FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 



 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

Cyphotilapia Gibberosa(frontos, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, nevelde,dél amerikai,közép ame, Halas és Növényes édesvizi akv, Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, DISZKOSZOK!!! NEM A LEGSZEBBEK, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos

A 10 utolsó kereső szó:

akvÄ‚Ä„rium hÄ‚Ä„ttÄ‚Ĺ r kÄ‚Ĺ , Moha \\\\\\\"-kĂ, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ, Aranyhalak: etetés, gondozás, , kezdetek,régi lakók,és mostani, Édesvizi Vegyes 180literes Akv, nevelde,dél amerikai,közép ame, akvárium Megszüntetve 2012, no, Dél Ameikai sügeres akvárium,k, Tanganyika tavi sügerek trophe

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

AUTó AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. blogbejegyzés
Betták szaporítása blog

Miután rájöttem, hogy túl sokat írok a fórumba elkezdtem naplót vezetni.

Mielott bárki nekiugrana, hogy elkezdjen ez alapján tenyészteni érdemes elolvasni az egészet, mert a hibáimra útközben jöttem rá én is.

2006.01.04.

Összeraktam a 20 literes akváriumomat a bettáim számára. 2 cm kavics van az alján, 1 jávai moha, 1 ko és 1 hatalmas csigaház. 150 W-os aautómata futovel futöm a vizet, szures, buborékolás nincs még bekapcsolva, de elo van készítve. A hofokszabályozóm kicsit megviccelt, mert nagy medencéhez való és a kicsinél magasabbra fut, mint amire beállítom. Most 22°-ra van állítva és így 28-29°-os a víz, melynek pH-ja 7,3.

Behelyeztem a bettapárt. A fiút befottes üvegbe, a nostényt meg az akkiba. Kis gond, hogy a nostény albínó, így nem csíkozódik be, de szemmel láthetóan érdeklodött a hím után, tetszelgett neki. Estére a víz 36°-ra melegedett (nem gondoltam, hogy a futo túl nagy a mdencéhez), de aztán visszacsavarva rendbe hoztam a dolgot.

2006.01.05.

Reggel kiengedtem a hímet az üvegbol. Szépen kergeti a nostényt, kifeszíti magát,..., de nem bántja a lányt, ami jó jelnek tekintheto. A nostény kicsit harciasabb, meg kell harcolni a kegyeiért.

A hím próbálkozik a habfészek építésével, de nem megy neki. (Eszét vesztette a lánytól, mivel a társas akkiban sorra építette oket). Tervben van, hogy beteszer neki valami vízen úszó izét, hátha az segít neki.

Érdekesség még, én legalábbis nem tapasztaltam ilyet, hogy a lány is kifeszíti magát. Tuti, hogy lány mivel egy idosek, illetve gyönyöru hordó hasa van. Bár inkább olyan, mint aki meggymagot nyelt.

Betettem a hímnek egy muanyag doboztetot, kb 15*10 cm. Már pakolt rá egy kis habfészket, de remélem késobb folytatja, mert ez igen kevés egy falka halnak.

Most kicsit megemelem a víz homérsékletét, mert 28°-ra csökkent. A hím újból nekilátott a habfészeknek. Talán kicsit huvös volt neki.

Azt hiszem mára ennyi elég. Megetetem egy kicsit oket, de nem viszem túlzásba, mert kaja után tuti ellustulnak egy kicsit.

2006.01.06

Ma reggelre a hím megépítette a habvárat. Tényleg jó nagy. MÉg építget, csinosítja. Rájött, hogy miért tettem be neki a muanyag tetot és szépen fel is használja.Illegeti magát alatta, gondolom a nostényt hívja.

Van némi összetuzés kettojük között. A nostény is kifeszíti a kopoltjúját. Talán a nadrágkérdést tisztázzák. Verekedés nincs, ami talán annak tudható be, hogy kölyökkoruk óta együtt neveltem oket, sose voltak külön. Hatalmas társas akváriumba számos halfajjal kellett együtt élniük. Ez a hímet is nyugissá tette. Nem bántott soha senkit, hisz köztük nott fel. Legalábbis gondolom ezért ilyen jámbor.

Tegnap észre vettem, hogy valami fefér lóg ki a nostény hasából, mint egy kicsi cso. Azt hiszem ezen fognak kipréselodni az ivadékok.

Lehet, hogy nem lesz semmi ebbol a betta szaporításból? Nem egy kergetozos mozgalmas esemény. Kis bájolgás, mézesmadzag húzás, továbbállás. Hóóóóóó, ebben a pillanatban a nostény beúszott a habfészek alá. Talán megnézte mi van, hogy áll a hím. Az próbálta marasztalni, de a szép szó és gyengédség nem hatott.

Azért legalább van némi remény. Szuz páros és azt mondják az nem mindig jön össze. Hát igen. A korábbi kísérleteimnél a dolog elég vadul zajlott. De meglátjuk...

A víz 29°-os. A habfészek fél tenyérnyi, de folyamatosan épül egy kicsit.

Az biztos, hogy gondos a hím. Várom mi lesz a vége.

Már megint akció volt, de most a hím kergette a habfészek alá a lányt. Sérülés, tépésnyom még senkin sincs (na, jó a hím az elején meg lett húzkálva a nostény által, de nem látszik). Ennyit írni, és még csak reggel van.

Elkezdodött maga az aktus. Nagyon szép, mert vigyáznak egymásra. A lány nem menekül, hanem magától aláúszik a fészeknek. A fiú finoman köré csavarja megát. Még nem jönnek ki a lányból a peték, de úgy nézem most kezdték és egy teljesen kezdo pártól igazán szép teljesítmény ez is. Elobb-utóbb csak összejön. A hím igazgatja a habfészket, a lány addig vár mellette. Nekem eddig csak brutális párom volt, ahol a nostény nem élte túl az eseményeket. Most mindketto szép, nincsenek megtépve és türelmesek a másikkal. Megdöbbent, hogy ilyen is van...

Már 1 órája csinálják. Nekik semmi bajuk, de én már nem bírom. Épp vizsgára készülök, itt vannak az asztalom fölött. Csak aggódom... De megnyugtatott Degec007, hogy ez normális. 5-kor el kell mennem, 9 tájban érek haza. Mi van ha addig megtörténik, nekem meg ki kéne venni a lányt, lemaradnék az izgalmakról...

Potyognak az ikrák!! 2 óra kellett nekik. Nagyon alaposan össze is szedik a lehullókat. Igen, többeszám, mert a nostény is csinálja.Együtt keresgélik a földön is oket, nagyon arik. És egy fél óra múlva indulnom kell... :((

Hazaértem :) Mielött elindultam kivettem a nostényt, mert a hím egyértelmuen elkergette. Sajnos nem lesz sok utód, mert kb 20 megtermékenyített pete van a habfészekbe. A lényeg, hogy a szülok rendben vannak (bár a hím kicsit fáradt). Majd lehet újra kísérletezni velük. Gondoskodó a hím, most is rendezgeti a habfészket, pedig már 22.21 van, lámpa leoltva, víz 28°-os.

Elvileg holnap már elkedenek elúszkálni össze-vissza. Nagyon izgulok.

2006.01.07.

Tegnap este 5-kor köpködték a lárvába a kicsiket. Ma már 12.00 elmúlt. Hivatalosan 11-18 óra, míg kikelnek. Lehet, hogy steril a hímem? Nagy csalódás lenne, mert nagyon gondos szülo és ne ezen múljon. Ha steril, akkor soha nem lesznek kis bettáim. Még a remény is szertefoszlik, mert ezért nem fogom kidobni, másikat meg nem veszek, mert ot szeretem. Nem egy szépség, de én neveltem...Ó, hála az égnek a Zsilinszky könyv 18-30 órát ír. Még van remény :)Most megkönnyebbültem...

21.00 van. 23 órakor jár le a 30 óra. Nem halad a dolog semerre. Mikor egy órája hazaértem, sehol sem volt semmi. A habfészek is szétjove. Felkapcsoltam a lámpát és a hím újra elkezdte a fészket fújni. Megvacsiztam, visszajöttem, és megvannak a kis pöttyök. Mióta láttam oket délelött nem sokat változtak. A víz 28°-os, ez nem lehet a gond. Már megint aggódom, hogy steril a hímem, vagy nem termékenyítette meg a petéket.Ilyen izgalmakat... Azt mondták a többiek, hogy éjszakára a szájába veszi oket. Hmmm. Errol még nem hallottam.

2006.01.08.

Reggelre kikelt 1 kishal, aztán 8-ra még több. Hát ez több, mint a hivatalos ido (Ha jól számolom 39 óra a 30 helyett). De a lényeg, hogy vannak. Pontosan nem tudom hányan, mert csak 3-nak látszik ki a "farka". Ha megpöckölöm a muanyagot ami alatt a habfészek van, akkor kipottyan egy, majd nyíl egyenesen visszaúszik. A hím egybol odasiet, hogy segítsen neki. Levegot azt hiszem a 3. naptól kell, enyhén, porlasztott formában adni, a hímet pedig szintén ekkor kell kivenni.

A víz 28,5°-os, teljes nyugi van.

20.00: Már csak egy kicsit látok, mi lesz ebbol holnapra? Minden nap úgy érzem, hogy nem lesz tovább, de mindig van néhány túlélo. Háát, meglátom majd. Tegnap este sem reménykedtem, ma sem várom a csodát. Továbbra is az bíztat, hogy a "tenyészállatok" jól vannak, így legkorábban 2 hét múlva újra próbálkozhatom.

2005.01.09.

Ma reggel nem sok változást tapasztaltam a tegnaphoz képest.Sajnos nem voltam itthon, így pontosan nem tudom történt e valami nagyobb izgalom. Most 20.00 van és ránézésre változtak a kicsik. Már nem függolegesen kapaszkodnak a habfészekbe és potyognak kifelé, hanem vízszintesen állnak. Nem sokat mozognak. Tehát sokszoros nagyításban így néznek ki: o-

A szemük jól látható, bár ez már tegnap is így volt. A hím már nem igazán törodik a habfészekkel illetve az utódokkal. Szemmel láthatóan 4-en vannak. Elég uncsi lehet a fiúnak, mert nem csinál semmit. Lebeg (talán hagyja fényképezni magát a szuk családjával).

Azt hiszem mára ennyit. Nem volt túl izgi a nap. Holnap elvileg ki lehet venni a hímet, de lehet, hogy erre még ma sor kerül.

2006.01.10.

Továbbra sincs semmi izgalom. Kivettem reggel a hímet, majd Fix 1 es tápot deszgán a késsel apróra "kentem". Így egy sokkal kisebb szemu haleledelt kaptam, ami belefér a kicsik szájába.

Elég nehéz észrevenni, hogy hányan vannak, mert elbújtak a jávai mohába. 2 db elvileg van, de most etetésnél 1-et láttam. Persze ez nem jelent semmit.

Napi 4-szer etetem oket, és már kivettem a muanyagot, amin a habfészek volt.

Próbálgattam a porlasztást, de az okosabbak szerint a mohám termel annyi oxigént, amennyi 2 kishalnak kell. Azért néha porlasztok, csak hogy a vízrétegek azonos hofokúak legyenek.

A víz továbbra is 28°-os, kicsit koszos a gyakori etetéstol, de a Fix 1-nek hála nem kell naponta vízcserét csinálni, mert 48 óra alatt bomlik le. Így csak holnap kell pucolni, ami a kishalaknak is jobb talán.

2006.01.12.

Iszonyat izgalmak közepette betettem egy marék almacsigát (5 mm-eseket)a kis akkiba. Arra gondoltam, hogy így a maradékot lesz ami megegye, még kevesebbszer kell takarítani, kevesebb megrázás éri oket.

Ma éppen 3 halat számoltam. Láttam enni oket (továbbra is aprított Fix 1 az eledelük).

Semmi izgi sem történik. Esznek, ja és betettem nekik egy szivacs szurot enyhe szuréssel. Nem zavarja oket, mert simán elúsznak mellette, nem szívja be oket az áramlat.

Hát ennyi az izgalom mára.

2006.01.17

Még mindig Fix 1 -et kapnak, de már nem morzsolva.

3-an vannak, úszkálnak, hal kinézetük van. Színük nincs, de nevük igen (Béla az összes, így nem keverem össze oket).

2006.01.19.

 Tulajdonképpen nincs semmi változás. Úszkálnak a kishalak az almacsigák között. Vízcserét még nem csináltam, mert jól végzik a dolgukat a csigák. Azért én már szereném cserélni, véletlenül se legyen gond. Fix 1-et kapnak, mert a tubifex nagyon ronda volt a halasnál, így inkább megvárom a következo szállítmányt. Ha jól számolom ma 9 naposak. Azaz 12 nap múlva már meglesz a labirintszervük. (3 hét alatt alakul ki a nagykönyv szerint)

2006.01.21

Ma csináltam egy részleges vízcserét aminek az egyik Bélám áldozatul esett. Pont egy kovel együtt szippantotta be az áramlat.

Sajnos még mindig nem találtam normál tubit, így még mindig Fix 1-et esznek. Azért sajnálom oket. Az almacsigák szép munkát végeznek az akkiban.

Homérséklet 28,5° , néha buborékoltatom nekik a vízet. Boldogan úszkálnak, már olyanok, mint az újszülött guppik.

2006.02.02.

No, letelt a 3 hetem, a kishalak élnek és virulnak. + nappal ezelott elkezdtem nekik porított szunyoglárvát és tubit adni (szárítottat vettem, mert gusztustalannak találtam feldarabolni az élot :) ).

Egyre nagyobbak a kishalak, de még nem haladták meg az 5 mm-es hosszúságot. Szóval ennyit a gyors növekedésrol. Na, jó. Már 1 hete kicsit elhanyagolom oket, mert késon érek haza, de egész jól bírják.

2006.03.03.

Szépen fejlodnek a Bélák. Már határozottan vadásznak az élelemre. halként viselkedve etetéshez egybol elojönnek, aztán ham ham és elbújnak. Aranyosak. A kajájuk porított szárított szúnyoglárva, tubi és lemezes.

 

2006.12.14.

Egy Béla élte túl a szaporítási kísérletemet, akirol kiderült, hogy lány. Tehát a késöbbiekben a halaimat Gabiknak fogom hívni, mert ez egy unisex név.

Tehát nonemu Bélám jól van, kifejlett egyede lett példányának. A színe nem a legszebb, de az enyém. Sajnos a szülei már meghaltak, de van egy új fiú, akivel, ha Bélám is úgy akarja elöbb-utóbb elkezdhetek egy újabb "almot". Képet szeretnék majd betenni Béláról, ha egyszer sikerül lekapni a kis gézengúzt. 


2. blogbejegyzés
Sera CO2 diffúziós reaktor

Ahogy múltkor írtam, CO2 tablettákat adagolok a növényeimnek. Mivel hamarosan elutazok 2 hétre, elkezdtem gondolkodni a CO2 automatikus adagolásán. Mivel nem vagyok barkácsolós típus, szeretem megnézni az eredeti megoldásokat - tegnap véletlenül ráakadtam a Sera CO2 diffúziós reaktor nevű termékére.
 
Lelkesen megvettem a terméket, ami három dolgot tartalmazott: 20 db tablettát, egy tapadókorongos műanyag elemet és egy kicsi gumitömítőt. A tapadókorongos műanyag elem nem más, mint maga a DIFFÚZIÓS REAKTOR. A kémiához (még) nem értek, de kicsit túlzónak találtam az elnevezést. A leírás alapján 4-5 napra elég CO2-öt készít, amit fokozatosan diffundál a vízbe.
 
A reggel készített fotók alapján a működése:
  • Bedobtam a tablettát
Bedobtam a tablettát
  • Beindult a kémiai reakció, a jobb oldali rekesz vize fokozatosan eltünt (elnézést a laikus fogalmazásért)
Beindul a kémia reakció
  • Végül csak a CO2 maradt
Kész a CO2
Nagy várakozással elindultam dolgozni, hiszen a főpróba sikerült. Azonban este nem láttam volna, hogy a növényem tele lenne CO2-vel. A rekeszben ellenben kevesebb buborék látszott.
 
Rejtély számomra, hogy a CO2 buborékokat a növényeim vették fel vagy egyszerűen beleveszett az akváriumi rengetegbe.
 
Ideális elrendezés
Több napos kisérletezés után ma (02.21) megtaláltam az ideális elrendezést.
Ideális
A szűrő baloldalon középen van, az óramutatóval ellentétes irányban kever, a "reaktor" vele átlósan helyezkedik el és az oldalához hozzáér egy Anubius levél. A reggeli tabletta után még este 6-kor is látszanak a buborékok.
 
Minden hozzászólónak köszönöm a véleményét.

3. blogbejegyzés
Nano tengeri akvárium

Jojo nano akváriumának története.
 
 
 
* A történet úgy indult, (csak a megértés végett), hogy anno, egy barátom megkért, hogy rendezzek be neki egy tengeri akváriumot, melynek gondozását is rám bízná a kezdetekben. Úgy gondolta, hogy a kezelését és ápolását szemmel kíséri, és a későbbiekben Ő fogja végezni. De miután átvette tőlem a gondozást, munkája és lakáscsere miatt egyre jobban elhanyagolta, majd egy idő után telefonált, hogy egy ideig nem tudnám-e a lakásomban elhelyezni. Mivel a konyhám még viszonylag üres volt ezért vállaltam sőt még örültem is neki, a konyha dísze volt (megjegyzem még stílusban is „ment” a konyha berendezéséhez ezért a nejemnek sem volt ellenére). Kb. fél év után közölte, hogy most már kész a lakás és az akvárium helye is elkészült. Viszont a tengeri akvárium helyett sügéres akváriumot szeretne. Arra gondolt, hogy ha én berendezem neki, munkadíjként nekem adná az élőköveket és a halakat, 1-1 db. bohóchalat, és kék-sárgafarkú sügért és 1-2 kisebb felszerelés tárgyat. Miután volt egy megérzésem, hogy előbb utóbb megunja őket már előre elkészítettem a helyüket, egy kisebb akváriumot. Mivel egyenlőre csak „halas” akváriumot szerettem volna csak egy általam készített korallzúzalékkal töltött külső szűrő végezte a szűrést és egy belső keringtető pumpa melyre egy szivacs volt húzva.
 
Itt már berendezve, pár adriai viaszrózsával:
 
 
 
 
 
 
 
http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/20090112184329100_0825_1.jpg
 
 
 
 
 
 
* Ezután eltelt néhány év az akvárium a két hallal probléma mentesen működött. Mivel én is folyamatosan házépítés, és lakásfelújítás alatt voltam, az anyagiak szűkében nem tudtam az akváriummal sokat foglalkozni. Meg kell jegyeznem az alábbiakban , hogy később érthetővé váljon, hogy miért döntöttem a végleges „Nano” akvárium mellet: Édesvízi akváriumom is volt ezzel egy időben, melyet látván egy ismerősöm felajánlotta, hogy ad egy hátteret bele.(persze némi pénzért)Mivel abban az időben még csak elvétve lehetett műgyantás hátteret kapni és ez ráadásul fél áron is volt, ezért nem tudtam ellenállni a csábításnak és átvettem tőle. Bár volt egy kis aggályom a méreteivel szemben, mivel csak 80X35 cm-es volt. Az aggályom onnan fakadt, hogy a nappalim pont elkészült és ott az volt a terv, hogy a Tv középen lesz, és a két oldalán lenne egy édesvízi és egy tengeri akvárium. Igen ám, de a két akváriumnak egyformának kellene lenni, mivel itt a szimmetria döntő lenne a lakás szempontjából. Ez a méret elég kicsi egy tengeri akváriumnak, de a nejem hallgatván a morfondírozásomat kijelentette, hogy az tökéletes lesz, ne is álmodjak nagyobbról.(pedig az udvaron a mai napig ott fetreng egy 240 literes, fúrt aksi mely valaha tengeriként üzemelt.) Tehát készítettem az édesvízi akváriummal megegyező méretű akváriumot. A méretek :78x40x 24 cm(hossz-magas –mély)Mivel a szűrés maradt a régi, egy csepegtető szűrővel, és egy kis Sander picolo fehérjelehabolóval kiegészítve, így a költöztetés simán lezajlott, csak a világítás módosult. Az akvárium fölé T8 2 db Sera Blue Sky Royal 18W (60 cm.) és 1 Osram blue 18W (60 cm.) cső került. Az akvárium így üzemelt közel két évig, mikor a net-en rábukkantam egy cikkre a „Korallszirtes akvárium”fórumán ” Nano-akvárium” címmel. http://www.korallszirtes-akvarium.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=48&mode=&order=0&thold=0
Itt már gyülnek az állatok:
 http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/100_2922.jpg
 
 
 
 
 
 
* Mivel már régóta vágytam egy „sps” korallos akváriumra, ezért úgy gondoltam, hogy belevágok. A cikk szerint a szűrés alapja egy külső „vödrös” szűrő melyben removerek vannak, a fehérjelehaboló felesleges. További követelmény a jó minőségű élőkő és a vízcserék, és a jó világítás. A régi fénycsöveket lecseréltem illetve kiegészítettem néhány új fénycsővel mivel a régiek nem volt alkalmasak korallok tartására az Osram blau cső kivételével. A pluszban felszerelt csövek:1 db.JBL.Solar marin day, 1 db Hagen Power Glo.Vásároltam egy Sera fil 900 külső szűrőt amelyben Sera aktív szenet, JBL.Bio NitratEx-et, JBL.PhosEx-et és Tetra Nitrat minust helyeztem el. Ezzel egyidőben a meglévő élőköveket (melyek nem bizonyultak jónak, a szűrőhatásuk nem volt megfelelő, mindig volt egy kisebb-nagyobb algásodás, ami persze a csapvízzel és ioncserélt vízel történő vízcseréknek és utántöltéseknek is köszönhető volt) lecseréltem frissen vásároltakra.A vízcseréknél GroTech sót használtam, nyomelemeket adagoltam, Red Sea Greent, Kalzium+3-at, Sera Marinvit-et (ez a marinvit adagolás hiba volt, az előírt mennyiség felénél is kevesebb adagolásnál a korallok nem nyíltak ki rendesen, a víz algásodni kezdett, ezért ezt hamar abbahagytam). A vízcseréket már osmovíz-el (persze só hozzáadásával) és a vízpótlást is osmovízzel csináltam. A javulás látványos lett, az algásodás kezdett megszűnni, a mészkőalgák növekedésnek indultak. Lassan elkezdtem a korallok betelepítését is a Fórumtársak felajánlásával ( köszönet nekik !!) lassan kezdett megtelni az akvárium. A világításon megint javítottam, vettem 2db. T5 24W-os AquaLight 10000K-es és 1 db. T5 24W-os kék AquaLight csöveket, és tükörből egy trapéz profilú armatúrát készítettem hozzá. Ez a 3 cső bőven helyettesítette az eddigi világítást, a korallok ezt meg is hálálták.
Itt kezdődik a három fajta xénia inváziója:
 
 
 http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/100_4678.jpg
 
 
 
* Mivel nem akartam azonnal kőkorallokat tartani úgy gondoltam, hogy egyenlőre a lágykorallokkal kezdem, majd később az „lps” korallok jönnek, végül az”sps” korallok. A xéniák csapásszerűen kezdtek szaporodni, a többi gomba-kehely és ujjas korall rohamos növekedésnek és osztódásnak indult. 7-8 hónap alatt már annyi kis xénia és nagy bőrkorall lett, hogy már cserélgetni és elajándékozni is tudtam.Az örömömbe egy kis üröm is vegyült, mert a szűrőben lévő removerek (aktívszén, foszfát-szilikát elvonók) 5 havonkénti cseréje drága volt, és macerás, ezért 2008 május elején úgy döntöttem, hogy átállok a „berlini rendszerre” és beüzemelek egy alsó technikai tartályt, a tartó akváriumot megfúratom és persze egy kicsivel nagyobbra csinálom, de csak annyival, hogy ne legyen szembetűnően nagyobb a szoba másik falánál lévő akváriumnál. Az akvárium mérete:77x42x24 cm.
* Mivel üvegem az volt tartalékban, ez a fúrást kivéve nem került sokba, a 2 db 22 mm-es furat 1200 Ft volt. A korábbiakból tanulva, miszerint az egyenes falú lefolyócsöveknél előfordulhat a vízcsobogás zavaró hangja, meg a tartályba érkezésnél is, ezért úgy döntöttem, hogy a villanyszerelésnél használatos gégecsövekkel és könyökidomokkal oldom meg. Mivel szeretem a biztonságot ezért furattam meg két helyen az aksit, a hátsó üveglapon a felső szélétől számítva 3.5 cm-re, a két oldallaptól 10-10 cm-re. Itt számítottam arra, hogy ha sikerűl egy kis Wavemakert beszereznem vagy csinálnom akkor legyen hely a hullámtérnek, ezért a vízszint az üveg tetejétől kb. 4 cm-rel lejebb van. A 20 mm átmérőjű gégecsövek és a könyök idomok nem az egyszerűbb minőségűek, mert tartottam a sós víz által okozott elöregedéstől, az esetleges megmaródásoktól. A 3 m cső és a 3 könyök 3600 Ft volt (dobtam is egy hátast, mert nem számítottam, hogy ennyi lesz, de mindenféleképpen jobb anyagból akartam, nem akarom eláztatni a lakást). Viszont jobb lett mint amit vártam, annyira nincs hangja a 2 oldalon lefolyó víznek. Igaz, hogy az ilyen kis mennyiségű lefolyó víznek nem is illik hangosan csobogni…. A felnyomópumpa először egy Hydor Seltz 20-as 14W-os 700 l/h teljesítményű pumpa volt. Ez 8 hónap után zörögni kezdett, mert nem bírta a 10 mm-es felnyomó cső általi leszűkítés miatti terhelést. Mihelyst a csövet kicseréltem 16 mm-es szilikoncsőre, megszünt a zörgés, viszont túl sok volt a felnyomott víz mennyisége. Ha a pumpát szabályoztam le vagy fent a befolyó víznél szűkítettem le a cső keresztmetszetét azonnal zörögni kezdett a pumpa. Jelenleg egy Evolution Astro 1000 l/h 12 W-os pumpa van, ami teljesítményben fogyasztásban és árban is veri a Hydort, alul felül bőségesen lefojtva, zörgésmentesen. (Viszont egy kis hibát elkövettem vele szemben mert amikor még nem zörgött a Hydor, ezen az Astro-n egy kis tuningot csináltam, alul az elzáró kis propeller lapátszerűségeket átfúrtam de oly módon, hogy most szinte nem is lehet szabályozni, a teljesítmény nagyon megnőtt, sőt túlságosan is. Az ötletet a You Tube-ról vettem.) Mivel ez a pumpa kb 3 hete megy és referenciám sincs róla, nem tudom, hogy mit fog bírni.
* Az akvárium világításán is javítottam ismét, egy aluminium csatorna darabot felpolíroztam reflektori minőségre, és 2 db T5 24 W-os ATI Aqua Blue Special-t és 1 db T5 24 W-os Sylvania Coral blue-t rektam bele. Mivel a gyári előtéteket én drágának tartom, ezért a gyári energiatakarékos kompakt izzókból kiszerelt előtétekkel hajtom meg, a csöveket egyenként. Ezeknek az ára töredéke a gyári előtéteknek, bár a szétszedésük és összekötésük egy kis óvatosságot és szakszerűséget igényel, tehát csak az vágjon bele aki jártas a villanyszerelésben, és egy kis kézügyességgel rendelkezik!! Egy idő után az egyik fehér ATI csövet kicseréltem egy T5 24 W-os 18.000 K-es Hagen Power Glo-ra. Ez a cső kicsit rózsaszínűbb mint az ATI-k de van olyan jó. A korallok nem reagáltak rosszul a cserére sőt egy kicsit jobban nőttek de ez nem biztos, hogy a cső csere miatt van mert úgy veszem észre, hogy az akvárium összképében egyre csak javul.
* Az alsó technikai tartály 45 literes, 5 rekeszből áll, a nettó víz kb. 30 liter. Az első rekeszbe érkezik a víz közvetlenül ahol egy Tunze 9002-es Nano Doc Skimmer van. Ez a tartály egyben ülepítő tartály is. Utána a víz átfolyik egy másik kis rekeszbe, ez amolyan pót ülepítő. Ebből a rekeszből egy szűrőszivacson keresztül átfolyik a víz egy szintén kis rekeszbe, melyben aragonit van és néha removerek vannak. Innen megint egy aragonitos tartályba folyik, majd az 5. felnyomórekeszbe.
* A keringtetés egy Hydor korallia nano 900 l/h és egy Hydor power 650 l/h szivattyúval van megoldva plusz a felnyomópumpából érkező kb 100 l/h víz.
* Az élőkövek mennyisége kb. 10 kg, a talaj kb. 1-2 mm-es aragonit. Alul a kövek alatt illetve mögött nincs becsövezés, de az akvárium hosszában lent hátul egy cső van elhelyezve mely ki van furkálva, hogy a visszatérő víz itt is megoldja a keringtetést. Ez ugyan még nem működik(mert a Hydor felnyomó nem bírta ) de egy 15 perces átalakítással majd megoldom.
* A két keringtető egymással szemben van, nagyrészt az első üveglapra irányítva, így nincs csak egy oldalról érkező áramlás, valamelyest kavarog a víz. Az áramlást elegendőnek tartom ha ráirányítom a korallokra akkor becsukódnak, a lágykorallok nem szeretik a nagy áramlást.
* Az általam tartott korallok: Sarcophytonok, Synulairák, Clavuláriák, Pachiclavuláriák,
Lythophytonok, Cladiella, és Lapanemonák, Zooanhusok, Parazooanthusok több faja.
 
* Meg kell jegyeznem, hogy az állományom 70 % kapott szerzemény volt 1-5 cm közötti kis „cafat”, de mára már mind sokat nőtt van amelyik 5 cm-ből most 25 cm-es átmérőjű.
 
Itt kezdi a mészkőalgatömeg Barbie babává tenni az aksit:
 
 http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/102_4196_1.jpg
 
 
* Tehát van egy „kis átka” a nanóknak, ha jól érzik magukat a korallok, akkor az amúgy is nagyra növő fajok 1-2 éven belül kinövik a helyüket és rendezhetjük át az akváriumot. Tehát még az elején el kell döntenünk, hogy milyen fajokat telepítünk. Mentségemre szolgáljon, hogy: 1-- tudtam, hogy sps. korallokat akarok a későbbiekben tartani, és eladom-elajándékozom a gyűjteményt, --2:nagyon sokat ingyen kaptam, és ugye „ajándék lónak ne nézd a fogát” de tanulni, megfigyelni, tapasztalatokat szerezni nagyon is jók a lágykorallok. Itt meg lehet tanulni, hogy milyen nyomelemekre, hogy reagálnak az állatok, mit, mikor és hogyan adagoljunk bármit. Gyorsan következnek be a negatív változások ezért hamar le is amortizálhatjuk néhány óra vagy nap alatt több éves munkánkat. Nekem már 2x majdnem sikerült, az egyik esetben a hátsó üvegfalról lekapartam a ránőtt mészkőalgákat melyek már majdnem összefüggő telepet alkottak mert zavart, hogy olyan az aksi hátfala mint a „Barbie” szoba, minden rózsaszín volt. Néhány órán belül sok korall összehúzódott, több hét volt mire kiderült, hogy mi okozta a hibát, és több mint egy hónap volt mire rendbejöttek a korallok. Itt meg kell jegyeznem, hogy volt több korall amelyiket nem viselte meg az eset, fejlődött továbbra is. A megoldást találgatások előzték, meg a fórumtársak szerint a lekapart mészkőalgák az áramlás miatt szerteszóródtak a kövek között és ott új telepet kezdtek növeszteni. Ennek következtében a vízből akkora mennyiségű kalciumot vontak el ami már veszélyeztette az összes élőlényt. Az igaz, hogy a mészkőalga telepek növekedése nem órákon belül történt, de a lekaparás után mégis felborult az egyensúly. A másik verzió szerint a nagy tömegű fejlődésnek indult lágykorallok a szkleritek növekedéséhez sok Ca-t használnak fel és pont most következett be az az állapot amikor vészesen megcsappant a víz Ca tartalma. Plusz még hozzáadódott a háttér lekaparása. A másik eset nemrég történt, egy kb 10 literes vízcsere (mindig 5 litert szoktam hetente). Minden, hangsúlyozom: minden ugyanúgy történt a kétszeres mennyiségű víz kivételével, mint azelőtt de a hatás drámai volt. Több korall összehúzódott hetekig csak ímmel-ámmal nyíltak ki, a cladiella és a synularia néhány példánya órákon belül összehúzódott és másnap mindegyik elkezdett oszlódni, folyni. Minden példány fele lepusztult, két hónap kellett, mire elkezdtek ismét szépen nőni (megjegyzem a cladella szebb lett mint volt). A mai napig nem tudom mi történhetett. Néhány citromsárga és fehér szivacstelep is megjelent az utóbbi időben bár van olyan szürke amit én telepítettem be ez is nő és osztódik. Akaratomon kívül behurcoltam néhány üvegrózsát amely, ha nem kontrollálom szépen elszaporodik. Eme harcban segít a „AquaLight glassrosen stop”. Próbáltam Tropic Marin üvegrózsa írtót is alkalmazni de körülményes és nekem hatástalan volt.
Nemsokára kezdődik az átalakítás:
 
 http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/100_4658.jpg
 
 
 
 
* Mindennapi teendőim közé tartozik (általában reggel történik) a Ca és Mg pótlására szánt „Carib Sea aragaMilch amely nekem bevált. Túladagolni nem lehet, ha kétszeres mennyiséget adagolok (ezt csak szándékosan lehet) akkor sem történik semmi, a korallokat nem zavarja. A Ca szintet kb. 425 mg/l-en a Mg szintet kb 1270 mg/l-en tartja. Persze előfordulnak kisebb nagyobb változások. Ezzel egy időben a „Reef Star Jod mix-et adagolok a lágykorallok fejlődéséhez. Havonta adagolot Red Sea Coral Trace-t és Buff-ot aminek nem látom se kárát se hasznát, de mivel már megvan ne vesszen kárba. Sajnos a kezdetekben beleestem abba a hibába, hogy összevásároltam mindent, hogy hátha kell, de rengeteget megspórolhattam volna ha ezt nem teszem. Kb 3 hete elkezdtem adagolni naponta egy cseppet a „Reef Star aminos”-ból amelytől egy kicsivel jobban érzik magukat a korallok.
* A vízcseréknél Red Sea Corall Pro-t használok ez bevált. Bár ezt megelőzően GroTech sót használtam, ( csak ott külön kell adagolni a szett-ben lévő Ca-t és Mg-t) az sem volt rossz. A sósürűség 1.023, a víz hőmérséklete 26 fok, a ph 8 (ezt valamilyen oknál fogva soha nem tudom 8,2-re feltornázni bármit adagolok ezen még változtatni kell) a kh-8. Nitrát nem mérhető. Sajnos az utóbbi hónapokban a nem túl jó (vásárolt) osmóvíz miatt megnőtt a víz szilikát és foszfát tartalma, ezért most beszereztem, egy Ruwal aquapro 190 l/h teljesítményű RO készüléket. A víz utánpótlása saját készítésű automatikával működik, a napi vízpótlás kb fél liter. A kevés vízutánpótlás azért van mert az akvárium egy zárt un. sapka tetővel van megoldva, egyrészt a párolgás megakadályozása, és a halak kiugrálása végett és végül azért mert a szemem nagyon fényérzékeny tehát a felfüggesztett halogénvilágítás szóba sem jöhet. Pedig amennyi a fénycsövek fogyasztása, már bőven beleférne a”keretbe” egy 70 W-os halogén ami lehet, hogy alkalmasabb lenne az „sps” korallokhoz.
 
* A világítás kb 1 hónapja megint át lett alakítva, mert közeledik az az időszak amikor már átváltok a lágykorallok után az „lps” korallokra. Az átalakítás: szintén egy 33-as alu csatorna un. M (bár abszolút nem ilyen, nem is tudom miért nevezik így, inkább egy dupla trapézra hasonlít) alakra meghajlítva, felfényesítve, ez egyben a reflektor és a tartórész is. Erre csavaroztam fel a sima T5 foglalatokat (nem páramentesek). Mivel nemrég jelent meg a piacon a megszokott hosszúságú T5 szabványoktól eltérő Juwel HighLight csövek családja, ezért úgy gondoltam, hogy ez alkalmasabb lenne a mostani csövek helyett, mivel ezek pont végig érik az akváriumot. Ezekből nekem a T5 35 W-os 749 mm-es hosszúságú lett a megfelelő ezért vettem egy J.HL. marin 15.000 K-es és egy kék csövet. Egyenlőre próbaképp vettem őket de úgy érzem beváltak, ezért megrendelem a többit is. A világítás időtartama: a kék színű 10 h-tól 22 h-ig a fehér csövek 11 h-tól 21 h-ig működnek.
 
Minden növésben és osztódásban:
 http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/100_6038.jpg
 
 
 
 
* Az akváriummal kapcsolatosan a következőket tapasztaltam: a kis vízmennyiség miatt nagyon érzékeny a negatív hirtelen változásokra, és hirtelen is reagál (persze a pozitív változásokra nem annyira…). Amikor valamit adagolunk a vízhez vagy változtatunk az akváriumon, mindig csak egy valamit tegyünk mert ha beáll valami változás (akár negatív-pozitív) nem fogjuk tudni, hogy mitől romlott v. javult az aksi állapota. Én több ilyen hibát is elkövettem, de szerencsére többnyire jó irányba indultak el a dolgok.
* A Tunze 9002 fehérjelehabolóval kapcsolatosan következők a tapasztalataim: Ahogy a vásárlás előtt már néhány tapasztaltabb akvaristát megkérdeztem –jobb mintha nem lenne semmi. Igen érzékeny a benyúlkálásokra, etetésre, vízcserére, tisztításra. Érdemes mindennap kitisztítani a „nyakat” de ne kézzel tegyük, inkább fogkefével, a bőrzsírra nagyon érzékeny. A beállítás is nehézkes de lehet, hogy csak én vagyok ilyen béna (már mindent kipróbáltam a beállítási lehetőségeken). A régi Sander picoló is volt ilyen jó, ill jobb. Vettem egy kinai faporlasztós lehabolót, kenterbe veri a Tunze eme művét és a Sandert is! Vásárlás előtt én körülnéztem, hogy 30 ezer körüli árkategóriában milyen új lehabolót lehet kapni kis hazánkban de olyat nem találtam amelyről jobb kritikát kaptam volna ( hogy miért nem vettem használtan vagy miért nem rendeltem külföldről az azért van mert újat akartam, és a külföldi szállításban nem bízom). Lehet, hogy érdemesebb lett volna ismerősök által barkácsolt lehabolót venni, de még erre sor kerülhet.
 
És napjainkban....
http://www.korallosakvarium.hu/tarhely/akvarium/kepek/100_6330.jpg
 
 
 
 
 
 
* Megjegyezni kívánom, hogy a fent említett termékek gyártóival nem állok semmilyen kapcsolatban, nem reklámként írtam csak az általam vásárolt termékekről írtam meg a személyes tapasztalataimat. Ezek a termékek lehet, hogy másnál beváltak vagy éppen fordítva, rossz tapasztalatok vannak velük szemben. Az általam leírtak nem szentírások, vagy követendő példák, csak az én botladozásaimat akartam megosztani a „nanos”-ok körében.
* Természetesen az akvárium létrehozása előtt volt némi tapasztalatom az akvarisztikában több mint 30 éve foglalkozom édesvízi akvarisztikával, és l992 óta foglalkozom tengeri akvarisztikával bár volt egy időszak amikor a tengeri akváriumomban csak halak voltak, ezekben az időkben nem tudtam lépést tartani a tengeri akvárium fejlődésében, ezért sok minden újdonság volt újrakezdésnél, mind a technika, a módszerek, és rendszerek tekintetében. Sajnos nyelvismeretem csak a magyarra vonatkozik,a külföldi irodalomból nem tudtam semmit elsajátítani, a magyar könyvek közül csak 1-2 könyv amelyikből tanulni lehet. Sok mindent autodidakta módszerekkel sajátítottam el, sok mindenre a sok keserű tapasztalat tanított meg, és végül az akvárium építésében a barkácsoló kedvem és képességem segített ( meg persze az is hogy, több szakmába is belekóstoltam életem során).
* Viszont köszönetet mondok mind azoknak akik segítettek mind tanácsaikkal, mind ajándékozásaikkal, felajánlásaikkal, akiknek a segítségére továbbra is számítok, mert érzésem szerint most következik a nehezebb korszak.
* A mottóm: Hallom és elfelejtem, látom és megjegyzem, csinálom és megértem!
 
u.i.
 
A képeket majd rendesen feltöltöm, de már nincsenek a gépen, elő kell bányásznom őket.
Az arculatváltás lassan megtörténik, már több lps korall van, másként néz már ki az aksi.
 

4. blogbejegyzés
Egy kis barkács

Ez itt nem a reklám helye.
nem tudom hogy ki hallott már a Nauplistar automata sórák keltetőről? voltam 2 akvarista társunknál s náluk láttam előszőr, megkérdeztem mi az s mire jó.
 
Lényege hogy a sórákok mikor kikelnek a fény felé úszkálnak s kikerülnek az édes ivadék halakkal hemzsegő vízbe. ennél frissebben nem is kaphatánank a kicsik sórákot. Folyamatosan kapnak enni és nem kell 3-4 óránként szöszmötölni egyébb megoldásokkal.
Tudom most sokan elmosolyodnak mert hát nem is gond........ csak leállítom a levegőt, várok 5 percet aztán az aljárol leszívom a kaját. Na igen ha egész nap otthon vagyok akkor ez tényleg olcsó és kézenfekfő megoldás. de ha nem....?
íme 3 kép a szerkezetről:
 
 
 
 
 a leírás alapján csak a 4 rekeszben van sós víz utána acsőben már nincs
 
 
 
 
Gondolom a kérdés felmerül, hogy a sós víz nem keveredik az édessel?
ezt én is megkérdeztem s azt a választ kaptam hogy nem.
S miért?
hát a kialakítás meg fizika, kémia stb.....
na ja....
gondoltam én is beszerzek egyet eme csodás szerkezetből hátha szükség lesz rá.
 
Nekiugrottam az internetnek s lám hazánkban egy srác árul ilyet 3000 ért. írtam neki mailt. sokára jött a válasz van még s előre utalás esetén küldi is. felcsillant a szemem ment a válasz: jöhet a számlaszám s utalom is. (kollegák is így vették)
Nahát azóta is várom a választ.
Keresés tovább. még egy cég van náluk 9900- hm..... na ne már! Ennyit azért nem költünk hobbyra, főleg ha lehet nem is sokat használom.
 
Máshol lehetetlen volt felhajtani. Sok boltban nem is hallottak felőle.
Irány a környező országok. Persze a neten.
 
Van, 25 euró körül, mire elmegyek érte vagy elküldetem 10000 felett van. hm......
 
EBAY: akár 1 euró-ért is vehetek, de a postaköltség az eladó infója szerínt 18 euró, ja és használt.
 
Akkor mi lenne ha én magam készíteném el.
Semmi olyan eszközt nem találtam amiből kialakíthatnám. Plexi? Obiban vettem 2mm lapot 1000 ft. Na elvágni nem is olyan egyszerű. De nem lehetetlen. Megtörtént a darabolás és a hajlítás. Majd nekiestem ömlenyragasztóval hátha megfogja. Megfogta igen erősen.Összeragasztottam.
 
Irány a sima vizes próba. nekiáltam feltölteni és hát mindenhol folyt. szárítás. ismét egy csomó ömlenyragi. feltöltés -csöpögés-szárítás.......és a végén még mindíg szivárgott. na mindegy az elvet kipróbálhatjuk.
 
Nekiáltam kifúrogatni a felső részen. sok kis apró lyukacska. alul belevezettem egy lufi tartó műanyag rúdat. amit szintén kifúrogattam hogy sok helyen jöjjön a bubi, s így mozogjon a víz.ez  a képen nem látszik így piros pontal jelöltem.
 
Próbaaksi feltöltve. sósvíz bekeverve.doboz a vízbe sóslé a dobozba. látszik hogy keveredik. miért? metilénkékkel felöntve hogy lássam a keveredést. levegő ment így a víz mozgott rendesen. majd pár percen belül megált a keveredés és egész éjszaka stabilan maradt. a képen látható hogy hol válik el a sós lé az édestől.
 
Rákot nem keltettem mert mint mondtam szivárog valahol s kitudja meddig tartana a sósvíz kiáramlása a rosszul ragasztott helyeken.
 
Szóval más megoldás kell.
 
Az élet közbeszólt. van itt egy kollega aki plexikkel foglalkozik. kicsit átterveztem a berendezést és ő levágatta a lemezt. hétfőn nekiállok egy másik kollegával s kloroformal össze lehet ragasztani.
Kipróbálom s megírom a tapasztalatokat. persze biztos van más megoldás de nekem ez jutott eszembe.
 
 
 Illetve azt a tanácsot kaptam, hogy merítsem a vízbe s kicsit melegebb vízzel töltsem . Ezután tegyem bele a sót és a petéket így a minimális sókeveredés is kizárva.
 
 
 
 
 
 
 
 

5. blogbejegyzés
Karcsi bácsi klímája

 
Peltier elem mint akvárium "klíma"
 
Ebben a kánikulában soha nem látott magasságba kúszik az én akim "higanyszála" is.
Két 10cm-es pc ventilátor már rég kevés mint abban a bizonyos mackósajtban a brummogás.....
 
Ahogy a víz hőmérséklete megközelítette a 30 fokot,úgy kezdett az agyam (!)is járni valami más megoldáson.
A légkondi folyamatos járatása kilőve.Egy 180-as növényes "high-tech"akvárium üzemeltetése így is kiveri néha a biztosítékot a családi kassza összesítésénél…
Akvárium hűtő...szép álom,csak reggel mindig felébredek…..
 
Eszembe jutott egy mai napig is használt elmés szerkezet akváriumi környezetbe való aplikálása.....
 
Igen,az elektromos hűtőládám technikája izgatta fel a fantáziám.
 
Hogyan is tudnám ezt az akváriumi környezetbe aplikálni?
 
Végülis firkálmányom csak egy elmélkedés.Megvalósítani még nem tudtam,csak hangosan gondolkodtam.....Hozzáértők hozzászólásait várom a témában!
 
Szóval Peltier elem.No,mi is ez?
Charles Peltier(Peltier Karcsi bácsi..) francia fizikus találta ki ezt az elmés szerkezetet,melynek röviden összefoglalt tulajdonsága,hogy feszültséget kapcsolva rá az egyik oldala felmelegszik,míg a másik erőteljesen lehűl.TEC (thermoelectric cooler) a másik elnevezése.
Itt olvashatunk róla bővebben:
http://www.hestore.hu/hasznos_peltier.php
 
Ezt az elmés szerkezetet használjuk többek között az árammal működő hordozható hűtőtáskákban is.
 
Maga a hűtőtáskánk fedelének eltulajdonítása a családtól,majd annak az akvárium hűtésére való felhasználása felér egy válóperrel,ezért ezt most inkább kihagynám….
 
Viszont a szerkezet lemásolása,annak házilagos megvalósítása élénken foglalkoztat.
 
Tehát kellene nekünk ebből a peltier elemből.Magyarországon is kapni,
http://www.hestore.hu/termek_10022289.html
,de pl.az ebay jóval olcsóbb megoldásnak ígérkezik.
 
http://cgi.ebay.com/2-pcs-91-2W-TEC-Thermoelectric-Cooler-Peltier-12V-EMS-/280511424855?cmd=ViewItem&pt=LH_DefaultDomain_0&hash=item414fc8a957
 
Mivel szeretek barkácsolni,de az elektronikában ilyen mélységű tapasztalatom nincs,ezért az az egy dolog csak a fehér folt,hogy hány darab ilyen peltier elemet kellene venni a megfelelő hatáshoz.Én kettő darab 40X40mm-es elemre gondoltam.
 
Mivel ezek az elemek azért szeretik enni az áramot,egy erősebb tápegység szükségeltetik hozzá.
Egy laptophoz való 5-6 amperosra gondolok,ilyet már 14 dolcsiért lehet venni.
 
A peltier elem egyik fele melegszik a másik lehűl,ezért a két oldalát egy-egy hűtőbordával kell ellátni.
Az elektronikában használatos szabvány nyers hűtőbordát lehet akár venni,
 
http://www.hestore.hu/termek_10024236.html de egy pc bontóban is találhatunk fillérekért megfelelőt.
 
Úgy terveztem,hogy a peltier elem két oldalára bordát ragasztok,ahogy a hűtőtáskában is.Ennek egyik fele melegedni fog a másik lehűl.A meleg oldalt egy pc ventilátorral hűtöm,a hideg oldal bordái közéviszont 4/6-os,vagy nagyobb átmérőjű csövet vezetek hullám vonalban,ahogy a bordák közt elfér.
 
Az egészet egy kis szökőkút szivattyúval hajtanám meg
 
http://www.szivattyu.neet.hu/index.php?productID=378
 
melyet az akváriumba helyeznék.
 
Egy akváriumba helyezett hőkapcsolóval automatizálni is lehetne az egészet.
 
A beszerzés helyének függvényében 5-11 ezerből ki lehetne hozni az egészet.
 
 Persze nagy kérdés a rendszer hatásfoka,melyet csak a kipróbálás válaszolhat meg.
 
Hozzáértők ne kíméljenek!
 
 
 
 

6. blogbejegyzés
A „mostohagyerek” ( az alsó, oldalsó, felső-polcos szűrésrendszer-vagyis technikai tartály.)

Már közismert, régi dolog de mostanság a válság miatt egyre több társunkat érdeklő téma.
 
Leírásom inkább csak a saját tapasztalatomon alapul, nem teljes, nem is szakszerű, de megpróbálom közérthetően leírni.
 
Belinkelek néhány oldalt, mert több verzió is létezik, van egyszerűbb, és bonyolultabb rendszer, bár ezt nem is nevezném bonyolultnak, csak inkább több kényelmi funkcióval ellátott szűrőakvárium.
 
Sajnos ez a rendszer több helyet igényel egy külső vödrös szűrőnél. Viszont mivel én abból indulok ki, ha valaki ilyen építésére szánna időt—van helye.Ha nincs akkor marad más szűrési módszer.
Általában az akváriumok alatt van hely de ritkábban mellette, ill. felette.
Az akváriumok alatt általában van hely, a szekrényben ill az állványzat alatt el lehet rejteni a tartályt.
Az akváriumok mellett ill. felettük már kevesünknek adatik meg az elrejtés, takarás, a felső rendszerrel meg a súly miatt is gondunk akadhat.
Az akvárium mérete nem befolyásolja nagyban a külső tech.tartályt igaz egy kis- pl. 10 literes aksinál már meg gondolandó, de nem lehetetlen csak furcsa.
 
Ennél a rendszernél hátrány, hogy a fő vagy-díszakváriumot meg kell fúrni. (bár van megoldás más módszerrel de az drágább vagy ha a DIY megoldást válasszuk akkor időigényesebb, és némi jártasságot igényel a barkácsolásban.)
Az a szerencsésebb aki az akváriumot maga készíti vagy készíteti mert az összeragasztás előtt meg tudja rendelni a fúrást ami kb. 600 Ft-tól kezdődik, de gondolom ez üvegesektől függ.
Mindenesetre én javaslom a legalább 2 lyuk fúratását a biztonság miatt.
Az esetek többségében az akváriumot a hátsó üvegnél fúratják meg a megrendelők, de sokan az akvárium alját fúratják meg, kevesebb az oldalsó fúrás.
 
A kész aksiknál vagy a szettben kaphatóaknál én borotvapengével levágtam a hátsó üveget, és elvittem az üveget megfúratni. Ez általában 2-3 nap alatt kész. Ilyenkor el kell távolítani a régi üvegragasztót, ami szintén egy borotvapengével történt, v. pengés kaparóval.Jó szolgálatot tesz ilyenkor a Berner szilikon eltávolító. v. esetleg az aceton.
 
A borotvapengével óvatosan bánjunk, én eleinte az ujjaimmal fogtam, de miután több sebet szereztem ekkor áttértem a kombináltfogóra.
 
Vastagabb pengét mint a borotvapenge-csak akkor használjunk, hogy ha nem passzentosan van az üveg ragasztva, mert könnyen elrepeszthetjük az üveget.A szike sem jött be,-vastag.
 
Az üveg fúrását a feltöltött akváriumnál -persze a fúrás alatti szintnél lejjebb lévő vízszintnél is el lehet végezni. Nem ámítás- egy társunk már több ilyet csinált.
 
A furatok méretét meghatározza, az akvárium milyensége---halas ,növényes , tengeri.
 
 
Persze ebbe bele lehet kötni, nem olyan egyszerű, a több szűrőanyag jelenléténel kevesebb is lehet a szűrőn átfolyó vízmennyiség.
 
A furat mérete persze függ az akvárium nagyságától is, egy több 100 literes aksinál nem érdemes és nem is szabad, teszem fel—egy 20 mm-es átmérőjű lefolyót készíteni, ez kevés.
 
Mielőtt elvisszük az üvegeshez az üveget, vegyük meg azt a PVC vagy akár más anyagból készült idomot amelyet be akarunk helyezni a furatba. Jobb ha mellékeljük a fúrandó üvegtáblához, hogy az üveges bele tudja illeszteni a furatba.(csak úgy ragasszuk rá az üvegre egy cellux-al v. hasonlóval) Én már jártam úgy, hogy csak a 18mm-es méretet adtam meg neki, és nem mellékeltem az idomot. Természetesen kisebbre fúrta, így a menetből kellett itthon lereszelnem vagy 0.5 mm-t. Ha odaadjuk neki nincs apelláta, addig fúrja amíg bele nem megy az idom. A furat elhelyezése tetszőleges, de előtte át kell gondolnunk, hogy csak egyszerű idom legyen, azaz a víz csak simán lefollyon a furaton, vagy esetleg egy 45- 90 fokos idom (pipa) legyen amin felül bukik be a víz.
Az üveg furata az akvárium oldalsó élétől tetszőleges, de ezt is meghatározhatja az akvárium alatti bútor, vagy a csövezet részére gyárilag kialakított nyílás.
Meghatározhatja az akváriumban tervezett áramlás is, vagyis a felnyomó szivattyú , és belső szűrők által keltett áramlás, vagy esetleg a keringtető pumpák (Tunze, Marea.,Hydor Korallia stb. által keltett áramlás. A keringtető pumpákkal szerencsésebbek vagyunk mert ezek állíthatók, így többé-kevésbé be tudjuk állítani a nekünk megfelelő áramlást ami esetleg nem engedi leülepedni a mulmot az aksi aljára, hanem a lefolyók felé „fújja”. Nálam a furatok az aksi szélétől 5 cm-re vannak és 10 cm-re az üveg tetejétől. Nem így terveztem, természetesen az üveges pont fordítva készítette el, pedig szájbarágósan elmagyaráztam neki és még vissza is mondattam vele.(sajna telefonon történt az egyeztetés, az üveget egy megadott címre vittem ahol nem tartózkodott senki, de balga módon nem jelöltem meg a furatok helyét )Persze ez ritka kivétel, hogy nem találkozunk az üvegessel, de így hozta a sors.
 
Mivel a furatok ez utóbbi esetben nagyon lentre kerültek, ezért be kellett ragasztanom a lefolyó furat köré egy 90 fokos idomot, ezáltal vagy 5 cm-t emelkedett a víz szintje,(ami kellett is) és így felülről bukik be a víz, nem oldalról.
 
A régebbi készítésű akváriumaimnál csak sima lefolyó volt.
 
A furat elhelyezése meghatározza a vízszint magasságát, erre tervezéskor ügyeljünk. Ha nagyon lentre kerül, akkor a vízszint alacsony lesz, de ugyebár ezt korrigálhatjuk oly módon, mint ahogy én kényszerültem egy pipa felragasztásával.
 
Amennyiben valaki hullámoztatni akarja a medencéjét, pl, egy wavemaker-el, akkor természetesen alacsonyabbra kell a furatot helyezni, ill a lefolyót, számítani kell a víz változó mozgására. A hullámzás miatt nem lehet teletölteni a medencét (értem ez alatt a medence tetejétől az a szokásos 1-2 cm- vízszint, ami talán átlagos) mert ugye ha a hullám kibukik a magas vízszint miatt akkor kész az árvíz.
 
A lefolyókra érdemes azaz inkább kötelező egy rácsot helyezni, ez lehet gyári avagy saját, akár egy műa. szúnyogháló.
 
Én minden esetben javaslom a legalább 2 furatot akár a 3-at.1 furatnál ha valami dugulás történik—abból családi vita lesz. Bármi előfordulhat, pl. egy levéldarab, egy csiga, egy öngyilkos hal kerül a szűrő elé, nem tud a víz lefolyni, a felnyomó meg csak dolgozik…
Aki mégis ez mellett dönt annak javaslom a lefolyó elé helyezett szűrőkosarat, pl. erre alkalmasak a vásárolt akváriumi növényeink ültető kosarai. Felragasztása akár pillanatragasztóval is történhet, gyors és egyszerű.
 
A 2 vagy esetleg 3 lefolyóban jobban eloszlik a lefolyó vízmennyiség, tehát a rendszer is csendesebb lesz.
 
Van még 1 lehetőség, miszerint az akvárium alját fúrjuk meg. Ebbe a furatba egy csövet ragasztunk be .Ennek a magassága határozza meg a víz szintjét .Ennél a megoldásnál nagyon figyelni kell a beragasztásra mert itt tökéletesnek kell lenni mindennek .Én ezt a módszert tartom a legveszélyesebbnek az „árvíz” miatt.Az akváriumban felálló cső eltakarása sem egyszerű feladat de dekorációs kövekkel, faágakkal megoldható.Pl. egy vastagabb átfúrt fa is tökéletes „álca”.Természetesen ebből is ajánlott kettőt esetleg hármat készíteni, ez is akvárium nagyság függő, meg persze ki mennyire óvatos.
 
A furatba elhelyezett idom lehet olyan amit a vízszereléseknél és a villanyszereléseknél alkalmaznak. Mindkettőt használtam, a kisebb akváriumoknál talán olcsóbb a villanyszerelési idomok, gégecsövek.Van aki kert locsoló rendszerből alkalmaz néhány terméket, amelyek egyszerű slagok,(azaz minőségi, drága cucc de akkor is csak egy slag, vagyis öntözőcső) vagy drágább szilikonok.
 
A víz levezetésénél a legzavaróbb a CSOBOGÁS, a lezúduló víz zaja.
Amennyiben nem alszunk az akváriummal egy helyen, és nem ott van a TV szoba akkor nincs gond.(persze ha ott van ágy és jönne a rokonság néhány napra, akkor készítsük fel őket erre, és közöld velük, hogy a szűrést nem tudod leállítani)Én jártam így, ezért apósomék évente csak kétszer jönnek, bár amíg kígyók is voltak csak egyszer…..
 
Ha az akvárium hálóhelységben van vagy ott ahol zavaró a csobogás, oda érdemes a levezető ill. lefolyócsövet gégecsőből készíteni, sokkal halkabb mint az egyenes falú.A csövek ne hirtelen vezessenek az alsó tartályba, hanem ferdén, akár 45-60 fokban,akár spirálisan is, bár erre szabály nincs, ki kell tapasztalni.Én nem az egyszerű villanyszerelési gégecsövet vettem, hanem egy speciális, elég drága csövet.(fogalmam sincs a gyártó cégről, és a nevéről.)Az az idom amelyiket a furatba illesztettem menetes, és az akvárium belsejéből egy anyával rögzíthető .Az idom külső és belső részére egy gumitömítés került, plusz egy kis szilo, csak a biztonság végett. Az ilyen akváriumi ragasztók többsége nemigen ragassza a PVC-t (erről már sokan írtak)ezért ez csak olyan saját magam megnyugtatása végett végzett tömítés, szilózás volt.
Fixen sztem. nem érdemes beragasztani a csöveket, bármi előfordulhat és ha szét kell szedni a lefolyó idomot, nem tudjuk törésmentesen elvégezni.
Ha mégis így döntünk akkor a víz-gáz szerelvény üzletekben kaphatók ragasztók, amelyekből van lassan és gyorsan száradó is, de azzal kalkuláljunk, hogy nagyon erősek, és amit már egyszer összeragasztottunk azt már nemigen tudjuk szétszedni.(nekem még nem sikerült, csak kalapáccsal de ugyebár utána –kuka..Valószínűleg sokan ismerik ezeket a ragasztókat tehát nevet nem írok. Persze még lehet számtalan ragasztó amelyik alkalmas lehet a ragasztásra, ezek felsorolását meg sem kísérlem.
 
A beragasztott 90 fokos idom, amely nálam van ennek a speciális gégecsőnek a szerves része, tehát ugyanabból az anyagból van. A gégecsövet csak bele kell csavarni az idomba, (amelyben persze belül szintén spirális kiképzés van) de utána azt nem lehet kiszedni, mert önzáró. Ennek ellenére eresztett, nem zárt rendesen, ezért pillanatragasztót folyattam bele, azóta nincs gond vele.
 
Ez a gégecső megoldás jobb mint a merevfalú, mert értelemszerűen mozgékony , tehát ha esetleg a tartályt arrébb helyezi az ember akkor a csövezet követni tudja.
 
Bevallom őszintén, hogy fogalmam sincs, hogy az általam alkalmazott csövezetnél melyik a legnagyobb méret, de lomtalanításkor az utcán találtam egy kb 70 mm. Külső átmérőjű csövet, így elnézve nagy akváriumokhoz is tökéletes lehet.
De ismerve az árakat nem lehet olcsó, mert az enyémnél is gúvadt a szemem amikor ki kellett fizetnem. De a jót, meg kell fizetni. Inkább most fizessek többet, mintha valami vizes baleset után renováljam a nappalit…
 
A merev falú csövezet már ebben az esetben már problémásabb, bár a több 100 literes vagy több ezer literes akváriumoknál a merev csövezést részesítik előnybe, ezeket nem igazán mozgatják.
A lefolyó víznek is lehet hangja, de a beérkező vízé már nagyon zavaró. Eme hang tompítására sok variáns van. Van aki egy szivacsra ereszti, van aki perlon vattára, vagy hasonló anyagra, van aki egy filterbag-ot (ez egy egyszerű filter- perlon zsák) kötöz a beérkező csőre.
A víz zaja függ a mennyiségtől, a csövezéstől, és, hogy milyen anyagra érkezik a víz.
 
Olyan kis akváriumoknál mint az enyém, szinte hallhatatlan a lefolyó víz, nagyobb zaja van pl. a Korallia keringtető pumpának, vagy a felnyomó pumpának.
 
 
A lefolyó csövek alkalmasak lehetnek a felnyomó csövek elrejtésére is, azaz a felnyomó csöveket egyszerűen ledugjuk a lefolyón, és így csatlakoztatjuk a felnyomó pumpához.
Hátránya az, hogy tekintélyes helyet elfoglal a felnyomó cső a lefolyócső átmérőjéből, de ha a lefolyócső eleve így lett tervezve, akkor az nyilván nagyobb a megkívánt méretnél, tehát van hely a lezúduló víznek is.
 
A felnyomó csövek is lehetnek merev anyagból, ez is inkább a nagy és komoly szűrést igénylő aksiknál fordul elő (de persze láttam már nano-nál is komoly csövezést)de ott még azért más kisegítő szűrök is előfordulhatnak. A neten képeket nézegetve a merev falú csövezés szépen elrendezve olyan”komoly” és „ez biztos tuti” jelleget ad a látványnak, de ez már a mi precizitásunktól függ. De van benne valami, mert aki ilyen precizitással rendezi el az akváriuma környékét az a belsejét sem hanyagolja el. Való igaz az ilyen emberek akváriuma tényleg magáért beszél. Bevallom az enyém nem csili –vili, olyan „mediterrán stílus” (mostanában mindent így nevezek ami kissé elnagyolt, és nem túl igényes..)
 
 
A kisebb akváriumoknál több helyen láttam, hogy a felnyomó cső egy egyszerű áttetsző sima leszívó slag, amit szinte minden gazdaboltban, borászati és barkács áruházban kapni.
Persze ezek ugyanúgy jók lehetnek lefolyócsőnek is, nálam is volt már ilyen. Természetesen a külső szűrők csövei is tökéletesek, hisz arra lettek kitalálva.
 
Most nézzük magát a tartályt.
 
 
Készülhet üvegből, plexiből, más műanyagból, végül is mindegy csak ne engedjen semmiféle nem kívánatos anyagokat a vízbe.
Célszerű olyat választani ha magunk készítjük el a rekeszeket, amit ragasztani is tudunk, mert nem minden anyagot ragaszt a szilikon kaucsuk ragasztó, vagy legalábbis nem tapad rá kellően. Persze használhatunk más ragasztót is de itt is az a lényeg, hogy káros anyagot ne bocsájtson a vízbe.
 
A technikai tartálynál is elmondható, hogy itt sem árt ha minél nagyobb, persze az ésszerűség határain belül.
 
Az hely ahol elhelyezni szándékozzuk a tartályt, meghatározhatja a tech. tartály méretét. A tartály lehet hosszúkás, talán így követhető legjobban a víz útja .De ha korlátozott a méret akkor lehet variálni…Legegyszerűbb ha eldöntjük, milyen és mekkora mennyiségű szűrőanyagot szeretnénk felhasználni, ill. milyen sorrendet szeretnénk.
 
Én először javaslom egy un. ülepítő rekesz létrehozását, amelybe elsőnek érkezik a lefolyó víz. Ennek a rekesznek (vagy fakknak, nevezzük tetszés szerint) zárt legyen az alja, a tetején bukjon ki a víz. A fentről érkező víz ide hordja a levéldarabokat, lebegő szennyeződéseket. Vannak akik a lefolyó vizet az ebben a rekeszben lévő perlon vattára vagy szivacsra engedik így némileg csökken a lezúduló víz hangja. A perlont, v. szivacsot nem árt pár naponta kimosni. A mosást lehet csapvízben is végezni, itt nem célunk a biológiai szűrés.
 
Okos megoldás, hogy a lefolyó végére egy szűrőzsákot (filterbag-ot) húzunk, és így abban gyűlik össze a lejövő lebegő szennyeződés. Ezt a zsákot is érdemes 2 naponta nagyon alaposan kimosni, ha kell zuhanyrózsával is.
 
Amennyiben ilyen megoldás van akkor a továbbiakban én felesleges megoldásnak tartom a szűrőanyagok közül a szivacsot, és a kerámiagyűrűket, hisz minek is, ha az előszűrést elvégzi a zsák.Csak feleslegesen foglalná a helyet az értékesebb szűrőanyagok elől, mint például a Sera siporax micromax, Eheim substrat, JBL. sintomec, micromec, Ista Q.glass, Seachem Mátrix. A felsorolás nem teljes és véletlenszerű.
A szűrőanyagok közül érdemes azt választani amelyikek prémium minőségűek de ezt sokunk pénztárcája megakadályozza.Érdemes viszont átgondolni azt, hogy választunk valamilyen olcsó anyagot pl.krumplis zsák, amiből rengeteg kell, vagy választunk 1 liter prémium szűrőanyagot.Ha van hely és olcsón vagy ingyen jutunk hozzá valami lávakőhöz vagy krumplis zsákhoz nem kérdés melyik a nyerő a drága szűrőanyaghoz képest…Ez szubjektív..
Vitát nem indítok, mindenkinek van bevált receptje vagy esküszik valamire
 
De térjünk vissza a tartályra. A rekeszeket lehet úgy alakítani, hogy a víz útja a rekeszeken keresztül alul felül vezessen.Ekkor az egyik rekesz üvege alul teljesen lent van, a következőé már az alsó üvegtől 5-10 mm-re van, viszont felül ennyivel magasabb mint az előző válaszfal magassága.Tehát a víz felülről ráfolyik a szűrőanyagra és azon keresztül haladva, alul átfolyik a következő rekeszbe. A közlekedő edények elvén itt megint felfelé átfolyik a szűrőanyagokon és elérve a választó üveg tetejét megint átbukik rajta, és ismét lefelé folyik, és így tovább.
A másik megoldás, hogy az elválasztó üvegeknél a víz útja nem felűről lefelé vezet, hanem oldalsó irányban azaz „kígyózó” mozgással. Tehát itt a rekesz elválasztó üvegek mindegyike az alsó üvegen van de oldalirányban nem érnek végig a tartály teljes szélességén.
Még nem említettem, hogy az átömlő réseknél érdemes egy apró lyukbőségű halót felragasztani, hogy az egymás mellett lévő szűrőanyagok ne tudjanak átömölni (átmenni) a másik rekeszbe és ne tudjanak összekeveredni.(én többnyire egyszerű szúnyoghálót használtam.)Persze ennek csak akkor van értelme, hogy ha nagyon apró anyagot használunk, amely átfér az átömlő résen. A szinterelt üveg és kerámiagyűrűknél már nem áll fent ez a veszély, csak ha nagyon széles az átömlő rés.
 
Az utolsó rekeszben én nem javaslom csak a felnyomó pumpa elhelyezését, ne borítsuk be szűrőanyaggal.
 
A víz párolgás miatt én a „felülről alulra” menő víz útját alkalmazó tartály használatát javaslom, mert itt csak az utolsó rekeszben lévő víz szintjét kell figyelni. Ide lehet/érdemes egy Niveautomat-ot (vízszint szabályozót) beszerelni. Amennyiben van elég helyünk a tartályban itt tarthatjuk ehhez azt a vizet is amellyel a vízszint utánpótlást akarjuk megoldani.
 
