FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 


 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,kishalas, ÊkszerteknÅ‘s betegsÊ, Dél-amerikai jellegű akváriumo, malawi ĂŠs tanganyikai halai, Tanganyika tavi sügerek trophe, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Halas és Növényes édesvizi akv, Aranyhalak: etetés, gondozás,

A 10 utolsó kereső szó:

édesvizi halas és növényes akv, TrĂłpusi, társasa akvárium 2, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, Aranyhalak: etetés, gondozás, , ocellatus gold lamprologus agr, DISZKOSZOK!!! NEM A LEGSZEBBEK, Betta tenyÄ‚Ĺ sztÄ‚ĹÂ, Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, DĂŠl Ameikai sĂźgeres akvĂĄriu, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

AMAZON AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. blogbejegyzés
Corydoras nemzetség; - Páncélosharcsák

Corydoras  nemzetség;  LACÉPÈDE, 1803  (Panzerwelse) Páncélosharcsák 

Egy fajgazdag nemzetsége a Callichthyidae halcsaládnak, akiknek a képviselöi Trinidad északi részétöl, -Közép és Dél-Amerikán keresztül, Argentina Déli részéig elterjedtek. Lassan folyó vagy álló vizekben élnek, amik gyakran eliszaposodottak lesznek, de megvan a képességük, hogy az oxigén-szegény vizekben az atmoszférikus levegöböl egy speciális állati szövet segitségével a végbelükben az oxigén fedezetüket kiegészitsék (bél-lélegzés). A páncélosharcsák e -miatt még az akváriumi körülmények között is rendszeresen a vizfelületére mennek és levegöt vesznek fel. Minden ez idáig bevezetett fajok békés-természetüek és minden társas akváriumhoz megfelelöek, ahol mint a talajra esett élelem-maradvány eltávolitók hasznosak. Mindenesetre ajánlott, mindig egy kis csapatot ezekböl az élénk halakból gondozni.  

Igényeiket illetöen a viz kémiájához a megszokásuk után nagyon toleránsak (elnézöek), egy teljes keménység ugy 2 - 25° GH,  és pH-értékek ugy 6 - 8 között. Az optimális értékek 5 - 10° GH, pH-érték ugy 7. A vizhömérséklet igényük a származásuktól függöen különbözö, (és majd az adott különbözö fajoknál adjuk meg). Mialatt a páncélosharcsák az elhalt növényi részekböl álló mulmmal (korhadó anyagokkal) jól megvannak, érzékenyen reagálnak a halak ürüléke általi viz megterhelésekre. Egy erös filtrálás ami egy könyü vizmozgást okoz, rendszeres ürülék eltávolitás valamint hetente egy részleges vizcsere, ami a medencének az 1/4 részét átfogja, a hosszabb és tartósabb gondozásánál a halaknak az alapvetö igényeikhez tartozik. 

A talajnak sötétnek kell lennie, finom szemcséjü és nem éles szélü, amin a harcsák a bajuszukat és a szájukat megsebezhetik. A növényzet lehet dús vagy közepesen beültetett és ez minden vizinövényfajjal lehetséges. Ha megvan az a lehetöség, hogy a medence napsütött helyen áll és algák növekednének, igy ezt a halak nagyon szivesen felveszik. Minden ismert élö és száraz eleség mellett, ugyancsak leforrázott salátát, szétnyomott finom-fagyasztott borsókat és korhadt lápi fenyö-fát (havasi gyantás fát) is elfogadnak. Az elsöként emlitettek szolgálnak ugyancsak mint a korhadt fa a tiszta erdei tavakból ahhoz, hogy a ballasztanyag szükségletét a halaknak kielégitse, és a nyom elemek tartalma által a kulcsa az ikráztatási késztetéshez.  

A tenyésztése ez idáig még nem mindegyik bevezetett fajoknál probléma mentesen sikeresedett, mialatt már mások rendszeresen tenyésztettek lettek. Bevált a legtöbb esetben egy csapatot, kezdetként több himmel, (5 him, 3 nöstény) vagy mint kezdet két három him egy nöstényhez. Erös etetések által, sok esetben mindenek elött szúnyoglárvákkal, jól elökészithetöek az állatok az ikrázási-készenlétre, egyszeri vagy több napokon keresztüli egymást követö ismételtbeli átfogó részleges-vizcserékkel (60% megujitás), ezt összekötve egy vizhömérséklet csökkentéssel ugy 4 - 5° C, a párzás kiváltójává válhat. Az után a vizhömérsékletet ismételten a kiindúló értékig fel kell emelni.  

A legkedvezöbb elöfeltételek a tenyésztéshez, a viz értékeknél ugy 5 - 10° GH, egy pH-érték ugy 7;  és ha a vizhömérséklet ugy 26 - 30° C között van. A frissen importált állatok általában megtartják az életük végéig az ikrázási-periódusaikat a származási területeikröl. Tenyészpróbálkozások Decembertöl-Márciusig és Augusztusztól-Októberig tartó hónapokban sikeresnek néznek ki. Ellenben az akvarisztikában a már hosszabban/régebben bevezetett fajok az egész évben késztethetöek a párzásra, de a harmadik vagy a negyedik ikrázásuk leadása után egy szüntet kell tartani.  

Az ikrázási fázist a szabálynak megfelelöen a nöstény vezeti be, aki a nyugtalan ide-oda való úszásával a közelgö ikrázási-készenlétét szignalizálja, amire a himek lebálványozottak lesznek. Az ikrázási aktus maga ugy történik meg, hogy egy him keresztben áll a nösténnyel szemben (T-állás) és közvetlenül erre a nöstényt bajusszánál fogva a mell-úszóival megfogja. Mialatt a him a nöstény fejét a saját testoldalához szoritsa, és ekkor kinyomja a spermium felhöjét. A nöstény ezzel egyidejüleg a saját has-úszóit egy úszó-táskára hajtogatja és bele tesz a fajtól függöen egy vagy több tojásokat. A halak szétoszlanak, a nöstény megtakarit egy alátétet ( követ, oldal üveget, vagy egy levelet) és a megtakaritott helyre odanyomja az erösen ragadó tojásait  (kivétel majd a faji-leirásoknál).  

Mivel egyes állatok az ikrázási szünetekben a tojásokat megeszik, a bevitele egy kis üveglapnak amit ferdén a medence oldalüvegéhez oda támasztunk, bevált, amit a leikrázás után a tojásokkal egy elkülönitett felnevelö medencébe átviszünk. De a tojások olyan stabilak, hogy az ember a körmével letudja öket szedni, és a felnevelö medencébe átvinni. Ha a harcsákat a párzások között jól etesük, igy az ikra rablást jelentösen csökkenteni tudjuk. A tojások fejlödéséhez egy medence 10 cm magassággal jó és megfelelö, mivel ebben a viz kinos tisztaságát tudjuk a legjobban szavatolni. A viznek a felnevelö-medencében finom porlasztású (finom gyöngyökböl álló), de erösen átszellöztetettnek kell hogy legyen, a hozzáadása egy baktériumok elszaporodását korlátozó  szer (Acriflavin vagy hasonló 1 gramm 100 literre) bevált. A fiatalok fejlödése a sötétebb levö tojásokban jól követhetö, az ikrázás után a kikelés a hömérséklet és fajoktól függöen a 4. és a 7. nap között történik meg. Két nappal késöbb a kezdö-etetésüket el kell kezdeni, kerekesférgek (Rotatoria), megfagyasztott cyclops-naupliusok és kis grindal-férgecskék beváltak, mig mikro-férgekröl (fonálférgek) különbözö nagyon eltérö tapasztalatok vannak. A talaját a felnevelö medencének mindenek elött a nyálkás-szerü lerakódásoktól kinosan tisztán kell tartani, ha ezt nem veszük figyelembe, a fiatal harcsák teljes elvesztéséhez vezethet. A részleges vizcseréket ami 1/4 - 1/3 részét a felnevelö medencének átfogja naponta meg kell tenni. A növekedés a legtöbb fajnál elég könnyen megy.

 

Corydoras aeneus       (GILL, 1858)   Callichthyidae   (Goldstreifenpanzerwels, Metallpanzerwels) - Aranycsikos-páncélosharcsa 

Synonyme:   Hoplosoma aeneum  Gill, 1858; Callichthys aeneus  (Gill, 1858); Corydoras aeheus  (Gill, 1858); Corydoras microps  Eigenmann & Kennedy, 1903; Corydoras venezuelanus  Ihering, 1911; Corydoras macrosteus  Regan, 1912; Corydoras schultzei  Holly, 1940;  Holsternum aeneum;   

Megjelenés: az Amazonas mellék-folyói;  

Nagyság: 7 cm; 

Nemi különbség:  A him karcsúbb (soványabb) és kisebb marad mint a nöstény.  

Igényei:  Ez az idáig Synonym  Corydoras schultzei alatt vezetett faj, a legigénytelenebbekhez tartozik a nemzetségböl, és a nemzetség leirásban megadott viz toleranciákkal kitartóan gondozható állat. Vizhömérséklet 20 - 24° C elegendö neki, átmenetileg károsodás nélkül még 17° C hömérsékletet is kibir. A medence hossza ne legyen kisebb mint 70 cm, berendezni ugy kell ahogyan a nemzetségnél le van irva.  

Tenyésztés:  Corydoras aeneus a legkönnyebben tenyészthetö fajokhoz tartozik a nemzetségben, a tenyésztése ugy történik ahogyan a nemzetségnél meg van adva. Ez a halacska kitünöen megfelelö ahhoz, hogy a kezdök tapasztalatokat szerezenek a páncélosharcsák tenyészete terén. 

Corydoras aeneus; Metall-Panzerwels, Goldstreifen-Panzerwels; még nem egészen 10 éves és még él;  Quelle: Gernot Bächle; A Páncélosharcsáknak általában az életkor elvárásuk fogságban 7 - 15 év van megadva.

Quelle:  Meyer Rolf; Lexikon Süßwasser Aquarienfische; Naturbuch, 1993 Weltbild Verlag, Augsburg;


2. blogbejegyzés
Fehér Cápa

Pangasius sanitwongsei - Pörölycápa harcsa
 
Vasárnap délután a közeli állatkereskedésbe lemenve azonnal megakadta a szemem a pult mögötti akváriumon! Két 20cm körüli márvány volt benne és egy 40cm körül fehér pörölycápa harcsa! Első látásra szerelem volt azonnal megtetszet, 1-2perc múlva már azon gondolkodtam, hogy melyik akváriumomba tudnám betenni otthon.
Másnap vissza is mentem és haza is hoztam mivel egy 80l akváriumba volt elhelyezve, ami nem a legszerencsésebb. Itthon egyelőre betettem a 300l-es Amazonasosomba! Járt is az agyam, hogy én hülye vagyok, itt holnap reggelre nem lesz hal. A boltba 100%-ig állították, hogy nem bánt semmit, jámbor jószág! Mondjuk, ez alátámasztotta az, hogy a 80l-be szépen úszkált, nem ment neki soha az üvegnek, nem törte magát és még kézzel is meg lehetett fogni szinte. Itthon a behelyezés után egyből szépen elkezdet körözni a többi hal hidegen hagyta, a többiek kicsit tartottak tőle a mérete miatt de 1-2óra múlva már vele és mellette úszkáltak! Jött az este és a félelem, hogy reggelre lerendez mindenkit, de szerencsére nem így lett! Teljes a létszám még egy karcolás se esett senkin (Legkisebb halak 3-4cmesek)!
Az előző tulaj állítása szerint 100 valamennyi literbe nőtt meg ekkorára, ez azért is furcsa mert kis helyen hajlamosak a gnómosodásra, ő mégis arányos maradt. Eddig aranyhaltáppal etették valószínű ezért ilyen lusta! A vörös-szúnyogot és a diszkosztápot is össze-össze szedi. A színe elég érdekes, mivel az eredeti színűk sötétszürke, ő valami tenyészváltozat lehet mivel nem albínó!
Sziasztok. 
Üdv,
Kristóf
 
(Régebben tartott cápám, eredeti szín) 

3. blogbejegyzés
Második felvonás...

A project folytatódik ! Készítettem képeket is.
Köszönöm a háttérrel kapcsolatos hozzászólásokat, de már késő ! Hosszas számolgatások után arra a következtetésre jutottam, hogy egy ilyen kis méretű (60x30) akváriumhoz drágább s.k. készíteni hátteret, ha nincs hozzá semmid mint megvenni. Mert a boltban nem adnak 1/2 m2 hungarocelt, 2 fandli homokot, 1 bögre cementet, 1 deci festéket színenként (több szín is kell). Ha kiszerelési mennyiségeket veszel, akkor marad egy csomó anyagod és többe is kerül. Az utánajárásról nem is beszélve (BKV). Hőlégfúvóm sincs (hogy mire kell , nézz utána a blogok között), ecset és még miegymás is kellene... Tehát ismerve a műgyanta hátterek borsos árait szerintem a nagyobb (80x40-es méret felett) már gazdaságos lehet az s.k. munka.
 
Mebeszéltem a webshopossal a találkozót. A két kért háttér stílusában elég hasonló volt, de a név szerint is az "Amazonas"-t választottam. 7000 Ft-ba fájt. Hazafelé beugrottam a halas boltba vettem növényeket. Igazából nem tudtam melyik melyik, csak rámutatással kértem 5 fajtából egy-egy tövet, csokrot. Mivel egy nagy nyitott medencében voltak gondoltam az igényeik is hasonlóak. Tehát az ízlés döntött. Hogy melyiknek mennyi a fényigénye majd kiderül, bár sokat változtatni nem tudok, az aksi mindenestül adott. Ha valamelyik növény vergődik, akkor levonom a következtetést... Ragasztó is kellett a háttér beragasztásához.
 
Még este feltétlenül bele kellett próbálni a hátteret az aksiba ! Az aksi már kb négy napja fel volt töltve vízzel és ment a szűrővel. Ez a víz már biztosan jól kiszellőzött, ezért sajnáltam volna kiönteni a mosogatóba. Voltak üres öt literes műanyag desztillált vízes ballonjaim abba töltöttem át, meg a 15L-es kicsi akváriumba (ebben helyeztem el ideiglenesen a növényeket is). Az aksit jól kitöröltem, mert a ragasztó a vízes üvegen nem fog.
 
A háttér valódi mérete kb 57x27cm, a két rövid oldalára egy-egy kb 10cm-es szúnyogháló van felragasztva. Ez arra jó, hogy a víz a háttér mögött is tudjon cserélődni. Viszont a 27cm-es magasságot kicsit alacsonynak találtam. Féltem hogyha feltöltöm az aksit, akkor a halak esetleg átúsznak felette hátulra (ott meghíznak és nem tudnak visszajönni ). De mivel emeljem meg ? Levágtam a frissen vett növények ültető kosarainak alját kb 1cm magasan. Így ha megfordítom, akkor egy kis zsámoly jön létre, amit leragasztottam az aksi aljára.
 
A háttér gyártási sorjáit harapófogóval lecsípkettem (bár csak hátul voltak), mert nem hiányzik, hogy később elvágjam a kezemet miközben a vízben turkálok. Vér kerül a vízbe, a halak megérzik és rászoknak. Mikor meg legközelebb takaritom őket leharapják a karomat tőből (a neonhalak) . A hátteret is lemostam, majd szárítás. A hátteret úgy kell beragasztani, hogy alul az aksi aljára (de én megemeltem a zsámolykákkal), a hátsó oldalán meg a legjobban kiálló dudoroknál a hátfal üveghez. Oldalt a szúnyoghálót egyszerűen vissza kell hajtani kellemes ívben, ez a rugalmasságánál fogva odalapul az üveghez és kitölti a kb 1cm-es rést. Ha nagyon kell, a hálót egy-egy ponton hozzá lehet ragasztani az oldalhoz. Sokan mondják, hogy egy 50L-es aksiban a 3D háttér  sok helyet foglal el. Vízkiszorításra nem sokat kb 1L, mert tulajdon képpen egy vékony, dudorokkal teli lemez. A dudorok (ennél a típusnál) kb max 10cm (a bal alsó és jobb felső sarok) min 3cm (jobb alsó sarok) de átlagosítva kb 5cm. Legfeljebb 2 hallal kevesebbet rakok bele, hogy ne legyenek zsúfoltan, mert nem szardíniát akarok tartani.
 
(Itt most elszált az agyam rendesen mert már másodszor léptetett ki a rendszer úgy, hogy nem volt mentve a szövegem, úgyhogy innentől írhatom mégegyszer... , pedig olyan jól megfogalmaztam...)
 
Az általam használt aprókő festett (nem természetes barna) ezért ezt is ki kell mosni. Mert az első vízet éréskor habosítja a vízet, de ez nem marad így és a halakra se káros (mondják). A halas boltban is ezt használják.
 
A vasfa gyökeret is lecsutakoltam, bár szép tiszta volt. Ki is akartam főzni biztos ami biztos, de nem volt ekkora fazekam. (Legénylakásban a zsíroskenyér főzés nem igényel ipari méretű konyhafelszereléseket ) Maradt a forrázás a műanyag lavórban. Miután kihült a víz, vízcsere hidegre. Ebbe a vízbe Neomagnol (fertőtlenítő) tablettát is tettem a forrázást esetlegesen túlélő afrikánus kórokozók ellen. Állt fél napot benne. Utána tiszta vízes áztatások következtek még egy fél napig. Az áztatás azért se árt, mert a friss vasfa gyökér nagyon festi a vízet, bár egy amazonasos akváriumnál nem hátrány sőt...
Reggelre megszáradt a ragasztó, már be lehet tölteni az aljzatot. Elölre 2-3cm, hátra 4-5cm, a hátfal alatt is gyömöszöltem hátulra, mert úgyis át fog folyni.
Jöhet a víz ! Az aljzatot nem felkavarva, tányérra csurgatva, ahogy a nagykönyvben meg vagyon írva. Az előzőleg lementet vízet visszatöltöttem így nyertem kb két napot a kiszellőzött vízzel. Jöhetnek a növények is. Hát nem könnyű víz alatt lyukat ásni, mivel beszakad az oldala. De ha elég fürge vagy nem lehetetlen. A növény ültetési csíny-bíny le van írva a szakirodalomban, úgyhogy most ettől itt eltekintenék. Bár nem nagy kunszt (kicsik előre, nagyok hátra, meg még néhány apróság). A gyökeresekkel nincs is probléma, csak a nélküliekkel. A hínárnak nincs gyökere, ezért átfűztem a vasfa alatt. A vízipáfránynak se volt, de jó nagy dombot raktam köré, hogy ne ússzon fel. Itt jegyzem meg, hogy nem kell fáradnod a vízicsigák beszerzésével, mert kapsz eleget pete és mm-es nagyságban a növényekkel akár, hogy is nézed át a leveleket.
Megy az akvárium halak nélkül ! Nem akarok dicsekedni, de marha jól néz ki ! Így kell hagyni egy hétig azt tanácsolták ! Lehet beletenni mindenféle vízindító baktériumokat, meg vegyszereket, és másnap telepíthetőek a halak, de nem kell sietni, ha nem muszály nem kell vegyszerezni. Kaptam én is a szethez egy fiolát, azt mondták, hogy ez a vízindító baktérium, beletettem. Kicsit utána néztem a neten, mert az oldalára csak lengyelül van ráírva hogy mi is az. "Tropical Aqua-Kali" Sanda gyanum, hogy ez csak valami víz fertőtlenítő szer. Egy hozzáértő kolléga véleményét várom e témában !
A halakról majd legközelebb...
 

4. blogbejegyzés
Belső CO2 reaktor házilag...

 Gondolom sokan próbálkoztak már CO2 beoldásával kisebb-nagyobb sikerekkel. Én leírom, hogy nekem melyik megoldás vált be a legjobban ill. melyik vált be a legkevésbé.
Pénz híjján én élesztős "rendszert" használok már lassan 9 hónapja/2 palck, más-más bekeverési idővel/. A beoldást sokáig sima porlasztókővel próbáltam megoldani, de nem volt igazán jó a hatásfoka.
Miután meguntam az állandó állítgatást és a kő ide-oda helyezgetését körbenéztem a net-en hátha okosodnék. Igen okosodtam, találtam rengeteg megoldást.
 
Pl.: - a belső szűrő légcsonkjára/ha van/ csatlakoztatni, de ez elárasztotta az aksit buborékokkal.
      - külső szűrőre kötött reaktorok/kicsit drágák, szerintem/, kétségtelenül jól működnek, de nem akrtam egy véletlen folytán eláztatni a szobát.
      - aztán találtam diffúzorokat, de ezek sem az én pénztárcámhoz lettek szabva
     - majd ekkor találtam meg a belső reaktorokat!!
 
Miután az ötlet meg volt már csak egy terv hiányzott. Hál' istennek találtam a net-en eleget így már csak alkatrészeket kellett beszereznem.
A terv:
A már meglévő Resun belső szűrőm kifolyóágára kötök egy "tartályt", ahol is a víz intenzív mozgása beoldja a CO2-t.
A mű:
Túl sokat nem kellett bajlódnom az átalakítással, mert a szűrőn van légcsonk/ide vezettem a CO2-t/. A szűrő tartozékai között volt még 90 fokos csődarab is így azt sem kellett megcsinálnom. A cső egy felső traktusára fúrtam egy lyukat és kötöttem rá egy légcsövet/kb. 30cm-t/ és egy kis légcsapot, ezt kivezettem az akváriumból ez lett a légtelenítő szelep, így egy váratlan áramszünet esetén a motortérbe kerülő CO2 könnyedén/szétszedés, rázogatás nélkül/ eltávolítható.
A reaktor maga nem más, mint 2db régi/még a "madaras" korszakomból/ madáritató. Az egyik tetejét kifúrtam olyan átmérőre, hogy a szűrő csöve passzoljon bele, ezt sziloplaszttal tömítettem/rögzítettem. A csöveket összeillesztettem/szigszallag és egy kis sziloplaszt/ majd méretre vágtam/20cm/. az átmérőlye 3cm körüli. Így az alja "lyukas" maradt.
Az aljába raktam sűrű szivacsot, hogy a bubik ne tudjanak megszökni. Majd egy növénykosarat keresztben elvágtam és ráhúztam, hogy a szivacs ne tudjon kijönni a helyéről. 
Összekötöttem a szűrővel és behelyeztem az akváriumba. A szeleppel légetelenítettem, majd beindítottam és láss csodát a bubik gyönyörűen táncoltak a reaktorban. Már csak olyan helyre kellett elhelyezni ahol megfelelő a vízáramlás és a CO2-vel vegyült víz a legjobban "átjárja" a növényeim. Az áramlat sajnos kevés volt így beszereltem még egy belső szűrőt/ 340 l/h / vele szemben. Így már megfelelőnek tartottam az áramlatot.
Tapasztalat:
Több mint 2 hete, hogy megcsináltam és nem bántam meg. Az eddig is szép tojáslevelű kardfüvem már virágzott is!! A vízikelyhek is gyönyörűen beindultak.
Bár a várva várt "bubizás" elmaradt, de ez cseppet sem zavar, mert a növényeim gyönyörűen fejlődnek és gyarapodnak/a kis amazonasi kardfű túlságosan is/.
A reaktor látványa, hát...nem egy könnyen elrejthető "tárgy", de nem is szándékozom elrejteni, mert így láthatom az esetleges dugulást vagy épp a fegyülemlett CO2-t. Hozzátenném ilyen még nem fordult elő.
 
Ja, egy képen látható is a galériámban. 
Remélem sikerült kedvet csinálnom egy is barkácsoláshoz.
Üdv:titi

5. blogbejegyzés
Bajban az Amazonas ?

 
A rövid válasz, igen. Szinte minden felbillenni látszik a folyóval kapcsolatosan. Mielőtt, ha felületesen is, de bővebben beszélnénk erről, ismételjük csak át, mit is tudunk a csodálatos vízfolyamról.
Nevét nem kell magyarázni, harcias nőkről kapta, az amazonaszokról.Bár ezen a nevén, a folyó Brazil szakaszát nevezzük.Francisco de Oranella már aXVI. században próbálta végig járni a folyót, de harcos nők állták útját. Lehet ez csak egy legenda, de könnyen hihető,hogy a kéretlen vendég, nem volt ínyére a helyieknek.
Az Amazonasról sokáig nem is tudták megállapítani, pontos hosszát, így sokszor csak 6200 méter volt az elfogadott, a tudományos világban is.1994. évben – milyen közeli dátum – két brazil tudós határozta meg a 6850 km.( még 13 év kellett a hitelesítéshez ) a mi Dunánk, hazai hossza 417 km!
Napjainkban kezdik a szerkesztők pontosítani az Amazonosról tudásukat . A világon a leghosszabb, legbővizűbb folyama az Amazonos amely több mint 11 millió éves. Dél -Amerika más, szintén nagynak tekinthető folyóinak paraméterei,még a felét sem érik el.Az Amazonas Peruból kezdi meg, hosszú útját, 5500 méterről eredve az Andokból. Nem bizonyítható pontosan, hogy itt és itt ered az Amazonas. A gleccserek mozgása, több kilométert is befolyásolhatja az „eredőpontot – pontokat „
 
Nem is olyan rég, egy bátor szlovén férfi úszott hosszában a folyón,aki ezután a teljesítménye után a Nílust, csak mint csermelyt emlegette.
 
De ha ilyen hatalmas, ennyire erős ez a folyó, hogyan is kerülhet bajba? Azonnal rávághatnánk a választ,az ember miatt. Azonban ez csak féligazság.A Föld 20 % adó édesvízi készlet gondnoka az Amazonas.( több mint a Nílus,Jangce,Missisipi együttes vízhozama )
Ehhez bőséges vízutánpótlás szükséges.Azoban a már említett gleccserek sem tudják megfelelően táplálni a folyót, de nagyobb baj, az eső hiánya, pontosabban,rohamos csökkenése az Amazonas gyűjtőterületén. A tudósok jelenlegi ismerete szerint az El Nino jelenség a veszély egyik forrása. Persze ez is a felmelegedés,tehát az ember számlájára is írható, de túl egyszerű lenne csak erre vezetni vissza. Hatalmas trópusi viharok során, a légkör egyensúlyának felborulásával,az Atlanti óceán felmelegedése olyan hurrikánokat hoz létre, amely az adott térségből – leegyszerűsítve, vizet von el. Így történhetett meg nem rég, hogy az Amazonas Szövetségi Állam, egyes részein, a szárazság miatt, katasztrófa állapotot hirdettek ki. Egyes helyeken 10 métert is csökkent a vízállás.
Röviden, gond a víz pótlása a gyűjtőmedencében.Ennek hatását az esőerdőkre úgy gondolom, nem is kell külön kiemelni. Azt már mindenki tudja, hogy az esőerdők,ma már kevesebb széndioxidot vesznek fel a légkörből
Azt viszont feltétlen, hogy az Amazonasnak,hatalmas hordalék utánpótlás is szükséges. Ezzel nincs is baj. Sőt.
Hatalmas szelek szárnyán , a folyam legalább évi 50 tonna ásványi anyagot kap Afrikából. Ezzel csak annyi a gond, hogy két, „téli” hónap alatt kell felvennie a folyónak. Vagy is,eső szükségeltetik, az elosztásához.A fentebb említett eső hiánya,így a „hordalék problémát” is nehezíti.Ha már a hordalék, az Amazonast rugalmas folyónak is nevezhetjük.A föld, matrac szerűen mozog a vízfolyam nyomásának függvényében.De érdekes az is hogy több mint 4500 métert kellett ásni az Amazonas torkolatában, amely delta is és tölcsér is, hogy bővebb információt kapjunk erről az aranyat érő hordalékról.
De nézzük a további okokat. Számottevő az erdők égetése is Braziliában.Kell a legelőknek a hely, a szarvasmarha tenyésztéshez.Az adatok persze nem megbízhatóak, bár a Brazil kormánynak az egész világ előtt kell, számot adnia erről.De ha pontos adat nincs is, abban egyetértés van, hogy több ezer négyzetkilométer erdő tűnik el évente. Itt is hamar sújthatnák le véleményünkkel a brazilokra, de ahol akkora a szegénység, nem csoda, hogy az állattartás fontos,a minden napi megélhetőséghez. Ahol álltartás ott előbb- útóbb a vegyszerezés is feltűnik, akár csak az állatok érdekében,pl. a rovarírtás.
Egye becslések szerint az esőerdők 50 % „átalakulhat” szavannává 2050 –ig.
Az Amazonas és medencéje, része a világ tíz természeti csodájának, így ne temessük, nézzük mit tett, és tehet az emberiség a jelen állapot megőrzéséért.
Tudatosítani kell, a Föld minden zugában hogy olyan értékeket élünk fel,amelyet nem tudunk pótólni.Valóban unokáink elől vesszük el azokat a csodákat, amelyeket még napjainkban sem ismerünk teljesen. Hiszen maradva az Amazonasnál, az állat és növényvilág megismerése nem fejeződött be. Legyen erre példa, a 2007.-ben felfedezett majmocska, a Saguinus fuscicollis,amely közel sem egy ukrán ökölvívó,a maga 214 grammjával.
Színészek, tudósok, sokasága vállal ezért jószolgálati tevékenységét, hogy felhívja az Amazonasra a figyelmet. Többek között Cousteau fia is.A Brazil kormány is kidolgozta, igaz vitatott programját, az Amazonas védelmében. Sokat tehetünk persze mi is. Nem azt mondom, ne pocsáljunk szét annyi vizet, vagy ne használjunk papírt, de talán, mi akvaristák, komolyabban vehetjük a környezet védelmét. Hiszen szívünk egyik csücskében találhatóak azok az állatok, különösen a halak, amelyek díszei akváriumainknak,és az Amazonasnak köszönhetjük őket.
 
 
Vanyolai László
( az információk és adatok nagyobb része az Interneten több helyen is megtalálhatóak, én is onnan gyűjtöttem)
 
 

6. blogbejegyzés
Blogot elkezdeni könnyű

Szóval blog. Még sosem írtam ilyet és most sem tudom mi lesz ennek a vége. Ezt amúgy is csak addíg tervezem írni, amíg a project be nem fejeződik. Tudniillik nem vagyok az a kitartó típus, így nagy valószínűséggel úgyis elhal ez az írogatás. De remélem amit akarok azt le fogom tudni írni.
Első blog, első blogbejegyzés, lelkesedés => hosszú bejegyzés lesz.

Az akció neve: Kobra
Témája: Amazonasi biotóp 100 literben.
Résztvevők: akvárium, víz, növények, halak (valamilyen ponytlazac, valamilyen corydoras és valamilyen törpesügér) és én
Határidő:
a jó ég tudja, minél hamarabb:)

Egy kis előélet: Már régóta van akváriumom, de sosem vittem sokra. Csak volt az akvárium, abban voltak halak és én meg etettem őket. Ennyi. Néha még egy kis utódpótlás is sikerült, de nem jelentős. A lelkesedésem olyan, mint mondjuk a Mount St Helens: sokáig nyugton ülök a seggemen, majd hirtelen fellángol a tűz. Persze nem 100 évenként. És amikor kitörés van, akkor csak e körül forognak a gondolataim. Jó pár más dolog is van ami érdekel, hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe. Sajnos ez van, sok érdeklődési kör, de egyikben sem vagyok a csúcson. Mindenhol olyan jó erős 4-es. És emellett még maximalista sem vagyok.

Hogy most mi okozta a fellángolást? Megvettem az Akvárium magazin aktuális számát. És ez épp elég volt. Hirtelen felfedeztem a malawi sügeres akváriumom mellett egy tök üres 100 literes aksit. Ez mindig itt volt vajon? És akkor miért üres? Kellene bele valami. Ilyen egyszerű a dolog.

Miért amazonasi? Mert régóta szerettem volna egy igazán szép, növényes, halas akváriumot. Nincsenek kedvenceim a halak között, mindent szeretek. Hogy akkor miért voltak eddig főként sügereim? Mert nem akartam a lágy vízzel vacakolni. Ez az igazság. Talán magyarázhatnám, hogy a sügerek is milyen jó és szép halak (ez így is van) de a fő ok a víz volt, a csapvíz, azaz annak paraméterei. Magyarán a vízhez választottam a halat és nem a halhoz a vizet. De most! Most nagyon el vagyok szánva, majd megoldom valahogy azt a 'hülye' vizet.

Akkor nézzük sorban. Mi is van meg az akció végrehajtásához? A Taxi című film, az akvárium, és ....hmm... semmi más, csak a lelkesedés. Szóval sok minden van még hátra. De fejben már összeraktam. Zárójelben, de zárójel nélkül jegyezném meg, hogy a következő leírásban szereplő döntéseket/nem döntéseket/dilemmákat elsősorban az akvarista.hu fórumának bejegyzései alapján hoztam meg. 

Akvárium: 100 literes, normális méretű 80x40-es. A világításnak az armatúrája megvan, saját készítésű, magamhoz mérten mestermunka....lenne, ha el nem rontom. Ugyanis rohadt nehéz lesz a halakat etetni, úgy hogy nincs a tetőn semmilyen felhajtható rész. Ezt majd még meg kell oldani valahogy. Amúgy remek kis darab, belül alufóliával van burkolva, hátsó oldalon szellőzőnyílással, lakkozva.

Aljzat: az elején sima homokot akartam, de aztán gondoltam a növényekre...Most akkor tegyek alá valami tőzeges nyavaját vagy majd azoknál a fajoknál amelyek a gyökerükön keresztül is vesznek fel tápanyagot, oda majd tablettát teszek. Hmm...hmm...

Azt meg olvastam itt a fórumon, hogy jó lenne sötét aljzat, mert az állítólag jobban kiemeli a halak színét. Na meg a corydorasoknak ugye nem jó a nagy szemcseméretű aljzat. És mivel a növényeket is szeretnék ezért az aljzatnak is aránylag magasnak kellene lennie. Szóval itt van még kérdés.

Víz: 100literról van szó. Az itthoni csapvíz 16-18 nk-s. Ha mondjuk 8-ra leviszem az már egész jó lesz, szóval kb 60 liter 0 nk-s vízre lesz szükségem az indításhoz. Ozmó szerkezetről egyelőre szó sem lehet, máshogy szeretném kezdetben megoldani. Végülis 60 liter nem sok, 5 literes kiszerelésben 12 flakon. De inkább a gyantás lágyításra szavazok. Ehhez pedig kellene majd csinálni egy otthoni, könnyen használható lágyító "berendezést". De ez még halvány gondolatban sincs meg a fejemben, max annyi hogy kellene hozzá egy vödör, egy 2 literes palack, gyanta, csövek, stb.

Világítás: nos eddig nem nagyon növényeztem komolyan,így ennek is utánaolvastam. És okosabb is lettem:) A jelenlegi armatúrában 2x18 W-os T8-as cső van, ami ugye abszolút semmi. Úgyhogy a terv megvan és szerintem ez nagyjából jó is lesz. Szerzek mellé még 2db 24 W T5-os csövet, ez így összesen 84 W ami már egész jónak hangzik. A 4 cső típusa még kérdés.

Igen ám, igen ám. De mint mondtam sokat olvasgattam itt. És persze a világítással kapcsolatban is okosodtam. A régebben volt egy fórumozó, aki igencsak értett ezekhez a világítás dolgokhoz. És megakadt  a szemem egy hozzászólásán, amikor megkérdőjelezi és egyszerűen hülyeségnek tartotta a W/l mérőszámot, mert szerinte a lumen/l sokkal jobb. A hozzászólásai alapján engem meggyőzött arról, hogy ért a dologhoz. Na de akkor most hogyan tudom meg, hogy mennyi világítás is kell nekem? A fénycsövekhez vajon tartozik lumen adat? És a növényekhez? A növények esetében csak olyannal találkoztam, hogy "kevés, közepes, sok, nagyon sok, irdatlan sok, vakító, olcsd ma' le bammeg" stb skálákkal, ez pedig nem mond nekem semmit lumen viszonylatban.

A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ez a W/l is használható, hiszen sok-sok akvarista ezzel tervez.
Tehát itt is van még kérdés.

Háttér: első gondolatom az volt, hogy rendelek, nem csinálok. A cementes dolog itt ugye nem menne, mert keményítené a vizet. Van még ugye a műgyantás lehetőség, de ahogy olvasgattam nekem macerás lenne, beszerzés, összekutyulás, meg valaki írta hogy  "olyan reakciót látsz hogy beszarsz". Nos, inkább nem akarok ezzel foglakozni. Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy egyszerűen nem fog olyan jól kinézni, mint azok amiket árulnak. Persze tetszene ha megcsinálnám mert szenvedtem vele, de előbb-utóbb be kell vallanom hogy azért mégse olyan kafa.

Tehát rendelek, rászánom azt a 10e-t. De most már átgondoltam. Volt nekem régebben ilyen hátterem, amit így rendeltem. Nem akarok céget, forgalmazót említeni, de bármit tettem abba az akváriumba előbb-utóbb befuccsolt. Nem mondom, hogy a háttér volt a ludas, nem mondom. Csak célzok rá. Mivel más nem maradt lehetőségnek.

Aztán zavart az is hogy jó sok teret elvesz az aksiból, és mivel a háta ugyanolyan domboros, mint az előoldal ezért mögötte jó pár liter víz összegyűlik, ami szintén idegesítő, hogy ott pang.

És végül. Ha bejön amit elterveztem, amit szeretnék, akkor a növények előbb utóbb benövik a hátsó részt és ebben az esetben minek a háttér? Szóval most ott tartok, hogy egy vékony parafalapot fogok odatenni.

Szűrő: nézegettem párat. EHEIM-em még úgyse volt. Először TETRA IN 800-at szerettem volna mert az van és az bejött ( pl jó nagy tapadókorongok, amik rendesen odarögzítik az üveghez a gépet, nem úgy mint a HYDOR sorozatnál lévő kis vackok). De gondoltam próbáljuk ki az EHEIM-et is. Nagy név, nagy név. És árban is kb ugyanott vannak, ha mondjuk az aquaball (180 vs 130) vagy a biopower (160) modelleket nézem. Még nem tudom ezek közül melyik lesz.

Növények: A célom biotóp lenne. Ehhez keresgéltem növényeket. Ha a hátfalat szeretném eltüntetni a növényekkel, akkor nem biztos hogy echinodorusok elegek lesznek. Az tuti hogy a pruitt-tól rendelek majd. Egyszer már rendeltem tőlük, és bejött. A honlapjuk meggyőzött arról, hogy értenek hozzá. Akkor miért ne bízzak bennük? A másik,hogy jó pár fajt szeretnék beültetni és a saját tapasztalatom az, hogy egy akvarista boltban nem fogom tudni összeszedni az összest, járkálni meg nem akarok utána. Itt persze van postaköltség, de ez van.

Szóval miket is néztem, figyelembe véve a 0.84 W/l-t és Dél-Amerikát:
  • Alternanthera fajok
  • Echinodorus fajok
  • Gymnocoronus spilantoides
  • Heteranthera zosteraefolia
  • Micranthenum micranthemoides
  • Saggitaria filiformis

És persze nézegettem a CO2-s topicot is. Tök egyszerű lenne, ha csak úgy odamennék az aksihoz, beledugnám a fejem és beleböfögnék minden kilégzéskor a vízbe. De ez ugye nem járható. A kitartásomról már szóltam és az élesztős rendszerhez nem tudom lenne-e türlemem. A rendes palackos megoldás egyelőre nem éri meg, és drága nekem, úgyhogy a megbuherált szódásszifont fogom használni.

Halak: Egyelőre ezt sem tudom pontosan. A lazacok közül valami kis testűt szeretnék, de nem neonhalat. Most az első helyen a vörös fantomlazac (Megalamphodus sweglesi) és a királylazac (Inpaichthys kerri) áll. De még esetleg szóba jöhet a rózsalazac (Hyphessobrycon ornatus) vagy a ciklámenlazac (Hyphessobrycon callistus). A corydorasok közül valami különlegesebbet szeretnék, a törpesügér esetében pedig egyelőre még tényleg semmit nem tudok.

Szóval ez, itt tartok.

7. blogbejegyzés
SK-avagy házibarkács

Tény: nem vagyok egy fúrógép forgató amazon de nagyon jó barkácsötleteim vannak minden hétvégére amik mind meg is valósulnak hiszen ezért is tartja a nő a férfit. Én is meg tudnám csinálni csak a módszer lenne kicsit másabb, amit eme segitő férfi minden alkalommal kimososlyog, de sebaj ha cserébe valóra váltja ötleteimet, amik mind-mind a halacskák javát szolgálják.
Lássuk mik voltak ezek az ötletek:
1. Kb 4 hete amikor a yellowmama már javában forgatott kezdtem el gondolkodni, hogy jó volna egy nagyobb akvárium amiben a kicsiket nevelhetem ha már kinövik a szülőszobát de még túl kicsik ahhoz, hogy bedobjam őket a mély vizbe. Azon szerencsések közé tartozom akinek az apukája üveges plusz exlelkes akvarista (bár mostanában kezd visszatérni az érdeklődés) igy nem volt gond az üveg, sem pedig az üvegvágás. Otthon volt némi termo amit szétszedtünk, apa méretre vágta és a kimosolygós, általam tartott férfi (nevezzük Rolandnak) segitett az összeragasztásban. Igy készült egy 65x28x32-es csinos kis nevelő amit másnap le is teszteltünk, eredmény: perfetto.
2. Még ugyanezen délután folyamán olyan magas volt az alkotási vágy,  hogy sitty-sutty összedobtunk Rolanddal egy styrofoam hátteret, amit egy héttel később be is ragasztottunk és elkezdtem áztatni a fürdőben. DE mivel a sokáig a fürdőben nem maradhat (mert ugye van nekem egy anyum is aki különösen érzékeny a nem megfelelő helyen elhelyezett tárgyaimra...)  ezért jött az e heti barkács ötlet:
3. Egy olyan csudaklassz akváriumot mint amilyen enié lesz, nem lehet csak úgy a földre rakni, terveztem egy kis szekrényt! Be is mentem tegnap a b.max-ba ahol sima faforgács lapot vágattam méretre, illetve egy kb 0.5cm- es másik lapot (ez lesz a tető, mert a vastag lap kissé otromba lenne egy ekkora akváriumon...). Ma már mehettem is érte, és hogy egyszinű legyen az egész, vettem hozzá öntapadós bükk mintázatú matricát. Neki is álltunk délután, összecsavaroztuk, bevontuk ezzel a matricával és nagyon jó lett. A tető holnapra marad mert abba be kell szerelni a világitást is és már fáradtak is voltunk.
 
Ami a lényeg: Ha van egy kis fantáziád de nem akarsz sokat költeni, szerezz egy szorgos Mekk Mester tipusú pasit (amennyiben Te magad kedves olvasó nem vagy az) nézz körül mi van otthon, mit kell venni és hajrá!!! Nagyon klassz dolog együtt alkotni és az ember pénze is (többniyre) megmarad, arról nem is beszélve hogy milyen jó lesz látni a boldogan ficánkoló hal hadakat!!
jó barkácsolást!
u.i.:ismét elnézést a hosszó i hibákért:)

8. blogbejegyzés
NANO BONSAI STÍLUSBAN

Volt nekem akváriumom, 30-35 éve, süldőkoromban – olyan egyszerűbb.
 
