FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 


 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

Cyphotilapia Gibberosa(frontos, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, nevelde,dél amerikai,közép ame, Halas és Növényes édesvizi akv, Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, DISZKOSZOK!!! NEM A LEGSZEBBEK, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos

A 10 utolsó kereső szó:

akvÄ‚Ä„rium hÄ‚Ä„ttÄ‚Ĺ r kÄ‚Ĺ , Moha \\\\\\\"-kĂ, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ, Aranyhalak: etetés, gondozás, , kezdetek,régi lakók,és mostani, Édesvizi Vegyes 180literes Akv, nevelde,dél amerikai,közép ame, akvárium Megszüntetve 2012, no, Dél Ameikai sügeres akvárium,k, Tanganyika tavi sügerek trophe

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

HALT AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. blogbejegyzés
Ökoakvarisztika

Találtam egy érdekes írást a neten, szeretném kikérni véleményeteket a témával kapcsolatban, persze az alapelvek itt is ugyan azok, de van egy két eltérés!? Nekem is vannak kivetnivalóim, de sokminden szól mellette is. Tehát a következő cikkről lenne szó:
 
"Napjainkban egyre több ember éli környezettudatosan az életét. Ez a szemlélet egy olyan hobbinál is érvényesül, mint az akvarisztika. Nagyon fontos megjegyezni, hogy az ökoakvárium, csak és kizárólag olyan édesvízi halfajoknál alkalmazható, amelyek jelentõs áramlások nélküli állóvizekben élnek. Vannak halfajták, melyek minden próbálkozásunk ellenére is ki fogják túrni a növényeket, mint például az aranyhal.

Az igazán környezetbarát akvárium: Elõször dobjuk ki a mûnövényeket és az oxigénellátásért felelõs levegõztetõt is (kivonja a vízbõl a növények számára létfontosságú szén-dioxidot)! Élõ növények mellett nem lesz rá szükségünk, mert a fotoszintézis biztosítja, hogy az akvárium vize oxigéndús, tiszta legyen, valamint növényeink sok nitrátot és ammóniumot kötnek meg.

A gyógyító fény: A folyamat persze csak a megfelelõen megvilágított akváriumban mehet végbe, ez napi 12 órányi fényt igényel. Minél többféle növényt telepítünk halaink mellé, annál inkább kizárjuk a káros baktériumokat, és a vegyianyag-koncentráció is szabályozott lesz.
A növények beszerzésével halainknak azért is kedvezünk, mert így el tudnak bújni a levelek között, továbbá táplálékul szolgálnak a növényevõ fajtáknak, és ívóhelyként is remekül megállják a helyüket.

Ősi bölcsesség: A maja indiánok öntözõcsatornáikba gumós vízinövényeket ültettek és halakat telepítettek, hogy élõvé és tápanyagokban gazdaggá tegyék a vizet.

Miért nem jó a mûanyag? A mûnövények mellett számtalan természetellenes és akváriumba nem illõ tárgyat kínálnak a szakboltok, ezek többsége is mûanyagból készül. Az elemzõ vizsgálatok azt mutatják, hogy az akváriumi halak sokkal rövidebb ideig, és kevésbé egészségesen élnek mesterséges környezetben.
 
Piros dekorációs homok helyett válasszuk a folyami sódert, kvarchomokot, vagy olyan kõzúzalékot, ami nem oldódik vízben.
 
Olcsón, könnyen jót: Búvóhelyet készíthetünk hosszas forralással fertõtlenített fatörzs darabból, különbözõ színû kövekbõl és nagyobb kavicsokból. A természetben talált fadarabokkal érdemes dolgozni, hiszen a leváló apró fadarabka, remek csemege a halaknak.
 
Tartsuk fent a vadászösztönt: Ha egy kis örömet szeretnénk szerezni halainknak ne a boltban kapható dobozos granulátumot adjuk nekik, hanem szerezzünk be élõ táplálékot számukra, például kisméretû rákokat. A halak élvezni fogják a vadászatot, számunkra pedig szórakoztató figyelni, hogyan próbálják elkapni a zsákmányt.
 
Hasznos tippek vízcseréhez: A vízcserénél fontos megjegyezni, hogy húsz százaléknál többet ne szívjunk le a vízbõl és ezt is csak az akvárium aljáról, fõként az aljzatot képezõ kavicsokról, kövekrõl. Ehhez a mûvelethez szívócsövet használjunk. Az így vödörbe került vizet ne öntsük ki, mert a szobanövények számára igazi kincs. Ha a víz túl savassá válna, ezen egy csapott kávéskanálnyi szódabikarbónával hamar segíthetünk. Olcsóbb és környezetkímélõbb megoldás, mint más bolti kemikáliákhoz folyamodni. Az üveg tisztítását ne vegyszerekkel, hanem ecettel végezzük.
 
Fény és hõmérséklet: Az akvárium fûtõberendezésére és lámpájára kössünk idõkapcsolót, ami napi 12-14 órára legyen beállítva. Ezeket a berendezéseket takarjuk kövekkel, kavicsokkal vagy fadarabokkal.
 
A halak jól tûrik a víz fokozatos lehûlését-persze csak a biztonságos tartományon belül, ha éjjel hidegebb a víz, jobban alszanak. A levegõztetõ nélküli akváriumban a víz fokozatosabban hûl.
 
Így gondozd növényeidet: Növényeinket, csakúgy, mint szárazföldi rokonaikat, tápoldatoznunk kell. Célszerû az elhalt leveleket rendszeresen távolítani, mert rothadásuk oxigént von el. A növényeket 4-5 cm vastag homokba ültessük. Figyelem! Az egyes növényfajták gyökércsúcsának ki kell látszódnia! Ha árnyékolni szeretnénk, válasszunk olyan növényt, amely a víz felszínén terjeszkedve nõ. A magasra növõ fajtákat hátra, az alacsonyabbakat mindig eléjük ültessük. Érdemes odafigyelni a természetes részletekre, ha úgy döntöttünk, hogy otthonunkba becsempészünk „pár” liternyi vízivilágot. Természetes környezetben lubickoló halak látványa a mi lelkünket is kiegyensúlyozottabbá teheti, erre pedig egyre nagyobb szükségünk lehet."

2. blogbejegyzés
Corydoras nemzetség; - Páncélosharcsák

Corydoras  nemzetség;  LACÉPÈDE, 1803  (Panzerwelse) Páncélosharcsák 

Egy fajgazdag nemzetsége a Callichthyidae halcsaládnak, akiknek a képviselöi Trinidad északi részétöl, -Közép és Dél-Amerikán keresztül, Argentina Déli részéig elterjedtek. Lassan folyó vagy álló vizekben élnek, amik gyakran eliszaposodottak lesznek, de megvan a képességük, hogy az oxigén-szegény vizekben az atmoszférikus levegöböl egy speciális állati szövet segitségével a végbelükben az oxigén fedezetüket kiegészitsék (bél-lélegzés). A páncélosharcsák e -miatt még az akváriumi körülmények között is rendszeresen a vizfelületére mennek és levegöt vesznek fel. Minden ez idáig bevezetett fajok békés-természetüek és minden társas akváriumhoz megfelelöek, ahol mint a talajra esett élelem-maradvány eltávolitók hasznosak. Mindenesetre ajánlott, mindig egy kis csapatot ezekböl az élénk halakból gondozni.  

Igényeiket illetöen a viz kémiájához a megszokásuk után nagyon toleránsak (elnézöek), egy teljes keménység ugy 2 - 25° GH,  és pH-értékek ugy 6 - 8 között. Az optimális értékek 5 - 10° GH, pH-érték ugy 7. A vizhömérséklet igényük a származásuktól függöen különbözö, (és majd az adott különbözö fajoknál adjuk meg). Mialatt a páncélosharcsák az elhalt növényi részekböl álló mulmmal (korhadó anyagokkal) jól megvannak, érzékenyen reagálnak a halak ürüléke általi viz megterhelésekre. Egy erös filtrálás ami egy könyü vizmozgást okoz, rendszeres ürülék eltávolitás valamint hetente egy részleges vizcsere, ami a medencének az 1/4 részét átfogja, a hosszabb és tartósabb gondozásánál a halaknak az alapvetö igényeikhez tartozik. 

A talajnak sötétnek kell lennie, finom szemcséjü és nem éles szélü, amin a harcsák a bajuszukat és a szájukat megsebezhetik. A növényzet lehet dús vagy közepesen beültetett és ez minden vizinövényfajjal lehetséges. Ha megvan az a lehetöség, hogy a medence napsütött helyen áll és algák növekednének, igy ezt a halak nagyon szivesen felveszik. Minden ismert élö és száraz eleség mellett, ugyancsak leforrázott salátát, szétnyomott finom-fagyasztott borsókat és korhadt lápi fenyö-fát (havasi gyantás fát) is elfogadnak. Az elsöként emlitettek szolgálnak ugyancsak mint a korhadt fa a tiszta erdei tavakból ahhoz, hogy a ballasztanyag szükségletét a halaknak kielégitse, és a nyom elemek tartalma által a kulcsa az ikráztatási késztetéshez.  

A tenyésztése ez idáig még nem mindegyik bevezetett fajoknál probléma mentesen sikeresedett, mialatt már mások rendszeresen tenyésztettek lettek. Bevált a legtöbb esetben egy csapatot, kezdetként több himmel, (5 him, 3 nöstény) vagy mint kezdet két három him egy nöstényhez. Erös etetések által, sok esetben mindenek elött szúnyoglárvákkal, jól elökészithetöek az állatok az ikrázási-készenlétre, egyszeri vagy több napokon keresztüli egymást követö ismételtbeli átfogó részleges-vizcserékkel (60% megujitás), ezt összekötve egy vizhömérséklet csökkentéssel ugy 4 - 5° C, a párzás kiváltójává válhat. Az után a vizhömérsékletet ismételten a kiindúló értékig fel kell emelni.  

A legkedvezöbb elöfeltételek a tenyésztéshez, a viz értékeknél ugy 5 - 10° GH, egy pH-érték ugy 7;  és ha a vizhömérséklet ugy 26 - 30° C között van. A frissen importált állatok általában megtartják az életük végéig az ikrázási-periódusaikat a származási területeikröl. Tenyészpróbálkozások Decembertöl-Márciusig és Augusztusztól-Októberig tartó hónapokban sikeresnek néznek ki. Ellenben az akvarisztikában a már hosszabban/régebben bevezetett fajok az egész évben késztethetöek a párzásra, de a harmadik vagy a negyedik ikrázásuk leadása után egy szüntet kell tartani.  

Az ikrázási fázist a szabálynak megfelelöen a nöstény vezeti be, aki a nyugtalan ide-oda való úszásával a közelgö ikrázási-készenlétét szignalizálja, amire a himek lebálványozottak lesznek. Az ikrázási aktus maga ugy történik meg, hogy egy him keresztben áll a nösténnyel szemben (T-állás) és közvetlenül erre a nöstényt bajusszánál fogva a mell-úszóival megfogja. Mialatt a him a nöstény fejét a saját testoldalához szoritsa, és ekkor kinyomja a spermium felhöjét. A nöstény ezzel egyidejüleg a saját has-úszóit egy úszó-táskára hajtogatja és bele tesz a fajtól függöen egy vagy több tojásokat. A halak szétoszlanak, a nöstény megtakarit egy alátétet ( követ, oldal üveget, vagy egy levelet) és a megtakaritott helyre odanyomja az erösen ragadó tojásait  (kivétel majd a faji-leirásoknál).  

Mivel egyes állatok az ikrázási szünetekben a tojásokat megeszik, a bevitele egy kis üveglapnak amit ferdén a medence oldalüvegéhez oda támasztunk, bevált, amit a leikrázás után a tojásokkal egy elkülönitett felnevelö medencébe átviszünk. De a tojások olyan stabilak, hogy az ember a körmével letudja öket szedni, és a felnevelö medencébe átvinni. Ha a harcsákat a párzások között jól etesük, igy az ikra rablást jelentösen csökkenteni tudjuk. A tojások fejlödéséhez egy medence 10 cm magassággal jó és megfelelö, mivel ebben a viz kinos tisztaságát tudjuk a legjobban szavatolni. A viznek a felnevelö-medencében finom porlasztású (finom gyöngyökböl álló), de erösen átszellöztetettnek kell hogy legyen, a hozzáadása egy baktériumok elszaporodását korlátozó  szer (Acriflavin vagy hasonló 1 gramm 100 literre) bevált. A fiatalok fejlödése a sötétebb levö tojásokban jól követhetö, az ikrázás után a kikelés a hömérséklet és fajoktól függöen a 4. és a 7. nap között történik meg. Két nappal késöbb a kezdö-etetésüket el kell kezdeni, kerekesférgek (Rotatoria), megfagyasztott cyclops-naupliusok és kis grindal-férgecskék beváltak, mig mikro-férgekröl (fonálférgek) különbözö nagyon eltérö tapasztalatok vannak. A talaját a felnevelö medencének mindenek elött a nyálkás-szerü lerakódásoktól kinosan tisztán kell tartani, ha ezt nem veszük figyelembe, a fiatal harcsák teljes elvesztéséhez vezethet. A részleges vizcseréket ami 1/4 - 1/3 részét a felnevelö medencének átfogja naponta meg kell tenni. A növekedés a legtöbb fajnál elég könnyen megy.

 

Corydoras aeneus       (GILL, 1858)   Callichthyidae   (Goldstreifenpanzerwels, Metallpanzerwels) - Aranycsikos-páncélosharcsa 

Synonyme:   Hoplosoma aeneum  Gill, 1858; Callichthys aeneus  (Gill, 1858); Corydoras aeheus  (Gill, 1858); Corydoras microps  Eigenmann & Kennedy, 1903; Corydoras venezuelanus  Ihering, 1911; Corydoras macrosteus  Regan, 1912; Corydoras schultzei  Holly, 1940;  Holsternum aeneum;   

Megjelenés: az Amazonas mellék-folyói;  

Nagyság: 7 cm; 

Nemi különbség:  A him karcsúbb (soványabb) és kisebb marad mint a nöstény.  

Igényei:  Ez az idáig Synonym  Corydoras schultzei alatt vezetett faj, a legigénytelenebbekhez tartozik a nemzetségböl, és a nemzetség leirásban megadott viz toleranciákkal kitartóan gondozható állat. Vizhömérséklet 20 - 24° C elegendö neki, átmenetileg károsodás nélkül még 17° C hömérsékletet is kibir. A medence hossza ne legyen kisebb mint 70 cm, berendezni ugy kell ahogyan a nemzetségnél le van irva.  

Tenyésztés:  Corydoras aeneus a legkönnyebben tenyészthetö fajokhoz tartozik a nemzetségben, a tenyésztése ugy történik ahogyan a nemzetségnél meg van adva. Ez a halacska kitünöen megfelelö ahhoz, hogy a kezdök tapasztalatokat szerezenek a páncélosharcsák tenyészete terén. 

Corydoras aeneus; Metall-Panzerwels, Goldstreifen-Panzerwels; még nem egészen 10 éves és még él;  Quelle: Gernot Bächle; A Páncélosharcsáknak általában az életkor elvárásuk fogságban 7 - 15 év van megadva.

Quelle:  Meyer Rolf; Lexikon Süßwasser Aquarienfische; Naturbuch, 1993 Weltbild Verlag, Augsburg;


3. blogbejegyzés
Xiphophorus nemzetség; Poeciliidae - Elevenszülö fogaspontyok

Xiphophorus   nemzetség;   Poeciliidae  (Elevenszülö fogaspontyok)  

(Schwertträger, Platys)  Kardúszójú halak, Platik 

Egy fajban és formában gazdag nemzetsége a Poeciliidae az elvenszülö fogaspontyok családjának, akiknek az elterjedési területe az Atlanti-Òceán Mexikói oldalát és Közép-Amerikát átfogja. Minden fajok egymás között és más halakkal szemben békés természetüek. A teljes lehetséges nagyságukat az állatok csakis akkor érik el, ha a medencének a hossza, legalább a tiz szeres testhosszát a legtöbb esetben a legnagyobb nösténynek eléri (a medencének a tartalma ugy 200 - 300 liter), viz 10 - 20° GH (teljes keménység), gyakran 30° GH és többet is elviselnek, pH -értékek 7 - 8,2;  és nem ezen értékek alatt. Az eredetileg ásványi só-szegény vizekben, a hozzá adása egy kis konyhai sónak a tartó vizükhöz ajánlott. A talajzatnak durva homok vagy kavics megfelelö, a vizinövényzet helyenként lehet dús, de elegendö szabad úszási lehetöségnek is kell lennie, e -mellett mindig szükséges, hogy a halaknak elbújási lehetöségük is legyen.  

Egy hatásos filtrálás pontosan olyan fontos, mint a rendszeres heti részleges vizcserék, ami által az 1/4 részét a medence tartalmának megujitjuk. A szerves vizmegterhelések és magas nitrát tartalom befolyásolják a növekedést és a termékenységet. Medence jó alganövekedéssel a legjobb módon elégiti ki az igényeiket a növényi táplálékban, és elösegiti ill. intenziválja a szinezetét a halaknak. A táplálék összetételéhez különösebb igényeket nem támasztanak, minden fajta élö-, mélyhütöt- és száraz eleséget elfogadnak amit még növényi táplálékkal ki kell egészitenünk. A termékenységi zavarok, elvetélések- és korai szülések gyakran egyoldalú táplálkozásnak az eredménye, egyes esetekben meg kell próbálni a száraz eleséget benedvesiteni pár csepp telitetlen zsirsavakban gazdag növényi olajjal, ami segitséget adhat.  

Xiphophorusok elevenszülök, a terhességük ideje a fajoktól és hömérséklettöl függö de ugy általában 28 és 35 nap között van. Egy jól beültetetett faj-medencében mindig elegendö fiatal hal megmarad. Egy racionális tenyésztéshez kedvezöbb a nöstényeket a szülés elött egy ikráztató dobozkába tenni és a szülés után a fiatal halakat egy külön álló medencében felnevelni. Olyan nagyok, hogy grindál férgecskékkel, kis cyclops -okkal vagy hasonlókkal  etethetöek, az élö eleségüket finom száraz eleséggel még kiegészithetjük.  

A fiatal halak az erösen elalgásodott medencében fejlödnek a legjobban. Sok fajok korán nemi érettek lesznek, hogy egy szép kinézetet elérjenek mindenek elött a fiatal himeket nem szabad túl korán tenyésztésre kiválasztani, e -miatt a korai elválasztásuk ajánlatos. A himek képezik ki a családnak tipikus Gonopódiumaikat.  

Xiphophorus hellerii   (Heckel, 1848)  Poeciliidae    (Schwertträger)  

Mexikói kardfarkúhal 

Synonyme:  Xiphophorus helleri helleri  Heckel, 1848; Poecilia helleri  (Heckel, 1848); Xiphophorus helleri  Heckel, 1848; Xiphophorus guentheri  Jordan & Evermann, 1896; Xiphophorus guntheri  Jordan & Evermann, 1896; Xiphophorus hellerii guentheri  Jordan & Evermann, 1896; Xiphophorus jalapae  Meek, 1902; Xiphophorus brevis  Regan, 1907; Xiphophorus helleri brevis  Regan, 1907; Xiphophorus helleri strigatus  Regan, 1907; Xiphophorus strigatus  Regan, 1907; Xiphophorus rachovii  Regan, 1911; 

Megjelenés:  A faj számos alfajokkal és helyi formákkal jelenik meg, Közép-Amerikában a 12. és a 26. szélességi fokok között terjedt el. E -mellet még az akvarisztikában nagy számban elterjedésre talált a különbözö szin- és tenyész formái mint pl. Hamburger, Berliner, Simpson,- és Dupla-Kard,.. stb. 

Nagyság: A vad formájú megjelenésében a him 10 cm, a nöstény 12 cm. A nem megfelelö tartása és tenyésztése miatt sok helyütt a növekedésükben elmaradt alakzattal és szét ágazó törzsekkel állt elö. 

Igényei:  A kardfarkú halak egyes túltenyészett formáktól eltekintve, nagyon alkalmazkodó képessek és toleránsak a viz értékekkel szemben és tudjuk öket 12 - 30° GH keménység, és pH értékekkel ugy 7 - 8,3; között jól tartani, az optimális értékek a közepén vannak a megadottaknak. Ugyanez érvényes a viz hömérsékletre ami 18 - 28° C között van.  

60 cm hossz alatti medencében való tartásuk rosszindulatot jelent a halakkal szemben. A hirtelen változása a viz keménységének vagy a pH értékeknek valamint át tételnél az öreg vizböl a friss vizbe, a halak érzékenyen reagálnak és ezt az úszóik-összetapadásával mutatják, ezt e -miatt mindig csakis fokozatosan a viz értékek kiegyenlitödésével szabad megtenni, amit egy kis konyhai só hozzá adása 10-20 gramm 10/l vizhez elösegithet.  

Tenyésztés: A tenyésztés lefolyása megegyezik a nemzetségben leirtakkal. Tenyésztéshez csakis nagyon nagy állatokat választunk ki. Ha a himek már csekély test nagyságnál a jellegzetes kardjukat viselik, akkor a növekedésükben visszábban maradtak (satnyábbak) és igy nem szabadna öket eladni vagy velük tenyészteni. Ilyen állatokat még a kereskedöknél se vásároljunk, ezzel az akvarista közvetlenül befolyásolni tudja a minöségi feljavitását a Mexikói Kardfarkú-halaknak.   

A nöstények ugy 50 - 80 fiatal halakat tudnak szülni. Ahhoz, hogy nagy és egészséges állatokhoz jusunk, a felnevelö medencéjükben a vizhömérsékletük ne legyen 25° C felett.  Az egyik elöfeltétele a szép intenziv szineik eléréséhez a korai bevetése algai tápláléknak, azonkivül igy jól növö és nagy állatokat tudunk felnevelni.

Xiphophorus helleri; Yukatan- Schwertträger; Mexikói Kardfarkúhal; az életkor elvárásuk fogságban 3 - 4 év van megadva. Quelle: Aquarien Atlas B. 2

Quelle:   Meyer Rolf; Lexikon Süßwasser Aquarienfische; Naturbuch, 1993 Weltbild Verlag, Augsburg;

Ezen faj nemi változásával kapcsolatos anyagok:

Dantschakoff, V. (1941): Der Aufbau des Geschlechts beim höheren Wirbeltier. - G. Fischer, Jena. 
 
Essenberg, J.M. (1926): Complete sex-reversal in the viviparous Xiph. helleri. - Biol. Bull. 51, 98-111.  
 
Friess, E. (1933): Untersuchungen über die Geschlechtsumkehr bei Xiph. helleri. - Roux' Arch. 129, 255-355.  
 
Harms, J.W. (1926): Beobachtungen über Geschlechtsumwandlungen reifer Tiere und deren F1-Generation. - Zool. Anz. 67, 67-79.  
 
Hild, S. (1940): Versuche zur Geschlechtsdifferenzierung von Xiph. helleri Jen..- Z. Naturwiss. 73, 66, 135-143.  
 
Peters, G. (1964): Vergleichende Untersuchungen an drei Subspecies von Xiphophorus helleri HECKEL (Pisces). - Zeitschr. zool. Syst. Evolutionsforsch. 2, 185-271  
 
Philippi, E. (1908): Fortpflanzungsgeschichte der viviparen Teleostier Glaridichthyes januarius und Glaridichthyes decemmaculatus in ihrem Einfluß auf Lebensweise, makro- und mikroskopische Anatomie. - Zool. Jb. 27, 1-94.  
 
Regnier, M. (1938): Contribution à l´etude de la sexualité des cyprinodontes vivipares (Xiph. hell., Leb. ret.).- Bull. Biol. Fr. Belg. 72, 385-493.  
 
Sachs, W.B. (1955): Über Xiph. hell. Heckel.- DATZ: 309-310.  
 
Wens, H. (1940): Die Beeinflussung der Geschlechtsentwicklung, -umstimmung und -erhaltung durch geschlechtswirksame Hormone bei Xiph. hell. - Diss. Tierärztl. Hochschule Hannover.  
 
Witschi, E. & Crown, E.W. (1937): Hormones and sex determination in fishes and frogs. - Anat. Rec. 70, 121.  
 
Wurmbach, H. (1951): Geschlechtsumkehr bei Weibchen von Leb. ret. bei Befall mit Ichthyophonus hoferi Plehn-Mulsow. - Roux' Arch. 145, 109-124.

4. blogbejegyzés
Az első öt nap

Ahogy azt sejtettem, nem működik az ilyen hobbi mindennemű probléma nélkül, és ez így is van rendjén, foglalkozzunk csak vele, hiszen azért van :)
 
Az első két napban minden a terv szerint zajlott, utána egyik napról a másikra zavaros lett a víz, beopálosodott olyannyira, mintha füst gomolyogna az akváriumban.
Kis olvasgatás után úgy döntöttem hagyok mindent ahogy van, gondoltam csak be kell álljon a belső egyensúly és a víz tartalma.
Ez így is történt, 2-3 nap alatt letisztult a víz, megnyugodtam. Egészen másnap reggelig, mikor is a hátsó valisneriák levelei teljesen elrothadtak. Szinte átlátszóságig elvékonyodtak, elbarnultak, és összeálltak egy csomóba.
Kivettem őket leszetdem az elhalt leveleket és jócskán megkopaszodva visszaraktam őket.
Ilyedten támadtam a fórumokat hogy mi lehet a baj, de ismét csak nyugtatgattak, hogy valószínűleg csak az új vízminőség miatt dobta le a leveleit, de fognak nőni helyette újak :)
 
A napokban keresek valami tápoldatot a növényeknek és kezdetnek valami tablettát is a gyökerekhez, valamint széndioxid bevitelén hezitálok.
 
A jövő hét végén bekerülnek a halak is, kíváncsi vagyok azok milyen izgalmakat hoznak majd. A növények állapotáról hamarosan jelentkezem amint történik valami változás

5. blogbejegyzés
Fehér Cápa

Pangasius sanitwongsei - Pörölycápa harcsa
 
Vasárnap délután a közeli állatkereskedésbe lemenve azonnal megakadta a szemem a pult mögötti akváriumon! Két 20cm körüli márvány volt benne és egy 40cm körül fehér pörölycápa harcsa! Első látásra szerelem volt azonnal megtetszet, 1-2perc múlva már azon gondolkodtam, hogy melyik akváriumomba tudnám betenni otthon.
Másnap vissza is mentem és haza is hoztam mivel egy 80l akváriumba volt elhelyezve, ami nem a legszerencsésebb. Itthon egyelőre betettem a 300l-es Amazonasosomba! Járt is az agyam, hogy én hülye vagyok, itt holnap reggelre nem lesz hal. A boltba 100%-ig állították, hogy nem bánt semmit, jámbor jószág! Mondjuk, ez alátámasztotta az, hogy a 80l-be szépen úszkált, nem ment neki soha az üvegnek, nem törte magát és még kézzel is meg lehetett fogni szinte. Itthon a behelyezés után egyből szépen elkezdet körözni a többi hal hidegen hagyta, a többiek kicsit tartottak tőle a mérete miatt de 1-2óra múlva már vele és mellette úszkáltak! Jött az este és a félelem, hogy reggelre lerendez mindenkit, de szerencsére nem így lett! Teljes a létszám még egy karcolás se esett senkin (Legkisebb halak 3-4cmesek)!
Az előző tulaj állítása szerint 100 valamennyi literbe nőtt meg ekkorára, ez azért is furcsa mert kis helyen hajlamosak a gnómosodásra, ő mégis arányos maradt. Eddig aranyhaltáppal etették valószínű ezért ilyen lusta! A vörös-szúnyogot és a diszkosztápot is össze-össze szedi. A színe elég érdekes, mivel az eredeti színűk sötétszürke, ő valami tenyészváltozat lehet mivel nem albínó!
Sziasztok. 
Üdv,
Kristóf
 
(Régebben tartott cápám, eredeti szín) 

6. blogbejegyzés
Könyvajánló!

Könyvajánló
 
 
Manapság már nem forgatunk annyi könyvet, újságot, szinte készen elénk rak az Internet minden információt.Ez jó is, és egyben rossz is.
Jó mert gyors, több dologra is rákereshetünk, letölthetjük, tovább küldhetjük barátoknak.Nem csak hazai de akár,a japán akvarisztikáról tölthetünk le cikkeket százszámra.
Rossz is mert, hajlamosak lettünk felületesen olvasni, elfelejtjük, mit és hol láttunk.Nem csoda, ha mi akvaristák is, a fenti bűnbe esünk.Pedig egy könyvnek van illata, története, és bizalmasabb dolog a világhálónál.
Kezdjük az akvarisztikával kapcsolatos alapkönyvvel, a Zsilivel,az Akvarisztika cíművel ( Gyakorlati díszhaltenyésztés),amit ha túlzással is, de az akvaristák bibliájaként is emlegethetünk .
Méltatlanul csak az egyik szerző nevét ismerjük,őt is csak Zsiliként.Pedig a könyvet, Horn Péter és Zsilinszky Sándor jegyzi.Sőt egy harmadik szerző is besegít, Békési László. Akik lektorálták a művet, ők maguk is a hazai akvarista társadalom kiemelkedő tagjai.
Az én polcomon, a negyedik, változatlan kiadás található, 1978-ból, a Naturától.Már az előszó lenyűgöző és meglepő.” A mai értelemben vett modern akvarisztika múltja Magyarországon, kb. 50-60 évre tehető.”
Vagyis bőven a XX. századra. Elgondolkodtató hogy miért kezdték elődjeink,ilyen későn komolyan venni az akvarisztikát. Talán a csehek, szlovákok, németek azért járnak előrébb a témában mert régebben tartottak és gondoztak díszhalakat?Nem tudom.
A reformkor nagyjainak bőven elégséges volt a lóverseny, és birtokaikon a haszonállatok tenyésztése.Na de kérem, hogy lehetett élni gyémántlazacok nélkül? Lehetett, és ezt olvashatjuk is, a bevezető mondatokban Hankovszky Dezsőtől, aki megindokolja ugyan a „helyzetet” de egyben rápiríta hazai akvaristákra!
„A szép sikerek mellett nagy hiányosság,hogy az akvaristák többsége, nem képes, és nem is törekszik új tenyészváltozatok előállítására.”
Nos ne legyünk igazságtalanok, manapság könnyebben szerezhetünk be díszhalakat, eszközöket.
De megszívlelendő amit olvashatunk magunkról, igen magunkról, mert sajnos több területen is lusták vagyunk kedvenc időtöltésünk közben, manapság is.
Erre maga a könyv is jó példa, hiszen felépítését, szerkezetét, sőt sablonjait olvashatjuk mai szerzők írásaiban is.De térjünk vissza arra miért is alapmű ez számunkra.Kezdjük azzal, hogy megfizethető árban , ifjú akvaristák is hozzájuthatnak.A könyv „közérthető”tehát nem kell az MTA levelező tagjának lennünk, konyhanyelven –bocsánat a jelzőért – írták.
A „szilárd alapok” ez a legfontosabb számunkra!Hatalmas tévedéseket nem olvashatunk, mint például idegen nyelvű művekben többet is. Aki itt megismeri,a növényeket, halakat, betegségeket, az bizony megszerezheti alapműveltségétaz akvarisztikához.
Sorban, lépésről lépésre magyarázzák el a szerzők, hogyan is kezdjük el, akváriumunk betelepítését. Ezért etalon számunkra ez a könyv.
Szinte kézen fog bennünket, és bátorítja botladozó elképzeléseinket.Közel háromszáz oldalon olvashatjuk tanácsaikatJó, jó mondhatnánk, de ma már másról szól az akvarisztika. Nem. Az alap gondolatok időtállóak.Sajnos képeket nem találhatunk a könyvben, de a rajzok megmutatják azt, amit feltétlen tudnunk illik,kedvenc halunkról. Nem szabad csodálkoznunk azon sem, hogy olyan halakról nem olvashatunk, amelyek ma már szinte egy akváriumból sem hiányozhatnak.Akkor még nem voltak népszerűek, vagy ismertek.
Az én példányom, mint említettem, 1978-ban került kiadásra. Valószínűleg,sokadik olvasója lehetek ennek a könyvnek, hiszen antikváriumban vásároltam.
Néha eszembe jut kik olvashatták, lapozhatták ezt a könyvet én előttem?
Ugyanis a könyvben találhatunk „Jegyzeteket” üres lapokat, amelyeket a szerzők nekünk adtak, hogy saját tapasztalatinkat, kérdéseinket írjuk le.Valamelyik elődöm, gyöngybetűkkel jegyzett be a sósavazásról, a világításról vízcseréről.Ami megható számomra, ha nem is ismerem ki is volt ő, de tudom a kedvenc halainak névsorát.” Neonhal, Rózsás díszmárna, Zebradánió Kolibrihal.Róluk jegyzetelt, kiemelte hol olvashat a könyvben ezekről.
Ha felületesen is,de remélem megízlelted a cikk olvasása közben,eme könyv kiválóságát, és ha Te mást emelnél ki, kérlek, hogy hozzászólásodban fogalmazd meg.
Kedvenc soraimat hagytam a végére cikkemnek.
 „ A megújulás bölcsőjének elkészítéséhez s a benne növekvő kedvencek ápolásához vezérfonal e mű akár a kezdő, akár a tapasztalt akvaristák számára”.
Vanyolai László
( facsiga )
 
 
 
 
 

7. blogbejegyzés
Oszvátka halála/ Infók a \"Lyukak a fejen\" betegségről

Gyászjelentés                          Kelt: 2009.III.15-én
  Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a mai nappal Oszvátkát, az egyik nálunk született platty-t kénytelenek voltunk evakuálni olyan indokkal, hogy Lyukak a fejen* betegsége  volt. Az utolsó útjára 10:00-kor kísértük el. Mostanpa már az örök korallzátonyon szaladgál az eleség után.
 
Félre téve a tréfát tényleg meghalt az első halunk, aki nálunk született és megélt majd' fél évet. Az egyedül maradt Platty-nk nek nemsokára új párt választunk...
__________________________________
*:Nehezen és ritkán gyógyítható, parazita által okozott betegség. További infók:
 
Lyukak a fejen
 
Ez a betegség főleg az édesvizekben élő Cichlidae-ket, bölcsőszájú halakat és labirinthalakat, pl. a diszkoszhalakat, a gurámikat. és a tengeri halakat támadja meg. Nagyon nehéz gyógyítani.
 
A tünetek: A betegség kezdetén a halak enyhén apátiásak. Keveset esznek, kimerültek, s az akvárium valamelyik zugába bújnak. Egy könynyű fehér fátyol is mutatkozhat már a fejükön. Amikor aztán a betegség kifejlődik, kis lyukak keletkeznek a fejükön, melyek idővel egyre nőnek és elég nagy véres sebek keletkeznek belőlük.
 
Az okok: A fertőzést a Hexamiták rendjébe tartozó egysejtű parazita okozza, mely általában kisebb bélsérülésekért felelős, de különleges környezetbe kerülve félelmetessé válik és lyukakat fúr a halak fejébe.
 
Kezelés: Sajnos ritkán eredményes. Az akvarisztikai szaküzletekben mindig ajánlanak új gyógyszereket, de általában máig is a dimetridazolt és a metronidazolt szokták használni. Ezeket állatorvosnak kell felírnia. A kezelés sokáig tart és elég bizonytalan a kimenetele. Ha mégis van gyógyulás, gyakori a visszaesés.
 
 

8. blogbejegyzés
Eleségállatok nem csak Bettáknak!

Alapvetően ez a téma az "ahány ház, annyi szokás" kategóriába tartozik és legtöbbször a tenyésztők már egy jól bevállt etetési metódust követnek, különböző válogatott eleségekkel. Sokan és sokszor kitárgyalták már ezt a témát, és pont ezért nem gondolom, hogy ismételni kéne őket. Helyette inkább pár ritkábban használt élőállat tenyésztési-tartási módszert mutatnék be.
 
Képekkel együtt itt lehet megnézni http://labyrinthparadise.blogspot.com/
 
A mexikói bolharák (Hyalella azteca)
 
Sokunk tisztában van a bolharákok akvarisztikában való felhasználásával. Ki ne találkozott volna már velük kisebb patakokban, folyók lassú sodrású partközeli részein, tavakban, pocsolyákban kövek, fadarabok alatt megbújva. Planktonozás, vagy akvatikus mohák vizsgálata során számos alkalommal gyűjtöttem be ezekből a kis rákocskákból és halaim bőszen ették őket, de a tenyésztésükkel mindig probléma adódott, mert érzékenynek bizonyultak a magasabb hőmérsékletre (<24-25 C fok). Ezek a bolharákok Gammaridea családba tartoznak és kis hazánkban leggyakrabban a tüskés (Gammarus roeseli) és a pataki (Gammarus pulex) bolharákokkal találkozhatunk. A mexikói bolharák jobban tolerálja az akváriumokban előforduló hőmérséklet különbségeket és az ebből adódó oldott oxigénben szegényebb vizeket is. Ezen alkalmazkodó képességei miatt vették bele az akvaristák a tenyészthető élő eleségek listájába. Tartása nagyon egyszerű, töltsünk meg egy kisebb mini akváriumot, befőttes üveget vagy átlátszó műanyag dobozt csapvízzel( 10-24 nk, 7-8,5 pH, 16-27 C fok), helyezzünk bele köveket, vagy valamilyen fadarabot, valamint egy kisebb mennyiségű mohát és ha módunkban áll levegőztessük is vizüket. Az aljzat használata nem fontos, de a gyenge fény ajánlott, hogy tudják követni a napszakok váltakozását. Ha a körülmények megfelelőek elkezdenek szaporodni. A nőstények kb. 10 napig hordják petéiket, majd hasonlóan a több édesvízi garnélánál kifejlett kis rákocskákat engednek el, számuk változó, kb. 10-30. Egy hónapos kort elérve ivarérettekké válnak az új generáció tagjai. Ha szépen beindult tenyészetünk és megemelkedett a számuk ügyeljünk rá, hogy az általunk beszórt táplálék ( uborka, cukkini, haltáp, elhalt növényi részek, stb.) ne emelje meg a nitrit-nitrát szintet. Ezt vízcserékkel előzhetjük meg! Tápanyagtartalma is kiváló (természetesen ez is függ attól, hogy mivel etetjük rákocskáinkat):
Víz 86 %
Fehérje (albumin) 7 %
Zsír 1%
Vitaminok A
Ballasztanyagok megtalálható
És talán a legfontosabb, hogy élőállat! Növeli halaink vitalitását, ügyességét, immunrendszerét.
 
Ugróvillás (Folsomia candida)
 
Nyírkos földben megjelenő, szabad szemmel is látható talaj- avarlakó lények. A növénykedvelő ember cserepes virágai földfelszínén találkozhatunk vele rendszeresen.
Kis fehér rovarok amelyek szerte ugrándoznak mikor megöntözzük növényünket. Ha nem nagyon vizes a földlabda, maguktól is kihal, lételemük a nyirkosság. Ezt tenyésztésük során is figyelembe kell venni. A legjobb, ha egy kis műanyag dobozba teszünk tőzeget és azt spriccelgetjük 2-3 naponta. A hőmérséklet inkább szobahőmérséklet alatt legyen, tehát 16-23 fok körül, így a tőzeg sem szárad ki túlságosan hamar. Oltsuk be a tőzeget ugróvillás tenyészalanyainkkal, majd helyezzünk rájuk egy kisebb méretű szivacsdarabkát, ami majd a begyűjtésük során játszik szerepet, ha etetésre kerül sor. A képeken jól látszik a művelet. Etethetjük őket különböző zabfélékkel, kukoricapehellyel is (Cornflakes). Méretük kb. 1-2 mm, így ideális eleség még növésben lévő állataink számára is.
 
 
Röpképtelen muslinca (Drosophila)
 
Egy nagyon elterjedt eleségállat az akvarisztikában, sok új dolgot nem nagyon lehet róla már írni. Alapvetően a kétszárnyúak rendjébe tartozó kistestű légy, ami a tudományos nevéből adódóan harmatkedvelő. A Drosophila melanogster talán az egyik legkedveltebb laborállat, az egyik a kevesek közül, aminek ismerjük a teljes génállományát. Ennek egy mutációja a röpképtelen muslinca, ami az akvarisztikában-terrarisztikában közkedvelt élőeleség. Tenyésztése egyáltalán nem nehéz, inkább csak kellő odafigyelést igénylel. Már pár darab kis muslincával is indíthatjuk tenyészetünket egy 1,5-2 L-es Petpalackban. A Palack tetejét levágjuk majd az aljára szivacsot, vagy benedvesített zsebkendőket tehetünk és a tetejét lefedjük pl. harisnyadarabbal meggátolva ezzel legyeink elszökését. Ezután következik a táplálék behelyezése, ami lehet magas fruktóz tartalmú gyümölcs. Banán, megérett alma, szőlő, stb.. Lárvái erjedő, bomló növényi anyagokban (pl. erjedő gyümölcsökben) fejlődnek, ahol mikroszkópikus gombákkal táplálkoznak. Pár hét alatt hemzsegni fognak a kis muslincák, és elkezdhetjük halaink etetését. Nálam többször előfordult, hogy mutálódott pár muslinca és újra röpképesek lettek, őket légycsapóval ajánlom etetni ;). Legyeink komfortérzetét növelhetjük még, ha teszünk a PET palackba hoszabb faaprítékot, amin tudnak mászkálni.
 
Természetesen ezek a táplálékok nem csak Betták számára ajánlottak és az összes csak kiegészítő táplálék legyen. Egyoldalú etetés mindig hiánytüneteket eredményez halainknál!
 
Horváth Balázs Gergő

9. blogbejegyzés
Pénz és erkölcs

Néhány hónappal ezelőtt találkoztam a fórumon egy témával, amiben a színezett halakról volt szó. Nem bírtam ki, hogy ne osszam meg a helyi akvarisztikában tapasztaltakat:
"Felháborító volt, hogy a színezett razbórákat úgy próbálták meg rám sózni, hogy állították azért olyan élénk a színe, mert vadvízi. Én meg a falvédőről jöttem."

A "diszkó flipperekről" már nem is beszélek.

A napokban egy akvarista társ megkeresett levélben és megkérdezte, hogy melyik az az akvarisztika, mert akkor ezután hanyagolja.
Egy kisebb rejtvény formájában válaszoltam, mert nem akartam "hitelt rontani". DE!
Jött a dilemma. A színezett halakat árusító helyen jelentősen olcsóbbak egyes termékek, haltápok, kiegészítők, felszerelések.
A másik üzletben nincsenek "műhalak", de ott minden drágább.
Most amellett döntsek, hogy nem járok a "rossz" akvarisztikába, ahol egy-egy nagyobb bevásárlással ezreket spórolhatok? Vagy elfordítom a fejem, mikor a neonzölden ragyogó üvegsügerek mellett megyek el, mert spórolok?

10. blogbejegyzés
Újjászületés kisebb gonddal!

 Sziasztok!!!!!!!!
Remélem sikerrel járok a takarítással,de ha már kikellett takarítani a darakór miatt.Átrendeztem úgyis tervbe volt csak a halak hullása egy kicsit letörte a kedvemet.3 db neonom és a drága algaevőm pusztult el,de az ö halála nagyon lelombozott.  Őt nagyon régen vettem és nagyon kicsi volt és jó volt látni a növekedését hogy milyen szép nagy lett
 
Most átrendeztem vettem bele új talajt(fehér homok). 3 féle növényt is vettem bele.Most még egy kicsit kopasz  az akvárium.Régebbi szerzeményemet is bele raktam egy másik sziklafélét.Pár darab halacskát is vettem (2 b.mollyt,2 plattyt,2 kicsi normális algaevőt))A baj nem jár egyedül nem lehetek ilyen szerencsétlen.Szegény kis algaevő be szorult és meg halt lehet abba kénne hagynom.A víz is olyan zavaros lett remélem eltünik.
 

11. blogbejegyzés
Csigák, Halak, Kétéltűek

Mintegy két héttel ezelőtt egy hazai nagykerben futottam össze a Brotia pagodula fajba tartozó csigákkal, amikből egy nagyobb tétellel tértem is haza. Meglehetősen ritkán forgalmazott elevenszülő faj, amely kizárólag Thaiföld és Myanmar határfolyójában a Moei-ben él vadon. Bizar küllemű, kiemelkedésekkel tartkított házú elevenszülő faj, amely egyszerre meglehetősen kevés (gyakran csak 1-2) utódot szül. Alapvetően alga illetve detritusz fogyasztók, de nálam a lemezes haltápokkal szemben is érdeklődést mutatnak. Meglehetősen nagyra növő faj, 2-2,5év alatt akár 5-5,5centi hosszú házat is növeszthetnek. A talajba egyáltalán nem ássák be magukat, inkább kövezésen, az akvárium berendezésein tartózkodnak. Folyami életmódjukból adódóan oxigéndús vizet igényelnek.

Egy másik jelenleg Európa szerte felkapott újdonság az Electric Blue Ramirezi, amelyből helyet kapott nálam is néhány egyed. A halak nem színezetettek, örökítik a küllemüket, noha állítólagos ázsiai eredete a variánsnak némi gyanakvásra adhat okot. Természetüket, viselkedésüket tekintve szinte teljesen megegyeznek az alapfajjal, tenyésztésük során állítólag még jobban figyelni kell a vízértékekre. Az ivarok megkülönböztetése náluk nehezebb, az úszók szélének színezete, a test alakja, mérete segíthet. A már ivarérett egyedek szemgyűrűje vérvörös, ami a homogén kék színezettel kellemes kontrasztot ad. A test kék árnyalata nagyban függ a megvilágítástól, a legszebbek félhomályban vagy a reggeli órákban, míg kifogás közben egészen ezüstös szürkék. A képeim technikai okokból sajnos közel sem tudják visszaadni azt a sötét, mélykék színezetet amit kevesebb megvilágítás mellett mutatnak.

Az akvarisztikai divat sajátossága, hogy amíg egyes apró halak 5-7 eurót is megérnek a vásárlóiknak és keresik őket, addíg akár hasonlóan szép fajokért az 1-1, eurós árat sem fizetik meg. Utóbbira példány az a delfinsügér csapat, amelyet még a nyár elején hozattam csehországból. Nem a nagy Malawi tavi C. moorii, hanem a kisnövésű dél-amerikai Krobia itanyi Delfinsügérről van szó. Az ígért 5-6 centis helyett sikerült 1,5-2centis ivadékokat kifognom, amelyek mostanra érték el azt a méretet, hogy a nemek megkülönböztethetőek, a párok kezdenek kivállni a csapatból.  A hímek torokrésze egyre narancsosabb, a nőstények oldalcsíkja egyre gyakrabban szűnik meg, mindössze egy foltot hagyva a test közepén, hogy aztán az akvarista legkisebb közeledésére-fényképezési próbálkozására visszaváltsanak azonnal, a nikaraguai sügérhez hasonló mintára.
Apropó a jövő héttől valószínű, hogy a valódi Hypsophrys nicaraguensisekből is lesz egy fiatal csapatom.
A másik színes, de túlságosan kis csapatban tartva agresszív természete miatt mellőzött, noha nagyon szapora szájköltő hal a Haplochromis nyererei, amelynek Ruti Island változatát egy kolléga kérésére nevelgetem, illetve próbálom több-kevesebb sikerrel értékesíteni. A hímek gyönyörűek, de 350 literben is a 60fős csapatból legfeljebb 3-4 tündököl egyszerre, majd azokat kifogva órákon belül átveszik a helyüket ugyanakkora, azonos színezetű halak, amelyeket az ember korábban észre sem vett a nőstények tömegében.

Szájköltőknél maradva egyik nagy kedvenceim az afrikai folyami Pseudocrenilabrus fajok, amelyekből ismét sikerült mind a hármat összegyűjtenem. A törpe multicolorból egy meglehetősen népes csapatot, a nagyon színes hímű, hosszú úszós nicholsit és a sárgás philander, dispersus alfajából szintén jópár egyedet. A philander philandert, illetve az újabban csak Pseudocrenilabrus sp. Victoriae, korábban Ps. multicolor Victoriae -t egy német tenyésztő kínálta a napokban, remélem mielőbb velük is gazdagodhat az állományom.
A Pseudocrenilabrusok, holott ideális szájköltő sügérek egy olyan, kis méretű akváriumba is, ahová Malawi Mbuna vagy Tanganyika tavi fajokat rakni (néhány csigasügér kivételével) még nem szerencsés. Ugyanakkor mivel rendkívül szaporák, és ennek ellenére nem keresettek, a tenyésztők nem szívesen foglalkoznak velük(az eladásuk problémáit Lukács Laci bácsi a sugerfold.hu oldalon közölt cikkében nagyon szemléletesen fogalmazza meg).

Egy alkalommal a nyár folyamán már sikerült hozzájutnom néhány Fehér /"Pearl White" almacsigához, viszont figyelmetlenül árúba bocsájtva, mire észre vettem a hibát, csak 1 egyedem maradt meg saját részre, ehhez rendeltem a minap további példányokat. A fehér almacsiga név valójában egy olyan erősen áttetsző házú variánst takar, mint a kék almacsiga, amelynek a kékes testszíne tűnik át a házon, itt viszont az állat sárgás-vajszínű bőre az ami látható. Ennek megfelelően, mivel a valódi sárga almacsigákkal ellentétben nem a házuk színes, inkább csak vajszínű példányokkal találkozni, amelyek külleme nagyban függ a megvilágítás erősségétől és annak szögétől.

A fehér csigákkal együtt kértem Mexikói axolotlokat is, viszont nem a hazánkban gyakori fehér, fekete szemű típust, hanem Golden Albínókat. Ezek bőre sárgásabb, csillogóbb és szemük piros. Arról, hogy mindez táplálkozásban vagy tájékozódásban akadályozza e őket, kihat e valamiképp a viselkedésükre, egyelőre nincs tudomásom.

 

12. blogbejegyzés
Igazi technikai KO = áramszünet

Mindig tudtam, ha az amatőr utánanéz valamilyen témának, az csupán arra jó, hogy pánikba essen attól, amit frissiben olvasott.
 
Volt nálunk nemrégiben egy váratlan, röpke nyolc órás áramszünet. (Általában a szomszédaimnak ezek a dolgok nem váratlanok, de valamiért én soha nem olvasom el a házban kifüggesztett figyelmeztető cetliket.) Onnan jöttem rá, hogy áramszünet volt, hogy amikor hazaértem, a digitális órák össze-vissza jártak, és az akvárium világítását kapcsolgató időzítő éppen nem adott le áramot. Végül a szomszédoktól tudtam meg, hogy „egész nap” nem volt áram.
Nézegettem a halakat, de semmi látható bajuk nem volt, a szűrők duruzsoltak szépen, a víz sem volt zavaros, szóval semmi extra. Lecseréltem egy-egy vödör vizet, ennyi.
Na, most volt egy nagyobb szünet is. 27 órás.
Persze mire ez az áramszünet bekövetkezett, már mindent elolvastam itt is, meg más oldalon is az ÁRAMSZÜNET AKVÁRIUMRA GYAKOROLT KÁROS HATÁSAIRÓL. (Abban persze nem lehetek biztos, hogy mindent meg is értettem...) Lelki szemeimmel láttam, amint a ramik kifehéredve, üveges szemekkel fennakadnak valamelyik növényen, a garnélák kinyúlnak, mint egy hanyagul elhelyezett szöszmösz, és úgy általában… fél napom rá fog menni a haltetemek kiszedegetésére, miközben megpróbálom megmenteni azt a néhány túlélőt, amelyik még piheg a vízfelszínen.
Egyetlen fegyverem egy elemes levegőpumpa volt három akváriumra, 3 porlasztó, és egy levegőcsőből épített akadálypálya a nappalimban, ami összekötötte a három akváriumot a pumpával. Már az ötleten is röhögnöm kellett, és akkor még nem is láttam (azaz inkább nem hallottam) működés közben.
Borzalmas.
Tényleg.
Iszonyú hangja van.
Két óra üzem után ott tartottam, hogy elköltözöm valami híd alá. Végül úgy döntöttem, hogy órás szünetekkel 5-5 percet hajlandó vagyok elviselni, és fájó szívvel, de majd új halakat veszek.
Figyelgettem, hogy a halak pipálnak-e, de semmi abnormálisnak tűnőt nem csináltak, ezért nem cseréltem vizet (egyébként nem tudtam akkor még, hogy ilyen hosszú lesz az áramszünet). Éjszakára légpumpa kikapcsol, reggel pedig irány a munkahely, indulás előtt még 5 perc levegőztetés, és elbúcsúztam Gülükétől és társaitól (ők a halaim).
Az elemes pumpát nem mertem bekapcsolva hagyni, mert tuti, hogy Titi (ő a macskám) nem szólt volna hozzám többé a hangzavar miatt, vagy – és ez a rosszabb – kipiszkálta volna az akváriumból a csövet, mert mászókának nézi a fotel, az asztal, és a polc között kifeszített levegőcső-rendszert.
Munka után hazajöttem megtekinteni a romokat… Nem voltak romok. Visszajött az áram, jártak a szűrők, a halak virgonckodtak. Szuper!
Akkor eszembe jutottak azok a borzalmak, amiket itt-ott olvastam az áramszünetekről. Lelombozódtam, hiszen az összes baktériumom meghalt, és biztos, hogy a nitrát/nitrit/ammónia az egekben van. Tehát mértem.
A kis rákos aksiban valóban magasabb volt az No3 a kelleténél – azonnal csináltam egy 50%-os vízcserét és kinyomkodtam a szűrőszivacsot.
A két nagyobb aksiban azonban minden érték normális volt, kicsit magasabb a szokásosnál, de nem extra módon. Arra tippelek, hogy azért, mert mindkét akváriumban meglehetősen sok a növény, és két nappal az esemény előtt kaptak friss vizet. Tehát egy-egy vödör vizet cseréltem, szűrőt kilögyböltem a leszívott vízben, és… ennyi. Azóta gyorsteszttel megnéztem megint az értékeket, de minden normális.
Úgy gondolom, ha az áramszünet óta eltelt három napban nem pusztultak el a halaim, akkor már nem is fognak. Legalábbis az áramszünet következtében… Ugye?
 

13. blogbejegyzés
Az UVC szűrő 2/6

Mivel ennek az oldalnak, a készítője diszkosz halakkal foglalkozik ezért, nagyjából minden az ő tartásukról szól. De úgy érzem, elég sok hasznos információ van közte, ami bárkinek jól jöhet. Ezt kiegészítve a bejegyzés végére rakok egy Idézetet Andreas Spreinat Malawisee-Buntbarsch - Erfolgreiche Haltung und Zucht c. könyvéből, ami szintén idevág, és ad némi támpontot arra, hogy, nem gyengébbek a halak az UV szűrés miatt.
 
Köszönet Jörg Ohliger Úrnak, aki engedélyét adta, hogy közzé tegyem az oldaláról idevágó információt.
 
A honlap:
http://www.ohligers.de/UV_Entkeimer.htm
 
Továbbra is mindenki, aki tudja, olvassa el az eredeti nyelven, mert nyelvtudásom nem elegendő, hogy teljes mértékben hiteles fordítást tegyek közzé.
 
Kórokozó nyomás és a hal egészsége
 
A diszkoszok természetes élőhelyére jellemző az alacsony ásványanyag tartalom, gyakori az alacsony PH érték és magas huminsav tartalom. Ebben a majdnem élhetetlen környezetben, csak nagyon kevés élőlény érzi jól magát, még a baktériumoknak is nehezére esik itt a megélhetés. A diszkosz az evolúció során ezekhez az extrém körülményekhez specializálta magát. Ehhez sajnos nem tartozik hozzá a speciális ellenállóság kifejlesztése a baktériumok ellen, mert a kórokozó sűrűség ott igen csekély. Az alacsony vízterhelés kevés tápanyagot biztosit, és az alacsony PH se segíti a fennmaradásukat.
 
Ez teljesen másképp alakul az akváriumunkban: az ilyen alacsony PH értékeket, az akvárium korlátozott térfogata miatt nem lehet stabilan tartani valamint a szűrő tevékenységre, ill. a növények fejlődésére gyakorolt káros hatása miatt sem kívánatos. Nagyobb befolyással bír az organikus terhelése a víznek, mert az, az alacsonyan benépesített és egy optimális szűréssel ellátott akváriumban is nagyságrendekkel nagyobb, mint a természetben. Az organikus terhelés tökéletes táptalajt nyújt a baktériumoknak, amik mindenhol tehát a halon is megtelepednek, és az életüket megnehezítik. Speciel diszkoszok szenvednek a megtelepedés alatt, mert az immunrendszerük nem igazán fejlődött ki ebbe az irányba.
 
Különböző állatorvosi kutatások során kimutatható volt minden diszkoszon, a-tól z-ig a bakteriális fertőzéstől kezdve a hal tuberkolózison át minden. Ha figyelemmel kísérjük az ide vágó internetes fórumokat, akkor kiderül, hogy betegségek nagy része a kopoltyúparazitáról, és a bélparazitáról szól. Ezek szerint gyanítható, hogy a rizikói, és a hatásai a bakteriális fertőzések, alá vannak becsülve.
 
Hogyan ismerem fel a bakteriális fertőzést?
 
Baktériumok okozta betegségre utaló támpontok a következők lehetnek:
- rojtos, fehér tépett úszók (az utóbbi lehet külső sérülés is)
- Lyukak illetve felületi bőr elváltozások, a fejrészen, és az oldalvonalon. Itt nem azokra a lyukakra kell gondolni, amiknek kicsi az átmérője, és igen mélyek, amikből fehér anyag is kijöhet. Az egy ásványanyag tartalom hiányra utaló jel ill. egy lehetséges bél parazita megbetegedésre utalhat. Itt azokra a lyukakra kell gondolni, amik többnyire nem mélyek, illetve foltos részek a fejrészen és az oldalvonalon.
- Fehér bevonat a hal testén, extrém esetben látható bőr és nyálka leválás. Ha gyors a megbetegedés illetve elhullás, akkor mihamarabb érdemes további információt gyűjteni a diszkosz járványról.
- Sötétebb Szin, és étvágytalanság, de ezek egy sor egyéb betegségre is utalhatnak. Ha kizárható a vízminőség romlás és a paraziták általi betegség (pl. ürülékvizsgálat), akkor egy bakteriális fertőzés nem kizárható.
- Hajlamos a parazitákra a hal. Ha rendszeresen előfordulnak paraziták általi megbetegedések, akkor az ok visszavezethető a folyamatosan a baktériumok által támadt és legyengült immunrendszerre. Ugyanis egy egészséges diszkosz ellen nem sok esélyük van a parazitáknak.
- Rövid élettartam. Diszkoszok optimális tartásnál 8-14 évesek is lehetnek. Feltehetőleg a baktériumok által gyengített immunrendszer miatt hallnak meg jóval hamarabb, mint kellene. Nagyjából 3 évesen dolgozik a diszkoszok immunrendszere a legaktívabban. Utána egyre kevésbé tud ellenállni az akváriumban kapott folyamatos baktériumtámadásnak. A dal vége az szokott lenni, amikor besötétednek, lefogynak, majd meghalnak. .Ilyenkor egy parazita szokott a ludas lenni. Ennek a parazitának esélye sem lett volna, ha az immunrendszer nincs folyamatos támadás alatt.
 
Az én véleményem szerint mindig fenn áll a veszélye annak, hogy fellépjen egy bakteriális fertőzés, különösen a nagy és szépen berendezett bemutató akváriumokban, holott az aljzat, és berendezés nélküli akváriumokban jóval kevesebb a gond. Ezek csak az én megfigyeléseimre alapszanak, nem tudok semmilyen tudományos érvel ez ügyben szolgálni, de ha valaki tud, azt megköszönném.
 
Megelőzés
 
Mit lehet tenni, hogy megelőzzünk egy bakteriális fertőzést? Tanácsokkal a gyógyszeres kezelést illetőleg nem akarok adni. A fő célom a baj megelőzése, és a kiváltó okok elkerülése. A következő magától értetődő irányelvek segítenek a fertőzések elkerülését:
- Az akváriumot ne telepítsük túl. Egyrészt ne tartsunk 5-7 diszkosznál kevesebbet, hogy elkerüljük a túlzott agressziót. Másrészt a sokat emlegetett „50 liter per diszkosz” az én tapasztalataim szerint, egy berendezett akváriumban különösebb beavatkozás nélkül, az említett problémákhoz vezet.
- Tisztaság az akváriumban: Táplálék maradékok leszívása, mulm eltakarítása. Egy berendezett akváriumnál könnyebb mondani, mint csinálni.
- Garnélák: Megfelelő nagyságú csapatban, az akváriumot nagyon tisztán tudják tartani, amire egy harcsa sem képes. Ez feltétlen szükséges egy berendezett diszkoszos akváriumban.
- Megfelelő nagyságú szűrő. Egy túl kicsi szűrő, megnöveli a baktériumok számát a szabad vízben. Sajnos a fordítva ezt nem lehet egyértelműen kimondani, hogy egy megfelelően nagy szűrőnél kevesebb a kórokozó a szabadvízben. A szűrőben csak annyi baktérium van, amennyi táplálék található a vízben. Ha a baktériumok minden organikus terhelést lebontanának, akkor saját megélhetésüket semmisítenék meg. Ameddig a szabad vízben van organikus terhelés, addig lesznek a szabad vízben baktériumok is. Egy túlméretezett szűrő nem annyira előnyös, mert a felkínált szűrő anyagban egyszerűen nem telepednek meg a baktériumok. Az optimális tápanyag mennyiséget a baktériumok az első pár réteg szűrőanyagban, és a szabad vízben találják meg. Minnél tovább halad a víz a szűrőanyagok közt annál kevésbé marad tápanyag a baktériumok számára. Ezért van az, hogy a nagyobb felületű, de kisebb vastagsággal rendelkező (pl. mattenfilter) szűrők hatékonyabbak, mint kamrás, vagy vödrös szűrők, ahol legtöbbször pont fordítottak az arányok.
- Ne etessük túl az állatokat. Túl sok táplálék szokta legtöbbször a problémát jelenteni, nem pedig a kevés. A természetben is a diszkosznak egy igen kevés mennyiségű táplálékkal kell beérnie, ez neki nem jelent problémát. Egy bizonyos éhség érzet a halaknál teljesen természetes, ez nem azt jelenti, hogy éheztetjük a halakat. Természetesen a fiatalabb egyedeket többször kell etetni, hogy megfelelő formájuk és nagyságuk legyen. De ez nem jelenti azt, hogy az ifjú állatoknak folyamatosan táplálékban kellene úszniuk egész nap. Sokkal nagyobb befolyással bír a víz minősége, ami minden etetéstől függ. Ez különösen igaz a berendezett akváriumra, amiket nem lehet olyan tisztán tartani, mint egy nevelő medencét.
 
UVC szűrő
 
Milyen előnyök származnak az UVC szűréstől?
 
Sajnos az összes említett megelőzési forma, nem nyújt huzamosabb ideig megoldást a baktériumok visszaszorításában. Úgy tűnik, hogy egy berendezett akvárium hajlamosabb a baktériumok elszaporodására, minnél több berendezési tárgy található a medencében (aljzat, növény, gyökér stb.), annál jobban hajlamos rá. Ezek a feltételezések, csak az én megfigyeléseimre alapszanak, amiket semmilyen tudományos ténnyel sem tudok alátámasztani. Ha felvetődik a kórokozók elszaporodásának a veszélye, és az összes más megoldás sem jelentett megoldást, akkor egy UVC szűrés mindenképpen javasolt.
 
Az UVC szűrés mérsékli a baktériumok számát a vízben. Ez igaz a jó baktériumokra is, amik a víz minőséért is felelősek. Ám ezek a baktériumok előszeretettel telepednek meg a szűrőanyagokon, ott biztonságban vannak az UV sugarak elől. Ha elég szűrőanyag van jelen, akkor lényegében csak egy átcsoportosítás történik. Ezért egy nagyvonalúan tervezett szűrő az alapfeltétele egy UVC szűrőnek.
 
Többször is hallani, hogy az UV szűrés nem természetes. De ha ezt a vonalat követjük, akkor egy szűrő sem természetes, sőt az egész akvarisztika nem az. Azt is hallani, hogy az UVC szűrés mellett tartott halak, gyengék és átrakva egy másik akváriumba egyből betegek lesznek. Először is ez nem igaz, másodszor pedig, ha ezt a vonalat követjük, akkor bármelyik szűrő ártalmas, mert a magasabb nitrit érték erősíti a halakat. Pont az ellenkezője igaz.
 
Valóságban az UVC szűrő hozzájárul ahhoz, hogy az akváriumunk egy kicsit közelebb kerüljön a természethez. Az eredeti élőhely lesz mindig a minta, amit sajnos soha nem tudunk lemásolni. A korokozó sűrűség még extrém erős UV szűrés mellett sem éri el a természetben megtalálható értéket. Innen nézve az UVC szűrést nem lehet túl méretezni, az egyedüli gátat az szabja, hogy a vizet túlzott mértékben melegíti. Egy idő után az akvárium vize túl meleg lesz, főleg a nyári hónapokban.
 
Egyszerűen nem értem az UV ellenesek érveit. Egyrészt egy iszonyú mennyiségű technikát ajánlanak a PH a diszkosznak már nem ideális mértékére való csökkentésére (diszkoszok PH 5 alatti értéket is el tudnak viselni, de PH 6 körüli érték mondható ideálisnak). De egy egyszerű UVC szűrő már meg nem természetes.
 