A szűrőtartályban elhelyezhetünk még különböző removereket is, pl. aktívszén, foszfát, nitrát eltávolító gyanták stb. Ne felejtsük el, hogy itt tulajdonképpen minden anyagon passzívan közlekedik a víz, ha tehát egy sűrűbb közegű anyag van mint pl. a szat gyanta, v. Seachem Purigen, Rowaphos, stb. akkor a víz csak csekély mértékben halad át rajta, mivel nincs átkényszerítve rajta, mint egy külső szűrőben.(persze még ott is hajlandó a víz megkerülni ezeket de a nagyobb áramlás miatt több víz jut át rajtuk.)
 
Viszont ha van helyünk a tech tartályban el tudunk helyezni ezeknek az anyagoknak egy lebegtető szűrőt, amely sokkal hatásosabb mint a külső szűrő.( csak removerek esetében! de most nem térnék rá lebegtetett homokszűrőre)
 
 
A tech. tartály tetejét javasolt lefedni egy üveglappal, a (párolgás elkerülése végett )vagy más anyaggal. Én egy 8 mm. vastag (cellás v. kamrás) polikarbonát lemezzel fedtem le.
 
Valamennyi párolgás elkerülhetetlen, ezért ha zárt helyen van (pl. szekrényben) akkor javasolt egy párátlanító készülék, amely általában kapható a barkács áruházakban 2-3000 Ft között. Ezek lakásban semmit nem érnek, de kis helyen használhatók.
 
 
Aki teheti és van helye, és van ideje tervezni, én javaslom a tech. tartály elkészítését mert nagyban megkönnyíti az akvárium szűrésének a fenntartását a könnyebb kezelhetőség volta miatt.
 

7. blogbejegyzés
Olajfalók

Kora gyermekkorom egyik meghatározó élménye volt az "Olajfalók" című film.
 
Természet szerető családba születtem, így mindig megnéztük a fekete-fehér tévénken minden természetfilmet.
 
Egyik este is így történt, döbbenten néztük a giliszta és vakond keverékének kinéző lényekről szóló filmet. A film szerint a felszíni olaj fejtések dombjai között élnek e lények és olajat falatoznak. A film csúcspontja az volt amikor, találtak egy kis árva olajfaló csemetét és az autojuk kipufogójához kellett tenni, hogy életben maradjon. Mert hozzá volt szokva a szennyezett levegőhöz.
 
Később olvastam, hogy az Állatkertet több százan hívták, hogy tényleg van e ilyen állat.
 
Mi simán elhittük, csak később tudtuk meg, hogy egy média heck áldozatai lettünk .
 

8. blogbejegyzés
TerraPlaza 2010 ... ahogy én láttam

 Sziasztok !
Ahogy nézem sokan nem tudtak eljönni a mai expóra és furdalja őket a kíváncsiság, hogy miről is maradtak le?
Leírom azt, hogy Én miként éltem meg az egészet. Ki-ki döntse el, hogy mit veszített, avagy nyert azzal, hogy ott volt :D !
 
   Ma reggel izgalommal ébredtem, úgy éreztem, hogy eljött valami amire vártam és ez a nap más lesz mint a többi vasárnap. Már a reggeli órák ezt igazolták, mert (az előző napi akvárium átrendezés nyomán) erősen lecsökkent az Atman biztosította flow a társasban (felkavart szmötyi). Ezt persze a nagy sietségben csak akkor vettem észre, mikor már az ünneplő zoknimat is precízen beállítva indultam volna, de sebaj, könyékig alámerülve a befolyót is leszerelve a reggelbe belefért egy gyors szűrőtakarítás is.
Indul-a-mandula GPS, hideg, fűtés, szép Duna és már itt is vagyok! Kocsiból ki, karomon a kollégának szánt "rekettyés" és irány a bejárat....és hopsz! A sor ami várt nagyjából 150m-es volt!!
Kicsit aggódtam mi lesz ebből, de szerencsére egy fórumtárs megmentette a helyzetet mindazzal, hogy megérkezett :) . Mankával folytatott élénk beszélgetésünk a múltbéli hobbikról, arról, hogy mitől nőtt meg az echim rekettyés méretűre felpezsdítette a körülöttünk állókat is! Mindenki duruzsolt csupa érdekes dologról! Na, gondoltam jól kezdődik! Be sem jutottam és 4 új ismerőssel gazdagodtam.
Várakozásunk közben nagy szerencsére egy "staff" szólt, hogy külön sort nyitottak az előre regisztráltaknak, így mi mint csókosok suttyantunk is befelé.
Hű azannya' ! Ez döfi! Amerre a szem ellát mindenhol dobozokat pakoló-ragasztó ember és mindben egy külön csoda lapul!
Voltak mindenféle hüllők, rovarok, még emlősök is! Eddig ilyen gyönyörű állatokat nem nagyon láttam, kereskedésekben nem ilyen szépek! Már csak ez megérte.
Szépen elindultam felfedezni. Illetve előtte még elkapott egy fickó, hogy hallotta kint miről beszéltünk és megvenné a növényeimet :) ! ÁÁáá, mondom csak az életem árán, mert egy barátomnak ígértem, aki már úton is van érte - egy kis reklám mennyit segít ;). Szóval körbejártam. A legtöbb standnál az eladók készségesen segítve mindenkinek, mindenhol tanácsokat osztva segítettek és ha nem kérdeztél, csak figyeltél akkor is sokkal okosabban mentél haza. Az állatkertben nem tanul ennyit az ember!
Már majdnem végigjártam mindent és akkor veszem észre, hogy még egy szem árva halat sem láttam. Bizony, az akvarista rész annyira el volt dugva, hogy megtalálni is nehéz volt. És kicsi.... nagyon kicsi! Egyetlen valamire való akvárium egy pici nano volt a GreenAqua jóvoltából. Egy egy éves gyerekneonos csöppség, ami gyönyörű volt, de nem világraszóló! Sajnos! Egy-két standon volt pár halacska, például Brekk kolléga árulta a legszebb Endlereket ;), hozott csigát, de nano halai is voltak. Jól átlátható, rendes standja volt. A többi kicsit esetlegesnek hatott számomra, olyan volt, mintha sima halasnál járnék. 
Miután megjártam a kóla automatával - nem vette el a pénzem, már épp csak összehajtogatva nem etettem vele, de nem kellett a nyavalyásnak (szomjasan távoztam) - izgatottan vettem észre, hogy : hohó ... csörög a telefonom! Halőrxxl kolléga befut, én meg ki hozzá! Pacsi-pacsi, hozta magával  felebarátját Gabiorsit és helyben mindjárt még két kolléga csapódott a bandához (Wolf_01 és egy leendő fórumtárs, mert milyen akvaristák lennénk, ha nem toboroznánk ott, ahol tudunk), így aztán mindjárt lett még jobb hangulat! 
Lehet irigykedni, tulajdonosa lettem két eredeti járdánházi mobil anci ingatlannak! A Halőrxxl manufaktúrából!
Ennyi rendes, jóravaló embert egy helyen! Sehol egy ba***eg, egy f**z, egy an*ád... békés nyüzsi az egész! Mindenki rendes mindenkivel! Ilyen sincs sűrűn manapság!
Ez a közös "szocializáció" nem tartott sajnos sokáig, mert eljött az egy óra és nekem az előadásokon volt a helyem!
Elsőnek egy fiatal tehetség, Csenki Zsolt beszélt nekünk fantasztikus alapossággal és végiggondoltsággal a zebradániók karrierjéről. Nagyon érdekes, magas színvonalú  és szórakoztató volt!
Őt követte Szentgyo előadása a garnélákról, ami szintén egy gyöngyszem! Bemutatott számtalan garnit, beszélt az eredetükről, arról hogyan és milyen akváriumban kell és érdemes tartani őket. Figyelmeztetett a buktatókra és megmutatta kedvenceit is. A közönség nagyon jól fogadta. És az a jóképű fekete pulóveres srác milyen okosakat kérdezett  !
Az akvarista mester után egy újabb óriás lépett a színre, Nigro tisztelt meg minket gondolataival. Megtudhattuk hogyan, merre is induljunk ha növényes akváriumot szeretnénk. Nagyon hasznos és gyakorlatias volt! Az előadása nyomán biztosan sok gyönyörű akvárium születik majd! Sajnos az előadásba csak az alapok fértek bele, de egy tanfolyam is kevés lenne Nigro tudásának felszippantásához.
Végül, de nem utolsó sorban Baska Ferenc úr vezetett be minket a halak betegségeinek, parazitáinak rémisztő világába néhány horrorisztikus fotó kíséretében! Halaink szenvedése bizony a mi bőrünkre is mehet - tudtuk meg, így csigát nem rendelünk külföldről! Ugye érthető :D?! Annak aki ott volt biztosan! Baska Ferencnek nagyon köszönöm a rengeteg érdekességet, amit ma tanultam!
A nap ezzel majdnem véget is ért. Majdnem , mert mikor hazaértem gyorsan felragasztottam az aksi hátára a fekete fóliát amit hazafelé vettem a "B-házban" és beültettem a tömérdek valisneriát amit az expon vettem... apropó, maradt egy csomó, megyek meghirdetem.... na, most már nem érek rá, megyek halazni!
Lényeg a lényeg, ez egy ÁLLATI jó nap volt!
... nekem... 

9. blogbejegyzés
Sufni-tuning LED-es móka

Miután feltettem képeim a sufni-tuning LED világításomról, néhányan kértétek, osszam meg a teljes leírást, íme:
 
Tavaly, az akváriumszett keresgélése közben meglepődve tapasztaltam, mennyit dob az árán a csöves világítással szerelt tető. Na, ennyit semmiképp sem akartam adni érte, és mivel fontos volt számomra a villamos fogyasztás minimalizálása, úgy döntöttem, csinálok egy egyszerű LED-es fényforrást.
A feladatra LED tekintetében az általam használtat találtam legalkalmasabbnak. A nagy fényerejű gyenge, a power LED-ek viszont iszonyat drágák. Véleményem szerint az ún. High-Flux vagy Super Flux LED lehet megfelelő ilyen célra.
 
Az általam használt LED adatlapja:
 
http://www1.futureelectronics.com/doc/PHILIPS%20LUMILEDS/LXCL-PWF3.pdf
 
Érdekesség, talált infók:
http://terminal.hu/Hirek/Bejegyzes/31896
http://www.egyeni.hu/?aramgeneratorok,29
http://www.egyeni.hu/?aramgenerator-led-hez,18
 
Amik szerintem alkalmasak lehetnek még:
http://www.ledmaster.hu/led/super-flux-led/1-chipes-super-flux/bj1264uw-40-3mm-super-flux-led-55/4
http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&cid=206416&pid=181800
http://fipevill.unas.hu/spl/607450/SMD_LEDek
http://www.hestore.hu/termek_10029507.html
http://www.hestore.hu/termek_10025840.html
 
A PHILIPS LUMILEDS Luxeon FLASH3 tavaly 85Ft körül volt, most viszont sajnos egyetlen hazai kereskedőnél sem találtam meg. 1W-os, mobilkészülékekben használják vaku gyanánt. Ezt a teljesítményt csak impulzusüzemben tudja leadni, arra találták ki, de egész jól muzsikál fény tekintetében jóval kisebb áramerősséggel hajtva is.
Hűtésre sem szerettem volna gondot fordítani, épp ezért úgy van beállítva áramköröm, hogy folyamatos üzemben hűtés nélkül se károsodjanak a LED-ek.
Immáron egy éve működik így, napi 12-16 órában üzemel – szerintem jó pár évig még fog is – algásodás csak közvetlenül a LED-ek alatt, a fedőüvegen tapasztalható, növényből pedig ajándékoznom is kellett, mert kinőtte a medencét.
 
Nem vagyok biztos benne, nagy (magasabb) medence világításához nem ugrana drasztikusan a LED-ek száma, kisebb akváriumokhoz szerintem mindenképp megfelelő.
Az ilyen jellegű barkácsolás nem nélkülöz némi elektronikai alapot, úgyhogy aki ilyen barkácsolásba vágna, csak körültekintően, tartsa be az alapvető érintésvédelmi szabályokat! Ha nincs ilyen irányú szaktudása, tapasztalata, kérjen segítséget!
  A kapcsolási rajzot megpróbálom érthetően közölni. Ez a fotók között található: Teknika/LED-es móka
Néhány kolléga biztos megorrol rám az egyszerűségért, hogy „Hé kishaver, nem PWM-el kéne inkább a LED-eket hajtani?!” Hát igen. Úgy is lehet, de szerintem így is, hiszen jól működik. És a lehető legegyszerűbb.
 
Tehát:
A LED nagyjából 3Volton megyeget, nekünk ez csak a tápfesz mértékéből érdekes. Én ötös soros csoportokba rendeztem a LED-eket, hogy ne legyenek nagy áramok, és trafót is egyszerűbb ilyen értékre találni. A tápfesz (Út) így kb. 5*3V+1,2V a tranzisztoron = 16,2V – na ettől lehet egy picivel - 1-2 Volttal - magasabb, és kész. Nálam a trafó 15V-ot tud szekunderoldalon 7VA-el, a tápom így 15*1,41=21,15 V. Az 1,41-es szorzó a Graetz egyenirányító hídkapcsolás sajátossága. Nekem ettől alacsonyabbra sikerült a táp, pufferkondinak csak 470 uF-at használtam (ez volt). Az se jó, ha sokkal magasabb, ugyanis a plusz feszültség a LED-ek áramával a tranzisztort fogja fűteni. Azt meg ugye nem kell… 21Voltos tápfesznél a tranzisztoron majdnem 1,5Watt melegszik el fölöslegesen, úgyhogy ilyen elrendezés esetén törekedjünk a 19Volt körüli tápfeszültségre. Érdemes lehet a tápfeszt stabilizláni is (stabkocka, zener), jelenlegi formájában észrevehetőek az esetleges hálózati ingadozások, bár nálunk ez nem annyira jellemző. Én törekedtem a minimumra mindenből, az alkatrészek nem is NYÁK-ban vannak, hanem csak „úgy behajtogatva” a dobozba.
 
Ami minket jobban érdekel, az az áramerősség, ezzel érdemes a LED-eket szabályozni (PWM-en kívül), ezért is alkalmaztam a legegyszerűbb áramgenerátoros megoldást.
Az általam használt LED folyamatos üzemben – hűtés nélkül - 100 mA felett kicsivel kezd túlmelegedni és tönkremenni. Bár csúcsban, impulzusban káprázatos fénye van („vaku mód”, itt 1W-ot fogyaszt), én megelégedtem a 60mA-es vezérléssel (kb.0,18W), itt is meglepően fényes és NEM MELEGSZIK! Sőt, sejtem az élettartamára is jó hatással van. Így 20db elég az – igaz kicsi - 54literes medencémhez.
Az ötös csoportok négy ágban vannak, ez 4*60mA=240mA maximum, ez az Icmax. Ahhoz, hogy ezt ne lépjük túl, szükség van a potenciométer mellé a bázisáram korlátozására szolgáló Rmin-re, ez a kapcsolás legfontosabb eleme. Értékét a tranzisztor h21 paramétere (szokás még „bétával” jelölni), azaz kisjelű áramerősítési tényezője segítségével határozhatjuk meg. Ezt multiméterrel mérhetjük, a képletek pedig az ábráról leolvashatók – Rmin=(Út-0,6)/(Icmax/h21).
Ha megvan, bekötjük a potit is maximális értékkel, és mindenképpen ellenőrizzük le a maximális áramot multiméterrel, a potit lassan csavarva fölfelé. A 90mA-t lehetőleg ne lépjük túl LED-soronként! Ha sok, korrigáljunk a korlátozó ellenálláson (Rmin)! Ennek értéke egyébként meghatározható „saccolással” plusz méréssel is: 100-as h21-el számolva, poti leteker, árammérő figyel, óvatosan állítjuk a potit, a kívánt értéknél lekapcs, poti és ellenállás együttes értéke lesz az Rmin.
Az Rmin és P értékét nem tüntettem fel a rajzon, egyrészt mert szét kellene szedni hozzá (nem volt egyszerű betömködni az alkatrészeket), másrészt úgyis egyénileg kell meghatározni az adott kapcsoláshoz.
Biztos, ami biztos alapon nem árthat olvadóbiztosítók elhelyezése ide-oda (F).
 
Tranzisztorként bármilyen npn teljesítménytranzisztor megfelel, ami legalább 10Wattot bír. Nálam egy 100W-os típus van (enyhén túlméreteztem), de ez volt kéznél. Ezt tegyük kisebb hűtőbordára (az enyém kb. 6x8cm), mert a fél-egy watt hőtöbblet is okozhat hőmegfutást, tönkreteheti az egészet. Nekem épp csak langyos a tranzisztor, de épp a hűtőbordának köszönhetően, anélkül lehet már kiszállt volna az egész cuccból a füst, amivel működik…
Természetesen pnp tranyóval is működik, csak némiképp változik a kapcsolás.
A LED-ek száma is elrendezése is mennyisége is lehet tetszőleges, csak akkor egyedileg kell hozzá tápot méretezni, vagy fordítva, adott trafóhoz is kiszámolható a maximális LED mennyiség és az optimális elrendezés.
Én a LED-eket egyébként kis, kb. 0,5*1cm-es NYÁK lemezekre forrasztottam föl a könnyebb szerelhetőség érdekében (SMD lévén nem is tudtam volna másképp), az armatúrában két sorban egyenletesen elosztva szereltem. Mivel elég erőteljes a szúrófényhatása – ha én hal lennék, nem tetszene- a LED-ek alá fényszóró fóliákat helyeztem (ilyen opálos-tejfölös izé).
A későbbiekben tervezem a fénytáp továbbfejlesztését automata napfelkeltével és naplementével (Én is utálom, ha felkapcsolják a villanyt, mikor még alszom). Van néhány alapötlet, de még keresgélek.
Lehet, spektrumában alulmarad a jófajta csövektől, Lumeneket sem számoltam, meg mindenféle faktorokat, tényezőket - de az akváriumban ránézésére világos van, alga nuku, a növények fejlődnek, a halak látnak… Összesen kb. 4 Wattot eszik, és a LED-eken kívül a trafót kellett még beszereznem, ami kemény 800 Ft volt az egyik aukciós oldalon. Persze, ha nem LED-eket használtam volna, valószínű vettem volna egy fénycsöves stekklámpát, vagy ahogy egy kollégám mondta, konyhastúdióban 1600-ért egy csöves armatúrát, aztán xilót neki…
Szóval nekem megfelel, szerintem a kis világnak is ott az üvegfalakon belül…
Aki lát benne fantáziát, annak sok sikert a barkácsoláshoz!
 
 
 
 
 

10. blogbejegyzés
Szűrés, egyszerűen, hatékonyan-avagy ahogy én csinálom...

 
A szűrés elkészítése minden akvarista egyik leginkább megfontolandó tevékenysége az akvárium megépítése során.
Mindenkinek más és más elképzelése van az ideális szűrésről, ám ami biztos, hogy mindenki kristálytiszta, szennyeződéstől mentes akváriumvizet szeretne, melyben házi kedvencei jól érzik magukat. A kereskedelmi forgalomban zavarba ejtően sokféle és különböző nagyságú, teljesítményű és kivitelű szűrőket szerezhetünk be.
Az alábbi cikk azoknak tud segítséget nyújtani, akik saját kezűleg szeretnének megépíteni olyan szűrési rendszert, mely magában hordozza az ideális szűrés feltételeit, ám emellett a pénztárcát is kímélve nem kergeti fölösleges pénzkidobásba a tulajdonosát.
Ajánlom ezt a rendszert azoknak, akik nagy, vagy akár extra nagy méretű édesvízi akváriumot szeretnének építeni, illetve azoknak akik olyan halakat tartanak, melyek életvitele következtében különösen megterhelik az akvárium vizét, és ezért gondot okoz a megfelelő szűrés.
 
A szűrési rendszerben a hagyományos elrendezést alkalmazom, amikor felül található az akvárium, alatta pedig rendelkezésre áll annyi hely, amelyben kényelmesen el lehet helyezni a szűrőegységet.
Ennek a feltétele hogy az akvárium alján, vagy esetleg az oldalán legyen egy furat, melyen keresztül a víz gravitációsan távozhat az akváriumból.
 
Az akvárium méretének kb ¼-ét használom szűrőegységként. Tehát 1,000literes akvárium alá kb. 250 literes szűrőház kerül. A szűrés 2 fázisból tevődik össze. Az első fázisa a szűrőegységnek a mechanikai szennyeződéseket szűri le, a második részegység pedig a biológiai szűrés feladatát látja el.
A szűrési feladat elvégzésére alkalmas lehet egy külön ere a célra készített szűrőakvárium, műanyag szűrőtartály, de mégy egy nagyobb méretű műanyag hordó is.
 
Annak érdekében, hogy a szűrő minél kisebb terhelésnek legyen kitéve, alkalmazok egy úgynevezett előszűrő egységet is, melynek célja a nagyobb méretű szerves szennyeződések, etetőanyag maradványok, ürülékek, egyéb hordalékok felfogása.
 
Ez az egység közvetlenül a leömlőcső alatt helyezkedik el, melyhez meg kell oldani a könnyű hozzáférést. Az előszűrő egységbe perlonvattát helyezek, melyen a teljes vízmennyiséget átfolyatom, mielőtt a szűrőházba menne. A lerakódástól elszennyeződött perlonvattát hetente egyszer kicserélem.
(ennek a költsége kb 50-100.- ft közötti összeg, hetente)
 
Ezzel elértem azt hogy a mechanikai szűrőrészbe már csak „előszűrt” víz érkezzen, ami ugyan még szennyezett, de már nem tartalmaz nagy méretű bomlásra alkalmas szennyeződést. Ezáltal a szűrő hatékonyabban tud működni, és kisebb terhelésnek van kitéve, valamint garantált, hogy évekig nem kell foglalkoznom a karbantartásával, esetleges kitisztításával, mert nincs olyan nagyságú szennyezőanyag, amely a szűrőközeg pólusait eltömíthetné.
 
A következő fázis a mechanikai szűrés.
 
A szűrőegység első kamrája a mechanikai szűrés feladatát látja el.
Az első, kb 10-15cm szélességű kamrarészbe perlonvatta rétegek kerülnek oly módon hogy a teljes kamrát kitöltsék. Figyeljünk arra hogy a kamrába ne „tömjük” bele a szivacsot, csupán lazán helyezzük be abba.
Ezt a szűrőanyagot kb. havonta, vagy jobb esetben kéthavonta cseréljük ki új perlonvattára.
(Mielőtt bárki megijedne hogy az előszűrő vatták cseréje komolyabb havi kiadást jelent, érdemes megjegyezni hogy a kereskedelmi forgalomban, méterre kapható ilyen szűrőanyag, csupán azzal a különbséggel hogy nem perlonvattának hívják, hanem egy más néven forgalmazzák a méterárúval foglalkozó cégek…)
Ezzel a szűrőrésszel tehát elértük azt a célt, hogy nagy méretű szennyeződések, ill. olyan anyagok nem jutnak el a fő szűrőrészig, melyek túlságosan megterhelnék, vagy akár eltömítenék a szűrőnket.
 
Most következik a részben még mechanikai, részben már biológiai szűrés.
 
A szűrőegység harmadik kamrájába TM20-as, vagy TM30-as szűrőszivacsot használok, legalább 10-15 cm-es vastagságban, több réteget egymásra téve. Fontos hogy a szivacsot „faltól-falig” méretűre szabjuk, hogy az átáramló víz a teljes felületet használja, és ne tudjon a szivacsréteget megkerülve bejutni a biológiai szűrési részbe!
A szivacsok között hagyjunk 1-1 cm-es távolságot amennyiben több, vékonyabb lapot használunk.
Ezeket a szivacsokat nem kell kimosni, mert ez már részben a biológiai szűrési funkciókat is ellátja, mindamellett hogy még mindig képes az esetlegesen a vízben maradt lebegő szennyeződéseket is megkötni, és lebontani.
 
A negyedik kamrában most már elékeztünk a biológiai szűrési egységhez.
 
Ezekben a további kamrákban nagy felületű szűrőanyagokat használok, mint pl. a lávakövet, amely a negyedik kamrában foglal helyet. Ha jobban szeretjük a kerámiagyűrűket, természetesen azt is használhatunk a biológiai szűrőnk megtöltésekor.
A kamrákat egymástól furatokkal ellátott üveg, plexi, vagy akár polikarbonát lapokkal válasszuk el. A leginkább pénztárcakímélő megoldás, amikor a szűrőház falára két oldalra műanyag síneket ragasztunk fel és ebbe vágunk bele méretre polikarbonát lapot, amelyet négyzetrácsosan furatokkal látunk el a teljes felületén. Ezzel a módszerrel kellőképpen elválasztottuk egymástól a szűrőkamrákat, ugyanakkor biztosítottuk a víz átáramlást is.
 
A következő kamrába, mely a szűrőegység legnagyobb méretű tere, Biolix labdákat töltök, melyek az egyik legkiválóbb biológiai szűrésre alkalmas, nagyfelületű üreges műanyag gömböcskék. Valójában ez a kamra a „lelke” az egész szűrőegységünknek! A Biolix kamra alá levegő csövet vezetek be, és a szűrőanyag alá beporlasztom azt egy porlasztófej segítségével. Ezzel a Biolix közeget „megszellőztetem” melynek révén a biológiai szűrőteljesítmény lényegesen javul. A Biolix nem túl ismert szűrőanyag, de a világ fejlettebb országaiban speciális szűrési feladatokra rendszerint használják, mert kiváló szűrőtulajdonságokkal rendelkezik, valamint lényegesen olcsóbb mint a hasonló adottságokkal bíró különböző biolabdák és egyéb műanyagból készült nagyfelületű szűrőanyagok.
 
A következő kamra már az utolsó fázisa a szűrőegységünknek. Ennek a mérete szintén kb 10-15 cm szélességű rész a szűrőnkben. A feladata a víz utószűrése és az esetleges „kóbor” lebegő szennyeződések megkötése, mielőtt a tiszta vizet az akváriumba pumpáljuk. Ide TM10-es szivacsréteget helyezek, melyek általában 5 cm-es lapokból állnak. Közöttük szintén kb 1-1 cm-es távolságot hagyok.
 
A végső kamrába, mely szintén egy 10-15 cm széles kamra, perlonvatta kerül. Ezt a vattát már csupán évente 1-2 alkalommal szükséges cserélnünk, de csak abban az esetben, ha a színén látjuk hogy apró szemcséjű szennyeződésekkel telítődött.
 
Ezzel elérkeztünk a szűrőegység azon részéhez, ahol a pumpa található. Ha szeretnénk költséghatékony pumpát használni, akkor vásároljunk egy egyszerű kerti tóba való szökőkút szivattyút! Tapasztalatom alapján ezek a pumpák évekig kiszolgálnak minket és biztosítják a megfelelő vízáralmást a szűrőegységünknek. A méretezésénél vegyük figyelembe, hogy az óránkénti vízhozama legyen kb. akkora mint az akváriumunk mérete.
 
Mielőtt az akváriumunkba a már megszűrt vizet visszajuttatjuk, használhatunk UV szűrőt, amennyiben szükségesnek tartjuk azt.
 
Ne felejtsük el azt sem hogy a szűrőakváriumban elhelyezhetjük a fűtésünket is.
 
Ez lehet elektromos, vagy nagyobb akváriumok esetében gondolkodhatunk abban is hogy az épület gázfűtésével kötjük egybe az akváriumunkat, ezzel energiát és pénzt spórolva meg magunknak.
Ebben az esetben a szűrőakváriumba műanyag padlófűtés csövet célszerű betekerni, kb 100 literenként 1-1,5 fm fűtéscsövet alkalmazva. Fontos hogy egy termosztát egységgel szabályozzuk a víz hőmérsékletét! Kiegészítésképpen érdemes az ilyen medencékbe kiegészítő tartalék elektromos fűtést is betennünk, váratlan helyzetekre.
 
Az akváriumból a gravitációs túlfolyó csövet kb kétszeres átmérőjűre méretezzük a nyomócsőhöz képest, vagy használjunk dupla kifolyó csövet a megfelelő vízáramlás érdekében.
 
Amennyiben kisebb méretű halakat is tartunk az akváriumunkban, úgy a túlfolyócsőre tegyünk egy rácsot, vagy bármit, ami megakadályozza, hogy esetleg a halaink a szűrőakváriumban kössenek ki.
 
Ha lehetőségünk van rá és a szűrőakvárium, szűrőtartály közelében van csatorna rákötési lehetőségünk, esetleg vízvételi lehetőség, akkor akár a rendszerünket teljesen automatára is megépíthetjük, oly módon hogy egy elektromos adagoló segítségével minden héten egy bizonyos százalékos vízcserét csinálunk, úgy hogy friss víz kerül az akváriumba, majd pedig a többlet víz távozik a szűrőakvárium túlfolyón a csatornarendszerbe.
Ezzel a rendszerrel egy relatív olcsó, ám annál nagyobb teljesítményű és kis karbantartási igényű szűrőberendezést készíthetünk magunknak.
 
írta: worldinvestman
 

11. blogbejegyzés
Alsópolcos szűrőház építése

Az ún "alsópolcos" szűrés kivitelezésének fázisait mutatja be az alábbi leírás.
Első lépésben egy üres szűrőakvárium kerül elhelyezésre az akvárium közelébe. Ez a kivitelezés egy szomszédos helyiségben elhelyezett szűrőházat mutat be.
A szűrőakvárium méretei: 170 x 25 x 80 cm.
Ez egy közel 2,000literes akvárium szűrését látja el, melyben édesvizi ráják ill. egyéb ragadozóhalak élnek.
A szűrőházat műanyag sínekkel választom el, melyeket az akvárium oldalfalára ragasztok fel függőlegesen. (beszerezhető bármelyik barkácsáruházban)
 
A következő lépés a szűrőkamrák elválasztása.
Erre a célra szintén kereskedelemben kapható 10mm-es polikarbonát lapokat használok, melyeket táblában lehet kapni, és tetszőlegesen méretre lehet vágni egy egyszerű vágókéssel.
A polikarbonát lapokat ezután 5 x 5 cm-es beosztással megfúrom, kb 1-2cm átmérőjű furatokkal.
Majd a perforált lapokat belecsúsztatom a már felragasztott műanyag sínbe.
Ezután méretre vágom a szűrőanyagokat, úgymint perlonvattát (vatelin) illetve a szűrőszivacsot.
Majd a rétegeket elhelyezem a polikarbonáttal elválasztott kamrákba.
Az képen jól látható hogy használok egy előszűrő "kamrát", melyben a perlonvattát heti rendszerességgel cserélem.
Ezután jön a 2 rétegű részben biológiai, részben mechanikai szűrőfázis.
A szűrőegység legnagyobb kamráját, ami kb. 120 liter, BIOLIX szűrőanyaggal töltöm meg.
Ez az egyik leg hatékonyabb biológiai szűrőanyag, melynek ár/érték aránya kimagaslóan jó!
A ráják számára ideális, nitrátmentes vizet, ennek a szűrőanyagnak a használatával tudom elérni.
A szűrőakvárium utolsó kamrájában kap helyet a szivattyú, valamint az elektromos fűtés is.
A kamrára egy lyuk is került, melynek segítségével egy túlfolyó cső helyezhető el, ezzel kényelmessé téve a heti rendszerességű 20%-os, automatizált vízcserét.
Ezzel a szűréssel egy nagyteljesítményű, ugyanakkor szinte karbantartás mentes szűrést sikerült megvalósítani, egy közel 2000literes medence számára.
 
 költség összesítő:
-szűrőakvárium       kb. 40,000.- ft
-műanyag sínek              2,000.- ft
-polikarbonát lapok        2,000.- ft
-szivacs, perlonvatta      2,000.- ft
-BIOLIX szűrőanyag      60,000.- ft
-szivattyú                      11,000.- ft
-csövek, szerelvények    3,000.- ft
-fűtés                              2,000.- ft
                             -----------------------
összesen:                    122,000.- ft
 

12. blogbejegyzés
Az 54 literes akvárium és hasonló „társai”

 
 
Ajánlom mindazoknak, akiknek ilyen akváriumuk van.
 
Nem csak mostanság, hanem régen is nagyon sokan választották az általam, csak „híres-hirhedt” –nek nevezett 54 literes akvárium szettet. Nem csak egy cég termékéről van szó, általában beszélek róla.
Nyilván aki nem kezdő, megmosolyogja írásomat mert neki már nem újdonság a „külső szűrő”, a biológiai szűrés, a nitrifikáció, denitrifikáció, nitrogén körforgás Kh, Ph,nitrit, nitrát--ismeri ezeket a szavakat.
Most azoknak írnám akik úgy vették ezt a szettet, hogy nem sok fogalmuk volt/van az akvarisztikáról, és nem vették azt a fáradságot, hogy megtanulják az alapfogalmakat.
Előrebocsájtom, hogy nem szakirodalmat írok, nem fogom leírni azt ami már le van írva.
Sajnálatos módon csak belinkelem az általam jónak ítélt részt, mert szerintem sokkal jobban és részletesen le vannak írva a szakértők által.
Azt sem titkolom, hogy abban reménykedem ha a linket olvassa az illető,talán elkalandozik egy kicsit azon az oldalon, így bővítve az ismeretét.
 
Ez az 54 literes szett első ránézésre tetszetős, szép dobozban van, bepakolva a sok felszerelés, műanyag tetővel el van látva, nem kell szenvednünk a világítás szereléssel,van automata melegítő, és még egy szűrő is (!) s némelyikbe egy két csecsebecse, háló, hőmérő. Remek, vigyük haza, egyszerre megkaptunk mindent, nem kell rohangálni külön a felszerelésért. Happy day!
Ha ezt nem egy plázában vagy valamilyen bevásárló központban, vagy barkács áruházban vesszük, hanem esetleg egy díszállat kereskedésben, akkor még jobb, meg tudjuk venni a legolcsóbb gyöngykavicsot, növényeket, egyéb „vízindító” baktériumkultúrákat, metilénkéket, malachitzöldet, meg antiklórt, meg valamilyen olcsó növénytápot, meg táptablettát.
Ha az eladó, nem ért hozzá, akkor hagyja, hogy halat is vegyünk az újdonsült akváriumba, ha rendes akkor még azt is tanácsolja, hogy NE vegyünk halat csak pár nap múlva, mert a klórnak ki kell mennie a csapvízből. Ha nagyon rendes és van ideje, akkor elmagyaráz nagy vonalakban mindent, és azt tanácsolja, hogy most ne vegyünk semmit csak egy JÓ könyvet, vagy esetleg kezünkbe nyomja a Sera vagy Tetra tanácsadó füzeteit és megkér, hogy olvassuk el legalább ezeket. Ha elolvastuk akkor gondoljuk át, hogy mit is akarunk tartani, és hogy jól meggondoltuk e az egészet.
 
Pedig ez lenne a helyes.
Na, aki ilyen eladót talál, az jelezze.
 
 
De mivel nem találkoztunk ilyen eladóval ezért megvettünk mindet (még azt is, amit nem kellene!) sok szép pirosas növényt, meg hínárféléket, meg előre ilyen apró fűszerű növényt.
Tehát irány haza, mehet a talajmosás. Na, ez megvan, mehet az akváriumba, jöhet az ültetés.
Dilema—kosarastul, vagy abból kivéve, ültessük el, vagy kivéve ugyan de azzal a „sárgás valamilyen vatta szerű anyaggal ültessem el, vagy esetleg azt is leszedve ültessem el?
Na mindegy, a kosarak nélkül ültetem el, leszedve a „vattát”.Aztán megy rá a víz, remek,alakul ez!
Aztán bele az antiklór meg metilénkék, meg növénytáp, amiket javasoltak, az üzletben.
Szűrő, fűtő, világítás indul.
Na eltelt két nap, megyünk halat venni. Már kinéztük a két vitorlást, meg a neonokat, meg az alganyalókat. Meg hallottunk valamilyen bettáról is, az is lesz.Na végre megtörtént a vásárlás, irány haza, a halak mehetnek is egy kis hőmérsékletkiegyenlítés után az akváriumba.
A család összeül és boldog, meghatódottan nézik a halakat, még anyu is örül a gyerekek örömének.
Eddig az idil. Most jönnek a „Gondok” topik gyakori résztvevői.
 
 
Eltelik pár nap, talán nem pusztult el semmi, de 1-2 hét elteltével, (vagy hamarabb) pusztulni kezdett az a szép piros növény, a hínár meg nagyon nyurga, és kezd áttetszővé válni a levele, hopp…most egy neonhal pörögve vergődik az aljzaton, egy másikon meg fehér dara szerű pöttyök vannak.
Pedig olyan szép volt idáig minden, a 4 neon mellé, vettünk 4 ékfoltos razbórát, 4 zebradániót, és pár xifót, meg plattit, meg valamilyen házmesterhalakat. Nincsenek is sokan, talán ha 25-en vannak, alig látszódnak, olyan kicsik…
Irány a halas, az még ránk sóz 1-2 gyógyszert, de hiába minden otthon tovább romlik az akvárium állapota.
Hoppá….. hát van otthon egy számítógép, ott a net, nézzünk utána…..
Na végre rábukkantunk az Akvarista.hu-ra, szuper, ott az üzenőfal----ez nem jött össze, hoppá, valaki azt mondja, hogy van megfelelő topik a kérdéseinknek. Na gyerünk…!
És jönnek a letolások, és a szomorú tudat, hogy nem jó akváriumot vettünk, mert ez sem jó, az sem jó…
 
 
NINCS ezzel az akváriummal SEMMI BAJ!
Csak hiányzik az alapvető Tudás!
 
 
Ezeket az akváriumokat, (méretük általában 60x30 x30 cm.) a gyártók (azt nem tudom, hogy szándékosan e) egy szerényebb 15 Wattos fénycsővel látják el, régebben coolwhite azaz 4000 Kelvin körüli csövek voltak, de most egyre többször olvasom, hogy aki vett ilyet annak már daylight csövek azaz 6500 Kelvines csövek vannak benne.( rá volt írva)
A melegítővel nem szokott probléma lenni, a belső szűrő ugyan nem egy eget rengető minőség, de talán teljesítményben megfelelők lehetnek.
A köztudatban általában az a nézet, hogy 0.3 Watt az elfogadott minimális világítás literenként.(persze ez nem egészen így van de most ezt hagyjuk akit érdekel az úgy is utánajár.)
Tehát ez a 15 Wattos daylight cső elvileg (és gyakorlatilag is) megfelelhet egy kevesebb fényigényű növényekkel berendezett akváriumban. Tehát a növényválasztásnál legyünk körültekintőek, ne válasszunk piros, lilás, rózsaszínű levélzetű növényeket, mert ezek fényigényesek. Az előtéri növények, is erősebb fényt igényelnek.
 
Itt kitérnék a növények méreteire .Az akvárium magassága miatt csak olyan növényeket ajánlok amik nem nőnek 20-25 cm-nél magasabbra, vagyis középtéri növények. Ezeket ültessük hátra, az előtéri növények száma itt korlátozott de pl. van néhány cryptocoryne ami megfelelhet, de persze van még más is.
A magasra növő növényekkel itt mindig meggyűlt a bajom a sűrű nyírás miatt, kerüljük el őket, még akkor is, ha ez a legfőbb álmunk.
Lássuk csak ezt az 54 litert!
Az a baj, hogy mindenki ehhez igazítja, azaz számítja ki a halak számát.
Ugye a „régi ökölszabály” szerint a kisebb termetű halaknál 1cm-es halra 1 liter vizet számoljunk. Tehát a 2 cm-es neonhal 2 liter vizet igényel.
 
 
Az 54 liter azért nem helytálló mert a növényeknek (mert most átlag halas –növényes akváriumról beszélünk) átlagban 5-7 cm.-es talajvastagság kell. Itt megint sokan összetévesztik a kg-ot a literrel, pedig ez nem mindig aránylik, jobb ha a litert vesszük alapul. Ha veszünk 5 cm. talajvastagságot az 9 liter!
Erre még érdemes rászámolni azt, hogy az akvárium nincs tele, általában 2 cm-re van a vízszint az akvárium üveg felső szélétől --ezért még 3.6 liter lejön a 9 liter mellé. Tehát marad 41, 4 liter víz.
Ha még 1-1 testesebb fát, mopani, mangrove, v. vasfát, esetleg szőlőtőkét teszünk, akkor még ezek is kiszoríthatnak 1-2 litert.
Ezért nem árt a fentieket figyelembe venni.
Vannak természetesen, akik ezt a hal cm/l víz arányt a korszerű szűrés miatt elavultnak tartják, és azt vallják, hogy igenis lehet több halat tartani jobb szűrés mellett.
Na most hivatkoznék Gosta (Erika) társunk blogjára:
http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=56&cmd=show&id=2297
Szerintem ehhez nem kell semmit hozzáfűzni részemről, az általam leírt hozzászólás tükrözi a véleményemet. Ha sokan nem értenek ezzel egyet, az nem baj.
A halak nagyságát sem veszik sokan figyelembe. Ilyen kis akváriumba ne vegyünk nagyra növő halakat, és olyan csapathalakat sem amelyek igénylik a hosszabb kiúszóteret.
Vannak kis termetű halak, un. „nanohalak” amelyek már inkább valók kis akváriumba, de én például több halat kivennék a listáról ( Pl. neonhal, izzófényű ponytlazac stb.) amit mások ajánlanak. De ennek ellenére belinkelem.: http://www.nanotanks.co.uk/nano_fish.htm
A másik észrevételem ezeknél az akváriumoknál a talaj. Ez ugyan nem a gyártó terméke mert nemigen van hozzá, hanem ez már a vásárló választása. Ez a talaj a legtöbb esetben a gyöngykavics. Nem vitás-az ár döntött.
Jó nagy szemű gyöngykavics…..
Biztos van olyan növény amelyik remekül el van ebben a közegben de én nem javaslom.
 
Rengeteg olyan szennyeződés megül benne amit még az alapos porszívózás sem távolít el a talaj vastagsága miatt. Lehet, hogy az akvárium működik, 1 esetleg 2 évig, de aztán gondok adódhatnak.
A legfőbb ellenérzésem e talajjal akkor van amikor látom, hogy a szerencsétlen „házmesterhalak” a gyöngykavicsot vagyis nekik a „sziklákat” görgetve keresgélnek, holott ők a homokot jobban szeretik….bár ez sem szerencsés nekünk, ez a másik véglet, de ez egy külön téma.
Tehát válasszunk más talajt.
 
 
 
A szűrés---
 
Ezekben az ötvennégyesekben a belső szűrő elég lenne, ha nem telepítenénk túl a halak létszámát tekintve, és megfelelő lenne a növények száma .Nem kell itt növényes akváriumra gondolni, de ha az akvárium 1/3-a szép egészséges növényzettel van ellátva, sokat segít a halat által termelt „szennyeződés” eltüntetésében.
Egy kis tananyag: http://www.cichlids.hu/articles/nitrogen.htm
Tehát ez a szűrő elég lehet egy NEM TÚLTELEPÍTETT és MEGFELELŐEN NÖVÉNYESÍTETT és RENDSZERES VÍZCSERÉVEL karbantartott akváriumhoz.
Azoknak, akik ezt vagy ehhez hasonló utat választják érdemes elolvasni:
http://akvarisztika.budapet.hu/2009/01/10/el-natural-diana-walstad-low-tech-elmelete/
 
Mint írtam ezzel az akváriummal is lehet csodás dolgokat csinálni, csak megfelelő ismeret kell hozzá.
Nagyon sokan mondják azt nekem, bár itt Ti is olvashatjátok néha ezeket a beírásokat—„Óh az én haveromnak van egy 200 literes aksija meg egy belső szűrője, és tele hallal, 2 éve nem cserélt vizet…
Na igen. Lehet, hogy itt valamennyire van egy optimális egyensúly, vagy terhelt a víz, csak ehhez a halak fokozatosan hozzászoktak…Az már egy másik, hogy nagyon sokan szerencsések, és az akvárium magától olyan amilyen, de ez nem az akvarista érdeme…
Ez ne legyen követendő példa.
Egy kis szösszenet : http://akvarisztika.budapet.hu/2010/01/30/robert/
 
Vannak akik nem érik be a „szerényebb” berendezésű 54 literes alap akváriummal és egy kicsit többet akarnak, egy szép növényest, igényesebb növényekkel szebb elrendezéssel, ez most amúgy is trendi. Ezzel az akváriummal sem lehetetlen megvalósítani csak némi módosításra, javításra van szükség.
 
 
Amennyiben növényes akvárium mellett döntünk és fényigényesebb szépségre vágyunk akkor ez az összeállítás nem elég.
A fény kevés, a szűrés kevés, a tápozás, nem egészen olyan mint egy átlagos halas-növényes akváriumnál, a talajon is változtatni kell, illetve mondjuk úgy, hogy érdemes.
Sokan itt ütköznek az első problémába-- a világítás átalakítása.
Illene betenni még egy csövet. De hogyan, mikor már nincs is hely?Én a meglévő világítás eltávolítását javaslom, ami egy kis barkács ügyességet kíván. Nem kívánom ezt az átalakítást leírni, meglehet találni a társaink blogjaiban.
A 2 cső amit be szeretnénk építeni, az lehet T8, v. T5, vagy power compakt izzók.A 2 db.T8 15 Wattos daylight csövet elégnek találom, ez már sok növénynek megfelelő.Természetesen van több variáció, de nem akarom itt ismertetni mindet. Ennél erősebb megvilágítást csak kissé tapasztaltabbaknak ajánlom.
A világításról „egy kis értekezés”- http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=1&cikk=1497
A szűrést is meg kell növelnünk, mint térfogatban mint teljesítményben. Az akvárium szűkös térfogata miatt inkább ezért a külső szűrőt ajánlom.A szűrők márkájára nem térek ki, erről eleget lehet olvasni a megfelelő topikban és a Külső szűrős tapasztalatokban.http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=36&show=posts&topic=1233
 
A teljesítményről egy kis tájékoztatás: http://www.akvakertesz.hu/viewtopic.php?f=7&t=127
Érdemes megfogadni!
Talaj.
Ha jót akarunk növényeinknek, akkor teszünk egy táptalajréteget, a fedő, vagy általános aljzat alá, sokkal jobb mint a táptabletták v. tápgolyók sokasága. Azokkal is szép eredményt lehet elérni, de a jó táptalajjal még jobbat.
Mivel a növényeink megkapták a megfelelő világítást, a táptalajt, a szűrés is megfelelő, már csak egy hiányzik a CO2.A növényeknek itt nagyobb szükségük van rá mint a kevés fénnyel megvilágított medencék esetében. Az olcsóbb megoldás az élesztős módszer, de jobb a magasnyomású CO2 rendszer.
Sajnos a növényes akvarisztika már nem olcsó mulatság, itt már sok pénz elmehet a technikára, és a berendezésre.
Ezzel az irománnyal csak az 54 literes akvárium buktatóit szerettem volna ismertetni, és a szerényebb módszerekkel való fenntartást ismertetni, valamint azt, hogy ha valaki egy kicsit „többet szeretne belőle kihozni” akkor mit kell tennie.
Írásom nem törekszik a teljes részletességre, mert felesleges is lenne hisz itt van a főoldalon az E-book gyűjtemény, a világításról, a szűrésről, a tápozásról meg sok egyébről szóló topikok sokasága, valamint nigro blogja amiben szinte lényegre törően ott van mindaz amivel már el lehet indulni az akvarisztika felé.
Ez a tudásanyag itt is megvan csak a felesleges hozzászólások és kérdések miatt az érdemi hozzászólások szinte elvesznek a többiek között, ráadásul egy kezdő nemigen tudja mi a helyes válasz.
Minden egyes felszerelési tárgyra, talajra, fénycsőmárkákra, CO2 berendezésre és a berendezés apróbb részleteire nem tértem ki mert nem ez volt a cél.
 
 
Elnézést azoktól akikkel nem egyezik a véleményem, főleg a szűrés terén célzok a megalomániás szűrési mániámra—én ezt tartom helyesnek.
 
 
Nem célom a kezdőket felesleges pénzkiadásra bíztatni, csak soknál látom, hogy amit Ő akar azt nem lehet ezekkel a szerényebb felszerelésű szettekkel megvalósítani.
 
 
Félreértések elkerülése végett kijelentem, hogy ha bármilyen árút felszerelést is ajánlok,(mert nyilván volt már ilyen) az a meggyőződésem miatt van, egy céggel sem állok semmilyen üzleti kapcsolatban, nem kapok érte jutalékot, és nem is vagyok reklámember, még ha esetleg ismerősöm is valamelyik akvarisztikai cég tulajdonosa.
 
 
 
 
 

13. blogbejegyzés
CO2 rendszer összeállitása, költségei

Sziasztok!

 Sokszor merülnek fel a fórum CO2-es topicjában egy nagynyomású CO2 rendszer összeállitásával kapcsolatos kérdések és sokan állnak kicsit elbizonytalanodva vásárlás előtt az alkatrészek forgatagában. Kissé unalmasan telik az este igy gondoltam összeállitok egy kis összefoglalót a témával kapcsolatban hátha valaki hasznositani tudja az itt elhangzottakat.
Vágjunk is bele...
 
1, Palack
A palack megvásárlása a rendszer egyik sarkalatos pontja, ugyanis ez azaz alkatrész amin lehet és talán érdemes is spórolni. Lehet kapni „eldobható” patronokat, kisebb – 500 grammos – akvarisztikai palackokat, azonban a legjobban talán akkor járunk ha legalább egy 2Kg-os palackban gondolkodunk. Természetesen az akvárium méreteihez képest ennél nagyobb is indokolt lehet, de 2Kg alá nem érdemes menni, két okból. A szép reklám ígéretekkel szemben - amit például a Sera is hirdet a CO2 szettjén – miszerint az 500 grammos palackot 400 literre ajánlja, a megfelelő CO2 szint tartásához 400 literre a 500 gramm kb. 2 hétre elég aztán lehet töltetni. Ez már alapjaiban véve gondot jelent, hisz egyik fő oka a palackos CO2 rendszerek használatának hogy nem kell vele annyit pepecselni mint az élesztősökkel, de a másik nagy problémát az jelenti hogy a legtöbb helyen 2Kg-os töltés alatt szóba sem állnak az emberrel, ami azért elég kellemetlen lehet egy közel 10.000Ft-os akvarisztikai célú palack megvásárlását követően. De még ha töltik is a palackot a töltés ára közel azonos a 2Kg-os palack töltésével ami általában 4.000Ft körül mozog.
200 literes növényes akvárium esetén a 2 Kg-os palack nagyjából 2-2,5 hónapig elég diffúzort használva, míg külső reaktort használva a jobb beoldás miatt kevesebb gázra van szükségünk, így ez kitolható kb. 3-3,5 hónapra. 2 Kg-os palack felett a töltet ára szintén nem arányosan növekszik a mennyiséggel, mert míg a 2-5Kg-os palackokat 4-5000Ft-ért töltik, addig a 20kg-os palackot 6-7000Ft-ért, tehát ha van hely a nagyobb palacknak érdemes azt választani hisz a gáz nem romlik meg, megfelelő csatlakozásokkal nem is szökik és egy nagyobb palackkal akár több évre biztosítható a CO2 ellátás.
Tehát az egyik amivel a CO2 rendszerünk ár/érték arányát növelhetjük az a megfelelő méretű CO2 palack megválasztása. A másik ami rendkívül jó hatással van a pénztárcánkra, azaz ha nem akvarisztikai célú palackot vásárlunk hanem hegesztés technikait. Egy akvarisztikai 2Kg-os palack, csak mert „szép Sera logo” van rajta 35-40.000Ft, és dettó ugyanazt tudja mint a hegesztés technikai, csak esetleg kapsz hozzá egy jó kis tartófület. A hegesztésre készült vagy élelmiszeripari palackok viszont rosszabb esetben is beszerezhetőek boltból, vagy megfelelő aukciós oldalakról 10-15.000Ft között ráadásul jóval nagyobb méretben és semmivel sem tudnak kevesebbet. A vásárláskor azért érdemes ellenőrizni hogy van-e a palacknak érvényes nyomáspróbája, mert ennek hiányában bizony kellemetlen meglepetésként érhet minket amikor töltetni visszük a palackot és nem vállalják el.
Összegezve: Hacsak nem ér meg nekünk egy Sera matrica +25.000Ft-ot akkor a CO2 palackunk kb. 15.000Ft-ba fog kerülni töltettel. (Én most egy 20Kg-ost néztem, tehát térfogatra 10x annyi mint a Sera, és egy 200 literes akváriumot véve nagyjából 2 évig lát el minket gázzal.)
 
2, Reduktor
 
Én többnyire a precíz dolgok híve vagyok, főleg esetünkben amikor egy nagynyomású rendszer összeállítását tűztük ki célul magunk elé, így én mindenképpen akvarisztikai célú reduktor használatát javaslom. Egyre több gyártó kínálatában jelennek meg a CO2 reduktorok, ebből a teljesség igénye nélkül kiemelnék párat. Itt is jelen van természetesen a Sera bár ahogy azt már a CO2 palack esetében is láthattuk itt is borsos felárat fizethetünk a logóért. Az Aqua Medic reduktora már közelebb áll a szívemhez, árban is barátibb, egyetlen hátránya hogy fix kimenő nyomásra van beállítva, és csak egy tűszelep van rajta amivel finom hangolható. Ez persze nem egy tragédia, de minél több beállítási lehetőségünk van annál precízebben beállítható a rendszer, és ha ilyen áron van más jó alternatíva, akkor meg miért is korlátoznánk önmagunkat. Ezt az alternatívát pedig a Papillon kínálja, melyben a kimeneti nyomás is szabályozható és a tűszelep lehetőséget kinál a finomhangolásra, valamint árban is az egyik legjobb készülék a maga 20.000Ft körüli árával.
Van még egy harmadik típusú reduktor amit pl. az ISTA kínálatában találhatunk meg, melyben egybe van építve a mágnesszelep és reduktor. Nekem például ilyen van, mert épp jó lehetőség adódott a megvásárlására. Ennek előnye a kompaktságban rejlik, valamint az egybeépítésnek köszönhetően egyel kevesebb helyre kerül cső ami potenciális hibaforrás lehet. Előnye egyben hátránya is, hisz az egybeépítésnek „köszönhetően” ha a két összetevő bármelyike meghibásodik úgy az egész szerkezet használhatatlanná válik.
A mágnesszelepe fordítottan működik az alapesethez képest, azaz akkor van nyitva ha áram alá helyezzük, és akkor van zárva ha kihúzzuk az áramból. Ennek talán annyi előnye van hogy áramszünet esetén a szelep zárva marad.
Szintén az ISTA-nak van egy reduktora ami jó alternativát kinál azok számára, akik kicsit vissza szeretnék fogni a költségeket. 10.000Ft környékén adják és lényegében a normál reduktoroknak egyfajta „butított” változata. Csak egy óra van rajta, kevesebb beállítási lehetőséggel, de ettől függetlenül a feladatát tökéletesen ellátja, teljesen szabványos, és nem utolsó sorban fele annyiba kerül mint a többiek.
Ha viszont nem ragaszkodunk annyira az akvarisztikai precizitáshoz, akkor jó alternatívát kínál ismét a hegesztés technika. A hegesztésre való reduktorokat megkaphatjuk 6-10.000Ft között márkától és minőségtől függően, a hátrányuk viszont az hogy nem olyan precizek mint az akvarisztikai reduktorok hisz ezeket nem ilyen 1-10 buborék/másodperces használatra találták ki. Ezek egyszerűen egy kimeneti nyomást állító kar van, így tűszelep hiányában rendkívül nehéz beállítani őket, ezért ajánlott hozzá külön tűszelep vásárlása is, ami további 3-5000Ft-ot jelent. Ekkor viszont már ott járunk hogy ~15.000Ft-ba került a reduktor, tehát szerintem megér +5.000Ft-ot hogy egy precízebb, akvarisztikai célra készített műszert vegyünk. A hegesztés technikai reduktorhoz még hozzátartozik az is hogy a legtöbb típushoz szükséges adaptert készíteni amivel csatlakoztatható az akváriumnál használt CO2 cső, mert a hegesztéshez nem 4/6-os csövet használnak, ami egy újabb potenciális hibaforrás a rendszerünkben.
 
Összegezve: Amennyiben akvarisztikai célú reduktort választunk, és –talán- a legjobb ár/érték arányú Papillon reduktort választjuk úgy 20.000Ft-ból úszhatjuk meg a reduktor vásárlást. Ha hegesztés technikai alkatrész vásárlása mellett döntünk akkor pedig 10-15.000Ft közötti árral számolhatunk.
 
3, CO2 cső
 
Fontos hogy rendszerünknél ne sima levegő csövet használjunk. Bár első ránézésre jó ötletnek tűnhet, de a későbbiekben kellemetlen meglepetéseket okozhat. A sima szilikon levegőztető cső viszonylag puha és vékony anyagból készül, így már a cső falán is CO2 gázt enged át valamint a csatlakozásoknál se biztosit olyan masszív kötést mint az eredetileg CO2-höz szánt cső. A CO2 cső lényegében ugyanaz a méret mint a levegőcső, de merevebb anyagból készült is a falvastagsága is duplája a sima levegőcsőének, így nem kezdi ki a CO2, masszivabb, és a falán se tud „átszivárogni” a gáz. Ha drága üveg eszközöket használunk beoldásra (kerámia diffúzor) akkor érdemes jelentős ráhagyással vásárolni a csövet, igy amikor a diffúzor takarítására sor kerül, egyszerűen levághatjuk azt a pár cm-es darabot az üvegről nem kell róla lefeszegetni. A diffúzorok könnyen törnek, így érdemes ezt a megoldást választani, mert egy új diffi többe kerül mint egy méter plusz cső.
Fontos hogy a rendszer összeállítását követően minden csatlakozást ellenőrizzünk le borotvahabbal, vagy szappanos oldattal nincs-e szivárgás. Ez azért lényeges mert a CO2-nek nincs szaga, nem fogjuk észrevenni ha szivárog, csak azt látjuk hogy gyorsan kiürül a palack.
 
Összegezve: Itt nem igazán érdemes spórolni, mert könnyen azon kaphatjuk magunkat hogy rohamosan csökken a CO2 palackban a nyomás és értetlenül állunk a kérdés előtt hogy hova lett a drága gáz? Egy méter CO2 cső ára egyébként olyan 500-700Ft között mozog.
 
3, Mágnesszelep
 
A mágnesszelep nem „kötelező” eleme a CO2 rendszerünknek, inkább csak kényelmi kellék, így akár rendszerünk összeállításakor ha kordában szeretnénk tartani a költségeket akkor elhagyható elem és a későbbiekben bármikor utólag is beszerelhető.
Az akvarisztikai mágnesszelepek márkától függően 10-20.000Ft között vannak. Itt is szerintem az Aqua Medic mágnesszelepe az egyik legjobb ár/érték arányú készülék. Egy időkapcsolóra kötve pontosan beállíthatjuk mikortól induljon akváriumunk CO2 ellátása, és mikor zárja el a gázt. Hosszabb távon mindenképpen megtérül a használata, mert estére felesleges CO2-t adagolni a vízbe, így néhány töltés után visszahozza az árát. Persze lehet kézzel is zárkálni a csapot, de akkor minden alkalommal újra be kell lőni a megfelelő mennyiséget, szóval elég macerás.
 
Természetesen itt is lehetőség nyílik a költségcsökkentésre, bár itt rendkívül körültekintően szabad csak spórolni. Többen próbálkoztak itt is hegesztéshez használt mágnesszelepek használatával azonban a 230V-os mágnesszelepeket nem ilyen több órás igénybevételre tervezték és bár áruk rendkívül meggyőző (kb. 5000Ft), annyira melegszenek hogy volt akinek leolvadtak reggelre a CO2 csövek a szelepről, és akkor még nem is beszéltünk az esetlegesen tűzveszélyes helyzetről, szóval ha ilyen téren költségcsökkentésre szánjuk el magunkat feltétlen teszteljük előtte külön máshol, üresjáratban az alkatrészt mert kellemetlen meglepetésekben lehet részünk.
Mostanában viszont egyre többen vesznek kis feszültségű (pl. 24V-os) mágnesszelepet, és használják még alacsonyabb feszültségen (pl. 9-12V) amin már zár a szelep, így viszonylag olcsón megoldható a mágnesszelep kérdése (3-5000Ft), és nem is melegszik veszélyes módon, tehát ez egy lehetséges alternatíva az akvarisztikai gyártók termékeinek kiváltására, azonban itt is azt tanácsolom hogy próbáljuk ki előtte a szerkezetet, mert jobb a bajt megelőzni…
 
 
Összegezve: Egy precíz, erre a célra készített akvarisztikai termék ára kb. 13.000Ft (Aqua Medic), amely árban természetesen nagyban jelen van a márkanév megfizetése, de szerintem talán ennyi felárat megér a biztonság. Ha egyéb (pl. 24V-os) mágnesszelet választunk, hozzá való trafóval úgy nagyjából 5.000Ft környékén oldható meg az automatizálás.
 
4, Visszacsapószelep
 
Visszacsapó szelepet szerintem nem nagyon kell bemutatnom, itt egyedül talán annyit emelném ki hogy érdemes minőségi darabot választani. Volt itthon több Sera visszacsapó szelepem innen-onnan kimaradva, de ezek rendre széthullottak a CO2 rendszerben. Egyszerűen a gáz annyira meggyengítette hogy szétesett. Ha ez mondjuk olyankor történik amikor nem vagyok itthon akkor könnyen elázhatott volna fél szoba. Furcsa mód amióta Tetratec visszafolyásgátló van a rendszerben semmi gond sincs. Ezzel nem azt akarom mondani hogy csak Tetratec-et kell venni, de érdemes masszívabb darabot választani.
A buborékszámláló elé szokás kötni hogy az abban elhelyezett víz a rendszer lezárása után ne folyhasson vissza akár a mágnesszelepbe, vagy akár a reduktorba. Egy pótdarabot mindenképpen érdemes otthon tartani, mert jobb a békesség.
 
Összegezve: Kb. 500-1000Ft között mozognak a visszafolyásgátlók.
 
5, Buborékszámláló
 
A buborékszámláló segítségével pontosan be tudjuk állítani hogy mennyi CO2 gázt szeretnénk beoldani az akváriumba. Ez egy egyszerű szerkezet melynek egyik ágán be, a másik ágán ki megy a CO2 gáz, de az egyik ág a víz alatt helyezkedik el, így a felszálló gázbuborékok láthatóvá válnak, és megszámolhatóak. A beoldott CO2-t buborék/másodperc formátumban szokták számolni, és a tűszelep segítségével szinte buborékonként szabályozható. Ezt mindenki egyéni igényeinek megfelelően lőheti be, de fontos a fokozatosság mert könnyen a CO2 túladagolás hibájába eshetünk, ami akár a halak elvesztésével is járhat rosszabb esetben.
Lehet kapni „divatos” üveg illetve akryl buborék számlálókat, melyek többnyire az alsó és felső részükön rendelkeznek 1-1 csatlakozással, és egy fecskendő segítségével tölthető bele a gáz számlálhatóságát segítő vízmennyiség. Előnyük hogy diszkrét látványt nyújtanak, sőt már már szépek, viszont hátrányuk hogy törékenyek, tehát utántöltés vagy a rendszer szétszedése esetén fokozott óvatossággal kell eljárni a csövek eltávolításánál különben új buborékszámláló után kell néznünk, és bár csak egy kis üvegcsőről van szó, az ára 2-3000Ft.
Lehetőség van a buborékszámláló elkészítésére házilag is, mely fillérekből megvan, és a funkcióját tökéletesen ellátja. Egy átlátszó üvegcsére lesz csupán szükségünk és egy kis ragasztóra. Az üvegcse tetejét két helyen ki kell fúrni, a bejövő és kimenő CO2 csöveket elhelyezni a lyukakban, úgy hogy a bejövő vége az edény aljára kerüljön amit majd ellep a víz. Ezt követően rögzítjük ragasztóval a csöveket és már kész is a házi buborékszámlálónk.
Hasonló megoldás kapható készen is 1000Ft körüli áron.
 
Összegezve: Egy szép üveg buborékszámláló kb. 2-3000Ft-ba kerül, míg házilag elkészítve ugyanazt az eredményt érhetjük el párszáz forintból, persze nem lesz olyan dekoratív az eszköz, de a funkcióját tökéletesen ellátja.
 
6, Beoldás
 
A beoldás a rendszer talán legfontosabb pontja, ezen áll vagy bukik az egész hatékonysága, és talán itt kínálkozik a legnagyobb mozgástér a számunkra szimpatikus megoldás kiválasztására. A teljesség igénye nélkül a legelterjedtebb megoldásokat szeretném egy kicsit bemutatni:
 
A, Diffúzor
Manapság nagyon elterjedt az akvakertészet térhódításának köszönhetően eme szép készülék. Egy üveg testbe rögzített nagyon finom kerámia lap porlasztja rendkívül apró buborékokra a beérkező CO2 gázt, melyek a kis méretüknél fogva viszonylag gyorsan beoldódnak a vízbe, de természetesen a vízfelszínt elérő buborékok így is veszteségként jelentkeznek. A működtetéséhez nagy nyomás szükséges, így ne lepődjünk meg ha esetlegesen élesztős rendszerünkkel nem üzemel megfelelően. Ebből is több árkategória létezik amit főleg a kerámia lapkák minősége határoz meg. Vannak belőle olcsóbb, 2000Ft körüli változatok amiknél gyakrabban előfordul hogy nem a lapka teljes felületén porlaszt. Ez sajnos többnyire velejárója az olcsóbb terméknek, de egy egyszeri hirtelen nyomásnövelés néha javít a helyzeten és nagyobb felületen tud porlasztani. Ezt követik árban a japán diffúzorok amik már 4-5.000Ft-os áron kaphatóak, azonban itt már ritka hogy a fent említett probléma felmerül. Lehet természetesen abszolút profi non-plusz ultra kategóriát is kapni több tízezres áron, de ez nem feltétlen hoz annyi pluszt a beoldásban hogy megérje érte kifizetni ezt a borsos összeget.
A diffúzor használatnak igazából talán két hátrányát emelném ki… az egyik hogy nem 100%-os a beoldás tehát ahogy a palacknál már írtam, több gázt kell adagolni, igy gyorsabban ki is fogy a palack, de ez nem akkora veszteség hogy valaki csak ez miatt lemondjon ezen eszköz használatáról hisz nem drasztikus veszteségekről beszélünk. A másik hátránya hogy gyakran kell tisztítani a lerakódásoktól és algáktól mert ezek is csökkentik a beoldás hatékonyságát, ez pedig főként egy speciális oldattal végezhető ami további kiadásokat eredményez.
 
 
Összegezve: Egy minőségi diffúzort kb. 5000Ft-ból vásárolhatunk meg
 
B, Belső Reaktor
 
Több gyártó kínál belső reaktort (Aqua Medic, Sera, JBL) de ez talán az általam bemutatott három alternatíva közül a leggyengébb lehetőség a CO2 bejuttatására az akváriumba. A szerkezet lényege hogy egy –többnyire- hengeres test maga a reaktor melynek két bemenete van. Az egyiken keresztül érkezik a CO2 gáz, míg a másik a külső szűrőről vagy belső szivattyúról leágaztatott csövön keresztül jön a víz (nyomás) ami az áramlat segítségével beoldja a CO2-t a vízbe… vagyis csak oldaná! Volt szerencsém a Sera ezen termékéhez, és bár a gyártó 400 literre ajánlja, még 200 literbe sem felelt meg. Én egy külön neki fenntartott 400l/h-s szivattyúval hajtottam, tehát a teljes teljesítmény a reaktorba jutott egy 3cm-es csövön át, és még így se tudta beoldani a számomra szükséges CO2 mennyiséget. Talán egy 100 literest elvisznek ezek a reaktorok, de nagyobba nem igazán jelentenek hatékony alternatívát.
További hátrányuk hogy méretes műanyagdarab mivoltunknál fogva jelentősen rontják az akvárium összképét, nem is beszélve arról hogy ha külső szűrő ágáról vesszük hozzá az áramlatot, akkor az ott elhelyezett –elég egyszerűcske- szabályozócsapnak köszönhetően jelentősen romlik a szűrő által keltett áramlat.
Bár árban elég baráti megoldás mert gyártótól függően 4-10.000Ft között hozzájuthatunk egy-egy darabhoz, ennél sokkal jobb megoldás egy külső reaktor, vagy egy diffúzor használata.
 
