel-nappal ezzel foglalkoztam, ez volt az életem meghatározó része .Ez volt a második családom.
Kiszakadtam ebből a zárt világból, már van olyanra is újból időm amit az akvarisztika miatt elhanyagoltam.
Az ember változik de ez így van rendjén. Már elmegyek egy díszállat kereskedés mellett és be sem nézek mert nem érdekel..hacsak meg nem hallok egy ritka papagáj hangját, mert az…igen!
Most még elmegyek a 24.-ei kiállításra, de csak azért mert van egy pár holmi amiket odaígértem valakiknek, meg a gyerekeimet is érdeklik az állatok, de egyébként nem vonz .Pedig nagy hüllő rajongó is vagyok , de a kígyóimat is pont egy éve adtam el, tehát a terrarisztika is megszűnt létezni számomra.
Azaz helyesbítek, azért is megyek el hogy találkozzam azokkal akiket régóta ismerek, vagy akikkel most szeretnék megismerkedni, bár fájó, hogy az oldalt elhagyom mert (vagy legalábbis ritkán látogatom, )más régi hobbimat felélesztem, ezért kevesebbet tudok velük beszélgetni.
 
 
Hát sajnálom. Sic transit gloria mundi.
 
Szeretnék mindenkinek sok sikert kívánni, és sok szép akváriumot.
 
(Na persze ne lélegezzenek fel azok akiknek az akváriumáról negatív kritikát írtam, mert néha visszajövök gonoszkodni)
 

19. blogbejegyzés
Kedves Börzéről hazatért akvaristák!

 Éppen most értem haza és szomorúan olvastam, hogy sok negatív kritika érkezett a börzével kapcsolatban.
Én Debrecenből mentem fel reggel és most értem haza és szerintem megérte.
Kérek mindenkit, hogy mondja és jó és rossz tapasztalatait a mai nappal kapcsolatban vagy hozzászólásként, vagy akár PÜ-ben nekem.
Kérlek benneteket mielőtt ítéltek vegyétek figyelembe, hogy a TerraPlaza bözze eddig csak terrarisztikai volt és idén először próbáltuk meg keresztezni az akvarisztikával.
El hiszem, hogy lehetett volna több hal, több tenyésztő, de véleményetekkel segíthettek, hogy a következő még jobb legyen. Ha írtok, kérlek benneteket tegyétek építően és ne csak az írjátok le, hogy mi nem volt jó, hanem azt is ,hogy szerintetek hogyan kellett volna csinálni, vagy más hasonló eseményen hogyan oldották meg ami nektek tetszett.
Köszönettel,
Nemetpisti
 

20. blogbejegyzés
Új aksi a láthatáron.

Öt hete vettem meg a gyerkőc szülinapjára az 54 literes aksit. Azóta szerelembe estem és elhatároztam, hogy veszek egy nagyobbat. A lakás egy 100x40x40-es asit még elbír,ezért rendeltem egyet a Vaterán.
A bútort is megterveztem hozzá, ami pászolni fog a nappalink stílusához. /európai juhar/ Lerajzolás és méretezés után elmentem egy lapszabászatra és megrendeltem mindent. Még egy hét és elkészül. Ez nem olyan nagy baj, mert az akvárium is csak két hét múlva jön addig lesz idő összeszerelni.
 Az aksi teteje is bútorlapos lesz beépített világítással, 3x18W 6500K melyet szintén én fogok csinálni. Az akvárium alján is végig fog futni egy bútorlap perem.  A külső szűrőt / Atman AT-3337/ és a fűtőt 150W /aquael/ már megvettem. Most már kezdek türelmetlen lenni, de nem kapkodok majd el semmit a beüzemeléskor.
Vegyes édesvizes akváriumot szeretnék berendezni, a már meglévő állomány áttelepítésével és bővítésével.
 
 

21. blogbejegyzés
Az új vekker

Mikor először eszembe jutott, hogy megírom szolid történetem, akkor egyből eszembe jutott az Ötödik elem egyik jelenete. Mivel Milla Jovovich ekkor még Luc Besson ágyát melengette, ő játszhatta el az egyik „Oscar-ra” érdemes főszerepet - ő maga volt az ötödik elem.
Tehát, az egyik részben, mikor éppen elmesélik neki, mi fog történni a Földdel, ha nem ezt, meg azt nem csinálják meg, elhangzik egy hangutánzó szó: BÁDÁBUM. Nagy BÁDÁBUM – erősít rá az akkor platinaszőke B. Willis.

Aki nem emlékezne: http://www.youtube.com/watch?v=Rj7-F4GqBnM&NR=1
 
 
 
A sok lényegtelen mellékszál felemlegetése senkit nem érdekel az akvarisztika világában, de jó egy kis bevezetővel spékelni az amúgy igen csak fordulatos további cselekményt. Ennek ellenére a BÁDÁBUM lényeges.
 
Már lassan fél éve üzemeltetem rendületlenül az élesztős CO2 rendszeremet. Nem túl bonyolult, a szokásos 2 darab visszaváltható palack, a szokásos lötyi. Szép zöld a teszt, a növények nyargalnak a felszín felé. Sokáig féltem, hogy száz liter felett nem lesz hatásos, de jól időzített tápozással tökéletesen megvannak, fejlődnek a növények.
 
Legutóbb, egy hete vasárnap jutottam el oda, hogy a kimerült egyveleget ki kell cserélni, mert a buborékok már csak elvétve tisztelik meg az akvárium közönségét.
Meg is tettem sebtében, már amennyire tudtam. Ugyanis a hűtőben őrzött élesztő már szép kék színben pompázott, mikor kitettem az asztalra. Így kicsomagolás után egy kattintással landolt is a lomtárba.
Lekocogtam a közeli KÖZÉRT-be, de hát miért ne akkor lett volna leltár, így tovább ballagtam egy „fenyős bolt” felé. Meglett a cucc, de a biztonság kedvéért egy kilo leértékelt cukrot is vettem, hátha-hátha… Otthon kezdek kotyvasztani, amikor is a feleségem jelzi, hogy sebtében zárjon be a boszorkánykonyha, mert érkeznek a vendégek.
Langyos víz, cukor, élesztő morzsolás. Némi rázogatás, majd kupakolás. Itt akár másra is lehet gondolni, de rossz az, aki rosszra gondol!
 
A vendégség elhúzódott, főként a német nyelv varázsának köszönhetően, amit én nem igazán beszélek anyanyelvi szinten. Lényeg, ami a lényeg, az akvárium nagy tetszést aratott, Ludvig barátunk is elégedetten veregette meg a vállam, majd mondott valamit és elismerően pillantott. Biztos szép volt és jó, meg elismerő, de egy kukkot nem értettem belőle.
 
Este tíz felé már szépen forrt a cucc, ekkor már vendégek nélkül állítgattam a buborékszámot.
 
Az idő gyorsan pergett és már csak azon vettem észre magam, hogy fellőtt pizsamában kergetem a birkákat egy karámban. Majd kikapcs.
 
Ez egészen ment hajnal egyig, amikor is – és itt jön a bevezető értelme – egy BÁDÁBUM-ra ébredtünk, ami a nappali irányából dörrent.
 
Pattantam, mert azt hittem szétrobbant az akvárium üvege. Betoppanva a nappaliba a plafonról ömlött a víz. Pontosítok, mindenhol állt a víz, a plafonról ömlött. Legnagyobb meglepetésemre az akvárium üvege egyben volt. A feleségem ekkor annyit kiált: „az a ******* felső szomszéd eláztatott bennünket!” De nem. Mivel a nappaliban nála sincs semmi vízvezeték, vagy egyéb folyadékkal teli edény, ami akkora lenne, hogy leáztat - medencéről meg nem tudok.
Végül megpillantom az egyik szétnyílt CO palackot. Nem, nem a trutyis – mázli - hanem az ülepítő repült szét, és az abban lévő víz – ami kb. 1,5 liter volt – terített be mindent. Nem tudom hogyan, miként, de tökéletesen elhitette velünk, hogy több száz liternyi ment szét a lakásban, pedig csak másfél liter volt. A plafonról sikerült leitatni a vizet, ami sugár irányban szép mintát rajzolt az alig két hónapos festésre. Művészileg tökéletesen nézett ki, emberi szempontból igen csak lehangoló volt. Gyors víztelenítés, trutyikiöntés, és kárelhárítás. Hajnal kettőre minden kész volt. Most már csak próbáljunk meg elaludni.
 
A másnapi ébredés izgalommal teli volt. Az ajtót úgy nyitottam ki, mint karácsonykor a kisgyerek settenkedik be a feldíszített fához, hogy kikémlelje mit is hoz neki a …. – ide mindenki képzelje oda vallási felekezetének megfelelő személyt.
 
Beléptem és meglepetésemre semmi nyoma az éjszakai BÁDÁBUM-nak. Csupán egy kis élesztőszag volt, ami felidézte a nagyon korahajnali eseményeket. Mázli.
Azóta tiltólistára került az élesztős CO. Most megoldás után kutatok, mert jelenleg nincs olyan vaskos a pénztárcám, hogy egy palackos széndioxidrendszert építsek.
 
Alternatíva akad, jelenleg a Levi85 által javasolt megoldást próbálom kivitelezni. Már érkeznek a szerek.
 
* The End *
 

22. blogbejegyzés
182 liter a falban - update

 
Két hónap telt el az indítás óta. Az eddigi tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy az akváriumoknak 2 hónap kell ahhoz, hogy egy valamilyenfajta egyensúly beálljon. Ennyi idő kell, hogy a lebontó baktérium telepek, mind az akváriumban, mind a szűrőben, megfelelő kapacitásura fejlődjenek. Úgy is mondhatnám, az akvárium „életre kelt.”
 
Az első két hétben szinte semmi negatív hatás nem jelentkezett, ez mondjuk normális. Sokan azt hiszik, hogy ha két hét után nincs alga, akkor már minden rendben van, hát nem. Innentől kezdve kezdenek a jelentkezni a tünetetek, ilyenkor kezdenek megjelenni a növényeken, dekorokon az algák. Az, hogy ez milyen mértékű és, hogy a fejlődésük mennyire tartható egészséges kereteken belül, na ez függ az akvaristától. Azt azért leszögezném, hogy ALGAMENTES AKVÁRIUM nincs!
 
Körülbelül két hét után megjelent a fonálalga. Az akvarisztika egy nagyon bonyolult valami, melyben soha nem lehet valamit egyértelműen kijelenteni. Nem lehetünk soha biztosak abban, hogy ezért, meg azért jelentek meg bizonyos algák. Pár faj azért van melyek keletkezésének okában majdnem biztosak lehetünk, de a legtöbbjüknél csak a találgatás lehetősége áll rendelkezésre. Mindig az a legjobb megoldás, ha megpróbálunk mindent a lehető legjobban csinálni. Odafigyelünk vízcserékre, elhalt növényi részek eltávolítására, a tápozásra, a co2 folyamatos adagolására, az akvárium higiéniai követelményeinek megpróbálunk eleget tenni. Aki ezekre odafigyel hosszútávon, kevesebb mérgelődést, idegeskedést fog jelenteni számára az akvarisztika.
 
Én is olyan vagyok, aki mindent szeret a lehető legjobban csinálni. Bár a fonalalga megjelent, de zavaró mértéket soha nem öltött. De hogy az, ami van, az is eltűnjön, ideiglenesen Black mollykat telepítettem az akváriumba. Már korábban is olvastam róla, hogy az elenevszülő fogaspontyfélék előszeretettel fogyasztják a „lobogó” algaféléket, a molly meg kifejezetten. Nos, ez nem városi legenda, valóban szinte nullára eltüntették a fonalat.
 
A növények mind e közben szépen fejlődtek. Ki-ki a maga ütemében, de mindenki szépen zöldült, vagy akár pirosodott.
Ami a legnagyobb változást mutatta, már-már félelmetes szinten, az a Glossostigma elatinoides. Ez a növény elsősorban az akváriumok előterének a fűszerű befuttatására használható. De olyan mértékben fejlődik, hogy szinte minden nap hozzá lehet nyúlni ollóval. Ha nem figyelünk oda a nyírására, akkor túl vastag réteget alkot, mely az alsó rétegek elhalásához, általános káoszhoz vezethet. Nálam is egy kicsit magas, de az előző drasztikusabb nyírásnál bebizonyosodott, hogy bátran vissza lehet vágni, úgy is szépen vissza fog nőni.
 
A Staurogine talán az a növény, mely nem túl gyorsan és nem is túl lassan nő. Eleinte elég gyengén muzsikált, de mára tökéletes átmenetet teremtett a Glossoval. Összefuttatva nagyon jól mutat, ajánlom mindenkinek.
 
Az akvakertész akváriumok nagy favoritja az Echinodorus tenellus. Nagy sikerét annak is köszönheti, hogy rendkívüli természetességet kölcsönöz az berendezés egészének. Én pár tövet tettem ide, oda, de az akvárium minden részén megjelent. Igen, ez a növény is nagy utakat képes megtenni az indáival, így rá is oda kell figyelni. De a célt végül is elértem vele, mert valóban nagyon természetes hatást ad az akváriumomnak.
 
A mohák szépen hozzák a papírformát. A fára kötözött Fissidens szép kis párnákat képeztek az ágakon, a Spiky moha is szépen befutotta a neki szánt részeltet. A Riccardiáról eddigi is tudtam, hogy nagyon lassan fejlődik, de hogy ennyire? Elképesztő lassú növény, így a kordában tartás szóba se jön. Egy követ növesztek be vele, ami már egész jó úton jár, de szívinfarktust soha nem fog kapni az eszeveszett növekedéstől.
 
Nagyon lassú fejlődést mutattak eddig a fadekor fő növényei a Microsorium narrow és a Bolbitis is. Bár több helyen is leírták, én is jól tudtam, hogy a páfrányfélék rizómáját meg kell szabadítani a levelektől kötözés előtt a gyorsabb fejlődés érdekében, én ennek ellenére nem tettem. Sajnáltam eltüntetni az a kevés levelet is, ami volt. Ennek az lett a böjtje, hogy csak most érték el a fejlődésképes szintet. Nekik mostantól kezdve legalább egy hónap kell, hogy mutassanak valamit.
 
Mikor még csak terveztem a fejembe az akváriumot, nem igazán akartam stem növényeket belerakni. Gyönyörűek tudnak lenni, de a legnagyobb kalamajkát is ők tudják okozni. Nem tudtam ellenállni. Bekerült a háttérbe meghatározó, illetve kiegészítő növénynek a Didiplis diandara. Ez is egy gyorsan fejlődő növény, de sok nyírás kell neki, mire megfelelő takarási vastagsággal kezd el rendelkezni. Már 4 nyíráson túl van, de még legalább kettő kell, hogy megfelelően bedúsuljon. Képeken ennek a növénynek nagyon szépen bepirosodott csúcshajtásait lehet megfigyelni, de nálam még ezt nem sikerült belőlük kihozni. Egyenlőre ez a kérdés még nem annyira mozgat, a „befestéssel” még ráérünk.
 
A másik stem választásom a Proserpinaca palustrisra esett. Elképesztő különbség van a víz felett és a víz alatt termesztett változatok között. Nagyon megtetszett a teljesen egyedinek mondható víz alatti levélzete, mely nagyszerű kiegészítése lehet egyéb stem növénynek, jelen esetben a diandarának. Ő is nagyon lassan fejlődik, így igen nagy művészet lesz jól összehangolni a többi növénnyel a „nagy fotózásra” mikor a „kész van” fényképeket fogom készíteni.
 
Állat fronton a következő dolgok történtek az elmúlt időszakban. Alapszabály, főleg a növényes akvarisztikában, hogy az halakat, garnélákat leghamarabb az indítás után egy hónappal telepítsük az akváriumba. Én így is tettem. Az első körben 10 Amano garnéla és 10 Otocinclust került be. Ezek azon felül, hogy nagy kedvencek, segítenek a tisztántartásban, az algák elleni harcban. Ezek után került be 4 Black molly, melyekről már korábbi soraimban már beszámoltam. Jelenleg ők jelentik az „életet” az akváriumban és annak ellenére, hogy csak ideiglenesnek szántam őket, nagyon jól mutatnak a nagy zöldségben.
 
Sokan kérdezték, hogy milyen halat fogok az akváriumba tenni, elvégre már 2 hónap is eltelt. A választásom a Rasbora hengelire esett. Olyan halat szerettem volna, melyek jól bírják az erős megvilágítást, megfelelő mértékben exibicionisták  és könnyen rajba igazodnak, ha kapnak egy kis inspirációt (nasit). Sajnos a halak beszerzése még folyamatban van, így én is türelmetlen vagyok miattuk. De a lényeg amúgy is az, hogy az akvárium úgy fejlődik, ahogy szerettem volna, ahogy szeretném. Hát egyelőre ennyi. Az akváriumról a legközelebbi bejegyzést akkor szeretném elkészíteni, mikor már kijelenthetem, hogy well done. :)
 
Eredeti bejegyzés, további képek itt: http://levinen.blogspot.com/2011/04/182-liter-falban-update.html
 
 
 
 
 

23. blogbejegyzés
Ausztrál sivatagi géb szaporítása I.

Eddig semmilyen halat nem sikerült szaporítanom a guppin kívül. A kakadu törpesügérek nem jutottak tovább az udvarlásnál, a neonhalak pedig a lágyvízbe átrakva fejreálltak. Egyszerűen nem volt szerencsém. Már azt hittem, nekem ez nem megy és felkészültem a kudarcra a sivatagi gébekkel (Chlamydogobius eremius) is, mikor alig pár nappal a megérkezésük után leikráztak.
Az ikrákat 2 nap múlva átraktam egy 10 literes akváriumba, amibe leszívott akváriumvizet, szivacsszűrőt és pár csepp penészedésgátlót tettem. Sajnos így is megpenészedett a nagyrészük, összesen ha jól számoltam most 11 kishal van a 100 ikrából. A legtöbb cikk szerint az ivadékok már az első napon meg tudják enni a frissen kelt sórákot, de egy fórumon azt írták, hogy az első 4-5 napon még nem mindegyik eszi meg, ezért inkább kezdjük kisebbel. Papucsállatka tenyészetet indítottam, de nem indult be a gébek születéséig, ezért sórákot kapnak. Úgy néz ki, meg tudják enni.
A hímek őrzik az ikrákat, de az ivadékokat megeszik, ezért még kikelés előtt el kell távolítani őket. A második adag ikrát már a hímnél hagytam, csak a 6. napon raktam át őket, amikor már látszottak a szemek az ikrákban, ez jelenti azt, hogy hamarosan kikelnek. Az összes megpenészedett, annak ellenére, hogy mikor átraktam csak egy penészes volt közöttük, amit rögtön ki is szedtem. Talán az lehetett az oka, hogy egy pillanatra átrakáskor véletlenül szárazra kerültek, vagy a levegőztetés nem volt elég erős. A következő adagot már hosszabban hagyom a hímnél, csak a 7. napon rakom át (7-10 nap alatt kelnek ki). Egyszer azt is megpróbálom, hogy külön akváriumban ívatom őket. Ehhez egy 20 literes kell egy hímnek és 1-2 nősténynek. Az ivadéknevlő akvárium viz ne legyen túl mély, 10-15 centi maximum, mert ha mélyebb, akkor az ivadékok nem tudnak felúszni a felszínre.
Az ikrákat a nőstény kövek alá, virágcserépbe, pvc csövekbe rakja. Ilyenkor a hím gyakran beás az egyik kő alá, ezért olyan aljzat legyen az akváriumban, ami nem sérti meg ásás közben. Sok hím az ikrák őrzése közben egyáltalán nem eszik. Ha a mi hímünk is ilyen, ne engedjük vissza a nőstényhez, miután kikeltek az ikrák, mert megint le fognak ikrázni, de a hímnek nem lesz ereje újabb 7-10 napig őrizni az ikrákat evés nélkül. Ezen segíthetünk esetleg úgy is, ha közvetlenül a "szülőszoba" bejárata elé tesszük le a kaját, akkor könnyebben elfogadja az ételt, mintha az akvárium másik végébe kéne úsznia érte.
A szülőket főleg élő és fagyasztott kajákkal etetem. A sivatagi gébek szoktatás nélkül nehezen fogadják el azt, ami nem mozog, de ha kell, rászoktathatók a fagyasztott,  vagy akár a száraz kajára is. Imádják a különböző "kukacokat", mint pl. grindál, tubifex, a vízibolhát stb. A lényeg, hogy lemerüljön vagy legalábbis az akvárium alsó harmadában lebegjen az étel. 
Ezek a gébek az ausztrál sivatagok sós vizű artézi forrásaiban élnek. Ezek időnként nagyon besűrűsödnek vagy akár ki is száradnak. Ha nagyon meleg van, a kövek alá húzódnak, ha nincs elég oxigén, a légköri levegőt szívják be.
A sivatagi gébek nagyon szívósak, 10 és 35 fok (más források között 5 és 40) közötti hőmérsékletet bírnak ki. Ezért fűtés nem kell az akváriumba, de ikrázni csak 26 fok felett fognak és 18 fok alatt fogékonyabbak a penészre.
A vizüket érdemes sózni, de megélnek édesvízben is, csak valamivel rövidebb ideig. Amúgy sem hosszú életűek, 1-1,5 évig élnek, jó bánásmód esetén néha két évig is. Az én halaim is édes vízből származnak, de hozzászoktattam őket az egy evőkanál sóhoz 20 literenként. Hogy maximum mennyi sót adunk a vízhez, az tőlünk függ, a tengervízben is megélnek. Jódmentes konyhasót használok, de bármilyen jódmentes só jó.
A víz kemény és enyhén lúgos legyen, de állítólag a majdnem desztillált vízben is megélnek. Mivel szívósságuk és alkalmazkodóképességük miatt nagyon különböző paraméterű vizekben megélnek, érdemes megkérdezni, hogy a tenyésztő milyen vízben tartotta őket és hasonló paraméterű vízbe rakni a megvásárolt halakat vagy pedig nagyon fokozatosan átszoktatni. Nem biztos, hogy díjazzák, ha az édesvízből egy pillanat alatt tengervízbe kerülnek...
Egy hímre 1-2 nőstény jusson. Minél nagyobb az akvárium alapterülete és minél több szikla és bújkáló van benne, annál több halat tarthatunk. A hímek területvédők, különösen ikrázáskor, de nem kergetik sokáig a betolakodót. Növényeket nem szükséges betenni, mert Ausztráliában nincsenek őshonos brakkvízi növények, de ha úgy jobban tetszik, rakhatunk bele.
Az akvárium legyen jól lefedve, mert könnyen kiugorhatnak, vagy legyen nagy hely víz felszíne és az akvárium teteje között. Szeretnek feljönni levegőért, mint a páncélos harcsák. A hasúszójuk tapadókoronggá alakult, azzal tapadnak meg az üvegen.
A nemek elkülönítése ivarérett korban könnyű. A hímek nagyobbak, a fejük is nagyobb a testükhöz képest, mint a nőstényeknek. A hátúszójuk, farok alatti úszújuk és a farkuk vége sötétkék fekete szegéllyel. A nőstények egyszínűek. A még nem kifejlett halakat legkönnyebben az angolul urogenital papillának, magyarul meg nem tudom, minek nevezett szervüket kell megfigyelni. Ez egy kis "pöcök" a farok alatti úszójuk alatt, ami a hímeknél hosszú és vékony, a nőstényeknél rövid és vastag. Ezen a képen jól látszik: http://www.rainbowfish.info/forum/download/file.php?id=385 (Ő egy nőstény hal, vad színváltozat.)
Két színváltozat létezik, a vad és az arany, a vadszínű olajzöld, az arany sárga. Nekem az arany változat van.
A sivatagi gébek társíthatók is békés halakkal. Talajlakó vagy területvédő halakat ne tegyünk melléjük. A túl pici halakat megeszik, meglepően nagy falatokat tudnak bekapni a méretükhöz képest. Ha nagy, gyors mozgású halak mellett vannak, nem jutnak elég élelemhez, mivel ők rosszul úsznak.
A következő részben szeretném leírni, hogyan fejlődnek az ivadékok.

24. blogbejegyzés
Haltestrablók

 Üdv Tisztelt halszerető népek!

 Remélem nem véletlenül a Hekkelők (Hekk kedvelők) oldalára töltöttem fel az írást, mert akkor eme beköszönés, egyből más értelmet nyer. Ha meg jó oldalon vagyok, akkor jó oldalon vagyok. Nasszóval.  Tettem fel már pár agymenést,mely agymenések klaviatúra  csapkolódásban nyertek realizációt. Rég írogattam blogot, nem volt mit, nem volt mikor. Hát, sajnálattal közlöm, megint rámjött. Nostehát. Messziről futok neki, mint általában. Elnézést.

A halak egy nem elhanyagolható tulajdonságára szeretném elsőként felhívni a figyelmet, tudományos szempontból sem mellőzhető fontosságú írásom kezdetén. A halak, márpedig nőnek. Mondjuk, ehhez kell némi megfelelő környezet, jó víz, táplálék, egészség, valamint legalább egy darab gazda szeme, ami mint tudjuk, hizlalja a jószágot. A hal pediglen jószág. Ott van például a jószágosz aranyhal a mesében, de ez most szinte teljesen mellékes. Nem szabad tehát oda sem figyelmezéssel jutalmaznunk haltartásunk kezdetén, hogy oly halat válasszunk, ami nem fog méreteit tekintve konkurenciánkká válni az otthonban. Eccer voltunk, hol nem voltunk gyermekien ártatlan kezdő akvaristák mi is, mármint családom és jómagam. Vettünk is minden földi jót, minek kopoltyúja volt, vagy legalább áramvonalas volt a teste, és adott pillanatban víz alatt tartózkodott. Vagy leges legalább A-ból B-be víz alatt jutott el. Mondjuk ez alapján vehettünk volna akár tengeralattjárót is, de mi konzekvensen kitartottunk az elképzelés mellett, úgyis, mint halat fogunk venni az akváriumban. Sok minden mellett kiszúrtam egy furcsa jószágot, ami harcsának tűnt, de azért azt kezdőként is megláttam, hogy a kicsiny kedvesség, a hátán fekszik. Aggodalommal a képemen kérdeztem a boltban, hogy ugyan mi a baja a szegény döglött halacskának, aki mint említettem, a hátán leledzett. Nyugtattak legott, miszerint ez csupán egy háton úszó harcsa. Hmmm… azért minden hülyeséget nem vagyok hajlandó elhinni, hogy most már a döglött halat is rám sózzák, valami elit néven, gondoltam. Látszódhatott rajtam a kétség apró szikrája, mert rögtön mutatták, hogy van még ebből több is, és csak tessék elhinni, ez egy létező faj. Világos, gondoltam, nyilván járvány volt a boltban, s most a hozzám hasonló kezdők boldogan viszik haza a speciális harcsafaj képviselőt, amik gondolom majd pár nap múlva eltűnnek az aksiból, osztódásos lebomlás útján. Kis piszkálás után a harcsafalak megfutamodott, azonmód bizonyítva, életrevalóságát. Szerintem, ennyire könnyen még hal nem ment át vizsgán, csakcsupán bizonyítania kellett, hogy él. Örvendeztem, tapsikoltam kicsinyt, s máris bezacsiztattam kettő példányt a tecchalottakból. Szépen elmondták, hogy ezekkel semmi baj nem lesz, kijönnek a többi halakkal, nem bántanak senkit, bújnak, félnek, valamint minden szuper, barátságos dolgokat. Erről jut eszembe, ha legközelebb arra járok, el ne felejtsem a boltban ezt az utolsó sort fennhangon megcáfolni!!

Tellt múlt az idő, aksi aksit követett, halak jöttek, mentek. A kezdő csapatból, már csak néhány mohikán volt meg, köztük a két háton úszó harcsa. Az évek alatt, összegyűlt pár megmagyarázhatatlan élmény. Elsődlegesen például, alkalmanként az éj leszálltával, vad rodeó vette kezdetét a béke eme nedves kis szigetén. Puffanások, csobogások, kavicsok csapódása az üvegfalon színesítették éjszakáink unásig zavartalan csendjét. A csobogást olyan szinten kell elképzelni, hogy a víz nem találva a helyét, koordinációs problémákkal küzdve, az üveg rossz oldalán keresett magának menedéket. Nyakig húzva a takarót pislogtunk riadtan, ahogy meghitten csordogált lefelé az aksi oldalán. Én ilyenkor vadul kipattantam (nettó 120 kiló vagyok…) az ágyból, odasuhantam csapzott fejjel, vaksin hunyorogva, zseblámpámmal bőszen hadonászva. Magamból kikelve, káromkodva, a halak le, illetve felmenőit kiátkozva az univerzumból. A vadul kipattanás általában nem hozott eredményt, mert addigra minden hal, angyali nyugalommal billegett egy helyben, és szinte méltatlankodva néztek rám, mit akarok én itt ezen a kései órán. Észrevettem továbbá, hogy ha veszek egy marék halat, nem lehet a létszámukat tíz fölé emelni, mert valami megmagyarázhatatlan erő, nem engedi. Vettem például, tíz neont, mert az szép. Örültünk. Kicsit. Mármint idő intervallumban. Másnap reggelre hat úszkált körbe. Az is szép, de nem tíz. Hanem két nappal később négy. Tehát négy csodaszép neon alkotta a hatalmas falkát, hogy szépségével betöltse a százhúsz litert. Nem túlzok, ha azt mondom, nem sikerült nekik maradéktalanul feledtetni a maradék kilencven liter ürességet, amit nem használtak ki. No nem baj, talán nem a neonnak való az én Vizi világom, szerezzünk be pár ékfoltos razbórát. Ekkor már tapasztalt akvárium mániás voltam, hatalmas előrelépésekkel, tapasztalatokkal, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy már tudtam négy –öt halfajta nevét. Tehát, nagyjából tudtam mit szeretnék. Vegyünk, mondjuk tízet. Az olyan szép. Meg majdnem sok is.  Legyen hát. De széééép. Reggelre hat. Két nappal később négy. Üveges tekintettel bámultam az ismét kiürült élettért. A neonokat vizslattam, akiknél mintha az elfojtott röhögést véltem volna felfedezni. No lám, ezek sem bírták itt tovább, mint mi. Kezdtem elgondolkozni, hogy esetleg nincs-e egy A. H. K. SZ. nevű földalatti mozgalom. Úgyis, mint Akváriumi Halakat Kiszabadító Szervezet. Reméltem, hogy nincs. A mi a legfurcsább volt, hogy egy tetem sem volt feltalálható az üvegkalickában. A halak nyom nélkül eltűntek.

Tudom, a gibicepsz elpucolja a maradványokat, de gondoltam, ez a tempó még tőle is sok lenne, más ilyesmim meg nincs, csak az a két békés, mindenkivel barátságos időközben tizenöt centissé duzzadt háton úszó harcsa, de hát ők senkit nem bántanának, mint tudjuk.  A „legvalószínűbb” elképzelésembe kapaszkodtam, amivel csak őrületbe tudtam kergetni a hajlék többi két lábon járó lakóját. Nem lehet más, mint az ufókok. Ja. Mi más. Simán lehülyéztek. Szerencsére csak az asszony, a gyerekek még nem mernek, csak valami furcsa elnéző mosollyal nézik apát, amit egy újabb marhaságot eszel ki a rejtélyes akváriumával kapcsolatban.

Ez így ment hosszú hónapokon keresztül. Én megvettem az apróhalat, beleengedtem, szép volt, aztán két-három nap alatt szépen eloszlott a semmiben pár ezer forintom. Jópár kidobott pénzzel, és kitépett hajhagymával később, megint csak rám jött a vehetnék, a furcsa kockáztathatnék, hogy hátha most már megmaradnak a jövevények, és valahogy sikerül négy fölé tornászni a látványosságok számát. Beengedtem a tíz kis neont. Szépek voltak, de eljött az este. Megszámoltam őket, aztán elköszöntem tőlük, nem tudva, ki lesz a kiválasztott, és reggelre mennyinek tudok a vizenyős szemébe nézni. Egy óra múlva Fogolytáborost támadt kedvem játszani a halakkal. Ez abban merül ki, hogy a sötétben, zseblámpával… pásztázok. Szoktam… ilyen….. marhaságokat……… mindegy. Ne ítéljen el senki. Mindenki volt tíz éves, csak van, aki továbbfejlődött lelkileg…

Szóval, pásztáztam, s ekkor, az aljzaton mit kell látnom? Az én egyik gyönyörű pöttyös, kifejlett, ártatlan, békés, szolidáris, nyugodt természetű háton úszóm nagy élvezettel, hersegve tömi le a torkán kétszázötven forintomat. Mely kétszázötven forint még próbált eliszkolni, de esélye sem volt. Az ártatlanság mintaszobra, kicsit megdermedt ugyan a pásztázástól, de azért nem hagyta abba esti nasiját. Meg voltam döbbenve. Esküszöm, szinte láttam, ahogyan ártatlan tekintettel rám mosolyog a harcsa, szája sarkában ott kapálódzik a kétszázötven forintom, és azt mondja teli szájjal,: bocsikaa… Ám nem mondott semmit, csak befordult a fal felé, és eltűnt a kerámia csőben. DE VIGYORGOTT A KIS ROHADÉK, AZ TUTI!!! Le voltam sújtva, mint akit arcul csaptak. Kígyót, mit kígyót, harcsát melengettem kebelemen. Szembe kellett sülnöm a tényekkel, hogy a háton úszó harcsa egy alattomos agresszív kis dög, ami remekül leplezte eleddig hátrányos tulajdonságát. És nekem ebből van kettő. Mi lesz itten kérem. Ki voltam rá váncsi, vajh mióta terheli a kis ártatlan képüket a vérengzés, mióta hagyták, hogy az ártatlan ufókokat vádoljam a testrablással.

Most, itt, megvallom azt, amit ez idáig, még nemhogy a családomnak, de még magamnak sem mertem bevallani. A ragadozás kiderültével, megtaláltam az indokot, hogy felhozhassam a tiltott témát. Kéne még egy akvárium…… Mert, ugye, ez így nem mehet tova, hogy élő eleségnek tartjuk a kicsinységeket, kettőszázötven per kopf minyimum! Ugye?! Hát, nincsen is mit tenni, kéne egy másik akvárium. Zárójelben jelzem meg, eddigre már volt kettő. Egy százhúszas, valamit egy huszonötös, garnélás. De én, mint ha ez lenne a legnormálisabb dolog, síkra szálltam a szent ügy okán, hogy legyen külön hely az alattomosaknak. Elmondtam a mondandóm, majd vártam a felsőbb szerv, jelesül a nejem döntését. Az meg nézett. Szokott. Így is. Ismertem ezt a nézést. Olyan volt, mint amikor bejelentettem a második akvárium beállításának tervét. Vagy mikor az ufók kerültek szóba. Szóval, olyan ÉdesIstenemanyámpedigmondtagondoljammegapárválasztást féle nézés volt ez. Mondom, ismertem már, a sok év alatt volt rá módom, hogy találkozzam véle. Mindegy, arccal a vész felé. Miután végighallgattam, hogy mit miért csinálok hülyén, valamint a felsorolást, a kicsiny lakás paramétereiről, valamint az ott élők ember-hal arányának aprólékos ecsetelését, a vert had, tehát én, elsomfordáltam. Lezártnak tekintve a vitát, a NEJ diadalmasan érezte magát. Megértettem, kicsi a lakás, nincs hely, meg mifene. Főleg.

Realista ember vagyok, meg felnőtt is, valamilyen szinten. Adófizető, jogilag érett egyed. Így aztán, mikor két nap múlva egy barátom felhívott, hogy elmúlt a varázs náluk, nem kérek-e egy hatvan literes akváriumot mindenestől, nyilván azonnal igent mondtam…..:) Délutánra ott is volt a kis akvárium, benne egy gyönyörű sziklaháttér, amit egyébként én ekecseltem bele fél éve. Igazi mestermunka. Még két nap, és feltöltve terpeszkedett a gyerekszobában, de erről bővebben a következő írásban, mert külön sztori. Addig is,

Üdv, Bigtom.

 

25. blogbejegyzés
Nyári munka

 Történetünk főszereplőjét, nevezzük egyszerűen csak Apának. Nevezhetnénk nevén is az illetőt, de minek. Legyen hát apa. Apa lelkes volt, és akvarista. Volt még sok más tulajdonsága is, de hogy ebbe a történetbe keveredett, annak fő oka, eme kettő tulajdonságában leledzett. Tehát lelkes akvarista apa, gyakorta megfordult kicsiny szülőfaluja művelődési házában, ha  művelődhetnékje támadt. Már régóta figyelgette, az egyik sarokban megbúvó akváriumot. Szép volt az. Talán egyszer, régen, még valamikor a világháborúk tobzódása táján. Manapság, inkább egy szolid, kicsiny tavacska alsóbb régiójának bemutatására volt alkalmas. Roppant szemléletesen ábrázolta egy iszapos, bealgásodott tavacska életét, mely tavacska alján némi keresgélés után lehet csak felfedezni az ott „élő” halak tömkelegét. A tömkeleget, néhány vasakarattal túlélő, magát kiirtani nem hagyó gurámi, egy magányos neonocska, és egy, a töméntelen algát felfalni képtelen kicsiny anci személyesítette meg nagy átéléssel. Az igazat megvallva, először nem is látszott a nagy zöld dobozról, hogy egy álcázott akvárium. Pedig az volt.

Nohát. Ez pediglen így nem mehet tovább, érlelődött meg apában a gondolat, mivel lelkes akvarista volt, de mintha ezt már említettem volna. Nyomban riasztotta is kapcsolattartóit, azon belül is egy bizonyos Sógor nevűt, ugyan már vegye fel a kapcsolatot a ház befolyásosaival. Vegye fel, és mondja is meg azonnal, hogy Ő, mármint Akvarista Apa, majd hatalmas szabadidejében, ami a nyár elkövetkeztében, mintegy kettő hetet felölelő intervallumot jelent, szóval akkor majd Ő, nekiveselkedés általi reformintézkedéseket foganatosítana akvárium ügyileg. Magyarán mi lenne, ha átlátszó üvegkalickát varázsolnának a kis mocsárból. Meg is vitte a küldönc a hírt, s már hozta is a választ, mennyire nagy az öröm az intézményben, mert ugyan Ők is próbálkoztak, próbálkoznak hasonlóval, de eleddig a természet, mocsár formájában felülkerekedett. Úgyis rendezvény lesz szombaton, hú de jó lesz addigra a szép akvárium, köszönik szépen….. Ekkor volt szerda. A válasz hír hallatán Akvarista Apa, először kissé nem vett levegőt, majd miután ezt jobbnak látta módosítani, vett egy nagyot. Majd azonnal átgondolta, hogy a kommunikációt fejleszteni kell Sógor, és Ő között. -Nyáron!! Mondom nyáááron!!-hörögte reményvesztett hangon. De mivel nem volt mit tenni, a felajánlás megtörtént, még ha félre is siklott kissé az infó. Pénteken délután, mocsarat kellett járni. Mivel az idő nem volt túlzottan bőven mérve, ezért Apa ördögi tervet forralt ki vadul. Gyorssegélyt fog alkalmazni, látszatintézkedéseket tesz, amikkel ki lehet bliccelni, nyárig, a tényleges csodatétel időpontjáig. Felvonult hát óriási apparáttal, vödrökkel, csövekkel, rejtélyes tégelyekkel, lapátokkal, mifenékkel felfegyverkezve, az ottaniakban totális rémületet keltve, azon okból, hogy ennyi kacattal, bizonyosan, a végleges letelepedést fontolgatja. Ám nem így tett a mi szereplőnk. Nagy nyugalommal lecsorgatta a 200 liternyi posvány kb. 80 %-át, aztán vad sikálásba kezdett. Az első lelkes 20 perc elteltével, azonban rá kellett jönnie, hogy bár a dinamit nem tartozik szorosan az akvarisztika kellékei közé, ezt át kellene gondolni azért tudományosabban kissé. Szükség lehet rá. Ugyanis ellenállásba ütközött. Algailag. Nagyba. Az, hogy békanyál úszkált az akváriumban, csak elhanyagolható apróság volt, az aljzatot, valamint az üveg alját gyepszőnyegként belepő, folyamatosan bugyborékoló algához képest. Első vonalban, a fogkefével támadt, amit gyorsan felváltott az üvegmosó kefe. Ám kicsinek bizonyult az alkalmatosság. 30 perc elteltével döntött a nehéztüzérség bevetése mellett hősünk. Ezt egy zsilett penge személyesítette meg, amivel gyalu módjára támadt a „gyep”-nek. És sikált, és vakart, és kapart. Nem eredménytelen. Kb egy óra elteltével, egész szépen átláthatóvá vált az üveg. Kicsiny vízkő eltávolítás a tetőn, valamint az üveg szélén ecettel, és megvan.

Mehetett vissza a túlélők maroknyi csapata. Nem is igazán tudták mire vélni az új körülményeket a kopoltyúsok, cikáztak össze-vissza, miközben Apa, egyfolytában azon agyalt, nem lesz –e ez a rengeteg tiszta víz számukra annyira sokkoló, hogy beleszenderülnek a jobblétbe. Még egy kis sötét papír hátteret is sikerült eszkábálni az akvárium mögé, ezáltal megfékezni a napsugarak behatolását hátulról. A rendelkezésre álló időhöz képest, egész zajos sikert aratott Akvarista Apa, a körülálló megtekintők körében. Valamennyire Ő is elégedett volt az eredménnyel, de nem tökéletesen.

- Majd nyáron. - mondogatta, fel-feltologatva a szemüvegét, mintegy mentegetőzés képpen, valamint önmagát is bátorítva. De legalább a rendezvényre tiszta volt az aksi.

Aztán eljött a nyár. Megkezdődtek az előkészületek. Ismét hatalmas apparát, felkészültség, egyéb málhák, valamint egy már előre otthon, kb. 1.5 hét alatt elkészült pofás kis nikecell háttér jellemezte a felvonultatott hadrendet. Három réteg csemperagasztó, plusz egy színezett negyedik volt hivatott ellenállni az egy darab méreten aluli ancitrus dühödt támadásainak. Nem lett csúnya a hátterecske. Merítés, halak áthelyezése az átmeneti szállásra követte a megérkezést. Ezután,200 liter vizet locsolgatott szét a művelődési ház udvarán Apa, valamint lelkes segédje, az úgynevezett Gyermek. Miután teljesen kiürült az akvárium, elkezdődött az aljzat tottttális eltávolítása, biológiai megsemmisítése, kilövése az univerzumba, elégetése, beforgatása, valamint sóval való behintése. A benne lévő algáknak esélyt sem volt szabad adni egy új életre ezen a földön. Miközben Apa, roppant profizmust sugallva, kicsiny, kék játék homokozó lapátjával emelgette kifelé a szennyet, ecsetelgette az ott lévőknek, hogy mi is lehet az oka az ennyire megvadult algaterpeszkedésnek. Kiemelve a meleget a sok, illetve kevés fényt s, hogy a napfénynek sem szabad ormótlan módon, közvetlen odarontania az üvegdobozkának. Kell annak kérem világosság, ámde csak módjával.  Ekkor érdekes dolog történt. Apa lekapcsolta a világítást az akváriumban, a körülállók teljes megdöbbenésére. Nem a lekapcsolás volt az érdekes dolog, hanem a döbbenet. Apa közölte, hogy ez bizony itten egy olyan alkalmatosság, minek hatására sötétbe borul az egész víz alatti világ. Nohát! - lelkendeztek az ottaniak, majd ellentmondást nem tűrően ismételgették, hogy nem, ezt ők még soha nem használták, és valószínűleg most itt nem lévő társaik sem alkalmazzák túl gyakran, az”Estére kapcsoljuk le a lámpát az akváriumban.”- opciót. Hát, akkor talán meg is van az irgalmatlan algásodás egyik fő okozója. Név szerint, hogy emberi kéz még nem érintette a kapcsolót, vagyis a neon egy-két éve folyamatosan megy, ami önmagában sem elhanyagolható tény. Bár azért vannak kétségek. Valószínű, hogy valaki néha lekapcsolta, ha nem is mindig, esetleg tévedésből……

Lépjünk tova. Miután ekképp fény derült a fény kioltására, nagy fordulatok kezdődtek a reprezentációs akváriumban. Roppant változások, roppant lassan. Akvarista Apa napra pontos, mit napra, órára pontos ördögi tervet szőtt, mi alapján a látogatók a továbbiakban voltak hivatva ájuldozni az öreg, vadonat új üvegkalicka láttán. És sikált, és vakart, és kapart. Újfent. Egy, másfél óra elteltével, csillogott, villogott az akvárium, miképp annak lennie kell. És csodálatos módon, az alapbeállításokra visszatért az üveg is, vagyis hihhhetetlen módon átlátszó lett. Ismételt örömködés. Fent említett percre pontos ördögi terv, természetesen azonnal borult, mivel Apának egyéb fontos tevékenykedni valója akadt másnap, de azért megközelítőleg tartották az ütemtervet. Mert az is volt. Az ütemterv remek volt, benne leledzett, melyik nap, pontosan mit kell csinálni. Egy alig elhanyagolható csekélységet azonban Apa kicsit kihagyott pontos számításaiból. Szombaton, Vasárnap, hogy úgy mondjam, még az eb állat sem tartózkodott az irodák környékén, nagyban megnehezítve ezzel a bejutást. Tehát. Takarítás után, egy nap száradás, másnap beragasztható a szépséges sziklaságos nikecell háttér. Igen-igen oda lett ragasztva F. B.S tubusos ragasztó által. Egy nappal később fel is lehetett tölteni nedvvel. Azért, hogy egy nap ázás után, Apa ismételten szana, s szerte locsolhasson 200 litert az udvaron, mivel az, csak az ázást volt hivatva. Ezt azonnali újból feltöltés követte, hogy had ázzon csak az a háttér. Ezt még kétszer megismételte a maroknyi csapat, minduntalan nagy pacsázást okozva az udvaron. Dehát, ennek így kell lennie. Aztán eljött a nap.

Eljött az utolsó előtti nap, mikor is bekerült a homok, a kavicsok, némi Gyermek által válogatott kő, melyek oly szépek.  Némi metszés, valamint algátlanítás után, bekerültek a növénykék is. Elég nagy volt a kontraszt, a kivett növények, valamint a visszahelyezett zöldségek között, köszönhetően, az algától való rettegésnek betudható olló általi csupaszításnak. Az öt kis kórót visszatették hát, majd mindenféle kegyszerekkel kezelték a vizet, hogy kialakulhassék őbenne a halaknak megfelelő környezet, mely hal állatok érkezése két nappal későbbre volt várható, a szomszédos asztalon elhelyezett átmeneti szállóból. Aztán, az is eljövend. Egy igen-igen kedves kisállat-kereskedésből, miről már korábban is olvashattak azon népek, kik látogatják az itt fellelhető írásokat, szóval ezen kedves helyről, a jólelkű adakozók, még odaajándékoztak 15 db kicsiny halat, zömében guppyt, hogy ne legyen oly unalmas a bio-tv műsora. Nem is lett az. Utolsó napra virradva, hálóval való áthelyezést alkalmaztak az elszánt átalakítók. Bekerültek az uszonyosok, mik felvidulva a tértől, s fénytől, roppant rohangászásba kezdtek. A kicsiny guppyk, akik már eddig is éltek valahol, vidáman jöttek mentek. Az öt bennszülött azonban, láthatólag nem nagyon tudta mit kezdjen a hirtelen támadt nagy fényességgel, valamint tömeggel. Pár percig egyhelyben való lebegéssel próbálták leplezni a tanácstalanságot, majd elkezdték módszeresen hajkurászni a békés telepeseket. Megint 10-15 perc múlva azonban beálltak a rangsorok, a birodalom újraosztása is megtörtént, és megkezdődhetett az új életet kezdett üvegtartály részletes felfedezése. Minden kókuszhéj, minden bujkáló, minden gyökér, növény, nagyobb kő, alapos átvizsgálásban részesült a lakók által. Akvarista Apa, valamint Gyermek, büszkén feszítettek az alkalmatosság mellett. Egyértelműen büszkének tűnve a munkájukra, összevetve az előzményekkel, talán nem is alaptalanul. Aztán hazahurcolkodták a rengeteg kacatot, amit odavarázsoltak az elmúlt hetekben.

Szép lett. Szerintem szép. - mondogatták gyakorta. Maradt a remény, hogy talán egy kis ideig meg tudják őrizni majd a feljavított állapotot az irodisták. Úgy legyen. De ha esetleg mégsem,akkor ……..majd nyáron…….

Üdv. Bigtom

www.bigtom3.wordpress.com


26. blogbejegyzés
Mi történt az akvarista.hu-val?

Helló mindenkinek!!!!Nemtudom,hogy ti észrevettétek-e, de az oldallal valami történt.Már legalább  másfél éve regisztrált tagja vagyok ennek a közösségnek,és szinte minden tudásomat itt szereztem...Mindíg zajlott itt az élet,fél perc se kellet a forumba és már kaptam is választ.Naponta legalább 10 de ha nem is min 5 új blog született,és élvezet volt őket olvasni.Folyamatosan új tagok érkeztek.Voltak kezdők de voltak igen tapasztalt akvaristák is,akik igen sokat nyomtak az oldal szinvonalán.De most....Most szerintem látjátok mi a helyzet...A forummotor szinte leált.Igen, persze azér vannak topicok amik elég jól müködnek pl:a bettás topic meg még néhány, de vannak olyan topicok amik szinte már teljes egészébe leáltak.Véleményem szerint ez annak köszönhető,hogy kevessebb tagunk van vagy ha van is nem olyan gyakran látogatják már meg az oldalt mert szó ami szó unalmas.Volt egy haltartó ismerősöm aki megint elkezdte az akvarizálást és éngem fagatott mindenről mert jó néhány dolgot elfelejtett....Én szivesen segitettem neki sokmindenben,plusz még felkináltam neki ezt az oldalt,mondván hogy ez magyarország leghiresebb akvarisztikával foglalkozó honlapja.Én is itt tanultam sokmindent,és remek tanácsokat kaptam,és igen jó barátokra tettem itt szert.Ott nyugodtan kérdez van fórum és minden ami kell.Ő persze örömmel ütötte be hogy www.akvarista.hu.De rá 3 nappal mikor megint beszéltem vele,akkor elkeseredve mondta nekem,hogy nemtudom minek voltál ennyire eltelve avval az oldallal hisz nemsokat értem vele.A forumba még aznap irtam amikor felmentem de még mára se  kaptam választ,igaz visszaolvasva sokmindent megtudtam de nemnagyon van ott élet.És igen akkor én is rádöbbentem hogy valami történt.Hisz már napok óta egy új blog nemszületett már ezek vannak amik most egy hete legalább.És a fórum is alig ad életjelet.Hát mi a fészkes nyavaja történt itt ?:(
      Szerintem valamit tennünk kéne.Hogy mit aztmég nemtudom de ez ha a továbbiakba igy folytatódik akkor nem lesz annak jóvége.Hisz én is már jó ha egy percet töltök itt.Pedig volt olyan is,hogy órákat bujtam az oldalt.
    Érdekelne hogy nektek mi a meglátásotok.Vagy csak én látum úgy,hogy az oldallal valami történt.Mindenki véleményére kiváncsi lennék és régebbi tagoknak meg pláne hisz ők mégjobban tudják hogy milyen is volt pár éve vagy akár hónapja az akvarista.hu.
   Irjatok!Üdvözlettel:Tomi!
 

27. blogbejegyzés
Vízcsere gépesítése

Vízcsere-gép.
 
Sokszor cseréltem a nagy (330l) akváriumban a vizet vödrökkel és kannákkal, de egy idő után elegem lett a szaladgálásból és az emelgetésből. 7-10 naponta 70-80l vizet leszívni, és kivödrözni a WC-be, majd az akvárium tetejére felemelgetni a 25l-es műanyag tartályokat, hogy a csövön lefolyjon a víz az akváriumba, nagyon fárasztó volt.
Először is vettem két nagy, egyenként 50l-es (55l víz simán belefér) műanyag tartályt, a 25l-eseket elajándékoztam.
Vettem egy 1300l/h és 2,7m emelési magasságú szökőkút-akváriumszivattyút,, aminek 19mm-es a nyomócsonkja. Ehhez vettem megfelelő méretű gumi slagot, arra 3/4" gyorscsatlakozót, és egy ellendarabot.
Vettem némi 3/4" PVC csövet és könyököt, amiből gyártottam egy pipát. A pipa akváriumba merülő részére tettem még egy könyököt, hogy a vizet vízszintesen nyomja ki, ne lefelé. A belső részt olyan hosszúra hagytam, hogy az 1/3-os vízcsere szint alatt legyen a cső vége (a csobogás elkerülésére). A másik végére menetvéget tettem, erre jött a gyorscsatlakozó.
http://kepfeltoltes.hu/view/090713/DSCN8460_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
 
Ezzel a feltöltő résszel már meg is voltam.
Készítettem még két pipát, de ezek végére már nem tettem még egy könyököt, és a menetvég helyett tömlő csatlakozót kaptak. Vettem PVC tömlőt is, az előre lemért akvárium-fürdőszoba-kád távolságnak megfelelően.
Az akváriumba szánt pipa végét az igényelt leszívási mélységnek megfelelően ferdén levágtam, és összeszereltem az egészet.
 
http://kepfeltoltes.hu/view/090713/DSCN8459_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
 
Így a vízcsere folyamata a következőképpen zajlik:
Egy-két nappal a vízcsere előtt feltöltöm a műanyag kannákat egy slag-csatlakozós fali csapról hideg vízzel, és levett kupakkal hagyom állni.
A leszívó csövet berakom az akvárium és a kád közé (állandóan tekeredik, ez a pvc cső hátránya), szoktam is vele harcolni rendesen. Kicsit meg is nyomódott nekem a cső a nagyobb (akvárium oldali) pipánál a hajtogatás miatt. A kis pipát a kád szélére teszem, oda méreteztem, így nem tud leesni, és a víz várhatóan a kádba érkezik, nem a fürdőszoba (összefolyó nélküli) padlójára.
Aztán összerakom a feltöltő részt is, be a kis szivattyút az egyik tartályba a csővel, a másik végét meg a feltöltő pipához kötöm a gyorscsatlakozóval (itt legalább alig van tekeredés, de az ehhez használt 3/4" sárga slag nem is nagyon hajlamos rá). A feltöltő szivattyút egy kapcsolós hosszabbítóba dugom, a könnyű kikapcsolhatóságért.
A szükséges algakapirgálás és aljzattisztítás után a fürdőszobában mélyet szívok -mintha csak valami havannai szivart szeretnék nagyon letüdőzni- a cső végébe, és csak várok. A víz a 3/4" rendszeren elég nagy tempóban folyik le, nem kell 5 perc és már el is éri a cső végét.
Ekkor bekapcsolom a szivattyút, az pedig a tartályból elkezdi felnyomni a vizet az akváriumba. Amíg az első tartály ürül, összetekerem a leszívó csövet. Ha kiürül a tartály, akkor működő motornál átrakom a másikba a szivattyút, és utána lekapcsolom egy pillanatra. Erre azért van szükség, mert levegős lesz az átrakásnál, és nem szállít semmit, ahogy lekapcsolom elindul a víz visszafelé, és kinyomja belőle a levegőt. Innen már csak azt kell figyelni, hogy nehogy túltöltsem az akváriumot, a szint elérésekor kiemelem a pipát, és lábbal közben kikapcsolom a szivattyút.
 