Felépítés és méretezés
 
Az UVC lámpáknak 3 fajtája van:
TL lámpák: hasonlítanak a normál fénycsövekhez. Hosszúak, és vékonyak, mindkét végükön található elektronikai csatlakozás. A 25 Watt alattiaknak iszonyú rossz hatásfoka van.
TUV T5 lámpák: ezek a TL lámpáknak a tovább fejlesztett változata, ezért még kisebb az átmérője. A hatásfoka főleg a nagyobbaknak nagyon jó.
PL lámpák: vastagabbak, és rövidebbek, erősen hasonlítanak az energiatakarékos lámpákhoz. A hatásfoka, a kisebb méreteknél, tehát 20 Watt alatt, nem olyan rosszak, mint a TL lámpák.
 
A következő táblázat tájékozató jellegűen mutatja az egyes lámpák teljesítményét, és hatásfokát:
 
 
 
 
A szűrő hatékonyságnak alapja az UV teljesítmény. Ellentétben a reklámok és a gyártók állításával, láthatjuk, hogy minden, ami 18 illetve 11 watt névleges érték alatt van, az csak játék. Ennyi erővel, egy zseblámpával is világíthatjuk a vizet, ugyan az lenne az eredménye.
 
Ahhoz hogy egy teljes, vagy egy részleges csírátlanítást kapjunk, a következő UV teljesítményre lesz szükségünk (ne tévesszük össze a lámpa névleges teljesítményével):
 
 
 
 
A megadott UVC teljesítményt legalább hárommal kell szorozni, de a legoptimálisabb, ha feljebb lévő táblázatból választunk egy megfelelő teljesítményű lámpát. Tehát ha el akarunk érni egy 30%-os csírátlanítást, 1000 l/h átfolyással, akkor egy 8,3 Watt teljesítményű lámpa kell. Ennek megfelel egy nagyjából 30 Watt tényleges teljesítményű készülék. A második táblázat alapját képezi a Norbert Dörre által közzé tett képletek:
http://www.ibdoerre.com/aqua/frame_start.html
 
Élettartam és áramfogyasztás
 
A lámpák hatékonysága folyamatosan romlik, ezért körülbelül egy év folyamatos használat után ki kell cserélni. Ha lámpákat többször kapcsolgatjuk, akkor csökken az élettartamuk. A szakaszos használat egyébként sem javallott.
Az áramfogyasztás sem egy elhanyagolható dolog. De ha figyelembe vesszük, hogy a lámpa melegíti a vizet, és így kevesebbszer kapcsol be a fűtő, akkor a lámpa fogyasztása elhanyagolható.
 
Egyéb kihatások
 
Az UVC szűrő alkalmazása során a baktériumok szűrő tevékenysége láthatóan megnövekedik. Ezt onnan látjuk, hogy a szűrőanyagon láthatóan több van belőlük, és az átfolyás is láthatóan csökken. Tehát az a tézis miszerint az UV szűrő negatív hatással van a szűrésre, nem igaz, sőt pont az ellentettje igaz. Elvétve akadnak, olyan helyek ahol megnövekedik a nitrit szint az akváriumban. Ott valószínűleg nem volt elég nagy a bioszűrő, vagy csak a szűrőnek kellett pár nap, amíg a nagyobb terheléshez igazodik.
 
Ezen kívül észrevettem, hogy az alganövekedés jelentős mértékben visszaesett. Egyrészről a szabadban úszó alga spórák, az UVC szűrő miatt elpusztulnak, és emiatt nem tudnak terjedni. Eddig logikus és egyértelmű. Másrészről, miután használatba vettem az UV szűrőt, elég sok algát találtam a szűrőben. Ebből az látszik, hogy helyhez kötött algák is károsulnak az UVC szűréstől. De ez az összefüggés még nem tiszta. A front üveg takarítása is kitolódott a duplájára.
A növényeknek nem ártott az UVC szűrés. Azt hozzáteszem, hogy a növényeimet naponta tápozom, és a PH 7 alatti víz egyébként is segíti a tápanyagok felhasználható formában tartását. Ha az UVC szűrés lebontja a kelátokat, akkor a nálam nem volt olyan nagy befolyással.
 
Összefoglalva
 
Összefoglalva beláthatjuk, hogy az akváriumban a kórokozó nyomás csökkentése egy igen jelentős részét képezi a halaink egészségének megőrzésében. Amit előbb optimális környezettel és tartással kell elérni. De előfordulhat, különösen egy berendezett akváriumnál, hogy a kórokozó nyomás idővel, néha évek múlva probléma lehet. Ebben az esetben egy megfelelően nagy UVC szűrő, értékes segítséget nyújthat.
 
Idézet Andreas Spreinat Malawisee-Buntbarsch - Erfolgreiche Haltung und Zucht c. könyvéből
 
Többször utaltak rá hogy a malawi sügerek amik UVC-el is szűrt akváriumban voltak nevelve, hajlamosabbak a betegségekre, amint egy UVC szűrő nélküli akváriumba kerülnek. Itt valószínűleg abból indulnak, hogy a malawi sügerek nem fejlesztenek ki egy kellően erős immunrendszert, ha egy olyan akváriumban nevelkednek ahol az UV miatt jóval kevesebb kórokozó van jelen, és hogy a magas kórokozó szám egyfajta immunitást vált ki a halakból. Először is ezt nem támasztja semmilyen kutatás. Másrészt az UV szűrés nem hoz létre egy steril környezetet, és biztosan marad elég kórokozó a vízben, hogy kellően erős legyen a halak immunrendszere. Ha megpróbáljuk a malawi sügereket, egy közel természet azonos helyen tartank, akkor egy UV szűrés felett nem igen tudunk eltekinteni.
 
Ezekkel a fordításokkal senkit sem szeretnék arra biztatni, hogy vegyen egy ilyen szűrőt, mert kell és elengedhetetlen. Ha az akváriumban, megvan a kellő vízcsere akkor nem lesz valószínűleg baj az akváriumban. Az UVC szűrő sem mentesít a vízcsere alól!!!
 
 
 

14. blogbejegyzés
Január


A mostani bejegyzésem apropóját egy látogatás adta. Szombathelyi barátom fényképezőgéppel a nyakában kopogtatott be hozzám, az eredményeket pedig itt ismertetem:

Fekete teleszkópszemű aranyhalakat még az ősszel rendeltem, az eredetileg egy neves kínai tenyészetből kapott 12 ivarérett egyedből 9db maradt meg, akik rövid telelő idő után a héten kerültek egy 350literes medencébe, fokozatosan melegítve a vizüket. Ennél a csoportnál különösen feltűnőek az ivari különbségek, amelyek nem csak a test méretében/teltségében, hanem az úszókon is látszódnak! A hímek sokkal fátyolosabbak a nőstényeiknél!


A Leporinusokról nyúllazac névvel volt szó nem is rég Mark24 halfaj ismertetős blogjában. Nekem mostanra mindössze egy példányom maradt, aki a mattenfilter mögé ugorva úszta meg a kifogást. Kolumbiai befogott példány, még a hónap folyamán igyekszem hozzá társakat szerezni, de egyelőre így egyedül is szépen fejlődik.


A Leporinus társbérlői a Corydoras arcuatus csapatom, amelybe néhány rabauti is ékelődött. Teljesen kifejlett példányok, így nem tudom bánni, hogy nagyon csekély érdeklődés mutatkozik irántuk a netes fórumokon.


A fenti képen is látszik egy nem hétköznapi, meglehetősen göcsörtös, mélyen rovátkált vízicsiga ház, amely egy Primitív Nyúlcsiga névvel ellátott szulavézi fajé. A Tylomelaniákhoz hasonlóan már a szállítás alatt is több egyedet utódnak adott életet, a kicsik még jóval lapítottabb házzal rendelkeznek. Ezekre a csigákra egy magyar importőrnél tettem szert, aki bemutató darabok gyanánt kapta őket. A 20fős csapat jelentős része már az út és a kirakás során elpusztult, majd nálam is nagyon lassan kezdtek magukhoz térni. Néhol a Turbo névvel is találkozni, de az csak a tengeri Turbo genusé-ra hasonlító házukra utal.


Xenotoca eiseni nevű elevenszülő fogaspontyból egy érdi tenyésztőtől vettem át egy nagyobb csapatot, amit sokszor megbántam már. Társításuk problémás, az ismert elevenszülők úszóit gyönyörűen kicsipképzik. Ennek ellenére a hímek szépsége már magában megér egy kisebb  akváriumot.


Hasonló helyzetben vagyok a Haplochromis nyererei viktória tavi sügérrel is, csak a hímek színesek, ők viszont nagyon... ennek ellenére keveseket érdekel a faj.


Az utolsó előtti hal egy igazi tünemény, noha kevesen értékelik szépségét és könnyű tarthatóságát, tenyészthetőségét, mégis amikor csak tehetem vásároluk belőlük külföldön. A hal neve Limia nigrofasciata.


A Heros severum Red Spotted egy viszonylag új severum tenyészváltozat, a fáma szerint Szingapúrban alakították ki vonaltenyésztéssel, az Electric Blue Ramirezihez hasonlóan, azokkal közel egyszerre. Akik eddig nálam láttak őket, vagy ráismertek, vagy mindössze normál, nagyra nőtt papagájsügereket láttak bennük. Fiatal 5-6 centis példányokat viszonylag rendszeresen lehet ázsiai kínálatokból rendelni, ám ezek jelentős része hormonozott, hogy már kis korban is a felnőttek színezetét mutassa. A nagy példányok fő problémája ugyanakkor a borsos ár mellett a szállítás nehézsége. További 7 példányomba került, hogy végül 1 párra szert tehessek, majd mivel az ívási próbálkozásaik nem jártak eredménnyel végső reményként egy újabb hímet hozattam(a róluk szóló külföldi irodalom általában a hímek termékenységét kifogásolja), aki már sokkal "fickósabb" elődjénél. A képen a három hal még együtt látható egy salvinii hím és egy carpentea növendék társaságában. Bízom benne, hogy a közeljövőben egyre ismertebbé fog válni ez a különösen szép változat is. Sok tenyésztői munka áll a hátterében.


Mivel a halak mellett brit rövdiszőrű cicákat is tartok, befejezésképp néhány kép a 4 hetes porontyokról és apjukról:


A következő írásom a szokásos halbemutató helyett egy főleg algaevő harcsákkal, pontyfélékkel és ikrázó fogaspontyokkal foglalkozó hobbi díszhaltenyészetről fog szólni, annak kulisszatitkaival, alapítási, fenntartási, értékesítési problémáival egyetemben!

15. blogbejegyzés
Glossostigma elationides - Az előtér királynője

A Glossostigama a 80-as években került be Japánba. A növényes (Nature) akváriumok már léteztek, de nem nagyon voltak alternatívák az előtéri, alacsony növésű, gyepet alkotó növények terén. Bár az Echinodorus Tenellus már létezett, de nagyjából ezzel ki is merültek a lehetőségek. Egyre nagyobb igény merült fel új fajokra, melyek akár helyettesíthetik, kiegészíthetik ezt az igen szűk palettát. Távolkeletről nagy hajtóvadászat indult el ilyen jellegű növények iránt, míg nem, a nagymester, Takashi Amano meg nem pillantotta egy európai akvarisztikai magazinban a Glossostigma elationidest. Valójában már ismerte ezt a növényt, de korábban mindig megnyúlt, felfele törekvő növények formájában látta ezt a növényt, mint később kiderült, az alacsony megvilágítás miatt. Ez alkalommal valami mást látott. Ugyanaz a név, ugyanolyan formájú levélkék, de ez úttal nem felfele, mint inkább az aljzattal párhuzamosan, vízszintesen növekedett formában látta. Azt a bizonyos gyepszőnyeg hatás, amit annyira kerestek. Amano felkereste az akkor már nagynak számító németországi Dennerle céget, mint beszerzési forrás lehetőségét, de nem nagyon volt készleten, lévén, hogy akkoriban nem is volt túl népszerű ez a növény Európában. Valahogy mégis sikerült egy kis dobozka Glossot szereznie. De sajnos a növény rengeteg megpróbáltatáson keresztül, elég rossz állapotban érkezett meg Japánba, az ADA központjába. Mikor végre Amano kinyitotta a dobozt, a növény siralmas állapotot mutatott. Szinte teljesen el volt rohadva, lebarnulva az egész, csak pár zöld hajtást talált életben. Ezeket a hajtásokat behelyezte egy 60-as akváriumba, adott nekik sok fényt, co2-t, de hetekig semmilyen fejlődést nem mutattak a növények. A központ emberei már teljesen feladták a dolgot, látni se akarták az akváriumot, de Amano továbbra is kitartott és saját maga próbálta nevelgetni a „túlélőket”. Hosszas kísérletezgetések, próbálgatások eredményeként megtalálta azokat a feltételeket, melyek gyönyörű fejlődésre bírták a növényt. A sok fény és co2 mellet, bizonyos elemek magasabb szintű jelenléte is fontosnak bizonyult, mégpedig a vasnak és a káliumnak. Hónapok múlva a teszt akváriumot teljesen benőtte a növény és még több akváriumot is benövesztett vele. Ezzel a néhány túlélő hajtással Amano létrehozta a Glossostigma elationides natur akvárium elrendezést. Az akváriumait lefotózta és a képeket egy Japán akvarisztikai magazinban közzétette. Ezután nem volt megállás, sorra jöttek a megrendelések a növényre, melynek száljáért akár 2000Yen-t (18dollárt) is kifizettek.
 
 
Family: Scrophulariaceae
Continent: Australia
Country of origin: New Zealand
Height: 2-3+cm
Width: 3+cm
Light requirements: high - very high
Temperature: 15 - 26 °C
Hardness tolerance: very soft - medium
pH tolerance: 5 - 7.5
Growth: fast
Demands: very difficult
Világítás:
A világítás és ebből is egy viszonylag emelt szint, az egyik legfontosabb tényező a Glossostigma megfelelő tartásához. Ha csak kiindulási alapot veszünk, akkor úgy mondjuk nagy általánosságban, hogy minimum 3W/Gallon (1gallon=3.785liter) szükséges. Ilyen adatokról tényleg csak általánosságban beszélhetünk, mert az se mindegy, hogy az adott literszámhoz mekkora vízoszlop tartozik, azaz mennyi a fényelnyelő képesség. Ott van még a watt szám is, aminél a lumen, azaz a fényáram értéke, sokkal fontosabb. Mégis azt kell mondanom, hogy ha ezt a 3-4W/G értéket követjük, akkor már nagyot nem hibázhatunk ezen a téren.
Fontos tényező a fényforrások színhőmérséklete is. Sokak által a legideálisabb, ha ez az érték 5400-6500K között mozog, ami nagyjából megegyezik egy déli nap által kibocsájtott spektrummal. Amano a 8000K-re esküszik, ami azzal is magyarázható, hogy a magasabb kelvin számú fényforrások, magasabb lumen értékeket is produkálnak. Ez témakör talán egy örök vita marad, hogy hol van az ideális érték. De itt is elmondhatjuk a tapasztalatok alapján, hogy ha a színhőmérséklet 6500-8000K között mozog, akkor már ezen a területen is sokat megtettünk a sikerért.
Talaj:
Az egészséges növekedés következő nagyon fontos feltétele, a megfelelő talaj. Az általános talajnak a legmegfelelőbb, ha viszonylag könnyű, legömbölyített szemcsékből álló készítményt használunk. Mint a növények legnagyobb részénél, itt is fontos, hogy az apró gyökérszálak akadálymentesen, könnyedén tudjanak lefele haladni a tápanyag koncentráció felé. Erre a legjobb az ADA általános aljzatai, de számos más gyártó is gyárt szinte ezzel azonos termékeket, melyek jóval kedvezőbb árban vannak és teljesen megfelelőek.
Tápanyagellátás:
A megfelelő tápanyag utánpótlás érdekében, az általános aljzat alá, növény táptalajt kell fektetni, mely minden olyan fontos mikro és makró elemet tartalmaz, melyre a növénynek szüksége van. Ez közvetlenül nem oldódik bele a vízbe, mely egy intenzív algásodást indítana el ellenkező esetben, de ugyanakkor folyamatos tápanyag utánpótlást biztosít.
A folyékony táp már egy komplexebb dolog. A Glossostigma a tápanyagokból különösen a káliumból és a vasból vesz fel relatív sokat, de a nitrogénnek és a foszfornak is kielégítő mennyiségben kell rendelkezésre állnia. Ha a fontos elemekből a szint ingadozik, hiányos, az rövid időn belül algásodáshoz és így a növény elsorvadásához vezet.
Tápanyaghiányok tünetei:
(nem csak a Glossora értendő)
Vas hiány: Az erezet zöld színe elüt az elhalványult, sárgás leveleken
Kálium hiány: Lyukak a leveleken, sárguló, száradó levél élek, levél csúcsok.
Kalcium hiány: A levelek pöndörödnek, tölcséres formát vesznek fel, szélek sárgulnak.
Magnézium hiány: Sárga foltok, vas hiány tüneteihez hasonló.
Bór hiány: Elhalt hajtásvégek, törékeny szárak, hasonló a kalcium hiányhoz.
Kén hiány: Hasonló a nitrogén hiányhoz.
Réz hiány: Elhalt hajtások és elszáradt levél élek.
Cink hiány: Sárgás területek a levélen, köztük a zöld erezet.
Molibdén hiány: Gátolja a virágzást, hasonló a cink hiányhoz
Foszfor hiány: Satnya növekedés, hasonló lehet a nitrogén hiányhoz.
 
 Co2:
Sok akvaristának nagy mumusnak számít a co2 adagolás. Aki nem foglalkozik ezzel a témával elég mélyrehatóan, az viszolyog is tőle. Sajnos ezeknek az embereknek rossz hírem van, főleg ha Glossot szeretnének tartani. Sajnos azt kell mondanunk, hogy csak is egy folyamatos, egyenletes co2 adagolással lehet csak szép, egészséges Glossostigma szőnyeget nevelni. Itt sajnos a DIY megoldások az esetek legnagyobb részében kudarcra vannak ítélve, így csak a magasnyomású rendszert hívhatjuk megfelelőnek. A rendszerrel kényelmesen állíthatjuk be a megfelelő befecskendezést, mellyel folyamatosan, egyenletesen tartható a 25-50ppm koncentráció, melyre szükség is van. Bizonyos források szerint ezt a szintet 74ppm-re vitték fel úgy, hogy a halakon, garnélákon viselkedésbeli változást nem tapasztaltak. Ennek az is lehet az oka, hogy a magasabb széndioxid szint felpörgeti a fotószintézist, melynek eredményeként megnövekszik a víz oxigén tartalma, ami az élővilágra is jó hatással van. Bár ehhez azt kell mondanom, hogy minden egyéb más feltételnek is az ideálishoz kellett közelítenie, hogy optimálisak legyenek az élettani hatások. Én azért leszögezném, hogy azért nem ajánlom ezt a mértéket, mert hosszú távon inkább káros lehet, mint hasznos a fauna szempontjából. Ha ez co2 adagolásával meg se tudjuk közelíteni a 25ppm-et, persze az erős fény mellett, akkor megint csak a jó öreg „barátunk” fog felül kerekedni, ez pedig az alga. Az algának a legkülönbözőbb faja jelenhet meg, és nem győzzük kiszűrni a hibát, amit elkövettünk.
Kezelése, ültetése, metszés, szaporítás:
A legelső lépés, hogy legyen a kezünk ügyében egy éles olló és egy „tű” hegyű, hosszú csipesz. Ezek nélkülözhetetlenek az amúgy is igen fárasztó ültetési folyamatnál. Az ilyen csipesz különösen fontos, mert az apró növényi szárat nagyon finoman és pontosan kell megfogni, hogy megfelelően a földbe tudjuk ültetni.
 
Az első lépés, hogy a cserépből kivétel után a kőzetgyapottól teljesen mentesíteni kell a növényt. Ezek után a növénycsomóból ollóval le kell választani a futó hajtásokról a kis növénykéket és egyenként, egymástól pár centire le kell ültetni. Minél sűrűbben ültetjük el őket, annál hamarabb egyenletessé válik a növénytakaró. Az ültetést úgy kell végezni, hogy csakis a levélkék érjenek ki a talajból, a szára teljesen a földben legyen. Ha ideálisak a feltételek, ez a növény rendkívül gyorsan fejlődik és elég nagy területet képes befutni. Ezt a kora layout tervezésénél mindenképp figyelembe kell venni.
A Glossostigma rendkívül jól reagál a rendszeres metszésre. Ennek hatására az elfutó hajtások könnyen egymásra tudnak nőni, így egy viszonylag vastag takarót tudnak képezni. Ha ez a takaró túlvastagszik, többszörös réteget alkot, hajlamos az alsó növények elől teljesen elvenni a fényt, így azokat pusztulásra kényszeríteni. Az alsóbb elhaló növények bomlásnak indulnak, rontják a víz minőségét és ismételten az alga megjelenése okozhat fejfájást. Ezért nagyon fontos, hogy a látványos növekedés hatása ne varázsoljon el bennünket és igen is neki kell esni ollóval és ritkítani kell! A Glosso képes olyan növényeket is növeszteni, melyek nem oldalra futnak, inkább felfelé. Ezeken a csúcshajtásokat le kell vágni és a korábban leírtak alapján el kell ültetni. A levágott végű növények jó eséllyel a következő hajtás már nekünk megfelelően oldalra fogja „kilőni”. Olyan helyzet is előfordulhat, hogy az oldalhajtások nem teljesen párhuzamosan nőnek a talajjal, egy kicsit felfele tendálnak. Ilyenkor meg lehet a végét fogni csipesszel és ismét a földbe tolni, így megfelelő utat mutatva a növény növekedésének.
 
A Glossostigma és az alga
Sajnos a Glosson nagyon sok féle alga képes megtelepedni. Természetesen minden algának más lehet a kiváltó oka, de jöhetnek, ha hívjuk őket, ha nem. A zöld pont alga képződik, ha pl. nagyon erős a fény, de nincs arányba vele a co2 szint. Ha a növények bármilyen oknál fogva nem növekednek, az alga azonnal megtalálja őket. Az olyan leveleket melyek már nem növekednek, és már sárgulásba mennek át, azonnal le kell nyírni, mert az alga ismét támad. A túl magas nitrát szint is okozhat ilyen fajta problémákat, ha pl. a növények fejlődési rendellenessége miatt nem veszik fel, ilyenkor a zöld „haj” alga megjelenés a jellemző. Összefoglalva a korábban írtakkal, ha bármelyik együttható, legyen fény, co2, tápanyag hiány, de ide sorolható közvetett összefüggésben a nem megfelelő áramlás, akkor az algák könyörtelenül jönnek. Ha az elejétől kezdve megértjük az összefüggéseket, akkor már jó esélyünk van az algamentes akváriumra, vagy a megjelenésük esetén a helyes kezelésre, megoldás megtalálására.
 Egy kicsit hosszúra sikeredett ez a cikk, de nem is véletlen. Egy részt már az elterjedésének története is igen érdekes, de ugyanakkor maga a növény is igen figyelemre méltó. Nekem nagyon régi vágyam volt, hogy kipróbálhassam. Gyakorlatilag most értem el oda, hogy szinte minden feltételt meg tudok teremteni, hogy egy szép Glossostiga elationides takarót neveljek. Remélem ezzel a cikkel nem elrettentem a kedves olvasót, mind inkább kedvet csináltam ehhez a gyönyörű növényhez. Remélem, hogy a vállalkozó kedvű olvasóimnak nagy segítséget adhattam ezzel az írással.
Eredeti bejegyzés további képek itt: http://levinen.blogspot.com/2011/03/glossostigma-elationides-az-eloter.html
 
Szép gyepet mindenkinek!
 
 
 

16. blogbejegyzés
Na ezt se csináltam még

Mármint a blogírást.
Adatlapomon szerepel, hogy egy 96 literes munkahelyről hazamenekített aki tulajdonosa vagyok. A menekítés szó szerint értendő főnökváltás miatt.
Az első évem azzal telt itthon az akival, hogy tettem amit a melóhelyen is: etettem, takarítottam, vizet cseréltem. Aztán a halak szép lassan kihaltak, néha vettem újakat, csak úgy érzésre, amelyik éppen megtetszett. A nevüket azért megtanultam.
Aztán idén új lakásba költöztünk, az aki is jött, meg a 3 neon és 1 zebra. Ennek örömére elhatároztam, hogy beleásom magam a témába, meg a pénztárcámba és felfejlesztem végre, hogy méltó dísze legyen a lakásnak.
Beüzemeltem, az erről készült képek fennt vannak.
Aztán kiokoskodtam, hogy "csak" két problémám van. A világítás és a szűrés. Mily meglepő. Az már meg sem lepett, hogy ez a legdrágább is. A pénztárcámat meglepte, de ez meg az ő problémája.
Osztás-szorzás, összeadás-kivonás stb....ma megvettem a világítást. 2X18W T8-as napfénycső. Tudom, T5 jobb lenne, de a pénztárcám beleugatott.
Szombaton lesz a vízcsere, akkor átrendezem növénykéimet is és persze fotókat is készítek.
Vannak új halacskáim is: 2 anci, 4 foltos harcsa. Cukik.
Jövő hónapban vagy utána jön a szürőcsere. Külsőt szeretnék, de a belsőt is le kell cserélnem. Várom a javaslatokat, márka, minőség stb. A kezelhetőség sem utolsó szempont, mert külső szürőt még csak képen láttam. 96 literhez kell egyáltalán?
 
 

17. blogbejegyzés
182 liter a falban - update

 
Két hónap telt el az indítás óta. Az eddigi tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy az akváriumoknak 2 hónap kell ahhoz, hogy egy valamilyenfajta egyensúly beálljon. Ennyi idő kell, hogy a lebontó baktérium telepek, mind az akváriumban, mind a szűrőben, megfelelő kapacitásura fejlődjenek. Úgy is mondhatnám, az akvárium „életre kelt.”
 
Az első két hétben szinte semmi negatív hatás nem jelentkezett, ez mondjuk normális. Sokan azt hiszik, hogy ha két hét után nincs alga, akkor már minden rendben van, hát nem. Innentől kezdve kezdenek a jelentkezni a tünetetek, ilyenkor kezdenek megjelenni a növényeken, dekorokon az algák. Az, hogy ez milyen mértékű és, hogy a fejlődésük mennyire tartható egészséges kereteken belül, na ez függ az akvaristától. Azt azért leszögezném, hogy ALGAMENTES AKVÁRIUM nincs!
 
Körülbelül két hét után megjelent a fonálalga. Az akvarisztika egy nagyon bonyolult valami, melyben soha nem lehet valamit egyértelműen kijelenteni. Nem lehetünk soha biztosak abban, hogy ezért, meg azért jelentek meg bizonyos algák. Pár faj azért van melyek keletkezésének okában majdnem biztosak lehetünk, de a legtöbbjüknél csak a találgatás lehetősége áll rendelkezésre. Mindig az a legjobb megoldás, ha megpróbálunk mindent a lehető legjobban csinálni. Odafigyelünk vízcserékre, elhalt növényi részek eltávolítására, a tápozásra, a co2 folyamatos adagolására, az akvárium higiéniai követelményeinek megpróbálunk eleget tenni. Aki ezekre odafigyel hosszútávon, kevesebb mérgelődést, idegeskedést fog jelenteni számára az akvarisztika.
 
Én is olyan vagyok, aki mindent szeret a lehető legjobban csinálni. Bár a fonalalga megjelent, de zavaró mértéket soha nem öltött. De hogy az, ami van, az is eltűnjön, ideiglenesen Black mollykat telepítettem az akváriumba. Már korábban is olvastam róla, hogy az elenevszülő fogaspontyfélék előszeretettel fogyasztják a „lobogó” algaféléket, a molly meg kifejezetten. Nos, ez nem városi legenda, valóban szinte nullára eltüntették a fonalat.
 
A növények mind e közben szépen fejlődtek. Ki-ki a maga ütemében, de mindenki szépen zöldült, vagy akár pirosodott.
Ami a legnagyobb változást mutatta, már-már félelmetes szinten, az a Glossostigma elatinoides. Ez a növény elsősorban az akváriumok előterének a fűszerű befuttatására használható. De olyan mértékben fejlődik, hogy szinte minden nap hozzá lehet nyúlni ollóval. Ha nem figyelünk oda a nyírására, akkor túl vastag réteget alkot, mely az alsó rétegek elhalásához, általános káoszhoz vezethet. Nálam is egy kicsit magas, de az előző drasztikusabb nyírásnál bebizonyosodott, hogy bátran vissza lehet vágni, úgy is szépen vissza fog nőni.
 
A Staurogine talán az a növény, mely nem túl gyorsan és nem is túl lassan nő. Eleinte elég gyengén muzsikált, de mára tökéletes átmenetet teremtett a Glossoval. Összefuttatva nagyon jól mutat, ajánlom mindenkinek.
 
Az akvakertész akváriumok nagy favoritja az Echinodorus tenellus. Nagy sikerét annak is köszönheti, hogy rendkívüli természetességet kölcsönöz az berendezés egészének. Én pár tövet tettem ide, oda, de az akvárium minden részén megjelent. Igen, ez a növény is nagy utakat képes megtenni az indáival, így rá is oda kell figyelni. De a célt végül is elértem vele, mert valóban nagyon természetes hatást ad az akváriumomnak.
 
A mohák szépen hozzák a papírformát. A fára kötözött Fissidens szép kis párnákat képeztek az ágakon, a Spiky moha is szépen befutotta a neki szánt részeltet. A Riccardiáról eddigi is tudtam, hogy nagyon lassan fejlődik, de hogy ennyire? Elképesztő lassú növény, így a kordában tartás szóba se jön. Egy követ növesztek be vele, ami már egész jó úton jár, de szívinfarktust soha nem fog kapni az eszeveszett növekedéstől.
 
Nagyon lassú fejlődést mutattak eddig a fadekor fő növényei a Microsorium narrow és a Bolbitis is. Bár több helyen is leírták, én is jól tudtam, hogy a páfrányfélék rizómáját meg kell szabadítani a levelektől kötözés előtt a gyorsabb fejlődés érdekében, én ennek ellenére nem tettem. Sajnáltam eltüntetni az a kevés levelet is, ami volt. Ennek az lett a böjtje, hogy csak most érték el a fejlődésképes szintet. Nekik mostantól kezdve legalább egy hónap kell, hogy mutassanak valamit.
 
Mikor még csak terveztem a fejembe az akváriumot, nem igazán akartam stem növényeket belerakni. Gyönyörűek tudnak lenni, de a legnagyobb kalamajkát is ők tudják okozni. Nem tudtam ellenállni. Bekerült a háttérbe meghatározó, illetve kiegészítő növénynek a Didiplis diandara. Ez is egy gyorsan fejlődő növény, de sok nyírás kell neki, mire megfelelő takarási vastagsággal kezd el rendelkezni. Már 4 nyíráson túl van, de még legalább kettő kell, hogy megfelelően bedúsuljon. Képeken ennek a növénynek nagyon szépen bepirosodott csúcshajtásait lehet megfigyelni, de nálam még ezt nem sikerült belőlük kihozni. Egyenlőre ez a kérdés még nem annyira mozgat, a „befestéssel” még ráérünk.
 
A másik stem választásom a Proserpinaca palustrisra esett. Elképesztő különbség van a víz felett és a víz alatt termesztett változatok között. Nagyon megtetszett a teljesen egyedinek mondható víz alatti levélzete, mely nagyszerű kiegészítése lehet egyéb stem növénynek, jelen esetben a diandarának. Ő is nagyon lassan fejlődik, így igen nagy művészet lesz jól összehangolni a többi növénnyel a „nagy fotózásra” mikor a „kész van” fényképeket fogom készíteni.
 
Állat fronton a következő dolgok történtek az elmúlt időszakban. Alapszabály, főleg a növényes akvarisztikában, hogy az halakat, garnélákat leghamarabb az indítás után egy hónappal telepítsük az akváriumba. Én így is tettem. Az első körben 10 Amano garnéla és 10 Otocinclust került be. Ezek azon felül, hogy nagy kedvencek, segítenek a tisztántartásban, az algák elleni harcban. Ezek után került be 4 Black molly, melyekről már korábbi soraimban már beszámoltam. Jelenleg ők jelentik az „életet” az akváriumban és annak ellenére, hogy csak ideiglenesnek szántam őket, nagyon jól mutatnak a nagy zöldségben.
 
Sokan kérdezték, hogy milyen halat fogok az akváriumba tenni, elvégre már 2 hónap is eltelt. A választásom a Rasbora hengelire esett. Olyan halat szerettem volna, melyek jól bírják az erős megvilágítást, megfelelő mértékben exibicionisták  és könnyen rajba igazodnak, ha kapnak egy kis inspirációt (nasit). Sajnos a halak beszerzése még folyamatban van, így én is türelmetlen vagyok miattuk. De a lényeg amúgy is az, hogy az akvárium úgy fejlődik, ahogy szerettem volna, ahogy szeretném. Hát egyelőre ennyi. Az akváriumról a legközelebbi bejegyzést akkor szeretném elkészíteni, mikor már kijelenthetem, hogy well done. :)
 
Eredeti bejegyzés, további képek itt: http://levinen.blogspot.com/2011/04/182-liter-falban-update.html
 
 
 
 
 

18. blogbejegyzés
Ázsiai Barangolás 2.rész - A KOI

Kuala Lumpurban tartózkodva tervbe vettük a város legnagyobb arowana szakkereskedésének meglátogatását.
Az interneten még itthon ki is néztünk egy belvárosi címet, ahova a taxi meglepő egyszerűséggel odatalált (GPS-t a maláj taxisofőrök nem használnak, inkább,
ha eltévednek, megkeresik a legközelebbi taxi parkolót és megkérdezik a kollégákat, hogy ez a cím hol is lehet pontosan?). Egy egészen nagy, nyitott áruda, gyönyörű japán koikkal, minden medencében elvadult guppikkal… Szép, szép, de hol vannak az arowanák?


 
Azokkal elkéstek! Már csak a cég nevében szerepelnek, ősz óta nem forgalmaznak egyet sem.
Kis részben a korábbi válság miatt, nagyobb részt pedig a vásárlóközönség változása miatt fejezték be azt az üzletet.
Amíg olcsó kategóriás 400-500ezer Ft-os növendék super red arrowanákból is csak néhány hetente adtak el 1-1 példányt, addig még a 900 000Ft-os koikat is rendszeresen, akár heti több egyed mennyiségben is vásárolják!


A cég kizárólag japán koi importal és helyi értékesítéssel foglalkozik, kis tavakban,tartályokban nevelve a halakat, minden tartálynál külön szűrő akváriummal filtrálva.

A halak nagyon tetszettek, mihelyst meglátták a látogatót, a víz forrt, azonnal tápot vártak…


A leglátványosabb a 900 000Ft-os halak medencéje volt, 70 és 120 centi közötti méretekben ogon, kohaku variánsokból legalább 40 példány úszott együtt a talpunk alatt!


 
Ezekből a halakból, mint elmondták már külföldre is küldenek exportra, viszonteladók számára.


 

 
Így tételnél a kisebbeket 400-450, a nagyobbakat 600-700ezer forintos darabáron értékesítik.


 
Csak az árak érzékeltetése miatt, voltak a telepen, rögtön a bejáratnál akváriumban tartott kohakuk is
24-27centis méretben, ezek ára 30 000Ft körül mozgott,
míg a 15-20 centis kevésbé szelektált példányoké 8-15ezer Ft/hal között. A magyar "200-600Ft-os vegyes koi" kategória teljesen hiányzott.


 
Atelepen minden koihoz szükséges felszerelést árultak,
rengeteg féle tavi szűrőanyagot, zsákból kimért japán haltápokat, de még zeolitot és ausztrál zsákozott tengeri sót is!

 
A felszerelések ára kedvező volt, nekem a magyar átlag alattinak tűnt.
Mire az alkalmazottak bemutatták a telepet, megérkezett a cég tulajdonosa is. Egy városi terepjárón 50 év körüli jól szituált üzletasszony. Honnét vagyunk, mióta járjuk az országot, mit néztünk már meg, voltunk e a koi ázsia kupán? Nem?? Azt nem lehet kihagyni, ő is onnét jön épp, elmagyarázta a taxisnak, hogy kell odajutni, menjünk, gyorsan, mert már csak 2,5 óra és bezár a show, hivatkozzunk rá! Belépődíj nincs!
 
Így jutottunk el a 4. ázsiai koi kupa színhelyére, egy impozáns irodaház / vagy inkább hotel?/ egy földszinti termébe.

 
Először talán a számokból: A megmérettetésre 8 ázsiai országból 631 halat neveztek be, ebből 523 maláj tulajdonostól. A halak jelentős része a Jumbo és Adult kategóriákban indult, a bébi korosztályban alig volt versenyző. A méreteket nehéz érzékeltetni, ha jól emlékszem a bébi a 40 vagy 45 centisnél kisebb halat jelentette, ezek kint nagyjából 1,5 éves példányok! A jumbo pedig a 85 vagy 95 centinél hosszabb halakat takarta. Teljesen általános és egyben lenyűgöző volt a 100-120 centis minőségi koik látványa.

Ami a nevezési díjakat illeti, kiállító tartályt lehetett előzetesen bérelni, ezek ára méret függően 60 és 120 000Ft/tartály között mozgott előre meghatározva, hogy hány centis halból, hány egyed tehető egybe. Többnyire maximum 4 hal, de volt nem egy koi akinek külön, teljesen saját, egyedi 4méter átmérőjű medencéje volt.
 
Az egyik ilyen szoliter példány volt Pandora. Ő egy 95cm hosszú, 9 év körüli nőstény kohaku(piros-fehér koi), aki az elmúlt években rengeteg nemzetközi versenyt nyert meg, a japán kois szaklap borítójára is felkerült. Ezen a versenyen ő vitte el a legmagasabb, Grand Champion címet! Lenyűgöző állat!
 
Pandorát néhány éve vásárolta meg korábbi tulajdonosától egy indonéz koi kereskedő-tenyésztő. A pontos véltelár nem volt nyilvános, de egyes feltételezések szerint ez a hal ma már akár 200 millió Ft-ot is érhet! Ha jól vettem ki, nemsokára Németországba fog utazni egy hasonló versenyre.
A malajziai helyszínre is repülőn érkezett egy több, mint 1 tonnás csomagban. Mélyen a zsebébe nyúlhatott a tulajdonos már csak a megjelenéshez is.
 
 
Amikor kiértünk a kiállításra, épp az árverés zajlott, a színpadon két lebonyolító, előtte pedig sorokban nagyjából 30, főleg ázsiai licitáló… Az egész olyan volt mint valami festmény árverés.
A 41-es tartályban úszó 10éves, 91 centis KOHAKU kikiáltási ára 4000 Ringgit (240 000Ft), ki ajánl 4500at? A Hölgy ott, 5000-et valaki? 5500, 6500! stb. 3percre rá: A 41-es tartályban úszó KOHAKU ELKELT 75 000 Ringgitért (4,4 millió Ft!).
Amíg hallgattunk a licitálást, a legolcsóbb halak 400 000Ft-nak megfelelő ringgitért keltek el, míg a legdrágább 7 millió forint körül. És itt nem arra kell gondolni, hogy kivonult fél ázsiai koi tenyésztője-kereskedője, hogy halakat vásároljon.
Ők megegyeznek liciten kívül is. Sokkal inkább a közönségnek, a hobbistáknak, a koi fanatikus malájoknak szólt ez az aukció, akik nem átalkodnak megfizetni, hogy igazán szép és nekik tényleg tetsző hal ússzon náluk.
Visszatérve korábbi kois vendéglátómra, nem minden dicsekvés nélkül küldött ki minket az ázsia kupára, ugyanis az ő egyik hala az egyszínű koik versenyén a 80 centis méretkategóriában lett az első!
Ez az eredmény is sugallja, hogy tényleg nem csak holmi színes pontyokat árulnak. A verseny előtt ezt a példányt is bárki megvásárolhatta volna, kiválasztva a 900ezer forintos példányok közül.
 
Akvarisztika? Fanatizmus?A halak nálunk ismeretlen szintű imádata? Valami ilyesmit éreztem kint a koisok között…
 
 
Ő lett az egyszínű jumbo champion
!
Az árverésre bocsátott halak medencéjéről lekerült a védőháló
:

 

19. blogbejegyzés
Haltestrablók

 Üdv Tisztelt halszerető népek!

 Remélem nem véletlenül a Hekkelők (Hekk kedvelők) oldalára töltöttem fel az írást, mert akkor eme beköszönés, egyből más értelmet nyer. Ha meg jó oldalon vagyok, akkor jó oldalon vagyok. Nasszóval.  Tettem fel már pár agymenést,mely agymenések klaviatúra  csapkolódásban nyertek realizációt. Rég írogattam blogot, nem volt mit, nem volt mikor. Hát, sajnálattal közlöm, megint rámjött. Nostehát. Messziről futok neki, mint általában. Elnézést.

A halak egy nem elhanyagolható tulajdonságára szeretném elsőként felhívni a figyelmet, tudományos szempontból sem mellőzhető fontosságú írásom kezdetén. A halak, márpedig nőnek. Mondjuk, ehhez kell némi megfelelő környezet, jó víz, táplálék, egészség, valamint legalább egy darab gazda szeme, ami mint tudjuk, hizlalja a jószágot. A hal pediglen jószág. Ott van például a jószágosz aranyhal a mesében, de ez most szinte teljesen mellékes. Nem szabad tehát oda sem figyelmezéssel jutalmaznunk haltartásunk kezdetén, hogy oly halat válasszunk, ami nem fog méreteit tekintve konkurenciánkká válni az otthonban. Eccer voltunk, hol nem voltunk gyermekien ártatlan kezdő akvaristák mi is, mármint családom és jómagam. Vettünk is minden földi jót, minek kopoltyúja volt, vagy legalább áramvonalas volt a teste, és adott pillanatban víz alatt tartózkodott. Vagy leges legalább A-ból B-be víz alatt jutott el. Mondjuk ez alapján vehettünk volna akár tengeralattjárót is, de mi konzekvensen kitartottunk az elképzelés mellett, úgyis, mint halat fogunk venni az akváriumban. Sok minden mellett kiszúrtam egy furcsa jószágot, ami harcsának tűnt, de azért azt kezdőként is megláttam, hogy a kicsiny kedvesség, a hátán fekszik. Aggodalommal a képemen kérdeztem a boltban, hogy ugyan mi a baja a szegény döglött halacskának, aki mint említettem, a hátán leledzett. Nyugtattak legott, miszerint ez csupán egy háton úszó harcsa. Hmmm… azért minden hülyeséget nem vagyok hajlandó elhinni, hogy most már a döglött halat is rám sózzák, valami elit néven, gondoltam. Látszódhatott rajtam a kétség apró szikrája, mert rögtön mutatták, hogy van még ebből több is, és csak tessék elhinni, ez egy létező faj. Világos, gondoltam, nyilván járvány volt a boltban, s most a hozzám hasonló kezdők boldogan viszik haza a speciális harcsafaj képviselőt, amik gondolom majd pár nap múlva eltűnnek az aksiból, osztódásos lebomlás útján. Kis piszkálás után a harcsafalak megfutamodott, azonmód bizonyítva, életrevalóságát. Szerintem, ennyire könnyen még hal nem ment át vizsgán, csakcsupán bizonyítania kellett, hogy él. Örvendeztem, tapsikoltam kicsinyt, s máris bezacsiztattam kettő példányt a tecchalottakból. Szépen elmondták, hogy ezekkel semmi baj nem lesz, kijönnek a többi halakkal, nem bántanak senkit, bújnak, félnek, valamint minden szuper, barátságos dolgokat. Erről jut eszembe, ha legközelebb arra járok, el ne felejtsem a boltban ezt az utolsó sort fennhangon megcáfolni!!

Tellt múlt az idő, aksi aksit követett, halak jöttek, mentek. A kezdő csapatból, már csak néhány mohikán volt meg, köztük a két háton úszó harcsa. Az évek alatt, összegyűlt pár megmagyarázhatatlan élmény. Elsődlegesen például, alkalmanként az éj leszálltával, vad rodeó vette kezdetét a béke eme nedves kis szigetén. Puffanások, csobogások, kavicsok csapódása az üvegfalon színesítették éjszakáink unásig zavartalan csendjét. A csobogást olyan szinten kell elképzelni, hogy a víz nem találva a helyét, koordinációs problémákkal küzdve, az üveg rossz oldalán keresett magának menedéket. Nyakig húzva a takarót pislogtunk riadtan, ahogy meghitten csordogált lefelé az aksi oldalán. Én ilyenkor vadul kipattantam (nettó 120 kiló vagyok…) az ágyból, odasuhantam csapzott fejjel, vaksin hunyorogva, zseblámpámmal bőszen hadonászva. Magamból kikelve, káromkodva, a halak le, illetve felmenőit kiátkozva az univerzumból. A vadul kipattanás általában nem hozott eredményt, mert addigra minden hal, angyali nyugalommal billegett egy helyben, és szinte méltatlankodva néztek rám, mit akarok én itt ezen a kései órán. Észrevettem továbbá, hogy ha veszek egy marék halat, nem lehet a létszámukat tíz fölé emelni, mert valami megmagyarázhatatlan erő, nem engedi. Vettem például, tíz neont, mert az szép. Örültünk. Kicsit. Mármint idő intervallumban. Másnap reggelre hat úszkált körbe. Az is szép, de nem tíz. Hanem két nappal később négy. Tehát négy csodaszép neon alkotta a hatalmas falkát, hogy szépségével betöltse a százhúsz litert. Nem túlzok, ha azt mondom, nem sikerült nekik maradéktalanul feledtetni a maradék kilencven liter ürességet, amit nem használtak ki. No nem baj, talán nem a neonnak való az én Vizi világom, szerezzünk be pár ékfoltos razbórát. Ekkor már tapasztalt akvárium mániás voltam, hatalmas előrelépésekkel, tapasztalatokkal, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy már tudtam négy –öt halfajta nevét. Tehát, nagyjából tudtam mit szeretnék. Vegyünk, mondjuk tízet. Az olyan szép. Meg majdnem sok is.  Legyen hát. De széééép. Reggelre hat. Két nappal később négy. Üveges tekintettel bámultam az ismét kiürült élettért. A neonokat vizslattam, akiknél mintha az elfojtott röhögést véltem volna felfedezni. No lám, ezek sem bírták itt tovább, mint mi. Kezdtem elgondolkozni, hogy esetleg nincs-e egy A. H. K. SZ. nevű földalatti mozgalom. Úgyis, mint Akváriumi Halakat Kiszabadító Szervezet. Reméltem, hogy nincs. A mi a legfurcsább volt, hogy egy tetem sem volt feltalálható az üvegkalickában. A halak nyom nélkül eltűntek.

Tudom, a gibicepsz elpucolja a maradványokat, de gondoltam, ez a tempó még tőle is sok lenne, más ilyesmim meg nincs, csak az a két békés, mindenkivel barátságos időközben tizenöt centissé duzzadt háton úszó harcsa, de hát ők senkit nem bántanának, mint tudjuk.  A „legvalószínűbb” elképzelésembe kapaszkodtam, amivel csak őrületbe tudtam kergetni a hajlék többi két lábon járó lakóját. Nem lehet más, mint az ufókok. Ja. Mi más. Simán lehülyéztek. Szerencsére csak az asszony, a gyerekek még nem mernek, csak valami furcsa elnéző mosollyal nézik apát, amit egy újabb marhaságot eszel ki a rejtélyes akváriumával kapcsolatban.

Ez így ment hosszú hónapokon keresztül. Én megvettem az apróhalat, beleengedtem, szép volt, aztán két-három nap alatt szépen eloszlott a semmiben pár ezer forintom. Jópár kidobott pénzzel, és kitépett hajhagymával később, megint csak rám jött a vehetnék, a furcsa kockáztathatnék, hogy hátha most már megmaradnak a jövevények, és valahogy sikerül négy fölé tornászni a látványosságok számát. Beengedtem a tíz kis neont. Szépek voltak, de eljött az este. Megszámoltam őket, aztán elköszöntem tőlük, nem tudva, ki lesz a kiválasztott, és reggelre mennyinek tudok a vizenyős szemébe nézni. Egy óra múlva Fogolytáborost támadt kedvem játszani a halakkal. Ez abban merül ki, hogy a sötétben, zseblámpával… pásztázok. Szoktam… ilyen….. marhaságokat……… mindegy. Ne ítéljen el senki. Mindenki volt tíz éves, csak van, aki továbbfejlődött lelkileg…

Szóval, pásztáztam, s ekkor, az aljzaton mit kell látnom? Az én egyik gyönyörű pöttyös, kifejlett, ártatlan, békés, szolidáris, nyugodt természetű háton úszóm nagy élvezettel, hersegve tömi le a torkán kétszázötven forintomat. Mely kétszázötven forint még próbált eliszkolni, de esélye sem volt. Az ártatlanság mintaszobra, kicsit megdermedt ugyan a pásztázástól, de azért nem hagyta abba esti nasiját. Meg voltam döbbenve. Esküszöm, szinte láttam, ahogyan ártatlan tekintettel rám mosolyog a harcsa, szája sarkában ott kapálódzik a kétszázötven forintom, és azt mondja teli szájjal,: bocsikaa… Ám nem mondott semmit, csak befordult a fal felé, és eltűnt a kerámia csőben. DE VIGYORGOTT A KIS ROHADÉK, AZ TUTI!!! Le voltam sújtva, mint akit arcul csaptak. Kígyót, mit kígyót, harcsát melengettem kebelemen. Szembe kellett sülnöm a tényekkel, hogy a háton úszó harcsa egy alattomos agresszív kis dög, ami remekül leplezte eleddig hátrányos tulajdonságát. És nekem ebből van kettő. Mi lesz itten kérem. Ki voltam rá váncsi, vajh mióta terheli a kis ártatlan képüket a vérengzés, mióta hagyták, hogy az ártatlan ufókokat vádoljam a testrablással.

Most, itt, megvallom azt, amit ez idáig, még nemhogy a családomnak, de még magamnak sem mertem bevallani. A ragadozás kiderültével, megtaláltam az indokot, hogy felhozhassam a tiltott témát. Kéne még egy akvárium…… Mert, ugye, ez így nem mehet tova, hogy élő eleségnek tartjuk a kicsinységeket, kettőszázötven per kopf minyimum! Ugye?! Hát, nincsen is mit tenni, kéne egy másik akvárium. Zárójelben jelzem meg, eddigre már volt kettő. Egy százhúszas, valamit egy huszonötös, garnélás. De én, mint ha ez lenne a legnormálisabb dolog, síkra szálltam a szent ügy okán, hogy legyen külön hely az alattomosaknak. Elmondtam a mondandóm, majd vártam a felsőbb szerv, jelesül a nejem döntését. Az meg nézett. Szokott. Így is. Ismertem ezt a nézést. Olyan volt, mint amikor bejelentettem a második akvárium beállításának tervét. Vagy mikor az ufók kerültek szóba. Szóval, olyan ÉdesIstenemanyámpedigmondtagondoljammegapárválasztást féle nézés volt ez. Mondom, ismertem már, a sok év alatt volt rá módom, hogy találkozzam véle. Mindegy, arccal a vész felé. Miután végighallgattam, hogy mit miért csinálok hülyén, valamint a felsorolást, a kicsiny lakás paramétereiről, valamint az ott élők ember-hal arányának aprólékos ecsetelését, a vert had, tehát én, elsomfordáltam. Lezártnak tekintve a vitát, a NEJ diadalmasan érezte magát. Megértettem, kicsi a lakás, nincs hely, meg mifene. Főleg.

Realista ember vagyok, meg felnőtt is, valamilyen szinten. Adófizető, jogilag érett egyed. Így aztán, mikor két nap múlva egy barátom felhívott, hogy elmúlt a varázs náluk, nem kérek-e egy hatvan literes akváriumot mindenestől, nyilván azonnal igent mondtam…..:) Délutánra ott is volt a kis akvárium, benne egy gyönyörű sziklaháttér, amit egyébként én ekecseltem bele fél éve. Igazi mestermunka. Még két nap, és feltöltve terpeszkedett a gyerekszobában, de erről bővebben a következő írásban, mert külön sztori. Addig is,

Üdv, Bigtom.

 

20. blogbejegyzés
Mi történt az akvarista.hu-val?

Helló mindenkinek!!!!Nemtudom,hogy ti észrevettétek-e, de az oldallal valami történt.Már legalább  másfél éve regisztrált tagja vagyok ennek a közösségnek,és szinte minden tudásomat itt szereztem...Mindíg zajlott itt az élet,fél perc se kellet a forumba és már kaptam is választ.Naponta legalább 10 de ha nem is min 5 új blog született,és élvezet volt őket olvasni.Folyamatosan új tagok érkeztek.Voltak kezdők de voltak igen tapasztalt akvaristák is,akik igen sokat nyomtak az oldal szinvonalán.De most....Most szerintem látjátok mi a helyzet...A forummotor szinte leált.Igen, persze azér vannak topicok amik elég jól müködnek pl:a bettás topic meg még néhány, de vannak olyan topicok amik szinte már teljes egészébe leáltak.Véleményem szerint ez annak köszönhető,hogy kevessebb tagunk van vagy ha van is nem olyan gyakran látogatják már meg az oldalt mert szó ami szó unalmas.Volt egy haltartó ismerősöm aki megint elkezdte az akvarizálást és éngem fagatott mindenről mert jó néhány dolgot elfelejtett....Én szivesen segitettem neki sokmindenben,plusz még felkináltam neki ezt az oldalt,mondván hogy ez magyarország leghiresebb akvarisztikával foglalkozó honlapja.Én is itt tanultam sokmindent,és remek tanácsokat kaptam,és igen jó barátokra tettem itt szert.Ott nyugodtan kérdez van fórum és minden ami kell.Ő persze örömmel ütötte be hogy www.akvarista.hu.De rá 3 nappal mikor megint beszéltem vele,akkor elkeseredve mondta nekem,hogy nemtudom minek voltál ennyire eltelve avval az oldallal hisz nemsokat értem vele.A forumba még aznap irtam amikor felmentem de még mára se  kaptam választ,igaz visszaolvasva sokmindent megtudtam de nemnagyon van ott élet.És igen akkor én is rádöbbentem hogy valami történt.Hisz már napok óta egy új blog nemszületett már ezek vannak amik most egy hete legalább.És a fórum is alig ad életjelet.Hát mi a fészkes nyavaja történt itt ?:(
      Szerintem valamit tennünk kéne.Hogy mit aztmég nemtudom de ez ha a továbbiakba igy folytatódik akkor nem lesz annak jóvége.Hisz én is már jó ha egy percet töltök itt.Pedig volt olyan is,hogy órákat bujtam az oldalt.
    Érdekelne hogy nektek mi a meglátásotok.Vagy csak én látum úgy,hogy az oldallal valami történt.Mindenki véleményére kiváncsi lennék és régebbi tagoknak meg pláne hisz ők mégjobban tudják hogy milyen is volt pár éve vagy akár hónapja az akvarista.hu.
   Irjatok!Üdvözlettel:Tomi!
 

21. blogbejegyzés
Algakaparás meglepetéssel

Nem műszakilag, inkább a haltartás szempontjából szeretném megközelíteni a témát, egy érdekes saját tapasztalaton keresztül.
Eleinte gyógyszertárban vett steril (itt ez most nem számít) gézlapokkal töröltem le az üveget, szépen lehozza a barna algát, talán még a zöld pontalgával is boldogul, de elkerülhetetlen, hogy az ember nyakig - na jó, csak könyékig- vizes ne legyen. Macerás, de jól működik, a gézlapok elég sok algát felvesznek, de a vízbe is kerül a szétporladó algából.
 
Aztán jött a mágneses algakaparó. Az ember nem lesz vizes, jobban látható, hogy hol van még alga, igaz a kialakítása miatt a sarkokból nem lehet kiszedni vele. A lekapart alga szétporlik a vízben, elég sok szabadon úszó spórát létrehozva ezzel. Nem mintha nem lenne amúgy is elég belőle a vízben, nem ettől fog jobban algásodni utána, csak feleslegesen terheli a vizet. Persze az algakaparás után közvetlenül végzett vízcsere elég sokat javít a helyzeten.
A homokos aljzatot messziről kell kerülni vele, szépen össze lehet karcolni az üveget akár 1 aláragadt homokszemmel is.
 
A kis garnélás akváriumba nem akartam mágneses algakaparót venni, így maradt a pengés. A pengés állítólag nem karcol, bár ezzel kapcsolatban vannak kételyeim, nekem még nem karcolt össze üveget, szemben a mágnesessel. Persze nehezebb használni, meg vizes is lehet az ember keze tőle, de olcsóbb is, valamivel. Ezzel egy lapon említeném a műanyag lapkás kaparót, amit lejárt bankkártyából, vagy telefon pin-kártya maradékából lehet csinálni, de azzal teljesen be kell nyúlni a vízbe, kivéve ha farag neki nyelet az ember, lehetőség szerint nem a konyhatündér kedvenc fakanalából.
Előnyük, hogy az algát vékony filmként húzzák le, nem szétporlasztják a vízben, így mechanikusan könnyebben kiszűrhető lesz.
 
Ez vezetett arra engem is, hogy kipróbáljam a nagy akváriumokban is, hátha jobb lesz az akvárium biológiájának.
 
És mikor elkezdtem, óriási meglepetés ért. Azt tudtam, hogy a mbunák szeretik az algát, a M. estherae-k az üvegről is harapdálják több-kevesebb sikerrel, minden esetre a fogaik nyoma látszik az algában.
Elkezdtem letolni az algát a pengés kaparóval, az meg annak rendje és módja szerint egy vékony -összegyűrt- hártyaként jött le. Az első ijedtségükön urrá lévő,  kíváncsi mbunák ott sertepertéltek, majd meg is kóstolták a letolt hártyát. Mondanom sem kell, a végén már nem bírtam kaparni, mert annyira ízlett nekik a csemege, hogy a kaparót lökdösték, hogy minél többhöz jussanak hozzá.
Érdekes módon, a másik akváriumban, a P. kribensiseknél nem tapasztaltam ilyen érdeklődést, azok inkább megijedtek a lebegő hártyáktól, pedig náluk is elfogynak a magasabb rendű növények -szép harapásnyomok kíséretében...
A garnélás akváriumban is elfogy az ilyen módon lekapart, idegesítő algafilm.
Talán kissé kevésbé fogynak a magasabb rendű növényeim azóta a mbunák mellett, de ezt lehet, hogy csak bebeszélem magamnak. Viszont a halak szívesen eszik, úgyhogy azóta ezt a módszert alkalmazom, a végeredményen szoktam a mágnesessel végigmenni, és az esetlegesen kihagyott pici foltokat eltűntetni.
Szóval akinek mbunái, vagy egyéb növény- és mindenevő halai vannak, érdemes kipróbálni, hátha nem vész kárba az amúgy csak idegesítő alga.
A szerzõi jogaimat fenntartom.

22. blogbejegyzés
Nyílik a bicska

Akvarista társunk, Blaze100 arról számolt be, hogy milyen embertelen (haltalan), amikor hozzá nem értő emberek vásárolják nyakra-főre a halakat. A végzetük biztosnak tűnik már a kasszánál, de nincs mit tenni. De, mi van ha a pult mögött álló is nagyban tesz a halaira.
Igaz, már érintőlegesen szó esett a témáról a színes halak kapcsán, de ez a sztroi megér egy misét.
A hirdetések között böngésztem itt, a honlapon, amikor a tarisznyarákokról írtam. Akkor láttam, hogy egy akvarista társunk értékesíteni akarja a meglévő két példányát. Gondoltam felhívom, és beszélek vele. Kiderült, már eladta őket, de ennek ellenére már többször váltottunk telefont más ügyben - garnélák, tartási tanácsok, stb..
Nos, ő homályosított fel, hogy a vársounkban nem kettő, hanem három bolt van, ahol halakat értékesítenek.
Uccu neki, munka után kiléptem az irodaházból és egy szolid kanyar után irány a megadott hely.
Ha nincs helyismeret, nehezen akad rá az ember. Kis üzlet, bepillantva az üvegajtón már is látszik, példás rend uralkodik a 4-6 négyzetméteren.
Hmmm, egész jónak tűnik, belépek. Egy hölgy áll a kis pult mögött. Üdvözöl, majd mély hallgatásba burkolózik. Szétnézek, nézelődök, majd harsan egy hang, és elhangzik a kérdés: Miben segíthetek?
Jelzem, csak nézelődnék, mert most vagyok itt első alkalommal. Egyből lelohadt minden kedv az arcáról, amit nagy nehezed eme kérdés erejéig magára erőltetett.
 
Árak után érdeklődök, mivel sehol nem találom őket. Keserűen válaszolgat a nő - kicsit kiábraándító, bár tetszetősek a számsorok.
Mondom neki, hogy szeretnék két cory-t - jó lesz a tarisznyákhoz, kicsit túrják a talajt és ami megmarad a napi etetésnél nem fog megbuggyanni.
A melyiket? - kérdés el sem hangzott, csak odalépett a kis medencéhez, és vadul kavarni kezdte azt.

Erre odaléptem és mondtam, hogy melyiket szeretném, de addigra már megvoltak. Visszaengedte, majd nagy nehezen meglettek a kiválasztottak. De ezt a percet, mintha egy jégveremben töltöttem volna el, olyan fagyos lett a hangulat.
Recsegő hangon kérdezte a nő, kérek-e még valamit. Mondom, ha lehet, szétnéznék, mert nagyon megtetszett az a nőstény tarisznyarák - szontén csalogató volt az ár. Az akvárium elég nagy, és talán így nagyobb az esély egy eredményes szaporulatra.
Az egyik akváriumban szintén cory-k voltak. Észrevettem, hogy az egyik sérült. Jelzem a nőnek, hogy a halnak hiányzik a szeme.
Válasza: És?
Mondom, sérült, valamit tenni kellene, mert már elhullott példány is van benne!?
Válasz: Hagy legyen, majd megeszik.
A két kis coryra pillantok a pulton, amire zuttyintott egy deci vizet. Ezeket legalább kimentem - gondoltam.
Fizettem és sebesen csaptam az ajtót.
A coryk jól vannak, élvezik a laza homokfövenyt. A rákok nem piszkálják őket. Bár, reggel volt egy incidens, mikor az egyik kisbajszos a rák ollóit kezdték el piszkálgatni, aki éppen tömte a búráját. Ekkor kapott egy kokit az ollóval és már repesztett is.
A tarisznyarákor szívesen menteném. De, megint jön a dilemma:

Ha megveszem, megy a biznisz -> folytatja a dolgait.
Nem veszem meg -> lehet, hogy elpusztul, és ott nem fog senkit sem érdekelni.
Ez van. Úgy érzem mentek. Felpattintom a RESCUE feliratú mellényt és nekilódulok.
 Csak, nehogy egyszer ez legyen:

23. blogbejegyzés
Gibi,a szövetséges

Üdv. Tisztelt halszerető népek!

Amint azt már korábban, elítélhető módon, hosszas csapkodással a billentyűzeten közzétettem, kb. 5 éve növeltem az egy négyzetméterre eső lakosok számát kicsiny másfélszobánkban, víz alatti létformákkal. Akkoriban egy kb.50 literes kapacitással rendelkező üveg kalicka volt hivatva betölteni az akvárium szerepét nálunk. A kezdőcsapat tagja volt egy gyönyörű algázó is, mely Pleco névre hallgatott. Ahogy múltak a hónapok, a mi kicsiny 1-2 centis pleco bébinkből, egy olyan jó tizenöt centis mini sárkánnyá alakult. Aztán nyár lett. Meg meleg. Valami gond támadt a dobozkánkban,aminek az lett a vége,hogy a populáció,rohamos csökkenésnek indult. Sajnos a Pleco is a statisztika részévé vált, a nem életben maradtak táborát gyarapítva.Kicsit üresnek is tűnt nélküle az egész hal-lakosztály. Megszoktuk, hogy mindenki rémülten menekül a sárkány elől, mikor békésen át libbent mind a 48 centién az akváriumnak. Szerettem volna egy másik hasonló algaevőt. N. E. J. típusú lakótársam kevésbé. Ez így nem teljesen igaz. Szeretett volna, csak voltak bizonyos kikötései. Pl., hogy legyen inkább a szomszédnak, illetve ok, legyen egy nagy algaevő, csak ne legyen olyan nagy…… Gyakorlatilag ő kiegyezett volna egy 2-3 centis üvegnyaló jószággal is, de abból már akkor is volt vagy négy.

Megszületett a kompromisszum.Veszünk valamit, ami kicsi, nem túl nagyra nő, szép és sárkány jellegű, de nem Süsü báb. Ám legyen. Kiürítettem minden zsebem, mondván pénz nem számít, menjünk hát. Mentünk hát. Belibbenve a már sokat emlegetett kedvenc kisállat-kereskedésembe, már szinte ismerősként üdvözöltek az eladók, elnéző, mintegy belenyugvó mosollyal az arcukon várták, az általam komolynak szánt kérdéseket. Hamar szembesülnöm kellett a ténnyel, hogy amit én nagyon nagyon komolyan, tudományos kérdésként fogalmazok meg, az… hogy is mondjam… khhmm….. többnyire kapitális baromság,és még a kérdés mögött lappangó gondolat hatására is halak milliói ragadnának transzparenst, és vonulnának az utcákra, nevem harsogva, és valami tüzes vasat emlegetve velem egy mondatban.De hát, az ember úgy tanul, ha kérdez. Hát kérdéseknek sosem voltam hiányában. Az a kisebbik rossz. A nagyobbik, hogy feltettem őket. Na. Vissza halékhoz.