 
Összegezve: Igazából csak ismertetés céljából írtam le ezt a lehetőséget, de szerintem az árát látva nem jelent komoly alternatívát hisz ennyi pénzért már egy jó diffúzort kaphatunk, vagy készíthetünk egy DIY reaktort. Ára: 5000Ft
 
C, Külső reaktor
 
Ez a CO2 beoldás jelenleg ismert –talán- leghatékonyabb módja, hisz itt a CO2 gáz 100% -ban beoldásra kerül és nem utolsó sorban az akváriumon kívül helyezkedik el, így nem rontja az általunk oly gondosan felépített összképet. Működési elve hasonlóan a belső reaktorhoz azon alapul hogy a CO2 gázt egy zárt házba juttatjuk ahol az áramlat segítségével az beoldásra kerül, és a kimenő ágon már a CO2-vel dúsított víz távozik. Az eltérés főként abban keresendő hogy a külső reaktorok méreteiket tekintve jóval nagyobbak belső „testvéreiknél” és általában valamiféle töltetet/szerkezetet tartalmaznak hogy teljes legyen a beoldás.
Vannak a „hagyományos” külső reaktorok, amik olyan töltetet tartalmaznak melybe az áramlat által belemosott nagyobb CO2 buborékok egészen apró buborékokra törnek, és ennek köszönhetően gyorsan beoldódnak. Ilyen gyári megoldás például az AquaMedic AM1000-res reaktor, amit nagyon sokan használnak teljes megelégedéssel. A szerkezetnek talán két hátrányát említeném. Az egyik a külső reaktorok közös jellemzője, hogy a külső szűrőre kell őket felszerelni és a töltetnek „köszönhetően” valamelyest csökkentik a szűrő által az akváriumban keltett áramlatot. Ez típustól és töltettől függően változik, de lehet akár 10 vagy akár 30% is. A másik kifejezetten ennek a típusnak a hátránya, ami pedig nem más mint az ára… ez a reaktor ugyanis 15-20.000Ft közötti áron mérik ami véleményem szerint meg barátok közt is elég borsos ár egy műanyag hengerért és néhány biolabdáért.
Vannak innovativ jellegű külső reaktorok, amivel például a Sera is előhozakodott a nem túl távoli múltban. Itt hasonlóan egy hengeres, a külső szűrő kimenő ágára köthető szerkezetről beszélünk, azonban itt nem töltet van a reaktorba helyezve hanem két szabadon –az áramlattal- forgó rotor, ami apróra töri a Co2 buborékokat, így segítve a beoldást. Volt szerencsém a modellhez, és ismét elszomorított a „német minőség”. A rotoroknak van hangja… mégpedig olyan amikor műanyag ütődik műanyaghoz, hisz a reaktort szétszedve szomorúan konstatáltam hogy egy műanyag csőre csak simán rá van húzva két műanyag lapátkerék és még lötyög is rajta kb. 2mm-t. A megfelelő CO2 beoldással pedig szintén nem tudott megbirkózni a készülék, mert az 500 literre ajánlott reaktorba annyi CO2 gyűjt össze hogy a szobai csobogónak nem volt olyan hangja mint annak, és a reaktorból a bubik is szöktek rendesen. Aztán végül az vetett véget a „reaktor horrornak” hogy szerettem volna áthelyezni a reaktort a szerkénybe egy még zártabb helyre a hangszigetelés végett, de a fröccsentett műanyag Co2 csőcsatlakozó a kezemben maradt… Hát ennyit kapsz a Sera névért és 6000Ft-ért, úgyhogy részemről kezelje mindenki fenntartással és maximális óvatossággal a nevezett készüléket.
Végére hagytam a számomra –utolsó mentsvárként- legkedvesebbé váló külső reaktor megoldást, amit saját maga készít az ember. Erre több lehetőség kínálkozik, akár bogarászhatunk az interneten, de le is másolhatjuk a nagy gyártók termékeit, ahogy azt már sokan tették pl. az Aquamedic AM1000-res esetében is… sőt tökéletesítették! (N-Dee) Itt olvasható: http://akvarisztika.budapet.hu/2008/12/03/kulso-co2-reaktor-hazilag/
Tehát mindenkinek csak javasolni tudom saját hibáimból is tanulva, hogy nem mindig a márkanév számit, ha van egy jó egyéni elgondolásod egy próbát mindenképp megér a megvalósítása, mert lehet hogy „fillérekből” sikerül megalkotnod a számodra tökéletes megoldást!
 
 
Összegezve: A gyári külső reaktorok árban elég széles skálán mozognak 5000-20000Ft körüli áron. Ha valakiben nem buzog túl a barkácshajlam, vagy egyszerűen csak fél belevágni, akkor szerintem –még az ára ellenére is- az Aqua Medic AM1000-res a legjobb megoldás, de ha szeretnél egy kicsit spórolni akkor kb. 3000-6000Ft-ból rendkivül jó DIY megoldások megvalósítására van lehetőség internetes leírások, blogok, videók alapján, és talán a személyreszabhatóság miatt még elégedettebb is leszel vele mint a gyári megoldással.
 
Ez az írás azért született mert sokan félnek belevágni egy nagynyomású rendszer megvalósításába, vagy esetleg anyagilag irreálisnak érzik a bekerülési árat, de hosszútávon a rendszer visszahozza az árát ha például a méltán elterjedt élesztős rendszerhez viszonyítjuk, a növényeink pedig természetes pezsgőfürdővel hálálják meg törődésünk, amihez fogható látvány szerintem nagyon kevés van a vizi világban.
Nézzünk azért két lehetőséget a megvalósításra:
 
1, Költséghatékony
- Heg.tech.Palack -> 10.000Ft
- Heg.tech. Reduktor -> 15.000Ft
- CO2 cső -> 1.500Ft
- Visszacsapószelep-> 500Ft
- DIY Buborékszámláló -> 500Ft
- Japán diffúzor - > 4000Ft
Összesen: ~ 31.500Ft ( +5000Ft 24V mágnesszelep)
 
2, Minőségi
- Heg.tech palack -> 10.000Ft
- Akvarisztikai reduktor -> 20.0000Ft
- Akvarisztikai mágnesszelep -> 12.000Ft
- CO2 cső -> 1.500Ft
- Visszacsapószelep -> 700Ft
- Üveg buborékszámláló -> 3000Ft
- DIY külső reaktor / Japán Diffúzor -> 5000Ft
Összesen: ~ 52.200Ft
 
Tehát a „minőségibb” rendszer összeállítása nagyjából 30%-50%-os felárat eredményez, ugyanazon hegesztés technikai palack használata esetén. Ezt azért nem változtattam a szettben mert semmi jelentősége sincs, a gyári palackok is ugyanilyenek max szépen le vannak festve.
Az hogy valakinek megér-e +30-50% felárat a minőség és a valamivel precízebb eszközök használata azt mindenki döntse el maga, ezen kár is lenne vitatkozni…
 
Az élesztős rendszerrel –nagy vonalakban- összehasonlítva:
 
Ha folyamatosan fenn akarod tartani az élesztős rendszerben a nyomást, hogy ne legyen ingadozás és ennek folyományaként algásodás, akkor 3 naponta érdemes frissíteni a töltetet a palackban. Ez durván számolva havi 500Ft-nyi cukrot (2Kg) az élesztő ára pedig mondjuk fél év alatt 1000Ft. Tehát egy évre a cukor 6000Ft az élesztő pedig 2000Ft, így 8000Ft az üzemeltetés és akkor a sok szenvedést még nem is számoltuk.
Vegyünk alapul egy 100 literes akváriumot mert azt még nagyjából ki tudja szolgálni az élesztős rendszer.
Egy 5Kg-os palackkal ellátott nagynyomású rendszer ezt 1 évig tudja ellátni egy töltettel, ami 4000-4500Ft.
 
Tehát hosszú távon mindenképpen olcsóbb a nagynyomású rendszer üzemeltetése, valamint nagyobb akváriumokhoz már nem is elég az élesztős rendszer.
 

14. blogbejegyzés
Külső szűrő házilag

 
Mint már jó páran előttem, én is egy házi készítésű szűrőt szeretnék bemutatni.
A 110 literes társas akváriumomban eddig egy shark és egy aqua el mini belső szűrő üzemelt. Egyszerű szivacs szűrők, amik csak mechanikailag szűrték a vizet. Kb. két hetente takarítottam őket, de általában ekkorra már nagyon lecsökkent a hatékonyságuk a sok szennyeződés miatt. Egy vödrös külső szűrő alkalmazása nekem is és az akvárium lakóinak is régóta áhított vágya volt.. Ezen szűrő típus borsos árfekvése miatt hamar ráébredtem arra, hogy még a szerény barkácstudásommal is érdemesebb nekivágni egy saját szerkezet építésének, mert az asszony elé terjesztett 20 000ft-os kiadás valami „berregő vödörért” halva született projekt lenne.. Így hát elkezdtem bújni a különböző hazai és nemzetközi oldalakat annak érdekében, hogy az általános iskolai technika órán elsajátított tudást felhasználva elkészítsem saját, lehetőleg működő és legfőképpen olcsó készülékemet. Legtöbb helyen a PVC csöves módszerről találtam leírást, de az internetnek köszönhetően rengeteg jobbnál jobb ötlettel lehet találkozni. A dunsztos üvegből készült verzió nekem túl törékeny, a háttérbe rejtett szűrő kiváló, viszont az én medencémnél kivitelezhetetlen, ezért úgy állt a dolog, hogy a PVC-s módszer lesz a nyerő. Minden rendben ment egészen addig, amíg el nem kezdtem összeszedegetni a szükséges alkatrészeket. Hamar rá kellett ébrednem, hogy a különböző sziloplasztokhoz, ragasztókhoz és még inkább a tömítésekhez kapcsolódó tudásom egyenlő a nullával. Ahogy az összeszerelésre került a sor, megvilágosodott előttem, hogy az elméleti felkészültségemnél csak a gyakorlati tudásom hiányosabb. A PVC-s projekt asztalról való lesöprése után nyilvánvalóvá vált előttem, hogy csak a legegyszerűbb szűrő létrehozására vagyok alkalmas. Ezen fontos információ birtokában, néhány órás akvárium előtt való álldogálás és méricskélés után kigondoltam az általam megvalósítható legkönnyebben összerakható és leginkább költséghatékony berendezést.
A hozzávalók:
 - 1db Tetszőleges űrtartalmú és formájú palack vagy doboz
- 1db motor
( Bármilyen belső szűrő feje vagy vízpumpa megteszi, én az aqua-el minit használtam fel)
- 1 db. Tömszelence
( Ezidáig elképzelésem sem volt róla, hogy mi lehet, a hozzám hasonlóaknak annyit kell róla tudni, hogy villanyszerelési boltban kapható )
- 1,5 m műanyag cső
- 1db ásványvizes palack
- Szűrőanyag
 
 
Én egy, a Tescoban vásárolt 2 liter űrtartalmú műanyag dobozt alkalmazok( ha jól emlékszem, spagetti tartóként árulják). A doboz oldalán, a lehető leg közelebb a tetejéhez kifúrtam és reszelővel addig tágítottam a lyukat, amíg a tömszelence be nem fért.
 
Az ásványvizes palack tetejét levágtam, a kupakot átfúrtam és a kis lyukakat csináltam a levágott darabon.
 
 Az ásványvizes palack tetőn átvezettem a csövet és a doboz aljára helyeztem. Ez fogja biztosítani, hogy a bemenő cső ne tömődjön el.
 
 A dobozt ezután feltöltöttem az itthon talált szűrőanyagokkal. Alulra itong tégla darabokat helyeztem, majd következett a jó öreg krumplis zsák, a bútorszivacs és végül némi perlon vatta.
A bejövő csövet átvezettem a doboz fedelén, a kimenő csövet pedig a tömszelencén keresztül az akváriumba irányítottam. A motort a szűrő egysége nélkül az akváriumba tettem és a bemenő csövet a szűrő kivezetésére kötöttem.
A berendezést csak áram alá kellett helyezni és magától feltöltötte a dobozt. Szivárgástól nem kell tartani, mivel a rendszer nyitott, nem tudja elszívni a vizet a halaktól, maximum a szűrőben lévő víz folyhat vissza az akváriumba. Szerintem kimenő csőnek érdemes egy kicsit nagyobb keresztmetszetűt használni, hogy a víz visszaáramlása könnyebb legyen, de nem feltétlenül szükséges. Én ugyanazt a keresztmetszetet használtam, mert az akvárium egy polcba van beépítve és vastagabb cső nem férne el. Mivel a szűrő doboz az akvárium szintjénél magasabban van és a rendszer nyitott, ezért a visszaáramló víz levegőt is szív magával. A visszaáramlás során oxigénnel telítődik, ami a légpumpa alkalmazását is feleslegessé teszi.
Alapanyag költség:
 
- Doboz: 399Ft
- Műanyag cső: 275 Ft
- Tömszelence: 50Ft
Összesen: 724Ft
 
 
A rendszer egyenlőre próbaüzemben van, de eddig hibátlanul működik.
 
Az általam tapasztalt esetleges hátrányok:
 - A motor a vízben van, tehát a látványt rontja.
( hozzátenném, hogy közel sem annyira, mint az ezt megelőző két belső szűrő)
- A szűrő dobozt az akváriumban lévő víz szintjénél magasabbra kell helyezni.
- Esetleges áramszünet esetén a szűrőben lévő víz         visszafolyik az akváriumba, ami hosszabb leállást követően a baktériumok elhalálozását jelenti
 
Az általam tapasztalt előnyök:
- Könnyű, gyors kivitelezés
- Minimális költség
- Alacsony szivárgás veszély
- Áramszünet után automatikusan újraindul
- Légpumpa nem szükséges az akváriumba
 
 
 

15. blogbejegyzés
Akvárium háttere mögé épített biológiai szűrő

Háttér mögé épített szűrőközeg!

A 450 literes akváriumom hátterének egy ROCKII néven ismert gyári hátteret raktam. A 150cm hosszú felületen elég érdekes alakzatok voltak, így sok kihasználatlan tér maradt a háttér mögött. Az akvárium beindításától kb. egy évig egy 150mm-es átmérőjű 3 utas zárt rendszerű külső szűrő üzemelt hibátlanul, amiről már biztos olvastatok. Később átalakítottam a 3 utast 2 utassá, ami szintén hibátlanul működött. Majd másfél éve eltelte után elkezdtem gondolkodni, hogy a háttér mögötti kihasználatlan részt hasznosítani kellene.

Ezen felbuzdulva (na meg egyéb okokból kifolyólag) nulláról kezdtem el az akvárium ismételt beépítését. Halak ki, víz le, aljzat és minden más ki, akvárium tetejéről a keresztmerevítő le, hátteret kivágtam, tisztítás stb.

Alapos méregetés után a háttér mögötti részben két rekesznyi területet találtam, amit normálisan ki lehet tölteni szűrőközeggel. Ezek a rekeszek 38-40 cm-re vannak egymástól. Elővettem egy 3mm-es üvegtáblát, ami az akvárium tetejéről marad ki és másfél centis csíkokat szeltem le belőle. Ezeket úgy daraboltam szét, hogy pontosan közéférjen az akvárium hátfala és a háttér közé. A lenti képen látható, hogy élére állítva, egymástól kb. 10cm-re egymás fölé (alá) ragasztottam be a feldarabolt üvegcsíkokat, így a ragasztás összefogja a hátteret az üvegfallal (tehát a berakott szűrőanyag nem nyomja ki a hátteret) és a víz is szabadon tud áramolni. Természetesen azért van a képen egymás mellett két sor ragasztás, mert a szivacsokat is ezek tartják.


 
A ragasztást először az üvegfalon kezdtem, majd 24 óra elteltével beragasztottam a helyére a hátteret az üvegcsíkokkal. Ismételt 24 óra száradás és belevágtam a szivacsokat is. Feltöltésnél balról jobbra haladtam. Krumpliszsák be, majd lávakövet szórtam bele. A két rekeszt egy-egy szivacscsík választja el egymástól, de mivel nagy volt a hézag, így ezt egy liter soporax-al töltöttem fel. Lentebb lesz pár képsorozat.

Amit tudni kell, hogy a lávakő behelyezése gyerekjáték volt, de a kiszedését azt hiszem, hogy nem vállalnám, ugyanis a háttér teteje és a hosszanti merevítő között jóformán alig van hely. Terveim szerint SOHA nem kell kiszedni a szűrőanyagot. Legrosszabb esetben csak a több rétegben bepakolt szivacsot kell majd kiszedni, de ha „mattenfilter” elven fog működni, akkor viszont azt sem kell majd takarítani.

És akkor a képek:

hátára fektetve ... a merevítők száradnak
 

hátára fektetve más szögböl...
 

már a háttér is be van ragasztva …


felülről ...


rajzolás és kivágás ...


gyermekeim segítő keze még befért :-)


ismét segítség lávakő pakolásban :-)


és kész ...

Látható, hogy a bal oldalon a szűrőrácson keresztül bejön a víz, majd 2 durva, 1 normál és 1 sűrű szivacs fogja meg a fizikai szennyeződést. Természetesen a rácsokon az 1000 l/h teljesítményű EHEIM Classic 2217-es külső vödrös szűrő, illetve a háttér jobb oldalán elhelyezett 300 l/h teljesítményű EHEIM Universal 1046-os szivattyú is szippantani fogja a mulmot. Terveim szerint a 300 l/h vízmennyiség átemelése (vissza az előtérbe) elegendő sebesség a baktériumok megtelepedéséhez. Az átemelt tiszta víz egy olyan csövön megy vissza, aminek végére egy esőztető van csatlakoztatva.

A háttér mögé másfélszer annyi lávakő ment be, mint a 3 utas külső PVC csöves szűrőbe. Sok sikert és jó barkácsolást mindenkinek!

Köszönet a fiaimnak és a feleségemnek a segítségükért, valamint a mérhetetlen türelmet a 6 hétig tartó felfordulásért amit a nappaliban követtem el!!!
A képeket nagyobb és jobb minőségben a "képek" között is megtalálod.

16. blogbejegyzés
High-tech gányolás...

Az interneten találtam rá egy érdekes eszközre, amely a TankedCam nevet viseli. http://www.tankedcam.com (Az igazság az, hogy egy másik hazai blog http://viktorlantos.com/wordpress/2009/06/15/technika-tankedcam-akvarium-monitoring/ tulajdonosa írt róla egy cikket, és így jutottam el oda.)
 
A termék azt ígéri, hogy ha elmész nyaralni, akkor is felügyelheted az akváriumodat. Egy webkamerán keresztül nézheted az internetes kapcsolat segítségével, hogy mi történik a medencében, és néhány ponton be is avatkozhatsz a dolgok menetébe. Érdemes megnézni a termék oldalán az online demot, amint igazi és életszerű példák felsorakoztatásával próbálja felkorbácsolni az érdeklődésünket. A műanyag krokodil szájának távvezérelhető kinyitásáról már én is régóta ábrándozok...
 
Először kedves barátom örökbecsű mondata jutott eszembe, mely szerint: Ül a mérnök az íróasztalánál, és görcsösen azon gondolkodik, hogy mit nem talált fel még az emberiségnek… Majd kipattan a szikra…
 
Aztán arra gondoltam, hogy biztos sokan lesznek, akik éjszaka a legszebb álmukban a párnájuk csücskét gyűrögetve azon fognak merengni, hogy hogyanl tudnák ezzel a roppant hasznos eszközzel bővíteni az otthoni rendszert.
 
Mindezek után előtört belőlem a barkácsoló kedv, és eszembe jutott, hogy ezt itthon is meg lehet csinálni egy kis kézügyességgel és minimális informatikai ismeretekkel. Lássuk hogyan:
 
Kell egy számítógép…
 
Ha csak látni szeretnénk az akváriumot és rögzíteni a benne történt eseményeket, akkor arra bármilyen ipari megfigyelő kamera jó lesz. Válasszunk egy dómkamerát, ami alap esetben egy nagytotált fog mutatni a medencéről. Ha kicsit mélyebben nyúlunk a pénztárcába, akkor ugyanezt a kamerát zoomolható és forgatható kivitelben is megkapjuk. A PC-hez vásárolnunk kell egy Geovision, http://www.geovision.com.tw/english/index.asp vagy egy Eurovideo kártyát http://www.eurovideo-cctv.com/index.sqn?&lg=en&md=pr&id=37
. Mindkét kártya alkalmas arra, hogy a számítógépünket webszerverré alakítja, és az interneten keresztül is nyomon követhetjük az eseményeket. Mindkettő jó arra is, hogy vezérelje a kamera mozgását, és ezt az internetes kapcsolattal távolból is megtehetjük. Persze ezek az eszközök képesek digitálisan rögzített felvételt készítseni a merevlemezre, így egyetlen pillanatáról sem maradunk le kedvenc guppynk mozgásának, és a hazaérkezésünk után visszanézhetjük, hogy merre is járt a kis drágaságunk.
 
És mi lesz a vezérléssel? Hogyan avatkozhatunk be a z akvárium működésébe?
 
Jó 10 évvel ezelőtt megjelentek az itthoni kínálatban a Bentel cég vagyonvédelmi (riasztó) központjai. Forgalmazza: http://www.riarex.hu Ezek két fontos újdonságot tartalmaztak:
 
  • A programozása a központnak egy soros porton rákapcsolt számítógépről elvégezhető volt, akár telefonvonalon keresztül is távprogramozással.
  • A programozása során a bemenetek és a kimenetek szabadon kezelhetőek voltak.
Ennek a második pontnak az állítása azt hiszem némi magyarázatra szorul: Egy riasztóközpontnak vannak bemenetei és kimenetei. Pl. ha egy bemenete érzékel egy változást (kinyílt az ajtó) akkor a kimenete aktiválódik. (megszólal a sziréna) A szabad programozás azt jelenti, hogy meghatározhatjuk, hogy valamelyik bemenet aktiválásakor melyik kimenet kapcsoljon. Ugyanezek a központok alkalmasak arra is, hogy telefonvonalra kötve hívást fogadjanak, és megfelelő kódot beütve aktiváljanak kimeneteket. A Bentel Kio riasztóközpontja alapesetben 8 bemenettel és 3 kimenettel rendelkezik, de bővítő modulokkal ez a szám tovább növelhető.
 
Példa a használatra:
 
1. A nyaralásunk alatt látjuk a kamerán keresztül, hogy kedvenc halunk kóvályog az éhségtől. Azonnal felhívjuk telefonon az akváriumot vezérlő központot, és aktiváljuk azt a kimenetet, ami az automata etetőt kapcsolja, és jó adag koleszterinforrást juttat a medencébe. Mindeközben az internetes kamerarendszeren keresztül figyelemmel kísérjük, hogy a jóllakott hal elégedetten mosolyogva úszkál tovább.
 
2. Az internetre kapcsolat kamerán keresztül azt látjuk, hogy a medencében a vízszint csökkenni kezdett a párolgás miatt. Szintén egy telefonhívás, és máris kapcsoltuk azt a kimenetet, ami nyitja a vízvezetékre kötött mágnesszelepet, amely haladéktalanul megkezdi az akvárium utántöltését. Majd megszakad a telefonvonal, (elfogy az egyenleg, lemerül a telefon stb.) és mi az interneten keresztül egyenes adásban végignézzük, ahogy a kikapcsolhatatlan vízáram elönti a lakásunkat. Kis szerencsével azt is megvárhatjuk, amíg az alattunk lakó kihívja a tűzoltókat, és az ajtót feltörve berontanak és elzárják a vizet. Az akcó végén pedig a nagybajuszú tűzoltóbácsi belemosolyog a kameránkba és mi integetünk neki. Milyen megnyugtató érzés, hogy gondoskodnak rólunk és mi nyugodta áztathatjuk a lábunkat a gyógyfürdőben abban a biztos tudatban, hogy a halaink biztonságban vannak a felügyeletünk alatt.
 
Amíg lósz@r van addig veréb is van… Lehet, hogy hamarosan valaki komolyan veszi és elkészíti ezt a rendszert?
 
 

17. blogbejegyzés
DIY Overflow

2011.03.23 22:00
Ez a bejegyzés is egyike a sok akvarisztikával kapcsolatos projektem egyikét mutatja be.
Forrás:
http://akvarisztika.budapet.hu/2010/07/16/mame-nano-overflow/
Nigro Akvarisztika Blogjában találkozam elősször a Mamo nano overflow (túlfolyó) berendezéssel. Szinte azonnal láttam is, hogy mikre használhatnám, pontosabban milyen "problémákat" oldhatunk meg ezzel az eszközzel. Sajnos a beszerezhetősége ill. az ára miatt egyből le is mondtam róla, ám arról nem, hogy fabrikálok magamnak egy ilyet.
Az első prototípus:
A túlfolyó 9db 90fokos, 1db T-idomból, 1db külső menetes karmantyú és kevesebb mint 1m 20mm átmérős PVC csőből raktam össze.
 
Mivel még csak próbálgattam, hogy működik e a dolog, így nem rakasztottam össze az egészet, hanem szigszalaggal tömítettel el az illesztéseket és így működött! :)
Igaz nem folyt ki olyan szépen a víz, mint várható lett volna. A probléma szerintem az volt, hogy a csőben maradt némi levegő, ami így a cső keresztmetszetét lecsökentette. A csökkent keresztmetszet miatt folyt lasabban ki a víz.
 2011.03.24 22:00
Ma volt egy kis időm tovább próbálgatni a rendszert. Arra jöttem rá, hogy nem feltétlen kell, hogy túlfolyóként használjam. Megoldható a hagyományos szűrőkosaras kivitelezés is, ha egy fontos részletet szem előtt tartunk. A T-idom elhelyezése!
Ez az a rész, ami befolyásolja, hogy meddig eressze le a vizet. A Mamo-nál ezt a beömlőnyílás végzi el.
Az egyik 90fokos idomba meg beillesztettem a légtelenítéshez szükséges kis levegő szűkítőt, amire a levegőzettő csövet helyeztem. Amikor a csőben vákkum keletkezik, megszívom, akkor szépen elindul a rendszer. Elég csak 1x megszívni, aztán már önműködő a dölög.
 
2011.03.26 19:00
Nos megvan a légtelenítő cső. Íme.
 Nagyon egyszerű megoldást választottam. Egy kis lyukat fúrtam, amibe egy levegőztető cső szűkítőtjét helyeztem. A légtelenítés nagyon egyszerű, már ha két apróságra figyelünk.
1. az 5-ös és 6-os 90fokos idomokban legyen víz!
2. elég víz legyen benne.
Arra gondolok, hogy a távolság a T-idom és a 6os között elég nagy legyen. Inkább nagyobb legyen mint kisebb, mert, ha túl kicsi ott a vízoszlop, akkor a légtelenítés során keletkező vákkum a 6oson keresztül levegőt szívhat be, így a víz az akváriumból nem kerül be a csőbe, ami meg nem tud máshol távozni, mint az üveg peremén.... = Árvíz.
 
Vízszint szabályozása:
Erre 2 lehetőségünk van.
1. az 1.-es idomba heylezett függőleges cső magasságával
2. a T-idom üveg magasságához való elhelyezkedésével
 
Úgy tapasztaltam, hogy ha az 1es idom alacsonyabban van, mint a T idom, akkor a T idom szabja meg, hogy mennyire engedje le a vizet.
Ha egy lehabzós, felszínleszívós túlfolyót szeretnénk, akkor az 1es idomnak magasabban kell lennie a T idomnál.
Ha a T-idommal akarjuk szabályozni, akkor az 1es és 2es idomok nem is kellenek. Az S (szívó) részt csinálhatjuk hosszabbra is és egy pipakosarat is rárakhatunk, mint a legtöbb hagyományos külsőszűrős szívóágra.
!!!FONTOS!!!:
ltsoma egy fontos dologra hívta fel a figyelmemet.
Ha az utóbbi megoldást választjuk és az S rész hosszú, a 8as 9es és Z(záró) részek meg légmentesen zárnak, akkor fenn áll a veszélye annak, hogy "túlszívja" magát. A csőben csak víz lesz, így lényegében az történik, mint ha csővel elkezdenénk leszívni az akvárium vizét. Ez addig nem biztos, hogy gond, amíg megy a pumpa ami fel is nyomja a vizet, csak ha valamiért az megál... Ismét Árvíz veszély.
 
Az Árvíz veszély minimalizálása:
Több dolgot is tehetünk.
1. Az S részbe fúrunk pár lyukat olyan mélységbe, ha az alá esne a vízszint, akkor onnan is tudjun levegő bejutni a szívóágba, ami megszakítja a víz tovább áramlását. Hátránya, hogy ha rossz helyre tesszük, akkor az üzem közben is néna néha levegőt szívhat be, ami zavaró zajt jelent.
2. A Z, 9, 8as idomon egyikébe fúrunk 1 lyukat.
3. A Z kukapot rá sem tesszük. A kupak nem biztos hogy fontos része a rendszernek. Én csak a zaj csökkentése miatt helyeztem fel, de a teszt alatt nem derült ki, hogy zajos e vagy sem.
 
A víz kifolyására van sajnos még 1 veszélyforrás. Maga a pumpa. Ha valamiért a túlfolyó nem tudja elvezetni a befolyó vízmennyiséget, akkor sajnos a pumpa túl tudja tölteni az aksit. Erre egy automatikus elektromos megszakítón gondolkodom, ami lekapcsolja a pumpát ha a vízszint elér egy bizonyos szintet.
 
 
Folyt.

18. blogbejegyzés
Kell egy pofon?!

Ja, vagy kettő is.
Ne olvasd tovább, ha nem akarsz nevetni egy moderátor nyavalygásán.
Szóval, tényállás, aki manapság moderátor egy portálon az vagy lüke, vagy fanatikus, vagy /verz.
Régen a hősi időkben,akkor jó volt moderátorkodni, mert imádtak minden oldalt, csetet,kis majmok megtámadni...csak úgy...csak azért, h érezhessék milyen ha 200 ember kiesik a netről.
Most ezek a kis mazsmok...felnőttek és komolyan tekintgető rendszergizdák lettek, nem olcsó pénzért.Megérdemlik.
Remélem egyszer olvashatok arról, hogyan cseteltünk 1995-1996-s években.Arról nem szeretnék egy szót sem, hogy volt havi 110 ezres telefonszámlám is.
Na vissza az akvaristára.
Szóval nehéz időket élünk. Mindenki küzd a fennmaradásért, a megélhetésért.
Eddig is megharcoltunk családunkkal meg úgy általában mindenkivel, hogy mi...nem elisszuk, elgépezzük a pénzt csak FONTOS halas ügyekre költjük :)Persze a hölgyek is ludasok, ők is adják ám az ártalant otthon, hiszen akvaristák :)
Nem könnyű tartani a harcállásunkat, mert lassan még a legkisebb akváriumunk is pénzt elnyelő automatának látja családunk.
Ezért sumákolunk..az új szűrő, fűtő vagy bármi árát inkább letagadjuk...csak ..csak...mindenkinek van saját története :)
Ez az oldal 2003-tól működik. Tisztelet az alapítóknak.
Azonban lassan de itt is megjelenik, idegességünk, türelmetlenségünk...a másikat néha már alázó vélemény, csillagozás, stb.
Magamnak írom elsőnek.
Türelmet ..sok sok türelmet...toleranciát...Egy hajóban evezünk...igaz sok irányban.Bizonyos változások elengedhetetlenek a portálon. Megtesszük.
Lehet nem hihető de tudjuk, hogy nem a felhasználó tesz szívességet az oldal látogatásával, ő csak azt várja el,amit a mai weblapoktól jogosan várhat el....a szolgáltatást.
De kérem, ezt tegyük nyugalommal ,mint a szép várak és gömbakváriumok.
 
 
 
 

19. blogbejegyzés
Külső szűrő házilag

Szia!
 
Ott kezdem, hogy ez a szűrő nem az én agyamból pattant ki, tomm ötlete alapján készítettem és úgy döntöttem, megosztom veletek.
 
Annyi az egész, hogy kell egy 200-as PVC cső, egy 32-es PVC cső bele, krumpliszsákok, siporax vagy mondjuk substrat, perlonvatta és egy sima keringető motor.
A 200-as cső lehet akkora, hogy a földtől érjen az akvárium tetejéig, tehát akár 1,5-2 méter hosszú is, akkor 4-5 évig nem kell takarítani.
Nekem nincs helyem, hogy földig érjen, ezért az aksi asztalára van állítva és olyan hosszú, amilyen magas az aksi. A lényeg, hogy a 200-as cső teteje az akvárium tetejéig érjen, így elkerülhető, hogy áramszünet esetén elússzon a rendszer.
A 200-as cső alsó felére lehet kapni ilyen sapkaszerű zárófedelet, ezt rá kell ragasztani szilikonnal, PVC ragasztóval.
A csőbe lehet építeni a szűrőrétegeket.
1. Az alján kell hagyni egy 2-4 centi réteget, ahol csak víz van.
2. Nagylyukú szita, vagy dryvit háló 2-3 rétegben.
3. Krumplis (városban burgonyás :) zsákok, 3-4 db, hogy kb. 5-6 centi legyen finoman belenyomva.
4. 1 réteg dryvit háló.
5. Szűrőanyag. Nekem substrat van, de lehet siporax is, esetleg zeolit, de ha jól tudom a zeolit nem hagy tápanyagot a növényeknek, ennek utána kell járni. A szemcsenagyság minimum 1 centis, hogy ne tömődjön el, max. 3-4 centis, mert ott már egyre kevesebb lesz a hasznos felülete. A szűrőanyag magassága attól függ, mekkora a csöved, minél több, annál jobb. Ha mondjuk 2 méteres csöved van, érdemes úgy, hogy 8-10 centi szűrőanyag után 3-5 centi krumpliszsák, vagy az erős nagylyukú szivacs, hogy a vízáramlatot eloszlassa és utána megint szűrőanyag, a rétegek közé 1-1 karika dryvitháló, hogy egyenletes legyen.
6. A szűrőanyag oszlop magassága az akvárium vízszint alatt kb. 10 centi. Erre dryvitháló, 1-2 centi perlonvatta (pufajkabélés) majd megint 1-2 réteg dryvitháló, hogy ne úszkáljon a vatta.
7. Kész.
8. Ez volt a rétegrend, még ezek előtt a 32-es csőből kell egy akkora darab, hogy ha beleteszed az üres 200-as csőbe, alul elmarad 2-3 centi, ahol a vízréteg van, a 200-as tetejétől meg rövidebb valamivel, kb. 5 centivel. Valami távtartóval, ami nem akadályozza a víz útját meg kell alul támasztani, hogy ne érjen le a nagy cső aljára, mehessen rajta át a víz lefelé. Ha megvan a távtartó, beállítod a 200-as közepére és köré pakolod a rétegeket, amit leírtam, így középen lesz egy cső, ami az ülepítő rétegig leér.
9. Az akváriumba kell egy szűrőszivacs, ami nem hagyja a retket és a kis halakat beszippantani, ebbe a szivacsba beledugni egy legalább 20-as gumicsövet, a cső másik vége belemegy a 32-es PVC-be, legalább a cső feléig bele érdemes ledugni, a 32-es cső fölső peremén be is lehet tömíteni körbe a gumicsövet egy gumikarikával, szigetelőszalaggal, stb.
10. Nekem a víz az aksiba egy esőztető csövön keresztül érkezik, ez 16-os gumicsővel van bevezetve, ez a szűrőcső tetején lévő vízrétegbe nyúlik bele, ahol csatlakozik a keringetőhöz.
Nekem 300liter/órás keringető motor van benne, ez simán rá van „dobva” a perlonvatta tetejére.
Ennyi.
Kaptam kérdést idő közben, a választ is bemásolom ide.
 
Elhagyható a középső PVC cső, én azért raktam ezt a betétcsövet, mert ha szét kell kapni, egyszerűbb, illetve nincs az a hibalehetőség, hogy a szűrőanyag összenyomja a szívóágat. Van, aki a 200-as aljánál, oldalt csinál egy csonkot és arra van ráhúzva a szívócső.
Van még egy lényeges szempont:
Amikor indítod a szűrőt, az úgy zajlik, hogy meg kell szívni a szívócsövet, hogy az bubimentesen tele legyen vízzel, ennek a legegyszerűbb módja, ha az aksiban benne van a szívó rész, szivaccsal, mindennel és a másik végén megszívod, de azt is lehet, hogy teleengeded a 200-ast vízzel, a motorra ráteszed a szívóágat (gyorsan) és az teletolja vízzel. Ezek miatt nem árt, ha könnyen bontható a szívóág.
Van ugyan egy harmadik módja a szívóág légtelenítésnek, ha nem akarsz külön csövet, hanem egyből a szívócső megy le a 200-asba:
Összerakod a szűrőt, csövek a helyükön, a motort berakod az aksiba, a szívó oldalra odateszed a szívócsőhöz és elindítod a vizet. Ha elindul a víz, utána már automata lesz, van időd a motort berakni a szűrőbe, rátenni a nyomóágra, hisz a szint fölé úgysem megy a víz.
A szűrő réteget én csak a saját fejem után raktam össze, van, aki csak krumpliszsákot tesz, semmi mást, van aki biolabdázik, ezer féle képen meg lehet tölteni, a lényeg, hogy az áramlást ne fojtsa le az ember, mert sosem telik meg a vízoszlop, vagy a motor kirántja a vizet, nem tud utánnafolyni elég gyorsan.
Ha ilyen sok krumpliszsákban gondolkodsz, talán nem is kell külön szivacs.
Egy tipp még, a szűrőanyagot (siporax, zeolit, bármi) érdemes egy necchálóba tölteni, így könnyen kiszedhető. Én sok kisebb hurkát formáltam a Substratból, így jól elhelyezhető, könnyen kiszedhető, pucolható, nem szakad ki a zsák a nagy súlytól. Ilyen necchálót kérhetsz a zöldségestől, abba van csomagolva pl. a kiwi doboza is. Amúgy érdemes a zöldségessel kooperálni, hogy mihamarabb gyűjtögessen krumpliszsákot, így az is ingyen van.
Ha lesz időm, lesz kép majd. Ha tetszik az ötlet, de valamit kihagytam a leírásból, írj üzit és segítek.
Üdv
Gábor
Eltelt a szűrő fölött egy hónap.
Gyakorlatilag semmi változás nincs, a vizeim gyönyörűek, a halacskáim tök jól érzik benne magukat. Szerintem a szűrőben a lebontó bacik már beálltak csatasorba és pucolják a piszkot szépen.
Nekem már megérte a szűrőt megcsinálni, mert egy hónapja nem kellett piszkálni a halakat a takarítás miatt. Egyszer próbáltam a vízcserekor szívni az aljáról a piszkot, de nem volt mit kiszedni, úgyhogy azóta a szűrőn keresztül csinálom a vízcserét is, hogy addig se zavarjam az akvárium lakóit.
2010.08.06
Kb. 3 hónapja megy a szűrő. Nagyjából havonata 1x kell hozzányúlni, de nem a szűrőhöz, csak az aksiba lógó szívóágon lévő szivacshoz. Ezt kell leszedni, kinyomkodni és mehet vissza.
Egyszerűen rá lehet jönni, hogy mikor kell pucolni a szivacsot, mert a szűrőben lecsökken a vízszint és elkezd szürcsölni a szivattyú. Ami nem mindegy, hogy a szivattyú leadott teljesítménye nem csökken, mert nem fojtja le semmi, amíg nem szürcsöl, végig nyomatja a vízmennyiséget.
Arra kell figyelni, miközben megy a pucolás, le kell állítani a szűrő szivattyút, nehogy beszippantsa a kisebb halakat és figyelni kell azt is, hogy a szívócsőről úgy szedje le az ember a szivacsot, hogy ne kapjon levegőt a cső, magyarán víz alatt kell maradnia a cső végének.
Tettem fel (végre) képeket is a szűrőről. Mivel nekem nem látszik a szűrő, nem tapétáztam le, de ha látszik, csak a fantázia szab határt, hogy mivel csinosítja az ember, legyen az függöny, tapéta, festék stb.
2012.02.19.
Csak egy kis helyzetjelentés.
A szűrő azóta is teszi a dolgát, évente egyszer azért nem árt kipucolni. A tisztításra itt is érvényes az aranyszabály, ha hagyunk a bacikból és visszatesszük tisztítás után, akkor hamarabb el fog újra terjedni.
Amúgy a vizem gyönyörű, stabilak az értékei, néha szoktam tesztelni. A szivattyúk tök jó állapotban vannak, hiszen tiszta vizet tekernek, nem akarnak tönkremenni, zörögni, stb.
 
 
 

20. blogbejegyzés
Akváriumvezérlés házilag.

Amióta elkészült az akváriumom gondolkodtam azon, hogyan lehetne automatizálni a benne zajló folyamatokat. Természetesen az ép ész és a megfizethető költségek határain belül.
Az akvárium: 300l növényekkel pontylazacokkal, törpesügerekkel.
 
A technika:
Világítás: 1 x 30 W T8 Osram Fluora + 4x 39 W Sylvana Daylight
Szűrés: Eheim Classic 2217 + Aqua Pro SP4
Fűtés: JBL 300W automata
Növénytáp: Easy Life Profito, Ferro
CO2: 5kg palack + Grundfos Alldos pH controller + Aqua Medic Reactor 1000
UV: Atman 9W
Vezérlés: Siemens Logo 12 IN 8 OUT programozható relé
 
Siemens Logo:
A logo gyakorlatilag egy egyszerűen kezelhető PLC. A bemeneteire kapcsolókat, érzékelőket köthetünk, és a belső programja határozza meg, hogy a kimenetein mi fog történni. A programozását a Logo!Soft Comfort programmal végezhetjük PC-n, majd az adatkábellel áttöltjük a Logo memóriájába. A Soft Comfort jó arra is, hogy az elkészített programblokkokat a számítógépen teszteljük. A képernyőn szimulálhatóak a folyamatok, és a bemenetek függvényében a kimenetek állapota beállítható. A bemenetekre 24V feszültséget kapcsolhatunk. A kimeneteken relék dolgoznak , terhelhetőségük max. 230V 10 A. (Induktív terhelésnél 4 A)
 
Programblokkok:
A programblokkok a bemenetek és a kimenetek között helyezkednek el, és „véletlenül” pont olyan elemeket tartalmaznak, amik a gyakorlatban jól hasznosíthatók. A legegyszerűbbek a logikai kapuk, (AND, OR, NAND, NOR, XOR, NOT) de találunk időzítő modulokat, és összetett kapcsolásokat is. A Logo rendelkezik egy beépített órával és naptárral, így programozható egész éves időkapcsolóként is használható. A legkisebb időtartam amit ismer 0,05 másodperc, a leghosszabb 1 év. A késleltetéseknél használható leghosszabb idő 99 óra
Az eszköz típusszáma meghatározza a használható be-és kimenetek számát valamint a funkciókat. Lehetséges variációk:
OBA0 – OBA6
Az OBA1-3 verziók készültek 8 bemenet 4 kimenet, valamint 12 bemenet 8 kimenetes változatban is. A nagyobbiknak van AS interface-el ellátott verziója is, amit további 4 bemenet, 4 kimenetes modulokkal lehet bővíteni. Az OBA4-6 típusok már csak a 8 bemenettel és 4 kimenettel készülnek, viszont mindegyiknek van bővítési lehetősége. A modult egyszerűen hozzá kell dugni az alapkészülék oldalához, mintegy meghosszabbítva azt. Minél nagyobb a verziószáma annál több speciális és összetett programblokkot találunk az utasításkészletében, de az a tapasztalatom, hogy az akvárium vezérléséhez elegendő funkcióval rendelkeznek a régebbi verziók is. A 4 kimenetes változatok is el tudják végezni az alap funkciókat, de jobb a 8 kimeneteset választani. (Bár mostanában én már ezt is kevésnek érzem. )
A típusszámban mindenképpen szerepelnie kell a C jelölésnek, mivel csak ezek a verziók rendelkeznek beépített órával, és erre mindenképpen szükségünk van.
 
Programozási szabályok:
A Logo programozása abból áll, hogy a képernyőn egy bemenete és a kimenete közé programblokkokat helyezünk, majd a kívánt feladatnak megfelelően összekötjük őket. Egy bemenet több programblokkra is csatlakozhat (egy kapcsoló több funkciót is kapcsolhat egy időben), ám ha egy kimenetet több helyről is szeretnénk kapcsolni, akkor valamilyen logikai kaput kell elé kötnünk. Egy bemenet és a kimenet között maximum 7 programblokkot helyezhetünk el. A teljes programban maximum 56 programblokkot használhatunk, amiből legfeljebb 16 lehet időzítő.(Hogy ez mire elég? Az általam megírt program 26 blokkból áll, amiből 8 időzítő)
Ha valaki ki szeretné próbálni, hogyan is működik egy ilyen eszköz programozása akkor a http://array.sh/download/QuickII6.1.21E.rar címen talál egy ingyenesen letölthető programot. Ez ugyan nem a Siemens logo-hoz való, de gyakorlásnak jó lesz. Ha egy kicsit keresgélsz a neten, akkor a LogoSoft Comfort is megtalálható, de ez egy fizetős program. Mindkettő alkalmas arra, hogy a vezérlő nélkül is próbálkozzunk és a számítógép képernyőjén szimuláljuk a folyamatokat.
A Logo teljes dokumentációja letölthető a következő linkről: http://www.taborunk.hu/logo.zip
 
Programvédelem:
A megírt és feltöltött programot áramkimaradás esetén is bármeddig megőrzi. A beépített óra 80 óra áramkimaradást visel el. A programblokkok közbenső értékei abban az esetben tárolódnak maradandó módon, ha azt a beállításában jelöljük. (pl. bekapcsolási időzítés aktuális állapota, számlálók) Ellenkező esetben ezek az értékek a program újraindulásakor törlődnek.
 
 
A vezérlés mechanikai felépítése:
A Siemens Logo szabvány DIN sínre rögzíthető. Ez minden villanyszerelési boltban kapható. Én egy DIN sínes dobozt vásároltam, és ebben helyeztem el. Mellé került egy 24 V-os kapcsolóüzemű tápegység és egy 4A-es kismegszakító is. A kimenetek közvetlenül kapcsolják a fázist az egyes készülékekre. Ha valaki atombiztosra szeretné építeni, akkor a kimenetekkel kapcsolhat reléket is. Ha nem szeretjük az ezzel járó kattogást, akkor használhatunk szilárdtest reléket, de ilyenkor már drágább lesz a leves mint a hús. A bemenetekre én egyszerű nyomógombokat kötöttem, és a tartást a programból oldottam meg. Ennek az az értelme, hogy ugyanazt a bemenetet így több célra is használhatom. (Lásd a program felépítésénél.)
 
Árak:
Új Siemens Logo ára a csillagos éghez közelít http://bolthely.hu/termicont/fokat/4b02bcaf42fxx_LOGO!_modular_Basic
, de szerencsére az aukciós oldalakon mindig van néhány eladó darab, és ezekhez 15 és 25e Ft között hozzá lehet jutni. A tápegység szintén innen származik 3500 Ft-ért. Kell még egy megfelelő méretű doboz valamint a kapcsolók, visszajelzők, konnektorok és némi drót. Jelentős tétel a beszerzésnél a programozó kábel, ami a Logo és a számítógép közötti kapcsolatot biztosítja. A soros porrtra csatlakozót majd 10e Ft-ért mérik. Az USB portos változat ennek több mint duplájába kerül.  Az én összeállításom ára a végén közel 30e. Ft volt.
 
 A vezérlés felépítése:
 
1. Világítás:
Az akvárium világításánál fura szokásokat követek. Vessenek a mókusok elé, de én szeretem, ha az akvárium akkor világít, amikor nekem szép. Ezért a 30W-os fénycső megy reggel 7 és este 9 óra között. A 4 x 39 W pedig délután 1 és este 9 óra között. Ez mindjárt két kapcsolóórát jelentene, de ezt itt két programblokkal oldottam meg. Felhasználtam két bemenetet a világítás kapcsolására. Mindkettőre nyomógomb került. Alap esetben a lámpákat az időzítő kapcsolja. Ha a két gombot egyszerre nyomom meg, akkor a vezérlés átvált manuális üzemre. Ilyenkor ugyanezeknek a gomboknak a nyomkodásával lehet be-illetve kikapcsolni a lámpákat egyenként. Ehhez felhasználtam még egy kimenetet, ami jelzi, hogy a világítás melyik üzemmódjában van. Betettem a programba egy üzemóra számláló blokkot is, ami figyeli, hogy a fénycsövek élettartama mikor jár le, és egy újabb kimeneten figyelmeztet, ha cserélni kell őket. Természetesen csak akkor lépteti a számlálót, ha a fénycsövek ténylegesen világítanak. Tartozik ehhez a funkcióhoz egy nyomógomb is amivel nullázni lehet a számlálót, ha megtörtént a fénycsövek cseréje. Ennek a véletlen megnyomását úgy kerültem el, hogy a reset gombot 5 másodpercig nyomni kell ahhoz, hogy az üzemóra számláló értéke törlődjön.
 
 2. Szűrés:
Alap esetben a szűrőknek mindig bekapcsolva kell lenniük, így ezt nem is kellene vezérelni csak egyszerűen bedugni a konnektorba. Mégis kaptak egy be- és kimenetet, mivel etetésnél le szoktam kapcsolni a szűrést pár percre, hogy az áramlás ne hordja szét az etetőanyagot az akváriumban. Ez most automatizálható. Az etetés nyomógomb megnyomása azt eredményezi, hogy a szűrők 5 percre leállnak, és a világítás ugyanennyi időre felkapcsol függetlenül az időzítők aktuális helyzetétől. A két külső szűrőt ugyanaz a kimenet vezérli. Csak egyszerre lehetnek be vagy kikapcsolva.
 
3. UV szűrő:
Úgy vettem észre, hogy az UV szűrő akkor dolgozik nálam a leghatékonyabban, ha ciklikusan üzemel. Ezért egy asszimmetrikus jelgenerátort kötöttem elé, ami 2 óra működést követően 4 órára kikapcsolja az UV-t. Ha a szűrők bármilyen okból kifolyólag leállnak az UV is kikapcsol.
 
4. Növénytápozás
A folyékony növénytápot egy dózispumpa adagolja a medencébe. Az általam használt tápból naponta 5 ml-t kell a medencébe juttatni egyenletesen elosztva. A dózispumpa percenként 25 ml-t adagol és ehhez 10 fordulatot tesz meg egy perc alatt. Ez azt jelenti, hogy naponta kétszer 1 fordulatra (6s) kell bekapcsolni miközben a világítás is megy. Mivel a napi időkapcsoló legrövidebb kapcsolási ideje 1 perc, ezért utána kapcsoltam egy aszimmetrikus jelgenerátor modult. Ez 6 s bekapcsolás után 99 s kikapcsolásra van beállítva. Ha elérkezik a tápozás ideje, akkor az időkapcsoló indítja a jelgenerátort. Mire a generátoron az újabb bekapcsolási idő elérkezne, megszűnik az indítójel az időkapcsolóról.
 
5. CO2 adagolás:
Mivel a mágnesszelep vezérlését a pH controller végzi, ezt nem is kellett volna bekötni a teljes akvárium vezérlésébe. Két ok miatt kötöttem be végül is. A mágnesszelepet ugyanazzal a 24 V-os feszültséggel tudom így kapcsolni, ami a vezérlőt is ellátja árammal, és a későbbiek során ha szeretném használni valamire ezt a jelet, akkor már programból tehetem, és a vezetékezésen nem kell változtatni.
 
6. Fűtés
Mivel az automata fűtő pontosan dolgozik, ezt nem kötöttem rá a vezérlésre. Igaz, hogy nem is maradt már olyan kimenetem amit felhasználhattam volna a kapcsolására.
 
A teljes program diagramja megtekinthető a következő linkre kattintva: http://www.taborunk.hu/akvarium.png
 
 
 

21. blogbejegyzés
A kezdet (ami nehéz)

Egy éves írás, folytatása következik majd... remélhetőleg gyorsabban felkerül majd, mint ez.
 
Honnan is kezdjem… Kb. 15 éve foglalkozom akvarisztikával, akkor kaptam az első 25 literes akváriumomat egy pár guppyval, Corydorassal. Na, jó. Túlzás, hogy foglalkozom. Azóta van. És ez nagy különbség, ezt most már tudom. 2009 júliusában úgy döntöttem, hogy elég a szórakozásból, és belevágok valami nagyobb, komolyabb dologba. A cél egy minimum 100l-es akvárium beszerzése volt minden szükséges felszereléssel együtt. Körbenéztem a helyi boltokban, meg a neten, végül egy komplett szettre esett a választásom: AquaEl Classic 80.
 
Ez állt legközelebb az elképzelésemhez: nem hatalmas cucc, de már érdemes arra, hogy kellő tapasztalatot gyűjtsek egy későbbi, igazán nagy akvárium elkészítéséhez.
 
A készletben benne van az akvárium 6 mm-es üvegből, fekete ragasztással, egy tető két 60 cm-s, vízhatlan neon foglalattal, AquaEl neoncsővel (típus nincs feltüntetve, de daylightnak tűnik), egy AquaEl FAN 2 szűrő, egy AquaEl vízmelegítő, és 2 tasak starter baktérium. Egész igényes cucc, a vásárlás pillanatában ez maga volt a tökély. Érdemes körbenézni egyébként a neten, mert kb. egy tízessel olcsóbban is hozzá lehet jutni, ha türelmes az ember. Miután megvettem, és hazavittem a dobozt, tudatosult bennem, hogy az előre tervezett méreteket túlléptem, az 80*35*53 cm sehogy sem stimmelt a 60*30*30-ba, de ekkor már nem érdekelt a dolog. A lényeg, hogy megvolt, amit már 10 éve szerettem volna. Egy nagy akvárium tele lehetőséggel... és persze buktatóval.
Augusztusban a következő lépés volt egy tisztességes háttér megépítése. Mert ugye, akkori szemléletem szerint, anélkül nem létezhet egy jól kinéző akvárium. Gyorsan rá is szakadtam az internetre, és kedvenc szolgám (google) segítségével találtam is sok tippet, és ötletet az elkészítéshez. A koncepció egyszerűnek tűnt: nikecell + csemperagasztó + színezék (+műgyanta). Rövid mászkálás után meg is lett minden, a lehető legjobb áron. Vettem egy 100*50-es 2 cm vastag hungarocell lemezt kemény 300 Ft-ért, egy 5 kg-os flexibilis csemperagasztót 2k-ért, és 1 kg ferrit port 1k-ért. Ezután úgy éreztem, hogy a lehetőségeknek csak a kreativitásom szabhat határt. Mint később kiderült, a biológia is belezavart a képbe... Egy palakő jellegű hátteret gondoltam ki, ami megvalósítható viszonylag kevés űrtartalom veszteséggel, ugyanakkor kellően dekoratív. Az elképzelésem az volt, hogy csinálok egy szürke köves hátteret fekete fúgával, ami a belső szűrőt, és a vízmelegítőt is elrejti. Ebbe a tervbe a 2 cm vastag nikecell tökéletesen beleillett. A kivitelezéshez kellett még egy szike, egy vasfűrészlap, egy pillanatforrasztó, és egy palackos kézi gázégő.
 
A kezdeti lépések remekül mentek. A forrasztópáka kiváló nikecell vágónak bizonyult, pillanatok alatt megvolt a méretre szabás. Kivágtam a fúga mintázatát, és a gázláng hőjével kialakítottam az érdes felületet. Itt meg kell említeni, hogy a meleg hatására mérgező gázok szabadulnak fel, így a vágás, és perzselés csak nyitott helyen végezhető. Ezután 4 réteg flexibilis csemperagasztóval egy kb. 1-2 mm vastagságú burkolatot vittem fel a nikecellre. A ragasztóval vigyázni kell, hogy ne legyen túl híg. A még kenhető állag a megfelelő. Lassan szárad, úgyhogy nem kell vele sietni. A fúgához és a „kövek” érdesebb hatásúvá tételéhez a csemperagasztót egyszerűen megszíneztem a fekete vasoxid porral, és ezt felvittem utolsó rétegként.
A teljesség kedvéért próbáltam utánajárni némi műgyantának is, azzal terveztem lekezelni a felületet az Ancik miatt. Gyakorlatilag egy helyen ajánlottak műgyantát, ott is két komponensút, 10 liter/komponens kiszerelésben, 15k értékben. Ekkor eldöntöttem, hogy nem lesz lekezelve a felület. Ennyit nem ért az egész project. Az epoxi műgyanta ilyen célú felhasználása a legtöbb boltban ismeretlen, beszerzése lehetetlen. Éljen Pécs... Ez mint később kiderült nagy öngól volt, gyakorlatilag az egész sztori ezzel halálra is lett ítélve, de erről majd később.
 
A háttér elkészült, a végeredmény egész pofás lett. Apró megjegyzés, hogyha az ember két darabból állítja össze a hátteret, nem árt, ha a darabok mintái illeszkednek a folyamatosság kedvéért. Nálam ez a gondolat kimaradt.
 
Miután a háttér száradt 5 napig, megtörtént a beragsztás. Ehhez F.B.S. szilikonkaucsukot használtam. Kiváló ragasztó, kicsit ugyan büdös a benne levő ecetsav miatt, de miután ez elpárolog, gyakorlatilag inert, így teljességgel ártalmatlan az akváriumra nézve. A ragasztást ajánlott szellőztetés mellett végezni, kicsit be lehet szédülni a szagtól zárt helyen. Bőséges ragasztó használata, és a 6 évnyi egyetemi szakirodalom nehezékként való felhasználása után egy tökéletesen betapadt, elvileg vízhatlan háttér lett az eredmény. Tutira akartam menni, úgyhogy a széleket még egy extra réteg szilikonkaucsukkal szigeteltem a tökéletes vízhatlanság érdekében. Mint később kiderült, ilyen nincs, ugyanis a háttér mögött pára csapódott le, amit nem értek, hogy került oda. Még furcsább, hogy pár hónap után 1-2 kiscsiga is megjelent a nikecell és az üveglap között. Hogy hogyan, azt a mai napig nem értem.
Aljzatnak hengerelt feketemárvány, és bazalt keverékét választottam, mivel mindenképp sötét talajt szerettem volna. Mind később kiderült, ez nem volt a legjobb döntés. Extraként egy kis házi CO2 rendszert is beüzemeltem. Ez a következőből áll: egy 1,5 literes PET palack, abba negyed kg cukor, 4 dl langyos víz, 1/6-od csomag élesztő, mindez hetente utántöltve, és egy másik palackban vízen keresztül átszűrve. Ez egy porlasztón át nagyjából biztosítja a szükséges CO2-t a növények számára. Azt nem állítom, hogy állandó a CO2 szint, de legalább van, és ahogy elnézem, ez is segíti szépen a növények növekedését.
 
Ezt követően a kész akváriumot feltöltöttem vízzel, beüzemeltem a szűrőt, hozzáadtam a starter baktérium flórát, amit gyárilag kaptam, és vártam. Egy hét után bekerült pár növény: Cryptocoryne wendtii, Bacopa, és vízi petrezselyem. Úgy tűnt, minden rendben. A víz kezdett érni, lett egy minimális színe, és kellemes volt a szaga. További 2 hét múlva bekerültek a halak: 6 guppy, 2 molly, 1 páncélos törpeharcsa, 2 Anci és egy Thoracatum. Minden rendben zajlott, a növények éltek, hajtottak is, a halak közül egy sem pusztult el. Ezután érkezett még 3 tő cryptocoryne crispatula, és egy tő Vallisneria spiralis, pár tő tündérhínár, valamint egy 2 éves Anci. Elvileg innentől már a biológia szabályai érvényesültek a vízben, sajnos jelen esetben ez nem jelentett túl sok jót.
 
Két hónapig minden rendben volt. A halak fejlődtek, bár nem szaporodtak. Kicsit gyanús volt, de betudtam annak, hogy a még gyér növényzet miatt a kishalak nem tudnak elbújni, és megeszik őket. A növények nagyon lassan bár, de nőttek, kivétel volt a wendtii, az szép nagy lett, és hozott új töveket is. A hínár novemberre kihalt a petrezselyemmel együtt, de akkor még nem törődtem vele, vettem helyettük 4 tő újabb tündérhínárt, és megoldottnak tekintettem a problémát. Közben megindult az algásodás (fonalalga, pokolalga), ezt a kereskedő tanácsára Happyplant algairtóval kezeltem. Vettem egy Sera automata etetőt, ami remekül működik. Karácsonykor hazautaztam 2 hétre, így a CO2 utánpótlás elmaradt. Ennek következtében visszaérkezve szomorú kép fogadott. A tündérhínár levelei kicsit megfogyatkoztak, felkopaszodott, a maradék levelek fokozatosan elsárgultak, széthullottak. A Cryptocoryne crispatula levelinek kocsánya elkezdett kontúrtalanná válni, majd gyakorlatilag szétesett, és a levelek elpusztultak. A Vallisneria spiralis levelei lebomlottak.
 
Ekkor egy kis pánik lett úrrá rajtam, ugyanis 4 hónap után az akvárium elég szomorúan festett. Internetes keresgélés után vettem egy Neptun GH, és KH mérőt 300 forintért, ami 27 össz, és 16 változó keménységet mért (aki igényes, vehet Sera típust is 2k-ért. Kimértem, nincs különbség pontosságban). Na, ez baromi magasnak számít. Megmértem a csapvizet is, a GH 25 nk volt Pécsen, ami nem épp ideális. Mivel ez alacsonyabb volt, mint az akvárium vízének összkeménysége, kezdtem gyanakodni, hogy valami még emeli a keménységet az alkatrészek közül, méghozzá nem is szerény mértékben. Elkezdtem keresgélni, hogy mi okozhatja ezt az értéket. Első körben a márványról derült ki, hogy nem jó aljzat. (a tiszta bazalt túl drága volt, a kereskedő pedig a márvány azon tulajdonságát, hogy emeli a keménységet, elfelejtette említeni). Utólag belátva ez az én hülyeségem volt, a sima folyami sóder is remekül mutat. A háttérre egy kis háztartási, 20%-os sósavat cseppentve élénk pezsgést tapasztaltam, ami ugye szintén a mészkőre utalt. Nagyon elbaltázott gondolat volt lehagyni azt a műgyanta borítást. Sügeres akváriumba teljesen jó lett volna, de ebbe nem.
Ezt követően más lehetőség nem lévén az akváriumot nullára szétszedtem. A hátteret is kibarmoltam, ami az alapos ragasztásnak köszönhetően nagy szopás volt. 2 óra kapirgálás késsel, szikével, és pengével érte el a kívánt hatást, a háttér tejes eltűnését. Addigra elfogyott 5-6 orvosi penge, meg 3 gilette, a kezemről pár bőrréteg, de megérte. Az aljzatot kukáztam, és kisósavazott, kb. harmincszor átmosott folyami sóderrel helyettesítettem (1 mm szemcseméret). A sósavas áztatás azért kell, mert a sóderben is van mészkő. Amit a sav remekül szétszed kalcium-kloridra és CO2-re. Savazás csak nyitott helyen vágezhető, a háztartási sósav gőze nem egészséges. Ezen kívül, ahogy éreztem még valami kénes cuccot is talált a sav, mert a záptojásszag képződő kén-hidrogénre utalt. Lehet, hogy ez a művelet egy ilyen jellegű akváriumnál kihagyható lenne, de mondjuk ott, ahol kifejezetten a lágy víz az igény, ott nem. Meg, itt ekkor mát tutira mentem, nem akartam pont ezen elcsúszni. A sóder alsó 1 cm-es rétegét kevertem JBL Proflora aljzattáppal. Ez majd kiderül, beválik-e. Annyi hátrányát már tapasztaltam, hogy a nagy Anci szereti körbeásni a mangrove gyökeret. Ami problémás, ugyanis simán felkeveri a tápot is. Ez valami agyagos cucc, amitől a víz teljesen szürkés, homályos jellegű lesz. Amikor először megláttam az akváriumot egyik reggel, majdnem dobtam egy hátast a látványtól, de gyorsan kiderült, mi az ok. Megoldás: növények (Anubias nana), illetve szúnyogháló a gyökér köré/alá. Azon azért nem megy át a hal. Az akvárium egyik felét bazalt zúzalékkal még 1 cm vastagon borítottam a látvány kedvéért. Ez még maradt a régi talajból, egy sima szita segítségével kiválogattam a márványból, és a biztonság kedvéért kisavaztam. Mint mára kiderült, ez takarítási szempontból nem volt jó ötlet, mert megül a nagy bazalt szemcsék között a kosz, de ez még nem zavaró egyelőre.
 
A szétszerelést egy költöztetéssel is egybekötöttem, és az egész szett az irodámba költözött, mivel az albérletben helyhiány alakult ki, illetve egyéb gubancok is voltak. Visszaköltözött a főbérlő, és nem tudott aludni a belső szűrőtől, így azt éjszakára ki kellett húzni. Azóta már tudom, hogy ez könnyen végzetes lehetett volna a szűrőben levő baktériumok pusztulása miatt, de szerencsére ezt a merényletet is túlélte minden. A költöztetés húzós dolog. Míg az ember egy 25l-es akksit simán szétszed fél óra alatt, itt egy kicsit körülményesek a dolgok. Egy hétvége ment rá a projectre, de minden jól sikerült. A szállítás alatt a halak egy 20 literes vödörbe kerültek a növényekkel együtt, természetesen frissen leszívott akváriumvízbe. 100 liter víz felét sikerült átvinnem az új helyre, és a szűrő szivacsa is megvolt, ezt simán belemostam a friss vízbe. Ekkor persze mindenféle ronda dolog jön ki a szivacsból, de ettől nem kell félni. Nem a kosz a lényeg, hanem a baktériumok, amik a szivacsban élnek. Ezek megtapadnak minden felületen, elszaporodnak, és a fölösleges anyagok lebontásával nélkülözhetetlen szerepet játszanak az akváriumban. A koszt a szűrő meg úgyis összeszedi pár óra alatt. A régi víz, és a használt szűrő miatt viszonylag gyorsan beindíthattam az új helyen a medencét. A növények 4 napig, a halak 8 napig voltak egy kicsi, 30l-es átmeneti szállásban, utána visszaköltöztek a kissé még nyers, viszont immár csak 12-es keménységű, jó szagú, és színű vízbe. Szerencsére mindenki túlélte a kalandot.
Azóta még beszereztem egy Osram Flura neoncsövet, valamint egy szép mangrove gyökeret, egy tő Anubias nanat, gömbmohát, egy pár Xifot, és most már a lakás tulaja sem szab gátat a folyamatos szűrésnek, és a CO2 adagolásnak. 5 hét után elmondhatom, hogy minden hajt ezerrel, a maláj csigák szaporodnak, és a gyuppyk, és a xifok násztánca felejthetetlen pillanatokkal ajándékozott meg. A növények meghálálták a törődést. A wendtii hajt, mintha misem történt volna, a crispatula régi leveli folyamatosan cserélődnek, de mivel 4-5 új levelet hoz szinkronban ez nem észrevehető. A Vallisneria spiralis pedig hozott már 4 új tövet. A jávai moha szépen nő, az újonnan beszerzett Anubias nana virágzáshoz készülődik, a gömbmoha pedig üde zöld.
 
Ezek után úgy érzem, hogy rendben van az akvárium. Egy valami még zavar: a pokolalga. A költözés után megjelent, és növekedésnek indult. Úgyhogy, most tervben van egy biológiai szűrő összegányolása, hátha ez megoldja a problémát. Játszok a fénnyel, a tápozással, lehet kipróbálom a borostyánt is. Bízok benne, hogy az egyre nagyobb növényzet, valamit, a beszerzés alatt levő sziámi algázó, esetleg almacsiga is segít az algásodás megoldásában. Amit betartok: heti 10-20%-os vízcsere, és a heti 5 ml happyplants adagolása. Jelenleg még adok 10-15 ml happy alga gátlót is, de mivel az alga erre nagy ívben tesz, ezt be fogom szűntetni, mivel tök felesleges vegyszer a vízben.
 
Egyelőre ennyi, egy év alatt többet tanultam az akvarisztikáról, mint eddig 15 év alatt összesen. Ez egy komoly hobbi, van még hova fejlődni benne. Szeretnék köszönetet mondani cJoe barátomnak a költöztetés során nyújtott segítségéért (nyitott vödröt kocsiban szállítani nem jó móka), illetve Soma barátomnak, akihez mindig fordulhatok, ha valami gubanc van, tuti, hogy végül találunk rá valami megoldást.
 
 
Érdeklődés esetén majd beszámolok a biológiai szűrő építéséről, és hasznáról szerzett tapasztalatokról is.
 

22. blogbejegyzés
Szponzor kerestetik, avagy mit tesz az Eheim a magyarországi akvarisztikáért

Pár hónappal ezelőtt megfogalmazódott bennem egy merész gondolat. Miután az extrém sportok világában nevelkedtem, szinte teljesen alapvető volt a szoponzoráció fogalma. Elgondolkodtam, hogy mi lenne ha, egy részemről nagy elismerésnek örvendő céget, márkát keresnék magamnak szponzornak. Használhatom a felszereléseit, kipróbálhatom az új termékeit, cserébe biztosítok neki megjelenéseket, írásokat, öregbítem a hírnevét. Létrejöhetne egy üzleti kapcsolat, mely mind a két félnek egyformán előnyös lehet.

Mikor még kicsiny gyermek voltam, de már a „halakat kergettem”, keresztapám meglepett egy szép, szuper, csoda belsőszűrővel, amit az akkori NSZK-ból hozott. Nem kell mondanom, hogy akkor Magyarországon az akváriumszűrő fogalma nagyjából egyet jelentett a Ciklon légpumpával meghajtott ilyen-olyan szerkezettel. Ez a szűrő külön motorral rendelkezett, nagyon szépen működött, az akvárium dísze volt. Ja, tényleg majd el felejtettem. Mit gondoltok milyen márkájú volt ez a szűrő? Természetesen Eheim.
 
Ez a márka mindig is a csúcsot jelentette számomra az akvárium szűrés terén a mellett, hogy mélyen a pénztárcába kellett nyúlni, ha egy ilyen terméket szerettem volna megvásárolni, megvásároltatni. Persze az ár mindig relatív. A fő kérdés, hogy mennyivel gondolkodunk előre? Ilyenkor mondhatnánk azt a közhelyet, hogy az „Eheim egy életre szól”, tudjátok mit, mondom is. Mert ez tényleg így van!
 
A szponzor kerestetik projektemnek a kiszemeltje természetesen az Eheim hivatalos magyarországi képviselője volt. Fel is vettem velük a kapcsolatot ez ügyben, e-mail formájában. Levázoltam pár mondatban a „munkásságomat” és hogy melyek azok a dolgok, amit nyújtani tudok egy támogatásért. Igazat megvallva nem nagyon reménykedtem pozitív visszajelzésben, ismervén a magyar akvarisztikai életben mozgó tőkéket, úgy összességében a Nagy Magyar Helyzetet. Gondoltam egy próbát megér, veszteni valóm nincsen. A levelemre, számomra meglepő módon, nagyon gyorsan jött a válasz. Az olvasás közben egyre jobb kedvre derültem, mert a válaszíró nagyon örült a megkeresésemnek és így az ötletemnek. Igazából már innen-onnan hallott rólam, így nem indultam a nulláról - ezek a feedback-ek mindenképp büszkeséggel töltenek el, mert azt mutatják, nem hiába dolgozok, írogatok, valahol jó lehet az, amit csinálok.
 