 
A rendszer hibái, és hátrányai:
aljzattakarításnál még mindig kell a vödör, és egy hagyományos leszívócső (nincs motoros aljzattisztítóm),
a gyorcsatlakozó belső átmérője 8mm, ami nagyon lefojtja a 3/4" rendszert, érezhetően lassabb is, mint mikor közvetlenül a slaggal töltöm fel,
a tartályokban bennmaradó víz egy idő után hajlamos beposhadni, ilyenkor a tartályt is ki kell súrolni egy kicsit. 3-4 nap állás után ezért már nem szoktam kicserélni a vizet, inkább újat teszek, és másnap cserélek, feltöltés előtt mindig megszagolom a vizet, hogy nincs-e rossz szaga,
télen nem elég 24h, hogy a tartályban lévő víz átvegye a szoba hőmérsékletét, két nap is szükséges,
a leszívó cső flexibilis pvc része könnyen megtörik, és nagyon felveszi az összetekert formát, kicsit kell szórakozni vele, mire rendesen ki tudom húzni a kád és az akvárium közé,
a teljes felszerelés és leszerelés ideje összemérhető magának a vízcserének az idejével,
meg kell venni kb. 8e Ft-nyi alkatrészt hozzá (szivattyú, csövek, pvc csövek, idomok, ragasztó, tartály),
el kell tudni helyezni a két nagy 50l-es tartályt.
 
 
Előnyei:
biztosan klórmentes vizet töltünk az akváriumba,
nem kell semmit sem emelgetni, a közel 100l víz cseréje sem jár valódi fizikai munkával,
nem veri szét az akvárium berendezését a feltöltés
sokkal gyorsabb, mint a vödörrel, leszívócsővel, majd a kis tartályokból történő feltöltéssel szórakozni,
kevesebb pancsolással jár, csak a csövek ki- és összetekerésénél juthat némi víz a padlóra.
 
 
Hol javítatható még a rendszer:
- a gyorscsatlakozó helyett menettel rögzíthető tömlővéget kell alkalmazni, így elkerülhető a nagy fojtás, viszont jobban kell figyelni a tömlő megtekeredésére
- a tartályokba lehet tenni ideiglenes levegőztetést és fűtést, így 2-3 óra alatt is cserélhető vizet kapunk
- a leszívó rendszernél a meglehetősen merev átlátszó pvc cső helyett lehet 3/4" slagot is használni, jóval puhább anyagú, és a megtekeredésre is kevésbé hajlamos
- a feltöltő pipán érdemes megoldani a légtelenítést, mert a beszorult levegő is fojtja feltöltő vízáramot,
- egy érzékeny szintkapcsolóval megoldható, hogy a szivattyú ne tudja túltölteni az akváriumot,
- új akvárium létesítésekor a feltöltő és leszívó csöveket be lehet fixen is tenni, és alul egy csappal elzárható csatlakozót felszerelni. Így csak a külső csövezést kell felrakni, a csapokat kinyitni, és már mehet is a vízcsere, akár az akvárium tetejének felnyitása nélkül is.
A szerzői jogaimat fenntartom!

28. blogbejegyzés
Élő mangrove az akváriumban

Sziasztok!
 
Hogy ne kelljen hónapokig várni, leírom, amit eddig tapasztaltam.
 
A 3db vörös mangrovét (Rhizophora mangle) 1+2 arányban telepítettem édes, illetve brakk vízbe. Az édesvízi példányt egy aktív akvárium (40liter) peremére erősítettem egy 1 cm vastag hungarocell tutajon. A víz hőmérséklete stabilan 27C° (a Tylomelania csigáim igényéhez igazítva), a PH-ja 7.5. Nincs túl sok növény az akiban, de azokat amik vannak, Sera Florena folyékony táppal trágyázom, és napi 0,5 ml EasyCarbo-t adagolok a vízhez.
A másik két vörös mangrovét egy átlátszó műanyag vödörbe helyeztem hasonló módom úsztatva a vödör pereméhez rögzítve. A víz sótartalmát kb. 1-1,5%-ra állítottam be, és ebben a vízben is a Sera Florena tápszert alkalmaztam (bár nincs tapasztalatom a brakk vízzel – egyszerű jódozatlan tengeri sót használtam).
 
A vödörben lévő mangrovék vizének hőmérséklete nem állandó, mert csak egy vízmelegítőm van. Ezeket minden nap kitettem a napra egy átlátszó fóliával lefedve őket, hogy nagy páratartalom érje a növények tetejét is.
 
Az első 1-2 napban a növények fejlődése azonos ütemben haladt: a sarjak alsó barna része megduzzadt és kitüremkedések jelentek meg rajta. Az első gyökérkezdemények először a sós vízben lévő mangrovéknél jelent meg. Az édes vízben tartottnál 3-4 napot várni kellet erre. Azonban itt fordult meg a dolog. Míg az akváriumban növekvő nővény gyökerei napi 1-1,5 mm-t nőttek, addig a sós vízben lévők gyökerei semmilyen változást nem mutattak. Ezért először az egyik, majd látva a növekedés gyors beindulását 2 nappal később a másik vörös mangrovét is áthelyeztem az édes vízbe.
 
Most a gyökerek növényenként 1-1,5 mm-t nőnek naponta. Annál példánynál, ami az akváriumban kezdte meg a növekedést megfigyelhető, hogy a gyökerek már vörösbe fordultak és elérték 1,5-2 cm hosszúságot.
 
Az akváriumom kissé túltelepített, de a halak nem bántják a növényeket. Az algaevők szokták tisztogatni a mangrovék vízben lévő részét, de nem tesznek kárt a gyökérzetben.
 
A víz tisztítására egy 270l/órás akasztós szűrőt használok Seachem Purigen kémiai filterrel. A heti vízcsere kb 15-20%-os, ami főleg aljzatporszívózásban merül ki.
 
Az eddigiekből azt a következtetés vontam, le hogy a mangrove fejlődésében sokkal nagyobb szerepet játszik az állandó viszonylag magas hőmérséklet, mint a víz sótartalma.
Növekvő gyökerek.
 
A fehér mangrove (Laguncularia racemosa) magokat cserépbe, jó vízelvezető képességű (nagy szemcsés homokkal kevert) földbe, 2cm mélyre ültettem, ahogy azt javasolták és édes vízzel locsolom. Eddig még nem bújtak ki a növények a földből.
 
Amikor sikeresnek ítélem a telepítést, akkor közzéteszem a napi szinten vezetett ültetési naplómat.
 
Remélem informatívnak találjátok az írásomat.
 
Üdv. Jani

29. blogbejegyzés
Akvárium háttere mögé épített biológiai szűrő

Háttér mögé épített szűrőközeg!

A 450 literes akváriumom hátterének egy ROCKII néven ismert gyári hátteret raktam. A 150cm hosszú felületen elég érdekes alakzatok voltak, így sok kihasználatlan tér maradt a háttér mögött. Az akvárium beindításától kb. egy évig egy 150mm-es átmérőjű 3 utas zárt rendszerű külső szűrő üzemelt hibátlanul, amiről már biztos olvastatok. Később átalakítottam a 3 utast 2 utassá, ami szintén hibátlanul működött. Majd másfél éve eltelte után elkezdtem gondolkodni, hogy a háttér mögötti kihasználatlan részt hasznosítani kellene.

Ezen felbuzdulva (na meg egyéb okokból kifolyólag) nulláról kezdtem el az akvárium ismételt beépítését. Halak ki, víz le, aljzat és minden más ki, akvárium tetejéről a keresztmerevítő le, hátteret kivágtam, tisztítás stb.

Alapos méregetés után a háttér mögötti részben két rekesznyi területet találtam, amit normálisan ki lehet tölteni szűrőközeggel. Ezek a rekeszek 38-40 cm-re vannak egymástól. Elővettem egy 3mm-es üvegtáblát, ami az akvárium tetejéről marad ki és másfél centis csíkokat szeltem le belőle. Ezeket úgy daraboltam szét, hogy pontosan közéférjen az akvárium hátfala és a háttér közé. A lenti képen látható, hogy élére állítva, egymástól kb. 10cm-re egymás fölé (alá) ragasztottam be a feldarabolt üvegcsíkokat, így a ragasztás összefogja a hátteret az üvegfallal (tehát a berakott szűrőanyag nem nyomja ki a hátteret) és a víz is szabadon tud áramolni. Természetesen azért van a képen egymás mellett két sor ragasztás, mert a szivacsokat is ezek tartják.


 
A ragasztást először az üvegfalon kezdtem, majd 24 óra elteltével beragasztottam a helyére a hátteret az üvegcsíkokkal. Ismételt 24 óra száradás és belevágtam a szivacsokat is. Feltöltésnél balról jobbra haladtam. Krumpliszsák be, majd lávakövet szórtam bele. A két rekeszt egy-egy szivacscsík választja el egymástól, de mivel nagy volt a hézag, így ezt egy liter soporax-al töltöttem fel. Lentebb lesz pár képsorozat.

Amit tudni kell, hogy a lávakő behelyezése gyerekjáték volt, de a kiszedését azt hiszem, hogy nem vállalnám, ugyanis a háttér teteje és a hosszanti merevítő között jóformán alig van hely. Terveim szerint SOHA nem kell kiszedni a szűrőanyagot. Legrosszabb esetben csak a több rétegben bepakolt szivacsot kell majd kiszedni, de ha „mattenfilter” elven fog működni, akkor viszont azt sem kell majd takarítani.

És akkor a képek:

hátára fektetve ... a merevítők száradnak
 

hátára fektetve más szögböl...
 

már a háttér is be van ragasztva …


felülről ...


rajzolás és kivágás ...


gyermekeim segítő keze még befért :-)


ismét segítség lávakő pakolásban :-)


és kész ...

Látható, hogy a bal oldalon a szűrőrácson keresztül bejön a víz, majd 2 durva, 1 normál és 1 sűrű szivacs fogja meg a fizikai szennyeződést. Természetesen a rácsokon az 1000 l/h teljesítményű EHEIM Classic 2217-es külső vödrös szűrő, illetve a háttér jobb oldalán elhelyezett 300 l/h teljesítményű EHEIM Universal 1046-os szivattyú is szippantani fogja a mulmot. Terveim szerint a 300 l/h vízmennyiség átemelése (vissza az előtérbe) elegendő sebesség a baktériumok megtelepedéséhez. Az átemelt tiszta víz egy olyan csövön megy vissza, aminek végére egy esőztető van csatlakoztatva.

A háttér mögé másfélszer annyi lávakő ment be, mint a 3 utas külső PVC csöves szűrőbe. Sok sikert és jó barkácsolást mindenkinek!

Köszönet a fiaimnak és a feleségemnek a segítségükért, valamint a mérhetetlen türelmet a 6 hétig tartó felfordulásért amit a nappaliban követtem el!!!
A képeket nagyobb és jobb minőségben a "képek" között is megtalálod.

30. blogbejegyzés
NANO BONSAI STÍLUSBAN

Volt nekem akváriumom, 30-35 éve, süldőkoromban – olyan egyszerűbb.
 
Kb. 50 liter, vasvázas, szivacsszűrő, levegőztető, gyöngykavics, pár egyszerűbb növény, guppik, harcsák….ették ami volt, tubifex, vízibolha, élő és szárított, főleg ez utóbbi.
Nem is tudom honnan volt, valakitől kaptam, ha jól emlékszem Péter barátomtól. A halakat is úgy kunyeráltam ismerősöktől, talán csak a harcsákat vettem akvarista szaküzletben.
Kéthavonta (volt az három is) kipucoltam, átmostam a sódert, szűrőt, növényeket, kiirtottam annyi csigát, amennyit csak bírtam, feltöltöttem csapvízzel, és mentek vissza a halak…..
Nyáron kicsit algásodott, akkor lekapartam, és behúztam a függönyt. Egyszerű íróasztal lámpa volt fölötte, 60W-os izzóval. Egyszer aztán ereszteni kezdett, így a halakat „kölcsönadtam” a szomszédnak, az akvárium meg kikerült az erkélyre…..
De amíg megvolt, örültem neki. Még a Horn-Zsilinszkyt is megvetem a zsebpénzemen.
Úgy voltam vele mint Pelikán József Dániel Zoltánnal:
-Akkor még nem tudtam.......
Nem tudtam én semmit nitrátról, nitritről, ammóniáról, ammóniumról, pH-kH-CO2-összefügésről, sosem mértem gH-t, nem adagoltam easy carbot, nem volt mikro-makro meg EI alapú növény tápozás sem speciális haltápok. Nem néztük a világítást, és a szűrőkapacitást, igazi LOW-TECH korszak volt.
Indítás, nitrátcsúcs, heti vízcsere, 4-6 hét múlva halasítás - Hülye vagy? Miről beszélsz? 
Néha elpusztult pár hal, de inkább szaporodtak, a növények meg mint a dzsungel…. nem kellett hozzá nagy tudás, inkább csak szeretet, .
És ez a boldog tudatlanság és nyugalom egészen 2010 húsvétjáig tartott. Akkor kapott a 8 éves fiam egy 45 literes akváriumot. Én meg mint lelkiismeretes apa, elkezdtem utánanézni, hogyan is működik egy ilyen kis ökoszisztéma. Nem kellett volna.
Persze volt itthon pár könyv, a már említett alapmű, és az "Egészséges halak a lakásban" –szerettük nézegetni a sok szép színes képet.
De bővebb információt az INTERNETRŐL…..
Az INTERNET – korunk csodája – úgy vagyok vele, mint Wágner úr a rádióval:
„… egész éjjel dinamógépeket látott röpdösni a levegőben, szárnyakon (!) sokáig! Ez persze a veronézertől lehetett. Attól mindig nyugtalanul alszik. Az ember ne egyen sok vacsorát. De főként ne akarjon repülni. Az nem adatott meg. Van telefonhírmondónk, szabadonfutó (kontrafékes!) biciklink, telefon, sürgöny, öngyújtó és fényképezés. Quo vadis? Mi kell még?
Nincs tovább Edit, hidd el! Ha fejlődne még a technika, Isten lenne az emberből! És az ilyesmi ritkán vezet jóra. Egy rádium nevű dobozról (?) is álmodtam. Ha csak hozzányúltak, azonnal Londonból és Münchenből énekelt a veronézer ……”
Pechemre rögtön ráakadtam Nigro blogjára, majd Levinen, Viktor Lantos és Szentgyo (a halak már nem is érdekelnek csak a garnélák), Luna’s, Várkonyi A., és a többiek, nem akarom név szerint kiírni az összes vírusgazdát… de megfertőztek, az tény!
Aztán beregisztráltam ide, és egyre több hasonló őrültet ismertem meg.
Akkor már tudtam, hogy szeretnék még egy-két akváriumot, egyet a saját szobámba – azóta már 2 van ott – és majd egyet a nappaliba.
Mivel a hely korlátozott volt, egy kis akváriumot terveztem, elég érdekesen alakult..
Éppen valami apróságot akartam venni egy halnagykerben – név és cím a szerkesztőségben – mikor a nagyon kedves eladó ajánlott egy 20 literes szettet, belső szűrővel, világítással vicces áron.
Mondom, gagyi-kínai-műanyag nem kell. De ez olasz, üveg, tető, 2 kamrás szűrő, csak éppen nem működik a világítás. 3000?
Nem bírtam otthagyni, majd csak jó lesz valamire.
Elindultam hazafelé, de elindult a vezérhangya is… már terveztem a nano-t, iwagumi stílusban.
Hahaha, jópofa egy kezdőtől.
A következő egy Red Moor gyökér volt ami megihlettet – hogy mégsem az került be ebbe a kompozícióba annak az az oka, hogy túl nagy volt, pont akkora, hogy nem fértem volna az aljzathoz.
De ott figyel a polcon, vár a sorára – azon majd karácsonymoha lesz – a következő projektben.
Szóval amikor rájöttem, hogy nagy, vettem egy kisebbet is. És kezdett megszületni a fejemben a kép.
Kicsit zavaros volt, mint a friss akváriumvíz, de fokozatosan ülepedett. És szűrődött.
Közgazdász és mérnök ember lévén, megterveztem papíron, és összeírtam, mire lesz szükségem.
Íme a lista:
- Meg kell csináltatni a világítást – a trafót kell kicserélni -1700 Ft-ba fájt.
- Megvenni a növényeket, a HC és a Parvula volt a biztos pont, a többit „meglátniésmegszeretni” alapon választottam – Anubias barteri var. nana – törpe vízilándzsa, Lilaeopsis brasiliensis - brazil kardfű, meg még valami kövirózsa szerű szépség, és némi moha a fára. A moha végül is úszó májmoha lett, pedig karácsonymohát terveztem. Ezek beszerzése tartott a legtovább.
- Talaj: kizárásos alapon: ADA Aqua Soil Amazonia – mindenképpen sötétet akartam. Táptalaj nincs alatta, csak fél kiló lávakő a baciknak – hiszen ez nem egy HI-Tech növényes lesz. Maj d ha kimerül, tápozunk. Amúgy ezt elég nehezen szereztem be….
- Kvarchomok – végül is nem került felhasználásra ebben a projektben.
- Kő – szereztem több tonna különböző – nekem tetsző – követ, hát többé –kevésbé mind meszes volt. Mint tartalék lehetőség maradt a bazalt, próbáltam szépeket válogatni – nekem tetszik az egyszerűsége, és itt nem a kő a lényeg, hanem a fa.
- Fűtés – kellene egy 25w-os – szívesen adok érte egy 150w-os-at. Egyelőre nem tettem bele, a lakás hőmérséklete nem megy 22 fok alá, és nyáron sem több 26-nál. Majd meglátom.
- Hőmérő – azért legyen.
- Szűrés tuning: ez egy kétkamrás belső szűrő, 300 l/óra teljesítménnyel – egy 20 literes akváriumról beszélünk!!! - A nagyobbik szűrőházban lévő szivacsból lenyisszantottam 4 cm-t, és a felszabaduló helyre (a szivacs UTÁN) pár szem neccharisnyába kötött lávakövet tettem a baciknak. A kisebb szűrőházba, közvetlenül a szivattyú elé egy adag szintén bezoknizott aktív szén került, és egy kis szivacs. Most kb. 1/3 teljesítményen megy és minden növény libeg-lobog. Kicsit. Ahogy kell.
- Levegőztető pumpa: itt a fő szempont az volt, hogy halk legyen, hálószobában lesz. 2,5W-os UniStar lett.
- Levegőztető cső – szilikon, szabályozó, porlasztókő, tapadókorongok, ….
- Vízkezelők, vegyszerek, gyógyszerek, tápok, tesztek. Kiemelném az alábbiakat: Sera: bio nitrivec, aquatan, florena, Easy Carbo, Happyplant, Seachem Ammonia aler, pH alert, stb. Ezek megfelelő adagolásához lehet kapni a gyógyszertárakban 1 ml-es inzulinfecskedőt - 30 Ft, melegen ajánlom.
- Az ültetéshez olló, hajlított olló (majd a nyíráshoz – optimista vagyok, mi?), ültető-csipesz (e nélkül nem tudtam volna benyúlni a fa alá), talajegyengető, stb.
- cérna, damil, fogó, ragasztó, ezer biszbasz ami kellhet.
Na mire minden meglett, eltelt vagy 2 hét, én meg türelmetlen ember lévén addig összedobtam egy garnélásat, csak hogy ne unatkozzak - elvégre mosómedvét mégsem vehettem, mint Metud bácsi.
Persze ahogy szaporodtak itthon a meglevő és készülő haltartók, a fürdőszobában egy edényben ázott a fa, egy másik edényben előkezelt csapvíz pihent, az előszobában gyűltek a sziklák, kitört a lázadás.
A felségem türelmes típus, na meg este 9-10 előtt ritkán van itthon, és ritkán szól, de amikor egyik este 11 kor arra ért haza, hogy úszik a lakás, mert nem vettem észre, hogy egy repedt műanyag vödörbe eresztem le a vizet – nem volt sok, 10-15 liter…..
Azért már beszélünk.
Ezért kénytelen voltam másnap IDEIGLENESEN kölcsönvenni a gyerek IKEÁS tároló-dobozát , Yoda mestert, Anakint, Csubakkát és a többieket ideiglenesen az íróasztalán állomásoztatva – hiába mondtam, hogy az most a Tatuin bolygó.. Na ez már egy Bakugánba és némi fagyizásba került….
Persze mióta megvan a garnélás, már szeretné, ha az ő szobájában is lenne, és nagyon várja, hogy mikor „születnek” meg a kisrákok.
Végül minden összeállt, nem kis utánajárással.
Úgy döntöttem, hogy Éljen Május Elsejét munkával ünneplem.
A reggeli lazítás és kis kirándulás után ebéd. Kiengesztelendő a családot – már előre is – csináltam egy remek olasz húsgombócót, makarónival. A receptet majd blogolom. Megerősítettem magam némi Simon Bikavérrel, utána kávé, és nekivágtam.
Előszedtem minden hozzávalót, kikészítettem – nincs annál rosszabb, mikor vizes-agyagos kézzel keresel egy darab celluxot.
 
1.
 
Odakészítettem a növényeket, egyelőre vízzel együtt, meg egy üres vödröt a hulladéknak.
 
2.
 
Leterítettem az íróasztalt egy ócska törülközővel, mert ott akartam berendezni, jobban hozzáférek, mint a végleges helyén, a polcon.
Aztán kivittem a fürdőszobába, kibéleltem az alját és a hátulját némi hulladék polifoammal, hogy ne karistoljam össze az üveget – majdnem sikerül.
Beleszórtam némi bazaltot, és berendeztem, próbálgattam a köveket és a fát.
 
3.
 
Mikor úgy találtam, hogy minden a helyén van, kerestem egy megfelelő követ, és damillal hozzárögzítettem a gyökeret. Majd következett egy „vízpróba” – itt még kiderülhet némi turpisság, pl. a fa felúszik, vagy ereszt az akvárium.
 
4.
 
Miután semmi nem jött közbe, kivettem a köveket, kiöntöttem a vizet, eltávolítottam a bazaltzúzalékot, és az akit tisztára suvickoltam ecetes vízzel.
Majd bevittem a szobába, és ráragasztottam az aljára a polifoamot celluxal – nem szeretem ha elcsúszkál a későbbi mozgatásnál. Nem is látszik, ez jó lett.
 
5.
 
Majd nagy levegőt vettem, és elkezdtem bepakolni – immár véglegesen - a sziklákat.
6.
 
Ezután jött a bonsai – BANZAI!
Elkezdtem felkötözni a mohát az „ágakra”, egy darab barna cérna segített, meg némi leleményesség. Íme az eredmény:
 
7.
 
Betettem a helyére, gondosan kiszámolva az aranymetszést, esetünkben 16 : 24 cm. Mérőszalag….
És ügyeltem a háromszögekre is:
http://akvarisztika.budapet.hu/2008/09/14/miert-nem-sikerul-a-legtobb-embernek-berendezni-egy-akvariumot/
Katt, mert fontos!!!!
 
8.
 
 
Megszórtam az alját a lávakővel, meglocsoltam egy kis bacival, majd belekanalaztam a talajt.
Ekkor kezdődött a java, az ültetés. Itt komoly segítségemre volt az alábbi blog:
Ez is katt, mert hasznos!!!
Itt van egy-két video, meg kell nézni és mindent  tudsz az ültetésről. (Azt hiszed?)
Megnedvesítettem a talajt – kicsit túlzásba is vittem,  -az Amazónia alig vesz fel vizet, erre vigyázzatok.
Nem egészséges ha telemegy a szád a leszívócsőből agyaggal….. Szerencsére ott volt a vödör.
Kezdtem a legnehezebbel, a Parvulatöveket nyomkodtam be a fa alatti dombra.
9.
Aztán jött az Anubias, ezeket cérnával kavicsokhoz kötöztem és úgy helyeztem az aljzatba – tapasztalatból tudom, hogy különben felúszik, nem tartja meg a talaj.
 
10.
 
Jöhet a Brazil kardfű, ezt tövekre szedve ültettem be.
 
11.
 
Majd a kövek közé kerültek a kis valamik…. nem tudom mi, valaki igazán megírhatná.
 
12.
És a neheze: a HC- egész jól sikerült – másodikra. Elsőre is szép volt, de feltöltésnél elkeztek felúszni… Ezt a szopást (!)– rosszabb mint a Csepel Művekben dolgozni – szó szerint szopás volt, szoptam, szivtam a gumicsövön át a sáros vizet lefele, (vödör), majd újraültettem, immáron sikerrel. Ez az orális kalandot nem fotóztam, hátha kiskorúak is nézegetik a blogot….
 
13.
 
Ezzel nagyjából kész is volt az akvárium, mehet a polcra, bele a szűrő, levegőztető, és a víz, - majd a fenti intermezzó – na ott majdnem feladtam- és HURRÁ.
 
14.
 
Gyönyörködtem egy kicsit benne, majd láttam, hogy az egyik szikla fordítva van, az ütött-kopott felével kifele. De ezt is megoldottam: levágtam egy vékony műanyag lapot, meghajlítottam félcső alakban, lassan körédugtam, és a másik kezemmel kivettem, majd egy másik követ tettem be. Elsőre sikerült, összesen 2 kis parvula jött ki, ezeket könnyedén visszatunkoltam. Kellet még bele egy kis talaj, ezt egy csipeszbe fogott kupakkal pontosan a kellő helyre tudtam deponálni. A fenti kép már a csere után készült.
És újabb fontos felismeréssel lettem gazdagabb:
 
EGY 20 LITERES TELI AKVÁRIUMBA EGY KÉZZEL - CSIPESSZEL SIMÁN BENYÚLSZ. DE KÉT KÉZZEL KÖNYÉKIG NE PRÓBÁLD MEG. ROSSZ ÖTLET!!!
 
Miután kitettem száradni mind a 12 Robert Merle kötetet és feltöröltem a vizet, nekiláttam rendet csinálni, takarítani. A berendezés cca. 5 órát vett igénybe, a takarítás még vagy kettőt.
De úgy érzem megérte, mikor másnap reggel ez a látvány fogadott:
 
15.
 
Nekem nagyon tetszik.
Persze most már látom a hibákat is. A következő vízcserénél orvosolom is.
1. A bal hátsó sarok „üres”, oda kell valami - pár középmagas növény.
2. A hátsó fal mellé végig kell még Brazil kardfű.
3. A fa közepén lévő moha jó ötletnek tűnt, de összerakva látszik, hogy pont az akvárium optikai középpontjában van, ami nem nyerő. Azt levágom és feljebb teszem kb. 5 centivel, az elágazáshoz.
4. Annyira „letisztult” a kompozíció, hogy nem is tudom, lehet-e bele halakat tenni. Szerintem maximum 4-5 darab Pseudomugil furcatus lesz benne, és 2-3 Amano garnéla, vagy inkább Caridina gracilirostris – az kisebb. A jobb oldali nagy kő mögé teszek egy pár követ, vagy faágat, némi karácsonymohával, olyan lesz mint egy kis bokor, az nem rontja a képet, de legyen hova elbújniuk. Ez díszakvárium, nem akarok benne tenyészteni. És sok mulmot takarítani végképp nem.
5. Nem lehet fekete a háttér, az túl sötét, és fehér sem. Felhős kék ég lesz, majd nyomtatok egyet, és lamináltatom.
6. Kevésnek tűnik a fény, kell egy reflektort csináltatnom a fénycső fölé. Az ad plusz 20-30 %-ot, az elég is lesz.
Már megkezdtem a tápozást, kapnak carbot is…, 4 hét múlva jöhetnek az élőlények.
Az a baj, hogy eredetileg garnélásat akartam, de ez nem az.
Tehát kell egy , azaz még egy garnélás a meglevő mellé. Illetve kettő, merthogy jönnek Red Bee-k, és a Black Bee-k is.
Ilyeneket várok, de már nagyon:
 
16.
 
És hogy miért is japán BONSAI stílusú az akvárium? Pár kép a lakásból, nálunk pl. ilyenek az ajtók…. Ez azt hiszem elég magyarázat.
 
 
 
 
Köszönöm, hogy figyelemre méltattál, remélem tetszett és hasznos volt.
Ha ötleted vagy kérdésed van, esetleg csak hozzászólnál, kérlek ne folytsd magadba.
Rácz Dezső / Frettner
 

31. blogbejegyzés
Beszélgetés egy akváriumkészítővel

Felkerül egy újabb bejegyzés, kivételesen nem haltenyésztőről...bár a beszélgetés alanyától sem áll távol a halazás.

Itt is szeretnék kérni mindenkit, akinek van ötlete, hogy korosztálytól függetlenül mely halasokat, vízinövény termesztőket lenne érdemes felkeresni, írjon nekem! De az se fogja vissza magát, aki akárcsak egy tenyésztőt is ismer a környezetében!

Olyan akvarista (1 max 2 fő) jelentkezését is várom, aki szívesen meglátogatna 1-1 tenyészetet és emellett adottak a technikai feltételei egy színvonalasabb videóriport készítéséhez (felvételéhez, vágásához)!
 
Brekk: mióta tartasz halakat?
PP.: több mint 10 éve
Brekk: milyeneket?
PP.: kezdetben főként hazai fajokat tartottam, aztán azok ahogy kikoptak folyamatosan átvették helyüket a Malawi Mbunák.
Brekk: ezekből jelenleg hány fajt tartasz és tenyésztesz? Miért éppen mbunák?
PP.: közel 30 féle malawi szájköltőt tartok, ezeknek nagy részét sikerrel szaporítom is. Látványos, megfelelő helyen kellően nagy méretet elérő halak, szokatlan szaporodásmóddal...Kell ennél több?
Brekk: hány literben tartod mindezt a mennyiséget?
PP.: jelen állás szerint elég szűkösen vagyunk, pont egy nagy átalakítás, lakásfelújítás közepén…
Brekk: Mégis, nagyjából mennyi vízzel gazdálkodsz? Mennyi szaporulatod van havonta?
PP.: mintegy 4000 liter, nagyon rapszodikus, de egy jobb hónapban 500-600 ivadék összejön.
Brekk: szép mennyiség! Létezik valamilyen trükk ehhez? Miben látod a sikeres szaporításuk feltételét?
PP.: megfelelő környezet, minőségi kaják.
Brekk: Mivel etetsz?
PP.: tetra discus, tetra rubin, sera granogreen, jbl novo rift, fagyasztott: artemia, fekete-fehér szúnyog, Cyclops, Daphnia, de legalább 60%-ban saját készítésű mixekkel.
Brekk: Mit értesz megfelelő környezeten?
PP.: fontos a fajokat a lehető legjobban megismerni...gondolok itt arra, h lehetőleg hasonló vehemenciával rendelkező jószágokat kell összeválogatni, nagyon sokszor előfordult már nálam is egy társításnál, h az erősebb banda szaporodott, a gyengébbeket elnyomva...
Brekk: folytatsd
PP.: figyelembe kell venni az azonos táplálkozást, az akváriummal szemben támasztott igényeiket
Brekk: úgy mint?
PP.: na talán leglényegesebb, a méret és habitus
PP.: pl sokat vesződtem az egyébként szapora Labidochromis „Yellow” tenyésztésével is
PP.: 250 literes medencében tartva, 5-10 fős csapatban nagyon ritkán forgattak nálam
PP.: sokféle társítást kipróbáltam, de valahogy mindig el voltak nyomva
PP.: aztán sikerült beszereznem egy közel 30 fős gyönyörű élénk tiszta sárga növendék csapatot. Ezektől volt szaporulat korábban is, de csekély ahhoz képest, mint miután kiszedtem a hímek nagy részét! Most Aulonocara „Firefish”-ekkel társítva nagy produkcióval megbízhatóan szaporodik mind a két faj.
Brekk: Mivel foglalkozol a halak mellett?
PP.: sajnos afrikai sügérre jelen pillanatban elég csekély az érdeklődés
PP.: az egyedi méretű akváriumok, és bútorok készítése jelenti a fő profilomat
Brekk: mióta? hogy jött az ötlet, hogy bútorokat gyárts? és az akváriumkészítést hol tanultad? hogyan?
PP.: már régóta foglalkozom akváriumkészítéssel, gyakorlatilag amióta halaim vannak... kezdetben csak saját részre, elvégre mégiscsak olcsóbb ha az ember saját maga készíti el a medencéit... aztán jött az ötlet, hogy miért is ne lehetne eladásra, egyedi méretben készíteni, akár különleges méretű akváriumokat, terráriumokat, nagyobb tételben beszerezve az üveget is hozzá.
Brekk: és mi a helyzet a bútorokkal? Ahogy elnézem te nem vas állványokat készítesz, hanem inkább bútorasztalos munkát végzel...
PP.: Minőségi alapanyagokból, komoly tervezést követően készítek akváriumbútorokat. Eleinte ez is saját részre történt, a díszakváriumaim alá terveztem, készítettem komódokat.
Brekk: És dőlt már össze belőlük a medence súlya alatt?
PP.: Sosem. A jelenleg beüzemelés alatt álló 1050 literes medencémet is bútorlap komódra építettem, minden acél merevítés nélkül
Brekk: és bírni fogja?
PP.: pontos tervezés, a bútor tagoltságát fontos figyelembe venni, de nem lehet probléma! Nyilván nem mindegy hány függőleges támasztóra esik a súly… teszem azt egy 200 literes medence, víz 200 kg+üveg 40 kg+homok, dekor stb közelítőleg 280 kg összsúlyú, ezt egy 3 függőleges tartójú, s kétoldalt merevített, belül polcozott komód simán bírja.
Brekk: hogy merevíted oldalt?
PP.: nyilván a megrendelői igények figyelembevételével történik a bútorok tervezése is, lévén h egyedi a dolog, s nem sorozat gyártott . De általában belül az oldallapok közepéhez van építve még egy függőleges idom, amely így T alakban merevíti a szerkezetet.
Brekk: használsz valódi fát is kérésre?
PP.: előfordult már, igaz a fával lényegesen nehezebb dolgozni. Az azért mégiscsak egy "élő" anyag, szakszerűen kell tárolni különben vetemedhet, impregnálni kell stb, ennek ellenére nagyon szép dolgokat lehet kihozni belőle, de ezt manapság csak kevesen fizetik meg. De ugyan ez a helyzet, az elegáns "csupa-fém", alumínium vagy formázott, kovácsolt acél állványokkal is.
Brekk: és ezek is toleránsak a vízzel szemben?
PP.: ha megfelelően vannak elkészítve, lekezelve akkor igen
Brekk: mi a helyzet a bútorlapok élfóliázásával? Arra nem szoktak panaszkodni, hogy a legkisebb nedvességre leválik? Ezt hogyan oldod meg?
PP.: Ha az akváriumból kikerül a víz, ott már nagy gond van!
Brekk: Feltöltésnél mellé fröccsen...
PP.: Úgynevezett ABS fóliát használok ez sokkal jobban bírja a vizet az átlagosnál. Nem volt még negatív visszajelzés róla.
Brekk: Milyen ragasztókat használsz a medencéidhez?
PP.: Dow corning és den brawen akvárium szilikonokat, ezek a tengervizet is bírják.
Brekk: Mekkora volt az eddigi legnagyobb medencéd? És mekkora a legextrémebb alakú? Kértek beépített, beton oldalú csak elöl üvegezett darabokat is tőled? Meg tudod ezeket is csinálni?
PP.: Betonmedencére még nem kértek tőlem ajánlatot, de kedvelem a kihívást! 2400 literes volt az eddigi legnagyobb akváriumom.
PP.:Dohányzóasztalba, konyhapultba, csaptelepbe, ágy vagy épp fürdőkád alá beépített medencék után már rendszeresen érdeklődnek, mitöbb rendelik is ezeket.
PP.: A legextrémebb megkeresésem, hmm… a világ legnagyobb koktélját szerette volna elkészíteni az érdeklődő és ehhez egy 1000-1200 literes "pohár alakú akváriumra" lett volna szüksége. Sajnos a néhány napos határidő vállalhatatlan volt, pedig a munka nagyon érdekesnek ígérkezett.
Brekk: Hány megrendelésed van heti szinten? Érdemes még akváriumokkal foglalkozni?
PP.: Heti 2-3 bútorozott szettet kell legyártanom, noha jóval többre is lenne kapacitásom, nagyon leült a piac.
Brekk: Mi a helyzet a tenyészmedencék készítésével, akvárium sorozatokkal?
PP.: A szettek készítése a fő, mivel ott még úgy ahogy megfizetik, látják a megrendelők a különbségeket az egyes munkák, készítők között... mindenre nyitott vagyok, de azokkal az üvegesekkel akik esetleg bontott ablaküvegből, 0 költséggel készítenek kis medencéket, vagy csak spórolásból inkább egyel vékonyabb üveget használnak az akváriumok aljához, lévén "körülragasztásnál úgysem látszik"...nem tudok és nem is akarok versenyezni. Aki nagyon olcsón dolgozik, egy olyan egyszerű szerkezetnél is, mint egy akvárium megtalálja azokat a pontokat, ahol lefaraghat a költségeiből vagy épp a készítés idejéből...de mindenképp a minőség dacára.
Találkoztam már olyan kész, javításra szoruló akváriummal is, ahol a felső merevítések, uv fényre azonnal szilárduló ragasztóval voltak felrakva(egy nappal korábban át tudta venni a megrendelő a medencét). Ez a ragasztó viszont nem vízálló! Így hiába fugázta ki vékonyan a merevítők alapját az üveges, az hetek múlva leesett, frontüveg repedt... garancia persze semmi (pedig irreálisan hosszú időt ígért a készítő), "biztos szállításkor, pakoláskor, feltöltéskor gyengítette meg a vevő a szerkezetet"...
Brekk: Már csak egyetlen kérdésem maradt a végére, mit üzensz az akvaristáknak, a cikk olvasóinak?
PP.: Tartsanak sok sügeret, és ne féljenek a nagy akváriumoktól!
Brekk: Ne is férjenek el tőlük?
PP.: Az lenne az igazi!

32. blogbejegyzés
Befőttes üvegtől, az akváriumig.

Nem értettem sokáig, miért is kedvelek halakat tartani, hiszen a pecázás közelebb áll hozám.Bár, a halászlét és szinte minden halkészítmény utálok. Amúgy is nyüzsgős ember voltam fiatalon, a horgászat sem volt fontos hobbim. Rohamszerűen rám tört, - na most pecázok megint- mivel nem tartottam renden a cuccost , azt hiszem készségnek hívják, így újból és újból botokat vásároltam. Persze sok pénzért. Munkámból adódóan. sokat jártam az országot, sofőrrel :) Egyszer rávett az egyik gépkocsivezető, ha már erre járunk, ő pecázna amíg én fontoskodok.Oksa, de tele volt a hócipőm mindennel,kértem, hadd menjek vele, és csak nézem, a csituban leszek.Ez a Rába és a Répce találkozásánál történt. Egy nappal tovább maradtunk a kelleténél, és kollegám próbált mindent megtanítani.Az nem zavarta, hogy ő csukára és harcsára ment, így ezeket az alapokat adta át. Nem ragozom tovább, sok-sok estét töltöttem el a vízparton, már egyedül. Néha egy üveg bor, és és üveges szemekkel néztem az úszót. Hiába fáradtam el, mindig vártam a „nagyfogást”Szegény Santiago...Ő ebből élt. Igaz nem is engem hívott segítségnek :)
Talán ennek hatására,kezdtem jobban odafigyelni az ötliteres „haltartómra” kavicsot tettem bele, pár szál hínárt, és a strapabíró sziphokat.Talán valami,értelmetlen tápot is használtam. Aztán leszólta egy ismerős,az én csodás művemet.
Vettem egy 25-30 literes AKVÁRIUMOT. Persze a rám erőltetett levegőztetővel, a jó öreg Ciklonnal. Hamar kiküszöböltem hangosságát, alkalomszerűen kapcsoltam be. Volt világításom is, édesapám készített, egy házi 2 x 5 W lámpát.Ha már láthatóan „dzsuvás” volt minden, én lévén gondos haltartó,kimostam mindent.
Hypóval.Kardomba dőlök, ahogy most visszamlékezek.Néha- néha még kis halak is születtek. Mivel átmentem profiba, egy 40 literessel folytattam.Ha ilyen „okos” vagyok, nagy akváriumom is lehetne. Gondolkodtam...és megint..és újból, úgy döntöttem legyen 200 liter. Nekem az hatalmasnak tűnt.A neten találtam egy akvárium készítőt, és megrendeltem. Szerencsére egy korrekt emberrel hozott össze a sors, aki leírta, ha már ez a döntésem, ez és ez meg,az is kell.N, rajtam nem talál fogást címmel, csak az akváriumot rendeltem meg. Akkor ő bekeményített, és azt mondta, csak akkor, és csak is akkor készíti el, ha lesz világításom, szűrésem olyan normális.Jó keressél rajtam sok pénzt, oksa.
Megvettem én mindent. Szerintem csak lehabzót nem. Aztán, ha valami felidegelt, pl. a szűrés, vettem egy másikat megint...és megint....Szerintem nincs olyan márka amit nem próbáltam volna ki. Aztán egy óvatlan pillanatban,rátaláltam az akvaristaponthura.Nem kellett volna :)
Próbáltam „jópofi” lenni, de csak megkérdezték, van nekem akváriumom, vagy csak bulizni járok ide.Persze, mondtam öntudatosan.
Milyen is? Jól elmagyaráztam. Akkor kaptam hideget-meleget, mondhatni szerencsém volt,hogy nem tiltottak ki az oldalról. Pedig nem osztottam az észt, csak elmondtam, én mit csinálok. Lévén idegesítően sokan” belém kötöttek” priviben beszéltem a dolgaimról.
( kiderült hogy én pontylazacos vagyok )
Ismét találkoztam egy gyógypedagógussal ( Brekk ) aki próbálta utam egyengetni.
( valaki vasfát vetetett velem, én depis lettem, mert csúnya,barna lett az én szép akváriumi vizem)
Sok év eltelt. Okosabb nem lettem. Beleszerettem az ancikba,gyémántlazacokba, a sziámi-algaevőkbe, (nem is értem miért nevezik őket algázóknak, hiszen ha tehetik minden mást megesznek az alga helyett.)
Most már próbálom az akváriumom, az ancik kedvére „építeni”Imádom őket. Persze néha rám tör az újdonság varázsa, és veszek, kapok, új, és más halakat. Ilyenek a loricariák, a félcsőrös csukák.Csórik nem igazán az én akváriumomba illenek, de több-kevesebb sikerrel megvannak. Néha visszasírom a régi időket, amikor nem mértem paramétereket, nem olvastam utána,melyik halnak,mi a szükséglete.A régi szép idők :)
Joggal mondhatná bárki, na ez a majom, miért is tart halakat, ha már ennyi év után sem jött meg az esze.
Tény, sokat hibázok. Viszont következtesen.
Miért tartok halakat? Nem tudom elmondani,de olyan jó,csak leülni,és nézni az akváriumomat.
 
 

33. blogbejegyzés
Álom akvárium kezdetek PART 1.

    Halazásaim alatt leggyakrabban sajnos a pénztárca, a hely és a méret is igen befolyásoló volt. Kollégiumi életvitelem csak a kicsiket engedte,most,hogy innen csak a saját lakásba kell maximum költöztetni, úgy döntöttem  tervezek egy igazi tökéletes mindenben a kedvemre való akváriumot ahol a pénz nem számít. Ez lesz a kezdet,aztán majd jöhet a gyűjtögetés(hiszen a kész akváriumterv az asztalháttérként beállítva,mindennap látva jó ösztönző,hogy ez minél hamarabb bekövetkezzen).
   Arra kérek mindenkit,hogy ha óriási hibát talál vagy ötlete tippje, véleménye van azt írja meg!
   Ez a tervezés egy elég nagy pojekt lesz tőlem és egyenlőre csak a célfüzetem egy lapját fogja díszíteni,de jobb előbb megtervezni kikalkulálni mi hogy mennyiért. A tervezést képekkel illusztrálom majd ha sikerül. a képek egy külön terv mappában lesz. Külön szeretnék foglalkozni egyes részekkel úgyhogy külön blogokra is osztom a jobb átláthatóság kedvéért.
    A bologok témánként:
* akvárium, bútor, tető.
*világítás, szűrő és egyéb technikák.
* ajzatok, dekor kövek és fadekorációk
*Növények,élőlények.
   ha ezt mind sikerült megtervezem(a segítségetekkel!) akkor egy blogba összegzem az egészet a piszkos anyagiakkal együtt.
 
Első lépésként mindenképp keresnem kell egy jó tervező programot.
 
Nincs korrekt méretelképzelésem még,de olyan 300-500 liter közülire gondoltam először, aztán arra gondoltam,ha már álmodunk álmodjuk nagyot, a mostani akváriumom olyan,de olyan kicsi.
Nem tudom ki ismeri a célfüzetet , és annak lényegét.(ha valakit érdekel annak elmesélhetem) Nos nekem van egy ilyenem. Abban benne a tökéletes álomház számomra tervrajz meg minden:D. Nos találtam benn egy tökéletes helyet az akváriumnak. Ez a nappali egyik sarka ahol van kb. egy 230cmx100cm-es akváriumnak hely. Úgyhogy tervnek ezt tűzöm ki kiindulási méretként. A szélesség még tud egy kicsit nőni, ha szükségesnek látom. Magasságba egyenlőre 75 cm-rel kalkulálok. Miért? Mert az úgy tetszene egy szép hosszú akvárium. Ha jól számoltam akkor ez úgy egy jó 1700literes akvárium lesz.(huh már leírni is jó érzés)
 a nappali bal alsó sarkába  kerül!
Nos ez a fölszint. Itt a nappali bal alsó sarkába szeretném elhelyezni.
 
 A blogot folyamatosan frissítem ahogy,jön az ihlet vagy a segítség
 
 

34. blogbejegyzés
375 l-es történet

A history-ban leírtam az akvarista előéletemet, most egy kicsit nagyobb lélegzetvételű blogot olvashattok jelenlegi akváriumom „születéséről”. Egy-két átfedés lehet a kettő közt, de így lesz kerek a történet.
Az akvárium terve azóta forgott a fejemben, amióta egy költözés miatt az előző 250 literesem el kellett adnom. Az volt az első komolyabb akváriumom. Értem ez alatt a méretét és azt, hogy amit lehetett magam csináltam rajta. A purhabos-perlites hátteret, az állvány borítását, a világítást. Visszagondolva a háttér elég ügyetlen szárnybontogatás volt. Inkább olyan lett ahogy sikerült anélkül, hogy túl sok tudatoság lett volna mögötte. J Bár azért még most is egy barátom otthonát díszíti. Aljzat gyöngykavics volt és a növényzet kimerült 4-5 tő fodros vizikalászban. Halak: 1 pár vitorlás, 3 db zacskós harcsa, 2 db angolna, 2 db morgóharcsa, egy pár anci és azok ivadékai.
2008 elejétől tervezgettem a következő akváriumom. Volt agy pár hónapos gondolati kitérő a tengeri akváriumok felé. Végül a témába kissé jobban beleásva magam elvetettem végül. Ha azt szívvel-lélekkel csináltam volna – mondjuk másként nem is lehet – igen nagy szabadidő és anyagi ráfordítást igényelt volna. Azóta is tisztelem-becsülöm a tengeri akvaristákat fanatikusságukért.
Idén januárban végül megszületett a döntés, hogy belevágok, a feltételek adottak. Az első lépés az akvárium helyének kiválasztása volt. Ebben azért párom is segített, hiszen nem csak nekem kell majd az akváriumot egész nap nézegetnem. J A hely ki lett választva, bár egy kis lakásátrendezést és átalakítást igényelt.
Miközben folyamatosan bújtam a netet és a fórumot március végén jutottam el odáig, hogy a korábbi lakó által itthagyott akváriumállványt átalakítassam. Erre szerencsére munkahelyemen volt lehetőség. Április első hetében hoztam haza a kész állványt.
Hosszas informálódás után döntöttem úgy hogy egy kecskeméti akváriumkészítőt keresek meg a 150x50x50-es méretű, bruttó 375 literes akváriumom megrendelésével. Döntésemnél sokat nyomott a latba, hogy itt Dunaújvárosban az akvarista boltokban kétszeres árért készítették volna el ugyanazon paraméterekkel rendelkező akváriumot.
Amíg a megrendelt akváriumot vártam az állványt kellett olyan állapotba hoznom, hogy az akvárium érkezése után többet ne kelljen mozgatni. Egy építőipari termékeket forgalmazó boltban vettem jó minőségű 1 cm-es polifoamot, ami az állvány alá került. Az állványra méretazonos bútorlap és 3 cm vastag lépésálló hungarocell került. Az állány szintezésével kissé meggyült a bajom. Végül 1 mm vastag acéllapokkal vízszinteztem ki, amit egy „vastelepről” szereztem.
Április közepén –az akvárium érkezését követő napon – szintén Kecskemétről húgom meghozta a technikát. Természetesen azt is hosszas fejtörés, beszerzési lehetőségek felmérése és a leendő akváriumban elgondolt áramlási viszonyoknak megfelelően választottam ki.
Az akvárium érkezése után indulhatott a háttér megépítése is. Ehhez a szükséges elméletet a netről, az alapanyagot a munkahelyről már korábban beszereztem. J A hátteret úgy terveztem, hogy minden rejtve lehessen és az elképzelt áramlatokat is ki tudjam alakítani. A háttér két szélén kialakítottam egy kisebb és egy nagyobb szűrőkamrát, a kisebbet a külső szűrő két ágának, a nagyobbat a szivaccsal ellátott powerheadnek. Miután az a szükséges lapokat összeragasztottam elsőként. A „domborzat” kialakítását tekintve először igen tanácstalan voltam. Végignéztem sok akvarista társunk képeit. Találtam is többet ami tetszett, de szinte az utolsó pillanatban elgondolkoztam azon, miért is kell nekem, hogy mástól lopjak ötletet. Szeretem az egyediséget és nem szeretném, ha valaki más akváriumát kellene itthon nézegetnem. Remélem értitek mire gondolok. J Így fogtam egy filcet és felrajzoltam egy vázlatot ahogy éppen jött. A formák kialakításánál már úgy véltem kicsit sűrű lenne a mintázat, ezért egy kicsit elnagyoltam. A kialakításnál megpróbáltam használni a forrasztópákát de az XPS-hez úgy ragadt mint valami pillanatragasztó. Ezért mindent szikével alakítottam ki.
A hátteren a kamrák nyílásait megpróbáltam úgy elhelyezni, hogy minél kevésbé törje meg a háttér egységét. Ez szerintem sikerült is. A nyílásokba beépítettem üvegszövetet szűrőrácsnak, így halak a kamrákba nem tudnak majd bejutni. Így utólag látom, hogy felesleges volt két nyílást csinálni kamránként, mert a szívóhatás nem érvényesül úgy ahogy kellene. De már van ötletem a módosításra. A visszatérő ágakat úgy oldottam meg, hogy kifúrtam a hátteret és egy darab PVC csövet ragasztottam be. A kamrákon belül ezekhez csatlakoztattam a nyomóágakat. A háttérből a PVC csövek nem igen lógnak ki és le is festettem, így azok elrejtése is jól sikerült.
Az akváriumot érkezése után első nap félig, a második nap teljesem feltöltöttem, hogy lássam a ragasztás bírja-e, van-e valahol gond, szivárgás. Természetesen nem tapasztaltam ilyeneket ezért elkezdtem háttér festését. Két rétegben kentem le csemperagasztóval, majd a harmadik réteget színeztem. Minden réteg közt 2 nap száradást hagytam. Színezéshez sárga, barna és fekete vasoxidot használtam. Három külön színt kevertem ki és azok kombinációjából született meg a végeredmény.
Ezekkel egyidőben a szőlőtőkéket letisztítottam és áztattam. Az áztatásnál fertőtleníteni is akartam, ezért úgy csinálta, hogy 3 napig Neomagnolos, 3 napig sós vízben áztattam és ezt 2x megismételtem. Közben folyamatosan alakítgattam a tőkéket.
Május első hetében lett a hátterem beragasztva. Számítottam rá, hogy kifehéredik, mert számos hasonló technikával készült háttérnél olvashattam már. J Én sem maradtam ki ebből, de 3 naponta 2-3 teljes vízcsere megoldotta a problémát.
Aljzatnak vettem egy negyven kilós zsákkal térkőhomokot, azaz kvarchomokot. Egy hétig naponta mostam és a végén kisavaztam. Pont elég is lett 5-6 cm-re, ahogy terveztem. Egyedül a színével nem békéltem meg. Szerettem volna sötétebb aljzatot, de nem találtam igényeimnek megfelelőt.
Május közepén beraktam a már süllyedő tőkéket és azzal egyidőben maláj tornyoscsigákat is. Elindítottam a technikát is. 3 nappal később másik akváriumból leengedett, érett vizet is töltöttem az akváriumba, plusz a szivacsos szűrőt is belemostam. Ezzel úgy gondolom egy kis hasznos bacikultúra került a vízbe.
Közben folyamatosan építettem a burkolatot is, amihez fenyő hajópadlót használtam. Nem lett túl profi munkalett, de az enyém! Mivel szeretek barkácsolni mindig is jobban tudtam a saját kézzel készült dolgokat értékelni.
Május utolsó napjaiban elkészült a világításom, ami jól jött, mert 30-án elmentem Szentkirályra ahol megvettem a növényeket, legalábbis az első turnust.  A fénycsöveket is hosszas informálódás után választottam ki. Nem akartam sok pénzért reflektort venni, ezért azt is magam készítettem. Nem kellett más hozzá csal egy 110-es PVC cső és aluragasztószalag. Ahogy nézegetem jó hatásfokkal reflektál.
Most tehát itt tartok. Növény van - hal nincs. Ahogy számolgatom 2-3 hét múlva elkezdek telepíteni. J Azt hiszem sikerült türelmesnek maradnom és nem kapkodtam el semmit. Sokan mondják ez mindennek az alapja és lehet igazuk van! Mindenkinek jó halazást kívánok. Ha valaki úgy gondolja kérdésére tudhatom a választ kérdezzen nyugodtan .
 