Szóval elrebegtem mi a problémám. Mit tanáltunk ki mink odahaza nagy egyet nem értésben, és hogy van-e itten mostan az. Hát, volt. Első ránézésre egy egészen mini sárkány jellegű valamit mutattak, hogy ez lesz ami nekünk kell, mert ez jó. Na mondom, ha jó, akkor jó, nincs mit ellenkedni. Mondták a kedvesek, hogy algázik is, meg nem is nagyon nagy, merthogy addig nő míg van hely, mivel ötven liter nem sok, ezért abba fog maradni a növekedés, nem bánt senkit, meg minden csupa földi jót meséltek erről a kicsiny jószágról.Utólag visszagondolva,szerintem ezeket a dolgokat,meg kellett volna beszélni a hallal is. Azt mondták, a neve valami Gibicepsz Nemtudommikusz. Bennem csak a Gibi maradt meg, annyi elég is volt mindünknek.

Hát, lett egy gibink. Aki kicsi volt. Volt. Örömmel konstatáltam, hogy a picike jól érzi magát nálunk, és gyönyörűen gyarapodásnak indult. Gyarapodott, gyarapodott és gyarapodott. Emlékeztetnék mindenkit, hogy az elején megállapodtunk az otthonom vezetőjével, kedves feleségemmel, hogy jöhet a hal, de nem lehet nagy. Az ötvenvalahány literes akvárium kicsit kezdett szűkösnek bizonyulni. De ezt igyekeztem teljesen figyelmen kívül hagyni, annak okán, hogy szerettem volna még a család többi tagjával is kommunikációba elegyedni. Már pedig, ha én azzal állok elő, hogy vegyünk egy nagyobb aksit, akkor sajnos csak az ablak túloldaláról tudtam volna jelbeszéddel csevegni az aktualitásokról, mivel a halaimmal egyetemben kiküldetésre utasított volna,máskor egyébként roppant békés társam a bajban. Pedig azt ígérte, jóban, rosszban. Igaz, azt nem ígérte, hogy halban…..

Szóval bizakodva figyelgettem a halacskát, etettem, nevelgettem.Kezdtem hasonlítani a mesebeli gonosz banyához, aki csak eteti, eteti a kiszemelt áldozatot, így jutva közelébb a terve megvalósításához. Annyi különbséggel, hogy én nem megsütni szerettem volna az etetés alanyát, hanem ördögi tervem megvalósításához volt szűkségem a szövetségesre. Szövetségesemnek pedig, Gibit kiáltottam ki. Szerettem volna venni egy nagyobb üvegkalitkát. Szépen nődögélt, mígnem az asszonynak is szemet szúrt, hogy lassan ott fogunk kis túlzással tartani, hogy csak a hal közepe lesz bent a vízben, a feje meg a farka pedig szárazon csapong. Nem tudott már elbújni, pedig szeretett volna, csak már nem volt akkora tereptárgy, ami eltakarta volna. Nem tudott egy normális tempót úszni, mivel mire egyet csapott, versenytempóra gyorsult, vége lett az akváriumnak.

Egy szép napon aztán, mikor épp a biotvben gyönyörködött a család apraja nagyja, ekképp szólt a feleségem: Nem kellene ennek a halnak egy nagyobb akvárium? Döbbenten fordultam felé, miközben belül alig hallottam a külvilág neszeit, a fejemben kibontandó pezsgők durrogásától, a hatalmas ovációtól.–Hát, nem tudom… nagyobb aksi? -érdeklődtem csodálkozó arccal.-Hát van minekünk ez a szép.

A többit talán nem is kell ecsetelni. Ördögi tervem megvalósult. Egy százhúsz literes gyönyörűség boldog tulajdonosa lettem. A vezérelv végig az volt, hogy szegény Gibi tudjon egy jót legalább úszni, ha már itt lakik nálunk Meglett a „nagy”aksi, beengedtük a halakat. Alig vártuk, hogy lássuk végre szépen méltóságteljesen siklani a mi Gibinket keresztül kasul az óóóóóriási medencében. Tehát betettük, mire azonnal elbújt a leg távolabbi sarokban, a szűrő alá. Egy olyan fél órát mosolyogtunk még az ablak előtt, mely mosoly egyre fogyóban volt, aztán belenyugodtunk, ezt se látjuk többet….. De azért jó pár nap múlva már megbátorodott az én szövetségesem, és láthattuk haltársai közt rémületet gerjesztve nagyokat úszni az új birodalmában.

Ő az akvárium királya, vagy királynője. Nem a nemek egyenlősége miatt, csak mert nem tudjuk hím-e, vagy nőstény. Így biztos nem lövünk félre a megnevezéssel. Jelenleg 28 centi a kicsike, és köszöni szépen jól érzi magát, még nődögél. Remélem, nemsokára kinövi a jelenlegi biotv-t, és akkor majd megint nézhetek ártatlan képpel a feleségemre,: Vegyünk nagyobbat? Miért??

Üdv, Tom


24. blogbejegyzés
Az akvarisztika, és konfliktusok a családban.

Mondhatni a szülők többsége szereti ha gyermeke halakat tart. Sok esetben kompromisszumok kötése után. Hiszen csak jobb,pár csendes hal, mint ha megint kutyát akarna, vagy büdös arihöriket a gyerek. Persze ez is pénz, de majd rendre szoktatja a gyereket. Mondjuk a nebuló nem adja fel, és ifjúként is folytatja a halazást. Semmi gond, majd jól beosztja a pénzét, megtanulja beosztani az apanázsát. (Sajnos sok család nem engedheti meg,még az akváriumot sem, anyagi okok miatt.)

De mi történik akkor, ha valóban akvaristaként folyatja életét, vagy csak,a gondos haltartó szokása megmarad ? Már nem lehet mutogatni, „jaj ez a gyerek olyan ügyes, és gondozza a halakat, jaj de büszkék vagyunk rá” De lehet hogy a barátnő is örül, hogy az ő embere, nem gépezik, nem kocsmába jár, akváriuma van. Igaz kicsit fura hogy a szobában akár több is van, de ezt a „bogarat” eleinte elfogadja. Sőt szerencsés pároknál, „megfertőződik” az asszonyka is a halak szépségével. Természetesen lehet hogy a férjnek kell ezt megtenni, hiszen több hölgy is akvarizál, szerencsére.

Azonban lakva ismeri meg az ember a másikat. Miért pont akkor jössz a fürdőszobába mikor én mosok? A lavórt megint bepiszkoltad a vacak halaiddal. Ekkor már sokan engednek, és elrakják képzeletbeli kisvasútjukhoz a felszerelést. Viszont pár csökönyös, mondhatni deviáns társ, nem enged , és csak halazik. Vasfát áztat a húsleveses lábasban, a teaszűrőt megint elvitte a fiókból, és ázik megint az egész lakás, mert ugye vizet cserélni kell.A cukrot pocsékolja valami colás hülyeségbe, és persze az élesztő pont akkor tűnik el a hűtőből, mikor az anyósék jönnek és tuti pogácsa készülne. Ajaj.
Aztán a „konyhapénz” is fogyatkozik néha, mert friss tubit vett, vagy talált egy gyönyörű nőstényt, amit megkellett venni. Már megint. Persze a villany is azért drága, mert a vacak kütyüid pörgetik az órát..
Azért a kollegáknak örömmel mutatja az asszonyka „ Na,ugye milyen szép?” Közben megsúgja „ne is mond, egy vagyon megy el erre a hülyeségre, de hát mit tegyek, az a bolondériája” Hosszan sorolhatnánk mennyi gondot okozhat, és okoz is, ez az ártalmatlan hobbi több családban is. Lehet kimutatást végezni, a szemspirálok összege, és a friss kvarchomok árának összehasonlításával.De ez már bukott ügy, ilyen formán.
Igen, engedni kell társunknak , családunknak. Meddig? Hogyan? Megéri?Lehetséges?
Reménykedve mondom, igen megéri, és lehetséges.
 
 
 
 

25. blogbejegyzés
Zsolti a Béka

 Nem különösebben szeretem a csúszómászókat. Az evolúció eme szintjén megrekedt lényeket, legyenek azok két lábon közlekedők, avagy hasmánt haladók, nem értékelem túlzottan. Félreértés ne essék, ők is nagyszerűek, hatalmas túlélők, csodálatos személyiségek……… a gazdáiknak, a terrárium rajongóknak. Mindezek ellenére, pár esztendeje, mikor már roppant tapasztalt, hatalmas gyakorlattal rendelkező haltartónak vallottam magam ,(mi lennék, hiszen már halak laknak a lakásomban vagy… pffhh… hát… legalább fél éve.) szóval akkoriban, szinte minden nap lelkesedést éreztem az ügyben, hogy énnekem márpedig megint kell valami lény az üvegdobozomba. Ehhez a lelkesedéshez köthető, az akkoriban tapasztalható kicsit kaotikus állapot az 54 literes csodában. Több féle, fajta, nemzetiségű, színű, gondolkodású életforma gyűlt össze nálunk azidőtájt, mint egy George Lucas által megálmodott űrkikötőben, a  Tatooine bolygón. Bementem a kedvenc   kisállatboltomba  csodáskodni, sóvárogni, mifene. Leginkább mifene. Az egyik akvárium sarkában, láttam mocorogni valamit, ami kicsit eltért a halaktól. Legfőképpen a tulajdonában lévő négy lábnak köszönhetően. Há’ mondom, ez meg… ez meg… olyan, mint… egy… béka. Mikor felfedezésem megosztottam az eladókkal, elnéző mosollyal az arcukon (nem először voltam ott, mondhatni ismertek addigra.) közölték, hogy igen, tudnak róla, hogy egy béka van a vízben, sőt, gyakorlatilag ők tették oda. Sőt, szúrós tekintetemnek, valamint ellentmondást nem tűrő kérdéseimnek köszönhetően azt is bevallották, hogy haszonszerzési vágytól hajtva tették mindezt. Magyarán, eladó. Sőt, eladók.

Látva döbbenetemet,elárulták,hogy más emberek,akik tájékozottabbak,többet tudnak az akvarisztikáról mint én,nemhogy már hallottak víz alatt élő békáról,hanem még láttak is ilyet.Na,mondom,én is szeretnék tapasztalt akvarista lenni,egyértelmű hát,hogy nekem is égető szükségem támadt egy ilyen kicsi jószágra.Ki is választottam egy vékony kezű,vékony lábú apróságot,ami annyira kicsi volt,hogy majdhogynem csak fény felé fordítva vált láthatóvá. Gyakorlatilag nem volt vastagsága. Kis túlzással. De azért béka volt. Törpe is volt, karmos is, meg béka is. Mi kellett még nekem a boldogsághoz. Marha nagy büszkeségtől, meg persze jelentős túlsúlytól dagadó mellkassal tértem meg hajlékomba, hogy megosszam a tudást a hozzámtartozókkal. Kisméretű utódom reakciójában bizonyos voltam, de hogy egy húron fognak pendülni N. E. J. típusú lakótársammal, azt remélni sem mertem. N. E. J. ugyanis viszolygással van tele, minden csúszó, mászó, harapó, nyálkás, és… béka jellegű lénnyel kapcsolatban. Ja,és a pókok. Meg a szöcskék. Vagy sáskák. Meg macskák. De csak a nagyok esetében. Meg aminek nagyon sok lába van. Vagy nincs semennyi. Valamint azok a kis izék, amiket nem ismerünk, de néha- néha futnak körbe- körbe a kád alján nagy lelkesen, amíg nem vagyok riasztva hangos sivalkodás által és részeseivé nem teszem őket, egy gigantikus csúszdázásnak a lefolyóban… De különben szereti az állatokat, csak van, amelyiket bizonyos távolságból, esetleg vastag üvegfal mögül.

Szóval a reakció. Hát, igen. Idézem: Jaaaaaj de aranyooos. Mennyire pici és hogy mocorog. Kis éééédes. Férfiember nem mindig hall ilyesmiket nagy örömmel, de most más szövegkörnyezet lévén, boldogan konstatáltam, hogy az első találkozást sikeresnek ítélhetjük. Ünnepélyesen bemutattam a családnak, Ő lett: Zsolti a Béka. Barátoknak csak Zsolti. Ezúton szeretném leszögezni, a számtalan illető számára, aki ugyan Zsolti, de nem béka, hogy semmi hasonlóságon alapuló viccelődésről nincsen szó. Kizárólagosan a három szó együtt jelenti a nálunk leledző békafi nevét. Azóta már Zsolti 1.0-vá avanzsált, több sajnálatos elhalálozás, valamint pótvásárlásnak köszönhetően. Sajnos mostanra nagyjából Zsolti a béka 4.2 magasságában járhatunk, de az más dolog. Az utóbbi pár évben volt módom megtapasztalni ezeknek a pici létformáknak a mindennapjait. Nagymértékben viccesnek nevezhetjük őket. Személyes véleményem, hogy vagy tök hülyék, vagy vakok, mint a földigiliszta. Ahogy én észrevettem, képesek 2-3 centire a tutibiztos tápláléktól éhenveszni. Gyakran jellemző rájuk, az úgynevezett” ússz-ússz az életedért” típusú cselekvésforma. Ezt úgy gyakorolják, hogy egy darabig békés (békás J ) szendergésben leleddzenek az akvárium alfelén, majd hirtelen, mint akit vízibolha csípett meg, eszeveszett tempóban a felszínre robbannak. Feltételezem, hogy levegőt vesznek kb. 0.0001 másodpercnyi fenntartózkodásuk alatt, majd az iméntihez hasonlatos sebességgel, az aljzat felé veszik az irányt. Becsapódás után, amennyiben legalább egy darab náluknál icipicivel is nagyobb tereptárgyat találnak, megkezdődik az „én ide elbújok, ha beledöglöm is”nevű rituálé. Következőként zajlik. Zsolti a Béka, fáradtságot nem ismerve, fejét a tárgy és az aljzat közé beékelve, úszik. De mivel az orra neki van támasztva a kőnek, az eszeveszett tempókat meg csak nyomja, lassan elkezd körbe-körbe keringeni a kavics körül. Mindeközben persze, az orrát tolja befelé, a kő alá. Nagyjából két percig nem adja fel. Aztán igen. Vagy rájön, hogy senki nem üldözi, vagy rájön, hogy nem tud beékelődni két homokszem közé, vagy elfárad. Szerintem leginkább elfárad. A legjobb, hogy ilyenkor nem néz nagy rémülten másik búvóhely után, hanem leáll. Talán úgy gondolja, kérem, én el akartam bújni, megtettem mindent, most már minden jól van. Jöjjön, aminek jönnie kell.

 Persze sosem jön semmi. Nem is jöhet, hiszen nincs bent az aksiban senki, aki bántaná, bánthatná őket. Mindezek ellenére, elég gyakran váltanak a béka műszakok nálunk sajnos. Hogy úgy mondjam, jönnek, mennek a békák. Volt már amelyiket, megsirattuk. Szó szerint. Le szeretném szögezni, hogy sosem úgy indulunk neki a” Zsolti a Béka „tartásnak, hogy ha elpusztul, sebaj, lesz másik. Hiszen az apró lakóközösség szerves részei ők. Általában minden előjel nélkül költöznek el tőlünk. Volt már akit külön gyógykezeléssel sikerült megmenteni, hogy aztán még jó pár hónapig legyen az életünk része. De minden egyes alkalommal, mikor megint úgy döntök, kell egy Zsolti a béka, biztos vagyok benne, hogy okoz majd jó néhány vidám pillanatot bámész tömeg családomnak. Tőlük elég csak annyi produkció is, hogy vagy villámsebesen, vagy nagy komótosan áttempóznak az egyik sarokból, a másik sarokba. Garantált a siker. Idézem: Apaaaapaaaapaaaa!! Úszik a Zsolti!!!

Üdv:Tom.

 Ui:NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET!!!

 

 

26. blogbejegyzés
Interjú egy újdonsült díszhaltenyésztővel

A mai bejegyzés csak egy töredék, de nem győzöm kivárni, amíg a riportalany végigfényképezi az újonan épült halodáját, így inkább álljon itt a szöveg. Bízom benne, hogy lesznek benne elgondolkodtató részek.

Gábor egy Szlovákiában élő magyar akvarista, aki jópár éven keresztül szaporított 2-3m3-es otthoni rendszerében kommersz fajokat, a víztérfogatához viszonyítva meglepő mennyiségben. Mellette főállásban diákokat tanított, a szünetekben pedig díszhalkereskedésben dolgozott. Néhány év felkészülést követően elhatározta, hogy feladva az eddigi kereseti forrásait, díszhaltenyésztésből fog megélni. Keresett halakat, nagy odafigyeléssel, szívvel lélekkel tenyészt, immáron teljes munkaidőben.

Jó olvasást!
Képek hamarosan...

Brekk: van 15 perced most?
Gabor: pfu
Brekk: elég lesz akkor 10 is
Gabor: csak nem a riport...
Brekk: dede
Gabor: de szeretnék oda minőségi fotókat készíteni
Brekk: oké, viszont legalább a szöveg legyen meg
Brekk: Mondj valamit magadról... Hol laksz, mivel foglalkozol, minek tanultál, mióta tenyésztesz halakat komolyabban?Mennyi idős vagy?
Gabor: Szlovákia, Nyitra mellett. Biológia tanár vagyok, biosztanárnak is tanultam... Még mindig nem tenyésztek "komolyan" halakat…27 vagyok
Brekk: milyen fajokat csinálsz?
Gabor: most ami szaporodik: vitorlások, kakadu törpesügér(vad és double red), ramik,borelli, Hemigrammus caudovittatus, barlangi vaklazac, Pseudoapiplatys annulatus, Dermogenys pusillus, bécsi és koi szifok, ancik…
Brekk: és mikor kezdesz kereskedelmi céllal tenyészteni?
Gabor: eddig jobbára hobbiztam, most építem az új tenyészetet ami remélhetőleg februárra kész lesz, tehát azt mondanám most szeretnék úgy igazából kereskedelmi célokra tenyészteni, mintegy 10 000 liternyi vízben.
Brekk: mekkora mennyiséget jelent ez halból?
Gabor: amennyi csak sikerül….hogy a haloda maximálisan kilegyen használva
Brekk: vitorlás, ramirezi, kakadu törpesügér, mekkora tételeket tudsz eladni ezekből?
Gabor: annyit hogy sajnos akkora mennyiséget nem tudok még a megnövelt vízmennyiséggel sem kitenyészteni
Brekk: hova adod el ezeket?
Gabor: általában felvásárlóknak (ezek járják rendszeresen a helyi tenyésztőket), néha boltokba
Brekk: mennyiben más a szlovák halas helyzet, mint a magyar? Elvégre elég sok halad kikötött már a magyar nagykereskedésekben és kupecek akváriumaiban is...
Gabor: Talán jobbak a halárak nálunk, viszont több a tenyésztő is. Nehéz megítélni, de azt látom világosan, hogy sok szlovák hal végzi nálatok, ill. sok magyar import hal kerül át hozzánk! Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a akár a cseh úgy a szlovák akvarisztika is hanyatlásnak indult. A régebbi generációk akvaristái közül sokan befejezték már, és kevés a fiatal... Mindezt a helyzetet rontják az olcsó importhalak is, akikkel egy tisztességes tenyésztő nem veszi fel a versenyt. Ennek ellenére ugy gondolom, hogy a szlovák akvarisztika még mindig előbbre van.
Brekk: az új "divathalak" kereslete érződik nálatok is?
Gabor: divathal?
Brekk: pl. galaxy razbóra, új fajok, változatok
Gabor: 2évet dolgoztam akvarisztikában(díszhal kereskedésben) és most is minden hétfon bemegyek kisegíteni, el kell mondjam, hogy ami igazán pörög az a neon, viti, xifo, guppi
Brekk: akárcsak nálunk... Viszont Ti ezekből a fajokból gyakorlatilag önellátók vagytok, míg nálunk talán egyedül neon az amit nem kell behozni
Gabor: a divathalak inkább csak a borzéken kelendok, de vannak akvaristák akik keresik, csak kevés
Gabor: a boltban ahol dolgoztam azért próbáltunk eleget tenni mindenkinek és ha nem talált megfelelőt a bolton lévő 100-120 faj között akkor megrendelésre  többnyire cseh nagykerekből mindent beszereztünk
Gabor: az ancikat kihagytam, ez az orokzold ami mindig eladható
Brekk: plekót egyáltalán kapni nálatok? meg gibbicepset? itt lassan az Ancistrust látom kisebb számban az egyéb algaevő harcsák között
Gabor: persze
Gabor: akár hazai tenyésztetteket is
Brekk: hazait??, akkor tényleg csinálnak nálatok mindent!
Gabor: hát igen, vannak itt ügyes tenyésztok
Brekk: Akkor pár tenyésztési kérdés… hogy tenyészted a ramireziket? Miben tér el a kék változat tenyésztése a normálétól?
Gabor: szerintem a rami lényege hogy a párok egymást találják meg és ha van egy jó párunk az nálam sima csapvízbe is sikeresen szaporodott. Csinálom őket páronként is, de csapatban is ívatom, és elszedem az ikrákat
Brekk: és az ikra keltetés? ivadéknevelés?
Gabor: pici levegot rá, tiszta víz,és legalább 27 fok, elúszás után tengeri rotatoriát és 16 órás artemiát kapnak
Brekk: előbbit fagyasztva?
Gabor: igen, nagyon szeretik, és persze ha van akkor cyclops nauplius… A legtobb ramit akkor csináltam mikor jártam cyklopszozni.
Brekk: miben tér el a kék ramirezi tenyésztése ettől?
Gabor: kék ramit keményebb vízben is sikerult keltetni, csak a legelején volt velük problémám
Brekk: akkor mégis mitől drágább? miért csinálják kevesebben?
Gabor: lehet mert még ujdonság, de az ára nálunk 1 év alatt 6 euróról 1,5re esett le, ez azért nem semmi
Brekk: újabban valahogy mégis egyre kevésbé kapni, idén még nem sokat láttam belőlük
Gabor: a kisebb tenyésztők állnak is le velük… én sem csinálom már, nem tudom eladni őket
Gabor: az egyik ismerősöm havi 5-600at csinál belőle, és nem tudja értékesíteni 1,5eur felett, sőt még így is csak keveset ad el belőle
Brekk: Mondtad, hogy nem is próbálnak meg a tenyésztők versenyezni az importal… megfizetik a felárat azért, mert hazai hal? vagy csak minőség esetleg tenyésztői ismeretségek alapján tudnak többet elkérni?
Gabor: nem így működik…mindennek megvan az ára és az annyi... minden tenyésztő ugyanannyiért adja a boltokba a halat, más áron, de ugyanannyiért a felvásárlóknak. csak ha nagyobb a hal, vagy sokkal szebb, akkor ér többet. Kevesebbért inkább nem adják el, nevelik tovább.
Gabor: Nitrán a vegyes színű vitorlás bolti ára 4cm-es testméretnél 4 Euró
Brekk: ??
Gabor: jó mi
Brekk: hihetetlen
Gabor: meggyhasú sügér(pulcher)3,5centisen 3 Eur
Brekk: mikor több tucat tenyésztő csinálja őket arra felé, nagy tételben... az ember azt hinné, hogy fél eur lesz a bolti ár
Gabor: itt nem próbálják kiszipolyozni a tenyésztőket, nagykerekből főleg azt veszik amit a környéken nem kapni meg.
Brekk: hogyan tenyészted a vitorlásokat?
Gabor: páronként tartom,majd az ívást elvéve keltetem a kicsiket enyhe szellőztetés mellett, aztán artemiával indítok
Brekk: hogyhogy nálad nem penészednek be az ikrák?
Gabor: van ami nálam is penészesedik, sztem a lényeg a jó pár! Ha ugyanazon pár 2 ívását összehasonlítom, pl. a múlthéten 99 százalékos kelés, ezen a héten csak 70%, viszont mindent ugyan úgy csináltam… akkor szerintem a párban van a hiba, vagy éretlen ikrákat rakott a nőstény, vagy rosszul tejelt a hím. Van, hogy vagy 2-3 pár ívását is kihelyezem ugyanabba a keltetőbe és az egyiké mind kikel a másiknak csak fele…
Brekk: hány párod van most? Megéri az érdekesebb változatokkal foglalkozni?
Gabor: 3 pár és csapatban plusz felnőttek
Brekk: Megéri az érdekesebb változatokkal foglalkozni?
Gabor: persze próbálkozni kell
Brekk: mi a tapasztalat azokkal?
Gabor: nekem az, hogy általában mást dob mint amit szeretnénk
Brekk: pl?
Gabor: bikolor(félfekete) pár, fátyolos hím, rövid nőstény dobott: sima csíkosat, fátyolos csíkosat, sima és fátyolos feketét, sima és fátyolos aranyat, de bikolort egy darabot sem
Brekk: hogy neveled az ivadékot? Mi a titka, hogy rendkívül sok halat tudsz megtartani egy nevelő akváriumban, hogy még fejlődjenek is? mitől nőnek ilyen jól nálad?
Gabor: jó vitorlás párból viszont nem lehet sokat tartani, mert nincs az a nagy haloda amit meg nem lehet tölteni velük ha beindulnak. Próbálom amennyire csak lehet tisztán tartani a nevelőmendéceket a bőséges napi többszöri etetés mellett. Artemiával kezdem majd mikor már szárnyasodnak akkor cyclopsal, granulátumokkal folytatom, és heti pár alkalommal vágott vörösszúnyog lárvát is kapnak a növendékek.
Brekk: próbálkoztál már piros vitorlásokkal? vagy albínókkal?mit tudsz ezekről?
Gabor: inkább azt csinálom amit tömegesen el lehet adni, de van egy piros párom fiatal lassan ívni kezd
Brekk: ezekre nincs olyan kereslet?
Gabor: egyértelműen nincs
Gabor: ahogy a kék ramira sem
Brekk: valahogy pedig azokból is kifogytál
Brekk: mi az a felső ár, amiért eladható egy hal tételben? 1eur?
Gabor: A kék ramiból azért fogytam ki, mert időben leálltam velük. Egy nagyker sem akarta még áron alul sem. Maximum 100 kék ramit tudtam egyszer eladni egyszerre még 3 Eurba, de akkor még teljesen új volt.
Brekk: mennyi időt töltesz a halakkal?
Gabor: napi 1,5 óra a minimum és akkor még csak etettem, ha bármi mást is csinálok ez elhúzódhat akár 5 -8 órára is.
Brekk: mesélj még a szlovák és cseh halas helyzetről, szerintem az mindenkit érdekel...Hogyan látod, milyenek a börzék, hogyhogy mindenki ugyan azt tenyészti, mégis segítik egymást?
Gabor: Miért nálatok nem segítenek egymáson a halasok?
Brekk: sok az ellentét, legalábbis úgy érzem …tenyésztők között, felvásárlók között, az egyes piaci szereplők között... Talán a fiataloknál ez kevésbé jellemző már.
Gabor: van pár halas aki itt is aki rettentően irigy és mindent titkol, de ez abszolút nem jellemző… szerencsére többnyire jó viszony van az akvaristák közt és megosztják egymással tapasztalataikat. A régi nagy tenyésztőktől hallok ezt azt a múltból, amikor egy-egy faj szaporítása teljes titokba burkolózott, de manapság már maguk az öregek se gondolkodnak így.
Brekk: milyen fajokat titkolnak most? mire irigyek az említettek?
Gabor: hát épp ez az, ma már nincs mit titkolni, minden nyilvános és ez nagyon furán hat, ha valaki nem enged be az ívató akikhoz...
Gabor: én személy szerint már csak 1 ilyen halast ismerek, a többség azt is elárulja mit, mivel és mekkora adagban kell szúrni, hogy az ívás sikeres legyen…
Gabor: (apropó nem tudsz kifejlett clariasokat)? megpróbálnám csinálni őket…
 
 

27. blogbejegyzés
NANO BONSAI STÍLUSBAN

Volt nekem akváriumom, 30-35 éve, süldőkoromban – olyan egyszerűbb.
 
Kb. 50 liter, vasvázas, szivacsszűrő, levegőztető, gyöngykavics, pár egyszerűbb növény, guppik, harcsák….ették ami volt, tubifex, vízibolha, élő és szárított, főleg ez utóbbi.
Nem is tudom honnan volt, valakitől kaptam, ha jól emlékszem Péter barátomtól. A halakat is úgy kunyeráltam ismerősöktől, talán csak a harcsákat vettem akvarista szaküzletben.
Kéthavonta (volt az három is) kipucoltam, átmostam a sódert, szűrőt, növényeket, kiirtottam annyi csigát, amennyit csak bírtam, feltöltöttem csapvízzel, és mentek vissza a halak…..
Nyáron kicsit algásodott, akkor lekapartam, és behúztam a függönyt. Egyszerű íróasztal lámpa volt fölötte, 60W-os izzóval. Egyszer aztán ereszteni kezdett, így a halakat „kölcsönadtam” a szomszédnak, az akvárium meg kikerült az erkélyre…..
De amíg megvolt, örültem neki. Még a Horn-Zsilinszkyt is megvetem a zsebpénzemen.
Úgy voltam vele mint Pelikán József Dániel Zoltánnal:
-Akkor még nem tudtam.......
Nem tudtam én semmit nitrátról, nitritről, ammóniáról, ammóniumról, pH-kH-CO2-összefügésről, sosem mértem gH-t, nem adagoltam easy carbot, nem volt mikro-makro meg EI alapú növény tápozás sem speciális haltápok. Nem néztük a világítást, és a szűrőkapacitást, igazi LOW-TECH korszak volt.
Indítás, nitrátcsúcs, heti vízcsere, 4-6 hét múlva halasítás - Hülye vagy? Miről beszélsz? 
Néha elpusztult pár hal, de inkább szaporodtak, a növények meg mint a dzsungel…. nem kellett hozzá nagy tudás, inkább csak szeretet, .
És ez a boldog tudatlanság és nyugalom egészen 2010 húsvétjáig tartott. Akkor kapott a 8 éves fiam egy 45 literes akváriumot. Én meg mint lelkiismeretes apa, elkezdtem utánanézni, hogyan is működik egy ilyen kis ökoszisztéma. Nem kellett volna.
Persze volt itthon pár könyv, a már említett alapmű, és az "Egészséges halak a lakásban" –szerettük nézegetni a sok szép színes képet.
De bővebb információt az INTERNETRŐL…..
Az INTERNET – korunk csodája – úgy vagyok vele, mint Wágner úr a rádióval:
„… egész éjjel dinamógépeket látott röpdösni a levegőben, szárnyakon (!) sokáig! Ez persze a veronézertől lehetett. Attól mindig nyugtalanul alszik. Az ember ne egyen sok vacsorát. De főként ne akarjon repülni. Az nem adatott meg. Van telefonhírmondónk, szabadonfutó (kontrafékes!) biciklink, telefon, sürgöny, öngyújtó és fényképezés. Quo vadis? Mi kell még?
Nincs tovább Edit, hidd el! Ha fejlődne még a technika, Isten lenne az emberből! És az ilyesmi ritkán vezet jóra. Egy rádium nevű dobozról (?) is álmodtam. Ha csak hozzányúltak, azonnal Londonból és Münchenből énekelt a veronézer ……”
Pechemre rögtön ráakadtam Nigro blogjára, majd Levinen, Viktor Lantos és Szentgyo (a halak már nem is érdekelnek csak a garnélák), Luna’s, Várkonyi A., és a többiek, nem akarom név szerint kiírni az összes vírusgazdát… de megfertőztek, az tény!
Aztán beregisztráltam ide, és egyre több hasonló őrültet ismertem meg.
Akkor már tudtam, hogy szeretnék még egy-két akváriumot, egyet a saját szobámba – azóta már 2 van ott – és majd egyet a nappaliba.
Mivel a hely korlátozott volt, egy kis akváriumot terveztem, elég érdekesen alakult..
Éppen valami apróságot akartam venni egy halnagykerben – név és cím a szerkesztőségben – mikor a nagyon kedves eladó ajánlott egy 20 literes szettet, belső szűrővel, világítással vicces áron.
Mondom, gagyi-kínai-műanyag nem kell. De ez olasz, üveg, tető, 2 kamrás szűrő, csak éppen nem működik a világítás. 3000?
Nem bírtam otthagyni, majd csak jó lesz valamire.
Elindultam hazafelé, de elindult a vezérhangya is… már terveztem a nano-t, iwagumi stílusban.
Hahaha, jópofa egy kezdőtől.
A következő egy Red Moor gyökér volt ami megihlettet – hogy mégsem az került be ebbe a kompozícióba annak az az oka, hogy túl nagy volt, pont akkora, hogy nem fértem volna az aljzathoz.
De ott figyel a polcon, vár a sorára – azon majd karácsonymoha lesz – a következő projektben.
Szóval amikor rájöttem, hogy nagy, vettem egy kisebbet is. És kezdett megszületni a fejemben a kép.
Kicsit zavaros volt, mint a friss akváriumvíz, de fokozatosan ülepedett. És szűrődött.
Közgazdász és mérnök ember lévén, megterveztem papíron, és összeírtam, mire lesz szükségem.
Íme a lista:
- Meg kell csináltatni a világítást – a trafót kell kicserélni -1700 Ft-ba fájt.
- Megvenni a növényeket, a HC és a Parvula volt a biztos pont, a többit „meglátniésmegszeretni” alapon választottam – Anubias barteri var. nana – törpe vízilándzsa, Lilaeopsis brasiliensis - brazil kardfű, meg még valami kövirózsa szerű szépség, és némi moha a fára. A moha végül is úszó májmoha lett, pedig karácsonymohát terveztem. Ezek beszerzése tartott a legtovább.
- Talaj: kizárásos alapon: ADA Aqua Soil Amazonia – mindenképpen sötétet akartam. Táptalaj nincs alatta, csak fél kiló lávakő a baciknak – hiszen ez nem egy HI-Tech növényes lesz. Maj d ha kimerül, tápozunk. Amúgy ezt elég nehezen szereztem be….
- Kvarchomok – végül is nem került felhasználásra ebben a projektben.
- Kő – szereztem több tonna különböző – nekem tetsző – követ, hát többé –kevésbé mind meszes volt. Mint tartalék lehetőség maradt a bazalt, próbáltam szépeket válogatni – nekem tetszik az egyszerűsége, és itt nem a kő a lényeg, hanem a fa.
- Fűtés – kellene egy 25w-os – szívesen adok érte egy 150w-os-at. Egyelőre nem tettem bele, a lakás hőmérséklete nem megy 22 fok alá, és nyáron sem több 26-nál. Majd meglátom.
- Hőmérő – azért legyen.
- Szűrés tuning: ez egy kétkamrás belső szűrő, 300 l/óra teljesítménnyel – egy 20 literes akváriumról beszélünk!!! - A nagyobbik szűrőházban lévő szivacsból lenyisszantottam 4 cm-t, és a felszabaduló helyre (a szivacs UTÁN) pár szem neccharisnyába kötött lávakövet tettem a baciknak. A kisebb szűrőházba, közvetlenül a szivattyú elé egy adag szintén bezoknizott aktív szén került, és egy kis szivacs. Most kb. 1/3 teljesítményen megy és minden növény libeg-lobog. Kicsit. Ahogy kell.
- Levegőztető pumpa: itt a fő szempont az volt, hogy halk legyen, hálószobában lesz. 2,5W-os UniStar lett.
- Levegőztető cső – szilikon, szabályozó, porlasztókő, tapadókorongok, ….
- Vízkezelők, vegyszerek, gyógyszerek, tápok, tesztek. Kiemelném az alábbiakat: Sera: bio nitrivec, aquatan, florena, Easy Carbo, Happyplant, Seachem Ammonia aler, pH alert, stb. Ezek megfelelő adagolásához lehet kapni a gyógyszertárakban 1 ml-es inzulinfecskedőt - 30 Ft, melegen ajánlom.
- Az ültetéshez olló, hajlított olló (majd a nyíráshoz – optimista vagyok, mi?), ültető-csipesz (e nélkül nem tudtam volna benyúlni a fa alá), talajegyengető, stb.
- cérna, damil, fogó, ragasztó, ezer biszbasz ami kellhet.
Na mire minden meglett, eltelt vagy 2 hét, én meg türelmetlen ember lévén addig összedobtam egy garnélásat, csak hogy ne unatkozzak - elvégre mosómedvét mégsem vehettem, mint Metud bácsi.
Persze ahogy szaporodtak itthon a meglevő és készülő haltartók, a fürdőszobában egy edényben ázott a fa, egy másik edényben előkezelt csapvíz pihent, az előszobában gyűltek a sziklák, kitört a lázadás.
A felségem türelmes típus, na meg este 9-10 előtt ritkán van itthon, és ritkán szól, de amikor egyik este 11 kor arra ért haza, hogy úszik a lakás, mert nem vettem észre, hogy egy repedt műanyag vödörbe eresztem le a vizet – nem volt sok, 10-15 liter…..
Azért már beszélünk.
Ezért kénytelen voltam másnap IDEIGLENESEN kölcsönvenni a gyerek IKEÁS tároló-dobozát , Yoda mestert, Anakint, Csubakkát és a többieket ideiglenesen az íróasztalán állomásoztatva – hiába mondtam, hogy az most a Tatuin bolygó.. Na ez már egy Bakugánba és némi fagyizásba került….
Persze mióta megvan a garnélás, már szeretné, ha az ő szobájában is lenne, és nagyon várja, hogy mikor „születnek” meg a kisrákok.
Végül minden összeállt, nem kis utánajárással.
Úgy döntöttem, hogy Éljen Május Elsejét munkával ünneplem.
A reggeli lazítás és kis kirándulás után ebéd. Kiengesztelendő a családot – már előre is – csináltam egy remek olasz húsgombócót, makarónival. A receptet majd blogolom. Megerősítettem magam némi Simon Bikavérrel, utána kávé, és nekivágtam.
Előszedtem minden hozzávalót, kikészítettem – nincs annál rosszabb, mikor vizes-agyagos kézzel keresel egy darab celluxot.
 
1.
 
Odakészítettem a növényeket, egyelőre vízzel együtt, meg egy üres vödröt a hulladéknak.
 
2.
 
Leterítettem az íróasztalt egy ócska törülközővel, mert ott akartam berendezni, jobban hozzáférek, mint a végleges helyén, a polcon.
Aztán kivittem a fürdőszobába, kibéleltem az alját és a hátulját némi hulladék polifoammal, hogy ne karistoljam össze az üveget – majdnem sikerül.
Beleszórtam némi bazaltot, és berendeztem, próbálgattam a köveket és a fát.
 
3.
 
Mikor úgy találtam, hogy minden a helyén van, kerestem egy megfelelő követ, és damillal hozzárögzítettem a gyökeret. Majd következett egy „vízpróba” – itt még kiderülhet némi turpisság, pl. a fa felúszik, vagy ereszt az akvárium.
 
4.
 
Miután semmi nem jött közbe, kivettem a köveket, kiöntöttem a vizet, eltávolítottam a bazaltzúzalékot, és az akit tisztára suvickoltam ecetes vízzel.
Majd bevittem a szobába, és ráragasztottam az aljára a polifoamot celluxal – nem szeretem ha elcsúszkál a későbbi mozgatásnál. Nem is látszik, ez jó lett.
 
5.
 
Majd nagy levegőt vettem, és elkezdtem bepakolni – immár véglegesen - a sziklákat.
6.
 
Ezután jött a bonsai – BANZAI!
Elkezdtem felkötözni a mohát az „ágakra”, egy darab barna cérna segített, meg némi leleményesség. Íme az eredmény:
 
7.
 
Betettem a helyére, gondosan kiszámolva az aranymetszést, esetünkben 16 : 24 cm. Mérőszalag….
És ügyeltem a háromszögekre is:
http://akvarisztika.budapet.hu/2008/09/14/miert-nem-sikerul-a-legtobb-embernek-berendezni-egy-akvariumot/
Katt, mert fontos!!!!
 
8.
 
 
Megszórtam az alját a lávakővel, meglocsoltam egy kis bacival, majd belekanalaztam a talajt.
Ekkor kezdődött a java, az ültetés. Itt komoly segítségemre volt az alábbi blog:
Ez is katt, mert hasznos!!!
Itt van egy-két video, meg kell nézni és mindent  tudsz az ültetésről. (Azt hiszed?)
Megnedvesítettem a talajt – kicsit túlzásba is vittem,  -az Amazónia alig vesz fel vizet, erre vigyázzatok.
Nem egészséges ha telemegy a szád a leszívócsőből agyaggal….. Szerencsére ott volt a vödör.
Kezdtem a legnehezebbel, a Parvulatöveket nyomkodtam be a fa alatti dombra.
9.
Aztán jött az Anubias, ezeket cérnával kavicsokhoz kötöztem és úgy helyeztem az aljzatba – tapasztalatból tudom, hogy különben felúszik, nem tartja meg a talaj.
 
10.
 
Jöhet a Brazil kardfű, ezt tövekre szedve ültettem be.
 
11.
 
Majd a kövek közé kerültek a kis valamik…. nem tudom mi, valaki igazán megírhatná.
 
12.
És a neheze: a HC- egész jól sikerült – másodikra. Elsőre is szép volt, de feltöltésnél elkeztek felúszni… Ezt a szopást (!)– rosszabb mint a Csepel Művekben dolgozni – szó szerint szopás volt, szoptam, szivtam a gumicsövön át a sáros vizet lefele, (vödör), majd újraültettem, immáron sikerrel. Ez az orális kalandot nem fotóztam, hátha kiskorúak is nézegetik a blogot….
 
13.
 
Ezzel nagyjából kész is volt az akvárium, mehet a polcra, bele a szűrő, levegőztető, és a víz, - majd a fenti intermezzó – na ott majdnem feladtam- és HURRÁ.
 
14.
 
Gyönyörködtem egy kicsit benne, majd láttam, hogy az egyik szikla fordítva van, az ütött-kopott felével kifele. De ezt is megoldottam: levágtam egy vékony műanyag lapot, meghajlítottam félcső alakban, lassan körédugtam, és a másik kezemmel kivettem, majd egy másik követ tettem be. Elsőre sikerült, összesen 2 kis parvula jött ki, ezeket könnyedén visszatunkoltam. Kellet még bele egy kis talaj, ezt egy csipeszbe fogott kupakkal pontosan a kellő helyre tudtam deponálni. A fenti kép már a csere után készült.
És újabb fontos felismeréssel lettem gazdagabb:
 
EGY 20 LITERES TELI AKVÁRIUMBA EGY KÉZZEL - CSIPESSZEL SIMÁN BENYÚLSZ. DE KÉT KÉZZEL KÖNYÉKIG NE PRÓBÁLD MEG. ROSSZ ÖTLET!!!
 
Miután kitettem száradni mind a 12 Robert Merle kötetet és feltöröltem a vizet, nekiláttam rendet csinálni, takarítani. A berendezés cca. 5 órát vett igénybe, a takarítás még vagy kettőt.
De úgy érzem megérte, mikor másnap reggel ez a látvány fogadott:
 
15.
 
Nekem nagyon tetszik.
Persze most már látom a hibákat is. A következő vízcserénél orvosolom is.
1. A bal hátsó sarok „üres”, oda kell valami - pár középmagas növény.
2. A hátsó fal mellé végig kell még Brazil kardfű.
3. A fa közepén lévő moha jó ötletnek tűnt, de összerakva látszik, hogy pont az akvárium optikai középpontjában van, ami nem nyerő. Azt levágom és feljebb teszem kb. 5 centivel, az elágazáshoz.
4. Annyira „letisztult” a kompozíció, hogy nem is tudom, lehet-e bele halakat tenni. Szerintem maximum 4-5 darab Pseudomugil furcatus lesz benne, és 2-3 Amano garnéla, vagy inkább Caridina gracilirostris – az kisebb. A jobb oldali nagy kő mögé teszek egy pár követ, vagy faágat, némi karácsonymohával, olyan lesz mint egy kis bokor, az nem rontja a képet, de legyen hova elbújniuk. Ez díszakvárium, nem akarok benne tenyészteni. És sok mulmot takarítani végképp nem.
5. Nem lehet fekete a háttér, az túl sötét, és fehér sem. Felhős kék ég lesz, majd nyomtatok egyet, és lamináltatom.
6. Kevésnek tűnik a fény, kell egy reflektort csináltatnom a fénycső fölé. Az ad plusz 20-30 %-ot, az elég is lesz.
Már megkezdtem a tápozást, kapnak carbot is…, 4 hét múlva jöhetnek az élőlények.
Az a baj, hogy eredetileg garnélásat akartam, de ez nem az.
Tehát kell egy , azaz még egy garnélás a meglevő mellé. Illetve kettő, merthogy jönnek Red Bee-k, és a Black Bee-k is.
Ilyeneket várok, de már nagyon:
 
16.
 
És hogy miért is japán BONSAI stílusú az akvárium? Pár kép a lakásból, nálunk pl. ilyenek az ajtók…. Ez azt hiszem elég magyarázat.
 
 
 
 
Köszönöm, hogy figyelemre méltattál, remélem tetszett és hasznos volt.
Ha ötleted vagy kérdésed van, esetleg csak hozzászólnál, kérlek ne folytsd magadba.
Rácz Dezső / Frettner
 

28. blogbejegyzés
Beszélgetés egy akváriumkészítővel

Felkerül egy újabb bejegyzés, kivételesen nem haltenyésztőről...bár a beszélgetés alanyától sem áll távol a halazás.

Itt is szeretnék kérni mindenkit, akinek van ötlete, hogy korosztálytól függetlenül mely halasokat, vízinövény termesztőket lenne érdemes felkeresni, írjon nekem! De az se fogja vissza magát, aki akárcsak egy tenyésztőt is ismer a környezetében!

Olyan akvarista (1 max 2 fő) jelentkezését is várom, aki szívesen meglátogatna 1-1 tenyészetet és emellett adottak a technikai feltételei egy színvonalasabb videóriport készítéséhez (felvételéhez, vágásához)!
 
Brekk: mióta tartasz halakat?
PP.: több mint 10 éve
Brekk: milyeneket?
PP.: kezdetben főként hazai fajokat tartottam, aztán azok ahogy kikoptak folyamatosan átvették helyüket a Malawi Mbunák.
Brekk: ezekből jelenleg hány fajt tartasz és tenyésztesz? Miért éppen mbunák?
PP.: közel 30 féle malawi szájköltőt tartok, ezeknek nagy részét sikerrel szaporítom is. Látványos, megfelelő helyen kellően nagy méretet elérő halak, szokatlan szaporodásmóddal...Kell ennél több?
Brekk: hány literben tartod mindezt a mennyiséget?
PP.: jelen állás szerint elég szűkösen vagyunk, pont egy nagy átalakítás, lakásfelújítás közepén…
Brekk: Mégis, nagyjából mennyi vízzel gazdálkodsz? Mennyi szaporulatod van havonta?
PP.: mintegy 4000 liter, nagyon rapszodikus, de egy jobb hónapban 500-600 ivadék összejön.
Brekk: szép mennyiség! Létezik valamilyen trükk ehhez? Miben látod a sikeres szaporításuk feltételét?
PP.: megfelelő környezet, minőségi kaják.
Brekk: Mivel etetsz?
PP.: tetra discus, tetra rubin, sera granogreen, jbl novo rift, fagyasztott: artemia, fekete-fehér szúnyog, Cyclops, Daphnia, de legalább 60%-ban saját készítésű mixekkel.
Brekk: Mit értesz megfelelő környezeten?
PP.: fontos a fajokat a lehető legjobban megismerni...gondolok itt arra, h lehetőleg hasonló vehemenciával rendelkező jószágokat kell összeválogatni, nagyon sokszor előfordult már nálam is egy társításnál, h az erősebb banda szaporodott, a gyengébbeket elnyomva...
Brekk: folytatsd
PP.: figyelembe kell venni az azonos táplálkozást, az akváriummal szemben támasztott igényeiket
Brekk: úgy mint?
PP.: na talán leglényegesebb, a méret és habitus
PP.: pl sokat vesződtem az egyébként szapora Labidochromis „Yellow” tenyésztésével is
PP.: 250 literes medencében tartva, 5-10 fős csapatban nagyon ritkán forgattak nálam
PP.: sokféle társítást kipróbáltam, de valahogy mindig el voltak nyomva
PP.: aztán sikerült beszereznem egy közel 30 fős gyönyörű élénk tiszta sárga növendék csapatot. Ezektől volt szaporulat korábban is, de csekély ahhoz képest, mint miután kiszedtem a hímek nagy részét! Most Aulonocara „Firefish”-ekkel társítva nagy produkcióval megbízhatóan szaporodik mind a két faj.
Brekk: Mivel foglalkozol a halak mellett?
PP.: sajnos afrikai sügérre jelen pillanatban elég csekély az érdeklődés
PP.: az egyedi méretű akváriumok, és bútorok készítése jelenti a fő profilomat
Brekk: mióta? hogy jött az ötlet, hogy bútorokat gyárts? és az akváriumkészítést hol tanultad? hogyan?
PP.: már régóta foglalkozom akváriumkészítéssel, gyakorlatilag amióta halaim vannak... kezdetben csak saját részre, elvégre mégiscsak olcsóbb ha az ember saját maga készíti el a medencéit... aztán jött az ötlet, hogy miért is ne lehetne eladásra, egyedi méretben készíteni, akár különleges méretű akváriumokat, terráriumokat, nagyobb tételben beszerezve az üveget is hozzá.
Brekk: és mi a helyzet a bútorokkal? Ahogy elnézem te nem vas állványokat készítesz, hanem inkább bútorasztalos munkát végzel...
PP.: Minőségi alapanyagokból, komoly tervezést követően készítek akváriumbútorokat. Eleinte ez is saját részre történt, a díszakváriumaim alá terveztem, készítettem komódokat.
Brekk: És dőlt már össze belőlük a medence súlya alatt?
PP.: Sosem. A jelenleg beüzemelés alatt álló 1050 literes medencémet is bútorlap komódra építettem, minden acél merevítés nélkül
Brekk: és bírni fogja?
PP.: pontos tervezés, a bútor tagoltságát fontos figyelembe venni, de nem lehet probléma! Nyilván nem mindegy hány függőleges támasztóra esik a súly… teszem azt egy 200 literes medence, víz 200 kg+üveg 40 kg+homok, dekor stb közelítőleg 280 kg összsúlyú, ezt egy 3 függőleges tartójú, s kétoldalt merevített, belül polcozott komód simán bírja.
Brekk: hogy merevíted oldalt?
PP.: nyilván a megrendelői igények figyelembevételével történik a bútorok tervezése is, lévén h egyedi a dolog, s nem sorozat gyártott . De általában belül az oldallapok közepéhez van építve még egy függőleges idom, amely így T alakban merevíti a szerkezetet.
Brekk: használsz valódi fát is kérésre?
PP.: előfordult már, igaz a fával lényegesen nehezebb dolgozni. Az azért mégiscsak egy "élő" anyag, szakszerűen kell tárolni különben vetemedhet, impregnálni kell stb, ennek ellenére nagyon szép dolgokat lehet kihozni belőle, de ezt manapság csak kevesen fizetik meg. De ugyan ez a helyzet, az elegáns "csupa-fém", alumínium vagy formázott, kovácsolt acél állványokkal is.
Brekk: és ezek is toleránsak a vízzel szemben?
PP.: ha megfelelően vannak elkészítve, lekezelve akkor igen
Brekk: mi a helyzet a bútorlapok élfóliázásával? Arra nem szoktak panaszkodni, hogy a legkisebb nedvességre leválik? Ezt hogyan oldod meg?
PP.: Ha az akváriumból kikerül a víz, ott már nagy gond van!
Brekk: Feltöltésnél mellé fröccsen...
PP.: Úgynevezett ABS fóliát használok ez sokkal jobban bírja a vizet az átlagosnál. Nem volt még negatív visszajelzés róla.
Brekk: Milyen ragasztókat használsz a medencéidhez?
PP.: Dow corning és den brawen akvárium szilikonokat, ezek a tengervizet is bírják.
Brekk: Mekkora volt az eddigi legnagyobb medencéd? És mekkora a legextrémebb alakú? Kértek beépített, beton oldalú csak elöl üvegezett darabokat is tőled? Meg tudod ezeket is csinálni?
PP.: Betonmedencére még nem kértek tőlem ajánlatot, de kedvelem a kihívást! 2400 literes volt az eddigi legnagyobb akváriumom.
PP.:Dohányzóasztalba, konyhapultba, csaptelepbe, ágy vagy épp fürdőkád alá beépített medencék után már rendszeresen érdeklődnek, mitöbb rendelik is ezeket.
PP.: A legextrémebb megkeresésem, hmm… a világ legnagyobb koktélját szerette volna elkészíteni az érdeklődő és ehhez egy 1000-1200 literes "pohár alakú akváriumra" lett volna szüksége. Sajnos a néhány napos határidő vállalhatatlan volt, pedig a munka nagyon érdekesnek ígérkezett.
Brekk: Hány megrendelésed van heti szinten? Érdemes még akváriumokkal foglalkozni?
PP.: Heti 2-3 bútorozott szettet kell legyártanom, noha jóval többre is lenne kapacitásom, nagyon leült a piac.
Brekk: Mi a helyzet a tenyészmedencék készítésével, akvárium sorozatokkal?
PP.: A szettek készítése a fő, mivel ott még úgy ahogy megfizetik, látják a megrendelők a különbségeket az egyes munkák, készítők között... mindenre nyitott vagyok, de azokkal az üvegesekkel akik esetleg bontott ablaküvegből, 0 költséggel készítenek kis medencéket, vagy csak spórolásból inkább egyel vékonyabb üveget használnak az akváriumok aljához, lévén "körülragasztásnál úgysem látszik"...nem tudok és nem is akarok versenyezni. Aki nagyon olcsón dolgozik, egy olyan egyszerű szerkezetnél is, mint egy akvárium megtalálja azokat a pontokat, ahol lefaraghat a költségeiből vagy épp a készítés idejéből...de mindenképp a minőség dacára.
Találkoztam már olyan kész, javításra szoruló akváriummal is, ahol a felső merevítések, uv fényre azonnal szilárduló ragasztóval voltak felrakva(egy nappal korábban át tudta venni a megrendelő a medencét). Ez a ragasztó viszont nem vízálló! Így hiába fugázta ki vékonyan a merevítők alapját az üveges, az hetek múlva leesett, frontüveg repedt... garancia persze semmi (pedig irreálisan hosszú időt ígért a készítő), "biztos szállításkor, pakoláskor, feltöltéskor gyengítette meg a vevő a szerkezetet"...
Brekk: Már csak egyetlen kérdésem maradt a végére, mit üzensz az akvaristáknak, a cikk olvasóinak?
PP.: Tartsanak sok sügeret, és ne féljenek a nagy akváriumoktól!
Brekk: Ne is férjenek el tőlük?
PP.: Az lenne az igazi!

29. blogbejegyzés
Befőttes üvegtől, az akváriumig.

Nem értettem sokáig, miért is kedvelek halakat tartani, hiszen a pecázás közelebb áll hozám.Bár, a halászlét és szinte minden halkészítmény utálok. Amúgy is nyüzsgős ember voltam fiatalon, a horgászat sem volt fontos hobbim. Rohamszerűen rám tört, - na most pecázok megint- mivel nem tartottam renden a cuccost , azt hiszem készségnek hívják, így újból és újból botokat vásároltam. Persze sok pénzért. Munkámból adódóan. sokat jártam az országot, sofőrrel :) Egyszer rávett az egyik gépkocsivezető, ha már erre járunk, ő pecázna amíg én fontoskodok.Oksa, de tele volt a hócipőm mindennel,kértem, hadd menjek vele, és csak nézem, a csituban leszek.Ez a Rába és a Répce találkozásánál történt. Egy nappal tovább maradtunk a kelleténél, és kollegám próbált mindent megtanítani.Az nem zavarta, hogy ő csukára és harcsára ment, így ezeket az alapokat adta át. Nem ragozom tovább, sok-sok estét töltöttem el a vízparton, már egyedül. Néha egy üveg bor, és és üveges szemekkel néztem az úszót. Hiába fáradtam el, mindig vártam a „nagyfogást”Szegény Santiago...Ő ebből élt. Igaz nem is engem hívott segítségnek :)
Talán ennek hatására,kezdtem jobban odafigyelni az ötliteres „haltartómra” kavicsot tettem bele, pár szál hínárt, és a strapabíró sziphokat.Talán valami,értelmetlen tápot is használtam. Aztán leszólta egy ismerős,az én csodás művemet.
Vettem egy 25-30 literes AKVÁRIUMOT. Persze a rám erőltetett levegőztetővel, a jó öreg Ciklonnal. Hamar kiküszöböltem hangosságát, alkalomszerűen kapcsoltam be. Volt világításom is, édesapám készített, egy házi 2 x 5 W lámpát.Ha már láthatóan „dzsuvás” volt minden, én lévén gondos haltartó,kimostam mindent.
Hypóval.Kardomba dőlök, ahogy most visszamlékezek.Néha- néha még kis halak is születtek. Mivel átmentem profiba, egy 40 literessel folytattam.Ha ilyen „okos” vagyok, nagy akváriumom is lehetne. Gondolkodtam...és megint..és újból, úgy döntöttem legyen 200 liter. Nekem az hatalmasnak tűnt.A neten találtam egy akvárium készítőt, és megrendeltem. Szerencsére egy korrekt emberrel hozott össze a sors, aki leírta, ha már ez a döntésem, ez és ez meg,az is kell.N, rajtam nem talál fogást címmel, csak az akváriumot rendeltem meg. Akkor ő bekeményített, és azt mondta, csak akkor, és csak is akkor készíti el, ha lesz világításom, szűrésem olyan normális.Jó keressél rajtam sok pénzt, oksa.
Megvettem én mindent. Szerintem csak lehabzót nem. Aztán, ha valami felidegelt, pl. a szűrés, vettem egy másikat megint...és megint....Szerintem nincs olyan márka amit nem próbáltam volna ki. Aztán egy óvatlan pillanatban,rátaláltam az akvaristaponthura.Nem kellett volna :)
Próbáltam „jópofi” lenni, de csak megkérdezték, van nekem akváriumom, vagy csak bulizni járok ide.Persze, mondtam öntudatosan.
Milyen is? Jól elmagyaráztam. Akkor kaptam hideget-meleget, mondhatni szerencsém volt,hogy nem tiltottak ki az oldalról. Pedig nem osztottam az észt, csak elmondtam, én mit csinálok. Lévén idegesítően sokan” belém kötöttek” priviben beszéltem a dolgaimról.
( kiderült hogy én pontylazacos vagyok )
Ismét találkoztam egy gyógypedagógussal ( Brekk ) aki próbálta utam egyengetni.
( valaki vasfát vetetett velem, én depis lettem, mert csúnya,barna lett az én szép akváriumi vizem)
Sok év eltelt. Okosabb nem lettem. Beleszerettem az ancikba,gyémántlazacokba, a sziámi-algaevőkbe, (nem is értem miért nevezik őket algázóknak, hiszen ha tehetik minden mást megesznek az alga helyett.)
Most már próbálom az akváriumom, az ancik kedvére „építeni”Imádom őket. Persze néha rám tör az újdonság varázsa, és veszek, kapok, új, és más halakat. Ilyenek a loricariák, a félcsőrös csukák.Csórik nem igazán az én akváriumomba illenek, de több-kevesebb sikerrel megvannak. Néha visszasírom a régi időket, amikor nem mértem paramétereket, nem olvastam utána,melyik halnak,mi a szükséglete.A régi szép idők :)
Joggal mondhatná bárki, na ez a majom, miért is tart halakat, ha már ennyi év után sem jött meg az esze.
Tény, sokat hibázok. Viszont következtesen.
Miért tartok halakat? Nem tudom elmondani,de olyan jó,csak leülni,és nézni az akváriumomat.
 
 

30. blogbejegyzés
Mézgurámik szaporítása 1

A videokat lassacskán töltögetem fel, nézz be újra kicsit később, ha érdekel.
 
A mézgurámi (Colisa chuna) az általam ismert legkisebb gurámi (ami semmit nem jelent, mert leginkább csak a boltokban kaphatókat, meg a könyvekben gyakran jelenlevőket ismerem). Gyönyörű színei miatt az egyik kedvenc halam, így már régebben elhatároztam, hogy megpróbálkozom a szaporításával. A szülőpár beszerzése nem volt könnyű. Az első párból a hím pár hónap múlva, mire ivarérett lett, meghalt. Gondoltam, most majd hazai tenyésztésűt veszek, biztos ami biztos alapon - érdekes, de senki sem tenyészti itthon, vagy csak nagyon elbújt az illető. Így aztán a második hím is import halacska lett. Kitettem a nősténnyel, és vártam. Hiába. Mintha nem is hím lenne, még be sem színesedett, nemhogy habfészket épített volna. Irány a bolt, vettem egy újat. Na ez már azonnal elkezdte hajtani a nőstényt.
 
A tenyészakvárium egy kicsi 25 literes medence, amibe tettem egy kis csomó jávai mohát, egy marék Ceratophyíllum demersumot (érdes tócsagaz), és a tetejére kaptam Riccia és Urticularia keverékét (szétválaszthatatlan, megkíséreltem). A víz forralt csapvíz (ezt használom  mindenhol), 28 fokosra felfűtve. A szűrést egy kicsit átalakított Aquael fan mini biztosítja: az akvárium egyik végét szivaccsal leválasztottam, onnan nyomja vissza a vizet a kis szűrő. De a habfészeképítés idejére kikapcsoltam. Az akváriumba betelepítettem néhány Neocaridina rákocskát és csigát is takarítószemélyzetnek majd a kicsik mellé. Az akváriumot üveglappal fedtem le, amit a halacskák elúszása után már csak etetéskor, rövid időre nyitottam ki.
 
Az új hím gyönyörűen beszínesedett, és hajtotta a nőstényt.
 
 
Anyuka is ott van
Egyetlen hibát találtam: szinte nulla habfészket épített, csak néhány négyzetcentiméternyi, egyrétegű valamit, leginkább a növényeket hordta oda, buborék alig volt. Ime a szorgos hím:
 
http://www.youtube.com/watch?v=Mpjr9n7lugk
 
Sajnos az ívást magát nem láttam. Néztem, hogy még mindig csak építi a semmi fészkét a hím, csalogatja a nőstényt, de semmi....míg egyszercsak észre nem vettem, hogy a fészekben kis fekete csikocskák vannak. Ha valamelyik potyogni kezdett, a hím már szaladt - bocs, úszott is, és szedte össze. A videok, amiket csináltam, már ebből az időszakból vannak. Elég rosszul is látszanak, mivel a nyugalom megteremtése miatt takarva volt az akvárium, és elég rosszak voltak a fényviszonyok. Azért még egyet felteszek, olyan, mintha csalogatná a nőstényt - pedig a fészekben már ott vannak az ikrák. Még ekkor is viszonylag békésen elvoltak. Ha a hím odaúszott, feszítettek egymásnak, mintha páros táncot jártak volna, de verekedés nem volt.
 
http://www.youtube.com/watch?v=Ps0i48dJ0Ws
 
Mikor észrevettem a lárvákat a fészekben, kivettem a nőstényt. Aztán egy napra rá a hímet is: már nem szedegette össze a lárvákat, csak úszkált fel és alá. Még egy kis idő elteltével elúsztak az ivadékok. Hát én ilyen apró kishalakat még nem láttam. Igazság szerint ezeket sem láttam. Szemüveggel és nagyítóval egyszerre sikerült csak nézegetnem őket, legalább egy hétig. Csak onnan tudtam, hogy van benne hal, hogy fénylő kis pontocskákként látszottak evés után (a teletömött pocakjuk visszaverte a fényt).
 
Most három hetesek, és már láthatóak szabad szemmel is könnyedén. Formájuk kezd gurámiforma lenni, az úszójuk is tipikus alakúvá változott, és némelyiken már egész hosszúak a kis tapogatók. Ilyenek:
 
kicsi guri
És messzebbről a dzsungelban, csigákkal együtt (balra lent egy csigaevő szép heléna):
kicsik a dzsungelban
 
Etetésük: az első héten csak papucsállatkát (kétszer) és Sera micront (egyszer) adtam nekik. Naponta csak háromszor tudtam etetni: egyszer kora reggel indulás előtt, egyszer délután, amikor megérkeztem, majd lefekvés előtt este. Eleinte a kishalak alig úszkáltak, inkább ami épp odaúszott hozzájuk, azt a táplálékot kapták el. A második héten már a nagyobbak be tudták kapni az egészen frissen kikelt apró sórákocskákat, így minden etetésnél adtam plusz egy kevéske sórákocskát is. Pár nap elteltével már nagyon sokan ették inkább ezt, és rohamosan nőni kezdtek. De még voltak nagyon picik is, ezért nem hagytam abba a papucsállatok etetését sem, csak azután, hogy a sórákot már minden kis halacska meg tudta enni. Ma már csak sórákkal etetek, illetve néha mikróval, de ez utóbbit nem eszik akkora kedvvel. És egy idő óta már aktívan vadásznak is, erősebbek is lettek, bírják az enyhe áramlást (úgyhogy nagyon alacsony fokozaton bekapcsoltam a szűrőt).
 
Mivel több helyen is azt olvastam, hogy az ivadékok nagyon kényesek a vízváltozásra és a hőmérséklet változására, idáig nem cseréltem vizet (három hét). A második-harmadik hétre írják a labirintszerv kialakulását, ez a legkényesebb időszak a könyvek szerint. Ha igazuk van, akkor én lassan fellélegezhetek. Már gondolkodom rajta, hogyan is cseréljek vizet, és hogy mikor tegyem át nagyobb medencébe a kicsiket. Azért még várok vele, terveim szerint egy-két hetet.
 