Megbeszéltünk a cég telephelyén egy találkozót, ahova el is mentem. Leültünk egy asztalhoz a főnökkel és további urakkal, akik érintettek lehetnek ebben az „óris” projektben és elkezdtük a megbeszélést. Az első benyomásom a hellyel, a céggel kapcsolatban teljesen pozitív volt és ez az érzés tovább mélyült bennem, ahogy megismertem a vállalkozás ideológiáját, politikáját, meg úgy összességében a jövőről alkotott képét. A cég több lábon áll, ennek is köszönhető, hogy a zárójelesen „mostohagyereknek” számító akvarisztika mégis nagy figyelmet és törődést kap náluk. Sajnos elég ritkán lehet látni olyat, hogy egy vállalat meg szeretne élin, de csak is becsületesen, törvényesen, nem máshogy. Napi szinten kell megvívniuk a szélmalomharcot azokkal szembe, akik a könnyebbik utat választják, akik az illegalitás útjára lépnek. Innen-onnan belopott termékekkel teszik nehézzé azok életét, akik nem csak a jelenben, hanem a jövőben is gondolkodnak. Mit csinál a csaló? Belopja a terméket az országba, vámot, áfát nem fizet. Csinál egy minimalista webshopot, ahova felteszi az árut a lehető legalacsonyabb áron. Olyan áron, amilyet egy becsületes, adófizető vállalkozás soha nem tudna megengedni magának. A terméket eladja, minden háttérszolgáltatás nélkül. Bár garanciát ígér hozzá, de valójában ezt egészséges szinten nem tudja biztosítani. A száraz eladáson kívül, amit igazából egy „automata” csinál, semmit nem tesz. Kevés információt ad, sokszor semmit, nem dolgozik azon, hogy az akvarisztikát népszerűsítse, nem alakít ki egy személyesebb kapcsolatot saját maga és a vásárló között. Csak a számlálót nézi, és a dollárjelek lebegnek a szeme előtt. Hogy milyen kárt tesz ezzel, ezen nem gondolkodik.
 
(Bocsánat az elkalandozásért, de soraim írása közben én is elgondolkodtam ezen a szomorú valóságon.)
Visszatérve a megbeszélésre. A cég kérése felém az lenne, hogy a termékeiket teszteljem és elfogultság, részrehajlás nélkül mondjak véleményt róluk a saját, megszokott szavaimmal. Támogassam őket olyan írásokkal, amelyek valóban érdekesek, olvasmányosak és segít az emberekkel megszerettetni, megismertetni ezt a csodálatos hobbit. Így a blogomon az általános cikkeim mellett, Eheim termékekkel kapcsolatos írások is meg fognak jelenni, melyeket megpróbálok úgy bemutatni, ahogy én látom, tapasztalom, leírni a saját véleményemet róluk. Úgy gondolom, hogy az Eheim anyacége év tízedeken keresztül is rengeteget tett az akvaristák megelégedésérért és ez nem csak a megbízható technikáiknak köszönhető, ezt a vonalat szeretnénk mi is tovább vinni idehaza. A fő cél természetesen, hogy minél több haltartóból akvarista legyen, és az, amit csinálnak, az valódi tudáson alapuljon.
 
 A blogom jobb oldali hasábján elhelyeztem egy „Eheim infopont” gombot, mely egy egyenes átlinkelés az Eheim hivatalom magyarországi oldalára. Itt lehet azokkal a pluszokkal találkozni, amiről ez a post valójában szól. Bárkinek, bármilyen kérdése lenne a termékekkel kapcsolatban, akár többet szeretne megtudni bizonyos típusokról, alkatrész utánpótlás, beszerzés ügyében, szerviz, milyen szűrőt válasszon az akváriumhoz, stb., itt gyors választ kaphat. Ezen a fórumon számos érdekes cikket is lehet olvasni napjaink akvarisztikai világából, ha valaki nem annyira a technikai vívmányokra lenne épp kíváncsi. De tervbe van véve rengeteg fejlesztés, ami számotokra is érdekes lehet a jövőben. Látogasd meg a pontot és kövesd a napi fejleményeket.
Eredeti blog bejegyzés itt: http://levinen.blogspot.com/2011/03/szponzor-kerestetik-avagy-mit-tesz-az.html
 
 
 
 

23. blogbejegyzés
Eheim Professionel 3 (2075) - Profi a Profiknak

 
Aktuális tesztemet egy olyan szűrőről írom, mely a classic szériával ellentétben, bizonyos szempontok alapján egy másik végletet képvisel. Egy olyan termékről van szó, melyről nyugodt szívvel ki lehet jelenteni, hogy a márka és egyben a piac egyik legsikeresebb darabja.
Megpróbáltam a tesztet úgy megírni, hogy a lehető legtöbb szempontot vizsgáljam és feltárjam az igazi erényeit, mely a többi „konkurens” márka termékeinél akár előrébb is helyezi.
 
A harmadik generációs Professionel szűrőcsalád is több tagból áll, melyeket elsősorban a méretük és egyben a teljesítményük különböztet meg. Közöttük még vannak egyéb különbségek, mint pl. a beépített fűtés, digitális kijelzés, de ezekkel most nem szeretnék foglalkozni. A tesztelésre kapott 2075-ös nem rendelkezik az említett funkciókkal, de számomra ezek másodlagos szempontok.
Ez a szűrő már lassan 3 hónapja üzemel folyamatosan, mely időszak elég volt arra, hogy a használatát, praktikumait, ilyen-olyan tulajdonságait megfigyeljem.
 
Első benyomások:

Bár egy külsőszűrőnél ez legyen a legutolsó szempont, de mégis mikor megláttam a Pro 3-at, az kellett, hogy mondjam, „hinnye, de szép darab”. Igen, a formatervezés, a színek, a minőségi anyagok felhasználása is fontos lehet, lévén, hogy az első benyomás sokat számíthat a kiválasztásnál. Bár a külső, mint tudjuk másodlagos dolog, de mégis innen indul az ismerkedés. :)
A „szép darab” kifejezést a meghökkentő méretére is értettem. Bár sok szűrőm volt az évek során, de ez eddigi a legméretesebb. Ekkora méretekben mit lát a lelki szemei előtt egy rutinos akvarista? Hatalmas biológiai szűrőtöltetet, mellyen csak úgy nyüzsögnek a lebontó baktériumok. Igen, ebben a térben jócskán van hely a szűrőtölteteknek. A nagy szűrőanyag befogadó kapacitás és az 1250L/h teljesítmény, mondhatjuk, már egy fél siker az egészséges akvárium eléréséhez, legalább is az én 182 literes akváriumom tekintetében.
 
Menjünk közelebb:

A legelső dolog, ami ismét a szokatlanság erejével hatott rám, az a szűrő tetején található cső csatlakoztató adapter, hívjuk most így. Ez az egység az egyik legnagyobb találmány a szűrőn. Ennek segítségével nagyon könnyen, cseppmentesen, hangsúlyozom, cseppmentesen lehet a csöveket leválasztani a szűrőről takarítás alkalmával. Korábbi szűrőimnél is kicsit vigyázva meg lehetett oldani, hogy ne ússzon a lakás, de ennél az adapteres megoldásnál egy csepp víz se kerül a földre. Az adapteren egy kar elforgatásával lezárjuk a víz útját, a szűrőfejen található piros gombbal meg az egészet kiemeljük, és máris vihetjük a szűrőházat a takarításra.
Bár a mai világban már nem számít különlegességnek, de mindenképp említésre méltó, szintén a szűrő tetején található pumpáló gomb. Ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy a szűrő elindításához szükséges vízzel telítést, ne valamelyik ág megszívásával, hanem egy könnyű, kényelmes gomb egyszeri vagy kétszeri megnyomásával érjük el. Ez a funkció az automata feltöltés. Mielőtt bedugnánk a szűrőt a hálózatba, ezt a vízzel telítést mindenkép meg kell csinálni!
 
A benne rejlő értékek:

A következő lépés a szűrőfej leemelése. A fejet 4 darab, 4 oldali billenő bepattintható fül tartja. Ezek nagyon erősek, megbízhatónak tűnnek, a törés esélye meg sem fordul a fejemben. Kipattintottuk a füleket a fej leemelhető. A fej igazából a szokásos részeket tartalmazza. Körbe tömítőgyűrű, a záró kupak alatt található a nem kisméretű rotor a mágnessel, a lapátkerékkel, a kerámia tengellyel és a stabilizáló gumisapkákkal. Itt is hangsúlyozom, hogy ezt a részt is nagyon fontos tisztán tartani, lehetőség szerint takarításkor ezekre is figyelmet kell fordítani, a gondtalan és hosszú távú működés érdekében!
Belátást nyertünk a szűrőházba. A következő tulajdonsága a szűrőnek talán egyben a legnagyobb erénye is. Meglepődve látjuk, hogy a legfelső tálca korán sem a megszokott látványt nyújtja. Igen, a jól ismert kék szivacs, azaz az előszűrő szivacs. Mit keres ez legfelül???
Mint tudjuk, a legfontosabb a külsőszűrő takarításnál, hogy a lehető leggyorsabban és körbetekintően járjunk el, hogy a hónapok alatt kialakult baktériumkultúrákban a legkisebb kárt tegyük.
Az Eheim elképesztő ötletével megoldotta, hogy nem csupán a szűrés utolsó fázisát végző perlonvatta van a legközelebb a fedélhez, hanem az előszűrést végző kék szivacs is könnyen elérhető.
Mint tudjuk, a szűrő eltömődése erre a két szűrőközegre koncentrálódik, ezek okozzák a fő eltömődést, a teljesítmény lecsökkenését. Az esetek legnagyobb részében ezek kimosásával a szerkezet visszanyeri régi önmagát, a kielégítő teljesítményét. Nem kell kiemelni a biológiai szűrést a szűrőházból, azaz a vízből, csupán a két felső réteget (szivacs, perlon) kell kimosni. Ezzel a megoldással kb. csak évente kell bolygatni a szűrű „igazi értékét”. Erre mondom, hogy ez igen!
 
Ha már így behatoltunk és „inasunk” is nekiesett a szivacs és a perlon tisztogatásának (álmodik a nyomor), nézzük meg mire is annyira büszke az Eheim szűrőanyagok tekintetében. A sorrendet ezúttal alulról folytatnám, ahogy a víz is utazik a szűrőházon belül.
Az 4 tálcából, alulról az elsőbe kerül, az Eheim ajánlása alapján, a mechanikai szűrőközeg, azaz az Eheim Mech Pro. Ez olyan durvább szennyeződések szűrésére alkalmas, melyek még átjutottak az előszűrő szivacson. Én ennek, főleg egy nagyon felügyelt növényes akváriumnál nem látom akkora értelmét, így ajánlásom alapján, ide is érdemes a következőkben említésre kerülő mechanikai+biológiai szűrőanyagot tenni.
A második tálcába (ahogy az elsőbe is) kerül az Eheim Biomech szűrőanyag. Ez az anyag tökéletesen ötvözi a mechanikai és a biológiai szűrés tulajdonságait. Nincs akkora lezáró képessége, mint akár a SubstratPro-nak, így nem tömődik el könnyen, ezzel mechanikai előszűrést is végez, ugyanakkor a porózus szerkezete miatt tökéletesen alkalmas a lebontó baktériumtelepek kialakulására.
A harmadig tálcába került, lehetőség szerint a durvább szennyeződéstől mentesített víz biológiai szűrésére tökéletesen alkalmas, SubstratPro szűrőanyag. Ez az anyag elképesztő nagy felületet biztosít a baktériumoknak, így maximálisra emelve a szűrő együttes biológiai szűrőképességét. Erre a közegre kerül még a perlon és már el is értük a szűrő tetejét, amiről korábban már szó esett.
 
A szűrőhöz természetesen járnak a szokásos alkatrészek, gumicső, merev csövezés az esőztetővel, tapadókorongok és további apróságok. Az anyagi minőség természeten a kiegészítőknél is jelen van, azaz minőségi alkatrészekről beszélhetünk.
 
Tapasztalatok:

A szűrőt igen csak megtömtem a szűrőanyagokkal, de meglátásom szerint ez érezhetően nem jelentkezik teljesítmény csökkenés formájában.
Számomra eddig is tény volt az a megállapítás, hogy egy jól működő szűrésnek az egyik legfőbb szempontja, hogy minél ritkábban szedjük szét a szűrőt, minél ritkábban zaklassuk a szűrőben is beállt valamiféle egyensúlyt.
Mindig visszatérő probléma az akvaristák részéről a víz felszínén képződő film réteg. Nos, az a tapasztalatom, hogy ez is megszűnik, ha a szűrő megfelelően beállt, amihez akár 2-3 hónap is szükséges. A hártya megszűnésére nem nagyon létezik egyéb megoldás, amit meg ajánlanak, csak is tüneti kezelésre alkalmas. Ha megszűnik a hártya és idővel újra megjelenik, annak hátterében a szűrőben léve egyensúly valamiféle megváltozása, sérülése állhat.
A 2-3 hónapot meghalad tával is folyamatosan fejlődnek a lebontó telepek, mely eredményeként folyamatosan nő a lebontó kapacitás is.

Összegzés:

Nálam ez a szűrő csillagos ötösre végzett (eddig). Ami az ember elvár egy prémium kategóriás szűrőtől (prémium ár mellett), azt mind megkapja. Minőségi anyagok, megfelelő teljesítmény, prémium minőségi szűrőanyagok, praktikusság, kényelem, biológiai védelem, „lakásúsztatás védelem” és amit még nem említettem, az a magas teljesítmény melletti optimális energiafogyasztás.
 
Nem mondom azt, hogy olcsóbb szűrővel nem lehet sikeres az ember, de aki több pénzt tud rászánni erre a sarkalatos pontra, busásan megkapja a pénzéért az elvárt minőséget, amihez az Eheim Magyarországon is jól működő garanciakezelése, szerviz és alkatrész ellátási háttere is párosul. A hivatalos magyarországi forgalmazótól származó termékekre adott kiemelkedő 5 év garanciáról nem is beszélve..
 Eredeti bejegyzés, további képek itt: http://levinen.blogspot.com/2011/06/eheim-professionel-3-2075-profi.html
 
 
 
 
 
 
 

24. blogbejegyzés
Az én akváriumom története

 Sziasztok!
Már gyerekkoromban is volt akváriumunk. Ez az akvárium került hozzám olyan 10 éves koromban. Sajnos akkor még nem igazán tudott lekötni ez a gyönyörü tevékenység, ugyhogy hamar abbamaradt ez a hobby.
Teltek az évek, és a párommal sikerült hozzájutnunk egy 70l-es aksihoz/tavaj/. Teljessen megfertőzödtem!  Nagy lendülettel neki is fogtunk az akvarisztikának. Eleinte igen sok hibát követtünk el. Nem mostam ki az talajt. Hát ez elégy nagy hiba volt. Az első halpopuláció nagy része életét vesztette tudatlanságomnak. Aztán pár hónap alatt sok szakirodalmat vásároltam és folyamatosan olvastam, tanultam a dolgokat. Sikerült Black mollyt tenyészteni! Óriási öröm! Lassacskán világossá vált, hogy ez a 70l nem elég.
Sikerült beszerezni nyagyon olcsón egy 330l-es aksit. HATALMAS! Februárban haza is hoztuk. Kis idő gondolkodás után kitaláltam, hogy magam akarok tartót készíteni neki. Úgy készült, mint a Luca-szék. Az akvárium a garázsban az autó az udvaron aludt. Közben jött az ötlet a sok informálódásból, hogy hátteret is szeretnék az aksiba. Azt is megcsinálom, gondoltam. Nem is volt olyan nehéz,az hamarelkészült. Nekem tetszik. Az álvány kerete is kiforrta magát előszőr AutoCAD-on aztán élőben is. Porfestés és csavaroztam rá egy dupla bútolapot, amit az aksihozz adott az srác.
Már fel is került az aksi a tartóra. Próbatöltés, minden szuperül haladt, főleg az idő. Áztattam a hátteret, kb. 6-8 hétig, addig nem haladtam.
Majd megrendeltem a bútorlapokat és összeállt a tartó is.
Bekerült a lakásba az akvárium . Feltöltés talajjal, majd vízzel és közben növényekkel. A halak is belekerültek viszonylag hamar, de jól viselték a dolgot.
A sziámi algaevőim örömtáncot járnak azóta a front üvegen. Teljesen kiszinesedtek. Gondolom örülnek a hatalmas térnek.
Most plattyt próbálok szaporítani. Hátha silerül.
A 70l-es aksi most már nem üzemel, kiváltotta a nagy.
A 330les aksi a szoba dísze, gyönyörű. És még az egyedi tartó is elég szépre sikerült.
Hát, ez az én akváriumom története.
Üdv: lacastra                                          

25. blogbejegyzés
Ancistrus temminckii L144 – Ikrázás, előzmények, gondolatok, tapasztalatok

Sziasztok!
 
Jelen bejegyzésem nem okoskodásról akar szólni, nem tanácsokat osztogatok, és nem is kérek. Persze aki szeretne, nyugodtan leírhatja a véleményét.
 
Célom annyi, hogy leírjam, az ancijaim ikrázásának körülményeit, és a kis „dögök” mostani helyzetét. Lehet, majd még írok több bejegyzést is.
 
Körülbelül két-három hete kezdtem figyelni, hogy egyre több alga van az akvárium üvegén. Hozzá kell tennem, hogy havonta jártam haza, de most újból itthon lakom. No, figyeltem az anci páromat. A hím (kb. 3-4 éves) és a nőstény (kb. 2-3 éves). A nőstény szépen megkövéredett és már számítottam is rá, hogy ikrázás is lesz. A kövéredés – most már tudom – köszönhető annak, hogy itthon nőtt salátát kaptak elég sűrűn, meg uborkát. Azt hiszem, 2009. július 2-án vettem észre, hogy a hím a cserép bujkálóban van, és nem tágít onnan. Eleve sejtettem, hogy valami lesz, így megnéztem, és tele volt ikrákkal a belső része. Gyorsan utána olvastam a dolognak itt a fórumon. Meg kell jegyezzem, hogy tavaly áprilisban is volt egy első ikrázásuk, azonban a kis 1cm jövevények szép sorban elpusztultak. Nem tudom mi volt az oka pontosan. Csak sejtem, hogy éhen haltak. HA jól emlékszem sórákot keltettem nekik… Hát igen… no comment.
 
A fórumban begyűjtött információk alapján megtudtam, hogy kb. 7 nap után kelnek ki a 3-4 mm átmérőjű narancssárga ikrák. És még utána 7 nap, amíg a szikzacskójuk felszívódik, és eleség után kezdenek kutatni. Ezek a számok nem mérvadóak. Lehet rosszul emlékszem rájuk, ráadásul én úgy is gondolom, hogy ezek a paraméterek függnek a víz hőmérsékletétől, keménységétől pH értékétől.
 
Tehát megvártam, amíg kikelnek a picik. A hím ekkor még ugyanúgy védte őket, legyezte az ikrákat és tisztogatta. Ez volt, azt hiszem vasárnap (2009. 07. 05) Mivel előtte egy-két napig nem néztem az ikrákra, így nem voltam benne biztos, hogy mikor keltek ki. Ennek okán külön tettem egy 15 literes akváriumba az egészet apástól, ikrástól, cserepestől. Előtte pár nappal az akvárium vizéből töltöttem át bele, és egy Aqua El Fan Mini-t kezdtem járatni, aminek a szivacsa előtte száraz volt. (Gondolom nem alakul ki benne a megfelelő és szükséges baktérium flóra). Ekkor az apuka abba is hagyta a kicsik óvását és kezdett megkergülni a kis 15 literes üvegben. Nem akartam kockáztatni, így az apukát visszatettem a 200 literesbe. A kicsikre meg ráirányítottam a belsőszűrő kimenetét. A víz hőfoka 26-30 fokig változik. Sajnos eltörtem az automata fűtőt, ami a kis medencébe jó lett volna. Így is meleg a víz, naponta lehűtöm 16 fokosra, de mire hazaérek melóból…
 
Tegnap betettem egy vasfát, amin remélhetőleg maradt alga, és egy követ, amin vastagon van zöld alga… bár kétlem, hogy ez az a fajta, amit a kicsik ennének. Azt hiszem, hamarosan egy befőttes üvegbe teszek követ és feltöltöm akváriumvízzel. Mire mind elúszik, remélhetőleg lesz rajta sok alga.
 
Naponta cserélek 2-4 liter vizet csapvízzel. Ami hidegebb, de nem változtatom meg a víz hőmérsékletét vele túl hírtelen.
 
Ma elúszott egy picurka. Ahogy elnézem inkább csak kivált a többi félőstől, és saját utakon jár. Amíg többi az „U” alakú barlang közepén gubbaszt, addig ő az üvegfalon pihen. Még nem olyan kicsi a szikzacskója. Szerintem még nem keres élelmet, de azért egy JBL Novo Pleco tabletta ötödét bedobtam a vízbe, hátha érek el vele valamit. Ugyanis nincs itthon most semmi, amit adhatnék nekik. Holnap este ráadásul nem leszek itthon. Remélem csütörtök estig kibírják kaja nélkül, és elég lesz az ami most a medencében megtalálható.
 
Ennyit eddig, nem láttam, nem találtam elhalt ikrát, csak egy ikraburkot. Egy darab csiga is van az akváriumban, azt hiszem maláj tornyos csiga, bár ezeket a botiáim megtizedelték… tehát nem vagyok benne biztos, hogy az-e.
 
Nagyon szeretném őket felnevelni, mert igen csak kiürült a nagy akvárium, és tetszene, ha egy darabig ellepnék a kis ancik. Ha lesz valami fejlemény még írok, és talán már nem ilyen híg lére eresztett módon.
 
 
Mindenkinek kellemes halazást!
 
Born In Flames
 
 

26. blogbejegyzés
Így kezdtem - 2005-ben írtam

Ezt a rövidke összefoglalót még 2005 tavaszán írtam. (Hát mostani fejjel elolvasva sok butaságot csináltam (persze a pénztelenség okán)
Az akváriumot 2004. novemberében üzemeltem be.
Eleinte teljesen új akváriumot szerettem volna, de az árak olyanok mint az autóknál, használtan jóval olcsóbb. Szóval internetes hirdetések között találtam számomra megfelelőt.
Felhívtam a tulajt, és felkerestem, éppen szedte szét az aksit, így volt szerencsém összerakva látni, és a technika bontását és tisztítását is szakértőtől leshettem el.
Az általa kínált akciós csomag: 162 l-es (90x40x45) aksi, egy külső szűrő szűrőanyagokkal ( +szivacs, +vatta), 200W automata vízmelegítő, homok, "vasfa", vízkezelő, kövek, 1-2 növény, és egy háztartási neon-foglalatban egy Arcadia fénycső.
 
A vásárlást követő nap összeraktam az aksit egy-két növénnyel, de az automata világítás még nem üzemelt. Hétvégén felügyelet nélkül maradt az aksi, és 3 nap múlva az algásodás szemléltető bemutatására volt alkalmas az aksi.
 
A kisebb fajta takarítás után, szépen nézett ki, így már halak is kerülhettek a mini világba. Elsődleges szempont volt az alga evő faj (anci, ajmonéri) és a xifó. - még szerencse, hogy nem volt nagy feladatuk.
 
Idővel még egy-két növényt vásároltam szóval 11 növénnyel beindult az aksi (A Hygrophila corymbosa "Stricta" és az egyik Echinodorus bleheri a bolti műanyag cseréppel együtt került az aksiba, amit a dekoráció eltakart). A víz az szemre mindig tiszta volt (csak csapvíz). A Vallisneria az már hamar megadta magát (és a későbbi próbálkozások sem jöttek be). Egy-két hét eltelte után a növények szépen lassan elkezdtek hajtani a (microsorum az nem igazán).
 
A páncélos harcsák sajnos 2 hétnél többet nem bírtak.
Jött a karácsonyi rokon látogatás és néhány napra felügyelet nélkül maradt az aksi, de semmi gáz nem történt.
 
Az ajándékok mellett megleptem magam egy aksi állvánnyal is, így január elején teljesen szétszedtem az aksit (víz egy részét megmentettem) és az új helyén összeraktam. De ekkor már megszüntettem a "cserepes" növényezést. Ezt követően és még a mai nap (ezt 2005-ben írtam) is a Hygrophila corymbosa "Stricta" szenved, az alsó leveleit lehullajtja, de hoz új hajtásokat a tetején. Vettem egy új növényt, és az is.
Mindezek után vettem még egy 18 W-os Osram Fluora csövet, de csak keveset segített a helyzeten.
 
Február eleje óta a lámpakapcsoló automatikára van kötve az Arcadia cső, míg az Osram fénycsövet manuálisan kell csatlakoztatni . De mindegyik cső kb 10-12 órát megy.
Az aksi tetejét is elkészítettem idővel. A tető bútorlapból készül. Rajzolás, tervezés, lapszabászatban levágták az elemeket. Hazavittem. Összecsavaroztam, frakcionált tető lett, vízmentes fénycső foglalatokkal, a csövek előtétjeit nem a tetőbe tettem. Szóval kevés pénzből látványos tető készült.
 
Na minden ment a maga módján, mindenki jól érezte magát az aksiban. A xifó család 6 utóddal gyarapodott, a többiről Darvin gondoskodott. A nővények éldegéltek. Egyszer csak egyik napról a másikra az Aponogeton boivinianus és a Cryptocoryne Wendtii növények levelei elkezdtek szétmállani. Színük sötétebb lett és teljesen szétmállottak. (A gyökereiken semmi elváltozás nem volt, szépek egészségesek voltak.) A Fórumokon azt mondták, hogy hírtelen változott a fény vagy a keménység, na ez nem igaz.
Na mindegy, ez bukó volt.
 
Tápozáson is változtattam 
TÁPOLDAT
A folyamatos 70 Ft-os Neptun növényi tápozásról és néha a Sera tápról áttértem a saját keverékes megoldásra.
A Sears-Conlin növényi tápsó alapján vegyítettem a saját tápszert.
Damisol termékekről van szó. 300 ml elkészítéséhez, melynél a hiányzó részt vízzel pótoltam.
 
Elem S-C tápsóban Mennyiség a tápszerből Saját tápsóban
Vas (fe) 0,63g 4ml / Damisol Szőlő 0,04g
Bór (b) 0,12g 6ml / Damisol Bór 0,12g
Mangán (Mn) 0,18g 4ml / Damisol Mangán 0,2g
Cink (zn) 0,036g 4ml / Damisol Szőlő 0,04g
Réz (Cu) 0,009g 4ml / Damisol Szőlő 0,0132g
Nitrogén 0,83g 100ml / Damisol Kálium 1,2g
Kálium (K) 8,6g 100ml / Damisol Kálium 4g
Magnézium 3,27g 4ml / Damisol Szőlő 0,04g
 
  
A számolás kedvéért még néhány adat.
 
Damisol szőlő:
Vas 10g /1000 ml
Magnézium 10g /1000 ml
Cink 10g /1000 ml
Réz 3,3g /1000 ml
  
Damisol Kálium
Kálium 40g / 1000ml
Nitrogén 12g / 1000ml
  
Damisol Bór
Bór 20g / 1000ml
  
Damisol Mangán
Mangán 50g / 1000ml
  
2-3 naponta 3 ml kerül az aksiba, a tápszerből. Az Ozelot teljesen belendült, heti 2 új levél.
 
A bizonytalanság kicsit nyugtalanított, emiatt beszereztem JBL ill. Neptun tesztereket. eredmény: Nitrát(NO3) kb 40, Nitrit (NO2) 0, keménység 22, változó keménység 15, pH 7,5-8,0. Na a Nitrát miatt gyórsan beszereztem egy kis SZAT-ot és a belső szűrőbe tettem. Azóta a Nitrát kb 20 körüli. A vízcserék alkalmával állott vizet, forralt vizet használtam felesben csapvízzel 15-20 % vízcserekor, de az eredmény minimális. Ekkor jött az ötlet, ásványvíz és a növényeknek is oly kedvelt CO2 reaktor elkészítése. A növényeknek jót tett, de a víz paraméterei nem igazán változtak. (Ez az én szerencsém?) A következő vízcsere már eredményes volt ioncserélt víz, néhány csepp HCL és minden olyan, mint amelyet szeretnék ph=7,5 keménység=10-15.
Ez nem megoldás, csak tünet kezelés
 

27. blogbejegyzés
Elkészült a 180 literes Dél-amerikai sügeres akvárium

 Üdvözlök minden kedves ide tévedt és szándékosan ide látogató olvasot.
 
Blogbejegyszésom néhol mutathat hasonloságot más ilyen jellegü, témáju bejegyzéssel, a történések sorrendjét tekintve. (mert ugy-e nem mindegy a sorrend. Egyszer a talaj s utánna a víz...)De biztosithatom a kedves olvasot, hogy ez csupán a véletlen műve.
 
De kezdjük az elején (a félreértések elkerülése végett...)
 
Az akvárium beszerzése
 
Írtam levelet a mikulásnak, de nem hozta el el a várva várt akváriumot. (talán nem fért bele a zsákjába...) De sebaj, nem adtam fel ilyen könnyedén a harcot. Engem nem olyan fából faragtak. Előkaptam maroktelefonomat, és felhivtam a telefonkönyvemböl (miért telefonkönyv ? Miért nem "telefonszámkönyv" ? Hisz azzal van tele...) szoval felhivtam pár embert, akik talán tudnak segiteni problémámon. Sikerült. Estére már száradt is a ragasztó az általam rendelt akváriumon. Nem kis örömömre három nap mulva telefonáltak, hogy el lehet hozni az aksit.
 
Úton az akváriumért és haza
 
Elkaptam a slusszkulcsot, zár fordul, motor gyújt, irányjelző villog, tükörből biztosit, gáz tapos, kuplung kicsap és már közeledtem kisszobám legujabb disze felé (az akváriumrol van szó...) Közben kelett tegergetni a kormányt jobbra-balra az auto épsége érdekében, de most nem mennék bele a részletekbe.
Hamar a helyszinre értem, de amikor megláttam az akváriumot, rádöbbentem nem igazán fog beférni a verdába, mivel ez nem egy összecsukhatos tipusu akvárium. (elárulom, hogy ilyen nincs is) Azonban hála az egyetemet végzett szemüveges német autotervezöknek, az ülések dönthetöek, igy már minden gond nálkül befért az "üvegkalitka". Lecsengettem a megbeszélt k.p.-t és elindultam haza.
 
 
Üzembe helyezés. (elhelyezés, berendezés, feltöltés)
 
Kiválasztottam a helyet. Egy olyan helyet választottam ahol nem éri közvetlen napfény és nem nagy a jövés menés.
Ime az akvárium üressen.
 
 
Az akvárium mérete 100cm x 40cm x 45cm = 180 liter.
Miután kimostam az újonnan elkészült akváriumot a gyártásnál maradt esetleges piszok eltávolitása végett, jöhetett a háttér felragasztása.
 
 
Az akvárium a háttér felragasztása után.
A háttér folyométerben vásárolható, az üvegre ragasztható, mindkét oldalán található kép (persze eltérő stilusu) a túloldal holland tipusu akváriumhoz való.
Szeretném a késöbbiekben probára tenni a velem született szobrásztehetségemet és saját kiszétisü sügeres hátteret készíteni hungarocelből.
 
A talaj.
A talajt képezö homokot (inkább apró méretü 3mm-5mm átmérőjü kavicsot) a kis városunkat átszelö folyocskából szedtem. (neve, mert van neki, Nagyküküllő.) Alapos és hosszan tartó mosás következett. Töltsünk meg egy 10 litres vedret félig a talajnak szánt anyaggal és addig mossuk eröss vizsugárral, ameddig a rajta levő víz kristálytiszta nem lesz. (közbe ne felejtsünk el belekavarni, hogy a teljes mennyiség mosodjon át ne csak a tetején levő 5-10 cm talaj)
Utánna helyezzük az akváriumba és tetszés szerint egyengessük el. (lehetöleg elöl kevesebbet, hátul többet tegyünk a nagyobb térhatás elérése érdekében)
Az akvárium a homokkal.
 
Ha ezzel idáig megvagyunk jöhet a többi Dekorácios elem. Gyökerek, ágak, kövek és egyebek. Az egyebek alatt értem a műgyantábol készült különböző tárgyakat. Elsülyedt tengeralattjáró, hajó, lezuhant világháborus repülő, kincses ládikó, buvár stb. Én nem használtam ilyensmit, mert giccsesnek tartom. (ez csak a magánvéleményem) elsősorban nekünk kell tetszedjen az akvárium és nem másnak... Ha persze nem megrendelésre készül. Ilyenkor a megrendelö a "diktátor"...
Mielött belehelyezzük a gyökeret, ágat, köveket ajánlatos erös vizsugárral lemosni, hogy ami le akar jönni a gyökerekröl hadd jöjjön és ne feltöltés után uszkáljon a vizben. Az sem árt ha elötte kifözzük. Igy megsemmisülnek a káros baktériumok (persze a jó fiuknak is löttek)
Az akvárium a gyökerekkel.
 
A gyökereket beszerezhetjük kereskedésben vagy magunk is begyüjthetjük. Ha utobbit választjuk, fontos, hogy az általunk beszerzett darabok ne legyenek korhadtak és élösködöktől mentes legyen. Számolnunk kell azzal is, hogy nem fog egyböl a fenékre sülyedni. Ehhez szügség lesz 3-4 hét áztatásra.Használhatunk szöllő fát, vasfát, magonit.
 
Ezután jöttek a kövek. A sügeres akváriumnál (az én esetemben is) fontos, hogy minél több búvohelyet alakitsunk ki. Ebben segitségünkre lehetnek a kövek. Más halfajoknál tabunak számit a mészkő vagy mészkő tartalmu kővek, a sügerek viszont nem haragszanak meg a kicsitt keményebb vízért. A kövek mésztartalmát nagyon egyszerüen megvizsgálhatjuk. Nem kell a NASA-tol segitséget kérnünk. És Dexter titkos laboratoriumát sem kell igénybe vennünk. Dede ugy is ott lenne és nem hagyná, hogy nyugodtan dolgozzunk. Szoval. Öntsünk pár csepp ecetet a kőre és ha pezseg akkor bizony meszet tartalmaz.
 
Az akvárium gyökerekkel, kővekkel
 
Ezután jöhetnek a növények. Ha sügeres akváriumot készitünk figyelnünk kell a növények kiválasztásánál. A sügereknek nincs szügségüg a növényekre. Felfalják öket. Az anubiás félék jó választás lehet ilyen esetben. Általában nem kezdik ki a levelek vastagsága miatt. Én tündérhinárt és átokhinárt ültettem be, latin nevét nem irom. Ez ellentmond elöző állitásomnak, de azért esett ezekre a választás, mert másik akváriumomban (nem sügeres) "tonnaszámra" nő. Igy hát beraktam és jóétvágyat kivántam.
Az akvárium a gyökerekkel, kövekkel,növenyekkel
 
 
 
Mostmár nagyjábol végeztünk a dekorácioval. Most jöhet a technika. Szürő(k), hőmérő, levegőztető berendezés, algakaparó, vízmelegitő, vízelőkészitő vegyszerek, algairtók stb. stb.
 
Külső szürő szivó ága
 
 
Külső szürő esőztető ága
A technika
 
A technikai felszereléseket az a három nap alatt szereztem be amíg az akvárium készült.
 
A rendszerek kiválasztásánál mindig legyen az első szempont az akvárium mérete, különben problémák lehetnek a hatásfok tekintetében.
 
A hőmérő legyen inkább belső mint a külső ragasztos, mert utobbit befolyásolja a szoba/helyiség hőmérséklete is, igy pontatlanul fogja mutatni akváriumunk vízének hőmérsékletét.
 
A vízmelegitő termosztátos legyen, igy nem melegitjük túl a vízet és nyugodtan magára hagyhatjuk miután beállitottuk a kivánt hőfokot.
 
A víztisztító szürő nagyobb mint 80 literes medencénél inkább külső szürö legyen. Mivel nagyobb a szürőfelület nagyobb a hatásfok is. A külső szürő szivó és essőztető ágát úgy helyezzük el lehetőleg, hogy a körforgás a szivó ág fele sodorja a vízben uszkáló darabokat.
 
Az oxigén bejuttatásához 45 cm-es flexibilis porlasztót használtam.
Ne feledjük, hogy a levegöztető rendszer nem arra szolgál, hogy pezsgőfürdőt varázsoljon halaink otthonábol, hanem , hogy oxigént juttason az vizbe. Ezért használjunk szoritógyürűt, minek segitségével beállithatjuk a kivánt hatást.
Külső szürő és levegőpumpa (hattal)
Ezután jöhet a mindent éltető vízecske. Én essővizet használtam a medence feltőltéséhez, de ez lehet csapvíz is.
 
Lassan megtelik a medence vízzel
 
 
Még több víz
 
Ha feltöltöttük a medencét vízzel, ne rakjuk bele egyböl a lakokat. Hadjuk 3-4 napot üzemelni az akváriumot. Ez azért kell, hogy (csapvíz esetén) - tudjon távozni a klór,- álljon be a biologiai egyensúly és a viz hőmérséklete.
 
Ezután jöhetnek az általunk kiválasztott halak. Az én esetemben 62 drb Dél amerikai albinó törpe sügér, 8 drb Dél amerikai zebracsikos sügér.
 
A kereskedőnél vízzel töltött zacskoban kapjuk a halakat. Ne öntsük egyböl bele az akváriumba. Helyezzük zacskotól az akváriumba 30-45 percre a hőmérséklet kiengylitődes céljábol.
A halak elöször nem fognak ugy úszkálni mint várnánk. Ez azért van, mert meg vannak rémülve. De aggodalomra semmi ok. Pár óra eltetével megszokják új helyüket és elkezdenek úszkúni. Ekkor már etethetjük is őket.
 
Ha ez is megvan nem maradt más dolgunk mint gyönyörködni alkotásunkban.
 
Íme pár foto...
 
A fotokon látható az akvárium tető. Ez is házi gyártmány. Jómagam készitettem, de erről és a munkafolyamatról majd egy másik irásomban számolok be. 
 
 
 

28. blogbejegyzés
\"Betta szaporítás\"

Hali Saját élményeimet szeretném veletek megosztania betta szaporítással kapcsolatban.Kezdő akvarista vagyok nem rendelkezzek sok háttér tudással de éhezek a tudásra:D. Bármiféle építő jellegű kritikát elfogadok és várok is. Sok utána olvasgatással végül bele vágtam.Rendelkeztem egy kb 20 literes akváriummal ami megfelelt a tervnek és persze egy pár bettával ( Betta splendens). Egyszerre raktam bele őket az akiba és nem is különítettem el a nőstényt =Egyből a mély vízbe :D A nőstény szinte az 1mp után már becsíkozódott itt már sejtettem hogy lehet belőle valami 1 napos kergetőzés után még semmi . Másnap mire haza értem a suliból már kész volt a habfészek és amin meglepődtem az az volt hogy a nőstény is segített a hímnek és szemtanúja lehettem maga az ívásnak is . Hihetetlenül "ügyes" halak egyszerűen elvarázsoltak. Az ösztön egyből felébredt bennük és a kábultság hatásában egyből az ikrákat "kergették" a hím is és a nőstény is majd utána beleköpködték a habfészekbe. Amikor láttam hogy a hm kergeti a nőstényt és már nem a szaporodás a cél a kimentettem a nőstényt. A hím azóta is csinosítgatja a fészket. Egyenlőre ennyi tapasztalatom. Kérdésem is lenne kell-e az ivadékok vizét sózni ?(több helyen is olvastam hogy igen) A segítőkész kommenteket előre is köszönöm (Bod a rossz minőségű kép és videó miatt Üdv, Rafael

29. blogbejegyzés
120 literes történet

Sziasztok.
 
Volt egy 30 literes akváriumom http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=19448&cmd=show&id=1798, de kaptam egy nagyobbat szebbet, így leírom hogy kezdem mit rontottam el, mit hogyan éltem meg.
 
A beindítás
2010 jan 8-12.
Kaptam egy 70x35x50-es aksit, be is raktam a kádba és kimostam, vízkőoldóval vízkőtelenítettem, sokszor átöblítettem, forró, majd langyos vízzel. Betettem a helyére. Nem éri fény, 1 méteres szekrényen van, aksi alatt méretre vágott padlószőnyeg, méretre vágott 1,5 cm fa lemez.
Fontos: Meglévő szekrényre vagy polcra teszed, akkor rakj alá akvárium méretének megfelelő merevítést + valami puhát, szőnyeg darab, vagy hungarocel.
Vettem hozzá 5 kg nagy szemű kavicsot, 3-5mm, 10kg kis szeműt 1.5-2.5mm. Kimostam beleraktam. Tettem még hozzá kimosott mindenféle méretű, formájú köveket kb 2-3kg. Az aksit negyedig, pár óra múlva félig, másnap kb 100literig töltöttem. Beleraktam a szűrőt 380l/h (Hailea kínai valami), + a fűtőt 75W automata. Beleraktam 1 kis cserépedényben lévő átokhínárt, és valami patakról szedett növényt. Másnap elmentem még növényt venni, vettem párat pl. valiznéria, Blass vízikelyhe, stb. Némelyik növényt kivettem a "szivacsból" visszavágtam a gyökerét és beletoltam a kavicsba, másokat meg beleraktam a kavicsba úgy, hogy ne lógjon ki a műanyag. Beletoltam egy vízbeállító tablettát (tescóba vettem), 1 tápsót, 1 metilénkéket (kisüveges 50l-re valót). Addig míg beállt a víz, megcsináltam a világítást http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=19448&cmd=show&id=1801 és plexiből kivágtam a tetejét. Vártam pár napot, és mentem a halakért.
Kő:2400ft-volt (jó drága, így jár az aki nem néz körül)
Szűrő:12 eur 3000ft Szlovákoknál vettem
Fűtő:2870FT
Növény:3db 650ft/db
Egyebek:metilénkék 2db, tápsó 2db, antiklór 1db :110ft/db Vörös Szúnyoglárva 230ft tescos vízbeállító 430ft
 
Az első jövevények
2010 jan. 12.
Első körben vettem 2 mollyt, 4 ramirézit, 2 tányérlazacot, 6 vörös neont, 1 ancit. Zacskót beleraktam a 25fokra állított medencébe, és vártam fél órát, hogy kiegyenlítődjön a víz. Kieresztettem őket és adtam nekik szúnyoglárvát, hogy megnyugodjanak. Mindenki tudja azt az élményt amikor az első halakat meghozod és kiengeded. Csodálatos, MÉG TÖBB KELL!!! Ramikat imádom mindegyiknek külön egyénisége van, kíváncsiak, érdeklődnek, nagyon jó fejek. Közülük is kitűnik a "bóbitás" csávó aki mindenkivel keménykedik. Csati aki felúszik néha vízfelszínig és csattogtat. A 2 hím molly állandóan kóstolgat mindent, ahogy a ramik is, a neonok elvannak a brancsban, néha elúszik 1 de annyira fél hogy elúsznak a többiek, hogy ő is csatlakozik a többiekhez, az anci elvan, a tányérlazacok haláliak voltak ahogy felfeküdtek a növényre, hogy elkapják az utolsó szúnyoglárvát is. Maga volt az idill.
Fontos:Ha hakat veszel nézz utána melyik vega, növényevő, mert nagy bajok lehetnek, vagy vegyél keménylevelű növényeket.
 
A stressz
2010 Jan. 14.
Jött a stressz! A 2 éhenkórász disznó (kb 4 cm tányérlazacok), mert így hívom őket mindent megesznek. Már olyan szinten stresszes vagyok, hogy legszívesebben karanténba zárnám őket! Most is odanézek mit csinál a disznaja, lóg a növényen ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. Reggel kapnak enni, ami elfogy 10 perc alatt, aztán berakok nekik 1 levél forrázott salátát, amit kb. 1 délután alatt lerágnak, most 19h van és a vadi új növényem (2 napos), 1-ik levele hiányzik, nem bírom idegekkel. 1,5 hónap alatt szinte minden növényt kikezdtek, 2 db-ot gyökérig rágtak. Kemény levelű növények nem tetszenek, úgyhogy elcserélem őket más halra.
 
A hülyeség
2010 jan.20
Második körben hoztam 2 malabári dániót, 1 nőstény mollyt a 2 hím mellé. Hasas volt a nőstény gondoltam majd lesznek bébi mollyk. Az egyik hím rá is ugrott és udvarolt neki. Este asszony szolt hogy az egyik hím állandóan csipkedi a hasát, valami baj van. Mondtam hogy semmi gond, úgy sincs külön medim marad ott ahol van, de drágám addig aggódot míg egy kis vödörbe mertem ki vizet az aksiból és különraktam a nőstényt. Pár órával később a szőnyegen találtuk meg, kiugrott a kis vödörből(4 literes). Nem tudom mióta lehetett ot de gyors visszaraktuk, még "lélegzett", de alig mozgott. Nagyon sajnáltam, hagyni kellett volna a nagy medibe, de így alakult. Éjszaka megsajnáltam és visszaöntöttem az aksiba. Megüthette magát, mert a víz alján pihegett, nem tudott már úszni. Az egyik malabári dánió (ekkor szerettem meg a két gyorsan úszó "örültet") odament a kis nőstényhez és lágyan lökdöste hogy ússzon, mintha azt mondaná neki, hogy: Hajrá kislány ne add fel. Csodálatos volt a jelenet, még párszor megcsinálta dani, aztán magára hagyta a kis mollyt, másnap meghalt. Mérges voltam az asszonyra, vitatkoztunk is hogy minek vetette ki velem, de ő is csak aggódott, később beláttam. Horror következik, ne olvassa aki gyenge idegzetű. Kivettem  a ki mollyt és szikével felvágtam a hasát 10-15 kis bébit számoltam, akik még kis burokban voltak, de elég nygyok ahhoz hogy pár nap múlva szülés legyen..... Sajnáltam..
 
 A kerge birka
 
2010 Jan. 27.
Növényér mentem be óvárra a halashoz, vettem is 1 dús levelűt aminek most nem írom le a nevét, de a lényeg, hogy megláttam 1 törpeharcsát aki úgy úszkált az akváriumban mintha megbolondult volna. Cikázott ide-oda, nekiment a halaknak, megpihent aztán újra. Beleszerettem, elhoztam, + egy havert is neki. 2 törpeharcsával és egy dús levelű növénnyel lettem gazdagabb.
 
Az új növény
2010 Feb. 2
Szomorúan tapasztaltam, hogy az új növény levelei le vannak harapdálva, valamelyiknek már a szárát rágta a 2 vizi disznó (tányérlazacok) A középre ültetet fű végei ledarálva, az átokhínár levelei megtépázva, az új növény szétrágva. Elmentem a zöldségeshez, vettem 1 salátát, letéptem 1 levelet, leforráztam a 2 oldalát és betettem az aksiba egy kőnehezékkel az aljzathoz tapasztottam, és elmentem otthonról. Este a saláta tövig rágva, és az átokhínáron lógott az egyik malac, a füvön a másik. Olyan ideges lettem hogy hálóval elkaptam az egyiket és "ketrecbe" zártam míg elszívtam 1 cigit. Kiengedés után stressz, amit a tányérlazac kapott arra ösztönözte a "malacot", hogy azonnal megrágja a dús növény egyik bébi hajtását. Nem adom fel.
 
Átültetés
 
2010. Feb. 9
Ma kiszedtem pár növényt az aksiból, és átültettem a 1 ötliteres üvegbe. Tettem alá kis talajt, apró szemű kavics és beleültettem. Párat szivacsba, néhányat meg belenyomtam az aljzatba. Csináltam hozzá co2-ös palackot amit egy porlasztóval az üvegbe raktam és mindezt ki az ablakba. A növények jól érzik magukat. Hetente néhány csepp tápsót adagolok hozzá.
 
Tabi-plant
 
2010. Feb. 16.
Vettem üvegre tapasztható zöldkaját Tabi-plant 275ft volt. Belülről az üvegre tapasztod és a halak imádják. 1 egészet tapasztottam az üvegre, du. még 1-et, tetszett ahogy a halak rámennek. Másnapra a víz beopálosodott, pánikba estem, mert egyre rosszabb volt a víz minősége. Forumozás után arra jutottam hogy nem csinálok semmit, és szerencsére megúsztam a nagyobb bajt, másnapra kitisztult. Most már csak 1 negyedet rakok az üvegre 2 naponta, így nincs gond, a halak imádják.
 
Vízcsere
 
2010. Feb. 19.
Ma vízcserét hajtottam végre és kitisztítottam a szűrőt. Sajnos ahogy kiemelem a szűrőt csomó kosz hirtelen visszaáramlik a medibe, hiába a szita amit alá teszek. Lehet hogy valami jó kis háló kellene amibe bebújtatom mielőtt kiveszem, majd utána nézek. Jó lenne 1 külső szűrő de nincs rá keret így is elég sok pénzt áldoztam rá. Majd 1x.
 
A gyökér
 
2010. Márc. 6.
Hétvégén kint voltam a Duna egyik ágán, azzal a nem titkolt céllal hogy egy szép gyökeret szerezzek az akváriumba. Szerencsére sikerült ráakadnom a megfelelő fára, ami háromnegyedig benne volt a vízben és jól is nézett ki. Becincáltam a kocsiba és hazavittem. 2-3 órás faragás, drótkefélés, csiszolás után kezdett egyre jobban tetszeni a fa. Aztán jött a kifőzés, lesikálás dörzsi szivaccsal, forró tus, kis áztatás és bele a vízbe. Remélem nem lesz bajuk a halaknak, úgy gondolom a 2 órás főzés elpusztított minden baktériumot, gombát....stb. Betettem az akváriumba és rágumiztam 2 mohát az ágaira, hogy ránőjön. Az anci rá is vetette magát, tetszik neki, és nekem is.
 
Betelt a pohár
2010. Márc. 7.
Úgy döntöttem visszaviszem a 2 tányérlazacot és megprobálom becserélni más halra. Miután lerágtak mindent a következőt csinálta az egyik: A nőstény molly alatt úszkált 10 percig hogy a "kilógó" szart időben el tudja kapni, de elfogyott a türelme így "kirágta" Én ezt nem értem, reggel ők az elsők amikor etetek, szinte felpórszívózzák az ételt, rakok be salátát tövig rágják, leeszik a növényeket, és még a mollym kakiját is felszívják mint olasz utcagyerek a spagettit. A mohóságnak is van határa...
 
A csere 
2010. Márc. 8.
A gyökér bevált tetszik a halaknak, nincs semmi bajuk. (kopp, kopp) Ma rászántam magam a cserére, visszavittem a tányérlazacokat a boltba. Sajnos itt nincs olyan ismerősöm akinek odaadhattam volna, így meg aztán gondoltam becserélik árban más halra. Szerencsére így is volt, hoztam helyette 1 nőstény mollyt, 1 malabári dániót, és egy mini algaevő ancit (remélem hím). Most élvezik a vizet, én meg a látványt. Ami kicsit elszomorított hogy a 4 ramirézim mind fiú. Aki elcserélne hím ramit nőstényre az küldjön 1 üzenetet, akár növényt is kap ajándékba hozzá.
 

30. blogbejegyzés
54 literes dél-amerikai tervek IV.

 Sziasztok!
Elviekben eljutottam odáig, hogy már a növényeket is tervezgessem. A tervezgetésben nagyon sokat segített a következő oldal: http://diszhal.info/novenyek/vizinovenyek.php
Az összegyűjtött növények közül nagyon kevés jut majd ebbe a pici akváriumba, de mégis igyekszem őket rendszerezni, hogy hova kerülhetnének az akváriumban. No meg írok hozzájuk pár véleményt, amihez majd várok tapasztalati hozzászólásokat, cáfolásokat vagy helyesléseket.
 
Hátra kerülő, magas növények:
Cabomba aquatica
http://diszhal.info/novenyek/Cabomba_aquatica.php
Elsődlegesen tervezett növény, magasra növő keskeny. Sok fény mellett sok kellemetlen anyagot von el a vízből. „Mer a vízbű’ vonnya ki a zokszigényt! :D”
Myriophyllum aquaticum
http://diszhal.info/novenyek/Myriophyllum_aquaticum.php
Számomra kicsit kényesnek tűnik, azonban hasonló helyre kerülhetne az akváriumban.
Myriophyllum tuberculatum
http://diszhal.info/novenyek/Myriophyllum_tuberculatum.php
Hasonlóakat képzelek el erről a növényről is.
http://diszhal.info/novenyek/Elodea_densa.php
Ez a növény már volt nálam, azonban nem bírta… el tudjátok képzelni, hogy akkor milyen rossz a világításom a másik akváriumban. Most szeretném megpróbálni újra, mert egyébként nagyon tetszik, és sok helyen láttam már.
http://diszhal.info/novenyek/Alternanthera_reineckii.php
Nagyon szép az a plusz színvilág, amit nyújtani tudna. Szeretnék ebből az egyik sarokba tenni, biztosan jól nézne ki.
http://diszhal.info/novenyek/Cabomba_furcata.php
Ennek is tetszik a színe, bár kis akváriumot hamar kiőné.
http://diszhal.info/novenyek/Ceratophyllum_demersum.php
Egyszerű növénynek írja le az oldal, és „algagyilkosnak” is nevezhetnénk… hát akkor?
Nagy területet elfoglaló növények, nagy, széles levelekkel. Ezeket középre gondoltam, de maximum egy, vagy két tövet. Ráadásul a jövőben szeretnék valami gyökeret is rakni a medencébe, ami ugyancsak sok helyet fog elfoglalni.
http://diszhal.info/novenyek/Echinodorus_schlueteri.php
Ő nagyon tetszik, igaz sok helyet foglal el. Középre, vagy oldalra tennék egy tövet.
http://www.darkwhite.info/images/plants/Echinodorus%20amazonicus.jpg
Azt hiszem ez is sok helyet foglal, ezt a növényt külföldi oldalon találtam, de biztosan lehet leírást is olvasni róla valahol. Nem szándékozom beszerezni, de másnak lehet, tetszik.
http://diszhal.info/novenyek/Echinodorus_grisebachii.php
Lehet, hogy túl sok helyet foglal el. De tetszik. Az a mélyzöld színe elragadó.
http://www.darkwhite.info/images/plants/Echinodorus%20argentinensis.jpg
Ebből a növényből is csak egyet tudok elképzelni magányosan, azonban jó árnyékos pihenőhely lenne a kis Otocinclus affiniseknek.
 
Kicsit magasabb növény:
http://diszhal.info/novenyek/Hemianthus_micranthemoides.php
Ez a növény azért tetszik, mert érdekes alakja van és nem utolsósorban nyeshető. Szép bokor lehetne az egyik elülső sarokban.
Akvárium elejére kerülő növények:
http://www.aqua-fish.net/imgs/plants/echinodorus-tenellus.jpg
Ez a fűszerű növény jól ellepheti az aljzatot, de ebből is csak egy kis sarkot, vagy foltot tudok elképzelni az akváriumban.
http://diszhal.info/novenyek/Lilaeopsis_brasiliensis.php
Ez a kis növény is tetszik, azonban lassan nő, és nem is ajánlják kezdőknek. Érdekességképpen azért ide felraktam.
http://diszhal.info/novenyek/Riccia_fluitans.php
Ezt a növényt, biztos vagyok benne, hogy sokan ismerik. Eddig nem érdekelt egyáltalán, de megláttam, hogy milyen szépen be lehet vele fedni tárgyakat, és igencsak elkezdtem gondolkozni azon, hogy szeretnék én is foglalkozni vele.
Tudom, nem sok új információval szolgáltam. Azonban remélem, hogy picit értékes a bejegyzésemben az, hogy kizárólag Dél-Amerikában is előforduló növényeket linkeltem. Elég sok növény közül választhatok, azonban, nagyban fogja befolyásolni az, hogy mit találok meg a boltokban, esetleg akvarista társaknál. Valamint észben kell tartanom azt, hogy ekkorka akváriumba maximum 3-4-5 féle növény lehet. Mert fontos, hogy inkább kevesebb fajta növényből több tő, mint több fajta növényből egy-egy tő.
Háttér?
Gondolkozom háttéren is. Azonban nem sok tapasztalatom van e téren. Mondhatni semmi. Csak a fórumot olvastam, hogy hőszigeteléshez használt lépésálló hungarocell a jó, meg miután kialakítottam a formákat le kell festeni műgyanta alapú csemperagasztóval, amit oxidfestékkel színeztünk. Az eredményt pedig száradás után szilikonnal (ha jól emlékszem, de inkább üvegragasztóval) kell beragasztani az akváriumba. Egy ekkora medencénél amúgy sem biztos, hogy jó dolog lenne a víz harmadát kiszorítani. Ezen még agyalok, lehet, szebb lenne egy mohafal, vagy ha simán a növények takarnák el a hátteret, ami lehet, hogy egy poszter lesz.
Nem tudom, hogy mikor jelentkezem újra. Várom az elkészült akváriumot. Aztán hétvégén hazamegyek vidékre, viszem a fénycsöveket és az elektronikát, és megpróbálom összedugni a dugandókat. Akvárium bútorrestaurálás lesz még, ha szerzek csiszológépbe csiszolópapírt. Meg kell lakk is, vagy festék.
Egy gyors lista, hogy mivel hogyan állok. Alulról felfelé.
• Akvárium bútor: Egy asztal lesz, ami nagyon stabil, akár 150literes akváriumot is elbírna. Eléggé le van amortizálódva, de az a régi kettényitható asztallapú régiség. A csiszolást kell befejezni, majd lakkozni, de csak alapos tisztítás után.
• Akvárium alá megvan a puha izé. :D
• Akvárium üvegre még várok, de a héten biztosan meglesz.
• Aljzatot meg kell venni, de már tudom milyen típusút és mennyiért, 2600 HUF lesz.
• A növényeket most tárgyaltam, úgyis majd helyben döntök. Terveim szerint a Zsiliből szerzek növényt, és/vagy a Vadonból. Meg… ez majd jön magától.
• A víz a következő szint. Már a paramétereit megnéztem itt a 7kerben. Közepes 14nK-ú víz, sajnos kicsit lúgos. Égerfa majd talán-talán segít. Ha kell tőzeggel is próbálok segíteni.
• Szűrés: jelenleg van egy használatlan Aqua el Fan Mini-m, ami tudom, hogy kevés, de majd később cserélem nagyobb belső szűrőre. Tervezem, hogy valahova eldugok majd egy szivacsszűrőt is a levegőztetés és a biológiai szűrés serkentéséhez.
• Fűtés: Van egy 15 wattos fix értékű cucc, azonban nem szándékozom most használni nyáron, télre meg lehet, beinvesztálok egy 50wattos automata fűtőbe.
• Az akvárium tető készülőben…
 
Ennyi legyen elég egy időre. Remélhetőleg a jövőben, majd az adott cuccok üzembe helyezéséről, elkészítéséről tudok érdemi információkkal szolgálni.
 
További kellemes halazást!
 
Born In Flames
 

31. blogbejegyzés
Így kezdtem

   Az úgy történt, hogy a gyermekkori traumák (nagybátyám elment nyaralni és persze hogy felfordult minden hal, aminek az etetése rám lett bízva vagy a  vitorláshalak, guppik, neonok sorozatos hazacipelése és azok uborkásüvegben való nevelése, majd az elhullott egyedek takarítása) után, hogy egykori párom járt a kedves barátnőjénél, és mivel ott látott egy akváriumot és mivel az milyen szép milyen jó, ő is beszerzett egy 60 liter körülit pár mollyval ,bettával, márnával. Ő ilyen hirtelen volt.
   Én úgy voltam ezzel, ha nekik van, nekem nehogy már ne legyen. Szétnéztem itthon, találtam a pincében egy 40 liter körüli üvegketrecet (még a hörcsögöké volt). Rólam tudni kell, hogy ha valamibe belekezdek, előtte azért tájékozódok. Irány a könyvtár egy Horn-Zsilinszky-t meg egy két könyvet mellé be is szereztem és nekiálltam olvasni. Azt is tudni kell, hogy irtóztam a halaktól, de a félelmet ugye le kell küzdeni, a terápiának azt gondoltam, a legjobb ha mindennap szembe nézek a problémával.
Szóval némi olvasás után ismerősök kutatása, kinek milyen cucca van, majd ami nincs azt irány a kereskedésbe és megvásároltam.Úgymint levegőpumpa-szivacsszűrő, aljzat, növények, stb.
Folyt. köv.
 Be is indítottam első akváriumom (a világítást egy 15 Wattos asztali lámpa biztosította bár az ablak közelében volt az akvárium), majd pár nap múlva jöttek a halacsok (ancik, coryk, kuhli-kuhli-k, mollyk) persze nem kell mondani, hogy idővel az algák mindenütt megjelentek, a növényeim sorra becsődöltek, elrohadatak.
 Mit ad Isten, jön egy ismerős, hogy neki a teknősének ez az üveg milyen jó lenne, az övé úgyis nagy, nem fér el tőle, stb. El is boltoltuk gyorsan, pár nap múlva a jelenlegi aksimban úszkáltak a halak, természetesen kiegészítve néhány plusz kiló aljzattal, szűrőnek vettem egy Aqual Fan1 Plust, szereztem egy automatikus fűtőt.

32. blogbejegyzés
Első akvárium nagy baromságok

Szia kedves olvasó!
 
 
Soha nem volt aksim, de mindig is akartam volna 1-et.
Így kezdődött.
Lent matatok a pincében és valahogy kezembe került egy 30l-es aksi - abban a pillanatban láttam mi válhat belőle-, felvittem, kimostam alaposan, öntöttem bele vizet. Ebből még valami hiányzik. Nosza rajta régi olajos hordóból kivettem 1 vödör apró sódert leszitáltam, és kimostam forró vízben, mikor már tiszta volt bele lapátoltam az aksiba ami színültig megtelt. Tettem bele pár nagyobb dunai kavicsot (mosott) belenyúltam a vízbe hogy gyors elrendezzem. Persze hogy kiömlött mert tele volt. Elrendeztem. Kell bele növény is! Elugrottam a patakra szedtem 1 köteggel, volt ott pár csiga haver, mondom semmi gond azt is rakok bele. Kész az aksi. A csigák 4db volt elkezdtek szaporodni kb. 100 kiscsiga lepte el az aksit pár héten belül, csutkára rágtak minden növényt, minden nap lehalásztam párat és bele raktam asszony cserepes virágaiba de észrevette, kicsit mérges volt, hiába mondtam hogy trágya lesz pár nap múlva.... Aksinak nem volt teteje, így párolgott a víz amit ügyesen minden nap utána töltöttem. Olvastam hogy kell co2 is ezért ivás előtt nyomattam bele egy kis szódát, nem is volt gond. Hol kevesebb vizet töltöttem utána hol többet így a medence oldalán látható vízkőcsíkok rendesen elszaporodtak. Nem akartam bele halat, hisz se szűrő se melegítő nem volt. Egyik nap asszony felhív vegyen e bele halat, mondom nem kell, de hát hiába erősködtem... kaptam 1 bettát (az volt legszínesebb) meg 1 átokhínárt. Megjött a hal zsupsz bele a "hidegvízbe" hínár meg cserépbe és az aksi egyik felébe. Maradék csiga átkommandózott egy pillanat alatt a hínárra és már rágták is, a betta meg elvolt. Csakhogy mivel az ablakpárkányon volt az aksi túl nagy volt a hőmérséklet ingadozás így a betta megadta magát. Sajnáltam, de hiába mondod egy nőnek hogy nem kell ha egyszer a fejükbe vesznek valamit.... Vettem 1 szűrőt 350l/h és bele az aksiba. Már pár hete tiszta volt a víz így hát elmentem halért. Vettem melegítőt, levegőztetőt, meg 1 xifó párt. Természetesen a melegítő nem volt automata (olcsó volt) és a levegőztető meg 1 percig ment, mert olyan hangos volt mint állat, hiába raktam bele 1 dobozba amit kibéleltem szivaccsal meg ronggyal. Első nap a melegítőt ki be dugdosgattam a konnektorba, hogy tartani tudjam a 24 fokot. Este kihúztam, reggel bedugtam. Este van, mindenki nyugalomban, jövök a szobába, felkapcsolom a villanyt a hím halam úgy megijedt hogy kiugrott az aksiból, és 1.5méteres zuhanás után a elle magazint akarta kiolvasni. Nem sikerült neki mert gyors visszaraktam, szerencsére átvészelte az estét, hogy reggel leforrázzam. Este kihúztam a melegítőt, nézem reggel 18 fokos a víz. Azonnal bepánikoltam, mit tegyek, megfagynak a halaim. Hoztam 1 flakonba forró vizet. Megpróbáltam óvatosan belecsepegtetni, néha kicsit megfolyatni. Mivel a forró víz természetesen azonnal nem egyenlítődött ki hanem mint valami áramlat lebegett szanaszét a medencébe amibe a hím xifó beleúszott és megbolondult, nekiúszott izomból mindennek pár óra múlva meghalt. Átkoztam magam minek kell ilyen hülyeséget csinálni. Másnap ennek a fordítottját csináltam meg. Nagyon felmelegedett a víz és hideget csepegtettem bele, sajnos a nőstény nem bírta. Butaságokat csináltam, de tanultam belőle és rengeteget olvastam, hogy most 1 120 literes akvárium büszke tulajdonosa legyek. http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=19448
 
 
 
 

33. blogbejegyzés
Akvárium 1. (50l gyári)

Figyelem! Ha valaki ebből a nagy okosságokat akarja megtudni, annak nem javaslom végigolvasni. Csak egy egyszerű akvárium "életéről" van szó. Nekem emlék.
2007 elején vettem. Ez volt az első, tanuló akváriumom. A kislányom kedvéért vettem, nagyon boldog volt. Amikor belekerültek a halak akkor volt nagy örvendezés
Az akkori lakók:
  • 3 guppy (2l/1f, el is lettek rögötn nevezve: Hajnalka, Bíborka és Péterke :))
  • 2 xipho
  • 2 platti
  • 2 anci (mindekettő lány lett, amiből az egyik anyuka már, a másik meg Kyry-nél úszkál)
2007 márciusában elmentünk egy hosszu hétvégére, mikor hazaértünk egy kivétellel minden halacska megvolt. Lányom sírósan megjegyezte:
- Péterkét megették a többiek....
Na volt öröm, mikor a szűrő mögül előkerült....
Természetesen voltak "nagy" elhullások.
- erről kicsit késöbb.
És a küzdelem az alga ellen
- erről az érdekeltek már tudnak, előveszem és leírom hogy el ne felejtsem.
 
Most már az enyém. Jelenleg kinnt van a kertben, mint halovoda/iskola működik. Most guppy/xipho/molli/anci lakja és van benne 3 picike zebrasávos sügi, ők valahogy nem akartak megnőni a nagy akiban, és bántották már az nagyobbak őket.
2009.07.12. a 2 ancim elpusztuét :((
technika:
  • eheim belsőszűrő
  • automata fűtő (jelenleg nem használva)
  • t8-es fénycsöves világítás (csak este hangulatfénynek)
halak
  • guppy (rengeteg)
  • molly (borostyán)
  • zebisügi
  • xipho
növények
  • érdes tócsagaz
  • úszó vizikehely (vizisaláta??)
  • és a kerti működés miatt nagyon megnövekedett benne a fonalalga
tisztítás
  • 2-3 naponta a fonalalga el van távolítva
  • 2 hetente 30%os vízcsere
  • gyógyszert egy hal sem látott eddig
etetés
  • napi egyszer, száraz lemezes stb táppal
 
 
 

34. blogbejegyzés
Egy új világ születik…

 Az ősz során úgy döntöttem, hogy a nyár óta üresen álló 100 literes akváriumomat nem fogom kerülgetni a szobában, üresen látványa fájdalommal töltött el. Kis koromban rokonok és édesapám kezdeményezésére kisebb akváriumokkal útnak indítottak. Panellakás révén kutya szóba sem jöhet, és maradt ez az alternatíva. De miért is beszélek új világról? Mert eddig nagyon kezdőnek éreztem magam, ráadásul technikai és anyagi feltételek miatt nehéz volt működtetni az aksit, több kudarccal is. Persze voltak örömteli pillanatok is, elven-szülések és apró ancik megjelenése. De ez már egy másik történet lenne.

Elsőként egy megfelelő bútorról kellet gondoskodnom, mivel a régi már nyúzott és elég alacsony is volt. Találtam egy nagyon jó asztalost, szépen, gyorsan és olcsón dolgozik. Az bútor elkészült, az akvárium tető és a szegélyek az aksi sarkaihoz még készülőben vannak, de ez által már hozzá lehetett kezdeni a beindításnak. A bútor és az akvárium közé polifoam-ot tettem. 

Nélkülözhetetlen volt az új technika beszerzése, hiszen a régiek sorra romlottak el, és nem elégítették ki az igényeket. Egy teljesen új dolog, egy külső szűrő beszerzésén is erőteljesen elgondolkodtam. Az árak egy kicsit megbotránkoztattak, de tudtam, ha jót akarok magamnak és a halaknak, be kell ruházzak rá. Az ATMAN AT-3336 típusjelzésűre esett a választás. Ár/érték arányban kiemelkedő, az olvasott vélemények alapján az egyik legjobb vétel. PROF töltettel kértem, ez tartalmazza az alábbi szűrőanyagokat:
  • 1. tálca: perlonvatta, Bakto-Max
  • 2. tálca: Lávakő
  • 3. tálca: szivacs, HOBBY Absorbex
Beüzemelése előtt a tartályt, tálcákat, szivacsokat átmostam. A lávakövet többször is, mert az a szállítások során sokat morzsolódhatott és a port ki kellett mossam, mégsem mehet tele a víz ezzel a dzsuvával már az elején. A 3. tácába szórtam JBL FilterBoost 25 ml-t, remélhetőleg jó kis bacik fognak képződni a szűrőben általa. A beüzemelése során nem ütköztem nehézségbe, ment minden magától.

Kellett még egy automata ki/bekapcsolós vízmelegítő is, itt az Ehiem Jäger 75W-ra adtam le a voksom.