 

35. blogbejegyzés
élesztős CO2

Nos, úgy gondoltam megosztok veletek egy viszonylag hosszú távon is működő receptet.
Nézzük a hozzávalókat 2 hétig működő rendszerhez:
-2 bögre kristálycukor
-1/4-ed élesztő
-2 bögre langyos víz a cukorhoz
2 bögre langyos víz az élesztőhöz
-20g (1 csomag) Dr. Oetker zselatin fix
 
Elkészítés:
1.lépés
A 2 bögre kristálycukrot föloldjuk a neki szánt 2 bögre langyos vízben. (A zselatint készíthetjük főzéssel is, de én nem akartam vele vesződni, ezért jobbnak láttam a zselatin FIX-et. Előnye hogy nem kell főzni, instant por.) A zselatin port hozzáöntjük a cukor keverékhez, majd a csomómentes keverés érdekében használjunk botmixert, vagy vmilyen turmixgépet. A kapott anyagot öntsük bele egy 2 literes flakonba, és hagyjuk állni hidegben 3-4 órát. Ez idő alatt megkocsonyásodik az anyag.
 
2.lépés
Az 1/4-ed élesztőt apró darabokra vágjuk, és föloldjuk a neki szánt 2 bögre langos vízben.
 
3.lépés
Öntsük rá az élesztős keveréket a már kihűlt zselatinra, de óvatosan, de zuhogjon rá, mert könnyen belekeveredhet! Ezt megoldhatjuk úgy, hogy egy csővel vezetjük bele.
 
4.lépés
A reakció 1órán belül beindul. Először teljesen lefojtottam a kivezető csövet, hogy teljen meg a palack a gázzal, legyen benne bőven nyomás. A gázt egy porlasztókövön porlasztom a vízbe, később viszont megpróbálkozok egy külső reaktorral is!
 
A reakció 2 hét után leállt. Mivel még fele zselatin sem fogyott el, gondoltam élesztő csere lesz. Egy csővel leszívtam az élesztős vizet teljesen. Bekevertem egy újabb adag élesztős oldatot, a fent már leírt módon, majd hozzáöntöttem. A reakció 1 óra alatt ismét elindult, és hízott a palack! :)
 
Remélem tudtam segíteni vmit! Jó kotyvasztást!
 
Ja azóta némi változtatás az adagolásban:
Estére a lámpa lekapcsolása után letekerem a CO2-t, nappal pedig a lámpa felkapcsolásával együtt engedem be a gázt is! A gázt többnyire fotoszintézis során tudják használni a növények, amihez fény is kell. Ezért az esti adagokat megspórolom, és így nappalra sokkal nagyobb lesz a palackban a nyomás, mint általában! :)
 

36. blogbejegyzés
A Neomagnol tabletta

 
Neomagnol tabletta
 
Sziasztok! Most áttekintjük, hogy nagyjából mire is használható a Neomagnol tabletta(akvarisztikai körön belül).
Még mielőtt valaki megkérdőjelé a Neomagnol tabletta használatát olyan szempontból, hogy árt e a halaknak, ezt a cikket ajánlanám figyelmében.:
 
Hogyan használja a NEOMAGNOL tablettát?
„Ivóvíz fertőtlenítésére: 10 literenként 2 tablettát kell feloldani a fertőzött vízben, időnként össze kell keverni és legalább 2 óra időtartamig állni hagyni. Ennek eltelte után a víz fogyasztható!”
Link: http://www.pirulapatika.hu/210021759/betegtajekoztato/neomagnol_tabletta
 
De kezdjük az elején tudnivalók terén.:
-A neomagnol mindenféle baktériumot,válogatás nélkül elpusztít,tehát a lebontó baktériumokat is.
(-Ahogy a többi halgyógyszer is-Ezért csak kis mennyiségben alkalmazandó/alkalmazható az akváriumban.)
-Hatását 3 nap alatt elveszti, tehát pótolni kell.- Ahogy a többi halgyógyszert is-.
-A legtöbb praziás és bakteriális betegségnél is hatékonyan használható.
-Adagolás: 100liter vízhez 1 tabletta.
-A tablettát akváriumba oldott állapotban kell bejuttatni.
-Infuzoriummal 1 nap alatt végez.
 
-A víz zavarosságát (opálosodás) is megoldja(Ha infuzorium,vagy zöldalga okozza a zavarosodást)[A Neomagnol lehet hogy megoldja a gondot ideiglenesen,de a kiváltó okot akkor is meg kell szüntetni.:Túletetés kizárása,Talaj takarítás,és algásodás esetén a megfelelő fényviszonyok beállítása.].
-Gátolja az algák, moszatok, és penészgombák szaporodását.
-4-5Liter vízhez 3-4 tablettával fertőtleníthetjük:
Gyökerek
kövek
tárgyak
talaj
-Növényt is lehet vele fertőtleníteni.:5 liter vízhez 1-2 tabletta.1óránál tovább a növény ne legyen ebben a vízben.
-Sokan (akik használnak Neomagnolt halak esetében) bármilyen fellépő betegségnél használják 100liter/1tabletta arányban a megfelelő gyógyszer mellett.
(Volt, akinél 2nap alatt meggyógyította a darakóros halát.)
 
-100L/1tabletta arányt a halak jól viselik. A csigák viszont kis mennyiséget sem tolerálják.
-Nagyon súlyos betegség esetén a maximum adag:100L/2db,viszont a kényesebb halakat, és harcsákat ilyenkor ki kell vennünk az akváriumból.
-A Neomagnolos kezelés adagait be kell tartani és csak indokolt esetben szabad használni.
-A kezelés során, és utána pár napig az etetéssel csak óvatosan, hisz a lebontóbaktériumainknak behúzza a féket a Neomagnol.
-A Neomagnolt Só mellett,ha algaírtásra használjuk, akkor a szerekre csak mint segédanyag tekinthetünk.Legfontosabb gyógyszer a dús növényzet,és sok víz színén lebegő növény.Pl:Békalencse,kagylótutaj...Továbbá fontos a helyes megvilágítás és a megfelelő biológiai szűrés.
-A Neomagnol, ugyan úgy, mint a jódmentes konyhasó, akvaristák körében vitatott dolog. Neves akvaristák érvelnek mellette vagy ellene. Mindenki saját felelősségre alkalmazza ezt a szert.
 
Én most ecsetalga ellen fogom alkalmazni. 5evőkanál só és 1 tabletta 3 nappal vízcsere előtt. És következő vízcsere előtt ugyan úgy 3 nappal vízcsere előtt, és utána már hagyom „kiürülni” a vízből.
És hogy az árról is legyen egy kis info: Gyógyszertárban 60-90ft 1tabletta ára. Azthiszem 10tablettás a legkisebb kiszerelés, de ez nem biztos.
 
 A blogbejegyzés szövegét SN.-nek köszönhetjükCirka 99%ot XD.Én csak a blog "szerkesztője" és az ötletadó vagyok,hogy elkészüljön ez a kis összefoglalás a Neomagnolról.

37. blogbejegyzés
Egy kezdő akvarista szösszenetei

Sziasztok!
Remélem nem fog zavarni senkit egy kezdő írásba vetett agymenései , aki még e sorok írásánál nem rendelkezik akváriummal.
 
A kezdet: pár hónapja felmerült bennem a gondolat, hogy szeretnék egy szép akváriumot a lakásba ami még otthonosabbá és megnyugtatóbbá tenné otthonomat egy stresszes munkanap után, legfőképp ha még esetleg itthon is kell folytatnom a munkát. Régóta kedvelem a halakat, régen sokat voltam vízparton és mostanában, ha van lehetőségem mindig betérek nézelődni állatkereskedésekbe vagy csak szemem pihentetem a kirakatba kiállított akváriumokban.
 
A mostani időszakra jött el az a pillanat, hogy a gondolatot tett kezdi el követni. Régebben is volt egy két kisebb akváriumom, de ott sajnos nagyon rosszul csináltam mindent . Most úgy érzem így 1 hónapra a 3 x-től elégé érett vagyok hozzá, hogy teljes felelősséggel tudjam kezelni majd a dolgokat.
 
A kezdeti ötlet egy mindenképpen 100 liter feletti akvárium volt. Ekkor elkezdtem keresni a neten, hogy milyen áron találok ilyet komplett szettben. Találtam jó pár helyet, de viszont egyre több akvarista fórumot is kezdtem el olvasni így találtam el ide is. Az olvasásból leszűrtek után lemondtam az egybe szettekről és végül találtam egy 160 literes akváriumot bútorral és tetővel (2x30W világítást tartalmaz). Ezután elkezdtem megnézni mire lehet még szükségem és elkezdtem összeírni, hogy mire lesz mindenképpen szükségem és gyakorlatilag összeállítottam egy bevásárló listát.
 
Beillesztem a listát, hátha ad valakinek jó tippeket és én is kapok egy pár jó tanácsot az öregektől:
 
Akvárium+bútor+tető 160 l
 Atman AT-3338 (Aqua-Pro 4 / Evo 2212)
Evolution Bakto-Max 1 kg (kb. 1,3 liter)
Lávakő 1 kg
 Aquatic Nature Flexi halháló 6 (20x15 cm) (finom)
Aquatic Nature Precisions Thermometer (precíziós hőmérő)
Sera mágneses algakaparó analog hőmérővel T6
Aquatic Nature IC Heater 200W
szűrőbetét
szilikon ragasztó
időzítő kapcsoló
vödör
Leszívócső vékony
injekció
szivacs
szúnyogháló
8 db 5L FE6059.000.02
Háttér
2 db Mopani small
Halak:
10 db Red Cherry garnéla
10 db Green garnéla
30 db neonhal
10 db kék/királylazac
4 db Ancistrus sp.
8 db Corydoras paleatus
Növény:
Happy-Life HappyCarbo 500 ml
Happy-Life HappyPlant (Profito) 500 ml
Diversa Nutriplant 5L
szürke kvarchomok (1-2 mm) 7 kg
3 Dupla Ground 3L
Aquatic Nature CO2 Visual Test
 2 db Jávai moha
4 db Cryptocoryne nevelli
3 db Echinodorus tenellus
2 db Juncus repens
6 db Cabomba aquatica
2 db Echinodorus bleheri
2 db Echinodorus decumbens
 
(Az összes beszerzés ára kb 1000 Ft/l-re jön ki, ez tartalmazza az akváriumot bútorral és tetővel együtt.)
 
A beszerzéseket dátum szerint is jelöltem magamnak. Az akvárium a jövő hét végén kerül majd megrendelésre, a technikai felszerelés csak májusba, a nővények júniusban. Július elejére tervezem a garnélák beszerzését, majd rájuk 1-2 hétre a halakat.
 
Az akvárium háttere házi készítésű lesz, szerencsére itt az oldalon rengeteg jó leírást találtam. A teljes hátfalat és bal oldal egy részét fogja takarni. A bal oldalát a nap fény miatt fogja részben fedni, mivel az akvárium egy ablak előtt lesz elhelyezve. Tudom ez elsőre borzalmasnak hangzik, de az ablak észak-déli fekvésű és gyakorlatilag csak folyamatosan szűrt napfényt kap. Elméletileg a háttér ilyen formán történő kialakítása ezt teljesen ki fogja takarni.
 
Az akvárium aljzata két felé lesz választva az első 10 cm-es szakaszban csak alacsony növények lesznek összesen 4 cm-es talajban, majd következik egy szintelválasztó ami után 7-8 cm-es talajvastagság lesz. Ebbe 25 cm széles részbe 3 kisebb dombot tervezek kialakítani a háttérhez hasonló megoldással. Ezeket a dolgokat egyelőre excel-ben terveztem meg, hogy lássam milyen talajigény lesz és hová helyezzem a növényeket. A tervezet a képen látható.
 
 
Az táptalajt és a sima aljzatot szúnyoghálóval tervezem szétválasztani, bár tisztában vagyok vele, hogy ha belekapaszkodnak majd a növények, akkor szinte lehetetlen lesz belőle kivenni, de inkább ezt a kockázatot választom, mint hogy a házmesterek széttúrják őket.
 
Eszembe jutott még, hogy valakibe felmerül majd a kérdés, hogy miért folyékony Carbo-t használok majd és az ok egyszerű: a pénztárca vastagsága. Tudom lehetne házi CO2 adagolást is csinálni, de majd inkább összeszedem a pénzt egy sűrített levegős rendszerre.
 
Az első bejegyzésemet ezzel zárom is, aztán igyekszem beszámolni, hogy miként alakulnak a dolgok és közben is olvasom a tapasztaltabbak írásait.
 
FRISSÍTES 2011.04.04:
 
Még csak most indítottam a blogot, de már is frissítenem kell.:D A frissítés oka a kedves hozzászólók tanácsai amiért nagyon hálás vagyok.
 
Változtattam a lista összeállításán, azon belül is a szűrőn és a növények összeállításán.
 
A tanácsokat végig gondolva, tényleg jobb választásnak tűnik az AT-3338-as szűrő, amit először elvetettem az anyagi keret miat. Szerencsére megtaláltam a megoldást. A buborékolást kivettem a rendszerből így máris maradt egy kis plusz keret. Ezután átnéztem mi az aminek a beszerzését eltudom halasztani 1 hónappal, azt hiszem ilyenkor tényleg hasznos tud lenni egy lista ami mindent tartalmaz árakkal együtt.
 
Kaptam még ötletnek, hogy esetleg házilag csinálni szűrőt. Nagyjából fél napig agyaltam rajta és nagyon jó ötletnek tartottam és tartom most is, de maradok a gyári szűrőnél egyelőre.
 
Átnéztem a növényeket is, hogy mi az amivel nem tudnék boldogulni és szomorúságot okozna, ha kipusztulnának vagy nem úgy nőnének ahogy kellenének. Igaz valószínűleg így is maradt benne olyan ami nem kellene, de bízok benne, hogy erre is kapok jó tanácsokat.;) Bár ez még nehéz, mert nem tudom milyen fénycsövek lesznek a szettben, mert ha kell akkor inkább lecserélem a fórumban többször is ajánlott fénycsőre (T8 F30W/860 daylight 6400K 26x895mm G13). Ez nem tűnt akkora érvágásnak, mint az akváriumos márkák.
 
A halaknál történt még egy kis változás, itt a Cory-k számát 8-ra emeltem, mert ha már szeretnek bandázni, akkor bandázzanak. Bízva benne, hogy nem lesz az akvárium túlnépesítve, mert akkor más téren csökkenteni fogok.
 
 
No még egy utolsó hála a hozzászólóknak és mindenkinek egy virtuális korsó sör vagy amit szeretne.:D
 
A következő bejegyzés vagy frissítés már valószínűleg az akvárium érkezéséről fog szólni.
 
 
 

38. blogbejegyzés
Cejloni tarisznyarák és más érdekességek

A legutóbbi bejegyzésem idején még nem is tudtam annak az állatnak a létéről, amit nem rég Sri Lankáról küldtek.

Oziotelphusa ceylonensis
Magyar neve nem hiszem, hogy lenne, egy viszonylag jelentéktelen, kissé pöttyözött, sárgás-barna páncélú, apró ollójú tarisznyarák, amiből 2,5-4,5centisig egészen változatos méretben kaptam egyedeket rengeteg szivacs kocka között.
Jól kezdődött ismerettségünk, mert több példány feküdt a hátán kirakás után, semmi reakció, majd mikor ki akarom már dobni megmozdítják a lábukat, de éppen hogy csak egy ízt... 24-26fok alatt mint kiderült szinte teljesen inaktívak, a sekélyebb vízben gyülekeznek, felkapaszkodnak valamilyen növényre, tereptárgyra. Egymással nem törődnek.
A faj teljesen édesvízi, csak szaporodáskor jön ki a szárazra párosodás céljából (de erre jobb híjján a vízben is sor kerülhet), a felszín közelében lévő faágakra, növényekre viszont szívesen kimászik, kidugni a szemeit a vízfelszín fölé.
Elég passzív kis állatok, fagyasztott tápokat majszolnak néha, bejárják a területüket majd szinte ugyan oda visszaülnek, ahonnét elindultak. A végleges méretük az irodalom szint kb. 5-6cm-es szélesség, tehát a nagyobbak már valószínűleg ivarérettek is.
A pláne az egészben persze nem ez, hanem, hogy a lárváik nem planktonikusak, hanem kis tarisznyarák formában hagyják csak el az anyjuk haspáncélját! Ilyennel pedig nem gyakran találkozni a kereskedésekben kapható akváriumi tarisznyák között!
Ha valakit érdekel, 3500Ft/Pár áron tudok adni ezekből a ritka rákokból, akár leszállítva vidékre is.

Egy másik importból kaptam árgushalakat is. Azt tudni kell, hogy a kifejlett tengerbe kijáró egyedek a tél végén, kora tavasszal rakják le ikráikat a mangrove mocsarakban, illetve folyóktorkolatok édesvízes részein, így most kicsit meglepett ami a zacskóban fogadott, mintha egy csomó vékony fémlemezt raktak volna a vízbe, pár mm vastag, alig 4cm hosszú, 3cm magas szögletes, pöttyös, a nagyobbakhoz képest erősen csillogó testű minihalak. Mintha csak kicsi csőrös bozótok lennének, csakhogy sokkal aktívabbak. Meggyőződésem, hogy 2nappal ezelőtt nem voltak még ekkorák mint most.  A vizüket a szokásosnál jobban nem sóztam, 1kg/m3, nem tűnik úgy, mintha ennél többet igényelnének. Most épp rajban próbálják a vékony alga/biofilm réteget lelegelni a medence hátlapjáról, mint valami birka nyáj. Kellemes látványt nyújtanak így nagy csapatban. Azt olvastam, hogy 6centis mérettől igényelnek mindenképpen Brakk/félsós vizet(pl. 10kg/m3). Annál a méretnél kisebbeket még nem gondoztam. Nap közbenre az algázókhoz hasonlóan kapnak pár lesúlyozott saláta levelet. Vízinövény nincs a tartómedencéjükben.

Hogy a helyzet fokozódjon, ma két látogató is a következő mondattal nyitott:
"De szép kisdiszkoszok! :o  ez milyen színváltozat?" Lehet, hogy diszkosz néven jobban vinnék őket? :) Nagyon mellőzött halak, de hihetetlen ahogy szardínia raj módjára tükröződően csillogó rajban úsznak végig a medencén...Talán csak ezt a rajsűrűséget és halhossz/akváriumhossz arányt kellene megtartani az idősebbek tartásakor is.

A hét elején több algaevő is érkezett, meglepően jó minőségben, közel már a dél-amerikai szaporodási időszakuk.
Loricaria parva-ból ikrával telt, hatalmas nőstények, Farlowella acusból a szokásos minőség 10-14centis méretben, illetve véletlen kapcsán jött be egy ritkán importált L-es algázó L130, Hypostomus sp. punctatus "Primental pleco". Neten sem sok infót találni róla. Eleinte átkoztam az exportőrt, hogy ilyen szemetet küld, ázsiából a plekó töredéke áron beszerezhető, de mégsem egészen ugyan arról van szó. A farokúszó nagyobb, bemetszettebb, a hátúszó erősebben sugarazott, testalakra inkább gibbiceps szerű. A Testszín beleolvad a környezetbe, van amikor kontrasztos ezüst-sötétszürke pettyezettséggel, máskor teljesen kávébarna, Cochliodon jellegű az egész állat. Kifejlett mérete 25-30cm körül lesz, mindenképp célom már, hogy egy kisebb 10-15fős csapatot kihelyezek nyárra kerti tóba, tovább nevelni a már így is közel 7centis állatokat. A berakott zöldségek egy egy éjszaka alatt nagy mennyiségben fogynak náluk, de azt látom, mintha a belső szűrő szivacsának is változna a felülete a rágásuktól... Viselkedésben is érezni a különbséget a tenyésztett rokonokhoz képest, nem csak a vehemensebb táplálkozás, de már az első este tülekedés, szabályos verekedés ment az összes jobb helyért, legyen az akárcsak egy sarokban, vagy tereptárgy alatt, de egymást csak a legritkábban érintették meg ezalatt.
 
Az utóbbi időben egészen sokan kerestek meg azzal, hogy ők "KÉK HALAT" akarnak, de a normál gurámi az nagyra nő, vadul...az ibolya lazac kényes... Eddig paradicsomhalból volt egy nagyon jó, erős színezetű törzsem, de azért az mégis csak hangulat függő árnyalatú... Így most kobaltkék törpegurámikat is tartok, malajziából nagyon szép kifejlett, erős egyedeket küldtek, találni közöttük jó néhány azonalli ívatásra alkalmas nőstényt. Az egyik kedvenc halaim a Colisák, csak ne fejlődnének olyan veszett lassan...

39. blogbejegyzés
Április

Mai írásom fő oka, hogy hosszú idő után végre sikerült néhány képet kapnom a szlovákiában élő magyar díszhantenyésztőtől, akivel korábban interjút készítettem.
Csak az emlékeztető kedvéért, 2-3m3-ben tenyésztett Vitorláshalakat, Kakadu és borelli törpesügereket, ramireziket, időnként érdekesebb elevenszülőket éveken át, mellette biológiatanárként dolgozott, időnként állatkereskedési munkákat is elvállalva. Majd kellő tőke összegyűjtése után halodáját elköltöztetve sikerült 8000literre bővítenie a tenyészetét. Itt jelenleg első sorban fekete fátyolos vitorláshalakat szaporít, meglehetősen nagy mennyiségben, de emellett rengeteg aranyanci, ramirezi is fellelhető nála.
Tenyészetének fotói a blog végén tekinthetők meg. Halai magánszemélyek számára a legtöbb szlovákiai díszhalbörzén, így a közelgő Nagyszombaton/Trnavában rendezetten is megvásárolhatók!
 
 
Pont egy hete, hogy visszaértünk Németországból, ahol egy ritka halakkal foglalkozó nagykereskedést látogattunk meg. A cég felépítése szokatlan, pláne a hazai nagykereskedésekhez szokva. Közel sem az a rendszer, hogy mondd mi kell, fogd és vidd. Inkább az, hogy aki egyszer eljön, többé ne akarjon más hasonló cég után nézni!
Az előzetes e-mail váltások során rögtön az jött le, hogy itt valami szokatlan készülődik. Megírtam honnét érdeklődöm, milyen halak után, mekkora mennyiség iránt és egyáltalán nem néztek "keletinek". Sok cég válaszra sem méltat onnét, hogy Hungary... Itt nagyon kedves válaszok, segítőkészség, egy órán belüli válaszadás minden felmerülő őrült kérdésre. Állatorvosi papírok körüli szakszerűség "Tudjuk, hogy Magyarország EU tag, de sok Szerb vásárlónknak volt már gondja a kilépéskor, így jobban jár, ha minden létező okmányt kifizet, mintsem bárhol, bármiért megállítsák út közben".
A cég kínálatában nagyon sok főleg nagytestű dél-amerikai, közép-amerikai sügérfaj szerepelt, amelyekről ezidáig itthon nem is hallottam, nem hogy itthon láttam volna őket.
Ez a kínálat és a szokatlan szívélyesség együttesen rávett, a mintegy 20 órás kiruccanásra.
 
Maga a cég egyáltalán nem "bolt" vagy "kereskedés" jelleget árasztott, sokkalta inkább egy irodaház és akvarisztikai logisztikai központ keveréke.
A levelekre is válaszoló hölgy várt a telepen, bemutatta az egész komplexumot. A földszint görgősorokkal, futószalagokkal a végletekig behálózott, az egyik oldali ajtón az érkező halakat pakolták le a kocsikról, fel a szalagokra, amik az akváriumokig vezetnek a másikon a vásárlók dobozai jöttek ki egészen a bejáratig.
A csomagolás egy központi helyiségben történt. Egy korombeli srác forgószékben több különféle csomagológép között egy asztalnál nagy sebességgel zacskózza a halakat. Egészen a plafon szintjéig felemelve 1m3-es tartályok, különböző színű csövekkel, a tartályok oldalán felfestve, hogy azokban milyen keménységű és kémhatású csomagolóvíz van. A dobozok összerakásán, a halak kifogásán, odaszállításán legalább 8-10ember tevékenykedett.
Az emeleti részen 10-15nm körüli irodák sora a vevők számára. Mint kiderült minden vásárló mindig azonos ügyintézőhöz kerül, aki hivatott mindenre válaszolni és minél több halat, terméket eladni számára(gondolom teljesítmény alapú a bérezésük), miközben a földszinten és a halodában folyik a csomagolás, a kért állatok kiszedése. A számlák, papírok intézése, a fizetés minden részfolyamat az ügyintézőnél történik, a többi alkalmazott dolga, hogy ne foglalkozzon a betérő látogatókkal. Ezt jól példázta, hogy amíg körbejártunk betért egy helyi idős bácsi, hogy ő XY-t (talán az ott dolgozó fiát?) keresi! A csomagoló részen vagy a halaknál vissza sem köszöntek neki a munkások, egy beszállító igazította el, hogy menjen fel, majd segít egy ügyintéző megkeresni az illetőt...
 
A halas helyiség két részből állt, egy csarnokból(tornaterem jellegű), amely eleve valamivel mélyebben helyezkedett el, mint a földszint és egy pincében lévő tenyésztelepből, ahol neonhalakat(sima, ezüst, albínó, sárga, narancs, fátyolos), több féle kolibrihalat, rózsalazac változatokat tételben termeltek. Az ívató medencék érdekessége volt itt a nagyon nagy vízmélység, pl. 20x10centis akvárium, ikraráccsal az alján, de 30centis magassággal! Az itt nevelkedő neonokkal nem találkoztam még korábban, neonsárga csík, látványos narancssárga test... 20db-ot hoztam belőlük, de egyszerűen nem akartak adni... "ezek a halak ma ettek, ha ideszólt volna 4 nappal korábban, akkor rakunk ezekből is félre, előkészítjük..." Végül csak kiszedték a kért egyedeket... egy nagy felületű lapos tálba vettek ki egy merítésnyi halat az akváriumból, majd onnét üvegegénnyel, egyesével válogatták ki az elhozhatókat. Az esetleges hullás fedezésére ezekből 10%-al többet adtak, de végül semmi probléma nem lépett fel, ma már mind a 22 egyed egy szegedi neonhal tenyésztőnél úszik. Így remélhetőleg őszre a hazai boltokban is megtalálható lesz ez a variáns! Képet róluk a neten sem találtam.
 
A gyors csomagolás, logisztika végül vetett némi árnyékot is a cégre, a vásárolt több mint 40 féle hal közül, 3 halfaj és egy garnéla esetén előfordult, hogy más került a zacskókba, mint amit kértünk, de ez remélhetőleg 2 hét múlva, a következő látogatásunknál rendezésre is kerül. Akkor már igyekszem fotókat is készíteni.
 
Fotók... Használható fényképezőgéppel továbbra sem rendelkezem, egyszerűen nincs szerencsém velük.
Az év elején egy kamerára ruháztam be, a neten megrendelt termék gyárilag hibás volt, majd a csere darab is alig 2 nap után hasznavehetetlenné vált, ezt szerencsére visszavették... Akkor egy ideig letettem a projektről. Majd pár hete pont a fórum hatására vaterán vásároltam egy fényképezőgépet, ahol az eladó a pénz átutalását követően hirtelen eltűnt... 2 nappal később a vaterától kaptam levelet, hogy többeket is átvert, ne várjak a készülékre, jelentsem fel a rendőrségen... Az eladó mint kiderült, 35 vásárlótól, közel 1,5millió forintot "zsákmányolt", megvett több készüléket kereskedésekben, amelyeket áron alul értékesített, majd 40db pozitív visszajelzés után felhagyott a postázgatással, lakhelyét elhagyta, lelépett... Az ügy érdekessége, hogy egy kelet-magyarországi kisváros előző alpolgármesteréről van szó! Némi remény ugyan van rá, hogy 2 uszkve 4 év múlva talán pénzt lássak viszont...
 
Múlt héten hozzám került indonéziából egy véletlen kapcsán (más fajt rendeltem) egy zacskónyi Prambanan csiga. Latinul Thiara winteri. Nevüket a világörökség részeként nyílvántartott kolostorokról kapták:
 
Párom továbbra sem érti miért lelkesedem értük, max. 2,5cm-re nőnek meg, messziről nézve hasonlítanak a maláj tornyoscsigákra, csak épp a színük és a házuk alakja más egy kissé... És nem mellékesen, nem özönfaj, nem ássa el magát, csak szépen komótosan, a talajon mozog. Elevenszülő, de szaporodási rátája közelebb áll a nyúlcsigákhoz/Tylomelaniakhoz, mintsem a Melanoides fajokhoz.
 
Velük együtt érkezett rengeteg különféle porceláncsiga is, köztük olyan változatok is, amiket sosem láttam még. Noha ezek befogott állatok, a spenótpürét jó étvággyal fogyasztják.
 
De hogy egy másik spenótevőről is írjak a Sewellia lineolata egy érdekes és általam nagyon kedvelt pontyféle.
Valamikor, ha jól emlékszem 2004-2006 között tűnt fel a nemzetközi akvarisztikában köszönhetően a Saigon Aquarium nevű cégnek, akik a Vietnámi határvidéken találtak rá a fajra. Akkoriban a cég tulajdonosa még az alapító, egy Cseh állampolgár volt, akinek prágában is jelentős telephelye van/volt... (később az egész cég vietnámi kezekbe került, legutóbb mikor próbálkoztam, nem sikerült a cseh telepet sem elérnem) Nem sokkal a fajt övező "Bumm"-ot követően látogattam ki erre a cseh farmra Axolotlok vásárlása ügyében, a prágai "ipartelepen" egy vicces nevű utcában bezárt butiknak tűnő épület, nagy üvegezett, pókhálós utcafronttal, rácsozott ajtóval mögötte viszont hatalmas raktár-rendszer, a plafonig állványozva(fém nélkül! Minden üveg állványzaton). És minden szabad felület, minden fal, ajtó kitapétázva embernyi méretű Sevellia poszterekkel!
 
Képen akkor is tetszett, élőben nem fogtak meg.
 
2007 körül már megjelentek az első cikkek szerte a neten, lineolata tenyésztés, szaporodott a sewellia... egy olyan palacsinta algaevő, amely nem igényel erős vízmozgást! Majd ezt követően jelentősen csökkent a faj ázsiója, az ára is némiképp mérséklődött, "beállt" egy 5-7eurós szintre.
Néhány napja a tatabányai Dánió Díszhal Diszkont (www.daniodiszkont.hu) kínálatában figyeltem fel meglepően jó áron fiatal példányokra,így nem váratott sokat magára, hogy belőlük néhány hozzám kerüljön... Rendkívül aranyosak, noha eleinte a zacskót sem akarták elhagyni, hamar beilleszkedtek. Egy 360 literes akváriumba kerültek nagyon sok csiga mellé, így még egy ideig figyelem őket, nem fognak e kárt tenni bennük.
 
Ahogy jött a tavasz, almacsigáim ismét szaporodni kezdtek, télen gyakorlatilag leálltak, de most óriás, zöld, kék csigákból is jónéhány petecsomó vár a kikelésre, hófehér almacsigából pedig már legalább 400 egyed nevelkedik! Jól mutatnak, ahogy az apró fehér gömbök valósággal elborítanak egy nevelőmedencét, ahol egyébként aranyhal ivadékok után takaríthatnak.
 
Sok hal lenne még, amiről írjak, édesvízi tűhalak indonéziából, Aplocheilus panchax, mézgurámik(eredeti, vad színű), de ma ennyi fért bele.
 
Újabb képek feltöltése, helyesírás ellenőrzés, szerkesztés stb. folyamatban (még úgy 2-3 napig).
 
Legközelebb videóriporttal vagy börzés élménybeszámolóval jelentkezem, addig is jó halazást mindenkinek!
 

40. blogbejegyzés
Az akvarista és a házasság

Előre leszögezném, hogy az alábbi iromány nem az én nejem tollából származik.
Címkék: humor
Forrás: AquaArticles klikk
 
Az akvarista és a házasság
(Egy régóta szenvedő feleség írása)
 
Az akvaristához figyelmeztető üzenet kellene járjon: "ha hozzám jössz, veszélyben az épelméjűséged". Sajnos nem jár. Meg különben is, ki olvassa el az apróbetűs részt? Kezdetben a szerelem vak, de amikor megkopik a csillogás, és az első idegösszeroppanásod felé tartasz, ideje reálisan látni az életet és megbírkózni néhány alapvető ténnyel.
 
1. A hal az első, az utolsó, és egyáltalán.
Lehet, hogy egy eseményt már hetek óta vársz, vagyonokat költesz egy új ruhára, kínokat állsz ki a fodrásznál és maximálisan kicsíped magad. Mindezt csak azért, hogy az uraságot borostásan találd egy retkes farmerban és pólóban mondván: "de hát ívnak!" vagy "Áááá, fehér pötty!", vagy valami hasonló világrengető fontosságú dolog. Tehát könyörögsz, érvelsz, hízelegsz, fenyegetsz és végül fél óra késéssel, az egész utat végigzsémbelve, elvonszolja magát veled. Az este eme ígéretes kezdetétől minden fokozatosan romlani kezd. Nem fog táncolni, senkivel sem foglalkozik az asztalnál, és minden kérdésre egyszótagú morranásokkal válaszol. Azután neki fog látni, hogy leigya magát és el fogja mondani a csaposnak valamint a dögös vörös démonnnak - aki egy olyan ruhát visel (majd' lecsúszik róla), ami után megérdemli, hogy tüdőgyulladás vigye el -, hogy a "felesége nem érti meg őt". Nincs értelme duzzogni, vagy veszekedni. Egyszerűen nem fogja megérteni, hogy miért vagy kiborulva (az apja már mindent elmondott neki a nőkről és fura hangulataikról).
 
2. Semelyik tárgyat ne ócsárold a lakásban.
Ha már elkövetted ezt a hibát, akkor bele kell nyugodnod, hogy azt a tárgyat soha többé nem látod viszont. El fog tűnni a halas szobában és soha többé nem kerül napvilágra. Nem számít, hogy mi az, meg fogja találni a módját, hogy hogyan hasznosítsa! A kenyeres kosarak tökéletesek azokhoz a vicik-vacak kis üvegcsékhez és dobozokhoz. Az ételhordó dobozok a legtökéletesebb halhordozó eszközök, hiszen vízhatlanok. A csészelajak számtalan dologra használhatók kivéve a csészéket. A sajtreszelőt, ha csak fagyasztott marhaszívhez használta, akkor még van esélyed, hogy visszaköveteld, de ha már gilisztákhoz, akkor egy újra lesz szükséged. A mindenféle ketyerével felszerelt korszerű konyhában erősen ajánlott, hogy a turmixgépet kulcsrazárható szekrényben tartsd.
 
3. Növessz vastag bőrt, fejlessz humorérzéket, és képességet annak elviselésére, amikor az egyik vendéged hisztériás rohamot kap.
Az első kettő magától értetődőnek tűnik, azonban a harmadik némi magyarázatra szorul az avatlanok számára. Íme néhány példa arra, hogy mi tudja kiborítani a vendégeket. A Tubifexszel minden rendben van amíg a helyén, a halas szobában van. A klotyóban lévő vödrökben viszont már nem, függetlenül attól, hogy mennyi vízcserére van szükségük. A vécétartályba való kicsi tárolók még rosszabbak, így a csészébe mindig kerülnek élő és haldokló férgek. Ez különösen a hajadon nagynéniket zaklatja fel. A fiúk általában megértő lények, de ők is kiakadnak amikor az egész estét és egy heti keresetüket áldozzák egy lányra, hogy addig fűzzék, mire az végre felmegy a lakásra, és sikerül végre a kanapéig eljutni vele abban a (tév)hitben, hogy a szerencse végül rájuk mosolygott. Hanem aztán kiderül, hagy Apuka televényférgei (kép kép, további képek további képek) vagy bogarai kiszabadultak és szanaszét mászkálnak a szőnyegen vagy a lány lábain.
televényférgek
Ez egy közismerten hangulatgyilkos esemény, és a lányok úgy tűnik nem fogadnak el több "kávé-meghívást". Valamint hogy egy 6 láb hosszú (kb. 1,8 m) medence milyen hatással van a plébános feleségére, amint annak oldala kirobban rá, azt saját szemével kell látnia, hogy elhiggye az ember.
 
4. Sose vedd szó szerint, amit mond.
"Kissé nyúzottnak tűnsz, rád férne egy szabadnap." - fura, mert egy Akváriumban (itt most olyan létesítményről van szó, mint ami pl. a Campona-ban a Tropicarium-ban Tropicarium van - via_mala) sincs valami sok napfény vagy napsütés. "Tanulj meg vezetni, gondolj csak az előnyökre." - elvihetsz pár halat ennek meg annak, vagy elhozhatsz egy medencét, stb. A kedvencem, amilyen romantikus vagyok: "Elviszlek Franciaországba pár napra" - már az összes helyi halkereskedést látta.
 
5. Legyen valaki, akinek a válán kisírhatod magad.
A beledet kidolgoztad a háztartásban, hogy minden ragyogjon, de ő úgy dönt, hogy a medencét a nappaliban át kell rendezni. A koszos vízzel teli vödrök lenyűgözik a kismacskákat és tönkrevágják a szőnyegeket. Segítőkész akar lenni, ezért emlékezve, hogy legutóbb a rumli miatt ordítoztál vele, úgy dönt, hogy felporszívózza a nedves sódert, amitől a porszívó kiveri a biztosítékot.
 
Miért maradunk mégis? Hogy vagyunk képesek elviselni ezt egyre súlyosbodó helyzetet? Mondhatjuk, hogy "Ő a férjünk, és szeretjük" - vagy mondhatjuk az igazat: Valium (erős nyugtató - via_mala).


41. blogbejegyzés
Kicsi Dániók

Pár nappal ezelőtt keltek ki a kis dánióim mára már mind eluszott:)Szoval kezdem az elején egy héttel ezelőtt megcsináltam egy ivató aksit és kiraktam egy dánió párt,másnap mintha gombnyomásra reggel amint felhuztam a redőnyt elkezdtek ivni és elszorta a nőstény az ikrákat...örültem hogy összejött a dolog,ezért is nagyon hamar kivettem őket 15-20 percig ivtak csak...Tudom túl hamar vettem ki őket de nem akartam kockáztatni... :S Lényeg a lényeg hogy vártam vártam és az ikrákból semmi.Alig láttam már néhol ikrát..És a szakirodalommal ellenben a 36 órából 3 nap lett.És ekkor megpilantottam a kicsiket ahogy függeszkedtek az aksi üvegfalán...Mindenütt volt belőlük és szép lassacskán elkezdtek elfele úszni.Lényeg hogy mára már megerősödtek és némileg nőttek is.Tojással meg ivadéknevelő táppal  etetek és bevállik habár ezeknek a falánk halaknak mind1 csak beférjen a szájukba :D Remélem feltudom őket nevelni legalább 20 at.Amint felnevelem őket mennek a közösbe utánna meg jön a kovetkező generáció.Szoval most van öröm :DBlogomban most csak ennyit szerettem volna irni.Üdv Mindenkinek és jó halazást!

42. blogbejegyzés
A kis betta túlélő

Sziasztok!
Történetem a pár napja kikelt kis bettáról fog szólni.
1 héttel ezelőtt úgy döntöttem ,hogy megpróbálkozok a bettáim szaporításával.Hímnek a 1 hónappal ezelőtt szerzett koronásomat választottam ki ,szép színezete miatt és mert idősebbnek tűnik a másik meglévő hímemnél.Nőstényem 3 van ,így aszerint döntöttem ,hogy a hím betételekor melyik csíkozódik be jobban.
Így a kiválasztott párt betettem egy gömbakviba , amelyben a víz már fel volt melegítve.Búvóhelyként a nősténynek egy gömbmohát tettem be. Az első nap a hím nagyon ellenséges volt a nősténnyel.Hamar felépített egy habfészket ami alá odacsalogatta a nőstényt de a nőstény amint túl közel ért a habfészekhez elzavarta onnan. Így nem is értettem ,hogy igazából mit akar a hím minek hivogatja a nőstényt a fészekhez ha utána elzavarja. Lehet csak büszkélkedni akart neki vele ,hogy ő ilyet is tud :D Aztán a következő nap is így telt el.Szerencsére a nőstény kicsit se lett megtépve csak zavargatta a hím de sose bántotta.aztán harmadik nap korán reggel a nőstény csak "állt" egyhelyben a fészek alatt a hím petig körözgetett körülötte de nem zavarta el. Aztán megtörtént az ívás. 2 órán keresztül zajlott miközbe a nőstényből legalább 300 ikra jöhetett ki.Aztán mikor a hím már nem mutatta érdeklődését iránta kivettem a nőstényt.Ezután figyeltem fel rá ,hogy  a hím hasa nagyon nagyra nőtt.Vagy is az ikrákat egytől egyig megette :S De nem adtam fel , 3 napra rá a másik nőstényemmel próbálkoztam . Igaz alig voltak rajta csíkok még is már másnap reggel leikrázott. Féltem ,hogy a hím megint elköveti azt amit a másiknál is.De nagyon szépen gondoskodott az ikrákról. Nagy egybeálló habfészket csinált és a közepébe helyezte el az összes ikrát. Már kezdtem örülni (sajnos túl hamar) ,hogy végre sikerült a szaporítás. Ám mire a kicsiknek kikellett volna kelniük már csak alig volt 5-6 látható ikra a fészekbe . Ekkor 1 kicsi bukkant elő. Nagyon picike volt szemmel alig látható. Az apuka szépen gondoskodott róla naponta vagy 1000-szer köpte vissza a fészekbe ,igaz nem is tudott mást nyúzni ugyan is nem lett több kicsi :S Fura de  jó 300 ikrából  csak ez az egy kicsi maradt meg. Ő a nagy túlélő :D Az apukát már kivettem tőle.Most egy kisebb edénybe van amit beleállítottam egy fém edénybe amibe van egy fütő ,így tovább tárolja a meleget de még se sül meg a kicsi.Mert sajnos a fűtőm nem állítható :S Most ezzel az egy kicsivel foglalkozhatok ugyan annyit ,mintha mellette 100 másik lenne. Remélem ,hogy meghálálja az odaadásom és felnő épségbe :) Most 3 napos és ma kapott először tojást. Úgy láttam ,hogy evett is belőle .De sajnos neki egy körömnyi darab is rengeteg ,így többet kell takarítani ,mintha többen lennének. Amennyiben még továbbra is életben marad írok a fejlődéséről :) Szurkoljatok nekem :D

43. blogbejegyzés
Szükség-állapot

Ülök a monitor előtt és azon gondolkodok, hogy miért? Miért történt ez az egész, szánalmas mizéria az egyedi medencével, és miért nem sikerült megvalósítani normálisan? Ez van, megbirkóztam a feladattal, aránylag hól jöttem ki a dologból. De. És mindig van DE - micsoda közhely, DE igaz!
 
Jelen esetben a DE alatt azt értem, hogy szertefoszlott az elképzelés, és közben az idő sürget. Ugyanis a 12 literes medencében nem voltak jó helyen a rákok.
 
Tehát, jöhet egy szükségmegoldás. A zsebemben a visszaszerzett pénzzel portyára indultam. Ismét autós városnézés, ismét kalkulációk. De most biztosra megyek! - ismételgetem magamban és betérek az első akvarisztikába. Ismerős arc köszönt a pult mögül, nem tökölök, gyorsan rátérek a lényegre - medence kell.
 
Ezen a kijelentésemen némi vigyorgás - kifejti, neki is jó lenne egy a nappali mellett üvegtetővel. Jelzem az nekem is kell, csak nekem kisebbe.
 
Tehát félre az idióta humorra, de még ott a helyszínen le is hervadt a mosoly az arcomról, ugyanis egy 40 literes akvárium úgy a'la nature 5 ropi volt.
 
A szarkazmusom megkérdeztette velem, hogy vajon ez hegyikristály, vagy valami ólomkristály, hogy ennyibe kerül. Ennyi az ára - hangzott a válasz. Ezzel egy időben, nyomtam egy "csőt" és már téptem is ki a bejárati ajtón.
 
Ismét a kocsiban ülök. Előkapom egy gyors mozdulattal a telót és felhívok egy vidéki akvarisztikát - hátha...
 
Felveszik, kérdezek, válaszolnak, leteszem. Nem jön be. Azaz, az ár kedvező, csak a méret nem. Négy ropi egy 48 literes. Csakhogy, kicsit amorfnak tűnik a dolog, ugyanis 55 cm hosszú, és 38 cm magas, 23 cm mély. Ez nekem sehogy sem jó, főként annak tükrében amit terveztem, és a dekoranyagok miatt sem.
 
Tehát a teló süllyed a táskába én pedig rálépek a gázra. Befutok a másik akvarisztikába. Itt tömeg, valahogy mindenki most toppant be.
 
Ledobom a tömegundorom és befurakszom a technikai sarokba, ahol a számomra hasznos dolgok vannak. Böngészek, előkapom a "véletlenül" nálam lévő mérőszalagot és nekilátok válogatni. Elszomorító, de itt is egy keskeny, de hosszú darabot találok. Gondolkodásként megnézem a halakat, lenyugszom, a kétségbeesést elhessegetem.
 
Megpillantok néhány érdekes csigát. Szép csúcsos tornyok, csodás sárga-fekete sávokkal! Túrják a talajt, és különleges "lövegük" van. Arra téved a hulla fáradt eladó néhány értetlenkedő vevővel. Halakat bányászik, gondoltam nem várok a soromra, arcátlanul rákérdezek mik ezek.
A hölgy kedvesen válaszol, hogy fogalma sincs, annyit tud gyilkos csigák, és megöli a többi csigát. Kétkedés ül ki az arcomra. Elő a telót, irány a net. Bingó! Csigaevő csiga - anentome helen http://diszhal.info/Anentome_helena.php . Kell!
 
Még visszatérek az üvegdzsungelbe és ekkor megpillantok egy eddig fel nem fedezett szegmenst! Wonder!
 
Széles, inkább négyzet alapú medencék. Elő a szalagot és mérek. Megvan! 40 liter 46x36x24!
 
Miután bejött és elviharzott egy nézelődő óvodáscsoport a pénztárhoz jutottam és fizettem. Két csiga már az akváriumban, igaz zacskózva.
Hazaértem és indult a munka. A két napja ázó homok már kristálytiszta, a magróve kiázott, a kövek csillognak.
 
Aljzatrendezés, dekor és technikai felszerelés, próbaüzem.Szükség-állapot medence
Nekem tetszik az eredmény. Bár a műgyanta fatörzs helyett egy természetes jobb lenne, de most csak egyet tudtam venni, mert nem volt több mangróve.
 
Lehet, hogy szentségtörés, de négy óra elteltével megnyitottam a szállodát. Az első vendégeket betessékeltem. Vad száguldásba kezdtek a csíkos "gyilkosok" és frankó mintákat szántanak a fövenybe.
 
Lassan a rákok is megérkeztek és egyből a mangróve körül sertepertéltek. Gyors bejárás, majd elvesztek a fatörzs odujában. Az este még figyeltem őket, vad tombolás a csúcshelyért - lökdösték le egymást a mangróve csúcsáról. Vicces volt!
 
Szinte az egész estét itt töltötték.
 
Még, jó hogy az egyik szaki http://www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tID=615&nID=48758&nyelv=hu azt állítja, nem kell nekik száraz hely.
Most azon gondolkodok, hogyn fogom megvalósítani a száraz részt, hogy ne kelljen ekkora medencébe 1 köbnéter homokot vennem.
* ENNYI *
 

44. blogbejegyzés
NANO BONSAI 2. RÉSZ

 
Senki sem tökéletes, még én sem - de a kommentek alapján már hihetem, hogy jó úton járok.
Az ember nem véletlenül blogol – kell a megerősítés. Nem írok esszét a KOGNITÍV DISSZONANCIÁRÓL (már írtam) – akit érdekel mi az, nézzen utána.
Ezért – és mert kicsit maximalista is vagyok, nem is halogattam tovább az akvárium (átalakítását) BEFEJEZÉSÉT!
Leeresztettem a víz felét, és leszedtem a zavaró mohacsomót (engem zavart, na!), kicsit feljebb pedig rákötöztem. (És rögtön feltűnt a fatörzsön egy érdekes repedés, amit kár lenne eltitkolni. Olyan nőies…) Amúgy ilyen esetben nem simán kell használni a cérnát, hanem klasszikus módon, egy tűbe fűzve. Nagy nehezen találtam egy megfelelőt, egy stoppolása váró ruhakupac alatt. (Lehet, hogy a kis feleségem még nem engesztelődött ki teljesen?)
A lyukas bal hátsó (hatos) illetve sarokba megtaláltam a megfelelő növényt: ott is van meg nincs is, légiesen könnyed, szinte csak jelzésszerű, de kitölti a teret. Japános, igazi ZEN. Nem tudom mi a neve, olyan „bambusz-szerű” szára van - nekem tetszik. Két alacsonyabb szál bekerült jobb oldalra is – csak a szimmetria kedvéért. (Olyan mintha Érdes tócsagaz lenne???)
A helyéről kicibált Brazil kardfüvet pedig beültettem hátra, az üveg mellé. Így befejezettnek tűnik a háttér.
(Most már van egy jó nagy hangsúlyos közepe - kicsit jobbra húzva, van jobb oldal, van baloldal. Meg az LMP.)
 Na, ezzel megvolnék. Pihi, sör, kávé. Cigi már nincs, egy éve…..
 Most a technikai rész jön: szereztem egy reflektort a fénycső fölé, valamicskét javult a helyzet. Ezt egyszerűen méretre vágtam és betettem a GYÁRILAG KIALAKÍTOTT TARTÓKRA. Az a gyanúm, hogy ezt valaki menet közben kispórolta belőle.
De a fény még mindig nem elég. Ezért a következő bővítést ötlöttem ki:
Szereztem – én már csak ilyen vagyok – 70 cm sorolt LEDet. (Félbevágva 2 x 35 cm- kiszámoltam.) Ez kb. 3,5 Watt, viszont fényerőben annyi mint egy 10 W-os T8-as cső. Vagy több.
Felragasztottam egy 40 x 4 cm-s alumínium küszöbsínre,
aminek a két végén lehajtottam 1-1cm-t, hogy távolabb legyen a víztől
és elől, a felhajtható fedél alatt betettem a peremre.
Azért 4 cm széles, , mert ha nem elég, tudok még rátenni 2 csíkot. Persze ez egy ideiglenes megoldás, de ez volt „ingyen”. Majd kicserélem egy vízmentesre, de most másra kell a pénz.
Virágzó, ám kevéssé gyümölcsöző vállalkozásomat érzékenyen érintette a válság és a zsíros állami megrendelések is elapadtak.…
De semmi baj, ahogy Hans bácsikám mondta, keze fejével letörölve a sörhabot bajuszáról:
„Hál’ Istennek egészségesek vagyunk, és az asszonynak van munkája….” –majd lekopogta a viaszosvászonnal leterített asztalon, ahogy kell, bal kézzel, alulról….
 
A betápot megoldottam egy 12 voltos hálózati adapterrel, kapcsoló ugyan nincs rajta, de kihúzom, bedugom, és kész.
Még a hátteret kellett megoldanom. A3-at nyomtatni tudok színesben a plotteren (mi van, nincs plottered? – HÖ ), és laminálni is – csak egy A3 méretű lamináló fólia kellett. 100 db 7.300 Ft, 1 db 230 Ft, ezt jól kimatematikázták. Jó, hogy lehet kapni….
Töltöttem le pár képet, majd kiválasztottam a nekem tetszőt.
Gyakorlatilag „ennyit tudok erről mondani” – Forrest Gump
 További képeket találsz az albumomban.
Azért összehasonlításnak: Ilyen volt:
 
Ilyen lett:
 
 
 
Azért van különbség, nem????
Vízparaméterek: vasárnap óta folyamatosan figyelem a víz alakulását, NO2, NO3, gH, kH, pH, Ammónia, vízhőmérséklet, és írom a vízcseréket is. Majd lesz szép kis táblázat, meg grafikon.
Lehet statisztikákat gyártani, bár ezzel úgy vagyok, mint Churchill – „Csak azokban a statisztikákban hiszek, amiket én magam hamisítottam.”
Annyira jó, hogy már most lehetne bele tenni bármit. Akár halakat is.
Az ADA Amazónia talaj fantasztikusan stabilizálja a vizet, pH 7 körül, inkább alatta, kH 4-6, gH 12, és minden híresztelés ellenére sem tapasztaltam ammóniaszint növekedést. Persze majd ha beindulnak a növények és elkezdik ledobni a régi leveleket, meg lesz benne pár hal…. De fent van egy Seachem Ammonia Alert, azt figyelem.
Csütörtökön majdnem tettem bele pár halat, de valamilyen isteni sugallatra meggondoltam magam.
És milyen jól tettem. Másnapra a NO2 (nitrit) az egekben, az ammónia is felment.
Hamar lett volna egy csomó döglött halam.
De nem lett, ezért paprikás krumpli volt a vacsora.
 ERRŐL KÉP NEM KÉSZÜLT, DE JÓ VOLT.
Ja, és hogy mire is kell a pénz? Szeretnék egy új Maserat… Harley David… új bicik... használt biciklit.
IS. De tényleg, nem nevetni!
 
Na! Meg kell építenem valami garnélásat, de mint a villám, mert 2 hét múlva jönnek a drágáim. Azért ezt nem volt egyszerű eladni az asszonynak.
1. fázis: Sikítófrász, örök harag, elköltözöm. – „Már megint egy új baromság!”
2. fázis: Fásult beletörődés. - „Végül is a szobádban azt csinálsz, amit akarsz.” – (A jó házasság titka a külön hálószoba.)
3. fázis: „ Na jó, ha ennyire akarod, csak ne kerüljön sokba!” – Azért ehhez kellet nemsokára bekövetkező házassági évfordulónk felemlegetése, és némi értékesebb sárga nemesfémtárgy – lehetőleg csillogó kővel – lehetőségének kilátásba helyezése….. Nem fog sokba kerülni. – ígértem, és rögtön kifizettem egy kisebb vagyont a garnélákra – előre.
 
Jelentem, családi engedélyt kaptam névnapom alakalmából létesítendő garnélatelepemre!
 