A csigákra, garnélákra nagy szükség volt idáig. A mézgurámik hajlamosak a szétnövésre, ennek megakadályozására viszonylag bőségesen etettem (és sokáig adtam a sórák mellé a papucsállatkákat is). A garnéla és csigahadsereg nagyon szépen eltisztította a maradékot a medence aljáról. Szerencsére most már a szűrő is dolgozik (kivéve etetéskor egy ideig). De a szétnövést nem sikerült meggátolnom: vannak olyan halacskák, amik már elérik az egy centimétert, míg mások még csak fél centisek. Nagyjából ez a két szélsőérték most, egyelőre nem tudják egymást megenni, remélem, addigra már szétválogathatom őket, mire ez bekövetkezne.
 
Remélem, hamarosan jó pár hazai tenyésztésű mézguri kerülhet az akváriumaitokba.

31. blogbejegyzés
Interjú egy hobbi díszhaltenyésztővel

 
Az alábbi beszélgetést egy olyan akvaristával folytattam le, aki 3 éve elhatározta, hogy komolyabb haltenyésztési szándékait, álmait megvalósítva "halodát" épít.
 
 
 
én - Akkor kezdjük az interjút.
HP. -Kérdezz olyat amire egy szóban lehet válaszolni!
én - Mikor lett kész halodád?
HP. - 2007 szeptemberében, már több, mint 3 éve működik a jelenlegi helyiségben.
én - Hány négyzetméteres? Hány liter víz van benne?
HP. - 6nm, 3000 liter vízzel.
én - Hány akváriumra oszlik el ez a mennyiség?
HP. - Ívató medencéket is beleszámolva 45 akvárium van bent.
én - Hogyan fűtesz, mennyit fizetsz havonta a fűtésre?
HP. - Egy komolyan szigetelt, igaz, nagy belmagasságú halodáról van szó, 4 rétegű ablakkal, így egy kis elektromos hősugárzó, termosztáttal és ventilátorral egybekötve az egészet befűti. Nagyjából 7-9ezer Ft a számlám.
én - Mennyi vizet cserélsz havi szinten?
HP. - Heti 30%-ot, tehát nagyjából havi 3000Ft költséggel jár a víz.
én - Mennyit fogyaszt a kompresszorod, egyáltalán hogyan szűrsz?
HP. - Minden medencében egyedi szivacsszűrő, központi levegőrendszerre (pannonpipe csövekből készült hálózat) kötve, amit a plafon alatt egy 4200 liter/órás kompresszor üzemeltet.
én - Mennyi volt a teljes haloda építési költsége?
HP. - A szivacsokat és a szigetelést ügyesen megoldottam, az állványokat magam hegesztettem, így csak csöveket, vasanyagot kellett venni, illetve a fő teendő a helyiség kipakolása volt, mert korábban spájzként üzemelt. Az akváriumok nagy részét használtan vásároltam vagy egyedi méretek szerint magamnak ragasztottam. Szerintem nem költöttem az egészre 70-80ezer Ft-nál többet, plusz a kompresszor ára!
én - Mennyi a havi haltáp fogyasztásod? Szárazat és fagyasztottat is belevéve?
HP. - Az enyém semennyi, ugyanis nem ízlenek! A halak viszont szeretik :)
én - Mégis?
HP. - Teljesen halmennyiség függő!
én - Ha teljesen tele vagy?
HP. - Szerintem még akkor is keveset, talán havi 1kg tápot esznek meg, ugyanakkor rendszeresen etetek élő planktonnal is.
én - Ahogy számolom akkor havi 15-18ezer Ft a működési költséged, ez reális?
HP. - Igen, de közelebb van 15000Ft-hoz.
én - Mennyi halat tudsz "megtermelni" ekkora helyen, havi szinten?
HP. - Nagyjából 1000db a felső határ ami eladható lehet, de ezek értékesítése már problémás.
én - Milyen halak a kedvenceid tenyésztés terén?
HP. - Az ikrázó fogaspontyok (killik) és az Ancistrus változatok.
én - Volt valamilyen említésre méltó nagy sikered vagy kihívásod az évek terén?
HP. - Hal terén vagy az élet terén?
én - A halakra gondolok, vagy a halas élet!
HP. - Mivel a térdsérülésem eléggé befolyásolja a halazást, kihívás nyomorékon halazni.
én - Hogy sikerült mégis megoldanod? Mennyi időt töltesz általában a halaiddal?
HP. - Átlagosan napi 4 etetés mellett talán 30-40 perc, de ha vízcsere van, vagy ívni rakok ki állatokat akkor 3-4 óra is eltelik.
én - Tudnál nagyobb hozamot is kihozni a halakból? Mi számít jó eladásnak egy hónapban? Melyek a fő akadályok?
HP. - Nem hiszem, fix állás mellett, idő hiányában nem lehet. Az értékesítésben mindenképp kell segítség!
én - Mi a gond azzal?
HP. - Nincs rá időm, utána járni, szállítgatni, de nem ám rám száll majd az apeh a cikk miatt!
én - Dehogyis, hova adod el a halakat?
HP. - Egy Br*** nevű halkupecnek általában De volt több felvásárló is, akik viszont besültek idő közben. Egy helyi kereskedésbe szállítok, illetve néha börzékre. Számlaképesség és magánvállalkozás hiányában nettó áron adásvételi papírral tudom hivatalosan adni a halaim, így a boltosok is el tudják könyvelni a vásárlást.
én - Mennyi halat adsz el havonta?
HP. - Muszáj erre felelnem?
én - Örömmel venném, majd álnévvel szerepeltetlek :)
HP. - Tudod, hogy nem értek az eladáshoz és mindig túl kommersz fajokat csináltam... Így 25-30ezer Ft már egy jó hónap sajnos. Most már kezdek átállni, de mint mondottam, drágább hal, több macera a szabadidőm meg kevés...
én - Milyen halakkal próbálkoztál még az utóbbi időben?
HP. - Kommerszekkel amiket aztán nem is tudtam rendesen eladni: guppi, neon, red cherry garnélák, Corydorasok, díszmárnák és társaik, holott ezekre látszott igény a környéken.
én - Valami extra? Mit üzensz az akvarista ifjúságnak?
HP. - Extra talán a fehérszájú iszapteknősök szaporítása. Most az L- harcsák és vörös lorikáriák vannak projektem, illetve ritkábbnak számító Killiket tenyésztek. Az üzenetem: "Igyatok turmixot!" Kis vízmennyiségű tenyészetből ugyan megélni nem lehet, de szórakozásnak első rangú!

Jelenleg az alábbi halfajok úsznak HP. akváriumaiban:
Ancistrus: normál, fátyolos, arany, lda16, L182, L050
Aphyosemion: australe, australe Gold, filamentosum, sjoestedti, walkeri
Bécsi Xifó
Koi Xifó
Kolibrihal
Rózsás díszmárna
Ramirezi Gold
Vörös lorikária (L10a)

32. blogbejegyzés
Betta foerschi Formacsoport 2. rész

Hol volt, hol nem volt, avagy Betta rubra (Perugia, 1893)!
 
 
 A címben az utalás szándékos. Ezt a Bettát csak az elmúlt években sikerült újra visszahozni a hobbiba, habár már majdnem 120 éve felfedezték. Egy lelőhelye volt ismeretes 2007-ig, a szumátrai Tobo tó (Lake Tobo), ahonnan több kutató expedició is sikertelenül tért vissza és kijelentették, hogy ott vagy egyáltalán nem élt rubra vagy kihalt. Több száz km-el északabbra, Aceh környékén fedeztek fel néhány példányt mindenki nagy örömére, hogy mégsem pusztult ki a faj.
 
Ez a régió volt a gócpontja egy súlyos polgárháborúnak, amit a Szabad Aceh szeparatista Mozgalom ( Gerakan Aceh Merdeka ) vezetett. A problémák a holland gyarmatosítókig nyúlnak vissza, de mélyebben nem szeretnék belemenni ebbe a politikai probléma körbe. A lényeg, hogy a harcok megnehezítették a kutatást. Jelenleg jobb körülmények között dolgozhatnak az expediciók és mára több ekülönült populációt is felfedeztek. A rubrák dús vegetációjú esőerdők árnyékos, lassú folyású, vagy éppen pangóvizes, mocsaras részein élnek, ahol a csak minimális a vízbe hatoló napsugarak mennyisége és a bomló, rothadó szerves anyagoktól a pH érték igen alacsony (5-5,5).
 
Első próbálkozásom a fajjal nem jól kezdődött, beteg Oodiniummal fertőzött kicsiket kaptam, amiket sajnos már nem tudtam megmenteni, pedig sokszor legyőztem ezt a rajzóspórás darakórra hasonlító betegéset. Másodszorra már teljes volt a siker. Fiatal párokat kaptam, amiket jól tápláltak és megfelelő fizikai állapotban helyeztem be őket a számukra kialakított 40 literes akváriumba, ahol tiszta Revers Ozmo vizet, sok kocsánytalan tölgylevelet és tőzeget használtam, ami szépen levitte a víz pH értékét 5,6 körüli értékre. Egy 25-30 literes akvárium bőven megfelel egy párnak, mivel nem nő 5-5,5 cm-nél nagyobbra. A hőmérsékletre nem különösebben kényesek, de a 27 fok feletti vízhőmérsékletet már nem jól tolerálják. Felgyorsul az anyagcseréjük és lerövidül az élettartalmuk.
 
A 3 pár megérkezése után a domináns hím szépen átvette az uralmat az akváriumba és a legvitálisabb, legerőteljesebb nősténnyel szaporodott. Az első szájköltése a hímnek sikeres volt, ami viszonylag ritka. A későbbiekben a többi hím is sikeresen szaporodott és jelenleg kb. 23 fiatal állatot nevelgetek egy kb. 100 literes akváriumban. A szájköltés időtartalma kb. 15-20 nap és közel 20-30 db apróságot engednek ki a szájukból. Nagyon fontos, hogy jól fedjük le akváriumunkat, ha emellett a faj mellett döntünk. A legkisebb résen is képes kiugrani!
A Betta rubra önmagában nem nehéz faj, nála sokkal kényesebb vad Betták is léteznek. Tarthatjuk keményebb csapvízben is, de ekkor is tegyünk a vízbe kis tőzeget pl. harisnyába kötözve, vagy lombleveleket (bükk, tölgy, tebang), égertobozt. A pH nem fog változni, viszont halaink kényelmesebben érezhetik magukat ebben a teaszerű, zavarosabb vízben. Társítani tudjuk pl. kisebb Pontylazacokkal, más vad Bettákkal, de igazából neki is a fajspecifikus medence az ideális.
Táplálásuk sem nehéz, elfogadják a száraz eleséget is, de előnyben részesítik az élőt, pl. Daphnia, Cyclops, Tubifex, Drosophila, ugróvillások, garnélák.
A nemek meghatározás problémás, többnyire csak kifejlett állatokon láthatóak. Az egyik legbiztosabb határozási bélyeg az operculum (kopoltyúfedő) színe. A hímeknek 2 piros függőleges lefutású csík dísziti ellentétben a nőstényeknek arany színű. A másik kulcs a hímek lenyűgöző függőleges piros csíkos testszíne.
 
Képekkel együtt itt is olvasható: http://labyrinthparadise.blogspot.com/
 
Horváth Balázs Gergő

33. blogbejegyzés
Anentome helena / Csigaevő Csiga

Nemrég volt szerencsém beszerezni néhány érdekes csigát egy fórumtársunktól és mivel szinte semmit sem tudtam róluk, felkerekedtem és kutakodni kezdtem mifélék, kifélék is ők valójában? Meglepetésemre alig található valamicske kis információ magyarul, így összegyűjtöm ide amit megtudtam, talán hasznára válik a közösségnek!
Fogadjátok szeretettel!
 
Tudományos neve : Anentome helena
És még : Clea helena, Anentome cleo
Angol nyelvterületen úgy ismerik, mint : Assassin Snail/Killer Snail/Bee snail
 
Eredet:
A kis "nindzsacsigánk" (a szerk.) Délkelet-Ázsiából származik, megtalálható Indonéziában Thaiföldön, Malájziában és egyre inkább a lelkes akvaristák medencéiben.
 
Forma:
Háza kűrt szerűen felcsavarodó, erősen bordázott, sárga-barna csíkos, mint egy méhecske potrohája - innen az angol Bee Snail elnevezés. Teste szürkés színű. Maximum 2cm-re nő meg, jellemzőbb a 16-18mm-es hossz. A háza csúcsa általában letörik, az nem betegség jele, teljesen normális.
 
Tartás:
Közeli rokonsában áll a tengeri kűrtcsigákkal (Buccinidae), azonban ő nem bírja a sós vizet, ahogyan a víz réztartalmára is érzékeny. Ellenben kedveli a kemény és a szobahőmérsékletnél valamivel melegebb vizet, ami enyhe áramlású. 23-27C° körül lesz a legboldogabb. Jó körülmények között 3-5évig is elélhet (inkább 3 a jellemző), mely időt aktívan tölti. Pihenni, illetve védekezés céljából a talajba ássa magát, így ajánoltt homokos, vagy apró kavicsos akváriumban tartani.
 
Etetése:
Elsősorban ragadozó, sok proteinre van szüksége. Más (kannibalizmus nem jellemző), főleg nála kisebb csigákat fogyaszt. Így remek módja annak, hogy kordában tarthassuk a medencénkbe lopakodó kis mocsári és/vagy postakürt csigákat mindenféle vegyszer használata nélkül, kímélve ezzel halainkat, növényeinket és főleg garnéláinkat. Ehhez persze megfelelő számú nindzsára lesz szükségünk, hiszen egy éhesebb példány is naponta jó ha egy csigát fogyaszt.
Ragadozó ugyan, de a csigákon kívül más élőlény nem érdekli. Az elhullott állatokat azonban jóízűen fogyasztja, így a sűlyedő haltápokat is szereti, mint a wafer chips.
Itt meg kell jegyeznem: olvasni pár helyen, hogy a Clea ÉLŐ garnélát falatozott, de hosszas kutatás után sem találtam egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a csigákon kívül bármi más veszélyben lenne mellette! Ellenkezőleg, rengetegen tartják garnélákkal együtt mindenféle rossz tapasztalat nélkül. De mint tudjuk az éhség nagy úr, így jobb ha gondoskodunk a kellő táplálásukról.
Érdekes itt megjegyezni még azt, hogyan vadásszák le áldozatukat. Ehhez nem árt megismernünk kicsit a fejrészük felépítését. A csigák álltalában, ahogyan a helena is a szaglásuk alapján tájékozódnak, így zsákmányukat is a kopoltyúhoz közel eső osphradium szervükkel észlelik. Ezt sokáig másodlagos légzőszervnek hitték, de bizony a szaglást szolgálja. Ezzel nem csak a prédáját találja meg, hanem folyamatosan "szkenneli" a víz minőségét is. Ide egy hosszú, rugalmas csövön keresztül jut a víz, amivel folyamatosan keres. Az ő szarvai inkább csak tapintó szervek. Igaz, hogy aktív életmódot folytató csigák ők, de mint mindenki ezen a világon ők is lusták, amennyire csak lehet és szeretnek lesből támadni.
Ha a préda nem rendelkezik fedéllel, könnyű dolguk van. Azonban az sem jelent problémát, mert ügyesen használva nyelvüket a fedél mellett bevezetve azt, szépen -a tengeri rokonaikhoz hasonló módon- megmérgezik a prédát.
Találtam utalást arra, hogy közeli rokonaik az ormánnyá nyúlt arcorrukban található mirigyeikben, melyeket nyálmirigyeknek hittek sokáig, a préda meszes héjának áttörésére alkalmas váladékot termelnek, így egy-egy problémásabb zsákmány sem jelenthet gondot számukra. Így nem elképzelhetetlen, hogy helenánk is képes erre!
 
Szaporodás:
Szaporodásuk lassú, egyszerre kevés petét raknak jellemzően elszórva mindenfelé. Értem ezt úgy, hogy egyesével kis gélcsomagban ragasztgatja kövekre, üvegre, növényekre, rendszerint nem elrejtve. Ez nem jó hír annak, aki társas akváriumban szeretné szaporítani őket, mert a szabadon lévő peték bizony étlapra kerülnek. De egyedül tartva a helena-k lassan, és  könnyen szaporíthatók.
Kétivarúak, így nagyobb számú csapat kell a sikerhez, mert a nemek megkülönböztetése szabadszemmel nem lehetséges. A párzás ideje változó, akár órákra, napokra beáshatják magukat a szerelmesek.
Ha a peték túlélik és kikelnek a csigák, első dolguk eltűnni a szemünk elöl - természetesen a talajba. Elő sem jönnek jellemzően 4-5 hónapig! Fél év alatt érik el a 7-8mm-es nagyságot.
 
 
Ha bármivel ki tudod egészíteni a leírtakat, kérlek ne tartsd vissza, írd meg nekem, hogy minnél teljesebbé váljon a leírás!
 

34. blogbejegyzés
Nem fog sikerülni... és mégis...

Sziasztok!

Ami nagyon fontos, hogy nem dicsekedni szeretnék, csupán megosztani egy aprócska falatot az életemből ami velem és az akvarisztikával kapcsolatos.

...először is azzal kezdeném, hogy régebben kisebb koromban is felkeltették az érdeklődésem az akvárium lakói, gyakran ültem nagypapám 420 literes aksija mellett s néztem mikor mi történik, hogyan zajlik az etetés, mik a napi, havi és éves teendők stb..

Pár évvel később megkezdtem egy saját vízalatti világ kialakítását, több kevesebb sikerrel, inkább kevesebbel, így a hal- és növényállományom megritkulása után felszámoltam kezdő 72 literes akváriumom...

Telt múlt az idő, saját lakásba költöztem és újra fellángolt a szenvedélyem a halak iránt, azonban nem szerettem volna, illetve akkor a költségvetésem, sem engedett meg egy nagy akváriumot. Természetesen az évek alatt megismerkedtem pár emberrel, akik sikerrel alakítgatták otthoni "medencéiket". Mikor bejelentettem, hogy egy 22 literes akváriumot szeretnék üzemeltetni, hát nem igazán tanácsolták hogy belekezdjek, de amit kellett, mindent elmondtak és bár sokak szerint ilyen akváriumban nem áll be könnyen (vagy egyáltalán nem) az egyensúly, nálam sikerült, tényleg mindig tiszta volt a víz, egy évbe 1x volt kitakarítva mindösszesen és vízcsere is csak két hétben egyszer volt. Azt tudtam, hogy ilyen kicsi akváriumban sok hal nem lehet, így beszereztem 3 guppy-t, és néhány növényt.  Nost azt mondanom sem kell, hogy a halálományom száma hamarosan megugrott még hozzá nagyon is, bár ez a guppyknál nem nagy szám, azonban a vízi növények is virágzásnak indultak, amin nagyon meglepődtem, mert korábbi tapasztalataim alapján a növényeim mindig beadták az unalmast, megbarnultak, vagy elpotyogtatták leveleiket, esetleg tudatlanságom miatt nem volt megfelelő vastagságú a talajréteg. 

Ez volt az első jól működő aksim, amit hamarosan egy másik követett, amiben a guppyk jobban elfértek, majd mamámnál is nyitottunk egyet, így szabadultam meg a sok kis haltól és mamám előtt is megnyitottam az akvarisztika csodás kapuját...

A guppy-k, szaporasága miatt egy új elevenszülőre a plattyra vetettem ki a horgom, mikiegér, vér, ecsetfarkú, kék és még sorolhatnám. Természetesen itt is az előző fajnál aratott siker övezte utam... Ott tartottunk, hogy nekem már 3, mamámnak 2 akváriuma lett.

Szóval örültem, mert mindenki lebeszélt a kis aksiról, meg hogy tuti "nem fog sikerülni", mert ez nem csak kezdőknek de szakavatott akvaristáknak is nagy feladat  "és mégis!"

Ismételve magam, nem dicsekedni szeretnék.

Nem kiabálom el magam, kb 2 hete vásároltam egy nagyobb akváriumot, egy jóval nagyobbat mint az előző, most ott tartok, hogy azt tervezgetem.

Igen, kérdezhetné bárki: mit kell egy ilyen akváriumon tervezgetni???

Én szeretem jól meggondolni, mit hova helyezek, szeretem alaposan előkészíteni mind a vizet, mind pedig az akváriumot, az első jövevény betelepítése előtt. 
Amit eddig tudok, hogy az elsők egy aranyanci pár lesz, bár még elég picik, de így jobban megszokják tágas környezetüket és remélem jól fogják érezni magukat. Korábban csak sima Ancistrusaim voltak azokkal elég békésen kijöttem, csupán néha okoztak meglepetést azzal, hogy mire felkeltem, igencsak átrendezték lakhelyüket.

Aztán ha minden rendben, jöhetnek a képek is, és az újabb bejegyzés.

Most azonban zárom soraim...



 

35. blogbejegyzés
A Betta Splendens (A Sziámi Harcoshal)

Mi is az a betta splendens egyáltalán?
 
 
Sziám Harcos Hala... a Betta Splendens. Az akváriumi halak közül az egyik a legkülönlegesebb, legintelligensebb és legérdekesebb. A betta splendens Thaiföld melegebb térségeiből származik, ahol általában a sekély vizű rizsföldek lakói. Ahogy neve is mutatja, a Harcos Hal különösen területvédő természetű, harcias, agresszív. Ez a viselkedés általában a hím bettáknál figyelhető meg.
 
 
A modern betta splendens alig hasonlít ahhoz a halhoz, amiből kitenyésztették (és ami vad formában még mindig megtalálható Dél-Ázsiában). A Vad Típusú Betta splendens sokkal rövidebb úszókkal rendelkezik, és kevésbé élénk a színük. A nőstényeket nehezen lehet megkülönböztetni a hímektől.
 
 
Fajtársaik jelenlétében a betták gyakran pózolnak. Amikor a hím egy másik hímet lát (legyen az akár a saját tükörképe) a kopoltyúfedőit kimereszti, az uszonyait szélesre tárja hogy megmutassa ellenfelének, milyen nagy, és erős. Ez hamarosan ahhoz vezethet, hogy testével ütlegelni kezdi vetélytársát, megtépi úszóit, ha az nem vonul vissza azonnal. Ez órákon keresztül is tarthat, és csak akkor lesz vége, ha az egyik hím visszavonul, vagy túlságosan sebesült ahhoz, hogy folytatni tudja a küzdelmet. Éppen ezért nem szabad a hímeket egy akváriumban tartani.
 
 
 
Testfelépítése
 
Természetük ellenére a betták az akvaristák kedvencei, hiszen élénk színűek, látványosak az úszóik, és van egy különleges képességük: olyan életfeltételek között is életben maradnak, amiket más akváriumi halak már nem bírnának. A betták ugyanis egy különleges légzőszervvel rendelkeznek, a labirintszervvel*, aminek segítségével képesek életbenmaradni az alacsony oxigénszintű thaiföldi állóvizekben. Ahelyett, hogy a vízből nyerné ki a testének szükséges oxigént, a betta időközönként feljön a felszínre, hogy levegőt vegyen. Ennek a képességnek köszönhetően lehet a bettákat igen kis mennyiségű vízben tartani (a túl kicsi és alaktalan akvárium nem humánus, és hihetetlenül egészségtelen a hal számára).
 
*A kis zsákra emlékeztető labirintszerv a kopoltyúk felett helyezkedik el, réteges szerkezetű, erekkel sűrűn átszőtt, így a hal által beszippantott oxigént fel tudja dolgozni.
 
 
Tartása
 
Először is felejtsük el azokat a fél-, egy-literes kis akváriumokat, amiket a boltok úgy hirdetnek, hogy tökéletesen megfelel a bettáknak, és állítják, hogy a betták szeretik a kis akváriumokat. Ez nem csak valótlan állítás, de ezek a "dobozok" a bettákra nézve igen károsak! Az ammónia és nitrát olyan gyorsan felhalmozódik ezekben a konténerekben, hogy a halnak minden nap 100%-os vízcserére lenne szüksége, hogy egészséges maradhasson. Mint minden hal, a betta is szereti körbeúszkálni, felfedezni az akváriumot, és embertelen őt arra kényszeríteni, hogy egész életét egy pohárnyi vízben élje le. 2 liternél kisebb űrtartalmú tárolóban már ne tartsuk!
 
Ügyelni kell arra, hogy a 4 liter alatti akváriumokban hetente akár többször is kell teljes vízmennyiséget cserélnünk. A 4 liter feletti akváriumok már jobbak, mert ebben az esetben elég hetente 1-2 alkalommal teljes vízcserét csinálni. Minél nagyobb egy akvárium, annál inkább kihúzódhat a vízcserék között eltelt idő (minél nagyobb, annál jobb). A betták igazán jól a kb. 18 literes akváriumokban érzik magukat, melyben van fűtő és szűrő, nővények, bújkálók. Itt van helyük úszkálni, felfedezni, melegben tartja őket a fűtő, és tisztán tartja vizüket a szűrő.
 
 
Vízparaméterek:
Hőmérséklet: 24-28 °C
pH: 6,8-7,5 (semleges)
Keménység: 5,6-11,2NK° (enyhén/közepesen kemény)
 
Etetés:
Ami a táplálékot illeti, adhatunk neki élő vagy fagyasztott tubifexet, vörös vagy fekete szúnyoglárvát, artemiát. A száraz tápot is elfogadják, de vitathatatlanul az élő/fagyasztott táplálék a legjobb. Azonban a jóból is megárt a sok, csak óvatosan és mértékkel adjunk enni halainknak, mert a betta hímek könnyen elhíznak.
 
 
Szaporodása
 
A betta élete egy víz felszínén lebegő "boborék-óvodában" kezdődik. Ezt a habfészket az apa készíti és gondozza. Különleges légzőszervét használva, a hím a levegőt boburék formájában fújja ki száján, és amint ez a buborék távozik, a hal cement-mirigyeiből származó váladékot vesz magához. Ennek köszönhető, hogy a buborékok képesek egymáshoz, illetve növényekhez tapadni, továbbá tartósságágukat is ennek a mirigy-váladéknak köszönhetik. A hím a buborékfészek építését 25-30 fokos vízben kezdi. A habfészek elkészülte után a hím kész az ívásra.
 
A hím és nőstény betta kapcsolata távol áll az édes romantikától. Ha egy nőstény, ami elúszik a fészek előtt, sexuális téren tapasztalatlan, túl fiatal, vagy rossz kondícióban van, azonnal eliszkol a helyszínről, és ez a hímet üldözésre provokálja. Ez a hajsza a hím agresszív támadásával fejeződhet be. Ha a nőstény nem reagál a hím akciójára, akár meg is ölhetik. Ellenkező esetben a nőstény higgadtan a fészek alá úszik, és elkezdődik az udvarlás. Az udvarlás első szakaszában a hím kifeszíti úszóit, kopoltyúfedelét felemeli és mutogatja a nősténynek. Amikor a nőstény kész a párzásra, fejét lehajtva és úszóit szorosan testéhez szorítva, alázatosan megközelíti a fészek alatt várakozó hímet. A hím ezután, testével ölelésbe szorítja a nőstényt, mely kibocsájta ikráit, majd a hím megtermékenyíti azokat. Az lepotyogó ikrákat általában a hím (de van hogy a nőstény is) összegyűjti szájában, és a habfészekbe köpi őket. A párzás egészen addig tart, amig a nőstény vissza nem vonul (vagy el nem üldözik).
 
A hím az ívás után 3 napig őrzi teljes odaadással a fészket. Szükségük is van az ikráknak a fokozozott figyelemre. A betta ikrák nehezebbek a víznél, hajlamosak elsüllyedni. A hím a leeső ikrákat gyengéden elkapja a szájával, és visszaköpi a fészekbe, segít az ikráknak vízközelben maradni. Azért fontos az ikráknak, hogy a felszínhez közel legyenek, hogy a gázcsere végbemehessen, és hogy oxigénelérésük fokozottabb lehessen fejlődésük érdekében. A hím gondoskodása továbbá segít az ikráknak a betegségek, gombák leküzdésében. A rendellenesen fejlődő embriókat az apa megeszi, ezzel is csökkentve az életképtelen utódok számát.
 
 
Szaporítása
 
A betták szaporításához sok módon hozzá lehet kezdeni. Saját tapasztalataimat osztom most meg:
 
Amire szükség lesz:
-20 liter feletti akvárium (lassabban koszolódik)
-növények (jávai moha, hínárfélék, puha műnövények)
-bújkáló (a nőstény ide el tud bújni udvarlója elől /nem fontos, ha sok növényt raktunk be/)
-úszó növény, hungarocell vagy nagy kupak (rossz fészeképítő hímeknek segít a habfészket stabilizálni)
-állítható fűtőszál (28-30 fokos víz érdekében)
-szivacsszűrő (a kishalak elúszása után)
 
Mielőtt beleraknánk a halakat az ívatóba, javasolni szoktam, hogy ismertessük meg halainkat egymással. 2-3 napon keresztül, napi 2x10-15 percre a hímhez lógassuk be pohárban a nőstényt. Ennek köszönhetően nem csak megszokják egymás jelenlétét, de a hímet ösztönzi a habfészeképítésre, a nőstényt az ikratermelésre. Továbbá ezzel a módszerrel megbizonyosodhatunk róla, hogy nőstényünk készen áll-e a párzásra (világos, függőleges sávok jelennek meg oldalán, ha készen áll /világos testszínű nőstény nem csíkozódik!/). A szoktatás alatt elkezdhetjük előkészíteni az ívató-medencét.
 
Töltsük tele az akváriumot csapvízzel, míg tart az ismerkedés (aljzatot ne rakjunk bele se most, se később! /a leeső ikrákat nem találná meg a hím/). Mire vége a szoktatásnak, állott vizet kapunk, amibe már belekerülhetnek a dekorációk. Helyezzük el a növényeket és a bújkálót, rögzítsük a kupakot/hungarocellt, ha szükséges, végül állítsuk be a fűtőszálat. Ha stabilan elértük a 28-30 fokot, minden készen áll az ívatáshoz, már csak a halak hiányoznak.
Vegyük ki a nőstényt, és a hímet is egy pohárba, majd lógassuk bele őket az ívatóba, hogy megszokják az ívató vizének hőjét. Kb. 10 perc kell a pohárban lévő víznek, hogy átvegye az ívató vizének hőfokát. Bár többen is a hímet szokták kiengedni először, nekem más a taktikám. A nőstényt eresszük szabadon először. Várjuk meg, míg kiúszkálja magát, megjegyzi a bújók helyét. Ha végzett a felfedezéssel és készen áll az ívásra, a hím pohara küröl kezd úszkálni, jelzi számunkra, hogy készen áll a hím fogadására. Ekkor eresszük ki a hímet is, és kezdődhet a fogócska. Ne aggódjunk, ha lesznek tépések a nőstényen, vagy a hímen, ez normális. Azonban a túlzott agresszió esetén közbe kell lépnünk, különben elveszíthetjük az egyik halat. Ha az egresszió a normálisnak mondható tartományban marad, hagyjuk halainkat magukra (fél szemmel azért mindig figyeljük őket). Hagyjuk őket estére is egymás mellett. Ha szerencsénk van, másnap a délelőtti órákban már kész a habfészek, és el is kezdhetik az ívást. Azonban ha a rákövetkező két nap sem történik semmi, vegyük ki őket, pihentessük a dolgot kb. egy hétig, aztán próbáljuk újra. Az ívatás alatt lehetőleg minél kevesebbet, vagy egyáltalán ne etessük a halakat, mert nem nagyon szoktak enni ilyenkor, és a lehulló étel bomlása szennyezi a vizet.
Ha befejezték az ívást, ennek jeléül a nőstény elúszik a habfészek alól (vagy elzavarják onnan). Ekkor a nőstényt távolítsuk el az ívatóból. A hímet javasolt benn hagyni az ikrákkal legalább addig, míg a kishalak el nem kezdenek elúszni a fészekből. Ezután az apát már csak stresszelni fogja a kishalak gondozása. Gondoljunk csak bele, mennyire reménytelen a helyzete, mikor 100 ivadékát próbálja a fészekben marasztalni, de azok meg folyton elúsznak.
 
 
Ivadékok fejlődése
 
Az ikrák 24-30 órával a megtermékenyítés után kikelnek a habfészekben. A pár órás ivadékok a habfészek buborékjain csüngenek. Egy-egy néha lepottyan, ilyenkor eszeveszetten keringve próbál visszajutni a fészekbe. Van, amikor ez sikerül is, de ha nem, a figyelő apuka azonnal ivadéka segítségére siet. Szájába veszi, és felköpi a habfészekbe. (Ne ijedjünk meg, ha a kishal nem úszik vissza, vagy apja nem segít neki visszajutni a fészekbe, nem lesz semmi baja a földön sem /figyeljünk, hogy ilyenkor még ne legyen csiga az ívatóban, amúgy sincs még szükség rá, hiszen nem etetünk/.)
A 80 órás (kb. 3 napos) ivadékok már elég fejlettek ahhoz, hogy búvóhelyet keressenek maguknak, és idejük nagy részét a növények közötti bújkálással töltik. A 14 napos betta már növeszti a labirintszervét, teste már elég erős ahhoz is, hogy áttörje a vízfelszínt, de a labirintszerv oxigénfelvételre még nem képes.
A 21 napon kezd el kialakulni a színezet. A betták életében a 21-től 30 napos korig terjedő szakasz a legkritikusabb. Sok pusztul el attól, hogy nem jut élelemhez, vagy nem megfelelő hőmérséklet, esetleg a hideg vízfelszín-közeli levegőtől. Ha az ívatónk csak félig volt töltve, akkor most elkezdhetjük pótolni a vizet., napi 1-2 liter állott vízzel.
Ekkor elkezdhetünk vízcseréket is alkalmazni. Ha nem rakunk szivacsszűrőt a kishalakhoz, akkor a heti 2x-i vízcsere ajánlott, egyébként elég a heti 1 (20-50% vízmennyiség).
A negyedik hét nagyon fontos mérföldkő a kishalaknak. Elég idősek ahhoz, hogy egyediségük megmutatkozzon mind viselkedésükben, mind színükben. Ekkor észrevehetünk néha ilyesztően nagy méretkülönbségeket. Ez azért van, mert a betta ivadékok, ahogy nőnek, olyan hormont termelnek, mely megakadályozza a többi növekedését (minél nagyobb a hal, annál több hormont termel). A tenyésztők ebben a korban szokták kiszedni a hímeket, hogy ne okozzanak egymásnak kárt a rivalizálás során.
A 3-5 hét körül már láthatunk kishalakat a felszínre jönni levegőért. Ekkor nagyon fontos, hogy a vízfelszín tiszta legyen (ne legyen rajta hártya-szerú réteg), és a vízzel azonos hőmérsékletű legyen, mert máskülönben a kishalak megfázhatnak a hideg levegőtől, és hasonúszóvá válhatnak.
 
Nem nőnek a kis bettáid? A betta tenyésztők halai már 3 hónaposan kifejlettek, de a tieid még csak most színesednek? Ha tudni szeretnéd miért, és hogy hogy küszöbölheted ki a problémát, akkor http://bettysplendens.com/articles/page.imp?articleid=1769 << (angol) /fordítás hamarosan/.
 
 
Ivadékok etetése
 
Az ivadékok addig, míg szikzacskójuk fel nem szívódik, a habfészek buborékjain csüngenek. Onnan tudjuk, hogy felélték szikzacskójuk tartalmát, hogy elhagyják a habfészket. Ez általában a kikelésük utáni 2-3. napon következik be.
Ha már látunk "hal módjára" (vízszintesen) úszó kishalakat, kezdjük el az etetést. Nem szabad abba a hibába esni, hogy ha még vannak a habfészekben csüngő kishalak, nem etetünk, mert ezzel éhhalálra ítélhetjük a már elúszottakat.
Kezdésnek etethetjük őket főtt tojás sárgájával. Főzzünk keményre egy tojást. A sárgájából törjünk le egy kiskörömnyi darabkát, majd ezt morzsoljuk bele a kishalak vizébe. Azonban vigyázni kell! A tojás hamar beszennyezi a vizet! Hogy elkerüljük a bomlást, reggel oldjunk fel egy kis tojást a vizükben, majd este takarítsuk fel a maradékot.
Ha nem szeretnénk tojással próbálkozni, akkor bármely száraz bébi-haltáp megteszi, azonban figyelni kell arra, hogy ezek általában túl nagyok a kisbettáknak. Ezt könnyen orvosolhatjuk. Két kiskanál között morzsoljunk szét egy kevés bébi tápot, és ezt szórjuk be a kicsikhez, ezeket az apró szemeket már meg tudják enni.
Esetleg még etethetünk infuzóriával, mikroval, frissen kelt sórákkal (néha még ez is nagy nekik).
 
Két hetesen a kicsik elég nagyok már ahhoz, hogy megegyék a pár napos sórákot. 2-3 hetes kicsiket naponta 2x max. 3x etethetjük. Ha a későbbiekben száraz táppal is szeretnénk etetni őket, akkor legalább az egyik etetésnél adjunk nekik szárazat, hogy hozzászokjanak. A nap végén a maradékot csővel szívjuk fel az akvárium aljáról, vagy tegyünk be hozzájuk egy almacsigát takarítónak (nem fogja bántani a kishalakat).
 
4-6 hetesen már megpróbálkozhatunk felnőtt bettáknak való tápok apróbb darabokra vágásával/törésével (lsd. Tartása).
 
 
Úszótípusok
 
Rövid úszójú (Plakat):
 
 
A rövid úszójú bettákat gyakran Plakát-ként is emlegetik. Ezek a halak sokkal agresszívabbak és aktívabbak, mint hosszú úszójú fajtársaik, és igazi fenyegetést jelentenek önmagukra nézve is. Hagyományos és modern formái is ismertek.
 
A hagyományos plakátok olyan betták, melyek úszói hasonlítanak a vad betta úszóihoz.
A modern plakát a legújabb kiállítási típus. Általában a HM, SD, DT és CT rövidúszós változatai.
 
Rövidítés: PK
 
 
Fátyolúszós (Veiltail):
 
 
Ez a leggyakoribb forma, és ha kisállatkereskedésben veszed a bettád, nagy valószínűséggel ilyen úszójú a halad. A farokúszó fátyolként hullik alá a hal mögött. A fátyolúszós gén nagyon erős, ami azt jelenti, hogy ha az ívatni kívánt bettáid közül az egyik fátyolos, a másik pedig például HM (HalfMoon), az utódok nagy valószínűséggel mind fátyolosak lesznek. A fátyolúszósak a szivárvány minden színében megtalálhatóak.
 
Rövidítés: VT
 
 
Szívfarkú (SpadeTail): A szívfarkú nagy valószínűseggel egy rövidebb változata a fátyolúszónak, vagy pedig egy hosszabb verziója a hagyományos plakátnak. Szívfarkúakat plakat-fátyolos párral kaphatunk.
 
Rövidítés: SpT
 
 
Kerekúszójú (RoundTail): Ez egy szimmetrikus úszótípus, ahol a farokúszó lekerekített, ellentétben az éles és egyenes élű úszóval, mely a delta, superdelta és a halfmoon úszó meghatározó eleme. Sok bettát hisznek deltának, vagy szuperdeltának, ami valójában kerekúszójú.
 
Rövidítés: RT
 
 
Duplafarkú (DoubleTail):
 
 
A bettások kedvencének, a duplafarkú bettának tulajdonképpen két jól elkülöníthető farokúszója van egy helyett. Létezik fátyolos, kerek, koronás, plakát és halfmoon duplaúszójú betta is.
 
Rövidítés: DT
 
 
Delta:
 
 
A delta bettának a faroktőnél szűk, majd a vége felé egyre szélesedő farokúszója van, háromszög alakú, legyezőre hasonlít. Bár a kerek úszójú bettákat gyakran összekeverik a delta típussal, az igazi deltáknak egyenes farok-élei vannak, nem pedig kerekek.
 
Rövitítés: DeT
 
 
SzuperDelta:
 
 
Egy sokkal extrémebb verziója a Deltának. A Super Delta bettának ugyanolyan háromszög alakú és egyenes élű farokúszója van, de a kifeszített úszó szöge valahol a Delta és a Halfmoon között van. Mikor beszélünk tehát Szuper Deltáról? Akkor, amikor a farokúszónak egyenes élei vannak, de a kifeszített úszó szöge csak éppen hogy nem éri el a 180 fokot, akkor Szuper Deltáról beszélhetünk.
 
Rövidítés: SD
 
 
Félhold (HalfMoon):
 
 
A krémek krémje. A halfmoon betta kifeszített farokúszója 180 foknál kezdődik, alakja a "D" betűre emlékeztet. Nincs "170 fokos" halfmoon! Ha a kifeszített úszó akár egy fokkal is kevesebb a 180 foknál, már Szuper Deltáról beszélünk.
 
Rövidítés: HM
 
 
Rózsásfarkú (RoseTail):
 
 
A forma akkor alakult ki, mikor a tenyésztők arra törekedtek, hogy minél többfelé ágazó úszó-sugárral* rendelkező HM-eket tenyésszenek. Az eredmény egy olyan hal lett, melynek 4-nél több felé ágazó úszó-sugarai lettek. Néhány példány úszója, ahogy az ágazások egymásra borultak úgy nézett ki, mint egy virágszirom. Ez ihlette a Rózsafarkú elnevezést.
 
Rövidítés: RT
 
*Úszó-sugár(Fin-Ray): A betta farkának tövéből sugárszerűen szerteágazó szálak.
 
 
Tollfarkú (FeatherTail):
 
 
A RoseTail egyik formája, ahol a sugarak elágazásai egy tollra emlékeztető formát alkotnak.
 
Rövidítés: FT
 
 
Fésűs (CombTail): Olyan hal, melynek úszó-sugarai között kevesebb az uszonyfelület, ezzel egy fűrészes hatást kelt. Azokat a fésűsöket, melyek képesek úszóikat 180 fokban kifeszíteni, gyakran nevezik FélNapnak (Halfsun) is. Koronás bettát egy normál cakkozott úszójú bettával leívatva kaphatunk fésűs ivadékokat.
 
 
Koronás (CrownTail):
 
 
Egy extrém változata a fésűsnek, szelektív tenyészet eredménye. Viszonylag gyakran találkozhatunk a formával a kisállatkereskedésekben. A hímek sokkal aktívabbak hosszú úszójú társaiknál, hiszen kevesebb uszonyfelülettel rendelkeznek. Ritkán van uszonyrothadásuk, és valamivel ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Minden színben és mintázatban megtalálhatóak.
 
Rövidítés: CT
 
 
Források: www.bettysplendens.com, saját tapasztalatok
Képek: Google

36. blogbejegyzés
A kezdet (ami nehéz)

Egy éves írás, folytatása következik majd... remélhetőleg gyorsabban felkerül majd, mint ez.
 
Honnan is kezdjem… Kb. 15 éve foglalkozom akvarisztikával, akkor kaptam az első 25 literes akváriumomat egy pár guppyval, Corydorassal. Na, jó. Túlzás, hogy foglalkozom. Azóta van. És ez nagy különbség, ezt most már tudom. 2009 júliusában úgy döntöttem, hogy elég a szórakozásból, és belevágok valami nagyobb, komolyabb dologba. A cél egy minimum 100l-es akvárium beszerzése volt minden szükséges felszereléssel együtt. Körbenéztem a helyi boltokban, meg a neten, végül egy komplett szettre esett a választásom: AquaEl Classic 80.
 
Ez állt legközelebb az elképzelésemhez: nem hatalmas cucc, de már érdemes arra, hogy kellő tapasztalatot gyűjtsek egy későbbi, igazán nagy akvárium elkészítéséhez.
 
A készletben benne van az akvárium 6 mm-es üvegből, fekete ragasztással, egy tető két 60 cm-s, vízhatlan neon foglalattal, AquaEl neoncsővel (típus nincs feltüntetve, de daylightnak tűnik), egy AquaEl FAN 2 szűrő, egy AquaEl vízmelegítő, és 2 tasak starter baktérium. Egész igényes cucc, a vásárlás pillanatában ez maga volt a tökély. Érdemes körbenézni egyébként a neten, mert kb. egy tízessel olcsóbban is hozzá lehet jutni, ha türelmes az ember. Miután megvettem, és hazavittem a dobozt, tudatosult bennem, hogy az előre tervezett méreteket túlléptem, az 80*35*53 cm sehogy sem stimmelt a 60*30*30-ba, de ekkor már nem érdekelt a dolog. A lényeg, hogy megvolt, amit már 10 éve szerettem volna. Egy nagy akvárium tele lehetőséggel... és persze buktatóval.
Augusztusban a következő lépés volt egy tisztességes háttér megépítése. Mert ugye, akkori szemléletem szerint, anélkül nem létezhet egy jól kinéző akvárium. Gyorsan rá is szakadtam az internetre, és kedvenc szolgám (google) segítségével találtam is sok tippet, és ötletet az elkészítéshez. A koncepció egyszerűnek tűnt: nikecell + csemperagasztó + színezék (+műgyanta). Rövid mászkálás után meg is lett minden, a lehető legjobb áron. Vettem egy 100*50-es 2 cm vastag hungarocell lemezt kemény 300 Ft-ért, egy 5 kg-os flexibilis csemperagasztót 2k-ért, és 1 kg ferrit port 1k-ért. Ezután úgy éreztem, hogy a lehetőségeknek csak a kreativitásom szabhat határt. Mint később kiderült, a biológia is belezavart a képbe... Egy palakő jellegű hátteret gondoltam ki, ami megvalósítható viszonylag kevés űrtartalom veszteséggel, ugyanakkor kellően dekoratív. Az elképzelésem az volt, hogy csinálok egy szürke köves hátteret fekete fúgával, ami a belső szűrőt, és a vízmelegítőt is elrejti. Ebbe a tervbe a 2 cm vastag nikecell tökéletesen beleillett. A kivitelezéshez kellett még egy szike, egy vasfűrészlap, egy pillanatforrasztó, és egy palackos kézi gázégő.
 
A kezdeti lépések remekül mentek. A forrasztópáka kiváló nikecell vágónak bizonyult, pillanatok alatt megvolt a méretre szabás. Kivágtam a fúga mintázatát, és a gázláng hőjével kialakítottam az érdes felületet. Itt meg kell említeni, hogy a meleg hatására mérgező gázok szabadulnak fel, így a vágás, és perzselés csak nyitott helyen végezhető. Ezután 4 réteg flexibilis csemperagasztóval egy kb. 1-2 mm vastagságú burkolatot vittem fel a nikecellre. A ragasztóval vigyázni kell, hogy ne legyen túl híg. A még kenhető állag a megfelelő. Lassan szárad, úgyhogy nem kell vele sietni. A fúgához és a „kövek” érdesebb hatásúvá tételéhez a csemperagasztót egyszerűen megszíneztem a fekete vasoxid porral, és ezt felvittem utolsó rétegként.
A teljesség kedvéért próbáltam utánajárni némi műgyantának is, azzal terveztem lekezelni a felületet az Ancik miatt. Gyakorlatilag egy helyen ajánlottak műgyantát, ott is két komponensút, 10 liter/komponens kiszerelésben, 15k értékben. Ekkor eldöntöttem, hogy nem lesz lekezelve a felület. Ennyit nem ért az egész project. Az epoxi műgyanta ilyen célú felhasználása a legtöbb boltban ismeretlen, beszerzése lehetetlen. Éljen Pécs... Ez mint később kiderült nagy öngól volt, gyakorlatilag az egész sztori ezzel halálra is lett ítélve, de erről majd később.
 
A háttér elkészült, a végeredmény egész pofás lett. Apró megjegyzés, hogyha az ember két darabból állítja össze a hátteret, nem árt, ha a darabok mintái illeszkednek a folyamatosság kedvéért. Nálam ez a gondolat kimaradt.
 
Miután a háttér száradt 5 napig, megtörtént a beragsztás. Ehhez F.B.S. szilikonkaucsukot használtam. Kiváló ragasztó, kicsit ugyan büdös a benne levő ecetsav miatt, de miután ez elpárolog, gyakorlatilag inert, így teljességgel ártalmatlan az akváriumra nézve. A ragasztást ajánlott szellőztetés mellett végezni, kicsit be lehet szédülni a szagtól zárt helyen. Bőséges ragasztó használata, és a 6 évnyi egyetemi szakirodalom nehezékként való felhasználása után egy tökéletesen betapadt, elvileg vízhatlan háttér lett az eredmény. Tutira akartam menni, úgyhogy a széleket még egy extra réteg szilikonkaucsukkal szigeteltem a tökéletes vízhatlanság érdekében. Mint később kiderült, ilyen nincs, ugyanis a háttér mögött pára csapódott le, amit nem értek, hogy került oda. Még furcsább, hogy pár hónap után 1-2 kiscsiga is megjelent a nikecell és az üveglap között. Hogy hogyan, azt a mai napig nem értem.
Aljzatnak hengerelt feketemárvány, és bazalt keverékét választottam, mivel mindenképp sötét talajt szerettem volna. Mind később kiderült, ez nem volt a legjobb döntés. Extraként egy kis házi CO2 rendszert is beüzemeltem. Ez a következőből áll: egy 1,5 literes PET palack, abba negyed kg cukor, 4 dl langyos víz, 1/6-od csomag élesztő, mindez hetente utántöltve, és egy másik palackban vízen keresztül átszűrve. Ez egy porlasztón át nagyjából biztosítja a szükséges CO2-t a növények számára. Azt nem állítom, hogy állandó a CO2 szint, de legalább van, és ahogy elnézem, ez is segíti szépen a növények növekedését.
 
Ezt követően a kész akváriumot feltöltöttem vízzel, beüzemeltem a szűrőt, hozzáadtam a starter baktérium flórát, amit gyárilag kaptam, és vártam. Egy hét után bekerült pár növény: Cryptocoryne wendtii, Bacopa, és vízi petrezselyem. Úgy tűnt, minden rendben. A víz kezdett érni, lett egy minimális színe, és kellemes volt a szaga. További 2 hét múlva bekerültek a halak: 6 guppy, 2 molly, 1 páncélos törpeharcsa, 2 Anci és egy Thoracatum. Minden rendben zajlott, a növények éltek, hajtottak is, a halak közül egy sem pusztult el. Ezután érkezett még 3 tő cryptocoryne crispatula, és egy tő Vallisneria spiralis, pár tő tündérhínár, valamint egy 2 éves Anci. Elvileg innentől már a biológia szabályai érvényesültek a vízben, sajnos jelen esetben ez nem jelentett túl sok jót.
 
Két hónapig minden rendben volt. A halak fejlődtek, bár nem szaporodtak. Kicsit gyanús volt, de betudtam annak, hogy a még gyér növényzet miatt a kishalak nem tudnak elbújni, és megeszik őket. A növények nagyon lassan bár, de nőttek, kivétel volt a wendtii, az szép nagy lett, és hozott új töveket is. A hínár novemberre kihalt a petrezselyemmel együtt, de akkor még nem törődtem vele, vettem helyettük 4 tő újabb tündérhínárt, és megoldottnak tekintettem a problémát. Közben megindult az algásodás (fonalalga, pokolalga), ezt a kereskedő tanácsára Happyplant algairtóval kezeltem. Vettem egy Sera automata etetőt, ami remekül működik. Karácsonykor hazautaztam 2 hétre, így a CO2 utánpótlás elmaradt. Ennek következtében visszaérkezve szomorú kép fogadott. A tündérhínár levelei kicsit megfogyatkoztak, felkopaszodott, a maradék levelek fokozatosan elsárgultak, széthullottak. A Cryptocoryne crispatula levelinek kocsánya elkezdett kontúrtalanná válni, majd gyakorlatilag szétesett, és a levelek elpusztultak. A Vallisneria spiralis levelei lebomlottak.
 
Ekkor egy kis pánik lett úrrá rajtam, ugyanis 4 hónap után az akvárium elég szomorúan festett. Internetes keresgélés után vettem egy Neptun GH, és KH mérőt 300 forintért, ami 27 össz, és 16 változó keménységet mért (aki igényes, vehet Sera típust is 2k-ért. Kimértem, nincs különbség pontosságban). Na, ez baromi magasnak számít. Megmértem a csapvizet is, a GH 25 nk volt Pécsen, ami nem épp ideális. Mivel ez alacsonyabb volt, mint az akvárium vízének összkeménysége, kezdtem gyanakodni, hogy valami még emeli a keménységet az alkatrészek közül, méghozzá nem is szerény mértékben. Elkezdtem keresgélni, hogy mi okozhatja ezt az értéket. Első körben a márványról derült ki, hogy nem jó aljzat. (a tiszta bazalt túl drága volt, a kereskedő pedig a márvány azon tulajdonságát, hogy emeli a keménységet, elfelejtette említeni). Utólag belátva ez az én hülyeségem volt, a sima folyami sóder is remekül mutat. A háttérre egy kis háztartási, 20%-os sósavat cseppentve élénk pezsgést tapasztaltam, ami ugye szintén a mészkőre utalt. Nagyon elbaltázott gondolat volt lehagyni azt a műgyanta borítást. Sügeres akváriumba teljesen jó lett volna, de ebbe nem.
Ezt követően más lehetőség nem lévén az akváriumot nullára szétszedtem. A hátteret is kibarmoltam, ami az alapos ragasztásnak köszönhetően nagy szopás volt. 2 óra kapirgálás késsel, szikével, és pengével érte el a kívánt hatást, a háttér tejes eltűnését. Addigra elfogyott 5-6 orvosi penge, meg 3 gilette, a kezemről pár bőrréteg, de megérte. Az aljzatot kukáztam, és kisósavazott, kb. harmincszor átmosott folyami sóderrel helyettesítettem (1 mm szemcseméret). A sósavas áztatás azért kell, mert a sóderben is van mészkő. Amit a sav remekül szétszed kalcium-kloridra és CO2-re. Savazás csak nyitott helyen vágezhető, a háztartási sósav gőze nem egészséges. Ezen kívül, ahogy éreztem még valami kénes cuccot is talált a sav, mert a záptojásszag képződő kén-hidrogénre utalt. Lehet, hogy ez a művelet egy ilyen jellegű akváriumnál kihagyható lenne, de mondjuk ott, ahol kifejezetten a lágy víz az igény, ott nem. Meg, itt ekkor mát tutira mentem, nem akartam pont ezen elcsúszni. A sóder alsó 1 cm-es rétegét kevertem JBL Proflora aljzattáppal. Ez majd kiderül, beválik-e. Annyi hátrányát már tapasztaltam, hogy a nagy Anci szereti körbeásni a mangrove gyökeret. Ami problémás, ugyanis simán felkeveri a tápot is. Ez valami agyagos cucc, amitől a víz teljesen szürkés, homályos jellegű lesz. Amikor először megláttam az akváriumot egyik reggel, majdnem dobtam egy hátast a látványtól, de gyorsan kiderült, mi az ok. Megoldás: növények (Anubias nana), illetve szúnyogháló a gyökér köré/alá. Azon azért nem megy át a hal. Az akvárium egyik felét bazalt zúzalékkal még 1 cm vastagon borítottam a látvány kedvéért. Ez még maradt a régi talajból, egy sima szita segítségével kiválogattam a márványból, és a biztonság kedvéért kisavaztam. Mint mára kiderült, ez takarítási szempontból nem volt jó ötlet, mert megül a nagy bazalt szemcsék között a kosz, de ez még nem zavaró egyelőre.
 
A szétszerelést egy költöztetéssel is egybekötöttem, és az egész szett az irodámba költözött, mivel az albérletben helyhiány alakult ki, illetve egyéb gubancok is voltak. Visszaköltözött a főbérlő, és nem tudott aludni a belső szűrőtől, így azt éjszakára ki kellett húzni. Azóta már tudom, hogy ez könnyen végzetes lehetett volna a szűrőben levő baktériumok pusztulása miatt, de szerencsére ezt a merényletet is túlélte minden. A költöztetés húzós dolog. Míg az ember egy 25l-es akksit simán szétszed fél óra alatt, itt egy kicsit körülményesek a dolgok. Egy hétvége ment rá a projectre, de minden jól sikerült. A szállítás alatt a halak egy 20 literes vödörbe kerültek a növényekkel együtt, természetesen frissen leszívott akváriumvízbe. 100 liter víz felét sikerült átvinnem az új helyre, és a szűrő szivacsa is megvolt, ezt simán belemostam a friss vízbe. Ekkor persze mindenféle ronda dolog jön ki a szivacsból, de ettől nem kell félni. Nem a kosz a lényeg, hanem a baktériumok, amik a szivacsban élnek. Ezek megtapadnak minden felületen, elszaporodnak, és a fölösleges anyagok lebontásával nélkülözhetetlen szerepet játszanak az akváriumban. A koszt a szűrő meg úgyis összeszedi pár óra alatt. A régi víz, és a használt szűrő miatt viszonylag gyorsan beindíthattam az új helyen a medencét. A növények 4 napig, a halak 8 napig voltak egy kicsi, 30l-es átmeneti szállásban, utána visszaköltöztek a kissé még nyers, viszont immár csak 12-es keménységű, jó szagú, és színű vízbe. Szerencsére mindenki túlélte a kalandot.
Azóta még beszereztem egy Osram Flura neoncsövet, valamint egy szép mangrove gyökeret, egy tő Anubias nanat, gömbmohát, egy pár Xifot, és most már a lakás tulaja sem szab gátat a folyamatos szűrésnek, és a CO2 adagolásnak. 5 hét után elmondhatom, hogy minden hajt ezerrel, a maláj csigák szaporodnak, és a gyuppyk, és a xifok násztánca felejthetetlen pillanatokkal ajándékozott meg. A növények meghálálták a törődést. A wendtii hajt, mintha misem történt volna, a crispatula régi leveli folyamatosan cserélődnek, de mivel 4-5 új levelet hoz szinkronban ez nem észrevehető. A Vallisneria spiralis pedig hozott már 4 új tövet. A jávai moha szépen nő, az újonnan beszerzett Anubias nana virágzáshoz készülődik, a gömbmoha pedig üde zöld.
 
Ezek után úgy érzem, hogy rendben van az akvárium. Egy valami még zavar: a pokolalga. A költözés után megjelent, és növekedésnek indult. Úgyhogy, most tervben van egy biológiai szűrő összegányolása, hátha ez megoldja a problémát. Játszok a fénnyel, a tápozással, lehet kipróbálom a borostyánt is. Bízok benne, hogy az egyre nagyobb növényzet, valamit, a beszerzés alatt levő sziámi algázó, esetleg almacsiga is segít az algásodás megoldásában. Amit betartok: heti 10-20%-os vízcsere, és a heti 5 ml happyplants adagolása. Jelenleg még adok 10-15 ml happy alga gátlót is, de mivel az alga erre nagy ívben tesz, ezt be fogom szűntetni, mivel tök felesleges vegyszer a vízben.
 
Egyelőre ennyi, egy év alatt többet tanultam az akvarisztikáról, mint eddig 15 év alatt összesen. Ez egy komoly hobbi, van még hova fejlődni benne. Szeretnék köszönetet mondani cJoe barátomnak a költöztetés során nyújtott segítségéért (nyitott vödröt kocsiban szállítani nem jó móka), illetve Soma barátomnak, akihez mindig fordulhatok, ha valami gubanc van, tuti, hogy végül találunk rá valami megoldást.
 
 
Érdeklődés esetén majd beszámolok a biológiai szűrő építéséről, és hasznáról szerzett tapasztalatokról is.
 

37. blogbejegyzés
Aphyosemion australe tenyésztése

Sajnos hazánkban ezek a halak még nem igazán terjedtek el széles körben, pedig szerintem szépségük indokolná, ezért gondoltam megosztom eddigi tapasztalataimat ezekkel a csodás halakkal kapcsolatban! Aphyosemion australe, mint a neve is jelzi származási helye természetesen nem Ausztrália, hanem Dél-Afrika! :D 5 – 7cm-re növő halacska! A hímek narancssárgás barnás testén lilás pontsorok találhatók és úszóik is hasonlóan díszesek lírás szerűek fehér szegéllyel! A nőstények közel sem ilyen díszesek, halványsárgás, barnás színűek! Pár évvel ezelőtt kaptam egy barátomtól ezekből a halakból néhány darabot, hogy próbáljam meg szaporítani őket azzal a szöveggel, hogy: „ Ha ezt a halat sem tudod megcsinálni kutyatápot darálok belőled!” Akkoriban még csak ismerkedtem a haltenyésztéssel és természetesen nem igazán ment a dolog, de a ledarálást megúsztam! :D Azóta eltelt 2 év és egyre jobb eredményeket érek el tenyésztés terén ezekkel a halakkal, és ennek hatására elkezdtem egyéb változatokkal is foglalkozni (striatum, filamentosum, gardneri) de ezekről majd legközelebb! A tenyészállatokat csapvízben tartom 20 literes akváriumban 25 fokon, nincs különösebben nagy helyigényük! Benne szivacsszűrés és műnövény található! Azért műnövény, mert a tenyészmedencéim fölött nincs külön világítás és ezt nem bírják az élő növények sajnos!Én élő és fagyasztott eleséggel etetem őket! Az ikráztatás a következőképpen történik nálam: előre beáztatott tőzeggel feltöltök egy 5-10 literes akváriumot 2-3 cm magasan! Feltöltöm a medencét 10 nk keménységű vízzel fele csapvíz, fele Ro de tökéletes a célra az esővíz is! Teszek bele néhány szem égertobozt és egy kifejezetten ezekhez a halakhoz készített műnövényt amit az előbb említett ismerősöm mutatott! Bármilyen szálas anyagból készíthető a lényeg, hogy sűrű legyen és ne ártson a halaknak! Kihelyezek 1 vagy több párt és letakarom a medencét! 6-8 nap múlva kiveszem a párokat és 10-15 nap után elkezdem keresni az ivadékokat! Amint az első kishal előkerül máris elkezdem etetni! Az ivadékszám 50 – 100 is lehet! Élő artemiával az első napoktól etethetők és igen gyorsan fejlődnek! 4 hónaposan már ivarérettek! Nagyon jól tarthatók közös akváriumban is békés halak és nagyon jól mutatnak! A hímek természetesen vetélkednek egymással, de hát ez melyik élőlénynél nincs így? Remélem minél többen kedvet kaptok ezekhez a mutatós halacskákhoz! Remélem tudtam valami érdekességgel szolgálni! Nem vagyok főállású haltenyésztő, nekem ez csak egy hobbi, de egy kedves hobbi! Bocsi, ha kihagytam valamit, de aki kíváncsi még valamire úgyis megkérdezi! Éljenek a killik és az algaevők! :D
 

38. blogbejegyzés
Egy új akváriumban zajló folyamatok

Kedves kolléga,
 
 
Tekintettel arra, hogy új akváriumot - talán az elsőt - indítottad, engedd meg, hogy a magam szerény képességével (a teljesség igénye nélkül) megpróbáljak némi segítséget nyújtani.
 
Első sorban azt tanácsolom, hogy türelem. Sok türelem és semmi kapkodás!
 
Miért mondom ezt?
 
Hát lássuk csak! Milyen folyamatok kezdődnek el egy új akváriumban?
 
Egy újonnan beindított akváriumban még nincs kialakult ökoszisztéma. Ezt az akvaristák biológiai egyensúlynak szokták nevezni. Hiába van felszerelve az akvárium minden technikával, beültetve növényekkel esetleg betelepítve halakkal, az ökoszisztéma minden összetevője vagy azok helyes aránya még nincs meg. Egy új akvárium fő hátránya a lebontó mikroorganizmusok túl csekély száma/típusa. Ebből az következik, hogy a keletkező salakanyagokat még nincs ami lebontsa, azok szabadon felhalmozódhatnak a vízben, ami káros az élőlényekre.
 
Mikor első alkalommal berendezed az akváriumot és már letisztult - az aljzatnak használt szubsztrátumból származó - a lebegő részecskéktől, még nagyon szép és már-már természetellenesen kristálytiszta. De ez az állapot általában nem tart sokáig. Egy-két nap múlva egy kicsit párásabbá válik a víz, majd néhány nap múlva akár felhőssé is válhat. Ekkor szoktak a kezdő akvaristák pánikba esni, pedig tulajdonképpen semmi okuk rá.
 
Milyen folyamatok idézik ezt elő? A csekély számú, de már jelen lévő csillósok elkezdik birtokba venni az új életteret. Azaz meghódítják. Ők okozzák a felhősödést. Az elején tehetik ezt minden különösebb akadály nélkül, mivel még nincs ami szabályozza, vagy kordában tartsa őket. A természet ebben a kicsinyke kialakulóban lévő élettérben is csak teszi a dolgát. Ezt a folyamatot fontos megérteni és szükségességét nem lebecsülni.
 
Itt nagyon sok akvarista elköveti azt a hibát, hogy teljesen vagy a víz több mint 50%-át lecseréli. Véleményem szerint ez nagy hiba, mivel ezzel szinte újra kezdődik az egész – egyébként szükséges - folyamat. Ha türelmes vagy és pár napot, egy hetet vársz, akkor a víz zavarossága magától elmúlik és a csillósok populációja egyszer csak összeomlik. Egyrészt mert felélik a rendelkezésükre álló tápanyagokat, másrészt a felszaporodó jótékony baktériumok tömege fosztja meg őket ettől. A víz átláthatóvá és enyhén sárgássá válik. Azaz kezd „élő” víz lenni minden szükséges kellékével.
 
Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy az újonnan indított akvárium világításának mértékét, az elején szerencsésebb az optimálistól kissé alacsonyabb szinten tartani. Ellenkező esetben a még kialakulatlan viszonyok között könnyen algavirágzás is lehet.
 