Belső szűrő is fog még kerülni bele. A világítás kérdése érdekesnek bizonyult. Találtam egy 2 csöves T8-as 18W-os armatúrát. Fénycsőt külön szereztem be hozzá (Sera Plant color + Daylight brilliant), mondanom sem kell akvarisztikai üzletből. Elég drágának bizonyultak, de elköteleztem magam, így hát az is meglett. Most láttam, hogy olcsóbban is lehet beszerezni, majd legközelebb kipróbáljuk azt is.

Egy kis bújtatott reklám :) => Elég sok mindent az aquvaDePo-tól szereztem be neten keresztül, minden rendben ment.

Aljzatnak a JBL Manado-t használtam, de előtte még JBL Aquabasis akvárium táptalajt is tettem az aksiba. Takarékosság lévén abból csak oda terítettem, ahová növényt kívántam ültetni. Meg kell jegyeznem, hogy a Manado aljzat többszöri átmosása szükségesnek bizonyult, összesen körülbelül 8-9 liternél ez nagyon fárasztó és időigényes volt.

Már beszereztem néhány növényt és kezdődhetett az ültetés, tereprendezés, feltöltés. Most még keveslem az elültetett növények számosságát, de legalább 2 hétig halak nélkül fog futni, hogy tápozhassam a növényeket, de még vagy 2-3 tőt beszerzek.

Próbálom minél természetesebbre kialakítani a környezetet, így egy szavannafát is tettem bele. A behelyezés előtt pár nappal jól megmostam és áztattam 2-3 napot, naponta cseréltem a vizet, mert elszínezte. Tudom, hogy továbbra is fogja színezni, de kifőzésbe nem akartam kezdeni, az a kis sárgás-barnás szín nem fogja bántani a szememet. Kerültek még bele kövek, és egy darab kisebb kerámiabujkáló is, de ezt növénnyel szeretném befuttatni.

A feltöltést lassan, óvatosan végeztem, de így is elkerülhetetlen volt, hogy felkavarodjon az apró szemű aljzat és néhány szál gyengébben elültetett növény is a vízfelszínre bukjon. Végül beizzítottam, kipróbáltam a technikát.

Másnap 20 liter vizet lecseréltem, jóval kevésbé zavaros már a víz. Ma már tápanyagoldatot is adagoltam a vízhez, vagy 20 ml Sera florena-t. Az elkövetkezendő hetek még a növények beszerzéséről, tápozásról és a víz kezeléséről fog szólni. De karácsonyra, már halak is kerülnek bele. Még nem döntöttem el pontosan, hogy milyen fajtákat tegyek bele, kívánságaim vannak, meglátjuk mit sikerül majd összehozni…
 
 

35. blogbejegyzés
Tesztüzem

Végre elérkezett az idő, hogy minden összeállt fejben, és materializálódni kezd a dolog.
Végül egy (HxSZxM) 70x35x39-es nem szabvány akvárium lett az alany. Mélységénél fogva elég nagy teret kínál a berendezésre, amit igyekszem is kihasználni.
A télen szabaidőnkben édesapámmal készítettünk betonból egy vulkánt. Igen, betonból, de finom szemcsés csak. Az alján hagyva egy üreget, melyen egy levegőcső pont befér, belül az üregben pedig egy nagyobb horzsakő.
Aztán előszedtük a régi akvárium aljzatának folyami kavicsait, most pedig netről rendeltem pár növényt, miután egy bő hetet pihentettük a majd' 100 liter csapvizet.
Egyelőre a beüzemelés és próbaüzem fázis van, első körben kipróbáljuk, működik-e így a dolog.
Az üzemeltetésért felelős eszközök:
Eheim Classic 2213 külső szűrő
Jager 150W automata fűtő
Atman levegőztető
2x60W világítás (sztem baromira nincs 60... és méghozzá nagyon sárgás színűek) + 13W neon (a kékes árnyalatért)
A technikai színvonalat lejjebb adtam költségcsökkentési megfontolásból. De nem tettem túl alacsonyra sem, én úgy érzem.
Számomra már a kezdet is szemet gyönyörködtető. Halak majd csak később kerülnek bele, ha a növények is beálltak.
Már kitaláltam a szén-dioxid utánpótlást is. Költségtakarékos, és nem kell szívni élesztővel sem. A tapasztalatokat itt megosztom majd. Nagyon puritán megoldásnak ígérkezik, és eddig nem látok benne bökkenőt.
A víz tisztántartásáról olvastam nem rég egy érdekes cikket, melyben az aktív szén jótékony hatását taglalták. Kipróbálás gyanánt sikerült beszerezni egy tasakkal, arról is megosztom majd a tapasztalatokat.
Mellékelek egy képet a teljes akiról, és egyet a növényekről, melyek éppen hogy belekerültek új otthonukba. Bízok benne meg is maradnak! :)
Az első publikus fotó az akváriumom indulásáról
Teljes méretű kép : http://aurelius.hu/misc/P1020880.jpg
 

36. blogbejegyzés
Az akvarisztika- sztorik, tapasztalatok, tudomány

"A blogot reményeim szerint folyamatosan fogom írni, az első bevezető részek után rátérek arra, ami valójában mindenkit érdekel- hogy kezdtem, milyen bakikat követtem el, megpróbálom minnél érthetőbben egy kis tudományt is belecsempészni írásaimba. Köszönöm Neked, ha úgy döntesz olvasod írásaimat."
 
Az akvarisztika volt az első olyan biológiai hobby, amelyet az emberek pusztán kedvtelésből űztek. Több mint ezer éve a kínai császárok idejében a szürke ezüstkárászból megalkották -a hozzáértő tenyésztők- a kultikus aranyhalat.
A kezdet- ezüstkárász és aranyhal
Legendák övezik keletkezését. Egyesek úgy gondolják, hogy a kínai tartományokat sújtó aszály miatt az embrek isteneikhez imádkoztak. A hetekig tartó szárazság után, azután kiadós zivatarral enyhítették a föld szomját. Akkorák voltak az esőzések, hogy új folyók alakultak ki és benne megjelentek az első lubickoló aranyhalak.
Mások úgy tartják, hogy az aranyhalak a mennyben- a felhők közt éltek... és az istenek kegyeltjei voltak. Egyszer azonban néhány a félhő szélén játszott és veletlenül lepottyantak a földre.
Megint mások úgy tartják, hogy létezett egy szerelmespár... de a fiúnak el kellett hagynia a lányt. A lánynak meghasadt a szíve elkezdett, zokogni és a könnyei aranyhalakkká váltak.
Mindezek csupán mítoszok. Egy azonban tény... a kínai nép körében hallatlan népszerűségnek örvendett ez a kis halacska. Nem volt olyan háztartás, ahol ne tartottak volna egy kis cseréptálban, vagy a kerti tóban néhány egyedet. Az aranyhaltartást mindenki megengedhette magának. Családok kezdtek azzal foglalkozni, hogy nemesítsék- újabb és újabb formákat hozzanak létre. Érdekes mód a leszármazottjaik szintén tovább vitték a családi tradíciót. A legidősebb aranyhaltenyészetet kb. 700 éve alapították és a mai napig létezik.
Kína után Japá és Thaiföld a legnagyobb aranyhaltenyésztő nemzet. Ezekben az országokban nem tudták kiszorítani a melegvizi akvarisztika képviselői a lomha aranyhalat a piacról.
Az igazi aranyhalakat nem oldalról hanem felülről érdemes személni. A tenyésztők a válogatás során arra törekedtek, hogy a halak fenntről legyenek minél tetszetősebbek. Ezt figyelhetjük meg a teleszkópszemű, hólyagszemű, égrenéző, oroszlán- és gombafejű formáknal is
A hajózás fejlődésével, az 1700-as években Európába is eljut az aranyhal és szintén nagy népszerűségnek örvend.
A tudomány azonban fejlődésnek indult és az 1800as évek idején már egyes helyeken megjelentek a trópusi biótópok hű másai- az igazi akváriumok
Tudomány és az akvarista
Néhány lépcsőfokra lehet felosztani az újkori akvarisztika tudásanyagát:
  1.  rendszertani, klimatikus ismeretek: a tudósok expedícióik során megismerkednek a különböző trópusi hal- és növényfajokkal, csoportosítják őket. Megismerkednek az életkörülményeikkel, amelyeket a gyakorlatban is meg kell teremteniük kedvenceik számára (tehát szerkezeteket kell készíteni, amelyekkel mesterségesen is fenn lehet tartani ezeket a fizikai faktorokat)
  2. élettani tudásanyag: a biokémiai folyamatokra derült fény- leegyszerűsítve az állatok szén- dioxidot, a növények oxigént termelnek.
  3. ökológiai tudásanyag: a természetben szoros együttműködés áll fenn a heterotróf (állat) és autotróf (növény) szervezet között.
Ez a három csoportnyi tudásanag birtokában tudták létrehozni a mai értelemben korszerű akvárium fogalmát. Az akvárium egy olyan kicsinyített mása a természetben megtalálható biotópoknak (életközösségek, életterek összessége), ahol a megfigyelhető az anyag részleges/ ritkább esetekben teljes körforgása, ahol az energia többék kevésbé áramlik, és ahol az állati szervezetek (többnyire halak) és a növények között egyensúly alakul ki. Ez az egyensúly mindenképp dinamikusnak mondható, mert mindkét írányba kitolódhat. Egy egészségesen müködő akváriumban ezen kívül jelen vannak a mikroorganizmusok is akik az anyagkörforgásban a lebontók szerepét töltik be.
Kezdet az én szempontomból
Kb. 12 éve foglalkozom akvarisztikával, ami ahhoz képest, hogy 21 éves vagyok hosszú időnek számít. Mint minden kisgyerek én is szerettem volna kutyát, macskát, hörcsögöt, vagy valamilyen kézbevehető állatkát. Viszont allergiás voltam minden állatszőrre és tollra... Azonban én nem adtam fel és tovább könyörögtem a szüleimnek állatért. Végül beadták a derekukat és megkaptam az első akváriumomat. Nem volt túl nagy, mindössze 25 literes.
Azt a tippet kaptam, hogy kezdjek egyszerűen tartható halakkal mint például az elevenszülő fogaspontyok- xifó, guppi... A szüleim technikai berendezésekkel is megleptek és megkaptam az első akvarista szakkönyvemet- Horn- Zsilinszky: Akvarisztika. Mai napig állítom, hogy ez egy nagyon jó könyv, bár a halak tartásáról szóló rész ma nem helytálló minden esetben.
Olvasva, egyre jobban elmerültem a témában és úgy éreztem készenállok az első halak fogadására. Utólag beismerem nagyot tévedtem akkor... még többet kellett volna informálódnom mielőtt belekezdek.
Az első halálos baklövés:
Egy 25 literes akváriumba nem sok dolog fér... de én mégis egy jól működő akváriumot szerettem volna. A technikai dolgok közül egy "HÉVIZ" tipusú légpumpám, egy 15 W-os fix melegitőm és egy szivacsos belső szűrőm volt. Egy hét után minden rendben funkcionált, a  szűrőben megtelepedtek a kül. baktériumok, amelyeket kis fénzmikroszkópommal vizsgáltam naponta.  Úgy éreztem beszerezhetem az első lakókat is.
Betértem a legközelebbi akvarista szaküzletbe és mindenből vásároltam egy kicsit. Két szumátrai diszmárnát, egy sziámi harcoshalat, vitrolás halakat és guppikat- de azokból rengeteget.
Hazaértem beleöntöttem a zacskók tartalmát a vizbe és váratam a fejleménzeket. Boldog voltam, hogy ennyire nyüzsög az élet a kis medencémben- nem is sejtettem mi vár rám másnap.
Reggel siettem a nappaliba, ahol az akvárium állt. Sajnos a látvány, ami fogadott szörnyű volt. Minden guppi himem farka cafatokra volt tépve, az egyik szkalár felső úszonya hiányzott, a másik pedig farkúszó nélkül pipált a viz szinén.
Néhány napon belül a márnáimon kivül nem maradt élve semmi.
Elővettem a Horn- Zsilinszkz féle "Akváriumbibliát" és találtam egy bekezdést- a szummikat sose társitsuk fátyolúszós halakkal, mint például gurámi, guppi, vitorláshal...
Elkeseredtem és arra gondoltam, ha jobban tájékozódom talán nem követek el ekkora hibát.
Elevenszülő fogaspontyokhoz 1.:
Az első kudarc után egy időre elment a kedvem az akvarisztikától, halacskáim helyét ékszerteknősök vették át. Mivel hamar nőttek, gyorsan ki kellett cserélnem medencéjüket egy nagyobbra. Akkor arra gondoltam, hogy miért is ne próbálkoznék újra akvárium gondozásával.
Beüzemeltem 3éves szűrőmet, a melegitőt, és másfél hét után is mét ellátogattam a már korábban emlitett akvarista szaküzletbe.
Szivárványos guppikat és plattikat vásároltam. Minden rendben ment, nem bántották egymást... csak érdekes módon a kergetőztek. A himek farok alatti úszója furcsa módon előre hátra himbálózott. Tudtam, ez jó jel.
Gyorsan utána kerestem, hogy mi történik. Az állt a könyvben, hogy az a bizonyos úszó nem is igazán az úszás során funkcionál. Ez egy párzószerv, a neve gonopódium. Az egész halcsalád him tagjai magukon hordozzák, ezt a speciális evolúciós adaptációt, amely segiti őket a belső megtermékenyitésben. Nem tudtam felfogni, hogyan is működhet ez az egész, ezért biosztanárnőmet nyaggattam tovább kérdéseimmel.
Elmondta, hogy ezen halak nőstényei nemcsak testen belül termékenyitik meg ikráikat, hanem  születésükig hordozzák őket saját magukban. Ez azért fontos, mert a megszülető halacskák, teljesen fejletten bújnak ki az ikraburokból, táplálkozásra készen. Kevesebb utód, jobb túlélési esélyekkel.
Megtudtam azonaban azt is, hogy ezek a halak az anyaállattól függetlenül fejlődnek a hasüregben, az ikrában elhelyezett szikanyagból táplálkozva.
A kis halak, a himek nagy nyüzsgése utáni  negyedik héten születtek meg. A folytatásra azonban várnotok kell, még a következő bejegyzést meg nem irom

37. blogbejegyzés
California Academy of Sciences - (Acantopsis / Acanthopsis)

Katalog der Fische - WN Eschmeyer - California Academy of Sciences
Revised version of June 2007 -  Überarbeitete Fassung vom Juni 2007

Klasse:  Actinopterygii (ray-finned fishes) Strahlenflosser (Ray-finned Fische)  FishBase FishBase  
Order: Bestellung:  Cypriniformes  - Family: Familie:  Cobitidae Cobitidae  
Genus: Gattung:  

 Acantopsis Gender: feminine Acantopsis Geschlecht: weiblich  CAS GEN No: 1048 CAS-GEN Nr.: 1048  
Author: Autor:  van Hasselt , 1823 van Hasselt, 1823  p.: 133 P.: 133  CAS REF No: 5963 CAS Ref No: 5963  

Type: Typ:  Acantopsis dialuzona       van Hasselt , 1823 Acantopsis dialuzona van Hasselt, 1823  
 Type by monotypy. Typ von monotypy.  

Comments: Kommentar:  Spelled *Acantopsis* in 1823 and *Acanthopsis* in French version (= van Hasselt 1824:376, 377 [ref. 5104]); Code requires use of original spelling. Im Klartext Acantopsis * * 1823 * und * Acanthopsis in Französisch-Version (= van Hasselt 1824:376, 377 [ref. 5104]); Code erfordert Verwendung von Original-Schreibweise. See Kottelat 1987:372 [ref. Siehe Kottelat 1987:372 [ref. 5962]. Valid as *Acantopsis* van Hasselt 1823 -- (Chen 1981:22 [ref. 8242], Kottelat 1985:267 [ref. 11441], Roberts 1989:99 [ref. 6439], Kottelat 1989:13 [ref. 13605], Ye in Pan et al. 1991:252 [ref. 23876], Menon 1992:102 [ref. 23970], Nalbant 1994:376 [ref. 22051], Doi 1997:25 [ref. 22832]).

Gültig * * Acantopsis van Hasselt 1823 - (Chen 1981:22 [ref. 8242], Kottelat 1985:267 [ref. 11441], Roberts 1989:99 [ref. 6439], Kottelat 1989:13 [ref. 13605] , Ye in Pan et al. 1991:252 [ref. 23876], Menon 1992:102 [ref. 23970], Nalbant 1994:376 [ref. 22051], doi 1997:25 [ref. 22832]).  

Etymology: Etymologie:  Greek, akantha = thorn + Greek, ops = similar (Ref. 45335). Griechisch, akantha = Dorn + Griechisch, ops = ähnlich (Ref. 45335).  
Current Genus: Aktuelle Gattung:  
--


38. blogbejegyzés
California Academy of Sciences - (Acantopsis / Acanthopsis)

Katalog der Fische - WN Eschmeyer - California Academy of Sciences
Revised version of June 2007 -  Überarbeitete Fassung vom Juni 2007

Klasse:  Actinopterygii (ray-finned fishes) Strahlenflosser (Ray-finned Fische)  FishBase FishBase  
Order: Bestellung:  Cypriniformes  - Family: Familie:  Cobitidae Cobitidae  
Genus: Gattung:  

 Acantopsis Gender: feminine Acantopsis Geschlecht: weiblich  CAS GEN No: 1048 CAS-GEN Nr.: 1048  
Author: Autor:  van Hasselt , 1823 van Hasselt, 1823  p.: 133 P.: 133  CAS REF No: 5963 CAS Ref No: 5963  

Type: Typ:  Acantopsis dialuzona       van Hasselt , 1823 Acantopsis dialuzona van Hasselt, 1823  
 Type by monotypy. Typ von monotypy.  

Comments: Kommentar:  Spelled *Acantopsis* in 1823 and *Acanthopsis* in French version (= van Hasselt 1824:376, 377 [ref. 5104]); Code requires use of original spelling.
Im Klartext Acantopsis * * 1823 * und * Acanthopsis in Französisch-Version (= van Hasselt 1824:376, 377 [ref. 5104]); Code erfordert Verwendung von Original-Schreibweise. See Kottelat 1987:372 [ref. Siehe Kottelat 1987:372 [ref. 5962]. Valid as *Acantopsis* van Hasselt 1823 -- (Chen 1981:22 [ref. 8242], Kottelat 1985:267 [ref. 11441], Roberts 1989:99 [ref. 6439], Kottelat 1989:13 [ref. 13605], Ye in Pan et al. 1991:252 [ref. 23876], Menon 1992:102 [ref. 23970], Nalbant 1994:376 [ref. 22051], Doi 1997:25 [ref. 22832]).

Gültig * * Acantopsis van Hasselt 1823 - (Chen 1981:22 [ref. 8242], Kottelat 1985:267 [ref. 11441], Roberts 1989:99 [ref. 6439], Kottelat 1989:13 [ref. 13605] , Ye in Pan et al. 1991:252 [ref. 23876], Menon 1992:102 [ref. 23970], Nalbant 1994:376 [ref. 22051], doi 1997:25 [ref. 22832]).  

Etymology: Etymologie:  Greek, akantha = thorn + Greek, ops = similar (Ref. 45335). Griechisch, akantha = Dorn + Griechisch, ops = ähnlich (Ref. 45335).  
Current Genus: Aktuelle Gattung:  

39. blogbejegyzés
Prof. em. Dr. rer. nat. habil. Dr. hc. Günther Sterba

geboren am 20. Mai 1922           Klaus Breitfeld


Es gibt wohl kaum einen ernsthaften Aquarianer in der Welt, der mit dem Namen Sterba nichts anzufangen weiß. Immerhin sind  in  den vergangenen  45 Jahren etwa  1 400 000 Bücher erschienen, die diesen Namen als Autor oder Herausgeber nennen. Sterba´s Bücher wurden nicht nur in deutscher Sprache publiziert. Es gibt Ausgaben in Englisch, Niederländisch und anderen Sprachen. In den USA wird Sterba´s Buch „Freshwater Fishes of the World“ den Studenten an einigen ichthyologischen Fakultäten als Fachliteratur empfohlen. Besonders bekannt sind Sterba´s „Aquarienkunde“ in zwei, später einem Band, die „Süßwasserfische aus aller Welt“, ab der 4. Auflage (1987) als „Süßwasserfische der Welt“ benannt, und das „Lexikon der Aquaristik und Ichthyologie“.

Prof. Sterba interessierte sich bereits als 12-jähriger für Zierfische und ist diesem Hobby bis heute treu geblieben. In seinem Haus in Markkleeberg bei Leipzig stehen noch immer Aquarien, die von ihm und seinen Kindern betreut werden.

Prof. Sterba wurde am 20. Mai 1922 im tschechischen Brüx geboren, studierte in Prag und Jena Humanmedizin, später in Jena zusätzlich Zoologie. 1949 promovierte er in Jena, wo er sich 1953 auch habilitierte und war viele Jahre am Zoologischen Institut der Friedrich-Schiller-Universität Jena tätig. Er hielt Vorlesungen über Vergleichende Anatomie, Histologie und Embryologie. 1959 erhielt der Jubilar einen Ruf an die damalige Karl-Marx-Universität Leipzig und blieb als erfolgreicher Hochschullehrer am dortigen Zoologischen Institut in der Talstraße bis zu seiner Emeritierung 1987. 

Im Vorwort zur 10. Auflage der „Aquarienkunde 1“ schreibt der Autor: „Die 1. Auflage des 1. Bandes erschien im Herbst 1954. Damals konnten weder der Verlag und schon gar nicht der Autor voraussehen, dass sich dieses Buch auf der Basis einer kontinuierlich steigenden Nachfrage zu einem Erfolg entwickeln würde.“ Im Text zum Schutzumschlag heißt es dort zur Einführung: „Allgemeinverständliche Darstellungsweise und wissenschaftliche Gründlichkeit sind die besonderen Vorzüge der vorliegenden „Aquarienkunde“, die seit ihrem ersten Erscheinen zu einer der bekanntesten Anleitungen für den Aquarienfreund geworden ist. Sie enthält alle technischen Einzelheiten, die ein Liebhaber bei der richtigen Pflege seiner Zierfische wissen muss. Darüber hinaus wird eine Einführung in biologisches Grundwissen vermittelt, die es ermöglicht, selbst kleine wissenschaftliche Beobachtungen anzustellen. Dazu gehören Ausführungen über die Anatomie, die Entwicklungsgeschichte, die Vererbung, die Fortpflanzung, das Verhalten, die Brutpflege und die Zucht der Aquarienfische sowie über Futtermittel und Futtertiere.“

Die 1. Auflage des 2. Bandes der Aquarienkunde hatte ihre Premiere 1955. Damit begann das immer mehr zunehmende Interesse an Sterba´s Büchern, das eigentlich bis zur Wiedervereinigung Deutschlands und den damit verbundenen einschneidenden Veränderungen auch auf dem Buchmarkt angehalten hat. Über Jahrzehnte hinweg blieb Prof. Sterba mit dem Urania-Verlag in Leipzig eng verbunden. Es gab Lizenzausgaben im Eugen Ulmer Verlag Stuttgart und im Weltbild-Verlag, der im Jahr 2000 die 9. unveränderte Auflage der „Süßwasserfische der Welt“ herausbrachte.

Sterba hat es über die vielen Jahre hinweg verstanden, bekannte und bedeutende Aquarianer, die z.T. seine Schüler sind, zur Mitarbeit an seinen Büchern zu gewinnen. So unter anderem Klaus Breitfeld, Gerd Brückner, Walter Foersch, Hanns-Joachim Franke, Joachim Kormann, Helmut Mühlberg, Winfried Naumann, Helmut Sander, J. J. Scheel, Axel Zarske. Das geschah verstärkt in den 80er Jahren aus der Erkenntnis heraus, dass ein Einzelner nur schwerlich in der Lage ist, das Gesamtgebiet der Aquaristik zu überschauen und besonders im Hinblick auf die Nomenklatur stets dem aktuellen wissenschaftlichen Stand zu entsprechen. Erinnert sei auch an die hervorragenden Aquarienfotografen wie Hans Joachim Richter, Walter Foersch, Wolfgang Sommer und andere, die zur erstklassigen Ausstattung der Bücher beigetragen haben. Dazu gehört auch die Erwähnung der Graphiken von Traudl Schneehagen, die besonders in dem Buch „Süßwasserfische der Welt“ eine bewundernswerte Leistung darstellen.

Ab und an wurde bei Sterba´s Büchern kritisch vermerkt, dass nicht immer die neuesten lateinischen Namen der Fische verwendet werden. Hier beruft sich Sterba an verschiedenen Stellen auf Denys W. Tucker, vormals Assistent Keeper an der Sektion Fische am Britischen Museum für Naturgeschichte (London) und dessen Meinung, die mit seiner eigenen übereinstimmte. Tucker vertritt folgenden Standpunkt: „Es kann nicht deutlich genug betont werden, dass die Beschreibung einer als „neu“ angesehenen Art eine besondere Verantwortung, ein Höchstmaß an Kenntnissen und Erfahrungen und die exakte Beherrschung der komplizierten international anerkannten Nomenklaturregeln erfordert. In den meisten Disziplinen der Wissenschaft ist es möglich, schlechte Arbeiten zu ignorieren. Im Gegensatz dazu müssen in der Taxonomie auch die schlechtesten Arbeiten berücksichtigt werden. Aus dieser Situation leitet sich die Tatsache ab, dass gute Taxonomen gezwungen sind, einen unverhältnismäßig großen Anteil ihrer Zeit und ihrer Anstrengungen an äußerst artifizielle und überflüssige, von schlechten Taxonomen geschaffene Probleme vergeuden zu müssen, der ihnen bei der Bearbeitung echter, von der Natur gestellter Fragen fehlt. Amateure sollten deshalb solange auf taxonomische Publikationstätigkeit verzichten, bis sie entsprechende Kenntnisse und Fähigkeiten erworben haben. Auch ist es nicht ratsam, Erstbeschreibungen in unbekannten Aquarienzeitschriften zu publizieren, da diese dort der Gefahr ausgesetzt sind, für viele Jahre übersehen zu werden und nach ihrer Wiederentdeckung zwischenzeitlich eingeführte Namen über den Haufen werfen.“ Und Sterba selbst meint dazu: „Die Aquaristik wäre gut beraten, wenn sie nicht jede Namensänderung sofort aufgreifen, sondern abwarten würde, ob die Änderung allgemeine Anerkennung findet.“

Prof. Sterba hatte während der Arbeiten an seinen Büchern auch verschiedene Kontakte mit bekannten Killifischfreunden. Im Vorwort zur 3. Auflage der „Süßwasserfische aus aller Welt“ 1977 schreibt er: “Die gründliche Analyse der Verbreitung ganzer Fischgruppen hat, verbunden mit verbesserten systematischen Bestimmungsmethoden, Verhaltensstudien, Kreuzungsexperimenten und genetischen Untersuchungen zu hervorragenden wissenschaftlichen Leistungen geführt. Die von J. J. Scheel, E. Roloff, S. Clausen und anderen erarbeitete moderne Systematik der eierlegenden Zahnkarpfen Westafrikas ist dafür nicht nur ein Beispiel, sondern demonstriert auch deutlich, dass die Aquaristik einen eigenen wissenschaftlich fruchtbaren Arbeitsstil entwickelt hat, durch den die Kluft zwischen aquaristischer und wissenschaftlicher Ichthyologie weitgehend beseitigt wird.“

Prof. Sterba unterhielt und unterhält noch immer Kontakte zu Aquarianern in aller Welt. Er ist Ehrenmitglied verschiedener aquaristischer Vereinigungen, z.B. der Isis München und des Vereins für Aquaristik Nymphaea Leipzig 1892 e.V. Die Federation of British Aquatic Societies, der Dachverband der britischen Aquarienvereine und Aquarienclubs, verlieh ihm ehrenhalber den Titel eines Vicepräsidenten.

Wissenschaftlich bearbeitete Prof. Sterba vor allem das Zusammenspiel von Nerven- und Hormonsystem im Wirbeltierkörper, ein Teilgebiet der Neurobiologie, das in den letzten Jahrzehnten vor allem für die medizinische Praxis interessante Anregungen lieferte. Auf zahlreichen Kongressen hielt er Hauptvorträge, in Japan und Chile mehrwöchige Vorlesungen. Seit seiner Emeritierung stehen Moluskenschalen im Vordergrund, vor allem ihre histologischen Strukturen und die Entstehung ihrer Farbmuster. Damit verbunden sind Reisen in tropische und subtropische Gebiete der Erde zur Beobachtung der natürlichen Verbreitungsareale. 

Prof. Sterba zeichnete sich in der Aquaristik nicht durch bemerkenswerte Erstzuchten spezieller Arten aus. In den Nachkriegsjahren hatte er sein Familien- und Studiumbudget zwar mit Keilfleckbarben- und Neonzuchten aufgebessert, jedoch blieben Literatur und Schreibtisch immer sein wichtigstes Betätigungsfeld. Literatur und Feder ermöglichten ihm die Realisierung des Bemühens, dem Aquarianer die Schönheit des Aquariums und den Zauber seiner Bewohner nahezubringen und das überall ständig steigende Potential des zoologisch-aquaristischen Wissens zu filtern und allen Aquarianern populärwissenschaftlich exakt nahezubringen. Das kann nicht hoch genug eingeschätzt werden und ist ein Verdienst, das unbedingt einer Erwähnung bedarf. Im Vorwort zur 9. Auflage der „Aquarienkunde“ schreibt Prof. Sterba im Herbst 1987: „Die Aquaristik hat in den letzten Jahren einen unerwartet starken Zulauf zu verzeichnen. Etwa 130 Millionen Menschen widmen sich heute dieser Liebhaberei. Der Trend lässt sich letztlich auf die wachsende Verantwortung für unsere natürliche Umwelt und das damit zunehmende Interesse an Tieren und Pflanzen zurückführen. In einer Funk- und Fernsehwelt bewahrt uns das Aquarium die Faszination der selbständigen Naturbeobachtung, des selbständigen Entdeckens von Lebensvorgängen in einer Form, die sich dem Alltag einfügen und den Wohnverhältnissen anpassen lässt. Für viele Erwachsene ist die aquaristische Betätigung erholsamer Ausgleich und damit Entspannung, für viele Jugendliche der erste eigenverantwortliche Umgang mit Tieren.“

Prof. Sterba sei für alles das gedankt, was er bisher für die vielen Aquarianer der Welt geleistet hat. Es wird nicht wenige von ihnen geben, die auch heute noch seine Bücher immer wieder mit großem Gewinn zur Hand nehmen. Prof. Sterba sei Gesundheit, weiterhin Freude an der Natur und Glück in der Familie gewünscht. Seine Bücher sind sein aquaristisches Lebenswerk und werden unvergessen bleiben, so wie die Werke von Arnold, Ahl, Bade, Holly, Ladiges, Meinken oder Rachow, um nur einige der „Großen“ der Aquaristik zu nennen.


40. blogbejegyzés
Akváriumom készítése

Akvárium hozzávalók:

1 db 112 l akvárium,waterhome 2 fénycsöves tetővel; 1 db Sera fil 120 3 cellás belső szűrő;

 1 db Sera auto. fűtő; 1 db műgyanta háttér „amazonas” ; 1fél tubus FBS ragasztó.

1 db jól terhelhető házilag tervezett és kivitelezett bútor.

 

Az új és nagyobb akvárium ötletének megszületése után, elkezdődött a nagy internet böngészés és a fejtörés mekkorát, milyet stb… A választás végül egy 112 l-es normál falu akváriumra esett, a hely szűke és pénztárca vastagsága miatt.

Miután beszereztük az akváriumot, számolnunk kellett a súlyával (~150 kg alsó hangon) így méricskélés után elindítottuk a szekrény projektet is.

Sokat törtem a fejem milyen hátér legyen az akimban, szerettem volna saját magam elkészíteni, de ez idő, hely, anyag hiányában nem valósult meg. Persze a műgyanta háttérkészítésről nem tettem le, mert a sok leírás és fórum ötlet felkeltette az érdeklődésem… de ezt még csak jövő zenéje… J

Így készen vettem egy fa-szikla motívumos műgyanta hátteret. mely ismét okozott némi fej törést, de végül is simábban ment mint gondoltam. A gondot az oldalán lévő háló, és minimálisan kisebb mérete okozta (alacsonyabb volt mint szerettem volna. Ezt a problémát 2 db összesen kb 1 cm vastag plexi lap beragasztásával oldottam meg.

Alulra beillesztettem a 2 csík plexi, majd a háttér alját bekentemszilóval és rá nyomtam a plexire, illetve 1 ponton ahol a háttér hozzá ért a hátfalhoz, szintén egy kis sziloval rögzítettem. A hálót mely a háttér oldalára volt rögzítve szimplán visszahajtottam hátra, nem volt szükség ragasztásra, tehetetlenségéből adódóan stabil maradt. Bár kissé látszik oldalról, ezt fekete fólia felragasztásával terveztem eltakarni.

24 óra száradás után előkészítettem a P1-es S1-es finomságú sódert (szinte homok finomságú).

Bár a csomagoláson elő mosott felirat szerepel.. legalább 4-5 intenzív mosásra volt szükség.  végül 15 kg sóder került az akváriumba.  Víz feltöltés után szinte egyből zavaros (opálos) lett.

Amit 24 óra múlva természetesen lecseréltem. Gondoltam hagyom az esetleges káros anyagokat kiázni innen-onnan. Majd ismét feltöltöttem. Ez a töltet szemlátomást tiszta-tisztább volt (sokkal).

 Ezt az adag vizet már elkezdtem felfűteni és forgatni a szűrővel, 1 növény is került bele, másnap a víz felét leengedtem, majd a meglévő akvárium vizéből pótoltam a „hiányt” Úgy gondoltam ez finomítja a csapvizet és a halaknak is kisebb trauma ha némileg a „saját vizükbe kerülnek.  És persze bekerültek a  halak növények és némi kő dekoráció.. amit lehetséges hogy lecserélek fa-növény dekorációra.

Halak: 2 db 5-10 cm-es Vitorlás hal 3 db 3-4 cm Black Molly. és 1 nagy anci. Tervezek még  egy Gurámi pár beszerzését de nem szeretném túl zsúfolni az akváriumot.

Remélem eme hosszúra sikerült beszámolóval tudtam tippet tanácsot adni nektek...


41. blogbejegyzés
a linkek működnek

Csak be kell írni a az oldal nevét, egy szóközt kell nyomni utána és explorerben automatikusan link lesz mint word-ben.
 www.hup.hu
 

42. blogbejegyzés
Malawi akvárium nulláról

Sziasztok!
 
Elég régóta terveztem már, hogy készítek egy akváriumot, most végre elkészült. Két stílus is tetszett, gondolkodtam egy Dél-Amerikai biotope jellegűben, és az afrikai sügeresben. Utóbbi lett a kiszemelt, konkrétan egy Malawi mbuna sügeres akvárium.
Első kérdés az volt, hogy mégis mekkora legyen, számolgattam, méregettem és úgy alakult, hogy egy 120cm széles, 50cm magas és 60 mély akvárium lesz. A mélységet azért akartam 60cm-re mert a szűrést is akváriumon belül szerettem volna kialakítani.
Olvasgatva több helyen, úgy döntöttem, hogy 8mm-es üvegből készül, felül 3 keresztmerevítővel. Az 50cm magasság nem vészes, így bőven el kell bírnia a vizet.
 
 
Mivel szeretek barkácsolni, így nem is volt kérdés, hogy mindent magam csinálok-e.
 
Első körben kellett egy állvány, 30x30x2-es zártszelvényből hegesztettem, 8 lábbal. 6 db is elég lett volna szerintem, de úgy a későbbi beburkoláskor lettek volna gondok. 120cm szélességre két ajtó elég bután nézne ki, így a 8 láb 3 részre osztja, az már jobb :)
A vízszint beállításához először is készítettem 8 db kb 10cm magas lábat, amelyekbe anyákat hegesztettem, majd minden csavar végére egy kör alakú lapot, ezek lettek a talpak.
 
 
Ezt követően jöhetett a keret, nem volt egyszerű, nagyon szeretett volna elcsavarodni, de végül sikerült precízen elkészíteni.
 
 
 
Hegesztés után kapott alapozót és fekete zománcfestéket is.
 
 
 
A tetejére két darab 14mm-es OSB lap, majd egy 2cm-es hungarocell került.
 
 
Ez meg is volt jöhetett az üveg.
Üvegestől megrendeltem, ő levágta, kézzel megcsiszolta. Azért én itthon még eléggé átcsiszoltam, mert nem volt az igazi. Volt ahol nem ért hozzá és fényes volt az üveg felület, volt ahol meg lett csiszolva és bemattult. Én megcsiszoltam az egészet így nem volt felemás, mindenhol szép matt lett. Nem volt egyszerű, de megérte.
 
 
Ragasztónak a Den Braven ragasztóját választottam, mert azt olvastam, hogy ez az egyik legerősebb ragasztó. Árban meg nincsenek nagy különbségek…
Ekkora térfogatnál még belefér az alapra való ragasztás, így én is így csináltam, (nem beszélve, hogy jóval egyszerűbb, mint a köréépítés). Pontosabban mondva csináltuk, mert ezt ugye egyedül nem lehet, és szerencsére mindenben segített nekem a párom. Ezúton is köszönet :)
Elsőként az egyik oldalt raktuk a helyére, majd jött a hátlap, a másik oldal és a frontüveg. Igazából csak az első oldalig kellet tartani, mert ezt követően a derékszögnek és a ragasztónak köszönhetően megtartják egymást. Azért papír ragasztószalaggal rögzítettük őket.
 
 
 
 
Fugázni rögtön fugáztuk, nem vártuk meg még megszárad, hanem a két lap között kinyomott ragasztót kentük el. Utólag is azt gondolom, hogy ez volt a jó választás ( Van aki megvárja még megszárad, majd kivágja a felesleget és egy tök új fugát húz) Persze mindenhova húztunk maszkolócsíkot, hogy nehogy összekenjük az üveget.
 
A alap terven szereplő merevítők 3-3-3-3 részből álltak. Így nagyobb lett volna ragasztott felület, meg egyben a szélességbeli különbségek lehetővé tették volna, hogy a tetőüvegek egymás fölött elcsúszhassanak.
Sajnos ez meghiúsult, mivel a merevítőket 1-1,5m-rel hosszabbra vágta az üveges, mint az oldalsó üveg, így nem fértek volna be, illetve a frontüveget eltartotta volna. Akartam újat vágatni, de az nem szívesen akart, így inkább teljes hosszágú merevítők lettek vágva, amelyek felülről kerültek rá az akváriumra. De hogy a jobban tartson az egész, így minden sarokba ragasztottam még alulról egy-egy négyzet alakú üveget is (meg persze a középső merevítőkhöz is). Így nagyobb az összeragasztott felület és amúgy is azt olvastam, hogy húzóerőre jóval erősebb a ragasztás, mint nyíróra.
Az üvegtető mozgathatóságát pedig direkt ilyen célra kapható műanyag sínnel oldottam meg. Ez felül a merevítőkre és a két vájatban pedig a két üveg egymás felett csúsztatható.
Az akvárium kész, jöhetett a próba.
Szépen lassan elkezdtem feltölteni, volt kis izgulás bár tudtam, hogy bírnia kell. Szerencsére nem is volt semmi gond, 360liter víz, csepegés sehol, és az állvány is helyt állt. :)
 
 
 
 
Következhetett a háttér. Valami sziklahatásút szerettem volna, amit hungarocellből terveztem. Vékonyabbat vásároltam (azt hiszem 2-3cm), így egymásra ragasztottam két réteget, aztán még néhány darabot csak úgy érzésből.
 
 
Elsőre elég érdekes volt, nehéz volt elképzelni a végleges állapotot, de aztán jött a faragás szikével, melegítés hőlégfúvóval… Próbálkoztam a kanál melegítéses módszerrel is, de az valahogy nekem annyira nem jött be. Igazából azt tudom mondani, hogy a szike és az öngyújtó lett az én módszerem.
Elkészült a forma, két félből, amit összeragasztottam és szabálytalanul ( a mélyedés vonalában) vágtam újra ketté. Így be is fért a középső merevítőtől és összeragasztás után sem lehetett kitalálni, hogy hol volt kettészedve.
 
 
Pont emiatt, mert nem fért be egy darabban, döntöttem úgy, hogy az akváriumba való beragasztás után lesznek ráhordva a rétegek. Fehércementet használtam több rétegben, a felsőket színeztem színezőpasztával. Azért több réteget, mert volt amikor belejavítottam és nagyon elütött a szín, így az egészet újracsináltam. Összesen 3-4réteg cement lehet rajta, pontosan nem emlékszem.
 
 
 
Hogy tuti biztos és örökös legyen, raktam rá műgyantát is. Enélkül szerintem elég nehéz lenne letakarítani, ha pl algás lesz , meg azért csak szilárdabb az egész. (tudom sokak szerint nem kell, nem is akarok vitatkozni, az én véleményem az, hogy tartósabb és szerintem nem nagy összeg az akvárium teljes összegéhez képest…) Mellesleg lehet, hogy berakok majd egy két ancit is és azokat is félteném enélkül…
 
 
Maga a gyantázás nem olyan nagy ördöngösség, kicsit izgultam előtte, nehogy túl gyorsan kössön vagy hasonlók, meg mi van ha nem tudom egyszerre lekenni az egészet, mert előbb megszárad és akkor hogyan kapcsolódik majd a másik réteg hozzá… Hát nem kell ennyire túlgondolni, kis mennyiségben ki kell keverni, aztán annyit kenni amennyit sikerült, következő keverésre lehet folytatni mellette, nem fog látszani köztük semmi. Amire viszont vigyázni kell, hogy amikor kezd már sűrősödni, akkor nem érdemes tovább kenni, mert túl sok fog maradni egy helyen.
 
 
A gyantázás után volt pár nap szünet, mert nem értem rá, de az úgysem árt neki (amúgy elvileg 24 óra kb elég). Ezután körberagasztottam az akváriumba.
 
 
 
És így utólag jelentem jól sikerült, mert nem megy be a víz sehol a háttér mögé :)
 
 A szűrőrekeszbe belülről ragasztottam egy-egy ú alakú "rácstartót". Ebbe belecsúsztatva szúnyoghálót, vagy valami apró lyukú rácsot el tudom választani a szűrőrekeszt az akvárium többi részétől, a kishalak sem tudnak átúszni és mivel kiszedhető, így ha eldugulna könnyen takarítható, vagy cserélhető.
 
Jöhetett a feltöltés újra, de már homokkal, kövekkel, meg növényekkel.
 
Kb 40 kiló kvarchomok raktam bele, a legapróbb szeműt, meg az eggyel nagyobbat. Szerettem volna, hogy jó fehér legyen, így felülre ment az apró, idővel majd úgyis összekeveredik. Utólag azt mondom, hogy nincs nagy különbség, vehettem volna simán a nagyobbat, de így is teljesen tökéletes.
 
 
 
Köveknek vörös homokköveket szedtünk egy kirándulás alkalmával, volt súlya rendesen, de szerintem jól néz ki az akváriumban, tehát megérte. (Mészkövet nem akartam, így is kb 22nk a víz, nem kell még keményíteni…)
Növénynek egyenlőre egy, vagyis már négy tő (mert négybe lett szedve) vizikehely került bele. Később még lehet rakok anubiast, de szerintem csak a nana-t, mert különben már túl sok lesz.
 
És most kb itt tartok, van még munka vele azért, de nagyjából azért már összeállt a kép.
 
Jelenleg guppik lakják, de hamarosan jönnek bele a kis afrikai ifjoncok :)
 
Egy két dolog még ami eszembe jutott így a végén:
 
 
Szűrés:
Két darab Atman 1200l/h-s szívattyú van a szűrőrekeszben, remélhetőleg elégnek bizonyulnak, mivel emelniük nem kell, így a teljesítmény sem csökken annyira, mintha pl egy alsópolcos szűrőakváriummal szűrnék. Két kör van, az egyikbe csak szivacsot raktam, nagyobb áramlással megy, mechanikai szűrés lenne a hivatott feladata, a másik előtt kb 2 liter darabolt gégecső, és 4 liter siporax van – biológiai szűrés céljából.
 
 
Vízmelegítés:
Egy atman 300W-os automata fűtő feladata, de még be se raktam, így is tartja a 24-25°C-os víz a hőmérsékletét…
 
 
Világítás:
Egy 1m hosszú ledsor feladata, későbbiekben lehet, hogy még ki lesz egészítve valamilyen neoncsővel.
 
 
Burkolat:
Még csak tervezés alatt, mert olyan faanyaggal szeretném majd burkolni, amilyenből a leendő helyén lévő bútorok lesznek.
 
Köszönöm, hogy végig olvastátok, ha bárkinek van kérdése, természetesen megpróbálok rá válaszolni :)
Poleee
 
 
 
 
 

43. blogbejegyzés
Hűtés - Fűtés vezérlés STC-1000 digitális termosztáttal

 Legfontosabb dologgal kezdeném, mégpedig, csak az kezdjen bele elektromos barkácsolásba aki tisztában van az elektromosság alapjaival, szem előtt tartva a biztonságot szerelés közben majd az üzembe helyezés után is!!!
 
Most, hogy ismét beköszöntött a nyár, újra fontossá vált nálam az akvárium vizének hűtés (gondolom ez sokunknál így van). Szép napos panel lakás révén, anno jellemző volt, hogy a víz felkúszott majd 30C-ra is... több dolgot kipróbálva a víz hűtésére a PC ventillátor vált be a legjobban. Viszont szerettem volna megoldani a hűtés automatizálását is, és ekkor találtam rá a neten az STC-1000 név alatt futó digitális termosztátra. Itthon 8000-10.000 Ft körül lehet hozzájutni, én egy külföldi oldalról rendeltem, kb.: 5000 Ft volt szállítással együtt.
(Arra feltétlenül figyelni kell a választásnál, hogy van 12V 110V és 220V -os kivitelben, valamit létezik olyan ami csak 1 eszközt tud kapcsolni)
 
Ez az eszköz 220V-os tápfeszültségről működik a fogyasztása gyári adat szerint 3W alatt van, 2 x 2500W -ot tud kapcsolni (hűtés - fűtés), -50C tól 99C ig tud működni, és gyárilag adnak, hozzá egy hő érzékelő szenzort 2m kábellel. 
 
Én úgy oldottam meg ez elektromos dolgok kapcsolását, hogy egy 150x150 elektromos elosztó dobozra szereltem konnektorokat, ez van az akvárium közelében, és ezt pár vezetékkel összekötöttem egy 80x80 OBO elektromos dobozzal, amiben van pár kapcsoló, és ez könnyen elérhető helyen van. Én a nagy dobozba szereltem bele a termosztátot a következő képen:
 
 
 
 
 
 
Ezen a képen látszik, hogy a szenzort, én egy zárt csőbe "(szívószálba) helyeztem, olyan módon, hogy a cső alsó végét beragasztottam FBS-el...majd bele tolva a szenzort felül is lezártam ugyan így. Igaz elég strapabírónak látszik maga za érzékelő is, és puha szilikon (szerű) a kábele, de talán így tovább bírja majd a vízben... (ki tudja mire tervezték csíkszemű barátaink). Teszt közben, kézzel megfogva a csövet, pár másodperc múlva már látható volt a hőmérsékletemelkedés, tehát úgy gondolom ez nem nagyon lesz befolyásoló tényező.
 
A képeken látszik, hogy a termosztát mellett jobbra és balra van 1-1 kapcsoló (kb 400Ft/db). ezeket azért raktam bele, hogy nekem is lehetőségem legyen úgymond felülbírálni és lekapcsolni a fűtést illetve a hűtést. (bekapcsolásra nincs módom, ha a termosztát ki van kapcsolva...ahoz még 2db kapcsolóra lenne szükségem), valamint mind a 2 kapcsoló világítós és így messziről lehet látni, hogy éppen most a hűtés (zöld) a  fűtés (piros) vagy éppen semmi nem üzemel.
A bekötése annak aki barkácsolt már valami elektromos dolgot nem nagy bonyolultság.
Táp, szenzor, és a 2 kapcsolni kívánt eszköz fázisának sorba kötése.
 
 
 
Ismét felhívnám a figyelmet a biztonságra, és az elektromosság területán fontos "szoros kötésre". Én a kötéseknél, kapcsoló bekötésnél forrasztást használtam, konektorok bekötésénél saruztam. 
 
A tesztek után, beüzemeltem a készüléket a következő beállításokkal.
 
26C -ra állítottam 1C -os hisztreézissel (hőfok különbség), ami annyit jelent, hogy a fűtés 25C-nál kapcsol be és 26C-ra fűti a vizat, a hűtés pedig 27C nál kapcsol be és 26C-ra hűti a vizet.
Működés közben:
 
Semleges állapot:
 
 
Hűtés:
 
 
Fűtés:
 
A készülék a következő technikai adatokkal rendelkezik a már leírtakon kívül. 
A kért hőmérséklet beállítása -50C és 99C között,
hőfok különbség 0,3C - 10,0C között
hűtés késleltetés beállítása 0-10 percig
kalibráció -10,0C és 10,0C között
 
Kicsit bővebben kifejtve ezt úgy kell elképzelni, hogy beállítunk a termosztáton egy kívánt hőfokot (pl.: 28C), majd beállítunk egy hőfok különbséget (pl.: 4C), hűtés késleltetést mondjuk legalacsonyabbra (1 percre) állítjuk, és ha úgy vesszük észre, hogy kicsit csal a hőmérőnk, a kalibrációval tized fokonként utána tudunk állítani, jelen esetben OC-on maradt.
 
Ezzel a beállítással a készülék úgy fog működni, hogy ha a hőmérséklet 26C-ra lecsökken akkor bekapcsol a fűtés, és felfűti a vizet 28C-ra, valamint ha a víz fölmelegszik 30C -ra akkor a hűtés fog bekapcsolni, és visszahűti a vizet 28C-ra.
 
Mivel most lett beüzemelve a készülék, ezért hosszabb távú tapasztalatom még nincs róla, de ha van rá igény egy idő múlva pár soros tapasztalata kibővítem majd a blogot.
 
Jó barkácsolást midenkinek! :)
 

44. blogbejegyzés
Egy akvárium története

Sziasztok!
 
Szeretném bemutatni hogyan valósult meg egy 20éves álom, egy saját akvárium. Mamámnál láttam először akváriumot kb. 7-8évesen, és mint kiderült apukámnak is volt, így nagyjából 10éves korom óta én is szerettem volna egyet, de vagy nem volt eléggé erős a vágy, vagy mindig volt valami ami miatt nem tudtam megvalósítani.
Viszont fél évvel ezelőtt minden összeállt és sikerült véghez vinnem ezt a régi álmot.
A hozzáértésem kb. nulla volt, így majd 1évvel ezelőtt elkezdtem olvasni a neten található blogokat, fórumokat, amikből csak úgy dőlt az információ(sokszor ellentétes, mint azt tudjuk:) ) és majdnem belefulladtam, mivel nem gondoltam volna, hogy ez ennyire összetett hobbi(ha rendesen csináljuk), de kitartottam és nem adtam fel.
Nem voltak nagy vágyaim, csak szerettem volna egy szép akváriumot pár hallal, ahol a napi dolgokat egy kis gyönyörködéssel ellehet egy kis időre felejteni.
Inkább a növényes akváriumok tetszenek, de mivel nagy hozzáértést igényel, ezért egyelőre ezzel nem próbálkozom, csak próbálok tapasztalatot szerezni egy átlagos akváriummal, amit igyekszem a lehető legszebbé tenni.
Mivel szerettem volna magamnak egy íróasztalt, mert valahol dolgozni is kell, és a szoba kialakítása is úgy kívánta, összekombináltam a kettőt, és egy térelválasztóként funkcionáló, térben álló akváriumot csináltam. Nem egy megszokott dolog így rakni az akváriumot, meg olvastam, hogy nem is túl jó a halaknak, de amiket láttam felhozva ellenpéldákat azok tényleg eléggé zűrösek voltak és úgy gondoltam, hogy növényekkel azért lehet ellensúlyozni a térben álló akváriumok hátrányát.
Nem igazán tudtam, hogy mi legyen az akváriumot tartó szekrény alapja, mert nem volt tapasztalatom és először vas zártszelvénybe gondolkodtam, de látván a neten a képeket, gyakorlott asztalosként, és jelenleg egy asztalosipari cégnél dolgozó gyártás-előkészítőként, gondoltam fog ez menni bútorlapból is, csak a megfelelő fakötéseket és merevítéseket kell kitalálni. :)
Így hát fogtam magam és megrajzoltam mindent íróasztalostól, akváriumostól Autocad-ben és neki álltam a gyártásnak.
 
 
A váz
 
Az akváriumot tartó szekrény alapja végül vízálló rétegelt lemezből készült. Minden alkatrész 18mm vastag kivéve a tető, ami 22mm vastag.
Gyakorlatilag egy sima dobozról van szó, aminek a teteje és fenéklapja kifut, ezek közé mennek az oldalak és a függőleges alátámasztások. A felső részen van egy hosszanti merevítő, ami élére van állítva, így rengeteget merevít és erősít, ráadásul besüllyesztettem az oldalak és a függőleges alátámasztások éleibe, így nem a ragasztó meg a csavar viszi el azt a rengeteg súlyt(~350kg) ami majd rá nehezedik.
 
 
A felső 8cm-es merevítőkből ki/lemartam kb.0,5mm mélységben az oldalak és az alátámasztások 18mm-es vastagságát mivel a fekete filmbevonatra nem ragad a faragasztó.
 
 
 
A fenéklapba tessauer csavarokat tette aminek a belső menete fém metrikus, a külseje pedig famenetes és egy imbuszkulccsal lehet becsavarni a fába. Ezekbe a tessauer csavarokba csavartam bele az állítható lábakat, összesen 10db-ot.
 
 
 
Ezzel el is készült a vázszerkezet, amire majd később rákerül a külső burkolat.
 
 
A burkolat
 
Ez egy nem egyszerű része volt a projektnek, mert ahhoz képest, hogy otthon vagyok a témában, nem egyszerű dolog szép és a válság közepén beszerezhető bútorlapot találni. Végül pár hét utána járással sikerült rátalálnom az egyik cégnél egy, a gyártásból már kivont, raktárban álló„Portland cognac cherry” nevezetű bútorlapra, ami nagyon megtetszett.
A vázból már ki volt vágva a lábazatnak a helye, amivel a burkolást kezdtem.
 
 
A szekrényburkolatot úgy találtam ki, hogy maga az akváriumüveg aljára és tetejére rátakar, így sem az üvegfenék, sem az aljazatnak a fele, sem a vízköves felsőrész nem látszik. Mivel a bútorlap 18mm vastag és nagyon ronda lett volna ha ilyen vastagra hagyom, így vissza kellett vágnom(falcolni) a felére(9mm) ami már azért sokkal szebb.
A képet nem kell érteni, majd a későbbiekbe érthető lesz.:)
 
 
Mivel az alsó rész 80cm magas és 100cm széles, túl nagy összefüggő felületnek találtam és szerettem volna valamivel megtörni ezt a felületet, ezért a belemartam 1mm mélyen a bútorlap lapjába egy 15mm széles szálcsiszolt alumínium élzáró csíkot. Ezt úgy martam bele a lapba, hogy szimmetrikus legyen a tetővel, tehát az akvárium alatt és felett is 10cm széles bútorlap látszik. Ez a kész akváriumon majd jobban látszik.
 
 
Az oldal hosszanti élét azért kellett végig kifalcolni, mert ide fog belepasszolni az oldalsó burkolat, ez által egy falcot alkotnak majd a sarkokon. Erre azért volt szükség, mert a sarkot valahogy össze kellett hoznom és mivel se nyíló ajtó, se fiók, se semmi nem kellett ezért volt három lehetőségem.
Az egyik, hogy simán összerakom a bútorlapokat(pl. lentebb a lábazat), viszont akkor az egyik oldalról látszik a bútorlap 18mm-es éle ami nem szép.
A második lehetőség, hogy 45fokba megvágom az éleket és úgy rakom össze a sarkokat, így viszont nagyon kényes lett volna a sarok és balesetveszélyes is, így maradt a bonyolultabb, de szebb megoldás a 6x6mm-es falc.
A képen látszik, hogy a díszítő alumínium csíkkal a rövid 6mm-es élre is be kellett fordulnom, mert ott is látszik.
 
 
Rákerül az egyik oldallap.
 
 
 
 
 
Felfordítva látszik, hogy a lábazatnál csak simán összeraktam a lábazati lapokat, mivel abban a 6cm-be a kutyát nem érdekli, hogyan illeszkednek. Ezen a képen már látszik az oldallapok által képzett 6x6mm-es falc is.
 
 
A beépítésre váró sarok.:)
 
 
Ezen a képen látszik az a 4cm, amibe beleül majd az akvárium és kitakarja a fenéklapot és az aljzat egy részét.
 
 
Mivel a használatbavétel után 1-2hónappal kiderült, hogy a fenti pancsoláskor az üveglapon végigfolyva, a víz betud jutni az alsó, üveglapra rátakaró burkalat möge vmit ide is ki kellett találni.  Igaz, hogy építéskor ott is bekentem vízálló ragasztóval biztos ami biztos, így az a pár kilöttyenés nem okozott gondot, de hosszabb távon jó ha bebiztosítom ezt is jobban.
Szerencsére sikerült pontosra csinálni a csatlakozást, így azt a kb. fél milliméteres rést ami az üveg és a bútorlap között lett elég volt nagyon vékonyan kihúzni akvárium ragasztóval ami közelről nézve sem igazán látszik.
 
Ennyi egyelőre, haladjunk tovább felfelé, avagy….

 
Akvárium ragasztás
 
A méretek: h1000 x sz450 x m550mm
Mikor eldöntöttem, hogy csinálok egy akváriumot az egyetlen dolog volt amire azt mondtam, hogy 110%, hogy nem én csinálom az maga az akvárium elkészítése. Utána olvastam, hogy ki foglalkozik akváriumragasztással Sz.fehérvár és környékén, és hát nem volt túl sok. Akikre rámertem volna bízni az üvegragasztást (üveges) azok nem vállalták, messzebbről szállítva meg csak garanciával gyártattam volna az meg drága lett volna nagyon.
Olvasgattam fórumokat, néztem videókat, sziloplaszt már volt jó párszor a kezembe és hát ez is csak lapokból áll, így hát vettem egy nagy levegőt, gondoltam egy merészet, és megcsináltam ezt is magam.:)
Sok pancserségről olvastam a neten, ezért is döntöttem úgy, hogy inkább én csinálom és ez nem nagyképűség ajánlom mindenkinek, nem egy nagy ördöngőség.
[OFF]
Egy kis kitérővel itt meg is ragadnám az alkalmat, hogy elmondjam szégyellje magát az az üveges, akvárium ragasztó „szakember” aki az 1500-2000,--os akvárium ragasztó sziloplaszttal szembe, sima ecetsavas sziloplaszt ragasztóval ragasztja össze vkinek az akváriumát, csak azért mert az 800,-. Sajnos van erre is példa.
[/OFF] 
Szóval az akvárium 10mm vastag üvegből készült melynél a két oldallap magassági élét felcsiszoltattam és políroztattam, mert az van kifele és eléggé látszik. Én annyira agyon biztosítottam a dolgokat, hogy utólag azt mondom, a 8mm-es üveg is elég lett volna, csak neten az 55cm-es magassághoz a 10mm-es üveget javasolták és hát nekem meg nem volt tapasztalatom és biztosra mentem. Végülis mindegy.
Az oldalakat közrefogó oldalakat érdemes 1-1mm-rel kisebbre szabatni, mivel a ragasztónak is kell hely. Ezt nem olvastam sehol, hogy így kell, csak gondoltam, de szerencsére jól gondoltam, mert pont akkora lett az akvárium, mint a fenéklap.
Az üveg élét vki megcsiszoltatja vki nem, mivel mikor megvágják az üveget és eltörik, vmikor "alátörik" és nem lesz teljesen merőleges a törés.
Én nem csiszoltattam meg, mert egyrészt a 10mm-es üveg élcsiszolásának az ára vmi horror, másrészt mivel élcsiszoláskor a gép 45fokba letöri az éleket ami kb. 1x1mm-es, elgondolkodtam azon, hogy az a 2mm a 10mm-es üvegnél 20%-kal kevesebb ragasztási felületet jelent. Leszabatás után kíváncsi voltam mennyit törött alá az üveg és vhol merőlegesen törött, vhol 0,5mm-1mm-es alátörés volt. Szerintem ez nem vészes egyáltalán főleg, hogy csak szakaszokon van alátörve. Véleményem szerint nem kell az éleket megcsiszoltatni, de lehet üvegese és üvegje válogatja. Nem merek egyik oldalon sem 100%-ra állást foglalni, ezt mindenkire rábíznám, hogyan csinálja.
 
 
Sokakkal ellentétbe én F.B.S helyett a Soudal akvárium ragasztóját használtam, ráadásul színtelent és merem ajánlani a maga 1500,- -os árával. Jó ragasztó, mert nagy a kezdeti tapadása, és szerintem egy árnyalattal halványabb, mint az F.B.S. Az alga néhol erre is rátelepedett 3hónap után, de dörzsivel a nagy része lejön és szinte nem is marad. Sőt amióta próbálom eltalálni a tápozást és az akvárium is kezd beállni az alga is kevésbé telepedik meg a szilón, de inkább semennyire.
A 10mm-es merevítőket előre ráragasztottam az oldallapra, pont ahova kellettek.
 
 
A szokással szembe én végig engedtem a merevítőket annyira, hogy még a két rövidebbik oldallapok is hozzá vannak ragasztva, így még ez is tartja az oldallapokat egymáshoz nem csak a saját élük, ahogy összevannak ragasztva. Sztem nagyon sokat számít, bár bonyolultabb és nehezebb a lapok összeállítása mikor már megvannak kenve ragasztóval, de hát magamnak csináltam és drága volt a kőrisfa parketta.:)
Sokat olvastam a fenéklaphoz való illesztésről. Úgy vettem észre alapszabály(bár sokan nem így csinálják), hogy kicsi akváriumoknál (50-60l-ig) lehet a fenéklapra építeni az oldallapokat, a nagy akváriumoknál pedig a fenéklap köré kellene építeni, mert a ragasztó úgy tart a legtöbbet, tehát húzóra, nem pedig nyírásra.
Én ezt is megoldottam, mert szerettem volna biztonságosra csinálni az akváriumot , de ugyan akkor nem akartam megnehezíteni az életem. A 10mm-es fenékre ráragasztottam még egy 8mm vastag 6cm széles üveget körbe a maradék F.B.S-emmel.
Ezzel a megoldással is sikerült bőven túlbiztosítani az akváriumot.
 
 
Ezek után már csak végig kellett kennem az éleket és a barátnőm segítséggel összeállítani a lapokat.
A neten lehet látni jó pár videót az összeragasztásról erre nekem nem volt időm, és energiám, hogy bemutassam, de annyit elmondanék, hogy aki nem túl gyakorlott az használja az árnyékoló szalagot(festékbolt). Annyit javasolnék még, hogy fekete ragasztónál az üvegvastagságnak a 2/3-a legyen a ragasztó vastagsága, színtelen ragasztónál, pedig szigorúan min.2/3-a és inkább menjen pocsékba a ragasztó, mivel ha levegős lesz a ragasztó az látszik a színtelennél
A sarkokra elég bőven az árnyékoló szalag, mert annyira tapad a ragasztó, hogy még talán a szalag nélkül is megállna, de azért fő a biztonság.
 
 
Erről nincs kép, de a két felső merevítőket összekötöttem még keresztbe egy 4mm vastag, 5cm széles üveglappal. Ez így már bőven, bőven biztonságos és nyugodtan alszom..:)
Vízpróbánál szinte színig volt töltve vízzel az akvárium mikor is a középső átkötő merevítő nélkül 1-1,5mm-rel volt nagyobb középen mérve az akvárium belmérete a szélekhez képest, ami oldalanként 0,5-1mm domborúság. Ez a domborúság az átkötő merevítővel nulla lett.
Természetesen raktam még a keresztmerevítő két oldalára 1-1db 4mm vastag üveglapot a párolgás ellen és van rajtuk 1-1db 20mm-es lyuk, hogy ujjal fel lehessen könnyen emelni.
 
 
Akváriumtető és világítás
 
Mint már azt írtam a tető oldallapjait is vissza kellett vágnom(falcolni), hogy rátakarjon az üvegre oldalról a vízkövesedés miatt(24nk...:( ) Ez majd később látszik.
Mind az alsó, mind a felső rész visszavágott oldalait belülről bepácoltam barna fapáccal(látszik az üvegen keresztül belülről) és bekentem felhígított(~10%-os hígítás) vízálló faragasztóval, mivel itt semmi védelem nem volt a félbevágott forgácslapon, ami pár csepp víz hatására is dagad, és tönkremegy.
Lehet vastagon kenni(vagy 2x vékonyan ha a helyzet úgy kívánja), mert miután a víz elpárolog a ragasztóból, teljesen összeesik és csak egy vékony vízálló műanyag réteget képez a forgácslapon. A sziloplaszttal szembe talán azért jobb megoldás, mert megszáradás után nincs vastagsága és a szilóval szembe a faragasztó ha minimálisan is, de beszívódik a fába és bele, illetve ráköt, ráadásul jól bele lehet pacsmagolni minden kis résbe. Mivel vizes bázisúak ezek a diszperziós faragasztók minden szerszámot ellehet mosni utána vízzel.
Szóval ajánlom mindenkinek, ezt a megoldást nem csak az akvarisztika terén és bár ettől nem lesz vízálló a forgácslap, de nagyon sokat segít.(a kezdet óta már ezt is megtapasztaltam:) )
A tetőlap nyitását dugópánttal oldottam meg, mert ezt a bútorlap élébe lehet befúrni és így kinyitott állapotban a fix tetőre fordul vissza és azon támaszkodik. Sárgarézből lévén a hagyományos értelemben véve nem rozsdásodik.
 
 
A világításhoz power kompakt fénycsővet használtam, mert a villanyszerelő apukám lévén ehhez volt itthon minden és olvastam, hogy mások is használják, ezért gondoltam nem lehet rossz megoldás.
36W-os 840-es 4000K 2900lumen-es csövek voltak itthon és egyelőre ezeket használom. Tervben van 2db 865-ös cső beszerzése, de már a 2. nagy villanyász szaküzlet küldött el, 1napos utánajárással, hogy ők nem tudnak(inkább sztem nem akarnak) ilyet beszerezni. Jelenleg is várok egy visszajelzést...nem egyszerű .
A fénycsövek fölé szerettem volna vmi védőburkolatot fémből, ami valamelyest megvédi a bútorlapot a hőtől. Tudtam, hogy vmi íves kellene, ami nem rozsdásodik, a hőt is bírja, és ne legyen egy kész vagyon. Erre a legjobb megoldás egy rozsdamentes lemez lett volna, amit egy bádogossal ívesre hajtatok, és bár van ismeretségem az utána járkálás sok lett volna. Viszont kitaláltam egy olcsóbb és gyorsabb megoldást, ez pedig a kisméretű(d=7,5cm) horganyzott ereszcsatorna a maga 700,-/fm árával. Elvágtam 45cm hosszúra, majd szétpattintottam az összeillesztésnél és elvágtam hosszába lemezvágó ollóval, illetve dekopírfűrésszel. Ezekről még le kellett vágni a összeillesztés hajlított részeit és kicsit megreszelni.
Igaz, most elég fényesek ezek az alumínium horganyzott lemezek, és idővel befognak homályosodni, de nem nagyon érdekel, mert a cél a bútorlap védelme volt a hőtől ami sikerült is, a 4x36W a 4x2900lumen-nel, meg úgy gondolom bőven elég(még sok is) egy 250l-es, vegyes akvárium fölé.
Mivel a fénycsövek foglalatai nem tartanak sokat a gravitációval ellen, ki kellett találnom vmit amivel a több mint 40cm hosszú fénycsőnek a másik végét alátámasztom. Erre azt találtam ki, hogy a felső hővédő burkolat végének a középső részét lemezvágó ollóval bevágtam és vissza hajlítottam.
 
 
Az előtétek az akvárium alatti dobozba lettek beszerelve, amik elég sok hőt termelnek, így azt ajánlom akinek van egy kis lehetősége, hogy ne a tetőbe szerelje az előtéteket az éljen vele. Egy pillanatra is hozzáérve megégetik az ember kezét. Annyi előnye van a forróságának, hogy a 4db előtét kb. 40fokot csinál az alsó dobozban, így lehet még télen sem lesz szükségem fűtőre.
Az előtétekből a fénycsövekhez vezető vezetéket megszakítottuk egy lengőaljzattal és egy dugvillával, így a tető levehető, ha ezeket széthúzom.
Lényegében ennyi itt egy összkép a világításról és pár kép a tetőről.
 