Csak azt nem tudom, 1 nagyot építsek, vagy több kicsit.
Először úgy gondoltam, hogy gyorsan összedobok 3-4 15 literes LOW BUDGET–ot, az 2 hét alatt simán beáll (Beáll ????? vagy nem????)– majd lakik benne addig 1-2 Red Cherry tesztpilóta - csak hogy legyen mibe tenni őket, azután a jelenlegi RC-s átköltözik a gyerekszobába, a Bonsai Nano a nappaliba, és a kettő helyére kerül egy „nagy” 50-60 literes nem gyenge iwagumi. 70 x 30 x 30 cm. Persze blogolva, ahogy kell.
A kisebbek meg megmaradnak tartaléknak, karanténnak, szaporítónak, mittudoménminek. Akváriumnak. Attól nem félek, hogy nem lesz benne előbb utóbb valami állat. Mondjuk pár kardinális.
Esetleg Ninja, Panda…… Vagy mosómedve.
De lehet, hogy inkább fordítva, mert külön szeretném tartani őket.
Összedobok egy 40 – 50 literes egyszerűbb akváriumot, bazalt aljzat, némi homok, használt, bejáratott szivacsszűrő, (addig járatom a másikban). Plusz bele egy belső szűrő - 2 kamrás, némi aktív szénnel. Feltöltöm fele használt akváriumvíz- fele RO, némi moha és növény, pár szikla, vasfa, miegymás. Fölé egy ledes lámpa, abban nagy vagyok. Használt víz, használt szűrő… nagy baj nem lehet. A vizet belövöm 3-4 kH-ra, pH 7, hőmérséklet 25C, szénszűrő megy… Heti vízcsere az lesz (20 %), tápozás, CO2, EasyCarbo pedig nem .
Aztán csinálok négy profi nanot. Vagy hatot. Vagy akármennyit. Annyiféle tervem van, azt nem lehet bezsúfolni egy be. Mind más stílus, más lakókkal.
E második verzió mellett döntöttem.
Nekiláttam beszerezni a dolgokat, jelentem, minden megvan. Persze most sem sz*rral gurigázunk majd, meglehetősen jó tervem született. De ez legyen a következő blog témája.
Annyit azért elárulok, hogy mélytengeri búvár, elsüllyedt kalózhajó, tetejét emelgető kincsesláda (angol wc), színes üvegkavics aljzat, és műnövény NEM LESZ BENNE!!!!!!!!
Aki ilyenekre éhezik, NE IS OLVASSON TOVÁBB. "Persze az is tud szép lenni……anyósoméknál van ilyen forgó-szinváltós-száloptikás asztali dísz lámpa, az is szép -nekik..."
De addig is:
„ Fojtatása következik. Addig is marattam 10telettel – Nagyrabecsületem kifejlesztésével. don Fülig di St. James sajátúlag”
Köszönöm, hogy benéztél:
Dezső
 
 

45. blogbejegyzés
Így kezdtem halazni

   Az előző írásomban megígértem, hogy írok egy "Így kezdtem halazni" postot. Mivel szabadidőm van, írni szeretek, ezért most belevágtam. Még itt az elején szeretném leszögezni, ezt a postot már egyszer megírtam, de elveszett az éterben... Pedig esküszöm hogy jól sikerült :).
 
   A boltok nevét ahol vásároltam, nem írom ki, ezeket az egyszerűség kedvéért Bolt1, Bolt2, Bolt3 és Bolt4-ként fogom emlegetni. Az 1-4 a tapasztalataim alapján felállított rangsort is jelenti, ha esetleg valakit érdekelne, hogy melyik-melyik, pü-ben szívesen válaszolok!
 
   Általános iskolás koromban sokat jártam horgászni az unokabátyámmal. Róla inkább nem kezdek el írni, akkor nagyon gyorsan egy sör és cigaretta reklámmá fajulna ez a post :). Szóval horgászat... Nyár vége, ősz eleje körül lehet látni úszó fekete foltokat a tavakon, holtágakon. Ezek kis törpeharcsák. Rajban úsznak, ami egy nagy amőbára hasonlít. Ha hínáros helyen horgászunk, akkor kis halakat láthatunk a part közelében is. Engem ezek a dolgok inspiráltak. Szerettem nézni őket. A saját természetes közegükben szépek voltam még ezek a hétköznapi halak is. Az akvarizálással is a horgászaton keresztül ismerkedtem meg. Horgász és Akvarisztika bolt... Mostanság már nem látok ilyeneket, de 7 éve, amikor belekezdtem, én innen vettem mindent. Ez volt csak nálunk. Internet és segítség nélkül, kezdő fiatalként sok hibát követtem el, amelyeket mostani tudásom birtokában kicsit szégyenlek is.
   Az első akváriumom egy 4 literes kis csoda volt. Imádtam, de ha jól belegondolunk, az első halam jobban járt volna, ha szerzek egy jó nagy befőttes üveget neki. Egy kis aranyhalacska úszkált benne mindössze. Felszerelés nem volt, se fűtés, se szűrés, se levegőztetés. Fél év után cseréltem nagyobbra, látva hogy a hal növekszik. Egy 20 literes medencét vettem, de ezt már elláttam rendesen. Egy Aquael filtert vettem, erre emlékszem. Arra is hogy jó drága volt, no meg persze arra, hogy büszke voltam rá, hogy nekem nem kell külön légpumpa, mert a szűrő fújja a levegőt be. Volt vízmelegítő, az állandó 26-27 fokot tudtam tartani vele. Haltápból nem volt nagy választék. Lettek műnövények, szép kövek, algaevő hal, almacsiga, majd kaptam egy barátomtól guppikat. Nagyon örültem nekik. Ebben a medencében még egy évet élt az aranyhal, majd elpusztult. Saját kis sírja volt az udvar végében. Sajnáltam, csak másfél évig gondoztam, megszerettem.
   A guppik mellé vettem egy sziámi harcoshalat. Szép nagy piros úszói voltak, mesés példány volt. Azt viszont sajnos nem mondta senki, hogy a guppik megcsipkodják a betta farkát... Szegény elpusztult. Gondoltam veszek két kis vitorlás halat. Be is szereztem őket rövid úton, de megint gubanc volt. A guppik nem tudtak elbújni, a vitorlások pedig csaptak egy nagy mészárlást. Két nappal élték túl a többi halat, majd a vitorlásokat elvitte valami betegség, az algázóval és a csigával együtt.
   Az akváriumot és a felszerelést alaposan elmostam, majd elraktam. Később a felszerelést kölcsönadtam egy barátomnak, de végül nekiadtam. Egy költözés során ottmaradtak az akik az előző lakhelyen. Szóval így ért véget az első nekifutás.
 
   A következő dátum már egészen friss. Talán június végére, július elejére lehet tenni valahova. Az akvarizálás teljes mértékben kiment a fejemből, egy hobbi viszont előhozta ismét. Szeretem a kihívásokat, ezek közé tartozik az animált képek készítése is, ez volt az, ami végül ismét az akváriumok világába sodort. A kihívás ebben a hobbiban, az volt, hogy minél kisebb legyen a kép minden szempontból. Kevés képkocka, kevés szín, kevés helyet foglaljon. Elkezdtem a természetet alapul venni, egy galambot csináltam, ami repül. A galamb a dobozban viszont nem néz ki olyan szépen, mint hal az akváriumban. Ezen az elven indultam el. Először csak halakat néztem, de a kihívás nem volt elég nagy. Ráálltam az akvárium témára. Akváriumról kerestem képet.
   Ha beírjuk a keresőbe, hogy "aquarium", akkor a 9. kép Amano nano akváriumait fogja ábrázolni. Ez a kép indította el bennem újra a vágyat, nem is vágy volt ez, inkább csak halvány sóvárgás. Idővel ez kinőtte magát, már már mániákus lettem :). Növényes akvárium, növényes akvárium, növényes akvárium... Sok sok akvarista blogot olvastam/olvasok mostanság is.
   Beleszerettem a Dennerle Nanocube-ba, de szegény legény lévén, gyorsan búcsút is intettem ennek a gondolatsornak. Elkezdtem szemezgetni az Aquael Shrimp Set 30-al. Megtetszett a kivitele, a felszereltsége és az ára is elég baráti. Elkezdtem gyűjtögetni, 10 ezer, 12 ezer, 15 ezer... Huhúúú, már csak 2erez és megvan. Már láttam, amint lágy fuvallatként simogatja a növényeket a szűrő befújó ágának áramlata. De persze nem lett meg... Mindig van olyan helyzet, amikor az ember akaratán kívül is többet kell hogy költsön, mint amennyit szeretne. Nekem a bűvös 17 ezer forint lebegett a szemem előtt, ennyi lett volna házhoz szállítással a szett. Kétszer, ismétlem KÉTSZER gyűlt össze ez az összeg. Mind a kétszer, amint a kezemben összeigazítottam a poénzt és a telefonomért nyúltam, hogy álmaim materializált változatát ropogós bankókért megrendeljem, de tényleg pont abban a szent pillanatban jött valami, amire nem számít az ember. Szóval nem lett garnis szett, maradtak a vágyak, az álmodozás, no meg a kartonból összeragasztgatott téglatest, mellyel az aki leendő helyét próbáltam kiválasztani.
   Mondtam egyik reggel munkába menet a kollégámnak, hogy akváriumot akarok. Kinevetett, majd mesélte, hogy a bátyjának volt és mindig csak azt látta hogy takarítja, meg gyógyszerért megy a halashoz, mert megint beütött valami és hullanak a halak. Nap végén küldtem egy videót neki, ha jól emlékszem egy Amano akváriumról. Több se kellett, a következő videókat már ő küldte nekem. Ráharapott :D. Másnap mondta, ha megyek halboltba, akkor mindenféleképpen szóljak neki, elszaladunk kocsival, majd ott meglátja mi lesz.
   Mondanom sem kell, következő nap én már mentem is a boltba, de neki dolga volt. Ez volt a Bolt3 (szóval ez a második legrosszabb bolt a 4-es rangsorban). Növénytápsót vettem (mikro és makro elemek egyben, olcsó és nekem viccen kívül bevált, és ugye másra nincs is pénz...), egy pofás kis hőmérőt, egy halfogó hálót és két csomag bazaltzúzalékot.
   Másnap már a kollégával voltunk együtt immár Bolt2-ben. Elég széles választék volt akváriumokból, itt én nem vettem semmit. Fénycsövet szerettem volna, de az eladó azt mondta, addig, míg az akváriumtető nincs meg, addig nem ad el nekem fénycsövet, mert visszaviszem. Első körön, ha én lennék a főnöke, ezzel a lebeszélős módszerrel elvenném a fizetését, majd mivel rontja az üzletet, még szép ívesen ki is rúgnám. Az indoklás:
 
   Ha az ember akváriumot szeretne, akkor könnyebb a fénycső és vízálló előtétek együttes méretéhez igazítva vásárolni, mivel ezek szabvány méretre készülnek, mint már meglévő akváriumhoz fénycsövet venni. Nem lehetetlen persze ez sem, nem azt mondom, de rengeteg időt meg lehet spórolni.
 
   A barátom itt megtalálta álmai akváriumát. 25 liter, géppel csiszolt sarkok, fekete ragasztás, mutatós darab volt, meg kell hagyni. A hóna alá kapta és le sem merte tenni, nehogy valaki előbb fizesse ki mint ő.
   Másnap elmentünk Bolt3-ba. Én már csak lelki támasz volta a kollégának a vásárláshoz. Itt megvette a szűrőjét, az aljzatot, hőmérőt, halhálót. otthon már töltötte is föl vízzel, hogy a klór minél előbb kipárologhasson. Elhelyezte, azt mondta, onnan az asztaláról kirobbantani se lehetne. Ez után néhány napig nem történt semmi. Munka, munka, szórakozás, néha kell ezt így is ;). Már kellően másnaposak voltunk és persze összemelóztuk a következő adag elkölteni valót, úgy döntöttünk, elmegyünk a Bolt1-be.
   Egy szóval tudom jellemezni: Kánaán. Az árak kicsit magasak, de kicsiny városunkban itt találja az ember a legnagyobb választékot. A legolcsóbb halat megkerestük. Fekete neonhal, kolléga kért 4-et, egy algaevőt, két almacsigát, végül meglátta a fehér homokot. Megtorpant, én ebben a pillanatban pénzt adtam volna azért, hogy belelássak a fejébe. A Windows is csinál hasonlókat, de az azért nem ilyen vicces :D. Nagyon forognak az agytekervények, én láttam az erőlködést, valami nagyon erős vízió lehetett, mert rögtön az 5 kilós csomagra csapott le, a kisebbekre rá se pillantott. Még kért hátteret, 2 zebradániót, én egy táptabletta csomagot és két csomag homokkő zúzalékot,majd fizettünk s távoztunk. Otthon megkezdődött neki a munka. A padlásról előkeresni a régi műnövényeket, rendesen elsúrolni őket, majd a halak telepítése. Este már küldött képet is. A következő néhány nap megint melóval telt.
   Munka közben egy akvarista hölggyel találkoztunk, egy kellemes beszélgetésbe elegyedtünk. következő alkalommal hozott valami hosszú szálú növényt (bocs, de nem tudom a nevét :), a mostaniakét is csak azért, mert fel volt írva a medence falára, amiből kivették), kolléga rakta is el. ezen a napon történt meg az eset, hogy elmentünk a Bolt4-be...
   Ez már Abonyban van... Nem mondom meg hol, mert állatvédő ligák tüntetnének előtte, ha tudnák hogy ilyen van. Nem kell senkinek mondani, hogy például a bettákat hogy szokták tartani. Ugye ezek a kis kockácskák, kb. fél literesek. Alga, kérem szépen annyi alga volt a falán, hogy azt hittem fű van beleültetve, nem, abban egy betta volt, valami löttyben, mert azt víznek aligha lehet nevezni. Az akváriumoknál nem volt lámpa kapcsolva, kértük az eladót, hogy tegye meg, mert így semmit nem látni. Inkább ne tette volna meg... A "bettatárolónál" kicsit jobb algásodási helyzet (még szabad volt a frontlap 50%-a), de a többi sokkal rosszabb. Dögök között úszkáltak a még élő halak, volt olyan aki, ahol annyi hal volt, hogy már fent szedték a felszínnél a levegőt, mert egyszerűen nem volt elég a légpumpa kapacitása. Itt vettem a gömbmohám (olcsó volt és tűrhetően nézett ki, ahogy megmosta, leszedtem az algát otthon, kiderült hogy ez jó vásár volt 350-ért). A barátom vett kmg két zebradániót és 4 guppit. Mocskos olcsó volt a hely, de én élőlényt nem vettem volna itt. A moha is egy befőttes üvegbe került, ahol kapott a tápsóoldatból (egy "kicsit" többet a kelleténél) és egy egész szem táptablettát. Kiraktam a napfényre. Következő alkalommal, mikor kimentem rágyújtani, már annyi oxigént termelt, hogy a rátapadó buborékok a felszínre emelték. Itt megálltak a dolgok egy időre. Csak munka, meg munka, meg buli, meg munka és persze buli.
   Édesanyám élettársa régen akvarizált. Ő nézte ahogy gyűlik a pénzem, majd elmegy úgy, ahogy nem akarom... Beszélt egy üveges ismerősével aki azt mondta, hogy 4-es maradéküvegből tud csinálni egy akit, csak adjuk meg a méreteket. Felírtam egy papírra kis gondolkodás után hogy: 35x35x45. Az akvárium azóta is készül... Mondjuk ez az 55 literes egyedi darab 1500 Ft-omba került volna csak, ami valljuk be, olyan olcsó, hogy szinte ingyen van, de ugye ez sem lett.
   Olyan 11 napja történt, hogy ismerősöknél voltak anyuék (huhú, ha tudnák mekkora buli volt itt...) és ott volt egy kis aki. Fel volt rakva a padlásra, éppen lomtalanítottak, anyuék segítettek. Anyu élettársa megkérdezte milyen sorsot szánnak ennek a kis szépségnek, a válasz az volt, hogy kidobják az első kukába. Több se kellett, berakták a kocsiba. Mivel törpe hörcsög volt benne ezt megelőzően, ezért alaposan el kellett mosni, de engem meglepetésként ért. Munkából hazaérve egy kimosott kis medence várt otthon. 11,7 liter, de nekem egy világ. Madarat, mit madarat, nem is tudom mit lehetett volna velem fogatni. Egy-két helyen csúnya a ragasztás, itt ott karcos (a frontlap ép!!!), de az enyém. Ez olyan mint a Magyar narancs :). Aznap már nem volt erőm nekivágni a rendezgetésnek, de már körvonalazódott a kép.
   Másnap annál inkább. Alig vártam hogy hazaérjek. Rögtön nekiláttam kimosni az egyik csomag homokkövet. Ezt szántam táptalajnak, persze nagy sietségemben nem is gondolkodtam már ezen. Egy jó tanács, ha nem akarunk az idők végezetéig kavicsot takarítani, akkor NE vegyünk ilyen homokkövet. Szerintem egy jó fél köbméter átment a cuccon, mire bemertem tenni a helyére. A bazalt zúzalékokkal már nem volt ennyi gond. Még a nagyon apróra zúzott is két átmosás után tökéletesen tiszta volt. bepakoltam ezeket is. Egy homokkövet kihagytam, bevallom, az átmosás tartott vissza, de végül bőven elég lett ami volt. A kövek lent vannak, jöhet a többi. Irány Bolt3! Mondtam az eladónak, hogy 12 literes akváriumhoz keresek szűrőt, lehetőleg olyat, ami levegőt is fúj be. Már a 12 liter hallatán elkerekedett a szeme, enyhe pánikot véltem felfedezni rajta, de csak talált egy kis Resun filtert. Mondta, hogy ezt 20 literhez szokták ajánlani, mert 200 liter/órás vízforgatásra képes, de ezt tudja adni, ennél kisebbet már nem is nagyon ismer. Megvettem, vettem még három szál tündérhínárt, 2 méter levegőcsövet és egy almacsigát. Hazabaktattam, beraktam a szűrőt, szétvágtam a hínárokat, majd elültettem őket. Feltöltöttem a medencét vízzel (édesanyám rúdmixerének mérőpoharát használva, de erről jobb ha nem tud ;) ), 10 körből meg is volt. Beraktam a gömbmohát is, és a vizét beleöntöttem az akiba. Lényegében ettől vártam, hogy katalizálja a folyamatot, ennyi élővizem volt, ennek kellett csodát művelnie. Művelt is, a szűrő és ez a napon érlelt bioaktív koktél egy este alatt a fehér vizemből egy mesésen áttetsző életteret varázsolt. Sokáig nem gyönyörködhettem, pénz kellet, szóval mentem melózni...
   Amint hazaértem, zuhany majd sietve elmentem Bolt1-be. Célirányosan a fekete neonhalak akváriumához mentem, majd megkértem az eladót, hogy 4-et legyen szíves kihalászni (most jut eszembe, szegény egy alacsony fiatal nő, én meg szinte mindig a legfelső akikból veszek halat náluk :D ). Kértem még 3 tő átokhínárt (ezt otthon beültettem, majd ki is raktam befőttesüvegbe ugyan ezzel a lendülettel), vettem egy doboz Panzi szemcsés haleledelt és távoztam. Otthon a halakat előbb az én vizem és a halak izének 1:1 arányában kevert vizébe engedtem bele a neonokat egy kb 1 literes dobozkába, itt volt egy kis gond, ugyanis az egyik hal úgy gondolta, hogy szeretne jobban körbenézni a külvilágban. Ez mind szép és jó, csakhogy a macskám szereti a mozgó dolgokat, ha meg kicsik, akkor az külön jó neki. Nem kell mondanom, hogy kivert a víz, mikor észrevettem, hogy hiányzik egy kis halacska... Nagy szerencséjére a cica aludt, én pedig még időben észrevettem, ahogy vergődik és vissza tudtam tenni a vízbe. Tanultam az esetből, ha ki kell venni a halakat, akkor üveglapot teszek rájuk. Végül sikeresen, veszteségek nélkül engedtem bele a vízbe őket. Tudom hogy várni kellett volna, hogy a víz beálljon, bacik és miegymás, de pénz és idő függvénye az egész. Akkor volt pénz, most ugyan ezt már nem tudnám megcsinálni, a tetőépítő hadművelet is emiatt szünetel ideiglenesen.
   Következő nap, ismét munka után zuhany, majd irány Bolt3. Vettem még nyolc szál tündérhínárt és egy almacsigát. Otthon ismét ültetgetés, halak ideglesen kitelepítése, immár üveglappal (igazából egy vitrinajtó, de üveg ez is...) letakart helyre téve őket. Majdnem tökéletes kép. Nem tudtam mi hiányzik, hiába gondolkodtam, bámultam az akit, nem jöttem rá, mi hiányzik... Édesanyám hazaért a munkából és megnézte, mit alkottam. Mondta hogy szép, szép, majd megkérdezte, hogy nagyobb köveket nem is teszek bele? Bumm! Kövek, persze... Lecammogtam, majd összeszedtem néhány fekete zúzott követ a lépcsőház körül. Forró vízben átsúroltam őket, majd bepakoltam. Így már minden rendben volt.
   Másnap hajnalban mikor megnéztem hogy mi a helyzet, néhány zöldes szálat láttam megkapaszkodva az aljzatban. Rögtön fonalalgára gondoltam, majd enyhe zöldes elváltozást láttam. Ha a két csiga nem elég az algamentes övezet biztosításához, akkor egy algaevő majd megoldja a problémát! Délután el is mentem Bolt1-be, itt láttam 300 Ft-ér kis algaevőket, kértem egyet. Mivel a Panzi szemcsés túl gyorsan süllyed, ezért a halak nem tudták rendesen megenni, szóval vettem egy Panzi lemezes haltápot is, majd visszamentem a halakat megnézni. Megláttam a bettám, megvettem a bettám, majd még frissen gyorsan vettem egy doboz algatablettát és két csomag Sera Bettagran tápot. A telepítés ismét rendben ment, az előző postban le is írtam a fejleményeket.
   Huhhh, ez kicsit hosszabbra nyúlt, mint az ami elveszett :). Remélem sikerült valami tanulsággal szolgálnom, ha nem, akkor azt remélem hogy tetszett az írás!
 
További jó halazást mindenkinek! Robi
 
 

46. blogbejegyzés
Betták szaporítása blog

Miután rájöttem, hogy túl sokat írok a fórumba elkezdtem naplót vezetni.

Mielott bárki nekiugrana, hogy elkezdjen ez alapján tenyészteni érdemes elolvasni az egészet, mert a hibáimra útközben jöttem rá én is.

2006.01.04.

Összeraktam a 20 literes akváriumomat a bettáim számára. 2 cm kavics van az alján, 1 jávai moha, 1 ko és 1 hatalmas csigaház. 150 W-os aautómata futovel futöm a vizet, szures, buborékolás nincs még bekapcsolva, de elo van készítve. A hofokszabályozóm kicsit megviccelt, mert nagy medencéhez való és a kicsinél magasabbra fut, mint amire beállítom. Most 22°-ra van állítva és így 28-29°-os a víz, melynek pH-ja 7,3.

Behelyeztem a bettapárt. A fiút befottes üvegbe, a nostényt meg az akkiba. Kis gond, hogy a nostény albínó, így nem csíkozódik be, de szemmel láthetóan érdeklodött a hím után, tetszelgett neki. Estére a víz 36°-ra melegedett (nem gondoltam, hogy a futo túl nagy a mdencéhez), de aztán visszacsavarva rendbe hoztam a dolgot.

2006.01.05.

Reggel kiengedtem a hímet az üvegbol. Szépen kergeti a nostényt, kifeszíti magát,..., de nem bántja a lányt, ami jó jelnek tekintheto. A nostény kicsit harciasabb, meg kell harcolni a kegyeiért.

A hím próbálkozik a habfészek építésével, de nem megy neki. (Eszét vesztette a lánytól, mivel a társas akkiban sorra építette oket). Tervben van, hogy beteszer neki valami vízen úszó izét, hátha az segít neki.

Érdekesség még, én legalábbis nem tapasztaltam ilyet, hogy a lány is kifeszíti magát. Tuti, hogy lány mivel egy idosek, illetve gyönyöru hordó hasa van. Bár inkább olyan, mint aki meggymagot nyelt.

Betettem a hímnek egy muanyag doboztetot, kb 15*10 cm. Már pakolt rá egy kis habfészket, de remélem késobb folytatja, mert ez igen kevés egy falka halnak.

Most kicsit megemelem a víz homérsékletét, mert 28°-ra csökkent. A hím újból nekilátott a habfészeknek. Talán kicsit huvös volt neki.

Azt hiszem mára ennyi elég. Megetetem egy kicsit oket, de nem viszem túlzásba, mert kaja után tuti ellustulnak egy kicsit.

2006.01.06

Ma reggelre a hím megépítette a habvárat. Tényleg jó nagy. MÉg építget, csinosítja. Rájött, hogy miért tettem be neki a muanyag tetot és szépen fel is használja.Illegeti magát alatta, gondolom a nostényt hívja.

Van némi összetuzés kettojük között. A nostény is kifeszíti a kopoltjúját. Talán a nadrágkérdést tisztázzák. Verekedés nincs, ami talán annak tudható be, hogy kölyökkoruk óta együtt neveltem oket, sose voltak külön. Hatalmas társas akváriumba számos halfajjal kellett együtt élniük. Ez a hímet is nyugissá tette. Nem bántott soha senkit, hisz köztük nott fel. Legalábbis gondolom ezért ilyen jámbor.

Tegnap észre vettem, hogy valami fefér lóg ki a nostény hasából, mint egy kicsi cso. Azt hiszem ezen fognak kipréselodni az ivadékok.

Lehet, hogy nem lesz semmi ebbol a betta szaporításból? Nem egy kergetozos mozgalmas esemény. Kis bájolgás, mézesmadzag húzás, továbbállás. Hóóóóóó, ebben a pillanatban a nostény beúszott a habfészek alá. Talán megnézte mi van, hogy áll a hím. Az próbálta marasztalni, de a szép szó és gyengédség nem hatott.

Azért legalább van némi remény. Szuz páros és azt mondják az nem mindig jön össze. Hát igen. A korábbi kísérleteimnél a dolog elég vadul zajlott. De meglátjuk...

A víz 29°-os. A habfészek fél tenyérnyi, de folyamatosan épül egy kicsit.

Az biztos, hogy gondos a hím. Várom mi lesz a vége.

Már megint akció volt, de most a hím kergette a habfészek alá a lányt. Sérülés, tépésnyom még senkin sincs (na, jó a hím az elején meg lett húzkálva a nostény által, de nem látszik). Ennyit írni, és még csak reggel van.

Elkezdodött maga az aktus. Nagyon szép, mert vigyáznak egymásra. A lány nem menekül, hanem magától aláúszik a fészeknek. A fiú finoman köré csavarja megát. Még nem jönnek ki a lányból a peték, de úgy nézem most kezdték és egy teljesen kezdo pártól igazán szép teljesítmény ez is. Elobb-utóbb csak összejön. A hím igazgatja a habfészket, a lány addig vár mellette. Nekem eddig csak brutális párom volt, ahol a nostény nem élte túl az eseményeket. Most mindketto szép, nincsenek megtépve és türelmesek a másikkal. Megdöbbent, hogy ilyen is van...

Már 1 órája csinálják. Nekik semmi bajuk, de én már nem bírom. Épp vizsgára készülök, itt vannak az asztalom fölött. Csak aggódom... De megnyugtatott Degec007, hogy ez normális. 5-kor el kell mennem, 9 tájban érek haza. Mi van ha addig megtörténik, nekem meg ki kéne venni a lányt, lemaradnék az izgalmakról...

Potyognak az ikrák!! 2 óra kellett nekik. Nagyon alaposan össze is szedik a lehullókat. Igen, többeszám, mert a nostény is csinálja.Együtt keresgélik a földön is oket, nagyon arik. És egy fél óra múlva indulnom kell... :((

Hazaértem :) Mielött elindultam kivettem a nostényt, mert a hím egyértelmuen elkergette. Sajnos nem lesz sok utód, mert kb 20 megtermékenyített pete van a habfészekbe. A lényeg, hogy a szülok rendben vannak (bár a hím kicsit fáradt). Majd lehet újra kísérletezni velük. Gondoskodó a hím, most is rendezgeti a habfészket, pedig már 22.21 van, lámpa leoltva, víz 28°-os.

Elvileg holnap már elkedenek elúszkálni össze-vissza. Nagyon izgulok.

2006.01.07.

Tegnap este 5-kor köpködték a lárvába a kicsiket. Ma már 12.00 elmúlt. Hivatalosan 11-18 óra, míg kikelnek. Lehet, hogy steril a hímem? Nagy csalódás lenne, mert nagyon gondos szülo és ne ezen múljon. Ha steril, akkor soha nem lesznek kis bettáim. Még a remény is szertefoszlik, mert ezért nem fogom kidobni, másikat meg nem veszek, mert ot szeretem. Nem egy szépség, de én neveltem...Ó, hála az égnek a Zsilinszky könyv 18-30 órát ír. Még van remény :)Most megkönnyebbültem...

21.00 van. 23 órakor jár le a 30 óra. Nem halad a dolog semerre. Mikor egy órája hazaértem, sehol sem volt semmi. A habfészek is szétjove. Felkapcsoltam a lámpát és a hím újra elkezdte a fészket fújni. Megvacsiztam, visszajöttem, és megvannak a kis pöttyök. Mióta láttam oket délelött nem sokat változtak. A víz 28°-os, ez nem lehet a gond. Már megint aggódom, hogy steril a hímem, vagy nem termékenyítette meg a petéket.Ilyen izgalmakat... Azt mondták a többiek, hogy éjszakára a szájába veszi oket. Hmmm. Errol még nem hallottam.

2006.01.08.

Reggelre kikelt 1 kishal, aztán 8-ra még több. Hát ez több, mint a hivatalos ido (Ha jól számolom 39 óra a 30 helyett). De a lényeg, hogy vannak. Pontosan nem tudom hányan, mert csak 3-nak látszik ki a "farka". Ha megpöckölöm a muanyagot ami alatt a habfészek van, akkor kipottyan egy, majd nyíl egyenesen visszaúszik. A hím egybol odasiet, hogy segítsen neki. Levegot azt hiszem a 3. naptól kell, enyhén, porlasztott formában adni, a hímet pedig szintén ekkor kell kivenni.

A víz 28,5°-os, teljes nyugi van.

20.00: Már csak egy kicsit látok, mi lesz ebbol holnapra? Minden nap úgy érzem, hogy nem lesz tovább, de mindig van néhány túlélo. Háát, meglátom majd. Tegnap este sem reménykedtem, ma sem várom a csodát. Továbbra is az bíztat, hogy a "tenyészállatok" jól vannak, így legkorábban 2 hét múlva újra próbálkozhatom.

2005.01.09.

Ma reggel nem sok változást tapasztaltam a tegnaphoz képest.Sajnos nem voltam itthon, így pontosan nem tudom történt e valami nagyobb izgalom. Most 20.00 van és ránézésre változtak a kicsik. Már nem függolegesen kapaszkodnak a habfészekbe és potyognak kifelé, hanem vízszintesen állnak. Nem sokat mozognak. Tehát sokszoros nagyításban így néznek ki: o-

A szemük jól látható, bár ez már tegnap is így volt. A hím már nem igazán törodik a habfészekkel illetve az utódokkal. Szemmel láthatóan 4-en vannak. Elég uncsi lehet a fiúnak, mert nem csinál semmit. Lebeg (talán hagyja fényképezni magát a szuk családjával).

Azt hiszem mára ennyit. Nem volt túl izgi a nap. Holnap elvileg ki lehet venni a hímet, de lehet, hogy erre még ma sor kerül.

2006.01.10.

Továbbra sincs semmi izgalom. Kivettem reggel a hímet, majd Fix 1 es tápot deszgán a késsel apróra "kentem". Így egy sokkal kisebb szemu haleledelt kaptam, ami belefér a kicsik szájába.

Elég nehéz észrevenni, hogy hányan vannak, mert elbújtak a jávai mohába. 2 db elvileg van, de most etetésnél 1-et láttam. Persze ez nem jelent semmit.

Napi 4-szer etetem oket, és már kivettem a muanyagot, amin a habfészek volt.

Próbálgattam a porlasztást, de az okosabbak szerint a mohám termel annyi oxigént, amennyi 2 kishalnak kell. Azért néha porlasztok, csak hogy a vízrétegek azonos hofokúak legyenek.

A víz továbbra is 28°-os, kicsit koszos a gyakori etetéstol, de a Fix 1-nek hála nem kell naponta vízcserét csinálni, mert 48 óra alatt bomlik le. Így csak holnap kell pucolni, ami a kishalaknak is jobb talán.

2006.01.12.

Iszonyat izgalmak közepette betettem egy marék almacsigát (5 mm-eseket)a kis akkiba. Arra gondoltam, hogy így a maradékot lesz ami megegye, még kevesebbszer kell takarítani, kevesebb megrázás éri oket.

Ma éppen 3 halat számoltam. Láttam enni oket (továbbra is aprított Fix 1 az eledelük).

Semmi izgi sem történik. Esznek, ja és betettem nekik egy szivacs szurot enyhe szuréssel. Nem zavarja oket, mert simán elúsznak mellette, nem szívja be oket az áramlat.

Hát ennyi az izgalom mára.

2006.01.17

Még mindig Fix 1 -et kapnak, de már nem morzsolva.

3-an vannak, úszkálnak, hal kinézetük van. Színük nincs, de nevük igen (Béla az összes, így nem keverem össze oket).

2006.01.19.

 Tulajdonképpen nincs semmi változás. Úszkálnak a kishalak az almacsigák között. Vízcserét még nem csináltam, mert jól végzik a dolgukat a csigák. Azért én már szereném cserélni, véletlenül se legyen gond. Fix 1-et kapnak, mert a tubifex nagyon ronda volt a halasnál, így inkább megvárom a következo szállítmányt. Ha jól számolom ma 9 naposak. Azaz 12 nap múlva már meglesz a labirintszervük. (3 hét alatt alakul ki a nagykönyv szerint)

2006.01.21

Ma csináltam egy részleges vízcserét aminek az egyik Bélám áldozatul esett. Pont egy kovel együtt szippantotta be az áramlat.

Sajnos még mindig nem találtam normál tubit, így még mindig Fix 1-et esznek. Azért sajnálom oket. Az almacsigák szép munkát végeznek az akkiban.

Homérséklet 28,5° , néha buborékoltatom nekik a vízet. Boldogan úszkálnak, már olyanok, mint az újszülött guppik.

2006.02.02.

No, letelt a 3 hetem, a kishalak élnek és virulnak. + nappal ezelott elkezdtem nekik porított szunyoglárvát és tubit adni (szárítottat vettem, mert gusztustalannak találtam feldarabolni az élot :) ).

Egyre nagyobbak a kishalak, de még nem haladták meg az 5 mm-es hosszúságot. Szóval ennyit a gyors növekedésrol. Na, jó. Már 1 hete kicsit elhanyagolom oket, mert késon érek haza, de egész jól bírják.

2006.03.03.

Szépen fejlodnek a Bélák. Már határozottan vadásznak az élelemre. halként viselkedve etetéshez egybol elojönnek, aztán ham ham és elbújnak. Aranyosak. A kajájuk porított szárított szúnyoglárva, tubi és lemezes.

 

2006.12.14.

Egy Béla élte túl a szaporítási kísérletemet, akirol kiderült, hogy lány. Tehát a késöbbiekben a halaimat Gabiknak fogom hívni, mert ez egy unisex név.

Tehát nonemu Bélám jól van, kifejlett egyede lett példányának. A színe nem a legszebb, de az enyém. Sajnos a szülei már meghaltak, de van egy új fiú, akivel, ha Bélám is úgy akarja elöbb-utóbb elkezdhetek egy újabb "almot". Képet szeretnék majd betenni Béláról, ha egyszer sikerül lekapni a kis gézengúzt. 


47. blogbejegyzés
Szponzor kerestetik, avagy mit tesz az Eheim a magyarországi akvarisztikáért

Pár hónappal ezelőtt megfogalmazódott bennem egy merész gondolat. Miután az extrém sportok világában nevelkedtem, szinte teljesen alapvető volt a szoponzoráció fogalma. Elgondolkodtam, hogy mi lenne ha, egy részemről nagy elismerésnek örvendő céget, márkát keresnék magamnak szponzornak. Használhatom a felszereléseit, kipróbálhatom az új termékeit, cserébe biztosítok neki megjelenéseket, írásokat, öregbítem a hírnevét. Létrejöhetne egy üzleti kapcsolat, mely mind a két félnek egyformán előnyös lehet.

Mikor még kicsiny gyermek voltam, de már a „halakat kergettem”, keresztapám meglepett egy szép, szuper, csoda belsőszűrővel, amit az akkori NSZK-ból hozott. Nem kell mondanom, hogy akkor Magyarországon az akváriumszűrő fogalma nagyjából egyet jelentett a Ciklon légpumpával meghajtott ilyen-olyan szerkezettel. Ez a szűrő külön motorral rendelkezett, nagyon szépen működött, az akvárium dísze volt. Ja, tényleg majd el felejtettem. Mit gondoltok milyen márkájú volt ez a szűrő? Természetesen Eheim.
 
Ez a márka mindig is a csúcsot jelentette számomra az akvárium szűrés terén a mellett, hogy mélyen a pénztárcába kellett nyúlni, ha egy ilyen terméket szerettem volna megvásárolni, megvásároltatni. Persze az ár mindig relatív. A fő kérdés, hogy mennyivel gondolkodunk előre? Ilyenkor mondhatnánk azt a közhelyet, hogy az „Eheim egy életre szól”, tudjátok mit, mondom is. Mert ez tényleg így van!
 
A szponzor kerestetik projektemnek a kiszemeltje természetesen az Eheim hivatalos magyarországi képviselője volt. Fel is vettem velük a kapcsolatot ez ügyben, e-mail formájában. Levázoltam pár mondatban a „munkásságomat” és hogy melyek azok a dolgok, amit nyújtani tudok egy támogatásért. Igazat megvallva nem nagyon reménykedtem pozitív visszajelzésben, ismervén a magyar akvarisztikai életben mozgó tőkéket, úgy összességében a Nagy Magyar Helyzetet. Gondoltam egy próbát megér, veszteni valóm nincsen. A levelemre, számomra meglepő módon, nagyon gyorsan jött a válasz. Az olvasás közben egyre jobb kedvre derültem, mert a válaszíró nagyon örült a megkeresésemnek és így az ötletemnek. Igazából már innen-onnan hallott rólam, így nem indultam a nulláról - ezek a feedback-ek mindenképp büszkeséggel töltenek el, mert azt mutatják, nem hiába dolgozok, írogatok, valahol jó lehet az, amit csinálok.
 
Megbeszéltünk a cég telephelyén egy találkozót, ahova el is mentem. Leültünk egy asztalhoz a főnökkel és további urakkal, akik érintettek lehetnek ebben az „óris” projektben és elkezdtük a megbeszélést. Az első benyomásom a hellyel, a céggel kapcsolatban teljesen pozitív volt és ez az érzés tovább mélyült bennem, ahogy megismertem a vállalkozás ideológiáját, politikáját, meg úgy összességében a jövőről alkotott képét. A cég több lábon áll, ennek is köszönhető, hogy a zárójelesen „mostohagyereknek” számító akvarisztika mégis nagy figyelmet és törődést kap náluk. Sajnos elég ritkán lehet látni olyat, hogy egy vállalat meg szeretne élin, de csak is becsületesen, törvényesen, nem máshogy. Napi szinten kell megvívniuk a szélmalomharcot azokkal szembe, akik a könnyebbik utat választják, akik az illegalitás útjára lépnek. Innen-onnan belopott termékekkel teszik nehézzé azok életét, akik nem csak a jelenben, hanem a jövőben is gondolkodnak. Mit csinál a csaló? Belopja a terméket az országba, vámot, áfát nem fizet. Csinál egy minimalista webshopot, ahova felteszi az árut a lehető legalacsonyabb áron. Olyan áron, amilyet egy becsületes, adófizető vállalkozás soha nem tudna megengedni magának. A terméket eladja, minden háttérszolgáltatás nélkül. Bár garanciát ígér hozzá, de valójában ezt egészséges szinten nem tudja biztosítani. A száraz eladáson kívül, amit igazából egy „automata” csinál, semmit nem tesz. Kevés információt ad, sokszor semmit, nem dolgozik azon, hogy az akvarisztikát népszerűsítse, nem alakít ki egy személyesebb kapcsolatot saját maga és a vásárló között. Csak a számlálót nézi, és a dollárjelek lebegnek a szeme előtt. Hogy milyen kárt tesz ezzel, ezen nem gondolkodik.
 
(Bocsánat az elkalandozásért, de soraim írása közben én is elgondolkodtam ezen a szomorú valóságon.)
Visszatérve a megbeszélésre. A cég kérése felém az lenne, hogy a termékeiket teszteljem és elfogultság, részrehajlás nélkül mondjak véleményt róluk a saját, megszokott szavaimmal. Támogassam őket olyan írásokkal, amelyek valóban érdekesek, olvasmányosak és segít az emberekkel megszerettetni, megismertetni ezt a csodálatos hobbit. Így a blogomon az általános cikkeim mellett, Eheim termékekkel kapcsolatos írások is meg fognak jelenni, melyeket megpróbálok úgy bemutatni, ahogy én látom, tapasztalom, leírni a saját véleményemet róluk. Úgy gondolom, hogy az Eheim anyacége év tízedeken keresztül is rengeteget tett az akvaristák megelégedésérért és ez nem csak a megbízható technikáiknak köszönhető, ezt a vonalat szeretnénk mi is tovább vinni idehaza. A fő cél természetesen, hogy minél több haltartóból akvarista legyen, és az, amit csinálnak, az valódi tudáson alapuljon.
 
 A blogom jobb oldali hasábján elhelyeztem egy „Eheim infopont” gombot, mely egy egyenes átlinkelés az Eheim hivatalom magyarországi oldalára. Itt lehet azokkal a pluszokkal találkozni, amiről ez a post valójában szól. Bárkinek, bármilyen kérdése lenne a termékekkel kapcsolatban, akár többet szeretne megtudni bizonyos típusokról, alkatrész utánpótlás, beszerzés ügyében, szerviz, milyen szűrőt válasszon az akváriumhoz, stb., itt gyors választ kaphat. Ezen a fórumon számos érdekes cikket is lehet olvasni napjaink akvarisztikai világából, ha valaki nem annyira a technikai vívmányokra lenne épp kíváncsi. De tervbe van véve rengeteg fejlesztés, ami számotokra is érdekes lehet a jövőben. Látogasd meg a pontot és kövesd a napi fejleményeket.
Eredeti blog bejegyzés itt: http://levinen.blogspot.com/2011/03/szponzor-kerestetik-avagy-mit-tesz-az.html
 
 
 
 

48. blogbejegyzés
Akváriumi élet!

Szóval!
 
Kezdjük is mindjárt azzal, hogy ebben a kis írásban egy 240 literes akvárium életébe tekinthetünk be.Ez a kis 'szelet' a természetből rengeteg boldogságot okozott nekem.Éppen karácsony előtt pár nappal lett beüzemelve és azóta remekül helytáll!
 
Tehát!
 
Dánióéknál egy átlagos nap telik.A fiatalabbak kergetőznek, párbajosdit játszanak, ancikat piszkálnak, bújkálnak.Az öregebbek, főleg a rangidősek ennél valamivel nyugottabban töltik el napjaikat.Néha a férfiak között keletkezett konfliktusok felpezsdítik ennek a picúr aksinak az életét, hiszen azt még nem mondtam el, hogy ők jelenleg egy 25 literes házat 'birtokolnak' és még nem is sejtik, hogy másnap megütik a főnyereményt.
 
A nyereményben egy HaLuxus szállót, BuboRéka pezsgőzuhanyt, Vakaródz követ, Ancilakosztályt sziklába építve, VíziRadiátort szintén a HaLuxus felájánlásából, valamint eredeti barna aljzatot kapnak.
 
Másnap délelőtt megkezdődött a családnál a rémület:áthelyezés az új lakosztályra.A kicsik azonal a növényekbe iszkoltak, a nagyok csak cikáztak az ágak, levelek közt.Negyed óra és az összes lakó áthelyezve.Elindult a felfedező túra, persze csak bandázva.Szép, szabályos csapatban kutattak ki minden búvóhelyet, áramlatot, részletet.Az algaevő család is megtalálta a maga kis törzshelyét ebben az óriási víztömegben.
 
Másnap reggel van!Dánióéknál elkezdődött a...NEM átlagos nap.Ezen a napon ugyanis  ünnepeltek.De nem úgy, mint nálunk emebereknél szokás, hogy torta, flekken, sütemény, sör, bor, pálinka!Ez náluk teljesen máshogy megy.Már a fény bejön a lakosztály üvegfalain.A rangidős hím elindul, hogy néhány feleségét sarokba szorítsa és kinyerjen belőlük néhány jó falatot, magyarán ikrát.A világítás még nem megy, de ez a kis hancúr felkeltette a vetélytársak figyelmét és mire a lámpa felkapcsol, már teljes 'pompájában' megy a dolog.A család egyszerűen annyira belemerült ebbe az egészbe, hogy még az ételt is mellőzték egy teljes egész napra, hiszen az ivadékgyártást egészen a villanyoltásig folytatták.Este a felvonulás lecsendesült, de másnap délelőtt újra folytatódott, bár csak pár órán át.

Folytatása következik...

49. blogbejegyzés
Az úgy kezdődött, hogy...

...betévedtem egy plázában egy állatkereskedésbe (volt egy kis agyoncsapni való időm). Tetszettek a halak és el kezdtem gondolkodni... Már kisgyerek koromban volt otthon egy akváriumunk mexikói kardfarkú halakkal. Akkor még csak apukám foglalkozott vele, a tesómmal meg időnként néztük, hogy cseréli a vizet. Aztán egy idő múlva elege lett a dologból és elajándékozta az egészet egy szomszédnak.
 
Tehát a kereskedésben nézegettem az akváriumokat, de nem akartam belekezdeni, mert nem sok üres helyem van otthon és nem is értem rá. De megláttam egy sarkot, ahol kb 1 literes nyitott üvegekben 1-1 hal kőrözgetett.  Se szűrő, se levegőztető ! Megkérdeztem, hogy ezek milyen halak (harcoshalak voltak), és hogy bűntetésben vannak e vagy nekik elég e ennyi víz is ? Megnyugtattak, hogy nekik elég ennyi is !
 
Akkor eszembe jutott, hogy ennyi helyem azért nekem is van ! Bár azért megkönyörültem volna rajta, mert volt egy használaton kívüli 15L-es terráriumom. Az mégis csak 15-ször nagyobb ! És volt egy 10 éves, bár soha se használt szűrőm, mert egy mások projektemhez vettem mint szivattyút, de ott nem vált be ! És volt egy felragasztható hőmérő csíkom. Hiszen már szinte minden meg van ! Mivel munka nélküli lettem (a világválság miatt ) sok pénzt nem akartam beruházni, és marhára unatkoztam otthon. Hát belevágok...
 
Na azért lassabban egy kicsit !!! Higgadjunk csak le egy kicsit és nézzünk körbe az interneten mit írnak az akvarisztikáról (így találtam ide). Sokkal okosabb lettem ! A szakkönyvet, meg elhozom szüleimtől mihelyt haza megyek hozzájuk. Aztán nézelődtem az akvarisztikai boltok között is és kiválasztottam egy szimpatikusat. Elmentem oda, az élő tanács mindig jobb, mégha anyagilag mégis csak érdekeltek, hogy rám sózzanak valamit.
Előadtam a felállást. De kiderült, hogy:
  • Fűtő és világítás úgyis kell !
  • A meglévő szűrőm 100L-es akváriumhoz való, szegény jövendő beli halacskám centrifúgában érezné magát . Tehát ez is kell !
  • Nem a tégely a drága, hanem a tető lámpával !
  • Növény is kell, hogy szép és jó legyen a szisztem !
  • A neonhalak jobban tetszenek, könnyű tartani őket, kezdőnek (értsd: nekem) való.
  • Minnél kisebb az akvárium, annál kürölményesebb működtetni. (A látszat ellenére !)
Tehát jobban járok, ha veszek egy kisebb kezdő akvárium készletet ! Volt is egy akciós készlet. Engedtem a csábításnak. Így lett egy 60x30x30 cm-es íves elejű kb 52L-es.
 
Már délután csináltam neki helyet a konyhapulton. Jó stabil, erős, nyugodt hely (lévén legénylakás, nagy főzészet nincs a konyhában), az akvárium úgyis vízes üzem, a mosogató meg mellette van. Mindent beletettem, feltöltöttem vízzel (nyomáspróba), szűrő, fűtés be. Minden müxik. Fejben kitaláltam a dekorációt. Tehát neon halas, tuskós, amazonasi medence lesz !
 
Hétfőn irány a bolt ! Vettem sötét barna 1-2 mm-es apró kavicsot (sötét kő kell, hogy jobban érvényesüljenek a halak, ez nekik is nyugtatóbb). Olyan kell ami nem éles sarkú, hogy a talajturkálók se vágják el magukat. Egy 60x30-as alapterületű aksihoz kb 5-6L (7-8kg) kell. Viszont 5kg-os kiszerelésben árulják (lásd a háttér anyag beszerzési nehézségeket később), tehát venni kellett 10kg-t ! És vettem 2 vasfa gyökér darabot is. Ezeket nem véletlenül kilóra adják ! Kellene valamilyen 3D-s háttér is. Ezek marha jól tudnak kinézni bár elég drágák! Ami volt náluk az nem tetszett nekem, így nem is vettem. Otthon körbe néztem az interneten háttér ügyben, érdeklődtem telefonon, személyesen néhány helyen.
 
De úgy vettem észre, hogy nem szoktak raktáron tartani a boltok, biztos az ára, a tipusok és a méretek változatossága  miatt ! A webshopokban árulják, de csak megrendelésre. A képek meg elég kicsik. Mégse lehet közelebbről megfogni, megtapogatni, megnézni, főleg a mélysége nem érzékelhető, ami nem elhanyagolható egy csupán 30cm széles akváriumban. A webshopoknak meg nincs "boltjuk". Egy helyen kiválasztottam 2 potenciális hátteret, megbeszéltem velük, hogy a raktárban/ ügyfélszolgálaton/ lakásukon megnézhetem. Most várok, hogy mikor mehetek megnézni. Ti is így jártatok a hátterekkel ? Vagy tudtok olyan boltot, ahol raktáron van sokféle 3D háttér ?
 
Tanulságként még el kell mondanom, hogy néhány nappal a plázás eset után visszamentem ugyan oda (szintén az idő agyon verése miatt). És mit látok ? A harcoshalak az üvegecskékben már épp hogy csak vegetáltak, az uszonyaik már csak lógtak...
Most itt tartok, amint lesz változás írok...

50. blogbejegyzés
Tűhalak és sokan mások

Az idei december nálam viszonylag szegény a halas eseményekben. A korábbi csiga szaporulatoktól megváltam, mindenből legyen az Tylomelania vagy almacsiga csak fél-1 centis növendékeim vannak. A légiközlekedés problémás, az importok leállnak, ahogy a díszhalbözék szezonja is inkább az ősz volt. Legutóbb talán novemberben érkezett kolumbiából egy szállítmányom, amelynek fele így is a bogotai reptéren maradt, de néhány L-es algaevő (amelyekből az akvarista játékba is ajánlottam fel), altum, nagyobb sügér, pontylazac, tepsifejű harcsa, Corydoras így is ideért, a többség beakvarizálásával sem adódtak problémák, leszámítva egy bőrproblémát a vitorlásokon. A kint maradtakra eleinte december közepe volt az új cél dátum, ez már január közepére módosult, mivel az idei évre az édesvízi rája kivitelt korlátozták a kolumbiai hatóságok, az éves kvóta kimerült minden Potamotrygon fajra, mitöbb néhány pontylazacra is!
Kolumbia egy érdekes terep, olyan téren, hogy rengeteg halexportőr dolgozik, akik vagy halászoktól vagy díszhal piacoktól veszik meg az állatokat 1-2 nappal a küldés napja előtt.
Ez a kép egy kolumbiai halpiacon készült. A Cichlák a piranhák összes fajához hasonlóan sok éve export tilalom alatt állnak az országban, a fajok védelme érdekében! Ugyanakkor az étkezési fogyasztásuk, befogásuk(szemben az export kvótás fajokéval, ahol fogási idő, tilalom stb. is van) egyáltalán nincs korlátozva! De legalább nem csak nálunk vannak érdekes rendeletek.

Nem szorosan halas dolog, de nagyon meglepett amikor nem rég kolumbiai partnerem rám írt msn-en, hogy olvasott híreket az országomról, a sajtóban látott, hallott magyar dolgokat! Majd röhögve megkérdezte pár konkrét politikai hír említése után(ahol még venezuela neve is feltűnt), hogy akkor most kettőnk közül ki is lakik Kolumbiában?

De a halaknál maradva, a kinti exportőrök raktárkészletet legfeljebb néhány különleges, az év egy részében kapható fajból tartanak, így plekókból és vörös neonhalból. Ez a rendszer probléma mentes, általában egy 3,5liter vízzel lecsomagolásra kerülő halmennyiséget (legyen az neon vagy rája)pontosan leszámolva szivacsszűrős 60 literes medencébe raknak a küldés előtti 1-2 napra, ez alatt nem etetnek, ha elhullás lenne azt esetleg külön készletből darabszámra kipótolják(vagy bíznak benne, hogy csak nem fog leszámolni a vevő 150db harcsát). Majd meglehetősen gyorsan csomagolva, egy merítésre kiemelve a teljes csapatokat oxigénnel, esetleg nyugtatóval vagy szén darabbal zacskózva küldik is őket. A rendszer hátránya viszont, ha valemely halat épp nem tudnak kifogni kellő számban vagy méretben vagy minőségben, vagy épp nincs a piacon. Ekkor van az, hogy egyszer 3 centis egyszer 13 centis érkezik egy sügérből, mikor M-es méretet rendel az ember... vagy már csak a légitársaság netes árúkövetőjén látja, hogy oppá nem 290kg lett felpakolva a kinti gépre, hanem csak 160kg, hova tűnt a maradék hal és erről miért nem szólt a feladó időben?? Kellő rugalmasság kell ehhez.

Áttérve néhány konkrét jelenleg nálam úszkáló állatra is:
Még az ősz folyamán jutottam hozzá egy cseh tenyésztőtől egy kis csapat "Édesvízi kis tűhal"(E. ansorgii) -hoz, őket említettem egy korábbi blogban is, így inkább a másik, ázsiai édesvízi tűhal fajjal foglalkoznék majd részletesebben, de ahhoz is látni kell a különbségeket.
A pozsonyi börzére kiszállított 6-7 centis állatok egy Najas-al beültetett mindössze levegős szivacsszűrőt tartalmazó 50 literes akváriumban kaptak helyet, ahol napi 2-3 alkalommal habzsolhatták a fagyasztott vagy élő cyclopsot, artemia naupliust. Nem nevezhetőek aktív állatoknak. A násztáncuk vagy rivalizálásuk gyönyörű, ahogy vízi madarakéhoz hasonlóan S alakba görbítve testüket egymás mellett rohannak a hímek, színeiket erősítve. Ezt leszámítva viszont az aljzaton fekszenek vagy farkukat egy egy növényre vagy épp a levegőcsőre csavarva időznek. A tartásuk egyetlen sarkallatos pontja az etetés volt, ha már 1-2 nap is kimaradt, látni lehetett a halakon, hogy rosszul viselik, fogynak, kedvtelenednek. Száraz tápot vagy tubifexet pedig semmi extre sem ettek volna meg.
A csapatban a gyermekálldás nem váratott magára sokáig, néhány hét után már pocakot növesztett az egyik hím. A nemek kérdése nem egyértelmű, egyesek szerint a színesebb példányok biztosan hímek, mások, mint Zsilinszki is írta tartják, hogy csak költéskor állapíthatóak meg. Költés... a Csikóhalakhoz hasonlóan a nőstény a hím hasán lévő költő tasakba rakja az ikráit, ahonnét néhány nap leforgása után elúsznak a leginkább grindálra emlékeztető kishalak. Nagyon apró, vékony, érzékeny ivadékok, amelyeket célreszű lett volna azonnal elkülöníteni a szülőktől, de bíztam a beállt akváriumban, hátha találnak maguknak megfelelő táplálékot.  Eredmény, hogy az első pár költésből mindössze 1db kishal maradt meg. A csapatot viszont egy bagatel hibával sikerült nagyon hamar kiírtanom. Egy endler nőstény ugrott át hozzájuk. A tűhalak pedig szeretik az ivadékokat... csak nem az akkorát ami megakad a torkukon!!!