Kb. 50 liter, vasvázas, szivacsszűrő, levegőztető, gyöngykavics, pár egyszerűbb növény, guppik, harcsák….ették ami volt, tubifex, vízibolha, élő és szárított, főleg ez utóbbi.
Nem is tudom honnan volt, valakitől kaptam, ha jól emlékszem Péter barátomtól. A halakat is úgy kunyeráltam ismerősöktől, talán csak a harcsákat vettem akvarista szaküzletben.
Kéthavonta (volt az három is) kipucoltam, átmostam a sódert, szűrőt, növényeket, kiirtottam annyi csigát, amennyit csak bírtam, feltöltöttem csapvízzel, és mentek vissza a halak…..
Nyáron kicsit algásodott, akkor lekapartam, és behúztam a függönyt. Egyszerű íróasztal lámpa volt fölötte, 60W-os izzóval. Egyszer aztán ereszteni kezdett, így a halakat „kölcsönadtam” a szomszédnak, az akvárium meg kikerült az erkélyre…..
De amíg megvolt, örültem neki. Még a Horn-Zsilinszkyt is megvetem a zsebpénzemen.
Úgy voltam vele mint Pelikán József Dániel Zoltánnal:
-Akkor még nem tudtam.......
Nem tudtam én semmit nitrátról, nitritről, ammóniáról, ammóniumról, pH-kH-CO2-összefügésről, sosem mértem gH-t, nem adagoltam easy carbot, nem volt mikro-makro meg EI alapú növény tápozás sem speciális haltápok. Nem néztük a világítást, és a szűrőkapacitást, igazi LOW-TECH korszak volt.
Indítás, nitrátcsúcs, heti vízcsere, 4-6 hét múlva halasítás - Hülye vagy? Miről beszélsz? 
Néha elpusztult pár hal, de inkább szaporodtak, a növények meg mint a dzsungel…. nem kellett hozzá nagy tudás, inkább csak szeretet, .
És ez a boldog tudatlanság és nyugalom egészen 2010 húsvétjáig tartott. Akkor kapott a 8 éves fiam egy 45 literes akváriumot. Én meg mint lelkiismeretes apa, elkezdtem utánanézni, hogyan is működik egy ilyen kis ökoszisztéma. Nem kellett volna.
Persze volt itthon pár könyv, a már említett alapmű, és az "Egészséges halak a lakásban" –szerettük nézegetni a sok szép színes képet.
De bővebb információt az INTERNETRŐL…..
Az INTERNET – korunk csodája – úgy vagyok vele, mint Wágner úr a rádióval:
„… egész éjjel dinamógépeket látott röpdösni a levegőben, szárnyakon (!) sokáig! Ez persze a veronézertől lehetett. Attól mindig nyugtalanul alszik. Az ember ne egyen sok vacsorát. De főként ne akarjon repülni. Az nem adatott meg. Van telefonhírmondónk, szabadonfutó (kontrafékes!) biciklink, telefon, sürgöny, öngyújtó és fényképezés. Quo vadis? Mi kell még?
Nincs tovább Edit, hidd el! Ha fejlődne még a technika, Isten lenne az emberből! És az ilyesmi ritkán vezet jóra. Egy rádium nevű dobozról (?) is álmodtam. Ha csak hozzányúltak, azonnal Londonból és Münchenből énekelt a veronézer ……”
Pechemre rögtön ráakadtam Nigro blogjára, majd Levinen, Viktor Lantos és Szentgyo (a halak már nem is érdekelnek csak a garnélák), Luna’s, Várkonyi A., és a többiek, nem akarom név szerint kiírni az összes vírusgazdát… de megfertőztek, az tény!
Aztán beregisztráltam ide, és egyre több hasonló őrültet ismertem meg.
Akkor már tudtam, hogy szeretnék még egy-két akváriumot, egyet a saját szobámba – azóta már 2 van ott – és majd egyet a nappaliba.
Mivel a hely korlátozott volt, egy kis akváriumot terveztem, elég érdekesen alakult..
Éppen valami apróságot akartam venni egy halnagykerben – név és cím a szerkesztőségben – mikor a nagyon kedves eladó ajánlott egy 20 literes szettet, belső szűrővel, világítással vicces áron.
Mondom, gagyi-kínai-műanyag nem kell. De ez olasz, üveg, tető, 2 kamrás szűrő, csak éppen nem működik a világítás. 3000?
Nem bírtam otthagyni, majd csak jó lesz valamire.
Elindultam hazafelé, de elindult a vezérhangya is… már terveztem a nano-t, iwagumi stílusban.
Hahaha, jópofa egy kezdőtől.
A következő egy Red Moor gyökér volt ami megihlettet – hogy mégsem az került be ebbe a kompozícióba annak az az oka, hogy túl nagy volt, pont akkora, hogy nem fértem volna az aljzathoz.
De ott figyel a polcon, vár a sorára – azon majd karácsonymoha lesz – a következő projektben.
Szóval amikor rájöttem, hogy nagy, vettem egy kisebbet is. És kezdett megszületni a fejemben a kép.
Kicsit zavaros volt, mint a friss akváriumvíz, de fokozatosan ülepedett. És szűrődött.
Közgazdász és mérnök ember lévén, megterveztem papíron, és összeírtam, mire lesz szükségem.
Íme a lista:
- Meg kell csináltatni a világítást – a trafót kell kicserélni -1700 Ft-ba fájt.
- Megvenni a növényeket, a HC és a Parvula volt a biztos pont, a többit „meglátniésmegszeretni” alapon választottam – Anubias barteri var. nana – törpe vízilándzsa, Lilaeopsis brasiliensis - brazil kardfű, meg még valami kövirózsa szerű szépség, és némi moha a fára. A moha végül is úszó májmoha lett, pedig karácsonymohát terveztem. Ezek beszerzése tartott a legtovább.
- Talaj: kizárásos alapon: ADA Aqua Soil Amazonia – mindenképpen sötétet akartam. Táptalaj nincs alatta, csak fél kiló lávakő a baciknak – hiszen ez nem egy HI-Tech növényes lesz. Maj d ha kimerül, tápozunk. Amúgy ezt elég nehezen szereztem be….
- Kvarchomok – végül is nem került felhasználásra ebben a projektben.
- Kő – szereztem több tonna különböző – nekem tetsző – követ, hát többé –kevésbé mind meszes volt. Mint tartalék lehetőség maradt a bazalt, próbáltam szépeket válogatni – nekem tetszik az egyszerűsége, és itt nem a kő a lényeg, hanem a fa.
- Fűtés – kellene egy 25w-os – szívesen adok érte egy 150w-os-at. Egyelőre nem tettem bele, a lakás hőmérséklete nem megy 22 fok alá, és nyáron sem több 26-nál. Majd meglátom.
- Hőmérő – azért legyen.
- Szűrés tuning: ez egy kétkamrás belső szűrő, 300 l/óra teljesítménnyel – egy 20 literes akváriumról beszélünk!!! - A nagyobbik szűrőházban lévő szivacsból lenyisszantottam 4 cm-t, és a felszabaduló helyre (a szivacs UTÁN) pár szem neccharisnyába kötött lávakövet tettem a baciknak. A kisebb szűrőházba, közvetlenül a szivattyú elé egy adag szintén bezoknizott aktív szén került, és egy kis szivacs. Most kb. 1/3 teljesítményen megy és minden növény libeg-lobog. Kicsit. Ahogy kell.
- Levegőztető pumpa: itt a fő szempont az volt, hogy halk legyen, hálószobában lesz. 2,5W-os UniStar lett.
- Levegőztető cső – szilikon, szabályozó, porlasztókő, tapadókorongok, ….
- Vízkezelők, vegyszerek, gyógyszerek, tápok, tesztek. Kiemelném az alábbiakat: Sera: bio nitrivec, aquatan, florena, Easy Carbo, Happyplant, Seachem Ammonia aler, pH alert, stb. Ezek megfelelő adagolásához lehet kapni a gyógyszertárakban 1 ml-es inzulinfecskedőt - 30 Ft, melegen ajánlom.
- Az ültetéshez olló, hajlított olló (majd a nyíráshoz – optimista vagyok, mi?), ültető-csipesz (e nélkül nem tudtam volna benyúlni a fa alá), talajegyengető, stb.
- cérna, damil, fogó, ragasztó, ezer biszbasz ami kellhet.
Na mire minden meglett, eltelt vagy 2 hét, én meg türelmetlen ember lévén addig összedobtam egy garnélásat, csak hogy ne unatkozzak - elvégre mosómedvét mégsem vehettem, mint Metud bácsi.
Persze ahogy szaporodtak itthon a meglevő és készülő haltartók, a fürdőszobában egy edényben ázott a fa, egy másik edényben előkezelt csapvíz pihent, az előszobában gyűltek a sziklák, kitört a lázadás.
A felségem türelmes típus, na meg este 9-10 előtt ritkán van itthon, és ritkán szól, de amikor egyik este 11 kor arra ért haza, hogy úszik a lakás, mert nem vettem észre, hogy egy repedt műanyag vödörbe eresztem le a vizet – nem volt sok, 10-15 liter…..
Azért már beszélünk.
Ezért kénytelen voltam másnap IDEIGLENESEN kölcsönvenni a gyerek IKEÁS tároló-dobozát , Yoda mestert, Anakint, Csubakkát és a többieket ideiglenesen az íróasztalán állomásoztatva – hiába mondtam, hogy az most a Tatuin bolygó.. Na ez már egy Bakugánba és némi fagyizásba került….
Persze mióta megvan a garnélás, már szeretné, ha az ő szobájában is lenne, és nagyon várja, hogy mikor „születnek” meg a kisrákok.
Végül minden összeállt, nem kis utánajárással.
Úgy döntöttem, hogy Éljen Május Elsejét munkával ünneplem.
A reggeli lazítás és kis kirándulás után ebéd. Kiengesztelendő a családot – már előre is – csináltam egy remek olasz húsgombócót, makarónival. A receptet majd blogolom. Megerősítettem magam némi Simon Bikavérrel, utána kávé, és nekivágtam.
Előszedtem minden hozzávalót, kikészítettem – nincs annál rosszabb, mikor vizes-agyagos kézzel keresel egy darab celluxot.
 
1.
 
Odakészítettem a növényeket, egyelőre vízzel együtt, meg egy üres vödröt a hulladéknak.
 
2.
 
Leterítettem az íróasztalt egy ócska törülközővel, mert ott akartam berendezni, jobban hozzáférek, mint a végleges helyén, a polcon.
Aztán kivittem a fürdőszobába, kibéleltem az alját és a hátulját némi hulladék polifoammal, hogy ne karistoljam össze az üveget – majdnem sikerül.
Beleszórtam némi bazaltot, és berendeztem, próbálgattam a köveket és a fát.
 
3.
 
Mikor úgy találtam, hogy minden a helyén van, kerestem egy megfelelő követ, és damillal hozzárögzítettem a gyökeret. Majd következett egy „vízpróba” – itt még kiderülhet némi turpisság, pl. a fa felúszik, vagy ereszt az akvárium.
 
4.
 
Miután semmi nem jött közbe, kivettem a köveket, kiöntöttem a vizet, eltávolítottam a bazaltzúzalékot, és az akit tisztára suvickoltam ecetes vízzel.
Majd bevittem a szobába, és ráragasztottam az aljára a polifoamot celluxal – nem szeretem ha elcsúszkál a későbbi mozgatásnál. Nem is látszik, ez jó lett.
 
5.
 
Majd nagy levegőt vettem, és elkezdtem bepakolni – immár véglegesen - a sziklákat.
6.
 
Ezután jött a bonsai – BANZAI!
Elkezdtem felkötözni a mohát az „ágakra”, egy darab barna cérna segített, meg némi leleményesség. Íme az eredmény:
 
7.
 
Betettem a helyére, gondosan kiszámolva az aranymetszést, esetünkben 16 : 24 cm. Mérőszalag….
És ügyeltem a háromszögekre is:
http://akvarisztika.budapet.hu/2008/09/14/miert-nem-sikerul-a-legtobb-embernek-berendezni-egy-akvariumot/
Katt, mert fontos!!!!
 
8.
 
 
Megszórtam az alját a lávakővel, meglocsoltam egy kis bacival, majd belekanalaztam a talajt.
Ekkor kezdődött a java, az ültetés. Itt komoly segítségemre volt az alábbi blog:
Ez is katt, mert hasznos!!!
Itt van egy-két video, meg kell nézni és mindent  tudsz az ültetésről. (Azt hiszed?)
Megnedvesítettem a talajt – kicsit túlzásba is vittem,  -az Amazónia alig vesz fel vizet, erre vigyázzatok.
Nem egészséges ha telemegy a szád a leszívócsőből agyaggal….. Szerencsére ott volt a vödör.
Kezdtem a legnehezebbel, a Parvulatöveket nyomkodtam be a fa alatti dombra.
9.
Aztán jött az Anubias, ezeket cérnával kavicsokhoz kötöztem és úgy helyeztem az aljzatba – tapasztalatból tudom, hogy különben felúszik, nem tartja meg a talaj.
 
10.
 
Jöhet a Brazil kardfű, ezt tövekre szedve ültettem be.
 
11.
 
Majd a kövek közé kerültek a kis valamik…. nem tudom mi, valaki igazán megírhatná.
 
12.
És a neheze: a HC- egész jól sikerült – másodikra. Elsőre is szép volt, de feltöltésnél elkeztek felúszni… Ezt a szopást (!)– rosszabb mint a Csepel Művekben dolgozni – szó szerint szopás volt, szoptam, szivtam a gumicsövön át a sáros vizet lefele, (vödör), majd újraültettem, immáron sikerrel. Ez az orális kalandot nem fotóztam, hátha kiskorúak is nézegetik a blogot….
 
13.
 
Ezzel nagyjából kész is volt az akvárium, mehet a polcra, bele a szűrő, levegőztető, és a víz, - majd a fenti intermezzó – na ott majdnem feladtam- és HURRÁ.
 
14.
 
Gyönyörködtem egy kicsit benne, majd láttam, hogy az egyik szikla fordítva van, az ütött-kopott felével kifele. De ezt is megoldottam: levágtam egy vékony műanyag lapot, meghajlítottam félcső alakban, lassan körédugtam, és a másik kezemmel kivettem, majd egy másik követ tettem be. Elsőre sikerült, összesen 2 kis parvula jött ki, ezeket könnyedén visszatunkoltam. Kellet még bele egy kis talaj, ezt egy csipeszbe fogott kupakkal pontosan a kellő helyre tudtam deponálni. A fenti kép már a csere után készült.
És újabb fontos felismeréssel lettem gazdagabb:
 
EGY 20 LITERES TELI AKVÁRIUMBA EGY KÉZZEL - CSIPESSZEL SIMÁN BENYÚLSZ. DE KÉT KÉZZEL KÖNYÉKIG NE PRÓBÁLD MEG. ROSSZ ÖTLET!!!
 
Miután kitettem száradni mind a 12 Robert Merle kötetet és feltöröltem a vizet, nekiláttam rendet csinálni, takarítani. A berendezés cca. 5 órát vett igénybe, a takarítás még vagy kettőt.
De úgy érzem megérte, mikor másnap reggel ez a látvány fogadott:
 
15.
 
Nekem nagyon tetszik.
Persze most már látom a hibákat is. A következő vízcserénél orvosolom is.
1. A bal hátsó sarok „üres”, oda kell valami - pár középmagas növény.
2. A hátsó fal mellé végig kell még Brazil kardfű.
3. A fa közepén lévő moha jó ötletnek tűnt, de összerakva látszik, hogy pont az akvárium optikai középpontjában van, ami nem nyerő. Azt levágom és feljebb teszem kb. 5 centivel, az elágazáshoz.
4. Annyira „letisztult” a kompozíció, hogy nem is tudom, lehet-e bele halakat tenni. Szerintem maximum 4-5 darab Pseudomugil furcatus lesz benne, és 2-3 Amano garnéla, vagy inkább Caridina gracilirostris – az kisebb. A jobb oldali nagy kő mögé teszek egy pár követ, vagy faágat, némi karácsonymohával, olyan lesz mint egy kis bokor, az nem rontja a képet, de legyen hova elbújniuk. Ez díszakvárium, nem akarok benne tenyészteni. És sok mulmot takarítani végképp nem.
5. Nem lehet fekete a háttér, az túl sötét, és fehér sem. Felhős kék ég lesz, majd nyomtatok egyet, és lamináltatom.
6. Kevésnek tűnik a fény, kell egy reflektort csináltatnom a fénycső fölé. Az ad plusz 20-30 %-ot, az elég is lesz.
Már megkezdtem a tápozást, kapnak carbot is…, 4 hét múlva jöhetnek az élőlények.
Az a baj, hogy eredetileg garnélásat akartam, de ez nem az.
Tehát kell egy , azaz még egy garnélás a meglevő mellé. Illetve kettő, merthogy jönnek Red Bee-k, és a Black Bee-k is.
Ilyeneket várok, de már nagyon:
 
16.
 
És hogy miért is japán BONSAI stílusú az akvárium? Pár kép a lakásból, nálunk pl. ilyenek az ajtók…. Ez azt hiszem elég magyarázat.
 
 
 
 
Köszönöm, hogy figyelemre méltattál, remélem tetszett és hasznos volt.
Ha ötleted vagy kérdésed van, esetleg csak hozzászólnál, kérlek ne folytsd magadba.
Rácz Dezső / Frettner
 

9. blogbejegyzés
54 literes Ryuboku stílusban

Sziasztok!
Amikor egyszer nigro blogjára tévedtem, engem is "megfertőzött" az akvakertészet. (persze jó értelemben:)) Természetesen én is akartam rögtön egy növényes akit. Van egy több, mint fél éve működő akváriumom, amit most teljesen át fogok alakítani.
Lépésenként be fogok számolni a változásokról.
 
A Ryuboku stílussal is nigro blogján találkoztam először. Itt elolvastam egy postot erről és ez sokat segített. Nagyon megtetszett és tudtam, hogy ilyen lesz majd az enyém is.
 
 
Adatok:
Méret: 54 liter, 60x30x30
Szűrés: Tetratec ex 600 (már megy az üres akváriumban) Esőztető a bal oldalsó falon van, és a szívó ág pedig hátsó fal bal oldalán. Így az akvárium teljes hosszán átmegy a víz.
Világítás: Saját készítésű armatúra, 2 fénycső, összesen 36 watt
Fénycső: 6500 K, 950 lumen, 18 watt
Fűtés: tetőtérben nem kell :)
Hűtés: PC ventillátor
Tápozás: GA micro, macro, Easy carbo
Dekoráció: Egy szép Red moor fa és 3 db Seiryu kő.
Táptalaj: JBL AquaBasis Plus, talán 5 liter
Általános növénytalaj: ADA Aqua Soil Amazonia - általános növénytalaj - 9 liter
Dekorhomok: 4 kg. ADA Orinoco erdei homok
Co2: egyenlőre nem lesz, de ha látom a növényeken a hiány tüneteket, akkor egy olcsóbb szettet veszek
Vízcsere: heti 50%
 
Növények:
Eleocharis Parvula, Vesicularia dubyana 'Christmas', valamilyen anubias, még nem döntöttem el, Hemianthus callitrichoides ''Cuba''
 
Azokat a növényeket amiket tudok megveszem Ausztriában, amit nem találok kint azt a Tropicalfish-ből rendelem majd meg.
 
Halak:
15-20 Amanda lazac, talán még teszek bele anci ivadékokat, kb. 2 centisek. Őket el fogom adni, ha 5 centisek lesznek.
 
Garnlák: Red cherry garnéla
 
Szerintem hétvégén összerakom az armatúrát, és akkor már kezdem is átrendezni.
 
Ha szeretnétek, írok blogot az armatúra készítéséről is, képekkel illusztrálva.

10. blogbejegyzés
Víz nélkül

Sziasztok!
Az előző blogomat ott hagytam abba, hogy felsoroltam az akvárium adatait.   Most a talajról és a dekorációkról lesz szó. (Szó volt arról is, hogy írok egy blogot a DIY armatúráról, de nem sikerült jól, elég ronda lett, így nem teszem fel inkább... )

Egy hét múlva lesz egy öt napos nyaralás, így csak víz és növények nélkül dobtam össze az akváriumot a talajjal és a dekorációkkal.
Kezdjük a talajjal:
A legalsó rétegen 1 centiméter Tropica táptalaj kapott helyet.  Az első egy centit beljebb toltam, hogy ne látszódjon ki. Ide később Orinoco erdei dekorhomok került, de erről majd később. Szóval valahogy így nézett ki:

Tropica növény táptalaj

Erre ment az ADA Aqua Soil Amazonia - általános növénytalaj, méghozzá 9 liter. A mélység növelése érdekében úgy rendeztem el, hogy hátrafelé emelkedjen. Kép:

ADA Amazonia - éltalános talaj

A talaj már bent van, most jön a dekoráció. Egy szép Red moor fa és három Seiryu kő. (Az egyiket kalapáccsal megsokszoroztam.) A cél az volt, hogy úgy nézzen ki mint egy félsziget vagy egy tengerpart.

Az a kis gyökér később kikerült. A nagy Red moor fa mögé még hétfőn jön egy másik. Ennek az ágai magasra fognak nyúlni, talán a vízből is ki egy kicsit.

Egy tenger se teljes homokos part nélkül, és itt se maradt ez ki. ADA Orinoco erdei homok került az előtérbe. Itt nem lesz növény. Még magam sem tudom teljesen, hogy ez most "félsziget" és "homokos part", vagy "félsziget" és "víz". Akkor a képen már látszódni fog az is amit fentebb említettem, hogy az első egy centit azért hagytam üresen mert oda megy az Orinoco. Kép:
Dekorhomokkal

Na ilyen lett... Szerintetek hasonlít egy félszgethez vagy tengerparthoz?
Amúgy, növényekből is újakat választottam:
-Eleocharis Parvula
-Microsorum pteropus
-Pogostemon helferi
-Hygrophila difformis
-Hemianthus callitrichoides ''Cuba''
-Hemianthus micranthemoides
-Rotala sp. ''green''
-Rotala rotundifolia
-Vesicularia dubyana 'Christmas
 
Ezek a növények csak a fekete részre lesznek ültetve, az Orinoco-s rész üresen marad.

2-4 hét múlva folytatjuk...
 

11. blogbejegyzés
Végre!!!:D

 VÉGRE:D!!!!Ma végre elhozták az akim vagyis az új ragasztott 150 lityist:DNagy az öröm csak már az ősök kicsit kivannak hogy hova az a sok akvárium de megigértem nekik hogy összezötyintem az összes kicsi akvárium lakóit a nagyba és csak a nagy fog üzemelni...Na nem is ez a lényeg...Most fejeztem be az aki szépitését egész este délutántól mostanáig rajta melóztam..Hulla vagyok...Berendeztem szürő,porlasztó,fütőtest,minden belekerült probáltam amazonaszi hangulatot varászolni az akiból igy jellegzetes benne a gyönyörü hosszú valisnéria..Nagyon feldobja a sok oriás valisnéria bokrok az akit:)..Van benne egy csomó szikla,barlangocskák,búvóhelyek a meggyeknek...Remélem pár nap mulva már jöhetnek is az új lakók:DPersze még nem tökéletes az aki a növényeknek még kicsit burjázniuk kell...de amugy már igy is tök szép...A háttérnek holnap állok neki...Majd mikor már minden tökéletes lesz rakok fel képet a galériámba...Ám az ujhalak egy anci pár lesz 4-5 fekete tetra,egy pár vitorlás,de lehet két párat is veszek,továbbá lesz benne 2 meggyhasú pár,és aprób halak guppik,jah meg belekerül még a 6 dánióm.Jah és egy betta pár is lesz még meg egy csapat cory.Ha valaki aztgondolná túlzsúfolt lesz az aki akkor attól ne féljen rengeteg búvóhely menedék hely van és majd a nővények is elszaporodnak igy nő a halak biztonságérzete és igy könyebben megférnek egymás mellet...Szoval tömören nagyon boldog vagyok:DÉs ezt megakartam veletek is osztani:DMinden jót jó halazást mindenkinek!
 
Üdv:Tomi

12. blogbejegyzés
megyhasu sügér

karácsonyra kaptam 4 db 3-4 cm-es kishalat.
Nemsokára kivált közülük 1 pár ,öket külön akváriumba tettem esővizbe, kaptak kerámia bujocskát és kókuszt is.
Azt olvastam hogy nem szeretik az erös fényt ezért lámpát nem tettem az akvárium fölé.
Mostanában sokat dolgozom igy kevéss időm marad a halakra.
mult héten etetéskor szomoruan láttam hogy a him átúszott az amazonas örök vizeire.
Gondoltam megpróbálok betenni 1 másik fiut hátha elfogadja a lány sajnos másnapra ő is holtan uszott a viz tetején.
Megharagudtam a lányra és betettem a közösbe nagyobb halak közé mondván bennük nem tesz kárt.
Hétvégén a szokásos vizcserénél kiakartam üriteni az akváriumot hogy berendezzem a bettáknak, ugy láttam mintha valami mozogna benne.
visszaraktam a lámpát és meglepődve tapasztaltam hogy 1 csapat kis megyhasu úszkál a medencébe,nem tudom eddig mit ettek a picik de tulélték az első napokat.
most már etetem és szemmel tartom öket.
Igy már érthetö az anya agresszivitása.

13. blogbejegyzés
Egy kis biotóp

Régóta foglalkozom akvarisztikával, de komolyan csak az utóbbi évben kezdtem utánnaolvasni.
Szépen tiszáztam magamban az alapokat, és sok kísérletezgetés után összeállítottam egy akváriumot ami idén nyár végén került üzembe helyezésre. Sajnos csak 55 liter: többre jelenleg nincs helyem.
Nem tudom, ki hogy fogadja ezt a képet, de nekem komoly előrelépést jelentett, mivel tudatosan gyűjtöttem össze, rendeztem el a tereptárgyakat.
Pár hónapja ment így az akksi amikor hirtelen eszembe jutott a fogalom: biotóp. A homlokomra csaptam: hát nem az a célom, hogy jól érezzék magukat ezek a kis virgonc pontylazacok? A többi lakóról nem is beszélve?
Valljuk be, nagy szerencsém volt hogy a halfajták az akváriumban többé kevésbé egy területről származnak, mind Amazonas vidéki. (ezt sajnos elfelejtettem figyelembe venni a vásárlásnál)
Na ha már az állomány megvan, kezdjünk nézelődni, milyen növényeket is tehetnék a vízbe, hogy otthonosabb legyen az akvárium. Képeket, videókat néztem, és sajnos továbbra is kevés ismerettel a növényekről egy pár amazóniai kardfüvet, és egy kis csomó más fűfélét szereztem be: próba céljából.
Ugyanakkor ezentúl a vízcserénél kb 50-50% arányban desztillált vizet használok a megszokott csapvíz mellé.
Nos, az eredmény ez lett:
Nem vártam nagy dolgokat, nem is történt sokminden, de az ancik előszeretettel tapadnak a széles fonákú levelekre, a neonhalak nagyon jól érzik magukat a vékony levélkék között: előszeretettel úszkálnak megváltozott élőhelyükön. A két kis C. palateus is megtalálja a búvóhelyeket, ki is sajátították azokat.
A pontylazacok közt kicsi kergetőzés folyik, aminek az okát nem sikerült kiderítenem, viszont láthatóan nem bántják egymást, és ha valamitől megriadnak, a növények közt könnyen eltűnhetnek.
 
Az albumaim között megtalálhatjátok a további képeket is.
 
Ez az én kis biotópom, lehet, hogy nem tökéletes, de a legjobb tudásomnak megfelelő. Amennyiben építő jellegű kritikád van, kedves Olvasó, örömmel meghallgatlak!

14. blogbejegyzés
Panda invázió - II. felvonás

Sziasztok!
Az elmúlt egy év tapasztalataival folytatnám, hátha valakit érdekel :)
Ugye ott hagytam abba,hogy a szülőkkel együtt mindösszesen 21 kis pandacsökire fejlődött az eredetileg 5 főt számláló társulat. Év elején befigyelt az állományba egy 330 literes medence,amely amazonasi jellegű berendezést és vizet kapott. Ide kerültek a kolumbiák és érkezett melléjük 6 db tányér lazac. Nos, gondoltam mi sem lehetne nagyobb ajándék a kis panda társulatnak,mint ha egy ekkora lavórban élhetik le további napjaikat. Be is tettem őket mind egy szálig,és elégedetten lestem,miként boldogulnak. Igazából nem vártam köszönetet tőlük,de azért jól esett volna,ha hálájuk jeléül legalább valami szinkronúszó műsorszámmal honorálták volna fáradozásom. E helyett mi lett? Legnagyobb megdöbbenésemre elkezdtek pusztulni! :( Minden hal kiválóan érezte magát,a víz gyakorlatilag ugyanaz volt,mint az előző akksiban, és mégis...Végül rájöttem a hiba okára,de eddigre már csak a 9 legszívósabb maradt élve. Az akvárium talaja apró szemű kavics. Egész nap ezt túrták kaja után és ez a cucc legyalulta a bajszukat. Valszeg az elpusztult példányok szája is sérülhetett (begyulladhatott) amely megakadályozta őket a kajálásban. Azt láttam,hogy olyan helyeket keresnek pihenni,ahol nincs kavics,pl. lapos kövek. Ezeken gyűltek össze,de meglehetősen apatikusan viselkedtek úgy általában. Mit kellene tenni? A talaj egy részét kivettem,és az aki egyik sarkát berendeztem kizárólag nekik. Homok aljzat,bujkáló cserép cső,ilyesmi. Ezt hálásan fogadták,és azonnal birtokba is vették kis territóriumukat. Rendbe jött a kedélyük,elevenek lettek ismét és,ahogy régen egész nap jöttek-mentek, még a kavicsos részekre is visszatértek időnként. Kissé megnyugodtam látva a fejleményeket,és vártam,hátha ismét kedvet kapnak az íváshoz. Minden vízcserénél lestem őket,de semmi jele nem volt az egykori gerjedelemnek. Ettek,sokat mozogtak,elevenek voltak,de ennyi. Került a nagy kád mellé egy 120 lityis is,eredetileg ezt a tányérok ívatására szántam,de végül erről a tervemről letettem,mert állítólag reménytelen megszabadulni a kis tányéroktól. Felnevel az ember 150-200 kishalat,utána nézhet,hogy mi legyen velük...Szóval így téli időszak lévén több időm lett a halakra,gondoltam egyet és betettem a kis 9-es brigádot ebbe a 120 lityis (elég spéci a forma aksiba. 40x50 alapú és 60 magas (igazodik a nagy 110x50x60-as formájához)) Talaj nincs benne. Átkerült a cserép cső,és néhány fadarab némi jávai mohával. Friss víz (24 fokos) csapvíz és ioncserélt keverék, a külső szűrő pedig szépen áramoltatja a vizüket. Nem viccelek,az első este elkezdék pakolni az ikrákat.  Két napon keresztül jöttek az újabb és újabb ikrák, szanaszét az egész medencében. Végül közel ötvenet (!!!) tudtam összeszámolni. Majdnem mindet kihalásztam KÉZZEL. Az ujjbegyemmel óvatosan megtoltam az ikrát,amely felragadt az ujjamra,így simán ki tudtam venni őket. Azokat az ikrákat amelyek a jávamoha szállaira kerültek két ujjal simán le tudtam csippentei. Elég szívósak,ettől nem sérülnek. Át tettem őket egy kis,15 literes medencébe, nyakon öntöttem őket xantakridinnel,jól beporlasztottam  levegővel, melléjük egy fűtőt és most izgalommal várom a fejleményeket. A hímek sajnos elég spermaszegények,így számítok arra,hogy jó pár nem lett megtermékenyítve, de remélem a legjobbakat és bízom benne,hogy legalább a fele partiképes az ikráknak. Azt gondolom pandáktól ez szép teljesítmény :) Eddig öt ikrát kellett kivennem penészedés miatt, remélem ezzel le is van tudva a penész ügy,bár néhány darab gyanúsan fehéredik közülük. Elvileg holnap meg kell kezdődnie a kelésnek, majd megírom mik lettek a fejlemények. Fótókat nemsokára mellékelek!
 
Ááá, végem van,mint a botnak!Úgy nézem,kicsit korán jampiskodtam sajnos...Nem tudom mi lehet az oka,de konkrétan az összes ikra megmakkant :( Este még biztató volt a helyzet,szép egészséges állapotban voltak, reggelre meg mind egy szálig szakállat növesztett. Talán az a kézzel szedés mégsem volt annyira korszakalkotó ötlet...Végülis nem szőlő ez bakker...Másra nem tudok gondolni,hogy mit mérhettem el,bár ennek ellent látszik mondani az a tény,hogy az a pár darab  ikra amit a szülőknél hagytam,ugyancsak erre a sorsra jutott pedig ott szó nem volt tapizásról...
Ami viszont jó hír,hogy ismét előkerült néhány ikra. Úgy döntöttem ezeket nem cseszegetem,hanem szépen bent hagyom anyunál-apunál, végülis ezek nem bántják a saját ivadékaikat,max ha kikelnek a kicsik, együtt ropogtatják majd az artémiát az ivadékokkal. No, jelentkezem,ha van újabb fejlemény. Köszönöm a jó szavakat, és remélem aki hasonló cipőben jár,okul az én hibáimból. Remélem mielőbb jövök immáron jó hírekkel. Addig is sziasztok és halazásra fel!
 
Kicsit később akartam ugyan jelentkezni a legújabb fejleményekkel, de nem bírom ki,muszáj  beírnom a legfrissebbeket:
Én nem tudom mit szednek ezek a pandák titokban, de ez valami döbbenet! Ugye ezek a jószágok arról híresek,hogy elég keserves a szaporodási rátájuk. Mondom ezek tuti szívnak valamit,mert megint van vagy negyven ikra (!!!) Komolyan csak lesek,mint a hal a szatyorban...Kettő ikra már borostásodott,azokat sürgősen kibányásztam,most várok...Ami még eszembe jutott,mint lehetséges hiba,az elvett ikrák esetében, hogy a kis 15 lityis aki nem volt tisztességesen kipucerolva,mikor eltettem anno. Mielőtt beraktam az ikrákat,csak átöblítettem forró zuhannyal,de ez lehet,hogy kevés volt. A fűtőt meg még annyira sem mostam le...El tudom képzelni,hogy ezeken volt valami szutymák,ami kivirágzott a 25 fokos pancsiban,és az rohasztotta le az állományt...Ki tudja....Egy biztos,most ecetes vízzel átmostam egy szivaccsal mindent,és utána a forró zuhany. Ha ezt is túlélte valami,akkor asszem én is leikrázom! Na,pillanatyilag ennyi, számolom a napokat és lesem,hogy penészednek-e az ikrák. Kicsit necces a pite amúgy,mert szanaszét vannak megint és ugye folyamatosan etetem a 9 halat élő tubival. Azok meg menekülnek minden felé a medencében ezek a vaksi pandák meg elég sokára találják meg az összeset,lévén amellett,hogy totál  vakondok,még a  bajszuk is hibádzik. Tényleg! Kiváncsi leszek,hogy visszanő-e nekik így talaj nélkül. Elvileg vissza kellene,ahogy az úszósérülések is rendbe jönnek ha egészséges a hal. Na, mára tényleg ennyi,drukkoljatok! :)
Üdv mindenkinek!
 
Sajnos úgy néz ki,hogy az ikrákat benthagyom taktika is totál csőd. Pár napon belül mind penészes lett függetlenül attól,hogy az aki melyik részén,üvegen,növényen,a levegő porlasztó alatt,vasfán, sőt egy még a külső szűrő szívócsövének védőkupakján is gallyra ment :( Mondjuk az tény,hogy a tartó akváriumba nem tettem egy csepp xantakridint sem,mert nem tartom jó 5letnek. E szerint nincs más hátra,mint előre,azaz ki kell venni (nem kézzel) az ikrákat és egy nagyon gondosan előkészített (kitisztított) akiba átrakni. Megnéztem a xantakridin szavatosságát is,az is határeset,mert éppen most január közepén van a lejárata...A fejem a falba tudnám verdesni,hogy elqrtam majd 100 ikrát. Ez valami hihetetlen szám, komolyan nem értem ezt a szintű pusztulást...A múltkor elsőre összejött minden,most meg itt bénázok... Na mindegy,ez van! Etetem őket tovább jóféle élő meg minőségi egyéb cuccal,aztán ha újból ívnak ismét nekifutok az ikrák elvételének. Csővel kicsit macerásabb a dolog,mert piszokul tapadnak az ikrák,de már kétszer sikerült,akkor asszem van okom az optimizmusra. Sajnálom,hogy ezzel tudtam csak jelentkezni,de komolyan remélem ,hogy a z általam tapasztaltak esetleg mások hasznára lehetnek.
A következő jelentkezésemig üdv és sok sikert mindenkinek!
 
Halihó,sziasztok!
Először is nagyon köszönöm a kommenteket, rengeteg segítséget adtatok! :) Van néhány érdekes fejlemény is, érdekelne a véleményetek ezzel kapcsolatban is!
Időközben jómagam is elkezdtem gyanakodni a nem éppen ideális nemi arányra a csapattagokat illetően, de a fene se tudja mindet beazonosítani pedig javarészük már az én kölköm :) Az eredeti brigádból megvan még egy ősanya, ez a legnagyobb mind közül. (Tudjátok nagy segg komoly cicik ilyesmi...Nem igazán lehet eltéveszteni, Ő a NŐ) meg két pasi hal. Az ikrák persze mind megpenészedtek, de hihetetlen módon azóta is jöttek újak. Ebből is gondolom,hogy inkább a csajok lehetnek túlsúlyban ami az ikrák megtermékenyítése szempontjából nem túl szerencsés felállás (ha szabad ezt a kifejezést használnom esetükben:) ) Érdekes fejlemény,hogy az újabb ikrák jóval kisebbek,mint az ősanya által produkáltak,ebből gondolom,hogy az újabb generáció inkább csajokból áll. Jó gondolat, hogy erősíteni kellene a fiúk arányát,de nem szívesen tenném vissza egyiküket sem a nagy medencébe, hiszen egyrészt én sem lennék túl lelkes ha hetente kellene költöznöm ráadásul nem a saját jószántamból, másrészt itt annyival jobban érzik magukat,hogy félek megsínylenék a visszahelyezést. Talán az lenne a megoldás,ha intéznék egy kankommandót  valamelyik halastól, feljavítandó a hím-nőstény arányt. Nyilván a vérfrissítés sem ártana,bár ez haléknál állítólag nem játszik annyira, mint emlőséknél...Naszóval! A tervem a következő figyelembe véve a meglátásaitokat,és a saját kis törpösködésemet, hogy veszek néhány srácot, kiveszem a fa cuccokat a közös lavórjukból, teszek helyette cserép cuccot, és csontra kiganézom a szűrőjüket is (gyakorlatilag újraindítom), nehogy abban legyen valami árulás. Remélem így már úgy fog menni a dolog, mint  nyúléknál. Ja! Még egy érdkesség: A penészes ikrák FOGYNAK! Úgy vettem észre,hogy nekiálltam kiszipkázni őket és csak hűlt helyüket találtam. Látszik,hogy hol voltak, de mondom, el vannak tűnve. Vajon hova? Létezik, hogy felkajolják ami gázos? Lövésem sincs, hova tűnhettek. Egy két darab úszkált a vízben, de itt sok tíz ikráról van szó... A szűrő rácsán nem férhetnek át, tehát nem tudok másra gondolni,csak a pandákra,mint takarító személyzetre...
No, megint sziasztok,mára ennyi. Valszeg nemsokára jövök a fejleményekkel.

15. blogbejegyzés
Az úgy kezdődött, hogy...

...betévedtem egy plázában egy állatkereskedésbe (volt egy kis agyoncsapni való időm). Tetszettek a halak és el kezdtem gondolkodni... Már kisgyerek koromban volt otthon egy akváriumunk mexikói kardfarkú halakkal. Akkor még csak apukám foglalkozott vele, a tesómmal meg időnként néztük, hogy cseréli a vizet. Aztán egy idő múlva elege lett a dologból és elajándékozta az egészet egy szomszédnak.
 
Tehát a kereskedésben nézegettem az akváriumokat, de nem akartam belekezdeni, mert nem sok üres helyem van otthon és nem is értem rá. De megláttam egy sarkot, ahol kb 1 literes nyitott üvegekben 1-1 hal kőrözgetett.  Se szűrő, se levegőztető ! Megkérdeztem, hogy ezek milyen halak (harcoshalak voltak), és hogy bűntetésben vannak e vagy nekik elég e ennyi víz is ? Megnyugtattak, hogy nekik elég ennyi is !
 
Akkor eszembe jutott, hogy ennyi helyem azért nekem is van ! Bár azért megkönyörültem volna rajta, mert volt egy használaton kívüli 15L-es terráriumom. Az mégis csak 15-ször nagyobb ! És volt egy 10 éves, bár soha se használt szűrőm, mert egy mások projektemhez vettem mint szivattyút, de ott nem vált be ! És volt egy felragasztható hőmérő csíkom. Hiszen már szinte minden meg van ! Mivel munka nélküli lettem (a világválság miatt ) sok pénzt nem akartam beruházni, és marhára unatkoztam otthon. Hát belevágok...
 
Na azért lassabban egy kicsit !!! Higgadjunk csak le egy kicsit és nézzünk körbe az interneten mit írnak az akvarisztikáról (így találtam ide). Sokkal okosabb lettem ! A szakkönyvet, meg elhozom szüleimtől mihelyt haza megyek hozzájuk. Aztán nézelődtem az akvarisztikai boltok között is és kiválasztottam egy szimpatikusat. Elmentem oda, az élő tanács mindig jobb, mégha anyagilag mégis csak érdekeltek, hogy rám sózzanak valamit.
Előadtam a felállást. De kiderült, hogy:
  • Fűtő és világítás úgyis kell !
  • A meglévő szűrőm 100L-es akváriumhoz való, szegény jövendő beli halacskám centrifúgában érezné magát . Tehát ez is kell !
  • Nem a tégely a drága, hanem a tető lámpával !
  • Növény is kell, hogy szép és jó legyen a szisztem !
  • A neonhalak jobban tetszenek, könnyű tartani őket, kezdőnek (értsd: nekem) való.
  • Minnél kisebb az akvárium, annál kürölményesebb működtetni. (A látszat ellenére !)
Tehát jobban járok, ha veszek egy kisebb kezdő akvárium készletet ! Volt is egy akciós készlet. Engedtem a csábításnak. Így lett egy 60x30x30 cm-es íves elejű kb 52L-es.
 
Már délután csináltam neki helyet a konyhapulton. Jó stabil, erős, nyugodt hely (lévén legénylakás, nagy főzészet nincs a konyhában), az akvárium úgyis vízes üzem, a mosogató meg mellette van. Mindent beletettem, feltöltöttem vízzel (nyomáspróba), szűrő, fűtés be. Minden müxik. Fejben kitaláltam a dekorációt. Tehát neon halas, tuskós, amazonasi medence lesz !
 
Hétfőn irány a bolt ! Vettem sötét barna 1-2 mm-es apró kavicsot (sötét kő kell, hogy jobban érvényesüljenek a halak, ez nekik is nyugtatóbb). Olyan kell ami nem éles sarkú, hogy a talajturkálók se vágják el magukat. Egy 60x30-as alapterületű aksihoz kb 5-6L (7-8kg) kell. Viszont 5kg-os kiszerelésben árulják (lásd a háttér anyag beszerzési nehézségeket később), tehát venni kellett 10kg-t ! És vettem 2 vasfa gyökér darabot is. Ezeket nem véletlenül kilóra adják ! Kellene valamilyen 3D-s háttér is. Ezek marha jól tudnak kinézni bár elég drágák! Ami volt náluk az nem tetszett nekem, így nem is vettem. Otthon körbe néztem az interneten háttér ügyben, érdeklődtem telefonon, személyesen néhány helyen.
 
De úgy vettem észre, hogy nem szoktak raktáron tartani a boltok, biztos az ára, a tipusok és a méretek változatossága  miatt ! A webshopokban árulják, de csak megrendelésre. A képek meg elég kicsik. Mégse lehet közelebbről megfogni, megtapogatni, megnézni, főleg a mélysége nem érzékelhető, ami nem elhanyagolható egy csupán 30cm széles akváriumban. A webshopoknak meg nincs "boltjuk". Egy helyen kiválasztottam 2 potenciális hátteret, megbeszéltem velük, hogy a raktárban/ ügyfélszolgálaton/ lakásukon megnézhetem. Most várok, hogy mikor mehetek megnézni. Ti is így jártatok a hátterekkel ? Vagy tudtok olyan boltot, ahol raktáron van sokféle 3D háttér ?
 
Tanulságként még el kell mondanom, hogy néhány nappal a plázás eset után visszamentem ugyan oda (szintén az idő agyon verése miatt). És mit látok ? A harcoshalak az üvegecskékben már épp hogy csak vegetáltak, az uszonyaik már csak lógtak...
Most itt tartok, amint lesz változás írok...

16. blogbejegyzés
Házi gyökértáp

2009.11.07 18:41
Úgy jó egy hete írtam a Milyen növény-tápsót használjak? című topikba, hogy folyékony tápok mellé nem kéne gyökértápot is „keverni”?
Igaz a gondolat már vagy fél éve itt van a fejemben, de tegnap este nekiestem és kísérleteztem egy picit.
Hozzávalók, legalábbis ezeket használtam:
250mles doboz
agyag kb. 100g
Damisol Vas (20-30ml)
Zöldítő komplex (20ml)
Evo Ferro 10ml
Evo ProFito 10ml
Igazából csak elővettem a már száradó félben lévő agyagtömbömet és letördeltem belőle kisebb darabokat. Összesen úgy 100g lehetett. Ezt egy 250mles dobozba raktam, majd el kezdtem hozzáöntögetni a löttyöket. Nem tudtam mennyit képes az agyag felszívni, így csak megérzésem alapján cselekedtem. Úgy nézett ki, hogy túllőttem a célon és sok lett a folyadékból. Este még felkavartam párszor az egészet, hogy jobban elkeveredjen. Mára szépen felszívta az egészet. Lehet, hogy mégis csak lesz ebből vmi!
Már csak pár dolgot kell még megoldani, mint:
Miből mennyit adjak az agyaghoz? Fe, Mn, Mo, B, Ca, Mg, K
Kell e hozzá vmilyen kötő anyag is?
Milyen legyen a formája? golyó vagy rúd
Milyen állagú legyen (mennyire száraz)? csak szárítsam, vagy sutőben 100-200fokon gyors szárítás legyen
… stb.
 
2009.11.09 16:42
Eddig hagytam állni a pépet. Mostanra az egész egyenletesen átnedvesedett. Annyi történt, hogy egy kis barnás, kristályos lerakódás képződött az agyag tetején, olyan mint amilyen a zöldítő komplexben is van, amit könnyedén össze lehetet keverni. Így nem okozott különösebb gondot. Bár ez azt jelzi, hogy az agyag nem szívta fel (még?) az összes tápanyagot. Hogy idő volt e kevés, azaz lassú e a diffúzió, vagy telített e már az agyag még nem tudom. Minden esetre, feltettem az egyik aksi tetejére, hogy pici meleg segítségével, aktívabb legyen a micro anyagok "áramlása".
 
2009.11.10 16:26
Ma úgy határoztam, hogy formát adok a masszának.
Első lépés megint egy állag check volt. Ismét volt rajta egy kis lerakódás, amit kis keveréssel könnyedén megszűntettem. Mivel túl hígnak véltem még az alapanyagot, így fogtam egy üres fagyasztott halkajás "tálcát" amire egy késsel rákentem az agyagot. Van mit finomítani, mivel egyes kockákba sok levegő szorult be. Ezzel majd legközelebb foglalkozom. Most hagyom a levegőn száradni, aztán meglátom mi sült ki a dologból.
 
2009.11.17 10:00
Eddig hagytam száradni az agyagot. Hát...
Sajnos nem úgy néz ki, mint ami mélyen felszívta volna a tápoldatot. Az agyag darabkák, többnyire egyforma szürkés rányalatúak. Kivétel az a rész amelyik a levegőn volt. Ez már közel olyan barnás, mint amilyen a JBL Balls. A másik gond a száradás. Lényegében sikeres, csak nagyon felrepedezett az agyag, így kevés nagyobb darabka maradt.
Legközelebb hígabbra csinálom, és tovább hagyom nedvesen az agyagot. Talán melegvízben tartom, hogy a diffúzió is aktívabb legyen. Így még a formába öntés is könnyebb lesz, várhatólag. 
 
2009.11.21 18:00
Most hígabb keveréket használok. Sokkal könnyebb formába önteni. A hátránya, hogy száradás közben jelentősen összemegy, így kénytelen voltammég 1 adagot ráönteni. Gondolom ettől vmivel törékenyebb lesz.
 
2010.01.02 22:00
Hát igen sok idő telt el utolsó jegyzetem óta... Sok volt a dolgom, így jegelnem kellett (kell) a növénytápos témákat.
Megtaláltam a "kész" tápot, amit az egyik cica levert... Szerencsére még használható maradt.
Nos, a forma mondhatni bevállt a hígabb keverékkel. Többnyire megtartotta a formáját, szép kis téglák lettek.
Mivel a keverékben sok a folyadék, így száradás közben nagyon összemegy és kirepedezik. A megoldás egyszerű, csak többször után kell önteni, így repedések is feltöltődnek.
Vízbe dobva, sajnos nem olyan mint a JBL, hamar szétesik. Ám ha talajba helyezzük, akkor sztem mind1 is.
 
2010.05.18 21:00
Nagyon jegevle lett ez a projekt is.
Minden esetre úgy néz ki, hogy jó úton haladok itt is. Az egyik, technikailag a 3. E. amazonicusom költöztetése során a gyökerén megtaláltam az egyik házi táp maradványait. Szépen benőtte a növény. Sajnos még most sem lehetett "újrahasznosítani" mint a JBL golyókat. Amint kivettem szétmállott.
Szóval a dolog működik, már csak az ideális táp értékeket kell kitalálni, meg persze egy állat és növénybarát kötőanyagot is kéne találnom.

17. blogbejegyzés
02. Dekor

A dél-amerikai sügérekhez jobban passzol a fekete aljzat, mert kiemeli a színüket. Egy-két aljzatlakó pedig a fehér aprószemű kavicsot favorizálja, így fekete és fehér apróbb kavicsot választottam.
A dekorkövek kiválasztása hosszabb időbe telt. Ahogy elmélyülsz egy-egy témában, azonnal más szemmel nézed a világot. Így kitárult nálam is a kövek világa. Volt ajándékkövem és horvátországi vörös-csíkos kavicsom, amiket be is raktam első körben.
Majd találtam gyönyörű lyukacsos mészkövet egy díszkert kereskedésben és megjelent az első probléma, miszerint tévesen úgy tudtam, hogy a sügérek bírják a kemény vizet, de kiderült, hogy csak az afrikai sügérek bírják. Több helyről jött az az infó, hogy nem szeretik az amerikaiak a kemény vizet, de a neten egyes halas oldalak leírásából kiderül az is, hogy elvileg bírják. Nem próbáltam ki..
Tovább keresgettem és beszereztem lyukacsos homokkövet, ami nekem nagyon tetszett, de a halak nem nagyon használták ki. A sügérekről tudni lehet, hogy barlangokba ikráznak, így búvóhelyekre szükség van.Úgy tűnt mégis, hogy nekem jobban tetszik, mint nekik. Szép volt, de tovább keresgettem, rendezgettem.
 
Búvóhelynek ajánlják a félbevágott kókuszdiót, a kisebb virágcserepet, de ez utóbbi nekem nem tetszik... nem igazán biotóp :) Vettem kókuszt, kettévágtam, megittam, megettem, most pedig 3 db félbevágott van a halváriumomban. Szereztem lyukacsos lávakövet is, no és fát...
 
Először is kezdtem a biotóp anyagokkal, azaz pl. az amazonaszi folyók aljzatával. A gyökereken kívül a lehulló falevél uralja az aljzatot. Falevél nálam felejtős, de a gyökérre rákattantam. Találtam két szép vörös tőzeglápgyökeret, amiken jávai mohát próbáltam gyökereztetni - a homokköveken is - de nem jártam sikerrel. Bebarnultak. Az okát nem tudom. Jelenleg maradt egy pár szál itt-ott, melyek megkapaszkodtak és akár még terjeszkedhetnek is. Kiderül.
 
A Mopani-fa (vasfa) alap volt, mert az általa kibocsátott csersav kedvelt a sügérek körében. Kissé színezi a vizet, de ettől még szebb az aksi. A mangrove gyönyörű, és a belső járatai miatt jelen pillanatban a tarisznyarákok kedvenc búvóhelye lett.
 
Jelenleg 1 db lávakő van bent, 3 db kb. 20 cm-es vasfa, egy cca. 40 cm-es mangrove, 3 fél kókuszdió és a két nagy vörös tőzeglápgyökér (vörösfa).
 