 
 
 
 
 
Szűrés
 
 
A szűrés egy hosszú gondolkodás végeredménye lett és nem bántam meg, bár sokszor majdnem feladtam a hihetetlenül nehéz anyagbeszerzések miatt.
Sok tapasztalt akvarista elriad, majd attól amit most itt írni fogok, mert hogy 20-30éve is voltak szép akváriumok külső szűrő nélkül és........ én csak hallottam és olvastam a régi technikákról, ezzel nem tudok vitázni sőt azt is látom és érzem, hogy túl van ragozva ez a szűrés mizéria, csak hogy mindenki bevételhez jusson, de nekem több okom is volt hogy egy 60literes hordóból csináltam a szűrőházat és egy Eheim C+ 2000 forgatja a vizet. 
  • minél kevesebb technikát szerettem volna látni az akváriumba hiszen rontja az összképet, ezért sem akartam belsőszűrőt és fűtőt az aksiba
  • másokkal ellentétben én a hordóba raktam a pumpát, mert minél kevesebb vízcsatlakozással, ezáltal hibalehetőséggel akartam megcsinálni a szűrőt és kellett a hely a pumpának
  • szükség volt a nagy átmérőre, hogy az átfolyási sebesség lelassuljon, mert egy szűrőben akartam a bió,- és mechanikai szűrést megoldani és a lebontóbaciknak a lassú vízáram kell
  • ha van hely úgy gondolom a szűrőanyag mennyisége többet számít, mint a milyensége/minősége
  • ha később szeretnék egy nagyobb akváriumot már nem kell másikat építeni, mert ezzel a szűrővel ennél sokkal nagyobb aksikat is lehetne szűrni
  • hely is volt bőven az akvárium alatt
  • takarítani minél kevesebbet akarom, mert nem szeretném ha a látvány élvezését a technikával történő "******" beárnyékolja 
....és mint azt tudjuk "túlszűrt akvárium nincs" :)
 
 
 
A hordó aljába találtam egy tökéletesen passzoló műanyag, mikróba használatos ilyen letakaró akármit párszáz forinttért, ami már ki is volt lyuggatva( egy gonddal kevesebb). Erre ráragasztottam egy műanyag tányért, ami azt a célt szolgálta, hogy ebbe van rögzítve a hordóba menő cső vége és a mikrós tető tetejére zúdul a víz ami tompítja a víz erejét, és mivel a mikrós tetőt kifúrkodtam kisebb-nagyobb lyukakkal, így a mikrós tető belsejébe ami maga az ülepítő, már több kis lyukon jut a víz, így kevésbe keveri fel az ott található dolgokat….legalábbis a cél ez volt.:)
 
 
Miután bekerült az ülepítő, körbevettem két, zsákba rakott gégecsővel. Kértem apukámtól egy kb.10méteres(d=20mm) darabot, gondolván 2-3m-t feldarabolok belőle és az elég is lesz. Jah persze…a 10m-t simán benyelte a hordó, még majdnem kevés is lett.:)
 
 
Ez után a következő lépés maga a szűrőközeg volt, aminek kerti tóba használatos lyukacsos, porózus szerkezetű Ubbink szűrő szubsztrátumot használtam.
 
 
21kg/40liter(3500,-) volt egy zsákba, ami pont elég is volt, és 4db raschel zsákba töltöttem, amikkel körberaktam a bevezetőcsövet.
 
 
Erre a szűrőközegre került rá végül a TM30-as kék szűrőszivacs, ami alá a későbbiekbe bekerült egy kb. 3cm vastag perlonvatta, hogy megfogja az apró dolgokat.
Igen alá, mert egyelőre nem sikerült semmit kitalálnom arra, hogy a pumpa ne szívja be a csövén. Azt hittem hamar elfog így tömődni, de nem, mert szerintem az ülepítő, a gégecső és az a 30cm-nyi szűrőközeg nagyon sokat megfog az apró „szemétből” és így 4hónap után sincs semmi gondom vele és a vízszint sem csökken a hordóban. Szóval ez így most szuperúl működik, a kékszivacs pedig bacitelepként funkciónál és megakadályozza, hogy a perlonvatta a pumpába kerüljön.
 
 
Pumpáról olvastam, hogy érdemes úgy elhelyezni/használni, hogy a tengely függőleges legyen mivel a gravitáció így kevésbé terheli és tovább bírja tengelycsere nélkül. Logikus és majd az idő igazolja az állítást.
Szóval csináltam neki egy stabil tartót amibe beleállítottam és alulról a saját gyári tömlőcsatlakozójával rögzítettem. Először egy lapra rögzítettem ami a hordó két oldalsó peremére támaszkodott rá, de a pumpa gerjesztette rezgéseket nagyon átadta a hordónak amitől elég hangos lett az amúgy nagyon-nagyon halk pumpa. Így most a szivacs ezeket a rezgéseket elnyeli.
 
 
Villanyvezeték….na igen, ez egy nagy kérdés volt, hogy levágjam-e a 18.000,- -es, 3év garival rendelkező pumpa villásdugóját és egy pillanat alatt megoldjam ezt a dilemmát egy kábelátvezetővel. Viszont, mivel ez túl egyszerű lett volna és ugyanakkor szívás is, ha véletlen kifogok egy hibás pumpát, inkább kerestem más megoldást.
A korábbi varriációt nem részletezném, de a végső megoldás egy akkora kábelátvezető lett amin átfért a közel 40mm széles villásdugó. Mivel viszont a vezeték csak 5mm vastag a szigetelés nem volt az igazi.:) Erre azt találtam ki, hogy fogtam egy danamid rudat és kiesztergáltam belőle nagyjából a kábelátvezető negatívját, majd félbevágtam és kinútoltam a közepét, hogy a vezetéknek is meglegyen a helye. Viszont a danamidot nem olyan egyszerű ragasztani pláne nem úgy, hogy az tömítő ragasztó is legyen és a víz alatt is tartson. Erre sikerült apukámnak megoldást találnia, mivel a villanyszerelésnél használnak vmilyen puha, papírszalagos tömítő szalagot, ami hő hatására felpuhul és hozzátapad mindenhez. Ez lett végül a jó megoldás, mert tapad is rendesen és az 1mm-es vastagságával tömít is. Kényes pont volt, de végül ez is szuper lett.
 
 
A másik ilyen kényes pont a hordótető szigetelése.
Azért vettem ezt a csatos hordót, mert állítólag a piros csavaros tetejűt nem lehet annyira meghúzni, hogy az szigeteljen.
Alapjában ez a kék csatos hordó nagyon jól szigetel, de ami számomra a mai napig hihetetlen és nem bírom felfogni, hogy az akváriumból a 1”-os csövön olyan erővel jött a víz a hordóba miközben a pumpa 2000liter/órával nyomta a vizet vissza az akváriumba, hogy a hordó kék ~3-4mm vastag PVC tetejét úgy felpúposította,(normál nyomás nélküli állapothoz képest ~+10-12mm) hogy azt tenyérrel nyomva is nehezen tudtam visszanyomni!(és nem én vagyok a gyenge:) ) Gyári szigeteléssel nem várható el, hogy ilyen körülmények között szigeteljen a hordó, így először megpróbáltam azt amit mások is egy ~5mm vastag madzagot raktam a tömítőgumi alá. Ez nem igazán vált be, pedig alig bírtam lezárni a csatot. Végül az lett a megoldás hogy a hordóba lejutó vizet lefolytottam úgy, hogy a hordóba vezető szívócsőre http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=27332&cmd=show&id=3119
annyi lyukat fúrtam ami nagyjából megegyezik a pumpa visszapumpáló teljesítményével, így a hordó minimális nyomás alatt van. Azért kell a nyomás , hogy a pumpát ne fogjam vissza.
Segítség képen, ha vki ilyen szűrő építésére adná a fejét megjegyezném, hogy azt a javaslatot kaptam(szóban és netről) hogy a szűrőbe vezető cső legyen eggyel vastagabb, mint a visszanyomó cső. Ez ekkora szűrőnél nem igaz!(lásd fentebb az erejét) Lehet, hogy egy kis külső szűrőnél a maga 12-15mm-es csövénél jó megoldás, de a 20mm-es(3/4”-os) visszanyomó ághoz nem kell 25mm-es(1”-os)szívócső.
A hordóba és a hordóból ki- és befolyó csövet a korábban kigondolt locsolótömlő helyett a mosó,-mosogatógépekhez használatos kifolyó csőre cseréltem, mivel 80cm-200cm-ig nyújtható, nagyon hajlékony és bírja a nyomást is ráadásul a két végén gumis gyári csatlakozó van amit nagyszerűen lehet rögzíteni AWAB bilinccsel a 3/4”-os idomokhoz.
A pumpát beállítottam ~1500l/órára aminek a tényleges vízszállítása 1000l/óra körül lehet. Mivel azt akartam, hogy a vízáram az akvárium minden szegletébe eljusson szükség volt erre a vízszállításra, viszont a baciknak meg a lassú vízáramlás kell, ezért is kellett a nagy hordó, hogy a keresztmetszet miatt a hordóba lelassuljon a víz és alacsony legyen az átfolyási sebesség. Nem mondom, hogy tökéletes lett, de ha minden igaz akkor 13cm/perccel halad a hordóba a víz, ami a max. 30cm/perchez képes nagyon jó és az ajánlott 5-10cm/perctől sem marad el nagyon, ráadásul a kapilláris járatokban ez sokkal kevesebb.
Szóval jó lesz ez, főleg ha 1évig hozzá sem kell nyúlnom.:)
 
 
Belvilág
 
Mint azt írtam nem voltak konkrét elképzeléseim, csak növények és halak, kb. ennyi.
Szóval raktam 3-6mm-es kavicsot aljzatnak, 2db mészkő sziklát ami ~10éve várta a sorsát, mert még vmikor 2002 környékén hoztuk az Adriáról erre a célra. Féltem, hogy majd bekeményíti a vizet, de semmit nem keményít. Talán azért, mert nem bányászott mészkő volt, és az évmilliók során a sósvíz megtette a hatását. Nem tudom.:)
Szőlőtőkéről is sok rosszat olvastam, de legalább annyi ellenpéldát is, így ez is rám várt, hogy leteszteljem. Nem csalódtam egyelőre.
A kivágás után 1-1,5 hónappal kifőztem, ázott az akváriumba ~2hétig majd elsüllyedt. Lett rajta vmi vastag nyálkás fehér penész amit, egy akvarista társamtól kapott 13db RC 3-4nap alatt kétpofára tömve lezabált és azóta sem jött elő. Cserébe úgy telerakták az aksit az RC-k, hogy az csuda.:)
A színét nem ereszti, csak félévente kell róla a fekete bevonatot lemosni és akkor jó lesz.
Növényekből, ami jelenleg is megvan még az a valiznéria, fodros vízikehely, törpe bacopa, anubias nana és egy gömbmoha. Az Ophiopogon kyoto-val kicsit átvertek, mert mint kiderült mocsári növény, de elajándékoztam, és sztem a pervulával is ez lesz a helyzet, mert nem akar rendbe jönni.
 
Hát ennyi az én akváriumom története.:)
 
Rakok fel majd képet több oldalról is, de most csak ennyire tellett.
 
 
Azért vettem a fáradságot és írtam le az akváriumom történetét, mert nekem is sokat segítettek az ilyen blogok és bár így is voltak bőven-bőven nehézségek, és egy-két dolgot máshogyan csinálnék, nem bántam meg és egy gyönyörű dísze lett/lesz a lakásunknak ez az akvárium.
Remélem ezzel a bloggal sokaknak segítek én is.
 
Köszönöm mindenkinek a segítséget !
 
----------------------------------------------------------------------------
Folyamatosan egészítem ki a blogot, mert nem jutott azonnal minden eszembe.
Az új részeket pirossal kiemelem amik 1hét múlva feketék lesznek, csak ha vki már olvasta és kíváncsi akkor ne kelljen átrágnia az egészet, hogy mi változott.
 
 
 
 
 
 

45. blogbejegyzés
Az akvarisztikáról kezdőknek....

 ....avagy az első akvárium berendezése és ápolása
 
1. A méret kiválasztása
Az akvárium méretének sok dolog határt szabhat. Azt azonban fontos tudni, hogy egy nagyobb akváriumban a biológiai egyensúly fenntartása könnyebb. Kezdetnekén 40litertől nem javaslok kissebb méretet, bár szerintem 100liter fölött a legkönnyebb kezdeni. 4-500liter felé már meghatározó tényező a súly is.
 
Gondoljunk csak bele, mekkora a súlya egy 400literes medencének....technikával és üveggel együtt elérheti az 500kg-ot is! Ezért fontos hogy tudjuk elbírja-e a mennyezet(ha emeletre tesszük).
 
2. A típus kiválasztása
Akváriumtípusok:
-Faj(Egy faj hímjei és nőstényei kerülnek bele).
 
-Biotóp(Egy természetes élettérből származó halak lakják).
 
-Társas(Vegyes)(Ezt a legnehezebb fenntartani. Különböző életterekből származó halak lakják).
 
Én a biotób akváriumot ajánlom, mivel ez színesebb, és élvezetesebb tud lenni egy faj akvárium-nál. Ezután jön a faj. Egy faj akvárium csak nagyobb halakkal igazán szép, közülük is kiemelném a diszkosz halakat, akiknek azonban eléggé nagyok az igényei is. A biotóp és a faj előnyei a vegyessel szemben:
-Könnyeb fenntartani, mivelhasonló vízértékeket kedvelnek a halak
-A biotóp akvárium olyan olyan, mintha a természetes élőhelyükün nézhetnénk kedvenceinket.
3. Az akvárium beszerzése
Akváriumot nem érdemes szettben venni, mivel a hozzá adott technika elég gyenge. Az akváriumot csináltassuk üvegesnél, vagy vegyük meg készen a díszállatkereskedésben. Az egyik legfontosabb tényező az üvegvastagság. Itt egy lista az akváriummérethez ideális üvegvastagságról:
Magassága/ Javasolt üvegvastagság/ Javasolt térfogat
25 cm-ig/ 4 mm/ 0-50 liter
25-35 cm/ 5 mm/ 50-70 liter
35-45 cm/ 6 mm/ 70-120 liter
45-55 cm/ 8 mm/ 120-300 liter
55-65 cm/ 10 mm/ 300-500 liter
65-75 cm/ 12 mm/ 500 litertől
4. A technika
Elérkeztünk a legfontosabb részhez. Technika nélkül nincs élet az akváriumban. A legfontosabb technikai eszköz a szűrő. Ez lehet belső, vagy külső. És hogy mélyket használjuk? Hát a legjobb, ha mindkettőt.
A belső szűrő előnyei:
-Olcsóbb.
-Nem foglal helyet az akvárium mellett, vagy alatt.
-Bizonyos esetekben jobb mechanikai szűrés.
Hátrányai:
-Ha még tehetünk is bele bio-szűrőanyagot a gyors áramlás miatt a nitrifikáció közel sem tökéletes.
-Egy növényes akváriumban nem nyújt túl szép látványt.
A külső szűrő előnyei:
-Nagy szűrőfelület(több szűrőanyag).
-Jó nitrifikáció a belül lévő lassabb áramlás miatt.
-A beszívó ágnál lévő erős áramlat összeszedi a növények közül kiporszívózhatatlan mulmot.
-Nem foglal helyet az akváriumban.
-Egy külső fűtés mellet teljesen megszabadulhatunk a vízben lévő elektronikától.
Hátrányai:
-Egyes esetekben a hang, de a legtöbb külső szűrő halk.
Szűrőhasználat:
0-90 literig elég egy belső, 90-250-300 literig elég egy külső, e fölött vagy külső+belső, vagy több külső együttes alkalmazása.
Hogyan is szűr a szűrő?
A folyamat neve nitrifikáció. Az elhullott növényi részekből, a halak ürülékéből, az ételmaradékokból ammónia szabadul fel, ami nagy mennyiségben mérgező halacskáink számára. Ezt hivattott nitritté alakítani a nitrosomas baktérium. A nitrit kis mennyiségben is súlyosan mérgező. A nitrit-et a nitrobacter baktérium a halak számára elviselhetőbb nitráttá alakítja.
NH4 +Oxigén->NO2 +Oxigén->NO3 Ez a szűrés folyamata.
Fontos tudnivalók a szűrő használatáról:
-éjjel nappal mennie kell különben a hasznos baktériumok kihalnak(életfeltételeik a következők: folyamatos áramlás, egy felület, amin megtelepedhetnek[szűrőanyag]). Áramlat nélkül kb. 10-15percig maradnak életben.
-A szűrőanyagokat csakis akváriumvízben moshatjuk ki, és soha ne túl erőssen nyomkodjuk ki a szivacsot
Szűrőt a következőképpen válasszunk:
-A szűrőteljesítmény szívósabb halak esetén az akvárium térfogatának 3, 4-szerese legyen óránként. Érzékeny halak esetében 10-12 szerese, növényesnél úgyszintén.
Tipp: Szűrőből az ajánlott típusnál egyel nagyobbat érdemes venni.
A másik húzósabb téma a világítás. Normál akváriumra elég 0.5, 0.6W/liter, növényesbe 1W/litert megközelítő értéknek kell lennie. Egy növényes akváriumban minden összefügg mindennel. Ha erős a fényünk, CO2-őzünk, de nem tápozonk a növényeink nem fognak jól fejlődni a tápanyag hiány miatt. Ha van táp és CO2 fény nélkül megint nem érünk semmit, mivel a növényeknek a tápanyag felvételéhez fényre van szükségük. A CO2 nem mindig szükséges, csak az igényesebb növényeknél.
Fűtésből mindenképpen automatát vegyünk. Ahány literes a medencénk annyi watt legyen a fűtőnk teljesítménye.
5. Egy akvárium elindítása
Az akváriumba először jól átmosott(bármilyen talajt veszünk mindenképpen mossuk át jópárszor) talaj kerül. Ezután jöhetnek a dekorációk, kövek, fák, majd a növények.
Az akváriumot egy napig állni hagyott vízzel célszerű feltölteni. Ez kiváltható vízelőkészítő használatával. Igényesebb fajok esetében a vízértékeket a boltihoz(amikor vesszük célszerű megkérdezni) kell lassanként beállítani.
Az akvárium feltöltése: Tegyünk egy tálat az akvárium aljára erre töltsük a vizet egy locsolóból. Az akvárium víze egy két napig opálos lehet.
Most következhet három hét üresjárat, eközben menjen a szűrő és néha szórjunk be egy-egy csipet haleledelt.
A három hét letelte után jöhetnek a halak. Sose telepítsünk egyszerre sok halat. Minden kifejlett halcentiméterre 1liter vizet számoljunk.
6.Egy akvárium gondozása
Naponkénti teendők:
-Haletetés(a legjobb naponta többször kis adagokban). A száraz tápok mellett használjunk fagyasztottat és élőt is.
-Létszámellenőrzés.
-A halak külsejének és viselkedésének megfigyelése(betegségre utaló jeleket keressünk).
-Hőmérséklet ellenőrzés. Tipp: Használjunk belső hőmérőt, mert a digitálisak nem mindig megbízhatóak.
-Növénytápozás előírás szerint(még jobb hatást érhetünk el, ha a heti adagot lebontjuk napira).
Hetenkénti teendők:
-Vízcsere(20%-os, kisebb akváriumok esetén 50%) állott, vagy előkészített vízzel.
-Vízértékek ellenőrzése(tesztelése).
Kéthetenként teendők:
-Szűrőszivacsok tisztítása.
Évente a neoncsövek cseréje.
7.Milyen márkát válasszunk?
Az Eheim szűrőket csak ajánlani tudom hosszú élettartamuk, és minőségi alkatrészeik miatt.
Világításból a legolcsóbb megoldás a barkács, ha azonban nem szretnénk ezzel foglalkozni, és megengedhetjük magunknak ajánlom a Resun és a Hagen armatúráit, fénycsőből pedig a Hagen márkájút.
Fűtésből én Eheim Jager-t használok.
Remélem tudtam segíteni, hogy minél több örömet találj szép akváriumodban és egészséges halaidban!
A képek forrása: első kép:http://blog.thelittlereef.com/wp-content/uploads/2010/10/Red_Sea_Max_500_reef_aquarium.jpg
a második és harmadik kép forrása:Internet
 
 

46. blogbejegyzés
Caulastrea furcata-Fuvola, illetve ujjkorall

 

Caulastrea furcata-Fuvola, illetve ujjkorall

Előfordulása: Igen elterjedt, többek között megtalálható a Csendes-óceán nyugati részén, illetve a nagy korallzátony környezetében is.
Mérete: Fejenként legfeljebb 1 centiméter.
Hőmérsékleti igénye: 24-27 C
Táplálkozás: Zooxanthellae, fényt hasznosítja,illetve etethető.
Minimális akváriumméret: 150l
Tartási nehézség: Közepes

Kedveli a fényt, de kerüljük a HQI-nak való erős kitételt, mert nem bírja a nagyon erős fényt. A közepes áramlást kedveli. Éjszaka engedi ki tapogatóit, ilyenkor táplálható is. A telep osztódással szaporodik, ilyenkor a húsos test kétfelé ágazik el. Tapogatói szálynyílása körül helyezkednek el körben, ezek fogják meg a planktonokat, illetve az egyéb táplálékokat.

Forrás: Meerwasser lexikon
/itt további nagyon szép képeket tekinthetnek meg az érdeklődők, köztük nem egy, igen nagy s ezáltal akváriumi viszonylatban idős telepet is/
Egyéni tapasztalataim: Ugyan etetése nem kötelező, de sokkal gyorsabban fejlődik etetés mellett. Megítélésem szerint egy kezdőknek is ajánlható, nagyon hálás és dekoratív korall.

Tengermély tisztelettel!
Forrás: www.reefsystem.blogspot.com

47. blogbejegyzés
Félautomata növénytáp adagoló

Elég rég nem írtam már blogot, mert nincs rá időm.
Sajnos az akvarisztikára is egyre kevesebb időt tudok szakítani. A "legnagyobb" problémát a lámpák felkapcsolása utáni növénytápbejuttatás volt, hisz nálam a lámpák csak 11-kor kapcsolódnak fel és ilyen tájban vagy dolgozok, vagy úton vagyok.
Addig agyaltam míg ki nem találtam ezt a kis "szerkezetet".
 
Mint ahogyan a képen is látszik nem valami bonyolult, de a feladatát tökéletesen ellátja.
Hozzávalók:
- 1db időzítő
- levegőcső tetszőleges méretben
- 1db visszafolyásgátló
-1db üres dezinfektes tubus
 
Elkészítése komolyabb munkát nem igényel, egyedül a dezinfektes tubus alját kell kifúrni és a lyukba kell helyezni a levegőcsövet, jó szorosan. 
Az összeszerelés sorrendje:
Időzítő->levegőztető->levegőcső->visszafolyásgátló->a dezinfektes tubus.
 
Használata:
Reggel munkába menetel előtt csak le kell venni a dezinfektes tubus tetejét és bele kell önteni a szükséges tápoldatot, majd vissza kell helyezni a tubus végét és bele kell lógatni az akváriumba, nem kell, hogy vizet érjen. Az időzítőt be kell állítanni a szükséges időre és kész is. A visszafolyásgátló arra kell, hogy a tápoldat nehogy idő előtt jusson az akváriumba.
 
Én már 4 hónapja használom és meg kell mondjam ez is nagyon jól sikerült kis kreálmány lett.
Nos ennyi lett volna a blog.
Remélem megérte végigolvasni:)
Üdv.:titi

48. blogbejegyzés
Céókettő

 
Céókettő
 
Egy egyszerű törvényszerűség:
 
Körülbelül egy éve használok széndioxidot a „növényes” akváriumaimban, előtte egy kicsit féltem a dologtól, meg nem is tudtam, hogy pontosan mire jó, hogy „mit tud” amíg ki nem próbáltam. A neten utána olvastam a témának, persze nem szántam annyi pénzt erre a célra, hogy egy gyári, palackos rendszert vegyek, így maradt az élesztős megoldás.
 
__..--Élesztős Módszer--..__ (  emlékmű)
 
Olvastam a zselés és a sima cukros receptről, de én eddig csak a sima recepttel dolgoztam, egyszer felfejlesztek majd a zselésre… Szóval utánanéztem a neten. Kell hozzá egy palack, egy cső, amivel elvezetem a gázt az akváriumba, még jó, ha van egy visszafolyást gátló szelep (2 csődarab közé kell beiktatni, hasznos, az élesztős folyadék cseréjénél könnyen elindulhat az akváriumvíz a rossz irányba), meg egy gázszeparátor (egy kisebb palack az élesztős után kötve, a bemenő cső a palack aljáig ér, a kimenő pedig felülről indul kifelé, ez akkor jó pl., ha az élesztős folyadék felhabzik valamilyen okból, ami nálam egyszer már előfordult, ilyenkor a hab, vagy akár a folyadék az akváriumba kerülne, így a gázon kívül nem mehet más az akváriumba) és ezeken kívül, vagy a gázszeparátor helyett hasznos lehet egy gázszűrő (ez hasonló a gáz szeparátorhoz, annyi a különbség, hogy ezt kb. félig tiszta vízzel kell feltölteni és a bemenő ág végére egy porlasztókövet kell rakni, ez a gázzal együtt „közlekedő” könnyebb részecskéket is kiszűri).
 
Ez volt az „élesztős rendszer” és még a gáz megfelelő beoldásáról kell gondoskodni, mivel ha a cső végét csak beraknánk az akváriumba, nagyon kevés gáz oldódna be a vízbe (bár a CO2 elég gyorsan, szemmel látható gyorsasággal vált halmazállapotot az oxigénnel szemben). A hatékony beoldás lényege az, hogy minél nagyobb felületen érintkezzen a víz és a gáz, 100%-os beoldást is el tudunk érni. Pár módszer a gáz beoldására:
- egy belsőszűrő diffúzorjára (ahol általában levegőt szokott beszívni a szűrő) kötjük a cső végét, így kis buborékok lesznek a gázból, az áramlás is jól segíti a buborékok lent maradását, itt a beoldás elég hatékony
- közvetlenül egy porlasztóra/diffúzorra kötjük a csövet, ilyenkor ne levegő porlasztására gyártott porlasztókövet, hanem erre a célra készült pl. kerámia porlasztót használjunk, ezek közel 100%-os hatékonyságúak és eléggé esztétikusak
- reaktorok: vannak akváriumon belül és akváriumon kívül használhatók, magunk is gyárthatunk ilyeneket, ezek a leghatékonyabbak
- harangdiffúzor (angolul: bell diffuser): egy a szájával lefelé fordított állapotban lévő edényt, üvegcsét, vagy egyéb tárolóeszközt rögzítünk az akvárium egyik üvegfalára (belülről)
 
Az élesztős módszerről, annyit kell tudni, hogy itt változó mennyiségű gáz termelődik. A sima cukros receptnél 1-2 óra alatt beindul, majd egy, másfél hétig termel gázt, viszont az elején többet, vagyis gyorsabban keletkezik gáz, beáll egy sebességre, aztán egyre lassabb lesz. A „palackos” gyári megoldásnál ilyen probléma nincsen, ott egyenletesen jön a gáz, szabályozható a mennyisége.
Sok helyen azt lehet olvasni, vagy hallani, hogy a növények az állandó, egyenletes CO2 beoldást szeretik, nem jó, ha egyszer több, egyszer kevesebb gázt oldunk be a vízbe (bár van aki estére leállítja a gázbeoldást, én nem szoktam estére leállítani a beoldást, élesztős módszernél nem is tudok erre automatizált megoldást…).
 
Szóval a lényeg az, hogy állandó intenzitással kell beoldani a gázt, ez az ideális. A fent vázolt szerkezeten kívül lehet még gázpatronos megoldásról is olvasni, én ezt soha nem próbáltam, nem tudom, hogy mennyire jó, de viszonylag macerásnak tűnik és itt sem egyenletes a beoldás.
A gyári, palackos módszernél beállítjuk azt, hogy mennyi gázt adagoljon, beoldjuk a vízbe a gázt egy 100%-os, vagy közel 100%-os hatékonyságú szerkezettel és hát annyi elmondható, hogy mi mindig azonos mennyiségű gázt oldottunk be és ki tudjuk fejezni ennek a mennyiségét, mondjuk buborékszámban egy buborékszámláló segítségével. Élesztős módszernél viszont nem tudjuk, hogy mennyi gáz jut el a beoldó szerkezetig/ diffúzorig, ezért azt sem tudjuk megmondani, hogy mennyi gázt oldottunk be, akkor sem, ha a beoldásunk 100%-os. A keletkező, diffúzorig eljutó gáz mennyiségét nem tudjuk szabályozni, legalábbis nem tudjuk pontosan beállítani.
 
Itt jön a képbe egy törvényszerűség (ami logikusnak tűnik …nekem):
 
Ha a víz és a gáz érintkezési felülete állandó nagyságú, akkor egységnyi idő alatt egy adott mennyiségű gáz oldódik be a vízbe.
 
Másképpen:
T (állandó) hőmérsékletű vízbe,
X (változatlan) érintkezési felület esetén,
Y idő alatt,
Z mennyiségű gáz (CO2) oldódik.
 
...és itt jön a képbe egy nagyon egyszerű szerkezet, a harangdiffúzor. A diffúzorig eljutó gáz mennyisége változó, a beoldott gáz mennyisége állandó, mivel a felület állandó. A harang alá a csőből közvetlenül kell vezetni a gázt, ami megtelik, majd a felesleg (aminek a mennyiségét szintén nem tudjuk, de ez nekünk nem fontos), mivel a buborékok viszonylag nagyok, gyorsan távoznak a vízből és nem oldódnak be (ezekből a buborékokból is beoldódik a felfelé úton egy nagyon kevés, de én úgy vettem észre, hogy ez nem okoz gondot, bár meg lehet oldani, hogy ezek a buborékok ne az akváriumvízen keresztül távozzanak, de ez a szerkezet feleslegesen bonyolult lenne).
 
Állandó mennyiségű gázt tudunk tehát beoldani, a mennyiségét is ki lehetne számolni, én egy kísérlettel tudnám megoldani:
 
T hőmérsékleten egy függőleges falú kerek, vagy akár négyszögletes alapú „harangot” feltöltünk széndioxiddal (feltöltés előtt nem lehet benne légbuborék, bár a CO2 nehezebb), majd Y idő alatt megmérjük, hogy mennyit esett a gáz szintje, ebből ki lehet számolni a beoldott gáz térfogatát.
Ha kitalálunk egy számot az akváriumunk számára, akkor így meg tudnánk mondani pontosan, hogy mekkorának kell lennie a harangunk szájának. Ezt nem túl pontosan tapasztalat alapján is meghatározhatjuk.
 
Egyszerű szemléltetés (harangdiffúzor):
 
 
 
 
Egyszerű példák:
 
 
 

49. blogbejegyzés
Hasznos linkek gyűjteménye

Egyrészt Facsiga másrészt minden fórumtársamak ajánlom szakmai linkgyűjteményem egy részét. Tudom, hogy ez csupán jóindulattal nevezhető blognak  - legalábbis ami az akvarista.hu blogírásos elvárásait illeti - azonban úgy gondolom, hogy hiánypótló, hasznos és a szemléletváltást is segítheti.
 
Megpróbáltam a több mint 450 linkforrást különféle kategóriákba rendezni a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. A linkek a világ minden részéről származnak, ezért nem árt a nyelvtudás. Ennek hiányában a Google translate segítségével lehet boldogulni.
Egy kis segítség a nyelveket nem beszélőknek:
 
http://translate.google.com/translate_tools
 
http://techline.hu/wiki/2009/2/5/20090204_google_translate
 
http://www.mommo.hu/media/Csak_egy_kattintas_es_magyarul_olvashat_minden_weboldalt
 
A Google translate egy nyers fordítást végez. Sajnos a magyar nyelvnek a sajátosságai miatt sok esetben elég gyenge minőségben ami a nyelvtani részt illeti. Viszont a nyelvet jól beszélők aktívan is tehetnek a fordító program javítása érdekében, ugyanis felkínálja a jobb fordításra való javaslat tételt. Más nyelvek között lényegesen jobb minőségű a fordítás. Úgy gondolom, hogy ez a magyar fejlesztők inaktivitása illetve nyelvszerkezeti okokra vezethető vissza.
 
Hogyan is néz ki egy Google translate-val lefordított oldal?
 
Eredeti nyelven:
 
http://www.goodeiden.de/html/goodeids.html
 
 
Lefordítva magyar nyelvre:
 
http://translate.google.com/translate?u=http%3A//www.goodeiden.de/html/goodeids.html&hl=hu&langpair=auto|hu&tbb=1&ie=ISO-8859-1
 
 Azt már kitapasztaltam, hogy egyes oldalak fordítása nem történik meg teljes egészében, ha firefox vagy explorer böngészőt használsz. Viszont a chrome alatt tökéletes.
 
Remélem, hogy az információéhségeteket részben csillapítani tudjátok. Böngésszetek olyan örömmel, mint ahogyan mindezt megosztottam veletek.
 
Admin9-nek javasoltam, hogy a portál fejlécében lehetne egy link kategóriát beilleszteni, ahol legördülő menüben lehetne kattintgatni.
 
És akkor lássuk azokat a linkeket:
 
Scientific Journals
 
1. Acta Oecologica http://www.sciencedirect.com/science/journal/1146609X
2. Acta Zoologica http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291463-6395
3. African Herp News http://www.wits.ac.za/Academic/Science/APES/Research/MWLab/HAA/News.htm
4. African Journal of Ecology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291365-2028
5. African Zoology http://www.bioone.org/toc/afzo/current
6. Amphibia-Reptilia http://brill.publisher.ingentaconnect.com/content/brill/amre
7. Animal Behaviour http://www.sciencedirect.com/science/journal/00033472
8. Animal Biology http://www.brill.nl/animal-biology
9. Animal Cognition http://www.springerlink.com/content/1435-9448/
10. Animal Conservation (After 2005) http://www.wiley.com/bw/journal.asp?ref=1367-9430
11. Animal Conservation (before 2006) http://journals.cambridge.org/action/displayJournal?jid=ANI
12. Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics http://www.annualreviews.org/action/cookieAbsent
13. Aquarium Sciences and Conservation http://www.springerlink.com/content/100143/?p=8dcf0cddbb8d4e07ae4eb4bb2735c8c6&pi=0
14. Aquatic Invasions http://www.aquaticinvasions.ru/index.html
15. Aquatic Living Resources http://www.alr-journal.org/action/displayJournal?jid=ALR
16. Austral Ecology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291442-9993
17. Behavioral Ecology http://beheco.oxfordjournals.org/
18. Behaviour http://www.brill.nl/behaviour
19. Biodiversity Reserach (生物多樣性) http://www.ceps.com.tw/ec/ecJnlIntro.aspx?Jnliid=1058&newIssueiid=78341
20. Biological Invasions http://www.springerlink.com/content/103794/?p=ef598574f16c4bd687ae52621b337350&pi=0
21. Biology Letters http://rsbl.royalsocietypublishing.org/
22. Biosystematica http://www.tcntrust.org/journal.php
23. BMC Evolutionary Biology http://www.biomedcentral.com/bmcevolbiol/
24. Brain, Behavior & Evoultion http://content.karger.com/ProdukteDB/produkte.asp?Aktion=Ausgabe&Ausgabe=251593&ProduktNr=223831
25. Breviora http://www.bioone.org/loi/brvo
26. Bulletin of Fish Biology http://www.fishbiology.de/index.html
27. Bulletin of the Herpetological Society of Japan (爬虫兩棲學会報) http://zoo.zool.kyoto-u.ac.jp/herp/publications/index.html
28. Ceylon Journal of Science (Biological Sciences) http://www.sljol.info/index.php/CJSBS/issue/current
29. Chelonian Conservation and Biology http://www.chelonianjournals.org/
30. Cladistics http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291096-0031
31. Conservation Genetics http://www.springerlink.com/content/105709/
32. Current Herpetology http://zoo.zool.kyoto-u.ac.jp/herp/CurrHerp/index.html
33. Cybium http://www.mnhn.fr/sfi/cybium/homecybiumgb.html
34. Disease of Aquatic Organisms http://www.int-res.com/journals/dao/
35. Ecological Monographs http://www.esajournals.org/loi/emon
36. Ecological Research http://www.springerlink.com/content/112404/
37. Ecology http://www.esajournals.org/loi/ecol
38. Ecology Letters http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291461-0248
39. Ecology of Freshwater Fish http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291600-0633
40. Evolution http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291558-5646
41. Evolution & Development http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291525-142X
42. Evolutionary Ecology http://www.springerlink.com/content/100160/
43. Fisheries Research http://www.sciencedirect.com/science/journal/01657836
44. Forensic Science International: Genetics http://www.sciencedirect.com/science/journal/18724973
45. Herpetologica http://www.bioone.org/loi/herp
46. Herpetological Monographs http://www.bioone.org/loi/hmon
47. Herpetological Review http://www.ssarherps.org/pages/HRinfo.php
48. Ichthyological Exploration of Freshwaters http://www.pfeil-verlag.de/04biol/e9902.php
49. Integrated Zoology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291749-4877
50. International Zoo Yearbook http://www.blackwellpublishing.com/journal.asp?ref=0074-9664&site=1
51. Invertebrate Biology http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/ivb.2011.130.issue-1/issuetoc
52. Journal of Animal Ecology http://www.journalofanimalecology.org/view/0/index.html
53. Journal of Biogeography http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291365-2699
54. Journal of Curstacean Biology http://www.bioone.org/loi/crus
55. Journal of Ecology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291365-2745
56. Journal of Ethology http://www.springerlink.com/content/105357/?p=d5d24a981d044662840074cd958687b7&pi=0
57. Journal of Exotic Pet Medicine http://www.journals.elsevierhealth.com/periodicals/jepm
58. Journal of Herpetology http://www.ssarherps.org/pages/HRinfo.php
59. Journal of Natural History http://www.tandfonline.com/toc/tnah20/current
60. Journal of Small Animal Practice http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291748-5827
61. Journal of Thretened Taxa http://threatenedtaxa.org/index.asp?jid=17
62. Journal of Tropical Ecology http://journals.cambridge.org/action/displayJournal?jid=TRO
63. Journal of Wildlife Diseases http://www.jwildlifedis.org/
64. Journal of Zoo and Wildlife Medicine http://www.bioone.org/toc/zamd/40/4
65. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291439-0469
66. Journal of Zoology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291469-7998
67. Molecular Ecology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291365-294X
68. Molecular Phylogenetics & Evolution http://www.sciencedirect.com/science/journal/10557903
69. Neotropical Ichthyology http://www.scielo.br/scielo.php?pid=1679-6225&script=sci_serial
70. Neotropical Ichthyology (new site) http://www.ufrgs.br/ni/
71. NOW (野生動物保育彙報及通訊) http://wildmic.npust.edu.tw/ptrc/index.html
72. Oecologia http://www.springerlink.com/content/100458/?p=7ad35014164d4a0f9cc9bdd87b2a5208&pi=0
73. Philosophical Transactions of the Royal Society http://rstb.royalsocietypublishing.org/
74. Phyllomedusa http://www.phyllomedusa.esalq.usp.br/
75. Physiological and Biochemical Zoology http://www.jstor.org/action/showPublication?journalCode=physbioczool&
76. PLoS One http://www.plosone.org/home.action
77. PNAS http://www.bioone.org/loi/ansp
78. Proceedings of the Academy of Natural Sciences of Philadelphia http://www.bioone.org/loi/ansp
79. Proceedings of the Royal Society B http://rspb.royalsocietypublishing.org/
80. Russian Journal of Herpetology http://www.folium.ru/en/journals/rjh/index.shtml
81. Species Diversity http://wwwsoc.nii.ac.jp/jssz2/spdiv/v13/index.html#n04
82. Studies on Neotropical Fauna and Environment http://www.tandfonline.com/toc/nnfe20/current
83. Systematic Biology http://sysbio.oxfordjournals.org/
84. Systematics & Biodiversity http://journals.cambridge.org/action/displayJournal?jid=SYS
85. Taxa http://wwwsoc.nii.ac.jp/jssz2/taxa/n25.html#n25
86. The Herpetological Bulletin http://www.thebhs.org/pubs_bulletin.html
87. The Herpetological Journal http://www.thebhs.org/pubs_journal.html
88. Trends in Ecology & Evolution http://www.sciencedirect.com/science/journal/01695347
89. Turtle and Tortoise Newsletter http://www.chelonianjournals.org/
90. Vetebrate Zoology (Zoologische Abhandlungen) http://www.vertebrate-zoology.de/
91. Veterinary Clinics of North America: Exotic Animal Practice http://www.sciencedirect.com/science/journal/10949194
92. Western North American Naturalist https://ojs.lib.byu.edu/ojs/index.php/wnan/index
93. Wildlife Biology http://www.bioone.org/toc/wbio/current
94. Wildlife Monographs http://www.bioone.org/toc/wmon/current
95. Zoo Biology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1002/%28ISSN%291098-2361
96. ZooKeys http://www.pensoft.net/journals/zookeys/
97. Zoologica Scripta http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291463-6409
98. Zoological Journal of the Linnean Society http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291096-3642
99. Zoological Science http://www.bioone.org/toc/jzoo/current
100. Zoosymposia http://www.mapress.com/zoosymposia/content.htm
101. Zoosystema http://www.mnhn.fr/publication/zoosyst/azoosyst.html
102. Zoosystematics & Evolution http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1002/%28ISSN%291860-0743a
103. Zootaxa http://www.mapress.com/zootaxa/
 
Magazines for aquarium & vivarium
 
104. Aqua Journal (Japanese) http://www.adana.co.jp/catalog/index.php?main_page=index&cPath=12
105. AQUA LIFE (Japanese) http://www.mpj-aqualife.com/index.html
106. Aqua Planta (Germany) http://www.ak-wasserpflanzen.de/AquaPlanta/Aqua%20Planta.htm
107. Aqualog News http://www.aqualog.de/
108. Aquaristik-Fachmagazin (Germany) http://www.tetra-verlag.de/index.htm
109. Caridina http://www.fachzeitungen.de/seite/p/titel/titelid/1156238380
110. DATZ (Germany) http://www.datz.de/
111. Draco (Germany) http://www.ms-verlag.de/DRACO.29.0.html
112. Le Macropode http://www.cil-ibsc.fr/
113. Marginata (Austria) http://www.ms-verlag.de/MARGINATA.30.0.html
114. Nutrafin Aquatic News (Germany) http://www.hagen.com/canada/english/aquatic/more.cfm
115. prcticalfishkeeping.co.uk http://www.practicalfishkeeping.co.uk/
116. Reptiles Magazine http://www.reptilechannel.com/reptile-magazines/reptiles-magazine/default.aspx
117. Reptilia (Germany) http://www.ms-verlag.de/REPTILIA.28.0.html
118. Terraria (Germany) http://www.ms-verlag.de/TERRARIA.256.0.html
119. Tropical Fish Hobbyist (USA) http://www.tfhdigital.com/tfh/200911/?u1=texterity&cache=6e00616f57ff49ff39de6b6a31e12eee#pg1
120. Vivarium Guide (Japanese) http://www.mpj-aqualife.com/vivariumguide.html
121. ZAG-Phoenix – Zeitschrift für Wirbellose http://www.wirbellosen.de/zag-phoenix-zeitschrift-fuer-wirbellose-jahrgang-1-nummer-1-juni-2010-ist-da/
122. 爬蟲類兩生類情報誌クリーパー (Japanese) http://www.bekkoame.ne.jp/ha/creeper/
 
Aquarists' & Terrarists' Journals
 
123. Amazonas http://www.amazonas-magazin.de/AMAZONAS-MAGAZIN-de.776.0.html
124. Biawak http://varanidae.org/biawak
125. Cichlid News http://www.cichlidae.com/error.php
126. Deutschen Cichliden Gesellschaft - Informationen http://www.dcg-online.de/
127. Eggspots http://worldfish.de/eggspots.html
128. Sauria http://www.sauria.de/
129. Testudo http://www.sigs.ch/testudo.aspx
 
 
 
 
 
Online database & forum (Ichthyology & others)
 
 
130. 台灣本土貝類之數位典藏 http://shell.sinica.edu.tw/
131. 臺灣兩生爬蟲類知識庫子計畫 http://content.teldap.tw/index/index.php?cat=20&action=detail&id=85
132. Epiplatys.de http://www.epiplatys.de/
133. Grupo Rivulus http://www.gruporivulus.com.ar/
134. Killifish of Western Africa (Tim Addis) http://www.aka.org/wak/index.htm
135. Apistogramma Study Group http://www.apisto.com/
136. Cichlid Research http://cichlidresearch.com/contents.html
137. Cichlidae Online http://three.pairlist.net/mailman/listinfo/online
138. Cichlidae.com http://www.cichlidae.com/default.php
139. Trophs.com http://www.trophs.com/forums/index.php?act=ST&f=10&t=34
140. ibcBettas.org http://www.ibcbettas.org/pages/
141. Parosphromenus Project http://www.parosphromenus-project.org/
142. All Catfish Species Inventory Documents http://acsi.acnatsci.org/base/documents.html
143. Laboratory of Tetraodontiformes http://www.puffer.gr.jp/
144. 狗娃樂園 http://www.pufferpark.idv.tw/index.php?s=7fa2a968d8729675e4bda8d9690e53a8
145. Goodeiden.de http://www.goodeiden.de/html/england.html
146. tematiche AFAE http://www.afae.it/pages/tematica/versioneitaliana/tematica%20afae.htm
147. Opefe Archives http://www.opefe.com/
148. 食人魚生活館 http://bs.ls2d.com/
149. Freshwater Goby Museum http://www17.tok2.com/home2/tarogoby/indexe.html
150. Gobiidae.com http://gobiidae.com/
151. 光背電鰻科 (Apteronotidae) http://www.apteronote.com/revue/intro.shtml
152. Age of Aquariums http://www.aquahobby.com/age_of_aquariums.php
153. HLG台灣寵物鳥資訊網http://www.birds.tw/index.php
154. TOA鸚鵡網http://www.toaparrotzone.com/
155. TPB台灣寵物鳥論壇 http://www.sitebro.tw/zh0458784/
156. 我愛觀賞魚(中國) http://www.52fish.com.cn/
157. 批踢踢水族版(魚宅最愛) http://www.ptt.cc/bbs/Aquarium/index1.html
158. 燈峰造極 http://www.littlefish.asia/index.php
159. 貝殼影像館 http://www.wretch.cc/album/PJWang
160. Aquarium Wiki http://www.theaquariumwiki.com/Main_Page
161. New fish taxa http://www.worldfish.de/sci.htm
162. Seriously Fish http://www.seriouslyfish.com/news.php
163. Home of Rainbowfish http://members.optushome.com.au/chelmon/
164. rainbowfish.info http://www.rainbowfish.info/
165. Rainbowfishbg (Russian) http://rainbowfishbg.com/
166. Danios & Devarios http://www.danios.info/index.aspx
167. All Catfish Species Inventory http://silurus.acnatsci.org/
168. AsianCatfish.com http://www.asiancatfish.com/
169. Aspidoras.com http://aspidoras.com/
170. Catfish Study Group http://www.catfishstudygroup.org/
171. Corydoras.de http://www.corydorasforum.de/wbb3/index.php
172. I love Corydoras http://www.nettaigyo.com/corydoras/encyc/index.html
173. L-Welse http://www.l-welse.com/
174. Let's enjoy Corydoras http://www17.plala.or.jp/kzm_ta/hyousi.htm
175. Loricariinae.de http://www.loricariinae.de/
176. Planetcatfish http://www.planetcatfish.com/
177. Scotcat http://www.scotcat.com/home.htm
178. 台灣鼠魚網 http://www.corydoras.idv.tw/index.php
179. Clown Loach http://clown-loach.com/
180. loaches.com http://www.loaches.com/
181. Snakehead.org http://www.snakeheads.org/
 
 
 
 
Online database & forum (Herpetology)
 
182. Amphibian Species of the World http://research.amnh.org/vz/herpetology/amphibia/index.php
183. AmphibiaWeb http://amphibiaweb.org/index.html
184. CaptiveBred Reptile Forums http://www.captivebredreptileforums.co.uk/
185. Carettochelys.com http://www.carettochelys.com/
186. CCIC: chameleon care & information center http://www.chamaeleonidae.com/Home.html
187. Chameleons Online E-Zine http://www.chameleonnews.com/Home.html
188. Cyber Salvator http://www.cybersalvator.com/home.asp
189. EMYSystem http://emys.geo.orst.edu/default.html
190. Field Herp Forum http://www.fieldherpforum.com/forum/
191. Geckos Unlimited http://www.geckosunlimited.com/community/
192. Herpetofauna of Myanmar http://researcharchive.calacademy.org/research/Herpetology/myanmar/project.html
193. Herpetological Literature http://www.herplit.com/
194. IG Warane http://www.ig-warane.de/
195. Livefoods.co.uk http://www.livefoods.co.uk/
196. Pelusios.com http://www.pelusios.com/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1
197. PygmyChameleon.co.uk http://www.pygmychameleon.co.uk/content/
198. Redtailboa.net http://www.redtailboa.net/forums/
199. Repstyle.org http://repstyle.org/discuz/index.php
200. Schildkrotte Grubbe Regio http://sgrb.padde.eu/cgi-bin/main.pl?cmd=openindex
201. Squamata - Verlag für Herpetologie http://www.squamata.de/index.html
202. Testudines.org http://www.testudines.org/
203. Testudo-Farm http://www.testudo-farm.de/html/home.html
204. Turtle Time http://www.turtletime.org/
205. Turtle-family.com http://www.turtle-family.com/Discuz50/
206. Waranwelt.de http://www.waranwelt.de/index.php
207. www.drndrobates.org http://www.dendrobates.org/
208. www.poison-frogs.nl http://www.poison-frogs.nl/
209. 台灣龜主題館 http://www.turtle.idv.tw/
210. 爬盟 (中國) http://www.creepers.com.cn/forum/index.php
211. 青蛙小站 http://photo.froghome.tw/
 
 
 
Online database & forum (Invertebrate)
 
212. 89sky園長生物網(蝦蟹) http://89sky.net/vbb/forumdisplay.php?f=8&order=desc&page=2
213. Aquarienschnecken.de http://www.allesumdieschneck.de/index.html
214. Aristocratama http://www.aristocratama.com/
215. Crusta10 http://www.crusta10.de/
216. Cursta Fauna http://www.crusta-fauna.org/
217. Cursta.de der Wirbellosenblog http://crusta.de/
218. Myriapoden infor.de http://www.myriapoden-info.de/frameindex.htm
219. Petshrimp.com http://www.petshrimp.com/
220. Rick C West's Birdspiders.com http://www.birdspiders.com/index.php
221. World Porifera Database http://www.marinespecies.org/porifera/index.php
222. 台灣蚯蚓資料庫 http://earthworm.zo.ntu.edu.tw/earthworm/index.htm
223. 台灣貝類圖鑑 http://shell.twbbs.org/~bill/shell/index.htm
224. 台灣貝類資料庫 http://shell.sinica.edu.tw/
225. 鶴齋論壇 (puffer有夠蝦) http://www.cranepro.idv.tw/forum/modules/newbb/viewforum.php?forum=33
 
 
 
 
Organization (International)
 
226. American Cichlid Association http://www.cichlid.org/
227. American Killifish Association (AKA) http://www.aka.org/
228. American Livebearer Association http://livebearers.org/
229. Asian Turtle Conservation Network http://www.asianturtlenetwork.org/index.htm
230. Australia New Guinea Fishes Association (ANGFA) http://www.angfa.org.au/
231. Belgische Bond van Aquarium- en Terrariumhouders vzw http://www.aquariumwereld.be/index.htm
232. Betta Society of Malaysia http://www.bettasocietymalaysia.com.my/
233. British Livebearer Association http://www.britishlivebearerassociation.co.uk/
234. CAWT http://www.cawtglobal.org/
235. Fishes from Venezuela Foundation http://www.aquatic-experts.com/index.html
236. IBC Bettas.org http://www.ibcbettas.org/pages/
237. Ichthyological Society of Hongkong 香港魚類學會 http://www.hkis.hk/index_c.php
238. IG Barben Salmler Schmerlen Welse (BSSW) (German version) http://ig-bssw.org/
239. International Goby Society http://gobiidae.com/int_goby_soc.htm
240. The Crustacean Society http://web.vims.edu/tcs/?svr=www
241. The Herpetological Society of Japan http://zoo.zool.kyoto-u.ac.jp/herp/indexj.html
242. TRAFFIC http://www.traffic.org/
243. Venezuela Fish Fundation http://www.pecesdevenezuela.com/
244. 日本淡水魚愛好會 http://tansuigyo.maxs.jp/index.html
245. 日本胎生魚協會 http://www2.chokai.ne.jp/~platy/
 
 
 
Organization & Authority (Taiwan)
 
 
246. 中華民國獸醫學會 http://www.csvs.org.tw/
247. 中華民國自然生態保育協會 http://www.swan.org.tw/index1.htm
248. 中華民國魚類學會 http://www.twichthyology.org/
249. 動物保護資訊網 http://animal.coa.gov.tw/html/?main=1
250. 動物社會研究會 http://www.east.org.tw/
251. 台北市立動物園 http://newweb.zoo.gov.tw/
252. 台灣兩棲爬蟲動物協會 http://www.taratw.org/index.php
253. 台灣動物社會研究會 http://www.east.org.tw/
254. 台灣哺乳動物學會 http://web.thu.edu.tw/lklin/www/
255. 台灣昆蟲學會 http://www.entsoc.org.tw/
256. 台灣水族協會 http://www.twaa.org.tw/
257. 台灣水產學會http://www.fst.sinica.edu.tw/Tw/
258. 台灣生態學會 http://ecology.org.tw/
259. 台灣生物多樣性學會 http://www.batw.org.tw/
260. 台灣蝙蝠學會 http://www.bats.org.tw/web/index.php
261. 台灣觀賞魚養殖協會 http://www.tofa.org.tw/
262. 國立台灣博物館 http://www.ntm.gov.tw/tw/index.aspx
263. 國立台灣大學博物館群 http://www.museums.ntu.edu.tw/
264. 國立海洋生物博物館 http://www.nmmba.gov.tw/index.aspx
265. 國立自然科學博物館 http://www.nmns.edu.tw/
266. 屏東保育類野生動物收容中心 http://ptrc.npust.edu.tw/
267. 經濟部國貿局 (CITES物種貿易管制) http://www.trade.gov.tw/
268. 行政院農業委員會林務局 (野生動物保育法) http://www.forest.gov.tw/mp.asp?mp=1
269. 行政院農業委員會林業試驗所 http://www.tfri.gov.tw/
270. 行政院農業委員會水產試驗所 http://www.tfrin.gov.tw/mp.asp?mp=1
271. 行政院農業委員會水產試驗所(電子報) http://www.tfrin.gov.tw/friweb/index.php?func=epaper2
 
 
 
 
Breeders, Collectors & Business
 
272. AAA Exotics http://www.goslinea.com/
273. All Fish Aquarium (泰國) http://www.allfishthailand.com/home/index.php
274. Amazon Export Fish http://www.amazonexportfish.com/
275. Apistoworld (香港) http://www.apistoworldhk.com/shop/
276. Aqua Mosters (台灣) http://www.aquamonsters.com/
277. Aqua Project Taiwan (台灣) http://aquaprojecttaiwan.blogspot.com/
278. Aquarium Glaser (Germany) http://www.aquarium-glaser.de/en/index.php
279. Aquarium P.A.E.X. (website) http://www.aquariumpaex.com/
280. Aquarium P.A.E.X. blog (Peru) http://aquariumpaex.blogspot.com/
281. AquaTarium http://www.aquatarium.de/home/index.htm
282. Aristocratama http://www.aristocratama.com/main_f.html
283. Below Water Fish http://belowwaterfish.blogspot.com/
284. Dave's Rare Aquarium Fish http://www.davesfish.com/
285. Day & Night Geckos http://www.strophurus.com/
286. Gone Wild Peru http://www.gonewildperu.com/
287. Hein Aquarium http://www.heinaquarium.com/index.htm
288. Jon Boone http://www.jonboone.com/index.php?link=home
289. Jungo2u.com http://www.jungle2u.com/
290. Kingsnake.com http://www.kingsnake.com/
291. Leopard Gecko.com (Ron and Marilyn Tremper) http://www.leopardgecko.com/
292. Medeiros的短鯛小窩 http://tw.myblog.yahoo.com/medeiros-2007/
293. Modern Pet Centre (India) http://www.modernpetcentre.in/default.aspx
294. Netuno Aquarium (Brazil) http://www.netunoaquarium.com.br/
295. Pier Aquatics (UK) http://thepieraquatics.blogspot.com/
296. Pisciculture d'ESTALENS http://www.estalens.fr/index.php?lng=en
297. Reptilwelt http://www.reptilwelt.de/index.htm
298. Serpentes EU http://serpentes.eu/
299. Team Borneo http://teamborneo.com/home.html
300. Transfish GmbH (Germany) http://www.transfish.de/
301. Zierfische Boettner http://www.raubwelse.de/
302. 利洋水族 (台灣) http://www.li-yang.tidi.tw/
303. 化成水族 http://tw.myblog.yahoo.com/ddd31tw/
304. 台族貿易 (台灣) http://taitzuaquarium.blogspot.com/
305. 坦魚事務所 http://tw.myblog.yahoo.com/bluezaire-123456789/
306. 宗洋水族有限公司 http://www.tzong-yang.com.tw/index_main.php
307. 小黑的店 http://blackpark-fish.blogspot.com/
308. 尖端水族 (台灣) http://aquatop.myweb.hinet.net/
309. 常勝魚場(大鳥) http://www.guppytaiwan.com.tw/forum.php
310. 悠遊魚坊 (-2007) http://yoyo.life24.com.tw/EPIMP/default.aspx
311. 悠遊魚坊(blogspot) http://yoyofishroomtaiwan.blogspot.com/
312. 悠遊魚坊(yahoo blog) http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21ysX24LyBGw4VbqRJhNCsJwAR/
313. 悠遊魚坊(老爹) http://www.guppytaiwan.com.tw/forum.php
314. 水族大聯盟(facebook) http://www.facebook.com/pages/%E9%B4%BB%E9%A0%86%E9%AD%9A%E5%9D%8A/159229147451569
315. 水族大聯盟(台灣) http://aqualeaguetaiwan.blogspot.com/
316. 湖礁外礁 http://blog.sina.com.tw/cichlidstore/
317. 潮濕記憶 http://www.wretch.cc/blog/wettishmemo
318. 銀河系水族(台灣) http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21DelP6e6fERkIqQJBIXFXWjbukHw6XQ--/
319. 阿彬水族 http://tw.myblog.yahoo.com/lwpinkimo/
320. 靚魚坊(台灣) http://tw.myblog.yahoo.com/sn-keith/
321. 鴻順魚坊(facebook) http://www.facebook.com/pages/%E9%B4%BB%E9%A0%86%E9%AD%9A%E5%9D%8A/159229147451569
322. 鴻順魚坊(無名) http://www.wretch.cc/blog/hopesun1205
 
 
 
Those Japanese Pet Stores
 
 

323. An Aquarium http://www.an-aquarium.com/index.html
324. Aqua Gallery Ginza http://aquagallery-ginza.com/index.php
325. Aqua Green Life http://aqua-green-life.net/
326. Aqua Miniequ http://aqua-miniequ.mo-blog.jp/v01/
327. Aqua Nager http://www.aqua-nager.jp/
328. Aqua Rise http://aqua-rise.jp/
329. Aqua Tailors http://www.aquatailors.co.jp/
330. Aquafin http://aquafin.web.infoseek.co.jp/
331. Aqualand Hanatomi http://www.hanatomi-aqua.com/index.html
332. Aqualand Makkachin http://www.makkachin.com/
333. Aquarium DreamTheater http://www.active-neo.com/dream-t/index.html
334. Aquashop Bonito http://aqua-bonito.web.infoseek.co.jp/
335. Aquashop Uoriki http://a-uoriki.com/news/
336. AQUASHOP つきみ堂 http://www.tsukimido.net/top.html
337. AZUL Aquatic Shop http://www.aquaticshop-azul.com/index.html
338. B-Box Aquarium http://www.b-boxaquarium.com/
339. Burden Group http://burden1.info/
340. DEBON 熱帶魚館 http://onaga.co.jp/DEBON/sb/
341. Discus Area http://www.discus-area.com/
342. Dizzy Point Tokyo http://www.dizzypoint.co.jp/
343. Fish Japan http://www.fish-japan.com/
344. Fish Land Ishihara http://www.fish-pet.net/index.html
345. Jewell http://www.jewell.jp/
346. King Water http://www.king-water.jp/
347. Little Fish Company リトルフィッシュカンパニー http://littlefish.dip.jp/
348. Little Fish Shizuoka http://www.lfs-aqua.com/index.html
349. Maniac Reptiles http://www.maniacreptiles.com/index.html
350. namazuya http://namazuya.jugem.jp/
351. PASEO http://www.paseo-aqua.com/blog1/
352. Penguin Village http://www.penguinvillage.co.jp/index.html
353. Q CE http://www.55q-be.com/
354. Remixみなと店熱帯魚 http://minettai.exblog.jp/
355. rva http://www.rva.jp/
356. Sauria http://www.sauria.info/
357. Sun Marine 東京サンマリン http://www.sunmarine.co.jp/sunmarine/
358. Teamborneo http://teamborneo.com/
359. Tiara Web Shop http://www.aqua-tiara.net/
360. Tokyo Sunmarine http://sunmarine.co.jp/sunmarine/index.html
361. Waterhouse http://waterhouse.asablo.jp/blog/
362. イーストアフリカ (East Africa) http://info.eastafrica.jp/
363. コリドラス販売 コリドラス飼育 コリドラス情報 http://05kori.blog94.fc2.com/
364. ペポニ名東店 http://peponi.exblog.jp/
365. 中央水族館 http://members.jcom.home.ne.jp/chusui/index.html
366. 中野愛魚園 http://www.nakano-aigyoen.com/index.html
367. 勝鮎 http://www.katsuayu.com/
368. 大型怪魚専門店 キングコブラ http://www.king-cobra.info/index.php?PHPSESSID=6874f565d2b1ef09a1a252e0a88107ca
369. 天然幻想水 http://moon.ap.teacup.com/marjoran/
370. 東熱帶魚研究所 http://azumanettaigyo.com/
371. 爬虫類ショップ ワイルドモンスター http://www.w-monster.com/
372. 石と泉 (Ishitoizumi) http://www.ishitoizumi.com/
373. 蛇屋 http://www.monsterskeeper.com/
374. 豊橋アマゾン http://toyoama.jp/toyoama/newpage2.html
 
 
Aquarium & Terrarium Enthusiasts & Researchers
 
 
375. Agamid Lizards of Thailand http://agamidthailand.blogspot.com/
376. Ancient Dragon http://www.occn.zaq.ne.jp/ancient-dragon/index.html
377. Ancient World http://www7a.biglobe.ne.jp/~an-world/index.htm
378. Aquasnail http://aquasnail.blogspot.com/
379. Borneo Echo Streams http://borneoechostreams.blogspot.com/
380. Breeding Labo http://www.geocities.co.jp/AnimalPark-Shiro/3107/index.html
381. C'ZONE http://czone.blog.so-net.ne.jp/
382. CDM大大的攝影集 http://www.freewebs.com/yuchiachang/
383. Charm's blog http://chanet.blog34.fc2.com/
384. Chelidphile http://chelidphil.exblog.jp/
385. Cory.dk http://www.cory.dk/
386. danielleigh http://blog.yam.com/user/danielleigh.html
387. Ellago Tanganyika un mar de aqua dulce http://tanganyika-fishroom.blogspot.com/
388. Gardenstatetortoise.com http://www.gardenstatetortoise.com/mainpage.html
389. Grandkillis http://grandkillis.blogspot.com/
390. Groveling things http://adashinoren.blog95.fc2.com/
391. Il percomorfo http://percomorfo.blogspot.com/
392. In Nature http://superchiby.cocolog-nifty.com/
393. Jerry的魚世界(blog版) http://jerryaquablog.blogspot.com/
394. Jerry的魚世界(網誌版) http://tw.myblog.yahoo.com/neontetra-jerry/
395. Kubo's Farm http://americanboxturtle.blog43.fc2.com/
396. Lago Tanganyika http://lago-tanganyika.blogspot.com/
397. Leo's Aquarium http://leo-aquarium.blogspot.com/
398. Let's Enjoy Corydoras (blog) http://geoffroy.blog.shinobi.jp/
399. Longnose Life http://st1537.blog95.fc2.com/page-1.html
400. Lughingman http://d.hatena.ne.jp/lughingman/
401. Lygodactylus.com http://lygodactylus.com/index.html
402. Mahengechromis http://mahengechromis.blogspot.com/
403. NATA http://nataboa.blogspot.com/
404. Nature Planet http://natureplanet.blogspot.com/
405. Pets Pets http://city.hokkai.or.jp/~pia/cont/index.htm
406. rb5Wu http://www.wretch.cc/blog/rb5wu
407. siluriphil Welse und mehr http://siluriphil.schwebekoma.de/
408. Snakes of Taiwan http://www.snakesoftaiwan.com/
409. Spice Corydoras http://www.k3.dion.ne.jp/~fisher/
410. Stay Wild -マッドアングラー隊 ジャブロー潜入の軌跡 http://ameblo.jp/staywild/
411. Sven Kullander http://ichthyologos.blogspot.com/
412. to the world in water for healing http://ameblo.jp/julii/
413. Tokyo Snakehead Lab http://www.h5.dion.ne.jp/~raizo55/snakehead/aquarium.html
414. Whitestripe http://www.wretch.cc/blog/whitestripe
415. www.baumwarane.de http://baumwarane.ba.funpic.de/
416. おしけんブログ http://plaza.rakuten.co.jp/oshiken/
417. ようこそ!南米産小型珍カラシン(テトラ)の ギャラリーへ http://www.geocities.jp/zakkycharacin/
418. キボシ亀男の飼育記録帳 http://kibosi.jugem.jp/
419. コリちゃんにコリこり http://www.geocities.co.jp/AnimalPark-Tama/6016/index.html
420. ビーボックスアクアリウム 熱帯魚・水草情報 http://boxtropi.exblog.jp/
421. プラゼール水生生物研究所 http://www.linkclub.or.jp/~urano-co/
422. 一步燈天 http://evcafe-aqua.blogspot.com/
423. 別跟坦魚過不去 http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21fbI_oiGUGQX_wQUpSYuufmn3ug--/
424. 北辰的水族與旅遊紀錄 http://northernstar-aquarium.blogspot.com/
425. 原鬥,原生魚,蝦與 里港趙壽宏餛飩豬腳 http://tw.myblog.yahoo.com/suhon-yuki/
426. 國寶的藏寶箱 rb5killifish.blogspot.com
427. 坦湖沙漠中的孤狼 http://tw.myblog.yahoo.com/d9029753/
428. 坦湖紀事 http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21GcNNkdWCGQRBhCx1v3wruAHg/
429. 坦魚小淘氣 http://tw.myblog.yahoo.com/shin_kina/
430. 坦魚的樂趣 http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21Vs6SriCbEx9cPpiW5yKe/
431. 大亀絵巻-リクガメ写真集 http://zarata.blog66.fc2.com/
432. 小雞雞的擬餌、貓咪及原生魚類野採世界 http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21HwIDQUyZBR1viVI4tA--/
433. 底物の部屋 http://ww8.tiki.ne.jp/~yashu/index.html
434. 彩色魚 http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21XV7g_XeBBxKoOsKLVok0pUA-/
435. 水中畫作初心者 http://tw.myblog.yahoo.com/ifyousmell20023/
436. 海水魚 サンゴ 熱帯魚 テラリウム 飼育 http://kaisuinettaigyo.blog93.fc2.com/
437. 淡水カレイ飼育 http://www.geocities.co.jp/AnimalPark-Shiro/4418/site1/kareiindex.html
438. 溪流中的蝦虎精靈園地 http://tw.myblog.yahoo.com/kun971brook-demon/
439. 燈神 http://evcafe-aqua.blogspot.com/
440. 真蝦形式 http://varcaridea.blogspot.com/
441. 萬歲爬蟲瘋 http://archi.repstyle.org/
442. 蛋高's Bike Car Fish Life http://tw.myblog.yahoo.com/hank30701/
443. 蝦虎部落 http://tw.myblog.yahoo.com/sredsun/
444. 蟲之友生態手札 http://tw.myblog.yahoo.com/butterflies-world/
445. 遠離非洲 http://tw.myblog.yahoo.com/outof-africa/
446. 野三斑 http://tapawa.blogspot.com/
447. 鬥魚沼澤 http://bettabog.blogspot.com/
448. 魚痴的淡水魚與河口魚之淺介 http://tw.myblog.yahoo.com/your0929/
 
 
 
Selected photo albums
 

449. Aquarium (flickr) http://www.flickr.com/groups/aquarium/pool/page585/
450. cyprinoid (flickr) http://www.flickr.com/photos/cyprinoid/
451. Euprepiosaur (flickr) http://www.flickr.com/photos/euprepiosaur/
452. Fish Geeks (flickr group) http://www.flickr.com/groups/fishgeeks/
453. Heosemys (flickr) http://www.flickr.com/photos/heosemys/
454. Life Aquatic (flickr group) http://www.flickr.com/groups/50619606@N00/
455. Phelsuma (flickr group) http://www.flickr.com/groups/phelsuma/
456. Phelsuma (flickr) http://www.flickr.com/photos/evanheygen/
457. Phelsumanic (flickr) http://www.flickr.com/photos/jdekock/
458. Planted Aquariums (flickr) http://www.flickr.com/groups/plantedaquariums/pool/with/3434009341/
459. Thor Kakonsen (flickr) http://www.flickr.com/photos/thorhakonsen/
460. Tropical Fish group (flickr) http://www.flickr.com/groups/wwwhekcombr/pool/with/3434009341/
 
 
Új halfajok:
 
 
1.
egy új üvegharcsa:
Pseudeutropius indigens
 
http://www.mapress.com/zootaxa/2011/f/z03037p050f.pdf
 
http://www.planetcatfish.com/catelog/image.php?species=pseudeutropius+indigens&image_id=7189
 
2.
új sügérfaj
 
Badis singenensis
 
http://threatenedtaxa.org/ZooPrintJournal/2011/September/o253126ix112085-2089.pdf
 
 3.
új Boraras faj
 Boraras naevus
 
http://www.mapress.com/zootaxa/2011/f/zt03002p051.pdf
 
 4. Új sügérfajok Dél-Amerikából
 
 
Australoheros angiru
 
Australoheros ykeregua
 
http://www.mapress.com/zootaxa/2011/f/zt02982p026.pdf
 
 
 
Ingyen könyvek, magazinok.....
 