A próbálkozást nem adtam fel, ugyan a kis tűhalak tenyésztőjével legkorábban februárban találkozom újra, de addig is sikerült hozzájutnom 4 egyed Indonéziában befogott folyami tűhalhoz. Az exportőr listáján Microphis brachyurus néven szerepelt, noha a genus beazonosítása szinte biztosan helyes, a brachyurus nevű faj csak afrikában honos! Küllemre jóval robusztusabbak az előző fajnál, már már csuka szerűek! Azonos méretnél is sokkal nagyobb törzsátmérővel rendelkeznek, farkuk pici, hegyes levél vagy dárda alakú. Nekik egy a korábbiakkal azonos paraméterű medencét rendeztem be, társhalként két Sturisomatichthys leightoni algaevő(ez a könnyen szaporodó, küllemileg leginkább a lorikáriák és a strurissomák között elhelyezkedő fajt szokták foerschi néven is árulni, de Sturissoma sp. "Kolumbien" névre is halgatnak) valamint néhány piros tányércsigával osztják meg a helyüket.

Az első különbség a korábbi fajhoz képest, hogy ezek nem akarnak elbújni...nem csavarodnak rá semmire, hogy aztán az áramlás sodorja testüket és időnként kiszemeljenek egy egy planktonikus lényt a víztömegben. Vízközt úsznak vagy egy helyben állnak, a növényzettel nem foglalkoznak(már nincs is náluk) és nagyon aktívan kutatnak a táplálék után(Volt aki tűcsukának nézte őket emiatt, de azoktól a fejformájuk teljesen különböző!). A plankton mellett nagyon szeretik a Tubifexet is, amely azért jelentősen könnyít az etetésükön, mitöbb a portápok után is szaglásznak már! Az ivarokkal sincs kétség, a hímek nyaki részén vékony piros csík látszik, a nőstényeken ilyen nincs. A színezetük teljesen hangulatfüggő. Amíg a kis afrikai tűhalaknál voltak barna és zöld egyedeim is, amelyek legfeljebb az árnyalatukat változtatták, addig ezek az indonéz állatok az aranysárgától a feketéig változtatják színüket, leginkább a megvilágításhoz és napszakhoz idomulva. 2 párral rendelkezem az egyértelműen eddig általam nem beazonosított fajból, 2 hím és egy nőstény már a 11-12centis méretet is veri(nagyon gyorsan fejlődnek), míg a másik nőstény jelentősen elmaradt társaitól, időnként láthatóan el is kergetik azok, a szivacs körül keresve búvóhelyet.
Helyszűke miatt tegnap hirtelen felindulásból egy újonan kapott Aphyosemion sjoestedti csapat is bekerült az akváriumukba. A hatás minimális, de látható. A tűhalak belassultak. Mozgásuk kimértebb. Korábban a szomszéd akvárium bettáinak néha odacsípni is próbáltak, most az új társbérlőkhöz hozzá nem érnének, inkább lassan mozgó lebegő faágaknak álcázzák magukat,  kerülnek minden hirtelen mozdulatot. A táplálékra sem vetik rá magukat azonnal, csak percek alatt oda sodródnak a tubifex csomóhoz, fejre állva, míg a fogaspontyok szinte jól is laknak... Az irodalmat olvasva legkorábban 14centis méretnél számíthatok utódokra, de lehet, hogy egész 17-18cm-ig kell erre várni. A korábban tartott fajhoz hasonlóan eleinte őket is meghirdettem, várhatóan januárban úgyis tudok még beszerezni belőlük új egyedeket egy friss importból. Olyan aki el is vitte volna őket sem az előzőnél sem ennél a fajnál nem akadt. De nem ez az egyetlen szinte beszerezhetetlen, de ugyanakkor specificitása miatt eladhatlannak is tűnő halam. Sőt, az sem túlzás, hogy mostanában szinte csak ezek érdekelnek(na meg egyre inkább ismét a diszkoszok felé húzna a szívem).

Szintén még az ősz elején hozzájutottam néhány Nanochromis csapathoz. Ezek a meggyhasú sügérrel rokon, lágyvizes, törpesügérek afrikából. Az Apistogrammák többségénél sokkal élénkebb és vehemensebb fajok. Befogott példányokkal én nem mertem még foglalkozni, az áruk magasabb, színeik nem feltétlenül szebbek a tenyésztetteknél és bizony ezekbe is bele tud törni az ember bicskája. Egy kis csapat nudiceps-el kezdődött minden. Elvégre nem gyakran látni zöld hasú sügéreket, pláne ilyen szép formába öltve. Ahogy a Zsilinszki könyvben is szerepel az ivadékok növekedése nagyon gyors. A farokkal együtt 2-2,5 centis egyedek pár hét alatt közel duplájukra nőttek, ugyanakkor a 6 fős csapat a fajon belüli agresszió eredményeként egyetlen párra szellektálódott viszont ők még az íváshoz továbbra is fiatalok, de miután jól elviselik egymást, bízom bennük. A sokak számára szebb, de idétlen nevű transvestitus fajjal(a legtöbb sügérrel szemben a hím a kevésbé színpompás itt, ezért kapták a nevüket, noha ez a jelenség az afrikai törpéknél nem nevezhető ritkának) ennél is kisebb sikerem volt, ott a csapatból egyetlen nőstény maradt meg.

Egy cseh cégtől tegnap sikerült beszereznem néhány Thorichthys aureus növendéket. Meglehetősen változékony sügér, amelynek a színe gondolom nagy mértékben etetés függő is, de az eladók nem tudták megmondani, hogy mely variáns lehet. A közép-amerikai fajokat kedvelem, mégha a csehszlovák vonalról néha tényleg nehezen beazonosítható egyedeket is kapni. Ezzel a fajjal korábban nem találkoztam még. Volt aki teljes szkeptikussággal reagált az új szerzeményeim hírére, mondván, hogy a kutyának sem fog kelleni, max. ha felnevelem 6-7centis extraszínes példányokká akkor adnának meg érte 200Ft-ot. Ezt igyekszem is cáfolni, így január elején a csapat fele (5 példány) eladóvá válik! A halakat 4-5cm méretűként rendeltem, ezzel szemben nem nagyobbak most még a körmömnél, de érdekességük miatt (és mivel az már most látszik, hogy biztos nem meekit sóztak rám aranyáron) nem hagytam ott őket.

Velük együtt hoztam egy "salvini red" párt is + 2 kérdéses ivarú (talán 2 nőstény vagy 1,1 felállású) példányt ők már nagyjából 10centisek. Már pár éve, hogy először Luki-nál járva láttam a fajt, nagy akvárium alsó régiójában, sok egyedet, cserepekkel berendezve. Látványos volt. Később indonéz exportőrök kínálatában szerepeltek a faj ivadékai filléres áron (leszállítva is kb. 100-120Ft/db), viszont 200-400db-os tételeket nem mertem sosem rendelni, szép, de ilyen tételben tényleg nehezen eladható halak. Cseh nagykereskedők viszonylagos rendszerességgel kínálják a fajt, viszont 3-4centisekért a 800Ft-os nyitó árat eddig magasnak találtam(különösen, hogy egy részük indonéziából való). Más fórumozók akváriumainál egyre gyakrabban látom, hogy foglalkoznak velük, viszont az aprók között legfeljebb "salvinit keresek" című hirdetésekbe botlani. Most egy 350 literes medencében, egyelőre minden berendezés nélkül karantén jelleggel laknak, ma reggelre a pár női tagja már nagyon szépen előhozta a színeit, tényleg vetekszik bármely törpesügérrel vagy kommersz díszhallal is, remélem mielőbb ivadékaim is lesznek a fajból, tenyészeredménnyel az utóbbi hetekben úgyis csak a Xenotoca-k és Limia-k örvendeztettek meg! Ez a két elevenszülő is megérne egy mesét, de akit érdekel, olvasson utánuk


A bemásolt képek netes szerzemények, sajátok, bízom benne, hamarosan.

51. blogbejegyzés
Hogy az a...

 
Sziasztok!
 
Ez a blog egy hal miatt jött létre, egy olyan hal miatt, akit bizonyára sokan ismernak - az elevenszülők után többnyire ez a legegyszerűbben szaporítható halfaj - és ez nem más mint a Zebradánió illetve Leopárddánió.Hogy miért is írom le ezt a blogot?Egyrészt, mert szeretném véleményeteket olvasni, másrészt feszültséglevezetés céljából.Ugyanis ez az apró halacska ma végleg kiverte nálam a biztosítékot mégpedig a makacsságával vagy ezt hívhatjuk 'szót nem fodgadásával'.Az itt a probléma, hogy 3 azaz három éve, amióta itt lakom Nagykovácsiba addig jutottam el a dániók szaporítása terén, hogy a közös akiból halászom ki a megmaradt ivadékokat, ami általában nem haladja meg a 20 főt.Volt egy - még ideköltözésünk első heteiben -  sikerélményem velük kapcsolatban, mikor sikerült keresztezni a pink és sima dániókat.Azóta semmi.Hogyha összegezném hányszor raktam ki ikrázni őket, szerintem meghaladná a 150 alkalmat is 3 r*tkes év alatt.És mindennek eredménye kb 20 db zebradánió közös akiból kimentve.Minden trükköt bevetettem az ikrázás serkentése - vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy sikeressége - érdekében.
 
 
 
Próbáltam eddig:
 
-kirakom egy nappal előtte a nőstény, friss csapvízbe, másnap a hímet
 
-aztán ezt megismételtem két hímmel,
 
-három hímmel,
 
-négy hímmel,
 
-csapatban
 
-aztán jött a kor, méret szerinti válogatás (ez sem hozott eredményt)
 
-végül jött a reggeli napfényen ikráztatás, előző este kirakva
 
-voltak kint több napot is
 
és még sorolhatnám ezek kombinációit, mert van még sok.
 
 
 
Hogy érzékeltessem mekkora  a 'baj', leírom milyen sikereim voltak előző lakhelyemen a dániókkal.Erre az egész dániós témára akkor kaptam rá, amikor első akváriumomban észrevettem, hogy az addig kövér dániónak egyik napról a másikra lement a hasa.Ezt kétszer figyeltem meg, mivelhogy mindig visszanőtt.Kezdő akvarista létemre nem sejtettem miféle huncutság zajlik e mögött, így elkezdtem nyomozni.Az akvarisztika könyvemben hamar rá is bukkantam az okra, miszerint a halaim ikráznak.Hát ennek felettébb örültem, gyorsan meg is tanultam szóról-szóra mit kell tudni a szaporításuk érdekében.Az is benne volt a szövegben, hogy kíváló gyakorlóhal kezdő akvaristák részére így ez méginkább biztatott, hogy próbálkozzam meg a szaporításával.
 
Meg is vártam míg jól megtelik ikrával a nőstény és akkor alattomos módon különtettem friss csapvízbe a hímmel.Mire hazajöttem a nőstény hasa, mintha kidurrant volna.Kiszedtem őket, felemeltem az ikráztató rácsot és ott csücsült 300 fénylő ikra az aki alján.Ezt aztán többször eljátszottam és mindig leikrzáztak már aznap, ahogy kitettem őket.SŐT volt olyan is, amikor kicsit 'elbambultam' és arra lettem figyelmes, hogy közösben ikráznak.Na akkor állj meg-meg állj, ilyen itt nincs, szépen kiszedtem őket ikrázás kellős közepén friss csapvízbe és szépen folytatták az ikrázást, mintha mi sem történt volna, és ez nem vicc.Ezek után remélem megértitek miért borult ki a bili a mai nappal, mivelhogy ma is átkellett élnem egy újabb kudarcot.Hát ennyi lenne, írjátok meg véleményeteket, jóra-rosszra kíváncsi vagyok.KÖSZI!
 

52. blogbejegyzés
Pozsonyi börze, magyar szemmel

Ma kora reggel egy nagyon szokatlan, érdekes dologra riadtam fel…csend van, túl nagy csend, semmi zaj. Rögtön beugrott a kínai tücsökriasztó, amiről talán még Brehmnél olvastam. „Ha a kalitkában tartott tücsök éjszaka egyszer csak elhallgat, betörőt jelezhet, a csendre az alvó háziak felébrednek” vagy valami hasonló… most már értem, mire is utalt. Az akváriumok hangjának Hiányára ébredtem… az áramszolgáltató bejelentés nélkül a környező házak elektromos ellátását leállította, tábla, felirat persze sehol, hogy meddig tart, mikor kezdődik, vagy egyáltalán valami.
Vízcsere folyamatban, úgyis elmaradt még tegnap néhány medence visszatöltése, szerencse, hogy Pozsony után azért annyira nem telítettek az akváriumaim, talán egy két nevelőt leszámítva.
Próbálom rövidre fogni, hosszú volt a szombati napot végig állni, de jól éreztem kint magam!
A „Pozsonyi börze” amióta csak járok (és annak egy pár éve már) szinte folyamatosan nő. Egy szocreál kultúrház a város szélén, ahol az emeleten előadásokat tartanak, az alsó szinten akváriumokban mutatnak be valamely kiszemelt halcsaládot, vagy épp a ruhatár pultjának rendeznek guppi vagy betta szépségversenyeket.
A szervező egy szlovák akvarista klub, amely az akva.sk honlapot is üzemelteti és amely pdf kiadványai számos új információt adnak a hazai akvaristáknak is. A jelentkezés menete egyszerű, neten e-mail, hány asztalt szeretne az ember, de lemondani legkésőbb 2 nappal az esemény előtt lehet, mert előző nap rakják össze a terepet. Jellemző, hogy vissza is kérdeznek néha, hogy mekkora akváriumokat vinne az ember, mert felőlük lehet 500literes is, de akkor teherbíró állványzatot biztosítanak a szervezők! Központi levegőrendszert korábban kiépítettek, amíg mindössze egy 10-15méteres szakaszon voltak árusok, mióta azonban megtöltik az épület minden zugát, ez nem kivitelezhető.
A magyar kiállítók, ideértve Molnár Bálint vízinövény kertészt, Vass Lajos zamárdi Apistogramma rajongót és L-harcsa tenyésztőt, Csongár Gergely Szlovákiában élő vad elevenszülő fanatikust és szintén kinti Szőcs Gábor nevű tenyésztőt (aki fekete fátyolos vitorlásokat, ramireziket, kakadu törpesügéreket, félcsőrös csukákat árusított), na meg minket is, idén is egy vonalban kaptak helyet. Most viszont asztalok helyett a ruhatárba költözhettünk be, közvetlenül a női mosdó mellé, hogy legalább a víz közel legyen, ha már 170centin elhelyezett akasztókba rendszeresen bevertük a fejünket… A helypénz rendkívül baráti, személy szerint 4m-re kevesebbet fizettem, mint akár az ame börzén, akár a terraplázán 1 méterért! Ennek köszönhetően az árusítók száma nagy volt és mérete is nagy szórást mutatott. Pont velünk szemben volt egy 8-10év körüli kislány az apukájával, ahogy láttam néhány zacskó gurámit hoztak ki, kicsiket, nagyokat, meg talán egy zacskó Ancistrust és egy darab 15-20literes akváriumot, ahova bemutatásra tettek ki gurámikat. 9kor nyitott a börze, ők szerintem 11körül már indultak is haza, ugyanis nem maradt haluk!
Meglepő volt a vitorláshalat és guppikat árusító tenyésztők nagy száma. Super Red, Red Devil, Kék, Félfekete fátyolos, Fekete fátyolos, Piros fejű márvány, fátyolos „dalmata”, márvány gyémánt, manacapuru, vad színű és még ki tudja hány féle vitorlás nagyon kedvező árakon(mielőtt bárki kérdezné, fátyolos koit nem láttam, viszont tenyésztett altumokat igen!)… Mondogatták is többen, hogy túl sok az árus, de majd legközelebb legalább még több vevő fog jönni!
Rosszallást, ellenérzéseket csak 1-2 esetben hallottam, pedig szinte biztosan mindenki sokkal kevesebb pénzel tért haza, mint várta! "Hogy hát ezek a csehek nem értenek a börzézéshez!" "Ennél drágábban is adhatnák a halakat, csak lenyomják az árakat…" Az árak márpedig nagyon finoman össze voltak hangolva, mint valami hangszer húrjai… Ha valaki 0,2eur-al lejjebb engedte a normál vitorlás árát, 1 percen belül mindenkinél változott a kiírt rá… Ha valaki leakciózta a CPO-t,hogy 2db vásárlásakor enged az árból 10%-ot, akkor mindenhol meglehetett kapni ennyibe őket. Viszont nem idegeskedett senki, a magyar feszültségeket nem éreztem kint, majd ha nem megy el a hal itt, elviszik máshol, vagy majd nő és akkor megveszik, rá nem fog rohadni senkire az biztos! Az eladók egymással beszélgettek, tapasztalatokat cseréltek a halakról. Látszott, hogy nem konkurensként tekint egymásra még két endler árus sem!
 
Volt már szó itt a fórumon a halak eredetéről. Tényleg sok tenyésztő, hobbi akvarista megy ki ilyenkor a börzékre, van aki csak néhány szál felesleges valiznériával, hólyagos vízikehellyel vagy épp a saját platti szaporulatával, de megkérdezve még az is saját szaporulatnak mondja a Panaque nigrolineatust, aki a kereskedése szórólapját adja a halak mellé. Néhol tényleg feltűntetik, ha wf az illető hal, de ez a terep örökké homályos, elvégre az értékesítés az elsődleges cél, amit valahogy meg is ért a vevők többsége. Ők azért jönnek, hogy vásároljanak, lehetőleg minél több árustól! Sokakat lehetett látni 6-7 zacskóval, noha mindben kis értékű hal, de ők akkor is hagynak pénzt mindenkinél aki nekik való halat árul…
 
Tőlem legalább 10en kérdezték meg 1-1 fajnál, hogy honnét szereztem, igyekeztem kimerítő választ adni, vittem halakat magyar tenyésztőktől, vittem szlovák tenyésztőtől, vittem saját szaporulatból való csigákat, saját nevelésű páncélosharcsákat (évente x ezer sterbait, pandát, újabban black venezuelát veszek meg 8-10mm-es méretben, hogy néhány hónap alatt piaci méretre vagy akár kifejlettre neveljem) vittem cseh, ázsiai, dél-amerikai eredetű, megunt, sőt visszavásárolt példányokat is. Igyekszem mindig egy extrém mód széles választékkal készülni, hogy annak is tudjak ajánlani valamit aki ázsiai fajt keres, annak is aki ausztrált… de főleg annak, aki Ritkaságokra vágyik! A kivitt halaim 90%-a egy másik árusnál sem volt látható!
 
Többen kérdezték azt is, hogy miből vesznek a legtöbbet… 1. Flowerhorn, hihetetlen, de igaz! Már kipakoláskor volt aki rohant, hogy ne adjak ebből senkinek őelőtte válogatni akar! Mindjárt hozza a pénztárcáját, majd hálót kért, 5-6darabot (3 legnagyobb, legszínesebb + a 2 legkisebb) kiszedett magának az akváriumból, hogy neki ez Kell! 2. Microrasbora erythromicron, galaxy, vörös lorikária, Nannoptopoma … ezek közel egyforma számba, elfogytak…A sort pedig tovább nem is tudnám folytatni, egyedül dél-amerikai sügért nem adtam el értékelhető mennyiségben, noha érdeklődés az volt rájuk bőven! Egy 50év körüli úriember többször is hosszasan időzött a Geophagusok medencéje előtt, hogy hát van otthon egy 540es akváriuma, homokos talajjal berendezve, csak hal kell bele ,de ő Xenotilapiákat akart. Ha tudta volna, hogy lesznek Geok is, fut még egy kört, aztán megnézi őket megint… na de csak nem tántorodott eredeti tervétől, még ha a Tanganyika tavi sügérfaunát mindössze 2-3 tropheus képviselte a börzén… így máshonnét kellett homoki fajokat szereznie.
 
Egy másik érdekesség volt nekem a Vaillanti csokoládé gurámi esete. Fiatal 20év körüli pár jött oda nyitás után egy órával az asztalhoz, hogy és a vaillantik hol vannak? táblán hirdetem, de nem látják? Zacskóból sem vettem ki a halakat, még bent voltak a hungarocel dobozban… OK, viszik! Van még? Viszik! Ezt követően csak a börze legvégén volt egy érdeklődő aki megkérdezte, maradt e még esetleg, közte hiába a színes tábla, senki nem volt aki látszólag egyáltalán ismerte volna őket.
Eladói oldalról nagyon jellemző volt,hogy senki nem alkudott! Egy magánszemély sem kérdezte meg, hogy ha 10et visz, kap e kedvezményt, vagy odaadom e fél áron a csigát, ha csak 1 kell neki! Ez az ár, ki is van írva, kell vagy nem? Volt aki szólt, hogy biztos jól írtam ki, ez így túl olcsónak tűnik, venne ő belőle, de reális árban! Javítsam már ki!
 
Egy másik érdekes színfoltot alkotva voltak akik listával a kezükben érkeztek és mutatták, mit is szeretnének, van e esetleg…pl. a szomszéd kért 3 Neritina natelensis-t, az a zebra csiga? rendben, viszi; akkor még az anyósnak lenne zebra dánió, azt láttunk valahol? Nála Clea helena van felírva, a miénk meg Anemtome helena! Ő ezt nem meri elvinni, másnak lenne, hátha két különböző csigaevő csigáról van szó!
 
A börze közepétől kezdte megjelent néhány felvásárló, kupec… Ezek egyike egy nálunk is ismert akvarisztikai táp és felszerelésgyártó embere, aki a termékeket(pl. vödrös tápokat, zacskókat) tenyésztőknek is kiszállítja, nem csak boltoknak… így száraz árú mellett hallal is mindig tele a kocsija. Messze magasabb szinten űzi a halfelvásárlást, mint a nálunk ezzel foglalkozók, viszont kint valahol a halas „kultúra” részeként is kezelik… Ha máshova elmegy drágábban a hal, nem adnak el neki, de ha nagyon beáll a piac hívják a tenyésztők is, hogy ugye ezt még el tudod vinni, add el valahova?! Vannak a tenyésztők, a felvásárlók, a nagykerek, a kiskerek stb.
Na ez az illető kért jobb árat egy nagyobb tételre, kapott is… feltűnően szakszerűen, rutinnal vett eladható, szép halakat.
Ugyanakkor volt olyan is, aki névjegykártyát osztogatott, hogy küldjön mindenki árlistát e-mailban és majd a következő börzére adna le előrendeléseket, tenyésztői árakon… most viszont csak kis tételek vesz.
 
A szlovák Sera kezdeményezése volt még eladói szemmel nagyon szimpatikus. Minden börzén a halszállító zacskókat különösen kedvező áron adják (felkészülten vittek is ki több karton dobozra valót), átszámolva nagyjából méretfüggően 8-12Ft/db, így amelyik eladó nem fóliahengert, vagy átlátszó, csomózható zacskókat adott, az mind a serát népszerűsítette!
Noha a börze 9-17óráig van szombatonként nyitva hivatalosan, 2-3 körül már a többség csomagolt. A hosszú nyitva tartás oka lehet, hogy 2 napos a rendezvény, és az akváriumok, termékek a helyszínen hagyhatóak, éjszaka zárt, őrzött a kultúrház, és valószínűleg 5óránál korábban nem tudják megoldani az őrzést. Most a nagy számú eladó miatt talán kevésbé járt jártak jól a nyitáskor sorban állók, szinte minden kivitt halból lehetett még délben is vásárolni.
 
Dél körül feltűnt néhány régi vágású kinti tenyésztő is, aki árusítani nem jött, csak beszélgetni. Kollégákkal társalogni, felvásárlóknak, árusoknak halat kínálni. Nem agresszívan, csak barátilag, jó szándékkal. Sokkal kevésbé vezérelte a Pénz a kinti börzét, mint ez máskor megszokott, nagyon sok vevő csak beszélgetni akart(amit azért a nyelv erősen korlátozott néha, Szlovákiában azért kevésbé „divat” angolul, németül beszélni, mint nálunk), volt pl. kémia prof. aki a Phractocephalusról érdeklődött amerikai angolsággal, hogy talán ennek a fajnak is van valamilyen bőrváladéka, mint az Agamixys fajoknak, láttam e már náluk ilyesmit…
 
Olvasgatom a börze utáni reakciókat a szlovák fórumokon, nagyon tetszik, hogy emlegetik a színvonalnál, hogy még Geophagusokat is lehetett kapni! Azokat egyedül mi vittünk ki… Ennyi talán megmarad a magyar akvarisztikából a kintieknek is, hogy ha már eljövünk 220km-re, nem guppit fogunk árulni, de nem is Cheraxokat, kapni nálunk érdekesebb halakat is, még ha a hazai piac nem is feltétlenül fizeti meg, de majd ők elviszik! Nem véletlen, hogy a szervezők minden börze előtt, ahogy foglalást küldök, leadják a rendelésüket, hogy most épp milyen (főleg dél-amerikai) halra lenne szükségük díszakváriumba vagy cikkhez fotózni, merthogy szlovákiában sehol nincs pl. Chaetostoma thomassi-ból nagy pettyes változat, tudnánk e vinni nekik párat…
Nálam többen mondták főleg garnéla, gerinctelen témában, hogy áh az osztrák börzék milyen felhozatalúak, meg a bécsi árusok stb. Ez a fajta "hírnév" néhány talán 3-4 cég érdeme... Ennél több ahhoz sem kéne, hogy a magyar jelenlegi akvarisztikáról mint az Apistogramma elizabetae super red vagy a hongsloi gold, galaxy razbóra, Vieja argentea stb. ugorjon be a szlovákoknak... mint kis számban szaporított, de ritka, máshol nem fellelhető fajok forrása. Egyhamar nem fogunk versenyezni azzal az elevenszülő variáns választékkal, ami kint van, legalább 12féle xifót számoltam össze a börzén, a kiállítás részen olyan változatokat láttam, amitől tényleg leesett az állam! Kicsiben csúnya, kifejlettként gyönyörű halakat! Na de a kapható Apistogramma fajok 2/3-át mégis csak Lajcsi vitte ki!

A szervezőknek ezúttal is köszönöm, anyagilag közel sem volt bőkezű a börze, de annál több élményt adott!
 
Orosi Zoltán
Brekk
 
 Az írás így is hosszúra nyúlt, helyesírás korrigálás, szerkesztés, képfeltöltés még a nap folyamán...

KÉPEK :
http://amy01.rajce.idnes.cz/19.3.2011_Akvajar/

53. blogbejegyzés
Amano garnéla tenyésztése II.

Ha tenyészteni akarjuk a legjobb algaevőnek tartott garnélát, időben el kell kezdeni az előkészületeket.
Ez 2 elemből áll:
  1. A nőstény akváriumának előkészítése
  2. A leendő kicsik akváriumának előkészítése.
1. A nőstényt a bepetésedést követően lehetőleg egy héten belül helyezzük át abba a medencébe, ahol el fogja engedni a kicsiket.
 
Mivel a párzás/megtermékenyülés vedlést követően történik, így ekkor még nincs kellően készülőben az új páncél, ezért az ekkor áthelyezett nőstény nem fog levedleni az átrakás, új környezet miatti stresztől. Az idő előrehaladtával a túl korai vedlés valószínűsége megnő.
 
A lárvák elengedése a bepetésedéstől számított 4. hét során várható. Tehát a 21. naptól a 28. napig tartó időszakban, természetesen pár nappal ez kitolódhat.
 
Az ikrákat hordozó nőstényt olyan akváriumba kell elhelyezni, ami nem túl kicsi (min. 30 l), lehetőleg talajszűréses, mert még a szivacsszűrő is beszippantaná a majdani kicsiket, és nincs a vízfelszínen úszó növény benne.
 
 
Ez utóbbi azért fontos, mert a kicsik majd ott fognak gyülekezni, így a növénytől részben nem látnánk, részben nehéz lenne kiszedegetni közülle.
 
Tornyos csiga behelyezését erősen javaslom, mert a nőstény étvágya nagyon hullámzó, bomlástermékekre meg nagyon nincs szükségünk.
 
Ha élő vizibolhát tudunk tenni az akváriumba, az nagyon előnyös, de ha csak ciklopsszal kevert van, akkor inkább hagyjuk ki.
 
2. Az ivadékok részére az akvárium előkészítését már a mama bepetésedésekor meg kell kezdeni.
 
Minél nagyobb akváriumot tudunk erre a célra rászánni, annál több utód sikeres felnevelésében bízhatunk.
 
A minimális méret 10 liter, az ideális 50.
 
Nálam a 24 órás megvilágítás vált be, így ezért én ezt ajánlom. Ez azt jelenti, hogy 20 nap előkészületi fázist követően még 45 napig folyamatosan meg kell világítani az adott akváriumot.
 
Praktikusnak bizonyult a vízalatti világítás, mert így éjszakára le lehetett takarni úgy az akváriumot, hogy fény ne szűrődjönk ki.
 
Tehát a kiszemelt akváriumot feltöltjük tengeri só és csapvíz keverékével, a tengervíz sósűrűségének megfelelően 33 gr sót adva literenként a vízhez.
 
Behelyezzük a 24C-ra beállított fűtőt.
 
Egy szokásos légvezetéken keresztül egy légpumpával biztosítjuk az oxigénellátást és a vízmozgást.
 
A lárvák eleresztéséig hátralévő időben várjuk a minél erőteljesebb bealgásodást.
 
Nekem a teljes dzsumbuj megakadályozására bevált, hogy néhány szem artemia petét is tettem a vízbe.
 
Így egyrészt nem buggyant be a víz, másrészt érdekes látvány volt a teljes kifejlődésük megfigyelése.
 
Ráadásul a nagyobbacska amanok majd frisenszületett sórákból egészíthették ki a napi menüt.
 
Az akvárium aljára és hátsó falára érdemes teljesen passzintosra vágott szivacsot illeszteni, hogy a szűrőbaktériumok számára kellő felületet biztosítsunk.
 
Ha ez nem áll módunkban, akkor egy hagyományos szivacsszűrőt szabdaljunk fel kb 2*2*2 cm-es darabkákra és azt dobjuk az akvárium aljára. Minél többet teszünk be, annál jobb (egy réteg azért elég :) )
 
A következő részben az elengedésről és az átrakásról lesz szó.

54. blogbejegyzés
Ancistrus temminckii L144 – Ikrázás, előzmények, gondolatok, tapasztalatok

Sziasztok!
 
Jelen bejegyzésem nem okoskodásról akar szólni, nem tanácsokat osztogatok, és nem is kérek. Persze aki szeretne, nyugodtan leírhatja a véleményét.
 
Célom annyi, hogy leírjam, az ancijaim ikrázásának körülményeit, és a kis „dögök” mostani helyzetét. Lehet, majd még írok több bejegyzést is.
 
Körülbelül két-három hete kezdtem figyelni, hogy egyre több alga van az akvárium üvegén. Hozzá kell tennem, hogy havonta jártam haza, de most újból itthon lakom. No, figyeltem az anci páromat. A hím (kb. 3-4 éves) és a nőstény (kb. 2-3 éves). A nőstény szépen megkövéredett és már számítottam is rá, hogy ikrázás is lesz. A kövéredés – most már tudom – köszönhető annak, hogy itthon nőtt salátát kaptak elég sűrűn, meg uborkát. Azt hiszem, 2009. július 2-án vettem észre, hogy a hím a cserép bujkálóban van, és nem tágít onnan. Eleve sejtettem, hogy valami lesz, így megnéztem, és tele volt ikrákkal a belső része. Gyorsan utána olvastam a dolognak itt a fórumon. Meg kell jegyezzem, hogy tavaly áprilisban is volt egy első ikrázásuk, azonban a kis 1cm jövevények szép sorban elpusztultak. Nem tudom mi volt az oka pontosan. Csak sejtem, hogy éhen haltak. HA jól emlékszem sórákot keltettem nekik… Hát igen… no comment.
 
A fórumban begyűjtött információk alapján megtudtam, hogy kb. 7 nap után kelnek ki a 3-4 mm átmérőjű narancssárga ikrák. És még utána 7 nap, amíg a szikzacskójuk felszívódik, és eleség után kezdenek kutatni. Ezek a számok nem mérvadóak. Lehet rosszul emlékszem rájuk, ráadásul én úgy is gondolom, hogy ezek a paraméterek függnek a víz hőmérsékletétől, keménységétől pH értékétől.
 
Tehát megvártam, amíg kikelnek a picik. A hím ekkor még ugyanúgy védte őket, legyezte az ikrákat és tisztogatta. Ez volt, azt hiszem vasárnap (2009. 07. 05) Mivel előtte egy-két napig nem néztem az ikrákra, így nem voltam benne biztos, hogy mikor keltek ki. Ennek okán külön tettem egy 15 literes akváriumba az egészet apástól, ikrástól, cserepestől. Előtte pár nappal az akvárium vizéből töltöttem át bele, és egy Aqua El Fan Mini-t kezdtem járatni, aminek a szivacsa előtte száraz volt. (Gondolom nem alakul ki benne a megfelelő és szükséges baktérium flóra). Ekkor az apuka abba is hagyta a kicsik óvását és kezdett megkergülni a kis 15 literes üvegben. Nem akartam kockáztatni, így az apukát visszatettem a 200 literesbe. A kicsikre meg ráirányítottam a belsőszűrő kimenetét. A víz hőfoka 26-30 fokig változik. Sajnos eltörtem az automata fűtőt, ami a kis medencébe jó lett volna. Így is meleg a víz, naponta lehűtöm 16 fokosra, de mire hazaérek melóból…
 
Tegnap betettem egy vasfát, amin remélhetőleg maradt alga, és egy követ, amin vastagon van zöld alga… bár kétlem, hogy ez az a fajta, amit a kicsik ennének. Azt hiszem, hamarosan egy befőttes üvegbe teszek követ és feltöltöm akváriumvízzel. Mire mind elúszik, remélhetőleg lesz rajta sok alga.
 
Naponta cserélek 2-4 liter vizet csapvízzel. Ami hidegebb, de nem változtatom meg a víz hőmérsékletét vele túl hírtelen.
 
Ma elúszott egy picurka. Ahogy elnézem inkább csak kivált a többi félőstől, és saját utakon jár. Amíg többi az „U” alakú barlang közepén gubbaszt, addig ő az üvegfalon pihen. Még nem olyan kicsi a szikzacskója. Szerintem még nem keres élelmet, de azért egy JBL Novo Pleco tabletta ötödét bedobtam a vízbe, hátha érek el vele valamit. Ugyanis nincs itthon most semmi, amit adhatnék nekik. Holnap este ráadásul nem leszek itthon. Remélem csütörtök estig kibírják kaja nélkül, és elég lesz az ami most a medencében megtalálható.
 
Ennyit eddig, nem láttam, nem találtam elhalt ikrát, csak egy ikraburkot. Egy darab csiga is van az akváriumban, azt hiszem maláj tornyos csiga, bár ezeket a botiáim megtizedelték… tehát nem vagyok benne biztos, hogy az-e.
 
Nagyon szeretném őket felnevelni, mert igen csak kiürült a nagy akvárium, és tetszene, ha egy darabig ellepnék a kis ancik. Ha lesz valami fejlemény még írok, és talán már nem ilyen híg lére eresztett módon.
 
 
Mindenkinek kellemes halazást!
 
Born In Flames
 
 

55. blogbejegyzés
Bolíviai tarkasügér csemeték

még most is csak erre vagyok képes...
Egy kis filmezés után belekukkantok a 112Les növényes/nevelde aksimba. Hát itt valaki atomcsapást mért, vagy legalábbis nagyon átrendezte a terepet. Bolíviai tarkasügér-ek voltak, ki más. Előveszem a PVC csövemet, amit a talaj gázmentesítésére, ill. a növények tápozására használok. Az egyik Cryptonál kezdtem a tereprendezést, amikor az egyik sügi a csőnek ront, de még hogy! Értetetlenül nézek, h ezekbe meg mi ütött? Meglepő erővel tolták el a csövet. Ekkor, az egyik kis gödröcskében, vmi sötét foltot látok. Tubi, gondolom én, mivel kb olyan a színe és úgy mozog. Álljunk csak meg! Mikor is adtam én nekik tubit? És arra a részre nem is szoktam adni. Ekkor esett le.
Bolíviai tarkasügér csemetéket látok!!!
Még most is a hatása alatt vagyok. Úhh most mit tegyek, hogyan, mennyit miből... Inkább most hagyom őket pihenni, a cső-trauma után.
Max adok egy kis TetraVitalt, meg kis extra halkaját.
A picik nem tudom hány naposak/órásak lehetnek. Majd utána olvasom és az elúszásból fogok következtetni.
 
2009.05.26
Ma reggel benéztem az aksiba mi is a helyzet. Gondoltam most is, mint eddig, előre hozzák a kicsiket. Észrevettem, hogy van egy nappali és egy esti gödör ahova a piciket viszik. Így is volt, majdnem. A picik a mai napon elúsztak. Legalábbis, ha az elúszás azt jelenti, hogy a gödröt elhagyják és enyhén szétszélednek.
Adtam a piciknek 3 csepp JBL Nobil fluidot. Még szerintem este is kapnak belőle.

56. blogbejegyzés
Ivadékok a közösben.

Mikor az afrikai sügerek tartása mellett döntöttem, elhatároztam, hogy foglalkozom majd a szaporulattal. Aztán úgy alakult, hogy nem lett helyem, ahová az ivadéknevelõ akváriumot rakhattam volna, illetve csak olyan picit, ami nem lett volna elég nekik.
Így nem is foglalkoztam az egésszel, láttam, hogy forgatnak a halak, de nem foglalkoztam vele.
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az elsõ csapat M. estherae érkezése után nem sokkal észrevettem egy ivadékot a kövek között. Mivel azonban az elsõ csapat nem nagyon úszkálta be a medencét, így nem vették észre. Aztán a többi hal érkezésekor persze rögtön kiszúrták, és nagy menekülésében a háttér mögé úszott be. A lyukat hamarosan betömtem, hogy ne fordulhasson elõ ilyen még egyszer. Innen egyszer kifogtam, nagyon nehéz volt, és egy pici akváriumban nevelve, viszonylag pici korában elajándékoztam.
Ezután csak néhány hónappal késõbb vettem észre egy yellow ivadékot, akinek nagyon drukkoltam, és szépen is cseperedett. De egyszer a szemem láttára nyírták ki, mégpedig egy nagy yellow. Ekkor nagyon mérges lettem, és úgy éreztem, ha már nincs lehetõségem megmenteni az összes ivadékot, legalább néhánynak megadom a lehetõséget az életre. Kisebb kövekbõl, kavicsokból készítettem két rakást, amiket fbs-el rgasztottam össze (pepecs munka), figyelve arra, hogy elég rés legyen a kövek között. Aztán átrendeztem az akváriumot, nyílt terepet hoztam létre az egyik oldalon, oda került az egyik kõrakás, a másikon pedig egy nagyobb kövekbõl készül bújkáló tetejére tettem egy palalapot, és arra kerültek az összerahgasztott kavicsok.
Nem is kellett sokat várnom az eredményre, a nõstények hamar észrevették a kõrakásokat, s körülöttük úszkáltak, bele-beledugták a pofájukat. Aztán látom, hogy már nem forgat egy-egy nõstény, és kíváncsian kerestem a kicsiket. Hamar meg is lettek, 1-2 ivadékot fedeztem fel a kõrakásokban. Szinte minden nap kapnak a halaim cyclopsot, így ezt, és a köveken megülõ algát eszegették a kishalak, mást nem tudtam nekik juttatni. De elég is volt, és sikeresen felneveltem már jó néhány ivadékot már.
A legszaporábbak a M- estherae-k, melyekbõl már 10, a nagyok között úszkáló ivadék volt, ezek egy részét már el is ajándékoztam, de yellowból is 4 nagyobbacska van, és 2 Ps. saulosi red corall is már a nagyokkal úszik.
Most is van mindkét bújkálóban friss csapat, 2 M. estherae bújkál a nagyok elõl az egyikben, a másikban 2 red corall, de lehet hogy 3 is, és van egy yellow is, de õ már néha messzebbre is elhagyja a kavicsos részt.
Ez egy újabb problémát vet fel, a túlszaporodásét, valamint, hogy ha hímek is vannak az ivadék között, akkor elõbb-utóbb hatalmi harcba kerülnek a felnõtt hímekkel. A túlszaporodást az akvárium szétszedésével és a nagyobbacska ivadékok kiszedésével tudom megoldani, ugyanígy a túl sok hím kérdést is. Szerencsére nõstények is vannak, belõlük néhányat megtartok a pótlásra, és van 1-2 hím is, próbából, hátha itt felnevelkedve 2-3. hímként van esélyük túlélni, és talán pótolni az elhullásokat.
Gondolkoztam, hogy még készítek bújkálókat, mert szépen látszik, hogy ahol elférne 5-6 kishal is, ott csak 1, maximum 2 marad meg, kiüldözik egymást a kicsit, gondolom pont bele a nagyok szájába. Aztán elvetettem az ötletet, mert így is elég kicsi marad meg, forgatásonként 1-2 kishal megmarad, és az pont elég (jelenleg 7 ivarérett nõstényem van a 11 felnõtt halból).
Viszont mégis fogok készíteni még egy ilyen kavicsrakást, mert a másik akváriumban már 3 rock kribensis nõstény is végigforgatott, de kishalat nem látok sehol, pedig lenne hely ott is elbújni, igaz nem annyi, mint a fent említettben. Szeretném, ha azok között is lenne 1-2 túlélõ, érdekes lenne megfigyelni azok fejlõdését és a csapatba illeszkedését is.
A szerzői jogaimat fenntartom!

57. blogbejegyzés
Ancistrus temminckii L144 – Elúszás után 2 nappal

Sziasztok!
 
Július 7-én írtam meg ennek a bejegyzésnek az előzményeit. Még aznap egy ivadék külön utakon kezdett járni, és csimpaszkodott az üveg falán. Szikzacskója már nem volt, és várható volt, hogy hamarosan elkezdi az üvegfalat asztalként és tányérként használni.
 
Nyolcadikán egész nap nem tudtam hazamenni, és csak kilencedikén este értem haza. Addigra az összes ivadék előbújt, és mind körülbelül 1cm-es volt. Első dolgom az volt, hogy megnézzem van-e valami a hasukban, ettek-e valamit. Szerencsére az üvegre tapadt halacskák belső szervei jól megfigyelhetőek, és feltűnő a sárga halacskák telepakolt sötét gyomra.
 
Megnyugodtam, van ehető alga az akváriumban. Következő dolgom az volt, hogy megszámoljam őket. Nem volt könnyű feladat, de nagyjából 60-an vannak. Egy darab nősténytől azt hiszem nem kevés, de nem is sok. Cáfoljátok meg, ha tévedek.
 
Mivel nem cseréltem vizet egy napig, így neki is álltam, lecseréltem 3-4 liter vizet és az alján összegyűlt mulmot is leszívtam. Úgy néz ki a kicsik rendesen lesz*rják, hogy fogságban vannak, és nem durcáznak, esznek helyette. A vizük 25 fokos, lehűlt a levegő, így a vizük is, de nincs hírtelen hőmérsékletváltozás. Még aznap este adtam nekik szétpréselt, forrázott cukkinit. Nem láttam, hogy foglalkoznának vele, de másnapra úgy láttam, hogy kevesebb van. Ennek ellenére egy kevés lemezes tápot porrá törtem és beszórtam nekik. Természetesen kikapcsoltam a belső szűrő addig. Arra némelyik rácuppant.
 
Raktam 3 követ befőttes üvegbe, és feltöltöttem akváriumi állott vízzel. Ezt péntek reggel csináltam, de egész nap nem sütött a nap, remélem azért vasárnapra lesz rajta egy jó adag alga, bár nem tudom, hogy egy 60 fős csapat mennyit eszik majd le belőle. Ma már szépen süt a nap, és kitettem az udvar közepére, hogy egész nap érje az erős napsütés.
 
Az agyag bujkálót kivettem, visszaadtam az apukának, aki azonnal birtokba vette, kitudja mikor lesz újabb ikrázás. Meg kilyukasztott haltápos műanyag dobozokat raktam be a kicsik medencéjébe, hogy el tudjanak bújni. akkora lyukat csináltam rájuk, hogy a tapadó korongok feje belenyomható legyen, és aztán elfordítva 90 fokot jól oda tudjam erősíteni az üveg falához. Így mesterséges barlangokat csináltam nekik. Volt, amelyikbe kis köveket tettem és így lesüllyedt az akvárium aljára.
 
Ennyi a helyzet, ma adtam nekik egy vékony szelet cukkinit, persze jól megfőztem, de nem nyomtam szét. Hozzá sem nyúlnak, remélem, majd este betámadják, mint éhes kismalacok a moslékot. További terveim, hogy marad a napi 2-3-4 literes vízcsere. Néha adok nekik lemezes tápot, és lehet, megpróbálok majd egy egész JBL Novo Pleco tablettát is bedobni előáztatás nélkül. Változatosan szeretném őket etetni, így megpróbálok beszerezni sütőtököt. Van répa itthon, saját, de azt megeszik, ezt nem tudom. Van a kertben gyermekláncfű, azaz más néven kutyatej. Régen adtam a nagyoknak belőle, forrázottan. Azon gondolkodom, hogy a kicsiknek is ki kellene próbálni. Azt olvastam róla, hogy nagyon sok vitamin van benne. Végül is gondoljunk bele, nem egy hibrid növényről van szó.
 
Legyetek jók! És mindenkinek kellemes hétvégét, és halazást!
 
Born In Flames

58. blogbejegyzés
Bemutatkozás - az illendőség kedvéért

Sziasztok!
 
Először is szeretnék bemutatkozni Szabó Péter vagyok Óbudáról. A lányom "unszolására" belekezdünk az ékszerteknős tartásba. Nem mintha engem kellet volna győzködnie, de így ketten "összefogva" már a páromat is sikerült rábeszélni.
Miért pont ékszerteknős?
Laura lányom már féléve mondogatja, hogy szeretne egy kisállatot. A macska alergiás okokból szóba sem jöhetett, a kutya túl nagy elkötelezettség, a hörcsög nappal alszik éjjel pedig "randalírozik", a tengerimalacra pedig sose tudná rábeszélni az anyukáját. Így jött az ötlet legyen akvárium, hiszen jól néz ki - miaz hogy - törödést igényel, ugyanakkor ha hétvégére elmegyünk azt is "kibírja". Szvsz egy 4 éves kislány számára "szerethetőbb" (szeretgethetőbb) a teknős mint a a hal. -Idővel biztos lesz egy akvárium is -
Hogy én is "kiélhessem" magam ezért úgy döntöttem, hogy a akvaterráriumot magam rendezem be és nem készen veszem meg.
Gyermek koromban már volt halam és teknősöm és akkor elég puritán körülmények között volt berendezve a helyük. Ezt a hibát nem szertném mégegyszer elkövetni és különben is miért ne legyen a lakás egyik dísze.
Hogy tényleg dísz és élő fauna legyen ezért szeretnék bele növényeket, ami ugye a teknős mellé elég problémás, ezért az az ötlet, hogy a akvaterrárimumból (mérete 80*40*50) leválasztok 15 cm -t egy víztiszta plexilappal és ide ültetem a növényeket ill. esetleg kicsi alga evő halakat. Valahogy így:
 
A terv a következő a pihenő kő alá tenném a szűrőt és a háttéren belül vinném el a növényekhez, mivel a két vízszint különbözik ezért fent jönne be a víz. A szűrt vízet a növények tovább szűrik, dúsítják, ami át folyik a teknős részére.
Hát így leírva is elég problémásnak látszik biztos, hogy sokat kell még agyalnom a kivitelezés alatt, de remélem sikerül!

59. blogbejegyzés
Álomország

Nem, nem Paff és szabadcsapata a mai menü! Nehéz megfogalmazni, nincsenek frappáns szavak, firnyákos gondolatok.

Nagyanyóról szól a fáma, aki már hetvenx-szer élte meg a nyarat. Mindenki ismeri az ilyen hölgyeket, mentalitásukat, gondolatiságukat.
A közelmultban vendégül láttuk a kedves nagyit. Belépve a nappaliba megpillantotta az akváriumokat. Gyermeki csodálattal és áhitattal tekintett az apró élőlények vidám játékára, csodálkozott rá a gurámik méltósgteljes lebegésére, a csigák vad száguldozására.
Persze a játékos guppy-csapat volt a kedvenc, egészen addig, amíg meg nem jelent Őfelsége, a koronás betta.
Az idő ujjlenyomata helyett, a mosoly ráncai erősítették arca karakterét, kedves, rekettes hangján csendültek a becéző szavak.
Öröm volt nézni az örömét. :)
Nehéz szavakba foglalni azt a reakciót, amikor az ujja odaért az akvárium falához és a halak odaúsztak. Szinte ujjongott.
Persze, mindegyik halat be kellett mutatni, el kellett mondani milyen, mit eszik, mit szokot csinálni.
A betta produkálta magát, pukkadt a tükröződő fényben és beúszta felségterületét. Kifeszített úszói teljes pompája megrészegítették a lenyűgözött nagyit.
Cirka negyedóra és még mindig az üvegfalon keresztül bambuljuk a halakat. Már-már sikerült megbeszélni, hogy üljünk asztalhoz, amikor felharsant egy sikoly!
"Kígyó, ott egy kígyó!"-ismételgette granny, mikor feltüntek a kuli-kulik. Ismét negyedóra.
Bezzeg, mikor büszkélkedtem a tarisznyarák akváriummal, illetve az üveggarnéla bandával, az nem érdekelte.
Végül megegyeztünk, nem áldogál ott tovább, leül egy kisszékre. A leves kihült...

60. blogbejegyzés
ami eddig történt, dióhéjban

 
Most hogy sikerült a technikai problémákat leküzdve elindítani a blogot, szeretném leírni 3 m-es aksim sztoriját.
 
Mindig is szerettem volna egy nagy akváriumot, de eddig a társasház adta keretek 160 literbe szorították álmaim…
Múlt nyáron végre beköltözhettünk félkész házunkba, decemberre a nappali is elkészült… Már tervezéskor szándékosan üresen hagytunk egy falat egy majdani akvárium számára, és ahogy a hónapok teltek egyre inkább kezdett körvonalazódni a majdani akváriumom .
 
Hosszas tervezgetés, árajánlatkérés, spórolás után júniusban megrendeltem az aksit… Mérete többeket bizonytalanságba sodort, de mivel egy hosszú, magas üvegkádat álmodtam meg, így a szélességet minimálisra kellett csökkentenem, hogy a födémterheléssel ne legyen probléma.
A komplett cucc kb 700kg így is…
 
Az állvány elkészítése apukám feladata volt, 40x60-as zártszelvényből, hogy biztos legyen a biztos
Utána jöttem én… sajna a korlátozott anyagi lehetőségek miatt bútorlap helyett gipszkartont kellett választanom, amit egy kicsit próbáltam feldobni néhány mélyedéssel, kivitelezése így csak a szabad estéim és éjszakáim számának függvénye lett… szerencsére mire megkaptam a kész akváriumom visszaigazolását, addigra én is pont elkészültem.
 
A szállítás napján izgatottan vártam a ház számomra legfontosabb berendezési tárgyát … a kicsike 112 kg-t nyomott. A segítőkész fuvarosnak köszönhetően hamar a helyére raktuk ketten a szerkezetet, amit előtte pár perccel nem igazán gondoltam volna…
 
Ezután jött a következő megpróbáltatás… feltöltés…fokozatosan öntöttem be a vizet, de minden egyes reccsenésnél vagy pattanásnál rám tört a para aztán másnap még nem úszott a nappali, harmadnap sem
 
Ekkor felbátorodtam, és beszereztem finom szemcsés homokot talaj céljára, és a korábbi 60 literes aksiba zsúfolódott növényekkel együtt a talajt (vöröses színű kavics) összepakoltam az új aksiba… az egyik oldalon csigasügéres sarkot csináltam, középre került a kavicstenger a nagyobb vízikelyhekkel, a másik szélére ismét homok, hogy a coryk itt is jól érezzék magukat… másnap még mindig nem úszott a nappali
 
3 napig így vegetáltunk, amikor is első teszthalaimat, 2 db guppi ivadékot behelyeztem… Kíváncsian vártam, hogy mi is lesz… de semmi rendkívüli nem történt, hacsak az nem, hogy naponta 1x találkoztam annak ellenére, hogy folyamatosan úsztak
 
2 nap múlva saját tenyésztésű aranysávos cory- és xifó- és mickey egér platti csapatok kerültek a korábbi lakók mellé, a vízszintet pedig folyamatosan növeltem… folyamatos para…
 
Pár nap múlva beszereztem kedvenc halaimból néhányat: kolibri halak, vitorlások, dániók és fekete neonok is gazdagították az akvárium élővilágát, és – nehéz szívvel ugyan, de korábbi terveim mellett kitartva - bekerültek a 2 év óta nevelgetett csigasügérek és algaevők is.
 
Augusztus elejére kompletten összeállt a rendszer…a víz kitisztult, a halak jól érezték magukat, a növények fejlődésnek indultak…
 
Augusztus közepén meglepetésemre a csigaházak között megpillantottam a kolónia első ivadékát, majd szeptember elején másik anya által őrzött házakból is kicsik úsztak elő.
Augusztus közepén alganyalóim is családalapításra szánták magukat, de vesztükre pont a csigasügérek mellett lévő kókuszt szemelték ki e nemes célra… mondanom sem kell a dolog kimenetelét… pár megtépázott ikrát ugyan sikerült megmentenem, de a porlasztott levegő és penészesdés gátló ellenére sorsukat nem kerülhették el
 
Hát most itt tartunk… a veszteséglistán 4 dánió szerepel, amiből kettő szállítás közben sérülhetett meg…kettő pedig…???
 
Ettől a kis malőrtől eltekintve a RENDSZER MŰKÖDIK és az álmom valóra vált
 
2011.02.25.
Lassan ritkítani kell a növényeket, mert akadályozzák a halak mozgását. A víz még nem büdös, a gödrös módszer jól működik, kivéve a sügérek területén. Ők naponta pakolnak, és ezzel együtt a kosz is mozog a sarokban. Na nem baj, ez a túlsó sarok, idáig nem látnak el
A vitorlás halak miatt nem kell aggódni, szerintem jól érzik magukat kb 10 hónaposak, még meg tudnak fordulni az aksiban és tegnap leikráztak az egyik sarokban
 

61. blogbejegyzés
Előkészületek

Egy esős szeptemberi délután, éppen zongoraórára rohanván a nagylányal, megálltam a könyvesbolt előtt, hogy most ide bemegyek és akvarisztikai könyvet veszek (volt ugyan egy még régről, Peter W Scott: A tökéletes akvárium, de gondoltam ez nem elég naprakész...). Bölcs nagylányom megjegyezte, hogy miért nem a mellette lévő könyvtárba megyünk be... Nagy puszi a fejére, hogy mennyit spórolt nekem ezzel, majd 6 könyvvel mentünk haza.
 