Háttérnek egy 3D-s kulisszafalat választottam, mert igényes, szép, és pl. a tarisznyarák, ha levegőzni támad kedve (általában vedleni jár fel), akkor ezen fel tud kapaszkodni. A garnélák is kedvelik.
Bár nagyon szép tud lenni egy kép is a háttérben, de esztétikailag összehasonlíthatatlan.
 
halvárium > http://halvarium.blogspot.com/2010/12/12-dekor.html
 
 

18. blogbejegyzés
Ancistrus multispinnis - \" ANCIK \"

Subphylum     Gnathostomata  (àllkapocsos állatok) - Classis   Osteichthyes (Csonthalak) - Subclassis      Actinopterygii (Sugaras úszójúak) -  Teleostei  (Igazi/magasabb rendü Csonthalak) - Supraordo  Ostariophysi  (Pontyhalhoz hasonlóak) - Ordo  Siluriformes  (Harcsaszerüek/félék) - Familia           Loricariidae  (Harnischwelse) Páncélosharcsák - Subfamillia      Ancistrinae - Genus  Ancistrus
 
Species  
 
Ancistrus multispinnis (REGAN, 1912)  " ANCIK "  
 
Az Ancistrus nemzetség összefoglal páncélosharcsákat, akik föként a gyors folyású, zuhatag szerü vizeket Dél-Amerikában, az Amazonas területén és Guyana-ban lakják. Tipikus jelleg a szivószáj szaruból való szemölcsökkel ami a fej alsó részéhez kötött; a lapos test forma, az erös és éles elsö sugarai az úszóknak, kivéve a farok úszót.  
 
A himeknek a fejükön antennához hasonló kinövések vannak, amik a felsö állkapocsig kihúzódnak. A kinövéseket tapogatóknak nevezzük. Ancistrus multispinnis; réseket és barlangokat keres fel, ahol megbújik, ahol az élet területe és az ikrázóhelye van, amit a himek elkeseredetten megvédelmeznek.  
 
A halak összeférhetöek, igy tudjuk öket tágas társas akváriumokban tartani. Bejön nekik egy árnyékolt környezet és egy vizhömérséklet 22 - 24° C. Hasznosak, mivel növény és élelem maradványokat a talajon keresnek és algabenövekedéseket betakaritanak. Egy bizonyos része a táplálékuknak, növényi eredetünek kell lennie, (leforázott spenót; karalábé; fejes saláta; gyermekláncfü; és algák). Aktivitása a felnött állatoknak alkonyatnál vagy csökkenö barométernél növekszik. A rokonfajokból fogságban; pl. Ancistrus cirrhosus; és Ancistrus dolichopterus;-t, tartják.  
 
Elterjedése: gyors folyású zuhatag szerü vizek az Amazonas területén, és Guyana -ban;  
 
Nagyság: 15 cm -ig;  
 
Nemi különbség: A him tüskékhez hasonló tapogatókkal a fejen és a felsö állkapocson, amelyek a nösténynél gyengébben kifejlödtek.  
 
Tartás és tenyésztés: Békés, alkonyat aktiv hal, akinek elegendö elbújási lehetöségeket kell nyújtani. Tenyésztése 24° C. A viz minöségének nincs jelentösége. Szivesen ivnak csöszerü üres helyeken (pl. agyag/kö csövekben). A nöstény lerak szöllöszerü ragadós úgy 50 -100; tojásokat. A him végzi az ivadékok gondozását. Az átméröje a sárga tojásoknak 3 mm. A fiatalok az ikrázás után kibújnak a 6. napon. Az ivadék fogyaszt 8 további napon a szik zsákjából. A fiatalokat úgy 15 mm test hosszal, artemiával algákkal és könnyen szét esö saláta levelekkel élelmezzük.  
 
Táplálék: föként növényi élelem, de ugyancsak száraz eleség; 
 
Quelle: AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling;  1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982)
 
Prof. Sterba irja: Alcsalád Ancistrinae; közeli rokonságban van az alcsaládokkal: Hypostominae, ezektöl viszont megkülönbözteti a mozgatható Interoperculum=(egy csontja a kopoltyútetönek, ami az alsó szélén fekszik;) és tövisekkel (csont tüskékkel) rendelkezik. Ùgy 18 nemzetség, több mint 150 fajjal.  
 
Ancistrus nemzetség;   (KNER, 1854)
Az elsö része az orrnak nincs csontlemezekkel fedve. A felsö orr része bajusszokkal vagy tapogatókhoz hasonló folytatásokkal ellátott, ami a himnél egyes fajoknál elágazik a nösténynél pedig gyengén kifejlödött vagy hiányzik. Az Interoperculum mozgatható, és csont tüskékkel ellátott.  A hát úszó (Dorsale) kissé a has úszók elött kezdödik. Ùgy 23-26 páncél ( pajzs) alsó hossz irányú sorrendben. A has meztelen. Szurinam-tól a Rio de la Plata -ig. Ùgy 50 faj ismert.  
 
Ancistrus spec; gondozása nagyobb akváriumokban. Növényi táplálék (algák, leforázott saláta, saláta, kinai káposzta, kettévágott borsók; stb) mellett; ugyancsak televényféreg, tubifex, fagyasztott vizibolha, és száritott táplálék sem lesz visszautasitva. Szükségük van, tözeg fákra, (láp fenyöre) illetöleg gyökerekre, amit állandó jelleggel leráspolyozhatnak, ami nyilvánvalóan az emésztésükhöz ballasztanyagként szolgál, legalábbis idönként szükséges. Ecset és hosszú ször/szakáll szerü algákat nem esznek. Vizhömérséklet 25 -28° C. A vizminöségéhez nem támasztanak különösebb igényeket. Az állatok csövekben, de ugyancsak fa üregben/kókusz héj barlangokban vagy az emlitett tözeg fák alatt ivnak. Egy meglehetösen heves üldözés után a nöstény lerak, 50 -250; úgy 3 mm nagyságú narancs szinü tojásokat, amit a him gondoz. A fiatal halak kibújnak úgy 5 nap múlva. Elsö táplálék felvétel további 5 nap után. Kezdö etetés artemia -naupliusokkal. A felnevelésük könnyü.  
 
A faj elsö tudományos leirása:    Regan, Charles Tate (1878 - 1943) Angol ichtiológus. Tanúlmányok a Cambridge -i; Egyetemen. 1901 -ben a Brit Múzeumban az asszisztense és tanúlója G. A. BOULENGER -nek. Egy igazi szisztématikusnak (rendszerezönek) képezte ki magát, és besorolt terjedelmes halgyüjteményeket modern szisztematikai szempontokkal a Brit Múzeumnak. A gazdag tanúlmányait, számos publikációja ismételten tükrözi. 1905 " Revision of the fishes of the American Cichlid genus Cichlasoma " 1911 " The freshwater fishes of the British Isles " 1916 "Morphology of the Cyprinodont Fishes of the Sub-family Phallostethidae " (többek között) A terjedelmes tanúlmányait mint eredményt, egy kiterjedt (széleskörü) haltani rendszerben állitotta fel.
 
Adott egy rokon faj: Ancistrus dolichopterus; Braunner (Blauer) Antennenwels; fogságban az élet elvárása 10 év, és több, -van megadva; Quelle: Akvaristák tapasztalata szerint; Maik Arlt ("ANCI")

19. blogbejegyzés
Szőlőág az akváriumba

Lassan már másfél hónapos a 150 literes akváriumom.Ezidő alatt sokminden történt amiket blogjaimban leírtam,dióhélyban volt darakór,haltúlnépesités stb...Ezeken a problémákon sok kedves segitőkész ember segitségével sikerűlt átrágnom magam...Mostani blogomba egy kis változásról szeretnék beszámólni ami a napokba történt...Tudni illik órákig eltudok űlni az akvárium előtt és megfigylem halaim viselkedését,őket, és persze gyönyörködök bennük de gondolom evvel mindenki igy van aki othon halakat tart.  A minap is egy este üldögéltem az akvárium előtt és valami hiányzott valaminek nem éreztem 100%-osnak az akváriumomat gondolkozdtam vagyis nem is kellet sokáig hisz láttam hogy szőlőtőke vagy vasfa hiányzik belőle..Azelőtt a 40 literesembe volt egy pár szőlőág de azok túl kicsik voltak a 150 literesbe igy hát elmentem a kert végébe szőlőtőkét nézni,persze volt egy rakat még tavaszról amikor metsztük a szőlőt...Szoval keresgéltem és ráakadtam egy gyönyörű méretes szőlőágra...Szinte már elképzeltem ahogyan akváriumomat ékesiti...Mivel én a természetesség híve vagyok és nem szeretem a giccses dolgokat szoval Pl: kis búvár,meg vár,meg szines kavicsok ezeket mind utálom de evvel szerintem mindenki igy van aki már közelebb áll az akvarizáláshoz...Mert csak jelezni szeretném a kezdőknek hogy ezek a giccses dolgok lehet hogy valakiknek tetszik de előszőr már ha halakat vásárolunk nézzük az ők szemszögükből ezek a rikító szinű tárgyak és vackok nem elég hogy stresszelik némely halfajokat de egy idő után olyan festékanyagokat  bocsátanak ki amik szemmel nem láthatóak de a halak érzékelik és kelemetlenséget okoznak nekik...mégha direkt akváriumba valók is és ez tény...!
       Szoval visszatérve véleményem szerint egy szőlőtőke vagy vasfa igen csak sokat dob egy akváriumon és a halaknak is természetesebb lesz élőhelyük és még búvóhelyet is biztositnak nekik.Na ráakadtam a leggyönyörűbb szőlőágra és áztatni kezdtem.Volt egy nagy vizes hordó a kertünk végébe és abba volt kb 2 hétig...Két hét után már nem kellet lefogatni és magától is elmerült igy már tökéletesnek láttam és ekkor kezdődőtt a ferőtlenítés mivel kifőzni nem tudtam mert méretének köszönhetően nem volt akkora fazék amibe belerakhattam volna ezért tusolóval fóráztam le 10 percenként és közbe szivaccsal dörzsöltem...Mikor jónak és elégnek láttam a tisztogatását fertőtlenitését akkor kovetkezett a teszt.Egy kis ecetet cseppentettem rá és ha pezsgett volna akkor még nem elég tiszta de ha nem pezseg már elég tiszta nekem nem volt reakció igy nem volt pezsgés ezáltal kiderűlt hogy tiszta és berakható az akváriumba...Bele is raktam és mintha csak az akváriumba találták volna ki..:) Gyönyörüen feldobta az akváriumot...Az ancik persze röktön rávetették magukat és nyalogatni kezdték és anyira szép látvány volt ugy ment az aksihoz ahogyan a hátérbe a magas valisneria bokrok és alúl akissebb növény bokrok és a szőlőág olyan természetes lett az akvárium..Mintha egy csepnyi Amazonaszt láttnék..Ahogyan a vitorlások méltóságteljesen úsznak.... Mostmár 100%-osnak láttam az akváriumot. 
szőlőággal
     Remélem nem kellesz kivennem a szólőágat,vagyis nem fog semmit magából már bocsátani és nem rontja a vizminőséget..Az biztos hogy taknyosodni fog de azt majd az ancik lelegelik eddig mindíg ugy volt a 40 literesbe is...Lényegében ennyit szerettem volna megírni ebbe a blogomba ...Egyszerüen belevagyok bámulva az akváriumomba próbáltam jó fotókat csinálni róla dehát telóval elég nehéz jó fénképezni :S de azért löktem fel pár új képet de élőbe persze minden szebb :D 
Üdv:Tomi

20. blogbejegyzés
54 literes dél-amerikai tervek III.

Sziasztok!
Előző bejegyzésem után a hozzászólásokban megbeszéltük, hogy jól rá... pórul jártam az üvegessel és azzal az árral, amit kért az 54 literes medencéért. Igen ezt elrontottam, más ne járjon így, de több okítást nem kérek. :D
Akváriumtető, hogyan?
Mivel annak idején elég sokat asztaloskodtam, hobby szinten, ezért biztosan tudtam, hogy fából készítem el. Igen tudom, hogy emiatt nem várhatok tőle 10 év fölötti élettartamot. Még akkor sem, ha üvegtető lesz az akvárium fölött. Az alapanyagot könnyen megtaláltam, egy régi bútor polca, amely még karcos sem volt és hibátlan. Sajnos nem készítettem képeket a tető készítéséről. Majd a végeredményt igyekszem feltenni. A keret megvan tehát, de kell egy nyitható tető is. Szerettem volna könnyű anyagot találni, de nem üthet el a kerettől... szerencsémre találtam egy sötétebb színű, de vékonyabb bútorlapot, ami nem volt más, mint egy réééégi rádió teteje. Vagy talán oldala. Idősebb emberkék biztosan ismerik azt a 70 cm hosszú és 40x40 alapú rádiót. Óriási tekerőkkel rajta. Na mindegy, szóval a tető így nagyon könnyű, és erős (akkoriban jobb anyagokat használtak, nem a napfényben szétmálló műanyagot). Nagy szerencsémre találtam három zsanért, ami ugyancsak ehhez a rádióhoz való volt. Ezek olyan zsanérok, amivel a tetőt le tudom majd szedni, de nem oldalra kell tolni majd, hanem eléggé kinyitni és aztán felfelé húzni. Ez végül is lényegtelen, csak örültem, hogy ezzel is spóroltam. :D
Egy kis tervezgetés
Az akvárium 60x30 alapú lesz (még nem készült el, úgy hogy remélem, hogy tényleg ekkora lesz. És nem a belső mérete lesz ekkora XD), így gondoltam, hogy hagyok a tető keretére fél centit, összesen. Aztán szembesültem egy problémával. A szemközti és a hátsó hosszabb lapokat szerettem volna, hogy az oldalsó lapokat takarják. De fél centi híjján, rövidnek bizonyultak, és nem akartam más anyaggal dolgozni már. Ugyanis... a dekopír fűrészemet húgom barátja elb...ta, de már fél éve, és nem csináltatta meg. -.- No emiatt, ha szemből nézzük az akváriumot, akkor látszik a két oldalsó keret vége... nem tudom mennyire érthető, de azt sem hogy ez mennyire lehet érdekes :D
Na akkor itt a rajz, méretarányosan
 
Csináltam az elülső felére a sarkokba két derékszögű háromszög alakú fából merevítést. Csavaroztam, nem szögeltem. Ehhez előtte fúrnom kellett valami vékonyabb dologgal, hogy ne repedjen. Ehhez köszörült végű, fejetlen szögvasat használtam. Nem volt ilyen vékony fúrófejem.
Következő lépésben, amikor a zsanérokat is beigazítottam és odaszögeltem, ahova kellett... (persze vésés után, mert be kellett kicsit süllyesztenem a fába), elgondolkoztam azon, hogy hova kell még bevésés a kábelek és levegőztető csövek miatt. Ezeknek mederszerű árkot véstem. Az elektromos vezetékeknek pedig lyukat fúrtam, amin négy szál ki fog férni.
Mi kerül az akvárium alá?
A bútorzat egy régi, de annál erősebb asztal. Amit ha szeretnék később befedhetek bútorlapokkal, de most az is elég munka lesz, ha felújítom. Régi, pincében porosodott és téényleg dzsuvás. :D Csiszológépemen meg kinyírtam a csiszoló tekercset... Szóval jövő héten talán folytathatom a munkát vele. Kicsit nagyobb az asztallap alapterülete, mint 60x30, de jó lesz oldalt tartani a kajákat majd vagy bármi mást. amúgy meg bármikor szétvagdalhatom :D
A másik dolog ami az akvárium alá kerül, és persze még az asztal fölé az a kis "szivacs", ami kiegyenlíti a felületi feszültséget az üveg és az asztallap között. Ez pedig nem más mint egy megfelelő méretű "izé", amit a fapadló alá szoktak rakni, a za fehér centi vastag puha micsoda :D Aki tudja a nevét ne habozzon, ossza meg velem. :D
Világításhoz további kellékek beszerzése.
Ez is az én feladatom lett volna, de nem voltam képes felkelni ma, így rohantam am unkába, és nem tudtam bemenni a szomszédban található villamosságszerelési szaküzletbe. Párom látogatta meg őket bátortalanul. Mert ugye én elmondtam, hogy mi kell, de én is bátortalanul mondtam volna, hogy kérek 1mm-es elektromos vezetéket 4m-t és egy valamit, amivel "T" alakban összeköthetem a kábeleket. Ja és egy villásdugós vezeték is kell. Nos, párom igazi hős, mert meg tudta értetni az eladókkal, hogy nekem mi kell. :D Büszke vagyok Rá, nekem lehet rosszabbul ment volna, alig értek hozzá, csak elképzeléseim voltak, de elég halványak. Pedig ezek nem bonyolult dolgok. :D (Kinek nem :D)
Kapott egy kis műanyag dolgot, amiben 3 lyuk van. Ez oldja meg a "T" elágazást. A vezetékek és a világítás beszerelése a tetőbe egy később bejegyzés tárgya lesz, mert a barkácsolást Alsónémedin végzem, a világítás meg itt Pesten van. Majd hétvégén talán az is meglesz.
Mire várok?
Arra, hogy holnap, vagy holnap után szóljon az üveges, hogy mehetek a drága akváriumomért. 200 métert remélem simán el tudom vinni kézben. Bár 4mm-es üveggel számoltam a 7-8 kilót, ez így több lesz, ha elejtem, megölök valakit a környezetemben. :D
Mi lesz a következő bejegyzés témája?
Tegnap este gyűjtögettem a dél-amerikai növényekről képeket és oldalakat. Azokat szeretném megosztani Veletek. Sajnos nem derül majd ki mindről, hogy amazonasi, vagy csak simán dél-amerikai, de nekem már ez a biotópság is megfelel. :D
Na, majd folytatom...
 
Kellemes halazást!
 
Üdv, Born In Flames
 
 
 
 

21. blogbejegyzés
85 literes akváriumom átalakítása

Nem tudom, hogy emlékeztek-e egy régebbi bejegyzésemre, amiben a 85 literes akváriumomról írtam. ( http://premier-plant.blogspot.com/2009/12/az-elso-novenyes-akvariumom_11.html )
átrendezés előtt
Ezt az akváriumot egy-két napja átrendeztem.

A végleges növénylista:
 
*Fissidens fontanus (köszi Orph!:))
*Hygrophila pinnatifida
*Spiky moss (köszi Patzu!:))
*Cryptocoryne parva
*Microsorum pteropus 'Narrow'
*Eleocharis parvula
*Anubias barteri var. nana
*Bolbitis heudelotii
*Hemianthus callitrichoides ''Cuba''
*Echinodorus tenellus
*Staurogyne repens
 
A technikán nemsok változtatás történt, csak a belső szűrőt lecseréltem egy hydor koraliára, tehát:
Szűrő: Tetratec ex 600 (600lph) és egy Hydor Koralia nano vízpumpa (900lph)
CO2: 5 kg-os palack, Japán nagy diffúzor, Dazs bubiszámláló, ADA visszafolyás gátló, Aqua Medic Mágnesszelep, Papillon reduktor - nyomáscsökkentő szelep
Világítás: Dymas HI-5 armatúra (60cm)
Talajfronton történt egy kisebb változtatás, ugyanis az ADA Amazonia helyett JBL Manado-t használok.
Dekoráció: 2 red moor fa és pár seiryu kő
És jöjjenek a képek!
 
Tropica táptalaj:
tropical táptalaj
 
tropica táptalaj
 
Háló: (ez ugye azért fontos, hogy a dekorációk rendezgetése és a növények ültetése során ne keveredjen az általános talaj a növényi táptalajjal.)
háló
 
JBL Manado:
JBL Manado
 
Fákkal és folyóval:
fákkal, folyóval
 
Kövekkel és pár növénnyel:
kövekkel és pár növénnyel
 
10 percesen.
10 percesen
 
1 órásan:
1 órásan
 
További pár óra múlva:
 pár óra múlva
Nagy méretben: http://farm5.static.flickr.com/4055/4711722643_665e0f085c_o.jpg
 
Nos, akkor ez lenne a második növényes akváriumom a kezdeti időkben. A folyó a képen nagyon fehér, de igazából nem ilyen.
 
Várom a véleményeket! :)

Teljes bejegyzés: http://premier-plant.blogspot.com/2010/06/85-literes-akvariumom-atalakitasa.html
 

22. blogbejegyzés
Szűrő a szűrőben

 A folytatásban:
Eddig remekül működik, az új szűrőrendszerem. Nem kell hozzá semmi más csak egy külső szűrő, nem kevés szivacs, (köszi zull) és az a 6cm-es rés a háttér és az akvárium hátfala között. A fő gondolatmenet az volt, hogy a külső szűrőm előre szűrt vizet kapjon. Én ehhez nem akartam semmi más külső eszközt. Az előzmény annyi hogy állandóan megtelt hol csigával hol növénydarabokkal, és tisztításnál egy csomó baktériumnak pápá. így pedig mindig marad annyi baci a tisztítások alatt amennyi elegendő lesz. Meg is magyarázom miért.
1: először is nézzük hogyan halad a víz a rendszerben:
az üres állapotú medencén látszik a jobb alsó sarkában lévő kerek rács. Ez az első pont itt jut át a víz a háttér mögötti részbe.
A háttér mögött, harisnyába pakolt szűrőszivacsok (megint csak köszi zull) vannak a víz útjában egyre sűrűbb méretekben. ( azért vannak harisnyában mert így tisztításnál nem kell egyszerre mindet kivenni, elég egy egy szektort, -tiszta mérnöknek érzem magam de majd elmúlik-.)
1kevesebb meló 2több baci marad meg.  
Majd a túlsó felén van a külső szűrő beszívó ága, ami így már azt az előre megtisztított vizet kapja ami áthaladt a szivacsokon.
Ezután kerül be a külső szűrőbe a víz. (itt már nem írom le az útvonalat, valószínű sejtitek hogyan tovább)
Az eredmény: 
Amióta halazom nem volt ilyen tiszta vizem. Jó lehet nektek ez sima ügy, de nekem maga az univerzum meghódítása.
Miután beüzemeltem a mesterművemet a már  4 napja álló vízben, hagytam hogy üresen pötyögjön az egész 3 napot -ne számold ki! megmondom egy hét volt az egész. És már mehettek is bele a halak. ->serpák, rézlazacok, coryk, meg Frenky az Amano garnéla.
 
És ma még két gyönyörű példány az Amazonas királynőjéből (Vitorláshal ha nem tudnád, de biztos tudod)
amiből még kettőt terveztem bele csak másik tenyészetből, ha tudsz jót ne fogd vissza magad írd meg!
 

23. blogbejegyzés
Még lelkes vagyok

A múltkor kihagytam a dekorációt. A kövekkel nincs baj, már évek óta gyűjtöm a palákat innen-onnan. Szerencsére jó pár alkalommal jártunk már az osztrák alpokban és ott nyüzsögnek a palák, mint itthon a szúnyogok. Észre sem veszed és máris összeszedtél fél tonnát. Komolyan. És akkor meg válogatni kell, mert az autó egyszerűen nem megy fel még a 6 %-os emelkedőkön sem.                     

Azért itthon is szereztem már be palát, mikor az Írottkő túrán voltunk onnan is gyűjtöttünk jó pár kilót. Pl A Velem fölé magasodó Szent Vid kápolnához vezető út amellett hogy meredek, egyben palabánya is. Szóval ott és a Kőszegi hegység más részein is jó sok palát lehet gyűjteni. Érdemes valami egyébhez kötni a palagyűjtést, mert elég messze van mondjuk Pesttől. Például a velemi gesztenyefesztiválhoz. Ha nincs egy másik ok, akkor egyszerűen senki nem fogja megérteni, hogy minek utazni vacak kövekért 200 km-eket. Nem értik meg, hiszen a kő, az kő. Ez ugyanolyan mint a növények esetében, ugyanis növényeket is szoktam fotózgatni és ha elárulom, hogy csak azért utazok 185 km-t hogy lefotózzam mondjuk a lócsecsen élő piros virág egyetlen, 12 tőből álló hazai populációját, úgy néznek rám mint egy hülyére. Kivéve ha az a valaki akinek elmondtam nem ugyanolyan hülye mint én:)
 
Tehát kövekkel nincs gond.

Viszont a fa, az nehezebb dió. Mármint nem dió, csak nehéz beszerezni. Persze nem kötelező, de azért jó lenne fa, gyökér az aksiba. Lehet kapni ugye a vasfát, mangrovegyökeret, jó pénzért. Persze itt is mondhatnám, hogy rászánom azt a 3-4e Ft-ot és veszek. De ez nem ugyanolyan mint a háttér esetében, ugyanis amíg a vásárolható háttér tényleg jobban néz ki, mint a magam által fabrikácsolt valami, addig a fa, amit lehet kapni egyáltalán nem néz ki jobban, mint amit magam szereznék be.
 
Legegyszerűbb tanács, amit olvastam: szőlőgyökér. Természetesen olyan, amit nem permeteztek. Talán naív vagyok és nem hiszek abban hogy itthon létezik egyáltalán olyan szőlőtőke, ami nem kell senkinek és soha nem volt permetezve, úgyhogy mikor ezt olvastam röhögtem, mint egy ló. Na ja, olyat amit nem permeteztek! Honnan? Kitől? Amit nem permeteztek az majdnem egyenlő azzal hogy bio. A bio itthon azt hiszem elég új fogalom, aki esetleg bio szőlőt termeszt, az biztos nem engedné meg ha odamennék és egy Irsai Olivér tőkéje mellé lépve felajánlanám neki, hogy kivágnám, mert hű, de faszán mutatna az aksimba, valószínűleg elzavarna a fenébe. Tehát ilyet maximum ismerőstől tudnék szerezni. Mikor a Tihanyi Gejzirit túrán voltunk, a tihanyi félszigeten éppen szőlőágyás felújítás volt, a kiásott gyökerek magas kupacokban gyűltek a turistaút mellett. El is hoztam egy jó nagyot, én ne hoztam volna?:D Aztán már az áztatás alatt érződött, hogy valami nincs rendben, dobtam is ki az egészet a francba.
 
Talán az uszadékfa egyszerűbb lenne. Csak kimegyek az Amazonas partjára és keresek olyat, ami tetszik. Ez kb 500e-be fájna ugye, és ezt végképp senki nem értené meg:) Így hát marad a Dunapart 0e Ft-ért. Fertőtlenítés, áztatás és akkor mehet is be az aksiba. Azt hiszem inkább ezt az utat fogom választani. Áztatásra lesz elég időm, főleg ha most megpróbálok szerezni fát.


És ami még eszembe jutott az akváriummal kapcsolatban, a biotóp jelleg. Talán nem voltam pontos annyira, mert nagy valószínűséggel nem is biotóp lesz, inkább csak egy területről (kb 7000000 km2) származó élőlények együttese. Ki tudja, hogy az általam kiválasztott növény és halfajok találkoznak-e a vadonban valaha is?

24. blogbejegyzés
01. HALVÁRIUM

Kedves HalOlvasó!
Le kell szögeznem már az elején, hogy nem vagyok fanatista akvarista, ezért ez nem egy tudományos oldal, de attól még lehet fantasztikus :) Nem ez a szakterületem, de érdekel a dolog és mint amatőr lassan és elkerülhetetlenül beletanulok az akvarisztikába.
Tehát azzal kezdem, hogy a blogírásra azért vetemedtem, hogy esetleg megkönnyítsem azon hobbihalas dolgát, akik hozzám hasonlóan egy trópusi vegyes akváriumot szeretnének megalkotni olyan információk alapján, melyeket szakkönyvekből, az internetről, így a bábeli zűrzavarból, továbbá a kisállat-kereskedők eltérő tudásából összelehet hozni fejben, majd egy tucat papíron, vagy állandó javítgatással egy word doksiban.
Egy olyan biocönózist összeállítani, ahol mindenek alapja egy-két dél-amerikai sügér fajta.
Sok kutatás után és kis segítséggel a rengeteg lehetőség közül az egyes neten fellelhető akvarisztikával (is) foglalkozó oldalakról kezdtem el tájékozódni. A célom az volt, hogy egy 112 literes akváriumba nekem tetsző, izgalmas és e kis élettérbe bele is passzoló  állatokat, növényeket találjak. Továbbá, hogy a hobbihalas - aki nem fanatista  és nem vesz meg 400 literes akváriumot csak azért, mert  afrikai sügérekben gondolkozik - a magyar átlaglakáshoz mérten egy elfogadható méretű (100-200 liter) körüli akváriumot izgalmas állatokkal már be tudjon rendezni.
Mivel mindenki mást mond, mást ír, ezért a magam útját kezdtem el járni és lesz ami lesz alapon, akár hegylakósra véve a végkifejletet az akváriumban és nem félve a kudarcot belevágtam a sűrűjébe.
Három éve kaptam kedves exkollégáimtól ezt a 112 L-es akváriumot belső szűrőstől, hőmérőstől és hálóstól búcsúajándékként. Sok víz folyt le az Amazonason, mire eljött a pillanat, hogy belevágjak, és ehhez Wolf barátomnak köszönet, mert ő volt az, aki visszarángatott a tettek, illetve halak mezejére. "Van occsón", "ismerek olyat", "nem gond, szerzek", "hoppá, nézd mit találtam...drága, de szép", "segítek", stb.. Szóval ez volt az időszámítás kezdete.
Mindenek előtt az egész halbiznisz egy pezsgőspohárral kezdődött kilencven valahányban, amiben furcsamód egy sziámi harcos úszkált. Kaptam. Aztán varrtam hozzá gombot; kapott akváriumot, vizet, gurámikat, de fűtőt nem, így nem lett örök életük.
Pár év múlva kaptam egy 50 L-es nyolcszögű akváriumot, melyben az előző kudarcból tanulva vízhatlan és hőmérséklet független aranyhalakat telepítettem műnövényekkel (amit sosem bírtam) és almacsigával. Sokáig megvoltak, szépek voltak, majd amikor kiesett a teleszkópszemű aranyhalam egyik szeme, akkor ott megtört valami. Később elpusztult mindenki, és mivel nem akartam utánpótlást, az akvárium bezárt. Ebben azért közrejátszott az albérletből albérletbe rohangálás macerája is.
Aztán jött a 2010 és a 112
Kitaláltam a rákot. Méghozzá Kubai kékrákot (Procambarus cubensis), hogy majd na az lesz nekem naívan és sok hal. Kiderült, hogy halakkal együtt nem élet az élet, úgyhogy mentem tovább, de az ízeltlábú vonalról közelítettem a halak felé. Na akkor melyik hal, milyen rákkal, mit lehet még mihez, szóval itt jött a káosz. Bármit kitaláltam, összeférhetetlenség lett a vége. Valahol valamilyen hiba mindig kibukott.
Először mindent akartam. Feltérképeztem a sügéreket. A pillangó tarkasügeret (Microgeophagus ramirezi) találtam a legszínpompásabbnak,
ramik
majd jött a kakadu törpesügér (Apistogramma cacatuoides) és a bolíviai tarkasügér (mikrogeophagus altispinosus).
kakadu jobbra, bilíviaiak balra
Ebből a háromból indultam ki, de többen azt mondták és olvastam is, hogy a ramireziből max. egy párt lehet 100 L-hez, és esetleg vitorláshalakat. Ez nekem nem volt elég, telhetetlen voltam és sokhalas akváriumot akartam.
Amikor még csak a kavics és a kő volt meg, felöntöttem vízzel az aksit, és a halaimig Wolf-tól kaptam tesztállatokat; egy jaguársügért, egy zebrasügért és egy márványrákot. Ők keringtek az akváriumban, tesztelték van-e repedés a falakon, kellemes-e az aljzat. Béta verzióban működött a melegítő és a szűrő is.
 
halvárium > http://halvarium.blogspot.com/2010/12/kezdetek-magyarazkodas.html
 
 

25. blogbejegyzés
Vízminőség fent tartása!

Tegnapi nappal lezárult a vizminőséggel kapcsolatos problémám.Végre valahára csodák csodájára beindult a biológiai szűrésem,több mint fél hónapja küzdöttem a zavaros,opálos víz ellen mindig hatástalanul,mignem a tegnap történt a csoda miszerint megtisztult az akim vize szinte kristálytisztára.Eddig folyamatosan azért küzdöttem hogy ilyen legyen a vizem, sorozatos vízcsere, szűrő korszerűsités,szűrőanyag csere stb..De valahogy ott volt az eszemben hogy amig be nem indul a baktériumok szaporodása be nem áll a szűrő addig ilyen leszz a víz.Csakhogy én ezt a folyamatot elöbbre vártam és ezért is volt ez a herce hurca, nemtartottam be néhány szabályt:(
Tanulság:jól mosd ki az aljzatot,feltöltés után azonnali szűrőbeüzemelés, mikor jó a víz akkor telepités ,és hetente vízcsere kb 30%,szűrőmédiumot csak az akvárium vizében kimosni szigoruan.keletkezett mulmot,halürüléket leszivni!
Hát én könnyelmü voltam és türelmetlen de a hibáimbol tanulva másképp látom ,csinálom az akvárium gondozást így láthatóan a halaim is jobban érzik magukat. (márványsügér az amazonasi terror)

26. blogbejegyzés
54 literes dél-amerikai tervek IV.

 Sziasztok!
Elviekben eljutottam odáig, hogy már a növényeket is tervezgessem. A tervezgetésben nagyon sokat segített a következő oldal: http://diszhal.info/novenyek/vizinovenyek.php
Az összegyűjtött növények közül nagyon kevés jut majd ebbe a pici akváriumba, de mégis igyekszem őket rendszerezni, hogy hova kerülhetnének az akváriumban. No meg írok hozzájuk pár véleményt, amihez majd várok tapasztalati hozzászólásokat, cáfolásokat vagy helyesléseket.
 
Hátra kerülő, magas növények:
Cabomba aquatica
http://diszhal.info/novenyek/Cabomba_aquatica.php
Elsődlegesen tervezett növény, magasra növő keskeny. Sok fény mellett sok kellemetlen anyagot von el a vízből. „Mer a vízbű’ vonnya ki a zokszigényt! :D”
Myriophyllum aquaticum
http://diszhal.info/novenyek/Myriophyllum_aquaticum.php
Számomra kicsit kényesnek tűnik, azonban hasonló helyre kerülhetne az akváriumban.
Myriophyllum tuberculatum
http://diszhal.info/novenyek/Myriophyllum_tuberculatum.php
Hasonlóakat képzelek el erről a növényről is.
http://diszhal.info/novenyek/Elodea_densa.php
Ez a növény már volt nálam, azonban nem bírta… el tudjátok képzelni, hogy akkor milyen rossz a világításom a másik akváriumban. Most szeretném megpróbálni újra, mert egyébként nagyon tetszik, és sok helyen láttam már.
http://diszhal.info/novenyek/Alternanthera_reineckii.php
Nagyon szép az a plusz színvilág, amit nyújtani tudna. Szeretnék ebből az egyik sarokba tenni, biztosan jól nézne ki.
http://diszhal.info/novenyek/Cabomba_furcata.php
Ennek is tetszik a színe, bár kis akváriumot hamar kiőné.
http://diszhal.info/novenyek/Ceratophyllum_demersum.php
Egyszerű növénynek írja le az oldal, és „algagyilkosnak” is nevezhetnénk… hát akkor?
Nagy területet elfoglaló növények, nagy, széles levelekkel. Ezeket középre gondoltam, de maximum egy, vagy két tövet. Ráadásul a jövőben szeretnék valami gyökeret is rakni a medencébe, ami ugyancsak sok helyet fog elfoglalni.
http://diszhal.info/novenyek/Echinodorus_schlueteri.php
Ő nagyon tetszik, igaz sok helyet foglal el. Középre, vagy oldalra tennék egy tövet.
http://www.darkwhite.info/images/plants/Echinodorus%20amazonicus.jpg
Azt hiszem ez is sok helyet foglal, ezt a növényt külföldi oldalon találtam, de biztosan lehet leírást is olvasni róla valahol. Nem szándékozom beszerezni, de másnak lehet, tetszik.
http://diszhal.info/novenyek/Echinodorus_grisebachii.php
Lehet, hogy túl sok helyet foglal el. De tetszik. Az a mélyzöld színe elragadó.
http://www.darkwhite.info/images/plants/Echinodorus%20argentinensis.jpg
Ebből a növényből is csak egyet tudok elképzelni magányosan, azonban jó árnyékos pihenőhely lenne a kis Otocinclus affiniseknek.
 
Kicsit magasabb növény:
http://diszhal.info/novenyek/Hemianthus_micranthemoides.php
Ez a növény azért tetszik, mert érdekes alakja van és nem utolsósorban nyeshető. Szép bokor lehetne az egyik elülső sarokban.
Akvárium elejére kerülő növények:
http://www.aqua-fish.net/imgs/plants/echinodorus-tenellus.jpg
Ez a fűszerű növény jól ellepheti az aljzatot, de ebből is csak egy kis sarkot, vagy foltot tudok elképzelni az akváriumban.
http://diszhal.info/novenyek/Lilaeopsis_brasiliensis.php
Ez a kis növény is tetszik, azonban lassan nő, és nem is ajánlják kezdőknek. Érdekességképpen azért ide felraktam.
http://diszhal.info/novenyek/Riccia_fluitans.php
Ezt a növényt, biztos vagyok benne, hogy sokan ismerik. Eddig nem érdekelt egyáltalán, de megláttam, hogy milyen szépen be lehet vele fedni tárgyakat, és igencsak elkezdtem gondolkozni azon, hogy szeretnék én is foglalkozni vele.
Tudom, nem sok új információval szolgáltam. Azonban remélem, hogy picit értékes a bejegyzésemben az, hogy kizárólag Dél-Amerikában is előforduló növényeket linkeltem. Elég sok növény közül választhatok, azonban, nagyban fogja befolyásolni az, hogy mit találok meg a boltokban, esetleg akvarista társaknál. Valamint észben kell tartanom azt, hogy ekkorka akváriumba maximum 3-4-5 féle növény lehet. Mert fontos, hogy inkább kevesebb fajta növényből több tő, mint több fajta növényből egy-egy tő.
Háttér?
Gondolkozom háttéren is. Azonban nem sok tapasztalatom van e téren. Mondhatni semmi. Csak a fórumot olvastam, hogy hőszigeteléshez használt lépésálló hungarocell a jó, meg miután kialakítottam a formákat le kell festeni műgyanta alapú csemperagasztóval, amit oxidfestékkel színeztünk. Az eredményt pedig száradás után szilikonnal (ha jól emlékszem, de inkább üvegragasztóval) kell beragasztani az akváriumba. Egy ekkora medencénél amúgy sem biztos, hogy jó dolog lenne a víz harmadát kiszorítani. Ezen még agyalok, lehet, szebb lenne egy mohafal, vagy ha simán a növények takarnák el a hátteret, ami lehet, hogy egy poszter lesz.
Nem tudom, hogy mikor jelentkezem újra. Várom az elkészült akváriumot. Aztán hétvégén hazamegyek vidékre, viszem a fénycsöveket és az elektronikát, és megpróbálom összedugni a dugandókat. Akvárium bútorrestaurálás lesz még, ha szerzek csiszológépbe csiszolópapírt. Meg kell lakk is, vagy festék.
Egy gyors lista, hogy mivel hogyan állok. Alulról felfelé.
• Akvárium bútor: Egy asztal lesz, ami nagyon stabil, akár 150literes akváriumot is elbírna. Eléggé le van amortizálódva, de az a régi kettényitható asztallapú régiség. A csiszolást kell befejezni, majd lakkozni, de csak alapos tisztítás után.
• Akvárium alá megvan a puha izé. :D
• Akvárium üvegre még várok, de a héten biztosan meglesz.
• Aljzatot meg kell venni, de már tudom milyen típusút és mennyiért, 2600 HUF lesz.
• A növényeket most tárgyaltam, úgyis majd helyben döntök. Terveim szerint a Zsiliből szerzek növényt, és/vagy a Vadonból. Meg… ez majd jön magától.
• A víz a következő szint. Már a paramétereit megnéztem itt a 7kerben. Közepes 14nK-ú víz, sajnos kicsit lúgos. Égerfa majd talán-talán segít. Ha kell tőzeggel is próbálok segíteni.
• Szűrés: jelenleg van egy használatlan Aqua el Fan Mini-m, ami tudom, hogy kevés, de majd később cserélem nagyobb belső szűrőre. Tervezem, hogy valahova eldugok majd egy szivacsszűrőt is a levegőztetés és a biológiai szűrés serkentéséhez.
• Fűtés: Van egy 15 wattos fix értékű cucc, azonban nem szándékozom most használni nyáron, télre meg lehet, beinvesztálok egy 50wattos automata fűtőbe.
• Az akvárium tető készülőben…
 
Ennyi legyen elég egy időre. Remélhetőleg a jövőben, majd az adott cuccok üzembe helyezéséről, elkészítéséről tudok érdemi információkkal szolgálni.
 
További kellemes halazást!
 
Born In Flames
 

27. blogbejegyzés
2008/ feb. 15 - már. 31

Február 15/ 4 db. xifo (3 nöstény + 1 him), 2 db. corydoras, 2 to Hygrophila polysperma - Február 18/ 1 nöstény xifónak annyi, elment az örök vadászmezokre - Március 14/ 50 lityós aki, 1 aquael fan mini szuro - Március 15/ 10 db neon, 1 nagy to echinodorus amazonicus (gondolom) - Március 20/ 4 db vitorláshal, 3 szál Elodea densa - Március 31/ Elodea szétválasztva (lett 2 db 3 tos ültetvény), Hygrophila levágva az egész ugyanis megbarnult az egész és hullatja a leveleit

28. blogbejegyzés
Pterophyllum scalare - Vitorláshal

Prof. Sterba irja:   Pterophyllum nemzetség;  (HECKEL, 1840)  

A test korongformájú. A hát úszó (Dorsale), a végbél úszó (Anale), és a has úszók (Ventralen) erösen meghosszabbitottak. Èszaki Dél-Amerika. Három faj.  

Pterophyllum scalare  (LICHTENSTEIN, 1823)

Amazonas, Tapajos és más mellékfolyói; úszókkal 15 cm testhossz és 26 cm magas, de fogságban kisebb marad.  

(D XI - XIV/21-28; A V - VII/22-30; mLR 29 - 40; SL 12 - 18/8 - 14) Hát úszó (Dorsale) tizenegy - tizennégy csukott kemény úszósugárra, következik 21 - 28 legyezö szerüen nyitott lágy úszósugarak. Végbél úszó (Anale) öt - hét zárt kemény úszósugárra, következik 22 - 30 legyezö szerüen szét tárt lágy úszósugarak. mLR; középsö hossz irányú sorban, a kopoltyúnyilás és a farok úszó között  29 - 40 pikelyek; SL (linea lateralis); az oldalvonalnál 12 - 18 pikely/kereszt irányban, a test legmagasabb pontján, az oldalvonaltól számitva felfelé a hát úszó kezdetéig 8 - az oldalvonaltól lefelé a has úszóig 14 pikely;  

A testhossza 1,5 -szöröse a test magasságának (úszók nélkül), oldalról nagyon erösen lapitott. A homlok profilja a szemek elött a nélkül vagy csak csekély nyeregszerü behúzódással (a Pterophyllum altum -hoz viszonyitva). Idösebb állatoknál a homlok kidomborodik és szélesebb lesz. Hát, nyak és az orr kormos barnasárga, olykor több vagy kevesebb összefolyó barnavörös foltokkal. A test oldalak ezüstösek, négy hangulatott kifejezö mélyfekete vagy szürke keresztcsikokkal. Az elsö lefut a nyaktól ivelten a szemen keresztül; a következö úgy (kb.) a középsö részétöl a keménysugarú hát úszónak a végbél úszó kezdetéig; a legszélesebb magától kinyúlik a hát úszó csúcsától a végbél úszó csúcsáig; és az utolsó a farok úszó gyökerén fekszik. További keskeny keresztcsikok (kötödések) az emlitettek között gyakran csak a hát részen mutatkoznak. Az elsö sugara a hát úszónak sárgabarna feketésig, a lágy része a hát és a végbél úszósugaraknak szabálytalanúl gyengéd szürkés-fehéren keresztcsikozott; hasonlóan a farok úszó is (Caudale). A has úszók (Ventralen) elöl legtöbbször acélkékkek, hátúl feketék, csúcsai kékes-fehérek, a mell úszók (Pectoralen) szintelenek. Az Iris (szemgyürü) idösebb korban piros. A nemek megkülönböztetése nehéz még a nemi szemölcsnek a formája sem ad mindig egyértelmü választ.  

Gondozása: nagy medence csoportos beültetéssel és szabad úszó térrel. Meleget kedvelö, vizhömérséklet télen 22 - 24° C, és nem lényegesen ez alatt. Hidegebb tartásánál homályosodása a szaruhártyának a szemen, és gombásodások lépnek fel, amik mindenek elött meleg és jó szellöztetéssel a legtöbb esetben gyorsan visszamennek. Nagyon érzékeny a kémiai anyagokra, a gyógyszerekkel való fürdetésektöl  e -miatt ha  lehetöség van rá tartózkodni, mindenesetre megpróbálja az ember elöször a betegségeket meleggel (33° C; -ig) kezelni.  

Èlö eleségként; szúnyoglárvák, kukacok, vizi bogár lárvák, és szitakötö lárvái, kis rákok, és fiatal halak. De ugyancsak lemezes eleség, és idönként leforázott vagy fagyasztott növényi táplálék. Nem sokat etetni és lehetöség szerint az élelmet gyakran cserélni. Túl etetésnél egy fajtájú eleséggel, fel léphet az élelem megtagadása. Egy ilyen esetben segit legtöbbször; többszörös viz -és élelem csere, vagy tengeri só hozzá adása a medence vizéhez. Békés, nem turkáló. A faj jól hagyja magát más halakkal társitani.  

Tenyésztés: lágy, gyengén savanyú vizben, a nemeket az ember hagyja magukra találni egy csoport fiatal állatokból. Tipikus nyitott/szabad ivók, karakterisztikus szülöi családdal. A legszivesebben széles levelü viz alatti növényeken ivnak (Cryptocoryne; Echinodorus;), amit elötte algáktól és mulmtól megtisztitanak. Az ivadékokat mindig mind a két partner gondozza, és friss vizzel belegyezi. 24 - 36 óra után (26 - 30° C) -nál, kibújnak a fiatalok, és a szülök kirágják öket a tojások héjából, majd újból a levelekre köpik, ahol elösször rövid szálacskán lógnak, késöbb a szülö állatok a fiatalokat lapos gödrökbe viszik. 4 - 5 nap után következnek az elsö úszási próbálkozások, további két nappal késöbb a szülök vezetik az utódokat. A szabad úszás után a fiatal halak frissen kibújt artemia-naupliusokat azonnal esznek. A felnevelésük nem nehéz. Egy jó tenyésztés hoz 1000 fiatalt és többet is. Racionális (ésszerü/gazdaságos) tenyésztésnél az ember odatesz az akváriumba egy nagy Schusterpálma levelet (Aspidistra elatior), amin az állatok elöszeretettel leikráznak. A levelet az ikrákkal úgy 24 óra után, egy üres medencébe ugyanolyan vizminöségbe vagy állt forrásvizbe átvinni, és itt a szellöztetést úgy beépiteni, hogy az ikrák egy lassú viz áramlatban legyenek (semmi talaj, semmi növényzet!). Rivalizáló, vetélkedö (ellenszenves és viaskodó) vagy párzó kedvben levö himek morgó (recsegö) hangokat adnak ki, amit az állkapocsal képeznek. SCHULTZ szerint (1976) Pterophyllum eimekei; (AHL, 1928) egy Synonyme ennek a fajnak.  