A magam részéről bátran kijelenthetem, hogy az akvarizálásban legjobb barátaim a jótékony baktériumtelepek sokasága. Kezdetben ezeket nem nagyon fogod látni, de egy régi szűrőfelületen már jól észlelhetők kolóniáik. Legalább úgy vigyázok rájuk, mint a többi látóhatáron belüli élőlényre. Ők nem játszanak semmilyen szerepet a vizuális élményem terén, de tulajdonképpen a munka legnagyobb részét ők végzik el helyettem. Becses segítőtársaim. Az, ahogyan a baktériumok és a növények együtt semlegesítik a káros anyagokat az akváriumban, szoktuk biológiai szűrésnek nevezni.
 
Akkor felmerül az örök akvarista kérdés: Kell- e mesterségesen szűrni az akvárium vizét?
Szerintem erre a kérdésre lehetetlen a tutit megválaszolni. (Most gondolom meglepődtél…)
 
Ahhoz, hogy beszélhessünk erről a kérdésről, meg kell értenünk, hogy milyen láthatatlan kémiai és biológiai folyamatok alakulhatnak ki egy olyan kisméretű élettérben, amit akváriumnak nevezünk. A mesterséges szűrés segíthet-e és ha igen, akkor hogyan?
 
Egy akváriumban az ammónia halálos méregnek számít. A koncentrációjának mértékét a különféle élőlények más és más mértékben képesek elviselni, de kedvelni egyik sem kedveli. (No azért van kivétel, de erről majd később.) A halak számára halálos ammóniakoncentráció függ a víz hőmérsékletétől és az oldott különféle só koncentrációktól, de a halak fajtájától is.
 
De honnan kerül az ammónia az akváriumba?
 
A halak salaktermékeiből, ételmaradékokból és egyéb bomlásnak indult szerves anyagokból. Pl. rothadó növényekből.
 
Ez alapján nyugodtan azt feltételezhetnénk, hogy egy akváriumban az ammóniaszint folyamatosan és progresszíven növekszik.
 
De akkor egy olyan akváriumban amelyben már hosszú ideje nem volt vízcsere, mégis miért élnek és akár szaporodnak is a halaink? Hová tűnik a mérgező ammónia?
 
A természetben az ammónia koncentráció - a mértékek miatt és egyéb tényezők miatt - sokkal kisebb, de ott is jelen van. Sőt extrém esetekben olyan mértékű, hogy halpusztulást is okoz.
Az ammóniát bizonyos baktériumfajok átalakítják nitritekké, majd más baktériumfajok a nitriteket nitrátokká alakítják. A nitrátokat a növények tápanyagként szívják fel. És a körfogás nagyvonalakban meg is valósult. Semmi nem veszett el csak minden átalakult. Ugyanez történik az akváriumban is, ha a méreteihez képest megfelelő arányú a növényzet és a halpopuláció.
 
Az akvaristák jelentős része nem elégedett egy buján növényesített és két-három kis hallal betelepített nagyobb akváriummal. Szeretné benépesíteni az akváriumát a lehető leghamarabb különféle méretű és mennyiségű halakkal. Ennek a késztetésnek nehezen tud ellenállni.
Ezzel csak egy a baj. Éspedig az, hogy az arányok nagyon el fognak tolódni negatív értelemben. Majd a nagyszámú halpopuláció és növények által termelt bomlási hulladék miatt az ammóniaszint elkezd meredeken emelkedni.
 
Mit lehet ebben az esetben tenni?
 
A legegyszerűbb, ha az akváriumvíz egy részét minden nap lecseréled. Ebben az esetben a régi vízzel együtt az akváriumban felhalmozott ammóniának egy részétől is megszabadulsz. Ezt a módszert alkalmazzák a bizonyos tenyésztők is, ahol a szaporító és nevelő akváriumok igencsak puritán módon vannak berendezve. Csakhogy ott rendelkezésre áll a folyamatos vízcseréhez szükséges minőségi cserevíz, a technikai eszközök és az elengedhetetlen szaktudás, mérési eszközök. Egy díszakvárium esetén, ami a szobában vagy egy irodában található, ezt nem lehet sem kényelmi sem egyéb okokból megvalósítani.
 
Az akvaristáknak illetve az akvarisztikához eszközöket gyártóknak ki kellett találni egy másik módját annak, hogy az ammóniát semlegesítsék, vagy elfogadható szintre csökkentsék az akváriumban.
 
Nos, ebben nyújthat segítséget az akváriumszűrő. A kezdő akvaristák úgy gondolják, hogy önmaga a szűrés nem más, mint a vízben található lebegő részecskék fizikai eltávolítása. Hát, ha csak ilyen egyszerű lenne, akkor mindjárt nem kellene vízkémiával foglalkozni.
 
Milyen egy jó akváriumszűrő?
 
A jó vízszűrő nemcsak mechanikai szűrést végez, hanem biológiai szűrést is, amelynek során az ammónia semlegesítése megtörténik. (A különféle szűrő közegek, mint az aktív szén, ioncserélő műgyanták sok káros anyagot képesek kiszűrni a vízből (pl.nehézfémek, klór stb) de sajnos az ammóniát nem vagy csak kis mértékben. Arról már nem is beszélve, hogy ezek a szűrőközegek idővel kimerülnek, eltömődnek, ezáltal csökken a hatékonyságuk.)
 
Szóval a legegyszerűbb, leggazdaságosabb és leghatékonyabb módja az ammóniától való megszabadulásnak egy biológiai szűrő üzembe állítása. (annak méretezéséről egy külön cikket lehetne írni)
 
Már említettem, hogy az ammónia semlegesítését bizonyos baktériumfajok képesek elvégezni. Ezek ammóniával táplálkoznak és a végtermékük lesz a nitrit. A nitrit szintén mérgező a halakra, de arra szintén vannak hasznos baktériumok, amelyek a nitriteket esznek és a végtermékük nitrátok lesznek. A nitrátokat algák és növények fogják hasznosítani. Ezt így együtt nevezhetjük biológiai vízszűrésnek.
 
Ha a jótékony baktériumoknak megfelelő környezetet teremtünk, akkor nekik sikerül majd semlegesíteni az ammóniát.
 
Hogyan kell ezt csinálni, mire van szükségük ezeknek a baktériumoknak?
 
Élelemre és oxigénre. Ha van ammónia/nitrit és oxigén akkor gyakorlatilag minden rendelkezésükre áll ahhoz, hogy boldogok legyenek és elkezdjenek szaporodni. Azonban egy nagy baj mégiscsak van velük. Éspedig az, hogy nem képesek az önálló mozgásra, így nem tudják üldözőbe venni az ammónia vagy nitrit molekulákat. Ők csak lebegnek a vízben, vagy megtapadnak valamilyen tárgyon és várják, hogy az étel a szájukba essen. (A sült galambra várnak. Hi-hi-hi)
 
Ha úgy sikerül ebédelniük, hogy véletlenül a szájukba úszott egy ammónia vagy nitrit molekula, akkor szerencsésnek mondhatják magukat, boldogok lesznek és szaporodni fognak. Ha nem tudnak enni, akkor szomorúak lesznek és éhen fognak halni. Tehát különleges intézkedések nélkül hiába lesz az akváriumban elegendő ammónia, nitrit és oxigén ezek a baktériumok nem fognak tudni olyan mértékben elszaporodni, hogy a halak számára is megfelelően alacsony szinten tartsák a mérgező anyagok koncentrációját.
 
Ehhez szükség van arra, hogy megfelelően nagy közeget és élőhelyet alakítsunk ki számukra, ahol valóságos kolóniákká nőhetnek. Ahol folyamatos a víz, az oxigén, az ammónia és a nitritek jelenléte. Ezt nevezzük biológiai szűrőnek.
A baktériumok még a legegyszerűbb szivacsszűrőket is képesek gyarmatosítani, azonban a kis felület miatt nem képesek nagyobb kolóniává fejlődni és áldásos tevékenységüket kifejteni.
Egy hatékony és jó biológiai szűrő kellően nagy felületű szűrő-betététekkel, jól oxigenizált bemenő vízzel és megfelelő teljesítménnyel (liter víz/óra) kell rendelkezzen. Annak pontos méretezése egy adott akváriumhoz és a benne található élővilághoz bonyolult feladat. Maradjunk inkább abban, hogy egy akváriumot nem lehet túlszűrni, de rosszul igen.
 
Egy új akvárium létrehozásakor és beindításakor általában a szűrő is új, azaz még „steril”.
A jótékony baktériumokkal való telepek létrehozását elősegítik a különféle kereskedelmi forgalomban lévő oltóanyagok, amelyek általában a célnak megfelelően válogatott baktériumkultúrákat tartalmaznak. (Én egy rég működő szűrőből nyert baktériumokkal végzem el a beoltást)
Az oltófolyadékban nagy mennyiségben koncentrálódnak, azonban általában még kevesen vannak a hatékony vízszűréshez. Ezért a beoltott szűrőnek 3-4 hétre van szüksége ahhoz, hogy a baktériumtelepek – megfelelő táplálás mellett – kialakuljanak, és maximális kapacitással dolgozzanak. A korai szakaszban főleg az első második héten az ammónia szint akár drámaian is felmehet. Ezt a halak által megtermelt hulladékok, rothadó elhalt növényi részek, el nem fogyasztott haleledel, stb. okozzák. Ekkor még a szűrő nem képes kellő hatékonysággal az ammóniaszintet befolyásolni, hiszen azok a baktériumok, amelyek átalakítják az ammóniát nitritté még nem szaporodtak el kellő mértékben. Körülbelül egy-két hét szükséges nekik ahhoz, hogy ez a folyamat elkezdjen változni és az ammónia szint fokozatosan csökkenjen.
 
És itt jön a második varázslat. Az ammóniafaló baktériumok végterméke a nitrit, így aztán az ammónia szint csökkenni, viszont a nitrit szint emelkedni fog az akvárium vizében. (a nitritet sem szeretik a halaink)
Most érkezett el a másik barátunk, a nitrifikáló baktériumok aranykora. Kaja bőséggel, ezért ők boldogok és szaporodnak. Termelik a növények számára fontos nitrátokat. Eközben az ammónia szint lecsökken és az ammóniafaló baktériumok egy része éhen hal, és stabilizálódik arra a szintre, amit az ammónia újratermelődése lehetővé tesz számukra.
 
Második barátunk étvágya miatt elkezd csökkenni a nitrit szintünk is. Hurrá! Arányosan „beáll” a baktériumok száma. Növekszik viszont a nitrát szint, amit a nitrifikáló baktériumok termeltek.
 
 
 
Kb. újabb két hét múlva, a két baktérium populáció teljesen stabilizálódik. Számuk arányos lesz a szűrőbe bemenő víz ammónia mennyiségével, és igazodik a termelődő nitritmennyiséghez.
 
Egy érett és jól működő akváriumszűrő a viszonylag ártalmatlan nitrát szintet növeli, amelynek egy részét felszívják a növények (ez attól függ) és a másik részét heti 20-25%-os rendszeres vízcserével kell eltávolítani.
 
A biológiai szűrő teljesítménye idővel csökken, ami a szűrőbetét különféle törmelékkel való eltömődése miatt fordul elő. Azt időközönként tisztítani szükséges. Ezt nagyon körültekintően és óvatosan kell elvégezni abban a vízben, amely az akváriumból származik, hogy a már érett baktériumtenyészetünket ne tegyük tönkre.
Az a jó szűrő (mindegy, hogy házi barkács vagy gyári), amelynek van egy fő szűrőeleme, amely megakadályozza, hogy a baktériumtelep hordozók eltömődjenek. Ezt a részt szoktuk előszűrőknek nevezni. Ez az, amit időnként ki kell mosni, a baktérium kolóniákat tartalmazó részt akár hónapokig sem kell. Amit azokon látsz az nem kosz vagy „dzsuva” hanem a barátaid és a rabszolgáid. A baktériumhordozó tisztítását csak nagyon felületesen és úgy ímmel-ámmal kell elvégezni, hogy csak a víz szabad áramlását biztosítsuk, de a baktériumokat ne tegyük tönkre.
 
A már élő szűrőt túl sok ideig nem szabad kikapcsolni, mert amennyiben a víz áramlása leáll, úgy a jótékony segítőink elpusztulnak, és kezdhetjük újból az egész folyamatot.
 
Ha visszakanyarodunk az elején feltett kérdésünkhöz: Szükséges-e a szűrés?
 
A válasz az, hogy a legtöbb esetben, különösen a biológiai szűrésre, feltétlenül szükség van. Legyen ez az előfeltétele az új akvárium indításának.
 
(Egy nagy növényekkel sűrűn benőtt és néhány kis hallal betelepített akváriumban nem feltétlenül van rá szükség.)
 
Még egy dolgot szeretnék megjegyezni: a jól működő biológiai szűrő, nem jelent megoldást minden problémára, de az egyik legfontosabb. A halbetegségekre, a különféle vegyi mérgezésekre nem fog megoldást nyújtani.
 
A fentiekre való tekintettel én azt javaslom, hogy az első héten semmilyen halat, a másodikban néhány kisebb méretű és szívósabb halat, majd az egy-másfél hónapos érési idő után a nagyobb halakat is betelepítheted. A halak, a növények összeválogatásánál célszerű figyelembe venni az igények azonosságát.
 
Kevésbé elterjedt még, de hatékonyságát illetően kiemelkedőbb teljesítményt nyújthat egy az akvárium mellett vagy fölé kiépített aquapóniás szűrés. De ez már egy másik téma.
 
Fenti irományomban nem akartalak semmilyen száraz nehezen emészthető vízkémiával meg miegymással terhelni, ezért a fenti anyag csak amolyan belépőszint lehet, amit a magam módján és a teljesség igénye nélkül írtam meg számodra. Célom inkább az volt, hogy nagyvonalakban lásd a folyamatokat.
 
Tanácsom: Légy türelmes, mert a természet is az. Ott nincsenek határidők, nincsenek normák és ott semmi sem sietős.
 
20011. május 18.
 
üdvözlettel:
 
Mátéfi Gyula
 
Ezt az irományomat ajánlom Gyufff fórumtársamnak.
 

39. blogbejegyzés
Új halak, vásárok

Az utóbbi időben nem volt lehetőségem blogot írni, ami miatt már leveleket is kaptam, miért a kihagyás... Az egyik ok, hogy az ősszel együtt beköszöntött a díszhalbörzék szezonja.
Volt alkalmam árusítani itthon az AME rendezvényén, majd Szlovákiában a két napos Pozsonyi Díszhalbörzén, Nagyszombaton(szintén Szlovákia), és a Terraplázán is. A folytatásként betervezett Kassai alkalmat már biztosan kihagyom, de december első hétvégéjére már foglaltak az asztalaim Pozsonyba a következő 2 napos banzájra!

Többen(főleg potenciális árusok, tenyésztők) kérték tőlem még az AME után, hogy mailban tájékoztassam őket, a közelben, mikor merre, hány halasbörze készülődik, hova is érdemes eljárni. A naptár kellően lehangolóra sikerült, egy részét be is másolom:

Okt.27 Brno - helyi kis egyesület összejövete, nanoakvárium készítő bemutatóval, killis előadással(Rivulus fajok a téma), minibörzével (max.10árus)

Okt.30 Pozsony - a városban két egyesület működik, ez a kisebb helyi vására, mindössze 4 órán át tart nyitva!

Nov.7 Kassa - rendszeresen tartanak hüllő és díszhalvásárokat a városban

Nov. 13 Ostrava - Minden hónapban rendeznek egy vásárt, ahova általában 40 árust várnak díszhal és kerti tó témakörben.

Dec. 4-5 Pozsony, 2 napos, kiállítással, díszhalversennyel, előadásokkal, sok látogatóval és kiállítóval...

Dec. 11 - Ostrava, Privigye, Pardubice - Két helyszín ugyan Csehországban van, de erre a dátumra 3 egyesület is szervezett börzéket, az egyik ezek közül Halas-Hüllős-Ásványos profilú

Dec. 18 - Brno, tradícionális, igényes helyi börze max. 50kiállítóval

És akinek ez nem lenne elég, Prágában Minden vasárnap díszhalbörze van 9-13H-ig, a helyi egyesület szervezésében.

Ez ha csak november-december 2hónap összesítését nézzük, 16 díszhalbörze, 2 szomszédos országban... amelyeket összesen 1,8x annyian laknak, mint Magyarországot...

Amit nagy különbségnek láttam, hogy szlovákiában olyanok is kimentek a börzékre, akiket itthon csak szeretnének a szervezők, hogy jöjjenek. Itt a kezdőkre, miniatűr tenyészetekre gondolok első sorban! Minden további nélkül kijönnek 1db akváriummal is olyanok akik pl. sikeresen tenyésztettek otthon Kékgurámit...és megpróbálnak 50-100db-ot eladni, minimális pénzért. Vagy kivisz valaki 50db ancit, hogy ne a boltokat házalja vele, hogy becseréljék neki haltápra, hanem hogy mások is olcsón hozzáférjenek a házi szaporulataihoz, hogy esetleg a pénzből lorikáriát vegyen, aminek a szaporulatát fél-egy év múlva viheti majd ki eladni...
És egyáltalán nem nézik ki az ilyen 1 akváriumos árusokat sem...
 
Persze, ugyanúgy vannak a kicsik mellett nagy sortimentre berendezkedett halasok, kupecek, akik kibérelnek 3-5m helyet és vagy a környékről vásárolnak össze minden irreális állatot, vagy akár német nagykerekből szerzik be a portékájukat, hogy aztán a Panaque nigrolineatus és a Cápauszony kagylót árulhassák mondjuk Inlecypris aureopurpureusok és Belontia signata-k mellett... Ezek között is van akinek az elmondása szerint a pinokkió garnélája is saját tenyészet(elvégre a halon nincs cetli, hogy made in thaiwan) és van aki mindent nem burkoltan a Glasertől vesz, akár előrendeléseket felvéve a következő vásárra. Főleg a rutinosabb tenyésztők élnek ennek lehetőségével ("Akkor abból a Notropis chrosomus-ból mennyiért tudna 20db-ot hozni?Megpróbálnám csinálni").

A harmadik kategória néhány 5-10m3 körüli magán tenyészet(ezek javát nyugdíjasok csinálják), akik már 10-20 halfajt is fel tudnak vonultatni, de többnyire mindig ugyan azokat viszik ki (pl. Vöröshasú piranha, vörösneon, páncélosharcsák, 3-4 féle algaevő, vitorlás 2-3 színváltozatban és meg is telt 15kiállító medence), de ha nem is adnak el nagy tételt, a nevük forog, mindenki tudja, hogy náluk kapni X fajt fixen folyamatosan... boltosok keresik meg őket, vagy épp a börzék végén a kupecektől kapnak ajánlatot, az összes megmaradt állatukra.

És szerencsére vannak olyan Műértők is, akik jelentősen tudják színesíteni a börzéket... pl. Fanatikus guppitenyésztők-nemesítők, akiknél ugyan 1,5eur egy piros guppi, de azon ezüstös pikkely nincs! vagy néha 1-1 sügérőrült, aki mindenféle Tropheus növendéket kínál, esetleg egy egy nagytestű sügér, garnéla vagy épp betta tenyésztő. Akik hobbiból, de nagy odafigyeléssel, gyűjteményüket állandóan fejlesztve, javítgatva próbálják a termékeik legjavát kínálni, olyan áron, hogy valahogy a kis tételes tenyésztés is kifizetődővé váljon!

Ami ugyanakkor meglepő, hogy a nagyobb növényes cégek hiányoznak kint szinte teljesen...1-2 kisebb kereskedő vagy hobbi akvakertész visz ki szaporítóanyag számba menően növényeket, de 3-4m-eket beterítő zöld tengerek szinte egy börzén sincsenek.

Biztos vagyok benne, hogy a fentiek egészséges aránya itthon is kialakulna, ha nem kuriózum számba mennének a vásárok, sokkalta inkább mindennapos halas, baráti összejövetelekként helyi szinten is megrendezésre kerülnének...


Hogy némiképp a konkrét szlovák börzeélményekről is írjak, a pozsonyin nagyon jól éreztem magam, magyar, illetve felvidéki tenyésztők is hoztak ki állatokat. A közönség szakmai volt, sok árus, igazából az akvarisztika minden területéről (talán diszkosz csak 2 helyen volt, mivel egybeesett a német kiállítással az időpont). Forgalom terén "átlagos", hóvégi rendezvényként meglehetősen jó.

A Nagyszombaton/Trnavában megrendezett börzét vasárnapra szervezték egy sportcsarnok lelátójának felső közlekedő részére! Nagyon jól reklámozott, igényesen szervezett rendezvény, amelyek híre  leginkább a kisgyermekes családokhoz, helyiekhez jutott el, mintsem a szakmaibb közönséghez. Ennek megfelelően a börze leggyakoribb mondatai a "ne nyúlkálj az akváriumba" és az "Anya, veszünk ilyet??" szlovák megfelelői voltak. Rengeteg látogató, nagyon sok gyerekkel, fiatallal. Most ugyan nehezítették az árusítást, és ahogy a látogatók mondták a közlekedést is az árusok között, de majd talán ők lesznek a leendő akvaristák :)

De áttérve a halakra, új beszerzésként nem rég sikerült ismét szert tennem Geophagus surinamensis -ekre. Már legalább 4-5 hete, hogy csehországból kaptam néhány példányt, majd hiába kaptam ígéreteket hetente továbbiak küldésére, vagy a szállítás nem jött össze, vagy a tenyésztő fogyott ki az állatokból. Így végül, mivel jópár dél-amerikai sügeres írt miattuk, mikor lesz már... keletről sikerült 50 egyedet behozatnom. Szinte ugyanekkor érkeztek malajziából diszkoszok is, kimondottan barátnőm kedvéért, ő viszont azokkal mit sem törődve inkább a Geophagusokat kezdte el szemlélni kipakolás után... Merthogy ezeknek milyen érdekes az alakja és Zölden csillognak, szemben a matt-statikus színezetű lapos halakkal... Még az érkezés napján elkezdték forgatni a talajt, de többnyire egy rajban mozogva a talaj felett 10centivel (mint egy csapat Callochromis nőstény). Másnap reggel a lemezes tápokat és később a fagyasztott szúnyoglárvát is minden szégyenlősség nélkül falatozták. Momentán közepesen lágy vízben, 30fok körüli hőmérsékleten tartom őket, de teljesen probléma mentes, gyönyörű állatok. Az egyetlen ami megrémít egy nagyobb csapat felnevelésétől az a kifejlettkori 25centis méretük...Pedig felmerült a gondolat, hogy a maradék, még le nem foglalt 35 egyedet egyben meg kellene tartani, díszmedence jelleggel... Úgyis pár hét múlva érkeznek még dél-amerikai halak, Satanoperca daemon-ok, ráják és egy új projekt, Altum vitorlások...

Altumok érkeztek 2-3 héttel ezelőtt is, viszont egy német nagykereskedésen keresztül küldve, sajnos meglehetősen rossz állapotban... Érdeklődés volt rájuk szép számmal, olyan aki ki is fizetné az árukat, már azért jóval kevesebb...Ennek ellenére elkezdtem szervezni egy behozatalt, már direktben az Orinocon halászóktól, növendék és kifejlett példányokból rendelve vegyesen... Lassan 4-5 éve nem voltak már Altumjaim, de az ember egy pillanat alatt újra beléjük szeret.

Mivel a kért vitorlások többségét saját célra hozatom, elkülönítve a célra összesen 1,5m3-nyi akváriumot és egy napi 3m3 lágyvizet kreáló berendezést... Konzultáltam német és maláj tenyésztőkkel is, dél-amerikai halászokkal az óriás vitorlások titkairól és valahogy mindenki csak egy dolgot emelt ki az altumokról... a stabilitást és nyugalmat (+ a külső paraziták veszélyeit)...ez az a hal, amit nem érdemes "csapvízhez szoktatni", sokkalta inkább megadni neki mindent, amit az eredeti környezetében is megtalál! A németek elmondása szerint az F2-3 generációs halak akár már 10-12 hónaposan is ivarérettek lehetnek 25cm úszómagasság mellett,  a vadak ívatása viszont jóval nehezebb... Ennek megfelelően találkozni 120eur-ért kínált 5centis és 490eur-ért ajánlott 30centis F1-es példányokkal is a német apróhirdetésekben!
Érdekes kontrasztot ad, hogy augusztusban a kis altumok fogási ciklusában a bogotai felvásárlók 0,5$-t fizetnek a halászoknak minden egyes ivadékért! Tavaly nyár végén még volt lehetőség ivarérettek, sőt tenyészpárok értékesítésére is, de az idei szezonra a kolumbiai kormány betiltotta a 12cm-nél magasabb halak kivitelét az országból a vad állományok védelme érdekében! Szezonon kívül pedig ahogy a halak az alacsonyabb vízállással szétszélednek, elvándorolnak az ívóhelyekről a tömeges gyűjtés szinte esélytelenné válik... Ezzel párhuzamosan viszont elkezdett felfutni a Pterophyllum leopoldik iránti kereslet, a kéken csillogó kopoltyúfedelű példányok már egyre gyakoribbá vállnak az ázsiai importőröknél is (Szingapúr jelenti a befogott altumok fő piacát).

40. blogbejegyzés
Az akvárium igazi ékszerei

 
Egy növényes akvárium igazi szépségét értelemszerűen a szépen nevelt növények adják. A változatos színek és a formák harmóniája eredményezi a szép összképet. (Lehet, hogy már régen is a természetesség mellett a szépség fokozásának lehetősége indított el ezen a szép hobbin.)
A növényes vonalat az akvarisztika elitjének nevezem. Míg egy átlagos haltartó akváriumban pusztán a halak szépsége és egészsége számít a legfőként, addig a növényesben ezeken felül szinte minden momentum. És ez oly annyira igaz, hogy még az se mindegy, hogy a technika ami üzemelteti ezt az ökoszisztémát, hogy néz ki.
Ma talán a legdinamikusabban fejlődő aquascaping világában egyre elterjedtebbek az üvegből készült kiegészítő eszközök. Az üveg tartozékok az akvarisztikában nem újkeletűek, már évtizedekkel ezelőtt is használták őket. A mai fiatalok mit sem tudnak erről, de pl. a 80-as években, az akvarisztikai boltokban szinte csak üvegből készült belső szűrőket használták. Ez egy üvegharang szerű forma volt, mely az aljzatra volt fordítva, benne a felfele áramló levegőbuborékok keltette szívó erő szedte össze a vízben keringő, illetve az aljzatban összegyűlő szennyeződést (mulmot). Megemlíthetném a szintén üvegből készült, a lopótökre emlékeztető iszaplopót, ami az aljzat „porszívózására” szolgált. De a mai napig is az üvegből készült hőmérők a legnépszerűbbek.
Folytatás itt: http://levinen.blogspot.com/2009_08_01_archive.html
 
 
 
 

41. blogbejegyzés
Akvárium indítása számokkal, képekkel, kezdő szemmel

Sziasztok!
 
 
Én egy igazi kezdő akvarista vagyok. Nagyon megtetszett ez az akváriumosdi, és belevágtam. 2004-ben lett készen a szobám, és azóta motoszkált bennem a gondolat, hogy kellene egy akvárium a szobámba. Ez most 2009 júniusában meg is valósult.
 
Nem pont a legszebb részt szeretném megosztani, mert arról sok jó írást lehet itt találni. Én azt szeretném megmutatni, hogy mennyibe is kerül egy akvárium elindítása majdnem nulláról.
 
Itt egy felsorolást fogtok találni, amiben tételszerűen lesznek benne azok a dolgok, amikre szükségem volt az akvárium elindításához, valamint azt is leírom, hogy mit honnan szereztem be. (helyesebben csak leírnám, mert most kaptam a levelet, hogy nem szavad reklámozni :(  )Természetesen az akvárium elindításának néhány részletét részletesebben fogom leírni, mint egyszerű felsorolás.
 
Ezt a bejegyzést csak azért írom le, hogy aki új akváriumon töri a fejét, az ténylegesen lásson tisztán, hogy mi is kell az akvárium elindításához. Mivel kezdő vagyok, ezért bizonyára voltak hibák, amiket még most sem tudok, és biztosan sokan fogjátok kritizálni, hogy miért pont azt, miért pont úgy csináltam.
 
Tehát a tényleges felsorolás.
 
-akvárium: 53*53cm-es sarokakvárium 35 cm magas. 4mm-es üvegből tetővel, ami nem csúsztatható, hanem levehető. 7000Ft
-bútor: egy sarokpolc volt a szobámban, de nem akartam, hogy az akvárium ragasztása látszódjon (nem lett túl szép), ezért elmentem a lapszabászatra (Gödöllő), és vágattam bútorlapokat, vettem élfóliát, majd ezt a lapok éleire ragasztottam vasalóval :D A lapok, az élfólia, és egy fogantyú ára: 5800Ft
 
 
 
Az akvárium elindításához egy webáruház budapesti raktárához vezetett az utam, ahol a következő szükséges dolgokat szereztem be:
-2 csomag 2-3mm-es aljzat 2*420Ft
-2 csomag 3-4mm-es aljzat 2*420Ft
-sarokba tehető háromszög alakú akváriumszűrő vattával, aktívszénnel 990Ft
-RiSheng 150w-os fűtő 990Ft
-hőmérő 250Ft
 
 
Innen egy másik boltba mentem:
-növények (2 db + 1 gömbmoha) 2*600Ft + 380Ft
-JBL Aquabasis táptalaj 2,5l 2200Ft
-akváriumi aljzat fekete, kb. 1mm-es szemcse, valamilyen zúzalék. 5kg 1500Ft
 
Háttér
Saját magam készítettem a hátteret hungarocellből, hőlégfúvóval, és csemperagasztó helyett fugázóanyaggal, mert szerintem az egyrészt gyorsabban szárad, másrészt vízálló, és vízzáró. Ez amilyen gyorsan készült olyan is lett. Egy nagyobb helyen lepattant a fuga, és ott most kilátszik a hungarocell. Ki fogom cserélni a hátteret egy jobban átgondolt és megtervezett háttérre.
 
-hungarocell 3cm vastag. Ezt otthon találtam egy házimozis dobozban, de ez nem egy nagy összeg, ha tényleg meg kell venni.
-fugázóanyag: 2 kg CIMSEC szürke színű fugázóanyag 1590Ft (falubeli barkácsbolt Vácszentlászlón)
-egy pici sima fekete színű vízbázisú színező 450Ft (falubeli barkácsbolt Vácszentlászlón)
-természetes szilikon 1100Ft (Madaras tacskó)
-kinyomó pisztoly 300Ft (ezt az egyszer használatosak közé sorolnám…) (tacskó Gödöllő)
 
Világítás
 
A világítást úgy oldottam meg, hogy az akváriumhoz készített bútorra belülről felcsavaroztam egy bútorvilágításra kitalált 18w-os 60 cm-es fénycső armatúrát. Itt hívnám fel mindenkinek a figyelmét a fénycsőarmatúra melegedésére! Bizony be kell tartani az előírt távolságot az ilyen beépített fénycsőarmatúrák esetében! Az első armatúrát édesapámtól kaptam, mivel volt neki itthon. Ez addig hibátlanul üzemelt, amíg teljesen be nem illesztettem a sarokba. Ezután már csak két napig bírta. Ezért kell vennem egy másikat, amit ki is néztem már a Brico Store-ban.
-fénycsőarmatúra: 2200Ft (BS)
-digitális időzítő kapcsoló: 2500Ft (ezt olcsóbban is be lehet szerezni) (Madaras Tacskó)
-kapcsolható 3m-es hosszabbító: 400Ft (Madaras Tacskó)
-kapcsolóval szerelt vezeték: ~800Ft (BS)
 
 
 Az elindítás előtt a lapszabászat után a gödöllői kisállatkereskedésbe mentem.
 
-Sera Aquatan 50ml 660Ft
-Sera Nitrivec 50ml 820Ft
- 2 db növény 2*450Ft
 
Miután berendeztem és el akartam indítani az akváriumot, feltöltöttem vízzel, és olyan volt, mintha eddig egy nagy sártengert csináltam volna a sarokba… Rettentő boldog voltam. Sikerült ugyanis több hibát is elkövetnem. Az aljzatot nem mostam ki. Valamint a táptalajra igen vékony réteg aljzatot tettem. (Így ismét beigazolódott, hogy az olcsó a drága.) Ennek következtében sikerült a táptalajt úgy felkevernem, hogy teljes vöröses-barnás színben pompázott a vizem :D Ezek után sor került az akvárium leengedésére, az aljzat kiszedésére, majd kimosására. A 2.5l táptalajból sikerült megmentenem, kb. 1l-t. Ezt a megmentett maradékot a következőkben úgy terítettem le, hogy nem az egész akvárium aljára, hanem csak sávokban oda, ahová a növényeket terveztem. Az aljzat erősen összekeveredett a táptalajjal, ezért egy egész délelőtt csak mostam. Természetesen sikerült ebből is megmentenem kb. 1-1,5 kg-ot, ami nem volt összekeveredve (ez az amit lespóroltam korábban). A megmentett tiszta aljzatot összekevertem a korábban vásárolt nagyobb szemcséjű kavicsokkal, és ez lett a fedőréteg a végén.
 
Az első indítás után Gödöllőn jártam, és bementem a Tacskó területén található állatos boltba. Itt vettem egy akváriumi fát 890Ft-ért, és 5 kg akváriumi homokot a későbbiekre gondolva.
 
Mivel ezelőtt vagy 3 évvel kaptam egy gömbakváriumot 1 aranyhallal, ezért volt még régről otthon egy légpumpa. 96l/h-s Az új feltöltést követően beüzemeltem a sarokszűrőt a légpumpával. Benne a növényekkel, és a fűtővel is.
 
Ez a Risheng fűtő is az „olcsó a drága” kategóriába tartozik. Az akvárium járatásának első éjszakáján a termosztátos 24fokra állított fűtőm kb. 32 fokra főzte a vizemet, így természetesen repült az akváriumból. Lehetséges az is hogy egy nagyobb 100-150l-es akváriumba megfelelő lenne, de sajnos az én kicsi 50 l-esemhez nem volt megfelelő, amit igazából a termosztátos volta miatt sosem fogok megérteni.
 
5 nap járatás következett vízelőkészítő szerek használatával. Már ezalatt az idő alatt rájöttem, hogy sajnos a légpumpa bizony hangos teremtmény, aludni nem igazán lehet tőle. A 6. napon vettem egy kicsi, használt AquaEl fűtőt, valamint egy új PowerClean belsőszűrőt. És megvettem a halakat is.
 
-használt AquaEl fűtő: 1500Ft (akvarista.hu fórum)
-PowerClean belsőszűrő: 2980Ft
 
-9db neonhal: 9*90Ft
-2db pandaharcsa 2*600Ft
-1db arany anci 980Ft
-1 újabb növény + gömbmoha 600Ft + 380Ft
-Sera Vipagran baby 24g haltáp ~1000Ft 
 
 
 
A halakat még aznap betettem az akváriumba. Volt nagy megilletődöttség az új helyen nekik. Minden nap azt néztem utána, hányan vannak még, de nem fogynak hál’Istennek.
 
Másnap kikísérleteztem, hogy a belső szűrő levegőztetése hogyan lesz halkabb. Erre a következő a megoldás. Lehet kapni bandázs, vagy más néven szövetes szigetelő szalagot. Ez a szalag, mint a nevéből is kiderül szövetes. A szövetszálak között át tud jutni a levegő, viszont a levegőszívó csőben keletkező jellegzetes „gluttyogó” hangot teljesen lecsillapítja. Mivel az új belső szűrőben még nem alakult ki a megfelelő baktérium kultúra, ezért egy csövön keresztül vezettem a kiáramló vizet a régi háromszög szűrő belsejébe. A korábbi kísérletek azt mutatják, hogy nem szabad a cső keresztmetszetét csökkenteni, mert akkor az ellenállás miatt szépen visszadolgozza a vizet a levegő szívócsövébe, és természetesen semmi levegő nem jut a vízbe. Sikerült vennem 8mm-es átmérőjű csövet Hatvanban a mezőgazdasági boltban.
 
2m 8-as cső 2*120Ft (mezőgazdasági bolt)
 
Így áll a mostani formájában az akváriumom. Vannak dolgok amiket most már máshogyan csinálnék, de ez az első igazi akváriumom. Tervezem egy Philips Aquarelle fénycső beszerzését. Valamint vízteszteket is kell még venni, és növényeket is. A halakat nem hiszem hogy egy ideig bővíteni fogom, mert elég kicsi az akvárium, és szerintem elég népes a medence, ha az 1cm-1literes szabályt veszem figyelembe, akkor már így is kicsi. Ha újra kezdeném, megnövelném a sarokpolcot, és magasabb medencét csinálnék, igaz ehhez meg kellene erősíteni is a polcot.
 
Így a végére összeadom az összegeket is: 41310Ft
 
Sajnos a növények közül csak a 2 gömbmoha, valamint az először vásárolt 2 maradt meg, ezért elég szomorú vagyok, de majd pótolom őket valamikor. Érdekesnek találom azt is, hogy ha bekapcsol a világítás, akkor a neonhalak lemennek a víz aljára, és nem nagyon akarnak úszni. Ezért az akvárium előterébe kevesebb fényt engedek, mégpedig úgy, hogy az armatúra búrájára egy sávban fekete szövetes szalagot ragasztottam. Azóta azon a részen úszkálnak a halak. Erre várom megoldásként az Aquarelle fénycsövet.
 
 
Üdv mindenkinek innen Vácszentlászlóról: mesztomika
 

42. blogbejegyzés
Potyautas

Már azt hittem,felszívódott akváriumom legszolidabb lakója,mikor ma este volt szerencsém látni a kis bajszos tepsipofáját.
 
Még késő ősszel volt,hogy ellátogattam egy tőlünk nem messze levő,miskolci akvarisztikai boltba.
Fonalalgázót vettem,és némi halkaját,meg két tő átokhínárt a teknőseimnek.
Kézbekaptuk a zacskót,egy növényeset meg egy halasat,megcsodáltam a kis algázó szürke csíkját,és boldogan indultam haza.
Kényelmesen hazaautóztunk,beleraktuk az algázót az akváriumba,aki békésen lebegett kis zacskójában a víz tetején.
Elővettem a növényes zacskót.Egy kis víz lötyögött az alján,mikor kivágtam a tetejét.A növények a vízbe kerültek.
Éppen dobtam volna ki zacskót,mikor hatalmas uszonycsapkodásra figyeltem fel.Valami verdesett a zacskómban.
Gondolkodás nélkül beleöntöttem az akváriumba.Egy lapos,barna hal hullott lefelé a vízben.Biztos voltam benne,hogy meghalt.
Gyorsan utánakutattam a neten,és megállapítottam,hogy egy tepsifejű(bendzsó) harcsa tulajdonosa lettem - akaratlanul.
Tepsipofa hamar belopta magát a szívembe,ahogy éjszaka,mikor azt hitte nem figyelem,kényelmesen előúszott a kavicsrejteke alól,és egy öreg ember nyugalmával kezdte eszegetni a maradékokat.
 
Ma végre 3 hónap után ismét szerencsém volt hozzá,ahogy lámpaoltás után fefigyeltem a tornyoscsiga-áradatra,amik kiültek az akvárium falára.
Tepsipofa éppen esti ,,sétáját" rótta a bujkáló körül.
 
 
 

43. blogbejegyzés
Így kezdtem halazni

   Az előző írásomban megígértem, hogy írok egy "Így kezdtem halazni" postot. Mivel szabadidőm van, írni szeretek, ezért most belevágtam. Még itt az elején szeretném leszögezni, ezt a postot már egyszer megírtam, de elveszett az éterben... Pedig esküszöm hogy jól sikerült :).
 
   A boltok nevét ahol vásároltam, nem írom ki, ezeket az egyszerűség kedvéért Bolt1, Bolt2, Bolt3 és Bolt4-ként fogom emlegetni. Az 1-4 a tapasztalataim alapján felállított rangsort is jelenti, ha esetleg valakit érdekelne, hogy melyik-melyik, pü-ben szívesen válaszolok!
 
   Általános iskolás koromban sokat jártam horgászni az unokabátyámmal. Róla inkább nem kezdek el írni, akkor nagyon gyorsan egy sör és cigaretta reklámmá fajulna ez a post :). Szóval horgászat... Nyár vége, ősz eleje körül lehet látni úszó fekete foltokat a tavakon, holtágakon. Ezek kis törpeharcsák. Rajban úsznak, ami egy nagy amőbára hasonlít. Ha hínáros helyen horgászunk, akkor kis halakat láthatunk a part közelében is. Engem ezek a dolgok inspiráltak. Szerettem nézni őket. A saját természetes közegükben szépek voltam még ezek a hétköznapi halak is. Az akvarizálással is a horgászaton keresztül ismerkedtem meg. Horgász és Akvarisztika bolt... Mostanság már nem látok ilyeneket, de 7 éve, amikor belekezdtem, én innen vettem mindent. Ez volt csak nálunk. Internet és segítség nélkül, kezdő fiatalként sok hibát követtem el, amelyeket mostani tudásom birtokában kicsit szégyenlek is.
   Az első akváriumom egy 4 literes kis csoda volt. Imádtam, de ha jól belegondolunk, az első halam jobban járt volna, ha szerzek egy jó nagy befőttes üveget neki. Egy kis aranyhalacska úszkált benne mindössze. Felszerelés nem volt, se fűtés, se szűrés, se levegőztetés. Fél év után cseréltem nagyobbra, látva hogy a hal növekszik. Egy 20 literes medencét vettem, de ezt már elláttam rendesen. Egy Aquael filtert vettem, erre emlékszem. Arra is hogy jó drága volt, no meg persze arra, hogy büszke voltam rá, hogy nekem nem kell külön légpumpa, mert a szűrő fújja a levegőt be. Volt vízmelegítő, az állandó 26-27 fokot tudtam tartani vele. Haltápból nem volt nagy választék. Lettek műnövények, szép kövek, algaevő hal, almacsiga, majd kaptam egy barátomtól guppikat. Nagyon örültem nekik. Ebben a medencében még egy évet élt az aranyhal, majd elpusztult. Saját kis sírja volt az udvar végében. Sajnáltam, csak másfél évig gondoztam, megszerettem.
   A guppik mellé vettem egy sziámi harcoshalat. Szép nagy piros úszói voltak, mesés példány volt. Azt viszont sajnos nem mondta senki, hogy a guppik megcsipkodják a betta farkát... Szegény elpusztult. Gondoltam veszek két kis vitorlás halat. Be is szereztem őket rövid úton, de megint gubanc volt. A guppik nem tudtak elbújni, a vitorlások pedig csaptak egy nagy mészárlást. Két nappal élték túl a többi halat, majd a vitorlásokat elvitte valami betegség, az algázóval és a csigával együtt.
   Az akváriumot és a felszerelést alaposan elmostam, majd elraktam. Később a felszerelést kölcsönadtam egy barátomnak, de végül nekiadtam. Egy költözés során ottmaradtak az akik az előző lakhelyen. Szóval így ért véget az első nekifutás.
 
   A következő dátum már egészen friss. Talán június végére, július elejére lehet tenni valahova. Az akvarizálás teljes mértékben kiment a fejemből, egy hobbi viszont előhozta ismét. Szeretem a kihívásokat, ezek közé tartozik az animált képek készítése is, ez volt az, ami végül ismét az akváriumok világába sodort. A kihívás ebben a hobbiban, az volt, hogy minél kisebb legyen a kép minden szempontból. Kevés képkocka, kevés szín, kevés helyet foglaljon. Elkezdtem a természetet alapul venni, egy galambot csináltam, ami repül. A galamb a dobozban viszont nem néz ki olyan szépen, mint hal az akváriumban. Ezen az elven indultam el. Először csak halakat néztem, de a kihívás nem volt elég nagy. Ráálltam az akvárium témára. Akváriumról kerestem képet.
   Ha beírjuk a keresőbe, hogy "aquarium", akkor a 9. kép Amano nano akváriumait fogja ábrázolni. Ez a kép indította el bennem újra a vágyat, nem is vágy volt ez, inkább csak halvány sóvárgás. Idővel ez kinőtte magát, már már mániákus lettem :). Növényes akvárium, növényes akvárium, növényes akvárium... Sok sok akvarista blogot olvastam/olvasok mostanság is.
   Beleszerettem a Dennerle Nanocube-ba, de szegény legény lévén, gyorsan búcsút is intettem ennek a gondolatsornak. Elkezdtem szemezgetni az Aquael Shrimp Set 30-al. Megtetszett a kivitele, a felszereltsége és az ára is elég baráti. Elkezdtem gyűjtögetni, 10 ezer, 12 ezer, 15 ezer... Huhúúú, már csak 2erez és megvan. Már láttam, amint lágy fuvallatként simogatja a növényeket a szűrő befújó ágának áramlata. De persze nem lett meg... Mindig van olyan helyzet, amikor az ember akaratán kívül is többet kell hogy költsön, mint amennyit szeretne. Nekem a bűvös 17 ezer forint lebegett a szemem előtt, ennyi lett volna házhoz szállítással a szett. Kétszer, ismétlem KÉTSZER gyűlt össze ez az összeg. Mind a kétszer, amint a kezemben összeigazítottam a poénzt és a telefonomért nyúltam, hogy álmaim materializált változatát ropogós bankókért megrendeljem, de tényleg pont abban a szent pillanatban jött valami, amire nem számít az ember. Szóval nem lett garnis szett, maradtak a vágyak, az álmodozás, no meg a kartonból összeragasztgatott téglatest, mellyel az aki leendő helyét próbáltam kiválasztani.
   Mondtam egyik reggel munkába menet a kollégámnak, hogy akváriumot akarok. Kinevetett, majd mesélte, hogy a bátyjának volt és mindig csak azt látta hogy takarítja, meg gyógyszerért megy a halashoz, mert megint beütött valami és hullanak a halak. Nap végén küldtem egy videót neki, ha jól emlékszem egy Amano akváriumról. Több se kellett, a következő videókat már ő küldte nekem. Ráharapott :D. Másnap mondta, ha megyek halboltba, akkor mindenféleképpen szóljak neki, elszaladunk kocsival, majd ott meglátja mi lesz.
   Mondanom sem kell, következő nap én már mentem is a boltba, de neki dolga volt. Ez volt a Bolt3 (szóval ez a második legrosszabb bolt a 4-es rangsorban). Növénytápsót vettem (mikro és makro elemek egyben, olcsó és nekem viccen kívül bevált, és ugye másra nincs is pénz...), egy pofás kis hőmérőt, egy halfogó hálót és két csomag bazaltzúzalékot.
   Másnap már a kollégával voltunk együtt immár Bolt2-ben. Elég széles választék volt akváriumokból, itt én nem vettem semmit. Fénycsövet szerettem volna, de az eladó azt mondta, addig, míg az akváriumtető nincs meg, addig nem ad el nekem fénycsövet, mert visszaviszem. Első körön, ha én lennék a főnöke, ezzel a lebeszélős módszerrel elvenném a fizetését, majd mivel rontja az üzletet, még szép ívesen ki is rúgnám. Az indoklás:
 
   Ha az ember akváriumot szeretne, akkor könnyebb a fénycső és vízálló előtétek együttes méretéhez igazítva vásárolni, mivel ezek szabvány méretre készülnek, mint már meglévő akváriumhoz fénycsövet venni. Nem lehetetlen persze ez sem, nem azt mondom, de rengeteg időt meg lehet spórolni.
 
   A barátom itt megtalálta álmai akváriumát. 25 liter, géppel csiszolt sarkok, fekete ragasztás, mutatós darab volt, meg kell hagyni. A hóna alá kapta és le sem merte tenni, nehogy valaki előbb fizesse ki mint ő.
   Másnap elmentünk Bolt3-ba. Én már csak lelki támasz volta a kollégának a vásárláshoz. Itt megvette a szűrőjét, az aljzatot, hőmérőt, halhálót. otthon már töltötte is föl vízzel, hogy a klór minél előbb kipárologhasson. Elhelyezte, azt mondta, onnan az asztaláról kirobbantani se lehetne. Ez után néhány napig nem történt semmi. Munka, munka, szórakozás, néha kell ezt így is ;). Már kellően másnaposak voltunk és persze összemelóztuk a következő adag elkölteni valót, úgy döntöttünk, elmegyünk a Bolt1-be.
   Egy szóval tudom jellemezni: Kánaán. Az árak kicsit magasak, de kicsiny városunkban itt találja az ember a legnagyobb választékot. A legolcsóbb halat megkerestük. Fekete neonhal, kolléga kért 4-et, egy algaevőt, két almacsigát, végül meglátta a fehér homokot. Megtorpant, én ebben a pillanatban pénzt adtam volna azért, hogy belelássak a fejébe. A Windows is csinál hasonlókat, de az azért nem ilyen vicces :D. Nagyon forognak az agytekervények, én láttam az erőlködést, valami nagyon erős vízió lehetett, mert rögtön az 5 kilós csomagra csapott le, a kisebbekre rá se pillantott. Még kért hátteret, 2 zebradániót, én egy táptabletta csomagot és két csomag homokkő zúzalékot,majd fizettünk s távoztunk. Otthon megkezdődött neki a munka. A padlásról előkeresni a régi műnövényeket, rendesen elsúrolni őket, majd a halak telepítése. Este már küldött képet is. A következő néhány nap megint melóval telt.
   Munka közben egy akvarista hölggyel találkoztunk, egy kellemes beszélgetésbe elegyedtünk. következő alkalommal hozott valami hosszú szálú növényt (bocs, de nem tudom a nevét :), a mostaniakét is csak azért, mert fel volt írva a medence falára, amiből kivették), kolléga rakta is el. ezen a napon történt meg az eset, hogy elmentünk a Bolt4-be...
   Ez már Abonyban van... Nem mondom meg hol, mert állatvédő ligák tüntetnének előtte, ha tudnák hogy ilyen van. Nem kell senkinek mondani, hogy például a bettákat hogy szokták tartani. Ugye ezek a kis kockácskák, kb. fél literesek. Alga, kérem szépen annyi alga volt a falán, hogy azt hittem fű van beleültetve, nem, abban egy betta volt, valami löttyben, mert azt víznek aligha lehet nevezni. Az akváriumoknál nem volt lámpa kapcsolva, kértük az eladót, hogy tegye meg, mert így semmit nem látni. Inkább ne tette volna meg... A "bettatárolónál" kicsit jobb algásodási helyzet (még szabad volt a frontlap 50%-a), de a többi sokkal rosszabb. Dögök között úszkáltak a még élő halak, volt olyan aki, ahol annyi hal volt, hogy már fent szedték a felszínnél a levegőt, mert egyszerűen nem volt elég a légpumpa kapacitása. Itt vettem a gömbmohám (olcsó volt és tűrhetően nézett ki, ahogy megmosta, leszedtem az algát otthon, kiderült hogy ez jó vásár volt 350-ért). A barátom vett kmg két zebradániót és 4 guppit. Mocskos olcsó volt a hely, de én élőlényt nem vettem volna itt. A moha is egy befőttes üvegbe került, ahol kapott a tápsóoldatból (egy "kicsit" többet a kelleténél) és egy egész szem táptablettát. Kiraktam a napfényre. Következő alkalommal, mikor kimentem rágyújtani, már annyi oxigént termelt, hogy a rátapadó buborékok a felszínre emelték. Itt megálltak a dolgok egy időre. Csak munka, meg munka, meg buli, meg munka és persze buli.
   Édesanyám élettársa régen akvarizált. Ő nézte ahogy gyűlik a pénzem, majd elmegy úgy, ahogy nem akarom... Beszélt egy üveges ismerősével aki azt mondta, hogy 4-es maradéküvegből tud csinálni egy akit, csak adjuk meg a méreteket. Felírtam egy papírra kis gondolkodás után hogy: 35x35x45. Az akvárium azóta is készül... Mondjuk ez az 55 literes egyedi darab 1500 Ft-omba került volna csak, ami valljuk be, olyan olcsó, hogy szinte ingyen van, de ugye ez sem lett.
   Olyan 11 napja történt, hogy ismerősöknél voltak anyuék (huhú, ha tudnák mekkora buli volt itt...) és ott volt egy kis aki. Fel volt rakva a padlásra, éppen lomtalanítottak, anyuék segítettek. Anyu élettársa megkérdezte milyen sorsot szánnak ennek a kis szépségnek, a válasz az volt, hogy kidobják az első kukába. Több se kellett, berakták a kocsiba. Mivel törpe hörcsög volt benne ezt megelőzően, ezért alaposan el kellett mosni, de engem meglepetésként ért. Munkából hazaérve egy kimosott kis medence várt otthon. 11,7 liter, de nekem egy világ. Madarat, mit madarat, nem is tudom mit lehetett volna velem fogatni. Egy-két helyen csúnya a ragasztás, itt ott karcos (a frontlap ép!!!), de az enyém. Ez olyan mint a Magyar narancs :). Aznap már nem volt erőm nekivágni a rendezgetésnek, de már körvonalazódott a kép.
   Másnap annál inkább. Alig vártam hogy hazaérjek. Rögtön nekiláttam kimosni az egyik csomag homokkövet. Ezt szántam táptalajnak, persze nagy sietségemben nem is gondolkodtam már ezen. Egy jó tanács, ha nem akarunk az idők végezetéig kavicsot takarítani, akkor NE vegyünk ilyen homokkövet. Szerintem egy jó fél köbméter átment a cuccon, mire bemertem tenni a helyére. A bazalt zúzalékokkal már nem volt ennyi gond. Még a nagyon apróra zúzott is két átmosás után tökéletesen tiszta volt. bepakoltam ezeket is. Egy homokkövet kihagytam, bevallom, az átmosás tartott vissza, de végül bőven elég lett ami volt. A kövek lent vannak, jöhet a többi. Irány Bolt3! Mondtam az eladónak, hogy 12 literes akváriumhoz keresek szűrőt, lehetőleg olyat, ami levegőt is fúj be. Már a 12 liter hallatán elkerekedett a szeme, enyhe pánikot véltem felfedezni rajta, de csak talált egy kis Resun filtert. Mondta, hogy ezt 20 literhez szokták ajánlani, mert 200 liter/órás vízforgatásra képes, de ezt tudja adni, ennél kisebbet már nem is nagyon ismer. Megvettem, vettem még három szál tündérhínárt, 2 méter levegőcsövet és egy almacsigát. Hazabaktattam, beraktam a szűrőt, szétvágtam a hínárokat, majd elültettem őket. Feltöltöttem a medencét vízzel (édesanyám rúdmixerének mérőpoharát használva, de erről jobb ha nem tud ;) ), 10 körből meg is volt. Beraktam a gömbmohát is, és a vizét beleöntöttem az akiba. Lényegében ettől vártam, hogy katalizálja a folyamatot, ennyi élővizem volt, ennek kellett csodát művelnie. Művelt is, a szűrő és ez a napon érlelt bioaktív koktél egy este alatt a fehér vizemből egy mesésen áttetsző életteret varázsolt. Sokáig nem gyönyörködhettem, pénz kellet, szóval mentem melózni...
   Amint hazaértem, zuhany majd sietve elmentem Bolt1-be. Célirányosan a fekete neonhalak akváriumához mentem, majd megkértem az eladót, hogy 4-et legyen szíves kihalászni (most jut eszembe, szegény egy alacsony fiatal nő, én meg szinte mindig a legfelső akikból veszek halat náluk :D ). Kértem még 3 tő átokhínárt (ezt otthon beültettem, majd ki is raktam befőttesüvegbe ugyan ezzel a lendülettel), vettem egy doboz Panzi szemcsés haleledelt és távoztam. Otthon a halakat előbb az én vizem és a halak izének 1:1 arányában kevert vizébe engedtem bele a neonokat egy kb 1 literes dobozkába, itt volt egy kis gond, ugyanis az egyik hal úgy gondolta, hogy szeretne jobban körbenézni a külvilágban. Ez mind szép és jó, csakhogy a macskám szereti a mozgó dolgokat, ha meg kicsik, akkor az külön jó neki. Nem kell mondanom, hogy kivert a víz, mikor észrevettem, hogy hiányzik egy kis halacska... Nagy szerencséjére a cica aludt, én pedig még időben észrevettem, ahogy vergődik és vissza tudtam tenni a vízbe. Tanultam az esetből, ha ki kell venni a halakat, akkor üveglapot teszek rájuk. Végül sikeresen, veszteségek nélkül engedtem bele a vízbe őket. Tudom hogy várni kellett volna, hogy a víz beálljon, bacik és miegymás, de pénz és idő függvénye az egész. Akkor volt pénz, most ugyan ezt már nem tudnám megcsinálni, a tetőépítő hadművelet is emiatt szünetel ideiglenesen.
   Következő nap, ismét munka után zuhany, majd irány Bolt3. Vettem még nyolc szál tündérhínárt és egy almacsigát. Otthon ismét ültetgetés, halak ideglesen kitelepítése, immár üveglappal (igazából egy vitrinajtó, de üveg ez is...) letakart helyre téve őket. Majdnem tökéletes kép. Nem tudtam mi hiányzik, hiába gondolkodtam, bámultam az akit, nem jöttem rá, mi hiányzik... Édesanyám hazaért a munkából és megnézte, mit alkottam. Mondta hogy szép, szép, majd megkérdezte, hogy nagyobb köveket nem is teszek bele? Bumm! Kövek, persze... Lecammogtam, majd összeszedtem néhány fekete zúzott követ a lépcsőház körül. Forró vízben átsúroltam őket, majd bepakoltam. Így már minden rendben volt.
   Másnap hajnalban mikor megnéztem hogy mi a helyzet, néhány zöldes szálat láttam megkapaszkodva az aljzatban. Rögtön fonalalgára gondoltam, majd enyhe zöldes elváltozást láttam. Ha a két csiga nem elég az algamentes övezet biztosításához, akkor egy algaevő majd megoldja a problémát! Délután el is mentem Bolt1-be, itt láttam 300 Ft-ér kis algaevőket, kértem egyet. Mivel a Panzi szemcsés túl gyorsan süllyed, ezért a halak nem tudták rendesen megenni, szóval vettem egy Panzi lemezes haltápot is, majd visszamentem a halakat megnézni. Megláttam a bettám, megvettem a bettám, majd még frissen gyorsan vettem egy doboz algatablettát és két csomag Sera Bettagran tápot. A telepítés ismét rendben ment, az előző postban le is írtam a fejleményeket.
   Huhhh, ez kicsit hosszabbra nyúlt, mint az ami elveszett :). Remélem sikerült valami tanulsággal szolgálnom, ha nem, akkor azt remélem hogy tetszett az írás!
 
További jó halazást mindenkinek! Robi
 
 

44. blogbejegyzés
Betták szaporítása blog

Miután rájöttem, hogy túl sokat írok a fórumba elkezdtem naplót vezetni.

Mielott bárki nekiugrana, hogy elkezdjen ez alapján tenyészteni érdemes elolvasni az egészet, mert a hibáimra útközben jöttem rá én is.

2006.01.04.

Összeraktam a 20 literes akváriumomat a bettáim számára. 2 cm kavics van az alján, 1 jávai moha, 1 ko és 1 hatalmas csigaház. 150 W-os aautómata futovel futöm a vizet, szures, buborékolás nincs még bekapcsolva, de elo van készítve. A hofokszabályozóm kicsit megviccelt, mert nagy medencéhez való és a kicsinél magasabbra fut, mint amire beállítom. Most 22°-ra van állítva és így 28-29°-os a víz, melynek pH-ja 7,3.

Behelyeztem a bettapárt. A fiút befottes üvegbe, a nostényt meg az akkiba. Kis gond, hogy a nostény albínó, így nem csíkozódik be, de szemmel láthetóan érdeklodött a hím után, tetszelgett neki. Estére a víz 36°-ra melegedett (nem gondoltam, hogy a futo túl nagy a mdencéhez), de aztán visszacsavarva rendbe hoztam a dolgot.

2006.01.05.

Reggel kiengedtem a hímet az üvegbol. Szépen kergeti a nostényt, kifeszíti magát,..., de nem bántja a lányt, ami jó jelnek tekintheto. A nostény kicsit harciasabb, meg kell harcolni a kegyeiért.

A hím próbálkozik a habfészek építésével, de nem megy neki. (Eszét vesztette a lánytól, mivel a társas akkiban sorra építette oket). Tervben van, hogy beteszer neki valami vízen úszó izét, hátha az segít neki.

Érdekesség még, én legalábbis nem tapasztaltam ilyet, hogy a lány is kifeszíti magát. Tuti, hogy lány mivel egy idosek, illetve gyönyöru hordó hasa van. Bár inkább olyan, mint aki meggymagot nyelt.

Betettem a hímnek egy muanyag doboztetot, kb 15*10 cm. Már pakolt rá egy kis habfészket, de remélem késobb folytatja, mert ez igen kevés egy falka halnak.

Most kicsit megemelem a víz homérsékletét, mert 28°-ra csökkent. A hím újból nekilátott a habfészeknek. Talán kicsit huvös volt neki.

Azt hiszem mára ennyi elég. Megetetem egy kicsit oket, de nem viszem túlzásba, mert kaja után tuti ellustulnak egy kicsit.

2006.01.06

Ma reggelre a hím megépítette a habvárat. Tényleg jó nagy. MÉg építget, csinosítja. Rájött, hogy miért tettem be neki a muanyag tetot és szépen fel is használja.Illegeti magát alatta, gondolom a nostényt hívja.

Van némi összetuzés kettojük között. A nostény is kifeszíti a kopoltjúját. Talán a nadrágkérdést tisztázzák. Verekedés nincs, ami talán annak tudható be, hogy kölyökkoruk óta együtt neveltem oket, sose voltak külön. Hatalmas társas akváriumba számos halfajjal kellett együtt élniük. Ez a hímet is nyugissá tette. Nem bántott soha senkit, hisz köztük nott fel. Legalábbis gondolom ezért ilyen jámbor.

Tegnap észre vettem, hogy valami fefér lóg ki a nostény hasából, mint egy kicsi cso. Azt hiszem ezen fognak kipréselodni az ivadékok.

Lehet, hogy nem lesz semmi ebbol a betta szaporításból? Nem egy kergetozos mozgalmas esemény. Kis bájolgás, mézesmadzag húzás, továbbállás. Hóóóóóó, ebben a pillanatban a nostény beúszott a habfészek alá. Talán megnézte mi van, hogy áll a hím. Az próbálta marasztalni, de a szép szó és gyengédség nem hatott.

Azért legalább van némi remény. Szuz páros és azt mondják az nem mindig jön össze. Hát igen. A korábbi kísérleteimnél a dolog elég vadul zajlott. De meglátjuk...

A víz 29°-os. A habfészek fél tenyérnyi, de folyamatosan épül egy kicsit.

Az biztos, hogy gondos a hím. Várom mi lesz a vége.

Már megint akció volt, de most a hím kergette a habfészek alá a lányt. Sérülés, tépésnyom még senkin sincs (na, jó a hím az elején meg lett húzkálva a nostény által, de nem látszik). Ennyit írni, és még csak reggel van.

Elkezdodött maga az aktus. Nagyon szép, mert vigyáznak egymásra. A lány nem menekül, hanem magától aláúszik a fészeknek. A fiú finoman köré csavarja megát. Még nem jönnek ki a lányból a peték, de úgy nézem most kezdték és egy teljesen kezdo pártól igazán szép teljesítmény ez is. Elobb-utóbb csak összejön. A hím igazgatja a habfészket, a lány addig vár mellette. Nekem eddig csak brutális párom volt, ahol a nostény nem élte túl az eseményeket. Most mindketto szép, nincsenek megtépve és türelmesek a másikkal. Megdöbbent, hogy ilyen is van...

Már 1 órája csinálják. Nekik semmi bajuk, de én már nem bírom. Épp vizsgára készülök, itt vannak az asztalom fölött. Csak aggódom... De megnyugtatott Degec007, hogy ez normális. 5-kor el kell mennem, 9 tájban érek haza. Mi van ha addig megtörténik, nekem meg ki kéne venni a lányt, lemaradnék az izgalmakról...

Potyognak az ikrák!! 2 óra kellett nekik. Nagyon alaposan össze is szedik a lehullókat. Igen, többeszám, mert a nostény is csinálja.Együtt keresgélik a földön is oket, nagyon arik. És egy fél óra múlva indulnom kell... :((

Hazaértem :) Mielött elindultam kivettem a nostényt, mert a hím egyértelmuen elkergette. Sajnos nem lesz sok utód, mert kb 20 megtermékenyített pete van a habfészekbe. A lényeg, hogy a szülok rendben vannak (bár a hím kicsit fáradt). Majd lehet újra kísérletezni velük. Gondoskodó a hím, most is rendezgeti a habfészket, pedig már 22.21 van, lámpa leoltva, víz 28°-os.

Elvileg holnap már elkedenek elúszkálni össze-vissza. Nagyon izgulok.

2006.01.07.

Tegnap este 5-kor köpködték a lárvába a kicsiket. Ma már 12.00 elmúlt. Hivatalosan 11-18 óra, míg kikelnek. Lehet, hogy steril a hímem? Nagy csalódás lenne, mert nagyon gondos szülo és ne ezen múljon. Ha steril, akkor soha nem lesznek kis bettáim. Még a remény is szertefoszlik, mert ezért nem fogom kidobni, másikat meg nem veszek, mert ot szeretem. Nem egy szépség, de én neveltem...Ó, hála az égnek a Zsilinszky könyv 18-30 órát ír. Még van remény :)Most megkönnyebbültem...