Hozzám sem lehetett szólni a követlező hetekben, mert bújtam a szakirodalmat.  Elsőként Horn-Zsilinszky: Akvarisztika című alapművét végeztem ki (az uram jókat kacagott rajtam, mikor én már a halak szaporítását terveztem...), majd egyéb (szerintem feledhető) külföldi szerzők által írt, szép színes, ám felszínes könyvet.  Ezeket hamar vissza is vittük a könyvtárba, de az akvarisztika bibliája itt csücsül felettem a polcon.
 
Persze nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ember mégiscsak a 21. században él, tehát gyakorlatilag azonnal igénybe vettem a világháló adta lehetőségeket. Szóval amit nem engedek a gyerekeimnek, az magamnak megengedtem (pedig igyekszünk őket a példamutatás eszközével nevelni... ) és órákig neteztem, akvarisztikai céllal. Fórumokat olvastam és akváriumépítési blogokat és lassan a hirdetéseket is...
 
Hamar rátaláltam erre honlapra és megakadt a szemem egy hirdetésen: TERRAPLAZA. Na a férjem fogta is a fejét, mert tudta, ha én oda elmegyek nem térek haza üres kézzel...
 
Közben elkezdtük keresni a lakásban a helyet, ahová akvárium kerülhet. Mivel nem egy kastélyról van szó, nehezebb volt a dolog, mint hittük. Elsőként összevesztek a gyerekek, hogy a lány-, vagy a fiúszoba a megfelelőbb hely. Mi szépen kisomfordáltunk tőlük és elhatároztuk, hogy a nappaliban keresgélünk tovább, ahol már egy tűt sem lehet elhelyezni, a rengeteg könyv, a zongora a számítógép, stb... miatt. Vadabbnál vadabb ötletek jöttek (pl. a TV helyére, amit mi hetekig ki sem nyitunk...).
 
Végül persze megint az én okos férjem találta meg az ideális helyet, ahová egy szép nagy "medence" kerülhet (mert persze én a frissen megszerzett okosságaimat folyamatosan ontottam rá, ekkor éppen azt, hogy minél nagyobb az akvárium, annál jobban beáll a biológiai egyensúly... ezt azért fogadta el, mert egy dologtól tart, a gyakori akvárium tisztítástól...).
 
A hely tudatában, kimértük  a méretet: 160*40*40, akváriumépítőket kezdtem keresni és vártam, de nagyon vártam a börzét...
 

62. blogbejegyzés
Egy szép ajándék!

 
Nem szerettem volna felborítani az általam elhatározott rendszert miszerint a garnéláim leírását a beszerzésük sorrendjében teszem közzé. De most mégis megteszem mert számomra fontos eseményt szeretnék megosztani veletek.
 Elöljáróban csak annyit,hogy néhány hónapja beszereztem néhány Caridina cf. cantonensis sp. "Crystal Red" garnélát. Gyönyörű szépek! És ha valaki beleszeret ezekbe a szépségekbe,sosem szabadul tőlük. Én is így jártam.
Pár hónapos gondoskodás után eljött az a reggel amikor a hím garnéláim teljes gőzzel keresték a párjaikat. Ez gondolom elég hamar sikerült is mert már délutánra megláttam az első petés nőstényt.
Rögtön fel is került az akvárium üvegére a dátum 2009.nov.25.!
 Már csak azt a röpke 4 hetet kell kibírni és meglesznek a picik. Mint már egyszer írtam kemény az a négy hét várakozás de ki lehet bírni :) .
Mint a gyerekek akik várják a karácsonyt úgy vártam én is a napot amikor megpillanthatom a piciket.
 És eljött......
 December 23.-án reggel,mint minden reggel,átvizsgáltam az akváriumot de semmi :( . Gondoltam megcsinálom a heti rendszeres vízcserét. Mivel pont karácsonyra esett volna ezért előre hoztam 2 nappal.
Vízcsere után gondoltam csinálok pár fotót és nicsak mit láttam :) ! Egy pici csíkos garnéla kapaszkodott az akvárium frontüvegén. Rögtön fogtam egy vonalzót és megmértem a csöppséget. 3-4mm volt a hossza. Megkerestem a nöstényt és láttam,hogy még van jópár pici amit nem engedett el. Ezért úgy saccoltam,hogy csak pár órássak lehetnek a fotón látható CRS-ek.
 Megvan az öröm és a siker! De remélem ez csak valaminek a kezdete volt.
 
További infó: http://muller71.blogspot.com/
 

63. blogbejegyzés
Az ikrázó fogaspontyokról

Azért írom meg ezt a blogot mert sok téves információ terjeng, téves hitet hallok. Sokan félnek tartani őket.
Mielőtt tartunk egy halat fontos a szakkönyvekben utána nézni a dolgoknak, de a saját tapasztalat a legfontosabb. Ezért megosztom veletek az enyémeket.
Legsimertebb fajai:
Aphyosemion gardneri, australe, scheeli, striatum, sjoestedti.
Sokan azért félnek, mert azt halják, hogy nehéz a tartásuk, igényesek, érzékenyek, és ennek fejében csak 2-3 hónapig élnek. De ez nem igaz!
A természetes élőhelyük Afrika. Itt kisebb tavakban pocsolyákban élnek, és a természetben tényleg csak 2-3 hónapig, mert erre a vidékra jellemző éghajlat ezt engedi. 2 évszak váltakozása figyelhető meg, a száraz és az esős évszaké. A szülők leteszik az ikrákat az iszapba, és mikor jön a száraz évszak, a pocsolya kiszárad, a szülők elpusztulnak, és néhány hónap múlva, az esős évszak érkezésekor a gödrök újra megtelnek vízzel és az ikrák 7 nap múlva kikelnek, és azonnal esznek. Hihetetlenül gyorsan nőnek, hisz kevés idejük van.
De az akváriumban akár 2-3 évig is elélnek. Fontos, hogy a medence hasonlítson az eredeti élőhelyükre.
Tartásuk nagyon egyszerű, hisz igénytelen halakról van szó.
Azt mondják, és írják a könyvek, hogy 6-7 pH-t, savanyú és lágy vizet igényelnek. A víz savanyítását, tőzegen átszűréssel végezhetjük. A tőzeget forraljuk ki, a lesüllyedő darabokat tegyük a medencébe, így akár még dekoráció, vagy aljzat is lehet. Vagy egyszerüen harisnyába téve belógathatjuk a vízbe. Ded a legegyszerűbb megoldás ha tőzegkivonatot csepegtetünk a vízbe, így azt nem szennyezzük, és nem lehet elrontani. Vagy tehetünk bele vasfát, ami elején festi a vizet, és a halaknak olyan érzése lesz mintha savanyú lenne a víz. És persze bujkálónak, és dekorációnak is tökéletes. Egyéni tapasztalatom, hogy a vízre is teljesen igénytelenek, én kemény vízben tartom őket (csapvíz), vasfával, de a sima vízben is elvannak. A vízhőfokra is igénytelenek, sőt a hidegebb vizet szeretik, nem kell fűtés, elég a szobahőmérséklet.
Az akváriumba sok növényt tegyünk, mert nagyon igénylik, abban bújkálnak. Legjobbak erre a célra a hínárfélék, gyorsan npnek, jó nekik a hideg víz, és igénytelenek. Javaslom az úszónövényt is, mert az adja a kellő árnyékot a halaknak, de nem muszály.
Alapvetően sötét aljzatot használjunk. Az akvárium mindig legyen lefedve, mert ugrálnak, előszeretettel ugranak ki. A szivacsszűrő bőven elég, világítás se kell komoly, és ne is világítsunk sokat, max. este, elég a nappali fény, mert alapvetően éjszakai halak, világosban elbújnak, mozdulatlanok, de ha sötétebb van akkor aztán élénkek.
Társasakváriumba tehetőek, de nem nagyon javaslom, mert előszeretettel csíokedik meg a másik halat, vagy megkergetik. Azt mondják a legverekedősebb a gardneri, de nálam soha nem verekednek, verekedtek, de ha valaki enm bízik benna akkor vegyen scheeli-t mert szinte ugyan úgy néz ki, csak békésebb.
A hímek tarkák, a nőstények sokkal színtelenebbek. Tartásuknál tehetjunk egybe több fajt, de javasolt fajonként 1 hím több nőstény. Én 1 párt tartok mindegyikből, nincs velük gond. Arra kell csak figyelni, ha a hím hajtja a nőstényt, akkor azt vegyük ki egy 5-10 literes akváriumba pár napra, hogy beikrásodhasson. Sjoestedti-t csak akkor tartsunk ha elég nagy a medence, mert menő 13cm-re, míg a többi faj csak 6-7 cm-re.
Sokan azért sem tartják, mert ragadozók, és azt mondják hogy csak élő eleséget esznek, és azt nem tudják mindgi biztosítani, Igaz hogy előszeretettel fogyasztják, de rászoktathatók száraz tápra is. Én lemezes táppal etetem őket.
Tenyésztésük is egyszerű, azt mondják az ikrát tegyük nedves tőzegbe 1-2 hónapra majd vízbe, és kikelnek a kishalak, de bőven elég kivenni, és áttenni egy akváriumba, ahol 2 hét alatt kikelnek, és azonnal úsznak, és esznek az ivadékok.
Remélem sok hasznos tanácsot adtam mindenkinek, és egyre többen tartanak majd ilyen halakat. Magyarországon ritkák, de nagyobb kereskedésekben vehetők, vagy rendelhetők, börzéken, és több akvarista.hu tenyésztő is foglalkozik velük. Igénytelen halak, és a kis törődést nagyon meghálálják.
 

64. blogbejegyzés
achát csigák

  • terráriumi tartás
Ezen csigák terráriumi tartása nagyon egyszerű, és mivel tenyésztésük is ilyen, mikor csigatartásra szánjuk el magunkat át kell gondolnunk akarjuk -e majd szaporítani kedvenceinket vagy sem, és a kikelő kicsikre tudunk -e majd elegendő időt szánni. Ezt azért fontos már az elején eldöntenünk, mert az achátcsigák hímnősek (hím és női ivarszervek egyaránt megtalálható bennük), tehát ha két vagy több csigát tartunk együtt, ahogyan elérik a felnőtt kort majdnem biztos, hogy elkezdenek szaporodni, hiszen nem kell bajlódniuk a párválasztással sem. Tehát ha nem akarunk kiscsigákat, akkor egyenként célszerű tartanunk kedvenceinket. Ebben az esetben egy kisebb terrárium is elegendő számukra, melynek mérete minimum 20*30*40 cm-es legyen, természetesen minél nagyobb helyük van az állatoknak annál jobb, és több állatnak arányosan nagyobb terrárium szükséges. A terrárium berendezése viszonylag szegényes lesz, hiszen növényeket nem ajánlatos beletenni, ugyanis a lakók egyből felfalják azokat. Az aljzat lehet tőzeg és virágföld, és / vagy homok keveréke, a lényeg az, az, hogy elegendő mély legyen ahhoz, hogy nappali pihenőjük során a csigáink kényelmesen bele tudják magukat ásni. Díszítésként belerakhatunk pár vasfát, vagy szőlőtőkét, esetleg mohát. A terráriumot olyan helyre rakjuk, ahol nem érheti napfény, és ezáltal forróság vagy túl hideg sem. Mivel éjjeli állatok, világításra nincsen szükségük. Helyükön átlagosan 25 C körüli hőmérséklet legyen, és magas, min. 80% páratartalom, de nem lucskosság, csak nedvesség, amit naponta akár etetéskor növénypermetezővel biztosíthatunk. Ilyenkor bár éjjeli állatok, a nagyobb nedvesség hatására kiássák magukat a földből és előjönnek. Ha a páratartalom hosszabb ideig alacsony és a levegő is lehűl, a csigák keményebb nyálkával lezárják házukat és beiktatnak egy nyugalmi időszakot. Csigáink ezen képességét vakációink alakalmával ki is használhatjuk. Ébresztésükkor csak felkell melegítenünk és alaposan be kell párásítanunk a terráriumukat, vagy langyos vízbe áztatni kis időre, az alvó csigákat.
  • etetés
Főleg növényevő állatok, ezért zöldségekkel (répa, uborka, saláta) és gyümölcsökkel (alma, banán, barack) kínáljuk őket, ezen kívül lehet nekik adni némi állati fehérjét is (túró, kutya-macska eledel stb?) de nem feltétlen szükséges. Viszont mivel házuk jórészt kalciumból épül fel, ezért azt, feltétlenül szükséges biztosítani számukra, főleg kiscsigák nevelésekor és a felnőttek tojásrakásakor. Erre alkalmas CaCO3 por, összetört tojáshéj, vagy szépia csont, amit csőrkoptatónak árulnak, ezek valamelyikéből helyezzünk el a terráriumban egy jó adagot, úgy hogy a csigák bármikor hozzáférhessenek, ha éppen igénylik azt.
  • tenyésztés
Ha legalább két felnőtt méretű csigánk van, akkor előbb utóbb csigaáldásban lesz részünk. Feljebb is olvasható, hogy ezek az állatok hímnősek, ami azt jelenti, hogy egy csigában a hím és női ivarszervek egyaránt megtalálhatók. A csigák ennek ellenére nem képesek önmagukat megtermékenyíteni, a szaporodáshoz szükségük van egy párra is, és ilyenkor egymást termékenyítik meg. A párzás általában éjjel történik, és szinte semmiből nem következtethetünk a történtekre, hacsak nem vesszük észre a szerelem nyilakként emlegetett mésztűk szúrásának helyét az állatok puha testén. Párzás közben ugyanis a csigák mésztűjükkel durván egymásba szúrnak, ami állítólag párzási ingerüket tovább fokozza. Ha a sebhelyeket nem vesszük észre, akkor remélhetőleg feltűnik majd az a 200 és 1200 körüli meszes héjú tojás, amit a földbe raknak; természetesen a tojások száma fajtól függ. Az Achatina fulicia több 100 kisebb fehér színű tojást rak és kb. 2 hét alatt kelnek ki, míg a másik két faj az Achatina achatina és az Achatina marginata nagyobb sárgásszínű hosszúkás tojásokat raknak, melyek kb. 6 hét alatt kelnek ki. Az Achatina iredalei, viszont egyáltalán nem rak tojásokat, hanem szül. A tojásokat nyugodtan bent hagyhatjuk a terráriumban, hiszen a tartási hőmérséklet a keltetésnek is megfelel. Tisztításnál, ügyeljünk arra, hogy a tojásokban ne tegyünk kárt. A kikelő kiscsigák miután elfogyasztották tojásuk héját, a fentebb leírt zöldségeken és gyümölcsökön könnyen felnevelhetők. Megfelelő takarmányozás mellett 6-16 hónaposan érik el az ivarérett, felnőtt kort. Átlagos életkoruk 5 év, de írtak le már 9 éves csigákat is.
 
a címe:szerintem nézzétek meg nagyon jó  http://csiguc.uw.hu/index.php?menu=tenyesztes

65. blogbejegyzés
Új kezdet...

Sziasztok!
 
Ahogy ígértem, újra itt…
 
Először is előző blogomból kiderül, hogy új akváriumot szeretem be, az előző 22literes után, most egy Juwel Rekord 800, 80 literes csoda berendezését és üzemeltetését tűztem ki célul.
Az akvárium szűrése, fűtése, világítása, és levegőztetése adott volt, így erre nem is kellett nagyobb hangsúlyt fektetnem.
 
Az aljzatot fekete bazalt alkotja, egyrészt régi akváriumomba kvarchomok volt, másrészt most valami mást szerettem volna, találtam olcsón apró szemű bazaltot, illetve boltban is vásároltam hozzá és ennek elegyét használtam talajnak, természetesen a növények miatt másra is szükség volt. Az apró fekete szemek jól összeálltak a növény gyökerei számára, melléjük egy speciális gyökértápot használtam melyek koncentrátuma egy kis golyóba összpontosult, illetve a vízhez növénytápsót adagoltam, plusz CO2 tablettát tettem, amelyet rendszeresen kell biztosítani a növények számára. A talajt mondanom sem kell, sokszor át kellett mosnom, és már a talaj mosása közben vödrökbe vizet készítettem, hogy álljanak.
 
Növényeknél fontos szempont volt a gyors növekedés, így a következőket válogattam össze:
-Anubias
-Egeria densa
-Nomophila sticta
-Vallisneria
-Lemna minor
-Gömb moha
 
Az akváriumot a szállítás után kicsomagoltam, ellenőriztem nem ereszt e, szintezővel ellenőriztem a bútort, majd az akvárium átmosása után ráhelyeztem a már említett bútordarabra.
 
Háttérnek több szempontból is csak sima posztert választottam, egyrészt anyagiak miatt, másrészt az akvárium mélységéből is elvett volna egy plasztikusabb háttér, és mivel sok növényt szerettem volna úgy gondoltam jobb és egyszerűbb egy sima poszter. Ez első nap felkerült, majd a bazalt gondos átmosása után lassan elterítettem az akváriumba szinteket kialakítva. Hátul vastagabb, elől vékonyabb lett, mivel főként a növényeket is hátra ültettem,
előre csak pár alacsonyabb növény került elszórva. A talaj behelyezése után két nappal helyeztem el a növényeket, a kifőzött vasfát ás a többi nagyobb dekorációt. Ezt a feltöltés követte, lassan melyet a szűrőn keresztül kellett véghezvinni, majd beindítottam a szűrést és a fűtést, hogy ki legyen próbálva a technikai rész is. Működött…
 
Ezután az apróbb dekorációk kagylók következtek, igazítottam a növényeken és a többi dekoráción.
 
A halak betelepítésével még várnom kell legalább egy hetet, és akkor is csak apránként kezdhetem el, hogy beálljon az egyensúly…
 

66. blogbejegyzés
Így kezdtem... az akvarisztikához való hozzáállásom a kezdetektől napjainkig

 
Akvarizálásommal 10 éve terrorizálom a halakat,
hogy ez hogy is kezdődött?                
Már én sem emlékszem pontosan.
 
 
első akváriumomat 6 éves koromban kaptam(2001), na jó túlzás hogy az enyém volt, én csak nézni és eteni szerettem a halakat, a munka oroszlánrészét édesanyám végezte.
Első akváriumom nem volt más mint egy 3 literes gömbakvárium, aljzatnak kavics és benne egy aranyhal. ha jól emlékszem 2 hétig tartott ez a csoda, az aranyhal elpusztult a gömb pedig a szekrény tetején végezte.
 
 
így ment sokáig, míg szüleim el nem váltak mi mamámhoz költöztünk, itt eszembe jutott (kb. 10 éves lehettem) , hogy nekem volt régen 1 aranyhalam,
jeleztem is édesanyám feléhogy szeretnék 1 akváriumot, erre ő azt felelte ha lesz saját házunk akkor nekem is lesz saját akváriumom. El is költöztünk és nevem napján ahogy iskolából hazaérek mit látok az íróasztalon?
a jó öreg 3 literes gömb benne egy betta és egy kicsi aranyhal.
persze ez a két hal nem fért meg egymás mellett  az aranyhal elveszítette farokúszóját és elpusztult.
ekkor testvéremtől kaptam egy új pirosfelű aranyhalat amelyet szintén megcincált a betta, ekkor már volt annyi eszem hogy különrakjam.(5l tégla)Telt az idő a betta mindig pukkadt.Nem volt semmi baja egyszerűen lusta volt,
jött a nyár a nap besütött az ablakon,mi épp strandon voltunk mire hazaértem a betta feküdt a műnövényen, felmelegedett a vize.
Az aranyhal persze ezt is túlélte, jutalmul kapott is egy 16 literest szivacsszűrővel, légpumpával.
telt múlt az idő lettek guppy-k is szaporodtak is az ivadékokat pedig bettára cseréltem, ő egyedül lakott az 5 lityósba el is volt jódarabig 4 évet kihúzott.
de ekkor a jó öreg gömb már fennt virított a szekrény tetején (még most is)
közben karácsonyra kaptam egy egyedi 37l-est hozzá vízmelegítőt itt már le se írom mik voltak benne, én sem tudom, nem is akarok mégegyszer kronológikus sorrendet felállítani.
persze ez is csak műnövénnyel működött, sok hal volt benne sok áldozat, de hát ez a kezdő akvarista sorsa...
túltettem 2 légpumpán, egyik visszaszívta a vizet egy áramszünel alkalmával(hiába volt magasan), odakozmált a falra a másikban pedig egyszerűen szétszakadt a membrán, semmi baj -gondoltam- beszereztem eddigi leghangosabb legbikább légpumpámat egy resun ac-1500 -as duplacsövűt.
 
elértem a célomat: minden jó volt halak is technika is
 
 
persze hogy nekem nehogy jó legyen a sors úgy hozta, hogy az aki elkezdett szivárogni és elázott alatta a bútor, megragasztottuk de a polcot nem vettem figyelembe.
persze a préselt fa fedagadt az aki alja egyik éjszaka pedig elrepedt (természetesen a szobámban)
elfolyt 30 liter víz a szobámban és ezt úgy vettem észre hogy mikor reggek kómásan megyek a wc irányába hanyattesek és plattyanok egyet.
mondanom se kell hogy miket műveltem
létrehoztam aqua city-t a vázától a dunsztos üvegen át a jó öreg gömbig mindenben hal volt.
édesapám kezelésbe vette a dolgot és kicserélte az aki alját.
 
 
már kezdtek jól menni a dolgok, beállt az akvárium nem volt veszteség, hát vettem az ancimnak egy párt,
persze ebből lett darakór, uszonyrothadás, kopoltyúféreg---> így egyszerre
1 guppy-m és 1 ancim maradt,ez már igen közel van a jelenhez, ez már a tavalyi karácsony ahol mit kaptam?
 
 
na mit? hát persze egy akváriumot...
... nézegettem húztam a számat összeomlás határán voltam, már úgy volt hogy minden megy a piacra, és én mit kapok... egy újabb üvegtákolmányt
kicsi is volt 30 lityó, kicsi alapterület, inkább magas volt.
De aztán váltottam optimista módba hisz már volt mindenem, most már 1 gyári feketeragasztású műanyagtetős világítós izém is van, hát kezdek vele valamit...
minden ment a szekrény tetejére kivéve az új üvegpalota ezt tartom eddigi legjobb döntésemnek
 
 
jelenleg 2 anci( már csak azért is) 2 galaxy dánió és a darakórt túlélő guppy van benne.
növénynek jávai moha és riccia. Az ancik tudom hogy kinövik majd de akkor majd elcserélem őket, vagy addigra talán méltó leszek apám 108 litereséhez.
 
Eddigi pályafutásom során sokszor kerültem mélybe és mindig csak nehezen kászálódtam ki.
aki csak ismerkedik az akvarisztikával az ne adja fel az első ballépés alkalmával.
Gondoljunk csak bele a profi akvaristák hány és hány problémát éltek túl és hány halat segítettek a túlviágra gondatlanságukkal. (lehet 1-et lehet százat, kinek nem inge nem veszi magára)
Egyszer bizony ők is voltak kezdők, ők is 40-50literrel kezdték és most van akinek 50 akváriuma van és 1500 liternél nagyobb monstrumok működnek a nappaliban
és ez már a jelen, a történet folytatódik...
 

67. blogbejegyzés
Eresztő világ...

Sziasztok!
Bizony ez nem a legvidámabb blog.
Még csak 2 éve van meg az egyik 60 literes aksim. Újra be lett rendezve Dél-Amerikai aksinak, nagyon szépre sikerült, 2 nappal ezelőtt megérkeztek bele apistogrammáim. Vidáman elvoltak egészen 2 óráig. Anyám éppen olvasott az aksi előtt amikor megszólalt: Fiam, kiöntötted a vizet a vízcserénél.
Felpattantam, mondom az nem lehet, alig pár csepp ment mellé, azt is feltöröltem.KÖzelebb megyek az aksi egyik sarkánál áll a víz. Elcsattant egy ba***eg. Ez nem lehet igaz, NE most add meg magad!!! Anyám értetlenkedett. Vagy 20szor feltöröltem de végül beigazolódott, amit nem akartam. leresztett a sarokban a ragasztás és így "kilyukadt" az aksi. Na akkor legnagyobb örömömre az egészet leerszteni, kipakolni, halak, növények ki egy üres 15 literesbe. A sügereimnek jól kezdődik itt az élete...
Nagyon el voltam keseredve, de meg lett ragasztva, ma rakom össze megint. A növényeket féltem a legjobban, mivel őket is a 15 literesbe tettem. Remélem nem sínylik meg annyira.
Remélem annyira nem untattalak titeket, de gondoltam leírom.

68. blogbejegyzés
Új akváriumom

Sziasztok! Az 54 literes akváriumom eddigi rövid története: 2008. 04. 22-én hosszas tervezgetés után ellátogattam az Aquadepoba, hogy elhozzam elore megrendelt 54 l-es szettem, amiben az akvárium mellett teto beépített világítással, 380 l/h kapacitású Hailea belso szuro, egy termosztátos 50W-os Hailea futo, valamint egy halháló volt, emellett vettem alá polifoamot, illetve 8 kg aljzatot, ez 5 kg folyami kavics mellett 3 kg bazaltzúzalékot tartalmaz. Miután visszaértem a kollégiumba, ahol az akvárium remélhetoleg sokáig a szoba dísze lesz (szobatársaim nagy örömére :) ), neki is láttam az elokészületeknek. Tiszta vízzel letörölgettem az üveget belülrol, kimostam az aljzatot - jó sokáig tartott - és elkezdtem hordani bele a vizet. Érdekes volt ez a muvelet, mivel a kollégiumban nem nagyon tudok slaggal vizet szerezni, ezért a csaptól egy 2 literes fazékban hordtam az akváriumba a vizet - könnyu kiszámolni, több mint 20 forduló volt... :) Közben beleraktam a tiszta aljzatot, nagyjából elrendeztem, elokészítettem a helyet a másnap érkezo növényeknek. Miután feltöltöttem, elhelyeztem benne a - korábban összeállított - szurot és a futot is, aztán ráraktam a tetot és bekapcsoltam a világítást. Azaz bekapcsoltam volna, ha muködött volna. :| Mint kiderült, gyári hibás volt a cso, ami benne volt a csomagban, és arra ugye a garancia nem terjed ki, tehát vettem helyette egy másikat, de végül is nem tragédia, úgyis terveztem egy jobb cso vásárlását. Elmentem tehát újra az Aquadepoba, felvértezve egy növényekben jártas kedves évfolyamtársnommel, és kiválasztottunk négy to növényt, amelyekrol utólag kiderült, hogy 3 to Echinodorus és 1 to Bacopa Monnieri lett, bár foleg esztétikai szempontok és praktikusságuk alapján választottuk oket. Választottam még mellé egy szép, és megfeleloen kicsi szavannafát, illetve egy kis kerámia bújót a - tervezett - garnéláknak, ez utóbbit késobb szeretném valamilyen mohával beborítani. Visszatérve a kollégiumba, "kis" segítséggel (köszi Eszter :) ) beültettük a növényeket, forralás után elhelyeztem a fát és a bújót, és immár valóban felkapcsoltam a világítást. Másnap reggelre szép kis vékony hártya alakult ki a víz felszínén, ezzel jelezve, hogy megindult valami élet az akváriumban, de így nem tudott megfeleloen szellozni a vízfelszín, úgyhogy áthelyeztem a szurot úgy, hogy jól megmozgassa a vízfelszínt. Ezt úgy tudtam elérni, hogy az esozteto részével szereltem össze, de épp csak annyira emeltem ki a vízbol, hogy a vízfelszínt mozgassa, de nem csobog túl hangosan. Egy délután el is tunt a hártya a víz tetejérol. Még aznap vettem a kolival szemben lévo barkácsboltban egy idozíto kapcsolót, hogy ne kelljen a világítással is bajlódni. Két héttel késobb... Az akvárium két hetet állt, ennyi ido elég volt arra, hogy a baktérium-kultúra elkezdjen benne kialakulni. Elindultam hát elso halaimért, a Rája Díszhal üzletbe, ahol megvettem elso halaimat, 6 zebra dániót (Brachidanio Rerio). Hazaérve a szokásos eljárást követoen (fél óra homérséklet kiegyenlítés, aztán akváriumvíz a szállítózacskóba, majd egy ido után kihalászás...) máris izgatottan úszkáltak körbe-körbe az akváriumban. Elég hamar felfedezték minden zugát, bejárták a növényeket, és folyamatosan ennivalót kerestek az aljzaton - ami, mivel a zebra dániók nem fenéklakó halak, kicsit meglepo volt -, és folyamatosan csinálják azóta is. Másnapra megbeszéltem egy itteni fórumozóval, tommal, hogy kimegyek 10 db Red Cherry garnéláért az Árpád hídhoz. Ellátott jótanácsokkal, jól megnéztem a garnélás - anci nevelo kis akváriumát, és kihalászott vagy 20-at belolük, köztük 3 szép nagy nostényt és több hímet is. Hazaérve ismét szokásos eljárás után halászás - ami kicsit nehézkes volt, mivel a garnélák picik és gyorsak - és kíváncsian figyeltem a dániók reakcióját. Meglepo volt, mert másra számítottam. Annyi történt, hogy a halak kíváncsian megbökdösték oket, aztán arrébbmentek. A garnélák persze veszett menekülésbe kezdtek, akárhányszor egy hal megközelítette oket, aztán rájöttek, hogy jobb kialakítani egy napirendet - a nappal a halaké, az éjszaka a garnéláké. A gyökér alatt kialakítottam nekik egy második búvóhelyet, egy üreget is, mert a bújó egy kicsit kevés 20 db garnélának, így hát nappal az alatt vannak foleg, meg a szuro és a futo tetején pihennek, és szedik össze az algát meg mindenféle szennyezodést, éjszaka pedig az aljzatot és a növényeket tisztogatják. Itt tartok jelenleg. A halak és a garnélák békében elvannak, jövo héten megyek még néhány halért - valószínuleg egy kisebb csoport (6 db) ékfoltos razbóra (Trigonostigma Heteromorpha) lesz a szerencsés.

69. blogbejegyzés
Vízminőség fent tartása!

Tegnapi nappal lezárult a vizminőséggel kapcsolatos problémám.Végre valahára csodák csodájára beindult a biológiai szűrésem,több mint fél hónapja küzdöttem a zavaros,opálos víz ellen mindig hatástalanul,mignem a tegnap történt a csoda miszerint megtisztult az akim vize szinte kristálytisztára.Eddig folyamatosan azért küzdöttem hogy ilyen legyen a vizem, sorozatos vízcsere, szűrő korszerűsités,szűrőanyag csere stb..De valahogy ott volt az eszemben hogy amig be nem indul a baktériumok szaporodása be nem áll a szűrő addig ilyen leszz a víz.Csakhogy én ezt a folyamatot elöbbre vártam és ezért is volt ez a herce hurca, nemtartottam be néhány szabályt:(
Tanulság:jól mosd ki az aljzatot,feltöltés után azonnali szűrőbeüzemelés, mikor jó a víz akkor telepités ,és hetente vízcsere kb 30%,szűrőmédiumot csak az akvárium vizében kimosni szigoruan.keletkezett mulmot,halürüléket leszivni!
Hát én könnyelmü voltam és türelmetlen de a hibáimbol tanulva másképp látom ,csinálom az akvárium gondozást így láthatóan a halaim is jobban érzik magukat. (márványsügér az amazonasi terror)

70. blogbejegyzés
Kis gondolat a vízelőkészítőről

 
Nemrégen egy újabb  akváriumot állítottam össze,most egy kis 26 litereset.A megszokott módon hagytam 'üresen', azaz halak nélkül érlelődni, beállni,majd  tesztelésre betettem először 4 piros csigát és pár maláj tornyost.Órák múlva dermedten álltak, mintha éppen meg akarnának halni! Látszatra minden rendben volt pedig, kristálytiszta víz, szűrés,fűtés,fény, minden.Kivettem őket, tettem a vízbe Aquatant, majd vissza ugyanazokat a csigákat kb 4 óra múlva. És láss csodát! Ahogy a csigáktól megszoktuk, szinte le sem értek a talajra, már másznak, keresgélnek, virulnak. A halakat ezután 2 nappal tettem be az akváriumba, sőt azóta már a Pinokkió garnéláim is ott laknak, hibátlanul megy az aki és gyönyörű!
Nem mostanában kezdtem a halazást, és régen ezeknek a mindenféle vízkezelő szereknek hírét sem hallottuk, de természetesen az akváriumaink nélkülük is vígan működtek.
Amióta  viszont használom ezt a vízelőkészítőt, ez volt az első olyan alkalom, amikor világosan és egyértelműen látható volt a hatása!(Ez nem reklám ! :o) )
 
 

71. blogbejegyzés
Kezdet

Üdvözlök mindenkit!
 
Nos első lépés volt, hogy menyasszonyommal az esküvői ruhaintézések közepette betévedtünk a sokak által emlegetett nagy, városi-aquáriumba
Az élmény, és az érzések örvényként húztak minket magukkal, így mire 1 héttel az esküvő előtt kezünkbe kerültek a ruhák, döntöttünk: Aquáriumot szeretnénk... Mindenki akivel beszéltünk, mondta hogy eleve húzós egy ilyen projekt, nemhogy még esküvő előtt De mi döntöttünk.
Egy Juwel 180 lityisbe ruháztunk be. Aztán jött a feketeleves, az aljzat mosása, tisztogatása, szűrése, mindezt 3 nappal az esküvő előtt. De szó mi szó, a nagy napot megelőző este, már növényekkel együtt csodálhattuk a bútordarabot.
Azóta a nászút is megtörtént. S bár csigát nem terveztünk, azért örültünk hogy annyira nem volt durva a helyzet...
Szépen szakaszosan lesz betelepítve a közeg, de 4 házmester, 10 neon, 10 lazac, és még 8 egyed már lakja a vizet.
Kezdő vagyok, de eltökélt, és bízom benne hogy nem leszek akaratomon kívüli állatkínzó
Jelenleg egy házmester adta meg magát, okát sajnos nem tudom. Eccer csak lefordult az üvegről. Ahogy olvastam itt, én vártam ösztönösen, bízam a csodában, de nem történt semmi.
Most szombaton pedig hozzuk a következő "telepes" csomagot
 

72. blogbejegyzés
Kánikula

Sziasztok!

Jó rég írtam, de most mégis, itt az idő egy újabb probléma kapcsán felcsapnom a blogot és rittyenteni ide valamit.

Az utóbbi hónapokban elég sok dolog történt kicsiny 54 literes akváriumom háza táján - példának okáért beköltözött egy új Anci, aki gyönyörűen fejlődik, tényleg öröm nézni - valamint karácsony előtt egy nappal megérkezett egy kisebb csapatnyi guppi.
Így jelenleg az akváriumom a veterán rózsás díszmárnán túl büszkélkedhet egy szépen megtermett Ancival és vagy 7-8 guppival. A számmal azért vagyok bajban, mert az első gruppal érkezett nőstényeim egyike vagy két-háromszor is lebabázott, mielőtt elpusztult volna, így erre-arra úszkálhatnak még aprólékok.

A hónapok teltek, múltak, elszálltak, és itt a nyár. Hivatalosan is vége az OKJ-s képzésemnek, és bár egy szóbeli érettségi és egy szóbeli szakmai záróvizsga vár rám, a fővárosban már reszket az aszfalt fölött a tikkasztó hőség.
És itt érkeztünk el a problémához. Tetőtéri szobában lakom, az akváriumot is itt voltam kénytelen elhelyezni, mivel anyukám nem tűri meg a földszinten (ahol pedig nyáron is finom hűvös és árnyas a terep). És tombolnak a 30+ fokok idefent. Az akvárium vize a 30-32°C közt ingadozik és egyszerűen fogalmam sincs, mit tehetnék vele, hogyan hűthetném úgy, hogy ne kelljen napi több órát fordítani az apránkénti vízcserére, ami az első ötletem volt - fogalmam sincs, mennyire tennék jót vele a halaknak. Szegény guppik megállás nélkül pipálnak, és bár a márna és az Anci látványosan nem szenvednek, azért feltételezem, hogy ők sem élvezik ezt a fajta hőséget.

Szóval akinek bármi használható tanácsa van az akvárium vizének hűtésével kapcsolatban, kérem, ossza meg velem! Nem vagyok nagy ezermester, eddig még gyakorlatilag semmit nem kellett barkácsolnom akvarista témakörben SEM - meg máshogy sem -, így egyszerűen kivitelezhető megoldást szeretnék. -.-
 
Szerk. 2010. 06. 09.
A vizet behűtöttem, szerencsére épp találtam itthon egy megfelelő félliteres palackot, egyelőre még fagy. Meglátjuk, mi sül ki belőle.
* * *
Nem sokkal később kivettem a palackot a fagyasztóból és beraktam az akváriumba. Elég gyorsan elolvadt benne a jég, de a halak látszatra örültek neki. :) Körülúszkálták, játszottak a környékén, oda sereglettek, nem is féltek tőle, kíváncsian fogadták, a hőmérsékletet is lejjebb lehetett vinni így pár fokkal - ez már azon érződött, mikor beletartottam a kezem.
 
2010. 06. 10.
A mai nap a klímával játszottam, hogy minél közelebb legyen az akváriumhoz, hátha az általa fújt hideg levegő meghűti annyira a szoba azon sarkát, hogy 1-2 fokos hőmérséklet csökkenést eredményezzen. Hát ez nem működött, túl fülledt volt hozzá a levegő - ha sokat lehetett megérezni belőle, úgyhogy maradt átmenetileg a jeges palack.

Apukámnak mondtam ezt a ventillátoros megoldást, hogy venni kéne ilyeneket - ez azért volt szükséges, mert saját anyagi keretem nincs, mindenben szülőfüggő a dolog. Meglepetésemre vásárlás helyett inkább félrevonta anyut és megbeszélték, hogy mégis csak megszavazzák a halaknak a hálószobájuk komódját.
Délután tehát költöztetés volt, aminek eredményeképp a víz lement 27-28°C-ra.
Igaz, így a többi megoldást nem tudtam még kipróbálni, de hálás vagyok a segítségért. A behűtött palackot alkalmanként még belerakjuk, ha meleg van.
 
2010. 06. 11.
Minden rendben, a víz hőmérséklete egészen jó. ^^ A napokban igyekszem azért összehozni azt a hűtő berendezést is, de a vészhelyzet elmúlt.
 

73. blogbejegyzés
A kezdet

Sziasztok! Köszöntök minden kedves olvasót!
Az ötlet, hogy új akváriumot akarok kb. 2009. szeptember és október környékén jöhetett. Sokat nézelődtem az interneten, hol, mit mennyiért adnak. Végül rátaláltam egy jó helyre ahol jót, jópénzért adnak. Novemberben egy hideg őszi napon vágtam neki az útnak anyám társaságában.
Suliból nagy sietés haza, kocsiba be, irány Pest. Röpke másfél óra utazás után elértük a célunkat. Hosszas várakozás és nézelődés után megkaptuk amit akartunk (vagyis amit én akartam). Ha már Pesten voltunk, elugrottunk még pár helyre, aztán spuri haza. Miután hazaértünk első dolgom az volt, hogy kibontok mindent és a helyére teszem. Már az üres, csak a technikával felszerelt akvárium látványa is nagyon izgatott. Másnap már ki is takarítottam vizes ronggyal, nem bírtam megállni, hogy ne tegyek semmit az akváriummal.
Karácsony előtt pár nappal elkészült a komód amin az akvárium áll. A következő hétköznap már mentünk is a boltba megvenni az aljzatot, növényeket, vízelőkészítőket és ami még az induláshoz kell. Az aljzat mosása röpke 3 órát elvett az életemből, de megérte. Pár óra várakozás után mentek a növények az aksiba. A víz 3 napig átlátszatlan volt, de utána szépen letisztult. Másfél-két hét várakozás után kerültek át a jelenlegi halak és leengedtem a régi akit. Az első két hétben szépen elvoltak a halak, jöttek is új lakók, De!
Ezek után felütötte a fejét egy elég súlyos darakór, ami már vagy 10-15 életet követelt, és a vitorláson kijött az uszonyrothadás amibe szegénykém bele is pusztult. A betegségek semmire sem reagáltak se gyógyszerre, se fertőtlenítésre.
Na, de térjünk vissza az eredeti témához. Az indulás óta került az akváriumba vasfa, sok növény, rengeteg vegyszer a betegségek miatt (persze ez után volt vízcsere). Egyes növények szépen szaporodnak, mások rohadnak. Most próbálom kordában tartani a halakat, növényeket, egy ideig nem vásárolni. Remélem idővel minden rendeződik!
 
Üdv.: Peet
 
 

74. blogbejegyzés
Nemzetközi Betta splendens bajnokság, Pozsony, 2009 10. 03-04.

Idén is megrendezésre került Pozsonyban egy a Betta splendens tenyészformáknak rendezett nemzetközi bajnokság. Már tavaly is kilátogattam és egyáltalán nem okozott csalódást a felhozatal. Szlovákok tényleg magas színvonalon művelik a "házi Betták" tenyésztését és ezt büszkén ország-világ előtt be is mutatják.
 
A verseny szabályrendszere megfelelt a sztenderd cseh labyrinth halak egyesülete(CZECH LABYRINTFISH ASSOCIATION, http://bettas.wz.cz./Data/index_2.htm) által megfogalmazott szabályoknak.
Egy kollekció egy hím vagy egy nőstény Betta splendensből jön össze. Egy tenyésztő max. 3 kollekciót mutathat be egy osztályozási kategórián belül. A halakat 2 literes üveg akváriumokban helyezik el, aminél nappali fényű megvilágítás használatos. A versenyen van egy abszolut győztes, aki megkapja a "Best of Show" trófeáját, de minden osztályozási kategória győztes kap trófeát, valamint minden résztvevő oklevélben részesül. A Betták a verseny végén aukción vesznek részt a tenyésztő hozzájárulásával.
Lássuk az osztályozási kategóriákat:
 
Hímek:
Plakat (PK)
- PK1-A: Show Plakat, egyszínű
- PK1-B: Show Plakat, tarka
- PK2-A: szimetrikus Plakat, egyszínű
- PK2-B: szimmetrikus plakat, tarka
 
Halfmoon (HM)
- HM-A: Egyszínű
- HM-B: tarka
 
Crowntail (CT)
- CT-A: Egyszínű
- CT-B: tarka
 
Roundtail (RT)
- RT-A: Egyszínű
- RT-B: tarka
 
Veiltail (VT)
- VT-A: Egyszínű
- VT-B: tarka
 
Doubletail (DT)
- DT-A: Egyszínű
- DT-B: tarka
 
Kombinált fajták (CV)
- CV-A: Egyszínű
- CV-B: mtarka
 
Nőstények:
Singletail (SF)
- SF-A: Egyszínű
- SF-B: tarka
 
Doubletail (DF)
- DF-A: Egyszínű
- DF-B: tarka, (ide tartoznak még azon fajták is, amiket más osztályba nem tudunk besorolni)
 
 
DeT - Deltatail
eVT – Extended Veiltail
CTPK – Crowntail Poster
DTPK – Doubletail Poster
CTDT – Crowntail Doubletail
TT – Tripletail (három részre osztott farokúszó)
és már szélsőséges formák, mint pl. a Rosetail
 
Képeket itt lehet megnézni:
http://labyrinthparadise.blogspot.com/

75. blogbejegyzés
Lassan már 100-on pörög a gépezet

Üdvözlök minden kedves idetévedőt!
 
Először is, bocsánatotokat kérem a viszonylag nagy szünetért, volt is már ilyen, de még lesz is, de most újra van miről írnom!
 
2 Nappal ezelőtt, november 29-én, új és fontos elemmel gyarapodott a házi akvarista felszerelésem. A hírlapból szerzett hirdetés nyomán jutottam el egy leselejtezett akváriumokból áló állványhoz, egy családi ház hátsó kertjében.
Uramisten! Szakadt fel belőlem, és kísérőimből a sóhaj, pedig a késő délutáni sötéstségben alig látszott valami. Mégis, azt a látványt senkinek nem kívánom! Törött, koszos, vízköves, kezeletlen akváriumok álltak egy hasonló polcon.. Mind "eladósorban".
 
Na de nézzük a jobbik oldalát!
Kis keresgélés után ráakadtam egy elfogadható kinézetű akváriumra. Három oldalán gipsz háttér, aljában szennyes víz.. Hát, nem volt éppen bíztató a látvány, de végül ez, és az akvárium nem tökéletes volta segített az alkudozásban.
 
Egy szó mint száz, 4000 forintért, egy igen sok munkát igénylő kereken 100 literes akváriumhoz jutottam.
Mondanom sem kell, az otthoniak vegyes érzelmekkel fogadták a szerzeményt. Kedves nagymamám a gipszháttér láttán felkiáltott: "Jézusom mennyi vízkő!"
Hát, nem hibáztatom, meglepően hasonlított rá.
 
Végül felvirradt a másnap, én pedig kora reggel nekiestem a "vakolat" lebontásának. Folyt az izzadtság, a mosószer, a vízkőoldó, és végül rljutottam odáig, hogy tiszta vízzel öblíthettem a szerzeményt.
Ezek után már csak a szépítés következik. Fekete díszszegélyt kapott az új haloda, házi készítésű fénycsőtartó került a tetejére.
Amint ezeket a sorokat írom, még úszok a hungarocell golyócskákban: Nem régen fejeztem be a házi háttér készítésének első részét.
 
Ez hát eddig a történet. Egy jobb sorsra érdemes akvárium újjászületéséről. Képeket majd a vízzel együtt, aztán majd 2-3 hét műlva halakkal együtt töltök fel!
 

76. blogbejegyzés
pusztulás, féreg, parazita, betegség kezelése, végre mindenki egészséges!

Miközben kipakoltam az akváriumot, hogy mindent nagyon tisztán tudjak visszatenni, észrevettem, hogy nem 2, hanem 22 kis garnélám van. ha tudtam volna, nem biztos, hogy elkezdtem volna az egészet, mert 2 órámba tellt, mire mindenkit megmentettem egy levegőcső segítségével szívtam ki az utolsókat.
 
A betegség viszont jelentkezett az új akváriumban is. Pár nappal a telepítés után ismét beteg lett az egyik hal és a többi is nagyon furcsán nézett ki még mindig, nem használt a baktopuros kezelés. Pedig azt hittem, hogy azzal, hogy újratelepítem az akváriumot, kiöblítem a talajt, a növényeket lemosom, a halakat pár napra gyógyszeres vízbe teszem, az összes gondom megszűnik, de nem. Teljesen kész voltam. Szegény halak az akvárium esőztetője alatt gyülekeztek, pár kifejlett garnéla ismét elpusztult, közöttük a kicsik "mamája" is, nagyon sajnáltam szegényt!
 
A pár nappal korábban (a biztonság kedvéért) beszerzett Costapurral elkezdtem gyógyszerezni az egész akváriumot. 2 látható élősködőm volt (remélem, hogy csak volt!). Az egyik egy fehér féreg, nem tudom, hogy mi, a másik valami fehér, kis, szabadszemmel is látható élősködő.
A Costapuron kívül 2 dolgot használtam. Az egyik a só, amit mostantól minden vízcserénél pótolni fogok, a másik a neptun gyorsfürdője. Beletettem a gyorsfürdőbe a halakat és kiderült, hogy azért tompább, erősebb a színük, mert van egy hártya rajtuk. Ez az akváriumban nem látszott. Olvastam, hogy lehet rajtuk hártya és az milyen betegségek jele lehet, de az akváriumban nem látszott rajtuk semmi. A gyorsfürdő után már jobb volt a színük!
Minden másnap tettem a vízbe Costapurt 7 napon keresztül, a víz hőmérsékletét felemeltem 28 fokra. A 8. nap után már nem láttam sok fehét lényt, kiszedtem a bokros növényeket, lefertőtlenítettem őket (nem mellesleg az egyik "csokor" HM gyökere belerohadt a talajba), így azt is kivettem. Lefertőtlenítettem és 30% vízcserét csináltam. Egy nap pihi, utána még egy adag Costapurt tettem bele, hátha maradt pár élősködő, amit nem látok. A férgek eltűntek szerencsére! A fégreg egyébként főleg reggel látszódtak, amikor felkapcsoltam a világítást.
 
A halak jól vannak, a törpe razbóra és a főnix razbóra jól megférnek egymás mellett. Pár napig nem adtam nekik fagyasztott halkaját, hogy ne szennyezze a vizet, csak jóminőségű (aquatic nature) granulátumot és szárított tubit kaptak, de nem volt olyan szép a színük, mint a fagyasztott kajától. Úgyhogy most az Aquatic Nature grnulátumon kívül csak fagyasztottat kapnak. Egy fecskendőből adagolom nekik, így nem szennyezi annyira a vizet, mert tudom, hogy mikor elég.
 
A garnélák is jól vannak, már szép piros az összes kicsi. Az Aquatic Nature garnéla kaját nem eszik. Kaptam az egyik akvaristától pár szem garnéla tápot, azok közül is csak az olcsót eszik, a Shirakura Ebi Damat nem.
 
Összesen 16 halat vettem, sajnos 4 elpusztult. Garnélából volt 12 felnőtt, kb. a fele pusztult el, de van egy csomó növendék. Amikor elkezdtem, nem gondoltam, hogy lesz egy élőlény is, aki elpusztul, azt hittem, hogy nagyon felkészültem. Viszont volt olyan időszak is, amikor azt hittem, hogy sorra elpusztul mindegyik, mert nem tudtam, hogy mi a bajuk.

77. blogbejegyzés
2009.05.19.

Elmúltam harminc (2 nappal), itt az ideje, hogy Halakat hozzaak a házhoz ismét, 16 év kihagyással...

78. blogbejegyzés
A kezdetek

 
 Helló! Elöször is bemutatkoznék: 14 éves fiú vagyok és a tanulmányi eredményeim eddig egész jók voltak, így megbeszéltem apámmal hogy mivel év közben ilyen kitartóan dolgoztam, kapok valamit. Elõször kaméleont akartam de az nagyon drága is volt, meg apu azt mondta akor nem jön töbet haza, mert nem szereti a hüllõket
 
Igy hát eszembe jutott az akvárium, apu ebbe beleegyezett, így a nyári szünet kikapta után 1-2 hónappal kaptam egy 112 l-es aksit fûtõvel szûrõvel stb. Beüzemeltem és rá 1 hétre ezen a napon, 2009.8.17-én kaptam 4 guppit: 3 nõstényt, egy himet és 6 neonhalat, meg kaját nekik. Így megkezdõdött a pályafutásom
Majd még irok ha lesz valami, mindent jelentek.
 

79. blogbejegyzés
Eljött a nagy nap !

Az akvárium növényekkel már egy hete működik. A szűrőt bal oldalra a háttér tövébe tapasztottam fel az akvárium oldalára. Tehát a szívó része követlenül a sarokba került. Mivel a háttér mellett van egy kb 1cm-es rés amit a visszahajtott háló takar, innét is tud vízet szívni. A háttér teteje kb 0,5cm-re emelkedik ki a vízszint fölé (ezért is kellett magasítóra tenni a hátteret, hogy ne csapjon át felette a víz), a balról jobbra megmozgatott víz a jobb oldali résen részben vissza tud folyni, így nem alakulhat ki pangó víz a 3D háttér mögött. Az akváriumfűtőt a szűrő mellé állítottam. Így a felmelegített vízet rögtön beszívja a szűrő és elkeveri. Közben bekerültek a kiáztatott vasfa gyökerek is. Egy laposabb középre (részben a hínárt horgonyozza le) Egy másik hosszúkás alakút beállítottam a a szűrő-fűtő páros elé. Ezzel sikerült szinte teljesen eltakarnom a technikát szemből nézve  ! Lásd a képet, csak a szűrő fekete kifolyó csöve lóg ki a gyökér mögül.
 
Tehát megy az aksi egy hete probléma nélkül. A víz tiszta maradt csak a növények levelei kezdtek, hogy is mondjam: "üvegesedni". Vagyis a levél váza megmaradt csak a beltartalma, a zöld rész kezd eltünni belőle. Fény, tápanyag, CO2 hiány lehet ? Minnél előbb hal kell, mert a rendszer így nem teljes ! A halak pótolják a vízbe a CO2-t, a tápanyagot (ürülék, ételmaradék). Itt hívom fel a figyelmet, hogy a neonhalak a nevükkel ellentétben nem bocsátanak ki neonfényt, ami a növények fényigényét kielégítené ! A fénycső meg adott, bár ha romlik a helyzet és más nem használ "növényesre" még ki lehet cserélni.
 
Irány a halas (de nem a hentes-halas) ! Vettem kezdetnek 5 db neonhalat, ennivalót nekik (apró granulátumosat) és folyékony növénytápot. Otthon a szokásos telepítési procedúra (hő kiegyenlítés, víz hozzáadás, áthalászás). Néhány órát ültek még a sötétben kikapcsolt szűrővel, hogy megnyugodjanak, mert "mozgalmas" városnézésben volt hazáig részük. Jobb híjján a zacskót kézben vittem hazáig villamossal-busszal egy órán át. Aznap még nem kaptak enni. Később bekapcsoltam a technikát. Nagyon jól néznek ki a kék-piros-szürke színű halacskák a zöld növények és barna aljzat elött  !
 
Másnap megpróbáltam megetetni őket. Megpróbáltam kitalálni hogy mennyit is ehetnek. Kikapcsoltam a szűrőt, hogy a kaját ne kavarja mindjárt szét. Egy pillepalackos kupakba öntöttem a granulátumból az alsó peremig (kb akkora kupac mint két egymásra rakott 2Ft-os). Beöntöttem. Jó sok lett ! Elöször is a halak nem vették észre az eseményt. A pici darabkák kezdtek megdagadni és lesüllyedni a fenékre. A nagy része elsüllyedt mire észrevették a halak, hogy enni kaptak. A lebegő részecskéket megpróbálták bekapkodni, de mindet visszaköpködték vagy be se fért a szájukba, vagy nem ízlett nekik. Pedig direkt baby-kis szájú halaknak való granulátumot vettem. Egy negyed óra múlva visszakapcsoltam a szűrőt. 2.-3.-4.... nap hasonló a történet csak kevesebb a mennyiség. De már kezd kialakulni a rendszer: Tényleg csak egy csipetnyit kell adni nekik ! Azt is úgy, hogy a granulátumot két papírlap között egy kanállal kicsit még jobban összetöröm (míg nagyobbak nem lesznek). Akkor kell beönteni, amikor éppen arra úsznak és a látóterükben van. Hogy ne ússzon szét a takarmány a felszínen, bedobtam egy fa függönykarikát (ez úszik a vízen, belső átmérője kb 3cm) és ebbe szórtam. Ami lesüllyed később azt is megtalálják. Etetés után legalább egy órán át kikapcsolva tartom a szűrőt. Mert azt vettem észre, hogyha megy, akkor a neonhalak nagyjából egy csapatban úsznak a vízáramban a medence középső részén. Ha meg ki van kapcsolva, akkor többször szélednek szét és a fenékről is felcsipegetik amit találnak. Ha tényleg ilyen keveset esznek, akkor még a végén rám romlik a kajájuk, mert egy 48g-os (100ml) dobozzal vettem, ami 2011/03-ig jó.
 