A nyitott ivókról  Prof. Sterba; a következöket irja:  A szabad/nyitott ivóknak a szabálynak megfelelöen, jelentéktelen (egyszerü) álcázott szinü tojásaik vannak egy ragadó/tapadó szerkezettel. A tojások száma mindig nagyon nagy. A him és a nöstény a legtöbb esetben hasonló kinézetüek, szinezettek, és nagyon nehéz öket egymástól megkülönböztetni. A párzási partnerrel tipikus nyitott ivók, pl. Cichlasoma-, Pterophyllum-, Hemichromis-, Symphysodon -fajok; képeznek igazi párokat, akik gyakran a párzási idön kivül is megmaradnak. Azonkivül karakterisztikus, hogy az ivási fázisban mindkét partner udvarol mindketten megvédik az élet területet (teritóriumot), tisztitását az ikra helynek vagy az épitésében az ikra gödörnek együtt résztvesznek. A párzást elöször gyakran napokig tartó udvarlás elözi meg, majd lassanként adagolva a nöstény leikrázik, a him siklik; (csúszik) a tojások felett és megtermékenyiti öket. Ezt több alkalommal megismétli. A tojások lerakása után, gondozza és megvédi a pár együtt az ikrákat. Mindenek elött a tojásokra friss vizet legyeznek, és minden esetleges piszkolódást megakadályoznak. Ahogyan az embrionális fejlödés befejezödik, leszedi több faj az érett tojásokat, kirágják a fiatalokat a tojások burokjából és beleköpik egy elöre elkészitett gödörbe, ahonnan többször új gödörbe viszik. Ugyancsak a gondozását az úszásképes fiatal halaknak együtt végzik. Az együtt léttel a partneroknak az ivadékok gondozásában elöáll egy ún. szülöi család. Az idötartama és a specializálódása a szülöi családoknak, több mint négyszeres esetben karakterisztikus a fajnak vagy a nemzetségnek. Egy különösen szép példát egy szokatlan specializálódást nyújtanak a Symphysodon- fajok, akik a fiatal halakat elöször egy bör váladékkal táplálják.  

Pterophyllum scalare; Segelflosser, Skalar;  fogságban az élet elvárása 8 - 10 év van megadva; Quelle: Akvarista fórum; Club; (egyesület, 1949)

29. blogbejegyzés
Doradidae - Platydoras costatus - (Vonalas tüskés harcsa)

Subphylum   Gnathostomata (Àllkapocsos állatok)  - Classis - Osteichthyes (Csonthalak) Subclassis  -  Actinopterygii (Sugaras úszójúak) -  Teleostei (Igazi/magasabb rendü Csonthalak)Supraordo  -  Ostariophysi (Pontyhalhoz hasonlóak) Ordo  -        Siluriformes (Harcsa szerüek/félék) Familia   -     Doradidae (Dornwelse) Tüskés harcsák Genus   Platydoras - Species          Platydoras costatus 

Prof. Sterba irja:  

Doradidae (Dornwelse) Tüskés harcsák  

A kizárólag Dél-Amerikában honos tüskés harcsák a legtöbb esetben tömzsi/zömök, gyakran ebihalakra emlékeztetö test alkattal. Àltalában a széles erösen csontosodott koponya a hát részéhez tartozó csontlemezekben folytatódik, amik a hát úszóig elérnek, és az elsö részét szegélyezhetik. A granulált koponya csontok határai, az élö állaton is egyértelmüen felismerhetök. A váll folytatása erös; és tüskékkel ellátott. Az állkapocs a legtöbb esetben fogasitott. Egy pár felsö, és -két pár alsó állkapocs bajuszokkal (tapogatókkal). Hát úszó (Dorsale) egésszen elöl becsuklósitott, hát és a mell (Pectorale) úszók nagyon erös, majdnem mindig egyértelmüen fogasitott tüskékkel, zsirúszó a legtöbb esetben megvan, (de) kicsi. A farok úszó (Caudale) lekerekitett vagy egyenesen levágott. 

A test oldalán a legtöbb fajnál mutatkozik egy hossz sorban kereszt irányban álló egymásra pakolt csont pajzsok, amik gyakran tüskéket viselnek; az elsö (1-3) kicsik és a Tympanum részénél fekszenek, ami az úszóhólyag és a bör közötti résznek a kontakt helye. Egyes fajoknál a lemezek nagyon kicsinyek és egésszen a börben eldugottak. Egyedül álló fajoknál a hát és a zsirúszó között csontpajzsok vannak; Lithodoras dorsalis -nál, egy egységes bör pajzs kifejlödött. Elterjedt a kiegészitö bél lélegzés. Ùgy 20 nemzetség; 80 fajjal. 

A bevezetett/behozott fajok alkonyat aktiv állatok, akik napközben elrejtözködnek. Sötét akváriumok puha talajjal, gyökérzetekkel, fa kéreg/ héjak -és fa darabocskák a legjobban megfelelnek az igénytelen és nagyon kemény állatoknak. Egyes fajok, szivesen kutatnak a talajban. Kukacok -és rovarlárvák mellett, ugyancsak élelem maradványokat, és mesterséges eledelt is esznek. Hömérséklet 20 - 26° C. Ellenállóak átmeneti lehülés ellen. Sok faj villámgyorsan olyan mélyen bekaparja magát a talajba, hogy csakis a szemek láthatóak, mások kifogás vagy nyugtalanitásnál morgó hangokat nyögnek ki, amit a mell úszók (Pectorale) -tüskékkel csinálnak. ARMBRUST szerint, a különbözö fajok egy egyértelmü világos; éjjeli szinezetet mutatnak. A szaporodásukról csak kevés ismert, egyes fajok fészket épitenek. A tüskés harcsák sokáig élnek, és idösek lesznek.  

Platydoras    BLEEKER, 1863  

A fej lapos, többé kevésbé lelapult, széles, a száj nagy. A szemek úgy (kb.) a fej közepén fekszenek. A zsirúszója megvan, hosszabb mint a végbél úszó (Anale) és elöre egy tollgerinc szerü folytatással. A végbél és a farok úszók közötti rész, fent és lent csontpajzsokkal fedett, csak a hát oldalon található egy mesztelen rész. A farok úszó (Caudale) bevágott. A hát úszó (Dorsale) elöl és hátúl fürészes szélü, a hátsó fürészes széle idösebb korban eltünik. Amazonas területe, Rio São Fancisco, Rio Paraguay, Guyana -Országok. Három faj.  

Platydoras costatus   (LINNAEUS, 1766) Linniendornwels (Vonalas tüskés harcsa)  

Széles körben elterjedt a középsö és az északi Dél-Amerikában; 22 -cm -ig;  

D 1/6; A 1/10;  Hát úszó (Dorsale) egy csukott lágy úszó sugárra, következik hat legyezö szerüen szét tárt lágy úszó sugarak. Végbél úszó (Anale) egy csukott lágy úszó sugárra, következnek tiz legyezö szerüen szét tárt lágy úszó sugarak. 2-3 (sorrendben)+ 28-30; csontpajzsok hossz irányú sorban. A test relativ magas, a has része széles és lapos.  

A fiatal állatok nagyon szépen szinezettek, de az idösebbeknél eltünik a szinkontraszt. Az alapszin sötétbarna, szürkésbarna vagy majdnem fekete. A fej felsö részén elkezdödik három nagyon széles, erösen elhatárolt, krémszinü hossz csikok, amiböl a középsö a hát úszóig; a bal és a jobb oldali csikok a test oldal hosszán a farok úszóig kihúzódnak. A mell úszók (Pectorale) -tüskék és ugyancsak a belsö része az úszóknak, krém szinüek. A hát (Dorsale) és a végbél (Anale) úszók világosak; nagy fekete foltal; a farok úszó (Caudale) fent és lent világos széllel. A nemi különbségek ismeretlenek. Gondozása, nézze a család leirást. A faj kifogásnál brekegö hangokat ad (nyög) ki, amit hasonlóan mint a Synodontis -és Hypostomus -fajoknál a mell úszók (Pectorale) -tüskék mozgatása által képez.  


30. blogbejegyzés
Serrasalmus nattereri (KNER, 1859) [pirája]

Classis           Osteichthyes (Csonthalak) - Subclassis      Actinopterygii (Sugaras úszójúak) - Teleostei  (Igazi/magasabb rendü Csonthalak) - Supraordo  Ostariophysi  (Pontyhalhoz hasonlóak) - Ordo Cypriniformes (Pontyhalszerüek/félék) - Subordo  Caracoidei  (Pontylazac rokonok) - Familia           Serrasalmidae  (Sägelsalmler) - Subfamilia  Serrasalminae - Genus  Serrasalmus 
 
Species   
 
Serrasalmus nattereri   (KNER, 1859)  
 
Ez a 30 cm -es hal a rettegett piranják csoportjához tartozik. A halak mindenek elött a szárazsági idöben veszélyesek, ha a kiéhezett rajok a halott folyóvégekben fogottak.  
 
Normális körülmények között, nagyon ilyedösek és félénkek. Az alsó állkapocs nagy éles fogakkal ellátott, amivel a halak helyzetben vannak nagyobb darabokat mint egy késsel kivágni. A felsö állkapocs nem kevésbé éles, de kisebb fogakkal beváltak.  
 
Ivásnál a halak sötétek lesznek, és egy kékesfekete szint kapnak. A him kiemel egy ivógödröt a talajból, ahová a nöstény késöbb 300-400 sárgás átlátszó tojásokat 1,5 mm átmérövel beletesz. Az ivást elösegiti elegendö hely, friss 24-26°C meleg viz, és mindenek elött elegendö eleség elö halakból. Az ivóhelyet a him örzi. 36 óra után kibújnak a lárvák, és a szélén maradnak a gödörnek. Ebben az idöpontban ajánlatos, öket egy csövel leszivni és egy önálló akváriumba átvinni. 7 nap után az ivadékok, szabadon úsznak. Elsö eleségként adunk Artemiat, késöbb megvágott (eldarabolt) tubifexet és Zooplanktont, adott esetben fiatal (Baby) halakat elevenszülöktöl.  
 
Nagyságuknál az ugy 1,5-2 cm-es fiatal halak egymásnak esnek, és megcsonkitják a testvéreiket. Ebböl az okból kifolyólag, nemszabad túl sok fiatal halat egymással egy medencében tartani. Serrasalmus nattereri; és a rokon fajokat csakis 500 és több liter tartalmú akváriumokban tartunk. Az éhes állatok agresszivak, megcsonkitják és megölik egymást. Fogásához dróthálót használunk, más anyagot villámgyorsan szétharapnának. 
 
Elterjedése:  Amazonas területe;  
 
Nagyság:  30 cm  
 
Nemi különbség:  Alig megállapitható, a him a szabálynak megfelelöen kicsit kisebb. Has profilja elölnézetben a himnél V-formájú hegyes, a nösténynél U-formájú lekerekitett. 
 
Tartás és tenyésztés:  a szövegben leirtak; 
 
Táplálék:  vesznek fel élö és halott halat, de csak ritkán fürge kis halakat. Pót eleségként: sovány marha hús, marha sziv, baromfi hús, nagy földigiliszták. 
 
Quelle: AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling;  1990 Aventinum, Praha. /1. Auflage Artia, Praha 1982/ 
 
Prof. Sterba irja:  nagyon veszélyes, feltételezhetöen a leggyakrabban ápolt faj. Az USA-ban a piránják gondozása tiltott! 
 
Megadva egy hasonló rokon faj: Serrasalmus rhombeus; Gelfeckter Sägelsalmler, Rote Piranha; fogságban az élet elvárása 8 év, és több; Quelle: Akvaristák jelentése szerint;

31. blogbejegyzés
Akváriumom készítése

Akvárium hozzávalók:

1 db 112 l akvárium,waterhome 2 fénycsöves tetővel; 1 db Sera fil 120 3 cellás belső szűrő;

 1 db Sera auto. fűtő; 1 db műgyanta háttér „amazonas” ; 1fél tubus FBS ragasztó.

1 db jól terhelhető házilag tervezett és kivitelezett bútor.

 

Az új és nagyobb akvárium ötletének megszületése után, elkezdődött a nagy internet böngészés és a fejtörés mekkorát, milyet stb… A választás végül egy 112 l-es normál falu akváriumra esett, a hely szűke és pénztárca vastagsága miatt.

Miután beszereztük az akváriumot, számolnunk kellett a súlyával (~150 kg alsó hangon) így méricskélés után elindítottuk a szekrény projektet is.

Sokat törtem a fejem milyen hátér legyen az akimban, szerettem volna saját magam elkészíteni, de ez idő, hely, anyag hiányában nem valósult meg. Persze a műgyanta háttérkészítésről nem tettem le, mert a sok leírás és fórum ötlet felkeltette az érdeklődésem… de ezt még csak jövő zenéje… J

Így készen vettem egy fa-szikla motívumos műgyanta hátteret. mely ismét okozott némi fej törést, de végül is simábban ment mint gondoltam. A gondot az oldalán lévő háló, és minimálisan kisebb mérete okozta (alacsonyabb volt mint szerettem volna. Ezt a problémát 2 db összesen kb 1 cm vastag plexi lap beragasztásával oldottam meg.

Alulra beillesztettem a 2 csík plexi, majd a háttér alját bekentemszilóval és rá nyomtam a plexire, illetve 1 ponton ahol a háttér hozzá ért a hátfalhoz, szintén egy kis sziloval rögzítettem. A hálót mely a háttér oldalára volt rögzítve szimplán visszahajtottam hátra, nem volt szükség ragasztásra, tehetetlenségéből adódóan stabil maradt. Bár kissé látszik oldalról, ezt fekete fólia felragasztásával terveztem eltakarni.

24 óra száradás után előkészítettem a P1-es S1-es finomságú sódert (szinte homok finomságú).

Bár a csomagoláson elő mosott felirat szerepel.. legalább 4-5 intenzív mosásra volt szükség.  végül 15 kg sóder került az akváriumba.  Víz feltöltés után szinte egyből zavaros (opálos) lett.

Amit 24 óra múlva természetesen lecseréltem. Gondoltam hagyom az esetleges káros anyagokat kiázni innen-onnan. Majd ismét feltöltöttem. Ez a töltet szemlátomást tiszta-tisztább volt (sokkal).

 Ezt az adag vizet már elkezdtem felfűteni és forgatni a szűrővel, 1 növény is került bele, másnap a víz felét leengedtem, majd a meglévő akvárium vizéből pótoltam a „hiányt” Úgy gondoltam ez finomítja a csapvizet és a halaknak is kisebb trauma ha némileg a „saját vizükbe kerülnek.  És persze bekerültek a  halak növények és némi kő dekoráció.. amit lehetséges hogy lecserélek fa-növény dekorációra.

Halak: 2 db 5-10 cm-es Vitorlás hal 3 db 3-4 cm Black Molly. és 1 nagy anci. Tervezek még  egy Gurámi pár beszerzését de nem szeretném túl zsúfolni az akváriumot.

Remélem eme hosszúra sikerült beszámolóval tudtam tippet tanácsot adni nektek...


32. blogbejegyzés
Makrancos hölgyek - avagy a Betta király három lánya

Mióta úgy komolyan foglalkoztat az akvarisztika, sziámi harcoshalat akartam tartani. És hogy mióta foglalkoztat komolyan? Mondhatnám persze, hogy időtlen idők óta, vagy "amióta csak az eszemet tudom", de nem akarok senkit át**szni a palánkon. Sőt.. így jobban belegondolva.. a Betták mindig is jobban érdekeltek, mint az akvarisztika maga. Hogy fény kéne nekik? Hogy tető kéne az akváriumra..? Egyáltalán, minek annyi huzal oda? Áh, kész zöldfülű vagyok még, pedig Bernard emlékezetes érkezése óta azért fejlődtem egy kicsit. Ma már például azt is tudom, hogy az Ancistrus takarja az ancit, és hogy az én drága harcosaim megeszik a csigát. De mindez egy jóval későbbi történet.
 
Kanyarodjunk hát vissza oda, hogy a család befogadta az én imádott püspöklila, türkizes csillámmal pettyezett hímemet, és én, mint teljes jogú Betta tulaj, úgy gondoltam, máris készen állok a következő lépésre. Nem mondhatnám, hogy napokon keresztül csak ültem az akvárium mellett és csodáltam őt, amint fel-alá lebeg a kis műanyag hínárja társaságában, a tökéletes magány tétlen letargiájába zuhanva - ehelyett felhorgadt bennem a mohó (nem, azt hiszem, ez cseppet sem volt önzetlen, ahogy a filmbeli kisfiúktól és kislányoktól megszokhattuk már, ha állatkás mozira bámulunk) segítőkészség: szerzek neki társaságot.
Méghozzá mi is tehetne boldogabbá egy kezdő akvaristát és kedvenc halacskáját, mint az említett hím méltó párja?.. Szinte még ma is érzem azt a lelkes tettvágyat, amitől úgy éreztem, képtelen vagyok megülni a valagamon! A dologhoz hozzátartozik, hogy összesen tán 1400 forintom volt, semmi több.. és erőteljesen közeledett anyukám születésnapja is. Tudom, hogy borzasztó rút dolog volt helyette magamra és Bernardra gondolni, de - mint minden önzetlen gyermek - úgy voltam vele, hogy ő is szívesen gyönyörködik majd bennük (mellesleg az ötletre is mosolygós kíváncsian reagált - és ezzel csak tovább adta alám a lovat).
Óh, bezzeg ha anyu tudta volna, hogy neeem, eszem ágában sincs neonokat szerezni Berni mellé! Pedig hogy beléjük van habarodva!
Felkaptam a kabátom "Jól van, majd megkérdezem, lehet-e mellé neont rakni - nagyon kicsi ez az akvárium..", a vállamra kanyarítottam a táskám "De ha nem lehet, akkor inkább hozok neki egy nőstényt. A neon úgyis csak csapatban szép, négy literbe meg úgysem férnének el rendesen..", és izgatottan dobogó szívvel elviharzottam kémiára. Igen, úgy emlékszem, kémiám volt előtte.
 
Csak hogy egy kis kitekintést nyújtsak a magánéletem halmentes perifériájára, elárulom, hogy ha nem hagyom ott az ELTE biológia BSc szakát, már harmadéves lehetnék. De otthagytam, így most felnőtt munkanélküli vagyok, aki mellesleg két érettségi előkészítő tanfolyamra is jár, hogy ez év májusában végre valahára sikerüljön bejutnia a SOTE ÁOK-ra. Feltételezem, nem nehéz kitalálni, hogy a két említett előkészítő egyike a kémia, a másik pedig a biosz.
 
Tehát rohantam kémiára - és jól el is késtem (mivel előtte még beugrottam a kereskedésbe, hogy megérdeklődjem a neonokat - igen, megtettem, de az eladó lány azt felelte, hogy "Hát.. tudod, az a helyzet, hogy a neon rajhal, és kellene belőle egy 10 darab, hogy jólérezze magát. Annyi meg egy ilyen kicsi akváriumba.. hááát.." - "És ha vinnék neki egy nőstényt?" - "Akkor vigyél inkább hármat. Hogy ne csak azt az egy csajt készítse ki, érted." - "Persze.. és tartotok sziámi nőstényeket?" - "Igen, szinte mindig vannak." - "Oké, hát akkor ma este még visszanézek, köszönöm, viszlát!"). Nem kívánom részletezni, mennyire hosszú és nyögvenyelős volt az óra, hisz ez a blog nem rólam, hanem rólam és a halaimról szól. A kémia előkészítőnek pedig pusztán annyi köze van a Bettákhoz, hogy a kisállatkereskedés nagy sansszal bezár a foglalkozás végére. Türelmetlenül doboltam a tollammal, és mondhatni egész idő alatt azon járt az eszem, hogy vajon mit fog szólni Berni, ha meglátja, mit hoztam neki! "Nézd csak, édes, itt egy kis társaság. Örülsz, ugye?" - "..."
Szinte rohantam a kisállatkereskedésbe, hogy még elérjem zárás előtt, és meg kell mondjam, nem kis megkönnyebbülésként ért, hogy 21-ig vannak nyitva és nem 20-ig.
Szóval berobogtam, hátrasiettem az akváriumokhoz, és hatalmas lelkesedéssel láttam neki végigböngészni a címkéket. Elvégre.. csak nem mehettem oda az eladóhoz úgy, hogy "Öhm.. meg tudná mutatni nekem, melyik a sziámi harcoshal nősténye?.." Így aztán maradt büszkeségem védelme érdekében a bámészkodás. Szerencsére.. avagy szerencsétlenségemre? Az az eladó, aki délután a három nőstényt javasolta, elég gyorsan rámtalált. Mintha különleges érzéke lett volna ahhoz, hogy betájolja, merre tenyészik a bizonytalan, elanyátlanodott vásárló.. és ahogy rámmosolygott, hogy segíthet-e, szinte azonnal indukálta a megfelelő mondatot. "Igen, a három sziámi nőstényért jöttem. Délután beszéltünk róluk." 
Nem is tudom, mire számítottam.. talán arra, hogy majd azt feleli, mutassam meg, mely példányokra gondoltam, ő meg addig megkeresi a hálót?.. De mindegy is, mert szerencsére odajött velem a medencéjükhöz, amiben hála az égnek olyan halakkal úszkáltak együtt, amiket azért felismerek. Így aztán, mikor kérdezte, hogy melyik legyen az a három, határtalan önbizalommal böködtem az üveget, hogy "Azt, meg azt, és talán azt a sötétet!"
 

Óó, emlékszem, borzasztó elégedett voltam magammal! Meg persze a halakkal is, de meg kell mondjam, azért a teljesítményemre büszkébb voltam, mint a hölgyekre. Elvégre.. bár ez csupán körítés, de kb. 360 forinttal olcsóbban jutottam hozzájuk, mint az utánam jövő vevők - szimplán azért, mert nem voltak még átárazva, és mivel a kiragasztott ár alapján számolva pont (visítva) kijöttek a pénzemből.. és már be is voltak csomagolva.. "Akkor ez összesen.. 1740 lesz." - "Öhm.. én 1380-at számoltam. Nem 460-ba kerülnek?.." - "Betta nőstény (Itt álljunk meg egy pillanatra: ugyanis ez volt az a pont, ahol tudatosult bennem, hogy szakszerűen nem sziámi harcoshalnak, hanem elegánsan csak.. Bettának hívják őket. <3 Nagy felfedezés volt!).. nem, a gép azt írja, 580 forint egy darab. Nem ez van kiírva?" - "Hát szerintem nem. De tudja, az a gond, hogy nálam összesen 1400 forint van." - "Akkor várj egy kicsit. Linda! Ide tudnál jönni egy kicsit?"


Nem telt bele sok idő, és a HÉV-en való zötykölődés, valamint a laza 15 perces séta után, forró párapamacsokat szuszogva végre megérkeztem haza. A három kis királylány mondhatni vakon hánykolódta végig az utat, ugyanis láma gyerek módjára - bár nem tudom, mennyire volt szakszerűtlen, barbár dolog a részemről - bezsúfoltam őket az iskolatáskámba, hogy ne hűljön annyira át a vizük. A tatyómat persze nem akasztottam vissza a vállamra, hanem kézben vittem tovább, és amennyire lehetett, ügyeltem arra, hogy ne himbáljam nagyon.
A kezem szó szerint lefagyott és lerohadt, mire hazaértem, az izmaim égtek, de hatalmas mosollyal és örömmel nyitottam be a házba. "Heló! Meghoztam a csajokat! <3"
Anyunak már megtelefonáltam, hogy neonok helyett három nőt viszek, és azt kell mondjam, jól fogadta! Így aztán minden lelkiismeretfurdalás nélkül, az előírt módon fogtam a zacsit és beállítottam Berni mellé a vízbe. Hát azt látni kellett volna! A kis drágám egész meg volt őrülve, kíváncsian úszkálta körül az új jövevényeket, s bár az úszóit nem nagyon meresztgette, azért tepert fel-alá rendesen! A lányok pedig a zacskó falához úszva lesték az ifjú herceget. Jajj, nagyon kis daliás, imádom a természetét! Ugyan még nem volt halam korábban, de váltig merem állítani, hogy a Betták (vagy legalábbis az én Bettáim) igenis intelligensek.
 
Itt a történet kissé ellaposodik, ugyanis mi történt? A kellő idő lejártával fogtam a zacskónyi halat és beeresztettem őket a hím mellé. Látszólag remekül megvoltak, méghozzá nem kevesebb, mint két napig! Se csipkelődés, se kergetőzés.. Berni büszkén feszített közöttük, a kis háreme pedig szabályosan körüldongta.
Igen ám, de aztán elérkezett a harmadik nap, mikoris a fiatal menyecskék kimutatták a nemlétező foguk fehérjét! Először Bernard úszóján vettem észre, hogy mintha.. cakkosodna. Nagyon megijedtem, hiszen mondom, borzasztó kezdő vagyok, és lövésem sem volt arról, hogy mi a fene történhetett! A lányok ellenben tökéletesen rendben voltak. "Anyu.. azt hiszem, Berni megbetegedett..!" - "Miért, miből gondolod?" - "Nézd meg az úszóját! Az a szakadás tegnap még nem volt ott..!"
Halálosan kétségbeestem, de hogy kiderítsem a probléma okát, egy laza három órás megfigyelést tartottam. Főztem egy kávét, mert nagyon szeretem (mellesleg most, míg ezen sorokat gépelem, ismét csak a frissen lefőtt fekete illata lengi be a házat), és a gőzölgő bögrét szorongatva lekuporodtam az akvárium mellé - és csak néztem.
Mérhetetlen döbbenetemre a következőt tapasztaltam:
Bernard a tőle már megszokott, szelid nyugalommal lebegett a kis műanyag hínárja körül, míg a lányok a csöppnyi 4 literes akvárium 3 különböző sarkában múlatták az idejüket. Elég idilli képnek tűnt.. Aztán az egyik, egy különösen nagy, Bernihez hasonlóan piros/püspöklila úszójú példány (akit magamban notórikusan Dahlia-nak hívtam a Silent Hill film szereplője után) odaúszott a legkisebb királylány mögé (nem egészen hivatalos nevén Eufrozina - ő halvány homokszínű volt, világos égkék úszókkal), és isteneset csípett a farkába!
Na mondom, mi a manó! A bolti medencében semmi bajuk nem volt egymással, és nálam is kifogástalanul viselkedtek az elmúlt két napban, most meg.. hát határozottan kezdett eluralkodni a káosz. A kislány visszacsípett, erre beszállt a harcba a harmadik, egy Zselykének keresztelt sötét alapszínű, türkiz fényű amazon (akinek mellesleg szintén püspök színnel csíkozottak az úszói), és hogy Bernard kedves ne unatkozzon, az ő farkába csípett bele.
A kis 4 literes akvárium élete másodperceken belül felbolydult, és én csak lestem, hatalmasra nyílt, bambi szemekkel, zavarodottan - és képtelen voltam bármi értelmes megoldásra ragadtatni magam.
A csipkelődés egész délután zajlott, méghozzá olyan durván, hogy alig mertem lefeküdni aludni. Egész éjjel forgolódtam, végül másnap reggelre isteni ötletem támadt - és feljöttem erre az oldalra. Igen, ez volt az a történelmi pillanat, mikor rászántam magam, hogy végigböngészek néhány ide vonatkozó fejezetet, és mivel azt olvastam, hogy talán egy nagyobb akváriummal megoldható a gond (mivel a harcias felek el tudnak egymás elől rejtőzni, és könnyebb menekülni is), hát fogtam magam és apukámmal együtt elmentünk az Árkádba, hogy szerezzünk egy elegáns, 25 literes akváriumot. Nem, nem volt rajta tető, nem volt benne semmi, csak egy 25 literes üvegmedence. Persze ha már ott voltunk, akkor megérdeklődtem az eladót (egy srácot), hogy nem lehet-e valami válaszfalat kapni bele.. vagy legalább valamiféle fajta hálót, amivel leválaszthatók az agresszív felek, de.. "Nem, ilyeneket nem tartunk. Meg különben sem szokás fakkokra osztani az akváriumot." - "Na jó, de akkor mit csináljak? Nekem csak egy kerámia törzsem van otthon, meg egy növényem, azokkal nem tudom territóriumokra osztani az akváriumot - ezek meg széttépik egymást." - "Hát igen, a Bettáknál megesik. Egy medencébe általában csak egy hímet raknak és kész." - "Nekem itt néhány napja azt mondták, hogy ha nőstényt szeretnék, akkor vigyek hármat." - "Igen? Hmm.. hát nézd, én nem tudom. De ha el akarod választani őket egymástól, akkor talán vigyél egy olyan fadarabot.. meg valami növényt." - "Jó.. és még azt szeretném megkérdezni, hogy valami szűrőféle kell nekik? Mert azom sincs." - "Persze."
Tehát kaptunk egy szűrőt, ami mellesleg levegőztet is, de elég hangos.. Valamint egy darab fát, amiről meg nem mondom, hogy miféle, de elég magas.. És persze a 25 literes akváriumot.. ja, és egy hálót. Hozzá kell tennem, hogy fűtőm már volt, hála a békák iránti szakadatlan szerelemnek, mivel a terrárium kis medencéjét is állandó hőfokon kellett volna tartani - ha egyáltalán lakott volna benne valaha valami -, és éppen ezért ez a kellék már megvolt.
 
Ahogy hazaértem, azonnal nekiláttam kisikálni az újonnan vett akváriumot, ami - hála a kemény két hetes kisállatkereskedésbeni kisegítő munkának - elég gyorsan és rutinosan zajlott; majd feltöltöttem vízzel, beleraktam a fűtőszálat, beállítottam a hőfokot, összeraktam a szűrőt, aztán míg ezek a kütyük végezték rendeltetésszerű dolgukat, nekiláttam megsikálni és kifőzni a fát - valamint némi kavicsot, amit szintén a terráriumi medencébe szántam (sóder), és a kerámia fatörzset, amit a változatosság kedvéért ismét csak a terkó miatt kaptam anyukámtól. Annak idején Tillandsiák voltak rádrótozva, míg el nem pusztultak.. (R.I.P.)
A dolog végeztével aztán mindezt belepakoltam az új akváriumba, majd a vízkezelő hozzáadása után átköltöztettem bele a halakat. Tény, hogy sokkal jobban elfértek, de azt kell mondjam.. - ismét csak balga zöldfülű módjára - újra rosszul értelmeztem a jeleket.
Olvastam, hogy a nőstények becsíkozódnak, ha jólérzik magukat és kekeckednek a hímmel. Namármost az én tüneményeim oldala olyan hosszú, fekete csíktól volt tarka, hogy kívánni sem lehetett volna szebbet! - Igen ám, de ez a fajta csíkozódás a stressz és a rosszérzés jele, nem pedig az ivarérettségé és a jóllété.
Szóval.. míg a három kis királylány szokta az új helyét, és megszeppenésükben nem is mertek egymáshoz érni, én azt hittem, hogy minden gondom megoldódott, és ettől kezdve nem is lehet velük több baj. Mondom, a kisállatkereskedésben vígan elvoltak, és az első két, nálam töltött napban sem volt probléma, így aztán tényleg csak arra tudtam következtetni, hogy a hely szűke volt a gond.
Na igen, de mikor kicsit később visszanéztem hozzájuk, elborzadva láttam, hogy nem pusztán Berni, de a lányok úszói is olyan cakkosak, hogy látványnak is szörnyű volt! Dahliának, a személyes kis kedvencemnek, gyakorlatilag hosszában beszakadozott minden úszója, és a farkából nem kis darabka hiányzott is, bár nem ő volt a legrosszabb állapotban - a legifjabb, legapróbb, és leghalványabb színű Eufrozina farka helyén ugyanis egy úszónak aligha nevezhető csonk éktelenkedett!
Hát több se kellett - akkor még nem tudtam, hogy a hirtelen és nagy mértékű stressz is kiválthat ilyen cakkosodást, márpedig ez a durva, teljes környezetváltozás nem kis megrázkódtatás volt a számukra -, fogtam a lányokat és széttelepítettem őket 3 külön helyre. Dahlia, mivel ő volt a legnagyobb és legerősebb, Berni mellett maradt a nagy medencében; Eufrozina egy műanyag dobozban kapott helyet, ahova növénynek megkapta a híres kis műanyag hínárt; Zselyke pedig a 4 literes régi medencébe lett áttelepítve egy letépett útifűlevéllel.
Nagy csalódás volt.. Két napig négy gyönyörű halacska gazdája voltam, akkorra azonban tudatosult bennem, hogy ilyen körülmények között aligha tudnám mindet megtartani. Dahlia remekül elvolt Bernivel, úgy láttam, jól kijönnek egymással (és hála az égnek a mai napig meglehetősen harmonikus a kapcsolatuk! <3), így aztán a másik két delikvenstől kellett megválnom.
Másnap reggel felhívtam a kisállatkereskedést, hogy nemrégiben vettem tőlük három nőstény Bettát, de összeférhetetlenség miatt kettőt szeretnék visszavinni, mivel nálam valószínűleg néhány napon belül elpusztulnának. Természetesen elmeséltem, mi mindennel próbálkoztam már, és hozzáfűztem, hogy a kis medencéket nem tudnám mivel fűteni (nálunk a házban átlag 18°C van, és a radiátorok sem üzemelnek éjjel-nappal - még télen sem), szóval ha vissza tudnák venni a kis cakkosakat, nagyon hálás lennék.
Meglepetésemre a női hang szinte mosolygott, és közölte velem, hogy "Rendben, hozd csak vissza őket. De halat csak halra tudunk becserélni, ezt jó, ha tudod." - "Nekem az is jó, csak nem akarom megölni őket, érti.." - "Persze. Akkor várunk!" - "Köszönöm."

Apu kocsival vitt el, a két lányzót pedig becsaptuk a műanyag hínárral együtt a kis 4 literes akváriumba, és elfuvaroztuk a kereskedésig.
Ott ért a következő meglepetés, mikor is azzal a fiatal eladó lánnyal találkoztam, aki a három nőstényt javasolta. Nem csinált problémát abból, hogy visszahozom őket (szóval.. a hozzám hasonlóan zöldfülű ifjoncoknak üzenem, hogy NEM CIKI visszavinni a halat, ha úgy látod, hogy nem tudnád életben tartani! persze ez betegség esetén nem érvényes, de értitek.), és hamarosan ajánlott is melléjük négy dániót. Azért épp ezeket a halakat, mert hihetetlen fürgék, és az esetleges csipkelődések elől villámként cikáznak odébb.

Megköszöntem a segítségét, és ölemben a két zebrával és a két narancssárga (milyen dánió a naracsszínű?.. azóta sem találtam meg) példánnyal hazagurultunk. A két Betta békésen elvolt egymás mellett, és a dániókkal sem voltak különösebb gondok, így azt hiszem, elég jól sült el a fúriákkal folytatott hadakozásom.
Bár azt is meg kell mondanom, hogy bármennyire is szépek ezek a zebrák, úgy hiszem, az intelligenciájuk meg sem közelíti Bernardékét. Elég kis butusok.
Na mindegy. Szóval itt a vége, fuss el véle, így került hozzám a négy dánió, akikkel további bonyodalmak adódtak a későbbiek során. És akkor a szűrőről és a zavaros vízről még nem is esett szó!

U.I.: Apropó.. nem tudja valaki, hogy mitől lehet az, hogy az egyik zebrám olyan sovány lett kb. két nap leforgása alatt, mint egy pálcika? A színe is borzasztó fakó, semmi élénkség nincs benne. Az összes többi jól van.

33. blogbejegyzés
\"Újraindítás\" - Főpróba

Mai napon sikerült vennem valamivel több, mint 20 kg térkőhomokot, amit a talajos topicban javasoltak fehér kvarchomok helyett, ha azt nem sikerül beszerezni. A homokot egy építészeti telepen vettem, itt 40 kg-os zsákot árulnak 750Ft-os áron. Volt egy kiszakadt zsák, amiben nekem bőven elég homok volt, így megvettem azt, arányos áron. Hülyének is megéri gondoltam, még ha akár nem is lesz jó valamiért. 
 
Szóval megtartottam a főpróbát, mégpedig: van egy kisebb akváriumom, garnéláknak berendezve, már csak garnéla nincs benne, mert errefelé nem beszerezhető, mind1. Ebben egy szivacsszűrő, különböző szemnagyságú sóder, sok Cabomba, 2 Cladophora aegraglopila, és egy Echinodorus amazonicus volt. Így nézett ki: 
 
 
 
Ezt a kis akváriumot csináltam meg gyakorlásképp úgy, ahogy majd a nagyot kell :)
 
Fogtam egy fél vödör homokot, és elkezdtem mosni. Sóderhez vagyok szokva, ahhoz képest sokkal tovább tart, míg tiszta lesz a víz rajta:
 
 
 
Miután ezzel megvoltam, az akváriumból kivettem mindent, növényeket vízbe tettem ( jó kis klóros csapvíz, hadd tisztuljanak :) ):
 
 
Az egy szem tornyoscsigát, amit megtaláltam, a takarítás idejére egy edénybe tettem:
 
 
 
A szívacsszűrőt kimostam az akváriumban. Az akváriumvizet is egy vödörbe engedtem, utána egy tiszta szivaccsal áttöröltem az akvárium belsejét.
Az eddigi talajt kimostam egy másik vödörben, aztán félretettem kicsit.
tettem kevés vizet az akváriumba, majd elkezdtem a homokot belepakolni. Ezután azt a kevés vizet leszívtam a homok fölül, mert eléggé zavaros volt, nem volt kedvem megvárni, hogy ülepedjen, meg értelme sem lett volna, mert jött rá a sóderréteg, amivel úgyis felkavartam volna. Tehát már van egy homok és egy sóderrétegem:
 
 
 
Ezután tettem a helyére az akváriumot és megtöltöttem nagyjából félig vízzel. Közben a növényeket már leöblítettem, most pedig egy részüket megvágva, illtve az összesnek a gyökerét fazonra igazítva beültettem őket az új, remélhetőleg jobb talajba. Eztuán feltöltöttem teljesen az akváriumot, beindítottam a szűrőt, és beöntöttem 15 ml növénytápot.
 
Ilyen lett:
 
 
És egy bónusz kép a hamarosan virágzó Cabomba-ról:
 
 

34. blogbejegyzés
Rio Negro- A fekete amazon

 Rio Negro
 
 
Rio Negro…. Már minden akvarista hallott erről a folyóról. Arról a folyóról, amelyikről ha csak azt mondjuk,hogy fekete víz, avagy Black Water, egyértelműen rá gondolunk.
Számos közkedvelt akváriumi halunk innen származik, és számos horgásztúra közkedvelt helyszíne e vidék. Ebben a cikkben a folyóval és a vízgyűjtő területének élővilágával szeretnék foglalkozni. De mielőtt belevágnánk az élőhelyekbe, a biológiába, és ez egyéb akvaristák által érdekelt tartott dolgokba, szót ejtenék a területet földrajáról, és néhány általam érdekesebbnek tartott dolgokról.
 
Földrajz és geológia:
Kezdjük ott hogy, Dél-Amerika;) Ha ezt letisztáztuk, folytatom.
Ami a földtani szerkezet illeti, a vizsgált folyónk, és egész Amazóniáról elmondható hogy az újidei üledékes kőzet az alapja.A talaj ún. esőerdei vörösföld, és öntéstalaj. a Maga a folyó legjobb tudomásunk szerint Columbiában (Imeri hegység) ered, és innen folyik át Venezuelaba, majd Brazíliába, ahol Manaus közelében beleömlik az Amazonasba, melynek ez a legnagyobb bal oldali mellékfolyója. (sokan innen kezdik számolni az Amazonast, mint folyamot) .
Maga a folyó körülbelül 2250 kilométer hosszú. Viszonyítás képen a Duna kb 2850, a Tisza pedig kb 960 km. Vízgyűjtő területe 691 000 km2.
 
A térség éghajlatát az esős/száraz évszak alkotja, az előbbi Októbertől Márciusig tart.
 
 
Emberek:
Az Amazonas fővárosa Manaus. Viszont az, amiért szót ejtek erről a városról, az az, hogy a Rio Negro itt ömlik be a Rio Solimoesbe. Manausról annyit érdemes tudni, hogy az Amazonas medence közepén van, és Brazília egyik legfontosabb városa.
 
A főbb megélhetési módot a turizmus,a halászat, és sajnos a fakitermelés adja, és egyes vidékeken jelentős az arany kitermelés is.
 
A területen jelentős a világtól elzárva élő őslakók aránya is. Ők halászattal és vadászattal foglalkoznak. Egyes törzsek annyira megszokták a magas hőmérsékletet, hogy ha 24 fok alá csökken a hőmérséklet, oda gyűlnek a tábortűz köré, hogy ne fázzanak meg.
 
A főbb beszélt nyelvek a portugál, és az indiánok 150!!! beszélt nyelve
 
 
 
Fauna (inkább nem hal) állatvilág:
 
Megígérem, nem fogok papolni arról, hogy itt található a a legtöbb állatfaj, és csak a lényeget fogom kiragadni, de egy számot had engedjetek meg. Eddig ezen a területen 1.4 millió állatfajt fedeztek fel, de a tudósok becslése szerint akár 10 millió állat és növényfaj élhet a területen.
Itt él az anakonda, melyet a hüllősök egyszerűen csak a kígyók királynőének neveznek. Feljegyezték már 10 méter hosszú egyedeit is. (mint kb egy busz)
Az indiánok szerint él az esőerdő mélyén egy félisten, egy 30 méteres óriáskígyó, amit Cobra Giganteranak neveznek. Egész elképzelhető lenne(annyira feltérképezetlen a környék), csak azt nem tudom elképzelni, mivel táplálkozhat.
De ami biztosan valós, az az esőerdő szelleme, a jaguár. Őt azért is említem meg, mert annak ellenére hogy jelentős az orvvadászata, hál’ istennek jelentős populációja él a Rio Negro vízgyűjtő területein.
De találkozhatunk még kajmánokkal, tukánokkal, kolibrikkel, és egyéb gyönyörű állatkákkal.
 
Flóra:
Ezekről sajnos nagyon kevés információt találni az interneten, és sajnos olyan szakkönyvet sem találtam ami kimerítően foglalkozna vele, de azért néhány lényegesebb, fontosabb növényt sikerült kigyűjteni.
A területen az alábbi növény fajok fordulnak elő biztosan:
Oenocarpus distichus (mustpálma)
Bertholletia excelsa (para-dió)
Hevea brasiliensis (kaucsukfa)
Kúszópálma
Fikuszok
Esetleg orchidea fajok is előfordulhatnak.
Cattleya orchideák
 
Tavirózsák közül én a victoria amazonicát emelném ki. Róla majd lentebb írok.
 
Valamint az ADA ezen a területen gyűjti be a vasfáit.
 
 
 
Folyó:
Alapjáratban 4 különböző szakaszt fogunk megkülönböztetni, mégpedig a:
Fákkal borított keskeny patakocskákat
Nagyobb patakokat
Lassabb folyású mellékágakat Ez, és az előző inkább csak szélességben különbözik)
És a főfolyamot.
Ezekről majd később írok.
 
A víz paraméterei nagyjából azonosak, csak a hőmérsékletben különböznek, ezért ezektől eltekintek.
A vízben oldott tőzegtől, és csersavtól a víz rendkívül savas, és „teaszínű”. Erre utal a fekete víz kifejezés is.
A víz paraméterek az alábbiak:
6-7 ph
0-3 NK
 
Ami a vízinövényeket illeti, nincs nagy választék, de ami van, az rendkívül színes.
A főfolyam sekélyebb részein burjánzik a növényvilág, míg a lassabb mellékágakat tavirózsák borítják. Itt él a világ legnagyobb tavirózsája, a victoria amazonica.
 
A meder alján főleg iszap és homok keveréke van, amin lehullott falevelek fekszenek, és néhol lesüllyedt fatörzsek törik meg az összképet.
 
 
 
A folyó minden bizonnyal legérdekesebb lakója az amazonasi folyami delfin (Inia geoffrensis) .Azért is érdekes, mert esős évszakban, mikor a folyók elhagyják medrüket, gyakran az elárasztott területen, a fák között keresik a táplálékot. Főleg halakat, és rákokat eszik.
 
 
 
Élőhelyek:
 
Keskeny patakok (csermely):
Általában a dzsungelek mélyén, a fákkal borított, árnyékos helyen futnak.
Vízmélységük esős évszakban sem több 1 méternél.
Gyakorlatilag nincs vízinövény a vizekben. A víz hőmérsékletet évszaktól függően 22-26 fok körül mozog. Partvonalukat gyakran páfrányok, fák gyökerei borítják. A vízben bomló falevelek vannak. A vízmozgás lassú.
Az itt előforduló halfajok a különböző törpesügérek, neonhalak, garnélák, páncélos harcsák, arowanák!
 
 
Nagyobb patakok:
Itt már előfordul hogy a nap felmelegíti a vizet, így nagyobb a hőmérséklet, sőt itt már növények is előfordulnak.
Vízmélységük helyenként elérheti már a 1-1-5 méter is, de még mindig az 1méter a jellemző.
Nagyjából ugyan azon halak fordulnak elő itt, mint kisebb patakoknál, talán annyi a különbség, hogy itt már lehet találkozni a különböző L-es harcsákkal (pl L 135, L 202)
A vízinövények lehetnek tavirózsák, úszó növények, különböző vízi fűszerűségek, hínárfélék.
Az esős évszak után, amikor már apad a vízszint, gyakran előfordul hogy folyami delfinek rekednek az ilyen patakokban, esetleg a vízszint visszavonulása után keletkezett tavakban.
 
 
 
 
Mellékfolyók:
A víz hőmérséklete itt már gyakran elérheti a 26-27-28 fokot, de nem ez az általános.
A vízmozgás a legtöbbnél jelentéktelen. Ezek a különböző tavirózsák igazi élőhelyei. Ahol az áramlás nagyobb, ott különböző dél amerikai vízinövények is előfordulnak.(hínárfélék)
Errefele a víz már mélyül,de sok helyen előfordul hogy száraz évszakban a vízmélység csak 1-2 méter. Ami a halakt illeti, azok a halak, amik előfordulnak a Rio Negroban, azok itt előfordulnak. Sügérek, harcsák, pontylazacok, diszkoszok, vitorláshalak,piraják és természetesen a már a nagyobb horgászhalak élőhelyei ezek a vizek.
Igazából annyi féle ilyen folyó van, hogy nehéz általánosítani. A delfinjeink természetesen itt is előfordulnak.
 
 
 
 
 
 
Maga a folyó:
Pontos mélységéről nincs infó (változó), de a nagy része már hajózható, de a száraz évszakban a homokpadok miatt kockázatos a folyón való haladás.
Itt már tulajdonképpen az akváriumi halak közül az „igazán naaaaaaaaaagy” halak is előfordulnak.
Arapaima, Cichla orinocensis, különböző ráják, hatalmas, és különleges harcsák. A part széli élővilág azonban megfelel a mellékfolyók, patakok faunájának.
A növényzet néhol semmi, néhol meg elképesztően burjánzik, bár inkább az előbbi.
 
 
Hogyan is néz ki egy Rio Negro biotop?
Aljzatnak használjunk kvarchomokot, és szórjunk rá faleveleket.
Dekorációnak használjunk fákat, gyökereket.
Az ideális literszám a tartani kívánt halak helyigényétől függ.(hehe, mint mindenhol)
 
Ami a növényeket illeti, az alábbi fajokat tarthatjuk bátran.
Az, hogy mennyi növényt rakunk bele, az saját ízlésünktől függ, az igazi biotopnál maximum valami tavirózsát tudok elképzelni.
Én az alábbi növények tudom javasolni ilyen pacifikus medencékbe:
Lemna minor
Pistia stratioetis
Eichhornia crassipes (nincs információ, hogy előfordul-e arrafelé,de elképzelhető)
 
Taxiphyllum barbieri (nem kifejezetten biotop)
Vesicularia montagnei
Nymphaea lotus (nem él amerikában)
Nymphaea daubenyana (ő sem kifejezetten biotop, de alkalmas ilyen célokra)
 
Hínárfélék 
Echinodorusok (nem mindegyik fordul elő ott, de náluk nem lövünk annyira mellé, ha egy nem előfordulót helyezünk be) 
Különböző kardfüvek
 Előforduló halfajok:
Peckoltia vittata 
 Hoplarchus Psittacus
 L 135
 L 202
Geophagus sp. winemilleri
Cichla monoculus,
Cichla orinocensis
 Mesonauta festivus
Pterophyllum altum
Symphysodon aequifasciatus
Acarichthys heckelii
Dicrossus filamentosus
Cichla ocellaris
Bunocephalus coracoideus
Farlowella acus
Osteoglossum sp.
Paracheirodon axelrodi
Petitella georgiae
Liosomadoras oncinus
Corydoras schwartzi
Dekeyseria brachyura (l 168)
Corydoras melini
Hyphessobrycon socolofi -
Apistogrammák
Carnegiella strigata
Pygocentrus nattereri
Phractocephalus hemioliopterus
 Colossoma macropomum
-(a lista folyamatosan bűvöl)-
 
 
Amikor belevágtam, azt hittem hogy  könnyű dolgom lesz. Hát nem... Aránylag kevés információ található meg a folyóról, víz paraméterekről, és az élővilágáról. Inkább az előforduló halfajok tartási paramétereiről tudtam mondani valami használható adatot.
 