Az egyik legteljesebb szakkönyv a szivárványhalakról, ingyen! Forgassátok élvezettel és hasznosan. Remek könyv, látványos képekkel. On-line is használható, de le is tölthető. Remélem, hogy segítséget nyújt a szivárványhalak tartása, tenyésztése és elterjedése tekintetében.
Köszönjük a szerzők az önzetlenségét.
 
http://rainbowfish.angfaqld.org.au/Book.htm
 
 
 
 
Ingyenes német nyelvű on-line akvárium magazin 2005-től az összes szám az archívumban. Nagyon jó és információ gazdag.
 
http://www.aquariummagazin.de/
 
 
 Linkgyűjtemény oldalak
 
 
http://www.aboutfishonline.com/articles/directory.html
 
 
http://www.exoticaquarium.com/links.html
 
 
http://naturalaquariums.com/links.html
 
 
http://www.wetwebmedia.com/marlinks.htm
 
 
http://www.firsttankguide.net/links.php
 
http://www.aquariumfish.net/pages/links.htm
 
http://www.aquariumpros.com/links/personal.shtml
 
http://badmanstropicalfish.com/links.html
 
http://webpages.charter.net/bobalston/Bob%20Buettner's%20Aquarium%20Links.htm
 
http://www.sfbaaps.org/links.html
 
http://www.peter.unmack.net/acn/acnlinks.html
 
 
http://www.fishpondinfo.com/frogs/tankfrogs.htm
 
http://www.mikebentley.com/aquariums/
 
http://www.sarniaaquariumsociety.com/SASLinks.html
 
 
http://www.robharvey.com/links/aquariumsupplies.html
 
 
http://www.masm.org/links.aspx
 
 
http://home.infinet.net/teban/
 
 
http://www.aquariumlife.net/links.asp
 
 
http://reocities.com/Tokyo/4468/links.html
 
 
http://www.disky-design.dk/fish/links.html
 
 
http://www.seasky.org/links/sealink12.html
 
 
http://www.maine.gov/dmr/rm/education/index.htm
 
 
http://www.aquatic-care.com/links.htm
 
 
http://www.rileyguide.com/animal.html
 
 
http://www.petfish.net/forum/index.php?action=links;cat=1
 
 
Mátéfi Gyula,
Gyömrő
 
 
Idézet az Apple alapítójától, Steve Jobs-tól
 
Üzenet a Stanford Egyetem végzős hallgatóinak:
 
 
"17 éves koromban olvastam egy idézetet: „Ha minden nap úgy élsz, mintha az lenne az utolsó, egy nap minden bizonnyal jól fogsz mindent csinálni". Nagy hatással volt rám ez a mondás akkor is, és az elmúlt 33 év alatt is. Amikor belenéztem a tükörbe, és azt láttam, hogy nem ennek megfelelően élek, tudtam, hogy változtatnom kell.
 
A halálközelség segített abban, hogy a nagy döntéseket meghozzam. Mert minden - külső elvárások, büszkeség, a megaláztatásoktól való félelem vagy bukás - eltörpül a halál árnyékában. Csak a fontos dolgok maradnak. Az ember már úgyis félig meztelen. Nem érdemes nem a szívre hallgatni.
 
Egy évvel ezelőtt rákkal diagnosztáltak. Reggel hétkor volt egy vizsgálat, és világosan kimutatta, hogy daganat van a hasnyálmirigyemben. Addig azt sem tudtam, mi a hasnyálmirigy. Az orvosok azt mondták, hogy gyógyithatatlan, három-hat hónapom van hátra. Azt tanácsolták, hogy menjek haza, rakjam rendbe dolgaimat, ami virágnyelven annyit jelentett, hogy készüljek fel a halálra.
 
Ezzel a diagnózissal éltem egész nap. Később szövetmintát vettek. Engem elaltattak, de feleségem mondta, hogy amikor az orvos megvizsgálta a sejteket, sírva fakadt. Kiderült ugyanis, hogy az a ritka tipusú daganatom van, ami gyógyítható. Megoperáltak, és azóta jól vagyok.
 
Ez volt a legutóbbi eset, amikor szembe kellett néznem a hallálal. De mivel mindezt átéltem, nemcsak intelektuális meggyőződésból mondom a következőket. Senki sem akar meghalni, még az sem, aki hisz a túlvilágban. És mégis a halál az a végállomás, ahova mindnyájan elérünk. Senki sem menekülhet meg. És ennek így is kell lennie, mert a halál az élet legfontosabb találmánya. A halál a változás ügynöke. Világossá teszi, hogy a régi utat ad az újnak. Most ti vagytok az újak, de fokozatosan ti lesztek a régiek, akiket elsöpörnek majd.
Időtök tehát behatárolt, ne fecséreljétek el azzal, hogy mások életét élitek. Ne essetek a dogmák csapdájába, azaz ne akarjátok mások gondolatainak eredményeit felhasználni. Mások véleményének zaja ne oltsa ki belső hangotokat. És a legfontosabb: legyen bátorságotok, hogy kövessétek szíveteket és ösztönös megérzéseiteket. A többi másodlagos."
 
 
 
Nyugodj békében Steve! Böngészés előtt mikor az egérre - amit feltaláltál - teszem a kezem, egy pillanatra mindig rád gondolok mélységes tisztelettel.
Mátéfi Gyula
 
 

50. blogbejegyzés
A bölcsöde

Sziasztok
Ez az első blogom, tehát ha nem teljesen tökéletes ezt nézzétek el nekem.
 
Idén márciusban lesz egy éve hogy elkezdtem akvarisztikával foglalkozni. Van egy 120 literes hátterezett édesvízi vegyes akváriumom.
Feleségem kedvenc hala a Molly tehát abból van fekete, dalmata, borostyán, stb.
Egy nap észrevettük, hogy van három hasas nőstényünk, egy borostyán és kettő dalmata. Eltelt pár nap és az egyik dalmata lefialt. Mivel a hátteret én csináltam és a szűrő el van rejtve mögötte, így van hely az újszülött halak számára. Kb. 8-10 darab ott is úszkál. Mivel a hátul tanyáznak, kicsit macerás az etetésük. Sebaj, megoldjuk.
Jött az ötlet, csináljunk gyorsan egy pici bölcsi akváriumot. Aljzat maradt a nagy akváriumból, így azt nem kell venni.
Vettem agy 20 literes akit, hozzá egy 30 W-os automata fűtést és egy szivacshengert, aminek a közepében van egy porlasztó.
Meg volt minden így hétfőn este neki is láttam összerakni a bölcsit. Az aljzatot kimostam, ültettem bele három tő új növényt és feltöltöttem a nagy akvárium vizével. A levegőt a nagy akvárium levegőztetőjéről egy T idom és egy csap segítségével oldottam meg.(levegő és szűrés egyben: zseniális)
 
Kész volt. Ezután jött kb. 40 perc horgászat, mire a három hasas nőstény átkerült a kis medencébe.
Ez is meg volt, jött a rom eltakarítása, és indultam fürdeni (22:50), de előtte még szórtam nekik egy pici kaját.
Fürdés után ránéztem a kis akváriumra, láttam tele volt a növények levele barnás pöttyökkel,- na mondom - biztos a kaja.
Igen, a kaja elúszott. Alaposabban körülnéztem és láttam, hogy a borostyán Molly épp fial. Ennél jobb időzítés nem is lehetett volna.
Betettem még egy faágat a vízbe , de nem volt mivel lesúlyozni így az lebegett. A kis prontyok élvezték, mert el tudtak bújni az ágak között.
Ez történt hétfőn. Kedd reggel ahogy felkeltem egyből az első utam a kis akváriumhoz vezetett. Itt látom ám hogy kb. 40 (fogalmam nincs) kishal úszkál az akváriumban.
Lefialt a dalmata is. Ekkor ijedtemben ki is horgásztam mind a három nőstényt. (mint utóbb kiderült a másik dalmata csak vak lárma volt, ő nem volt hasas)
 
A folytatás:
Nem volt a kicsiknek világításuk, és már régóta foglalkoztat a LED-es világítás, (Most tervezek magunknak egy 351 literes akváriumot, és azt már Led-del akarom megcsinálni.)
Beszereztem tehát 1-1 db (50-50 cm) 60 LED-es (1m=60 led) ledszalagot. Ezek hideg és meleg fényűek. A színhőmérsékletük nagyjából a 830-840 es hagyományos fénycsövek fényével egyezik meg. Ez úgy 4.5W lehet, de mivel nekem csak 34 cm kellett, ez még kevesebb lehet. Vettem még hozzá egy spec LED-hez való tápegységet.
Amit most leírok, az mind csak próbára készül.
Két 40cm hosszú 20*8mm-es kábelcsatornára fehér szigetelő szalaggal felragasztottam a led szalagot. de előtte a kábel csatit befűrészeltem mind a két végén, úgy hogy ha ráteszem az aksira hossz irányba ne mozogjon. Ezeket összekötöttem egy rövid kábellel, majd rá a tápegységre. Kicsit gány ,de kész a világítás.
 
Ez egy kicsit kókány, de csak addig kell kibírnia míg meg nem csinálom a bölcsi tetejét, mert az sajna nincs.
Arra is jó, hogy figyeljem, hogyan viselkednek a növények és az algák ez alatt a fény alatt. Ha jók lesznek a tapasztalataim, nyugodtan megcsinálhatom a nagy akvárium világítását is.
 
 

51. blogbejegyzés
Akváriumátalakítás - kezdő szint

Rövid kis történet következik, melynek szereplői nem kitaláltak.
Bizonyosan többetekkel előfordult már, hogy közelebbi/távolabbi családotokban spontán követője akadt gyönyörű hobbinknak, azonban nem feltétlenül úgy, hogy azt képesek legyetek sokáig szótlanul nézni... Van amikor a sok tanácsadás, az ajándékba adott Horn-Zsilinszky kötet sem segít, mert a kedves rokonnak megvan a határozott elképzelése arról, Ő hogyan is szeretné ezt a hobbit művelni. Nagyjából fél évig bírtam párheti/havi rendszerességgel a beteg, senyvedő, folyamatosan változó halállományt látni, majd az első lehetséges alkalomra felajánlottam: az én ajándékom az akvárium átalakítása/megszépítése lesz! Az ötlet elsőre hatalmas sikert aratott, másodikra pedig közöltem, hogy semmilyen beleszólás nincs, az aljzattól az eleségig mindent én hozok az új akváriumba - ekkor már késő volt vétózni :)
 
Fő cél az volt, hogy egy könnyen, kis erőfeszítéssel karbantartható, mégis mutatós eredmény legyen, ellenálló halakkal, kompromisszumokat kötve (főleg pénztárcával), ezért meglévő vagy könnyen rendelkezésemre álló technikát/növényeket/halakat felhasználva. Az elkészült akvárium közel sem tökéletes, mindenki kifejezheti véleményét azzal kapcsolatban, hogy mennyire sikerült a célkitűzéseket elérni - a negatív kritikát is jól tűröm! :)
Leírom mi is volt a kiindulási alap:
  • Akvárium: kb. 90 literes hajlított frontüvegű akvárium (60%-áig elpárologva)
  • Szűrés: 1 db 200 l/h körüli belső szűrő; 1 db 30 l/h körüli belső szűrő (mint kiderült legutóbbi mosás után még a miniatűr szivacsot is elfelejtették visszarakni, üresen ment)
  • Világítás: apró asztali lámpa
  • Fűtés: 100 W-os Sera, automata (az egész szett legjobb minőségű és állapotú darabja)
  • Növények: Piros, lila és zöld műnövények; 2 lekopaszodott valószínűleg Dracaena
  • Halak: 1 db (végét járó) kisebb tenyérnyi vitorlás, 2 db ferdénúszó pontylazac, 1 db botia macracantha, 1 db botia kubotai (a képeken még látszik, kiürítéskor már nem élt), 1 db hím anci
  • Aljzat: Kavics, zöld és barna üveggyöngyök
  • Dekoráció: Tengeri csigák és kagylók háza, 2 kerámia bújkáló
  • Háttér: növényes poszter (legalább a "hatás" meglegyen)
(1. kép)
Persze - mondhatjátok - könnyű dolgom volt, ezen az akváriumon igazán van mit javítani! Hát van.
 
Először is válasszuk ki, mi maradhat:
  • Akvárium: najó, ez azért maradhat :)
  • Szűrés: 200 l/h-s egy nagy szivaccsal még jó lehet a lakóktól függően; 30 l/h mehet a műfogsor poharába
  • Világítás: irány az íróasztal!
  • Fűtés: az akváriumhoz egyedül illeszkedő darab, természetesen marad
  • Növények: mármint vízinövények? Nem is voltak...
  • Halak: az anci valószínűleg maradhat, a többieknek új gazdit kell keresni (a vitorlásnak már sajnos azt sem kellett)
  • Aljzat: csereérett
  • Dekoráció: szintén
  • Háttér: úgyszintén
 
Ez nem lett túl hosszú lista... Az egyértelműen cserélendő dolgok kikerültek, az új alapértelmezettek be "standard" mintára, kvarchomok, ellenálló/kevesebb fénnyel is megelégedő növények, 2 régen kiázott szőlőtőke, 1 18W-os fénycső armatúrával, a szűrőre egy nagyobb szivacs.
(2. kép)
Frissen feltöltve nem túl szép, de alakul.
(3. kép)
Ezután következett a halak kiválasztása. Hosszasan tépelődtem, míg egy börzén végül a "halak" találtak meg engem: sikerült szert tennem egy csapat méretes narancs mollira, melléjük az ancinak még kerestem 2 nőstényt és ezzel a legnagyobb dilemma meg lett oldva. A fénycső kapott egy vastag alufóliával bélelt esőcsatornadarabot "reflektornak", bekerült még pár kő és jávai moha, némi só, valamint a nagyobb terhelés miatt a szűrőt is ki kellett cserélni egy nagyobb teljesítményűre.
 
A végső felállás:
  • Akvárium: kb. 90 literes hajlított frontüvegű akvárium
  • Szűrés: TetraTec IN 600
  • Világítás: 18 W daylight fénycső, házi "reflektorral"
  • Fűtés: 100 W-os automata Sera
  • Növények: 1 nagyobb tő Microsorium pteropus
    1 nagyobb tő Cryptocoryne aponogetifolia
    több kis tő Cryptocoryne wendtii 'brown'
    néhány adag jávai moha, kötözve
  • Halak: 15 db narancs molli
    3 db anci
  • Aljzat: kvarchomok
  • Dekoráció: szőlőtőkék és kövek
  • Háttér: egyszínű fekete poszter
(4. kép)
A létszám kicsit határon van, talán nem kritikus, pár hónap után minden rendben, néhány apróságot a gyerekek már kimentettek, de sajnos a vízcserét és szűrőtakarítást jórészt én csinálom....
(5. kép)
 
Megjegyzés: A képek beillesztése felettébb körülményes (csak a blog miatt nem tölteném fel az albumba), ezért a beillesztés helyett végül az alulra berakás mellett döntöttem, ahova be szerettem volna szúrni ott látszik a felirat... Emellett a képek a minőségéért is elnézést kérek, kölcsöngéppel készültek - bár tudom ez a rossz technikára nem mentség :)

52. blogbejegyzés
Akvárium vezérlés PLC-vel

Az egész vezérlés dolog onnan indult, hogy szerettem volna automatikus tápozást mivel három műszakban dolgozom, és délelőttösben 4:45-kor indulok itthonról, a fények meg 10-kor kapcsolnak be, így konkrétan a carbo-t nem sok értelme lett volna beadagolni, ha addigra lebomlik. Páromra meg ilyen téren sajna nem lehet számítani. Hosszas keresgélés után, az ebay-en találta, megfizethető áron  dózispumpát, ami postával megjött nagyjából 12500Ft-ból. Dobozolását először túl akartam bonyolítani aztán végül is egyszerűen befúrtam egy bútorlapba.
 
A három tartályt pedig a repülő modellezésből származik  konkrétan ezek 550köbcentis üzemanyagtartályok, nitrós RC modellekhez, darabja 1,6$, postával 11 dollár körül volt. Csöveket elfelejtettem venni, mert úgy gondoltam jó lesz a légpumpa cső is, de olyan vacakot kaptam, hogy inkább rendeltem a tartály csöveihez való 2,5x4-esből pár métert.
Maga a vezérlő "agya" ami  a rendszer lelke, egy Omron Zen mini programozható relé, ez a PLC vezérlők egyszerűbb otthonra szánt kiadása, de azért nem kell ezt sem lebecsülni. Több cég is csinál ilyen pl Siemens Logo (ilyen árultam), Moeller easy. Zen-ből 12/24 voltost vettem, azért mert a dózispumpák is 12 voltosak, így természetesen ilyen tápot is kapott. Alapesetben 4 kimenet van az Omronon, de én 2 bővítővel vettem, így 12 vezérelhető kimenetem van, és ebből 10 használatban van :D
 
Amiket kapcsolok vele:
1,2,és 3-as kimeneteket Micro Macro és Carbo, napi adagolásban 10ml, ez a két elsőnél 10 másodpercet működtetés naponta, carbo-nál annyi különbség lesz, hogy ezt megfelezve reggel és valamikor délután adagol majd 5-5 ml-t, Ennek oka, hogy ez 6 óra alatt lebomlik az akváriumban.
4-es kimeneten lesz a szűrő és a vízmelegítő vezérlése, ehhez programozva van bemeneten egy kapcsoló, amit megnyomva 5 percre leáll a szűrő. Ide vettem egy alap állapotban zárt relét(még nincs a képen), mert nem akarok egy kimenetet non-stop behúzva tartani, természetesen a fűtőt nem kell vezérelni ;) , lehet, hogy késöbbiekben kap majd egy úszókapcsolót is a rendszer, így a fűtő védelmében áramtalanítani lehet majd vízcserénél.
5-6 os kimenetekre a világítás van bekötve, 3x54 wattos a világításom, ez 1db kétcsöves és 1db egycsöves elektronikával van működtetve, akkor már miért nem kapcsoljam külön-külön egy kis light alkonyatvezérlést imitálva, persze egyenlőre csak egyszerűbben, de az igazat megvalva gondoltam arra is, hogy először bekapcsolok egyet, majd váltás a duplára, és ezzel egyidejűleg, elalszik a szimpla cső, majd kis idő elteltével újra bekapcsol, majd este ugyanez fordítva.
7-esen a CO2 vezérlés, ami szintén rá lesz kötve az "etetőgombra", mivel nekem külső reaktorom van ami ha leáll a szűrő, megtelik gázzal, így jobbnak láttam ezt is arra az időre felfüggeszteni.
8-ason légpumpa éjszakára.
9-10 Áramoltatópumpa vezérlés.
Ez itt egy kicsit érdekes dolog, úgy gondoltam, hogy kicsit feldobná az akváriumot ha lenne egy kis hullámzás az akváriumban, hasonlóan mint a tengerisekben, de azért nem olyan durván, olyan 5-5 másodperces kapcsolgatásra gondoltam. Ehhez van egy 2600, és egy 4000liter/órás áramoltatóm, ami soknak tűnik, de 120 centi hosszú akváriumomban, én nem érzem durvának, de lehet ez is típusa válogatja, mivel az előbbi AquaEl, az utóbbi Resun. Mondjuk szemezgetek nagyobbakkal :D , de talán majd később.
Persze a vezérlő reléi nem ilyen igénybevételre lettek kitalálva, állítólag 10 millió kapcsolásra vannak tervezve, számolgattam és én már 1 év után 7 millánál tartanék. Sajnos viszont tranzisztoros kimenetű bővítőt nem tudtam olcsón venni, így maradt a 2-es módszer, egy kis átalakítás.
Két kimenetből kiforrasztottam a relét, és azok tápját szépen kivezettem, így a vezérlő által kapcsolgatott, számomra meglelő 24 voltos kimeneteket kaptam, amire 1-1 szilárdtestrelét tettem. Ezekben nincs mozgó alkatrész, így nagy általánosságban végtelen számú kapcsolást tudnak. Persze biztos ez is elromlik egyszer. Ugyan vettem hozzá hűtőbordát is , de a műszerészeink szerint, nem fogom annyira terhelni, hogy melegedjen, 25A-osak, nem volt kisebb. remélem így is lesz, mert akkor vehetek nagyobb kismegszakító dobozt
Így már meg is lett a hullám vezérlésem, amit persze készen is lehet kapni, de pl egy Hydor Koralia wave olyan 70 dolcsi+posta ami még +40 dollár legalábbis ahol én láttam. A két szilárdtestrelé meg megjött 2 ezer forintból postával. Természetesen az etetőkapcsolós ezek működését is felfüggeszti.
Durván olyan 50 ezerbe van az egész, de még elképzelhető, hogy bővítem, ugyanis még egy bővítőmodult elbír, és nem lenne rossz kicsit automatizálni a vízcserét, vagy ha nyitottá teszem az akváriumot (most zárt tetős), és függesztett világítást kap akkor automata vízutántöltést is tudja iránytani. Ez mellett a vezérlőn van 2 db analóg bemenet is, amire pl PH elektródát is tudok kötni, mivel úgy tudom az a víz ellenállását méri, legalábbis az egyik karbantartónk szerint, aki dolgozott ilyennek a korábbi munkahelyén a tejiparban.
Amúgy esztergályos a szakmám ;)
 
A táppumpákról azt hittem nem engedik vissza a folyadékot, mert teljesen ki tudják nyomni a csőből a tápot, tehát még a levegőt is viszik, de mindjárt másnap kiderült, hogy nem így van. 5 másodperc míg feltölti a csöveket, ezért annyival hosszabb időzítést kellet programoznom. Carbo mérőpoharával ellenőriztem a mennyiséget, úgy tűnik nem lesz gond az adagolással.
Balról jobbra, GreenAqua által készített micro, macro, és easy carbo, áttöltéskor kicsit meglepődtem, hogy az utóbbiból mennyivel kevesebb van. Sajnos itt látszik a flakonok kézi pumpáinak pontatlansága, és az én bénaságom, hogy tudtam róla, és mégis elfelejtettem leellenőrizni, hogy hány nyomás is a 10milli. Carbo-t persze a mérőpohárral mértem ki.
Az üzemanyag tartályokhoz adtak kis 3mm átmérőjű alu csöveket, ezt megpróbáltam a lehető legfinomabban U alakban meghajtani, így ezeket egyszerűen csak beakasztottam az akvárium üvegébe, és meg is volt oldva a tápcsövek rögzítése.
 
 Idő közben annyi változás történt, hogy az hullámvezérlés kicsit zátonyra futott, de már vontatom le a zátonyról :-) Az a helyzet, hogy kiderült, sem az AquaEl, sem a Resun áramoltatóm nem alkalmas ilyen vagy hasonló vezérlővel való működtetésre. Az AquaElnek, olyan a kialakítása, hogy a forgórész szemből nincs megtámasztva, így induláskor ki akar ugrani a helyéről, gondolhatjátok, hogy 5 másodpercenkénti ki-bekapcsolgatás nem tesz jót neki, és persze ilyenkor hangos kerepeléssel indult. Haszonló a helyzet a resun esetében is, viszont itt valami spórolás vagy nem tudom mi miatt a rotor mindkét irányba el tud indulni, ezt úgy küszöbölték ki, hogy tettek egy kis pöcköt a lapát útjába ami megakadályozza, hogy hátrafelé induljon. De amint elindul kicsit hátracsúszik a forgórész, és így már nem akad el. Persze ez is kerepelve indul el ez miatt. Szóval egyenlőre ezt a rész kiírtam a vezérlőből, és mind két áramoltatónak új gazdát kerestem. jelenleg van még egy áramoltatóm, ami visszakerült az akváriumba, egy Hydor Koralia 1600-as, de a hagyom inkább folyamatosan menni, így sem csinál nagy áramlatot a 240-es akváriumomban. Viszont már megrendeltem az utódot egy 6000liter/órás dupla fejes áramoltatót, remélem ez már beválik, ha igen akkor veszek belőle mégegyet, és szembefordítva egymással, felváltva fognak dolgozni.
 Megjött a duplafejes áramoltató :-) , persze miért is ne, ennek is valami japán piacros dugója van, úgyhogy az csere. Azt hiszem most kicsit átestem a ló túloldalára , mert  ez meg már kicsit túl erős, bár a manadó aljzatomat szerecsére nem hordja :-) , sőt a növényeket sem döntögeti, csak az aljzaton látom, hogy ott elég gyors a vízáramlat . Fene sem igazodik már el ezeken az áramoltatókon, kölömböző típusok között ugyanolyan teljesítményűre írt áramoltatók között is észrevehetően nagy külömbség van.

53. blogbejegyzés
Kohaku

 Kohaku    紅白

Mint ígértem, jelentkezni fogok egy csoport bontásával.

De először is... Mi is a "koi ponty"? Nem koi. Moyogoi! Ez az eredeti, helyes elnevezés, bár manapság nem ez a "divatos". Hazánkban sem ezt használják.  Alapvetően egy Ázsiából származó díszhal, melynek legszebb példányai ma is a távoli szigetországból, Japánból érkeznek. Hazánk éghajlatán kültéri dísztavakban tartják. Ezt indokolja nagy mérete és, hogy képes kitelelni egy adott vízmélység alatt. Nagy vonalakban erről van szó, természetesen a nishikigoi átfogó ismerete nagyon bonyolult, ebbe csak később bocsátkozom bele.
A minap a csoportok bontásának ígéretét tettem, ezt mos el is kezdem teljesíteni.
Első csoportunk a Kohakaku volt.

Ennek a Nishikigoi színváltozatnak az alap színe a fehér, ezen helyezkednek el a piros foltok. A piros foltok nagyon változatos színűek,gyakran narancsosak, de lehetnek bordósak is. A lehető legjobb a piros szín. Mindenképp élénknek kell lennie. A piros és fehér szín átmenete éles, minél erősebben elkülönülő. A fehér színnek a lehető legtisztábbnak kell lennie, de gyakori probléma a fej halványsárgás színe.  Manapság nagy népszerűségnek örvend, mert nagyon látványos. Mint a legtöbb színnél, az igazán szép példányok itt is nagyon értékesek.
A Kohaku főbb fajtái:

 

 Menkaburi Kohaku

 

A hal egész feje piros.
Kép Forrása: http://www.aenc-koi.nl/vari/kohaku.htm

 Ippon Hi Kohaku


Ennél a színváltozatnál a piros szín a hal egész hátán elterül, egy egész egységet alkotva. Tehát a halon csupán egy folt van. Nem túl gyakori, és nem is örvend olyan nagy népszerűségnek. Ezert ez a fajta elveszti a Kohaku eleganciáját.
Kép Forrása: http://www.hetkoiforum.be/viewtopic.php?p=73464

 Maruten Kohaku


A fejen egy kerek folt található, a test többi részén szabálytalan foltok.
Kép Forrása: http://valentinac.com/koi/kohaku.html

 

 Kutsubera Kohaku

 

 

Egy leginkább U betűhöz hasonló folt található a fejen.

 Nidan Kohaku


Hi két lépésben, vagyis két piros folt a háton.
Kép Forrása: http://valentinac.com/koi/kohaku.html

 Sandan Kohaku


Hi három lépésben, vagyis három piros folt van a háton.
Kép Forrása:http://valentinac.com/koi/kohaku.html

 Yondan Kohaku


Hi négy lépésben, vagyis négy piros folt van a háton.
Kép Forrása: http://valentinac.com/koi/kohaku.html

 Kuchibeni Kohaku



A piros jelen van a fejen, és elér a szájhoz. A felső ajak piros, "rúzsos".
Kép Forrása:http://valentinac.com/koi/kohaku.html

 

 Hanatsuki Kohaku


A piros a fejen nyílhegyhez hasonlóan, vagy vékony egyenesben végződik.
Kép Forrása: http://www.koiphen.com/forums/showthread.php?50329-The-Kohaku-Game-!!!

 Inazuma Kohaku


A legszebb Kohaku fajta, melynek testén egy piros villám található. 
KépForrása:http://www.koiaqua.de/de/?article_id=2&SHOPKEY=koi/4-und-mehr-jahre/628_inazuma-kohaku-sakai-77cm-show-qualitaet.html&SHOPLANG=en

A tanulás természetesen csak képek nézegetésével valósulhat meg! A színváltozatokról Nagyon sok képet találhatunk.

http://www.google.hu/imghp?hl=hu&tab=ii

NishikigoiHungary
Forrás: www.hungarynishikigoi.blogspot.com

54. blogbejegyzés
Számvetés az első akvarista évemről

1. rész
 
Miért is kezdtem el az akvarizálást?

A kérdés egyszerű, de mégsem lehet annyival letudni, hogy mert szeretem a természetet. Bár ez is igaz, de attól, még ha valaki szereti a növényeket, állatokat, még nem feltétlenül akar akváriumot telepíteni a házba. Tart kutyát, macskát, vadkacsát, nevel magonc citrom és narancsfákat. Ez esetemben meg is történt, és élnek, fejlődnek is szépen. :)
 
Ám valahogy mindig is vonzódtam az akváriumi világhoz. Valószínűleg azért, mert ez a miliő egyesíti legjobban az állat és növényvilágot szobai viszonylatban. Egy lakásban, ilyen összhangot csak akváriumban lehet megvalósítani. (Elkövetkezendő éves beszámolóimban egy plaudáriumról, vagy egy növényes akváriumról is szeretnék írni. Noh, de ne rohanjunk így előre!)
 
Egy éve indult el az üvegkockám. Ám mégis korábbra kell tennem az első vízi világom megszületését. Az első, általános iskolás koromban indult, de közel egy hét múlva véget is ért. A megszületését nővéremnek köszönhettem, aki egy iskolai biciklitúra alkalmával tavi kagylókat hozott haza. De nyár lévén a kb. 40 literes rekeszben igen kellemetlenül érezték magukat, így végül visszahelyeztük őket az eredeti életterükbe. Ezután próbálkoztam kerti tó üzemeltetésén, de a vadkacsák csakhamar lerombolták a tavat, s épülő környezetét.
 
Végül huszonéves fejjel vágtam bele a szobai csodába.
S azért írom ezt a posztot, - nah nem azért, hogy az előzményekkel halálra untassam a kedves olvasót - hanem, hogy megosszam tapasztalataimat, ötleteket adjak, illetve megóvjam a kezdő akvaristákat az olyan ostoba hibáktól, amelyeket elkövettem.
  • Tanács:
  • Olvasni, olvasni, olvasni! Én 3 – 4 hónapig aktívan készültem az akvarizálásra, 1 éve kézzelfoghatóan része az életemnek, mégsem mondhatom, hogy kész vagyok. Rengeteg hasznos információt kell még birtokba vennem, hogy a Jóisten teremtményei jobban érezzék itt magukat! (Készül is a nagyobb életterű aksi számukra, ahol boldogabban ficánkolhatnak.)
 
A vizek világának egy kis szeglete 2011. júl. 5-én költözött be a szobámba.
Meghatódva ámultam ezt a 30 literes csodát. Ám eljött az este, az elalvás ideje… A csoda csakhamar rém lett! Én, aki csendben szeret aludni, majd meg zavarodtam a szivattyú hangjától. Hibák: talán nem a legolcsóbb eszköz a legjobb, de az ára ellenére igen halk a szivattyú! A probléma ott kezdődött, hogy ha háttér mögötti szűrőt építesz, akkor a szivattyú nyomó ágára közvetlenül ne csatlakoztass merev PVC csöveket, mert iszonyúan fog rezonálni. S ezt a rezonanciát nálam felerősítette a szekrény, ahová helyeztem az aksit. (Alul felül üreges részek, ez erősített, mint valami hangfal-doboz.). De nem kell megijedni, 1 hét után megszokja az ember. :) De azért a problémát elhárítottam. (S később áthelyeztem az akváriumot egy - neki való - asztalra.)
  • Tanács:
  • Rugalmas csövek a szivattyú nyomó ágára, megfelelő elhelyezés. S pénztárcánkhoz mérten relatíve csöndes eszköz beszerzése.
Maradva a háttér mögötti szűrőknél, érdemes úgy megépíteni őket, hogy függőleges elválasztókkal terelgessük a vizet, de mivel én 150l–be gondolkoztam, s ahhoz már be is szereztem egy 300 wattos automata fűtőt, így kénytelen voltam változtatni a terveken. A fűtő a 30 literesbe csak fektetve fért be, így be kellett iktatnom egy vízszintes terelőt. Amellyel kaptam egy ülepítő részt. Aminek a tisztítása csak leszívócsővel lehetséges. S bontás nélkül fűtőt sem lehet cserélni. De a szükség nagy úr! Szóval a vízszintes terelő végénél felbukik a víz, s 2-3 réteg perlonvatán áthalad, mire eléri a 2 liter siporaxot. A keringetést egy Atman AT-303 (600l/h-s, de le van szabályozva) pumpa végzi, amely 6 szor forgatja át az akvárium vizét. Összességében elmondhatom, hogy a szűrés jól működik! A karbantartása sem bonyolult, mikor látom, hogy a szivattyúhoz kevesebb víz érkezik, akkor 1 perlonvattát kicserélek. Az ülepítőt pedig havonta, leszívőcsővel kiszippantom. A siporaxot 1 év után bolygattam meg, jelentős kosz csak a szivattyúnál volt. (Jelezte is, mivel csökkent a vízhozam.)
A befolyó elé egy szúnyogháló darabka volt hivatott megakadályozni a kis halak, garnélák átjutását a háttér mögé. Ez jó is volt kb. 2 napig, utána az ancik már annyi törmeléket generáltak a szőlőtőkékről, hogy eléggé lefojtódott a víz átjutása a szűrő részhez. Így ezt el kellett távolítani. Ami pedig a garnélák uralmát hozta el az ülepítőben. Ki-be járnak a résen, és a leülepedett hulladékot feldolgozzák, aprítják. Így már nem is kell az ülepítőt tisztítani, mert az áramlás az aprított koszokat a perlonba juttatja.
  • Tanács:
  • Lehetőleg függőleges terelőkkel operáljunk. (lehet: üveg, plexi, stb… De esetemben a perlon a függőleges terelő. Méretre vágva, összegöngyölve.)
  • Biológiai szűrőnek érdemes minőségi anyagot használni.
  • Spórolni a perlonon lehet, ugyanis azt a méteráruboltban meg lehet kapni vatelin néven. Olcsón!
    Vatelin

  • Fontos tanács:
  • Figyeljünk oda a befolyó nyílásra! A szúnyogháló nem a legjobb, esetleg alkalmazzunk dryvit hálót. De ha garnélabiztos akváriumot akarunk, akkor érdemes úgy kialakítani a befolyó részt, hogy egy sűrűn kilyuggatott pvc csőre (végét zárjuk le: kupak, melegragasztás, stb…) szivacsot húzunk. De úgy képezzük ki, hogy a tisztítás érdekében a szivacsot – csővel együtt – könnyen el tudjuk távolítani. (A befolyót egy dugóval, vonalzóval reteszeljük el, mert különben a garik 2 perc alatt felfedezőútra indulnak. :) S nem egyszerű kihalászni őket, főleg ha az ici-pici ifjoncok már a vatelin közé is bemásznak.)
A 2. részben az élővilággal kapcsolatos tapasztalataim kerülnek górcső alá.

Köszönöm a figyelmet!
András!

55. blogbejegyzés
Akvárium, Raspberry pi ... II.

Sziasztok,
Folytattam a akváriumom automatizálását.
Rendeltem egy vízmentes hőmérséklet érzékelőt (DS18B20, 400Ft), ez egy 3 lábú ic 3-5 V lehet meghajtani. A vízhatlan verziónak elég egyértelmű a vezetékelése piros +3V(VCC), fekete - (GND), sárga (data - adat) Rpi 7.-es tüskéjére kell kötni (előző cikkben is kötöttem erre a tüskére valamit, így át kell írni a kódot és átteni azt egy másikra).
Kell hozzá még egy 4.7K (5Ft) ellenállás (felhúzó ellenállás), amit a sárga(data) és a piros(VCC) vezeték közzé kell beteni.
Írtam egy scriptet hozzá python-ban, ha már a többi is az lett.
Innen van a sript egy része: http://raspbrew.tumblr.com/ és ezen linken megtaláljuk, hogyan kell telepíteni és beállítani.
Ha minden jól megy akkor létrejön egy állomány (28- ....) a /sys/bus/w1/devices könyvtárban és ebből az állományból kell kiolvasni az értéket. Lásd lentebb
 
 
#!/usr/bin/env python
 
import RPi.GPIO as GPIO
import os
import datetime
 ....
 
tempDir = '/sys/bus/w1/devices/'
fileName = '28-000005275e51'
 
currentTemp = -999
correctionFactor = 1;
try:
     f = open(tempDir + fileName + "/w1_slave", 'r')
     #kiolvasás
     lines=f.readlines()
     f.close()
     crcLine=lines[0]
     tempLine=lines[1]
     result_list = tempLine.split("=")
     #adat konvertálás
     temp = float(result_list[-1])/1000 # temp in Celcius
 
     #Ha fahrenheit-ben szükséges
     #temp = (9.0/5.0)*temp + 32
     # ha hibás az érték, 1. sor az állományban, ami tartalmazza ezt az infót.
     if crcLine.find("NO") > -1:
     temp = -999
except IOError as e:
       print "Error: File " + self.tempDir + self.fileName + "/w1_slave" + " does not exist.";
 ....
 
Ezt a scripet cron segítségével ütemeztem. Előző cikkben van bővebb infó erről, hogyan is működik
Itt egy tegnapi éjféltől logolt hőmérsékletekből készített grafikon. Jól látszik rajta, ahogy hűl kifele a szoba és eléri az automata fütőn beállított 24 °C -ot (1°C változást látunk itt.)
 
- Folytatás 2 ventilátor és + kis kódolás -> megvan a hűtés is.
- Növénytáp adagolás
Kellemes napot

56. blogbejegyzés
65 l építése - DIY led világítás

Tehát a világítás. Ez volt az a terület, amin a legtöbbet rágódtam [meg a szûrés, persze]. Elég hamar keresztbeállt a vezérhangya a fejemben, hogy márpedig nekem ledes világítás kell. Innentõl kezdve elég sok éjszakám ráment arra, hogy megtudjak mindent - amit csak lehet, persze - a ledes fényforrásokról, amik nálunk
- normálisan, garanciával
- nem túl drágán
- viszonylag kevés barkácsolást igénylõen
elérhetõek. Az hamar letisztázódott, hogy bár a 230 voltos területen jóval nagyobb a választék általában, mégis 12 voltos megoldást kell keresnem, mivel nem szeretnék egyrészt halászlevet, másrészt a kölköknek se árt, ha nem vágja õket agyon valami, ha rossz helyen nyúkálnak [bár az enyémek nem szoktak, de jár ide mindenféle ördögfajzat is:)].
 
A legelsõ blogposztban írtam hosszabban a választékról, nem akarom ragozni. A lényeg, hogy az akkor favorizált COB technológia lett a nyerõ.
 
Van egy cég, akiktõl már többször rendeltem, elsõként most is náluk keresgéltem, aztán elsõre nem volt náluk 12 voltosban hidegfehérben olyan, amilyet kerestem. Viszont addig keresgéltem, addig olvasgattam, míg egyszercsak jött egy hírlevél tõlük, hogy érkeznek pár héten belül pont olyan fényforrások, amilyen nekem kell. Úhogy még némi várakozás kellett csak - és nagy örömmel láttam, hogy megérte a várakozás, jobbak lesznek, mint vártam.
 
Három 6000K-es és két 3200K-es izzót rendeltem. Elõbbiek gyári adata 400 lumen, utóbbiak 360at tudnak, mind 60 fokos szórásszögben. Ezzel 1920 lument szabadítok az akváriumra 10 centi magasból. Úgy számoltam, ez 10 centi mélységben már az egész akvárium területét lefedi.
 
Ezek a hidegfehér lámpák: http://www.anrodiszlec.hu/product_info.php/products_id/6840
ezek pedig a melegfehérek: http://www.anrodiszlec.hu/product_info.php/products_id/6839
 
edit: már nincs benn melegfehér, csak 5 hidegfehér. Úgy néz ki, a melegfehérek egy érdekes sötétbarna vastag bevonatot okoztak a cseresznyén, ami a csere óta gyorsuló ütemben tűnik elfele.
 
Az izzók felváltva kerültek a lámpatestbe, és két külön kapcsolható körbe kötöttem õket. Így a melegfehérek lesznek a napfelkelte, majd kicsivel késõbb a hidegfehérekkel teljesen feljön a nap.
Az egészet egy hosszúkás dobozba zártam, ennek két végére - bár valószínû, hogy ez már csak túlbiztosítás - két 8 centis pc-ventillátor került, egyik beszív, másik kifúj, így a dobozban folyamatos kereszthuzat van, ezzel a lehetõ leghatékonyabb lesz az izzók saját hûtése is. Emellett a doboz fenéklapja, amibe a foglalatok vannak vágva, alumíniumból készült, szintén a hõvezetés kedvéért.
 
Lássuk a megvalósítást.
Elõrebocsájtom, hogy ez már több helyen - sajnos - súrolja [vagy akár ki is meríti] a gányolás kategóriát. Nem, nem az elektromos részen, hanem a dobozt illetõen. A dobozt emiatt újra is fogom csinálni, amint tudom, a fenéklemezen kívül a többi dolog újra készül.
 
Tehát. A medence 71cm hosszú, így egy 65 centi hosszú dobozt csináltam. Volt korábbról itthon egy szett fapados kerek fehér spot süllyesztett lámpatestem, és maradt még egy másik szettbõl is két - kicsit szebb, matt nikkel - négyzetes lámpatest. Hogy ne legyen egyszerû, a két féle nem egyforma méretû, a négyzetesek 65mm, a kerekek 74mm átmérõjûek.
Emellé sikerült ismeretségen keresztül - a többi alu cucc mellé - egy 65 centi hosszú, 10 centi széles, 10mm vastag alu rudat kapnom. Ez lett a fenéklemez. Elsõ feladat volt ebbe belevágni a lámpatestek beillesztésére szolgáló lyukakat.
Na ehhez napokig kerestem a megoldást, végül mdk01-et addig idegesítettem, hogy jött és kivágta õket.:)
 

 
 
 
A doboz két hosszanti oldala fenyõ kerítéslécbõl készült - ezt találtam a legolcsóbban a praktikerben. Ezeknek az alján, egy centire a szélétõl csináltam egy 7-8mm mély hornyot [se körfűrészem, se maróm, úgyhogy flexszel bevágtam a szélét, aztán kisvésővel kézzel szedtem ki a közepét... ahhoz képest elég szép lett:)]. Ebbe került beillesztésre az alulemez, amibe oldalról még beletekertem pár csavart - illetve próbáltam, de ez belekerült néhány 2-3mmes fúrószáramba, meg vagy három csavarba is. A hátsó oldal nem is sikerült jól, sõt, botrányosan, de szerencsére nem látszik [na pl. emiatt lesz újracsinálva].
A doboz két végét rétegelt lemezzel zártam le, ezeket is kivágtuk a ventik miatt.
 

  
 
Néhány lakkréteg után jött az összeállítás.

 
A kapcsoláshoz vettem két egypólusú nyomógomb kapcsolót. Mivel a spotok 12 voltos egyenáramot igényelnek, tápot is kellett hozzá venni, enélkül nem nagyon használható, ha nem akarom hamar kinyírni. 60 wattos tápot vettem, mivel ez látja el a ventillátorokat is, és esetleg késõbb a holdfény-ledeket is. A spotok egyenként 5 wattosak.
 A rendszer késõbb elvileg kapni fog egy automata dimmer elektronikát is, amivel 15-20 perc alatt fog nulláról maxra felkapcsolni [aztán ugyanígy le]. Amíg ez nem készül el, addig választottam két körre szét az egészet. Elõször a melegfehér spotokat kapcsolom fel - erre vannak kötve a ventillátorok is. Ezután kicsivel jönnek a hidegfehérek is.
A tápot normál 2.1mm-es dc csatlakozóval szállították, ez okozta a következõ gondot - vasárnap nincs semmi nyitva Fehérváron, ahol ilyesmit lehet kapni [a rühes MM-ban sincs, csak kilométerszámra koax meg HDMI:)]. Ezért fogtam egy már elektronikai hulladékba számûzött akkus csavarhúzó akkutöltõjét, abból kimûtöttem az aljzatot.
 
A dobozt összeállítás után valahogyan az akvárium fölé is kellett helyezni. Erre a megoldást egy falra szerelt polc jelentett. Ennek a konzoljaira akasztottam fel a dobozt, kisszemû lánccal. A lánc 14kg-ot bír, ezért lemértem az egész dobozt összeszerelve: 3.9kg, amikor minden bennevan:). Ennek nagyrésze a két hosszanti oldalfal és az alu rúd rovására írható.
 
 
Végül egy kis érdekesség. Amíg ez az egész hóbelevanc készült, két 11 wattos kompakt fénycsõ szolgáltatott valamiféle félhomályt a medence felett. A növények ezt persze vegetálással és szép barna algával hálálták meg. Viszont csináltam errõl az állapotról egy képet, aminek feljegyeztem az adatait, majd ma a ledek szolgáltatta látványt is lefotóztam ugyanezekkel a beállításokkal. Itt a két kép:
 
 

 
 
a beállítások:
- iso 100
- 1/3s záridõ
- F3.6 blende
- fehéregyensúly: napfény
 
A második képhez ezek a beállítások alapos beégést okoztak, úgyhogy itt egy kép helyesbített beállításokkal is, hogy szép is legyen így a végére:
 
 
Még végülebb pedig az egésznek a bekerülési költségei.
Az alut ingyen kaptam, ez kg-onként 1200 forint körülni nettó áron lett volna, a rúd maga kb két kilós. A faanyag még kb 1800 forintba került.
A led spotok darabja 2390 forint volt, a táp 4097 forint. a ventillátorokat halott pc tápból kukáztam, vezeték is volt itthon, dc aljzat is.
A lánc métere 270 forint, vettem belõle két métert, de kellett kb 80 centi. Az 5 mr16-os foglalat 605 forint, a lámpatestek elfekvõben voltak itthon [egyébként kb 8-900 forintért rendelhetõek a fapadosak ugyanabból az webshopból, ahonnan a ledek is jöttek].
 
Ez így együtt tehát 18 992 forint - az ingyen vagy elfekvõ cuccokkal együtt sem lett volna drágább 26 000 forintnál. Ja, plusz postaköltség 990 :)
A teljes valós fogyasztást még nem tudom, de szerzek majd egy fogyasztásmérõt mostmár. Gyári adatok szerint 25 watt + a ventillátorok:) a veszteségekrõl fogalmam sincs.
 
Röviden ennyi a teljes akvárium megvalósulása. Ma átköltöztettem a három megmaradt guppit és az otót is a garnik mellé, szegényeknek barnul a feje búbja, nincsenek hozzászokva a fényárhoz. Már csak a többi halat kell beszerezni.
 
Disclaimer: ez az egész nem jöhetett volna létre nagyon sokak segítsége nélkül. Legfõképp mdk01 és itt a végén az elektromos kötések ügyében Muad-dib kiemelendõ, de rajtuk kívül mindenki, aki kommentelt bármelyik posztban, vagy ötletet adott/kritizált, rengeteget segített. Nekik mindegyiküknek nagyon köszönöm!

57. blogbejegyzés
Akvárium, Raspberry pi és az asszony

 1) Bevezető (Akit nem érdekel a rizsa ugorhat 3. fejezetre)
 
Ugye az úgy van, hogy éjszaka csend és sötétség legyen a szobában és ez vonatkozik az akváriumra is. Vettem egy mechanikus mezei időzítőt kb 600 Ft volt. Most is kiválóan működik csak van egy-két baj vele. Én az akvárium mellé raktam, a hosszabbítóba dugva és mint kiderült ez nem a legjobb megoldás. Egyrészt mert csúnya az a sok kábel, másrészt ennek a kütyünek feltétlen vízszintesben kellett lenni, ha nem, akkor hallani lehetett a fogaskereket, és ez zavart mert hangosabb volt mint a belső és külső szűröm együtt. De ezt még meg lehet szokni. Jött az asszony neki kell az a konnektor és huss volt áram nincs áram és már vasalt is, utána visszadugta. (Megjegyeztem neki, mellesleg kinyírtad az összes hasznos bacit a szűrőbe a fél órás vaslásoddal, így már nem húzgálta ki vagy csak 10 percekre)
 
Eljött az este és jöttek az újabb problémák, nem kapcsolt le időben.
 
a) 
- “Miért nem működik az időzítő” ??? 
- Na Ki vasalt ma? 
b) 
Mezei áramszünet 
Reggel pedig állíthattam be az időzítőt, ha el nem felejtettem.
c)
Mivel hálóban van az akvárium és jó nézni lefekvés előtt, de mivel már nagyrészt vagy akkor tudtam lefeküdni, amikor már nem világított a lámpa vagy még igen de 5 perc múlva már nem.
Mit tettem fixre bekapcsoltam az időzítőt és mikor meguntam odamentem kikapcsoltam (vagy az asszony, ha el is aludtam, ő ezt nem díjazta). Szóval valami kényelmi funkciót találjunk ki rá, legalább neki ne kelljen az én hülyeségem miatt kikelni az ágyból.
Végső soron ilyen okok adták a motivációt + szeretek barkácsolni
 
2) A terv
 
Olyan kütyüt építeni, 
- ami valahogy megoldja az idő elcsúszást, vagy csökkenti 
- távirányítható legyen irda-n keresztül 
- lehetőleg több mindet lehessen ki/be kapcsolgatni ha már nekikezdtünk.
 
Első terv az volt, hogy uc ds89c450 (micro controller) oldom meg, mivel ez volt itthon. Ingyen kértem mintát a gyártótól CNC gépet építeni belőle, de ez egy másik történet. Jó kis kütyü, én asm-ben programozgatom. 
- Probléma az áramszünet, ezt már egy kisebb aksi megoldotta volna, de úgy döntöttem nem. Így azt választottam, hogy negyed óránként elmentem az időt így ha pl negyed óráig tart az áramszünet nem 00:00:00- től kezdődik az idő számítása, hanem csak 15 perc késés van. 
- irda: Na ez művészet volt nekem, 1 hetembe került, mire felfogtam hogy is működik. (asm kód írás a jelfeldolgozásra, oszcilloszkóp hiányában uc-rel rs232 porton keresztül gépen néztem a hexát, időket, most 1-es küldött vagy 0-t) De végül ment és működött. 
Második terv és egyben az utolsó 
Kaptam egy Raspberry pi-t, (egy versenyen nyertük). 
Gondolkodtam az elején mire is használhatnám ez a tuti kütyüt, de se HDMI LED TV, se semmi, amiből úgy igazából hiányozna ez a cucc. 
Legyen akvárium vezérlő - ez lehet kicsit ágyúval verébre - 
Amit én használok az a B típus. Elég durva, méretéhez képest.  Kb. 13 ezer forint. És ehhez még venni kell SD kártyát, tápegységet legalább 700 mA-est (ha + dolgokat kellenek, akkor nagyobbat) + amit szeretnénk. http://www.amazon.com/Raspberry-Pi-Model-Revision-512MB/dp/B009SQQF9C
 
 
Szóval nem a legolcsóbb megoldás. 
De amit még előnye, hogy ha média lejátszónak akarjuk használni, akkor még elszalad mellette az akvárium vezérlése is :)
 
3) Ár
(Körülbelüli árakat írok, mert nem tartottam meg a számlát, meg amit a neten látok)
- Raspberry pi (Ebből van több modell is, kisebbek olcsóbbak kb. 10$-ral, ahogy nézem) kb 10 ezer Ft
- tápegység: Én volt telefonom töltőjét használom lényeg 5V és legalább 700mA az elvárás (Ha kisebb akkor, jelenségek a lefagyás, úraindulás stb stb).
- SD kártya amin az oprendszer van. (Egy minimum class van, amit el kell érnie, hogy ne legyen lassú az Rpi (neten manualban le van írva)) pl http://www.amazon.com/Raspberry-Debian-Wheezy-Card-Boot/dp/B00AKY92B4/ref=sr_sp-btf_title_1_4?s=electronics&ie=UTF8&qid=1380139972&sr=1-4&keywords=raspberry+pi+sd+card
- tok a kütyühöz (opcionális, de elég sérülékeny ha csupasz)
- kábel, csatlakozós (bontott alkatrész volt, régi videóból, mikróból)
- kapcsoló elektronika: ebből találtam neten kész terméket, persze miután már megcsináltam sajátot (egy része az is bontott alkatrészből volt). Szóval ez sem kell megcsinálni, lehet venni is, nem biztos, hogy megéri építeni. http://www.rpibolt.hu/termek/4_csatornas_optocsatolos_relemodul_raspberry_pi-hez.html (Itt is körbe lehet nézni)
- Ir vevő egység tsop31238, 500 Ft 1db (lehidaltam, akartam venni vagy 5-t, hogy legyen, de így...)
- Dugalj a 220v-os eszközöknek, mivel felszámoltam a hosszabbítót. 550 Ft kb. falra szerelhető dugalj.
- 3 eres kábel, amivel elvisszük az új vezérlőhöz a 220V-ot
 
4) Barkácsolás
 
A kapcsolás elkészítésekor fokozottan ügyelni kell a hálózati feszültség miatt az érintésvédelmi szabályok betartására! 
Utánépítésből származó kárért, nem vállalok felelősséget.
 
Ezen fontos mondatok után következzen a kapcsolási rajz. Nyákrajz és beültetési rajzot nem tudok adni, mivel kézzel rajzoltam fel a nyákra. Amit meg milliméter papírra rajzoltam skiccet, az takarítás áldozatává vált.
 
Itt első ránézésre elég sok alkatrész van, valójában a 2 kékkel jelölt téglalapban lévő alakatrészek 2 ic-t takarnak.
 
1. Egy 4n25 ez oldja meg azt a problémát, hogy: 
    a. 3 V-os jelet 5 V-os jellé alakítja 
    b. elválasztja a 2 áramkört 
Lehet használni pl LTV847 ic-t is, ez 4 db leválasztó egységet tartalmaz, így 1 ic-vel meg lehet oldani a 4 csatornát.
 2. Egy UNL2003A ic. Én azért használtam ezt mert, így nem kell tranzisztort, védő diódát, ellenállásokat pluszban beépíteni az áramkörbe. 7 csatorna van, 500mA visel el csatornánként.
 3. Az áramkör megépítéséhez, már csak 2 ellenállás kell és egy relé és csatlakzó a relé után és kész is 1 csatornára, ha több kell akkor + relék és + ellenállások.
 Megjegyzés:
 -  A rajz jobb oldalán lévő izzó és 5V táp csak példának van ott.
 - Ha napfelkeltét és napnyugtát akarunk szimulálni én pwm-el és ledsorral készíteném el. Ez relével nem kivitelezhető, egyrészt lassú, másrészt rövid úton tönkremenne. Erre vannak más elektronikai eszközök.
Röviden az áramkör működése: Bal oldalon lévő +3V jelentené a Raspberry pi kimenő lábát. Ha ott magas jelszint van, akkor optocsatlakozó továbbítja a jelet az UNL2003A ic-nek, ami pedig behúzza relét és pl. a világítás bekapcsol.
Ezzel meg is lennénk, szerintem könnyebbik részével.
 
5) Rpi
 
Nekem ezzel volt több gondom, hogy miért, azért mert mint kiderült a driver, amit az usb-s wifi használ összeakadt a wiringpi-vel. Feltelepítettem ezt is, azt is, reboot és wifi hus. ??? 
Ezért is lett python script a vége és használtam mást helyette. 
Mi szükséges nekünk: 
- egy pontos idő 
           - wifi-t drivert telepíteni, vagy lehet utp kábel is csak szerintem elég rosszul néz ki 
           - ntpd 
- GPIO 
- ir vevőhöz progit telepíteni, beállítani
 
Pontos idő:
Nekem egy Tplink wn725 v2 usb-s wifi van rádugva rpi-re.
Legegyszerűbb módja a driver telepítésének a következő:
Ezen az oldalon található egy image (raspbian), ami már tartalmazza és nem kell vele kínlódni, én azért 1 hetet (szabadidőmből) erre is rászántam, mire összejött, ezt is később találtam és kipróbáltam.
http://blog.pi3g.com/2013/09/raspbian-tp-link-tl-wn725-n-v2-0-noobs-image/
Az image telepítéséhez szükséges egy Win32DiskImager, ha Windowst használunk.
Image ha fent van:
wifi beállítás: Nekem így néznek ki ezek az állományok
 
file:
/etc/network/interfaces
auto lo 
iface lo inet loopback 
iface eth0 inet dhcp 
allow-hotplug wlan0 
iface wlan0 inet manual 
wpa-roam /etc/wpa_supplicant/wpa_supplicant.conf 
iface default inet dhcp 
 
file:
/etc/wpa_supplicant/wpa_supplicant.conf 
ctrl_interface=DIR=/var/run/wpa_supplicant GROUP=netdev 
update_config=1 
network={ 
                ssid="xxxx" 
                psk="jelszó" 
}
 
Végül egy network restart vagy reboot.
Legyen reboot, azt rövidebb:
sudo reboot
 
Most már wifinek kellene lennie.
 
Szükségünk van az ntpd démonra, ez fogja leszedni a server-ről az időt.
sudo apt-get install ntp
utána egy linket kell létrehozni hogy a megfelelő időzónát használjuk
sudo ln -sf /usr/share/zoneinfo/Europe/Budapest /etc/localtime
majd reboot.
sudo reboot
ellenőrzés
date
a megfelelő dátumot és időt kell látnunk.
 
GPIO - http://elinux.org/RPi_Low-level_peripherals
Ez egy nagyon tuti link, itt C, Perl, Python nyelven is található példa hogy is lehet módsítani a lábon lévő jelet.
Én Pythont választottam.
A következőt tettem, írtam egy-két apró script-et amit cron ütemező meghív a megfelelő időben 
Egy script, ami kapcsolja beállított időközönként a reléket én ezt aqc neveztem el, (tudom dob egy warning üzenetet, de engem nem érdekelt, van rá mód kikapcsolni is, lehet fejleszteni tovább)
 
#modulok importálása 
import RPi.GPIO as GPIO
import datetime 
import os 
# Ha ezt állítjuk be, akkor a kimeneteknél a fizika számozás kell használni a kódban 
GPIO.setmode(GPIO.BOARD) 
#Csatornák iránynak beállítása 
GPIO.setup(7, GPIO.OUT) 
GPIO.setup(11, GPIO.OUT) 
#Kimenetek számai, most itt 2 van megadva, szinkronban kell lenni a relematrix tömbbel 
relepin = [7,11]
#relék bekapcsolásának idejét itt lehet megadni, óra perc és mennyi percen keresztül kapcsolja be 
relematrix = [
                [[07, 30, 810]], #1. relé
                [[19, 0, 0],[9, 17, 5]] #2 relé, itt 2 idő intervallum van megadva 
]
 
#aktuális idő 
atime = datetime.datetime.now().time() 
#percben 
catime= atime.hour * 60 +atime.minute 
# végigmegy a tömbön kiszámolja percekben az időket és eldönti hogy bekapcsolja -e a relét vagy sem
cycle = 0 
for rele in relematrix: 
     relestate=0 
     for reletime in rele:
          if ( catime>=(int(reletime[0])*60+int(reletime[1])) ) and ( catime<(int(reletime[0])*60+int(reletime[1])+reletime[2]) ):
               relestate=1
        if relestate==1: 
               if (os.path.exists('/root/aqua/off')):
                    print("Off")
                    GPIO.output(relepin[cycle], 0)
               else: 
                    print("On")
                    GPIO.output(relepin[cycle], 1) 
        else:
              if (os.path.exists('/root/aqua/on')):
                     print("On")
                     GPIO.output(relepin[cycle], 1)
              else:
                     print("Off")
                     GPIO.output(relepin[cycle], 0) 
        cycle=cycle+1
 
Most hogy megvan a script, már csak meg kell hívni percenként, erre jó a cron. 
crontab -e 
Ezt kell beleírni, tudom beleégettem az útvonalakat, és igen, létre kell hozni azt a könyvtárat és oda kell elhelyezni az állományokat.
#percenként lefutatja a fentebbi script-et 
* * * * * /root/aqua/aqc 
#Ez a távirányító általi bekapcsolásra vonatkozik 
*/15 * * * * rm /root/aqua/on 
#Ez a távirányító általi kikapcsolásra vonatkozik 
59 23 * * * rm /root/aqua/off 
#ez a script 5 percenként megnézi a rpi processzorának a hőmérsékletét és ha nem megfelelő leállítja 
*/5 * * * * /root/aqua/tempcheck 
 
A tempcheck file (innen: http://wiki.stocksy.co.uk/wiki/Raspberry_Pi_onboard_temperature_sensors)
 
file:tempcheck
 #!/bin/sh
 # This script reads the Broadcom SoC temperature value and shuts down if it
 # exceeds a particular value.
 # 80ºC is the maximum allowed for a Raspberry Pi.
 # Get the reading from the sensor and strip the non-number parts
 SENSOR="`/opt/vc/bin/vcgencmd measure_temp | cut -d "=" -f2 | cut -d "'" -f1`"
 # -gt only deals with whole numbers, so round it.
 TEMP="`/usr/bin/printf "%.0f\n" ${SENSOR}`"
 # How hot will we allow the SoC to get?
 MAX="78"
 if [ "${TEMP}" -gt "${MAX}" ] ; then
 # This will be mailed to root if called from cron
 echo "${TEMP}ºC is too hot!"
 # Send a message to syslog
 /usr/bin/logger "Shutting down due to SoC temp ${TEMP}."
 # Halt the box
 /sbin/shutdown -h now
 else
 exit 0
 fi
 
Most megvagyunk addig, hogy pl kapcsolgatja a lámpánkát, de még távirányítóval való vezérlés hiányzik.
Szükséges hozzá egy újabb progi Lirc a neve, telepítését nem írom le, alábbi linken részletezve van (angol), csak az állományokat teszem közzé, ahogy én beállítottam.
http://www.jamesrobertson.eu/blog/2013/may/19/installing-lirc-on-raspbian.html
 
file
/etc/modules
 
# /etc/modules: kernel modules to load at boot time.
#
# This file contains the names of kernel modules that should be loaded
# at boot time, one per line. Lines beginning with "#" are ignored.
# Parameters can be specified after the module name.
snd-bcm2835
#Ezeket írtam bele utólag.
lirc_dev
lirc_rpi
 
#lirc_rpi gpio_in_pin=18 gpio_out_pin=23 így megadható melyik legyen a bemenet, valahol #olvastam hogy default a 18-as, így én elhagytam ezt a részt.
 
# ötletnek gpio_out_pin: neten láttam tecsős videót, amivel pl klímát is lehet indítani (pl SSH-val), de ez egy másik project
 
file
/etc/lirc/hardware.conf (Ezt én is netről néztem, hogy így kell)
#
# Arguments which will be used when launching lircd
LIRCD_ARGS="--uinput"
#Don't start lircmd even if there seems to be a good config file
#START_LIRCMD=false
#Don't start irexec, even if a good config file seems to exist.
#START_IREXEC=false
#Try to load appropriate kernel modules
LOAD_MODULES=true
# Run "lircd --driver=help" for a list of supported drivers.
#DRIVER="DEFAULT"
# usually /dev/lirc0 is the correct setting for systems using udev
DEVICE="/dev/lirc0"
MODULES="lirc_rpi"
# Default configuration files for your hardware if any
LIRCD_CONF=""
LIRCMD_CONF=""
 
Ez az állomány generálódik, amikor irrecord programot futtatjuk, erre még a legvégén visszatérünk.
 
file
/etc/lirc/lircd.conf
 
# Please make this file available to others
# by sending it to <lirc@bartelmus.de>
#
# this config file was automatically generated
# using lirc-0.9.0-pre1(default) on Fri Sep 20 17:08:45 2013
#
# contributed by
#
# brand: /etc/lirc/lircd.conf
# model no. of remote control:
# devices being controlled by this remote:
#
begin remote
name /etc/lirc/lircd.conf
flags RAW_CODES|CONST_LENGTH
 
eps 30
aeps 100
gap 108193
begin raw_codes
name KEY_OK
9041 4480 598 537 617 520
568 540 595 542 616 519
566 545 614 519 617 521
567 1677 615 1630 592 1679
567 1681 623 1621 590 1680
564 1682 620 1631 591 541
620 1624 597 538 618 521
567 540 596 540 615 523
565 543 592 1679 565 546
591 1678 565 1683 620 1632
581 1703 541 1684 622 1622
590
end raw_codes
end remote
 
Ez a /root könyvtárban van (de bele kellett volna tenni az aqua-ban, lusta voltam átírni :)) Itt van leírva az, hogy az lircd.conf állományban megadott gombhoz milyen script fusson le.
 
 file
.lircrc
begin
button = KEY_OK
prog = irexec
config = /root/aqua/aq
repeat = 0
end
 
Bootolásnál alap állapotba állás (Be kell állítani, hogy automatikusan lefusson bootolásnál). irexec progi indítása
file
bootirexec 
#!/bin/sh
rm /root/aqua/off
rm /root/aqua/on
irexec -d /root/.lircrc
 
file
aq
 #!/usr/bin/env python
 import RPi.GPIO as GPIO
 import os
 GPIO.setmode(GPIO.BOARD)
 # 7-es lábon van a relénk és ha 1 van akkor 0, ha 0 akkor 1-es jelszintet küldönk rá és létrehozunk egy on, off nevű állományt, ami az aqc scriptnek lényeges.
 GPIO.setup(7, GPIO.OUT)
 env = GPIO.input(7)
 if (int(env) == 0):
     print("ON")
     GPIO.output(7, 1)
     if (os.path.exists('/root/aqua/off')):
          os.remove('/root/aqua/off')
          open('/root/aqua/on','w').close()
  else:
     print("OFF")
     GPIO.output(7, 0)
      if (os.path.exists('/root/aqua/on')):
           os.remove('/root/aqua/on')
            open('/root/aqua/off','w').close()
  
Én a root user könyvtárába helyeztem el egy aqua nevű almappába a scripteket és persze .lircrc file a root könyvtárban
 
 
Akkor most, hogy megvan minden, ami kell hozzá, akkor lássuk, hogyan is működik.
  
Kezdjük onnan, hogy elindul pi 
- beállítódik az idő 
- elindul a lircd démon, ami figyeli a távirányító jelét 
- cron démon is elindul, ami cronjobokat hajtja végre. Ennek köszönhetjük a perc alapú beállítási lehetőséget 
- irexec progit démonizáltuk így ez is elindul a háttérben
 
és akkor mi történik: 
pl most 6:12:00 perc van 
cronjobokat megnézzük és lefut ez a script 
* * * * * /root/aqua/aqc - ez ha szükséges be/kikapcsolja a reléket 
 
Működik minden a megfelelő időben 
 
jön a távirányítós rész: 
tételezzük fel, hogy a lámpa ki van kapcsolva, de mi azért szeretnénk bekapcsolni 
- megnyomjuk a gombot 
irexec program elidítja ezt a scriptet 
/root/aqua/aq - megfordítja a kimeneti jelszintet a 7-es lábon és lézrehozz egy állományt on, off, aminek azért van jelentősége mert. 
Ha on file létezik, akkor aqc script figyelmen kívül hagyja a időintervallumokat, és bekapcsolja jelen esetemben 15 percre minden relét , ha off file lézetik - ez azt jelenti, hogy távirányítóval kapcsoltam le a lámpát- akkor nem fog bekapcsolni egyik relé sem éjfél előtt, ha lenne időintervallum beállítva akkor sem. (a működés script átírásával módosítható, lehet fogom is)
 Honnan jönnek ezek az idők? Innen: cronjob
 #itt állítató meddig legyen bekapcsolva.
 #Ezt jelenti pl: 12:05 gombnyomás, akkor 12:15 fog kikapcsolni. Röviden ha perc osztható 15 kikapcsol.
 */15 * * * * rm /root/aqua/on
 #Ez a távirányító általi kikapcsolásra vonatkozik
 59 23 * * * rm /root/aqua/off
 Ha netalántán valami linux guru is olvassa, erre írhatna valami jobb megoldást. Az env. változó nem jött be, mert subprocess-es gond van vele.
 
 6) Mit hova kössek:
 Link a tüskékről/lábakról
 http://elinux.org/File:GPIOs.png
 - relé áramkör:
 Bal oldalán volt egy 3V bemenet, és egy föld
 Itt a fentebbi programban megadott lábra kötjük:
 “relepin = [7,11]”
 Rpi 7-es tüske a 3V, 6. a föld. A 7. tüske jelszintje fog változni és így tovább.
 - vevő egység:
 Ez egy 3 lábú kütyü 3V, föld és egy bemenet tüske kell neki
 tehát 1-es láb (3v), 6-os láb(föld), 12-es láb (ez innen jön #lirc_rpi gpio_in_pin=18) képről látszik miért 18.
 
irrecord: ezzel a programmal lehet detektálni a jelet, és legenerálja a config file-t, követni kell a leírt lépéseket.
Megjegyzés:
- A python script formázást eléggé szétütötte ez a szerkesztő, ha több 2-nél, fel tudom tölteni azt is.
- feltöltés közben pedig elrontja a kép minőségét és eltűnik egy-két vonal róla

58. blogbejegyzés
Halak a betonban

  A minap az egyik fórumon találkoztam a kérdéssel: „Érdeklődnék, hogy van-e aktív fórumozó, aki épített betonból akváriumot? Egyelőre csupán tervezés szintjén érdekelne a dolog. Adott lenne majd egy pincehelyiség, ahová egy falba épített akváriumon gondolkodom, 3x1x1m méretben.” Talán másnak is, aki hasonlót tervez, segítségére lehet, ha leírom, hogyan készült az én ehhez hasonló medencém. Nem mintha úgy vélném, hogy tökéleteset építettem (sőt), de ez is egy lehetséges megoldása ennek a feladatnak.
 Az előző akváriumom egy saját készítésű, 10-es üvegből ragasztott 400 literes medence volt hazai fajokkal benépesítve. Három év után sajnos az első emeleti negyven négyzetméteres lakásból kiszorította helyéről a gyerekágy. Már akkor elhatároztam (Dehogy akkor! Már tizenévesen, amikor nyolc akváriumban neveltem az elevenszülőimet.), hogy ha egyszer lehetőségem lesz rá, egy szobányi medencét fogok építeni. Olyat, mint amilyen A nagy Zsákmány című Belmondo film egyik jelenetében látható, vagy amilyenek az állatkerti pálmaház alatt vannak.
 