Kb hat nap múlva megejtettem az első vízcserét, mert már elég sok kaja maradék gyűlt fel a fenéken. A növények is kezdtek fonnyadni és a növénytörmelék is gyarapodott. Leginkább a tócsagaz és a vízipáfrány a megviselt. Valószínű, hogy a fény kevés, mert a tócsagaznak sok kell. A vízipáfrány pedig azért nem kap eleget, mert a tócsagaz fölé úszik. Egy gumicsővel felszippantottam a szemetet a fenékről, mire kész lettem lement 10L. A csere előtt már két nappal a korábban használt öt literes lombikokba kikészítettem az új vízet szellőzni és melegedni. A betöltést szintén a gumicsővel végeztem. Az aksi tetejére keresztbe tettem egy deszka darabot, ráállítottam a lombikot és egy vékony csővel átszívtam az új vízet. Így lassan elegyedik az akváriummal és nem kever fel semmit.
 
A hal-rendszer szemmel láthatólag működik. Biztos találnak maguknak a halak enni valamit, mert egy hét után már biztosan látszana rajtuk az éhenhalás tünetei. De a növény-rendszer hagy némi kívánni valót maga után. Ismét elmentem a halboltba. Vettem még 3 neonhalat és 4 törpe szívóharcsát takarítónak. Ancit nem akartam, mert a neonhalakhoz képest túl nagyra nőnek. A szívóharcsák méretre is hasonlóak a neonhalakhoz és egy tájról is valók. Vettem nekik zöld fagyasztott eleséget is, mert még elég új és algamentes az aksim. A neonoknak meg cyclopsot, hátha azt jobban szeretik. Vettem a fénycső fölé egy fényterelő reflektort, mert így kicsit több fény kerül a növényekre. Valamint egy új csokor tócsagazt és vízipáfrányt is szereztem.
 
A telepítési mizéria után látom, hogy az egyik neonnak hiányzik a szeme ! De nem kicsit, hanem egy jó nagy lyuk van a helyén ! Ennek ellenére szépen úszkált csak egy kicsit az épp oldala felé dőlt, mivel nem volt kiegyensúlyozva. Sajnos meg kellett válnom tőle, mert nem akartam megkockáztatni, hogy a seb elfertőződjön és megfertőzze a többit .
 
A kis harcsákról azt hittem, hogy a fenéken is fognak tevékenykedni. De nem ! Az üvegre tapadva csuszkálnak fel-le, vagy közvetlenül a frontüveg előtt őrölt sebességgel úszkálnak ide-oda ! Hiába dobok be nekik a fagyasztott zöldségből észre se veszik, de a neonok azért ebből is csipegetnek ! Nem tudom mi lesz velük, mert az akvárium fala már lassan átlyukad a nyalogatásuktól !
Most itt tartok.
 

80. blogbejegyzés
Kezdetektől az összeomlásig

Írásomat főleg azoknak ajánlom,akik tartottak,tartanak vagy tartani szeretnének nagytestű sügéreket.
A történetem "akvarizálásom"három szakaszából a másodikat dolgozza fel.Az elsőről dióhélyban írnék csak.
Nálam is már gyerek koromban kezdődött Édesapám egy egész szobát rendezett be halaknak.Itt nagyjából megtalálható volt az akkor kapható összes hal.Ő is az akvarisztika szerelmese volt.Én akkor még csak külső szemlélőként vettem részt ebben a csodálatos dologban.De már akkor ki alakult valami köztem és a halak között egy életre.
Saját akváriumom ennek ellenére sokkal később lett,évekkel később 22 éves koromban hangzott el páromtól a végzetes mondat akkori egy szobás lakásunkban:Jól nézne ki itt egy akvárium!Ez 12 éve történt.Én már másnap csináltattam egy 70 literes medencét s mivel gyerek korom óta sok minden meg változott már akkorra is az akvarisztikában(napjainkról már nem is beszélve)én a helyi díszhal kereskedőre bíztam a gépészetet.Természetesen így sikerült a legdrágább felszerelésre szert tenni,amit mai tudásommal a töredékéből is meg úsztam volna.Mivel annyi rálátásom volt a témára,hogy a kapdosás nem vezet eredményre így először üresen kezdtem el üzemeltetni az akváriumot(víz azért volt benne) és apránként,módszeresen kezdtem el telepíteni bele a drágábbnál-drágább növényeket,köveket jártam gyűjteni és sokszor naponta átpakoltam,igazgattam míg kialakult a számomra tökéletes forma.Már hetek teltek el, de a haltelepítést nem akartam elkapkodni.A párommal csak odáig jutottunk,hogy ne vásároljunk bele mindent össze ami megtetszik,válasszunk egy fajtát vagy egy élőhelyhez tartozó halakat.Végül is a sügéreknél maradtunk és sajnos erről bővebben,többet nem beszélgettünk.Már egy hónap is eltelt, az akvárium még mindig ott állt berendezve,de halak nélkül.Ezt a párom már nagyon unta és eljött a végzetes Karácsony.Eddigi életem legnagyobb karácsonyi meglepetésével egy 40literes kukazsák benne párom által beszerzett két Márványsügér,de nem az a Márványsügér,amit a kedves eladó úgy ad el a jóhiszemű naív vevőnek,hogy ez már nem nő nagyobbra ilyen, marad.Nem!Ezek már valóban nem nőttek nagyobbra 25cm-ükkel kifejlett példányok voltak.A 25 cm széles akváriumba pont passzoltak,mintha rájuk szabták volna.Később sokszor vissza gondoltam,hogy ott,akkor csak vissza kellett volna vinnünk,de nem tettük,Karácsony volt.Az első éjszaka mélyreható precízséggel el kezdték személyre szabni az akváriumot.Akinek volt már vagy van nagytestű sügere,az tujda mire képes két kifejlett klausztrophobiás Oszkár.Az hagyján,hogy a növényekből nem maradt semmi de a köveket sőt a szűrőt sem kímélték.Sikeresen leszerelték az összes  berendezést és gépészetet.Ekkor már meg fogalmazódott bennem a gondolat:Ideje lecserélni az akváriumot.Így jött előbb egy 150literes majd mivel ez is kicsinek bizonyult egy 250literes akvárium.Ami a maga szerény de annál atom biztosabb berendezésével már elégségesnek tünt.A halak végre kezdék jól érezni magukat és mi is egy kicsit fellélegezve azon tünődtünk, jó lenne egy kicsit gazdagabb halfauna,a halak is biztos örülnének egy kis társaságnak.De az Oszkárok mellé nem volt könnyű választani csak kifejlett nagy testű példányok jöhettek volna szóba,de azokat ritkán és igen drágán lehet kapni.Mivel anyagi forrásaink nagy részét már felemésztette a nagy akvárium,növendék halakat kezdtünk vásárolni,azokat pedig a már kinőtt akváriumokban nevelgettük.Így került hozzánk egy Jaguár sügér pár,egy Citrom sügér pár,4db Kétfogú paku,egy Pleco,egy Gibiceps és még több kis Márvány sügér.Amikor ezek valamelyest felcseperedtek a "nagy" akváriumot egy üveg lappal el választottam úgy kerültek be előszőr az új halak és hetek múlva amikor a két öreg már nem rontott étkezési szándékkal az üveglapnak,akkor került ki az elválasztó.Kezdett kialakulni egy jó csapat jól érezték magukat.De a gondok csak mosd kezdődtek.Mi lehet gond egy nagytestű halakkal túltelepített akváriummal?!A szűrés hónapok szerencsétlen,izzasztó és pénztárcát nem kímélő próbálkozásai után végül is két át alakított nagy teljesítményű belső szűrő és heti 70% vízcsere megoldotta ezt is.Igaz már a munkahelyemről is majdnem ki rúgtak a sok vízcsere(szabadnap)végett. Akkor történt,hogy a Jaguár sügér párom ívni kezdett. Kitettem külön akváriumba őket a hím még aznap éjszaka kikergette a hanyagul letakart akváriumból a nőstényt.Másnap kiszáradva találtuk meg.Közben valami oknál fogva a Citrom sügér hím is el pusztult.A két özvegy ezek után kezdett agresszívan viselkedni,mire én elkülönítettem a két bajkeverőt.Valami számomra mai napig rejtélyes módon egy hónapra rá kis halakkal örvendeztettek meg minket a Jaguár-Citrom sügér pár.A kicsik sem a Jaguár papára sem a Citrom mamára nem hasonlítottak,kékek voltak és csíkosak,valami ősi sügér fajra üthettek,gondoltam.De a szülők sügérekhez méltón gondozták érdekes utódaikat,amik sokkal agresszívebbek voltak szüleiknél.Így kb 30db-ot tudtam 10-12cm-s korukig nevelni,majd hiába az akkorra már beszerzett nagy nevelő medencének,a tesók ki szelektálták egymást.A végére egy gyönyörű és rettenthetetlen hím maradt,amit nem mertem be tenni a már meg lévő közösségbe,így magányában elpusztult.Ekkor már bennem is meghalt valami. Egyszobás lakásunk addigra hatalmas akváriumokkal volt tele. A halakat az akváriumok egy részével eggyütt eladtam.A többi akváriumot az évek során el ajándékoztam.Egyett hagytam meg a legelsőt a 70literest "hátha"gondoltam.Aztán tavaly ilyenkor a garázsban a nagy pakolásban az is eltört. Közben azért persze sok minden történt.Vidékre költöztünk egy nagy családi házba,hat év felújíás után tavaly decemberben végre amikor leültünk a kész nappaliba a párom megszólalt:Jól nézne ki itt egy akvárium! De ez már egy másik történet.     Folyt.köv.Hidi

81. blogbejegyzés
Csak erős idegzetűeknek

Na folytatom ahol múltkor abbahagytam.Egyszóval nulla költségből adott volt 16 vitorlás egy vizinövény egy 50l-es akvárium egy vasfa darab és két korall.Én már az elején soknak tartottam a 16 halat főleg miután azért megnéztem hogy egy pár vitorlásnak kell minimum 100l.
Mondtam is asszonynak hogy majd be kell cserélni a halakat mert így sok lesz és elég nekünk csak kettő vitorlás meg majd két másik amire becseréljük őket.Végül abban maradtunk hogy 4-et tartunk meg.
Elmentem aztán hogy szűrőt hálót meg kaját beszerezzek és elsefteljem a fölös 12 vitorlást.A boltban bele is ment az eladó lány hogy beveszi a 12 halat és cserébe kaptunk két kék gurámit(ezt ajánlották a vitorlás mellé) és két almacsigát meg egy adag tubifexet.Aztán vettem még vörös szúnyoglárvát meg szárított bolhát meg egy Aquael mini fan 260l/h szivacsos belső szűrőt.Annyit mondtak hozzá hogy hetente-két hetente mossam ki a szivacsot.
Ja a tubifexről azt mondták hogy hűtőben tartsam és ha naponta-két naponta cserélem rajta a vizet akkor sokáig eláll.Én még elsőre tudtam a 16 halnak enni adni belőle aztán két nap múlva megdöglött az összes tubi pedig cseréletm naponta rajtuk a vizet.
De eljött az ideje a halak kiköltöztetésének.Így kiszedtünk 12 vitorlást egy jó nagy befőttes üvegbe amit jól körbebugyuloláltam törülközővel és a kabátom latt rejtegetve a márciusi fagyok elől elvittem őket az állatkereskedésbe.Na ott utána vitorlások lead gurámik és csigák felnyalábol majd haza.
 
Bajok
 
Ezután teltek múltak a napok.A gurámik nem civakodtak a négy vitorlással senkinek semmi baja nem volt a szűrő is jól működött és hetente pucoltam a szivacsot és a teljes szűrőt is langyos csapvízzel(már tudom ezt nem szabad de akkor még tudatlan voltam).A részleges vízcseréről nem is hallottam.Aztán egyik nap barátném takarított és szépen egész nap nyitva volt az ablak és jól kihűlt a szoba.Persze ekkor még nem volt semmilyen fűtés az akváriumban meg hőmérő sem mert piszok meleg volt a szobában meg nem is tudtam mennyire kényesek a halacskák.Erre kb egy hétre döglött meg a négy vitorlásból az egyik majd pár napra rá a másik végül egy hétre rá a harmadik is megadta magát.Valószínűleg túl hideg volt nekik a víz vagy kevés.Igazából nem tudjuk máig sem mi bajuk lett.Amúgy ez várható volt mert szerintem túl sokan voltak.Én már időközben vártam mikor döglik meg a többi is mert hátha valami fertőzés volt.De csodák csodájára a többi három(1vitorlás 2 gurámi) azóta is megvan és élnek aktívak és virulnak a mostoha körülmények között.
 
Költözés után
 
Na de ne szaldok ennyire előre.Május első felében költöztün kegy új helyre és a halak is jöttek velünk.A következőképp történt.Kifogtuk őket a nagy befőttes üvegbe a vizet az akváriumból leereszt majd mindent át telepít a másik lakásba ott gyorsan a kavisc beleszór növény meg a dekoráció beletesz majd csapról vödörben vízzel feltölt és a halak csigák zutty bele.Semmi előkészítő folyadék meg víz szellőztetés meg bejáratás.Csak úgy egyszerűen.Arra azért figyeltünk hogy ne hideg vizet kapjanka hanem langyosabbat.Illetve hogy az akváriumot az alágk meg a huzat miatt ne az ablak alá tegyük de ne is a legsötétebb zugba.Ekkor amúgy még külön világítás nem volt mert a kolesz szoba elég napos volt és elég sok fényt kapott az akvárium.A lakás is elég napos nyáron és mivel nyár elején költöztünk.Egész nyáron lényegében nem is volt gond semmivel a halak meg voltak elég jól bírták azt hogy havonta egyszer befőttes üveg ők ki majd teljes víz lecserél és ők vissza.Aztán valamikor augusztus elején lett a vasfa kivéve a vízből(gipsz vagy műgyanta fa utánzatra cserélve) mert mindig megsárgította a vizet és utánna úgy nézett ki elég a másfél-két havi teljes vízcsere.Na de lényeg a lényeg hogy igazából jelen napig egyik halnak sem volt semmi baja(legalábbis észrevehető) nem is algásodott a víz egyszóval minden rendben ment.Szept első felében vettem fűtőt is a vízbe mert akkor már kezdett hideg lenn ia lakásban és nem akartam hogy kifagyjanak a halak illetev ugyanakkor vetem hirtelen felindulásból egy adag sera aquatan vízelőkészítő és klór megkötőt hátha így nem olyan durva a vízcsere.illetve ugyanekkor vettünk egy másik növényt is az akváriumba hogy ne legyen túl kopár az akvárium hozzá még 2kg kavicsot hogy legyne mibe beleágyazni és növény talajba dugható tápot.
Majd egy mivel egyre rövidebbek lettek a nappalok és az új növény kedzet barnulni felszereletem a falra egy kis olvasó lámpát egy 9 vagy 11 (?) w-os izzóval illetve egy időzítővel hogy reggel 8tól este 6ig fényben legyenek.A lámpa és a táptalaj megtette a hátását és a növények teljesen megtáltosodtak.A halak meg élvezték a növényeket mert csak enni jöttek elő közülük:)!
 
Na lényegében most valahol itt tartok az akváriummal és innetől az itt olvasottak alapján próbálom majd fejleszgetni és egyre szebbé és jobbá tenni.
 
Első lépésként tegnap vettem sera féle(hogy mi a pontos neve azt nem tudom) lemezes négyféle vitaminos tápot.
Illetve tegnap cseréltem most már csak részlegesen vizet kb 30% és előtte a csere vizet egy nípig hagytam állni és tettem bele vízelőkészítőt is.Viszont a furcsa az hogy így meg úgyanúgy tea sárga maradt a víz.Ezért tartottam én jobb ötletnek a teljes scerét mert utánna egy ideig legalább tiszta volt a víz.Innetől amúgy úgy terveztem hogy a heti 30-40%-ra állok majd rá.
Kérdések törölve majd a fórumon.
 

82. blogbejegyzés
Egy új világ születik…

 Az ősz során úgy döntöttem, hogy a nyár óta üresen álló 100 literes akváriumomat nem fogom kerülgetni a szobában, üresen látványa fájdalommal töltött el. Kis koromban rokonok és édesapám kezdeményezésére kisebb akváriumokkal útnak indítottak. Panellakás révén kutya szóba sem jöhet, és maradt ez az alternatíva. De miért is beszélek új világról? Mert eddig nagyon kezdőnek éreztem magam, ráadásul technikai és anyagi feltételek miatt nehéz volt működtetni az aksit, több kudarccal is. Persze voltak örömteli pillanatok is, elven-szülések és apró ancik megjelenése. De ez már egy másik történet lenne.

Elsőként egy megfelelő bútorról kellet gondoskodnom, mivel a régi már nyúzott és elég alacsony is volt. Találtam egy nagyon jó asztalost, szépen, gyorsan és olcsón dolgozik. Az bútor elkészült, az akvárium tető és a szegélyek az aksi sarkaihoz még készülőben vannak, de ez által már hozzá lehetett kezdeni a beindításnak. A bútor és az akvárium közé polifoam-ot tettem. 

Nélkülözhetetlen volt az új technika beszerzése, hiszen a régiek sorra romlottak el, és nem elégítették ki az igényeket. Egy teljesen új dolog, egy külső szűrő beszerzésén is erőteljesen elgondolkodtam. Az árak egy kicsit megbotránkoztattak, de tudtam, ha jót akarok magamnak és a halaknak, be kell ruházzak rá. Az ATMAN AT-3336 típusjelzésűre esett a választás. Ár/érték arányban kiemelkedő, az olvasott vélemények alapján az egyik legjobb vétel. PROF töltettel kértem, ez tartalmazza az alábbi szűrőanyagokat:
  • 1. tálca: perlonvatta, Bakto-Max
  • 2. tálca: Lávakő
  • 3. tálca: szivacs, HOBBY Absorbex
Beüzemelése előtt a tartályt, tálcákat, szivacsokat átmostam. A lávakövet többször is, mert az a szállítások során sokat morzsolódhatott és a port ki kellett mossam, mégsem mehet tele a víz ezzel a dzsuvával már az elején. A 3. tácába szórtam JBL FilterBoost 25 ml-t, remélhetőleg jó kis bacik fognak képződni a szűrőben általa. A beüzemelése során nem ütköztem nehézségbe, ment minden magától.

Kellett még egy automata ki/bekapcsolós vízmelegítő is, itt az Ehiem Jäger 75W-ra adtam le a voksom.

Belső szűrő is fog még kerülni bele. A világítás kérdése érdekesnek bizonyult. Találtam egy 2 csöves T8-as 18W-os armatúrát. Fénycsőt külön szereztem be hozzá (Sera Plant color + Daylight brilliant), mondanom sem kell akvarisztikai üzletből. Elég drágának bizonyultak, de elköteleztem magam, így hát az is meglett. Most láttam, hogy olcsóbban is lehet beszerezni, majd legközelebb kipróbáljuk azt is.

Egy kis bújtatott reklám :) => Elég sok mindent az aquvaDePo-tól szereztem be neten keresztül, minden rendben ment.

Aljzatnak a JBL Manado-t használtam, de előtte még JBL Aquabasis akvárium táptalajt is tettem az aksiba. Takarékosság lévén abból csak oda terítettem, ahová növényt kívántam ültetni. Meg kell jegyeznem, hogy a Manado aljzat többszöri átmosása szükségesnek bizonyult, összesen körülbelül 8-9 liternél ez nagyon fárasztó és időigényes volt.

Már beszereztem néhány növényt és kezdődhetett az ültetés, tereprendezés, feltöltés. Most még keveslem az elültetett növények számosságát, de legalább 2 hétig halak nélkül fog futni, hogy tápozhassam a növényeket, de még vagy 2-3 tőt beszerzek.

Próbálom minél természetesebbre kialakítani a környezetet, így egy szavannafát is tettem bele. A behelyezés előtt pár nappal jól megmostam és áztattam 2-3 napot, naponta cseréltem a vizet, mert elszínezte. Tudom, hogy továbbra is fogja színezni, de kifőzésbe nem akartam kezdeni, az a kis sárgás-barnás szín nem fogja bántani a szememet. Kerültek még bele kövek, és egy darab kisebb kerámiabujkáló is, de ezt növénnyel szeretném befuttatni.

A feltöltést lassan, óvatosan végeztem, de így is elkerülhetetlen volt, hogy felkavarodjon az apró szemű aljzat és néhány szál gyengébben elültetett növény is a vízfelszínre bukjon. Végül beizzítottam, kipróbáltam a technikát.

Másnap 20 liter vizet lecseréltem, jóval kevésbé zavaros már a víz. Ma már tápanyagoldatot is adagoltam a vízhez, vagy 20 ml Sera florena-t. Az elkövetkezendő hetek még a növények beszerzéséről, tápozásról és a víz kezeléséről fog szólni. De karácsonyra, már halak is kerülnek bele. Még nem döntöttem el pontosan, hogy milyen fajtákat tegyek bele, kívánságaim vannak, meglátjuk mit sikerül majd összehozni…
 
 

83. blogbejegyzés
Veszteségek

Sok-sok türelemre volt szükség ahhoz, hogy idáig eljussak. De nem szabadott volna egyszerre ennyi halat hozni...
De gondoltam legalább egy helyről vannak, nem kell karanténozni. (Mert hát egyelőre örülök, hogy 1 akváriumom van, nemhogy karantén medence!)
Ugyan attól is óvott a "net" hogy túl sok féle halam legyen, de úgy gondoltam, hogy ez csak esztétikai kérdés és egyéni izlés dolga, ha betartom a halak együttélés szabályait valamint elkerülöm a túlzsúfoltságot. Ebben még jelenleg is bizonytalan vagyok.
A betelepítés után 2 nappal a legkisebb ancika, (amelyik beszorult a zacsi sarkába) elpusztult. Holtában is úgy kellett lecuppantani az üvegről. Aztán elkezdett látszani az egyik holdfénygurámin, hogy olyan ácsorgós. 2 nap és odalett ő is. 
Komoly vizsgálatot tartottam rajtuk, hogy mi lehet a baj. Végig tanultam a következő e-bookot: "Miért pusztulnak a halaid?"-ot. De nem volt a világon semmi külsérelmi nyom. A víz tiszta, az élő halak vidáman úszkálnak, és mégis 2-3 naponta reggelre az egyik feldobja a nemlétező talpacskáit. Elment az összesen 5 gurámiból 4. Már csak 1 árválkodott. 
De kezdtem megvilágosodni. Komoly nyomra bukkantam. Az egyik cory feljött a víz szinére levegőért! AHA !!! Elrohantam buborékolóért. Már szinte átéreztem a vízben fuldokló halacskáim levegő utáni kapkodását ahogy beszereltem a légpumpát. És éreztem a megkönnyebbülést velük együtt, amikor végre levegőhöz jutottak! Csak azt nem értettem, hogy miért állították, hogy a belső szürővel együttjáró buborékolás elég lesz. 
És valóban! Ezen a problémán sikerült túljutnom. 

84. blogbejegyzés
A tanító akvárium

  A mai nap érdekesen alakult. Hétfői nap... már a neve is hátborzongatóan hangzik. Reggel felkelés után vetettem egy pár perces pillantást az akváriumomra, nem tapasztaltam változást. Suli után betértem  a helyi kereskeskedésbe, hogy beszerezzem ami tervben volt és amit ígértek (egy harcsa, rák és két alma csiga). Csak harcsa volt. Bár szegények nem voltak bíztatóak, ezért úgy döntöttem, inkább várok a beszerzéssel. Ígértek rákot és csigát a két ünnep között, de azóta sem jött. Csalódottan jöttem haza...nyavajás hétő...
  Este szokás szerint 6 óra tájban etettem a halakat és azonnal feltűnt, hogy az a homályosodás megszűnt (előző nap, ahogy tanácsolták, kivettem  a kagylókat). Közel fél óra etetés után magára hagytam az akváriumot.
  22 óra körül eljött a lámpaoltás ideje számukra, de előtte rövid pillantás még egyszer a mai nap folyamán utoljára...és feltűnt a nevelőben egy apróság. 3 mozgó valami. 3?? Kérdeztem magamban, mert eddig kettőről volt szó. Rohanás le apuhoz és rövid konzultáció után mondta, megellet a guppi valamikor kora délután .Nah rohanás vissza. Mivel még kicsi az újdonsült anya ezért 5-6 kicsi születhetett, de csak ő élte túl. Elbújt...
  És rájöttem, tanít az akvárium...nem véletlenül maradt életben a két molly néhány nappal ezelőtt! Figyelem felkeltés, amit akkor a szerencse számlájára írtam. De az, hogy 1 kisguppi elrejtőzött és túlélt 2-3 órát szinte hihetetlen, ez nem lehet véletlen. Mai nap is megtanultam, nem elég a gondoskodás és a figyelem. Együtt kell élni az akváriummal, tudni kell minden a benne élő halakról...és nem átlagosan, hanem konkrétan róluk! Apu valószínű tudta, hogy elleni fog, de nem szólt. Magától és saját kárán tanul az ember. És úgyérzem, ez megint közelebb hozott az akváriumomhoz. Büszkeséggel tőlt el az, hogy nem az akvárium lett az életem része, hanem lassan én leszek az akváriumé. Lehet megint, érdekesen néznek ezen írás olvasása után. Én így állok hozzá, és így fogom fel ezt a hobbit. 

85. blogbejegyzés
Az akvarisztika- sztorik, tapasztalatok, tudomány

"A blogot reményeim szerint folyamatosan fogom írni, az első bevezető részek után rátérek arra, ami valójában mindenkit érdekel- hogy kezdtem, milyen bakikat követtem el, megpróbálom minnél érthetőbben egy kis tudományt is belecsempészni írásaimba. Köszönöm Neked, ha úgy döntesz olvasod írásaimat."
 
Az akvarisztika volt az első olyan biológiai hobby, amelyet az emberek pusztán kedvtelésből űztek. Több mint ezer éve a kínai császárok idejében a szürke ezüstkárászból megalkották -a hozzáértő tenyésztők- a kultikus aranyhalat.
A kezdet- ezüstkárász és aranyhal
Legendák övezik keletkezését. Egyesek úgy gondolják, hogy a kínai tartományokat sújtó aszály miatt az embrek isteneikhez imádkoztak. A hetekig tartó szárazság után, azután kiadós zivatarral enyhítették a föld szomját. Akkorák voltak az esőzések, hogy új folyók alakultak ki és benne megjelentek az első lubickoló aranyhalak.
Mások úgy tartják, hogy az aranyhalak a mennyben- a felhők közt éltek... és az istenek kegyeltjei voltak. Egyszer azonban néhány a félhő szélén játszott és veletlenül lepottyantak a földre.
Megint mások úgy tartják, hogy létezett egy szerelmespár... de a fiúnak el kellett hagynia a lányt. A lánynak meghasadt a szíve elkezdett, zokogni és a könnyei aranyhalakkká váltak.
Mindezek csupán mítoszok. Egy azonban tény... a kínai nép körében hallatlan népszerűségnek örvendett ez a kis halacska. Nem volt olyan háztartás, ahol ne tartottak volna egy kis cseréptálban, vagy a kerti tóban néhány egyedet. Az aranyhaltartást mindenki megengedhette magának. Családok kezdtek azzal foglalkozni, hogy nemesítsék- újabb és újabb formákat hozzanak létre. Érdekes mód a leszármazottjaik szintén tovább vitték a családi tradíciót. A legidősebb aranyhaltenyészetet kb. 700 éve alapították és a mai napig létezik.
Kína után Japá és Thaiföld a legnagyobb aranyhaltenyésztő nemzet. Ezekben az országokban nem tudták kiszorítani a melegvizi akvarisztika képviselői a lomha aranyhalat a piacról.
Az igazi aranyhalakat nem oldalról hanem felülről érdemes személni. A tenyésztők a válogatás során arra törekedtek, hogy a halak fenntről legyenek minél tetszetősebbek. Ezt figyelhetjük meg a teleszkópszemű, hólyagszemű, égrenéző, oroszlán- és gombafejű formáknal is
A hajózás fejlődésével, az 1700-as években Európába is eljut az aranyhal és szintén nagy népszerűségnek örvend.
A tudomány azonban fejlődésnek indult és az 1800as évek idején már egyes helyeken megjelentek a trópusi biótópok hű másai- az igazi akváriumok
Tudomány és az akvarista
Néhány lépcsőfokra lehet felosztani az újkori akvarisztika tudásanyagát:
  1.  rendszertani, klimatikus ismeretek: a tudósok expedícióik során megismerkednek a különböző trópusi hal- és növényfajokkal, csoportosítják őket. Megismerkednek az életkörülményeikkel, amelyeket a gyakorlatban is meg kell teremteniük kedvenceik számára (tehát szerkezeteket kell készíteni, amelyekkel mesterségesen is fenn lehet tartani ezeket a fizikai faktorokat)
  2. élettani tudásanyag: a biokémiai folyamatokra derült fény- leegyszerűsítve az állatok szén- dioxidot, a növények oxigént termelnek.
  3. ökológiai tudásanyag: a természetben szoros együttműködés áll fenn a heterotróf (állat) és autotróf (növény) szervezet között.
Ez a három csoportnyi tudásanag birtokában tudták létrehozni a mai értelemben korszerű akvárium fogalmát. Az akvárium egy olyan kicsinyített mása a természetben megtalálható biotópoknak (életközösségek, életterek összessége), ahol a megfigyelhető az anyag részleges/ ritkább esetekben teljes körforgása, ahol az energia többék kevésbé áramlik, és ahol az állati szervezetek (többnyire halak) és a növények között egyensúly alakul ki. Ez az egyensúly mindenképp dinamikusnak mondható, mert mindkét írányba kitolódhat. Egy egészségesen müködő akváriumban ezen kívül jelen vannak a mikroorganizmusok is akik az anyagkörforgásban a lebontók szerepét töltik be.
Kezdet az én szempontomból
Kb. 12 éve foglalkozom akvarisztikával, ami ahhoz képest, hogy 21 éves vagyok hosszú időnek számít. Mint minden kisgyerek én is szerettem volna kutyát, macskát, hörcsögöt, vagy valamilyen kézbevehető állatkát. Viszont allergiás voltam minden állatszőrre és tollra... Azonban én nem adtam fel és tovább könyörögtem a szüleimnek állatért. Végül beadták a derekukat és megkaptam az első akváriumomat. Nem volt túl nagy, mindössze 25 literes.
Azt a tippet kaptam, hogy kezdjek egyszerűen tartható halakkal mint például az elevenszülő fogaspontyok- xifó, guppi... A szüleim technikai berendezésekkel is megleptek és megkaptam az első akvarista szakkönyvemet- Horn- Zsilinszky: Akvarisztika. Mai napig állítom, hogy ez egy nagyon jó könyv, bár a halak tartásáról szóló rész ma nem helytálló minden esetben.
Olvasva, egyre jobban elmerültem a témában és úgy éreztem készenállok az első halak fogadására. Utólag beismerem nagyot tévedtem akkor... még többet kellett volna informálódnom mielőtt belekezdek.
Az első halálos baklövés:
Egy 25 literes akváriumba nem sok dolog fér... de én mégis egy jól működő akváriumot szerettem volna. A technikai dolgok közül egy "HÉVIZ" tipusú légpumpám, egy 15 W-os fix melegitőm és egy szivacsos belső szűrőm volt. Egy hét után minden rendben funkcionált, a  szűrőben megtelepedtek a kül. baktériumok, amelyeket kis fénzmikroszkópommal vizsgáltam naponta.  Úgy éreztem beszerezhetem az első lakókat is.
Betértem a legközelebbi akvarista szaküzletbe és mindenből vásároltam egy kicsit. Két szumátrai diszmárnát, egy sziámi harcoshalat, vitrolás halakat és guppikat- de azokból rengeteget.
Hazaértem beleöntöttem a zacskók tartalmát a vizbe és váratam a fejleménzeket. Boldog voltam, hogy ennyire nyüzsög az élet a kis medencémben- nem is sejtettem mi vár rám másnap.
Reggel siettem a nappaliba, ahol az akvárium állt. Sajnos a látvány, ami fogadott szörnyű volt. Minden guppi himem farka cafatokra volt tépve, az egyik szkalár felső úszonya hiányzott, a másik pedig farkúszó nélkül pipált a viz szinén.
Néhány napon belül a márnáimon kivül nem maradt élve semmi.
Elővettem a Horn- Zsilinszkz féle "Akváriumbibliát" és találtam egy bekezdést- a szummikat sose társitsuk fátyolúszós halakkal, mint például gurámi, guppi, vitorláshal...
Elkeseredtem és arra gondoltam, ha jobban tájékozódom talán nem követek el ekkora hibát.
Elevenszülő fogaspontyokhoz 1.:
Az első kudarc után egy időre elment a kedvem az akvarisztikától, halacskáim helyét ékszerteknősök vették át. Mivel hamar nőttek, gyorsan ki kellett cserélnem medencéjüket egy nagyobbra. Akkor arra gondoltam, hogy miért is ne próbálkoznék újra akvárium gondozásával.
Beüzemeltem 3éves szűrőmet, a melegitőt, és másfél hét után is mét ellátogattam a már korábban emlitett akvarista szaküzletbe.
Szivárványos guppikat és plattikat vásároltam. Minden rendben ment, nem bántották egymást... csak érdekes módon a kergetőztek. A himek farok alatti úszója furcsa módon előre hátra himbálózott. Tudtam, ez jó jel.
Gyorsan utána kerestem, hogy mi történik. Az állt a könyvben, hogy az a bizonyos úszó nem is igazán az úszás során funkcionál. Ez egy párzószerv, a neve gonopódium. Az egész halcsalád him tagjai magukon hordozzák, ezt a speciális evolúciós adaptációt, amely segiti őket a belső megtermékenyitésben. Nem tudtam felfogni, hogyan is működhet ez az egész, ezért biosztanárnőmet nyaggattam tovább kérdéseimmel.
Elmondta, hogy ezen halak nőstényei nemcsak testen belül termékenyitik meg ikráikat, hanem  születésükig hordozzák őket saját magukban. Ez azért fontos, mert a megszülető halacskák, teljesen fejletten bújnak ki az ikraburokból, táplálkozásra készen. Kevesebb utód, jobb túlélési esélyekkel.
Megtudtam azonaban azt is, hogy ezek a halak az anyaállattól függetlenül fejlődnek a hasüregben, az ikrában elhelyezett szikanyagból táplálkozva.
A kis halak, a himek nagy nyüzsgése utáni  negyedik héten születtek meg. A folytatásra azonban várnotok kell, még a következő bejegyzést meg nem irom

86. blogbejegyzés
Habzószer és \"alga ölés\".

 
Lebegö algák által okozott viz zavarosodás a kerti tó tulajdonosoknál annyira gyülölt, hogy gyakran a kémiai anyagokkal való csapástól sem riadnak vissza. E miatt a kémiai habzószerek, valamint szabályszerü növényi mérgek minden évben a vevökre találnak. Példaképpen vas-(III)klorid vagy aluminium sók, helyesen adagolva eléggé gyorsan "tiszta körülményeket" teremtenek, mivel a lebegö algák más zavarosodást okozókkal együtt kicsapódnak és elösször a szüröben (filter) vagy a talajon leülepednek. De ha onnan extrém gyorsan nem lesznek eltávolitva, a bomlásuk által gyorsan minden makro-tápanyagokat mint foszfátokat és nitrátokat ismételten szabaddá teszik, igy a következö alga generációk vagy más algafajok örülnek egy ilyen gazdagon teritett asztalnak.
 
Fonal algákat a relativ ártalmatlan habzóanyagok nem befolyásolják. Velük szemben próbálkoznak mérgezö anyagokkal mint réz-szulfát vagy más réz kötödések, vagy gyomirtószerekkel esnek nekik. Ez sikeresedik is az adagolástól függöen elég gyorsan. Ezek után, büdösödö, oxigént elfogyasztó alga tömegek felbomlanak a talajon, az esetlegesen meglevö vizinövények rögtön felzárkoznak a tömeghalálozáshoz, baktériumok és milliárdos számú kis élölények, azonkivül rovarok és csigák ugyancsak megsemmisülnek. Ilyen réz mennyiségek még a halaknak is toxikusak (mérgezöek). Egyes kétségbeesett segélykiáltások, amikkor a halak külsö tünetek nélkül elpusztulnak, ilyen mérgezések nélkül fölöslegesek lennének. De mit tanácsolnak a kerti tó tulajdonosnak? Még csak nem diagnosztizálható "betegségek" ellen is vannak cseppecskék, amik állitólag "minden" ellen segitenének. Ezzel a legtöbb esetben a következö réz vagy más méreg adagot a tóba csepegtették. Az eredménye ilyen akcióknak gyakran egy kristálytiszta viz, de ami minden megelevenitetett kiöl vagy erösen kárositja.
 
Ajánlott réz darab (tömb) 150 g sullyal, ha az ember a gyártó cég ajánlatát követi, elektrolizis segitségével egy szezon alatt a tóban feloldódik. A prospektusban többek között áll: "A réz ionok vagy az ásványi anyagok leküzdik egy adott koncentrációban természetes módon az algákat".
 
Természetes? Természetes módon! A kalapáccsal is lehet algákat az embernek eléggé természetes módon megsemmisiteni! Rossz az ilyen készülékeknél egyszerüen az a tény, hogy egy milligramm réz sem tud ismételten kijönni a tóból, hanem kiesik és bármikkor, (kémiailag aktiv lesz) pl. a pH-érték csökkenése által egy erösebb esözés alkalmával ismételten feloldódik és átmenetileg hatalmas mennyiségü mérgezö rézt lead a vizbe.
 
A gyártó cég szerint 0,2 - 0,3 mg/l réz "az embereknek, halaknak és növényeknek" egy "abszolút veszélytelen koncentráció".
 
KRAUSE irja pl. a "Handbuch Aquarienwasser" c. könyvében következöket a réz témához: 
 
" Hosszantartó behatásnál 0,2-0,5 mg/l Cu2+ a halaknál halál esetekkel kell számolni. Károsodásokat lehet elvárni 
 
0,03 mg/l Algáknál, Baktériumoknál (Filter!),
0,08 mg/l magasabb rendü vizinövényeknél,
0,10 mg/l halaknál, 
 
Különösképpen lágy vizben már 0,03 mg/l réz tartalom is aggasztóan van érvényben és egy ellenintézkedést tesz szükségessé". 
 
Számtalan tavak esö vizzel müködnek, tehát pontosan azt a lágy vizet tartalmazzák, amiben a réz nagyon gyorsan veszélyes lehet. 
 
Az algák leküzdésére két lehetösége van: Vagy olyan mennyiségü rézt adagolunk, hogy az algák valóban megsemmisülnek, de akkor abszolút biztonsággal ugyancsak a növények, baktériumok és más kis élölényeket is megöljük, valamint halakat és kétéltüeket erösen kárositjuk. Vagy az ember redukálja a réz mennyiségét minimálisra, de akkor minden ugy marad ahogyan volt, és az algák a legjobb esetben halálra nevetik magukat és az ember sok pénzt az ablakon kidobott. 
 
Egy további veszély áll fent, ha nyáron nagyobb mennyiségben algákat megmérgezünk: Bomlanak és ezáltal hatalmas mennyiségü oxigént használnak fel. Mivel az algák és növények ilyen körülmények között oxigént nem termelnek és a legtöbbször ebben az idöszakban az erös oxigén felhasználó felmelegedésével a viznek számolni kell, különösen oxigént igénylö halakat szabályosan megölünk. Tokok (kecsegék, Waxdick) pisztrángok, piros szemü kelék stb.. a legtöbb esetekben ilyen alga irtó akciókat nem élnek túl. Mivel máj károsodások azonnal nem tünnek fel, a tó tulajdonosok az algák elleni réz használatát több hónappal késöbb a halak halálával nem látják kapcsolatban állni. 
 
Természetbarátoknak tiszta kémiailag ható alga ölö szer tulajdonképpen elképzelhetetlen. Sajnos idáig csak nagyon kevés cégek nyilatkoznak ezekhez a kémiai anyagokhoz, söt egyesek azzal is megbirkóznak, hogy a "BIO" szótagot a nevekben bevezetik, habár a fö hatóanyag bizonyitott módon tiszta növényi méreg. 2004 -ben elösször egy gyártó céget a hamburgi másodfokú bíróság, egy versenytárs (konkurrens cég) keresete (vádja) alapján, arra ítélte, hogy az algaszer csomagolására az utalást "Féregírtószer, veszélytelen alkalmazásához a használata elött mindig a jelzési ellátottságát és a termék információját elolvasni" ráirják és a reklám állitást mint "ártalmatlan halak és más tavi lakók számára" mellözék. A kiegészitésre "réz nélküli" a gyártó cégnek le kell mondania, mivel az alga ölö szerében két külön álló független labori-szakvélemény szerint a nehéz fém réz, ólom, vas és cink volt bizonyitott. Azonkivül a szer tartalmaz gyomirtószereket mint Ametryn, Atrazin, Desmetryn, Prometryn, Terbuthylazin és Terbutryn. Ma 2005, találunk a polcokon számos tisztán deklarált termékeket. Csak a deklarációt egésszen egyszerüen nem olvassák!
 
Itt egy kivonat a termék leirásából egy ismert alga irtó szert gyártó cégnek: 
 
Szakszerü használatnál nem károsit vizinövényeket, halakat és mikro organizmusokat. Különösen egyszerü és precízen adagolható.. és az utolsóelötti bekezdésben:
 
Hatóanyag oldat: Hatékony összetétele 100 ml -ben: Monolinuron 0,75 g. Káros vizi szervezetek számára, hosszantartóan a vizekben károsan tud hatni. Ezt a terméket a tartályával együtt külön erre célra levö szemétbe ki kell dobni. Tartalmaz Formaldehyd (formalint). Allergiás reakciókat okozhat. 
 
Monolinuron, egy gyomirtószere a Hoechst cégnek és az "andráskereszt" szimbólummal mint "csekélyebben mérgezö" -ként beosztott. Ez a beosztás és jelzés elö van irva veszélyeztetö anyagoknak karcinogén (rákkeltö) gyanú, kromoszómákat megváltoztató és magzatot kárositó hatásuk esetén. Azt a kérdést fel kell tenni, hogy a "szakszerü használat" és a "precíz adagolás" hogyan nézhet ki, ha 10 folia-tó tulajdonosa közül 9 -nek fogalma sincs a tényleges viz tartalmáról a tavában? Sacolt eltérések rendszeresen több köbmétert tesznek ki.
 
Ime egyes 'akciós árúban' található gyomirtószerek, amivel az ember a tavát tönkre teheti: Ametryn, Desmetryn, Diuron, Monolinuron, Prometryn, Simazin, Terbuthylazin, Terbutryn. 
 
TIPP: Ne csak a nagyszerü igéreteket olvassák a termékek leirásában, hanem szószerint az utolsó betüig a deklarációkban. 
 
Az algák is növények. Ha az ember mérgekkel kiöli öket, ugy más növények, kis élölények, gerictelenek, rovarok, amfibiák (kétéltüek), és végeredményben ugyancsak a halak ki lesznek pusztitva vagy legalább nagyon károsodnak. Ebböl az okból kifolyólag kémiai szereket, különösképpen réz tartalmuakat nem szabadna használni. 
 
(Mivel nagyon jó információnak tartottam; és itt látható, hogy a gyártó cégek nem angyalok,.. igy ide ezért bátorkodtam beszurni.. Irta Bernd Kaufmann...forditás mint kis infó...)
 

87. blogbejegyzés
Rég volt...

Aránylag régen ragadtam meg a lehetőséget, hogy kifejtsem gondolataimat az akvarisztikával kapcsolatban. Most megteszem.
 
Az elmúlt időszakban az alkotói válság leple ereszkedett rám, és miután beálltak az akváriumok nem nagyon történt semmi.
 
Természetesen nem nevezem semminek az előző bejegyzésemben kifejtett terrorizmust, aminek eredményekén hosszas gondoskodás után sem sikerült életben tartani a tarisznyarák nőstényt.
 
De, visszatérve az eredeti gondolat fonalához, most történni fog valami. Mégpedig nem más, mint egy akvarisztikai armageddon, amire megvallva néhány hónappal ezelőtt még gondolni sem mertem. Költözünk.
 
Na, most mi lesz?
 
Fogalmam sincs, hogy ezt a jól összeforrott kis életközösséget miként tudom majd helyreállítani, helyre lehet-e majd állítani? Féltem a halakat, növényeket, csigákat, hogy megviseli majd őket a hurcolkodás. Nagyon tartok attól, hogy pusztulás lesz, főként, hogy ebben a helyzetben sajnos nincs lehetőségem pihentetni napokig a többszáz liter vizet, amellyel majd újratöltöm az akváriumokat. És tudom, hogy mennyire érzékenyek ezek a kis élőlények a vízminőség változására.
 
Lényeg, ami a lényeg, fenntartásaim vannak a dologgal kapcsolatban.
 

88. blogbejegyzés
kár

meghalt a sárgaszínű algaevő harcsám ahogy említettem nagyon szerette  ő is a dekoráció képpen betett kincsesládát és nagyon nagy foltba le ette a festéket és szegény elpusztult.Elösször fel volt fujódva a hasa és rá 1 nappal meghalt.Legközelebbi takarításkor ki veszem de visssza sem teszem!!!!de más halamnak semmi baja hála istennek élnek és virulnak!!mindt marci hevesen!!

89. blogbejegyzés
Gurámi

2006 02 04.

Egy gurámi nostény beteg lett: felpuffadt has, buborékürítés, felszín közeli kinlódás, lemerülés csak nehezen, teljes apátia. Két nap (a második már vödörben 29 C-on), a harmadik nap Baktokill a vízbe (egy tabletta 20 literhez), másnap a puffadás csökkent, majd még egy nap, és megszünt. Hogy magától is jobban lett volna, vagy a gyógyszer hatása, nem tudom. A többinek semmi baja nem lett. Két nappal a betegség megjelenése elott mind májkrémet kaptak (hutoben állt 5 napig), elozo napon egy kis Vipan száraz. 4 nappal elotte plankton. Csak a májkrémtol kaphatta a bélfertozést. Ma (febr 10.) már normálisan van a vödörben. Még egy hétig nem kap enni, majd egy kis planktonnal indítunk. A májkrém kimegy a nagyok étrendjébol. (Vagy csak elsore túl sokat zabált belole?)


90. blogbejegyzés


Mai nappal beszámolhatok a Nagy Nyugalomról! Semmi extra nem történt az akiban. Esznek, úsznak, alszanak.

91. blogbejegyzés
A kezdetek

Beindítás: 2006. november 27. (egyharmad ioncserélt vízzel + növények)
Egy hétre rá telepítés: 6 platti, 5 zebra dánió, 1 leopárd dánió
Három nappal késobb  telepítés: 1 leopárd dánió, 2 platti, 4 rózsás díszmárna, 2 párduc díszcsík
Elhalálozás: 2 rózsás díszmárna, 1 platti
Rá ketto nappal újabb halak: 4 páncélos harcsa, vasfa beáztatás vödörben
Elhalálozás: 1 páncélos harcsa

Most 2 hetes az akvárium... és akik megmaradtak jól vannak...

Mikor jöhet a 15 neon és a 6 vitorlás?


92. blogbejegyzés
Regisztráció

Elszántam magam, és regisztráltam az oldalra.

Végre sikerült összehoznom egy sügeres akváriumot. 85 literes lett. 66x34x40-es. Egyenlore 11 sügér lett, és persze a dolgozó halak.

Akadt egy kis gondom, mert hiába lett egy nappal elotte feltöltve az akvárium és életre keltve a technika, ma reggelre behományosodott a vizem. A halasbácsi akitol vettem azt tanácsolta, hogy mossam át újra a köveket, mert valószínuleg ott rontottam el. Este megteszem. Már nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz az eredménye.


93. blogbejegyzés
Halmentés

Leírok egy érdekes történetet. Tegnap és ma is halmento akcióban voltam:
Az elso:
Az 54L-ben vannak a kis plattik és miután születtek ráhúztam a az eheim szuro szívónyílására egy harizsnya darabot ( a feleségemtol kaptam) - nehogy beszívja a csemetéket. Ez ugye kb 4 hete volt. Erre tegnap az egyik anci teljesen beásta magát a harizsnya alá és nem tudott kijönni. Tegnap este kiszedtem. Egy kicsit megsérült az orra - az akadt be mert hím. Ma délután látom, hogy megint nagy szemekkel néz ki a harizsnya alól - mozdulni sem tudott. Mivel ilyen csökönyös volt eltávolítottm a harizsnya db-ot, mert a plattik már elég nagyok, hogy ne kerüljenek bele a szurobe.
Viszont mit tegyek az 5L befottesüvegben lévo 3 napos plattikkal, amelyeket ugy 2 hetesen akartam betenni az 54-be? Futeni nem tudom, csak levegoztetni az 5L-t. Lehet, hogy abba kell hagynom a "halszaporulatok" mentését, mert ezt nem lehet abbahagyni, ha elkezdi az ember.
Az 5L üveg nem valami csinos az étkezonkben, de megígértem, hogy 1-2 héten belül eltunik onnan.
 
Második mento akció:
 
A 125-be tettem egy kicsi virágcserepet (kb. 3 hete a kakaduk miatt), aminek az alján van egy kifolyó nyílás. Ma délelott vettem észre, hogy az egyik platti hím beszorult, és veszetten kepeszt, merthogy ott van a kakadu hím, akinek ez nemigen tetszett. Visszanyomkodtam a nyílásba, mert át ugye nem fért. Szegények a hátán elég szép seb lett. Remélem kiheveri.
 
A narancsos platti anyuka (nem a Kisniki) a szülés után 2 nappal eltávozott, sajnos.... viszont hátrahagyott kb 15 csemetét

94. blogbejegyzés
Centropomidae Üvegsügérek

Centropomidae   Perciformes (Sügérszerüek/félék)

(Glasbarsche) 

Üvegsügérek 

Családja a Perciformes sügérszerüeknek, Subordo Percoidei (Sügér rokonok), amihez különbözö kinézetü halak tartoznak, igy az Atlanti-Óceában megjelenö képviselöje a Centropomus nemzetségnek, akik Afrikában és az Indonéziai Csendes Óceánban elterjedtek, Lates -fajok és a számos tengeri és az édesvizi fajok a Chanda nemzetségböl, túlnyomórészben az Indonéz Csendes Óceáni térségben vannak képviselve.  

Az üvegsügér elnevezést csak egy kis üvegszerüen átlátszó fajok a Chanda nemzetségböl érdemlik meg, minden nagy és nagyobb képviselöi a családnak nem átlátszóak és robusztus (erös) rablóhalak. A következö leirás elsösorban HAMILTON (1822) által behozott Chanda nemzetségre vonatkozik.  

A test nyújtott rövides és magas, oldalról ellaposodott. Az oldalvonal teljes, egységes vagy ketté osztott, pikelyek cycloid (kerek, sima felületü), a fej tetö, (arc) pofa és az Operculum (kopoltyútetö) pikelyesitettek.  

Dorsale (hát úszó) teljes vagy majdnem ketté osztott, D1 VII; D2 I/8-17; Dorsale 1 (elsö hát úszó) hét kemény zárt úszó sugarakkal, Dorsale 2 (második hát úszó), egy kemény csukott zárt úszósugárra következik 8 - 17 legyezö szerüen nyitott lágy úszósugarak, Caudale (farok úszó) mélyen bevágott, A III/8-18; V I/5; Anale (végbél úszó) három zárt kemény úszósugárt 8 - 18 legyezö szerüen nyitott lágy úszósugarak követnek, Ventrale (has úszó), egy csukott kemény úszósugárt öt legyezö szerüen nyitott lágy úszósugár követ, ami a Pectorale (mell úszó) magasságában odaillesztett, Dorsale (hát úszó) és az Anale (végbél úszó) bazálisan (az alapján) pikelyesitettek. A kisebb átlátszó fajoknál a gerinc oszlop és az úszóhólyag az élö állaton is jól felismerhetök; az utólsó a himnél kiélesedett, a nösténynél pedig lekerekitett.  

A Chanda fajok a tengerben-, és a brakk vizben élnek, egyesek idönként benyomúlnak az édesvizbe is, csak pár kis fajok kizárólagosan édesvizi halak. Helyileg (regionálisan) egyes nagyobb fajoknak éthal jelentöségük is van. Ugyancsak más nemzetségekböl idönként importáltak egyedüli állatokat a legtöbb esetben fiatal halakat  többek között, mint a Nil-Sügér Lates niloticus (LINNAEUS, 1762), egy faj aki 180 cm test hosszúságot is elér és a folyami területén (vizgyüjtö terület) a Nilus, Niger és a Szenegál folyókban jelenik meg.  A szürke zöld márványosan szinezett fiatal-halakat mint a nagy sügéreket gondozuk. 

 

Chanda ranga    (HAMILTON-BUCHANAN, 1822)

(Indischer Glasbarsch)

Indiai Üvegsügér 

India, Burma, Tájland, édes- és a brakk vizben, testnagysága 7 cm-ig; de fogságban kissebb marad. 

D1 VII; D2 I/12-15; A III/13-15; P 10-11; V I/5;  mLR 60-70.  Dorsale 1  (elsö hát úszó) hét kemény zárt úszó sugarakkal, Dorsale 2 (második hát úszó), egy kemény csukott zárt úszósugárra következik 12 - 15 legyezö szerüen nyitott lágy úszósugarak, Anale (végbél úszó) három zárt kemény úszósugárt 13 - 15 legyezö szerüen nyitott lágy úszósugarak követnek, Pectorale (mell úszó)  10 - 11 legyezö szerüen nyitott lágy úszó sugár, Ventrale (has úszó), egy csukott kemény úszósugárt öt legyezö szerüen nyitott lágy úszósugarak követnek, mLR középsö hossz irányú sorban a kopoltyútetö és a farok úszó között 60 - 70 pikelyek.  