Miközben olvastátok a cikket, gondolom eszetekbe jutott, hogy ugyanannyit maszlagolok az akvarisztikai részről, mint a többiről. Nos ez azért van, mert egy átfogó cikket akartam írni a Rio Negroról, és vízgyűjtő területéről, hogy egyfelől) egy kolléga egy beszélgetésben meghallja a Rio Negro szót, ne csak az jusson eszébe, hogy ott él a diszkosz, és a neonhal, másfelől pedig, mert nagyon érdekelt eme folyó és környéke, de szinte semmi infót nem találtam, és gondoltam, ezzel az cikkel segíthetek mindazoknak, akik abban a cipőben járnak mint én.
 
Ami meg a különböző élő helyeket illeti, nagyon nem lehet általánosítani. Itt egy hatalmas támadási felületet hagytam magamnak, és ezt vállalom. Azok, amiket leírtam, azok korántsem biztos hogy biztosak, arról a mellékfolyócskáról, amit kinéztünk a Gugli Map-on, de ha tudunk valamit a kénezet halakról, akkor ennek a cikknek a segítségével biztosan nem lövünk mellé!
 
 
Remélem, legközelebb kicsit több info áll rendelkezésemre, és nem fogom így összecsapni.
viszont titkon remélem, sokaknak tudtam valami újat, érdekeset mondani, és ha ez sikerült, akkor azt hiszem megérte!
 
Köszönöm hogy elolvastátok!
.
 
 
 
 

35. blogbejegyzés
Üresen

Rövid irodalmi emlékezéssel kezdeném gondolataimat:
 
Majd elnézem
 
Majd elnézem ahogy a víz csorog,
a tétova és gyöngéd utakat,
a fájdalom és véletlen közös
betűvetést, hosszú-hosszú rajzait –
halott köveken élő arcokon –
 
elnézem őket, mielőtt
a feledést kiérdemelném.
 Pilinszky János
Érdekes, hogy miért egy ilyen, kissé szomorú hangvételű írással kezdem rövidke szösszenetemet. A válasz egyszerű, kiürült az akváriumom. Lassan már hetekben mérhető, hogy az én kis vitorlás armadám új vizekre költözött. Azóta üresen fodrozódik az akváriumom vize, csupán néhány algázó csinál kisebb felfordulást a homok rajzolataiban, de ennyi. Nincs kakaskodás az etetéseknél az első falatért, nincs viaskodás a legjobb „tyúkért” és ikrázóhelyért. Nincs semmi. Csend vala… de nem verselek többet.
 
Nemrég úgy döntöttem, hogy új halakat próbálok meg nevelni a medencémben, ezért történt meg az, hogy a vitorlásaimat egy 560 literes irodai medencébe ajánlottam fel. Gyönyörű helyre kerültek, egy szakember végzi a rendszeres karbantartást. De itthon nagy a csend. A diszkoszvető csapat még nem érkezett meg, várom a telefont, hogy megcsörrenjen és jelezzék: lehet jönni-menni értük.
 
Jónéhány év után azt hiszem belevágok a korongozásba, igaz némi félsszel. Ahány szél annyi féle szagot hoz – ahogy szokták mondani. Ez van a szakikkal is. Ahánnyal beszélsz, annyi félét mondanak. Nemrég egy igen érdekes beszélgetést folytattam egy férfival, aki egy felénk igen csak jól ismert akvarista boltban állt a pult mögött. Az ő állítása szerint nem szabad nagy teljesítményű szűrőt használni a diszkoszos akváriumba, mert az zavarja a halakat. Ezért inkább cseréljem le a külső rendszert, egy jó minőségű belsőre, és már ajánlotta is a kínai ipar remekeit. Mikor közbe akartam szólni rám rivallt: „Hadd fejezzem be, nekem gondolatmenetem van!” Padlóztam egyet, majd hangos csörömpöléssel az ajtócsilingelőn jeleztem: én már itt sem vagyok.
Tehát ezer és egy tanács, vélemény, gondolat. Lehet halászni belőlük, csak bízni lehet, hogy a megfelelő eszmét ragadod ki. De ez az egész akvarisztikára is igaz.
 
Nos, várom hogy érkezzen a csapat. A technika megvan, a vízértékek a fórumon olvasottaknak megfelelnek. Most ezt próbálom szinten tartani. De ez a nyugalom olyan zavaró.
A kaland ott véget ért, hogy jónéhány nappal ezelőtt szétszedtem a régi akváriumot és újat építettem. Nagylevelű növények – Amazonas környékéről – mangróve gyökerek és kövek mindenfelé a homokos aljzaton. A látkép jó, csak üres minden. Ha a cory-k nem mocorognának olyan, mintha tényleg lakatlan lenne.
 
A bloggal nem akartam szakmázni, csak leírni egy pillanatot egy akvarista életéből.
 
A jó tanácsokat a diszkoszokkal kapcsolatban szívesen fogadom!
 

36. blogbejegyzés
Geophagus sp. \"tapajós red head\"

„ A hal, amely megváltoztatta a véleményem”
 
Az alábbiakban egy olyan halról olvashattok, amelyik hazánkban még ritka fajnak számít, viszont sokat lehet róla hallani, illetve egyre több importlistán szerepel és egyre többen érdeklődnek utánuk akvarista társaink közül is. A cikk eredetije Klaus Steinhaus tollából származik és a saját történetét írja le, hogy hogyan is került eme csodálatos és rendkívül érdekes viselkedésű halfaj bűvkörébe. Úgy gondoltam, hogy mindenkép meg osztom veletek Klaus Steinhaus, a halfaj tartásával kapcsolatos tapasztalatait, illetve történetét. Véleményem szerint nagyon jó kis történet kerül bemutatásra az alábbiakban és sokaknak segít majd, hogy eloszlassa kételyeit, valamint felkeltse érdeklődését a halfaj iránt. Itt szeretném megjegyezni, hogy az eredeti írás angol nyelvű és kizárólag a magyar nyelvű fordítás a saját munkám eredménye. Az eredeti cikket az alábbi linken olvashatjátok:
http://www.cichlidae.com/article.php?id=308&lang=zh
 
A cikket ajánlom minden kezdő és tapasztalt akvarista társamnak.
 
„Az elmúlt 30 évben főként Tanganyika-tavi sügérek tartására koncentráltam. Eme halak különböző formái, méretei és habitusa mindig elkápráztatott, például amikor megfejtettem egy Tropheus csapat társadalmi struktúráját, csodáltam néhány Neolamprologus faj szülői gondoskodását, szemléltem egy gyönyörű Enantiopus melanogenys hím viselkedését, ahogyan próbálja a fészkéhez csábítani a nőstényét, vagy nevettem a kis csigaház lakókon, amint újrarendezik lakhelyüket. Ez rengeteg móka tárgyát képezte számomra.”
 
„Aztán körülbelül négy évvel később az egyik barátom azt mondta nekem, itt az ideje, hogy igazi sügérekkel foglakozzak és felajánlott a számomra néhány Geophagus növendéket. Azt mondta, hogy ez a halfaj, amit „Tapajos red head”-nek hívnak, még egyáltalán nincs leírva és nagyon nehéz volt beszerezni őket, itt Ontarióban. Még soha nem tartottam Geophagus fajokat, de nagyon érdekelt a különös szaporodási formájuk és természetesen a szépségük is lenyűgözött.”
 
 
 
Christoph Seidel és Rainer Harnoss fedezte fel a fajt 1991-ben a Tapajos folyóban, amely az Amazonas egyik mellékfolyója és Santarem városának közelében ömlik a nagy folyóba. A Tapajos folyó vize nagyon zavaros, ami magyarázza a szubmerz növények hiányát. A pH tartomány 6,2-6,8 között van, viszont a víznek nincs mérhető keménysége. A víz hőmérséklete 28 Celsius fok körül van, de az éves hőmérsékletingadozás több mint 12 Celsius fok. Ez a halfaj akváriumi körülmények között, minden nehézség nélkül tartható 8 pH-s és 20 nk körüli vízben. Mozgása rendkívül gyors eme káprázatos halnak és ívás idején kicsit agresszívvé válhat viselkedésük, ezért célszerű számukra 120 cm-nél hosszabb akváriumot berendezni, melyben biztosítanunk kell számukra elegendő úszóteret, valamint dekorációként alkalmazhatunk vaskos faágakat, sziklákat és növényeket, melyek búvóhelyként funkcionálnak számukra.
 
 
„Visszatérve a történetemhez: az időzítés tökéletes volt, mivel kezdtem megunni a Cyphotilapia frontosa-k tartását és erősen gondolkodtam a változtatáson. Nem volt nehéz a döntés. Amíg eladtam a C. frontosa-kat és berendeztem a 600 literes medencémet egy Amazonasi élőhelynek, az öt növendéket egy 250 literes medencébe helyeztem. Ekkor körülbelül 3,8-5,0 cm-esek lehettek, de még nevelgetni kellett őket. Mostanra elérték a 7,5 cm-es testhosszt és megfigyeltem, hogy már nem úsznak többé egy csapatban. Két pár különvált a csapattól és mindkét pár nagyon el volt foglalva egy-egy sima felületű szikla tisztogatásával, az egyik pár az akvárium bal sarkában, a másik a jobb sarkában. Ezt követően mindkét pár leikrázott és az ikrák három nap után keltek ki. A szülők egy ideig a szájukban hordták ivadékaikat, de sajnos kiváló csemege lett belőlük. Nem bántam, mivel ezek a halak még nagyon fiatalok voltak és nyilvánvalóan gyakorlatra volt még szükségük az ivadékgondozással kapcsolatban. Ez a következő néhány hónapban még megtörtént párszor és a szülők minden alkalommal, egyre hosszabb ideig hordozták szájukban ivadékaikat, bár hozzá kell tennem, hogy soha nem láttam egyetlen ivadékot sem.
 
 
„Abban az időben kaptam a „Tapajos”-okat, amikor az éves zarándoklatomra mentem az Ohio-i Sügér Társulat /OCA/ által szervezett díszhal börzére. A börze mindig egy nagy lehetőség, hogy dél- és közép-amerikai sügérekre tegyünk szert. Ontario-ban többnyire Afrikából származó sügéreket tartanak. A börzén találtam néhány Geophagus altifrons-t, melyek jól passzoltak a „Tapajos”-okhoz. Az volt a tervem, hogy mindkét fajt egy időben helyezem a nagyobb medencébe, hogy elkerüljem a rivalizálásból eredő bajokat. Velük egy időben néhány albínó Ancistrus-t is raktam az akváriumba, hogy segítsenek a dekoráció tisztogatásában. Nagydarab faágakat, sziklákat és néhány nagyobb tő Anubias barteri-it használtam az akvárium otthonosabbá tételéhez. Aljzatként nagyon finom szemcséjű (1 mm) kvarchomokot választottam. A szemcseméret semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 2 mm-t. Ezeket a halakat „földevő”-ként is hívják, mely elnevezés arra utal, hogy az aljzat felsőbb rétegeit átszitálják élelem után kutatva és a homokszemcséket kopoltyúikon keresztül köpik ki. A 2 mm-nél nagyobb méretű szemcsék megsérthetik a kopoltyúlemezeket és ez gátolhatja őket a táplálkozásban. Az akvárium vízének hőmérsékletét 25,5-26,5 Celsius fok között állítottam be, a pH 8 és a víz keménysége pedig 12-15 nk közötti.”
 
 
„Az akváriumba helyezésüket követően rögtön eltűntek a faágak és a növények által biztosított búvóhelyeken és egészen addig bujkáltak, amíg meg nem szokták új környezetüket. Aztán néhány nap elteltével kezdtek előbújni és láthattam, amint fáradhatatlanul szitálják az aljzatot, egész nap, élelem után kutatva. Azt kell mondjam, hogy ez nem egy unalmas akvárium, folyamatos mozgolódás van benne. Ennek ellenére soha sem láttam őket verekedni és sérülések sem látszottak testükön. Mivel minden jól ment, úgy döntöttem, hogy békén hagyom az akváriumot, csak a szükséges karbantartásokat végzem el és élvezem a halaim szépségét. Rendszeresen ikráztak, de soha sem láttam egyetlen ivadékot sem, kizárólag a hím és a nőstény birtokolta őket. Így aztán egy napon úgy döntöttem, hogy az egyik párt áthelyezem egy 250 literes medencébe. Mindössze három napot vett igénybe és ismét tisztogatni kezdték az egyik sziklát. A következő napon megfigyelhettem, hogy hogyan is ikráznak. Nem okoztak nagy meglepetést. Ugyan úgy zajlott minden, mint más talajra ikrázó fajnál. A nőstény elhelyezte ikráit és a hím, szorosan követve a nőstényt, körbejárta azokat, hogy megtermékenyíthesse őket. Az egész procedúra néhány órát vett csak igénybe, kiseb-nagyobb szünetekkel tarkítva. A nőstény mindig az ikrák közelében maradt, miközben a hím figyelte az esetleges betolakodókat. Amikor két nappal később beléptem az akvárium szobába, azt tapasztaltam, hogy az ikrák eltűntek. Az első gondolatom az volt, hogy az ikrák ismét felfalták és sajnos ez van, talán legközelebb több szerencsém lesz. Aztán észrevettem, hogy mindkét szülő „rágó” mozdulatokat végez, mintha ennének valamit, de a szájuk mindvégig zárva volt. Ekkor ugrott be, hogy nem ették meg az ikrákat, hanem a szájukban hordják azokat. Az ivadékok néhány nappal később megjelentek, de csak nagyon rövid időre voltak láthatók. Ekkor óvatosan elkezdtem őket etetni. A nőstény rögtön kiköpte az ivadékokat elindult a lehulló morzsák után, miközben a hím a szájában tartotta ivadékaikat. Néhány perccel később a hím is kiköpte őket és nekilátott a táplálkozásnak. Ez idő alatt mindkét szülő nagyon frusztrált volt, fel-alá úszkáltak az akváriumban és közben fel-felcsíptek néhány ivadékot, majd ismét kiköpték őket. Az etetés alatt valami furcsa dolog történt. Minden akváriumomban van porlasztókő, hogy biztosítsam a víz megfelelő áramlását és szellőztetését. Úgy tűnt, hogy az ivadékok nagyon érdekesnek találták a felszálló buborékokat és az egész csapat elkezdett úszni és játszani az áramlásban. Fellifteztek a felszínig, majd vissza és ismét fel. A szülők, kevés sikerrel, de megpróbálták összeszedni ivadékaikat. Ezt követően le kellett kapcsolnom a víz szellőztetését, hogy ismét megnyugodjanak és össze tudják kapkodni az ivadékokat. Körülbelül két nappal később azt vettem észre, hogy a nőstény elvesztette érdeklődését a szájköltés iránt és hím volt az, amelyik a szájába vette az ivadékokat, ha túl közel merészkedtem az akváriumhoz, de hozzá kell tennem, hogy a nőstény mindvégig az ivadékok közelében maradt. Ezek a halak kitűnő szülők és két-három héten át gondozták ivadékaikat. Ez volt az az idő, amikor észrevettem, hogy az ivadékok száma kezdett megfogyatkozni és elkülönítettem néhányat, hogy aztán felneveljem őket. Az ivadékok a kezdetektől, frissen kelt sórákot kaptak és minden probléma nélkül, viszonylag gyorsan nőttek."
 
 
 
„Mostanra meg kellett értened e cikk címét. Ezek a szépségek horogra akasztottak. Már el kezdtem néhány kisebb, közép-amerikai sügér tartását is. A huszonnégy akváriumomnak több mint a fele van benépesítve „New World Cichlid” fajokkal, vagy ahogyan a klubtársaim mondják, „igazi sügérekkel”. Ne érts félre, soha nem leszek meg a szeretett Tropheus-szaim nélkül, de be kell vallanom, hogy a „földevők” sem állnak messze tőlem. Különösen a „Tapajos” ismertette fel velem, hogy mi is hiányzott számomra eddig. A csodálatos színeik, a kellemes és rendkívül érdekes viselkedésük, valamint a kezelhető méreteik miatt kell, hogy szerepeljen eme halfaj minden egyes sügérrajongó kívánságlistáján.”
 
 És végül egy nagyszerű video eme csodálatos halról:
http://www.youtube.com/watch?v=CrGzCuwNBNM
 

37. blogbejegyzés
A Cichlinae alcsalád Cichlasomatini nemzetsége

Az első leírás, valamint rajz, eme népes nemzettség képviselőiről 1648-ban készült, mely latin nyelven íródott, Georg Marcgrave által. A taxonómia jelenlegi állása szerint, a nemzettség kilenc, illetve egy ideiglenes nemet tartalmaz. Az egyes nemekbe tartozó fajok száma, nagy változatosságot mutat, hiszen vannak nemek, melyek több tucat fajt is magukba foglalnak és vannak nemek, melyeket kizárólag két faj gazdagít. A nemzetségbe tartozó sügérek többsége még mindig „akara” néven szerepel a köztudatban. Eme elnevezés a Dél-Amerikában élő, Guarani népcsoport nyelvéből ered, amely e nemzettségbe tartozó fajok, jellegzetes tojás formájú testfelépítésére utal.
 
Cichlasoma (Swainson, 1839)
 
Sok akvarista úgy véli, hogy az e nembe tartozó fajok egészen Texas-tól, Közép-Amerikán át Argentínáig megtalálhatóak. Ez az elgondolás 1983-ig helyesnek bizonyult, azonban Sven Kullander 1983-ban kiadott egy publikációt (A Revision of the South American Cichlid Genus Cichlasoma), melyben megpróbálta újfent leírni a nemet és a hozzátartozó fajokat. Ennek eredményeként közel egy tucat fajt zárt ki a nemből, illetve néhány fajt más nemekbe helyezett. A Cichlasoma nembe tartozó fajok közül, talán a legismertebb a Cichlasoma portalegrense. A nemből kizárt fajok többsége, rendkívüli hasonlóságot mutat a C. portalegrense-vel. E hasonlóság miatt, sok olyan faj került kereskedelmi forgalomba, melyek valójában nem tartoznak a nemhez és könnyen összetéveszthetőek a C. portalegrense-vel. Jelenleg több mint száz faj, mely korábban a nemhez tartozott (a dél-amerikai sügérek többsége), került át másik nembe, vagy jelenleg is besorolásra vár (az észak-amerikai sügérek többsége).
 
a.) Cichlasoma grammodes
 
b.) Cichlasoma festae
 
c.) Cichlasoma portalegrense
 
 
Aequidens (Egenmann, Bray, 1894)
 
A nembe tartozó fajok meglehetősen hasonlítanak a Cichlasoma nem fajaihoz. Többnyire mindkét nem képviselői mindenevőek, testalkatuk és méretük szinte azonos. Viselkedésüket tekintve, talán visszafogottabbak, mint a Cichlasoma nem képviselői, de egyértelműen ez sem jelenthető ki. A két nem közötti különbség megállapítása még az ichtiológusok számára sem könnyű. Néhány forrás megemlíti, hogy kizárólag a gerinccsigolyák formája és mérete alapján lehet csak megkülönböztetni egymástól a két nem képviselőit. Az Aequidens nemhez tartozó fajok élénk, szabálytalan mintázattal rendelkeznek, mely az arcon olyan látványt mutat, mintha férgek rágták volna meg a minták szélét. A nem körülbelül egy tucat fajt tartalmaz, de ez akár napról-napra változhat. A nem tipikus képviselője az Ae. tetramerus, mely szinte az Amazonas teljes vízgyűjtőterületén előfordul. Akvarista körökben igen nagy népszerűségnek örvend, melyet változatos, élénk színeinek köszönhet. Alapszínezete barna, mely a test egyes részein vörös, sárga és rózsaszín beütésekkel tarkított. Egyes egyedek torka, illetve hasának elülső része fehér színű is lehet.
 
 
d.) Aequidens metae
 
e.) Aequidens diadema
 
f.) Aequidens tetramerus
 
 
 Bujurquina (Kullander, 1986)
 
Az e nemhez tartozó fajok, korábban az Aequidens nemhez voltak sorolva. A nem két legfiatalabb kéviselője a B. vittata és a B. mariae, melyek korábban, szintén az Aequidens nemhez voltak sorolva. A nemet 1986-ban hozták létre a B. moriorum számára és az óta több fajjal is gazdagodott. Jelenleg tizenhét faj tartozik a nembe. Az e nemhez sorolt fajok érdekessége, hogy a larvofil szaporodási stratégiát alkalmazzák. A Bujurquina fajok, közepes méretűek, színezetük változatos. Szemüktől a testük középső vonalának irányában, jellegzetes, kiszélesedő sötét sáv található, mely egyes fajok esetében, egészen a hátúszó tövéig terjed, vagy akár teljesen hiányozhat is. A legtöbb Bujurquina faj, szinte ismeretlen a hazai akvaristák körében
 
g.) Bujurquina apoparuana
 
 
Tahuantinsuyoa (Kullander, 1986)
 
E nemet 1986-ban hozták létre, mely jelenleg két fajt foglal magában. A nem képviselői (T. mcantzatza, T. chipi) rendkívüli hasonlóságot mutat a Bujurquina nembe tartozó fajok mintázatával, illetve színezetével. A T. macantzatza kezd elterjedni a hazai akvarisztikában, viszont a T. chipi szinte teljesen ismeretlen. A kifejlett egyedek mérete nem haladja meg 10 centimétert. A két faj képviselőinek megkülönböztetése nem túl könnyű, azonban a kopoltyúfedőkön és a fej, szem fölötti részén található, kontrasztos sáv némi támpontot adhat a pontos meghatározáshoz. Egyes források szerint nem számít szapora fajnak, ugyanis egy-egy ívás alkalmával mindössze 30-60 ikrát raknak.
 
h.) Tahuantinsuyoa macantzatza
 
i.) T. macantzatza; T. chipi közötti különbség
 
 
Krobia (Kullander-Nijssen, 1989)
 
Az e nemhez tartozó három faj, szintén nagy hasonlóságot mutat a Bujurquina nem képviselőivel. Ez a hasonlóság többnyire, a két nem képviselőinek a testén, rézsútosan végighúzódó, halvány sávok jelenlétében nyilvánul meg, továbbá testfelépítésük és testméretük tekintetében is hasonlóak. E nemet a K. itanyi és a K. guianensis számára hozták létre 1989-ben, mely fajok korábban az Aequidens nemhez voltak sorolva. A két faj többnyire Guina és Suriname folyóiban találhatóak meg, de egyes források szerint az Amazóniai medence teljes területén fellelhetőek eme fajok példányai. A hazai akvarisztikában a K. guanensis-t „Aequidens itanyi” néven ismerhetjük, és ebből az következik, hogy a K. itanyi talán egyetlen példánya sem volt jelen még a hazai akvarisztikában. A nem harmadik képviselője a K. xinguensis, melyet korábban Krobia sp. néven ismerhettünk. A hazai akvarisztikában talán 6-7 éve lehet jelen, azonban a mai napig nem sokan ismerik ezt a fajt. A faj tudományos leírása 2012-ben történt meg, Kullander által. Nevét a Xingu folyóról kapta, ahonnan első példányait kifogták, illetve a leírások szerint e folyó az egyetlen élőhelye a fajnak. Az e nembe tartozó fajok testmérete 15-20 centiméter között van, többnyire békések, de a kisebb méretű pontylazacokkal való társítást kerüljük, mivel élénk vadászösztönük miatt prédának nézik azokat.
 
j.) Krobia xinguensis
 
 
Laetacara (Kullander, 1986)
 
Az e nemhez tartozó fajok, tulajdonképpen az Aequidens nem, tágabb értelemben vett törpe fajai, melyek a közelmúltban lettek a Laetacara nemhez sorolva. A nem fél tucat képviselője közöl, talán a legismertebb a L. curviceps és a L. dorsiger. A nem legnagyobbra növő tagja a L. thayeri, mely elérheti a 13-15 centiméteres testhosszt is. A „Laetacara” elnevezés „boldog” Acara-t jelent, mely utal a mosolyra, illetve a nem képviselőinek az arcán található, a szájtól egészen a szemekig húzódó, felfelé görbülő mintázatra.
 
k.) Laetacara curviceps
Cleithracara (Kullander-Nijssen, 1989)
 
A nem egyetlen, hazánkban is jól ismert képviselője a C. maronii, mely korábban szintén az Aequidens nemhez volt sorolva. Habitusát tekintve, rendkívül barátságos, ezért bátran társítható, hozzá hasonló méretű, vagy törpe sügérekkel. Angol, valamint magyar nyelvű elnevezése (Keyhole=kulcslyuk sügér), eme faj testének a második felén található, kulcslyuk formájú, fekete foltra utal. Az akvarisztikában való elterjedését figyelembe véve, bátran kijelenthetjük, hogy az egyik legismertebb „Acara” faj.
 
l.) Cleithracara maronii
 
 Andinoacara (Musilová-Rícan-Novak, 2009)
 
Nem 2009-ben lett létrehozva, cseh tudósok által. A nembe olyan fajokat soroltak, melyek korábban, a már említett Aequidens nembe tartoztak. Kutatásaik alapjául az egyes fajok DNS-ének, molekuláris vizsgálata szolgált, azonban egyes tudósok szerint (Schindler, I.; Morgenstern, R.) a jelenleg a nemhez tartozó fajok többsége esetén nem helytálló. A cseh tudósok a nemet két alnemre osztották. Az egyikbe az A. corelueopunctatus, az A.latifrons és az A. pulcher tartozik, míg a másikba az A. rivulatus, az A. stalsbergi, az A. sapayensis és az A. biseriatus, továbbá kettő, máig még le nem írt fajt is a nembe soroltak (Andinoacara sp.”Maracaibo”, Andinoacara sp. „Orinoco”). A nembe tartozó fajok közül a két legismertebb az A. pulcher, illetve az A. rivulatus. A habitusukat tekintve, nagy a különbség az egyes fajok között. Míg az A. pulcher meglehetősen békés természetű, addig az A. rivulatus kimondottan agresszív, mely viselkedésre az az angol nyelvű elnevezése is utal (Green terror).
 
m.) Andinoacara pulcher
 
n.) Andinoacara rivulatus
 
Nannacara (Regan, 1905)
 
A nem elnevezése a nemhez tartozó fajok méretére utal. A Nannacara név „kisméretű Acara-t” jelent. A nem tipikus képviselője a N. anomala, mely jól ismert a hazai akvarisztikában is. Jelenleg öt faj tartozik a nemhez. A nembe tartozó fajokról elmondható, hogy békés természetűek, kizárólag saját fajtársaikkal szemben hadakoznak. Felnőttkori méretüket tekintve ritkán érik el a 9-10 centimétert. Medencéjük berendezésekor figyelembe kell venni, hogy szeretnek a növények, illetve a faágak között bujkálni.
 
o.) Nannacara anomala
 
 
A Cichalsomatini alcsaládba tartozó fajok igényeit tekintve, a törpe sügér fajok kivételével, szinte mindegyik faj könnyen hozzászoktatható a hazai vizek paramétereihez, illetve kevésbé érzékenyek a változásra. Tartásuk egyszerű, hiszen legtöbbjüknek nincs különleges igénye. Többnyire mindenevőek, szívesen fogyasztanak, mind állati, mind pedig növényi eredetű táplálékot. Társításuknál figyelembe kell venni az adott faj természetes habitusát, ugyanis van közöttük olyan faj, mely az alcsaládra jellemző nyugodt viselkedéstő eltérően, rendkívül agresszívvé válhat. Akváriumi körülmények közötti szaporításuk egyáltalán nem problémás, ha egy pár egymásra talál, és kellő odafigyeléssel gondozzuk őket, illetve kielégítjük a szaporodáshoz szükséges igényüket, akkor rövid időn belül szemtanúi lehetünk, ahogyan terelgetik ivadékaikat. Ívó helyként leggyakrabban lapos köveket, illetve tuskókat választanak. Szaporodási stratégiájukat tekintve, van közöttük ovofil, illetve a larvofill stratégiát preferáló faj is.
 
 
 
Felhasznált irodalom:
 
Schindler, I. & R. Morgenstern (2010): Anmerkungen zur Taxonomie der Andinoacara-Arten. DCG-Informationen 41 (5): 114–124.
 
Hougen, Dean F. (1994): "Cichlids of the New World: Introduction and Part I - Acaras." Aqua News,March/April 1994.
 
http://fishbase.org/
 
http://researcharchive.calacademy.org/research/Ichthyology/catalog/fishcatmain.asp
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

38. blogbejegyzés
Február

Mivel az elmúlt években írt blogjaimra rendszeres kritikát kaptam, miszerint "túl üzleti jellegűek" és velük a halak iránti érdeklődést akarom felkelteni(ez természetesen igaz), így felhagytam a bejegyzések írásával és csak az amazonas.hu regisztráltjainak kezdtem el informatív hírleveleket küldeni. Emiatt ismét pont ugyan azoktól, mint korábban, számonkérő leveleket kaptam "miért csak hírlevél és nem pedig blog?" "már 3 hónapja nincs új blog, miért???"

Most a friss hírlevelet megpróbálom itt is közzétenni.

Apropó, a korábbi hírlevelek elérhetőek az oldalon újonnan regisztrálók számára is.

Jó szórakozást!



 
Február folyamán a térképen megjelölt területekről érkeztek/érkeznek halaink: Németország, Csehország, Szlovákia, Thaiföld, Vietnám, Sri Lanka, Malajzia, Kongói Demokratikus Köztársaság(régi nevén Zaire).
 
Németország:
Thoricthys eliotti – Vagy mégsem?
 
 
Az egyik legszínesebb akváriumi halunk, ez a békés, könnyen tartható közép-amerikai sügérfaj, amelyet hosszú éveken át Ellioti néven ismertünk. Az aktuális elnevezése Thorichthys maculipinnis! A maculipinnist és az elliotit egyesek egy különálló, rokon fajoknak gondolták, amelyek élőhelyei nagyon közel esnek egymáshoz. Ez a teória viszont megdőlt, és a névadási szabályok miatt a korábban leírt fajnevet kell alkalmazni, amely a még Heros musilipinnis-ből ered. Nem titok, hogy a beszerezhető ivadékok színezete közel sem üti meg a fotón szereplő halét, és tényleg minőségi, változatos táplálék szükséges,hogy ilyen gyönyörű példányokat kapjunk, viszont ez megéri az időt és fáradtságot!
 
Csehország:
Elassoma evergladei – Fekete törpesügér
 
Egy Észak-Amerikai törpe naphal faj, amely gyakorlatilag csak élő eleséget fogad el és még különösen színesnek sem mondható. Ennek ellenére számos hobbi akvarista álma ez a hajdanán sokkal nagyobb népszerűségnek örvendő, nagyon ritkán hozzáférhető faj!
 
 
Szlovákia:
Nanacara annomala

 
Ezt a kék törpesügér fajt szinte folyamatosan készleten tartjuk, mivel az Apistogramma fajoknál ellenállóbb, ám legalább annyira látványos megjelenésű, teljesen békés fajról van szó.
 
 
Thaiföld:
Kiállítási minőségű betták
Minden magyarázat helyett inkább két kedves vásárlónk fotói álljanak itt a tőlünk vásárolt halakról:
 
 
 
 
 
Malajzia:
Lepisosteus oculatus – Kajmánhal

Egy korábbi szállítmányunk alkalmával 6-7 centis kajmánhal bébiket importáltunk Kuala Lumpurból, amelyek nagyjából 1,5-2 hónapig voltak a telephelyünkön, ezalatt a 10-12 centis méretet elérve. Eleinte csak újszülött guppikkal, jaguársügér és tilapia ivadékokkal tudtuk etetni őket, majd 2-3 hét alatt megszokták az általunk használt granulált tápokat is. Érdekes mód a nevelési időszak alatt nagyon kevesen vették észre őket, majd gyakorlatilag egy hét leforgása alatt kelt el a teljes készletünk, az ország minden pontjából rendeltek belőlük, az utolsó megrendeléseket készlethiány miatt már nem is tudtuk teljesíteni. Most eleve 10-12 centis példányokat szereztünk be, amelyek kifejlett guppik mellett a lebegő tápokat is gond nélkül fogadták.
 
 
Vietnám:
Batrachomoeus trispinosus – Édesvízi Kőhal

Noha a tengeri kő és tűzhalakkal semmilyen rokonságban nem áll, hátán sem visel mérgező tüskéket, egyeseknek mégis a kőhalak marcona ábrázatát idézte fel ez az akár 20-25 centisre is megnövő brakkvízi ragadozó gébféle.
 
Zaire / Kongói Demokratikus Köztársaság:
Merész vállalkozásra szántuk el magunkat ebből az országból történő halbeszerzéssel. Tudjuk, más afrikai partnereinktől, hogy Zairében vannak, léteznek halbefogók, illetve export engedéllyel rendelkező akvaristák, de a neten fellelhető cégek 99%-a fiktív, így Európa szerte is csak néhány cég foglalkozik direkt importtal ebből az országból. Főleg Franciaországba és Németországba importálva.
Ugyanakkor van néhány, ma már egyre ritkábban, nehezebben beszerezhető halfaj, amelyek pont Kongóban honosak és más országokból csak nehezebben, vagy jelentős felárral lehet hozzájuk jutni.
A szállítmányunk terveink szerint a jövő héten érkezik, a rendelésünkből mutatnék be néhány fajt:
Synodontis angelicus

 
Számomra ez a faj a hátonúszó harcsák zebra plekója. Élőben először 2 évvel ezelőtt egy cseh tenyészetben láttam néhány példányt, majd múlt Augusztusban Németországban legalább 300 egyedet, amelyet viszonteladók számára méretfüggően 15-22eurós áron kínáltak 8-12 centis példányokat, mint kihalófélben lévő, nagyon nehezen beszerezhető és nem mellékesen igazán keresett kuriózumot. Gondolkoztam egy pár beszerzésén, amelyet végül halasztottam… Sajnos szeptember végére a nagyker ki is fogyott az eladó példányokból. Ekkora érdeklődésre nem számítunk, de a kedvezőbb ár miatt 3-4 centis egyedekből rendeltünk 100 példányt.
 
Tetraodon mbu
 
 
Szőnyegmintás gömbhalak afrika számos országában élnek, a legnagyobb egyedszámban Kongóban fordulnak elő. Hatalmasra növő, de lenyűgöző szépségű állatok.
Terveinkben szerepel a közeljövőre nézve egy kis „gömbhal bemutató” összeállítása a telephelyünkön, a Carinotetraodon travancoricus törpe gömbhaltól az amerikai Colomessus aselluson, a thai Aurioglobus modestuson át, a brakk vizes dél-kelet ázsiai fajokig, a nílusi csíkos gömbhalig és az óriás Mbu-ig.
 
Ctenopoma spp.
 
Kúszóhalakból 4 fajt is rendeltünk, a befogókon múlik, hogy pontosan mi is érkezik majd. Hosszú ideig gondoztunk néhány Kongói kúszóhalat (C. fasciolatum), most is az ő beszerzésük lenne az elsődleges.
 
Delfinhal – Mormyrus longirostris
 
A youtube-on szereplő labdázó, akrobatizáló delfinhalas videók számos akvarista kedvét meghozták már ehhez a nehezen beszerezhető fajhoz.
http://www.youtube.com/watch?v=L_Re0FkDLRo
 
 
Cégünk meghívására Heiko Bleher 18 év után ismét Magyaroszágon tart előadásokat, angol nyelven, magyar tolmácsolással!
 
 
Jegyek még korlátozott számban rendelhetők az Amazonas.hu oldalon!
 
 
Előadások:
 
Március 31. 10:45:
Amerika nagytestű sügérei:
 
Heiko Bleher elkalauzolja a nézőt Közép- és Dél-Amerika vizes élőhelyeire és bemutatja az ott honos nagytestű sügér fajokat, kiemelve az akváriumi tartásra érdekeseket. A részletes előadás kitér a vízparaméterekre, a különböző táplálkozási szokásokra, de esik majd néhány szó a halfajok rendszertanáról is
 
Március 31. 14:15:
A diszkosztenyésztés történelme:
 
 
Heiko Bleher bemutatja az első amerikai és európai diszkosz tenyésztőket, hogyan kezdték és fejlesztették világszerte a szaporítási technikákat. Beszélni fog Dr. Eduard Schmidt-Focke-ről, akit a halfaj abszolút atyjának tekintenek, de ismertet néhányat a legújabb kor tenyésztői és tenyésztési eljárásai közül is. Bemutatásra kerülnek az alkalmazott vízparaméterek, etetési eljárások, trükkök, valamint a halfaj természetes élőhelyének sajátosságai.
 
Április 01 10:15:
Új Gínea és Ausztrália kalászhal faunája, a legújabb felfedezések:

 
Ebben az előadásban Heiko Bleher bemutatót tart az eddigi 37 Új Gíneai befogó útjáról és az első Ausztrál túráiról. Ezeknek az utaknak köszönhető gyakorlatilag az összes szivárványhal és kistestű kalászhal faj felfedezése amelyeket ma akváriumban tartunk. Ide értve csak a legismertebbek közül: Melanotaneia boesemani, Melanotaenia preacox, Chilatherina bleheri stb. Bemutatásra kerülnek az élőhelyek, elmagyarázásra a különböző alkalmazkodási módok a környezeti feltételekhez, valamint a történelme a begyűjtésüknek, az őslakos gyűjtögetőktől a díszhal exportőr telepekig.
 
Április 01. 14:15:
Akvaristák a világ minden részéről:
 
Az előadás bemutat néhány fanatikus akvaristát a bolygó minden pontjáról, miként is tartják és tenyésztik a halaikat, hogyan kötelezték el magukat bizonyos halfajok, csoportok felé, valamint ezeken keresztül bemutatásra kerül a folyamat is, ahogy az akváriumok berendezése egyre inkább törekszik a természetességre.
 
Heiko Bleher könyvei, magazinjai, plakátjai a rendezvény ideje alatt megvásárolhatók, a szerzővel személyesen dedikáltathatók!
 
Valamennyi előadás után a hallgatók feltehetik a témához kapcsolódó kérdéseiket, célunk, hogy interaktív kapcsolat alakuljon ki a hallgatóság és az előadó között.
 
Az előadásokról videofelvétel nem készül, így aki lemarad, az később csak cikkeket olvashat az eseményről!
 
Az előadásokkal egy időben akvarisztikai börzét, a vasárnap folyamán nemzetközi kiállítókkal. Mitöbb kellő kiállítói érdeklődés esetén megrendezésre kerül az Első Magyarországi Diszkoszverseny! Discus Championship
 
A verseny célja tenyészetek, vérvonalak, szaporulatok bírálata, így 3-6, rokon egyed bemutatása a cél. Kiállítók számára e-mailban vagy telefonon tudunk bővebb felvilágosítást adni!
 
A diszkoszokat természetesen Heiko Bleher fogja zsűrizni a nemzetközi sztenderdek szerint!
 
 A csatolt képek a hírlevélben nem szerepeltek, ezeken Criss Lukhaup fotói láthatóak a Szulavézi tavakról. Némelyiken a Tylomelaniák is kivehetőek. Szerintem nagyon szép és informatív felvételek.

39. blogbejegyzés
Heiko Bleher Magyarországon

Bleher ma délután megérkezett ferihegyre, majd a szállás elfoglalása után megtekintette az előadások helyszínét, ahol "főpróbát" tartott. A hangosítás, sötétítés tökéletes, és amit a diákból láthattam, elmondhatom, hogy hatalmas dolog készül!

Néhány szerencsés délután még az Amazonas telephelyén is találkozhatott Heikoval, amint a legutóbbi kongói szállítmányunk halait fotózta.

Jegyek a szombat reggel 7 órától a helyszínen kaphatók!
 

40. blogbejegyzés
\"Élőgépes\" víztisztítás

 A blog-témák közül a legnépszerűbbek kétségtelenül az akvárium szűrésével kapcsolatosak.  A jobbnál jobb külső-belső-alsó-felső szűrőrendszerek összeállításáról és működéséről rengeteg információ áll rendelkezésünkre. Ezek feladata alapesetben az akváriumban keletkező ammónia nitráttá alakítása. Ebben az írásban egy lépéssel tovább lépek és a nitrát eltávolításra koncentrálok. A különböző „házi” és „ipari” denitrifikáló berendezések általában a nitrifikációhoz hasonlóan, baktériumokat használnak. A nitrát kémiai megkötését szolgáló technológiák (pl. anion cserélő műgyanta) közül is számos használható megoldást találhatunk. Én egy harmadik, az előzőeknél látványosabb módon próbálok megszabadulni a vízben oldott, nemkívánatos anyagoktól. Az elmúlt 6 hónapban egy egyszerű, házilag összeállított „élőgép” működését figyeltem és vizsgáltam, amelyben szűrő közegként növények gyökerét használtam fel. A megfigyelés időtartama alatt vízcserét nem hajtottam végre, csupán a párolgásból adódó vízveszteséget pótoltam.

Az akvárium:

765 liter űrtartalmú, lakói: 10 db Cyphotilapia gibberosa „Mpimbwe Blue”, 2db Maylandia estherae, 2 db Altolamprologus compressiceps, 1 db Ancistrus cirrhosus. A mechanikai szűrést és a nitrifikációt egy 110 literes alsó polcos szűrőakvárium biztosítja, amelyben kb. 40 liter lávakő, 2 liter biolabda és 40 liter TM30 szivacs található. Az ammónia jelenléte az akvárium indítása óta 0,05mg/l és 0,09mg/l között változott, ezért erre a későbbiekben már nem térek ki.  

Az „élőgép”:

110mm-es PVC lefolyócső, amelyre 11cm-es helyközzel 9cm átmérőjű lyukakat vágtam. 

 


A lyukakba 1,5 literes ásványvizes palackot helyeztem, amit előtte olyan magasságban vágtam le, hogy a PVC cső fölé érjen. A palack teljes felületét kilyuggattam, majd égetett agyaggolyóba különböző szobanövényeket ültettem. 

 

 

A PVC csövet úgy kötöttem a rendszerbe, hogy az akváriumból gravitációs módon a szűrőakváriumba folyó vizet egy levegőztető csővel megcsapoltam. 

 


 

A PVC másik végét pedig egy 10mm átmérőjű műanyag csővel a szűrőakváriumba vezettem. Így biztonsággal elkerülhető az egység túltöltődése. A kivezetést úgy helyeztem el, hogy a PVC csőben a vízszint 3-4 cm magasságú legyen.  

 

 

 

Az így elkészült, egyszerű szűrés-kiegészítés megfelelő tápanyag és vízutánpótlást biztosít a növényeknek, valamint optimális közeget a gyökérlégzés működéséhez. Mechanikai meghajtást nem igényel, a víz mozgatása gravitációs úton történik. 

 

 

A rendszerbe gyakorlatilag bármilyen növény beültethető, természetesen az adott hőmérséklet, fény és PH viszonyok figyelembevétele mellett. Mivel a magyarországi csapvizek többsége -nagyon vagy -extrém kemény, ami a PH emelkedését közvetetten idézi elő, ezért ilyen esetben érdemes olyan növényeket választani, amik magasabb PH mellett is képesek megfelelő mennyiségű tápanyagot felvenni.

Az alábbi táblázat a növények általános tápanyag felvételi képességét mutatja adott PH esetén. 

 



 

 

Nitrát:

Az új szűrőegység rákapcsolása előtt átlagosan 2 hetente 20% vízcserét hajtottam végre, amely eredményeképpen a nitrát tartalom 25.5mg/l és 55.2mg/l között változott.
Az indításkor 48.3 mg/l értéket mértem. Az első 2 napon a mérések 52.1mg/l és 55.7mg/l voltak, amit a növények gyökerein lévő szennyeződések bejuttatásával magyarázok. Az azt követő 3 hétben a nitrát tartalom meglehetősen gyors esést mutatott, a harmadik hét végén 3.4mg/l érték mutatkozott. Ennek oka véleményem szerint a növények nitrát-raktárának feltöltése lehetett. Az ezt követő 3 hónapban a legmagasabb eredmény 8mg/l lett. A 4. hónapot követően lassú emelkedés következett, ami a 6. hónap végére 33mg/l értékig változott. Ezt véleményem szerint a téli időjárás következtében fellépő fény mennyiségének csökkenése okozta, amely a növényzet fejlődését is nagyban lelassította.
 
A fenti kísérlet során jól láthatóan, egyszerűen sikerült növények segítségével optimalizálni a nitrogén háztartást. Az akváriumban 3 tő Anubias barteri van telepítve, amelyeken tápanyag hiány, növekedésben való visszaesés nem volt látható.
Jelenleg a rendszer átalakítás alatt áll. Amazonasi pontylazacok és vízinövények telepítését követően újabb 6 hónapos megfigyelést fogok végrehajtani, ha lesz rá igény, akkor azokat az eredményeket is közzé teszem majd.
Mellékesen megemlíteném, hogy havi rendszerességgel mintát vettem az alsó polcos szűrőakváriumi szűrőközegekből is, amiket mikroszkóppal vizsgáltam. Meglepve tapasztaltam, hogy a nitrifikáció indikátorként ismert csillós fajok ( pl. Aspidisca spp, Chinodonella cunculus, Loxophyllum helus, Vorticella campanula, Euplotes affinis ) az előszűrőben nagy számban, a többi szűrőanyagban csak elvétve fordultak elő. Mivel az ammónia-nitrát átalakítás folyamatos és stabil volt, ezért annak ellenére, hogy magam is a „túlszűrt akvárium nem létezik” elvet vallom, megállapítást nyert, hogy a szűrőakvárium sokszorosan túl van méretezve…
 
 

 

 

41. blogbejegyzés
Arowana

Osteoglossum bicirrhosum
 
Az ezüst arowana a jelenleg legismertebb és egyben legkönnyebben beszerezhető faj, hazánkban sokan ma is csak ezzel azonosítják a vízi-sárkányokat. Igazán ősi halról beszélhetünk, ugyanis közvetlen elődeik a késő-jurában, nagyjából 150 millió évvel ezelőtt jelentek meg.
Elterjedésük Dél-Amerikában az Amazonas és Orinoco medencéjében nagyon nagy területet ölel fel, rendkívül alkalmazkodóképes ragadozók, amelyek nem igénylik feltétlenül a lágy, savas kémhatású vizet, gyakorlatilag bármilyen paraméterek mellett jól érzik magukat! Vadon főleg az elöntött területeket, mocsarakat, növényzettel erősen benőtt területeket kedvelik.
Magyarországra általában kolumbiai példányok kerülnek, amelyeket október környékén gyakran még csak 5-7 centisen, szikzacskós korban kezdenek exportálni. Ezek a növendékek a szállításra nem, viszont a hirtelen víz változásra és lehűlésre érzékenyek lehetnek. Ha ezt az időszakot átvészelik, vagy nagyobb méretben kerülnek behozatalra, nagyon ellenállók, az esetek többségében csak rendkívül ugrálós természetük vet véget akváriumi pályafutásuknak.
Számos természetfilmben látható, amint az arowanák bokrokon mászó rovarokat, esetleg kisebb madarakat fogyasztanak el, a vízből akár méteres magasságra is kiugorva. A vad példányok gyomortartalom vizsgálatakor a halak mellett főleg pókokat és bogarakat figyeltek meg, de találtak már kígyókat, majom ürüléket, sőt elfogyasztott denevéreket is!
Maximális méretük 120cm körüli, ezt jó tartás mellett már 3-4 év alatt elérhetik! Testfelépítésükből adódóan a tömegük viszonylag csekély, a legnagyobb példányok sem nehezebbek 5kg-nál. Táplálék terén egyáltalán nem válogatnak, ennek megfelelően nagyon változatosan etethetők rákkal, halhússal, apró halakkal, rovarokkal, de akár rágcsálókkal, kiscsirkékkel is. Az ivadékoknál a gyászbogárlárva és lisztkukac túlzott etetést (a magas kitintartalom miatt), míg a felnőtteknél a kizárólag keszegekkel vagy aranyhalakkal való etetést a hiánybetegségek elkerülése végett kerüljük! Hazai halak adásakor célszerű kibelezni a felkínált egyedeket.
 