21.00 van. 23 órakor jár le a 30 óra. Nem halad a dolog semerre. Mikor egy órája hazaértem, sehol sem volt semmi. A habfészek is szétjove. Felkapcsoltam a lámpát és a hím újra elkezdte a fészket fújni. Megvacsiztam, visszajöttem, és megvannak a kis pöttyök. Mióta láttam oket délelött nem sokat változtak. A víz 28°-os, ez nem lehet a gond. Már megint aggódom, hogy steril a hímem, vagy nem termékenyítette meg a petéket.Ilyen izgalmakat... Azt mondták a többiek, hogy éjszakára a szájába veszi oket. Hmmm. Errol még nem hallottam.

2006.01.08.

Reggelre kikelt 1 kishal, aztán 8-ra még több. Hát ez több, mint a hivatalos ido (Ha jól számolom 39 óra a 30 helyett). De a lényeg, hogy vannak. Pontosan nem tudom hányan, mert csak 3-nak látszik ki a "farka". Ha megpöckölöm a muanyagot ami alatt a habfészek van, akkor kipottyan egy, majd nyíl egyenesen visszaúszik. A hím egybol odasiet, hogy segítsen neki. Levegot azt hiszem a 3. naptól kell, enyhén, porlasztott formában adni, a hímet pedig szintén ekkor kell kivenni.

A víz 28,5°-os, teljes nyugi van.

20.00: Már csak egy kicsit látok, mi lesz ebbol holnapra? Minden nap úgy érzem, hogy nem lesz tovább, de mindig van néhány túlélo. Háát, meglátom majd. Tegnap este sem reménykedtem, ma sem várom a csodát. Továbbra is az bíztat, hogy a "tenyészállatok" jól vannak, így legkorábban 2 hét múlva újra próbálkozhatom.

2005.01.09.

Ma reggel nem sok változást tapasztaltam a tegnaphoz képest.Sajnos nem voltam itthon, így pontosan nem tudom történt e valami nagyobb izgalom. Most 20.00 van és ránézésre változtak a kicsik. Már nem függolegesen kapaszkodnak a habfészekbe és potyognak kifelé, hanem vízszintesen állnak. Nem sokat mozognak. Tehát sokszoros nagyításban így néznek ki: o-

A szemük jól látható, bár ez már tegnap is így volt. A hím már nem igazán törodik a habfészekkel illetve az utódokkal. Szemmel láthatóan 4-en vannak. Elég uncsi lehet a fiúnak, mert nem csinál semmit. Lebeg (talán hagyja fényképezni magát a szuk családjával).

Azt hiszem mára ennyit. Nem volt túl izgi a nap. Holnap elvileg ki lehet venni a hímet, de lehet, hogy erre még ma sor kerül.

2006.01.10.

Továbbra sincs semmi izgalom. Kivettem reggel a hímet, majd Fix 1 es tápot deszgán a késsel apróra "kentem". Így egy sokkal kisebb szemu haleledelt kaptam, ami belefér a kicsik szájába.

Elég nehéz észrevenni, hogy hányan vannak, mert elbújtak a jávai mohába. 2 db elvileg van, de most etetésnél 1-et láttam. Persze ez nem jelent semmit.

Napi 4-szer etetem oket, és már kivettem a muanyagot, amin a habfészek volt.

Próbálgattam a porlasztást, de az okosabbak szerint a mohám termel annyi oxigént, amennyi 2 kishalnak kell. Azért néha porlasztok, csak hogy a vízrétegek azonos hofokúak legyenek.

A víz továbbra is 28°-os, kicsit koszos a gyakori etetéstol, de a Fix 1-nek hála nem kell naponta vízcserét csinálni, mert 48 óra alatt bomlik le. Így csak holnap kell pucolni, ami a kishalaknak is jobb talán.

2006.01.12.

Iszonyat izgalmak közepette betettem egy marék almacsigát (5 mm-eseket)a kis akkiba. Arra gondoltam, hogy így a maradékot lesz ami megegye, még kevesebbszer kell takarítani, kevesebb megrázás éri oket.

Ma éppen 3 halat számoltam. Láttam enni oket (továbbra is aprított Fix 1 az eledelük).

Semmi izgi sem történik. Esznek, ja és betettem nekik egy szivacs szurot enyhe szuréssel. Nem zavarja oket, mert simán elúsznak mellette, nem szívja be oket az áramlat.

Hát ennyi az izgalom mára.

2006.01.17

Még mindig Fix 1 -et kapnak, de már nem morzsolva.

3-an vannak, úszkálnak, hal kinézetük van. Színük nincs, de nevük igen (Béla az összes, így nem keverem össze oket).

2006.01.19.

 Tulajdonképpen nincs semmi változás. Úszkálnak a kishalak az almacsigák között. Vízcserét még nem csináltam, mert jól végzik a dolgukat a csigák. Azért én már szereném cserélni, véletlenül se legyen gond. Fix 1-et kapnak, mert a tubifex nagyon ronda volt a halasnál, így inkább megvárom a következo szállítmányt. Ha jól számolom ma 9 naposak. Azaz 12 nap múlva már meglesz a labirintszervük. (3 hét alatt alakul ki a nagykönyv szerint)

2006.01.21

Ma csináltam egy részleges vízcserét aminek az egyik Bélám áldozatul esett. Pont egy kovel együtt szippantotta be az áramlat.

Sajnos még mindig nem találtam normál tubit, így még mindig Fix 1-et esznek. Azért sajnálom oket. Az almacsigák szép munkát végeznek az akkiban.

Homérséklet 28,5° , néha buborékoltatom nekik a vízet. Boldogan úszkálnak, már olyanok, mint az újszülött guppik.

2006.02.02.

No, letelt a 3 hetem, a kishalak élnek és virulnak. + nappal ezelott elkezdtem nekik porított szunyoglárvát és tubit adni (szárítottat vettem, mert gusztustalannak találtam feldarabolni az élot :) ).

Egyre nagyobbak a kishalak, de még nem haladták meg az 5 mm-es hosszúságot. Szóval ennyit a gyors növekedésrol. Na, jó. Már 1 hete kicsit elhanyagolom oket, mert késon érek haza, de egész jól bírják.

2006.03.03.

Szépen fejlodnek a Bélák. Már határozottan vadásznak az élelemre. halként viselkedve etetéshez egybol elojönnek, aztán ham ham és elbújnak. Aranyosak. A kajájuk porított szárított szúnyoglárva, tubi és lemezes.

 

2006.12.14.

Egy Béla élte túl a szaporítási kísérletemet, akirol kiderült, hogy lány. Tehát a késöbbiekben a halaimat Gabiknak fogom hívni, mert ez egy unisex név.

Tehát nonemu Bélám jól van, kifejlett egyede lett példányának. A színe nem a legszebb, de az enyém. Sajnos a szülei már meghaltak, de van egy új fiú, akivel, ha Bélám is úgy akarja elöbb-utóbb elkezdhetek egy újabb "almot". Képet szeretnék majd betenni Béláról, ha egyszer sikerül lekapni a kis gézengúzt. 


45. blogbejegyzés
Szponzor kerestetik, avagy mit tesz az Eheim a magyarországi akvarisztikáért

Pár hónappal ezelőtt megfogalmazódott bennem egy merész gondolat. Miután az extrém sportok világában nevelkedtem, szinte teljesen alapvető volt a szoponzoráció fogalma. Elgondolkodtam, hogy mi lenne ha, egy részemről nagy elismerésnek örvendő céget, márkát keresnék magamnak szponzornak. Használhatom a felszereléseit, kipróbálhatom az új termékeit, cserébe biztosítok neki megjelenéseket, írásokat, öregbítem a hírnevét. Létrejöhetne egy üzleti kapcsolat, mely mind a két félnek egyformán előnyös lehet.

Mikor még kicsiny gyermek voltam, de már a „halakat kergettem”, keresztapám meglepett egy szép, szuper, csoda belsőszűrővel, amit az akkori NSZK-ból hozott. Nem kell mondanom, hogy akkor Magyarországon az akváriumszűrő fogalma nagyjából egyet jelentett a Ciklon légpumpával meghajtott ilyen-olyan szerkezettel. Ez a szűrő külön motorral rendelkezett, nagyon szépen működött, az akvárium dísze volt. Ja, tényleg majd el felejtettem. Mit gondoltok milyen márkájú volt ez a szűrő? Természetesen Eheim.
 
Ez a márka mindig is a csúcsot jelentette számomra az akvárium szűrés terén a mellett, hogy mélyen a pénztárcába kellett nyúlni, ha egy ilyen terméket szerettem volna megvásárolni, megvásároltatni. Persze az ár mindig relatív. A fő kérdés, hogy mennyivel gondolkodunk előre? Ilyenkor mondhatnánk azt a közhelyet, hogy az „Eheim egy életre szól”, tudjátok mit, mondom is. Mert ez tényleg így van!
 
A szponzor kerestetik projektemnek a kiszemeltje természetesen az Eheim hivatalos magyarországi képviselője volt. Fel is vettem velük a kapcsolatot ez ügyben, e-mail formájában. Levázoltam pár mondatban a „munkásságomat” és hogy melyek azok a dolgok, amit nyújtani tudok egy támogatásért. Igazat megvallva nem nagyon reménykedtem pozitív visszajelzésben, ismervén a magyar akvarisztikai életben mozgó tőkéket, úgy összességében a Nagy Magyar Helyzetet. Gondoltam egy próbát megér, veszteni valóm nincsen. A levelemre, számomra meglepő módon, nagyon gyorsan jött a válasz. Az olvasás közben egyre jobb kedvre derültem, mert a válaszíró nagyon örült a megkeresésemnek és így az ötletemnek. Igazából már innen-onnan hallott rólam, így nem indultam a nulláról - ezek a feedback-ek mindenképp büszkeséggel töltenek el, mert azt mutatják, nem hiába dolgozok, írogatok, valahol jó lehet az, amit csinálok.
 
Megbeszéltünk a cég telephelyén egy találkozót, ahova el is mentem. Leültünk egy asztalhoz a főnökkel és további urakkal, akik érintettek lehetnek ebben az „óris” projektben és elkezdtük a megbeszélést. Az első benyomásom a hellyel, a céggel kapcsolatban teljesen pozitív volt és ez az érzés tovább mélyült bennem, ahogy megismertem a vállalkozás ideológiáját, politikáját, meg úgy összességében a jövőről alkotott képét. A cég több lábon áll, ennek is köszönhető, hogy a zárójelesen „mostohagyereknek” számító akvarisztika mégis nagy figyelmet és törődést kap náluk. Sajnos elég ritkán lehet látni olyat, hogy egy vállalat meg szeretne élin, de csak is becsületesen, törvényesen, nem máshogy. Napi szinten kell megvívniuk a szélmalomharcot azokkal szembe, akik a könnyebbik utat választják, akik az illegalitás útjára lépnek. Innen-onnan belopott termékekkel teszik nehézzé azok életét, akik nem csak a jelenben, hanem a jövőben is gondolkodnak. Mit csinál a csaló? Belopja a terméket az országba, vámot, áfát nem fizet. Csinál egy minimalista webshopot, ahova felteszi az árut a lehető legalacsonyabb áron. Olyan áron, amilyet egy becsületes, adófizető vállalkozás soha nem tudna megengedni magának. A terméket eladja, minden háttérszolgáltatás nélkül. Bár garanciát ígér hozzá, de valójában ezt egészséges szinten nem tudja biztosítani. A száraz eladáson kívül, amit igazából egy „automata” csinál, semmit nem tesz. Kevés információt ad, sokszor semmit, nem dolgozik azon, hogy az akvarisztikát népszerűsítse, nem alakít ki egy személyesebb kapcsolatot saját maga és a vásárló között. Csak a számlálót nézi, és a dollárjelek lebegnek a szeme előtt. Hogy milyen kárt tesz ezzel, ezen nem gondolkodik.
 
(Bocsánat az elkalandozásért, de soraim írása közben én is elgondolkodtam ezen a szomorú valóságon.)
Visszatérve a megbeszélésre. A cég kérése felém az lenne, hogy a termékeiket teszteljem és elfogultság, részrehajlás nélkül mondjak véleményt róluk a saját, megszokott szavaimmal. Támogassam őket olyan írásokkal, amelyek valóban érdekesek, olvasmányosak és segít az emberekkel megszerettetni, megismertetni ezt a csodálatos hobbit. Így a blogomon az általános cikkeim mellett, Eheim termékekkel kapcsolatos írások is meg fognak jelenni, melyeket megpróbálok úgy bemutatni, ahogy én látom, tapasztalom, leírni a saját véleményemet róluk. Úgy gondolom, hogy az Eheim anyacége év tízedeken keresztül is rengeteget tett az akvaristák megelégedésérért és ez nem csak a megbízható technikáiknak köszönhető, ezt a vonalat szeretnénk mi is tovább vinni idehaza. A fő cél természetesen, hogy minél több haltartóból akvarista legyen, és az, amit csinálnak, az valódi tudáson alapuljon.
 
 A blogom jobb oldali hasábján elhelyeztem egy „Eheim infopont” gombot, mely egy egyenes átlinkelés az Eheim hivatalom magyarországi oldalára. Itt lehet azokkal a pluszokkal találkozni, amiről ez a post valójában szól. Bárkinek, bármilyen kérdése lenne a termékekkel kapcsolatban, akár többet szeretne megtudni bizonyos típusokról, alkatrész utánpótlás, beszerzés ügyében, szerviz, milyen szűrőt válasszon az akváriumhoz, stb., itt gyors választ kaphat. Ezen a fórumon számos érdekes cikket is lehet olvasni napjaink akvarisztikai világából, ha valaki nem annyira a technikai vívmányokra lenne épp kíváncsi. De tervbe van véve rengeteg fejlesztés, ami számotokra is érdekes lehet a jövőben. Látogasd meg a pontot és kövesd a napi fejleményeket.
Eredeti blog bejegyzés itt: http://levinen.blogspot.com/2011/03/szponzor-kerestetik-avagy-mit-tesz-az.html
 
 
 
 

46. blogbejegyzés
Halak, tápok, börzés tapasztalatok

 
Az elmúlt 1-2 hetem elég esemény dúsan telt akvarisztikai téren, ahogy a jó idő beköszöntött, megérkeztek az első érdekes kerti tavi halak, albínó amúrok, jászkeszeg variánsok. Idén is jöttek szokatlan kérések(pl. Lápi pócot tudnék e szerezni? - Nem!) , de ezek többsége most a vad színű compóra irányult. Aranyat elvégre bárhol kapni, na de simát? Beszéltem több halászattal, mázsás minimális tételeket adtak, mígnem sikerült egy mitegy 300km-re lévő cégtől hozatni néhány növendéket.
 
De nem csak hazai halakat kaptam, volt egy kolumbiai import, amit még január végén rendeltem meg, kifizettem, majd vártam, hogy február első, második hetében beérkezzenek… manjana jeligés kinti hozzáállás persze, majd 1. kifogás… elvitte a nagy esőzés a halasházat, sorry pár hétig nincs hal.
Néhány hétre rá, a halasházat újraépítettük, foglalunk repülőt a jövő hét végére!
Foglalás megtörtént… minden oké, majd küldjük a halakat… Hétvégén jön egy levél: pont pénteken járt le az export engedély, elnéztük a dátumot, töröltetjük a foglalást, 2 hét és tudunk exportálni majd megint!
2héttel később: Időközben az altum vitorlás kivitelét megtiltották, csak júliustól exportálható újra, mit küldjünk a kért 180db helyett? Áh azt időbe tellik beszerezni, még egy hét legalább…
Később sms: Nagyon rossz az idő, nincs internet kapcsolatunk!
Még ez hétre rá: Jövő héten minden rendben lesz, küldjük a halakat, foglalás holnapra lesz!
Másnap: A Kamionsofőrök sztrájkolnak az országban, nem tudunk bemenni a városba intézni a papírokat, de jövő héten már biztosan lesz hal!
Na ekkor, már úgy áprilisban, az exportőr eltűnt, telefonon csak kizárólag spanyolul értő idős nő ismerősei voltak elérhetők, mailokra semmi reakció és közben sok pénz állt kint.
Felvettem a kapcsolatot több kinti hatósággal, néhány reakció: „Nyugalom, majd kap halat, ha azt írta a feladó, hogy „jövő hét” akkor majd „jövő héten” ez így normális.”
„Felvettük a kapcsolatot az Exportőrrel, azt mondta, hogy keresni fogja Önt, jövő héten a küldés miatt, legyen türelemmel”…
Végül egy másik, korábbi partner személyes közbenjárása, elbeszélgetése oldotta meg az ügyet, azt követően pár napon belül minden papír rendeződött, csak épp az nem, hogy mit is küldenek.
A halakat feladták, a repülőn voltak, de hogy milyen fajok és hány darab érkezik, az továbbra is rejtély, egyedül az látszott, hogy a rendelt 400kg-os szállítmány helyett alig 180kg került fel a repülőre… Már leszálltak pesten, amikor végre sokadik kérésre megkaptam a csomagolási listát:
Rendelt fajok száma: 22
Elküldött fajok száma: 8
Ezekből megrendelt faj: 6
Megrendelt és ugyanakkora mennyiségben kapott fajok száma: 0
Megrendelt és a kért méretben kapott fajok száma: 2
 
„De ez így normális” Így jár, aki nem nyugszik bele és sorra új és új exportőröket keres. Persze a kiküldött pénz maradéka már elveszett…
 
Hogy a behozatal továbbra se legyen izgalmaktól mentes, a reptéren a papírok intézése közben a vámos egyszer csak kiszaladt az irodából, „minden rendben, egy perc ”, negyed óra múlva visszajött „kérem foglaljon helyet kint, majd szólítjuk”. Mint később kiderült, csak ’rutin ellenőrzés’, minden papír stimmel, viszont mivel a feladó ország Kolumbia, így a dobozokat átnézik, kutyákkal végigszagoltatják a halakat. Kizárva minden esélyét annak, hogy nincsenek e titkos rekeszek a hungarocellben, vagy véletlenül nem e töltött rájákat küldtek… Külön kérés, hogy amíg ez be nem fejeződik, lehetőleg ne hagyjam el a repteret.
 
Később feljött az irodába egy szekrény alkatú vámos, minden tiszta, a halaim élnek. Dobozonként 2 zacskó van, mozognak benne a halak.
 
Innét már gyorsan ment minden, 2 órával később ki is lettek pakolva a halak. Nagyon szép L129-ek, L201-esek, 104-esek minden méretben és mennyiségben. A napok során az L-es harcsákból 15-nél is kevesebb hullott el, pedig mintegy 500db érkezett! Nagyon jó arány!
 
 
Volt egy másik import is, ami szintén váratott magára, ez ázsiából érkezett és az érdekességét néhány nem mindennapi nagytestű dél-amerikai sügér ivadéka jelentette.
Herichthys pearsei, A. trimaculatus, Vieja regani, Vieja hartwegi, Petenia splendida mindegyik hal egyesével csomagolva, kódszámos zacskókban, fél deci vízzel. Sajnos a peteniák nem élték túl ezt a tortúrát, a többi viszonylag jól érkezett. A várt tetracanthusokat viszont nem is küldték el, ők csak egy még későbbi szállítmánnyal jönnek.
A mennyiségek ugyan itt sem látszottak helyesnek, sőt… pearsei mindössze 7db volt a megjelölt dobozban, de később a betták közül is előkerült még 10 egyed.
Kipakolva látszik, hogy az állatok szépek lesznek, jó kondícióban vannak, noha elég aprók még.
 
Ha már korábban beharangoztam, nem hagyhatom szó nélkül a legutóbbi szlovák díszhalbörzét sem, a Trnava/Nagyszombat-i hüllős-halas-kaktuszos vásárt.
Csak a helyszínen derült ki, hogy ez a nagyszombati börze, nem az a nagyszombati börze, ahol én korábban jártam. Lévén hiába viszonylag kis település, két külön csoport is szokott hüllős-halas vásárokat szervezni! Az egyik egy tornacsarnokban, a másik pedig egy mezőgazdasági szakiskolában. Ez utóbbi volt most. A másik majd május második hétvégéjén kerül megrendelésre!
Akvariszitkai szemmel ez egy új börze, csak a második alkalom, hogy nem csak hüllőket árusíthatnak, de sajnos ez nagyon erősen rá is nyomta bélyegét. Két osztályterem jellegű helyiség körbe rakva asztalokkal, rajtuk hüllők, madárpókok, akváriumok és persze díszhalak, kiegészítők. A két termet egy hosszú, közel 30méteres folyosó köti össze, aminek a falában süllyesztve terráriumok vannak.
Leopárdgekkó, toke, görök teknős, csincsilla, mongol futóegér, botsáska, fürkészdarázs, szkolopendra… Mind egy egy külön hátterezett, szépen berendezett terráriumban, üvegvitrinekben.
A folyosóról nyílt egy pici, talán 10nm-es terem, ahol Kaktusz és szukkulens vásár és kiállítás volt kiírva. Mindössze 3 eladó. Ebből egy kaktuszt, egy húsevő növényeket és egy főleg aloékat,agavékat, hawortsiákat árult. Na meg egy 4m-es asztal telerakva öreg növényekkel.
Kaktuszok közül gyűjtöm az Astrophytum fajokat, területi variánsokat, de sajnos itt nem találtam semmi említésre méltó növényt. Pedig nagyon kerestem!
Mindkét teremben volt zenei aláfestés, a sarkokban elhelyezett nagy hangszórókból folyamatosan madárcsicsergés hallatszott, sokszor már tényleg zavaróan. Arról nem is beszélve, hogy a szervezők 20percenként bemondtak valamit. „A vásár megnyitott” „Tekintsék meg a kaktusz kiállítást is” „Reméljük jól érzik magukat a rendezvényünkön” „A börze fő támogatója a szlovák JBL, standjuk a nagyobb teremben a bejárat mellett áll” „Örömmel jelentjük, megállapodtunk a JBL-el, hogy a következő, őszi börzét is szponzorálják” „Reméljük szeptemberben is eljönnek majd” „Jó árusítást kívánunk!” „Elmúlt dél, nagy tömeg várakozik a bejáratnál, reméljük felkészültek az árusok!” és hasonló semmit mondó kiáltványok.
Egy másik nagyon komoly szervezési baki volt,hogy a wc-kben csak hideg vizes csapok vannak a helyszínen, meleg víz kizárólag egy irodában van, aminek az ajtaja elé egy patkányokat és kisrágcsálókat népszerűsítő, szórólapokat osztogató kirendeltség került, így a börze megnyitásától kezdve, az iroda lezárva, akinek víz kell a halakhoz, az melegítse fel a tenyerében a 6fokos csapvizet! Különben is igazán vihetett volna mindenki merülőforralót.
Mivel egyáltalán nem volt közismert, hogy ez nem csak hüllőbörze, gyakran megkaptuk, hogy mégis mit keresnek itt halasok? A látogatók 90%-a csak elviharzott a halas standok előtt, pedig voltunk vagy 10en, osztrák, cseh, szlovák és magyar kiállítók.
Végül az eladások nagyon alacsony szinten álltak meg, azok is inkább csigákból, mintsem díszhalból jöttek össze. A hüllősök ugyanakkor állítólag jó börzét zártak. A látogatószámra nem lehetett panasz!
 A börze képei: http://www.terranofauna.eu/april2011/index.html

A börze után meglátogattunk még egy kis tenyészetet, Gábort, akivel riportot is csináltam korábban, mostanra elég szépen beindult a halodája, a 8m3 roskadozik a fekete fátyolos vitorlásoktól és a aranyancitól. Ezekből a börzén is szép mennyiséget tudott eladni!

Vele együtt elmentünk egy kinti halkupechez is, nagyjából 15-20m3 vize lehet, tenyészt is néha halakat(jópár macropodus pár, meggyhasú sügerek, malawi tavi tenyészállat volt nála), de nem vallja magát tenyésztőnek, maximum tenyészet járónak, felvesz rendeléseket kommersz halra és leszállítja azokat, időnként külföldi import dolgokkal kiegészítve a felhozatalát. A kert végében aranyhalas tavak sora, főleg duplafarkú változatokkal. Sajátok. Egy pincehelyiségben nagyon rendezett, üvegállványos karanténrendszer, sok helyiség, jó megközelíthetőség, de mindez átható egérszag kíséretében... Az egyik teremben egér változatokat tenyészt... vörös, kékes, tarka, hosszú szőrű és más dísz egerek, százszámra... ők valahogy nem nyerték el a tetszésemet. Egy másik terem viszont kalitkákkal, üres volierrendszerekkel volt tömve, valószínűleg időnként papagájokat, pintyeket is felvásárol...

Még némi érdekesség így a blog végére. Megkeresett a taiwani Azoo cég termékeinek hazai importőre, azzal, hogy értékeljek néhány terméküket szakmai szemmel. Néhány napra rá meg is kaptam az első két termékmintát. A gyártóról még soha nem hallottam, egy próbát mindenképp megért.
Az egyik egy Nitripro névre hallgató szer, orvosságos dobozban 100gramm nagyon finom világosbarna por. Grammonként 5milliárd hasznos baktérium, táptalaj a baktrériumok szaporodásához, abszorbens közeg a káros anyagok lekötéséhez, szűrőbe vagy annak környékére célszerű adagolni, még egy átlátszó mérőkanalat is adnak hozzá, amely elvileg 1grammnyi port tud kimérni. Ez az 1 gramm új medence indításakor elég 75 liter vízre, vagy ha hetente adagolja az ember akkor 250 literre. Csak emlékeztetőnek 1 flakon az 100gramm!
Az ismertető tartalmaz még pár hasznos infót új medence beállításához (ne mossuk agyon a szűrőt stb.), nem nagyon van benne olyan dolog, amibe bele lehetne kötni.
Minden esetre kipróbáltam ezt a port, több akváriumban is. Csigáknál, márna növendékeknél, vadászsügeres akváriumban. Mivel mattenfiltereket használok, csak a felszínre szórtam, a halak érdekes mód meg sem próbálták megenni.10 perc múlva már nyoma sem volt a pornak… Ami feltűnt, hogy a vadászsügerek medencéjében a képződő mulm napról napra kevesebb lett, a víz még tisztább, mint korábban. A csigáknál ugyan ez a helyzet, az átlátszóság tovább javult már 2-3 nap után, az állatok nem mutattak semmi káros hatást, a csigák nem kezdték elhagyni a medencét, a szűrő mögött tanyázó rákoknak kutya baja… úgyhogy nem tévedésből került garnéla ábra is a dobozra.
Amikor a kolumbiai szállítmányom megérkezett, a sok halogatás miatt csak akkor kezdtem el vizeket csinálni, amikor már úton voltak a halak. Egy este töltöttem fel a teljesen kimosott medencéket Ro vízzel, a szűrőimet kivettem, újakat raktam be, valamint 150 literenként 2 grammot ebből a porból… Másnap a halak megjöttek, a víz nem törött meg, harmadnap már kimondottan beállt akvárium látszatát kezdte mutatni a medence, majd elkezdtem etetni a halakat fagyasztott spenóttal. Ez sem terhelte meg a rendszert. Az állatok tiszta környezetben, szépen kezdtek berendezkedni. Ilyen sos helyzetekben lehet létjogosultsága. A heti adagolás valószínűleg az abszorbens képessége miatt lehet helyes, de ehhez én már egész biztosan lusta leszek….
 
A másik terméket nagyobb érdeklődéssel vártam, „ARTEMIA GÉL”, ebből is a fokhagymás változatot kaptam. Kis, fehér, szemránckrémes fiola, hozzá kis műanyagkanál, és a dobozban nem épp krém, sokkalta inkább egy gyurma keménységű anyag, felhasználási javaslat: éld ki gyermeki éned, és gyurmázz a haltáppal… vegyél ki egy darabot, tapaszd rá az akvárium üvegére és a halak majd feleszik. Az ivadékhalak is. A nagyon apró ivadékhalak is. De még a dánió ivadék is!
Kipróbáltam, 2. etetésre már megszokták és elfogyasztották a tápot, a halak, rákok, csigák egységesen. Az összetételt olvasva egy kimondottan jó minőségű táp látszott, van beltartalma a szernek. Nekem 2 dolog tetszik benne, noha inkább csak játékszernek tartom.
Az egyik a szemránckrémes doboz a másik pedig a felhozatal. Van egy „Health Digest Gel” nevű változata is, új növényevő és érzékeny gyomrú halak beszokgatásához! Van a kipróbált fokhagymás (az illetán erősen érződik a hagyma, az ízében inkább a rák dominál), de van egy spirulínás, kékalgakivonatos növényi kaja is és egy „high energy” változat. Mindegyik termék alapját az artemia nauplius képzi, a fő tömegét az alkotja, mindenféle kiegészítőkkel, egy végülis kenhetőnek, formázhatónak mondható masszában.
Tropheusoknál, Garra rufáknál etető kő jelleggel kipróbáltam, működött. Dobtam be belőle az L-es harcsáknak is…reakcióként az 5 forintosnyi lapra rátapadt egy L 129-es és kb. amíg teljesen szét nem oszlott a kaja, nem tágított onnét.
Kipróbáltam ikrázó fogasponty növendékeknél is, kis medencében, itt arra voltam kíváncsi, be fog e durranni a víz, ha túletetek vele erősen… ennek viszont nem volt nyoma.
A termék mindezekkel együtt szerintem egy játékszer, kis kiszerelés, ivadéktápnak megfelelő árszabás(pl. jbl, tetra stb. kimondottan ivadékoknak ajánlott kajáinál olcsóbb). Felnőtt halakhoz, viszont kimondottan drága. Épp a formázhatósága miatt a 35centis Polypterusok is simán elfogyasztják, teáskanálnyi adagokban...
A doboz szép, jól mutat egy garnélás vagy nanohalas mini akvárium mellett, néha gazdagíthatja a halak étrendjét, de nagyjából ennyi. Játék. Aki fagyaszott kajával nem akar bíbelődni, kiváltaná valahogy egy díszmedencénél, az kipróbálhatja ezt is. Viszont leginkább talán egy hobbi tenyésztőknek lenne ez ajánlható, aki még csak 1-2 ikrázásnyi kishalat próbál felnevelni… Mégegyszer a gyártó neve: Azoo.
Jövő héten ismét irány németország, nagyker nézőbe, narancs neont, albínó vitorlást és némi amerikai sügeret hozni, de folyamatban egy ázsiai exportőrlátogatás szervezése is.
 
Fotók, kiegészítések, helyesírás ellenőrzés stb. folyamatban.
 
 
 

47. blogbejegyzés
Első akváriumom előzményei

Honnan jött?
Több mint egy év tanulás, olvasás utánnajárás után végre eljutottam arra a pontra, hogy nekilássak első akváriumom összeállításának. Ha valakire akkor rám igazán illik a kezdő akvarista kifejezés: Nem volt akváriumom gyerekkoromban, sosem érdekelt a téma különösebben, és az ismerősök-haverok körében sem volt aki ezzel foglalkozott volna. Történt viszont, hogy kirándulásként ellátogattam a Tropicariumba. Nah amit ott láttam az egyszerűen lenyűgözött, hihetetlen volt! Ekkor kezdett el érdekelni a téma és rögtön elkezdtem kutakodni a neten. Többek között rátaláltam az akvarista.hu-ra is és izgatottan nézegettem a tagok szebbnél-szebb medencéit.
 
Aztán felgyorsultak a dolgok, vásároltam könyveket olvasgattam a fórumokat és az akvarisztikával kapcsolatos weboldalakat. Gyakorlatilag mostanra érett be minden, bár érdekes hiszen millió kérdés van még mindig a fejemben melyekre sokszor nem találok választ (bár lehet lusta vagyok és még többet kellene olvasni). Ezért is gondoltam, hogy Blog formájában -a nagyobb lépéseket leírva- dokumentálom életem első akváriumának berendezését-feltöltését.
 
Sokat vacilláltam a medence méretén ám végülis egy visszautasíthatatlan ajánlat eldöntötte helyettem a "kis aksi-nagy aksi" kérdést. Nagyon baráti összegért cserébe jutottam hozzá egy 200 literes akváriumhoz melyhez a tulajdonos a következőket adta: JBL CristalPro e250-es külső szűrő, Hydor  Crystal 4 belső szűrő és egy gyönyörű bútor melynek nyitható tetejébe 3db. foglalat van beépítve. Tehát ez az indulási pont. Szükségem lesz még persze sokmindenre melyeket a közeljövőben szeretnék beszerezni. Összeírtam egy kis listát, hogy mi minden kell még: a technika megvan, a halak kiválasztva azonban a növényeknél megakadtam.
 
A növények?
Sajnos a növényes ismereteim elég hiányosak. Tanácstalan vagyok: Milyen növényeket kellene ültetni? Miből mennyit egy ekkora medencébe? Milyen sűrűn (közel) kell ültetni őket egymáshoz? stb. stb.

Ami eddig világos számomra: Nem növényes akváriumot szeretnék (tehát nem lesz CO2 palack az aksi alatt és az átlagosnál nem lesz intenzívebb a tápanyag ellátás). Azonban egy látványos és színekben gazdag élővilágot szeretnék összeállítani (egyébként ezen szempont alapján választottam ki a halakat is). A típusa: trópusi édesvízi lesz! A nem könnyű feladatom most az, hogy eldöntsem milyen növényeket vásároljak. Remélem további kutakodással a neten találok segítséget ehhez. 
 
A halak!
Terveim szerint az alábbi halak népesítenék be az akváriumot: 30db. vörös neon, 6db. szivárványos guppi, 4db. törpegurámi, 6db. törpe szivárványhal, 2db. pillangó tarkasügér, 2db. vitorláshal és 2db. algaevő harcsa. Remélem nem mértem el a telepítési sűrüséget és bízom benne, hogy ezzel nem lesz túlzsúfolt az akvárium. Talán a vitorláshaltól tartok kicsit: olvastam, hogy hajlamos a nagyon pici halakat felfalni.

Legközelebb már a berendezés és feltöltés után szeretnék írni, viszont előtte egy kis búvárkodással egybekötött nyaralás következik. Szép napot, jó nyaralást a többi akvaristának is!

48. blogbejegyzés
Orvosi szakvélemény

Ülünk egy szürkés-fehér ajtó előtt, majd megjelenik egy fehér köpenyes hölgy és mond egy nevet. A feleségem feláll és bemegy a vizsgálóba.
Várakozok, és közben olvasgatom a fali plakátokat.  Megdöbbentőek, riasztóak, ahogyan felhívják a figyelmünket arra, milyen betegségek léteznek. Lassan telik az idő, egyre több ember távozik, mégtöbb érkezik.
Ismét nyílik a szürkés-fehér ajtó. Végre egy kedves arc mosolyog vissza, a feleségem az. Végzett az allergiavizsgálaton, mehetünk tovább.
Közben azonban elmondja, olyan híre van, amitől eldobom magam. Így is lett. Ugyanis lehetséges, hogy allergiás a haltáp/haleleség porára...
 
 

49. blogbejegyzés
Ancistrus temminckii L144 – Ikrázás, előzmények, gondolatok, tapasztalatok

Sziasztok!
 
Jelen bejegyzésem nem okoskodásról akar szólni, nem tanácsokat osztogatok, és nem is kérek. Persze aki szeretne, nyugodtan leírhatja a véleményét.
 
Célom annyi, hogy leírjam, az ancijaim ikrázásának körülményeit, és a kis „dögök” mostani helyzetét. Lehet, majd még írok több bejegyzést is.
 
Körülbelül két-három hete kezdtem figyelni, hogy egyre több alga van az akvárium üvegén. Hozzá kell tennem, hogy havonta jártam haza, de most újból itthon lakom. No, figyeltem az anci páromat. A hím (kb. 3-4 éves) és a nőstény (kb. 2-3 éves). A nőstény szépen megkövéredett és már számítottam is rá, hogy ikrázás is lesz. A kövéredés – most már tudom – köszönhető annak, hogy itthon nőtt salátát kaptak elég sűrűn, meg uborkát. Azt hiszem, 2009. július 2-án vettem észre, hogy a hím a cserép bujkálóban van, és nem tágít onnan. Eleve sejtettem, hogy valami lesz, így megnéztem, és tele volt ikrákkal a belső része. Gyorsan utána olvastam a dolognak itt a fórumon. Meg kell jegyezzem, hogy tavaly áprilisban is volt egy első ikrázásuk, azonban a kis 1cm jövevények szép sorban elpusztultak. Nem tudom mi volt az oka pontosan. Csak sejtem, hogy éhen haltak. HA jól emlékszem sórákot keltettem nekik… Hát igen… no comment.
 
A fórumban begyűjtött információk alapján megtudtam, hogy kb. 7 nap után kelnek ki a 3-4 mm átmérőjű narancssárga ikrák. És még utána 7 nap, amíg a szikzacskójuk felszívódik, és eleség után kezdenek kutatni. Ezek a számok nem mérvadóak. Lehet rosszul emlékszem rájuk, ráadásul én úgy is gondolom, hogy ezek a paraméterek függnek a víz hőmérsékletétől, keménységétől pH értékétől.
 
Tehát megvártam, amíg kikelnek a picik. A hím ekkor még ugyanúgy védte őket, legyezte az ikrákat és tisztogatta. Ez volt, azt hiszem vasárnap (2009. 07. 05) Mivel előtte egy-két napig nem néztem az ikrákra, így nem voltam benne biztos, hogy mikor keltek ki. Ennek okán külön tettem egy 15 literes akváriumba az egészet apástól, ikrástól, cserepestől. Előtte pár nappal az akvárium vizéből töltöttem át bele, és egy Aqua El Fan Mini-t kezdtem járatni, aminek a szivacsa előtte száraz volt. (Gondolom nem alakul ki benne a megfelelő és szükséges baktérium flóra). Ekkor az apuka abba is hagyta a kicsik óvását és kezdett megkergülni a kis 15 literes üvegben. Nem akartam kockáztatni, így az apukát visszatettem a 200 literesbe. A kicsikre meg ráirányítottam a belsőszűrő kimenetét. A víz hőfoka 26-30 fokig változik. Sajnos eltörtem az automata fűtőt, ami a kis medencébe jó lett volna. Így is meleg a víz, naponta lehűtöm 16 fokosra, de mire hazaérek melóból…
 
Tegnap betettem egy vasfát, amin remélhetőleg maradt alga, és egy követ, amin vastagon van zöld alga… bár kétlem, hogy ez az a fajta, amit a kicsik ennének. Azt hiszem, hamarosan egy befőttes üvegbe teszek követ és feltöltöm akváriumvízzel. Mire mind elúszik, remélhetőleg lesz rajta sok alga.
 
Naponta cserélek 2-4 liter vizet csapvízzel. Ami hidegebb, de nem változtatom meg a víz hőmérsékletét vele túl hírtelen.
 
Ma elúszott egy picurka. Ahogy elnézem inkább csak kivált a többi félőstől, és saját utakon jár. Amíg többi az „U” alakú barlang közepén gubbaszt, addig ő az üvegfalon pihen. Még nem olyan kicsi a szikzacskója. Szerintem még nem keres élelmet, de azért egy JBL Novo Pleco tabletta ötödét bedobtam a vízbe, hátha érek el vele valamit. Ugyanis nincs itthon most semmi, amit adhatnék nekik. Holnap este ráadásul nem leszek itthon. Remélem csütörtök estig kibírják kaja nélkül, és elég lesz az ami most a medencében megtalálható.
 
Ennyit eddig, nem láttam, nem találtam elhalt ikrát, csak egy ikraburkot. Egy darab csiga is van az akváriumban, azt hiszem maláj tornyos csiga, bár ezeket a botiáim megtizedelték… tehát nem vagyok benne biztos, hogy az-e.
 
Nagyon szeretném őket felnevelni, mert igen csak kiürült a nagy akvárium, és tetszene, ha egy darabig ellepnék a kis ancik. Ha lesz valami fejlemény még írok, és talán már nem ilyen híg lére eresztett módon.
 
 
Mindenkinek kellemes halazást!
 
Born In Flames
 
 

50. blogbejegyzés
Ancistrus temminckii L144 – Elúszás után 2 nappal

Sziasztok!
 
Július 7-én írtam meg ennek a bejegyzésnek az előzményeit. Még aznap egy ivadék külön utakon kezdett járni, és csimpaszkodott az üveg falán. Szikzacskója már nem volt, és várható volt, hogy hamarosan elkezdi az üvegfalat asztalként és tányérként használni.
 
Nyolcadikán egész nap nem tudtam hazamenni, és csak kilencedikén este értem haza. Addigra az összes ivadék előbújt, és mind körülbelül 1cm-es volt. Első dolgom az volt, hogy megnézzem van-e valami a hasukban, ettek-e valamit. Szerencsére az üvegre tapadt halacskák belső szervei jól megfigyelhetőek, és feltűnő a sárga halacskák telepakolt sötét gyomra.
 
Megnyugodtam, van ehető alga az akváriumban. Következő dolgom az volt, hogy megszámoljam őket. Nem volt könnyű feladat, de nagyjából 60-an vannak. Egy darab nősténytől azt hiszem nem kevés, de nem is sok. Cáfoljátok meg, ha tévedek.
 
Mivel nem cseréltem vizet egy napig, így neki is álltam, lecseréltem 3-4 liter vizet és az alján összegyűlt mulmot is leszívtam. Úgy néz ki a kicsik rendesen lesz*rják, hogy fogságban vannak, és nem durcáznak, esznek helyette. A vizük 25 fokos, lehűlt a levegő, így a vizük is, de nincs hírtelen hőmérsékletváltozás. Még aznap este adtam nekik szétpréselt, forrázott cukkinit. Nem láttam, hogy foglalkoznának vele, de másnapra úgy láttam, hogy kevesebb van. Ennek ellenére egy kevés lemezes tápot porrá törtem és beszórtam nekik. Természetesen kikapcsoltam a belső szűrő addig. Arra némelyik rácuppant.
 
Raktam 3 követ befőttes üvegbe, és feltöltöttem akváriumi állott vízzel. Ezt péntek reggel csináltam, de egész nap nem sütött a nap, remélem azért vasárnapra lesz rajta egy jó adag alga, bár nem tudom, hogy egy 60 fős csapat mennyit eszik majd le belőle. Ma már szépen süt a nap, és kitettem az udvar közepére, hogy egész nap érje az erős napsütés.
 
Az agyag bujkálót kivettem, visszaadtam az apukának, aki azonnal birtokba vette, kitudja mikor lesz újabb ikrázás. Meg kilyukasztott haltápos műanyag dobozokat raktam be a kicsik medencéjébe, hogy el tudjanak bújni. akkora lyukat csináltam rájuk, hogy a tapadó korongok feje belenyomható legyen, és aztán elfordítva 90 fokot jól oda tudjam erősíteni az üveg falához. Így mesterséges barlangokat csináltam nekik. Volt, amelyikbe kis köveket tettem és így lesüllyedt az akvárium aljára.
 
Ennyi a helyzet, ma adtam nekik egy vékony szelet cukkinit, persze jól megfőztem, de nem nyomtam szét. Hozzá sem nyúlnak, remélem, majd este betámadják, mint éhes kismalacok a moslékot. További terveim, hogy marad a napi 2-3-4 literes vízcsere. Néha adok nekik lemezes tápot, és lehet, megpróbálok majd egy egész JBL Novo Pleco tablettát is bedobni előáztatás nélkül. Változatosan szeretném őket etetni, így megpróbálok beszerezni sütőtököt. Van répa itthon, saját, de azt megeszik, ezt nem tudom. Van a kertben gyermekláncfű, azaz más néven kutyatej. Régen adtam a nagyoknak belőle, forrázottan. Azon gondolkodom, hogy a kicsiknek is ki kellene próbálni. Azt olvastam róla, hogy nagyon sok vitamin van benne. Végül is gondoljunk bele, nem egy hibrid növényről van szó.
 
Legyetek jók! És mindenkinek kellemes hétvégét, és halazást!
 
Born In Flames

51. blogbejegyzés
Bemutatkozás

                                      Sziasztok.
 
István vagyok 31 éves,imádom az állatokat.
 
Régóta akvárium függő vagyok.
Jelenleg sajnos hely hiány miatt csak kis akváriumot tarthatok,van egy 50 és egy 20 literes,most csináltatok egy 90 literest,amivel kiváltom majd a két kisebbet.
Bíbor tarisznyarákokat és törpe tarisznyarákokat tartok és mellettük pár halat.
Ha esetleg valakinek kérdése van velük kapcsolatban,szívesen megosztom a tapasztalataimat bárkivel.
 
Nagyon érdekes élőlények,sajnos mikor vettem nem tudtak mondani róluk semmit,nem értettek hozzá(nem is értem,hogy akkor minek tartják öket a kereskedésben,pénzért,azota nem is tartanak,mind meghalt nekik,elöszőr csak kettöt vettem,a többit csak azért,hogy meg mentsem őket,és hál istennek nálam szépen nővögetnek)így nekem kellett kitapasztalnom mindent(mit szeretnek,hömérséklet,még e nemüket is.......stb)
Ha nagyobb helyem lesz,akkor majd szeretnék sok nagy akváriumot tartani,melyekbem minden féle vizi élölény megtalálható lesz.
Röviden ennyi.

52. blogbejegyzés
Talajporszívózás garnélás akváriumban

Miért is van rá szükség?
 
A garnéla-tartás alapjainál el szokták mondani, hogy ahol garnélát tartunk, ott nincs szükség az akvárium-takarításkor porszívózásra.
 
Ez szvsz igaz is, meg nem is.
 
A garnélák szépen elfogyasztják az etetés kisebb fölöslegét és az elhalt növényi részeket, ha azok a normál mennyiségben keletkeznek.
 
Így emiatt tényleg nem kell sűrűn porszívózni.
 
Viszont mivel a fenti dolgokat és az algákat nagy mennyiségben fogyasztják, és aki fogyaszt, az ürít is :) , így egy normális méretű garnélapopuláció elég rendes mennyiségű talajképző anyagot képes "termelni".
 
Ez bizonyos határok között kiváló táptalajt jelent a gyökeres növényeink számára.
 
Viszont nagyon apró, és nagyon egyenletesen terítődik az aljzaton. Az apró voltából adódóan, sokkal kevésbé látszik, és ha nem törődünk vele, akkora menyiség halmozódhat fel, ami már a vízminőség romlását okozhatja.
 
Ezért én havonta egyszer bizony a garnélás medencékben is javaslok egy porszívózást, még ha nem is kell miliméterről miliméterre, tökéletes tisztítást végezni.
 
A garnélák, ha megfelelőek a körülmények, akkor rendszeresen szaporodnak az akváiumban, és a kicsik tényleg nagyon kicsik, ezért a porszívózást óvatosan kell végezni.
 
Én erre a következő módszert dolgoztam ki:
 
A talaj-porszívóm 3 részből van "összeszerelve".
 
Az egyik része egy kb egy cm átmérőjű hajlékony, átlátszó műanyag cső, hossza kb 1 méter. Barkácsáruházakban 600 ft körüli áron kapható.
 
  • Olyan átmérőjűnek kell lennie, hogy a hüvelykujjunkkal kényelmesen be tudjuk fogni, ha kell.
  • Ez azért lényeges, mert ennek a "befogásnak" a mértékével tudjuk majd a vízsebességet, ezzel a szívóhatást befolyásolni.
 
A következő rész egy minél átlátszóbb és merev műanyag cső, aminek a hossza kicsivel haladja meg az akváriumunk magasságát.
 
  • Átmérője akkora legyen, hogy passzentosan tudjuk az előző hajlékony csőhöz illeszteni.
  • Az átlátszóság azért kell, hogy lássuk majd, ha van benne "valaki".
  • A merevség pedig azért fontos, mert így mutatópálca szerűen tudjuk irányítani.
  • Ha ilyen csövet nem találnánk, akkor megoldás lehet a hajlékony cső hosszabra vétele és egy műanyagvonalzó kábelkötözővel való hozzárögzítése.
A harmadik elem egy harang, mert így olyan áramlás tud kialakulni, ami a tölcséres résznél is kevésbé szedi fel az aljzatot, de szépen felkapja a mulmot.
 
  • Erre én egy műanyag vanilia-aromás kis "üvegcsét" erősítettem a szájával a merev cső végére.
  • Az üvegecske alját pedig viszonylag könnyen sniccerrel vagy recés késsel le lehet fűrészelni.
  • Mivel ez teljesen átlátszó, ezért könnyen figyelhetjük, hogy épp mit szív a "rendszerünk".
 
A leszívott trutyit azért érdemes egy mellettünk elhelyezett edénybe folyatni, mert így a balkezünkkel szabályozhatjuk a leszívás sebességét, míg a figyelmünk teljes egészében a célterületre tudjuk koncentrálni.
 
Ekkora átmérők mellett a közepes méretű csigák populációját is karbantarthatjuk a porszívózás során.
 
Ha ez is a célunk, akkor a porszívózás előtt 10-15 perccel szórjunk be egy jól láthatró részre gyorsansüllyedő kaját, az odavonza a csigákat is.
 
Persze ekkor a garnélákat is el kell majd "lökdösnünk", de ők elég fürgék.
 
Ha a fenti összetevők épp nem találhatók otthon, akkor beszerzőkörutat a "harang" beszerzésével érdemes kezdeni, mert annak a nyakmérete szabja meg a következő elemek átmérőjét.
 

53. blogbejegyzés
Zebradániók

 
Sziasztok!
 
 
Ez egy 4 részes blogsorozat melyben saját tapasztalataimat írom le, hogy hogyan jutok el egy könnyen tenyészthető haltól a nehézig. Ezek a blogok főleg olyan kezdők közé tartozó akvaristáknak szólnak, akik úgy döntenek tenyészteni szeretnének, de nem tudják mivel és hogyan kezdjék a tenyésztést. Én négy a „ranglétrán” egymás után következő halat választottam ki: Zebradánió, Rózsás díszmárna, Ékfoltos razbóra és végül a Neonhal. Ebben a részben a Zebradániós tapasztalataimat írom le.
Nekem még nem volt Zebradánióm, így az első utam a közeli díszállat-kereskedésbe vezetett, és 6 db Zebradániót vettem.(3 hím, 3 nőstény) Nekik egy külön 25 l-es aksit rendeztem be szivacsszűrővel, egy 25 w-os fűtővel és 3 köteg Jávai mohával. Fontos hogy ilyenkor egy fiatal csapatot szerezzünk be, mert velük jobb eredményeket érhetünk el. Bár az eladó azt mondta, hogy 3-4 nap után kitehetem őket ikrázni, inkább vártam egy hetet. Kaját, az eladó tanácsára, fagyasztott szúnyoglárvát kaptak. Egy hét után egy keleti fekvésű szobába betettem egy kb. 8 l-es aksit, melybe egy 10 w-os fűtőt, egy szivacsszűrőt, egy hőmérőt és egy köteg Jávai mohát tettem. Természetesen használtam szúnyoghálót, hogy ne egyék meg az ikrákat. A víz értékei, amit beletettem: Ph: 7, Kh: 4-5.Beállítása: desztillált vízbe tettem egy csipetnyi konyhasót, aztán egy CO2 tablettát dobtam bele (kísérleteim során kiderült, hogy így a legegyszerűbb keményíteni a vizet). Később kiderült, hogy célszerűbb a kishalak elúszása után keményíteni a vizet, mert így jobbak a kikelési arányok. Tehát berendeztem az aksit, másnap este pedig betettem mind a hat halat. Ezt senkinek nem ajánlom! Ha tehetjük, inkább csak egy párt tegyünk ki, mert amíg egy pár ikrázik, a másik négy eszi az ikrákat…Nos, én ezt nem tudtam, így maradt 14 kishal. Először frissen keltett sórákot kaptak, de mivel ezt nem ették áttértem az aprított lemezestápra. Ezt viszont már megették. Egy hét után úgy döntöttem itt az ideje a vízcserének. Talán eddig ez volt a legnagyobb hibám. Ugyanis mint kiderült nem nagyon bírják a friss vizet (:O). A tapasztalat tehát az, hogy húzni kell minél tovább a vízcserét. Ez volt az első ikráztatás, azóta 3 vagy 4 is lement. Ezek szinte mind sikeresek voltak, az elsőhöz képest csak annyi volt a különbség, hogy húztam a vízcsere ideéjet ameddig tudtam.
 
Folytatása sajnos nem  következik, hsz-ben leírtam, hogy miért. Köszönöm, hogy elolvastad!
 
 
Csőke Marcell
 

54. blogbejegyzés
Nagy (114 liter) akvárium indítása.

Nagy (114 liter) akvárium indítása.
 
Korábbi bejegyzéseimben már utaltam rá, hogy megszületett az elhatározás egy dekoratív nagy akvárium indításáról. Elterveztük feleségemmel a helyét, elkészítettem a tárolására szolgáló szekrényt, a hozzá megfelelőnek tartott világítást .
 
Mivel a régi akváriumom már több mint 15 évet állt használat nélkül, kitakarítottam és teszteltem a teherbírását (feltöltöttem vízzel). Igaz hogy nem eresztett de az ördög nem alszik (senki nem szeretne a szobájában 80-90 liter vizet, kedvenc halait a szőnyegen stb..), így inkább egy új ragasztású akvárium rendelése mellett döntöttem. A méretek a régi alapján adottak voltak, csak egy picit módosítottam rajtuk (30*35*95 cm helyett 30*40*95 cm lett). A megrendelésben ragaszkodtam a megfelelő merevítésekhez, így az új aki 6 mm-es üvegből, a két hosszanti oldalán, az alján végigfutó egy-egy merevítő üvegcsíkkal az elő és hátlap alsó illesztését erősítve. A tetején középen keresztben valamint a két szélén is merevítésként üveglapok vannak beragasztva, a két részre osztott tolólapos üvegtető tartóiként is funkcionálva. A tető szinte teljesen elfedi az akvárium vízfelületét, csak a két hátsó sarokban hagyva egy kis űrt a technika kábelei, légcsövei számára.
 
Az akváriumhoz szellőztetésként a meglévő légpumpa légcsöveit immár három részre osztva (eből egy egy a két nano aki-hoz vezet) vezet egy a habkőporlasztóhoz. Ez a szellőztetést és a minimális víz áramlást is biztosítja. Természetesen nem hiányzik a megfelelő fűtő berendezés (100 W, állítható hő szabályzóval, 24-25 C-on tartva a víz hőmérsékletét). Valamint a belső szűrő (400 liter / óra teljesítmény, 8 W kombinált, szivacs - aktív szén betétes) sem. Természetesen egy vízhőmérő is bekerült (fém alaplapon piros, alkoholos kijelzéssel). A világítás, fűtés és a belső szűrő részére egy 4 részes, csatlakozónként ki-be kapcsolható elosztó került az alsó szekrénybe, így a fénycsöveket is és a fűtést, szűrést egyenként lehet ki-be kapcsolni. Háttérként ideiglenesen egy 40*95 cm-es vörös calvados színű (mint a szekrény és a világítás armatúrája)
 
A technika is készen állt, jöhet a berendezés! Talajnak JBL Manado (10 liter) valamint fehér kvarchomok (1 mm-es szemcsenagyságban 5 liter) lett felhasználva. A talajt jól átmostam, a kvarchomok meglepően tiszta volt! A manadot két oldalt félkörívszerűen hátrafelé emelkedve terítettem el, középre vékonyabb rétegben a kvarchomok került, mintegy kis befolyás, patak hordalékaként. Köveknek ismét kedvesem szikla-kő gyűjteményét használtam fel, még egy kis búvóhelyet is ragasztottam belőlük (a kis barlangot színtelen FBS ragasztóval ragasztottam össze). A nagyobb sziklákat két csoportban színük szerint válogatva helyeztem el, az egyik oldalra a világosabb, sárgásabb kövek kerültek, részben takarva a szűrőt és fűtőtestet. A másik oldalra a vöröses sziklákat tettük, takarják a porlasztót és helyet adnak a mohának is. Folyami kavicsokból néhány darabot a kvarchomokra tettem. Egy szép üreges vasfa darabot is sikerült beszereznem nem túl borsos áron (800 Ft), ez is a kvarchomok szélén kapott helyet. Növényzetként a már meglévő moha (Vesicularia dubyana) mellé egyik kedvenc kereskedésemben vásároltam még különböző növényzetet (Cabomba caroliniana, Anubias nana, Aponogeton boivinianus, Vallisneria americana, Valisneria spiralis, Ammania senegalensis), némelyiket 80 Ft/tő áron! A növények félkör ívben lettek a manadoba telepítve, a magasak hátra, közepesek előrébb. A berendezést követően következett a vízzel való feltöltés következett, ezt langyos (melegített, 25-27 C fokos) vízzel végeztem, a víz az otthoni víztisztító berendezésből (AquaLux) származott, klór és szennyezőanyag-mentes. A talajba, ahová a növényeket telepítettem, tápanyag tablettákat süllyesztettem. A vízbe indító tablettát, a gyorsabb baktériumszaporodás miatt, és vagy 4 liter vizet (a két beállt nano akiból) öntöttem. A növények számára táp oldatott () tettem még a vízhez.
 
A telepítés elkészültével türelmetlenül vártam a víz „beállását”. Mivel karácsonyra már halakat szerettem volna az akváriumban látni, így csak vasárnap délutántól kedd kora estig vártam. Ez nem igazán volt elegendő, de megkockáztattam a telepítést. 4 Xiphophorus helleri két lírafarkú piros (hím és nőstény), két „ananász” standard (hím és nőstény), 5 Poecilia latipinna két lírafarkú fekete (nőstény), egy standard fekete (hím), két ezüst lírafarkú (hím és nőstény). 2 Corydoras paleatus törpeharcsa, 2 Corydoras panda törpeharcsa, 2 Mikrogeophagus ramirezi törpesügér (reményeim szerint hím és nőstény), 9 Poecilia reticulata guppy (hét hím és két nőstény). Sajnos másnap reggelre az egyik hím guppy. És a piros xifo nőstény holtan került elő (talán a stressz miatt?). A többiek az óta is, jól vannak.
 
Halaimat naponta egyszer délután etetem, csak annyit kapnak, amit rögtön megesznek. Tartok időnként (hetente-kéthetente) egy koplaló napot is nekik. Eleségnek lemezes száraz haltápot, granulált haltápot (a harcsák miatt) használok, hetente egyszer fagyaszott vörös szúnyoglárva, vagy élő tubifex, esetleg élő vízibolha kerül az étlapjukra.
 
A terv sikerült, a karácsonyra már szép színes halak úszkáltak mindenki örömére az akváriumban. Kisfiammal az óta is közösen etetjük a halakat, vendégeink hosszan gyönyörködnek, szemlélődnek a három akvárium lakóiban. Üde színfoltja lett a lakásnak, megérte a munkát és az anyagi ráfordítást is .
 
 

55. blogbejegyzés
Ancistrus multispinnis - \" ANCIK \"

Subphylum     Gnathostomata  (àllkapocsos állatok) - Classis   Osteichthyes (Csonthalak) - Subclassis      Actinopterygii (Sugaras úszójúak) -  Teleostei  (Igazi/magasabb rendü Csonthalak) - Supraordo  Ostariophysi  (Pontyhalhoz hasonlóak) - Ordo  Siluriformes  (Harcsaszerüek/félék) - Familia           Loricariidae  (Harnischwelse) Páncélosharcsák - Subfamillia      Ancistrinae - Genus  Ancistrus
 
Species  
 
Ancistrus multispinnis (REGAN, 1912)  " ANCIK "  
 
Az Ancistrus nemzetség összefoglal páncélosharcsákat, akik föként a gyors folyású, zuhatag szerü vizeket Dél-Amerikában, az Amazonas területén és Guyana-ban lakják. Tipikus jelleg a szivószáj szaruból való szemölcsökkel ami a fej alsó részéhez kötött; a lapos test forma, az erös és éles elsö sugarai az úszóknak, kivéve a farok úszót.  
 
A himeknek a fejükön antennához hasonló kinövések vannak, amik a felsö állkapocsig kihúzódnak. A kinövéseket tapogatóknak nevezzük. Ancistrus multispinnis; réseket és barlangokat keres fel, ahol megbújik, ahol az élet területe és az ikrázóhelye van, amit a himek elkeseredetten megvédelmeznek.  
 
A halak összeférhetöek, igy tudjuk öket tágas társas akváriumokban tartani. Bejön nekik egy árnyékolt környezet és egy vizhömérséklet 22 - 24° C. Hasznosak, mivel növény és élelem maradványokat a talajon keresnek és algabenövekedéseket betakaritanak. Egy bizonyos része a táplálékuknak, növényi eredetünek kell lennie, (leforázott spenót; karalábé; fejes saláta; gyermekláncfü; és algák). Aktivitása a felnött állatoknak alkonyatnál vagy csökkenö barométernél növekszik. A rokonfajokból fogságban; pl. Ancistrus cirrhosus; és Ancistrus dolichopterus;-t, tartják.  
 
Elterjedése: gyors folyású zuhatag szerü vizek az Amazonas területén, és Guyana -ban;  
 
Nagyság: 15 cm -ig;  
 
Nemi különbség: A him tüskékhez hasonló tapogatókkal a fejen és a felsö állkapocson, amelyek a nösténynél gyengébben kifejlödtek.  
 
Tartás és tenyésztés: Békés, alkonyat aktiv hal, akinek elegendö elbújási lehetöségeket kell nyújtani. Tenyésztése 24° C. A viz minöségének nincs jelentösége. Szivesen ivnak csöszerü üres helyeken (pl. agyag/kö csövekben). A nöstény lerak szöllöszerü ragadós úgy 50 -100; tojásokat. A him végzi az ivadékok gondozását. Az átméröje a sárga tojásoknak 3 mm. A fiatalok az ikrázás után kibújnak a 6. napon. Az ivadék fogyaszt 8 további napon a szik zsákjából. A fiatalokat úgy 15 mm test hosszal, artemiával algákkal és könnyen szét esö saláta levelekkel élelmezzük.  
 
Táplálék: föként növényi élelem, de ugyancsak száraz eleség; 
 
Quelle: AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling;  1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982)
 
Prof. Sterba irja: Alcsalád Ancistrinae; közeli rokonságban van az alcsaládokkal: Hypostominae, ezektöl viszont megkülönbözteti a mozgatható Interoperculum=(egy csontja a kopoltyútetönek, ami az alsó szélén fekszik;) és tövisekkel (csont tüskékkel) rendelkezik. Ùgy 18 nemzetség, több mint 150 fajjal.  
 
Ancistrus nemzetség;   (KNER, 1854)
Az elsö része az orrnak nincs csontlemezekkel fedve. A felsö orr része bajusszokkal vagy tapogatókhoz hasonló folytatásokkal ellátott, ami a himnél egyes fajoknál elágazik a nösténynél pedig gyengén kifejlödött vagy hiányzik. Az Interoperculum mozgatható, és csont tüskékkel ellátott.  A hát úszó (Dorsale) kissé a has úszók elött kezdödik. Ùgy 23-26 páncél ( pajzs) alsó hossz irányú sorrendben. A has meztelen. Szurinam-tól a Rio de la Plata -ig. Ùgy 50 faj ismert.  
 
Ancistrus spec; gondozása nagyobb akváriumokban. Növényi táplálék (algák, leforázott saláta, saláta, kinai káposzta, kettévágott borsók; stb) mellett; ugyancsak televényféreg, tubifex, fagyasztott vizibolha, és száritott táplálék sem lesz visszautasitva. Szükségük van, tözeg fákra, (láp fenyöre) illetöleg gyökerekre, amit állandó jelleggel leráspolyozhatnak, ami nyilvánvalóan az emésztésükhöz ballasztanyagként szolgál, legalábbis idönként szükséges. Ecset és hosszú ször/szakáll szerü algákat nem esznek. Vizhömérséklet 25 -28° C. A vizminöségéhez nem támasztanak különösebb igényeket. Az állatok csövekben, de ugyancsak fa üregben/kókusz héj barlangokban vagy az emlitett tözeg fák alatt ivnak. Egy meglehetösen heves üldözés után a nöstény lerak, 50 -250; úgy 3 mm nagyságú narancs szinü tojásokat, amit a him gondoz. A fiatal halak kibújnak úgy 5 nap múlva. Elsö táplálék felvétel további 5 nap után. Kezdö etetés artemia -naupliusokkal. A felnevelésük könnyü.  
 
A faj elsö tudományos leirása:    Regan, Charles Tate (1878 - 1943) Angol ichtiológus. Tanúlmányok a Cambridge -i; Egyetemen. 1901 -ben a Brit Múzeumban az asszisztense és tanúlója G. A. BOULENGER -nek. Egy igazi szisztématikusnak (rendszerezönek) képezte ki magát, és besorolt terjedelmes halgyüjteményeket modern szisztematikai szempontokkal a Brit Múzeumnak. A gazdag tanúlmányait, számos publikációja ismételten tükrözi. 1905 " Revision of the fishes of the American Cichlid genus Cichlasoma " 1911 " The freshwater fishes of the British Isles " 1916 "Morphology of the Cyprinodont Fishes of the Sub-family Phallostethidae " (többek között) A terjedelmes tanúlmányait mint eredményt, egy kiterjedt (széleskörü) haltani rendszerben állitotta fel.
 
Adott egy rokon faj: Ancistrus dolichopterus; Braunner (Blauer) Antennenwels; fogságban az élet elvárása 10 év, és több, -van megadva; Quelle: Akvaristák tapasztalata szerint; Maik Arlt ("ANCI")

56. blogbejegyzés
\"Miért hagytad abba?\"

Miért hagytad abba?
 
Ezt a kérdést voltam kénytelen feltenni több ismerősömnek, barátomnak az utóbbi évek folyamán. Azt, hogy mire gondolok, ezen a fórumon, nem szükséges részleteznem, de a rend kedvéért ideírom. Az akvarisztikáról, halazásról, akváriumkezelésről, haltartásról van szó.
Akárhosz is fogalmazzuk meg, szomorú látni, és hallani, hogy egy akvárium és a teljes felszerelése egy poros pincében, padláson köt ki, akik eddig gyönyörködtek benne, immár egy gondolatra sem méltatják.
 