A test zömök (tömzsi), magas, oldalról erösen ellaposodott, homlokrész egyértelmüen behúzódott, a harmadik Anale (végbél úszó), tüskéje a szabályszerint általában a leghosszabb. A test üvegszerüen átlátszó. A him beesö fényben zöldes sárga - sárgáig, lemenö fényben aranyban ragyogó ami elmegy kékes zölden irizálóig. Az oldalak több vagy kevésbé egyértelmü, legfinomabb fekete pontokból álló keresztvonalakkal diszitettek. A kopoltyútetötöl a Caudale (farok úszó) gyökeréig egy sötét gyakran egy gyengéd ibolyakék hossz csik húzódik. Az úszók sárgástól gyengéd rozsdás pirosig szinezettek. Dorsale (hát úszó) és Anale (végbél úszó) fekete úszósugarakkal, amelyek világos kéken beszegettek, Pectorale (mell úszó) és Anale (végbél) úszók elöl vörös vagy kékes úszósugarakkal, Caudale (farok úszó) lemenö fénynél aranyban ragyogó. A nöstény lényegesen gyengébb szinezetü, sárgás.  

Rég beállt medence gazdag növény növekedéssel, sötét talajzat és nem olyan friss vizzel. Vizhömérséklet 18 - 25° C. A medence ha a lehetöségek adottak, napos helyen kell, hogy álljon. A társitásához csakis békés természetü és nagyon nyugodt halak jöhetnek szóba. Az indiai üvegsügérek kezdetben félénkek és a vizinövények között álldogálnak, de nemsokkal késöbb szelidebbek lesznek. A jó közérzetüket konyhai-, de jobb tengeri só hozzá adagolása 1 - 2 teáskanálnyi 10 liter vizhez elösegiti. Táplálékként nem olyan nagy élö eleség, különösen kis rákok és televényférgek (Enchytraeus; Enchytraeen) megfelelöek. 

A párzási készséget a felkelö nap, a viz hömérséklet emelkedése, friss viz és rövid elválasztása a nemeknek elösegiti. Gyakran ajánlatos több párral egy medencében próbálkozni. A tojásokat növények között adják le amelyek azonnal ragadnak. Minden ikrázási aktus hoz ugy 4 - 6 tojásokat, a sok párzási aktusok gyorsan követik egymást. Mint leikrázási szubsztrátum különösen finomlevelelü növények, úszónövények gyökerei vagy Perlon (müanyagszerü /müszálas mesterséges anyag) a megfelelö. Egy leikrázás hozhat ugy 200 vagy több tojást is. A szülö állatok nemtörödnek az ikrájukkal és az utódaikkal. A nagyon kicsiny fiatalok már kibújnak az elsö 24 órában, elösször az oldal üvegeken és vizinövényeken lógnak és 3 - 4 nappal késöbb szabadon elúsznak. Elönyössé vált, ezen idöpontban a szülö állatokat eltávolitani. A szabad  elúszásuk második napján kezdjük el az etetésüket. A legjobban megfelelö vörös cyclops -naupliusok, mivel infuzória táplálék gyakran nem elegendö. Egy szellöztetövel a viz mozgását ugy kell szabályozni, hogy a táplálkozásra szolgáló állatok, újra és újra a csapatban álló fiatal halak elé kerüljenek. A legtöbb balsiker a tenyésztésnél arra vezethetö vissza, hogy a fiatalok alúltápláltan meghalnak. Ez a veszély különösen ennél a fajnál áll fent, mivel a fiatal üvegsügérek a szabálynak megfelelöen nem mennek élelem vadászatra, hanem csakis azt eszik meg, ami közvetlenül a szájuk elött sodródik. Minél gyakrabban etetünk, a legtöbb esetben annál nagyobb lesz a siker. 

A faj még ismert mint:  Parambassis ranga  (Hamilton, 1822);  Chande lala; Pseudambassis ranga  (Hamilton, 1822); Ambassis ranga  (Hamilton, 1822); Ambassis barlovi  Sykes, 1839; Ambassis indica  McClelland, 1842; Pseudambassis notatus  (Blyth, 1860);  Ambassis notatus  Blyth, 1860; Ambassis lala;

--

Megjegyzések: A Horn - Zsilinszky Akvarisztikában egy jó leirás olvasható a fajról. 


95. blogbejegyzés
Symphysodon discus;

Symphysodon discus (SCHULTZ, 1960)

Diszkoszhal

Prof. Sterba irja:  A gondozása és tenyésztése ennek a pompás fajnak korábban nehéz volt, miután több generációkban tenyészteni tudták, a nehézségek elönyösen csökkentek. Nagy, nyugodt helyen álló akváriumok puha talajjal, laza növény állománnyal, és csak pár szikladarabbal vagy nagy kirothadt gyökérzet darabok nyújtanak az állatoknak a hazaihoz hasonló élet körülményeket. Az erös fény be esés ellen pár kis úszó növény védelmet ad. Nagy figyelmességet igényel mindenek elött a viz minösége és a rendszeres megújitása. Nagyon lágy, gyengén savanyú viz (2 - 3° GH; pH úgy 6,5;) legalább a fiatal állatoknak ajánlatos. 

Nagyon fontosnak tünik a mikro organizmusok tartalma. A jó közérzetét az állatoknak általánosságban emeli, ha a vizben anyagok vannak, amik a baktériumok szaporodását csökkentik pl. tözeg extraktok. Nagyon lágy viznél, a túl savasodás veszélyére figyelemmel kell lenni. A továbbiakban a gondozásánál pontosan ennél a fajnál rendszeresen egy részét a vizüknek meg kell újitani, mint kiindúló pont ajánlott, minden három hétben úgy 1/4 részét a vizüknek friss vizzel kicserélni.  

Az élelmezésének a lehetöség szerinti változatosságát biztositani kell, különösen a megfelelö vizibolhák mellett fehér és fekete szúnyoglárvák, lárvák egy napi legyektöl, kis szitakötö lárvái, nagy szalina rákok. Ezzel ellentétben az ember etet piros szúnyoglárvát és tubifexet csakis akkor ha tiszta vizekböl származnak és nagyon jól ki vannak mosva (öblitve). Idönként száraz eleséget is esznek. A Diszkoszhal szivesen vesz fel élelmet a talajról, a kukacokat gyakran ügyesen kicibálják vagy kilegyezik.

A faj meleg igényes 26 - 30° C, nagyon békés más halakkal szemben, és nem turkál. Nyitott ivók, és szülöi család. Két évesen ivar érettek. Az állatok különösen az év tavaszi hónapjaiban ikráznak, köveken vagy nagy vizinövények levelein, amiket elötte kinos alapossággal tisztitanak. A fiatal halak kibújnak úgy 50 óra után, és a szülök átviszik öket levelekre, ahol rövid szálacskákon lógnak. Mindkét partner belegyezi ez idö alatt felváltva, az ivadékokat. További 60 óra után szabadon úsznak a fiatalok, és oda ragadnak az úszóikhoz és a test oldalához a szülöknek (legtöbb esetben a nöstényhez). Kezdetben élelmet vesznek fel egy bör váladékból amit a párzási idöben különösen a hátrészen a szülök kibocsájtanak.  

Mikroszkópiai kutatásoknál, a bör keresztirányú metszéssénél kimutatta HILDEMANN, hogy a párzási idöben számos különös nagy golyószerü nyálkás sejtek jelen vannak. A sürü nyúlós váladéknak egy szemcsés struktúrája (alkata) van, tartalmaz sok egysejtü algákat és Protozoen;-t=(egysejtü /ös állatocskákat; nagyságuk különbözö 2 - 70 mikrométer;/egy mikrométer=egy ezred milliméter). Az ivadékok ápolásánál felváltják egymást a szülök, és úgy rezegnek a fiatalok, miután az egyik partner erös mozdulatokkal az úszókkal lerázza magáról, a másikhoz, és ott újból odatapadnak. Egy pár nappal késöbb a fiatal halak önállóak lesznek, és most már por eleséggel lehet öket élelmezni. Az elösszöri nyújtott test formájuk, lasacskán magasabb lesz, és úgy három hónappal késöbb a tipikus korong formát elérik. A karakterisztikus szinezet elösször úgy 7 - 9 hónaposan lép fel.  

Mivel sok Diszkoszhal a saját ikráját ismételten megette, többször megpróbálták a fiatalokat szülök nélkül felnevelni. Ez a mesterséges felnevelés rettentö nehézségeket okoz, és GEISLER és RÖNSCH szerint, gyakran elnyomorodott (visszamaradt) formákhoz vezet. A továbbiakban még itt kell megemliteni, hogy egy odatapadás a szülökhöz más sügéreknél is megtörténik, pl. Astronotus, Etroplus. Egy bör váladékkal való élelem felvétel, nem volt megfigyelve. Minden alfaj a Symphysodon aequifasciata; -ból  de ugyancsak a Symphysodon discus; természetesen egymással termékeny és keresztezhetö. A keresztezésböl származó utódok idönként erösebbek és LINDNER szerint a saját ivadékukat részben sokkal intenzivebben gondozzák. Sajnos az akvarisztikában a gyakori testvér párzás ugyancsak a Diszkoszhalaknál beltenyésztéshez vezet. A nagyon elterjedt diszkosz betegséget gyógyszerekkel Trichomona-dok ellen lehet kezelni.

A nyitott ivókról  Prof. Sterba; a következöket irja:  A szabad/nyitott ivóknak a szabálynak megfelelöen, jelentéktelen (egyszerü) álcázott szinü tojásaik vannak egy ragadó/tapadó szerkezettel. A tojások száma mindig nagyon nagy. A him és a nöstény a legtöbb esetben hasonló kinézetüek, szinezettek, és nagyon nehéz öket egymástól megkülönböztetni. A párzási partnerrel tipikus nyitott ivók, pl. Cichlasoma-, Pterophyllum-, Hemichromis-, Symphysodon -fajok; képeznek igazi párokat, akik gyakran a párzási idön kivül is megmaradnak. Azonkivül karakterisztikus, hogy az ivási fázisban mindkét partner udvarol mindketten megvédik az élet területet (teritóriumot), tisztitását az ikra helynek vagy az épitésében az ikra gödörnek együtt résztvesznek. A párzást elöször gyakran napokig tartó udvarlás elözi meg, majd lassanként adagolva a nöstény leikrázik, a him siklik; (csúszik) a tojások felett és megtermékenyiti öket. Ezt több alkalommal megismétli. A tojások lerakása után, gondozza és megvédi a pár együtt az ikrákat. Mindenek elött a tojásokra friss vizet legyeznek, és minden esetleges piszkolódást megakadályoznak. Ahogyan az embrionális fejlödés befejezödik, leszedi több faj az érett tojásokat, kirágják a fiatalokat a tojások burokjából és beleköpik egy elöre elkészitett gödörbe, ahonnan többször új gödörbe viszik. Ugyancsak a gondozását az úszásképes fiatal halaknak együtt végzik. Az együtt léttel a partneroknak az ivadékok gondozásában elöáll egy ún. szülöi család. Az idötartama és a specializálódása a szülöi családoknak, több mint négyszeres esetben karakterisztikus a fajnak vagy a nemzetségnek. Egy különösen szép példát egy szokatlan specializálódást nyújtanak a Symphysodon- fajok, akik a fiatal halakat elöször egy bör váladékkal táplálják. 

--

Symphysodon discus; Echter Diskus, Pompadurfisch; fogságban az élet elvárása 10 év van megadva; Quelle: Akvaristák tapasztalata szerint;

96. blogbejegyzés
Pterophyllum scalare - Vitorláshal

Prof. Sterba irja:   Pterophyllum nemzetség;  (HECKEL, 1840)  

A test korongformájú. A hát úszó (Dorsale), a végbél úszó (Anale), és a has úszók (Ventralen) erösen meghosszabbitottak. Èszaki Dél-Amerika. Három faj.  

Pterophyllum scalare  (LICHTENSTEIN, 1823)

Amazonas, Tapajos és más mellékfolyói; úszókkal 15 cm testhossz és 26 cm magas, de fogságban kisebb marad.  

(D XI - XIV/21-28; A V - VII/22-30; mLR 29 - 40; SL 12 - 18/8 - 14) Hát úszó (Dorsale) tizenegy - tizennégy csukott kemény úszósugárra, következik 21 - 28 legyezö szerüen nyitott lágy úszósugarak. Végbél úszó (Anale) öt - hét zárt kemény úszósugárra, következik 22 - 30 legyezö szerüen szét tárt lágy úszósugarak. mLR; középsö hossz irányú sorban, a kopoltyúnyilás és a farok úszó között  29 - 40 pikelyek; SL (linea lateralis); az oldalvonalnál 12 - 18 pikely/kereszt irányban, a test legmagasabb pontján, az oldalvonaltól számitva felfelé a hát úszó kezdetéig 8 - az oldalvonaltól lefelé a has úszóig 14 pikely;  

A testhossza 1,5 -szöröse a test magasságának (úszók nélkül), oldalról nagyon erösen lapitott. A homlok profilja a szemek elött a nélkül vagy csak csekély nyeregszerü behúzódással (a Pterophyllum altum -hoz viszonyitva). Idösebb állatoknál a homlok kidomborodik és szélesebb lesz. Hát, nyak és az orr kormos barnasárga, olykor több vagy kevesebb összefolyó barnavörös foltokkal. A test oldalak ezüstösek, négy hangulatott kifejezö mélyfekete vagy szürke keresztcsikokkal. Az elsö lefut a nyaktól ivelten a szemen keresztül; a következö úgy (kb.) a középsö részétöl a keménysugarú hát úszónak a végbél úszó kezdetéig; a legszélesebb magától kinyúlik a hát úszó csúcsától a végbél úszó csúcsáig; és az utolsó a farok úszó gyökerén fekszik. További keskeny keresztcsikok (kötödések) az emlitettek között gyakran csak a hát részen mutatkoznak. Az elsö sugara a hát úszónak sárgabarna feketésig, a lágy része a hát és a végbél úszósugaraknak szabálytalanúl gyengéd szürkés-fehéren keresztcsikozott; hasonlóan a farok úszó is (Caudale). A has úszók (Ventralen) elöl legtöbbször acélkékkek, hátúl feketék, csúcsai kékes-fehérek, a mell úszók (Pectoralen) szintelenek. Az Iris (szemgyürü) idösebb korban piros. A nemek megkülönböztetése nehéz még a nemi szemölcsnek a formája sem ad mindig egyértelmü választ.  

Gondozása: nagy medence csoportos beültetéssel és szabad úszó térrel. Meleget kedvelö, vizhömérséklet télen 22 - 24° C, és nem lényegesen ez alatt. Hidegebb tartásánál homályosodása a szaruhártyának a szemen, és gombásodások lépnek fel, amik mindenek elött meleg és jó szellöztetéssel a legtöbb esetben gyorsan visszamennek. Nagyon érzékeny a kémiai anyagokra, a gyógyszerekkel való fürdetésektöl  e -miatt ha  lehetöség van rá tartózkodni, mindenesetre megpróbálja az ember elöször a betegségeket meleggel (33° C; -ig) kezelni.  

Èlö eleségként; szúnyoglárvák, kukacok, vizi bogár lárvák, és szitakötö lárvái, kis rákok, és fiatal halak. De ugyancsak lemezes eleség, és idönként leforázott vagy fagyasztott növényi táplálék. Nem sokat etetni és lehetöség szerint az élelmet gyakran cserélni. Túl etetésnél egy fajtájú eleséggel, fel léphet az élelem megtagadása. Egy ilyen esetben segit legtöbbször; többszörös viz -és élelem csere, vagy tengeri só hozzá adása a medence vizéhez. Békés, nem turkáló. A faj jól hagyja magát más halakkal társitani.  

Tenyésztés: lágy, gyengén savanyú vizben, a nemeket az ember hagyja magukra találni egy csoport fiatal állatokból. Tipikus nyitott/szabad ivók, karakterisztikus szülöi családdal. A legszivesebben széles levelü viz alatti növényeken ivnak (Cryptocoryne; Echinodorus;), amit elötte algáktól és mulmtól megtisztitanak. Az ivadékokat mindig mind a két partner gondozza, és friss vizzel belegyezi. 24 - 36 óra után (26 - 30° C) -nál, kibújnak a fiatalok, és a szülök kirágják öket a tojások héjából, majd újból a levelekre köpik, ahol elösször rövid szálacskán lógnak, késöbb a szülö állatok a fiatalokat lapos gödrökbe viszik. 4 - 5 nap után következnek az elsö úszási próbálkozások, további két nappal késöbb a szülök vezetik az utódokat. A szabad úszás után a fiatal halak frissen kibújt artemia-naupliusokat azonnal esznek. A felnevelésük nem nehéz. Egy jó tenyésztés hoz 1000 fiatalt és többet is. Racionális (ésszerü/gazdaságos) tenyésztésnél az ember odatesz az akváriumba egy nagy Schusterpálma levelet (Aspidistra elatior), amin az állatok elöszeretettel leikráznak. A levelet az ikrákkal úgy 24 óra után, egy üres medencébe ugyanolyan vizminöségbe vagy állt forrásvizbe átvinni, és itt a szellöztetést úgy beépiteni, hogy az ikrák egy lassú viz áramlatban legyenek (semmi talaj, semmi növényzet!). Rivalizáló, vetélkedö (ellenszenves és viaskodó) vagy párzó kedvben levö himek morgó (recsegö) hangokat adnak ki, amit az állkapocsal képeznek. SCHULTZ szerint (1976) Pterophyllum eimekei; (AHL, 1928) egy Synonyme ennek a fajnak.  

A nyitott ivókról  Prof. Sterba; a következöket irja:  A szabad/nyitott ivóknak a szabálynak megfelelöen, jelentéktelen (egyszerü) álcázott szinü tojásaik vannak egy ragadó/tapadó szerkezettel. A tojások száma mindig nagyon nagy. A him és a nöstény a legtöbb esetben hasonló kinézetüek, szinezettek, és nagyon nehéz öket egymástól megkülönböztetni. A párzási partnerrel tipikus nyitott ivók, pl. Cichlasoma-, Pterophyllum-, Hemichromis-, Symphysodon -fajok; képeznek igazi párokat, akik gyakran a párzási idön kivül is megmaradnak. Azonkivül karakterisztikus, hogy az ivási fázisban mindkét partner udvarol mindketten megvédik az élet területet (teritóriumot), tisztitását az ikra helynek vagy az épitésében az ikra gödörnek együtt résztvesznek. A párzást elöször gyakran napokig tartó udvarlás elözi meg, majd lassanként adagolva a nöstény leikrázik, a him siklik; (csúszik) a tojások felett és megtermékenyiti öket. Ezt több alkalommal megismétli. A tojások lerakása után, gondozza és megvédi a pár együtt az ikrákat. Mindenek elött a tojásokra friss vizet legyeznek, és minden esetleges piszkolódást megakadályoznak. Ahogyan az embrionális fejlödés befejezödik, leszedi több faj az érett tojásokat, kirágják a fiatalokat a tojások burokjából és beleköpik egy elöre elkészitett gödörbe, ahonnan többször új gödörbe viszik. Ugyancsak a gondozását az úszásképes fiatal halaknak együtt végzik. Az együtt léttel a partneroknak az ivadékok gondozásában elöáll egy ún. szülöi család. Az idötartama és a specializálódása a szülöi családoknak, több mint négyszeres esetben karakterisztikus a fajnak vagy a nemzetségnek. Egy különösen szép példát egy szokatlan specializálódást nyújtanak a Symphysodon- fajok, akik a fiatal halakat elöször egy bör váladékkal táplálják.  

Pterophyllum scalare; Segelflosser, Skalar;  fogságban az élet elvárása 8 - 10 év van megadva; Quelle: Akvarista fórum; Club; (egyesület, 1949)

97. blogbejegyzés
Lamprologus brichardi POLL, 1974

Subphylum  Gnathostomata (àllkapocsos állatok) - Classis           Osteichthyes (Csonthalak) - Subclassis  Actinopterygii (Sugaras úszójúak) -  Teleostei  (Igazi/magasabb rendü Csonthalak) - Supraordo  Acanthopterygii (Tüskés úszójúak) - Ordo Perciformes  (Sügérszerüek/félék) - Subordo  Percoidei (Sügér rokonok) - Familia  Cichlidae  (Buntbarsche) Diszsügérek - Genus  Lamprologus

Species       

Lamprologus brichardi     POLL, 1974  (Prinzessin von Burundi oder Feenbarsch)  

Ez a hal nemcsak a csodálatos szinezetével megnyerö, hanem az elegáns kinézetével is. Az arisztokratikus megjelenése miatt joggal kapta a „ Burundi Hercegnöje“ elnevezést. Erösen a sziklás régiókhoz a Tanganyika tóhoz kötödött. Elösször ezt a halat 1952 -ben mint Lamprologus savoryi elongatus -ként irták le. Ez a tudományos név, összetétel két faj nevéböl, a Lamprologus elongatus és a Lamprologus savoryi. A lehetséges félre értések elkerülése végett a nomenklatúrában, 1974 -ben a Belga ichtiológus, Prof. Poll egy átvizsgálást hajtott végre és ezt a halat egy önálló fajjá Lamprologus brichardi -ra (fel)emelte.  

Lamprologus brichardi  egy vadászterületet alapitó hal, aki tartósan párocskában együtt él. A szülök intenziv ivadék gondozók. Gyakran több generációk egyidejüleg nönek fel, a nélkül, hogy konfliktusok, összeütközések lennének. Megfigyelték, hogy a nagyobb testvérek az ivadék gondozásban részt vesznek, és a kisebbik testvéreiket segitik. Egy sziklás/köves meredek partra emlékeztetö berendezése az akváriumnak, számos barlangokkal és résekkel az alapfeltétele a sikeres tartásához a Lamprologus brichardi  -nak.  

Rokon fajok: Lamprologus compressiceps; Lamprologus leleupi;  

Elterjedése:  A Tanganyika tó, sziklás részéhez kötödött.  

Nagyság:  Ùgy (kb.) 8 cm -ig.  

Nemi különbség:  Alig látható, az öregebb himeknek gyakran egy kis zsir púp van a fejükön.  

Tartás és tenyésztés:  Általában békés hal, de az ivási idöszakban területet elfoglal amit agresszivan megvédelmez. Vizhömérséklet nem 25° C alatt, pH érték 7,0; felett. A viz középkemény - kemény. Az akváriumot kö/szikla felépitésekkel berendezni. A növényeket kitúrás ellen védeni. A tenyésztése, ha a körülmények megfelelnek nem nehéz. Ivadék gondozóak. A nöstény lerak 200 sötétpiros tojásokat a barlang tetejére. Az ivadékok kibújnak a 3. napon és 9 nappal késöbb szabadon úsznak.  

Táplálék:  Az élelem felvételnél válogatós, de nem erös evö. Egyértelmüen kis élö eleséget elönyben részesit, mint artemia, Cyclops, vizibolhák, szúró -és bokorszúnyoglárvákat. Száraz eleséget a legtöbb esetben nem szivesen fogadnak el. 

Quelle AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling;  1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )  Megjegyzések: A Horn - Zsilinszky Akvarisztikában egy jó leirás olvasható a fajról.

98. blogbejegyzés
Rasbora heteromorpha - Èkfoltos razbóra

Subphylum Gnathostomata  (Kiefertiere) àllkapocsos állatok - Classis Osteichthyes (Csonthalak) - Subclassis  Actinopterygii (Sugaras úszójúak) -  Teleostei  (Igazi/magasabb rendü Csonthalak) - Supraordo Ostariophysi  (Pontyhalhoz hasonlóak) - Ordo Cypriniformes ( Pontyhalszerüek/félék) - Subordo         Cyprinoidei  (Pontyhal rokonok) - Familia Cyprinidae    (Karpfenfische) Pontyhalak - Genus  Rasbora - Species  

Rasbora heteromorpha   (DUNCKER, 1904)  Èkfoltos razbóra  

Rasbora heteromorpha; extrém lágy vizekböl Tájland, Kelet-Szumatra, és a Maláji Félszigetröl származik. Ennek a halnak nagyon találóan LADIGES leirta a megjelenési területét Medon város közelében Szumatrán: "A viztükört a felette ivelö dzsungel árnyékozza, a vizek talaja bomló vegetációval (növénytakaróval) takart, ágakkal és törzsekkel, eldölt fákkal, és egy sürün összefonódott növényzettel. Szabad vizfelület alig látható. A hömérséklet 32° C, a vizhömérséklet 29° C. A vizben vas tartalmat állapitottunk meg, a keménysége 2,4° GH volt."  

Ez a biotóp leirás ad nekünk egy kiinduló pontot, hogy egy akváriumot Rasbora heteromorpha; -val hogyan rendezzünk be. További jelentésekböl a származási vizeiböl ennek a halnak kiderül, hogy a fajok a Rasbora nemzetség által benépesitett élet területei összefüggésben vannak a növényekkel a Cryptocoryne; nemzetségböl, valamint a Blyxa echinosperma -val; mivel ezek a növények az emlitett vizeket benövik. Mivel a Cryptocoryne nemzetség sok szép fajt magába foglal, amik nagyságban, levél formában, és szinben különböznek, a természet maga adja az irányát, hogy egy Rasbora akváriumot hogyan ültesünk be. Fa ágak és gyökerek kiegészitik a teljes képet.  

Ugyancsak tözegen keresztüli szürés jól jön a halak igényeinek. Rasbora heteromorpha; -át mindig csapatban tartunk, a legjobb más kis Rasbora fajokkal együtt. 1956 -ban MEINKEN egy hasonló fajt leirt: Rasbora hengeli; aki kisebb; soványabb, és keskenyebb ék foltja van.  

Elterjedése:  Déli-Tájland, Malájzia, Kelet-Szumatra;  

Nagyság:  4,5 cm -ig; a him kisebb;  

Nemi különbség:  a himnél az elsö alsó csúcsa az ékfoltnak a has közepéig kihúzódott. A nöstény hegy nélküli ékfolttal.  

Tartás és tenyésztés:  kis, békés csapathal. Egy kis medencének megfelelö. Elönybe részesit sötét medencét, a hátsó részén levö sürü növényzettel és tözegréteget a talajon. Meleg igényes, 24 - 26° C, tenyésztéséhez 28° C -ig. Feltétel, savanyú és lágy viz (pH érték 6,5; KH ugy 0°;). Ivnak alsó részeknél nagy levelü növényeken. Ikra rabló. Pár formában kis tartályban. A nemeket 10 - 14 nappal elötte el kell különiteni, és jól etetni. Az ivadékok kibújnak 24 óra után, és lógnak a növényeken. 5 nap után szabadon úsznak. Artemiat rögtön felvesznek.  

Táplálék:  minden élö -és száraz eleséget felvesz, megfelelö nagyságban. 

Quelle: AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling;  1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 ) 

Prof. Sterba irja:  Ivnak elöszeretettel az alsó részén Cryptocoryne; - növényeknek, vagy Hygrophila; -leveleken. Tenyésztése 24 - 28° C. A legjobban megfelelö különösen sovány, hosszan nyújtott him. A fiatalok 24 - 28 óra után kibújnak. A tenyésztése ma már nem nehéz. MEINKEN leirt 1967 -ben egy intenziv narancs-piros - alkonyat pirosig; szinezett formáját Dél-Tájlandról mint Rasbora heteromorpha espei.  

Rasbora heteromorpha; elérhetö életkor, ca. 6 év van megadva;

99. blogbejegyzés
Diszkoszhal

Symphysodon aequifasciatus axelrodi (SCHULTZ, 1960) 
 Diszkoszhal
 
Prof. Sterba irja:  A gondozása és tenyésztése ennek a pompás fajnak korábban nehéz volt, miután több generációkban tenyészteni tudták, a nehézségek elönyösen csökkentek. Nagy, nyugodt helyen álló akváriumok puha talajjal, laza növény állománnyal, és csak pár szikladarabbal vagy nagy kirothadt gyökérzet darabok nyújtanak az állatoknak a hazaihoz hasonló élet körülményeket. Az erös fény be esés ellen pár kis úszó növény védelmet ad. Nagy figyelmességet igényel mindenek elött a viz minösége és a rendszeres megújitása. Nagyon lágy, gyengén savanyú viz (2 - 3° GH; pH úgy 6,5;) legalább a fiatal állatoknak ajánlatos.   
 
 Nagyon fontosnak tünik a mikro organizmusok tartalma. A jó közérzetét az állatoknak általánosságban emeli, ha a vizben anyagok vannak, amik a baktériumok szaporodását csökkentik pl. tözeg extraktok. Nagyon lágy viznél, a túl savasodás veszélyére figyelemmel kell lenni. A továbbiakban a gondozásánál pontosan ennél a fajnál rendszeresen egy részét a vizüknek meg kell újitani, mint kiindúló pont ajánlott, minden három hétben úgy 1/4 részét a vizüknek friss vizzel kicserélni.
 
Az élelmezésének a lehetöség szerinti változatosságát biztositani kell, különösen a megfelelö vizibolhák mellett fehér és fekete szúnyoglárvák, lárvák egy napi legyektöl, kis szitakötö lárvái, nagy szalina rákok. Ezzel ellentétben az ember etet piros szúnyoglárvát és tubifexet csakis akkor ha tiszta vizekböl származnak és nagyon jól ki vannak mosva (öblitve). Idönként száraz eleséget is esznek. A Diszkoszhal szivesen vesz fel élelmet a talajról, a kukacokat gyakran ügyesen kicibálják vagy kilegyezik.  
 
A faj meleg igényes 26 - 30° C, nagyon békés más halakkal szemben, és nem turkál. Nyitott ivók, és szülöi család. Két évesen ivar érettek. Az állatok különösen az év tavaszi hónapjaiban ikráznak, köveken vagy nagy vizinövények levelein, amiket elötte kinos alapossággal tisztitanak. A fiatal halak kibújnak úgy 50 óra után, és a szülök átviszik öket levelekre, ahol rövid szálacskákon lógnak. Mindkét partner belegyezi ez idö alatt felváltva, az ivadékokat. További 60 óra után szabadon úsznak a fiatalok, és oda ragadnak az úszóikhoz és a test oldalához a szülöknek (legtöbb esetben a nöstényhez). Kezdetben élelmet vesznek fel egy bör váladékból amit a párzási idöben különösen a hátrészen a szülök kibocsájtanak.  
 
Mikroszkópiai kutatásoknál, a bör keresztirányú metszéssénél kimutatta HILDEMANN, hogy a párzási idöben számos különös nagy golyószerü nyálkás sejtek jelen vannak. A sürü nyúlós váladéknak egy szemcsés struktúrája (alkata) van, tartalmaz sok egysejtü algákat és Protozoen;-t=(egysejtü /ös állatocskákat; nagyságuk különbözö 2 - 70 mikrométer;/egy mikrométer=egy ezred milliméter). Az ivadékok ápolásánál felváltják egymást a szülök, és úgy rezegnek a fiatalok, miután az egyik partner erös mozdulatokkal az úszókkal lerázza magáról, a másikhoz, és ott újból odatapadnak. Egy pár nappal késöbb a fiatal halak önállóak lesznek, és most már por eleséggel lehet öket élelmezni. Az elösszöri nyújtott test formájuk, lasacskán magasabb lesz, és úgy három hónappal késöbb a tipikus korong formát elérik. A karakterisztikus szinezet elösször úgy 7 - 9 hónaposan lép fel.  
 
Mivel sok Diszkoszhal a saját ikráját ismételten megette, többször megpróbálták a fiatalokat szülök nélkül felnevelni. Ez a mesterséges felnevelés rettentö nehézségeket okoz, és GEISLER és RÖNSCH szerint, gyakran elnyomorodott (visszamaradt) formákhoz vezet. A továbbiakban még itt kell megemliteni, hogy egy odatapadás a szülökhöz más sügéreknél is megtörténik, pl. Astronotus, Etroplus. Egy bör váladékkal való élelem felvétel, nem volt megfigyelve. Minden alfaj a Symphysodon aequifasciata; -ból  de ugyancsak a Symphysodon discus; természetesen egymással termékeny és keresztezhetö. A keresztezésböl származó utódok idönként erösebbek és LINDNER szerint a saját ivadékukat részben sokkal intenzivebben gondozzák. Sajnos az akvarisztikában a gyakori testvér párzás ugyancsak a Diszkoszhalaknál beltenyésztéshez vezet. A nagyon elterjedt diszkosz betegséget gyógyszerekkel Trichomona-dok ellen lehet kezelni.  
 
A nyitott ivókról  Prof. Sterba; a következöket irja:
  A szabad/nyitott ivóknak a szabálynak megfelelöen, jelentéktelen (egyszerü) álcázott szinü tojásaik vannak egy ragadó/tapadó szerkezettel. A tojások száma mindig nagyon nagy. A him és a nöstény a legtöbb esetben hasonló kinézetüek, szinezettek, és nagyon nehéz öket egymástól megkülönböztetni. A párzási partnerrel tipikus nyitott ivók, pl. Cichlasoma-, Pterophyllum-, Hemichromis-, Symphysodon -fajok; képeznek igazi párokat, akik gyakran a párzási idön kivül is megmaradnak. Azonkivül karakterisztikus, hogy az ivási fázisban mindkét partner udvarol mindketten megvédik az élet területet (teritóriumot), tisztitását az ikra helynek vagy az épitésében az ikra gödörnek együtt résztvesznek. A párzást elöször gyakran napokig tartó udvarlás elözi meg, majd lassanként adagolva a nöstény leikrázik, a him siklik; (csúszik) a tojások felett és megtermékenyiti öket. Ezt több alkalommal megismétli. A tojások lerakása után, gondozza és megvédi a pár együtt az ikrákat. Mindenek elött a tojásokra friss vizet legyeznek, és minden esetleges piszkolódást megakadályoznak. Ahogyan az embrionális fejlödés befejezödik, leszedi több faj az érett tojásokat, kirágják a fiatalokat a tojások burokjából és beleköpik egy elöre elkészitett gödörbe, ahonnan többször új gödörbe viszik. Ugyancsak a gondozását az úszásképes fiatal halaknak együtt végzik. Az együtt léttel a partneroknak az ivadékok gondozásában elöáll egy ún. szülöi család. Az idötartama és a specializálódása a szülöi családoknak, több mint négyszeres esetben karakterisztikus a fajnak vagy a nemzetségnek. Egy különösen szép példát egy szokatlan specializálódást nyújtanak a Symphysodon- fajok, akik a fiatal halakat elöször egy bör váladékkal táplálják.   
 --
Symphysodon discus; Echter Diskus, Pompadurfisch; fogságban az élet elvárása 10 év van megadva;

100. blogbejegyzés
Makrancos hölgyek - avagy a Betta király három lánya

Mióta úgy komolyan foglalkoztat az akvarisztika, sziámi harcoshalat akartam tartani. És hogy mióta foglalkoztat komolyan? Mondhatnám persze, hogy időtlen idők óta, vagy "amióta csak az eszemet tudom", de nem akarok senkit át**szni a palánkon. Sőt.. így jobban belegondolva.. a Betták mindig is jobban érdekeltek, mint az akvarisztika maga. Hogy fény kéne nekik? Hogy tető kéne az akváriumra..? Egyáltalán, minek annyi huzal oda? Áh, kész zöldfülű vagyok még, pedig Bernard emlékezetes érkezése óta azért fejlődtem egy kicsit. Ma már például azt is tudom, hogy az Ancistrus takarja az ancit, és hogy az én drága harcosaim megeszik a csigát. De mindez egy jóval későbbi történet.
 
Kanyarodjunk hát vissza oda, hogy a család befogadta az én imádott püspöklila, türkizes csillámmal pettyezett hímemet, és én, mint teljes jogú Betta tulaj, úgy gondoltam, máris készen állok a következő lépésre. Nem mondhatnám, hogy napokon keresztül csak ültem az akvárium mellett és csodáltam őt, amint fel-alá lebeg a kis műanyag hínárja társaságában, a tökéletes magány tétlen letargiájába zuhanva - ehelyett felhorgadt bennem a mohó (nem, azt hiszem, ez cseppet sem volt önzetlen, ahogy a filmbeli kisfiúktól és kislányoktól megszokhattuk már, ha állatkás mozira bámulunk) segítőkészség: szerzek neki társaságot.
Méghozzá mi is tehetne boldogabbá egy kezdő akvaristát és kedvenc halacskáját, mint az említett hím méltó párja?.. Szinte még ma is érzem azt a lelkes tettvágyat, amitől úgy éreztem, képtelen vagyok megülni a valagamon! A dologhoz hozzátartozik, hogy összesen tán 1400 forintom volt, semmi több.. és erőteljesen közeledett anyukám születésnapja is. Tudom, hogy borzasztó rút dolog volt helyette magamra és Bernardra gondolni, de - mint minden önzetlen gyermek - úgy voltam vele, hogy ő is szívesen gyönyörködik majd bennük (mellesleg az ötletre is mosolygós kíváncsian reagált - és ezzel csak tovább adta alám a lovat).
Óh, bezzeg ha anyu tudta volna, hogy neeem, eszem ágában sincs neonokat szerezni Berni mellé! Pedig hogy beléjük van habarodva!
Felkaptam a kabátom "Jól van, majd megkérdezem, lehet-e mellé neont rakni - nagyon kicsi ez az akvárium..", a vállamra kanyarítottam a táskám "De ha nem lehet, akkor inkább hozok neki egy nőstényt. A neon úgyis csak csapatban szép, négy literbe meg úgysem férnének el rendesen..", és izgatottan dobogó szívvel elviharzottam kémiára. Igen, úgy emlékszem, kémiám volt előtte.
 
Csak hogy egy kis kitekintést nyújtsak a magánéletem halmentes perifériájára, elárulom, hogy ha nem hagyom ott az ELTE biológia BSc szakát, már harmadéves lehetnék. De otthagytam, így most felnőtt munkanélküli vagyok, aki mellesleg két érettségi előkészítő tanfolyamra is jár, hogy ez év májusában végre valahára sikerüljön bejutnia a SOTE ÁOK-ra. Feltételezem, nem nehéz kitalálni, hogy a két említett előkészítő egyike a kémia, a másik pedig a biosz.
 
Tehát rohantam kémiára - és jól el is késtem (mivel előtte még beugrottam a kereskedésbe, hogy megérdeklődjem a neonokat - igen, megtettem, de az eladó lány azt felelte, hogy "Hát.. tudod, az a helyzet, hogy a neon rajhal, és kellene belőle egy 10 darab, hogy jólérezze magát. Annyi meg egy ilyen kicsi akváriumba.. hááát.." - "És ha vinnék neki egy nőstényt?" - "Akkor vigyél inkább hármat. Hogy ne csak azt az egy csajt készítse ki, érted." - "Persze.. és tartotok sziámi nőstényeket?" - "Igen, szinte mindig vannak." - "Oké, hát akkor ma este még visszanézek, köszönöm, viszlát!"). Nem kívánom részletezni, mennyire hosszú és nyögvenyelős volt az óra, hisz ez a blog nem rólam, hanem rólam és a halaimról szól. A kémia előkészítőnek pedig pusztán annyi köze van a Bettákhoz, hogy a kisállatkereskedés nagy sansszal bezár a foglalkozás végére. Türelmetlenül doboltam a tollammal, és mondhatni egész idő alatt azon járt az eszem, hogy vajon mit fog szólni Berni, ha meglátja, mit hoztam neki! "Nézd csak, édes, itt egy kis társaság. Örülsz, ugye?" - "..."
Szinte rohantam a kisállatkereskedésbe, hogy még elérjem zárás előtt, és meg kell mondjam, nem kis megkönnyebbülésként ért, hogy 21-ig vannak nyitva és nem 20-ig.
Szóval berobogtam, hátrasiettem az akváriumokhoz, és hatalmas lelkesedéssel láttam neki végigböngészni a címkéket. Elvégre.. csak nem mehettem oda az eladóhoz úgy, hogy "Öhm.. meg tudná mutatni nekem, melyik a sziámi harcoshal nősténye?.." Így aztán maradt büszkeségem védelme érdekében a bámészkodás. Szerencsére.. avagy szerencsétlenségemre? Az az eladó, aki délután a három nőstényt javasolta, elég gyorsan rámtalált. Mintha különleges érzéke lett volna ahhoz, hogy betájolja, merre tenyészik a bizonytalan, elanyátlanodott vásárló.. és ahogy rámmosolygott, hogy segíthet-e, szinte azonnal indukálta a megfelelő mondatot. "Igen, a három sziámi nőstényért jöttem. Délután beszéltünk róluk." 
Nem is tudom, mire számítottam.. talán arra, hogy majd azt feleli, mutassam meg, mely példányokra gondoltam, ő meg addig megkeresi a hálót?.. De mindegy is, mert szerencsére odajött velem a medencéjükhöz, amiben hála az égnek olyan halakkal úszkáltak együtt, amiket azért felismerek. Így aztán, mikor kérdezte, hogy melyik legyen az a három, határtalan önbizalommal böködtem az üveget, hogy "Azt, meg azt, és talán azt a sötétet!"
 

Óó, emlékszem, borzasztó elégedett voltam magammal! Meg persze a halakkal is, de meg kell mondjam, azért a teljesítményemre büszkébb voltam, mint a hölgyekre. Elvégre.. bár ez csupán körítés, de kb. 360 forinttal olcsóbban jutottam hozzájuk, mint az utánam jövő vevők - szimplán azért, mert nem voltak még átárazva, és mivel a kiragasztott ár alapján számolva pont (visítva) kijöttek a pénzemből.. és már be is voltak csomagolva.. "Akkor ez összesen.. 1740 lesz." - "Öhm.. én 1380-at számoltam. Nem 460-ba kerülnek?.." - "Betta nőstény (Itt álljunk meg egy pillanatra: ugyanis ez volt az a pont, ahol tudatosult bennem, hogy szakszerűen nem sziámi harcoshalnak, hanem elegánsan csak.. Bettának hívják őket. <3 Nagy felfedezés volt!).. nem, a gép azt írja, 580 forint egy darab. Nem ez van kiírva?" - "Hát szerintem nem. De tudja, az a gond, hogy nálam összesen 1400 forint van." - "Akkor várj egy kicsit. Linda! Ide tudnál jönni egy kicsit?"


Nem telt bele sok idő, és a HÉV-en való zötykölődés, valamint a laza 15 perces séta után, forró párapamacsokat szuszogva végre megérkeztem haza. A három kis királylány mondhatni vakon hánykolódta végig az utat, ugyanis láma gyerek módjára - bár nem tudom, mennyire volt szakszerűtlen, barbár dolog a részemről - bezsúfoltam őket az iskolatáskámba, hogy ne hűljön annyira át a vizük. A tatyómat persze nem akasztottam vissza a vállamra, hanem kézben vittem tovább, és amennyire lehetett, ügyeltem arra, hogy ne himbáljam nagyon.
A kezem szó szerint lefagyott és lerohadt, mire hazaértem, az izmaim égtek, de hatalmas mosollyal és örömmel nyitottam be a házba. "Heló! Meghoztam a csajokat! <3"
Anyunak már megtelefonáltam, hogy neonok helyett három nőt viszek, és azt kell mondjam, jól fogadta! Így aztán minden lelkiismeretfurdalás nélkül, az előírt módon fogtam a zacsit és beállítottam Berni mellé a vízbe. Hát azt látni kellett volna! A kis drágám egész meg volt őrülve, kíváncsian úszkálta körül az új jövevényeket, s bár az úszóit nem nagyon meresztgette, azért tepert fel-alá rendesen! A lányok pedig a zacskó falához úszva lesték az ifjú herceget. Jajj, nagyon kis daliás, imádom a természetét! Ugyan még nem volt halam korábban, de váltig merem állítani, hogy a Betták (vagy legalábbis az én Bettáim) igenis intelligensek.
 
Itt a történet kissé ellaposodik, ugyanis mi történt? A kellő idő lejártával fogtam a zacskónyi halat és beeresztettem őket a hím mellé. Látszólag remekül megvoltak, méghozzá nem kevesebb, mint két napig! Se csipkelődés, se kergetőzés.. Berni büszkén feszített közöttük, a kis háreme pedig szabályosan körüldongta.
Igen ám, de aztán elérkezett a harmadik nap, mikoris a fiatal menyecskék kimutatták a nemlétező foguk fehérjét! Először Bernard úszóján vettem észre, hogy mintha.. cakkosodna. Nagyon megijedtem, hiszen mondom, borzasztó kezdő vagyok, és lövésem sem volt arról, hogy mi a fene történhetett! A lányok ellenben tökéletesen rendben voltak. "Anyu.. azt hiszem, Berni megbetegedett..!" - "Miért, miből gondolod?" - "Nézd meg az úszóját! Az a szakadás tegnap még nem volt ott..!"
Halálosan kétségbeestem, de hogy kiderítsem a probléma okát, egy laza három órás megfigyelést tartottam. Főztem egy kávét, mert nagyon szeretem (mellesleg most, míg ezen sorokat gépelem, ismét csak a frissen lefőtt fekete illata lengi be a házat), és a gőzölgő bögrét szorongatva lekuporodtam az akvárium mellé - és csak néztem.
Mérhetetlen döbbenetemre a következőt tapasztaltam:
Bernard a tőle már megszokott, szelid nyugalommal lebegett a kis műanyag hínárja körül, míg a lányok a csöppnyi 4 literes akvárium 3 különböző sarkában múlatták az idejüket. Elég idilli képnek tűnt.. Aztán az egyik, egy különösen nagy, Bernihez hasonlóan piros/püspöklila úszójú példány (akit magamban notórikusan Dahlia-nak hívtam a Silent Hill film szereplője után) odaúszott a legkisebb királylány mögé (nem egészen hivatalos nevén Eufrozina - ő halvány homokszínű volt, világos égkék úszókkal), és isteneset csípett a farkába!
Na mondom, mi a manó! A bolti medencében semmi bajuk nem volt egymással, és nálam is kifogástalanul viselkedtek az elmúlt két napban, most meg.. hát határozottan kezdett eluralkodni a káosz. A kislány visszacsípett, erre beszállt a harcba a harmadik, egy Zselykének keresztelt sötét alapszínű, türkiz fényű amazon (akinek mellesleg szintén püspök színnel csíkozottak az úszói), és hogy Bernard kedves ne unatkozzon, az ő farkába csípett bele.
A kis 4 literes akvárium élete másodperceken belül felbolydult, és én csak lestem, hatalmasra nyílt, bambi szemekkel, zavarodottan - és képtelen voltam bármi értelmes megoldásra ragadtatni magam.
A csipkelődés egész délután zajlott, méghozzá olyan durván, hogy alig mertem lefeküdni aludni. Egész éjjel forgolódtam, végül másnap reggelre isteni ötletem támadt - és feljöttem erre az oldalra. Igen, ez volt az a történelmi pillanat, mikor rászántam magam, hogy végigböngészek néhány ide vonatkozó fejezetet, és mivel azt olvastam, hogy talán egy nagyobb akváriummal megoldható a gond (mivel a harcias felek el tudnak egymás elől rejtőzni, és könnyebb menekülni is), hát fogtam magam és apukámmal együtt elmentünk az Árkádba, hogy szerezzünk egy elegáns, 25 literes akváriumot. Nem, nem volt rajta tető, nem volt benne semmi, csak egy 25 literes üvegmedence. Persze ha már ott voltunk, akkor megérdeklődtem az eladót (egy srácot), hogy nem lehet-e valami válaszfalat kapni bele.. vagy legalább valamiféle fajta hálót, amivel leválaszthatók az agresszív felek, de.. "Nem, ilyeneket nem tartunk. Meg különben sem szokás fakkokra osztani az akváriumot." - "Na jó, de akkor mit csináljak? Nekem csak egy kerámia törzsem van otthon, meg egy növényem, azokkal nem tudom territóriumokra osztani az akváriumot - ezek meg széttépik egymást." - "Hát igen, a Bettáknál megesik. Egy medencébe általában csak egy hímet raknak és kész." - "Nekem itt néhány napja azt mondták, hogy ha nőstényt szeretnék, akkor vigyek hármat." - "Igen? Hmm.. hát nézd, én nem tudom. De ha el akarod választani őket egymástól, akkor talán vigyél egy olyan fadarabot.. meg valami növényt." - "Jó.. és még azt szeretném megkérdezni, hogy valami szűrőféle kell nekik? Mert azom sincs." - "Persze."
Tehát kaptunk egy szűrőt, ami mellesleg levegőztet is, de elég hangos.. Valamint egy darab fát, amiről meg nem mondom, hogy miféle, de elég magas.. És persze a 25 literes akváriumot.. ja, és egy hálót. Hozzá kell tennem, hogy fűtőm már volt, hála a békák iránti szakadatlan szerelemnek, mivel a terrárium kis medencéjét is állandó hőfokon kellett volna tartani - ha egyáltalán lakott volna benne valaha valami -, és éppen ezért ez a kellék már megvolt.
 
Ahogy hazaértem, azonnal nekiláttam kisikálni az újonnan vett akváriumot, ami - hála a kemény két hetes kisállatkereskedésbeni kisegítő munkának - elég gyorsan és rutinosan zajlott; majd feltöltöttem vízzel, beleraktam a fűtőszálat, beállítottam a hőfokot, összeraktam a szűrőt, aztán míg ezek a kütyük végezték rendeltetésszerű dolgukat, nekiláttam megsikálni és kifőzni a fát - valamint némi kavicsot, amit szintén a terráriumi medencébe szántam (sóder), és a kerámia fatörzset, amit a változatosság kedvéért ismét csak a terkó miatt kaptam anyukámtól. Annak idején Tillandsiák voltak rádrótozva, míg el nem pusztultak.. (R.I.P.)
A dolog végeztével aztán mindezt belepakoltam az új akváriumba, majd a vízkezelő hozzáadása után átköltöztettem bele a halakat. Tény, hogy sokkal jobban elfértek, de azt kell mondjam.. - ismét csak balga zöldfülű módjára - újra rosszul értelmeztem a jeleket.
Olvastam, hogy a nőstények becsíkozódnak, ha jólérzik magukat és kekeckednek a hímmel. Namármost az én tüneményeim oldala olyan hosszú, fekete csíktól volt tarka, hogy kívánni sem lehetett volna szebbet! - Igen ám, de ez a fajta csíkozódás a stressz és a rosszérzés jele, nem pedig az ivarérettségé és a jóllété.
Szóval.. míg a három kis királylány szokta az új helyét, és megszeppenésükben nem is mertek egymáshoz érni, én azt hittem, hogy minden gondom megoldódott, és ettől kezdve nem is lehet velük több baj. Mondom, a kisállatkereskedésben vígan elvoltak, és az első két, nálam töltött napban sem volt probléma, így aztán tényleg csak arra tudtam következtetni, hogy a hely szűke volt a gond.
Na igen, de mikor kicsit később visszanéztem hozzájuk, elborzadva láttam, hogy nem pusztán Berni, de a lányok úszói is olyan cakkosak, hogy látványnak is szörnyű volt! Dahliának, a személyes kis kedvencemnek, gyakorlatilag hosszában beszakadozott minden úszója, és a farkából nem kis darabka hiányzott is, bár nem ő volt a legrosszabb állapotban - a legifjabb, legapróbb, és leghalványabb színű Eufrozina farka helyén ugyanis egy úszónak aligha nevezhető csonk éktelenkedett!
Hát több se kellett - akkor még nem tudtam, hogy a hirtelen és nagy mértékű stressz is kiválthat ilyen cakkosodást, márpedig ez a durva, teljes környezetváltozás nem kis megrázkódtatás volt a számukra -, fogtam a lányokat és széttelepítettem őket 3 külön helyre. Dahlia, mivel ő volt a legnagyobb és legerősebb, Berni mellett maradt a nagy medencében; Eufrozina egy műanyag dobozban kapott helyet, ahova növénynek megkapta a híres kis műanyag hínárt; Zselyke pedig a 4 literes régi medencébe lett áttelepítve egy letépett útifűlevéllel.
Nagy csalódás volt.. Két napig négy gyönyörű halacska gazdája voltam, akkorra azonban tudatosult bennem, hogy ilyen körülmények között aligha tudnám mindet megtartani. Dahlia remekül elvolt Bernivel, úgy láttam, jól kijönnek egymással (és hála az égnek a mai napig meglehetősen harmonikus a kapcsolatuk! <3), így aztán a másik két delikvenstől kellett megválnom.
Másnap reggel felhívtam a kisállatkereskedést, hogy nemrégiben vettem tőlük három nőstény Bettát, de összeférhetetlenség miatt kettőt szeretnék visszavinni, mivel nálam valószínűleg néhány napon belül elpusztulnának. Természetesen elmeséltem, mi mindennel próbálkoztam már, és hozzáfűztem, hogy a kis medencéket nem tudnám mivel fűteni (nálunk a házban átlag 18°C van, és a radiátorok sem üzemelnek éjjel-nappal - még télen sem), szóval ha vissza tudnák venni a kis cakkosakat, nagyon hálás lennék.
Meglepetésemre a női hang szinte mosolygott, és közölte velem, hogy "Rendben, hozd csak vissza őket. De halat csak halra tudunk becserélni, ezt jó, ha tudod." - "Nekem az is jó, csak nem akarom megölni őket, érti.." - "Persze. Akkor várunk!" - "Köszönöm."

Apu kocsival vitt el, a két lányzót pedig becsaptuk a műanyag hínárral együtt a kis 4 literes akváriumba, és elfuvaroztuk a kereskedésig.
Ott ért a következő meglepetés, mikor is azzal a fiatal eladó lánnyal találkoztam, aki a három nőstényt javasolta. Nem csinált problémát abból, hogy visszahozom őket (szóval.. a hozzám hasonlóan zöldfülű ifjoncoknak üzenem, hogy NEM CIKI visszavinni a halat, ha úgy látod, hogy nem tudnád életben tartani! persze ez betegség esetén nem érvényes, de értitek.), és hamarosan ajánlott is melléjük négy dániót. Azért épp ezeket a halakat, mert hihetetlen fürgék, és az esetleges csipkelődések elől villámként cikáznak odébb.

Megköszöntem a segítségét, és ölemben a két zebrával és a két narancssárga (milyen dánió a naracsszínű?.. azóta sem találtam meg) példánnyal hazagurultunk. A két Betta békésen elvolt egymás mellett, és a dániókkal sem voltak különösebb gondok, így azt hiszem, elég jól sült el a fúriákkal folytatott hadakozásom.
Bár azt is meg kell mondanom, hogy bármennyire is szépek ezek a zebrák, úgy hiszem, az intelligenciájuk meg sem közelíti Bernardékét. Elég kis butusok.
Na mindegy. Szóval itt a vége, fuss el véle, így került hozzám a négy dánió, akikkel további bonyodalmak adódtak a későbbiek során. És akkor a szűrőről és a zavaros vízről még nem is esett szó!

U.I.: Apropó.. nem tudja valaki, hogy mitől lehet az, hogy az egyik zebrám olyan sovány lett kb. két nap leforgása alatt, mint egy pálcika? A színe is borzasztó fakó, semmi élénkség nincs benne. Az összes többi jól van.

Tovább

SQL1: select `cim`, `szoveg`, `id`, `tulaj` from `16_blogok` where `cim` like '%nappal%' or `szoveg` like '%nappal%' or `cimkemondat` like '%nappal%' order by (`szavazat` / `szavazok`) desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'