A fajnak a vad típus mellett jelenleg csak két változata ismert, az albínó, amelynek szeme piros és pikkelyei kissé sárgás fényűek. Valamint a Platina/Snow White típus, amely egy leucistikus változat. Szeme fekete, de a testéről minden pigment hiányzik így az állat hófehér. Rendkívül értékes. A 2007-es Aquarama ázsiai díszhal expón egy 40cm-es tenyésztett példány 80 000 dollárért(15 millió Ft) kelt el! Ezzel akkor a világ legdrágább díszhalaként tartották számon. Azóta az áruk nagyjából 80%-al csökkent, de világszerte továbbra sem sok akvarista mondhatja el magáról, hogy Platina Arowanát tartana. Létezik az ázsiai ezüst arowanának is egy fehér színváltozata, ez azonban jóval kevésbé különleges.
 
Társításukról a vélemények eltérők. Általánosságban milyen olyan hallal jól megfér, amelyet nem képes elfogyasztani, ennek ellenére időnként találkozni arowanák által megrágott szélű rájákkal. Egymással illetve a többi arowana fajjal szemben viszonylag békések, fiatalon az ázsiaiaknál sokkalta jobban tűrik a zsúfolt elhelyezést is.
 
Ivaréretté válásuk 60-75cm-es korukban kezdődik, ekkorra a hímek egymással agresszívabbak. Fejük nagyobb, nyelvük szélesebb és mélyebbről induló, farok alatti úszójuk megnyúltabb, mint a nőstényeké. Általában az ősz folyamán az első esőzésekkor ívnak(minden nőstény évente csak egy alkalommal), akváriumi beszámolók szerint rendre teliholdkor. Tenyésztésük 3négyzetméternél nagyobb alapterületű medencékben már sok alkalommal sikerrel járt, noha hazai szaporulatról nincs tudomásom. A 4-5mm átmérőjű ikraszemeket a hím veszi a szájába, ahol 6-8 hétig az afrikai sügérekhez hasonlóan forgatja azokat. Egy ikrázásból általában 10-15, ritkábban 20-25 ivadék származik.
 
Brazíliában első sorban horgász és húshalként tartják számon a fajt. Vizsgálatok szerint az országban elfogyasztásra kerülő édesvízi halak között a legmagasabb fehérjetartalmú és egyben legalacsonyabb zsírtartalmú húst az ezüst arowana szolgáltatja!
Kolumbiában ritkán fogyasztják, ellenben a díszhalként történő ivadék befogás a jelentős. Mindezek ellenére a vadon élő populációk nem veszélyeztetettek a faj sem helyi sem nemzetközi védelem alatt nem áll, mindössze a hazai horgászhalakhoz hasonló néhány hetes fogási tilalmi időszakuk van. Tartásukhoz CITES engedélyre, egyedi megjelölésre (microchip beültetése) nincs szükség!
 
 

42. blogbejegyzés
Satanoperca daemon (Geophagus daemon)

Az általam tartott dél-amerikai sügérek közül az egyik legkedvesebb halfaj, bár mindegyik halamat nagyon kedvelem ők valahogy mégis mások, mind viselkedésben, mind pedig testalkatukat tekintve. Hazája Kolumbia és Venezuela, ahol főként az Orinoco-ban és a Rio Negro-ban fordul elő, de az Amazonas felső szakaszain is megtalálható. Ezen folyók vize sötétszínű, melyet feketevíznek neveznek. A víz színét az oldott csersav adja, melynek következtében a víz pH-ja erősen savas kémhatású /3,5-5,3/ és rendkívül lágy.
 
 
 
Magyarul ördögi földevőnek hívják, mely név utal a viselkedésére, miszerint egész nap az aljzatot túrja, apró lárvák után kutatva. Hazánkban sajnos egyáltalán nem gyakori, pedig igazán barátságos és békés hal. Egyes források nehezen tartható halnak ítélik meg, azonban ezt meg kell hogy cáfoljam. Tartásuk egyáltalán nem jelent nagyobb nehézséget más dél-amerikai sügérek tartásánál. Angol nyelvterületen "Three spot cichlid"-nek nevezik, amely azt jelenti, hogy három foltos bölcsőszájú hal. A foltok a hal testének közepén kezdődnek és a farokúszó írányában folytatódnak. Az utolós folt közvetlenül a farokúszó tövében helyezkedik el, mely igen élénk színű és halvány kék peremmel rendelkezik.
 
 
 
Has-alatti, illetve hátúszójuk erősen megnyúlt. Úszóik halvány vörös színüek, melyek halvány kék pontokkal és csíkokkal tarkítottak. Pikkelyeik sárgás-szürke színűek. Szemük írisze élénkvörös színben pompázik. Nyugod természetű, békés hal, mely bátran tartható hasonló méretű sügérekel. Meggnyúlt úszói miatt, viszont kerüljük a kisebb testű pontylazacokkal való társítást, mert megcsipkedhetik úszóit. Kedveli a növényekkel és faágakkal berendezett akváriumot, valamint díszíthetjük az akvárium aljzatát falevelekkel is, mivel hazájában is hasonló körülmények között él. Sok olyan információt olvastam már róluk, hogy a növényeket kiturják és tönkreteszik. Ezt az állítást is meg kell hogy cáfoljam. A nálam tartott példányok soha nem túrták még ki az akváriumban tartott növényeket, annak ellenére, hogy egész nap túrják az aljzatot. Aljzatként célszerű a minél apróbb méretű folyami kavics, hogy ezzel is a lehető legideálisabb körülményeket biztosítsuk számukra. Legideálisabb számukra a 28 fok körüli vízhőmérséklet, ez alatti vízhőmérséklet esetén nem túl aktívak, étvágyuk szinte semmi és közérzetük is pocsék.
 
A nemek közötti különbségek megállapítása még tapasztalt akvaristák számára sem könnyű. A hím és a nőstény között nincs számottevő méretbeli különbség, mindkettő elérheti a 30 cm-es testhosszt. Különbséget a nemek között, talán a testformájuk között találhatunk. A nőstény talán kicsit teltebb és nincs olyan magas, mint a hím.
 
Sajnos szaporulatról és ívási tapasztalatokról még nem tudok beszámolni.
 
Táplálásuk nem jelent gondot. A nálam lévő pár a nap, akár minden órájában etethető. Egyszerűen nem lehet túletetni őket, rendkívül mohó természuetüek. Minden táplálékot szívesen fogyasztanak, legyen az élő, fagyasztott, vagy szárított eledel.
 

43. blogbejegyzés
Uaru fernandezyepezi

Első példányát 1988-ban fogták és egy évvel később írták le a fajt. Azonban 1985-87 között is beszámoltak hasonló testfelépítésű és mintázatú fajról, de a leírás szerint eme fajnak nem volt meg a jellegzetes szemfoltja. Akkoriban egy külön Uaru fajnak hitték, de később kiderült, hogy nincs szó külön fajról, ugyanis eme halfaj mintázata nagyban függ a hal közérzetétől. 1994-ben megpróbáltak befogni néhány vadonélő egyedet, de nem jártak nagy sikerrel, ezért különösen ritka fajnak titulálták. Ezt 10 évvel később megcáfolták és gyakori halfajnak minősítették. Nevét, Augustin Fernandez Yepez, venezuelai ichthyológusról kapta. Eredeti élőhelye az Amazóniai-medence. Kedveli a vízbe lógó faágakat, gyökereket és leveleket, melyek között megbúlyhat. Gyakran előfordul, hogy Diszkoszhalakkal verődik egy csapatba és közösen kutatnak élelem után. Hazánkban való meghonosodása, talán nehéz tartása, és szaporítása miatt nem valósulhatott meg.
 
 
 
Alaptermészete békés, csak ívás idején agresszív, ekkor viszont nagyon, ezért célszerű a kivált párt elkülöníteni, egy a számukra berendezett medencébe. Külföldi akvarista körökben Panda Uaru-nak hívják, mely elnevezés, az egyes példányok szeme körüli, sötét, monokli szerű foltnak köszönhető. Alapszínezete barnás, mely testének középvonala alatt, a mell úszóktól egészen a farokúszóig, világos krémszínűre vált. Páratlan úszói, sötétszínűek, gyakran feketék irizálló kék csíkokkal, pettyekkel. Has alatti úszóikon, több tüskeszerű nyúlvány található. Testét három, jellegzetes fekete folt tarkítja, azonban egyes egyedeken a mellúszók tövében is található folt.   Szemei rikító vörösszínben tündökölnek. A kifejlett példányok, akár a 30 cm-es testmésretet is elérhetik.
 
 
 
A növendékek színezete jelentősen eltér a felnőtt egyedek színezetétől. A növendékek alapszínezete sötétbarna és testük fehér pettyezett. Amint elérik a 5-6 cm-es méretet, színezetük egyre jobban kezd hasonlítani a felnőtt egyedek színezetéhez és 12 cm-es korukra elnyerik végleges színezetüket. Felnőttkori testméretük miatt nem ajánlott a 300 literesnél kisebb térfogatú medencékben tartani, az ennél kisebb medencékben való tartás erősen kihat fejlődésére és ennek következtében visszamarad testmérete a fejlődésben. Akváriumának vízével kapcsolatban igen igényes faj. A legmegfelelőbb számukra a 28-31 fokos vízhőmérséklet, illetve az erősen savas kémhatású (4-4,2 pH) lágyvíz. Mivel eredeti élőhelyén gyakran verődik csapatokba Diszkoszhalakkal, ezért igényei hasonlóak, azonban a vízinövények való együtttartását el kell kerülnünk, mivel néhány nap alatt megeszik az összeset. Ennek van előnyei is, mert ha akváriumunkban megjelennek az algák, akkor szépen eltávolítják az algatelepeket is. Tehát vízinövények helyett célszerű faágakból, sziklákból, a számukra búvóhelyeket kialakítani.
 
Igazából mindent elfogad eledelként, de elengedhetettlen számukra a rendszeres, növényi eredetű eledelekkel való táplálás, úgy mint forrázott saláta, párolt cukkini, uborka. A spenóttal való táplálást kerüljük, mert a magas oxálsav tartalma könnyen megbetegítheti halainkat.
 
Szaporítása, akváriumi körümények között igen nehéz. A kivált pár főként lapos kövekre, illetve vízalatti barlangok falára rakja le leginkább az ikráit. A nemek közötti különbségek megállapítása nagyon nehéz, sokszor csak az ívás alkalmával válík nyílvánvalóvá az egyedek neme. Egyes megfigyelések szerint, a hímek has alatti úszója pettyezettebb, mint a nőstényeké. Vannak olyan feltételezések is, hogy hímek írisze vörös, míg a nőstényeké naracsszínű, ez azonban nem biztos, hogy helytálló. Szaporításukkkal kapcsolatban egyik nagy probléma, hogy előszeretettel fogyasztják, frissen lerakott ikráikat. A Diszkoszhalakhoz hasonlóan, akár 5-7 naponta ikrázhatnak. Egy-egy ívás alkalmával mindössze csak 100 db ikrát raknak, ami nem szokványos az ekkora méretű sügérek esetében, de egyes források eltérő adatokat közölnek, vannak, amelyek 200-300 db ikráról számolnak be. Ívás idején igen agresszívek. Sikeres ívást követően a pár közösen védelmezi ikráit, melyek 28-31 fokos vízhőmérséklet mellet 36-48 óra alatt kelnek ki. A kikelt ivadékokat a szüleik, a Diszkoszhalakhoz hasonlóan, a bőrükön termelődött nyálkával táplálják. Az ivadékok igen falánkak, ezért 12 hetes korukban, célszerű elkülöníteni őket szüleiktől, mert komoly sérüléseket okozhatnak számukra.  Ekkorra már elérik az 5-6 cm-es méretet.
 
 
Forrás:
 
Uaru Fish -Cichlids of the Americas
At one time the uaru fish was called the "poor man's discus" - but not any more.
 
By Wayne Leibel
http://www.fishchannel.com/freshwater-aquariums/species-info/cichlid/uaru.aspx
 
 

44. blogbejegyzés
Március

 
Ismét eltelt egy hónap a legutóbbi nagyobb bejegyzésem óta. És sajnos ez fel sem tűnt. Sem a barack virágzásból, vagy a békák ébredéséből nem láttam semmit itt pesten, de még az országot járva sem... Lekötött a munka, szervezés, és szerencsére volt mit. Az viszont annál inkább feltűnt, hogy miközben e blogot gépelem, a szomszéd szobában csobbanás... a fal az akvárium mögött, a vízszint hullámzik és a padlón tócsa, de a macska sehol...se az ágy alatt, se szekrényben...keresem tovább, a kalászhalak első ránézésre megvannak, a cica csurom vizesen óriási szemekkel előkullog... szóval folytathatom az írást... Na, amiről írni szeretnék most, az nem más, mint egy kalandos kongói sztori, továbbá némi plusz biztatás, miért KELL meghallgatni Blehert a jövő hétvégén, aztán hogy miért is lehetnek egyesek rablóhal bolondok, és talán még némi aktuális nano sztori is beleférhet.
Délelőtt fotózni voltam a boltban, sosem értettem, hogy adhat ilyen vacak képeket egy iphone, mint az tőlem megszokott volt, de az már tiszta sor, hogy én voltam a tudatlanabb... Össze is szedtem, hogy miről írnék ma este, beszámoztam, hogy mi-hova kerüljön a szövegen, témákon belül, ehhez képest vajmi kevés jut eszembe. Kezdjük kongóval...
 
A Kongói Demokratikus Köztársaság, régi nevén Zaire, nos hatalmas terület, 2 millió négyzetkilométer, afrika második legnagyobb országa, amely a világ rangsorban a 12. helyen van. Akkora, mint Franciaország, Németország, Spanyolország és Anglia együttesen...Mégis egész európában maximum 10 és 20 közé tehető azoknak a cégeknek a száma, amelyek erről a területről származó halakkal foglalkoznak. Hányszor hallom azt, hogy XY halfaj azért Ritka és kuriózum, mert Csak Kongóban él...
Az első találkozásom ezzel a területtel, nagyjából 4-5 évvel ezelőtt volt, amikor egy Bruno nevű fazon vezetett meg, némi pénzt kicsalva, az akkor nála lévő és fényképezett halak küldési díjára...Az állítólagos díszhal exportőr jó eséllyel legfeljebb kecskékkel kereskedhetett...
Februári blogomban már említettem, hogy mennyire várom már a "jövő hétre" a szállítmányt, mesés halakkal... Igen ám, minden rendben is volt, a repülőgép lefoglalva, minden rendezve a halak fogadásához, de sajnos pont külföldön az exportőr, az emberei pedig nem tudják kellő minőségben megoldani a csomagolást, ügyintézést, úgyhogy halasszuk el egy héttel! OK, a következő héten, áhh, nagyon sok a kintlévőségük, New York-ból, Japánból, Taiwanról tartoznak nekik nagy cégek, most nem tudják csak úgy küldeni a halakat...de mondjuk 2000 usd kisegítené a cégüket és akkor aztán annyi halat küldenek, hogy fél európát ellátom! Mindezt egy olyan cégtől, aki nagyon komoly európai referenciákat tudott felmutatni, mitöbb magam is láttam a tőlük származó halakat már...
Ekkor már sorra kaptam az ajánlatokat, minden nap más "cégektől", hogy én halat keresek kongóban? Vásárolok Zairei halászott állatokat? ŐK az én embereim! Nem kell sok, csak 500usd, hogy elkezdjék a halászatot! Csak hálóra kell pár dollár és már intézik is! Már van haluk, csak éppen halaszacskó, az nagy hiánycikk...Végül egy fiatal kongói bizonyítani akart, hogy Ő bizony tényleg küld 15 boxot, csak adjam le a rendelést stb. De, neki nem jó az a csatlakozás, amivel a korábbi exportőr jelölt küldte volna az állatokat, más légitársaságot kell keresnünk...ok, megoldottuk... bármely hihetetlennek is tűnt, de a 14 doboz hal el is indult...sőt át is szállt kétszer... az első átszállást követően kiderült, hogy nem sok köze van a halaknak a rendeltekhez, mert vagy más faj, vagy más méret, más darabszám, esetleg mindkettő...mitöbb a szállítási költség, amit Ferihegyen fizetnünk kell sokszorosa a megszokottnak... Áh, hisz még egy átszállás, úgyis visszaküldik, vagy kiderül, hogy 14 doboz kókuszdió, nem fog ez ideérni... valami még biztos közbe jön... A leszállás előtti délután halgondozóm nagy problémák előtt állt, hogy is csináljunk annyi üres akváriumot, hogy el tudjunk mindent helyezni... cirka 2500-3000 liter szabad, üres, steril, kezelhető akvárium mennyiséget? Mit, mivel kellene összerakni? Aztán délben jött a felismerés, hogy tényleg úton vannak a halak és hajnali fél 1-kor száll le a gép, éjszaka azt át kell venni, ki kell fizetni egy nagyon combos összeget, oké, de hogyan? Aznap két kocsi is szállított ki halakat az országban, de még ez is kevésnek bizonyult...sos értékesítés, további országjárás...majd amikor már minden okmány és fillér a helyére került, kiderült, hogy éjszaka sehogy sem vehetjük át a szállítmányt. 2 óra alvás és irány vissza a reptérre... Mire megkaptuk a halakat, már 9 óra is javában elmúlt


Karton dobozok kibélelve vékony, néha csak fél centi vastag hungarocell darabokkal... és az egész rengeteg celluxxal összefogatva, kívül belül...Ez egy olyan szállítmány, amihez csomagolási listát sem tudtam kérni, mitöbb az exportőr igazából azt se tudta, hogy mit küld... amikor már javában úton voltak a halak, faggatóztam a méretekről, darabszámokról, színváltozatokról...és hát, mint az kipakoláskor kiderült nem igazán volt képben a kolléga.

Mivel az út Kinshansa-tól Budapestig közel 3 napig tartott (Kinshansa(Kongó) - Nairobi (Kenya) - Frankfurt (Németo.) - Ferihegy), az állatok egy része tragikus állapotban volt.

G. tamandua, barna elefánthal vagy tapírhal... sajnos a várt 52 egyed fele ilyen állapotban érkezett meg.

Szerencsére, noha a veszteségek jelentősek voltak, érkezett néhány igazán szép halunk is!

19 évesen azzal a lendülettel kezdtem el díszhalakat importálni, hogy amire más képes, arra én is... tudok írni és olvasni... most is azt mondom, hogy ezt bárki utánam csinálhatja! Ha lelkileg felkészül, hogy esetleg milliós veszteségek érik!

Na, kicsit átfutva a szállítmányon, a legjobb állapotban a Tüdőshalak érkeztek... Egy Protopterus aethiopicus Zaire, amely gyönyörű, nagy foltos, hálózatos mintájú nagyjából 60-70 egyed...róla már nem tudok képet mutatni, mivel éppen, hogy csak kiraktuk, vevőre akadt. és 27db Protopterus dolloi, karcsú tüdőshal...
20-30cm közötti egyedeket vártunk, ehhez képest most 4 különböző méretet árusíthatunk a fajból...
S-es méret, 6-10cm, a legtöbbjük még külső kopoltyúval rendelkezik... Én élőben sosem láttam még ilyet! Egy kolléga szerint olyan, mint egy fekete anorexiás axolotl, engem inkább a csillag orrú vakondra emlékeztetett elsőre:

Ezeket az ivadékokat almacsiga és jaguársügér nevelő medencébe  raktuk. Tudni kell, hogy a 20 centi alatti tüdőshal példányok, érkezzenek akár kamerunból vagy nigériából rendszeresen elpusztulnak az út alatt vagy a rákövetkező 1-2 napban. Jellemzően nagyon rosszul tűrik a szállítást, és nehezen aklimatilálódnak. Ezzel szemben ők, már a vízbe érést követően vadászni kezdtek a kis jaguárokra!
A következő az M-es és L-es méretkategória, ezek 20-25 és 25-35 centis halak, amolyan Süldők... kissé formátlanok, kissé bambák, de azért aranyosak és talán ez a legjobb ár-érték arányú méret.

A szállításuk érdekessége, hogy minden Protopterus kettesével csomagolva, 2 liter vízzel érkezett és mindegyiknek a zacskójában volt 1 pár vadbefogott kongói Guppi... Legalább 50 évvel ezelőtt telepítették be ezt az elevenszülőt számos vad vízbe az országban, egészen szép példányok is érkeztek most véletlenül, a német importőrök, mivel afrikából csak nagyon kis csomagolási sűrűséggel tudják a guppikat küldeni, így 2-3 eurót is elkérnek ezekért a példányokért!
A "Jumbo" mérettartomány most a 40-60 centis halakat jelöli nálunk. Noha a faj ennél nagyobbra is megnő, ők már valószínűleg ivarérett példányok, még 8 egyedünk van belőlük.

Az egész szállítmány nagyon közel áll hozzám, és tényleg legszívesebben valamilyen nyílvános akváriumot nyitnék, megtartva valamennyi egyedet, de erre Még nem adottak a feltételek.

Haladjunk rohamléptekben tovább, az óriásokról a törpékre váltva. Többször voltak már nálam Microsynodontis batesii-k, egy darázs mintás nyurga tollasbajszú harcsa, amely micro neve daráca 6-7 centire is megnőhet. Ez egy nagyon széles elterjedési területű, toleráns, számunkra gyakorlatilag folyamatosan hozzáférhető faj. Most azonban a Microsynodontis polli-ra sikerült szert tennünk, amely Valóban NANO! 3,5-4 centisre nő meg, emellé szájnyílása egészen kicsi, nem tesz kárt a legapróbb halakban sem, viszont az aljzatra hullott apró táplálékot összeszedni, akár a galaxy razbórák alól is.

Én eddig a fajjal csak leírásokban találkoztam, még a legnagyobb eu-s nagykereskedések kínálatából is hiányzik, hazánkban pedig ez az első importja. Nem mondhatnám, hogy lenyűgöz a szépsége, viszont igazán Aranyos! A képen látható példányok mindössze 2-3 centisek és folyamatosan a szűrő körül csoportosulnak, néha kis rajokban szelve át a medencéjüket. Etetéskor pedig megelevenedik a talajfelszín.

A Synodontis schoutedeni az egyik kedvenc harcsám, noha rendszerint kifejlett 8-10 centis méretben kerültek eddig hozzánk. Most ivadékokat kaptunk, amelyek ára jóval barátságosabb a felnőtteknél, és vadbefogott lévén bizonyosan nem hibrid halak! Német tenyésztők az elsők között ezt a hátonúszó harcsafajt tenyésztették, néhány évtizeddel ezelőtt! És azóta is több ízben bebizonyosodott, hogy nincs szükség külső mesterséges indukcióra, mindössze ikraráccsal, pontylazacokhoz hasonlóan tenyészthető a faj! Nálunk ennek ellenére főleg a kifejlettkori aránylag kis mérete miatt keresték eddig.


Egy kicsit közelebbi kép:


Itt egy Nigriventris is van a képen, amelyek csak véletlenül keveredtek a schoutedenik közé.
Méghozzá a sötétbarna-fehér csíkos(mégha ez a képen kevésbé is kivehető) "Zebra Kuku" változatból kaptunk pár egyedet ebből a szintén kicsi, maximum 8-10 centisre növő az ideje nagyrészében tényleg fejjel lefelé úszó fajból.

Érkeztek gyönyörű bozóthalak is. Az első faj inkább csak az igazán vájtfülűeknek való, nem túl dekoratív, de békés, nyugodt természetű, erős hal, Ctenopoma kingsleyae.

A leopárd bozóthal ennél sokkal ismertebb, noha nem azokban a sötétvörös, mély rozsdabarna színekben, amikben a mi egyedeink pompáznak. Sokkal látványosabbak a farmtenyésztett törzseknél.

A korábbi blogban leírt ikráztató csomó hivatott a felszínen úszó vízi növények gyökereit imitálni. Nagytestű halak dacára rendszeresen beállnak a szálak közé, csokorba gyűlve ejtőzni.

A lenti képen a harmadik faj mintázata nem érvényesül, noha igazán jó kondícióban lévő, erős színezető Microctenopoma ansorgiikról van szó. Viselkedésük leginkább az Apistogramma fajokéra hasonlít, ahogy a szinte teljesen üres medencében, mindig akad 1-2 hím, amelyik épp pózol, vagy mutogatja magát a nőstényeknek, ahogy a képen a szivacs tövében lévő hím is teszi.


Az ismertető végére kerülnek a sokúszós csukák, amelyekből állíthatom, hogy európa szerte egy cég sem tart annyi változatot, fajt, mint most én. Sőt, a jövő héten tovább fog nőni a gyűjtemény :)

Az egyik kedvencem, amit folyamatosan tartok és nevelek, a díszes sokúszós csuka. Sajnos az új egyedek megérkezését követően 2 nappal a saját 45 centis nőstényem elpusztult, de némileg kárpótolnak a tündöklő fiatalok... A faj 60 centisre is megnő, de nagyon sok év alatt. Problémahal, de szaporítása ma már nem okoz problémát, Indonéziában, hormonnal sokezres tételekben nevelik, a piaci kereslet kötelezően magával hozta a tenyésztését is. A sokúszós csukákat igyekszem rendszerezve, fajonként két képpel bemutatni, hogy jól összehasonlíthatóak legyenek a faji jellegzetességek.
Figyeljük csak a mellúszók színét és mintáját!


Márk24 és talán Fjudors is csinált hasonló fajösszehasonlítást a sokúszós csukákról, én megpróbálom ugyanakkor saját halakkal, saját képekkel kivitelezni ezt.
Polypterus palmas polli - Egy törpe sokúszós csuka faj, 20-30 centi közötti méretével, még a senegalusnál is jóval kisebb marad. Testfelépítésre, fejformára azonban nagyon hasonló ahhoz, viszont sokkal nyugodtabb és remélem a képek is visszaadják, hogy dekoratívabb! Már már csicsásnak is nevezhetőek a kénárga úszóik.



A harmadik mintás/színes mellúszójú faj a Polypterus weeksii, az egyik legdrágább és legritkább sokúszós! Kissé indiánszerű ábrázata a pár éve felfedezett, nyúlánkabb testű mokelebembe nevű rokon fajra emlékeztet. Mellúszóik sötét narancssárgák.


Polypterus delhezi, avagy márványos sokúszós csuka. Kissé az endlicheri-re emlékeztet, de mérete jóval kisebb marad, mindössze 40cm körüli. Mintázata egészen kedvelhető díszhallá tehetné.



Az utolsó faj egy valóságos óriás. Némiképp kakukktojás, ugyanis egy tényleg csuka fejű jószág, amely megjelenését tekintve nem volt egyértelmű, hogy mely fajhoz is tartozik. A feje a Polypterus bichir bichir-re, míg a teste a Polypterus endlicheri congnicum (vagy újabban Polypterus congnicum)-éra hasonlít. A hátúszó sugarainak száma viszont a vizsgált egyedeknél nem passzol a két változat egyikéhez sem!
Minden bizonnyal azonban a P. congicum egy területi variánsáról van szó, amelyeket mint a blog első publikálását követően kiderült, a Kongó folyó Marebo medencéjében halásztak az exportot megelőző nap. Belőlük eleve csak 20-40 centis halak érkeztek, rendszerint kettesével csomagolva, így az érkezés idejére az ivararány sajnos némiképp eltolódott a testesebb nőstények javára.
Lehet, hogy ehhez már valami féle fanatizmus kell, de szerintem gyönyörű....Így kell kinéznie egy vízi ragadozónak! Kár, hogy nagyonon nagyra nőnek...


Egy vicces dolog a sokúszósok kapcsán... Egy kolléga ma teljesen lesokkolódva keresett meg, mivel lyukak vannak a hala koponyáján!
Pont úgy, mint az alábbi netes képen... Első gondolat Hole in the Head disease...vagyis hexamita vagy hiánybetegség... csakhogy a lyukak szimmetrikusak, a koponya tetején a jobb és baloldalon ugyan ott vannak. Akkor már kezdett gyanússá vállni, hogy ez valami féle érzékszerv, talán a szagláshoz kapcsolódóan... majd kiderült, hogy az oldalvonal nem csak a Polypterusok oldalán halad, hanem néhány pontban a fejen is vannak nyomásérzékelő receptorai!


Régi terv, hogy csináljunk egy falat kis 30-50 literes akváriumokkal, nano halak, garnélák részére, azonban ahhoz legalább 1-3m3 hasznot vizet kellene kidobnunk, így egyelőre az 5 éves terv része marad. Ebből fakad, hogy a nanohalaink legnagyobb részét együtt tartjuk egy 250 literes akváriumban, porított brekkgrannal és keltetett artemiával etetve őket. A nap kérdése, hány faj számolható meg a képen?

Az egyik legújabb projektünk az alábbi képen szereplő faj szaporítása, erről a későbbiekben fogok beszámolni!



Reggel egy futár csengetett hozzám a következő dobozokkal:


A legnagyobbat kinyitva, ezt láttam benne, kategóriánként a diszkoszverseny nyereményei:

Igenis lelkesedjenek a hazai tenyésztők, hobbi akvaristák, diszkoszbolondok! Itt a lehetőség megmérettetni a legszebb halaikat!

Amit minden nevező megkap, aki kihozza a diszkoszát:



És néhány nyálcsorgató kötet, amelyeket egyébként a börzén meg is lehet majd vásárolni! Mitöbb a szerzővel egyedileg dedikáltatni!



Szervezőként az egyik legnagyobb problémám a napokban Bleher kalászhalas előadása.
Anno amikor kijelöltük, átbeszéltük, hogy mégis miről kellene előadásokat szervezni, mi lenne az a téma, ami a legtöbbeket érdekel, legérdekesebb...néhány pont fix volt. Legyen diszkoszhal, mert abban profi az előadó, legyen Dél-Amerikai sügér, mert szeretjük Bakipetit :P Na meg, mert az amerikások menők!
Legyen valami más...tenyésztős, akvaristás előadás, L-es harcsa tenyésztőkkel, sügeresekkel, arowanamánokkal... Na meg, hogy is csinálják a világ más részein, miért megy máshol jobban az akvarisztika, miért van több haltartó Buenos Airesben vagy Kalkuttában, mint Pest megyében?

És felmerült az, hogy hát 4 előadás...de ne legyenek teljesen hasonló témák, mégis mi legyen a 4. ? Egy kedves akvarista azt javasolta, hogy legyen Bleher kedvenc témája? miről adna ő elő a legszívesebben? Mert az bizony legyen bármi, biztos, hogy hihetetlenül jóra fog sikerülni!


Erre a topicra pedig Bleher Pápua Új-Gíneát jelölte meg, mint a csodálatos zöld sziget, ahova évtizedek óta minden évben visszajár, ahonnét rengeteg kalászhalat, gébfajt, rákot és más vízi állatot mutatott be az akvarisztikának, fedezett fel...ahol az őslakosok, a geológiai környezet, az élőhely, az esőerdők, a rendkívül változatos világ mindd lenyűgözték...

És sajnos pont ez az az előadás, amelyre a legkevesebb jegy kelt el. Tény és való, hogy úgy hirdettük meg, mint Kalászhalas előadás, az pedig egy nagyon réteg terület, nehéz beszerezni manapság érdekes kalászhal fajokat, egymáshoz sok faj hasonló, ivadékban nem mutat, meg amúgy is, nincs divatja! Legfeljebb a Popondettáknak.

Nade most, egyeztetve az előadóval kicsit áthelyeznénk a hangsúlyt, egyfajta rendhagyó földrajz órára, élménybeszámolóra, a sziget és annak élővilágának egyik legjobb fehérbőrű ismerőjével, közérthetően, érdekességekkel tűzdelve, számtalan fotóval, videóval... Még van néhány nap, jegyeket lehet venni! Hajrá! Ne maradjanak üres sorok!

45. blogbejegyzés
Mesonauta festivus

Ez a halfaj Dél-Amerika több országában is megtalálható. Főként Brazília, Bolívia és Peru folyóiban, állóvizeiben fordul elő, a folyók lassabb folyású szakaszain, illetve a növényekkel sűrűn benőtt partszakaszokat részesíti előnyben, ahol könnyen elrejtőzhet.
 
 
 
Hazánkban Zászlós bölcsőszájú halként ismert, mely elnevezés, feltehetően az erősen megnyúlt has és farok alatti, illetve hát úszóikra utal. Testük ovális, oldalról erősen lapított. Szemüktől egészen a hát úszójuk csücskéig egy jellegzetes fekete sáv húzódik, mely az egészen fiatal egyedeken is jól látszik. A felnőtt egyedek elérhetik a 20 cm-es nagyságot is. Hát, farok és farok alatti úszóik halványan pettyezettek. Szemük írisze narancsszínben pompázik. Alapszínezetük szürkés-zöld, mely nem túl látványos és talán ezért is olyan kevésbé népszerű az akvaristák körében, viszont ezzel az alapszínnel hatékonyan tudnak elrejtőzni a dús növényzet között. Viselkedése barátságos, inkább félénk, néha túlzottan is, így bátran tarthatóak hozzájuk hasonló méretű, békés halakkal, de kerüljük a kisebb méretű pontylazacokkal való társítást, mert kimondottan élvezi, ha egyet-kettőt elfogyaszthat közülük. A legjobb, ha több példányt tartunk belőlük, így kevésbé érzik majd magukat magányosnak és talán aktívabban viselkednek. Tartásukhoz elengedhetetlen a sűrű növényzet, mivel nagyon félénkek és napközben a növények között bujkálnak, csak az etetések alkalmával bújnak elő a rejtekhelyeikről. Legideálisabb számukra a 26-28 fokos, közepesen lágy, enyhén savas (6,8 pH) víz.
 
 
 
 
 
Etetésük probléma mentes, gyakorlatilag mindent megesznek. A nálam lévő pár redszeresen kapott csontkukacot, gilisztát, vörösszunyoglárvát, artemiát, lemezes és granulált eledelt, és persze előszeretettel vadászták le a neonhalakat  és a kisebb tányércsigákat is. 
 
 
Szaporításuk nehéz, mivel gyakran, már az ikrázást követően elfogyasztják ikráikat. A nemek közötti különbségek megállapítása igen nehéz, méretbeli eltérések talán nincsenek is a hímek és a nőstények között, ezért kizárólag az ikrázások alkalmával állapítható meg az egyes egyedek neme, a genitális szemölcsök formája alapján. Az összeállt pár közösen választja ki és tisztítja meg a számukra legideálisabb ívóhelyet. Főként nagy, lapos köveket, vagy nagy leveleket választanak ikráiknak. Az ívás ideje alatt enyhén agresszívvé válhatnak. egy-egy ívás alkalmával 300-400 ikrát is rakhatnak, melyek 28 fokos vízhőmérsékleten, 48-72 óra alatt kelnek ki. A kelést követően, a szülők az utódaikat, sok más dél-amerikai sügérhez hasonlóan, egy aljzatba vájt gödörbe hordják. Az ivadékok a kelést követő 4.-5. napon kezdenek el úszni és 1-2 nap elteltével már megkínálhatjuk őket, apróra zúzott granulált eledellel, artemiával.

46. blogbejegyzés
Crenicichla lepidota

Ez a halfaj Dél-Amerika több országában is honos. Megtalálható Paraguay folyóiban és csatornarendszerében, Argentínában a Rio Grande egyes szakaszain, valamint Brazíliában az Amazonas vízgyűjtőterületének déli részén és Bolíviában a Guapore folyó vízgyűjtőterületén. Főként a folyók sekély, növényzettel dúsan benőtt és faágakkal, valamint sziklás barlangokkal tarkított részeit kedveli, ahol könnyedén elbújhat és lesből támadhat zsákmányára.
 
 
 
 
Testük erősen megnyúlt, izmos, torpedó alakú. Oldalukon, a szájtól egészen a farok úszó végéig egy fekete csík húzódik, mely csík fölött, testük alapszínezete olívzöld és sárgás árnyalatú, valamint kontrasztos, fekete foltok tarkítják. A testükön végighúzódó csík alatti rész pedig ezüstös árnyalatú, vagy krémszínű. A kopoltyúfedőjük mögött, közvetlenül a mellúszók fölött, valamint a farok úszójukon, egy nagyobb kiterjedésű, sötét folt található. Szemük élénkvörös színű. Attól függően, hogy a hal Dél-Amerika mely részéről származik, az egyes egyedek jelentős színezetbeli eltérést mutathatnak, így az egyes egyedek színezete, kékes-szürke is lehet. Úszóik kékes színnel pöttyözöttek és csíkozottak, valamint széleik halvány vörös színnel szegélyezettek. Mellúszóik hatalmasak, ami a zsákmányszerzés során jelent számukra nagy előnyt. Színezetük élénksége és kontrasztossága nagyban függ az egyedek kiegyensúlyozottságától.
 
 
 
 
 
Változatos, élénk színei ellenére, hazánkban ritka halfajnak számít, vagy talán egyetlen példány sem található belőle, mely a ragadozó és rendkívül agresszív természetének tudható be. Nem célszerű kisebb méretű halakkal egy medencében tartani őket, mert néhány nap leforgása alatt elpusztítja azokat, sok esetben még a hozzá hasonló méretű halakat és fajtársait is megtámadhatja. Ha csak ebből a halfajból szeretnénk 3-4 egyedet tartani, akkor méretei (30-45 cm) és agresszív természete miatt, célszerű egy 200 literesnél nagyobb térfogatú medencét berendezni számukra, ha azonban más halfajokat is szeretnénk velük egy medencében tartani, akkor minimum 400-500 literes akváriumban kell gondolkodnunk, melyet sűrűn ültessünk be növényekkel és gazdagon dekoráljuk faágakkal, sziklákkal bujkálókkal és aljzatkén használjunk aprószemcsés, folyami sódert, homokot. A sűrű növényzetre és dekorációra azért van szükség, mert a fiatal egyedek rendkívül félénkek és hajlamosak a stresszre és emiatt könnyen le is gyengülhet szervezetük, melynek következtében akár el is pusztulhatnak. Ezt a félénkséget a koruk előrehaladtával kinövik és igazi ragadozóvá, valamint agresszív harcossá vállnak.
 
 
Az akvárium vízének minőségére nagyon érzékenyek, ezért elengedhetetlen számukra a megfelelően szűrt, kristálytiszta víz. A legideálisabb a 25-29 Celsius fok közötti vízhőmérséklet számukra, illeteve az enyhén savas (6,3-6,8 pH) kémhatású és lágy (2-10 nk) víz.
 
A nemek közötti különbségek megállapítása egyszerű. A hímek jóval nagyobbak nőstény társaiknál, elérhetik a 45 cm-es testhosszt is, míg a nőstények testmérete csak ritkán haladja meg a 35 cm-t. Ezen kívül a hímek színezete sötétebb és úszóik megnyúltabbak, a nőstény egyedek hát úszója pöttyözöttebb és hasuk halvány vöröses, vagy narancsszínű, valamint hasuk teltebb. Szaporításuk nem jelent gondot akváriumi körülmények között, bár íváskor még jobban oda kell figyelnünk a vízük minőségére. Rendkívül gondos, temperamentumos szülők és ezért ívás idején, az akvárium többi lakóját ajánlott eltávolítani a közelükből, ha nem akarjuk, hogy véres harcokat vívjanak és ez halaink pusztulásához vezessen! A nőstény egyedek, mire elérik a 14 cm-es méretet már ivarérettek, míg a hímek csak 17-18 cm-es méretnél vállnak ivaréretté. Szaporításukhoz legideálisabb a 26-27 Celsius fokos vízhőmérséklet. Násztáncuk nagyon heves, agresszív. Ikráikat leginkább egy kövekből, sziklákból kialakított, tágas barlangba rakják, melyek oválisak és fehéres árnyalatúak. Egy-egy ívás alkalmával 500-600 ikrát is rakhatnak. Az ikrák gondozását, legyezését egyedül a nőstény végzi, eközben a hím védelmezi az ikrarakó helyet, de az ikrák kikelése után már mindkét szülő részt vesz a gondozásban. Ikráik kb. 4-5 nap alatt kelnek ki a 27 Celsius fokos vízben. Ezt követően kb. 4-5 nap múlva úsznak el az ivadékok és ekkor már kínálhatjuk őket apróbb eleséggel.
 
Etetésüknél figyelembe kell venni, hogy ragadozó természetűek és ezért igénylik a rendszeres élő eleséget, melyet adhatunk számukra, giliszta, csontkukac, kishalak, rovarok és lárvák formájában. Ezen kívül előszeretettel elfogyasztják az artemiat, vörösszunyoglárvát, kagylót, rákokat, darabolt halhúst is.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

47. blogbejegyzés
Biotodoma cupido

Dél-Amerika több folyójában is megtalálható. Leginkább Brazília, Peru, Guyana és Bolívia folyóiban fordul elő a leggyakrabban. Élőhelyén a folyók homokos, lapos medrű, lassabb folyású partszakaszait kedveli.
 
 
 
Európa más országaiban egyre gyakrabban lehet eme halacskával találkozni, azonban hazánkban még mindig igen ritka fajnak számít. Ritkaságának oka, a víz minőségével kapcsolatos igényessége, illetve stresszre való hajlama lehet, ezért egyáltalán nem ajánlható kezdő akvaristáknak. Testük barnás zöld árnyalatú, mely olívzöld is lehet, valamint pikkelyeik széle ezüstösen csillogó. Farok úszójuk széle, halványkéken irizáló. Fejükön, a szemük felső peremétől kezdődően, a kopoltyúfedőkön át, egy jellegzetes fekete csík látható, mely az egészen fiatal egyedeken is jól látszik. Testük utolsó egyharmadánál, a Hát úszó tövénél, szintén egy jellegzetes fekete folt található, ami a hal lelkiállapotától függően, halványabb, illetve sötétebb is lehet. Hát úszójuk rózsaszín árnyalatú, néhol halványkék elszíneződésekkel. Farok alatti úszójuk bíbor árnyalatú, míg has alatti úszóik vöröses, valamint halványkék színű csíkokkal tarkított. Kopoltyúfedőik irizáló kék csíkokkal, vagy pöttyökkel díszített. Egyes leírások szerint, lehetséges a színezetükben és testméretükben való eltérés az egyes egyedek között, attól függően, hogy Dél-Amerikai melyik részéről származnak. Ez alapján megkülönböztetnek egy kevésbé színes, viszont erőteljesebb testfelépítésű, valamint a faj egy színesebb változatát.
 
 
 
Viselkedésükre jellemző a nagymértékű félénkség, ezért célszerű őket békés, kevésbé agresszív halfajokkal egy medencébe telepíteni. Fontos, hogy medencéjüket sűrűn ültessük be növényekkel, illetve gazdagon dekoráljuk faágakkal, gyökerekkel, melyek búvóhelyül szolgálhatnak számukra. Előnyös, ha a vízfelszínen úszó növényeket is helyezünk az akváriumba, úgy, mint békalencse (Lemna minor), vagy sallangos vízipáfrány (Ceratopteris thalictroides), így megfelelő körülményeket biztosíthatunk számukra és kevésbé lesznek félénkek, mivel a víz felszínén úszó növények megszűrik az erős fényt. Aljzatként a finom, aprószemcsés homok, vagy folyami sóder a legmegfelelőbb. Ahogyan említettem, igen érzékenyek vizük minőségére, ezért nagyon fontos, hogy az akváriumuk vize bomlástermékektől mentes, lehetőleg 3-5 nk keménységű, 6,6-7,2 pH-jú legyen és a legideálisabb, ha a víz hőmérséklete 26-29 Celsius fok között van. A vizükben lévő, legkisebb mennyiségű bomlástermékre is érzékenyen reagálnak, ilyenkor úszóikat összehúzzák, színezetük kifakul és étvágytalanná válnak, ezért a rendkívül hatékony szűrés mellett, elengedhetetlen a heti 30-40 %-os vízcsere.
 
 
 
Etetésük probléma nélkül megoldható, mindent szívesen fogyasztanak, bár arra oda kell figyelnünk, hogy vörösszunyoglárvát, kizárólag heti 2-3 alkalommal kaphatnak, mivel nagyon érzékenyek a bélgyulladásra. Szívesen fogyasztják az élőeleséget, úgy, mint muslinca, vízibolha, apró férgek, ezen kívül pedig bátran etethetőek artemiával, cyclops-szal, granulált és lemezes tápokkal és alkalmanként apróra vágott garnélával is megkínálhatjuk őket.
 
Mivel a fiatal egyedeknél lehetetlen megállapítani az egyes egyedek nemét, ezért célszerű egy 6-8 fős csapatot vásárolnunk a fajból, így nagy eséllyel lesz egy pár a csapatban, amely a későbbiekben összeáll és szaporodik. A felnőtt egyedek esetében már kicsit könnyebb a nemek megállapítása. A hímek általában színesebbek és a kopoltyúfedőiken lévő halványkék mintázat összefüggő csíkokat képez, míg a nőstények esetében ez a halványkék mintázat pontokként jelenik meg, valamint a hím és nőstény egyedek között méretbeli eltérés is észrevehető, miszerint a hímek elérik a 13-15 cm-es méretet, a nőstények viszont 9-11 cm-nél ritkán nőnek nagyobbra.
 
 
Ha a csapatunkból összeállt egy pár, akkor előbb utóbb szaporodni is fognak. Természetesen ehhez biztosítanunk kell számukra a megfelelő feltételeket. Szaporításukhoz elengedhetetlen a nagyon lágy (0-4 nk) és 5,5-5,8 pH-jú víz, melyet fokozatosan 29 Celsius fokra kell temperálnunk. Ezen a hőmérsékleten a kivált pár hamar ívni kezd. A szertartás az ívóhely kiválasztásával és heves násztánccal kezdődik, ekkor halaink félénk természete teljesen eltűnik, és enyhén agresszívvé válnak. Ha sikerült kiválasztaniuk a számukra megfelelő helyet az íváshoz, a nőstény egy gödröt kezd el ásni az aljzatba, miközben a hím bőszen védelmezi az ívóhelyüket. Ezt követően a nőstény elkezdi lerakni ikráit az elkészült gödörbe és a hím szorosan követi őt, hogy megtermékenyítse azokat. Egy-egy ívás alkalmával 100-150 ikrát raknak, melyek szürkés árnyalatúak. Az ikrák gondozását, legyezését, kizárólag a nőstény végzi, eközben a hím az ívóhelyet védelmezi a betolakodókkal szemben. Az ívást követően az ikrák kb. 72 óra múlva kezdenek kikelni és további 5-6 nap elteltével kezdenek elúszni. Ekkor már etethetőek frissen keltetett artemiával, infuzóriával, apró granulált eleséggel. Az ivadékok még nagyon jó minőségű eledelekkel való etetés mellett is igen lassan nőnek, ezért szüleik gondoskodó és védelmező viselkedése mellett is rendkívül nehezen nevelhetőek fel.
 
 
 
 
Véleményem szerint ennek a gyönyörű, szivárvány színeiben pompázó halnak is, csak úgy, mint más, méltatlanul mellőzött dél-amerikai sügérnek, több figyelmet kellene szentelnünk, hogy népszerűvé válhasson hazánkban is. Ha biztosítani tudjuk az igényeiknek megfelelő körülményeket, akkor ne habozzunk, bátran szerezzünk be egy néhány fős csapatot a fajból, biztosan örömünket fogjuk lelni, mind viselkedésükben, mind pedig változatos színeikben! Itt azonban szintén ki kell hangsúlyoznom, hogy kizárólag tapasztalt akvaristáknak ajánlott a tartásuk!
 