De miért? Feltehetem és fel is tettem ezerszer a kérdést - mondhatom a legkülönfélébb válaszokat kaptam. A mentegetőzésre, lustaságból fakadó befejezésekre nem térnék ki, mivel ezen változtatni külső szemlélőnek jóformán lehetetlen.
Ezen kívül a leggyakoribb ok, a sokakat érintő helyhiány.
Bizony, több panelos barátom is ezzel a gyógyíthatatlan "betegséggel" küzd. Mi tagadás, nem egyszerű mindent elhelyezni egy lakásban, de ha konkrétan belegondolunk, egy kicsit rózsásabb a helyzet.
 
Mekkora hely kell valójában? Legszűkebb esetben egy polc kell a tartálynak, egy fiók a kezeléshez szükséges eszközöknek. Tudom, hogy ez nem az ideális eset, de az akvárium így is szép perceket okozhat az egész családnak.
 
Másik ok a "ha valamit csinálsz csináld a legjobban"-elv.
Na igen.. Amikor kissé sznobizmusba hajló fejtegetést hallgat az ember arról, hogy azért fejezte be emberünk az akvarisztikával való foglalkozást, mert nem volt helye nagyobbra váltani, bővíteni.
Sajnálom, nekem sincs helyem, pénzem, időm sem egy 1000 literes akváriumra, de minek is az? Nem a méret a lényeg, ez a mondás itt is megállja a helyét.
 
Elértünk azonban a legmeghatározóbb tényezőhöz, ami sokakat sújt. A pénz.
Valljuk be, nem ott érnek véget kiadásaink, hogy megvettük a tartályt és berendeztük az akváriumot.
A fenntartásra is gondolni kell, és sajnos vannak olyan kezdők, akik nehezen kezelhető halat választanak maguknak. (Hallottam diszkoszhallal kezdő akvaristáról is, amit igen merész ötletnek tartok.)
A pénzügyi helyzet azonban nem feltétlen vészes, meg kell találnunk a kiskapukat: vannak igénytelenebb, de szép halak is a kínálatban, (guppi, neon) melyek sok örömet okozhatnak, és lehet olcsó szűrő, fűtő és levegőztetőeszközt is kapni.
 
Kicsit hosszúra sikeredett ez az eszmefuttatás.. Célom az volt, hogy megvilágítsam a problémákat, és megoldást kínáljak rájuk. Az akvarisztika nem kell hogy drága hobbi legyen, bíztassuk társainkat akik esetleg kezdeti kudarcok vagy pénzhiány folytán abba akarják hagyni ezt a nagyszerű foglalatosságot!

57. blogbejegyzés
Szőlőág az akváriumba

Lassan már másfél hónapos a 150 literes akváriumom.Ezidő alatt sokminden történt amiket blogjaimban leírtam,dióhélyban volt darakór,haltúlnépesités stb...Ezeken a problémákon sok kedves segitőkész ember segitségével sikerűlt átrágnom magam...Mostani blogomba egy kis változásról szeretnék beszámólni ami a napokba történt...Tudni illik órákig eltudok űlni az akvárium előtt és megfigylem halaim viselkedését,őket, és persze gyönyörködök bennük de gondolom evvel mindenki igy van aki othon halakat tart.  A minap is egy este üldögéltem az akvárium előtt és valami hiányzott valaminek nem éreztem 100%-osnak az akváriumomat gondolkozdtam vagyis nem is kellet sokáig hisz láttam hogy szőlőtőke vagy vasfa hiányzik belőle..Azelőtt a 40 literesembe volt egy pár szőlőág de azok túl kicsik voltak a 150 literesbe igy hát elmentem a kert végébe szőlőtőkét nézni,persze volt egy rakat még tavaszról amikor metsztük a szőlőt...Szoval keresgéltem és ráakadtam egy gyönyörű méretes szőlőágra...Szinte már elképzeltem ahogyan akváriumomat ékesiti...Mivel én a természetesség híve vagyok és nem szeretem a giccses dolgokat szoval Pl: kis búvár,meg vár,meg szines kavicsok ezeket mind utálom de evvel szerintem mindenki igy van aki már közelebb áll az akvarizáláshoz...Mert csak jelezni szeretném a kezdőknek hogy ezek a giccses dolgok lehet hogy valakiknek tetszik de előszőr már ha halakat vásárolunk nézzük az ők szemszögükből ezek a rikító szinű tárgyak és vackok nem elég hogy stresszelik némely halfajokat de egy idő után olyan festékanyagokat  bocsátanak ki amik szemmel nem láthatóak de a halak érzékelik és kelemetlenséget okoznak nekik...mégha direkt akváriumba valók is és ez tény...!
       Szoval visszatérve véleményem szerint egy szőlőtőke vagy vasfa igen csak sokat dob egy akváriumon és a halaknak is természetesebb lesz élőhelyük és még búvóhelyet is biztositnak nekik.Na ráakadtam a leggyönyörűbb szőlőágra és áztatni kezdtem.Volt egy nagy vizes hordó a kertünk végébe és abba volt kb 2 hétig...Két hét után már nem kellet lefogatni és magától is elmerült igy már tökéletesnek láttam és ekkor kezdődőtt a ferőtlenítés mivel kifőzni nem tudtam mert méretének köszönhetően nem volt akkora fazék amibe belerakhattam volna ezért tusolóval fóráztam le 10 percenként és közbe szivaccsal dörzsöltem...Mikor jónak és elégnek láttam a tisztogatását fertőtlenitését akkor kovetkezett a teszt.Egy kis ecetet cseppentettem rá és ha pezsgett volna akkor még nem elég tiszta de ha nem pezseg már elég tiszta nekem nem volt reakció igy nem volt pezsgés ezáltal kiderűlt hogy tiszta és berakható az akváriumba...Bele is raktam és mintha csak az akváriumba találták volna ki..:) Gyönyörüen feldobta az akváriumot...Az ancik persze röktön rávetették magukat és nyalogatni kezdték és anyira szép látvány volt ugy ment az aksihoz ahogyan a hátérbe a magas valisneria bokrok és alúl akissebb növény bokrok és a szőlőág olyan természetes lett az akvárium..Mintha egy csepnyi Amazonaszt láttnék..Ahogyan a vitorlások méltóságteljesen úsznak.... Mostmár 100%-osnak láttam az akváriumot. 
szőlőággal
     Remélem nem kellesz kivennem a szólőágat,vagyis nem fog semmit magából már bocsátani és nem rontja a vizminőséget..Az biztos hogy taknyosodni fog de azt majd az ancik lelegelik eddig mindíg ugy volt a 40 literesbe is...Lényegében ennyit szerettem volna megírni ebbe a blogomba ...Egyszerüen belevagyok bámulva az akváriumomba próbáltam jó fotókat csinálni róla dehát telóval elég nehéz jó fénképezni :S de azért löktem fel pár új képet de élőbe persze minden szebb :D 
Üdv:Tomi

58. blogbejegyzés
Poecilia (Lebistes) reticulata

Bevezető
 
Az akvarista.hu jóvoltából lehetőségem nyílt gondolataim megosztására. Nem vagyok nagy szószátyár. Tehát ha valaki veszi a fáradságot és olvassa irományomat, akkor azt fogja tapasztalni, hogy nem vagyok irodalmár sem. Ez előny lehet azok számára, akik kevés szóból is értik a lényeget, és hátrány a Tolstoi kedvelőknek. Igyekszem lehetőleg egyszerű, közérthető és hétköznapi nyelven írni, lehetőség szerint kerülve az idegen szavakat. Kivételt ez alól csupán az élőlények latin elnevezése fog képezni, ugyanis én csak azokat használom. Minden népi- vagy „divatos” vásárlócsalogató kereskedelmi megnevezés számomra elfogadhatatlan, és félreértések egész sorozatát okozhatják.
 
Remélem, hogy érdekesek lesznek irományaim és esetleg még hasznosnak is találod majd. Mivel közel 40 éve, kisebb nagyobb kihagyásokkal „vírushordozónak” tekintem magam, ezért valószínűleg keveredni fognak a szakirodalomból és a saját tapasztalatomból szerzett ismeretek. Remélem ez nem lesz számodra zavaró.
 
Kedves olvasóm, fel szeretném hívni a figyelmed, hogy amit itt fogsz olvasni az nem ismeretterjesztés, csupán egy ráérő fazon szórakozása.
 
Teljesen kimerültem a fenti sorok írása közben, ezért úgy döntöttem, hogy csak és kizárólag a Lebistes reticulata ma már Poecilia (Szivárványos guppi) vonatkozásában fogok körmölni. Természetesen ennek az is oka, hogy újabban ennek az aranyos kis génszatyornak a tartására kattantam rá. Mivel ez az én titkom, ezért szépen kérlek, ne áruld el senkinek. Nem kívánok a faj leírásával és történetével foglalkozni, azt sokan megtették már előttem. Inkább olyan dolgokról firkálok majd, amit mások még nem vagy csak kevesen írtak le.
 
Szóval....
 
Emlékszem, hogy az 1970-es években a szinte mindent túlélő és kezdők halának számított a L. reticulata. Abban az időben leginkább a vadhoz sokkal közelebb álló törzsek uralták az akvaristák medencéit, és mai szemmel nézve a ruházatuk és alakjuk is szerényebb volt. Mára ezek a törzsek - melyeket helytelenül szokás vad változatként is emlegetni - szinte teljesen eltűntek a medencékből. Helyüket a legkülönfélébb tenyészváltozatok foglalták el. Így visszatekintve úgy értékelem, hogy ezért a szépségért hatalmas árat „fizet” a mai akvarista. A tetszetősebbnél tetszetősebb változatok már szinte nyomokban sem hordozzák őseik ellenállóságát és „igénytelenségét”. Kijelenthető, hogy a mai tenyészváltozatok és azok hibridjei magas követelményeket támasztanak a tartójukkal szemben. Ez igaz a víz, a hőmérséklet, az élelem, a felhasznált technika tekintetében egyaránt. Míg a hetvenes években egy 5 literes befőttes üvegben akár szárított vízibolhán is megéltek és szaporodtak, ma már több száz liter víz kell a túlélésükhöz. Ennek okai nagy valószínűséggel a nem megfelelő szelekció, a már szinte sterilnek számító tartási körülmények, a beltenyészet. Ezek azok a körülmények, amelyek ezt a hajdanán oly ellenálló halacskát ilyen sebezhetővé és kiszolgáltatottá tettek. Nem volt az anyatermészet, aki könyörtelenül kiszelektálta volna az életképtelen, betegségre hajlamos, gyenge egyedeket. Az ember különféle módszerekkel igyekezett megmenteni azon példányokat is, amelyek a természet érettségi vizsgáin rendre megbuktak volna.
 
Gyakran olvasok olyat, hogy a távol-keletről származó L. reticulata milyen gyenge minőségű, bezzeg ezzel szemben a hazai tenyészetekből származók milyen életre valók. Én személy szerint – mert tapasztalataim ilyenek – csak részben értek ezzel egyet. Azt hiszem, hogy inkább az eltérő nevelő közeg, más tartási körülmények, a szállítás okozta stressz és a nem megfelelő karantén/akklimatizáció és az érdekeltek táplálják e rémhíreket. Nem lebecsülve a hazai tenyésztők munkáját, meggyőződésem, hogy a távol-keleti, orosz, német vagy egyéb díszhaltenyésztők szakmailag nagyon felkészültek és nagyon jó munkát végeznek. Sajnos ugyanezt hazai vonatkozásban nem lehet elmondani. Nálunk gyakorlatilag a külföldön nemesített törzsekből vagy azok keverékeiből behozott halak továbbszaporítása folyik, addig, amíg le nem romlik az állomány. Jó esetben néhány nemzedék. Arról mindenki meggyőződhet - ha bekukkant néhány külföldi fórumba vagy L. reticulata nemesítő oldalára – hogy mennyire le vagyunk maradva, akármilyen égtáj felé tekintünk.
 
Természetesen a külföldi tenyésztők is a piacból élnek, ezért nem idegen tőlük a „trükközés”. De azt hiszem, hogy ezen a téren sem a hazai (bár nem sok magyar nemesítőt ismerek) sem más tenyésztőket nem nagyon kell félteni, főleg ha egy nagy szakértelemmel és szívós munkával szelektált új törzsről van szó. Azoknak ugyanis sokkal nagyobb értékük van a „guppitakaroktartanimennyiazára” –nál. Lásd az aukciós értékesítéseket.
 
Mára egyenlőre ennyi....
 
A következő bejegyzésem valószínűleg a hal beszerzéséről és a beszerzés előtti és utáni teendőkről fog szólni. Ahogyan én csinálom.
 

59. blogbejegyzés
Akváriumi élet 3. rész

Bevezető!
 
Hát már elég rég írtam.De rá is jöttem arra, ha ritkábban írok, sokkal jobban meg tudom fogalmazni a történteket.Általában az aksi előtt ülve gondolkodom és közben jobbnál jobb mondatok hangzanak el fejemben.A végén összegyűjtöm ezeket a gondolatokat és így össze áll a kis fogalmazás.Most egy kicsit előre ugrok a történetben, hiszen az előző két írásomban már leírtam a lakók mindennapjait.
 
Mi is történt?
 
Már körülbelül egy hete folyik az élet ebben az üvegkalitkában.Nem sok különös történt ebben a kis időben.A xifók már megszokták új helyüket, mindig egymás mellett vannak, várnak Danóék ikrázására, hiszen ilyenkor igazán jól lakhatnak.De ahogy észrevettem a lánynak is elég nagy a pocakja, talán jönnek a kicsik.Nem is csoda, hiszen a hím folyamatosan próbálkozik.
 
Új lakók érkezésének a gyanúja kavarog az akvárium vízében.
Talán új barát, netán ellenség érkezik társaságunkba?-kérdezgetik egymástól a barátok
A félősebbek attól tartanak valami ragadózó érkezik majd és minden búvóhelyet kipróbálnak, melyik lesz a legalkalmasabb?
A halak sejtése nem volt hiába való, hiszen vettem 40 főből álló ELIT neonhal osztagot.Hogy miért ELIT az majd a később kiderül.Majdnem 3 hétig voltak egy 20 literes viskóban, de csak 20-an.A másik húsz a családomon belül vándorol.Tehát most áthelyeztem őket ebbe a luxusszállóba.Első pillantásra nem nagyon tetszett nekik, hogy miért?Mintha el akarták volna tolni az akváriumot:folyamatosan nekiúsztak a falnak.Viszont akik tartottak az új társak érkezésétől, most megkönnyebbülhettek, hiszen nem kellet ragadozóktól tartaniuk.Danóék viszont nem örültek nekik, mert minden ikrázásuknál részt vettek az ikrák feltakarításában.Másnapra, mint minden egészséges halnál, mintha egész életüket itt töltötték volna úgy játszadoztak egymással.Sajnos ide már csak 19-en jutottak át, mert valamilyen parazita elleni harcban elvesztették egy társukat.Két nap múlva már csak 18-an voltak, mert az egyik virgonc nem tudott ellenálni a szűrő erejének:meghalt.
 
Egy boldog nap!Első takarítás.Elkezdtük apával a szűrőt tisztítani és nicsak ikrák az ancilakban.Micsoda felfedezés.Később kiderült ez csak nekem hozott örömöt (és persze anciéknak), mert ki kellett lakoltatni mindenkit a vegetáriánusokon kivül.A neonok még csak most fedezték fel az itteni környezetet és már mehetnek is vissza.Szóval most csendes az élet.(bövebben az ancikról a blogok közt:Algaevő szaporulat 240 literben->www.haloda.mlap.hu)
Folyt. köv.

60. blogbejegyzés
Akvarisztikai könyvek 1

 
Most 3 könyvet szeretnék nektek bemutatni .
Mind három könyv sokban különbözik .
 
1-Horn Péter – Zsilinszky Sándor AKVARISZTIKA (mezőgazda Kiadó)
A könyvet azoknak ajánlom akik szeretnék elsajátítani az akváriumi díszhalak tenyésztéstechnikai alapismereteit , a díszhalak fontosabb öröklődő szín és formaváltozásait , és új változatok kitenyésztésének módszertanát .
 
A könyvben megtalálható rengeteg halfaj tartási , és tenyésztési módszere .
Főként olyanoknak ajánlanám a könyvet , akik haltenyésztésre adják fejüket , szóval minden akvaristának 
 
2-Dick Mills AKVARISTA KÉZIKÖNYV (Park Kiadó Família könyvtár )
A könyvben találhatók diagnózistáblázatok , amikkel könnyen megállapíthatjuk halaink betegségét . Bővebben foglalkozik a halak anatómiájával . Ebben a könyvben is megtalálhatók faji leírások , de nem annyira taglalja szét , és írja le mint az előzőleg könyv .
Érdekesség , hogy a könyv az édesvízi fajok mellett bemutat pár tengeri halat is , és olvashatunk benne a Trópusi tengeri akvárium és a Hidegvízi tengeri akvárium berendezéséről , de sajnos ebben részben nem sok hasznos információt gyűjthetünk , ugyanis elég elavult .
 
A könyvet azoknak ajánlom akiknek többször felüti valamiféle betegség a fejét az akváriumban . Főként kezdő akvaristáknak nagy segítségükre lesz !
 
3-Akvárium (kisállatkalauz)
A könyv mindössze 64 oldalas . Tömör , de tartalmazza a díszhalak helyes tartásának és gondozásának alapismereteit .
 
Olyanoknak ajánlanám akik most készülnek megvásárolni első akváriumukat .
 

61. blogbejegyzés
Így zajlik az élet az akváriumban

Néhány hónap után úgy néz ki, hogy működik a rendszer.
 
A hal állományban a következő változások történtek: A neonhalak száma 10-re gyarapodott (nem természetes szaporulat, hanem a boltos legnagyobb örömére tőle vettem). Köszönik szépen jól vannak és szépek. A szívóharcsák is jól érzik magukat. Időnként adok nekik leforrázott uborka szeletet. Hát ez marhára tetszik nekik, le se szállnak róla amíg el nem fogy. Különben ha más nincs, akkor csipegetik a granulátumos haltápot is. De azt azért ne várjuk el tőlük, hogy az aljzatot tisztán tartsák ! Amikor vettem őket titkon azért reménykedtem benne, hogy ott is tevékenyek lesznek. Tehát a fenék tisztántartásához új célszemélyzet kell ! A feladat ellátásához a panda páncélosharcsákat választottam. Azért választottam ezeket, mert kicsik maradnak. Hasonló a méretük mint a neonoké és a szívóharcsáké. Na, ezekkel van a legtöbb probléma. Nagyon félénkek ! A létszámuk ingadozik, mert időnként pusztul el belőlük , de még nem jöttem rá miért. Lehet, hogy túletetés (az egyik pl egészen  felfúvódott halála előtt), vagy a stressz  (egy másik frászt kapott amíg a vízet cseréltem), vagy valami földön túli ok (egy harmadiknak a fején lyukak keletkeztek, a szája teljesen szétroncsolódott). A közeli jövőben tervezek egy búvóhelyet készíteni egy félbevágott kókuszdióból a pandák számára. Ugyan van egy helyük az egyik gyökér alatt, de 6 halnak elég szűkös. Csigából van rentgeteg ! Kárt ugyan nem csinálnak, de látványnak nem túl szép.
 
A növényekről: A hínárt ki kellett dobnom, mert ugyan jól nézett ki, de le kellett horgonyozni a vasfa alá. Az a része amelyik a felszínen úszott a lámpa alatt az jó gyorsan nőtt, az a része pedig amelyik árnyékban volt pusztult és jó sok szemetet csinált. A likvidálása jó hatással volt a többi növényre is mert már kapnak fényt. A vízipáfrányok szép zöldek és már elérik a felszínt is. A nyílfű szorgalmasan terjeszkedik az aljzaton. Már ritkítani is kellett. Megjelent az algásodás ! Volt egy kevés zöld fonálalga, zöld ecsetalga, de inkább sok fekete ecsetalga volt. A víz levegőztetését a szűrővel leállítottam (mert kedvez az algásodásnak, állítólag), feljebb húztam a kifolyó csövét a felszínig, így intenzíven fodrozza. A vízhez algagátló szert is adtam, ez használt és néhány hét alatt eltüntek az algák.
 
A vízcserék közti időtartamot próbálom növelni, hogy kevesebb stressz érje a halakat. Most 2 hétnél tartok. Időnként tesztekkel mérem a vízet, bár nem minden paraméterét. 5 az 1-ben tesztet használok. Ez méri a főbb paramétereket: pH, kH, gH, NO3, NO2. Ezek 2 hét elteltével is még a jó tartományban vannak. Tudtok még valamit amit célszerű lenne ellenőrizni ? Esetleg a foszfátot, ammóniát, rezet ?
 
Hát most így állunk én és a halak. Ha történik még valami érdemleges, akkor majd írok...
 

62. blogbejegyzés
Ez nem normális!

Alig két hete kezdődött az egész.A feleségem munkatársnőjének van egy 50l akváriuma és a guppik elkezdtek szaporodni, felajánlotta a nejemnek,hogy ad egy pár ivadékot azokkal nincs sok gond. Anyósoméknak volt otthon egy 12,5x26,5x18cm-es kis 6l-es akváriumuk jó lesz az-ekkor én még teljes apátiában úgy voltam vele had csinálja.
De közben kaptunk még agy akváriumot az egyik ismerőstől 17x33,5x22-es panoráma akváriumot (12,5l).
Ez be is lett rendezve a guppiknak kimosva fertőtlenitve a kavics bele és a műnövény, ekkor már kezdett bennem is mocorogni valami, tündéri volt az a kis vizi világ a 0,5-1cm-es kis guppikkal.Nejemnek már régóta tetszett a sziámi harcos hal igy az övé lett a kisebbik akvárium(ha már megvan ne álljon üresen). Közben már megigérték kapunk még Ancikat és még guppit.
Elmentünk megvettük a  Betta himet piros a kisebbiket kértük, tök jól érezte magát a kis akváriumban.
Visszamentünk a kereskedésbe venni neki kaját ekkor már nézegettem az akvarisztikai oldalakat, és elolvastam pár tájékoztatót, úgy döntöttem nekem kell pár Anci a kereskedésből el is hoztunk 2 kicsit kb 1,5-2 cm-eseket, és vettünk egy növényt is. Ők bekerültek a guppikhoz semmi gond szépen elvannak.
Már nem birtam magammal,mondtam vagyünk a Betta mellé is egy Ancit, sőt ha már ott járunk vegyünk egy pár Betta nőstényt is, vettünk!
Hazavittük az Ancit és a két Betta csajt elfoglalták a helyüket,de viszont a lányoknak nagyon izletesnek tüntek a guppik és ki kellett őket menekiteni (még időben teljes létszám mind az 5 megmaradt). Köcsönkértünk számukra egy bölcsit ahol most vigan elvannak.
Itt még nem is lett volna olyan nagy gond,de ahogy egyre többet olvastam a téma után beláttam,hogy sajnos az akvárium piszkosul alul van méretezve és egy kicsit el lett kapkodva a haltelepités.
Ja, hogy kicsit rosszabb legyen a helyzet még kaptunk 3 Ancit 4 guppit(némelyik még csak akkora mint egy gombostű feje)- és egy nagy Ecsetfarkú plattit. Állatok haza a 3Anci és a Guppik be a bölcsibe a Platti pedig be a betta lányokhoz-semmi baj tök jól elvannak egymással sőt azóta a betta lányok sem kergetik egymást.
Szerencsére az ismerőstől kaptunk kölcsön egy kis szűrőt amivel jobbá tehettük a halaink életminőségét.
Sajnos anyagi helyzetem nem engedi meg,hogy beruházzak egy komoly nagy aksira, de elszántan keresem a lehetőségeket és a nagy aksit már normálisan próbálom beüzemelni követve az előirásokat és akármilyen nehéz lesz, de türelmesen csinálom végig nem elkapkodva, ahogy eddig.
Tudom,hogy a komoly akvaristák elszörnyülködve olvassák majd e sorokat tekintve az aksik méretét, de megmondom őszintén nagyon megtetszett az akvarisztika és lesz még ennek folytatása most már felkészültebben mint eddig.
Hát szóval ez az amit nem szabad igy elkezdeni, ez nem normális!   

63. blogbejegyzés
Kezdő akvarista

Először is üdvözlni szeretnék mindenkit.
 
A kisfiam 4. születésnapjára kitalálta a feleségem a gyerkőccel együtt, hogy milyen jó lenne egy akvárium. Apuka pedig előszőr ellenezte. Kicsi a gyerek hozzá, mindíg takaritani kell...stb
A nejem ötlete: Vegyünk egy 10 L-es akváriumot 2 hallal az elég bőven.
Ekkor kezdtem megtörni és elgondolkodni egy mindenkinek tetsző megoldáson. Volt egy kis időm és szétnéztem a neten. Mivel alapjába véve szeretem a halakat / enni is / ezért gondoltam, ha már akvárium akkor minimum 50L.
El is vittem a családot egy kisállatkereskedésbe, ahol megvettünk mindent kivéve a halakat. / egy komplett 54L-es akváriumot, fűtővel,levegőztetővel,világítással, kaviccsal,növényekkel mindenféle szerrel.../.
A növények már 3 napja pancsolnak az akváriumban. Egyenlőre még halvány lila gőzöm sincs, hogy milyen halakat nevelgessünk.
Azt olvastam, hogy literenként 1 cm kifejlett halban lehet gondolkozni.
Az akvárium tipusa: Aqua El  felszereltsége: műanyag tető 1x15W T8 világítással , Aquael FAN 1 belső szűrő, Aquael 75 W hőfokszabályozós fűtő. Mérete: 60x30x30
 
A 4.napon megtörtént a halak telepítése. Ahogy az várható volt a gyerek nem mutatott valami nagy érdeklődést. Miután a boltban  kapott hasznos tanácsok megfogadásával készen lettem a munkával akkor már kicsit több figyelmet kaptak a halak.
 
A telepített halak:
6 db guppi
1 db xifo
1db koi
1 db fekete molly
1 db Dalmata molly
2 db algaevő harcsa anci
4 db fátyolos serpa lazac
6 db neonhal
Mostanában már csak 1-2 sárga halat szeretnék hogy szép szines legyen az akvárium, de még nem találtam.
 
Update /20100930/:
Egy hete vannak a halak az akváriumban és reggel arra lettünk figyelmesek, hogy két kicsi halunk van. Szerintem guppi lehet. Azon tanakodtunk a párommal, hogy külön tegyük e a többi haltól.   
Hazaérve a munkából csodálkozva látom, hogy nem is kettő, hanem 4 pici halam van. Mind a 4 túlélte a mai napot. Kettő a szűrő alatt bújt meg kettő pedig az egyik növény tövénél. Sikerült elkülöníteni a nagyoktól. Remélem túlélik.
 
Update /20101008/
Sajnos egy kis probléma akadt. A Betta terrorizálni kedte a nőstény xifómat. Sajnos vissza kellett vinni a boltba, ahol rendesek voltak és szó nélkül visszavették, persze nem vittem cserébe semmit, de felajánlották a csere lehetőségét. Ezzel megfizettem az első tanulópénzt.
Beszélgetve a boltos sráccal arra gyanakodunk, hogy nem lett volna szabad böjtnapot tartani a halaknak. (Az egyik fórumon olvastam, hogy heti egy nap böjt kell a halaknak. ) Emiatt lehetett agresszívabb a Betta. Előtte semmilyen probléma sem volt.
Vettem egy adag vitamint a xifonak. Remélem nem lesz nagyobb problémája a mostaninál. Egy picit megcsipkedte a uszonyait ugyanis a Betta.
A gyerek sírva vált el a Bettától, " de apa! Ő az Én barátom..." de megértette a problémát és a megoldását is. Szépen elköszönt tőle. Majdnem elsírtam magam.

64. blogbejegyzés
A hibáiból tanul az ember....

Hello mindenki!
Gondoltam leírom hogy hogy is történt...
Egyszer az egyik haverom garázsában megláttam egy aksit amit ugye nem használt...(60L) Én meg egy kis gondolkodási idő után úgy döntöttem hogy belevágok ebbe a hobbiba..meglérdeztem h szüksége van e még az akváriumra és ő simán nekemadta! Úgy gondoltam egy kicsit áldozok erre a hobbira mert elégéé elkezdett érdekelni a dolog,de rájöttem hogy nem is olyan egyszerű ez az egész,nagyon sokat kell tudni hozzá és mégfontosabb a tapasztalat..sajnos én még nagyon kezdő vagyok de nepról napra többet tudok,sokat olvasom a blogokat,és külömböző halas tanácsadókat (sera..stb)!
Szóval megvolt az akváriumom,itthon volt egy vízmelegítőm ENNYI! :D
Szép lassan sikerült beszereznem egy szivacsszűröt légpumpával mindennel együtt,csináltam hideg fényű ledes izzókból egy szabályozható fényerősségű lámpát is az aksi tetejére,vettem aljzatot növényeket,1-2 műnövényt,csináltam kókuszból bujkálót is,menyasszonyomtól kaptam posztert,aquael fan plus belső szűrőt és egy bújkálót,szóval nagyjából megvolt mindenem!
Ezután vettem egy halat,persze egyből bele a közepébe és egy Channa Marulia (snakehead fish) volt az első! Nagyon tetszett ahogy agresszíven kajálta a guppikat meg a fagyasztott szúnyoglárvát,és maga a hal is gyönyörű! Sajnos csk 2 hónapot birt ki mert úszórodhadásban megbetegedett és mire rájöttem hogy mi is a baja meg mire a gyógyszert beszereztem volna meghalt! Nagyon sajnáltam de még nem adtam fel...
Ezután vettem egy pár (vegyes) halat..nagyon tetszett hogy népes az aksim és zsong az élet benne! Már kb 3-4 hónapja megy de sajnos egyik nap megláttam 3 halon hogy darakórosak először vakarózás aztán már fehér darásak is!! Vettem PARAKILL Turbót és elkezdtem kezelni a vizet..mondták a boltban hogy 50L hez 10ml kell nekem ugye 60L és ment bele 8ml vegyszer..2 napra rá tényleg úgy tünik mintha kevesebb lenne a halakon a fehér folt de nem akarom elkiabálni...De viszont történt egy elég szomorú dolog is..reggel mikor fölkapcsoltam a világítást észrevettem hogy a cápaharcsám olyan mintha lenyúzták vola a bőrét,fehér nyálkás valamit húzott maga után és teljesen ki volt fakulva,az úszását nem is tudta kontrolálni,nekiúszott az üvegnek,tárgyaknak és egyszercsak feladta...elpusztult...nagyon sajnálom szegényt főleg hogy tuti szenvedett is..és ezért hibásnak érzem magam mivel lehet hogy sok volt a vegyszer az aksiba és  szerintem ezért lehetett...(csak azt nem értem hogy az alganyalómnak miért nem lett baja)..szóval most így állok és eléggé elgondolkodtam hogy lehet hogy abba kellene hagynom ezt a szép hobbit!
Esetleg ha leirnátok észrevételeiteket,véleményeteket a történetről,és hogy mi lehetett a baj a harcsámmal azt megköszönném...
Köszi hogy elolvastad! További szép napot! :)
Lui
 

65. blogbejegyzés
Felylemények és változások és ÖRÖM:)

Üdv mindenkinek!Most röviden leirom az elmúlt napok eseményeit és a harcomat a darakórral.
Az utolsó blogomban a darakorról számoltam be,és az elkeseredésemről.Akkor már irtam hogy ha nem fog elmúlni és a halaim pusztulásához vezet talán nem is folytatom a haltartást...Ekkor sokan bombáztak levelekkel,hozzászolásokkal.Részben mindenkinek az volt az első mondata NE ADD FEL!.Próbált mindenki lelket önteni belém és hogy küzdjek a kor ellen.Irtam a blogban azt is hogy ithon nem találok megfelelő gyógyszereket a halaknak mert igen csak csekély e téren a választék nálunk.De az alap dolgokat igyekeztem megtenni megemeltem a viz hőmérsékletét és emeltem a sótartalmát.Majd szétnéztem az üzletekbe és az állatorvasnál kaptam néháy tablettát...És elmagyarázta hogyan is kell a kurát végcsinálni.Elvégeztem de nem sokat használt...erről ennyit...DE...Még ezelőtt nekem egy kedves illető felajánlotta hogy küld  megfelelő szereket amivel lekezelhetem a halaimat.Megadtam a cimem és vártam.Közbe telón felhivott és értesitett hogy már feladta postára...Lényeg a lényeg hogy mára megkaptam:DA csomagban volt minden ami kellet.A halakon még máig is voltak fehér pöttyök szoval még jelen van most is a darakór.De mostmár megnyugodtam mert van amivel védekezhetek ellenük:)(Köszönet Vikingx-nek)Ma kellő menyiségben fel is használtam a parakillt és beleis zötyintettem az akiba.Az ancikat kivettem mert akitől a szereket kaptam mondta hogy nem nagyon birják az iylesmit.Szoval azokat kihalásztam.Most jó uton haladok és talán elmullik a rémálom és minden oké lesz.
A következő dolog amiről irni szeretnék hogy,megelégeltem hogy a dániók mindig a közösbe ívnak igy ma meg csináltam a számukra egy ivató medencét.Az ivató aksiról majd töltök képet.Szoval levegőztetés és szürés hatásásra elég hamar eltünt a klór a 25 lityós aksiból igy nem totojáztam két kis dagadt nőstényt bele is raktam.Este rakom a legerősebb himem és reggel mire felkapcsolom lámpát vagy csak simán a redönyt felhuzom talán bele is vágnak.Szoval csak összejön.
Közben uj világitása van az aksinak mert eddig sima lámpával világitottam d emost szereztem be és szereltem be egy neoncsöves lámpát.Igy most a növéynek is jobban elkezdtek nőni és az alga miatt se kell már nagyon bosszankdonom.:)
Lényegében mostmár minden oké:)És mindenkienk köszönök mindent.A dánió ivatásról pedig még hoyg eredméynes lett e vagy nem erről egy külön blogban holnap vagy holnap után beszámolok:DNa jó halazást! 
Üdv:tomi

66. blogbejegyzés
Malawi őrültek figyelem!

Kedves Malawi őrült bajtársak!

Egy weboldalra szeretném felhívni a figyelmet, szerintem érdekes kezdeményezés! A malawisuger.hu egy olyan weboldal amely a malawi sügerekről szeretne összegyűjteni minél több információt a kedves haltartóktól!
Bárki aki malawi sügérrel foglalkozik és szeretne publikálni a weboldalon megteheti. Senki se tudományos leírásokban gondolkozzon, bárki beküldheti megfigyeléseit, tapasztalatait a halfajokhoz. Remélhetőleg minél több halfajról felkerül majd minél több információ, ezzel is segítve egymást.
www.malawisuger.hu

67. blogbejegyzés
Halaim, 1. bejegyzés

Hogy érthető legyen az írásom az adatlapomon szerepel rólam néhány információ...Arról szeretnék blogolni, hogy mik fordulnak meg nálam, mik nem, miért, hogyan, merre meddig 

Anno nekem nagyon szimpatikus volt az Aquarium Glaser honlapjának havonta frissített rovata, az újdonságok(http://www.aquarium-glaser.de/en/archiv.php), valami hasonlóval szeretnék itt előrukkolni.

Ha kisebb tételben is, de heti több alkalommal, van, hogy naponta érkeznek hozzám új halak, a bolygó legkülönbözőbb pontjairól, naponta változik, hogy éppen kik, mik lakják a medencéimet. Egyesekből vannak eladó egyedeim még, mások csak a saját szórakozásomra, kis számban érkeztek.

Az elmúlt hét viszonylag eseménydús volt, egy thaiföldi exportőrtől érkezett hozzám elég nagy számú betta hím. A klasszikus, kereskedelmi változat, amit minden boltban kapni... kék, zöld, piros, mustard, sárga színekben vegyesen. Később csatolok egy képet, hogy is érkeztek hozzám... Képzelj el egy piramist, aminek az élhossza 4cm és 1evőkanálnyi vizet tartalmaz. Mindezt zacskó anyagból, hegesztve. És azt, hogy ebben a miniatűr tartályban akár 2 hétig is elélnek a hímek, károsodás nélkül. Nagyon szépen rendben érkeztek, nagy feladat elé állítva az elhelyezésükkel.
Egy kolléga kérésére hozattam be különféle osztottfarkú bettákat. DT jelzéssel szokták őket ellátni, érdekességük, hogy nem csak a farokúszó más, hanem a hátúszójuk is dupla olyan hosszú, mint a hagyományos változatoké. Engem leginkább a puli kutyákra emlékeztet a megjelenésük. Mind színek mind minőség terén elég vegyesen érkeztek, ritka, teljesen szabályosan, egybevágó két farokrészű sárgák ugyan úgy érkeztek, mint kissé bizarr, zölden márványozott alakok. Ez már csak az import érdekessége, kockázata.

A hét második felében egy hazai tenyésztőtől hoztam ikrázó fogaspontyokat. Név szerint Aphyosemion australe "Gold" variánst, amit Cap Lopez-néven szoktak emlegetni. Mivel pár hete hiába hozattam be Csehországból számos Aphyosemion fajt, még a tenyésztőket sem érdekelték, akik lecsaptak volna rájuk pedig főleg külföldről jelentkeztek egy ideig nem próbálkozom ritkább típusokkal. A legutóbbi díszhalbörze is azt mutatta, hogy a Cap Lopez még mindig slágerhalnak számít a kategóriájában. Nem véletlenül... Szép, érdekes, nagyon könnyen tartható és tenyészthető, nem harcol, nem eszi a többi halat és nem is bújik túlságosan.

Már bánom, hogy belevágtam a fejszémet egy étkezési hal ivadékaiba. Nevesítve a Bohóc késhalba. A távolkeleten nagy számban tenyésztik konyhai feldolgozásra, de időnként kínálnak exportra is belőlük, és épp szezonja van a növendékeknek. A szállítást nehezen bírták, kevés egyed maradt meg belőlük, viszont beszokva már agyonütni sem lehetne őket. Ellenállóak és bizony az apróbb halakat szívesen fogyasztják. Most holdhalakkal tartom őket együtt, lévén a minimálisan sós víz nem gond a késeknek, és a nagy, gyors holdak semmilyen veszélyben sincsenek. Noha talán a legegyszerűbben tartható késhalak, akváriumban is elérik(nem is lassan) a 30centis testméretet, ennél fogva viszonylag kevesen keresik őket.

Nagyon szívesen hozok be trópusi csigákat, melyekből általában 1-1 egyedet az állatorvosi egyetem parazitológiai tanszékének adok egy szakdolgozó számára, vizsgálatra, beazonosításra. Akinek valamilyen okból kifolyólag érdekes,akár növénnyel behurcolt, felajánlható faja van, kérem keressen meg privátban!
Tylomelania sp. King / Joker csigát nem most hozattam első alkalommal, de eddig nem sok siker koronázta a próbálkozásaimat, nehezen bírták a beszoktatást. Neritinákat rendszeresen rendelek, bealgásított akváriumban, nem túl meleg vízben, enyhén sózva, néha kis parajpürével etetve gond nélkül beszoknak... A Tylomelaniak igényei viszont eléggé különböznek ettől... Első alkalommal berendezett kis garnélás milliővel próbálkoztam, 30fokos víz, alacsony összkeménység, magas pH, szivacsszűrő, 30 liter egy ideig úgy tűnt, semmi gond, aztán halakat kellett kényszerből melléjük raknom és ennek nem örültek már...
Most csak berendezés nélküli medencét kaptak, jópár tő echinodorussal, régi szivacsszűrővel, 27fokos, RO-val kevert csapvízzel. Először a zacskóból sem akartak kimászni, majd mindent bejártak, a tetőüveget is beleértve, míg kb. 10nap után állapodott meg az egész csapat a talajon, algás üvegfalakon. A parajpürének a közelébe sem mentek, úgyhogy granulált, fehérjedús haltápokat kezdtem el nekik adni, aminek a fogyása a növények között nem volt szembeötlő, de a csigák nem zavartatták magukat. Igyekeztem folyamatosan ellátni őket vele. A kifejlett méretük állítólag kisebb, mint a legtöbb Tyloé, mindössze 4cm körülire nőnek meg. A házuk sem fekete mint a többségé, hanem világos barna (esetenként kissé zöldes), némi sötétebb mintával.
Összességében nekem belopták magukat a szívembe, remélem, hogy a jövő héten más, érdekes Tylomelania fajokról is írhatok majd, mint friss jövevények.

Egy elevenszülő után, egy peterakó csigával folytatnám. Az utóbbi hetekben, sokat emelkedett a csigaevő csigák ára, a gyűjtési körülmények szezonálisan nehezedtek...ennek ellenére ma egy szlovák barátom gigászi példányokkal állított be hozzám. Importból származnak, de a mindenhol olvasható és általam korábban is száz számra tartott 1,5-2centis példányok közel duplái. A többség legalább 3-3,5cm hosszú, egy kettő házán kisebb kopások látszódnak. Több éves egyedek lehetnek, elvégre kellemetlenül lassan fejlődő fajról van szó. Az én tavaly szeptemberi ivadékaim még mostanra sem érték el az egy centis méretet...

Még egy héttel korábban, elsősorban továbbtenyésztésre hozattam be egy Sri Lankai importtal piros Líra Sympson kardfarkú halakat kifejlett 7+centis méretben. A hazai nagykerekben általában csak kevert színekben, egészen kis méretű sympsonokat(megnyúlt hátúszós változatot, ami első sorban a hímeken feltűnő!) kapni, a líra formákkal pedig több akvarista is megkeresett, hogy esetleg Líra Bécsi xifót, Líra feketét nem tudok e szerezni, van e ismerősöm aki tenyészti őket.... Egy szombathelyi barátom csinált korábban piros, tuxedo, berliner lírákat tisztán, most csak egyetlen veresegyházi tenyésztőt tudok akinél a bécsi xifó ivadékok egy része "lírás", így maradt az import beszerzés. Minden esetre örülök neki, hogy ismét kezd fokozódni az igény a ritkább xifó változatok iránt is. Könnyen tenyészthető, kezdő nemesítési próbálkozásokhoz is jól idomuló halak. Viszont a méretük, vehemenciájuk miatt nem 40literbe valóak...

Egy szlovák barátom ma lepett meg néhány pár saját tenyésztésű Dario dario-val(1,5-2centis kifejlett halak!), nekik egy 10 literes gömb- és jávai mohás 12nk-s, szobahőmérsékletű vízzel töltött medencét rendeztem be. Érdekes jószágok, nőstényt nagyon ritkán látok a fajból. Ennél jobb leírással pedig azt hiszem nem is szolgálhatnék: http://www.seriouslyfish.com/profile.php?genus=Dario&species=dario&id=41
 


A csatolt képeim minősége elismerten, kritikán aluli, egy videófelvételből kerültek kivágásra.

68. blogbejegyzés
Megkaptam az akváriumom!

 
2009 szept.
 
Elmesélem az akváriumom megvételének a történetét
 
Az egész úgy kezdődött, hogy az unokatestvéremnek, Ancsinak már évek óta volt akváriuma, azonban most egy nagyobbra cserélték. Ők mondták, hogy amiben a csere előtt voltak a halak az, akár lehetne az enyém is, amit én nem vettem komolyan, mert én még csak elképzelni sem tudtam, hogy nálunk, a mi házunkban legyen egy kaváriuum??!
Végül aztán rebeszéltek hogy legyen az enyém, mert megkaptam az üveggel együtt, a teljesen jól működő német márkájű szűrőt, a lámpát és még a régi aljzatot is megkapom vele együtt. Mindössze 3 nap műlva már készen is voltak a cserével és anyáékkal el is mentünk hozzájuk, hogy vigyük az akit, de anyára még 3/4 órát kellett várni, mert pletyizett ezerrel.
De aztán nagybuzgón vittük haza és mostam, mostam, de a vízkő csak nem jött le róla. Akkor fellocsoltam vízkőoldóval és vártam 3 órát. Nem jött le a vízkő=,( Akkor már sötét volt, de bevittem és tettem is bele a sódert meg a vizet.
*A vizet hagytam állni egy napot, hogy kimenjen belőle a klór. Ekkor még nem tudtam, hogy létezik a klórölő/klóroldó nevű találmány, de így legalább olcsóbb volt.
*Először teli akatram pakolni azzal a fél vödörnyi kagylóval, amit a Balatonból és a tengerből hoztunk, de anya azt mondta, hogy ez már egy tengeri akváriumba is sok lenne.
És másnap már mentem is a boltba a halakért, a növényekért és a berendezésért. Vittem a könyvet benne a cetlikkel, mutogatni, hogy nekem ez-meg az kell, de sorba jöttek az elutasítások: Ilyenből nincs nekünk! Ez egy nagyon ritka hal, ilyenünk sincsen! Ettől eltekintve nagyon kedves volt az eladó.
Megkérdeztem mit tudna ajánlani. Hát egy nem túl színes, de azért szép összeállítás jött ki.
Nagy szerencsém volt, ugyanis a színjátszó dánió nagyon nem fogyott. A boltos fogta a hálót és ZSUPSZ!!! Belemerítette a dániók közé.
-Hát ez hat darab lett, megkapod őket ajándékba. -mondta Én mint kezdő-balek, bedőltem neki és hazavittem. Tesómnak köszönhetően kiugrott 2 színjátszó és meghalt.
A berendezés a halakkal együtt nyolcezer forintból jött ki.
Berendeztem és néztem: vajon mik azok ott? Az ott egy... Kiscsigaa! Ennek örültem, mert csak fél centi nagyra nőnek meg és szépen szaporodtak. Valószínűlen az ajándék talajnak szánt sóderből jöttek elő. Megszámláltam és 20 db. -ot láttam.
Akkor elmentem egy másik üzletbe, de ott csak egy gömbmohát vettem, ami nagyon jól néz ki a többi berendezés mellett.
Vártam egy hetet, néztem ahogy a halak esznek, úsznak, pogyogtatnak. Sajnos a szumik piszkálták a ramireziket. Visszavittem őket és adtak értük 3 tetrát és 1 szumit. Azért ennyit, mert a nyolcezer forintból 1000 a két ramirezire ment el.
*Azért kértem még egy szumit, mert mint kiderült a szumátrai rajhal és ha kevesen vannak piszkálják a többieket, de ha sokan vannak akkor "el vannak magukkal".
Most 4 szumi, 4 színjátszó, 3 tetra, 2 molli és 1 tapadós van benne.
Az első vízcsere még macerás volt, de már kitanultam a fortélyait és azóta "halazok"!!! xD
 
A * azt jelenti, hogy ez egy tipp, tanács.
Már nem ilyen, ugyanis átrendeztem és vettem új halakat, kérlek olvasd el azt is! (egy másik bejegyzésben)
 
 
Köszönöm, hogy elolvastad, Tf88

69. blogbejegyzés
Tényállás

Valami betelefonálós műsor kellene sziámi algázó (Crossocheilus siamensis ) ügyben. Erre tényleg tömeges igény lenne.Én mint oszlopos tagja a SZABK ( Sziámi Algázók Baráti Körének) minden nap hallgatnám az adást. Persze az ismétléseket is.
A szerkesztő tudná a telefon elérhetőségem és mindig megmondaná, kedves vagy „lehúzós” véleményt vár.
Na most akkor, hogy jön ide József Attila?!
Dicsérném én ezeket az algázókat....jaj de nagyon.Ímádom őket,.ha buli van valahol az akváriumban, vagy ők csinálják,vagy simán belekeverednek.Jönnek-mennek intézkednek...játszanak meg minden.Ha kaja van ők az elsők a sorban...vagy úgy tesznek nem is érdekli őket az ínyencség.,ők nem érnek rá, algáznak...fonalilag. Soha nem láttam még, hogy algát ennének, de ugye van a tudományos irodalom, tehát esznek.
Azért József Attilát nem kéne ide citálni algázó ügyben!
Ezek a pajkos algázók, tényleg „partyarcok”
Néha cserélget, elad halakat a haltartó,vagy rendet tesz, vagy csak halat csoportosít az egyik akváriumból a másikba.Ez már elég ideg, de mint tudjuk a neheze akkor kezdődik, amikor már csak 5 liter víz van a medencében, de még pár sziámi is.Nem gond, mondhatná bár ki, tessék hálóval jól kifogni őket.
Hát ( ezzel nem kezdünk mondatot ) aki kifogja őket az ügyes. Sőt! Nagyon ügyes.
Nem fogtam fel soha, de most igen... időben :) ...én ha sziámikat akarok kiemelni...woow...kiemelni...maradjunk a kifogninál...nos én már többször a Hetedik te magad légy sorait mormolom.Vers mindenkinek?
Nem, óh, nem...
Betelefonálok abba az adásba..és káromkodás helyet, csak annyit mondok...”fogj te növényes akváriumból sziámi algázót”.
Most pedig kiszedem a harmadikat...mondtam délben, de mivel a Hold fénye is ragyog már...most tényleg...
 
 
 

70. blogbejegyzés
Szaporítási próbálkozások VI. - C. paleatus

09/03/19 - Este kiraktam egy óriási nőstényt egy kampós hátúszójú hímmel kb. 10l-be. Sajnos nincs több hímem, meglátjuk mit bír a kicsike.
09/03/20 - Este kaptak kb. 2 liternyi jéghideg csapvizet serkentőül.
09/03/21 - Reggelre az aksi hátsó falán kb. 250 ikrát számolok. Szülők vissza a közösbe, penészgátló és aktív szivacsszűrés. Várunk.
09/03/24 - Ma reggelre néhány, kb. 10-15 ikra elfehéredett. Remélem nem lesz sokkal több. Nem tudom, hogy meg sem termékenyültek, vagy más az ok.
09/03/26 - Kikeltek a kicsikék (legalábbis egy részük). Remélem estig elvannak kaja nélkül. Kb. az ikrák fele penészedett meg, mivel csak 1 hím volt a párzásban, azt hiszem ez elfogadható arány. A vitorlások után furcsa látni, hogy néhány órásan is milyen erősen és gyorsan képesek úszni. ... Este megyek haza, látok 10-15db-ot. Na ez nem sok, mondom. Felemelek egy kis Microsorumot erre a gyökerének a fele elúszik:) Legalább 150 kicsi volt a gyökérzet közé bújva. A sórákkal még nem nagyon foglalkoztak.
09/03/30 - 250-300-an vannak, és szemmel láthatólag remek kondiban. Sórákot és fagyi cyclops-t kapnak. Sajnos csak 20l-ben vannak, ezért nagyon erős szivacsszűrés megy nekik, de már simán úsznak sodrással szemben. Kíváncsi vagyok hány százalék lesz fátyolos (az apjuk után...)
09/04/01 - Jól vannak a kis bajszik, elhullás egyáltalán nincs. Erős szűrés továbbra is, és részleges vízcsere volt tegnap.
09/04/17 - Ez elmúlt 1 hétben minden nap megfeleződött a számuk, lassan mind meghalt. Ok ismeretlen, vízcsere volt, lehet, hogy a kaját nem ették. Ma meguntam és 14db-ot ami megmaradt, beraktam egy ketrecbe a közösbe. Remélem ott fel tudom nevelni őket.
09/04/23 - 4db maradt, azonban napok óta nincs elhullás. Szép nagyok már, remélem felnőnek. Az előző anci adagból találtam a szűrőben egy kb. 1,5 cm-es példányt, most vele vannak egy ketrecben a társas aksiban.

71. blogbejegyzés
Vizinövények meggyógyítása

Az én akváriumomban a növényállomány kishíján kipusztult. A nagy meleg, az algásodás, és a tápanyaghiány együtt nagyon lepusztította őket. Felét ki kellett dobnom, a másik fele meg bebarnult, a levelei lefeküdtek, és a levélszélek kezdtek rohadni. Nekem úgy sikerült visszahoznom beléjük az életet, hogy először is leszedegettem az elhalt leveleket amiken már nem lehetett segíteni, utána gyengéden lemostam folyó víz alatt az algát a száráról, a levelekről és agyökérzetről is. Ezután betettem az összes növényt egy 10 literes akváriumba úgy, hogy nem tettem homokba vagy kavicsba a gyökerét, hanem csak úgy úsztak a vízben. 9 liter vízhez öntöttem 1 liter ásványvizet. Vártam vele kb 3-4 napot, azután még 2 alkalommal öntöttem a vízhez kb 3dl ásványvizet. 1,5 hét alatt gyönyörűen vissza zöldültek. Most visszatettem a nagy akváriumba őket és nagyon szépek. Remélem ez így is marad. Akinek rohadnak a növényei próbálja ki. Nekem bejött.
Helló mindenki. Ezt a blogot 2009-ben írtam. Most 2011 van és annyit tudnék még hozzá fűzni, hogy amióta ezt a gyógymódot kipróbáltam, nem kellett kidobnom egy levelet sem, sőt azóta a növényeim brutális módon megnőttek. Pl. a fodros vizikalászom ami elhullajtotta előtte a leveleinek 70%-át, most úgy elbúrjánzott, és akkorák a levelei, hogy már lassan kinövi az akváriumomat. Az anubiasom 2-szer olyan dús, mint az ásványvizes módszer előtt. Tehát csak ajánlani tudom mindenkinek, aki ezzel a problémával küzd.
Jó halazást!

72. blogbejegyzés
Az első saját aksim.

 
Sziasztok!
Amint kiderül a címből elmesélem nektek, hogy hogyan kezdtem és, hogy hogyan tervezem a jövőmet.
Egy hónapja kaptam meg az első saját aksimat. Talajnak építkezésből kimaradt kvarchomokot használtam fel. Persze intenzíven többször is átmostam. beraktam az aksiba és feltöltöttük vízzel. Másnap vettünk bele szűrőt, fűtőt, levegőpumpát, növényeket meg még ami kell egy aksiba. A nővényeket beültettük. Volt egy 5 literes aksiban 4 guppim, 2 fiú 2 lány. Azt a négyet pár nap múlva be is raktam a nagyba mert nem szerették az 5 literest... 1-2 hét után az egyik nőstény lefialt és végre megvannak az első saját tenyésztésű halaim. Aztán 5 nap múlva a másik megint lefialt aztán 5 napja megint fialtak. teli van az akváriumom kis guppival. Ki sem veszem őket had legyenek együtt nem tudok sórákot kelteni úgyhogy összemorzsolom a lemezes haltápot(ha valaki leírná nekem azt, hogy hogyan és miből kell keltetni sórákot azt nagyon nagyon nagyon megköszönném)
Nagyon szeretnék egyszer több falyta halat is tenyészteni de a legnagyobb álmom a diszkosztenyéstés de ahoz még egy kicsit gyakorolnom kell és persze pénzt is kell rá gyűjteni...
Ha valamit jobban vagy máshogy csinálnál írj privát üzenetet vagy kommentárt!
Köszönöm, Hogy elolvastad a blogot.
Üdv.:Márk (lolo95)

73. blogbejegyzés
120 literes történet

Sziasztok.
 
Volt egy 30 literes akváriumom http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=19448&cmd=show&id=1798, de kaptam egy nagyobbat szebbet, így leírom hogy kezdem mit rontottam el, mit hogyan éltem meg.
 
A beindítás
2010 jan 8-12.
Kaptam egy 70x35x50-es aksit, be is raktam a kádba és kimostam, vízkőoldóval vízkőtelenítettem, sokszor átöblítettem, forró, majd langyos vízzel. Betettem a helyére. Nem éri fény, 1 méteres szekrényen van, aksi alatt méretre vágott padlószőnyeg, méretre vágott 1,5 cm fa lemez.
Fontos: Meglévő szekrényre vagy polcra teszed, akkor rakj alá akvárium méretének megfelelő merevítést + valami puhát, szőnyeg darab, vagy hungarocel.
Vettem hozzá 5 kg nagy szemű kavicsot, 3-5mm, 10kg kis szeműt 1.5-2.5mm. Kimostam beleraktam. Tettem még hozzá kimosott mindenféle méretű, formájú köveket kb 2-3kg. Az aksit negyedig, pár óra múlva félig, másnap kb 100literig töltöttem. Beleraktam a szűrőt 380l/h (Hailea kínai valami), + a fűtőt 75W automata. Beleraktam 1 kis cserépedényben lévő átokhínárt, és valami patakról szedett növényt. Másnap elmentem még növényt venni, vettem párat pl. valiznéria, Blass vízikelyhe, stb. Némelyik növényt kivettem a "szivacsból" visszavágtam a gyökerét és beletoltam a kavicsba, másokat meg beleraktam a kavicsba úgy, hogy ne lógjon ki a műanyag. Beletoltam egy vízbeállító tablettát (tescóba vettem), 1 tápsót, 1 metilénkéket (kisüveges 50l-re valót). Addig míg beállt a víz, megcsináltam a világítást http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=19448&cmd=show&id=1801 és plexiből kivágtam a tetejét. Vártam pár napot, és mentem a halakért.
Kő:2400ft-volt (jó drága, így jár az aki nem néz körül)
Szűrő:12 eur 3000ft Szlovákoknál vettem
Fűtő:2870FT
Növény:3db 650ft/db
Egyebek:metilénkék 2db, tápsó 2db, antiklór 1db :110ft/db Vörös Szúnyoglárva 230ft tescos vízbeállító 430ft
 
Az első jövevények
2010 jan. 12.
Első körben vettem 2 mollyt, 4 ramirézit, 2 tányérlazacot, 6 vörös neont, 1 ancit. Zacskót beleraktam a 25fokra állított medencébe, és vártam fél órát, hogy kiegyenlítődjön a víz. Kieresztettem őket és adtam nekik szúnyoglárvát, hogy megnyugodjanak. Mindenki tudja azt az élményt amikor az első halakat meghozod és kiengeded. Csodálatos, MÉG TÖBB KELL!!! Ramikat imádom mindegyiknek külön egyénisége van, kíváncsiak, érdeklődnek, nagyon jó fejek. Közülük is kitűnik a "bóbitás" csávó aki mindenkivel keménykedik. Csati aki felúszik néha vízfelszínig és csattogtat. A 2 hím molly állandóan kóstolgat mindent, ahogy a ramik is, a neonok elvannak a brancsban, néha elúszik 1 de annyira fél hogy elúsznak a többiek, hogy ő is csatlakozik a többiekhez, az anci elvan, a tányérlazacok haláliak voltak ahogy felfeküdtek a növényre, hogy elkapják az utolsó szúnyoglárvát is. Maga volt az idill.
Fontos:Ha hakat veszel nézz utána melyik vega, növényevő, mert nagy bajok lehetnek, vagy vegyél keménylevelű növényeket.
 
A stressz
2010 Jan. 14.
Jött a stressz! A 2 éhenkórász disznó (kb 4 cm tányérlazacok), mert így hívom őket mindent megesznek. Már olyan szinten stresszes vagyok, hogy legszívesebben karanténba zárnám őket! Most is odanézek mit csinál a disznaja, lóg a növényen ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. Reggel kapnak enni, ami elfogy 10 perc alatt, aztán berakok nekik 1 levél forrázott salátát, amit kb. 1 délután alatt lerágnak, most 19h van és a vadi új növényem (2 napos), 1-ik levele hiányzik, nem bírom idegekkel. 1,5 hónap alatt szinte minden növényt kikezdtek, 2 db-ot gyökérig rágtak. Kemény levelű növények nem tetszenek, úgyhogy elcserélem őket más halra.
 
A hülyeség
2010 jan.20
Második körben hoztam 2 malabári dániót, 1 nőstény mollyt a 2 hím mellé. Hasas volt a nőstény gondoltam majd lesznek bébi mollyk. Az egyik hím rá is ugrott és udvarolt neki. Este asszony szolt hogy az egyik hím állandóan csipkedi a hasát, valami baj van. Mondtam hogy semmi gond, úgy sincs külön medim marad ott ahol van, de drágám addig aggódot míg egy kis vödörbe mertem ki vizet az aksiból és különraktam a nőstényt. Pár órával később a szőnyegen találtuk meg, kiugrott a kis vödörből(4 literes). Nem tudom mióta lehetett ot de gyors visszaraktuk, még "lélegzett", de alig mozgott. Nagyon sajnáltam, hagyni kellett volna a nagy medibe, de így alakult. Éjszaka megsajnáltam és visszaöntöttem az aksiba. Megüthette magát, mert a víz alján pihegett, nem tudott már úszni. Az egyik malabári dánió (ekkor szerettem meg a két gyorsan úszó "örültet") odament a kis nőstényhez és lágyan lökdöste hogy ússzon, mintha azt mondaná neki, hogy: Hajrá kislány ne add fel. Csodálatos volt a jelenet, még párszor megcsinálta dani, aztán magára hagyta a kis mollyt, másnap meghalt. Mérges voltam az asszonyra, vitatkoztunk is hogy minek vetette ki velem, de ő is csak aggódott, később beláttam. Horror következik, ne olvassa aki gyenge idegzetű. Kivettem  a ki mollyt és szikével felvágtam a hasát 10-15 kis bébit számoltam, akik még kis burokban voltak, de elég nygyok ahhoz hogy pár nap múlva szülés legyen..... Sajnáltam..
 
 A kerge birka
 
2010 Jan. 27.
Növényér mentem be óvárra a halashoz, vettem is 1 dús levelűt aminek most nem írom le a nevét, de a lényeg, hogy megláttam 1 törpeharcsát aki úgy úszkált az akváriumban mintha megbolondult volna. Cikázott ide-oda, nekiment a halaknak, megpihent aztán újra. Beleszerettem, elhoztam, + egy havert is neki. 2 törpeharcsával és egy dús levelű növénnyel lettem gazdagabb.
 
Az új növény
2010 Feb. 2
Szomorúan tapasztaltam, hogy az új növény levelei le vannak harapdálva, valamelyiknek már a szárát rágta a 2 vizi disznó (tányérlazacok) A középre ültetet fű végei ledarálva, az átokhínár levelei megtépázva, az új növény szétrágva. Elmentem a zöldségeshez, vettem 1 salátát, letéptem 1 levelet, leforráztam a 2 oldalát és betettem az aksiba egy kőnehezékkel az aljzathoz tapasztottam, és elmentem otthonról. Este a saláta tövig rágva, és az átokhínáron lógott az egyik malac, a füvön a másik. Olyan ideges lettem hogy hálóval elkaptam az egyiket és "ketrecbe" zártam míg elszívtam 1 cigit. Kiengedés után stressz, amit a tányérlazac kapott arra ösztönözte a "malacot", hogy azonnal megrágja a dús növény egyik bébi hajtását. Nem adom fel.
 
Átültetés
 
2010. Feb. 9
Ma kiszedtem pár növényt az aksiból, és átültettem a 1 ötliteres üvegbe. Tettem alá kis talajt, apró szemű kavics és beleültettem. Párat szivacsba, néhányat meg belenyomtam az aljzatba. Csináltam hozzá co2-ös palackot amit egy porlasztóval az üvegbe raktam és mindezt ki az ablakba. A növények jól érzik magukat. Hetente néhány csepp tápsót adagolok hozzá.
 
Tabi-plant
 
2010. Feb. 16.
Vettem üvegre tapasztható zöldkaját Tabi-plant 275ft volt. Belülről az üvegre tapasztod és a halak imádják. 1 egészet tapasztottam az üvegre, du. még 1-et, tetszett ahogy a halak rámennek. Másnapra a víz beopálosodott, pánikba estem, mert egyre rosszabb volt a víz minősége. Forumozás után arra jutottam hogy nem csinálok semmit, és szerencsére megúsztam a nagyobb bajt, másnapra kitisztult. Most már csak 1 negyedet rakok az üvegre 2 naponta, így nincs gond, a halak imádják.
 
Vízcsere
 
2010. Feb. 19.
Ma vízcserét hajtottam végre és kitisztítottam a szűrőt. Sajnos ahogy kiemelem a szűrőt csomó kosz hirtelen visszaáramlik a medibe, hiába a szita amit alá teszek. Lehet hogy valami jó kis háló kellene amibe bebújtatom mielőtt kiveszem, majd utána nézek. Jó lenne 1 külső szűrő de nincs rá keret így is elég sok pénzt áldoztam rá. Majd 1x.
 
A gyökér
 
2010. Márc. 6.
Hétvégén kint voltam a Duna egyik ágán, azzal a nem titkolt céllal hogy egy szép gyökeret szerezzek az akváriumba. Szerencsére sikerült ráakadnom a megfelelő fára, ami háromnegyedig benne volt a vízben és jól is nézett ki. Becincáltam a kocsiba és hazavittem. 2-3 órás faragás, drótkefélés, csiszolás után kezdett egyre jobban tetszeni a fa. Aztán jött a kifőzés, lesikálás dörzsi szivaccsal, forró tus, kis áztatás és bele a vízbe. Remélem nem lesz bajuk a halaknak, úgy gondolom a 2 órás főzés elpusztított minden baktériumot, gombát....stb. Betettem az akváriumba és rágumiztam 2 mohát az ágaira, hogy ránőjön. Az anci rá is vetette magát, tetszik neki, és nekem is.
 
Betelt a pohár
2010. Márc. 7.
Úgy döntöttem visszaviszem a 2 tányérlazacot és megprobálom becserélni más halra. Miután lerágtak mindent a következőt csinálta az egyik: A nőstény molly alatt úszkált 10 percig hogy a "kilógó" szart időben el tudja kapni, de elfogyott a türelme így "kirágta" Én ezt nem értem, reggel ők az elsők amikor etetek, szinte felpórszívózzák az ételt, rakok be salátát tövig rágják, leeszik a növényeket, és még a mollym kakiját is felszívják mint olasz utcagyerek a spagettit. A mohóságnak is van határa...
 