 

Minták a saját akváriumomhoz
 
  2004-ben elérhető közelségbe került a régóta dédelgetett álom megvalósulása. Családi házunk tervezésénél már a tervrajzra is felkerült a megálmodott akvárium. A terv szerint a ház „kötelező eleme” a nappali egyik falába kerülne úgy, hogy a beton medence és a gépészet a kamra-lépcsőházban kap helyet, a szobából pedig a két és fél négyzetméteres üvegfalon keresztül látható a vízi világ. Érdekes, hogy a használatba vételi engedélyhez a szemlén a műszaki osztály munkatársait a házból csak az akvárium érdekelte (volna, mert akkor még csak az egésznek az alapja volt készen).
A megvalósulás:
A tervezett bruttó 1,1 x 1,8 x 3 méteres mérethez tartozó minimum 7 tonna tömegnek komoly alapozásra volt szükség. A házéval együtt készült a vasalt sávalap, majd a szerelőbeton és miután a belső falak már álltak lett beöntve a négy darab 30 centi magas talp. Ezen talpak egyikében kapott helyet a lefolyó 110-es pvc csöve a padlószint feletti 75-ös Y csatlakozással. Ide lett bekötve később a leeresztő szelep. Ennél a pontnál a technikai szünetet egy év hosszúságúra nyújtottam más, a lakhatáshoz nélkülözhetetlenebbnek mondott feladatok elvégzése miatt.
 
Az alapozás
 
Csatlakozások
 
  A következő nyáron a család két hétre elköltözött és a nappali ismét építési területté változott. Nekiláttam a medence aljának és falainak vasalásához és zsaluzáshoz. Az akvárium 25cm vastag alsó lapjában és a 12 cm vastag oldalsó falaiban kb. 10x10 cm-es rácsosztással, 10-es anyagból készült a vasalás az üveget tartó 50 x 50-es saválló szögprofil keretet is magába fogva. Na ennek az elemnek a pontos beállítása és rögzítése a kiöntésig egy egész napot igényelt.
 
Biztos, ami biztos
10-es betonacél elég sűrűn. Biztos, ami biztos!
 
Jutott a hátsó falba is
 
A rövidebb oldalfalak a ház belső falaihoz támaszkodnak, viszont a két hosszanti oldalt felül még egy-egy 20 x 20 centis koszorú is biztosítja. A lefolyó Y másik ágát meghosszabbítottam és a tervezett vízszint alatt fordul a medencébe. Ebből lett a túlfolyó egy bűzzáró könyök közbeiktatásával.
 
Az alja 1% lejtéssel készült
 
Bezsaluzva, beöntve
 
Zsalubontás közben
 
  Először az alsó lapot öntöttem, ami nagyjából 1%-os lejtést kapott a majdani lefolyó felé. Itt egy 75-ös PVC csővel zártam ki a betont. Ahhoz, hogy a beton beöntését és tömörítését minél könnyebb legyen elvégezni, az oldalfalak zsaluzata 10 cm magas darabokból készült. Ahogy telt alulról felfelé, úgy raktam be a következő elemeket, így a viszonylag sűrű anyagot is sikerült buborékmentesre tömöríteni, a lehető legnagyobb szilárdság elérése miatt. Legvégül a koszorú készült el. A kiöntéshez vízzáró adalékkal (Sikalite tömítőanyag és plasztifikáló adalékszer) kevert betont használtam.
 
A koszorú vasalása
 
  A szoba felőli oldalon az üvegfal felett egy Porotherm áthidaló tartja a 10-esYtong falat a mennyezetig, csökkentve az üvegfal terhelését. Majd az egész szoba felőli oldalt mészkő lapokkal burkoltam. Ezzel a fallal elkészült a térelválasztás is. A medence belső falait csemperagasztóval simítottam el, a sarkokat kissé lekerekítve. A következő lépés az volt, hogy a belső felület kapott egy réteg spec. vízzáró glettet (Sika).
 
Porotherm áthidaló tartja a 10-es Ytong falat
 
Elkészült a mészkő burkolat és a belső simítás
 
  Újabb hosszú szünet következett az építésben. A szerkezet hol játszótérként, hol pedig raktárként szolgált a tavalyi év elejéig, amikor új lendületet kapott a beruházás. Annak ellenére, hogy jónéhányszor hallgattam édesanyámtól: „Nem kell abba víz, abból csak baj lehet. Jó lesz az beépített szekrénynek .”
Több fórumot és gyártói weboldalt áttanulmányozva arra az elhatározásra jutottam, hogy a szigeteléshez epoxi gyantát kenek a betonra. Szerencsémre sikerült egy nagyon profi forgalmazó cégre és egy segítőkész mérnökre akadnom (Alvin-Plast Kft.-Még egyszer köszönöm a segítséget Molnár úr!). A hajóépítéshez használt SR5500-as gyantát SD5503-as térhálósítót és hozzá 300 grammos üvegszövetet ajánlott. Az első réteg gyanta felecsetelése után, még annak teljes kikeményedése előtt a következő réteggel felsimítottam az üvegszövetet, majd felkentem a harmadikat. (Ehhez a művelethez nem csak javasolt, hanem egyenesen kötelező legalább egy fő segítség. Nagyon kevés a két kéz, két láb meg az egy fej a szövet gyűrődésmentes és gyors elsimításához és helyén tartásához, miközben a gyantát is kenjük!)
 
Három réteg műgyantával, üvegszövettel szigetelve
 
  A teljes térhálósodás szobahőmérsékleten elvileg egy hét alatt megy végbe. Hát nálam volt ideje bőven. Három hétbe telt, mire a lefolyó átvezető csövét sikerült legyártatnom és a 6/4”-os csappal együtt a helyére szerelnem.
 
 A leeresztő: 6/4-es csap és rozsdamentes átvezető karimás cső
 
Már a helyén
 
  Az üveglap is a garázsban pihent még (hét éve sikerült jó áron hozzájutni – akkor csak kilencvenezer volt az ára). Annak a beemeléséhez egy négytagú csapatot szerveztem. Szükség is volt az erős haverokra. A 19mm vastag, két és fél négyzetméteres, közel egy mázsás tábla mozgatása nem egyszerű és nem is veszélytelen dolog. Elölről átlósan döntve próbáltuk a helyére tenni, de pár milliméter híján csak hátulról, a 180 centi magas hátfalon átemelve tudtuk a két-két centivel nagyobbra gyártott keretbe illeszteni. Műanyag lapocskákkal hézagoltam ki a hátulról kitámasztott üveg és a keret közti hézagot a ragasztó megkötéséig.
 
Fogyott rendesen
 
  Az első körben elhasznált 5 tubus FBS-sel alaposan alábecsültem a szükséges mennyiséget. A teljes rögzítéshez és a 6-8mm-nyi hézag fugázásához összesen 20 tubusnyi fogyott el. A medence feltöltésével meg kellett várni a teljes kikeményedést, ami, figyelembe véve a nagyjából 50x8 mm-es ragasztó vastagságot és a kb. 1-2 mm/nap kikeményedési időt, bő három hétig tartott. Az üveget tartó keretre hegesztett füleket és a medence hátsó falára szerelt szintén saválló keretet ekkor már össze tudtam kötni két hevederrel. Így biztosítottam (túl) a két hosszanti falat a kihajlás ellen. Ugyan nehezebb lett a medencébe a bejutás, de fő a biztonság!
 
Tömítés közben
 
 Az üveget tartó keret és a hátsó fal összekötve.
 
Kihajlás minimálisra csökkentve
 
  Február 24-én került sor az első feltöltésre. Bíztam ugyan a nem is kicsit túlbiztosított medencémben, de arra a két órára, amíg töltődött, a család apraját nem engedtem a nappali közelébe. A teszt két napig tartott. Szerencsére csak egy ponton, a keret felső sarkánál volt némi szivárgás, de egy csepp FBS-sel ezt a rést is behegesztettem.
 
Február 24. Végre tesztüzem!
 
  A tervezésnél, de még az építés első fázisában is az volt a tervem, hogy a készülő akvárium szűrését egy a belőle lerekesztett belső szűrővel fogom megoldani. Amikorra viszont bekerült az üveg és akvárium kinézete lett az egésznek, sajnáltam a hasznos teret elvenni a halak elől. Viszont külső szűrőnek hely csak az akvárium fölött maradt. A mennyezetig még egy méternyi szabad magasságot kihasználva a medence peremére egy 25x25-ös zártszelvény keretre ültetett L alakú kb. 240 literes szűrőakváriumot készítettem. Ebbe az akváriumba nyomja fel egy 32-es KPE csövön az Eheim 2000L/h-s szivattyú a koszos (előszűrt) vizet, majd a szűrőközegeken áthaladva a másik végén a két 25-ös KPE csövön folyik vissza a tiszta víz az akváriumba. A szűrést két darab 5cm-es TM20-as egy 5cm-es TM30-as és egy 3cm-es matrac szivacs 20kg lávakő, a felette az összekockázott maradék szivacsok valamint két réteg vatelin biztosítja.
 
5 mm-es üvegből készült a derékszögű szűrőakvárium és a kicsi 25 literes előszűrő-szivattyúház
 
 
A vattelinen előszűrt vízet innen nyomja fel a szivattyú...
 
...ide a 240 literes szűrőbe
 
Majd a bal sarokban a két 25-ös kpe csövön folyik vissza az akváriumba
 
  A leengedett és kiszárított medence hátsó falára (a tervezett vízszint felett három centivel) felragasztottam egy 25 literes előszűrőnek és szivattyúháznak szánt akváriumot. Innen nyomja a szivattyú a felső szűrőházba a vatelinen előszűrt tisztítandó vizet. Ebbe az előszűrő házba csatlakoztattam azt az 50-es PVC csövet, ami összegyűjti a medence két oldalán és a közepén a talajszintről induló 32-es csöveken szállított szennyezett vizet. A csöveket PUR habbal rögzítettem és zártcellás polisztirol lapokkal takartam el. Az akvárium bal sarkába készült egy másik szűrőház is. Ez zárt cellás polisztirolból van. Ebben kapott helyet a szivacsszűrő egy Eheim 1000L/h-s szivattyúval.
 
32-es PVC csőveken jut az 50-es főgyűjtőbe és az előszűrőbe a szennyezett víz
 
Szivattyúház felragasztva, csövek elrejtése folyamatban
 
Ebből lett a szivacsszűrő háza
 
Már a helyére ragasztva. Szivaccsal, szivattyúval és a túlfolyó csővel
 
  Eközben készültek a belső tereptárgyak is. Ezeket is az itt olvasottak alapján PUR habbal egymáshoz ragasztott polisztirol lapokból faragtam, majd vasoxid porral színezett csemperagasztóval kentem le két rétegben. A medencébe FBS-sel és PUR habbal ragasztottam be őket. Az egészet megpróbáltam „összesimítani” a hátfallal, majd a teljes belső felület kapott két réteg színezett csemperagasztót és két réteg „homokos” műgyantát: azaz, hogy a felülete ne legyen csillogó, fényes, a második réteg gyantába szivaccsal szitált homokot dörzsöltem bele. Meglepően kemény és valósághű felületet sikerült így előállítani. (Próbáltam csak a felületre szórni a homokot, de vagy túl híg volt még az Epoxy és megfolyt a felületen összegyűlt homokkal együtt, vagy már túl „száraz” volt ahhoz, hogy elegendő mennyiség megtapadjon rajta és fényes maradt a felülete. Arról nem is beszélve, hogy az egész lakást beterítette a finom porfelhő.).
 
Készülnek a belső tereptárgyak
 
Szárad a második réteg csemperagasztó
 
A teljes kikeményedés után az egész felületet többször leöblítettem, lekeféltem. A sósavazott, kimosott egy mázsányi folyami homokot elterítettem az alján, majd feltöltöttem a medencét friss vízzel és egy hétig járattam az aktív szénnel töltött szűrőket. A lecserélt vízbe három hét után telepítettem be a növényeket, majd a halakat.
 
Az első feltöltésnél egy hétig járattam az aktív szenes szűrőt
 
  A világítás okozott némi fejtörést. Nem találni pontos receptet a jó megvilágításhoz sem a szakirodalomban, sem pedig a neten. Az odáig tiszta, hogy egy alumínium lemezzel borított fa keretű testbe kerülnek beépítésre a fényforrások, de milyenek? LED, fénycső, fémhalogén? Milyen erős és milyen színű legyen?
Végül is egy vegyes összeállítás mellett döntöttem: négy darab, elektronikus előtéttel ellátott 36 Wattos fénycső és 8 darab smd LED-es szpot került a medence fölé egy 2mm-es plexi lappal takarva. Négy automatikus időkapcsolóval vezérelt külön körre vannak kötve, hogy a fel és lekapcsolást minél több fokozatban lehessen elvégezni. (Sajnos még mindig nem tökéletes. Azóta a fénycsövek kaptak egy- egy Juwel reflektort is, illetve beépítésre került még két újabb szpot is, mert a növényeknek kevésnek bizonyult a fény.)
 
A világítótest
 
Négy külön körre kötve
 
Fregoli csigák tartják a szerkezetet
 
  A jelenlegi állapotában csaknem egy éve működik a technika hiba- és fennakadásmentesen. Sok munka volt vele, de megérte. Szívesen ajánlom annak, akinek lehetősége van rá és szeret önmegvalósítani, hogy ilyet építsen magának. Ha ma kezdenék neki, akkor is beton medencét építenék, csak talán egy kicsivel nagyobbat.
 
Majdnem elkészült
 
Ami még hátra van: a hátsó fal burkolása.
Én mozaikra gondoltam, csak időt kéne rá szakítanom.

59. blogbejegyzés
A Szűrés Alapjai Tudományos(abb) Szemszögből








Tartalomjegyzék:
 
Bevezető
1. A két fő ellenség akváriumainkban
      1.1 Ammónia
      1.2 Nitrit

2. nitrifikáció
      2.1 Ammonifikáció
         2.1.1 ammónia oldódása vízben
      2.2 Ammónia oxidáció
      2.3 Nitrit oxidáció

3. Szűrőérés gyorsító, szűrést segítő akváriumi vízkezelők

4. denitrifikáció

5. akváriumi szűrőkben létrejövő szűréstípusok és azok feltételei
      5.1 mechanikai szűrés
      5.2 A biológiai szűrés és elmélete
          5.2.1 Áramlás
              5.2.1.1Optimális áramlás
          5.2.2 A felület.
              5.2.2.1A biofilm és az akváriumban használt szűrőanyagok közötti összefüggések, a szűrőanyagok „hatásfoka”

6. A Walstad metódus

7. A főbb Szűrési módok akváriumban
      7.1 Belső szűrő
      7.2 Külső szűrő
      7.3 Légpumpával hajtott szivacsszűrő
      7.4 Matten szűrő

      7.5 Talajszűrés
      7.6 Szárazföldi növényekkel való szűrés

      7.7 Akasztós szűrő

8.Akvarisztikában használt néhány főbb szűrőanyagtípus jellemzése
      8.1Szűrőszivacs
      8.2Lávakő
      8.3 Gégecső darabok
      8.4 Perlonvatta
      8.5 Természetes kőzet és szinterelt üveg alapú (és egyéb)mikropórusos szűrőanyagok
          8.5.1Zeolitok:
          8.5.2szinterelt üveg alapú szűrőanyagok
      8.6 Aktív szén
Források



A két szerző Pendulum(jómagam), és YourDestiny(szűréstípusok és szűrőanyagok)


A cikk még esetlegesen bővülhet egyéb információkkal.









Bevezető
 
A biológiai szűrést nevezhetjük bátran az akvarisztika egyik legfontosabb tényezőjének. Bármelyik típusú akváriumról is beszélünk – Holland, sügeres, tenyésztő , stb – kihagyhatatlan tényező marad.
 
E nélkül halaink, és egyéb élőlényeink ki lennénk téve a szabad ammónia sejtmérgező hatásának, a nitrit hatására fulladoznának, az akváriumaink inkább egy trópusi kis bűzölgő pocsolyára, mint élhető víztestre(tó, folyó) hasonlítanának.
 
Minden akvarista megismerkedik a jelentőségével előbb vagy utóbb, ha átvészelte a kezdő léttel járó sok bevezető kudarcot, és belevetette magát a rejtelmekbe, vagy már eleve könyv és cikk búvárkodással kezdte meg az első lépéseket. Ki milyen mélységgel ismeri, de a kötelező ismérvek nélkül nem alakulnak át az első szárnypróbálgatások egy gyönyörű, és tiszteletreméltó hobbivá általa.
 
Az írásunk célkitűzése egy kicsit mélyebb és tudományosabb alapokra fektetni az akvarisztika ezen alapkövét, összefoglalni a ma fellelhető szűréstípusokat, és ezek által kicsit közelebbről megismerni kis víz alatti világunk működését, és működtetését.
 
A cikk sok forrást felhasználva készült, a legjobb tudásunkat beleadva, és nem kevés munkánk is van benne. Ha ennek ellenére pontatlanságot, vagy hibát véltek felfedezni, kérem jelezzétek, és mérlegelés után javítva lesz.
 
 
 
 







1.A két fő ellenség akváriumainkban
 
Vitathatatlanul ez a két vegyület okozza akváriumainkban a legtöbb gondot, nemcsak hogy halaink halálát okozhatják, emellett az algák számára is fő tápanyagok, így a tőlük való megszabadulás fontos feladat.
 
1.1 Az ammónia


 
Képlete NH3, jellegzetes szúrós szagú, gáz halmazállapotú anyag. Aki volt már mondjuk csirkefarmon, az tudja miről beszélek.
Sejtméreg, de ez pontosan mit jelent, azt nemsokára megtudjuk.
 
Az ammónia toxicitás az összes gerincesnél görcsöket, kómát, majd halált okoz. A megemelkedett ammónium ion koncentráció miatt kicserélődik a K+ ion az agyban, ezáltal az depolarizálja a neuronokat. Ennek hatására pedig aktiválódnak az NMDA-típusú glutamát receptorok, ami túlzott Ca2+ beáramlást okoz, ezután sejthalál következik be a központi idegrendszerben. Innen nem nehéz kitalálni ennek milyen hatásai vannak.
 
1.2 A nitrit


 
A nitrit felel a „barna vér betegség”ért, az ammóniához hasonlóan veszélyes vegyület. Hatásának oka, hogy a vérben kapcsolódik a hemoglobinhoz, azt methemoglobinná alakítva. A hemoglobin vas ionja a 2-es oxidáltsági állapotban van alap esetben(ha oxigén nem csatlakozott hozzá), a nitrit feloxidálja azt 3-as állapotúvá. Ez már nem képes továbbra oxigént szállítani, így a hal végül megfullad.
 
Első jelei a folyamatnak az, hogy a hal kapkodni kezd a levegőért, esetleg a színe is sötétebbé válhat(„barna vér”), és ez mellett letargikus is lehet. Ekkor még szórhatunk a vízbe egy kevés konyhasót, a benne lévő CL- ionok gátolják a nitrit bejutását a vérbe, ezzel kicsit gátolhatjuk a folyamatot, de a gyors vízcsere menthet életet, és ezután a utánajárni, hogy a szűrésünk megfelel-e a kritériumoknak, amivel a nitrit oxidálás folyamata végmehet.
 
 



2. A nitrifikáció
 
 
Ez a baktériumok által végzett folyamat felel akváriumainkban az ammónia és nitrit egy sokkal kevésbé mérgező vegyületté(nitráttá) oxidálásáért.
 
Egy pár szót a baktériumokró általánosságban.


Egy Nitrobacter faj egyede




 
Nitrobacteriaceae családba tartoznak, kemolitotróf aerob anyagcserét folytatnak, tehát szervetlen nitrogénvegyületek(mint elektrondonor) oxidálásával nyernek energiát életfolyamataikhoz, miközben szénforrást is felhasználnak, ami nem más, mint a szén-dioxid(pontosabban ennek hidrogén-karbonát formáját a vízben)
Az ammónia oxidálók a nitroso-, a nitrit oxidálók a nitro- előtagot viselik.
Néhány család közülük:
ammónia oxidálók: nitrosomonas, nitrosococcus, nitrosovibrio,nitrosospira, nitrosolobus
nitrit oxidálók: nitrobacter, nitrococcus, nitrospira
 
Néhány érdekesség róluk:
A legtöbb ma élő nitrifikáló baktérium a fotoszintetizáló baktériumokkal áll a legközelebbi genetikai rokonságban, és feltehetően valamilyen korábbi fotoszintetizáló szervezetben bekövetkezett mutáció vezetett náluk a kemolitotróf táplálkozásra való áttérése.
 
A nitrifikálók közé tartozó Nitrobacter vulgaris faj anaerob(oxigénmentes) anyagcserét folytatva(nitrát redukció) több energiát képes nyerni, mint a nitrit oxidációjával.
 
Megfelelő körülmények között tehát ez a faj részt vehet akváriumaink nitrát csökkentésében is(denitrifikáció).
 
Akváriumainkban az előbb említett tények miatt a nitrobacter fajok helyett inkább a nitrifikáció során több energiát nyerő nitrospira fajok fordulnak elő nagyobb számban.
 
 
A nitrifikációval a baktériumok csak viszonylag kevés energiát nyernek.
A kevés nyert energia 80%-át Calvin-ciklusra használják fel, ez a szén-dioxid(hidrogén-karbonát) fixálását jelenti, növekedésükhöz és szaporodásukhoz a maradék 20% marad, ezáltal osztódni átlagban 15-20 óránként tud egy nitrifikáló baktérium. Összehasonlításként egy E. coli baktérium 20 percenként osztódik.
Ezt tudva el tudjuk képzelni, miért szükséges kivárni az ajánlott időt halak telepítése előtt.
 
Az akváriumban előforduló nitrifikáló baktériumok optimális környezeti értékek tartományai:
Hőmérséklet: 25-30 Celsius fok (18-20 fokon körülbelül fele a növekedési ráta)
pH: fajtól  függően körülbelül 7,5-8,0 ig terjed az optimális tartomány
Magyarországon átlagosnak mondható, tehát pH 7,8-8,2 körül a nitrifikáció számára a pH nem gátolja a folyamatot. Enyhén savas és (legtöbbször) lágy vízben, pH 6,5 nél viszont már erősen gátolt a folyamat, pH 5,5-6-nál pedig meg is áll az egész. Szerencsére pH 7 alatt az ammónia átalakul ammónium-ionná, ami már nem sejtméreg, így kevesebb gondot okoz.
 
Oldott oxigén:
A nitrifikáció akkor fog a leggyorsabb lenni, ha az oldott oxigén szint meghaladja a 80% át a telítettségi értéknek. Mint látni fogjuk, mindkét folyamat – ammónia-,és nitrit oxidáció – oxigént igényel, nem is keveset.

Oxigén nélkül minden megáll az akváriumban, mindig gondoskodjunk a megfelelő átszellőzésről.
Elcsépelt mondat az akvarisztikában, de annál fontosabb.
 
2 ppm, vagy az alatti oxigén koncentrációnál már a baktériumok nem tudják tovább folytatni áldásos tevékenységüket.
 
 
Most nézzük a folyamatokat részenként.



2.1 Ammonifikáció
 
Elsősorban fehérjék heterotróf baktériumok általi bontásának eredménye.
 
 
 
2.1.1 ammónia oldódása vízben
 
Az ammónia egy vízben jól oldódó vegyület,
 
első körben a következő egyenlet szerint oldódik:
 
NH3 + H2O <-> NH4+ + OH-
 
Tehát gyenge lúgként viselkedik, mivel protont vett fel. Viszont víz pH-jának függvényében ez a reakció megfordulhat:
 
 
NH4+ +H2O --> H3O+ + NH3
 
Tehát ammónium ion egy proton leadása folytán szabad ammóniává alakult.
 
Ami nekünk fontos, az a szabad ammónia(NH3) mennyisége. Ez a vegyület erős sejtméregként viselkedik, koncentrációja pedig a pH függvényében oszlik meg az ammónium-ionnal.
 
A mi céljainknak megfelel az alábbi táblázat, ez kb 20-25 fokon mutatja be a két forma eloszlását.

(természetesen az ammónium ion képlete NH4+, a kép konvertálásakor sajnos mindig hiba csúszik be, így lemaradt például az utolsó kettő oszlop elválasztó is)

 
 
 
 
Tehát pH 7 alatt az ártalmatlan ammónium-ion jelenik meg. Ez azért is hasznos dolog számunkra, mert amint említettem, a savas tartomány felé haladva a nitrifikáció is lelassul, gyengül, majd megáll.
 
 
2.2 Ammónia oxidáció
 
A nitrifikáció első lépése, a következő képlet szerint zajlik.
 
NH4+ + 1,5 O2 --> H2O + 2H+ NO2-
 
Tehát az ammónia itt elektrondonorként viselkedik, az elektronakceptor szerepét az oxigén kapja. Mivel az ammónia oxidálódik, ő lesz a redukálószer, az oxigén pedig az oxidálószer, tehát ő redukálódik.
 
2.3 Nitrit oxidáció
 
 
NO2- + 0,5 O2 --> NO3-
 
Ennél a folyamatnál pedig a nitrit lesz az elektrondonor. A baktérium az elektronátvitelből származó energiát hasznosítja.






3. Szűrőérés gyorsító, szűrést segítő akváriumi vízkezelők
 
A gyártók szerint gyorsítják az akvárium beérését, segítik a nitrifikáló baktériumok megtelepedését, az ammónia és nitrit feldúsulást megakadályozzák.
 
Nagyon megoszlanak a vélemények róluk, egyesek azt vallják, hogy teljesen feleslegesek, mások pedig azt, hogy használatuk sok előnyt jelent.
 
Én ebben nem foglalok állást, nem célom a vitaindítás, csupán az információk közzétételét érzem szükségesnek.
 
A legtöbb, kereskedelmi forgalomban lévő termék nem tartalmaz nitrifikáló baktériumokat. Ezek tartósítása igen nehéz, és a szavatossági idő is rendkívül korlátozott, így ezeket a gyártók többsége nem forgalmazza.
 
Ezek a folyadékok heterotróf baktériumokat tartalmaznak a Bacillus, Pseudomonas, Escherichia nemzetségekből.
 
Ezek a fajok képesek hasznosítani az ammóniát, de nagyságrendekkel kisebb mértékben, mint a valódi nitrifikálók. Ebből következve, a kezdeti ammónia megugrást képesek valamelyest kordában tartani, így az nem képes toxikus szintet elérni, amivel elősegítik a valódi nitrifikálók elszaporodását.
 
Ezen baktériumok előnye a nitrifikálókkal szemben, hogy képesek spóraállapotot felvenni, így kereskedelmi forgalomba is hozhatók.
 
Ezen folyadékok tartalmaznak továbbá fehérjéket, zsírokat, olajokat, cellulózt, keményítőt, ezek táptalajok a baktériumok számára.
 


4. denitrifikáció
 
Akváriumokban kevésbé jellemző folyamat, ezért a fejezet sem lesz hosszúra nyúló.
 
A folyamat alapköve az oldott oxigén hiánya. Ez kevés kivételtől eltekintve az akvárium talajában és egyes nagyméretű, lassú átfolyású külső szűrőkben jöhet létre.
A folyamat képlet szerint:
 
NO3¯ → NO2- → NO → N2O → N2
 
A legtöbb denitrifikációt végző baktérium fakultatív anaerob, tehát képesek átállni más elektronakceptorra az oldott oxigén elfogyása esetén. Ilenkor tehát nem az oxigén az elektronakceptor, hanem a nitrát.
 
 
5. Az akváriumi szűrőkben létrejövő szűréstípusok és azok feltételei
 
Akváriumainkban kétféle szűréstípusról beszélhetünk. Az egyik a látható szennyeződéseket célozza meg, ezt hívjuk mechanikai szűrésnek. A másik fajta a biológiai szűrés névre hallgat, és a célja az ammónia és nitrit eltávolítása a nitrifikációval, amelynek folyamatát korábban már kifejtettem.
 
5.1 mechanikai szűrés
 
Célja az akváriumban található levegő szennyeződések kivétele a vízből, egy sűrűn anyagon átvezetve a vizet, és felfogva azt.
Itt előnyös a gyors vízforgatás, mivel minél több vizet képes átvezetni a szűrőrétegen, annál tisztább vizet kaphatunk mechanikai értelemben.
Erre alkalmas anyagok leginkább a kékszivacs és a perlonvatta. Természetesen bármit használhatunk, ami olyan szerkezetű, hogy a vizet könnyen átengedi, de a szennyeződés fennakad benne, és szerkezetét képes hosszútávon megtartani.
 
 
 
5.2 A biológiai szűrés és elmélete
 
 
Most, hogy kicsit megismertük a nitrifikációt hátterét, nézzük meg alaposabban, hogy ez, a baktériumok által véghezvitt folyamat hogyan valósul meg „élesben”, (főleg) a szűrőanyagban!
 
 
Elsőként nézzük azokat feltételeket, melyeknek teljesülniük kell a baktériumok fiziológiai felépítéséből következően.
 
5.2.1 Áramlás

 
A nitrifikáló baktériumok táplálkozásukból adódan szükségük van állandóan pótlódó forrásokra. Ahogy már tudjuk, ammóniára vagy nitritre, oxigénre és szénre van szükségük.
 
Elégtelenül áramló víz esetén a környező vízben lévő tápanyagjaikat gyorsan felélik, ilyenkor legjobb esetben is csak vegetálnak, szaporodás még lassabban megy, életfolyamataik nagyon lelassulhatnak.
 
Forrásaim szerint ebbe a családba tartozó baktériumok nem képesek maguk köré tokot képezni.
 
Teljes mértékű tápanyagforrás megszűnés esetén így sejtfalukon belül kismértékben még jelen vannak tápanyagok raktározott formában, de ennek kimerülése esetén rövidesen elpusztulnak.
 
Az áramló víz ezt akadályozza meg azzal, hogy folyamatosan biztosítja a szükséges anyagokat a baktériumok életfolyamataihoz.
 
5.2.1.1 Optimális áramlás

 
Sokan fejből fújják, hogy maximum 30 cm/perc. Vizsgáljuk meg ezt az értéket alaposabban.
 
Általában ez az érték hivatkozás nélkül szokott szerepelni, mindenki hallotta, olvasta valahol, de részletesebben nem nézett utána, tudtommal egy akvarisztikai témájú tanulmány sem támasztja alá.
 
Valószínűleg ez egy olyan érték, ami akkor érvényes, ha a víz csak egyszer megy át a szűrőrendszeren, tehát gyanús, hogy ez egy szennyvíztisztítók által meghatározott szám.
 
Az akvárium nem ilyen rendszer. A szűrő folyamatosan mozgatja a vizet, az folyamatosan áramlik keresztül a szűrőanyagokon, így a baktériumfilm folyamatos érintkezésben van vele.
 
A gyorsabb áramlású szűrők hatásfoka valószínűleg kisebb átforgatásonként a kevesebb érintkezési idő folytán, de ezt pótolja a rengeteg átforgatás.
 
Tehát az optimális áramlási érték szélső értékeit úgy lehetne definiálni, hogy az a vízsebesség, ami még lehetővé teszi a baktériumfilm létrejöttét és megmaradását a szűrőanyagban, de nem lassabb annál a pontnál, ahol a baktériumok számára még elégséges tápanyagot tudna szállítani a víz.
 
Azt nincs módomban meghatározni, hogy a két szélső érték között hogyan változik az ammónia és nitrit oxidálásának hatásfoka.
 
Tehát a definíció csupán elméleti jellegű, semmilyen mérési eredmény nem támasztja alá.
 
Ha ragaszkodunk a 30cm/perc értékhez, legjobb esetben is a minimum áramlási sebességről beszélhetünk ebben a nagyságrendben.
 
(Aki ezt nem hiszi, nézze meg a külső szűrője csöveit, lehetőleg ne pucolás után közvetlenül. Szép barna? Igen, az baktériumfilm. Gyorsabb a csőben az áramlás, mint 30cm/perc? Jóval!
 
 
 
 
5.2.2  A felület

 
A baktériumok számát a szűrőanyagban alapvetően determinálja a rendelkezésre álló, biológiailag aktív felület nagysága.
 
(Az akvarisztikai cégek által forgalmazott mikropórusos szűrőanyagok fajlagos felülete és a baktériumok is által hasznosítható között olykor nagy eltérések lehetnek.)
 
Ezt a felületet kell megfelelően méretezni ahhoz, hogy az ammónia és nitrit oxidálása teljes körűen végbe mehessen a szűrőegységben, és ne legyenek gondjaink a feldúsuló nitrogénvegyületekből fakadóan.
 
A baktériumok a felületen kolóniákat, szakszóval biofilmeket alkotnak.
 
A biofilm egy extracelluláris polimer, tehát ezt ők választják ki, és főleg fehérjékből és poliszacharidokból áll. Ebben a „mátrixban” foglalnak helyet a nitrifikáló baktériumok a felülethez és egymáshoz tapadva.

Ez főleg azért jó nekik, mert így az amúgy nagyon szűktűrésű batériumok nagyobb védelemben végezhetik tevékenységüket.
 
Tehát a szűrőanyagban a víz érintkezik a biofilmmel, amelyek között anyagáramlás valósul meg diffúzió útján, tehát a nagyobb koncentrációjú(víz) helyről a kisebb koncentrációjú hely(biofilm) felé áramolnak az anyagok(ammónia, nitrit,szén-dioxid, oxigén), ezután a metabolitok(anyagcseretermékek) ugyanezen módszerrel elhagyják a sejteket, majd a biofilmet.
 

 
5.2.2.1   A biofilm és az akváriumban használt szűrőanyagok közötti összefüggések


 
A biofilmek vastagsága nagyjából 20 mikrométertől 1000 mikrométerig terjedhet. Ez a terhelés függvényében változik, nagyobb terhelés esetén értelemszerűen gyors szaporodás történik, csökken a felület/tömeg arány, ezáltal csökken a mélyebb rétegek tápanyag ellátottsága is, ott akár anaerob folyamatok is megindulhatnak.
 
Forrásaim szerint a hatékonyság nagyjából 200 mikrométeres biofilm vastagságig nem csökken le számottevően, az ajánlott maximális vastagság tehát 100-150 mikrométer körül határozható meg.
 
Ez természetesen egy átlag akvarista számára nem mérhető, ezért fontos a szűrés megfelelő méretezése az akvárium terhelését figyelembe véve. Erre viszont találunk tapasztatból adódó útmutatókat.
 
A terheléshez viszonyított túlzottan kis rendelkezésre álló felület azt okozza, hogy a biofilm túlburjánzik a nagy fajlagos terhelés következtében, és ez azzal a veszéllyel jár, hogy a növekvő baktériumtömeg eltömítheti a szűrőanyag pórusos szerkezetét. Ez elsősorban a mikropórusos, igen nagy felülettel rendelkező szűrőanyagokban okozhat gondot, ahol a pórusok mérete 10-100 mikrométer közötti.
Például egy nagy terhelésű, sügeres, 200 liter űrtartalmú akváriumban előszűrés nélkül 0,5 liter szinterelt üveg alapú szűrőanyag nagy valószínűség szerint nem adna elég felületet, a baktériumok a nagy koncentrációjú tápanyagok miatt gyors szaporodásba kezdenének, majd „kinőnék” a szűrőanyagot, a járatokat eltömítené a nyálka, így a tulajdonképpen csak a siporax azon felszínén lenne nitrifikáció, amit a baktériumok a járat méretéből fakadóan nem tömítettek el, azt pedig könnyű belátni, a szűrőanyag teljes felületének csak a töredéke.
 
 
Szivacshoz hasolnó, nagyobb méretű pórusokkal rendelkező szűrőanyag esetén ez szimpla biofilm vastagodást jelent, nagyon ritka esetben tömítheti csak el a járatokat, leginkább TM 45 sűrűségnél lehetséges.
 
A megfelelő szűrőanyag méretezés pontosan nehezen meghatározható, minden akváriumban más körülmények uralkodnak, így az abból adódó terhelés is akváriumonként változik.
 
Egy „nagyjából” értéknek TM30 szivacsból az akvárium térfogatának 5-10%-át, siporaxból(vagy hasonló minőségű mikropórusos anyagból) 1liter szűrőanyag/ 50 liter vizet szoktak javasolni a kiváló biológiai szűrés eléréséhez.
 
 
Itt érzem szükségesnek említeni a megfelelő előszűrés létrehozását a biológiai szűrőanyag előtt.
 
A lebegő részecskék fennakadhatnak az ömlesztett szűrőanyag darabjai között, ami bomlásával lokális ammónia feldúsulás következhet be. Ennek hatására a szűrőanyag úgy viselkedik, mint amikor rosszul méreteztük a szűrőanyag mennyiségét: elburjánzik a biofilm, eltömíti a mikrométeres járatokat. Ekkor a vízzel először találkozó biológiai szűrőanyag darabok hatásfoka egy gégecső hatásfokához kezdenek hasonlítani.
 
Kisebb jelentőségű, de érdemes megemlíteni, hogy fizikailag is eltömítheti a szűrőanyag felszínét a sok lebegő szennyeződés.
 
 
Szűrőanyagok „hatásfoka”


 
Az interneten, a gyártók oldalán könnyű belebotlani hasonló írásokba:
 
„A ----- szűrőanyag felülete x liter átlagos kerámiagyűrűével ér fel”.
 
Ezt az analógiát sokszor alkalmazzák a közönséges szivacs-, és hasonló, kevésbé divatos, olcsó szűrőanyagok esetében is.
Ezzel nem is hazudnak, de sajnos úgy is értelmezhető, hogy a lebontás hatásfoka egyenesen arányos a szűrőanyag felületével.
 
Egy szűrőanyag fajlagos felülete minél nagyobb, a pórusai annál kisebb méretűek, a szivacs mm-es nagyságrendje és a különböző szinterelt üveg alapú szűrőanyagok mikrométeres nagyságrendje között tényleg hatalmas a különbség.
 
Emlékezzünk, a baktériumoknak szükségük van a felület mellett tápanyagokra(ammónia/nitrit, oxigén, bikarbonát), ez pedig a víz áramlásával jut el hozzájuk. Egy kis járat a víz számára sokkal nehezebben járható át, így a baktériumok működéséhez szükséges anyagok ezekben kisebb mértékben vannak jelen. Tehát a felület nagyságából fakadó lehetőségeket visszaveti a táplálék limitációja a kisebb víz ellátottság miatt.
(hidrodinamikai értelemben a szűkülő csővezetékben felgyorsul a víz, de ne felejtsük el, a rengeteg pórusban az összáramlás eloszlik, így egy pórusra vonatkoztatva romlik a vízellátottsága a szűrőanyagnak)
 
A mikropórusos szűrőanyagoknál így igen fontos tényező a járatok formája és mérete.

Túl kicsi méret esetén a baktériumok fizikailag nem férnek be a járatba, túl nagy esetén a felület csökken le drasztikusan.
A járatok milyensége abban áll, hogy a pórusok jól átjárhatóak-e, vagy vannak olyan részek is, amikor nagyobb pórusokat nagyon keskeny „folyosók” kötnek össze, így lehetetlenné téve a nitrifikációt ezen nagyobb részekben a kevés tápanyag pótlódás miatt.
 
A szivacsnak, és egyéb nagypórusú szűrőanyagoknak pont ez az erősségük. Látható járataiknak köszönhetően biofilm általi eltömődés nagyon ritka eset és a baktériumok táplálásában is jeleskednek a jól átjárható pórusok miatt.
A gyengéjük a felület kicsinysége, de ezt pótolják az egyéb kedvező tulajdonságaik.
 
A mikropórusos szűrőanyagok hatalmas felülettel rendelkeznek, de amiben az előbb említett szűrőanyagok jeleskednek, ezek gyengébbek.
 
 
E két tényező egyensúlyából alakul ki a hatásfok, ez pedig a tapasztalatok szerint a mikropórusos szűrőanyagok felé hajlik, de azért használjuk bátran az évtizedek óta jól működő, „hagyományos” szűrőanyagokat is!





6. A Walstad metódus



 
 
Ő a "kitalálója" az „El Natural” vonalnak, ő a hirhedt biológiai szűrő nélküli akváriumok szószólója.
Itt sok akvarista összezavarodtan kérdezheti, aki még nem ismeri a módszert: Az egész akvarisztika mintha a szűrés körül forogna, akkor most kell szűrő vagy nem? A válasz az, hogy az ammóniát és nitritet kötelező eltávolítattni a rendszerből, és ez biológiai szűrővel sokkal egyszerűbb, mint Diana Walstad módszerével.
 
Így csak kellő tapasztalattal rendelkező, vállalkozó kedvű akvaristákat buzdítanék erre az akvarisztika nehéz vonalához tartozó módszer követésére.
 
Ez a módszer természetesen nem teljesen újkeletű, Diana Walstad tulajdonképpen csak a „hagyományos” akvarisztikát helyezte mélyebb alapokra, mai szemlélettel közelítve meg, néhány gyengeséget és tévhitet kiküszöbölve, tudományosan is alátámasztva.
 
Módszerének az alapja, hogy a növények az ammóniát sokkal gyorsabban veszik fel, mint a nitrátot, tulajdonképpen a nitrátot is visszalakítják ammóniává felhasználás előtt. Így szerinte feleslegessé válik a biológiai szűrő.
 
Tehát a módszer működésének egyik alapköve az, hogy a növényekhez értsünk, jól tudjunk reagálni az általuk mutatott jelekre, nem elég őket életben tartani, kiváló kondíciót követelnek meg. Ha itt egy növény elpusztul, kétszeres terhet ró a rendszerre, az akváriumban ez egy ammóniaforrás, és az akvárium elvesztette egyben az egyik ammónia megkötő elemét is.
 
Tulajdonképpen a szűrő az akváriumban egy könnyítés, egy „mozgásteret” jelentő kiegészítő.
 
 
 
A tárgyalás itt véget is szakad, éppen tesztelem a módszert a könyvhöz képest kicsit módosított körülmények között, hamarosan publikálok egy cikket a módszerről, várhatóak fordítok részletek a könyvből is(írásos engedélyt kaptam tőle), saját tapasztalatokkal is kiegészítem, remélem néhány embert érdekelni fog :)







7. A főbb szűrési módszerek akváriumainkban


 
 
 
7.1 Belső szűrő





Belső szűrők sematikus felépítése és működési elve

 

 
Olyan motorral működő technikáról beszélünk, ahol egy fémtengelyen (ritkább esetben, magasabb minőségű termékeknél kerámiatengelyen) lévő rotor annak forgómozgása által kihajtja a vizet a szűrőfejből, szívóhatást fejtve ki ezzel az ellenkező oldalon, ami által a víz átszűrődik a motorház előtt elhelyezett szűrőanyagon.
Az akvarisztikai körökben legnépszerűbb, akváriumon belülre helyezendő szűrők választéka tömérdek. Sok gyári belső szűrő tartálya kicsi, ebből adódóan a vízen dolgozó baktériumflórának alapjául szolgáló szűrőfelület is. Ez leginkább az olcsóbb, alacsonyabb minőséget képviselő gyártók termékeire vonatkozik. Ezek elsődleges szerepe a mechanikai szűrés, avagy a látható szennyeződések, a halürülék kiszűrése.

Mindez viszont csupán másodlagos, az akvárium lelkeként is bátran nevezhető biológiai szűrést nagyban befolyásolja a rendelkezésre álló szűrőfelület. Egy kis körültekintéssel nem nehéz méretesebb szűrőfelületet birtokló típusokra bukkanni, melyek már alkalmasak lehetnek a kettős funkció ellátására.





A belső szűrők legtöbbjét megfelelően kiválasztva 70-80 literig használhatjuk biztonsággal. Ennél nagyobb űrtartalmú akváriumok esetében célszerű csupán kiegészítő szűrésként hasznukat venni.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy példaként említve egy 100 literes akváriumot nem lehet belső szűrővel megszűrni. Egyre bővülő kínálatban léteznek bővíthető, valamint méretesebb, akár néhány literes tartállyal rendelkező típusok is. Hátrányuk, hogy áruk magas, továbbá esztétikai szempontból hagynak némi kívánnivalót maguk után.
Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy a belső szűrők általában kisebb méretű akváriumok esetén jutnak szerephez. Méretes medencék használatához egyedüli szűrőként kevésbé járható út. Ott elsősorban a mechanikai szűrés szerepének betöltésére javasoltak, amely téren egy jól megválasztott belső szűrő viszont kiválóan teljesít.

Elmondható továbbá, hogy a szóban forgó szűrőtípus az esetek többségében a kezdő halasok választása, amit a gyártó ajánlásának vagy épp a boltos hozzá nem értéséből, esetleg szándékosságából adódó téves információjának köszönhetően sajnos sokszor alulméreteznek.

 
7.2 Külső szűrő






 


 
Működési elve mondhatni megegyezik a belső szűrőével, a különbség mindössze annyi, hogy itt egy akváriumba vezetett csövön keresztül távozik a víz a szűrőből, és egy (másik) csövön is érkezik vissza, konkrétan egy külső tartályba.

 
Akváriumon kívül és akváriumalap alatt elhelyezendő, egyre nagyobb teret követelő szűrők. Az esztétikai látványt csupán minimálisan rontják, mivel mindössze egy be- és egy kifolyó csövet merítünk vízbe, melyek egy része némi fantáziával akár könnyedén el is rejthető. Hatalmas tartállyal vannak ellátva, azokban néhány régebbi széria kivételével külön szűrőrekeszekkel. Különféle szűrőanyagokkal tölthetjük meg, amikről később bővebben lesz szó.









 
Fent egy gyári külső szűrőre láthatunk példát, a márkanév kitakarásával, csupán szemléltető jellegből adódóan.





Általános jellemzésük:



Alul egy ülepítő rész található. Ide gyűlik a mulm, az egyre halmozódó, leülepedő, leszakadt baktériumfilm darabkák,

Ez a rész azért lényeges, mert a szűrés alulról felfelé haladó irányban történik.

Az ülepítő részt bár érdemes üresen hagyni, egyesek eltömődésre nem hajlamos szűrőanyaggal (jó példa erre a biolabda) töltik fel fokozott előmechanikai szűrés céljából.

A legalsó kosár fenekére gyűrű formájú szűrőanyagot célszerű ömleszteni (például olcsó kerámiagyűrű vagy gégecső darabkák). Megtörik az áramlást, ezenkívül a felé helyezendő szivacsréteget megóvják a nagyobb szennyeződésektől, ami ezáltal lassabb tempóban fog telítődni.
 
Az ezután következő szivacsréteg ideális vastagsága legalább öt centiméter, ez védi a mögé kerülő, nagy szűrőfelületet biztosító biológiai szűrőanyagot (ami a korábbi részben ki lett fejtve, miért fontos) az eltömődéstől, mely annak hatékonyságát nagymértékben redukálná. Pórusait tekintve sokan kétféle sűrűségű szivacsot használnak fel, egy durvábbat, majd e felé egy finomabb szerkezetűt.
 
Tehát a helyes sorrend sematikusan:
 
(ülepítő) --> gyűrű alakú darabkák --> szivacs --> mikropórusos szűrőanyag --> (utószűrés)


 
A helyesen felállított sorrend nem csupán a szűrőanyagok megfelelő funkcionalitásának szempontjából fontosak, hanem többek között azért is, hogy a szűrő vízátfolyása a lehető leglassabb tempóban csökkenjen.

A legtöbb szűrőgyártó által mellékelt aktív szenet érdemes kivenni, mivel elsősorban kémiai jellegű szűrési funkciók jellemzik, alapesetben helye más szűrőanyagokkal hasznosabbá tehető.
A perlonvatta mindig legfelülre kerül, ami finomszűrést végez, ellenben emiatt sűrűn cserélendő, mivel a szűrő vízátfolyását képes jelentősen lecsökkenteni. Használatáról mindenki maga döntsön.

A perlonvatta alá szokás elhelyezni az egyéb kiegészítő szűrőtölteteket, hogy egy példát említsek, nem növényes akváriumnál egyesek előszeretettel használnak nitrátmegkötő anyagokat.
 
 
Hogy ne legyen minden szép és jó, beszéljünk a hátrányairól is, mivel mint mindennek, a vödrös szűrőknek is van.

Nagyon egyszerűen fogalmazva a belső szűrő ellentétjeként is tekinthetnénk rá, ugyanis amiben az erős volt, abban a külső szűrő kissé gyengébben szerepel. A mechanikai szűrésre utalok, hiszen a rengeteg szűrőanyagnak köszönhetően a külső szűrők vízátfolyása nem túl nagy.

Az elején kellemes teljesítményt nyújtanak (az átfolyás a gumicsőhöz kapcsolódó csapokkal szabályozható, amit mindig csak a kifolyó ágon végezzünk el), a töltetek beérésével azonban rohamosan fogyatkozni fog. Méretesebb akváriumoknál javasolt mellé legalább egy áramlásgenerátor használata, hogy segítsük a vízmozgást.
 
Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél ritkábban takarítunk egy szűrőt, annál jobb. Belső szűrővel való kiegészítéssel a két takarítás között eltelt időt hosszabbíthatjuk meg nagy mértékben (bár ez az idő eleve is jóval hosszabb, mint a belsők esetében).
 
A másik negatívum a szivárgás lehetősége, ami sokakat eltántorít a vásárlásától. A jó minőségű, rendszeresen megkent, kezelt gumitömítés évekig nem öregszik el, de természetesen nem árt, ha mindig van kéznél egy pót tömítőgyűrű szivárgás esetére.
 
Végszóként tehát a külső szűrők a benne elhelyezhető nagy mennyiségű szűrőanyagból kifolyólag elsősorban biológiailag képesek nagy hatékonysággal bírni, amely egy akváriumnál kétségkívül az elsődleges feladat.

 
7.3 Légpumpával hajtott szivacsszűrő



 
A legnagyobb múlttal bíró, főleg tenyészetekben még ma is nagy előszeretettel használatos megoldás a köztudatban kezd homályba veszni. A porlasztókövön keresztül vízfelszínre jutó buborékok a vízfelszín irányába mozgatják a vizet, ezáltal egyben maga után szívva azt a szivacson, elvégezve így a szűrés feladatát.
A vízáramlás minimális, ezért mechanikai szerepe sajnos jelentéktelen, egy megfelelő méretű szivaccsal biológiai szempontból viszont igen hatékony lehet. Az oxigénellátottság nagy, tovább kedvezve ezáltal a biológiai lebontásnak, amihez az egyik alapvető követelmény ugye az oxigéndús környezet.


 
Nano akvárium légpumpával működő szivacsszűrése



 
Kompromisszumokkal (hangos, az aljzatot szinte semmilyen mértékben nem képes tisztán tartani, a semmitől nem védett szivacs takarítása a könnyen vízbe hulló szennyeződések okánál fogva trükközést igényel) tehát egyes esetekben még ma is megállja a helyét, ahogyan működési elve is.







 
Befejező plusz sorokként és érdekességként a fenti képen egy nagyon régi, sok tíz éves szivacsszűrőt szeretnék nektek bemutatni. Amint látjátok, esett már át némi javításon. Egy egyszerű műanyag csőre (melyhez a levegőcső alul csatlakozik) lyukak vannak fúrva. Egy szivacslap öleli körbe, amelyet kívülről a szürke színű védőműanyag, valamint fentről és lentről egy-egy tálca stabilizál. Előnye, hogy vízből való kivételekor nem kell a szivacsról leváló szennyeződésektől tartani.

 
7.4 Matten szűrő

 
Biológiai szűrésben erős belső megoldás, ezt bátran kijelenthetjük, ráadásul nem kerül tízezrekbe. Igen, ilyen is van.
Egy kevésbé esztétikus, de a gyári belső szűrők legtöbbjétől sokkal hatékonyabb módszer.

Sokan az akvárium egyik sarkát célozzák meg, míg vannak, akik a rövidebb oldal teljes hosszából "vágnak le" a kialakításakor.

A nagyméretű biológiailag aktív felülettel rendelkező szivacstáblát függőlegesen beragasztott üvegcsíkok rögzítik. Sarok matten esetén értelemszerűen két üvegcsík rögzítése is elegendő, hiszen a szivacslap ilyenkor próbál kiegyenesedni.

A másik említett verzió megépítése négy darab csíkocskát tesz szükségessé, mivel az egyenes szivacslap széleit mindkét oldalról közre kell fogni ahhoz, hogy kiküszöböljük annak elmozdulását.

Az alapüvegre néhány centiméter magasságban szintén érdemes üvegcsíkot ragasztani, hogy a megszűrt vízzel elsőként találkozó szivacs takarításakor ne kelljen a kamrába jutó aljzattal bíbelődni.

Ez nyilván a sokak által szimpatikusabbnak tűnő sarok kivitelezés esetében kevésbé egyszerű; érdemes egy könnyen hajlítható, hosszúkás műanyag lapot odafixálni.
A fentiek alapján kialakult kamrába egy vízpumpa kerül elhelyezésre, aminek kifolyó csövét átvezetjük az emlegetett szivacsunkon, melyen az kénytelen átszűrni a vizet.

Ezen szivacs szerkezete ne legyen túl sűrű, de túl nagypórusú sem; a TM20 durvaságút javaslom. A mögötte kialakított részt a vízpumpa alatt különféle biológiai szűrőanyagokkal pakolhatjuk meg (legyen az finom szivacs vagy akár valamilyen darabos biológiai töltet).

Itt jön ki a nagy előnye a belső szűrők legtöbbjével szemben. Kevésbé esztétikus megjelenéséért cserébe a biológiai lebontásban nagy hatékonysággal bír, emellett száz liter alatt mechanikailag is kellően eredményes lehet. Karbantartása kissé körülményes, ellenben ritkán kell bolygatnunk.






 
A bruttó 110 literes nevelőakváriumon a fotók készítésekor több, mint öt liternyi szivacs dolgozik, és még mindig van szabad hely.






Maradt még egy megválaszolandó kérdés, mégpedig az, hogy mekkora teljesítményű vízpumpát helyezzünk el a kamrába.

Tudjuk, hogy nitrifikáció hatásfokának szempontjából a korábban definiált ideális áramlás szerint a túl gyors nem kedvez a biofilm kialakulásának, míg a látható szennyeződéseket kiszűrendő feladat a minél nagyobb vízátfolyást igényli.

Keressük meg az arany középutat; egy 60-80 literes üvegmedence szűrését egy öt-hatszáz liter per órás szivattyú gondmentesen kielégíti, természetesen a szűrőanyagok jelenlétében.

Számoljunk a ténnyel, hogy ahogyan a külső szűrőknél is, a nagy mennyiségű szűrőanyag a pumpa teljesítményét jelentősen csökkenti, így kiegészítés nélkül egy bizonyos vízmennyiség felett, biológiai szűrés mellett a mechanikai szűrés ellátására is már kevésbé javasolandó. Nem kell kétségbe esni, erre is van megoldás.
Elég nagy az akvárium és nem vagyunk biztosak benne, hogy elegendő lesz a vízáram? Egy áramlásgenerátorral megnöveljük a vízmozgást, és a fokozott oxigénellátottság mellett a mechanikai szennyeződések összegyűjtésében is egy csapásra rásegítettünk.
Amolyan végszóként megjegyezném, hogy én ezt a módszert nevelő- és tenyészakváriumban alkalmazom, de háttér mögé rejtve egyéb akváriumban is alkalmaztam már hasonló megoldást. Olcsó és kiváló választás, kompromisszumokkal. Erősen megfontolandó.
 





Sarok akvárium szűrése háttér mögé tervezve.

 








7.5 Talajszűrő







 
Akvarisztikai körökben hosszú ideje alkalmazott filtrációs módszer, mivel tudjuk, hogy az akvárium aljzata kedvező környezetet kínál az élőlényekre káros anyagokat lebontó baktériumoknak.

A talajszűrő esetében nevéből adódóan egy erre a célra leginkább megfelelő aljzatot használunk szűrőanyagként.
A talaj minél porózusabb, valamint minél kevésbé nyújt légmentes vagy oxigénszegény környezetet, annál jobb. Mint biológiai szűrőközeg, ez fogja meghatározni a szűrés eredményességét.
Az akvárium alapüvegére, az aljzat alá egy rácsszerű lapot helyezünk, ebből egy cső ágazik ki.

A talajszűrőknek két fajtája ismert. Az egyik, hogy a csövön keresztül pumpával szívatjuk ki a vizet, így az a talajon át pótlódik, a másik mód, hogy a csövön keresztül pumpáljuk lefelé a vizet, ami így a talajon keresztül megy vissza az akváriumba.

Mindkettő módszer jó biológiai szűrést végez, a második módszer előnye viszont, hogy így egy előszűrőt csatlakoztathatunk a pumpára, ezzel is kisebb terhet róva a talaj baktériumaira.
Nézzük a negatív oldalait. Használata a lassú vízmozgás miatt csupán kisebb méretű akváriumokhoz javasolt. Áramszünet esetén a talajban a víz áramlása és egyben oxigénellátás leáll, így az ott megtelepedett baktériumközeg rövid időn belül megfogyatkozhat, de ez a legtöbb szűrő típusra ugyanígy igaz.
Napjainkban már kevésbé alkalmazott módszer, ellenben biológiai szempontból hatékonysága nem megvetendő.

Ennek a szűrési módnak létezik egy rég elavult fajtája, ahol a talaj egy kis része alól egy csövön keresztül légpumpával, azaz levegővel hajtjuk ki a vizet. A mechanikai szűrés hiányából fakadóan legnagyobb hátránya, hogy az aljzat túlzottan sűrű takarítást igényel, ezért működtetése kiegészítésre szorul.
 
 

 
7.6  Szárazföldi növényekkel való szűrés






 
Ez a módszer hatékony ammónia, nitrit, foszfát és nitrát eltávolító, tehát kifejezetten hasznos olyan akváriumokban, ahol a vízinövények tápanyagfelvétele valami oknál fogva nehézkes, vagy az akvárium egyáltalán nem tartalmaz növényeket.(sügeresek)
 
A legjobb növények a szobai dísznövényként is használt esőerdei növények, például filodendron, sugárarália, vitorlavirág, szobai futóka, rákvirág.
 
Elhelyezhetjük őket egy külön külső tartályban, de gyökereiket az akváriumba is lógathatjuk. Lényeg, hogy csak a gyökerük érintkezzen a vízzel.
 
Akit bővebben érdekel a módszer, annak ezt ajánlom elolvasásra:
http://www.akvarista.hu/?oldal=42&uid=32895&cmd=show&id=3412


7.7 Akasztós szűrő









Az első képen a sematikus ábrát és a működést, a második képen egy konkrét példát láthattok(szigorúan szemléltető jelleggel)

Tehát egy szívópipán szívja fel a vizet a rotortér, ami ezután általában egy szűrőkazettán keresztül tér vissza az akváriumba.




Előnyük az egyszerűség és az olcsóság, a tartályuk mérete 2-3 dl-től 1,5 literig alakul, így kis akváriumok biológiai szűrésének megvalósítására kiváló lehetőséget rejt magában.


Tulajdonképpen a külső szűrők közé sorolható, működési elve majdnem ugyanaz, azzal a külünbséggel, hogy ezt az akvárium oldalára kell akasztani, és a víz csobogva tér vissza az akváriumba.

Tartályába bármilyen szűrőanyag rakható, mikropórusos anyag esetén a szívópipára érdemes szivacsot húzni, ezzel egyben a kisebb állatok felszívását is megakadályozhatjuk.


A víz visszatérésének módja folytán energiájuk nem túl nagy, így 30-40 liter feletti akváriumokban jórészt csak biológiai funkciót tölthetnek be.

Kisebb, nano akváriumokban viszont jó megoldás lehet mindkét funkció betöltésére egy kisebb típus.


 
 
8.Akvarisztikában használt néhány főbb szűrőanyagtípus jellemzése
 
 
 
 
 

8.1 Szűrőszivacs









 
Azt hiszem, bátran fogalmazhatunk úgy, hogy a szűrőszivacs a szűrőanyagok "őse". A legrégebbtől és leggyakrabban használt szintetikus szűrőanyag, amelyet műanyagból állítanak elő.

A pórusok sűrűségétől függően különféle funkciókat képes ellátni. Sokszor biomechanikai szűrőanyagként nevezik meg, jogosan. A sűrűségre a TM jelzőt használják, ami az egységnyi térfogatra jutó "buborékok" mennyiségét jelöli. Értelemszerűen a TM 10 a ritkább, míg a TM30 a sűrűbb pórusú szivacs.
Hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, használata inkább ott jellemző és leginkább célszerű, ahol bőven van elegendő hely a szűrőanyagok számára, így fontos szerepet kaphat, mint biológiai szűrőanyag.

A szűrőfelület nagysága vonhat némi kívánnivalót maga után, de ne feledjük, hogy víz által jól átjárható szerkezetének köszönhetően a baktériumok számára mindig akad friss táplálék.
Mechanikai szempontból a legalapvetőbb és egyik leghatékonyabb anyag. Értelemszerűen a sűrűbb szivacs akárcsak biológiai szemszögből tekintve, e szempontból is hatékonyabb, ellenben telítődésre sokkal inkább hajlamos.
Minőségi eltérésekről is beszélhetünk, ugyanis míg egyes gyártók szivacsának szerkezete hosszú ideig tartós és rugalmas, más termékek pórusai összeesnek, szétperegnek. Nagy népszerűségnek örvend a jó ideje közismert kék színű szivacs, melyet csupán egyszerűen „a kékszivacsként” emlegetnek.


8.2 Lávakő








 

 
Egy vulkanikus eredetű kőzet (valójában tufa), porózus szerkezettel. Utóbbit felismerve akvarisztikai körökben ki is használták eme előnyös tulajdonságát zúzalék formájában, ugyanis jól működik biológiai szűrőanyagként.

Bár egyes szinterelt üveg alapú szűrőanyagok hatékonyságával nem ér fel, cserébe olcsósága megnyerő.

Hátrányaként megemlítendő még, hogy a szűrő teljesítményén nagy mértékben képes csökkenteni, ugyanis a szemcsék ügyesen össze tudnak illeszkedni, amik megfelelő előszűrés hiányában tudnak némi meglepetést okozni.

Bolyong egy elterjedt tévhit, miszerint ez a kőzet vízlágyító hatással rendelkezik. A felvetés nem nyer megerősítést, bármilyen jellegű akváriumban használható, a vízértékekre mindennemű hatás nélkül.

 
8.3 Gégecső darabok




 
Mechanikai szűrőanyag, mely megfelelő az olcsó, szintén mechanikai jellegű kerámiagyűrűk kiváltására. Többnyire, mint a vízzel elsőként érintkező szűrőanyagként használják fel.

A nagyobb, durvább szennyeződéseket megfogják, továbbá megtörik a víz áramlását. Leginkább a 16 milliméteres (körülbelül ennyi egy gyári, többnyire csak olcsó kerámiagyűrű néven emlegetett, előmechanikai szűrésként jól hasznavehető anyag átmérője) csövet javasolt nagyjából másfél centiméteres darabkákra felvágni.

 
8.4 Perlonvatta, (Vatelin)





 
Ez egy műanyag, sűrű, vattaszerű anyag. Legtöbbször mechanikai utószűrésként használják, mivel eltömődésre igen hajlamos, de cserébe a legapróbb szennyeződések is felakadnak anyagában.

Egyes források biológiai szűrőanyagként való használatát sem vetik meg.

Létezik préselt lap formájában is, ami sűrű rács vagy haló hiányában jöhet jól, ugyanis a szűrők motortere nagyon nem örül az esetleges, levált, nem kívánt helyre feltekeredő kósza szálaknak.

 
8.5 Természetes kőzet és szinterelt üveg alapú (és egyéb) mikropórusos szűrőanyagok




 
Őket nevezik "A" szűrőanyagnak. A biológiai szűrés etalonjai, melyek hatalmas, biológiailag aktív felülettel rendelkeznek, többé-kevésbé jól átjárható pórusokkal, így a károsanyag-lebontás hatásfoka igen magas szintet érhet el.

Mikroszkopikus szerkezetüknek köszönhető, hogy belsejükben a baktériumok munkájához szükséges feltételek jelenléte megköveteli a megfelelő előszűrés biztosítását.

Annak hiányában a biológiai szűrőanyag hatékonysága nagymértékben lecsökken, ahogy korábban tárgyalva is volt.
 
 
8.5.1  Zeolitok




 
Az alumínium-szilikátok közé tartozó kőzetcsoport, kristályrácsában víztartalommal. Így a zeolitokat hevítve aktivált zeolitot kapunk, ekkor a víz eltávozik, maga után hagyva sok apró járatot.
Egyes ellenérvek szerint a zeolitok megkötik a növénytápokat, így használatuk növényes akváriumokban nem javallott.

Másik ellenérv szerint megkötik az ammóniát és nitritet, ezáltal a nitrifikáló baktériumok táplálék nélkül maradnak, majd a szűrőanyag telítődése után feldúsulnak ezek a tápanyagok, mivel a baktériumoknak először újra el kell érni a szükséges tömeget.
 
Mindenesetre zeolitokból rengeteg fajta létezik, nagy gyártók is forgalmazzák, így tájékozódjunk melyik zeolit alapú szűrőanyag vált be másoknál, és azt használjuk.
 
Felületük nagy, mert az aktív szénhez hasonlóan kis járatokkal is rendelkeznek, ezért képesek adszorbeálni nitrogénvegyületeket.
A fajlagos felületük kb 1000-1200 m2/g
 
8.5.2  Szinterelt üveg alapú szűrőanyagok








A fenti képen a jobb oldali erre példa.







 
Egy szinterelt üveg alapú kerámia elektronmikroszkópos képe
 








 
A szinterelés lényege a zsugorító izzítás. Egy por alakban lévő anyagot izzítanak, melynek szemcséi olvadni kezdenek, a szemcsék részben összeolvadnak, így csökken a térfogat, majd kihűlés után megszilárdulnak. A technológia során a szemcsék összeállhatnak egy porózus szerkezetté.
 
Természetesen vannak a piacon vitatott minőségű szűrőanyagok ebből a csoportból, de az egyik legnépszerűbb, legtöbbet használt biológiai szűrőanyagok közé tartoznak.
Fajlagos felületük 200-500 m2/g körül alakul.

 
8.6   Aktív szén




 
Elsősorban kémiai szűrőanyagként használatos, legtöbbször antibiotikumok és egyéb szerek alkalmazását követően vesszük hasznát.

A kiszűrendő anyagok függvényében rövid időn belül telítődik, ezért 4-14 napnyi igénybevétel után eltávolíthatjuk. Sokan számoltak be szakaszos használata után áttetszőbb vízről. Tehetjük a szűrőbe is, de akár be is lógathatjuk az akváriumba.
Egyes források szerint az aktív szén a megkötött anyagokat egy idő elteltével felszabadítja. Ez az állítás téves, az aktív szén telítődés után csak jelentéktelen mértékben engedi az adszorbeált anyagokat.
Telítődés után közepes minőségű biológiai szűrőanyagként funkcionál tovább, mennyisége miatt viszont nem érdemes rá építeni.
 
 
 
 
 
 Honlapom: http://www.pendulumblog.gportal.hu/gindex.php?pg=36393194
 
 
 
 
 
 
Források:
 
 
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:xkqKkVQDBVcJ:statex.hu/cikkek/Biofilm_alkalmazasa.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a - biofilmek a szennyvíztisztításban
 
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:7Q4_Bi_Of6kJ:www.pureaqua.hu/letoltes/technologia/Elarasztott_rogzitett-agyas_szennyviztisztitok.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a - elárasztott, rögzített ágyas szennyvíztisztítók
 
http://www.kislexikon.hu/ammonifikacio.html#ixzz34S1vbzHw - ammonifikáció
 
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:NrXP59WXTbAJ:users.atw.hu/horvathmark/vizanalitika_2.pdf+&cd=3&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a - ammónia oldódása
 
 
 
http://www.cs.duke.edu/~narten/faq/cycling.html - körforgás
 
http://www.bioconlabs.com/nitribactfacts.html - nitrifikáló baktériumok
 
http://en.wikipedia.org/wiki/Nitrifying_bacteria - nitrifikáló baktériumok
 
http://www.bioconlabs.com/autoheterobac.html - heterotróf baktrériumok
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Biofilm - biofilm
 
http://www.algone.com/activated-carbon-and-chemical-aquarium-filtration - aktív szén
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zeolitcsoport - zeolitok
 
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:SyRcVqRxVmsJ:www.mua.bme.hu/hallgatok/letoltesek/nyilvanos_tartalom/keramiak/06-Ker%25C3%25A1mi%25C3%25A1k-2014.pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a - szinterelés
 
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12398363
 
http://hu.wikipedia.org/wiki/Amm%C3%B3nia - ammónia
 
http://www.simplydiscus.com/library/disease_medications/general_info/nitrite_toxicity.shtml - nitrit toxicitás


Képek forrásai:

http://genome.jgi-psf.org/nitwi/nitwi.home.html

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ammonia-2D-dot-cross.png

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Nitrite-ion-resonance-hybrid.png

http://www.epet.hu/?oldal=1&cikk=35

http://vitalpet.hu/shop_ordered/4951/shop_pic/AEL-101.jpg?time=1400130450

http://www.mejornegocios.com/wp-content/uploads/2014/05/Hang-on-back-filter.png

http://shop.tropicalfish.hu/upload/product/2026/b_siporax-trop-201104051732058794.png
 
 
 
 
 
 
 



SQL1: select `cim`, `szoveg`, `id`, `tulaj` from `16_blogok` where `cim` like '%autó%' or `szoveg` like '%autó%' or `cimkemondat` like '%autó%' order by (`szavazat` / `szavazok`) desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'