Végül egy video, kedvcsinálásnak!
http://www.youtube.com/watch?v=sWqpV1JKKHY
 
 

48. blogbejegyzés
A vitorláshalak 1. rész

A vitorláshal elnevezés hallatán, a legtöbb akvaristának a fekete, vagy szürke alapszínű, megnyúlt úszójú, csíkos, furcsa formájú hal jut az eszébe. Nem tagadom, sokáig én is így voltam ezzel és egyáltalán nem jutott volna eszembe írni ezekről a halakról, mivel úgy gondoltam, hogy mindenki ismeri őket és lerágott csont a velük kapcsolatos téma. Személy szerint tisztában voltam vele, hogy több faja is létezik, de ez idáig nem mélyültem túlságosan bele a témába. Aztán egyik akvarista társunkkal váltottunk néhány üzenetet az elmúlt hétvégén és felvetődött, hogy a vitorláshalakkal kapcsolatban nagyon kevés info van és lehetne egy velük kapcsolatos blogbejegyzést, vagy témát feldobni, ide az akvaristára. Mondanom sem kell, hogy rögtön megpróbáltam belemélyedni a témába és meglepetésemre rengeteg használható információt találtam róluk, azonban ezek az információk, túlnyomó része idegen nyelven íródott. Az alábbi írásban, néhány hasznos és érdekes információt találtok a vitorláshalakról. Elsősorban az elnevezésükkel kapcsolatos hercehurcáról olvashattok, de néhány mondatban megemlítésre kerül az egyes Pterophyllum fajok jellemzője és tartási körülményei is. A későbbi terveim között szerepel az is, hogy megpróbálom külön-külön is bemutatni az egyes fajokat, illetve változataikat is. Remélem, sokatok számára szolgál majd megfelelő és értékelhető információval az alábbi írás. A képek minőségéért előre is elnézéseteket kérem, sajnos nem minden esetben lehet megfelelő minőségben találni az egyes halfajokról képeket!
 
Tudom, nehéz elhinni, hogy a vitorláshal és a diszkoszhal is igazi sügér, eltekintve attól, hogy sügérszerűek. Kinézetük egyáltalán nem sügérszerű és viselkedésük sem olyan, mint a sügéreké. Legalábbis ez a legjellemzőbb a kitenyésztett változatokra, melyek rengeteg hal közül lettek kiválogatva, eltérő színezetük, vagy úszóformájuk miatt.
 
Nem fogok mélyen belemenni, hogy hogyan is tenyésszük a vitorláshalakat. Mindössze, néhány, hasznos információval szeretnék szolgálni a vadonfogott vitorláshalakkal kapcsolatban. Sok vadonfogott egyed ugyanolyan szép, vagy talán még szebb, mint kitenyésztett fajtársai, és természetesen jóval nagyobb kihívást jelent tartásuk, tenyésztésük is.
 
Jelenleg három érvényes és ismert faja van az édesvízi vitorláshalaknak.
Ezek a következők:
• Pterophyllum scalare
• Pterophyllum altum
• Pterophyllum leopoldi
 
Kellően képzett, illetve tapasztalt akvaristák számára, egyáltalán nem jelent gondot, hogy kellő biztonsággal megállapítsák az egyes fajok közötti különbséget. Sokszor lehet hallani, hogy ezek a halak a kezdő akvaristák számára kitűnően tartható fajok, azonban ez ebben a formában nem igaz, mivel mindhárom faj rendkívül igényli az odafigyelést. Valószínűleg, aki ezt kitalálta, egyáltalán nem volt tisztában eme csodálatos halak igényeivel.
 
A legjellemzőbb vonásuk a drámai, oldalirányú lapítottság, az erősen megnyúlt hát-, illetve farok alatti-úszók és ennek következtében a háromszög formájú test, az ezüstös alapszínezet, mely kontrasztos, fekete, függőleges sávokkal tarkított, illetve a feltűnően hosszú, módosult has-úszók, melyek tapogatóként funkcionálnak. A rendkívül lapos testük és a váltakozó csíkozottságuk segítségével, könnyedén elrejtőznek a növényzetben és a vízbe nyúló faágak között a természetes környezetükben. Az egyes regionális fajokon belüli méretbeli különbségek már elegendő ahhoz, hogy az ichtiológusok különálló fajként sorolják be őket. A besorolásukkal kapcsolatos huzavonát az alábbiakban olvashatjátok.
 
Nevezéktani történet
 
Burgess (1979) ismertette meg velünk, jól érthető módon a vitorláshalak nevezéktanának történetét, melyet az alábbiakban összegzek.
 
Schultze 1823-ban írta a „Zeus scalaris” fajt, mely példányait Brazíliában fogta és ezt követően, eme példányokat a Berlini Múzeumnak ajándékozta. Később Cuvier és Valenciennes is újravizsgálta a fajt és úgy döntöttek, hogy átnevezik a fajt „Platax scalaris”-nak. A leírásuk alapjául, Schultze által, a Berlini Múzeumnak adományozott „Zeus scalaris”, kissé megcsonkított példányai szolgáltak. Heckel, 1840-ben ismét leírta a fajt, mely leírás alapjául a Rio Negro-ban fogott halak szolgáltak. Ezt követően létrehozta számukra a Pterophyllum nemet, beleértve a „scalaris” fajt is.
 
A Pteropyllum elnevezés jelentése, „szárnyas levél”, mely utal az erősen lapított testükre, a scalaris elnevezés pedig „lépcsős”-t jelent.
 
Castelnau (1855) egy másik vitorláshal fajt is leírt, a „dumerilii”-t. Később, ez a leírás 1862-ben helyesbítve lett Günther által, miszerint a Pterophyllum dumerlilii a Pterophyllum scalare szinonimája.
 
Az altum vitorlás, első ízben, 1903-ban lett leírva, Pellegrin által, mint Pterophyllum altum. A negyedik vitorláshal fajt, a Pterophyllum eimekei, 1928-ban írta le Ahl, ez utóbbi, kereskedelmi leírások alapján történt. Az Ahl által leírt faj a későbbiekben megegyezőnek bizonyult a Pterophyllum scalare-val (Schultz 1967). Végül 1963-ban J. P. Gosse írta le az ötödik fajt, a Plataxoides leopoldi-t. Gosse azt hitte, hogy a Heckel által adott Pterophyllum elnevezés már használatban volt, egyes rovarfajok nevezéktanában. Mint kiderült tévedett és a Plataxoides leopoldi Schultz (1967) által lett helyreigazítva, és mint a Pterophyllum dumerili szinonim elnevezéseként jegyezte le. 1986-ban Sven Kullander újravizsgálta a Pterophyllum dumerilii és a Plataxoides leopoldi mintapéldányait és azt a következtetést vonta le, hogy a Pterophyllum dumerilii holotípusa, valójában a Pterophyllum scalare egyik variánsa volt, valamint megállapította, hogy a Plataxoides leopoldi jól láthatóan különbözik tőle és az elnevezése helytálló.
 
Kutatásait a különböző fejformákra vizsgálatára alapozta. Mind a Pterophyllum scalare mind pedig a Pterophyllum dumerilli, úgynevezett csipkés profillal rendelkezik, miközben a Plataxoides leopoldi profilja nem csipkézett és egy szembetűnő folt található a hát utolsó részén, a negyedik sötét csík környékén és viszonylag, zömök, rövid úszói vannak a Pterophyllum scalare és a Pterophyllum altum-hoz képest. Kullander úgy hiszi, hogy a Plataxoides leopoldi áthidalja a Pterophyllum és a Mesonauta nemek közötti morfológiai szakadékot.
 
 
Hogy a dolgok még jobban össze legyenek kuszálva, Burgess arra a következtetésre jutott, hogy a P. scalare és a P. altum, végpontjai egy morfológiai és egy földrajzi leejtőnek. Később Burgess (1979) úgy gondolta, hogy eme fajokat alfajként kellene besorolni, úgy, mint P. scalare scalare és P. scalare altum. Kullander (1986) viszont úgy gondolta, hogy eme két faj besorolása a P. scalare és a P. altum szerint volt helyes, ha figyelembe vesszük, a függőleges mintázatukat, mely alapján jól megkülönböztethetőek a fajok, mert például a P. altum csíkjai szélesebbek. Biztos vagyok abban, hogy aki már látta mindkét fajt, egyetértenek Kullander észrevételével. Bár Kullander hozzáteszi, hogy a vizsgálata tárgyát képező scalare, Guyana, Brazília és Peru folyóiból származtak és különböző formájú úszókkal, eltérő számú pikkelyekkel és színezettel rendelkeztek. Valójában a vadon befogott P. scalare példányai, különböző helyekről származnak (Brazília, Guyana, Peru) és ezek számos, nyilvánvaló módon különböznek egymástól, beleértve a fejformát, a függőleges csíkozottság intenzitását, kontrasztosságát, vagy az oldalukon lévő vöröses árnyalatú pettyezettség mértékét, meglétét, illetve hiányát.
 
Tehát a tudósokat és az akvaristákat jelenleg három faj foglalkoztatja. A P. scalare a tipikus, ezüstszínű vitorláshal, mely az Amazonasban fellelhető, Perutól Brazílián át Guyanáig. A P. altum a magas testű, a Rio Orinoco és a Rio Negro vízeiben fordul elő és a P. leopoldi, a zömök testű vitorláshal, Guyanából.
 
A P. altum és kiváltképpen a P. leopoldi eléggé ritka az akvarisztikában és csak alkalmanként importálják őket, valamint szaporodni is csak nagyon ritkán képesek, akváriumi körülmények között.
 
Pterophyllum scalare
 
Németországba, első ízben 1911-ben importálták. A Pennsylvaniai William L. Paullin volt az első, aki sikeresen szaporítani tudta a fajt és a növendékeket sikeresen fel is nevelte. Mivel a vad scalare eléggé agresszív lehet és kifejezetten nagyra nő, körülbelül 10-13 cm hosszú és 15-20 cm magas, ezért egy nagy medencére van szükség a tartásukhoz, melynek térfogata legalább 300 liter. Nagyon fontos számukra a kiváló minőségű víz, illetve fontos, hogy a vizük gyengén áramló legyen. Bár élőhelyükön a víz átlagos kémiai paraméterekkel rendelkezik, pH 7,2-7,4 és mérsékelt keménységű, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy jobb, ha vizüket enyhén savasra (pH 6,5) és kifejezetten lágyra állítjuk be. A vitorláshalak tartása és tenyésztése során nagyon hasznosnak bizonyult a tőzegen keresztül való filtrálás. Vizük hőmérsékletét célszerű 28-30 Celsius fok körül beállítani számukra.
 
 
Általában a sügérekkel kapcsolatban mindig felmerül egy nagyon fontos kérdés, hogy milyen növényeket telepítsünk az akváriumba!? Ez a kérdés, természetesen a vitorláshalak esetében is fennáll. Az ő esetükben a legjobb, ha nagy és széles levelű növényfajokkal próbálkozunk, melyek megfelelő búvóhelyet, valamint ívóhelyet biztosíthat számukra. Erre legalkalmasabbak az egyes Echinodorus fajok, de a Saggitaria fajok is megfelelőek számukra. Ezen kívül dekorációként alkalmazhatunk különféle faágakat, gyökereket is, hogy még otthonosabban érezhessék magukat halaink.
 
 
A vad scalare-k számára elengedhetetlen a kiváló minőségű eleségekkel való táplálás. Etetésükkel kapcsolatosan nem lesz nehéz dolgunk, mert falánk természetűek és szinte mindent elfogadnak. A legjobb, ha változatosan etetjük őket, például előszeretettel fogyasztják a különböző szúnyoglárvákat, földigilisztát, rovarlárvákat, apró rákokat, ezen kívül megkínálhatjuk őket granulált és lemezes tápokkal is. Ha szaporítani is szeretnénk őket, akkor még jobban oda kell figyelnünk a megfelelő minőségű és mennyiségű táplálásra. Szaporításukhoz elengedhetetlen a rendszeres és bőség vízcsere, mellyel még jobban szaporodásra ösztönözhetjük őket.
 
Pterophyllum altum
 
Bárki, aki már látott altum vitorlást, tanúsíthatja, hogy nagyban különbözik a P. scalare-tól és sokkal szebb, illetve kecsesebb. Ezek a halak nagyobbra nőnek, mint a scalare. magasságuk, a farok alatti úszó végétől a hát úszó végéig, elérheti a 30-38 cm-t, testük hosszúsága pedig a 15-20 cm-t. A halak testén lévő függőleges csíkok, inkább barna, fahéj árnyalatúak, mint feketék, illetve szélesebbek és úszóikon is halványan látszanak. A P. scalare úszói ezzel ellentétben „tiszták”. Fejük jellegzetesen „lépcsős”, mely különös kinézetet biztosít a halak számára, azonban ez a jellegzetes vonás a P. scalare egyes egyedeire is jellemző lehet. Az altum vitorlás, Venezuelában és Columbiában, a Rio Orinoco felsőbb szakaszaiban, és Brazíliában a Rio Negro-ban fordul elő. Eredeti élőhelyükön a víz pH-ja 6 alatt van és a víz keménysége alig mérhető, a hőmérséklet pedig elérheti a 31-33 Celsius fokot is. Tenyésztésükhöz a P. scalare igényeinek megfelelő körülményeket kell biztosítanunk. Az ő esetükben, azonban még nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő akvárium méret. Vizük hőmérsékletét soha ne engedjük 27 Celsius fok alá süllyedni, lehetőség szerint 31-32 Celsius fok környékén tartsuk.
 
 
Véleményem szerint az egyik legritkább és legszebb látvány, ha egy egész csapat altumot tartunk, egy a számukra, ízlésesen berendezett akváriumban. A legnagyobb látványt egy 8-12 fős csapattal érhetünk el. Célszerű számukra egy 700-800 literes medencét berendezni, melyet faágakkal, gyökerekkel, széles levelű növényekkel dekorálhatunk.
 
 
 
Pterophyllum leopoldi
 
Nem szerencsés, de sajnos a leopoldi-t, úgy is ismerik, mint a köpcös vitorláshal, amiatt, hogy testük kicsit nyúltabb, és úszóik kevésbé hosszúak és szélesek, mint a P. scalare, vagy a P. altum úszói. Azonban legtöbbször P. domerilii néven árulják a kereskedésekben és sajnos sok akvarista is ezen a néven ismeri, pedig, mint ahogyan már a fentebb leírtam, a dumerilii a scalare egyik szinonim elnevezése. A leopoldi példányai eredetileg a Rio Solimoes-ból, az Amazonas-ból és a Guyanai Rio Rupununi-ból származnak. Sajnos nagyon ritkán importálják és ezért kevésbé elterjedt. Kiválóan azonosítható különös testalkata alapján, illetve az oldalán mutatkozó sötét foltról, mely a testén lévő negyedik csík közelében található, és közvetlenül a hátúszó tövében, vagy magán az úszón díszeleg.
 
 
 
Konklúzió
 
Miközben a vitorláshalak tartása és tenyésztése iránti érdeklődés továbbra is népszerű az akvaristák körében, addig a vadon befogott vitorláshalak tartása kevésbé érdekes, mint kitenyésztett változataiké. Ez talán annak köszönhető, hogy a vad példányok kevésbé színesek, viszont véleményem szerint sokkal nagyobb kihívás egy akvarista számára, még a tapasztaltabbak számára is, a tartásuk és tenyésztésük, mint egy genetikailag agyon módosított, kitenyésztett fajé, ráadásul a vadon befogott példányok esetében, a maga valóságában figyelhetjük meg halaink természetes viselkedését, mely alapján nagyon nagy tapasztalatra lehet szert tenni. Ha minden feltételt képesek vagyunk biztosítani halaink számára és kellő odafigyeléssel, áhítattal, elszántsággal gondoskodunk róluk, akkor halaink előbb, vagy utóbb meghálálják a gondoskodást és lakásunk gyöngyszemévé változtatják akváriumunkat. Aki már látott csapatban úszó vitorlásokat, az biztosan tudja miről is beszélek, hiszen felemelő érzés csodálni a csapatot, ahogyan méltóságteljesen úszkálnak az akváriumban.
 
 
És végül egy kis csemege:
http://www.youtube.com/watch?v=gBjP8UWpr8s
 
Forrás:
 
Burgess, W. E. 1979: Studies on the family Cichlidae.
 
Cuvier G. & A. Valenciennes 1831:Histoire naturelle des poissons.
 
Stawikowski, R. & U. Werner. 1988: Die Buntbarsche der Neuen Welt: Sudamerika.
 
Kullander, S. O. 1986: Cichlid fishes of the Amazon River drainage of Peru.
 
Castelnau, F. L. 1855: Poissons. In: Animaux nouveaux or rares recueillis pendant l'expédition dans les parties centrales de l'Amérique du Sud, de Rio de Janeiro a Lima
 
Ahl, E. 1928: Übersicht über die Fische der südamerikanischen Cichliden-Gattung Pterophyllum
 
Schultz, L. P. 1967: Review of South American freshwater angelfishes - genus Pterophyllum
 
Gosse, J.-P. 1963: Description de deux cichlides nouveaux de la region amazonienne.
 
 
 
 
 

49. blogbejegyzés
Szeptember vége

Sikerült teljesen átköltözni a másodikból a hatodik kerületbe, beállítani az állványokat, akváriumokat, berendezkedni, légpumpát szerelni-cserélni-szerelni-szereltetni, majd a halakat is költöztetni, új importokat, szállításokat szervezni, majd a végén lefutni egy 2500km-es hétvégi európai felvásárló körutat.

Ezekről a képek majd mesélnek, de hozzájuk fűzve azért bemutatnék most is néhány érdekes, új halat, rákot, gerinctelent, miegymást.

Sokúszós csukákat mindig is tartottam, sosem tudtam igazán eladni őket, viszont izgatott a viselkedésük, szaporodásuk, étvágyuk. A minap voltam kint az Amazon-Exotic import nevű német cégnél, akik rendszeresen hoznak be nigériából, kamerunból kifejlett Polypterusokat is... Kinéztem az árlistából, hogy mire is lenne szükségem. Retropinnis 15cm, Ornatipinnis 20cm, szuper lesz. Egy pincehelyiség egyik termébe vezet be a tulajdonos és mutatja, hogy hol is vannak ezek a halak, két elég lapos kb. 30 literes akváriumban 8-10centis retok és külön szenegálik között kb. 10centis ornatik... Azt hittem, hogy rossz helyen járok... erre átvitt a másik helyiségbe, ahol egy több m3-es közel kocka akváriumban úsztak 40centis lapraedik és egy hasonló méretű kövér endlicheri nőstény... mindez hatalmas kígyófejű halak, egy pár Coius quadrifasciatus társaságában... de akkor még nem voltak meg az itthoni feltételei ekkora egyedek elhelyezésének. A Glasernél viszont nem úsztam meg, egyik fajt sem, noha csak 20-25 centisek voltak, de hibátlan áron és állapotban, noha kissé talán sovány halak, az ittnoni állományomhoz képest, de mindenképp feldobták a régieket is.

Elektromos halakat csehországban találtam, egy ottani importőr hozatott be afrikából bébi elektromos harcsákat, amik eléggé a nyakán maradtak, olyannyira, hogy 6centiről 20-25-re nőttek, igazán szép kövér, malacképű jószágok, örömmel vásároltam be belőlük... Azt már kevésbé vettem jó néven, amikor kirakáskor a háló műanyag szigetelésén is "átütve" tudatták, hogy nem piszkálásra termettek...
A dél-amerikai elektromos angolna már más tészta, egy egészen dekoratív, érdekesen úszó faj, látszik, hogy inkább késhal rokon, mintsem angolna... Sajnos a haltápokat nem fogadja el, viszont a fürge zebra dániókat is simán "kisüti" a 360 literes akváriumban is.

Egyik délután, amikor még az albínó lesőharcsa csapatom is megvolt(úgy szeptember közepén még), mentem hátra a halakhoz és az egyik képen megörökített állapot fogadott... Így jár aki 10-12centis szivárványos pisztrángokat rak a 15-16 centis lesőharcsák közé... Pisztráng-Harcsa 0:1

Az Archocentrus spilurus egy olyan közép-amerikai sügér, amiről Bakipeti is írt, az írása nyomán hozattam is egy csapatot, a sárga változatból... Azóta sem vittek el egyet sem, viszont nagyon szépen cseperednek, róluk is készült egy halovány fotó...

Valamivel jobb fénykép alanynak bizonyultak az új Gobioides brusonettik. a dél-amerikai sárkénygébek..haláliak, markológép módjára képesek a granulátumokat magukba fogadni.

A mellékelt képeken szerepel még állvány építés, néhány vegyes csiga, négyszemű hal, algázók (közte zebra otocinclus), garrák, farlowellák, Boulengerella maculata dárdalazacok(amiket autentikusan Pirrhulina filamentosa pontylazacokkal kell etetni...na náluk sem vettem komolyan a méretkülönbséget) valamint Édesvízi(valójában inkább enyhén brakkos) Tőrfarkú rák, amolyan Trilobita, amit 10-ből 9 ember elsőre valami elcsúfított, tüskéshátú rájának néz...Nem túl aktív, de hihetetlen állatok. Talán az első hazai importból? Ki tudja :)

Fotó nélkül, de beszereztem 4 bozóthal fajt is. Kettőt, amelyekről már Zsilinszki is írt, valamint Leopárd bozótból vadbefogottakat(egészen más a megjelenésük, mint a tenyésztett halaké, van amelyik egészen sötét narancssárga-pirosas alapszínű, de van olyan is amelyiken a foltok alig látszanak) és néhány közel kifejlett Microctenopoma ansorgii-t is egy tenyésztő ismerőstől.

Időm véges, rohanok vissza még egyszer etetni a halakhoz,hiszen mostanra 200 fölé emelkedett a tartott fajszámuk és ezek jó részéből eladó egyed is akad.
Lassan a szaporodás is beindul, sorra petésednek be a CPO nőstények, és állnak szülésnek a Micropoecilia para-k valamint Priapellák.

50. blogbejegyzés
Hasznos linkek gyűjteménye

Egyrészt Facsiga másrészt minden fórumtársamak ajánlom szakmai linkgyűjteményem egy részét. Tudom, hogy ez csupán jóindulattal nevezhető blognak  - legalábbis ami az akvarista.hu blogírásos elvárásait illeti - azonban úgy gondolom, hogy hiánypótló, hasznos és a szemléletváltást is segítheti.
 
Megpróbáltam a több mint 450 linkforrást különféle kategóriákba rendezni a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. A linkek a világ minden részéről származnak, ezért nem árt a nyelvtudás. Ennek hiányában a Google translate segítségével lehet boldogulni.
Egy kis segítség a nyelveket nem beszélőknek:
 
http://translate.google.com/translate_tools
 
http://techline.hu/wiki/2009/2/5/20090204_google_translate
 
http://www.mommo.hu/media/Csak_egy_kattintas_es_magyarul_olvashat_minden_weboldalt
 
A Google translate egy nyers fordítást végez. Sajnos a magyar nyelvnek a sajátosságai miatt sok esetben elég gyenge minőségben ami a nyelvtani részt illeti. Viszont a nyelvet jól beszélők aktívan is tehetnek a fordító program javítása érdekében, ugyanis felkínálja a jobb fordításra való javaslat tételt. Más nyelvek között lényegesen jobb minőségű a fordítás. Úgy gondolom, hogy ez a magyar fejlesztők inaktivitása illetve nyelvszerkezeti okokra vezethető vissza.
 
Hogyan is néz ki egy Google translate-val lefordított oldal?
 
Eredeti nyelven:
 
http://www.goodeiden.de/html/goodeids.html
 
 
Lefordítva magyar nyelvre:
 
http://translate.google.com/translate?u=http%3A//www.goodeiden.de/html/goodeids.html&hl=hu&langpair=auto|hu&tbb=1&ie=ISO-8859-1
 
 Azt már kitapasztaltam, hogy egyes oldalak fordítása nem történik meg teljes egészében, ha firefox vagy explorer böngészőt használsz. Viszont a chrome alatt tökéletes.
 
Remélem, hogy az információéhségeteket részben csillapítani tudjátok. Böngésszetek olyan örömmel, mint ahogyan mindezt megosztottam veletek.
 
Admin9-nek javasoltam, hogy a portál fejlécében lehetne egy link kategóriát beilleszteni, ahol legördülő menüben lehetne kattintgatni.
 
És akkor lássuk azokat a linkeket:
 
Scientific Journals
 
1. Acta Oecologica http://www.sciencedirect.com/science/journal/1146609X
2. Acta Zoologica http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291463-6395
3. African Herp News http://www.wits.ac.za/Academic/Science/APES/Research/MWLab/HAA/News.htm
4. African Journal of Ecology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291365-2028
5. African Zoology http://www.bioone.org/toc/afzo/current
6. Amphibia-Reptilia http://brill.publisher.ingentaconnect.com/content/brill/amre
7. Animal Behaviour http://www.sciencedirect.com/science/journal/00033472
8. Animal Biology http://www.brill.nl/animal-biology
9. Animal Cognition http://www.springerlink.com/content/1435-9448/
10. Animal Conservation (After 2005) http://www.wiley.com/bw/journal.asp?ref=1367-9430
11. Animal Conservation (before 2006) http://journals.cambridge.org/action/displayJournal?jid=ANI
12. Annual Review of Ecology, Evolution, and Systematics http://www.annualreviews.org/action/cookieAbsent
13. Aquarium Sciences and Conservation http://www.springerlink.com/content/100143/?p=8dcf0cddbb8d4e07ae4eb4bb2735c8c6&pi=0
14. Aquatic Invasions http://www.aquaticinvasions.ru/index.html
15. Aquatic Living Resources http://www.alr-journal.org/action/displayJournal?jid=ALR
16. Austral Ecology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291442-9993
17. Behavioral Ecology http://beheco.oxfordjournals.org/
18. Behaviour http://www.brill.nl/behaviour
19. Biodiversity Reserach (生物多樣性) http://www.ceps.com.tw/ec/ecJnlIntro.aspx?Jnliid=1058&newIssueiid=78341
20. Biological Invasions http://www.springerlink.com/content/103794/?p=ef598574f16c4bd687ae52621b337350&pi=0
21. Biology Letters http://rsbl.royalsocietypublishing.org/
22. Biosystematica http://www.tcntrust.org/journal.php
23. BMC Evolutionary Biology http://www.biomedcentral.com/bmcevolbiol/
24. Brain, Behavior & Evoultion http://content.karger.com/ProdukteDB/produkte.asp?Aktion=Ausgabe&Ausgabe=251593&ProduktNr=223831
25. Breviora http://www.bioone.org/loi/brvo
26. Bulletin of Fish Biology http://www.fishbiology.de/index.html
27. Bulletin of the Herpetological Society of Japan (爬虫兩棲學会報) http://zoo.zool.kyoto-u.ac.jp/herp/publications/index.html
28. Ceylon Journal of Science (Biological Sciences) http://www.sljol.info/index.php/CJSBS/issue/current
29. Chelonian Conservation and Biology http://www.chelonianjournals.org/
30. Cladistics http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291096-0031
31. Conservation Genetics http://www.springerlink.com/content/105709/
32. Current Herpetology http://zoo.zool.kyoto-u.ac.jp/herp/CurrHerp/index.html
33. Cybium http://www.mnhn.fr/sfi/cybium/homecybiumgb.html
34. Disease of Aquatic Organisms http://www.int-res.com/journals/dao/
35. Ecological Monographs http://www.esajournals.org/loi/emon
36. Ecological Research http://www.springerlink.com/content/112404/
37. Ecology http://www.esajournals.org/loi/ecol
38. Ecology Letters http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291461-0248
39. Ecology of Freshwater Fish http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291600-0633
40. Evolution http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291558-5646
41. Evolution & Development http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291525-142X
42. Evolutionary Ecology http://www.springerlink.com/content/100160/
43. Fisheries Research http://www.sciencedirect.com/science/journal/01657836
44. Forensic Science International: Genetics http://www.sciencedirect.com/science/journal/18724973
45. Herpetologica http://www.bioone.org/loi/herp
46. Herpetological Monographs http://www.bioone.org/loi/hmon
47. Herpetological Review http://www.ssarherps.org/pages/HRinfo.php
48. Ichthyological Exploration of Freshwaters http://www.pfeil-verlag.de/04biol/e9902.php
49. Integrated Zoology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291749-4877
50. International Zoo Yearbook http://www.blackwellpublishing.com/journal.asp?ref=0074-9664&site=1
51. Invertebrate Biology http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/ivb.2011.130.issue-1/issuetoc
52. Journal of Animal Ecology http://www.journalofanimalecology.org/view/0/index.html
53. Journal of Biogeography http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291365-2699
54. Journal of Curstacean Biology http://www.bioone.org/loi/crus
55. Journal of Ecology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291365-2745
56. Journal of Ethology http://www.springerlink.com/content/105357/?p=d5d24a981d044662840074cd958687b7&pi=0
57. Journal of Exotic Pet Medicine http://www.journals.elsevierhealth.com/periodicals/jepm
58. Journal of Herpetology http://www.ssarherps.org/pages/HRinfo.php
59. Journal of Natural History http://www.tandfonline.com/toc/tnah20/current
60. Journal of Small Animal Practice http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291748-5827
61. Journal of Thretened Taxa http://threatenedtaxa.org/index.asp?jid=17
62. Journal of Tropical Ecology http://journals.cambridge.org/action/displayJournal?jid=TRO
63. Journal of Wildlife Diseases http://www.jwildlifedis.org/
64. Journal of Zoo and Wildlife Medicine http://www.bioone.org/toc/zamd/40/4
65. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291439-0469
66. Journal of Zoology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291469-7998
67. Molecular Ecology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291365-294X
68. Molecular Phylogenetics & Evolution http://www.sciencedirect.com/science/journal/10557903
69. Neotropical Ichthyology http://www.scielo.br/scielo.php?pid=1679-6225&script=sci_serial
70. Neotropical Ichthyology (new site) http://www.ufrgs.br/ni/
71. NOW (野生動物保育彙報及通訊) http://wildmic.npust.edu.tw/ptrc/index.html
72. Oecologia http://www.springerlink.com/content/100458/?p=7ad35014164d4a0f9cc9bdd87b2a5208&pi=0
73. Philosophical Transactions of the Royal Society http://rstb.royalsocietypublishing.org/
74. Phyllomedusa http://www.phyllomedusa.esalq.usp.br/
75. Physiological and Biochemical Zoology http://www.jstor.org/action/showPublication?journalCode=physbioczool&
76. PLoS One http://www.plosone.org/home.action
77. PNAS http://www.bioone.org/loi/ansp
78. Proceedings of the Academy of Natural Sciences of Philadelphia http://www.bioone.org/loi/ansp
79. Proceedings of the Royal Society B http://rspb.royalsocietypublishing.org/
80. Russian Journal of Herpetology http://www.folium.ru/en/journals/rjh/index.shtml
81. Species Diversity http://wwwsoc.nii.ac.jp/jssz2/spdiv/v13/index.html#n04
82. Studies on Neotropical Fauna and Environment http://www.tandfonline.com/toc/nnfe20/current
83. Systematic Biology http://sysbio.oxfordjournals.org/
84. Systematics & Biodiversity http://journals.cambridge.org/action/displayJournal?jid=SYS
85. Taxa http://wwwsoc.nii.ac.jp/jssz2/taxa/n25.html#n25
86. The Herpetological Bulletin http://www.thebhs.org/pubs_bulletin.html
87. The Herpetological Journal http://www.thebhs.org/pubs_journal.html
88. Trends in Ecology & Evolution http://www.sciencedirect.com/science/journal/01695347
89. Turtle and Tortoise Newsletter http://www.chelonianjournals.org/
90. Vetebrate Zoology (Zoologische Abhandlungen) http://www.vertebrate-zoology.de/
91. Veterinary Clinics of North America: Exotic Animal Practice http://www.sciencedirect.com/science/journal/10949194
92. Western North American Naturalist https://ojs.lib.byu.edu/ojs/index.php/wnan/index
93. Wildlife Biology http://www.bioone.org/toc/wbio/current
94. Wildlife Monographs http://www.bioone.org/toc/wmon/current
95. Zoo Biology http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1002/%28ISSN%291098-2361
96. ZooKeys http://www.pensoft.net/journals/zookeys/
97. Zoologica Scripta http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291463-6409
98. Zoological Journal of the Linnean Society http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1111/%28ISSN%291096-3642
99. Zoological Science http://www.bioone.org/toc/jzoo/current
100. Zoosymposia http://www.mapress.com/zoosymposia/content.htm
101. Zoosystema http://www.mnhn.fr/publication/zoosyst/azoosyst.html
102. Zoosystematics & Evolution http://onlinelibrary.wiley.com/journal/10.1002/%28ISSN%291860-0743a
103. Zootaxa http://www.mapress.com/zootaxa/
 
Magazines for aquarium & vivarium
 
104. Aqua Journal (Japanese) http://www.adana.co.jp/catalog/index.php?main_page=index&cPath=12
105. AQUA LIFE (Japanese) http://www.mpj-aqualife.com/index.html
106. Aqua Planta (Germany) http://www.ak-wasserpflanzen.de/AquaPlanta/Aqua%20Planta.htm
107. Aqualog News http://www.aqualog.de/
108. Aquaristik-Fachmagazin (Germany) http://www.tetra-verlag.de/index.htm
109. Caridina http://www.fachzeitungen.de/seite/p/titel/titelid/1156238380
110. DATZ (Germany) http://www.datz.de/
111. Draco (Germany) http://www.ms-verlag.de/DRACO.29.0.html
112. Le Macropode http://www.cil-ibsc.fr/
113. Marginata (Austria) http://www.ms-verlag.de/MARGINATA.30.0.html
114. Nutrafin Aquatic News (Germany) http://www.hagen.com/canada/english/aquatic/more.cfm
115. prcticalfishkeeping.co.uk http://www.practicalfishkeeping.co.uk/
116. Reptiles Magazine http://www.reptilechannel.com/reptile-magazines/reptiles-magazine/default.aspx
117. Reptilia (Germany) http://www.ms-verlag.de/REPTILIA.28.0.html
118. Terraria (Germany) http://www.ms-verlag.de/TERRARIA.256.0.html
119. Tropical Fish Hobbyist (USA) http://www.tfhdigital.com/tfh/200911/?u1=texterity&cache=6e00616f57ff49ff39de6b6a31e12eee#pg1
120. Vivarium Guide (Japanese) http://www.mpj-aqualife.com/vivariumguide.html
121. ZAG-Phoenix – Zeitschrift für Wirbellose http://www.wirbellosen.de/zag-phoenix-zeitschrift-fuer-wirbellose-jahrgang-1-nummer-1-juni-2010-ist-da/
122. 爬蟲類兩生類情報誌クリーパー (Japanese) http://www.bekkoame.ne.jp/ha/creeper/
 
Aquarists' & Terrarists' Journals
 
123. Amazonas http://www.amazonas-magazin.de/AMAZONAS-MAGAZIN-de.776.0.html
124. Biawak http://varanidae.org/biawak
125. Cichlid News http://www.cichlidae.com/error.php
126. Deutschen Cichliden Gesellschaft - Informationen http://www.dcg-online.de/
127. Eggspots http://worldfish.de/eggspots.html
128. Sauria http://www.sauria.de/
129. Testudo http://www.sigs.ch/testudo.aspx
 
 
 
 
 
Online database & forum (Ichthyology & others)
 
 
130. 台灣本土貝類之數位典藏 http://shell.sinica.edu.tw/
131. 臺灣兩生爬蟲類知識庫子計畫 http://content.teldap.tw/index/index.php?cat=20&action=detail&id=85
132. Epiplatys.de http://www.epiplatys.de/
133. Grupo Rivulus http://www.gruporivulus.com.ar/
134. Killifish of Western Africa (Tim Addis) http://www.aka.org/wak/index.htm
135. Apistogramma Study Group http://www.apisto.com/
136. Cichlid Research http://cichlidresearch.com/contents.html
137. Cichlidae Online http://three.pairlist.net/mailman/listinfo/online
138. Cichlidae.com http://www.cichlidae.com/default.php
139. Trophs.com http://www.trophs.com/forums/index.php?act=ST&f=10&t=34
140. ibcBettas.org http://www.ibcbettas.org/pages/
141. Parosphromenus Project http://www.parosphromenus-project.org/
142. All Catfish Species Inventory Documents http://acsi.acnatsci.org/base/documents.html
143. Laboratory of Tetraodontiformes http://www.puffer.gr.jp/
144. 狗娃樂園 http://www.pufferpark.idv.tw/index.php?s=7fa2a968d8729675e4bda8d9690e53a8
145. Goodeiden.de http://www.goodeiden.de/html/england.html
146. tematiche AFAE http://www.afae.it/pages/tematica/versioneitaliana/tematica%20afae.htm
147. Opefe Archives http://www.opefe.com/
148. 食人魚生活館 http://bs.ls2d.com/
149. Freshwater Goby Museum http://www17.tok2.com/home2/tarogoby/indexe.html
150. Gobiidae.com http://gobiidae.com/
151. 光背電鰻科 (Apteronotidae) http://www.apteronote.com/revue/intro.shtml
152. Age of Aquariums http://www.aquahobby.com/age_of_aquariums.php
153. HLG台灣寵物鳥資訊網http://www.birds.tw/index.php
154. TOA鸚鵡網http://www.toaparrotzone.com/
155. TPB台灣寵物鳥論壇 http://www.sitebro.tw/zh0458784/
156. 我愛觀賞魚(中國) http://www.52fish.com.cn/
157. 批踢踢水族版(魚宅最愛) http://www.ptt.cc/bbs/Aquarium/index1.html
158. 燈峰造極 http://www.littlefish.asia/index.php
159. 貝殼影像館 http://www.wretch.cc/album/PJWang
160. Aquarium Wiki http://www.theaquariumwiki.com/Main_Page
161. New fish taxa http://www.worldfish.de/sci.htm
162. Seriously Fish http://www.seriouslyfish.com/news.php
163. Home of Rainbowfish http://members.optushome.com.au/chelmon/
164. rainbowfish.info http://www.rainbowfish.info/
165. Rainbowfishbg (Russian) http://rainbowfishbg.com/
166. Danios & Devarios http://www.danios.info/index.aspx
167. All Catfish Species Inventory http://silurus.acnatsci.org/
168. AsianCatfish.com http://www.asiancatfish.com/
169. Aspidoras.com http://aspidoras.com/
170. Catfish Study Group http://www.catfishstudygroup.org/
171. Corydoras.de http://www.corydorasforum.de/wbb3/index.php
172. I love Corydoras http://www.nettaigyo.com/corydoras/encyc/index.html
173. L-Welse http://www.l-welse.com/
174. Let's enjoy Corydoras http://www17.plala.or.jp/kzm_ta/hyousi.htm
175. Loricariinae.de http://www.loricariinae.de/
176. Planetcatfish http://www.planetcatfish.com/
177. Scotcat http://www.scotcat.com/home.htm
178. 台灣鼠魚網 http://www.corydoras.idv.tw/index.php
179. Clown Loach http://clown-loach.com/
180. loaches.com http://www.loaches.com/
181. Snakehead.org http://www.snakeheads.org/
 
 
 
 
Online database & forum (Herpetology)
 
182. Amphibian Species of the World http://research.amnh.org/vz/herpetology/amphibia/index.php
183. AmphibiaWeb http://amphibiaweb.org/index.html
184. CaptiveBred Reptile Forums http://www.captivebredreptileforums.co.uk/
185. Carettochelys.com http://www.carettochelys.com/
186. CCIC: chameleon care & information center http://www.chamaeleonidae.com/Home.html
187. Chameleons Online E-Zine http://www.chameleonnews.com/Home.html
188. Cyber Salvator http://www.cybersalvator.com/home.asp
189. EMYSystem http://emys.geo.orst.edu/default.html
190. Field Herp Forum http://www.fieldherpforum.com/forum/
191. Geckos Unlimited http://www.geckosunlimited.com/community/
192. Herpetofauna of Myanmar http://researcharchive.calacademy.org/research/Herpetology/myanmar/project.html
193. Herpetological Literature http://www.herplit.com/
194. IG Warane http://www.ig-warane.de/
195. Livefoods.co.uk http://www.livefoods.co.uk/
196. Pelusios.com http://www.pelusios.com/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1
197. PygmyChameleon.co.uk http://www.pygmychameleon.co.uk/content/
198. Redtailboa.net http://www.redtailboa.net/forums/
199. Repstyle.org http://repstyle.org/discuz/index.php
200. Schildkrotte Grubbe Regio http://sgrb.padde.eu/cgi-bin/main.pl?cmd=openindex
201. Squamata - Verlag für Herpetologie http://www.squamata.de/index.html
202. Testudines.org http://www.testudines.org/
203. Testudo-Farm http://www.testudo-farm.de/html/home.html
204. Turtle Time http://www.turtletime.org/
205. Turtle-family.com http://www.turtle-family.com/Discuz50/
206. Waranwelt.de http://www.waranwelt.de/index.php
207. www.drndrobates.org http://www.dendrobates.org/
208. www.poison-frogs.nl http://www.poison-frogs.nl/
209. 台灣龜主題館 http://www.turtle.idv.tw/
210. 爬盟 (中國) http://www.creepers.com.cn/forum/index.php
211. 青蛙小站 http://photo.froghome.tw/
 
 
 
Online database & forum (Invertebrate)
 
212. 89sky園長生物網(蝦蟹) http://89sky.net/vbb/forumdisplay.php?f=8&order=desc&page=2
213. Aquarienschnecken.de http://www.allesumdieschneck.de/index.html
214. Aristocratama http://www.aristocratama.com/
215. Crusta10 http://www.crusta10.de/
216. Cursta Fauna http://www.crusta-fauna.org/
217. Cursta.de der Wirbellosenblog http://crusta.de/
218. Myriapoden infor.de http://www.myriapoden-info.de/frameindex.htm
219. Petshrimp.com http://www.petshrimp.com/
220. Rick C West's Birdspiders.com http://www.birdspiders.com/index.php
221. World Porifera Database http://www.marinespecies.org/porifera/index.php
222. 台灣蚯蚓資料庫 http://earthworm.zo.ntu.edu.tw/earthworm/index.htm
223. 台灣貝類圖鑑 http://shell.twbbs.org/~bill/shell/index.htm
224. 台灣貝類資料庫 http://shell.sinica.edu.tw/
225. 鶴齋論壇 (puffer有夠蝦) http://www.cranepro.idv.tw/forum/modules/newbb/viewforum.php?forum=33
 
 
 
 
Organization (International)
 
226. American Cichlid Association http://www.cichlid.org/
227. American Killifish Association (AKA) http://www.aka.org/
228. American Livebearer Association http://livebearers.org/
229. Asian Turtle Conservation Network http://www.asianturtlenetwork.org/index.htm
230. Australia New Guinea Fishes Association (ANGFA) http://www.angfa.org.au/
231. Belgische Bond van Aquarium- en Terrariumhouders vzw http://www.aquariumwereld.be/index.htm
232. Betta Society of Malaysia http://www.bettasocietymalaysia.com.my/
233. British Livebearer Association http://www.britishlivebearerassociation.co.uk/
234. CAWT http://www.cawtglobal.org/
235. Fishes from Venezuela Foundation http://www.aquatic-experts.com/index.html
236. IBC Bettas.org http://www.ibcbettas.org/pages/
237. Ichthyological Society of Hongkong 香港魚類學會 http://www.hkis.hk/index_c.php
238. IG Barben Salmler Schmerlen Welse (BSSW) (German version) http://ig-bssw.org/
239. International Goby Society http://gobiidae.com/int_goby_soc.htm
240. The Crustacean Society http://web.vims.edu/tcs/?svr=www
241. The Herpetological Society of Japan http://zoo.zool.kyoto-u.ac.jp/herp/indexj.html
242. TRAFFIC http://www.traffic.org/
243. Venezuela Fish Fundation http://www.pecesdevenezuela.com/
244. 日本淡水魚愛好會 http://tansuigyo.maxs.jp/index.html
245. 日本胎生魚協會 http://www2.chokai.ne.jp/~platy/
 
 
 
Organization & Authority (Taiwan)
 
 
246. 中華民國獸醫學會 http://www.csvs.org.tw/
247. 中華民國自然生態保育協會 http://www.swan.org.tw/index1.htm
248. 中華民國魚類學會 http://www.twichthyology.org/
249. 動物保護資訊網 http://animal.coa.gov.tw/html/?main=1
250. 動物社會研究會 http://www.east.org.tw/
251. 台北市立動物園 http://newweb.zoo.gov.tw/
252. 台灣兩棲爬蟲動物協會 http://www.taratw.org/index.php
253. 台灣動物社會研究會 http://www.east.org.tw/
254. 台灣哺乳動物學會 http://web.thu.edu.tw/lklin/www/
255. 台灣昆蟲學會 http://www.entsoc.org.tw/
256. 台灣水族協會 http://www.twaa.org.tw/
257. 台灣水產學會http://www.fst.sinica.edu.tw/Tw/
258. 台灣生態學會 http://ecology.org.tw/
259. 台灣生物多樣性學會 http://www.batw.org.tw/
260. 台灣蝙蝠學會 http://www.bats.org.tw/web/index.php
261. 台灣觀賞魚養殖協會 http://www.tofa.org.tw/
262. 國立台灣博物館 http://www.ntm.gov.tw/tw/index.aspx
263. 國立台灣大學博物館群 http://www.museums.ntu.edu.tw/
264. 國立海洋生物博物館 http://www.nmmba.gov.tw/index.aspx
265. 國立自然科學博物館 http://www.nmns.edu.tw/
266. 屏東保育類野生動物收容中心 http://ptrc.npust.edu.tw/
267. 經濟部國貿局 (CITES物種貿易管制) http://www.trade.gov.tw/
268. 行政院農業委員會林務局 (野生動物保育法) http://www.forest.gov.tw/mp.asp?mp=1
269. 行政院農業委員會林業試驗所 http://www.tfri.gov.tw/
270. 行政院農業委員會水產試驗所 http://www.tfrin.gov.tw/mp.asp?mp=1
271. 行政院農業委員會水產試驗所(電子報) http://www.tfrin.gov.tw/friweb/index.php?func=epaper2
 
 
 