A csere 
2010. Márc. 8.
A gyökér bevált tetszik a halaknak, nincs semmi bajuk. (kopp, kopp) Ma rászántam magam a cserére, visszavittem a tányérlazacokat a boltba. Sajnos itt nincs olyan ismerősöm akinek odaadhattam volna, így meg aztán gondoltam becserélik árban más halra. Szerencsére így is volt, hoztam helyette 1 nőstény mollyt, 1 malabári dániót, és egy mini algaevő ancit (remélem hím). Most élvezik a vizet, én meg a látványt. Ami kicsit elszomorított hogy a 4 ramirézim mind fiú. Aki elcserélne hím ramit nőstényre az küldjön 1 üzenetet, akár növényt is kap ajándékba hozzá.
 

74. blogbejegyzés
Piszkos kereskedés!

A mai napon (2010.08.07) bementem abba az állatkereskedésbe, ahova egyébként állandóan járok! Növényt és haltápot szerettem volna venni. Végül csak az egyik sikerült, mert a növények teljesen elfogytak.
Mint már azt említettem korábban is jártam már ebben a boltban, sőt rendszeres vásárló vagyok ott, de ilyen kép még soha nem fogadott. A halak rettenetesen piszkosak voltak! Akváriumok üvegére jó adag kosz volt rárakódva. Szinte alig lehetett bele látni. Biztos régen voltak már takarítva. Persze tudom... akárkivel előfordúlhat, hogy egy kicsit megcsúszik a tisztítással, na de ennyire???
Én úgy gondolom, hogy ezekben az állatkereskedésekben nem engedhetné meg magának a tulajdonos ezt a fajta lustaságot. Nekem kicsit elment a kedvem a helytől, pedig szinte az összes halam onnan van, de ezek után meggondolom, hogy hol vásároljak!

75. blogbejegyzés
Akvárium újra töltve!

Sziasztok!
 
Most leírom nektek, hogy hogyan alakítottam át az 54literes akváriumom talaját!
 
A felhasznált alapanyagok:
 
JBL Manado akváriumtalaj 10 literes ára: 3794Ft
(Azért ezt mert ez csak 973Ft-al volt drágább az 5literesnél.)

JBL Aqua Basis 5 literes ára:2915Ft
(Azért ezt mert ez meg csak 780Ft-al volt drágább a 2,5literesnél.)

1db vasfa ára:1000ft-2000ft közt mozog

Levegőporlasztó kígyó 45cm ára: 550Ft

Comfort zone AQn 75w Akvárium fűtő ára:2899Ft

 
Webcímekért privátba írj!
Először is az akváriumomba egy nagyon apró szemű kavics volt (S1)
Sajnos ebbe sok növény kihalt csak pár növény érezte jól magát.

Ezért jött az ötlet, hogy kicserélem a talajt.
Nehezen de összeszedtem ami kellett hozzá igaz a fára a növényeket utolsó pillanatba tudtam beszerezni.
 
Na jöhetett a nagy munka!
Először is a JBL Manadot átmostam nagyon poros volt sokáig mostam amikor megvoltam vele akkor elkezdtem a halakat kiszedni az akváriumból és a víz felét elrakni vödrökbe mert egy részét vissza akartam tenni a másik része ment a lefolyóba.
 
Kiszedtem a növényeket és a talajt egy vödörbe, a növényeket vizes vödörbe raktam.
 
Az akváriumot kimostam a kádnál kívülről belülről és vissza vittem a helyére.
 
Elkezdtem a nagy munkát és kibontottam a JBL Aqua Basis talajt és elkezdtem beleszórni (nem kell átmosni) de vigyáztam, hogy az akvárium szélére ne kerüljön belőle és elválasztottam egy karton papírral.

Nem akartam, hogy elölről nézve két réteg látszódjon.

Amikor megvolt a 2cm vastagság akkor elkezdtem beleszórni a JBL Manadot kb. 2cm vastagon valahol több lett.
 
Most jöhet a vasfa elhelyezés… és amikor megtaláltam a helyes elhelyezést akkor felkötöztem rá a növényeket és a mohákat és belehelyeztem az akváriumba közbe spriccelővel locsoltam a fán a növényeket.
 
Ez után jöttek a növények elhelyezése.
 

Amikor megtaláltam a növények helyét akkor beültettem őket és elkezdtem feltölteni a leszedett vízzel. (óvatosan mert a JBL Manado nagyon könnyen mozog a vízbe!)
 
Beleraktam a Levegőporlasztó kígyót a porlasztó egy Aqua-El OxyBoost APR légpumpa AP-100 hoz csatlakozik és a Comfort zone AQn 75w Akvárium fűtőt is beraktam no meg a szűrőt (FanFilter Fan-1 plus)
 
Ezek után friss vízzel töltöttem tovább az akváriumot amibe raktam anti klort és metilin kéket és növény tápsót.
 




Feltöltés után a szűrést és a világítást bekapcsolva hagytam egy napot állt és vissza raktam a halakat.
Tetszett nekik nagyon!




Kíváncsi leszek, hogy a növények hogyan fognak fejlődni ezért havonta csinálok képeket majd az akváriumról!
Köszi, hogy végig olvastad!
Ha érdekel még valami akkor nyugodtan kérdezz!
 


76. blogbejegyzés
A kezdetek

Valahogy mindig is tetszettek az akváriumok, a víz alatti világ. De utána érdeklődés hiányában, azt hittem, hogy nagyon bonyolult a rendben tartása, takarítása.... Két éve karácsonyra, a lányom kapott egy kicsi akváriumot, egy aranyhallal, aki hamarosan meghalt. Ekkor black mollyk kerültek az aranyhal helyére, akik nagyon jól bírták műnövénnyel, minden szűrő, és fűtő berendezés nélkül. De így a takarítás nagyon macerás volt, nagyon sűrűn kellett, így elájándékoztam őket.  Egy hónapja, találtam egy 54l-es akváriumot, szűrővel, fűtővel.... Na, gondoltam, belevágok újra, de nem felelőtlenül, mint előzőleg. 
A neten utána néztem, hogyan is kell elindítani egy akváriumot, illetve a bátyámtól érdeklődtem, akinek évek óta van. Aztán elmentem egy kisállat kereskedésbe, és beszereztem a növényt, az aljzatot.... telepítettem az akváriumot. Majd néhány nap elteltével, mentem halakat venni. :) Hoztam haza egy páncélos harcsapárt, egy black molly párt, egy xifo párt, 5 zebra és egy leopérd dániót, illetve egy fiú guppit. Éldegéltek szépen, minden gond nélkül,a míg észre nem vettem, hogy a fiú guppi, állandóan zavarja a xifo lányt. Kergeti, csipkedi.... Pár napja a xifo lány, csak a fenéken volt, és nagyon gyorsan járt a kopoltyúja. Két nap után meghalt.
Tegnap előtt megint elmentem az állatkereskedésbe, mert ideje volt már algaevőt is beszerezni. Vettem is egy algaevőt, két lány guppit, egy xifo lányt. Illetve hoztam velük haza egy csigát is, ami még nagyon kicsi.
Ma reggel benéztem az akváriumba, és az egyik szikla tetején, egy kicsi halacskát láttam. Aztán még egyet. Első meglepődésemben, gyorsan fogtam egy dunsztos üveget(nincs hirtelen másik akváriumom), tettem bele kavicsot, egy szál növényt, és kiszedtem a kicsi halakat az akváriumból, beletettem az üvegbe. 4db kicsi halacskám van, volt egy 5. is, de azt már döglötten találtam.:( Valószínűleg, már tehes lehetett az egyik guppi lány, amikor idekerült. A halacskák 1cm-esek kb, és egy lány biztosan van közöttük, láttam a foltot a hasán.
Nem tudom, meddig lesz ez így jó nekik, és azt sem, hogy egyáltalán jól tettem-e, hogy kiszedtem őket. Most a neten keresem a választ, és információkat gyűjtök, hogy merre és hogyan tovább a kicsi halakkal?! :)
 

77. blogbejegyzés
Az akváriumom

Helló!
Nem is tudom,hogy hol kezdjem! Ma regisztráltam erre az oldalra és igazűűból még csak ismerekedek vele! Szerintem én most az akváriumommal kezdem,mert végülis ez az oldal erről szól!:D:D Szóval,az én akváriumom Karácsony óta üzemel! Előszőr két kis,kb. 1 hónapos zebra sávos sügeret kaptam bele! (egy hímet és egy nőstényt) Sajnos előszőr a hím,nagyon sokat bántotta a lányt (akiket egébként Pete-nek -->ejtsd:Pít,és a lányt pedig Ashleenek neveztem el)mert Pete már csinálni szeretett volna egy bizonyos dolgot...de Ashlee pedig még nem. Aztán egy idő után Ashlee találta egy búvó helyet,amit aztán kinőtt! Egyzser egy nap,azonban mikor haza jöttem a suliból,azt látom,hogy ott egy porfelhő az akváriumban! Odamgyek megnézem,és alig hittem a szememnek,rengeteg kis halacska. Hihetetlen vol számomra és nagy siker élmény ,hogy ilyen nagyszrű dolog történt ! Aztán kis idő múlva,Pete megint akart a csinálni azt a bizonyos dolgot,de Ashlee még nem. Amikor este megnéztem,hogy Ashlee miért vekszik folyton a kavicsokon,látom,hogy jóformán alig ér már: a hasa az teljesen szét tépze,éa az úszói is! Nagyon sírtam amikor meghalt,és eltemettem a rózsatövisem földjébe! Azóta jobban figyelek,igaz most nem várható anniyra e a evszély,mert Pete-nek nincsen kivel ccsinálni ezt a dolgot,de következőnek jobban figyelek!most már csak Pete van és egy csomó kishal! Ha valakit érdekel ingyen eladó kishal,és Pete is! A célom ,hogy megtartok egy-két kishalat felnevelni,és a Pete-et és a többi kishalat pedig elajándékozni! Azt hiszem mára ennyi elég! Holnap majd egy másik történetet mondok el az akváriumomról!

78. blogbejegyzés
Így volt!

 Így kezdődött!
Emlékszem, egyszer még régebben volt egy hörcsögünk, ami sajnos egy éven belül meghalt. Nagyon sajnáltuk őt. Aztán eltelt egy kis idő és a hugommal kieszeltük, hogy halakat akarunk tartani! :) De persze anyáék elsőre hallani se akartak, róla, de késöbb megenyhültek, és azt mondták, hogy lehet egy közös akváriumunk kettőnknek... de ezt a saját zsebpénzünkből kell megvenni és a halakat eltartani. Így a hugommal, összedobtuk a pénzt és elmentünk venni egy kompletten felszerelt akváriumot. Majd beletöltöttük a vizet, a növényeket is meg a kavicsot is beletettük, vártunk 1-2 hetet és máris érkeztek bele a halak! Így lett egy gyönyörű, trópusi, édesvízi akváriumunk! És persze néha anyáék is adnak bele pénzt, de büszkék vagyunk, hogy a saját pénzünkből összehoztuk!
De ha még többet akartok tudni az akváriumunkról akkor nézzétek meg a weblapomat, ami félig a blogom is! www.hal.gportal.hu
By: Doresz50 (13)

79. blogbejegyzés
Első akvárium nagy baromságok

Szia kedves olvasó!
 
 
Soha nem volt aksim, de mindig is akartam volna 1-et.
Így kezdődött.
Lent matatok a pincében és valahogy kezembe került egy 30l-es aksi - abban a pillanatban láttam mi válhat belőle-, felvittem, kimostam alaposan, öntöttem bele vizet. Ebből még valami hiányzik. Nosza rajta régi olajos hordóból kivettem 1 vödör apró sódert leszitáltam, és kimostam forró vízben, mikor már tiszta volt bele lapátoltam az aksiba ami színültig megtelt. Tettem bele pár nagyobb dunai kavicsot (mosott) belenyúltam a vízbe hogy gyors elrendezzem. Persze hogy kiömlött mert tele volt. Elrendeztem. Kell bele növény is! Elugrottam a patakra szedtem 1 köteggel, volt ott pár csiga haver, mondom semmi gond azt is rakok bele. Kész az aksi. A csigák 4db volt elkezdtek szaporodni kb. 100 kiscsiga lepte el az aksit pár héten belül, csutkára rágtak minden növényt, minden nap lehalásztam párat és bele raktam asszony cserepes virágaiba de észrevette, kicsit mérges volt, hiába mondtam hogy trágya lesz pár nap múlva.... Aksinak nem volt teteje, így párolgott a víz amit ügyesen minden nap utána töltöttem. Olvastam hogy kell co2 is ezért ivás előtt nyomattam bele egy kis szódát, nem is volt gond. Hol kevesebb vizet töltöttem utána hol többet így a medence oldalán látható vízkőcsíkok rendesen elszaporodtak. Nem akartam bele halat, hisz se szűrő se melegítő nem volt. Egyik nap asszony felhív vegyen e bele halat, mondom nem kell, de hát hiába erősködtem... kaptam 1 bettát (az volt legszínesebb) meg 1 átokhínárt. Megjött a hal zsupsz bele a "hidegvízbe" hínár meg cserépbe és az aksi egyik felébe. Maradék csiga átkommandózott egy pillanat alatt a hínárra és már rágták is, a betta meg elvolt. Csakhogy mivel az ablakpárkányon volt az aksi túl nagy volt a hőmérséklet ingadozás így a betta megadta magát. Sajnáltam, de hiába mondod egy nőnek hogy nem kell ha egyszer a fejükbe vesznek valamit.... Vettem 1 szűrőt 350l/h és bele az aksiba. Már pár hete tiszta volt a víz így hát elmentem halért. Vettem melegítőt, levegőztetőt, meg 1 xifó párt. Természetesen a melegítő nem volt automata (olcsó volt) és a levegőztető meg 1 percig ment, mert olyan hangos volt mint állat, hiába raktam bele 1 dobozba amit kibéleltem szivaccsal meg ronggyal. Első nap a melegítőt ki be dugdosgattam a konnektorba, hogy tartani tudjam a 24 fokot. Este kihúztam, reggel bedugtam. Este van, mindenki nyugalomban, jövök a szobába, felkapcsolom a villanyt a hím halam úgy megijedt hogy kiugrott az aksiból, és 1.5méteres zuhanás után a elle magazint akarta kiolvasni. Nem sikerült neki mert gyors visszaraktam, szerencsére átvészelte az estét, hogy reggel leforrázzam. Este kihúztam a melegítőt, nézem reggel 18 fokos a víz. Azonnal bepánikoltam, mit tegyek, megfagynak a halaim. Hoztam 1 flakonba forró vizet. Megpróbáltam óvatosan belecsepegtetni, néha kicsit megfolyatni. Mivel a forró víz természetesen azonnal nem egyenlítődött ki hanem mint valami áramlat lebegett szanaszét a medencébe amibe a hím xifó beleúszott és megbolondult, nekiúszott izomból mindennek pár óra múlva meghalt. Átkoztam magam minek kell ilyen hülyeséget csinálni. Másnap ennek a fordítottját csináltam meg. Nagyon felmelegedett a víz és hideget csepegtettem bele, sajnos a nőstény nem bírta. Butaságokat csináltam, de tanultam belőle és rengeteget olvastam, hogy most 1 120 literes akvárium büszke tulajdonosa legyek. http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=19448
 
 
 
 

80. blogbejegyzés
A Pseudotropheus demasoni-ról

Talán   a  legkisebb  termetű   pseudotropheus.És  mindenképpen  az  egyik legszebb.Sokak  szerint  kényes,de  ez  csak  részben  igaz.Nem  kényes,mert  nem  igényel  extra  dolgokat,teljesen  jól  elvan  Budapesti  csap,illetve  nálam  nyáron  kútvízben.
15-32  fokig  elvan,23 fok  felett szaporodik.
Kényes,mert ,ha  állati  eredetű  kaját  kap  ,napokon  belül  tönkremegy   a  bélrendszere és  elpusztul,míg  a  legtöbb   sügérféle"szinte  mindennel"etethető   károsodás  nélkül.Sokan"arannyal"etetik,méregdrága  nyugati eledelekkel,pedig ez  teljesen  felesleges.
Etethetjük  a  malawi  neonsügért spenótpéppel,salátalevéllel,forrázott  élővízi algával,lemezes  díszhaltáppal,néha  főtt rizzsel,kevés  shrimppel,élő-illetve  szárított  vízibolhával,algaevőknek készített kockákkal.Ezekből  sem  kaphat  sokat,mert könnyen  halálra zabálja magát!!!
A  LÉNYEG:hacsak  valakinek  extra  gyakorlata  nincs,ne  társítsa  semmi  mással/legfeljebb  jókora  ancikkal/mert vagy  a  demák  zabálják  halálra  magukat,vagy  a többi  sügerentyű  joformán   éhen  marad!Én  külön  tartom  őket,így  nem  történhet   tragédia.Nyáron   külön  elkerített  kis  vízrészben  vannak  a  tóban,itt  szaporodnak  is.Őszintén  tisztelem  azokat,akik   társítani   tudják   és  a  demák nem  zabálják  magukat   halálra és  a többi  hal  is  szépen   fejlődik,nem pusztul éhen.A   biztos az   elkülönített tartás.A   gyomra  kényességét  nem  számítva  ugyanolyan  igénytelen  kis  jószág,mint  a  többi pseudotropheus és  elbűvölően  szép a  színezete.

81. blogbejegyzés
Hogyan is kezdődött?!

Most hogy első akváriumom kezd összeállni ( hatalmas örömömre), úgy éreztem meg kéne osztanom a kezdeti nehézségeket, naivitásom árát.
Fontos leszögeznem hogy amikor eldöntöttem hogy halakat szeretnék egy percig sem gondoltam hogy ennyi munkát igényel.Eredetileg egy pici gömbakváriumra vágytam, hogy legyen vmi ami dísziti majd a szobámat. Erre fel apám meglepett saját, lestrapált akváriumával, ami valljuk be nem pont úgy nézett ki mint amilyet akartam. Először beletörődve sanyarú sorsomba,megköszöntem, feltöltöttük vízzel és még pár halat is kaptam bele. Mint később kiderült a helyzet rosszabb volt mint gondoltam, és a dolgot tovább tetézte hogy én se értettem hozzá.A szűrő nem működött rendesen, mondjuk mit is várhatnék egy olyan készüléktől aminek a belseje vattával van kitömködve?! Az akvárium alján ekkor  még különböző színekben pompázó díszkövek voltak pár műnövény és néhány hal.  A halak száma  sokáig nem változott, mert mindig vettem hozzá, de ezzel egyidejűleg pusztultak is rendesen. Bár így visszatekintve nem is csodálom hisz a környezet siralmas volt, és a halválasztás alapját az képezte hogy kinek melyik tetszik a legjobban. A végére már nagyon vegyesen voltak, a  harcoshaltól  a gömbmolly-ig elég sok faj megfordult nálam. Sajnos hamar szembesülnöm kellett azzal hogy valami nagyon nincs rendben. Ekkor bukkantam rá erre az oldalra és utána olvastam , hogy mi is lehet a hiba. Rájöttem hogy szinte mindent rosszul csináltam: nem vettem figyelembe, hogy egyes halak nem férnek meg egymással, azt hogy a vizet bizonyos időközönként cserélni kell, hogy a műnövények nem vmi dekoratívak. Elkezdtem mindent elölről és megtanultam, hogy ha vmi érdemlegeset szeretnék csinálni ahhoz a legfontosabb dolog a türelem. Az hogy ezt a problémát sikerült leküzdenem, és felnőnöm a feladathoz mind az itt összegyűlt akvaristáknak és tanácsaiknak köszönhetem.
Remélem továbbra is számíthatok ilyen segítségre.
Hamarosan töltök fel képeket is :)

82. blogbejegyzés
Kezdetektől az összeomlásig

Írásomat főleg azoknak ajánlom,akik tartottak,tartanak vagy tartani szeretnének nagytestű sügéreket.
A történetem "akvarizálásom"három szakaszából a másodikat dolgozza fel.Az elsőről dióhélyban írnék csak.
Nálam is már gyerek koromban kezdődött Édesapám egy egész szobát rendezett be halaknak.Itt nagyjából megtalálható volt az akkor kapható összes hal.Ő is az akvarisztika szerelmese volt.Én akkor még csak külső szemlélőként vettem részt ebben a csodálatos dologban.De már akkor ki alakult valami köztem és a halak között egy életre.
Saját akváriumom ennek ellenére sokkal később lett,évekkel később 22 éves koromban hangzott el páromtól a végzetes mondat akkori egy szobás lakásunkban:Jól nézne ki itt egy akvárium!Ez 12 éve történt.Én már másnap csináltattam egy 70 literes medencét s mivel gyerek korom óta sok minden meg változott már akkorra is az akvarisztikában(napjainkról már nem is beszélve)én a helyi díszhal kereskedőre bíztam a gépészetet.Természetesen így sikerült a legdrágább felszerelésre szert tenni,amit mai tudásommal a töredékéből is meg úsztam volna.Mivel annyi rálátásom volt a témára,hogy a kapdosás nem vezet eredményre így először üresen kezdtem el üzemeltetni az akváriumot(víz azért volt benne) és apránként,módszeresen kezdtem el telepíteni bele a drágábbnál-drágább növényeket,köveket jártam gyűjteni és sokszor naponta átpakoltam,igazgattam míg kialakult a számomra tökéletes forma.Már hetek teltek el, de a haltelepítést nem akartam elkapkodni.A párommal csak odáig jutottunk,hogy ne vásároljunk bele mindent össze ami megtetszik,válasszunk egy fajtát vagy egy élőhelyhez tartozó halakat.Végül is a sügéreknél maradtunk és sajnos erről bővebben,többet nem beszélgettünk.Már egy hónap is eltelt, az akvárium még mindig ott állt berendezve,de halak nélkül.Ezt a párom már nagyon unta és eljött a végzetes Karácsony.Eddigi életem legnagyobb karácsonyi meglepetésével egy 40literes kukazsák benne párom által beszerzett két Márványsügér,de nem az a Márványsügér,amit a kedves eladó úgy ad el a jóhiszemű naív vevőnek,hogy ez már nem nő nagyobbra ilyen, marad.Nem!Ezek már valóban nem nőttek nagyobbra 25cm-ükkel kifejlett példányok voltak.A 25 cm széles akváriumba pont passzoltak,mintha rájuk szabták volna.Később sokszor vissza gondoltam,hogy ott,akkor csak vissza kellett volna vinnünk,de nem tettük,Karácsony volt.Az első éjszaka mélyreható precízséggel el kezdték személyre szabni az akváriumot.Akinek volt már vagy van nagytestű sügere,az tujda mire képes két kifejlett klausztrophobiás Oszkár.Az hagyján,hogy a növényekből nem maradt semmi de a köveket sőt a szűrőt sem kímélték.Sikeresen leszerelték az összes  berendezést és gépészetet.Ekkor már meg fogalmazódott bennem a gondolat:Ideje lecserélni az akváriumot.Így jött előbb egy 150literes majd mivel ez is kicsinek bizonyult egy 250literes akvárium.Ami a maga szerény de annál atom biztosabb berendezésével már elégségesnek tünt.A halak végre kezdék jól érezni magukat és mi is egy kicsit fellélegezve azon tünődtünk, jó lenne egy kicsit gazdagabb halfauna,a halak is biztos örülnének egy kis társaságnak.De az Oszkárok mellé nem volt könnyű választani csak kifejlett nagy testű példányok jöhettek volna szóba,de azokat ritkán és igen drágán lehet kapni.Mivel anyagi forrásaink nagy részét már felemésztette a nagy akvárium,növendék halakat kezdtünk vásárolni,azokat pedig a már kinőtt akváriumokban nevelgettük.Így került hozzánk egy Jaguár sügér pár,egy Citrom sügér pár,4db Kétfogú paku,egy Pleco,egy Gibiceps és még több kis Márvány sügér.Amikor ezek valamelyest felcseperedtek a "nagy" akváriumot egy üveg lappal el választottam úgy kerültek be előszőr az új halak és hetek múlva amikor a két öreg már nem rontott étkezési szándékkal az üveglapnak,akkor került ki az elválasztó.Kezdett kialakulni egy jó csapat jól érezték magukat.De a gondok csak mosd kezdődtek.Mi lehet gond egy nagytestű halakkal túltelepített akváriummal?!A szűrés hónapok szerencsétlen,izzasztó és pénztárcát nem kímélő próbálkozásai után végül is két át alakított nagy teljesítményű belső szűrő és heti 70% vízcsere megoldotta ezt is.Igaz már a munkahelyemről is majdnem ki rúgtak a sok vízcsere(szabadnap)végett. Akkor történt,hogy a Jaguár sügér párom ívni kezdett. Kitettem külön akváriumba őket a hím még aznap éjszaka kikergette a hanyagul letakart akváriumból a nőstényt.Másnap kiszáradva találtuk meg.Közben valami oknál fogva a Citrom sügér hím is el pusztult.A két özvegy ezek után kezdett agresszívan viselkedni,mire én elkülönítettem a két bajkeverőt.Valami számomra mai napig rejtélyes módon egy hónapra rá kis halakkal örvendeztettek meg minket a Jaguár-Citrom sügér pár.A kicsik sem a Jaguár papára sem a Citrom mamára nem hasonlítottak,kékek voltak és csíkosak,valami ősi sügér fajra üthettek,gondoltam.De a szülők sügérekhez méltón gondozták érdekes utódaikat,amik sokkal agresszívebbek voltak szüleiknél.Így kb 30db-ot tudtam 10-12cm-s korukig nevelni,majd hiába az akkorra már beszerzett nagy nevelő medencének,a tesók ki szelektálták egymást.A végére egy gyönyörű és rettenthetetlen hím maradt,amit nem mertem be tenni a már meg lévő közösségbe,így magányában elpusztult.Ekkor már bennem is meghalt valami. Egyszobás lakásunk addigra hatalmas akváriumokkal volt tele. A halakat az akváriumok egy részével eggyütt eladtam.A többi akváriumot az évek során el ajándékoztam.Egyett hagytam meg a legelsőt a 70literest "hátha"gondoltam.Aztán tavaly ilyenkor a garázsban a nagy pakolásban az is eltört. Közben azért persze sok minden történt.Vidékre költöztünk egy nagy családi házba,hat év felújíás után tavaly decemberben végre amikor leültünk a kész nappaliba a párom megszólalt:Jól nézne ki itt egy akvárium! De ez már egy másik történet.     Folyt.köv.Hidi

83. blogbejegyzés
Halacskáim

Meghalt egy zebradánióm. Öngyilkos lett. A legkisebb. :( A szűrő oldalánál volt, hassal a szűrőnek. Néztem, néztem, csak nem mozdult. Élt még, csak nem jött el onnan. Levettem az aksi tetejét, feljebb húztam a szűrőt, és levettem onnan. A belei már lógtak, de még élt. Úgy nézett ki, hogy szűrő kiszívta/beszívta a belsőrészeit. Annyira sajnáltam. Még verglődött a kezemben. Most csúnyát írok, de én meg fogtam farkánál fogva, és a kuka oldalához(belülről) csaptam, hogy ne szenvedjen már. Ez olyan szomorú, de......:'(((
A kicsi guppik viszont bekerültek a "nagyok" közé, és nagyon jól elvannak, egyik sem bántja őket! Már együtt esznek a többi hallal.:) Egy lány, és két fiú. A lánynak már fekete foltok vannak az farok úszóján, illetve a testén is. Kezd sötétedni. Nagyon szép. :)) A fiúk még olyan semmilyenek. Milyen fura, hogy nagyobb korukban, viszont a fiúk sokkal színesebbek, szebbek. Már alig várom, hogy megláthassam, milyenek lesznek. :)))
A felnőtt lány guppik megint vemhesek, de tuti én nem fogom észreveni, mikor ellenek. Majd megint csak a pár darab megmaradt kicsi halból fogom tudni, hogy itt bizony történt valami. Az lehetséges, hogy a hasa végén, a kicsiket látom benne???? Olyan rózsaszínes - pirosas, és sok pici fekete pötty van ott. Ezek talán már a kicsik? Viszont a hasa meg nem akkora, hogy jajj, majd szétdurran.(bár egyiknek sem akkora, most sem, amikor kishalak lettek, ezért is lepődtem meg, az ivadékok láttán) Na, mindegy, majd lesz valami. Bár azt szeretném, ha észrevenném, és ki tudnám venni a leányzót, hogy a kicsiket ne egyék már meg a nagyok. :)
 
 

84. blogbejegyzés
Trópusi halak a kerti tóban!!

 Végre kész lettem a tóval teljesen és már a szökőkutat is megvettem.Nagyon szerettem volna kipróbálni hogy miként fejlődnek a trópusi halak egy tóban mivel ahonnan származnak az is tó vagy folyó.
 
 
Mikor feltöltöttem a tavat úgy gondoltam mi lenne ha a kis guppikat kiraknám a tóba. Sajnos az akváriumba nem tehettem vissza mert a nagyobb halak felfalták volna őket másik akváriumot meg nem akartam venni mert nem nagy a ház és nem tudtam volna hova rakni. Így betettem a tóba 12 db kis guppit + a 4db aranyhalat csodák csodája az aranyhalak nem ették meg a kis guppikat szépen fejlődtek. Nem sokára már színesedett a farkuk közbe persze csinosítgattam a tavat bújóhelyeket csináltam hogy el tudjanak bújni a nagyobb halak elől.
 
 
Pár nap múlva amikor végre sokat sütött a nap úgy döntöttem hogy a cápaharcsát is kirakom mert a 120 literes akváriumban már nem érezte jól magát.meglepődésemre amikor kihalásztam az akváriumból sikerült kihalászni a guppi nőstényt(az anyuka) az apuka sajnos már rég meghalt.Úgy hogy ő is kikerült a tóba. Hihetetlen gyorsasággal fejlődtek a guppik még a nőstény guppim is sokat nőtt és élénkebb lett a színe.
 
 
Sajnos felütötte fejét a darakór és egy pár guppit el vesztettem 12db ból  csak 6 db maradt meg 3 hím 3 nőstény meg a felnőtt nőstényem meg persze az aranyhalak.Mivel elment ennyi hal kiraktam még az akváriumból a platti hímet mert sajnos a nőstény meghalt de veszek neki majd másik nőstényt.2 hónapja kiraktam a betta nőstényemet is mert a párját el vitte a darakór nagyon élvezi az állandó élőeleséget vadászik egész nap,de azért télire behozom és meglepem egy hímmel.
 
 
Nem kellett sokat várni és bébi halak úszkáltak a tó vizében gyorsan kiszedtem őket és egy 30 literes edénybe raktam nevelkedni 13 db ott tudtam kimenteni.Kaptak csigákat amik takarítottak.Nagyon gyorsan növekedtek a kis guppik 7 db hím lett 6 db nőstény,de őket már nem tettem a tóba mert jön az ősz és nem bírnám kiszedni meg az aranyhalak sokat nőttek és már egy cuppantással bekapnák őket.Beraktam az akváriumba a tóból a három hím guppit is és a 13 kis guppit szerencsére a többi hal nem piszkálja őket.Muszáj voltam kiszedni a hímeket mert annyira elszaporodtak a guppik hogy a nevelde tele van megint kis guppival.
 
 
Lassan itt az ősz és a tél vége a kerti tóban való lubickolásnak nagyon örülök hogy idáig eljutottam és köszönöm a sok segítséget amit kaptam tőletek!!!!
 
 
 
 
 

85. blogbejegyzés
Kihúnyt a fény

Hali mindenkinek
A minep észrevettem, hogy napközben villog a világításom, és tegnap reggel eléggé nehezen kapcsolt fel. Úgy voltam vele hogy majd ma megnézem, lehet hogy csőbajos. 2 és fél éves az aki és azóta a gyári cső van benne és bírta...eddig. És a cső bírná is, de majd minen kiderül a végére.
Szóval, ma reggel felkeltem és vártam, hogy kaja után nekiállok. De! Valami nagyon büdös volt, szerintem megromlott a kaja a dobozban (talán nem az ablak előtt kellett volna tartanom.
Hát nem festettek túl jól a halak és a víz is elég "szagos" volt. Így esedékessé vált a vízcsere is. Egyik dánióm elég ramaty állapotban volt. Elkezdtem leszedni a vizet egy vödörbe a többi hal meg fallabdát játszott, de ez az 1 csak feküdt az aljzaton. Ha megpiszláltam arrébment azt csak lement az aljzatra. Hát kiszedtem a halakat, még megcsináltam azkit (üvegpucolos, aljzatmosás, vízszellőztetés). Nem tartok itthon klórmentesítőt így egy belső szűrővel oldottam meg a levegőztetést amíg a többi dolgot intéztem. Gondoltam ha már szétszedem a világítást hogy mepnézzem mi a naj akkor meg is pucolom. Szépen félretettem, hogy majd a végén. Közben tesóm megtalált egy több hónapos kókuszt. Nah hát neki kellett a leve...kellett volna mert nem volt. Szétvágtam és megpucoltam, hogy majd belerakom az akiba. Bele is raktam, vizet is beleöntöttem, raktam tablettát növényeknek. Szóval a szokásos dolgok. És eljött a világítás szerelés ideje. Kiültem a napra, hogy lássam mit csinálok. Szétkaptam és majdnem dobtam egy hátast.
Az a burkolat ami az előtétet véfte a párától az egyik felén darabokban volt. Soha nem lett megütve, így arra gondolok hogy megrepedt a hőtágulástól. Nah mindegy. Gondoltam, akkor szétszedem és megnézem mennyire vészes a helyzet. Hát rá kellett jönnöm, hogy nagyon. Megfotam, és szétesett 8 kicsi darabra. Nah itt befejezte a pájafutását ez a tető. Cserélni nem fogom, korródálódtak a vezetékek és nem fogok kínlódni vele így dühömben elrakta megy dobozba az elektronikáját és a műanyag tetőt ráraktam az aki tetejére. És itt be is fejeztem egy időre az akvarisztikát. legalábbis amíg nem lesz pénzem arrra hogy valamit kezdjek magammal ezen a téren. Mérges voltam így fogtam a halakat aztán visszaraktam őket az akiba, hogy ne 10 literben szenvedjenek. A reggeli dánióm aki fél lábbal a sírban volt, már 2 vel ált benne. Meghalt. Világításom nincs a halak élnek. A növények nem hiszem hogy sokáig fogják így bírni, úgyhogy lesz ami lesz. A fény kihúnyt.
De ezt az akváriumot el fogom csomagolni, mert többet nem kínlódok vele. Inkább összegyűjtögetem a oénzt és csinálok egy 160 literes növényest, az mégis szebb, mint ami most van. Addig meg enni kapnak a halak, de sokmindent már nem teszek értük. Max a vízcsere.
Szóval egy időre befejeztem. Remélem minnél előbb újra tudom kezdeni, mert szeretem az akvarisztikát, de most egy kicsit elszomorodtam, de inkább mérges vagyok.
Nah hali.

86. blogbejegyzés
újrakezdés

Hi
 
Nálam ez az örület 12 éves koromban kezdödött, ajándékba kaptam 1 feleslegessé vált guppit.
 
Mibe tegyem? 5literes d.uveg nagyon  jó szolgálatott tett ebben éldegélt amég nem volt pénzem venni 1 25literest persze mikor bementem az üzletbe minden megvettem volna. Levegöztetö stb , kis idő elteltével azt vettem észre ,megszült a guppi nagyon örültem és büszke voltam  igazi tenyésztőnek éreztem magam ,egészen a következö napig akkor láttam ,h eltüntek a kishalak megették mind.
 
Lassan az összes zsebpénzem a kihalt halak pótlására és a felszerelésekre költöttem ,de nem jöttem rá mennyire nem értek az akvarisztikához. A testvérem keresztszüleinek volt 1 akkor hatalmasnak tünö kb80 literes akváriuma gyönyörü viz csodaszép halakkal,méregdrága szürö meg minen féle dolog amire nem volt pénzem akkor ezért hagytam abba az egészet mert nekem sose lehet ennyire szép.
 
Még nem tudtam,h ez nem pénz kérdés igazán ha az ember nem lusta kicsit tanulni, olvasni pár könyvet.
 
kb 10 év szünet után véletlenül használtan sikerült vennem 1 55literes akváriumot felszerelve mindennel(világitás,szürö.fütö,levegöztetö,vizkezelö szer ,dekor)az egész nekem 5 euroba került ausztriában 1 lomin amire véletlenül keveredtem. Gondoltam most ez sikerül gyönyörü lesz, belekerült a viz. Pár napot vártam a halakkal gondoltam válogatok szep kis békés halakat a neten ,akkor jöttem rá mennyit nem tudok még. De már gyönyörü a viz és csodaszépek a halaim is.  Remélem ez igy is marad a lényeg ,h nem árt ha az ember olvas kicsit a témáról és megnézi amit megvesz. üdv Tamás

87. blogbejegyzés
Úszó csigák a vízfelszínen

Nem régen kezdtem a halazást, illetve és förtelmesen félek a halaktól, a kisfiam akarta.  Azóta már mindent én látok el egyedül. Volt már nálam minden .. megszült halak, tömeges halál, beteghal gyógyítás stb. Legkedvesebbek nekem a guppyk, a fekete-kék fiaim a legszebbek:). Molllyt már egyáltalán nem tartok, mert sajnos rettenetes ütemben szaporodott, és nem bírtam kordában tartani őket. A nőstény hím nélkül, meg elhagyta magát. Azt mondták a halas boltban h a molly lány , az hím nélkül is képes szülni. Hmm. Olvastam, igen, egyszer az elraktározott hímivarsejtekből.
Sajnos kicsi volt az akváriumom, valszínű a túlterheltség miatt meghaltak jó páran , de megmaradt valamennyi.  Szinte 10 darab serdülő halacskámat nevelem. Van kettő.. apropó volt. Mára csak egy csigám. Takarítottam az akváriumot, és találtam az egyik növény alján egy elfeketedett ilyen fehér nyúlós valamivel összeragadt kicsi csigát. Olyan volt mint egy romlott valami. Utána megtaláltam a nagy csigaházat, és üres volt! Majdnem szörnyet haltam! Egyrészt rögeszmém h a tapadószájú rámugrik..:D nahát:D szóval ott nagy undoromban félelmemben meglett a kisfiam szerint a csiga talpas ajtója. Ó óóóó gondoltam de hol a nagy lakó???
Előtte egy hétig figyelgettem, és nem tetszett h úsznak a vízen és semmit nem csinál. Azt hittem mérgezés vagy ilyesmi. Napokig ugyanott pozícionált ha véletlenül mégsem lebegett. Hát, lehet az átmelegedett víztől, pedig hűtöttem, és ált. a nagy melegben a klíma is ment : talán meghalt benne a kiscsiga:-/..
Sajnos a másik is elég furin viselkedik, de nem lebeg a vízen. Átvilágítva a nagy csigát erős fénynél belül látok egy nagyobb feketés foltot.. Ha van is benne kiscsiga, az is hasonló képpen fog szerintem járni. Most őszintén két napja még élt a másik. De hova tűnt a házból. Elpusztult, és megették???

88. blogbejegyzés
A kezdet

Hát, Sziasztok!
Röviden összefoglalom mi is történt velem...!:)
Még régebben ( pár hete ) megvettem az akváriumom, meg majdnem mindent ami kellet hozzá... Mint nagy lelkes kezdő akvaristaként, beleugrodtam a dolgokba...:)
Hát, ennek szegény halaim bánták meg...
Összesen 6 vitrolás, pár guppi+platti bánta :'(:(
 
DE mostmár, az oldalon sok segítőkész embereknek köszönhetően, etéren is okosabb lettem!
Vettem bele növényeket is, élőket. Eddig csak mű növények voltak benne. Igaz, valaki arra esküszik hogy kell bele, valaki pedig vígan elvan anélkül is, de én szeretnék az akvarista ez oldalát is kipróbálni:)
Remélem a következő haltelepítés sikeresen lezajlik, ami körübelül jöv.hét péntek. azaz  " Márc. 12. környéke "
A tervek hogy miket veszek bele:):
Guppy/betta/ ( Meg majd elválik, egyenlőre ezeket tervezem )
 
Hát, röviden ennyi, Köszönöm hogy végigolvastad.
Nézz szét a képek között is, és ha valamit, úgy vélsz hogy rosszul csinálnék, írj:)
Minden info-t befogadok!:D
Nah Szép estét!
Üdv. Handesen

89. blogbejegyzés
A baby guppik

Hárman maradtak. Tegnap este, egy halacska meghalt. Ezek hárman esznek, és édesek úszkálnak. Már kezd narancssárga színük lenni, és bizony igencsak 1cm-esek.:))
Ma csináltam megint róluk képeket, feltettem, az albumba. Naphosszat tudnám nézegetni őket, holott semmi érdekest nem csinálnak. egy sivár üres üvegben úszkálnak. Ettől kicsit nem érzem jól magam, de reménykedem benne, hogy túlélik, és hamarsan visszatehetem őket az akváriumba, a többi hal közé. A hálón erősen gondolkodom....:D Akkor biztosan jobban éreznék magukat! :)

90. blogbejegyzés
Die richtige CO2-Menge - La bonne quantité de CO2 - The right amount of CO2

Die richtige CO2-Menge
 
DENNERLE empfiehlt für prächtigen Pflanzenwuchs einen CO2-Gehalt im Aquarium zwischen 15 und 30 mg/l, ideal sind 20 bis 25 mg/l. Die für diesen CO2- Gehalt benötigte Blasenzahl pro Minute hängt von einer Vielzahl von Faktoren ab (Bepflanzung, Wasserbewegung, Oberfläche/ Volumen-Verhältnis, usw.). Deshalb ist es erforderlich, die CO2-Zugabemenge für jedes Aquarium individuell zu ermitteln. Faustregel für die Grundeinstellung: Beginnen Sie mit ca. 10 Blasen pro Minute pro 100 l Aquarienwasser, d.h. für ein 200 l-Aquarium z.B. mit 2 x 10 = 20 Blasen pro Minute. Kontrollieren Sie die CO2-Zugabe und die CO2-Menge im Aquarienwasser regelmäßig und passen Sie die CO2-Zugabemenge gegebenenfalls an. Achtung: CO2- Menge, wenn nötig, immer nur langsam und über mehrere Tage verteilt erhöhen!
 
Beachten Sie: Je stärker die Wasseroberfläche bewegt wird (z.B. durch Filter, zusätzliche Belüftung), desto mehr CO2 wird wieder aus dem Aquarium ausgetrieben.
 
La bonne quantité de CO2
 
Pour une végétation superbe, DENNERLE recommande un taux de CO2 dans l‘aquarium entre 15 et 30 mg/l, les valeurs idéales se situant entre 20 et 25 mg/l. Le nombre de bulles par minute écessaire pour obtenir ce taux de CO2 dépend d‘une multitude de facteurs (végétation, mouvements de l‘eau, rapport surface/volume, etc.). C‘est pourquoi il faut déterminer la quantité de CO2 à apporter individuellement pour chaque aquarium. Règle de base : commencer avec environ 10 bulles par minute par 100 litres d‘eau dans l‘aquarium ; autrement dit, pour un aquarium de 200 litres p. ex., avec 2 x 10 = 20 bulles par minute. Contrôler régulièrement l‘adjonction de CO2 et la quantité de CO2 présente dans l‘eau de l‘aquarium et adapter, le cas échéant, la quantité de CO2 à apporter. Attention ! Si nécessaire, toujours veiller à augmenter progressivement la quantité de CO2, en répartissant sur plusieurs jours ! N.B.: Plus les remous sont forts à la surface de l‘eau (p. ex. en raison de filtres, d‘une aération supplémentaire), plus l‘aquarium expulse à nouveau le CO2 apporté.
 
The right amount of CO2
 
For magnificent plant growth, DENNERLE recommends a CO2 level in the aquarium of between 15 and 30 mg/l, between 20 and 25 mg/l is ideal. The number of bubbles per minute required to achieve this CO2 level depends on a number of factors (types of plants used, water current, surface area/volume ratio, etc.). This is why it is always necessary to determine the CO2 amounts for each aquarium individually. Rule of thumb for the basic setting: start with approx. 10 bubbles per minute per 100 l of aquarium water; e.g., for a 200-l aquarium use 2 x 10 = 20 bubbles per minute. Check the CO2 supply and the CO2 levels in the aquarium water regularly and adjust the CO2 supply if necessary. Warning: if necessary, only ever increase the CO2 level gradually over the course of several days!
Please note: the more vigorously the surface of the water is set in motion (e.g. by filters, additional aeration), the more CO2 will be expelled from the aquarium again.
 
La giusta quantità di CO2
 
Per una rigogliosa crescita delle vostre piante DENNERLE consiglia un contenuto di CO2 nell‘acquario pari a 15 - 30 mg/l, ideale è un contenuto pari a 20 - 25 mg/l. Il numero di bollicine necessario per questa quantità di CO2 dipende da moltissimi fattori (piante, movimento dell‘acqua, rapporto superficie/ volume, ecc.). Per questo motivo è necessario determinare individualmente per ciascun acquario la quantità di CO2 da aggiungere.
 
Indicazioni per l‘impostazione di base: iniziare con ca. 10 bollicine al minuto ogni 100 l d‘acqua, vale a dire, per esempio, 20 bollicine al minuto per 200 l di acqua (2 x 10 = 20). Controllare regolarmente l‘alimentazione di CO2 e la quantità di CO2 nell‘acqua e, se necessario, adeguare la quantità di CO2 aggiunta.
Avvertenza: la quantità di CO2, quando necessario, deve essere aumentata sempre e solo lentamente, suddividendola nell‘arco di diversi giorni. Tenere in considerazione: quanto più la superficie dell‘acqua viene mossa (p. es. a causa del filtro o di aria addizionata) tanto maggiore sarà la quantità di CO2 espulsa dall‘acquario.
 
De juiste hoeveelheid CO2
 
 
DENNERLE beveelt voor een prachtige plantengroei een CO2-gehalte in het aquarium tussen 15 en 30 mg/l aan, ideaal is 20 tot 25 mg/l. Het voor dit CO2-gehalte benodigde aantal bellen per minuut hangt van een veelvoud aan factoren af (beplanting, beweging van het water, oppervlakte/volume-verhouding, enz.). Daarom is het nodig, de CO2-toevoerhoeveelheid voor elk aquarium apart vast te stellen. Vuistregel voor de basisinstelling: Begin met ca. 10 bellen per minuut per 100 l aquariumwater, d.w.z. voor een 200 l-aquarium b.v. met 2 x 10 = 20 bellen per minuut. Controleer de CO2-toevoer en de hoeveelheid CO2 in het aquariumwater regelmatig en pas de CO2-toevoerhoeveelheid eventueel aan. Let op: De hoeveelheid CO2, indien nodig, altijd maar langzaam en verspreid over verschillende dagen verhogen!
Let op: Hoe sterker het oppervlak van het water in beweging gebracht wordt (b.v. door filter, extra beluchting), des te meer CO2 wordt het aquarium weer uitgedreven.
 
 
 

91. blogbejegyzés
Az akvarisztika- sztorik, tapasztalatok, tudomány

"A blogot reményeim szerint folyamatosan fogom írni, az első bevezető részek után rátérek arra, ami valójában mindenkit érdekel- hogy kezdtem, milyen bakikat követtem el, megpróbálom minnél érthetőbben egy kis tudományt is belecsempészni írásaimba. Köszönöm Neked, ha úgy döntesz olvasod írásaimat."
 
Az akvarisztika volt az első olyan biológiai hobby, amelyet az emberek pusztán kedvtelésből űztek. Több mint ezer éve a kínai császárok idejében a szürke ezüstkárászból megalkották -a hozzáértő tenyésztők- a kultikus aranyhalat.
A kezdet- ezüstkárász és aranyhal
Legendák övezik keletkezését. Egyesek úgy gondolják, hogy a kínai tartományokat sújtó aszály miatt az embrek isteneikhez imádkoztak. A hetekig tartó szárazság után, azután kiadós zivatarral enyhítették a föld szomját. Akkorák voltak az esőzések, hogy új folyók alakultak ki és benne megjelentek az első lubickoló aranyhalak.
Mások úgy tartják, hogy az aranyhalak a mennyben- a felhők közt éltek... és az istenek kegyeltjei voltak. Egyszer azonban néhány a félhő szélén játszott és veletlenül lepottyantak a földre.
Megint mások úgy tartják, hogy létezett egy szerelmespár... de a fiúnak el kellett hagynia a lányt. A lánynak meghasadt a szíve elkezdett, zokogni és a könnyei aranyhalakkká váltak.
Mindezek csupán mítoszok. Egy azonban tény... a kínai nép körében hallatlan népszerűségnek örvendett ez a kis halacska. Nem volt olyan háztartás, ahol ne tartottak volna egy kis cseréptálban, vagy a kerti tóban néhány egyedet. Az aranyhaltartást mindenki megengedhette magának. Családok kezdtek azzal foglalkozni, hogy nemesítsék- újabb és újabb formákat hozzanak létre. Érdekes mód a leszármazottjaik szintén tovább vitték a családi tradíciót. A legidősebb aranyhaltenyészetet kb. 700 éve alapították és a mai napig létezik.
Kína után Japá és Thaiföld a legnagyobb aranyhaltenyésztő nemzet. Ezekben az országokban nem tudták kiszorítani a melegvizi akvarisztika képviselői a lomha aranyhalat a piacról.
Az igazi aranyhalakat nem oldalról hanem felülről érdemes személni. A tenyésztők a válogatás során arra törekedtek, hogy a halak fenntről legyenek minél tetszetősebbek. Ezt figyelhetjük meg a teleszkópszemű, hólyagszemű, égrenéző, oroszlán- és gombafejű formáknal is
A hajózás fejlődésével, az 1700-as években Európába is eljut az aranyhal és szintén nagy népszerűségnek örvend.
A tudomány azonban fejlődésnek indult és az 1800as évek idején már egyes helyeken megjelentek a trópusi biótópok hű másai- az igazi akváriumok
Tudomány és az akvarista
Néhány lépcsőfokra lehet felosztani az újkori akvarisztika tudásanyagát:
  1.  rendszertani, klimatikus ismeretek: a tudósok expedícióik során megismerkednek a különböző trópusi hal- és növényfajokkal, csoportosítják őket. Megismerkednek az életkörülményeikkel, amelyeket a gyakorlatban is meg kell teremteniük kedvenceik számára (tehát szerkezeteket kell készíteni, amelyekkel mesterségesen is fenn lehet tartani ezeket a fizikai faktorokat)
  2. élettani tudásanyag: a biokémiai folyamatokra derült fény- leegyszerűsítve az állatok szén- dioxidot, a növények oxigént termelnek.
  3. ökológiai tudásanyag: a természetben szoros együttműködés áll fenn a heterotróf (állat) és autotróf (növény) szervezet között.
Ez a három csoportnyi tudásanag birtokában tudták létrehozni a mai értelemben korszerű akvárium fogalmát. Az akvárium egy olyan kicsinyített mása a természetben megtalálható biotópoknak (életközösségek, életterek összessége), ahol a megfigyelhető az anyag részleges/ ritkább esetekben teljes körforgása, ahol az energia többék kevésbé áramlik, és ahol az állati szervezetek (többnyire halak) és a növények között egyensúly alakul ki. Ez az egyensúly mindenképp dinamikusnak mondható, mert mindkét írányba kitolódhat. Egy egészségesen müködő akváriumban ezen kívül jelen vannak a mikroorganizmusok is akik az anyagkörforgásban a lebontók szerepét töltik be.
Kezdet az én szempontomból
Kb. 12 éve foglalkozom akvarisztikával, ami ahhoz képest, hogy 21 éves vagyok hosszú időnek számít. Mint minden kisgyerek én is szerettem volna kutyát, macskát, hörcsögöt, vagy valamilyen kézbevehető állatkát. Viszont allergiás voltam minden állatszőrre és tollra... Azonban én nem adtam fel és tovább könyörögtem a szüleimnek állatért. Végül beadták a derekukat és megkaptam az első akváriumomat. Nem volt túl nagy, mindössze 25 literes.
Azt a tippet kaptam, hogy kezdjek egyszerűen tartható halakkal mint például az elevenszülő fogaspontyok- xifó, guppi... A szüleim technikai berendezésekkel is megleptek és megkaptam az első akvarista szakkönyvemet- Horn- Zsilinszky: Akvarisztika. Mai napig állítom, hogy ez egy nagyon jó könyv, bár a halak tartásáról szóló rész ma nem helytálló minden esetben.
Olvasva, egyre jobban elmerültem a témában és úgy éreztem készenállok az első halak fogadására. Utólag beismerem nagyot tévedtem akkor... még többet kellett volna informálódnom mielőtt belekezdek.
Az első halálos baklövés:
Egy 25 literes akváriumba nem sok dolog fér... de én mégis egy jól működő akváriumot szerettem volna. A technikai dolgok közül egy "HÉVIZ" tipusú légpumpám, egy 15 W-os fix melegitőm és egy szivacsos belső szűrőm volt. Egy hét után minden rendben funkcionált, a  szűrőben megtelepedtek a kül. baktériumok, amelyeket kis fénzmikroszkópommal vizsgáltam naponta.  Úgy éreztem beszerezhetem az első lakókat is.
Betértem a legközelebbi akvarista szaküzletbe és mindenből vásároltam egy kicsit. Két szumátrai diszmárnát, egy sziámi harcoshalat, vitrolás halakat és guppikat- de azokból rengeteget.
Hazaértem beleöntöttem a zacskók tartalmát a vizbe és váratam a fejleménzeket. Boldog voltam, hogy ennyire nyüzsög az élet a kis medencémben- nem is sejtettem mi vár rám másnap.
Reggel siettem a nappaliba, ahol az akvárium állt. Sajnos a látvány, ami fogadott szörnyű volt. Minden guppi himem farka cafatokra volt tépve, az egyik szkalár felső úszonya hiányzott, a másik pedig farkúszó nélkül pipált a viz szinén.
Néhány napon belül a márnáimon kivül nem maradt élve semmi.
Elővettem a Horn- Zsilinszkz féle "Akváriumbibliát" és találtam egy bekezdést- a szummikat sose társitsuk fátyolúszós halakkal, mint például gurámi, guppi, vitorláshal...
Elkeseredtem és arra gondoltam, ha jobban tájékozódom talán nem követek el ekkora hibát.
Elevenszülő fogaspontyokhoz 1.:
Az első kudarc után egy időre elment a kedvem az akvarisztikától, halacskáim helyét ékszerteknősök vették át. Mivel hamar nőttek, gyorsan ki kellett cserélnem medencéjüket egy nagyobbra. Akkor arra gondoltam, hogy miért is ne próbálkoznék újra akvárium gondozásával.
Beüzemeltem 3éves szűrőmet, a melegitőt, és másfél hét után is mét ellátogattam a már korábban emlitett akvarista szaküzletbe.
Szivárványos guppikat és plattikat vásároltam. Minden rendben ment, nem bántották egymást... csak érdekes módon a kergetőztek. A himek farok alatti úszója furcsa módon előre hátra himbálózott. Tudtam, ez jó jel.
Gyorsan utána kerestem, hogy mi történik. Az állt a könyvben, hogy az a bizonyos úszó nem is igazán az úszás során funkcionál. Ez egy párzószerv, a neve gonopódium. Az egész halcsalád him tagjai magukon hordozzák, ezt a speciális evolúciós adaptációt, amely segiti őket a belső megtermékenyitésben. Nem tudtam felfogni, hogyan is működhet ez az egész, ezért biosztanárnőmet nyaggattam tovább kérdéseimmel.
Elmondta, hogy ezen halak nőstényei nemcsak testen belül termékenyitik meg ikráikat, hanem  születésükig hordozzák őket saját magukban. Ez azért fontos, mert a megszülető halacskák, teljesen fejletten bújnak ki az ikraburokból, táplálkozásra készen. Kevesebb utód, jobb túlélési esélyekkel.
Megtudtam azonaban azt is, hogy ezek a halak az anyaállattól függetlenül fejlődnek a hasüregben, az ikrában elhelyezett szikanyagból táplálkozva.
A kis halak, a himek nagy nyüzsgése utáni  negyedik héten születtek meg. A folytatásra azonban várnotok kell, még a következő bejegyzést meg nem irom

92. blogbejegyzés
\" ... Kösz jól vagyok, egész nap ... csipegetek :)\"

A 10 kicsi neon nagyon jól elvan, köszönik szépen. Ma reggel kaptak 1 kocka fagyasztott szúnyoglárvát, nagyon ették, mindenki nagyon szerette, még a harcsák is nagyon rákaptak. Az 1 kocka viszont - dacára annak, hogy a "hozzáértő" halas bácsi azt mondta, hogy nyugodtan betehetek ennyi halnak egy egészet - kissé soknak bizonyult, maradt még az aksi alján belőle, amit én jóól kimertem.
Más. Ha minden kötél szakad, akkor leállunk gondolkozni és cselekedni: eddig az Eheim Pickup 2010-es szűrő kiömlője az aksi hátsó falát "lőtte" végig, ahol mellesleg a növények nagy része is volt - nos, nem is igazán használt nekik, mert elkezdtek letörögetni (jellemzően a tündérhínár járt így)
A nagy okoskodásban kifundáltam, hogy talán nem használ nekik a nagy totál vízsugár, úgyhogy kicsit állítottam rajta - úgy az erősségén, mint az irányán; remélhetőleg így már jobb lesz a helyzet.
Vettem továbbá nekik ma 3 doboz kajeszt az aqua food márkából: szeretek magyart venni mindenből, ha van rá mód.
Szóval: 
120 ml-es lemezes díszhaltáp (ezt imádni fogják a neonok ...)
120 ml-es szemcsés díszhaltáp (ezen viccesen pont egy neon és egy harcsa van, imádták is veszettül (ezzel etettem be ma este (adjunk egyet a változatosságnak; megmondta a japán is, hogy varietas delectat (amikor latinul tanult ...) 
120 ml-es lió tubifex (nem hiszem, hogy nagyon sokat számítana, de ezen is neonok vannak ... Adtam ebből is nekik ma este, nagyon szerették ezt is)
Úgyhogy még szeretnék pár növényt, meg ha úgy alakul, akkor még pár pink zebra dániót később.
De addig még a növényeknek egyenesbe kell jönni az aksiba. Most olyan kis soványka a felhozatal, pedig lenne rá igény :)
 
 
 

93. blogbejegyzés
-1 neon :(

Hali!
Kifelejtettem... tegnap egy kis bibi történt... én nagy lelkesen fényképeztem a halakat, hogy fel tudjam ide rakni a képeket róluk... Minden kis neonom okés volt akkor még. Vígan úszkáltak. Majd este látom ám, 1 kis neonom meghalt :( Vajon mitől? Semmi tünete nem volt, többi halnak sincs baja... És mondom, előtte 2-3 órával még vígan úszkált! Na mind1, kiszedtem, kapott a víz metilénkéket, meg antiklórt (utántöltöttem az akit is közben), részleges vízcserét nem csináltam, hiszen pótoltam az elpárolgott vizet az akiból - vagy kellene?!-... most várok, és lesem halaim... Remélem többieknek nem lesz bajuk! 

94. blogbejegyzés
kár

meghalt a sárgaszínű algaevő harcsám ahogy említettem nagyon szerette  ő is a dekoráció képpen betett kincsesládát és nagyon nagy foltba le ette a festéket és szegény elpusztult.Elösször fel volt fujódva a hasa és rá 1 nappal meghalt.Legközelebbi takarításkor ki veszem de visssza sem teszem!!!!de más halamnak semmi baja hála istennek élnek és virulnak!!mindt marci hevesen!!

95. blogbejegyzés
a kis halak

2005 augusztus 30 kedd kb 50 kishal született a guppi mamától. Az utobbi napokban egy hal sem halt meg és szépen nönek .A blackmollym is szülni fog. 2005 szeptember 4 vasárnap

96. blogbejegyzés
Születés, halál, születés...

1. születés

A nagy nostény guppim szült mégegy kishalat. :D Nagyon boldog voltam. Átraktam a kisplattikhoz és szerencsére semmi baja. Eszik is meg minden, és egy csomót úszkál szóval sztem nem beteg. :)

Verekedés áldozata lett...

Meghalt!!! Igen, meghalt a középso nostény guppim! Szegény... :( Nemrég lett ivarérett, és rászállt mind a két sárga hímem. Ezzel még nem lenne baj, csak jól összeverték, hogy alig tudott úszni szegény! Aztán meg elpusztult, mert meg is vakult és nem tudott enni. :(

Mégegyszer születés

Éljen!!!!!!!!!!!!!! :D Született mégegy kisguppim!!! Nem is gondoltam volna, szóval nagyon happy lettem amikor megláttam a szuro mellett! Átraktam a picikhez és nagyon jól megvan a többiekkel. :) Szóval most ennyi elég lesz...

...de majd még írok!


97. blogbejegyzés
Két halál a rossz dontés miatt, 3 élés-virulás a jó döntés miatt + egy jó hír!

2 halál

3 napja vettem 2 Mickey Mouse Platty-t, egy hímet és egy nostényt. Mikor azonban  hazahozva oket beraktam a nagyakváriumba, döbbenten és csalódottan láttam meg az apró fehér pöttyöket mind a két halon...

Karanténba raktam oket, és vártam hogy mi lesz... Másnap reggelre mind a két platty-m meghalt. Úgy látszik rosszul választottam boltot.

3 élés-virulás

Másnap (tegnap) vettem 3 másik Mickey Mouse Platty-t - 1 hímet és 2 nostényt - mert nem akartam mickey-platty nélkül maradni. (A hím igazából keverék, mert félig bíbor platty.) Az eladó szerint egyik nostény se terhes, én azonban tudtam hogy ez nem igaz! :D

Mind a 3 halacska vidám -gondolom- , jól eszik és nyugodtan megfér a guppikkal. (akikbol márcsak 3 maradt) Szóval élnek és virulnak!

Jó hír

Jó hír!!! Az egyik nostény szült 5 kishalat MÁRA, kb. 10 percel fogtam ki oket! 4 nagon jól van, de az 5. sajnos elpusztult. Majd még írok,...

...és remélem hogy ezentúl azért nem hal meg olyan sok halam!


98. blogbejegyzés
Új neonok

Nos belevágtam...

Meghalt a kínlódó zebra dánió nostényem (már nagyon oda volt és a többiek halálra
kergették volna)
Megegyeztem a Platti-s halakereskedéssel, hogy beveszik a zebra dánióimat, de sajnos
csak 2 tudtam kifogni.
Tehát minusz 3 halacska összesen.

Elhatároztam, hogy veszek még 10 db kékneont, így a multkori halálozása ránnyal számolva
olyan 6-7 db meg is maradhat. Azonban a kereskedében kaptam két +neont a dániókért és +1-egy
amit szerintem elszámolt és csak otthon vettem én is észre.
Így hazavittem 13 db neont az 5 mellé.
Kivácsi leszek, hogy holnap reggelre mennyien lesznek még életben.

A jelenlegi halállomány a következo:

2 leoprád dánió
2 zebra dánió
2 párduccsík
1 anci
4 cory
1 panda cory
2 rózsás díszmárna
3 vitorlás
18 kékneon
7 Platti

42 összesen


99. blogbejegyzés
54L és vitorláshalál

Tegnap elhalálozott a fekete vitorlásom. A víz tetején lebegett nyitott szájjal és a belébol valami kilógott, vagy a bele volt az nem tudom. Teljesen kiterjesztett úszókkal halt meg és függolegesen lebegett. Közvetlenül kajaosztás (vörös szúnyoglárva) után vettem észre. Lehet, hogy a torkán akadt.
Mindenesetre a vitorlás torzsalkodásos probléma megoldódott. A márvány és a fehér amúgy is jóban vannak. Csak szegény feketét közösíttették ki.

Most a másik ketto vitorlás is idegesebbnek tunik, de lehet, hogy csak képzelodöm…

Tegnap végre véglegesek beüzemeltem az 54L-est. Valójában már január 25-n feltöltöttem vízzel, de kavicsot és növényeket csak szombaton tettem bele. Viszont kevés lett a kavics, ezért hétfon még pótoltam. Kicsit még szegényes a növényzet…
Kakaukat akarok majd beletenni beüzemelés után. A belakást majd a plattikkal csinálom.

A 125-ösbe pedig vettem egy kis ancit még a múlt hét hétfon.  Teljesen jól van.


100. blogbejegyzés
Beispiele für eine negative Beeinflussung der Wasserwerte durch Einrichtungsgege

Beispiele für eine negative Beeinflussung der Wasserwerte durch Einrichtungsgegenstände

Einrichtungsgegenstand             Folge für das Wasser

Wurzeln                                  Ansäuerung

Torf                                       Ansäuerung

Erlenzapfen                             Ansäuerung

Eichenlaub, Eichenextrakte          Ansäuerung

Lochgestein                            Alkalisierung

Kalkgestein                             Alkalisierung

Korallenstücke                         Alkalisierung

Muscheln, Schenckengehäusen  Alkalisierung

vom Meer    

Sand und Kies aus natürlichen                                         

Gewässern                             Einbringung von giftigen

                                           Stoffen, bedingt durch

                                            Umweltverschmutzung oder

                                            Krakheitserreger.

Lavagestein                             Machmal scharfkantig, für

                                             Fische giftige Metalle können

                                             erhalten sein.

Schieferplatten                         u.U. Verunreinigungen

Kieselsteine                             u.U. Freigabe von Kieselsäure

                       


Tovább

SQL1: select `cim`, `szoveg`, `id`, `tulaj` from `16_blogok` where `cim` like '%halt%' or `szoveg` like '%halt%' or `cimkemondat` like '%halt%' order by (`szavazat` / `szavazok`) desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'