 
Breeders, Collectors & Business
 
272. AAA Exotics http://www.goslinea.com/
273. All Fish Aquarium (泰國) http://www.allfishthailand.com/home/index.php
274. Amazon Export Fish http://www.amazonexportfish.com/
275. Apistoworld (香港) http://www.apistoworldhk.com/shop/
276. Aqua Mosters (台灣) http://www.aquamonsters.com/
277. Aqua Project Taiwan (台灣) http://aquaprojecttaiwan.blogspot.com/
278. Aquarium Glaser (Germany) http://www.aquarium-glaser.de/en/index.php
279. Aquarium P.A.E.X. (website) http://www.aquariumpaex.com/
280. Aquarium P.A.E.X. blog (Peru) http://aquariumpaex.blogspot.com/
281. AquaTarium http://www.aquatarium.de/home/index.htm
282. Aristocratama http://www.aristocratama.com/main_f.html
283. Below Water Fish http://belowwaterfish.blogspot.com/
284. Dave's Rare Aquarium Fish http://www.davesfish.com/
285. Day & Night Geckos http://www.strophurus.com/
286. Gone Wild Peru http://www.gonewildperu.com/
287. Hein Aquarium http://www.heinaquarium.com/index.htm
288. Jon Boone http://www.jonboone.com/index.php?link=home
289. Jungo2u.com http://www.jungle2u.com/
290. Kingsnake.com http://www.kingsnake.com/
291. Leopard Gecko.com (Ron and Marilyn Tremper) http://www.leopardgecko.com/
292. Medeiros的短鯛小窩 http://tw.myblog.yahoo.com/medeiros-2007/
293. Modern Pet Centre (India) http://www.modernpetcentre.in/default.aspx
294. Netuno Aquarium (Brazil) http://www.netunoaquarium.com.br/
295. Pier Aquatics (UK) http://thepieraquatics.blogspot.com/
296. Pisciculture d'ESTALENS http://www.estalens.fr/index.php?lng=en
297. Reptilwelt http://www.reptilwelt.de/index.htm
298. Serpentes EU http://serpentes.eu/
299. Team Borneo http://teamborneo.com/home.html
300. Transfish GmbH (Germany) http://www.transfish.de/
301. Zierfische Boettner http://www.raubwelse.de/
302. 利洋水族 (台灣) http://www.li-yang.tidi.tw/
303. 化成水族 http://tw.myblog.yahoo.com/ddd31tw/
304. 台族貿易 (台灣) http://taitzuaquarium.blogspot.com/
305. 坦魚事務所 http://tw.myblog.yahoo.com/bluezaire-123456789/
306. 宗洋水族有限公司 http://www.tzong-yang.com.tw/index_main.php
307. 小黑的店 http://blackpark-fish.blogspot.com/
308. 尖端水族 (台灣) http://aquatop.myweb.hinet.net/
309. 常勝魚場(大鳥) http://www.guppytaiwan.com.tw/forum.php
310. 悠遊魚坊 (-2007) http://yoyo.life24.com.tw/EPIMP/default.aspx
311. 悠遊魚坊(blogspot) http://yoyofishroomtaiwan.blogspot.com/
312. 悠遊魚坊(yahoo blog) http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21ysX24LyBGw4VbqRJhNCsJwAR/
313. 悠遊魚坊(老爹) http://www.guppytaiwan.com.tw/forum.php
314. 水族大聯盟(facebook) http://www.facebook.com/pages/%E9%B4%BB%E9%A0%86%E9%AD%9A%E5%9D%8A/159229147451569
315. 水族大聯盟(台灣) http://aqualeaguetaiwan.blogspot.com/
316. 湖礁外礁 http://blog.sina.com.tw/cichlidstore/
317. 潮濕記憶 http://www.wretch.cc/blog/wettishmemo
318. 銀河系水族(台灣) http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21DelP6e6fERkIqQJBIXFXWjbukHw6XQ--/
319. 阿彬水族 http://tw.myblog.yahoo.com/lwpinkimo/
320. 靚魚坊(台灣) http://tw.myblog.yahoo.com/sn-keith/
321. 鴻順魚坊(facebook) http://www.facebook.com/pages/%E9%B4%BB%E9%A0%86%E9%AD%9A%E5%9D%8A/159229147451569
322. 鴻順魚坊(無名) http://www.wretch.cc/blog/hopesun1205
 
 
 
Those Japanese Pet Stores
 
 

323. An Aquarium http://www.an-aquarium.com/index.html
324. Aqua Gallery Ginza http://aquagallery-ginza.com/index.php
325. Aqua Green Life http://aqua-green-life.net/
326. Aqua Miniequ http://aqua-miniequ.mo-blog.jp/v01/
327. Aqua Nager http://www.aqua-nager.jp/
328. Aqua Rise http://aqua-rise.jp/
329. Aqua Tailors http://www.aquatailors.co.jp/
330. Aquafin http://aquafin.web.infoseek.co.jp/
331. Aqualand Hanatomi http://www.hanatomi-aqua.com/index.html
332. Aqualand Makkachin http://www.makkachin.com/
333. Aquarium DreamTheater http://www.active-neo.com/dream-t/index.html
334. Aquashop Bonito http://aqua-bonito.web.infoseek.co.jp/
335. Aquashop Uoriki http://a-uoriki.com/news/
336. AQUASHOP つきみ堂 http://www.tsukimido.net/top.html
337. AZUL Aquatic Shop http://www.aquaticshop-azul.com/index.html
338. B-Box Aquarium http://www.b-boxaquarium.com/
339. Burden Group http://burden1.info/
340. DEBON 熱帶魚館 http://onaga.co.jp/DEBON/sb/
341. Discus Area http://www.discus-area.com/
342. Dizzy Point Tokyo http://www.dizzypoint.co.jp/
343. Fish Japan http://www.fish-japan.com/
344. Fish Land Ishihara http://www.fish-pet.net/index.html
345. Jewell http://www.jewell.jp/
346. King Water http://www.king-water.jp/
347. Little Fish Company リトルフィッシュカンパニー http://littlefish.dip.jp/
348. Little Fish Shizuoka http://www.lfs-aqua.com/index.html
349. Maniac Reptiles http://www.maniacreptiles.com/index.html
350. namazuya http://namazuya.jugem.jp/
351. PASEO http://www.paseo-aqua.com/blog1/
352. Penguin Village http://www.penguinvillage.co.jp/index.html
353. Q CE http://www.55q-be.com/
354. Remixみなと店熱帯魚 http://minettai.exblog.jp/
355. rva http://www.rva.jp/
356. Sauria http://www.sauria.info/
357. Sun Marine 東京サンマリン http://www.sunmarine.co.jp/sunmarine/
358. Teamborneo http://teamborneo.com/
359. Tiara Web Shop http://www.aqua-tiara.net/
360. Tokyo Sunmarine http://sunmarine.co.jp/sunmarine/index.html
361. Waterhouse http://waterhouse.asablo.jp/blog/
362. イーストアフリカ (East Africa) http://info.eastafrica.jp/
363. コリドラス販売 コリドラス飼育 コリドラス情報 http://05kori.blog94.fc2.com/
364. ペポニ名東店 http://peponi.exblog.jp/
365. 中央水族館 http://members.jcom.home.ne.jp/chusui/index.html
366. 中野愛魚園 http://www.nakano-aigyoen.com/index.html
367. 勝鮎 http://www.katsuayu.com/
368. 大型怪魚専門店 キングコブラ http://www.king-cobra.info/index.php?PHPSESSID=6874f565d2b1ef09a1a252e0a88107ca
369. 天然幻想水 http://moon.ap.teacup.com/marjoran/
370. 東熱帶魚研究所 http://azumanettaigyo.com/
371. 爬虫類ショップ ワイルドモンスター http://www.w-monster.com/
372. 石と泉 (Ishitoizumi) http://www.ishitoizumi.com/
373. 蛇屋 http://www.monsterskeeper.com/
374. 豊橋アマゾン http://toyoama.jp/toyoama/newpage2.html
 
 
Aquarium & Terrarium Enthusiasts & Researchers
 
 
375. Agamid Lizards of Thailand http://agamidthailand.blogspot.com/
376. Ancient Dragon http://www.occn.zaq.ne.jp/ancient-dragon/index.html
377. Ancient World http://www7a.biglobe.ne.jp/~an-world/index.htm
378. Aquasnail http://aquasnail.blogspot.com/
379. Borneo Echo Streams http://borneoechostreams.blogspot.com/
380. Breeding Labo http://www.geocities.co.jp/AnimalPark-Shiro/3107/index.html
381. C'ZONE http://czone.blog.so-net.ne.jp/
382. CDM大大的攝影集 http://www.freewebs.com/yuchiachang/
383. Charm's blog http://chanet.blog34.fc2.com/
384. Chelidphile http://chelidphil.exblog.jp/
385. Cory.dk http://www.cory.dk/
386. danielleigh http://blog.yam.com/user/danielleigh.html
387. Ellago Tanganyika un mar de aqua dulce http://tanganyika-fishroom.blogspot.com/
388. Gardenstatetortoise.com http://www.gardenstatetortoise.com/mainpage.html
389. Grandkillis http://grandkillis.blogspot.com/
390. Groveling things http://adashinoren.blog95.fc2.com/
391. Il percomorfo http://percomorfo.blogspot.com/
392. In Nature http://superchiby.cocolog-nifty.com/
393. Jerry的魚世界(blog版) http://jerryaquablog.blogspot.com/
394. Jerry的魚世界(網誌版) http://tw.myblog.yahoo.com/neontetra-jerry/
395. Kubo's Farm http://americanboxturtle.blog43.fc2.com/
396. Lago Tanganyika http://lago-tanganyika.blogspot.com/
397. Leo's Aquarium http://leo-aquarium.blogspot.com/
398. Let's Enjoy Corydoras (blog) http://geoffroy.blog.shinobi.jp/
399. Longnose Life http://st1537.blog95.fc2.com/page-1.html
400. Lughingman http://d.hatena.ne.jp/lughingman/
401. Lygodactylus.com http://lygodactylus.com/index.html
402. Mahengechromis http://mahengechromis.blogspot.com/
403. NATA http://nataboa.blogspot.com/
404. Nature Planet http://natureplanet.blogspot.com/
405. Pets Pets http://city.hokkai.or.jp/~pia/cont/index.htm
406. rb5Wu http://www.wretch.cc/blog/rb5wu
407. siluriphil Welse und mehr http://siluriphil.schwebekoma.de/
408. Snakes of Taiwan http://www.snakesoftaiwan.com/
409. Spice Corydoras http://www.k3.dion.ne.jp/~fisher/
410. Stay Wild -マッドアングラー隊 ジャブロー潜入の軌跡 http://ameblo.jp/staywild/
411. Sven Kullander http://ichthyologos.blogspot.com/
412. to the world in water for healing http://ameblo.jp/julii/
413. Tokyo Snakehead Lab http://www.h5.dion.ne.jp/~raizo55/snakehead/aquarium.html
414. Whitestripe http://www.wretch.cc/blog/whitestripe
415. www.baumwarane.de http://baumwarane.ba.funpic.de/
416. おしけんブログ http://plaza.rakuten.co.jp/oshiken/
417. ようこそ!南米産小型珍カラシン(テトラ)の ギャラリーへ http://www.geocities.jp/zakkycharacin/
418. キボシ亀男の飼育記録帳 http://kibosi.jugem.jp/
419. コリちゃんにコリこり http://www.geocities.co.jp/AnimalPark-Tama/6016/index.html
420. ビーボックスアクアリウム 熱帯魚・水草情報 http://boxtropi.exblog.jp/
421. プラゼール水生生物研究所 http://www.linkclub.or.jp/~urano-co/
422. 一步燈天 http://evcafe-aqua.blogspot.com/
423. 別跟坦魚過不去 http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21fbI_oiGUGQX_wQUpSYuufmn3ug--/
424. 北辰的水族與旅遊紀錄 http://northernstar-aquarium.blogspot.com/
425. 原鬥,原生魚,蝦與 里港趙壽宏餛飩豬腳 http://tw.myblog.yahoo.com/suhon-yuki/
426. 國寶的藏寶箱 rb5killifish.blogspot.com
427. 坦湖沙漠中的孤狼 http://tw.myblog.yahoo.com/d9029753/
428. 坦湖紀事 http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21GcNNkdWCGQRBhCx1v3wruAHg/
429. 坦魚小淘氣 http://tw.myblog.yahoo.com/shin_kina/
430. 坦魚的樂趣 http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21Vs6SriCbEx9cPpiW5yKe/
431. 大亀絵巻-リクガメ写真集 http://zarata.blog66.fc2.com/
432. 小雞雞的擬餌、貓咪及原生魚類野採世界 http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21HwIDQUyZBR1viVI4tA--/
433. 底物の部屋 http://ww8.tiki.ne.jp/~yashu/index.html
434. 彩色魚 http://tw.myblog.yahoo.com/jw%21XV7g_XeBBxKoOsKLVok0pUA-/
435. 水中畫作初心者 http://tw.myblog.yahoo.com/ifyousmell20023/
436. 海水魚 サンゴ 熱帯魚 テラリウム 飼育 http://kaisuinettaigyo.blog93.fc2.com/
437. 淡水カレイ飼育 http://www.geocities.co.jp/AnimalPark-Shiro/4418/site1/kareiindex.html
438. 溪流中的蝦虎精靈園地 http://tw.myblog.yahoo.com/kun971brook-demon/
439. 燈神 http://evcafe-aqua.blogspot.com/
440. 真蝦形式 http://varcaridea.blogspot.com/
441. 萬歲爬蟲瘋 http://archi.repstyle.org/
442. 蛋高's Bike Car Fish Life http://tw.myblog.yahoo.com/hank30701/
443. 蝦虎部落 http://tw.myblog.yahoo.com/sredsun/
444. 蟲之友生態手札 http://tw.myblog.yahoo.com/butterflies-world/
445. 遠離非洲 http://tw.myblog.yahoo.com/outof-africa/
446. 野三斑 http://tapawa.blogspot.com/
447. 鬥魚沼澤 http://bettabog.blogspot.com/
448. 魚痴的淡水魚與河口魚之淺介 http://tw.myblog.yahoo.com/your0929/
 
 
 
Selected photo albums
 

449. Aquarium (flickr) http://www.flickr.com/groups/aquarium/pool/page585/
450. cyprinoid (flickr) http://www.flickr.com/photos/cyprinoid/
451. Euprepiosaur (flickr) http://www.flickr.com/photos/euprepiosaur/
452. Fish Geeks (flickr group) http://www.flickr.com/groups/fishgeeks/
453. Heosemys (flickr) http://www.flickr.com/photos/heosemys/
454. Life Aquatic (flickr group) http://www.flickr.com/groups/50619606@N00/
455. Phelsuma (flickr group) http://www.flickr.com/groups/phelsuma/
456. Phelsuma (flickr) http://www.flickr.com/photos/evanheygen/
457. Phelsumanic (flickr) http://www.flickr.com/photos/jdekock/
458. Planted Aquariums (flickr) http://www.flickr.com/groups/plantedaquariums/pool/with/3434009341/
459. Thor Kakonsen (flickr) http://www.flickr.com/photos/thorhakonsen/
460. Tropical Fish group (flickr) http://www.flickr.com/groups/wwwhekcombr/pool/with/3434009341/
 
 
Új halfajok:
 
 
1.
egy új üvegharcsa:
Pseudeutropius indigens
 
http://www.mapress.com/zootaxa/2011/f/z03037p050f.pdf
 
http://www.planetcatfish.com/catelog/image.php?species=pseudeutropius+indigens&image_id=7189
 
2.
új sügérfaj
 
Badis singenensis
 
http://threatenedtaxa.org/ZooPrintJournal/2011/September/o253126ix112085-2089.pdf
 
 3.
új Boraras faj
 Boraras naevus
 
http://www.mapress.com/zootaxa/2011/f/zt03002p051.pdf
 
 4. Új sügérfajok Dél-Amerikából
 
 
Australoheros angiru
 
Australoheros ykeregua
 
http://www.mapress.com/zootaxa/2011/f/zt02982p026.pdf
 
 
 
Ingyen könyvek, magazinok.....
 
Az egyik legteljesebb szakkönyv a szivárványhalakról, ingyen! Forgassátok élvezettel és hasznosan. Remek könyv, látványos képekkel. On-line is használható, de le is tölthető. Remélem, hogy segítséget nyújt a szivárványhalak tartása, tenyésztése és elterjedése tekintetében.
Köszönjük a szerzők az önzetlenségét.
 
http://rainbowfish.angfaqld.org.au/Book.htm
 
 
 
 
Ingyenes német nyelvű on-line akvárium magazin 2005-től az összes szám az archívumban. Nagyon jó és információ gazdag.
 
http://www.aquariummagazin.de/
 
 
 Linkgyűjtemény oldalak
 
 
http://www.aboutfishonline.com/articles/directory.html
 
 
http://www.exoticaquarium.com/links.html
 
 
http://naturalaquariums.com/links.html
 
 
http://www.wetwebmedia.com/marlinks.htm
 
 
http://www.firsttankguide.net/links.php
 
http://www.aquariumfish.net/pages/links.htm
 
http://www.aquariumpros.com/links/personal.shtml
 
http://badmanstropicalfish.com/links.html
 
http://webpages.charter.net/bobalston/Bob%20Buettner's%20Aquarium%20Links.htm
 
http://www.sfbaaps.org/links.html
 
http://www.peter.unmack.net/acn/acnlinks.html
 
 
http://www.fishpondinfo.com/frogs/tankfrogs.htm
 
http://www.mikebentley.com/aquariums/
 
http://www.sarniaaquariumsociety.com/SASLinks.html
 
 
http://www.robharvey.com/links/aquariumsupplies.html
 
 
http://www.masm.org/links.aspx
 
 
http://home.infinet.net/teban/
 
 
http://www.aquariumlife.net/links.asp
 
 
http://reocities.com/Tokyo/4468/links.html
 
 
http://www.disky-design.dk/fish/links.html
 
 
http://www.seasky.org/links/sealink12.html
 
 
http://www.maine.gov/dmr/rm/education/index.htm
 
 
http://www.aquatic-care.com/links.htm
 
 
http://www.rileyguide.com/animal.html
 
 
http://www.petfish.net/forum/index.php?action=links;cat=1
 
 
Mátéfi Gyula,
Gyömrő
 
 
Idézet az Apple alapítójától, Steve Jobs-tól
 
Üzenet a Stanford Egyetem végzős hallgatóinak:
 
 
"17 éves koromban olvastam egy idézetet: „Ha minden nap úgy élsz, mintha az lenne az utolsó, egy nap minden bizonnyal jól fogsz mindent csinálni". Nagy hatással volt rám ez a mondás akkor is, és az elmúlt 33 év alatt is. Amikor belenéztem a tükörbe, és azt láttam, hogy nem ennek megfelelően élek, tudtam, hogy változtatnom kell.
 
A halálközelség segített abban, hogy a nagy döntéseket meghozzam. Mert minden - külső elvárások, büszkeség, a megaláztatásoktól való félelem vagy bukás - eltörpül a halál árnyékában. Csak a fontos dolgok maradnak. Az ember már úgyis félig meztelen. Nem érdemes nem a szívre hallgatni.
 
Egy évvel ezelőtt rákkal diagnosztáltak. Reggel hétkor volt egy vizsgálat, és világosan kimutatta, hogy daganat van a hasnyálmirigyemben. Addig azt sem tudtam, mi a hasnyálmirigy. Az orvosok azt mondták, hogy gyógyithatatlan, három-hat hónapom van hátra. Azt tanácsolták, hogy menjek haza, rakjam rendbe dolgaimat, ami virágnyelven annyit jelentett, hogy készüljek fel a halálra.
 
Ezzel a diagnózissal éltem egész nap. Később szövetmintát vettek. Engem elaltattak, de feleségem mondta, hogy amikor az orvos megvizsgálta a sejteket, sírva fakadt. Kiderült ugyanis, hogy az a ritka tipusú daganatom van, ami gyógyítható. Megoperáltak, és azóta jól vagyok.
 
Ez volt a legutóbbi eset, amikor szembe kellett néznem a hallálal. De mivel mindezt átéltem, nemcsak intelektuális meggyőződésból mondom a következőket. Senki sem akar meghalni, még az sem, aki hisz a túlvilágban. És mégis a halál az a végállomás, ahova mindnyájan elérünk. Senki sem menekülhet meg. És ennek így is kell lennie, mert a halál az élet legfontosabb találmánya. A halál a változás ügynöke. Világossá teszi, hogy a régi utat ad az újnak. Most ti vagytok az újak, de fokozatosan ti lesztek a régiek, akiket elsöpörnek majd.
Időtök tehát behatárolt, ne fecséreljétek el azzal, hogy mások életét élitek. Ne essetek a dogmák csapdájába, azaz ne akarjátok mások gondolatainak eredményeit felhasználni. Mások véleményének zaja ne oltsa ki belső hangotokat. És a legfontosabb: legyen bátorságotok, hogy kövessétek szíveteket és ösztönös megérzéseiteket. A többi másodlagos."
 
 
 
Nyugodj békében Steve! Böngészés előtt mikor az egérre - amit feltaláltál - teszem a kezem, egy pillanatra mindig rád gondolok mélységes tisztelettel.
Mátéfi Gyula
 
 

51. blogbejegyzés
Október

 
Előre bocsátom, ez a blog egyetlen sztori körül fog forogni, egy témát körbe járni, egy eseménysort fog elmesélni.
Hogy lelőjjem a poént, az eseménysor egyik első eredménye, hogy tegnap az Amazonas.hu nevű oldal működni kezdett...nem is igazi oldal, csak afféle oldalacska, béta verzió...mint valami félkész szoftver. De azért már talán használható.
 
Szóval legutóbb ott tartottam, hogy költözés és költözés és pakolás és szerelés és állványozás és költözés és költöztetés...
Ennek az eredménye lett, hogy kialakult a 6. kerületben egy kis bemutató terem, néhány darab 2 méteres és pár 1 méteres "dísz" jellegű akváriummal, meg egy kis raktár részleg 56+32db 1 méteres medencével...tehát úgy 25 000 literes "hobbi részleg"...játszótér.
 
A következő lépcsőfok volt az, hogy kocsiba ültem párommal, megtettünk 2500km-t és begyűjtöttünk egy kisteherautónyi halat... hogy azért legyen is mit nézegetni.
Ezek között sok, sőt szinte csakis idióta állatokkal, édesvízi remeterák, tőrfakú rák, tüdőshalak, sokúszós csukák, miegymás...
Ezt egy konszolidációs szakasz követte, amikor is, elkezdtek kopogtatni az ajtón a régi tenyésztőim... Figyelj, lenne 200koi xifóm, 100 kakadu sügérrel, meg egy 600 vitorlás... ugye átveszed? Látom, van még ott hely...
Figyelj, lenne red scarlet endler, zsákszámra, befér az még hozzád.
Figyelj, úgy gondoltam, hogy kéne sügereket is tartanod...
És ezek is jöttek szépen sorban, gyakorlatilag nem volt nap, hogy megállt volna, míg érdeklődőkre egy perc sem maradt, még az oldalra sem. Már megint...nem egyszer még éjfélkor is csak csomagoltam kifelé... Úgyhogy bevallom, az utolsó 600-700 privátomat inkább csak futottam át, most is várna még 30...
Volt néhány régi barát, aki rámtörte a haloda ajtaját, hogy márpedig Most akar jönni és válogatni a Gymnogeophagusokból, a dárdalazacokból, a négyszemű halakból, a márványsügerekből stb.
Odáig fajult a dolog, hogy fel kellett vennem egy idegenvezetőt a boltba, egy kedves idős akvaristát, aki itt az oldalon is elég aktív. Foglalkozzon már néha kicsit a látogatókkal... Hátha akkor nekem marad időm halazni :)
 
Jött is az újabb telefon, egy kedves régi vitorlás tenyésztőm is felszámolt, és nem csak a tenyészhalakat adja el, de néhány olyan szörnyet is, amit 4m3-es betonkádakban nevelt... Botiák, hátonúszó harcsák, miegymás. Vagyis egy csapat csíkos morgóharcsa, amikre évek óta fáj a fogam, de sosem adták el..."mert az dísz".
 
Egy este el is hoztuk a kocsinyi halat, vastag mezőgazdasági zsákokba csomagolva hatalmas jószágok, 30db 25 centi körüli Synodontis eupterus, hasonló számú és méretű Botia modesta, Platydoras, Agamixys, miegymás...
 
A következő út már a pannon egyetemre vezetett, ők próbálnak szaporítani néhány hazai veszélyeztetett halfajt, fenékjáró küllőt,... némi szakmai tanács kíséretében egy fiola, az aranynál is drágább vegyszerrel távoztam a tanszékről...
Azt kell tudni a Platydorasokról, hogy a természetes úton való szaporodásuk ritkább, mint a fehér holló...azt tudni lehet, hogy növényekekből rakott fészekbe ikráznak, viszont azt már nem, hogy pontosan mi is váltja ki a szaporodást náluk... Egyesek 5-10 fokos vízben való teleltetést is emlegetnek. Ugyanakkor a nagyüzemi, hormon injekciót követő ikrafejés már egy bevált tenyésztési megoldás a fajnál, ennek köszönhető, hogy nem 2000Ft/db árú vadbefogott egyedekkel vannak megtöltve a kereskedések... Fontos adat még, hogy a macerálásokat mindig altatásban lévő, érzéstelenített halakkal végzik. Noha kereskedelmi értéke, ára már gyakorlatilag nincs a fajnak, én mindig is szerettem volna próbálkozni a tenyésztésükkel...
Első alkalom, a 15-25centire növesztett csíkos morgóharcsa csapatból 12 egyed kiválogat, szigorúan kesztyűs kézzel... és hormon injekció. Rá 2 nappal 8 nősténytől nagyjából 2 deciliter ikrát sikerült nyerni és termékenyíteni... Ekkor már fellelhető, minden környező országokbeli morgóharcsa tenyésztőt felhívtam, hogy szuper jól haladok, de hogyan tovább? Áhh, majd meglátom, semmi gond nem lesz, csak így tovább... 
Az már mindenképp pozitív volt, hogy egyetlen tenyészhalnak sem lett baja a procedúrától!
2 nappal később a folyamatot másik 10 hallal is megismételtem, újabb 1-1,5 deciliter ikra...
 
Már számolgattam, hogy ha 1 deci ikra pl. csak 10 000 darab (nem túl nagy szemű), akkor még dél-amerikába is exportálhatok vissza a halakból...
 
Itt jött a csavar, egyik tenyésztő "segített", csak úgy sporttársiasan, nehogy időben tudjak közbelépni, csak mikor már pár nap eltelt... "ugye tudod, hogy a keltetéshez speciális vízparaméter kell?" jókor találta ki... másnapra el is kezdtek szétfoszlani az addig épp ikraszemek, egy akvárium teljesen le is penészedett... néhol még van egy kicsi reményem, hogy hátha csak 1% kikel... ez még a napokban várható...
 
Egy érdekessége a morgóharcsa ikrának, hogy a második fejésnél több akváriumba is raktam szét keltetni, mosóvízzel pár szem ikra halak közé is került...Vitorláshal, Corydoras barbatus, márványsügér... az első két faj ezek közül be-be kapott 1-1 szem ikrát és tán még le sem nyelték, már fordultak is fel azonnal, hasukat az égnek mutatva. A márványok már edzettebbek voltak, de erősen visszább vették az étvágyukat, aktivitásukat, nekik legalább nem lett komoly bajuk.
 
Hízlalom már vissza a tenyészállományt és várok a csodára... most már tippekkel felvértezve, jobban előkészítem az élőhelyihez mégjobban hasonló vízparamétereket...
 
Csakhogy ebben a pár napban, amíg kiélhettem ipari haltenyésztési ambícióimat, nem állt meg az új jövevények érkezése...lassan az összes Micropoecilia parae, picta változat, Microrasbora fajok, Otocinclus fajok, valahol ebből a folyamatból és ritka halak iránti rajongásból is lett az amazonas.hu egy évek óta a tulajdonomban lévő domain, amely volt egyetemi honlap is egy időben, majd üresen állt, most pedig illene új életet lehellni bele... ha már igazából minden feltétel adott hozzá, gondolok céges háttérre, infrastruktúrára, készletre... sőt még egy olyan munkaerő is, aki vállalja a napi felügyeletet, rendben tartást, aktualizálást :)
 
Képek feltöltése, helyesírás javítása stb. még reggelig folyamatban...

52. blogbejegyzés
Terrapláza, előkészületek

Az utóbbi, valamivel több, mint 1000 privát üzenetet ismét átolvastam, végeztem az előrendelések ismételt összeírásával. Ugyan néhány Geophagus Tapajos-nál még mindig nem találom, hogy ki is rendelte őket, de azért el fogok rakni pluszba egy 10-es csomagat...
Szombat délután 5 óra van, 6-ra megyek a börze helyszínére, előzetesen szétnézni, berendezni néhány kiállító akváriumot, előkészíteni a vizeket holnapra, majd még ma 7-8 körül nekiállunk összeszedni a kért, valamivel több, mint 60 zacskónyi(8doboznyi!) előrendelt halat, valamint összecsomagolni a börzére szánt a maradék készletet...  Reggel 5-ig végezni kell a csomagolással...Szorít az idő...
Zacskókban hagyva majd olyanokat, mint elektromos angolnák, ikrázó fogaspontyok, Mikrorazbórák és helyet készítve akváriumokban tucatnyi vitorlás és márványsügér tenyészváltozatnak, rengeteg sterbai páncélosharcsának, mézgurámiknak, ostoros szivárványhalaknak, na meg arowanáknak, nagytestű harcsáknak, levélhalaknak, Micropoecilia fajoknak... soroljam még? Meg kell nézni holnap! Most már nem csak, mint Brekk, hanem mint az Amazonas.hu kínálata lesz ez, az alaksorban, rögtön a lejárótól jobbra.

Az már látszik, hogy sokan leszünk, nagy rendezvény lesz!

Még most is kapom a privátokat, hogy valakinek eszébe jut, hogy a rendeléséhez írjak még hozzá 2törpesügeret, még egy algázót stb... De az óra ketyeg...Ugyan éjfélig még egész biztosan nézni fogom az oldalt a telefonomon, meg talán még reggel is... Párom még most nyomtatja a holnapi akváriumok elé a halfajok ismeretetőit... néhány további pr dologra így sem maradt idő...már csak a munka jön, egészen holnap reggelig...aztán pedig a szórakozás :)

Gondoltam, KatonaJános képeiből feltöltök néhányat ismét, visszaemlékezni, milyen is volt a legutóbbi börze, és mire is számíthat, aki most jön ki első alkalommal!

 

53. blogbejegyzés
Október vége

Figyelitek, már a 3. bejegyzést írom ebben a hónapban, pedig a Terrapláza értékelését ki is hagytam,ehhez képest már kaptam e-mailt,hogy mikor jelenik meg a következő írásom?
A válasz: MOST!


Nem igazán vagyok a kommersz halak híve, nem szeretném ugyan azt forgalmazni, árusítani, amit minden kereskedő az országban, sem Corydoras paleatust, sem neonhalat nem tartok a halodában. Viszont az elevenszülők között egyre inkább akadnak kivételek. Egyre többen keresnek nálam „tiszta vérű” „Telivér” elevenszülő változatokat, mert hát mindenhol csak „vegyesguppi” meg ezüst molli van…

Néhány héttel ezelőtt egy cseh tenyésztőtől hoztam be körfarkú galaxy guppikat, ez a változat korábban rendszeresen szerepelt az AME börzéin is, de egy ideje nem találkoztam velük. Az eredmény az lett, hogy a 300Ft-ért kínált halakat a kirakást követő 2 napon belül elvitték. Párokban.

Ugyanakkor hoztam kék lírafarkú guppit is, szép, kifejlett példányokat, azonos áron, párokban, belőlük van még néhány egyedem, de meglepő módon közülük is sok gazdára talált.
 
Na, a következő lépés volt, hogy saját részre kértem be „dalmata xifókat”, szintén egy cseh tenyésztőtől, kellően horror áron(most már az eheti Glaser-es kínálatban is szerepel, ha jól emlékszem 3eur/db-ért), mindössze néhány párt, kirakni jól látható helyre, ha nem is eladó halak, de mi lesz a reakció? Semmi, nem volt olyan, akinek feltűnt volna, hogy ez nem dalmata molli…mellényúlás. Ok, próbálkozzunk tovább.
 
A legutóbbi német utamon láttam „darázs plattikat”, metálosan csillogó sárga halak fekete foltokkal, szerintem a darázsgébre hasonlítanak nagyon(a felső képen nem darázsgéb van, ez egy platti!). Nem fekete keresztsávok, csak változó alakú foltok, viszont ettől is jól néztek ki. „Bumblebee” vagyis poszméh platti néven árusították őket, mint új változat. Akkor nem hoztam, de a héten sikerült beszerezni a variánst, így most már nálam is úszik egy szerény 200 fős csapat belőlük.
 
A panda plattit ennél érdekesebbnek tartottam, már Szentgyo mondta talán 2 évvel ezelőtt, hogy olyanokat látott valamelyik börzén vagy külföldi petshopban, mint felkapott halak. Azóta is csak párszor láttam listákon, kis tételes kínálatokban. De most már eljött az ideje, hogy megnézzem közelebbről is, mit fed ez a név. A netes fotókhoz hasonlóan szelektált, nagy fekete foltú példányok csak elvétve akadtak a zacskóban, sokkalta inkább a dalmata xifókra emlékeztető megjelenésű, viszont fekete farkú, fehér alapon fekete pöttyös halakat kaptam. A fenti képen is látszik, hogy azért nem egységes változat. Másra számítottam, de azért ők is aranyosak.
 
Xifóból érkezett egy klasszikus, de mégsem túl gyakran kapható változat, piros sympson-líra. Tehát megnyúlt hátúszós, villásfarkú példányokból álló raj, néhány extra normál farkú, sympson hímmel. Meglehetősen nehezen viselték az utaztatást, kiengedés után az egész csapat a földön feküdt, ült, de másnapra már hiánytalanul felélénkültek, táplálkozni kezdtek. Érdekes, hogy a neten is alig találok képet ilyen halakról...
 
DE most is érkezett néhány guppi… Sokan kedvelik a nálunk „bársony” néven futó, red blond tuxedo variánst, sri lankáról rendszeresen érkeznek is az országba „kilószám” gyönyörű hímek. Csakhogy valahányszor próbáltunk hozzájuk azonos vonalból származó nőstényeket beszerezni, mindig elutasító válasz született. Most csak vegyes nőstényt tudunk küldeni, abból tud kiválogatni néhány ilyet is, most csak piros nőstényünk van, jó lesz az mellé stb. Viszont most egy új beszállítótól sikerült szerezni egy 200 hímből és 400 nőstényből álló tenyész csapatot. A lányok nagy része saját részre, továbbnevelésre jött, de aki párokat szeretne, annak adott a lehetőség.
 
Valamiért az utóbbi időben nagyon megnőtt a kereslet a Bolíviai Pillangó Tarkasügér néven ismert Mikrogeophagus altispinosa-ra. A börzére vittem ki pár egyedet, azok előrendelésekre el is fogytak, majd a sokadik csúsztatás után, már úton van hozzám a tenyésztőm az új egyedekkel.
Egy színeiben visszafogott, de szerintem a raminál szebb testfelépítésű, mintázatú halról van szó, amelynek a tenyésztése többnyire egyszerű. Többnyire, mivel volt évekkel ezelőtt egy beszállítóm, aki ramik után megpróbálkozott ezzel a fajjal is. Nem sokkal a tenyészállatok beszerzése után hív, hogy nézhetek felvásárlók után, már van 6000db ivadék! Következő héten: Ráérek piacot keresni, maradt belőlük 10db, de azóta 5 pár is ikrázott! Ez egy darabig így ment, mire inkább feladta a próbálkozásokat, elvégre ez egy olcsó hal, úgysem fog kelleni senkinek, jobb dolog neonozni…
 
Sajnos a forint árfolyam mozgása nem igazán kedvez újabban a díszhal behozataloknak, ennek ellenére próbálunk mindent megtenni, hogy újabb és újabb érdekességeket importáljunk.
 
A Barbus lineatus egy olyan faj, amiről már Zsilinszki is írt, ehhez képest 5 évente, ha találkozunk vele. Fehérvári kollégáknak talán 2 héttel ezelőtt sikerült behozniuk néhány tenyészérett példányt. Egy nagyon könnyen tartható, békés, érdekes megjelenésű márnafaj.
 
Valamivel helyigényesebb, a következő faj, a Barbus denisonii a vöröscsíkos torpedómárna. Ezt a fajt csak néhány évvel ezelőtt kezdték el forgalmazni(az Interzoo-n került először bemutatásra), eredendően inidiai vadbefogásokból, majd először izraelben tenyésztették, s őket követően indonéziában, thaiföldön és csehországban is megindult a tenyésztésük. Ebből adódóan az áruk egy kissé mérséklődött, de nem lehet arra számítani, hogy valaha is az amúgy hasonló élőhelyről származó, de könnyebben tenyészthető bóbitás márna/B. filamentosus árkategóriába essen. Azért is hoztam fel ezt a példát, mert, mint a kísérletek igazolták, a két faj keresztezhető. Ma már nálunk is több kereskedésben láthatóak ezek a hibridek, kb. fél áron a valódi denisoniikhoz képest. A kedvezőbb ár mögött, viszont esztétikailag is erős különbség rejlik.
 
 
Az új haloda kialakításakor, a kis akváriumok sajnos szinte teljesen kiszorultak, így az ikrázó fogaspontyok tartása is megnehezült. 180-250-400 literes medencékben sok faj tartása, tenyésztése nehezen kivitelezhető, így most azzal próbálkozom, hogy egy egy Nothobranchius fajból szerzek be nagyobb csapatokat, majd ikra nyerés, tőzeg elvétel után adok el belőlük, hogy ha egy egy változatból hal nem is, de ikra maradjon a későbbiekre.

A hiba kijavítására már születtek tervek, az üveg is adott, de hely annál kevesebb az új akváriumokhoz. Sajnos a korábbi ikrázó fogaspontyos tenyésztőm egyéb okokból felhagyott a halazással, és sajnos a hozzá az évek alatt összegyűjtött fajkészlet is megsemmisült. Beleértve az egyik kedvencemet, a fallaxokat is. Az ő ikráikat ugyan nem lehet tartósan szárazon tartani, de azért ismét kértem be egy kisebb csapatot a fajból, hátha lesz olyan, ha mást nem, a halodában dolgozó alkalmazottak között, aki foglalkozna velük. A sjoestedtivel közeli rokon, de annál kisebb testű faj, amely engem leginkább egy kisrókára emlékeztet.
 
A mai halismertetőbe ennyi fért, az amazonas.hu-n már elérhetőek vagy hamarosan elérhetőek lesznek a fent felsoroltak. De azért pár szót a decemberi börzéről még muszáj ejtenem.

Az alap sztorit, a szervezésről, helykeresésről a topicban már megírtam, viszont azt követően nagyon sok féle vélemény, kétség, aggály érkezett. Volt aki szerint rossz az időzítés, mert túl közel a karácsony, mások szerint ez pont jó, mert még el lehet a nagy hajrában adni halakat, akváriumokat…. Volt aki szerint rossz a helyszín, mert messze van a várostól, csak egy busz visz ki a Moszkva térről, mások szerint ez a vidékieknek pont jó, nem kell átvergődni a fél városon, dugókon és mellékesen nagyon közel van a vadaspark is.Volt aki szerint rossz a szervező, mert hát minimum egy oldal vagy klub vagy más kell egy ilyen mögé, ami embertömeget és hitelességet ad, mások szerint pont egy valaki kell,aki a zsebén érzi a rendezvényt és összefogja. Volt aki szerint a hal magában kevés, hívjunk meg kaktuszosokat is, van egy szlovák börze, ahol díszhal és kaktusz együtt van. Ezt már én vetettem el, elsőre legalábbis nem ez a cél. Ahogy az óbudai hüllős börzén is árultam már Axolotlok és vízinövények mellett díszhalakat is, a szervezőknek előzetesen jelezve, megtűrve…de tudatosították,hogy nem akarnak vegyes börze irányába elmozdulni. OK, érthető… de így én sem.
Volt aki szerint a kiállítók válogatása az önkényes, merthogy én felhívtam már többeket, és még vannak is számok a névlistámon, hogy „eljönnétek e?”… eddig nagyjából 40 méterre vannak jelentkezők(a teljes árusító felület 100méter, így még bőven várunk minden érdeklődőt!), 80%-ban a felkért, megkeresett árusok közül. De, ezek után végre kezdenek befutni az új, külsős asztalfoglalások is. „Azt hallottam, hogy XY menni fog! Akkor én is szeretnék kérni 2 méter asztalt”… „Sosem voltam még börzén, de hallottam, hogy XY megy, hogy működne ez?”
Már nem csak magyar és szlovák, de romániai érdeklődők is vannak!
Volt olyan is, aki a hivatali oldallal kapcsoltban lépett elő aggályokkal. De hát az állateü, majd beleköt… Csakhogy sikerült olyan termet találni, ahol helyi madarász kiállításokat is szoktak tartani, így nem teljesen ismeretlen terep. De ha az állateü rendben van, akkor majd az APEH/NAV, kivonul nagy erőkkel… úgyis ingyenes lesz a rendezvény, belépőt sem kell venniük, majd tartják itt a próbavásárlásokat. Erre is felkészültünk, a megoldási lehetőségekről privátban több érdeklődőt is tájékoztattam. Egészen biztos, hogy nem tökéletes megoldás a kétpéldányos, előre nyomtatott adásvételi szerződések adása, de jobb megoldást eddig nem találtunk, sajnos a bevételek kockás füzetben való vezetése kevés. A terrapláza is „Navtiszta” rendezvény lett. Itt is ez a cél.
 
Szerencsére egyre többen jelentkeznek segíteni. Volt aki a plakátot alakította át, informatívabbra, volt aki biztonságiőrnek jelentkezett a pakolások idejére és a parkolóhoz, volt aki próbálja a környező iskolákban reklámozni a rendezvényt, és van aki a fotópályázat megvalósításán gondolkodik, ad tanácsokat. Ilyenekre még szükségünk van, minden véleményre, elképzelésre, javító szándékra, kézre, nyomtatóra, sajtós kapcsolatra, újságíró ismerősre stb. Nem azért, hogy a szervezők gazdagodjanak, hanem azért, hogy a börze sikerét követően minél több hasonló rendezvényre kerülhessen sor! Akár az ország más részein, akár ezen a helyszínen rendszeresítve! Akinek ötlete, gondolata, elképzelése van, privátban várom, vagy akár ide a bloghoz is megírhatja hozzászólásként.
Ne csak olvass! Reagálj, véleményezz, segítsd ötletekkel is a börzét!



A cikk az amazonas.hu-n, az egyetlen országos kiszállítási területű hazai díszhal webáruházban is olvasható.

54. blogbejegyzés
Hősők nevelése szülők nélkül

Az első egy hónap eseményei.
 
előzmények
 
A történet 2012 Januárjában indul.
Vízcseréhez készülődtem.
Az enyhe télre való tekintettel a ciszternámban nem volt befagyva az esővíz, igy lehetőség adott volt.
Feltöltöttem egy használaton kivüli 140literes akváriumot a
2-3°C esővizzel,vártam egy napot,
majd a 200w tartalék fűtőtestemmel felmelegítettem 26,5 °Cra.
Vélhetően a napsütéses időnek köszönhetően,váratlan esemény elsodorta a tervemet.
 
2012 01 28
Reggel ,Heros efasciatus kék hímem és Heros redneck nőstényem leikrázott egy nagy lapos kőre a közös medencében.
 
 
2012 01 29
Itt volt az alkalom,az előre elkészített 94 liter esővizet felfütöttem 29,5°Cra
Az ikrákat a kővel együtt a nevelőnek kinevezett medencébe tettem.
Közben a másik párom is ikrázáshoz készülődött.Szépen tisztogattak egy nagy kavicsot a medence másik felében.
Estére le is ikráztak. Redneck hím zöld nöstény.
 
 
2012 01 30
40-50 ikra elfehéredett valószinűleg terméketlenek maradtak.
Ezeket csipesszel eltávolítottam,ezt mégegyszer meg is kellett ismételni.
Az első pár nagy mennyiségű ikrát rakott kb 2x annyit mint a második pár.
A második pár ikraszemei viszont sokkal nagyobbak voltak.
 
2012 01 31
A 96 literben kikeltek az első pár ikrái ,víz 30°C
A nagy akváriumban továbbra is vigyáznak az ikrákra ,víz 28,5°C
Elöszőr nem akartam elvenni a második pár ikráit,mert csak a második ikrázásuk volt és most legalább szépen
őrizték a területet,nem úgy mint az első probálkozásuk során.
Itt is elkezdtek az ikrák fehéredni a nöstény nem tudta eltávolítani a hibás szemeket.
Döntés,kővel együtt a nevelőbe.
Sórák keltetés indítása (sajnos lejárt szavatosságú volt csak)
 
2012 02 01
Délutánra kikelt a második csapat is.
Az első brigád még kis szálakon lóg.
 
2012 02 02
Sórák ellenben nem kelt ki……...pánik indul…...most mi lesz?
--Tudnotok kell ennek a fajnak néhány egyede,hasonlóan a diszkoszokhoz hámváladékot termel,
ezt fogyasztják a picik az első napokban.Ez a váladék a Redneck hím oldalán szépen meg is jelent.--
Mindkét társaság még szálakon lóg.A szemek láthatóak szikzacskó cca 1mm. Víz 29,5°C
Feltünő,hogy a második csapat lárváinak mérete sokkal nagyobb mint az első kisebb szemű ikrából kelt
1 nappal idősebb lárváké.
Minimális artemia mégis csak kelt estére.
 
2012 02 03
13 30 Kb 10db kishal már úszik.
Víz kontroll,Ph= 7, Nk= 3°
A kishalak (lárvák) nagy tömegben kapaszkodnak össze a fenéken,hogy a víz áramlása ne tudja őket elsodorni.
Uj artemia beszerzési forrás keresése,Luki irta neki van még.
 
2012 02 04
Sajna Lukit nem értem utol telefonon,hívom Gelcsit,de neki sincs otthon petéje. GÁZ VAN !
Dél van,a kishalak 2 felhőben úsznak. Mivel fogom etetni őket?
Stressz az ivadéknevelő akváriumon kívül…… :D
Jönnek az ötletek az ismerősöktől --etess tojássárgájával ! --
25 éve nem etetek tojássárgájával!
Az úszó ivadék állomány közel 100%os.
Páran még próbálnak emelkedni,a többiek küzdenek a vízáramlattal.
A szivattyú által keltett vízmozgás csillapitására betettem egy üveglapot.
Minimálisan kikelt artemia + 1szem porrá tört táp beetetése.
Ujabb 2 adag artemia inditása
 
2012 02 05
Etetés reggel,kevés artemia,Fix és Panzi haltápokból szitált por etetése. KB egy csipet,lehet ez is sok.
Kis halak a szűrő körül tömörülnek.
Szürő felemelése,mert féltem,hogy valamelyik eltűnik egy számomra nem létező résen.
Délután jobb hijján por etetése.
Kis halak elkezdtek csapatokban uszni,követik egymást.
 
2012 02 06
Elpárolgott víz pótlása. -10°C van ciszterna kifolyó befagyott :(
Nem baj van nagy hó ! Hó olvasztása,melegítése,betőltése.
Csobogó furulya felszerelése,legyen oxigén bőven.
Víz hőfok 31°C ! Hőfokszabályzó állítása.
Mivel ugyis rosszul kel az artemia dobtam bele még 1-1 kanállal.
 
2012 02 07
Reggel Víz 26,5°C ,Jó lesz így.
Kishalak még az üvegre tapadva pihennek, így biztosítva helyzetüket.
Fix por és darált csirkemell-filéből kicsepegtetett fehér húslé etetése.
Délután.Ikrázó köveket kivettem a medencéből és visszraktam a helyükre.
Békalencse,májmoha és csigák betelepítése,hogy leszívják a bomló anyagokat.
Késő este artemia etetése.
 
2012 02 08
Reggel. Száraz por és artemia etetése.
Csobogó állítás.
Passziv szürőnek,nagyobb kékszivacs betéve.
 
2012 02 09
Reggel. Száraz por és artemia etetése.
Szürő tisztítása.
Vízpótlás csapvizzel.
Kishalak száma szemmel láthatóan csökkent.Elhullott kicsiket csak 1-1db-ot láttam.
Valószinüleg a csigák takarítanak.
 
2012 02 11
Csirkehús feldolgozás a család részére,de a nyesedéket most nem kapja meg a cica.
Csirkemell cafatok tisztítása,mixelése,lefagyasztása a nagyoknak. Csirke Tofefee! :D
Mielött kiszereltem volna ,jól kinyomkodtam és az,igy nyert levet leszűrtem,majd lefagyasztottam ezt is.
 
2012 02 12
Reggel. Etetés szárazzal és csirkehús lével.
 
2012 02 13
Új beszerzésű Bolti artemia inditása,állítólag friss.
Este Fix1 törve + artemia etetése
 
2012 02 14
Fix1 törve + artemia etetése
 
2012 02 15
Etetés.Fix1 törve +felolvasztott fagyasztott zőldborsó és vörösszunyog lárva szétnyomott leve.
Undi de a kényszer nagy úr.Sajna ez az új artemia rosszabbul kelt,mint a lejárt szavatosságú.
 
2012 02 16
Etetés.Fix1 törve + egy nagyon kevés artemia.
Szürő tisztitása,mert lelassult a csobogó.
Vízpótlás csapvizzel.
Ismét próbálkozás az új artemiával 2x1 liter inditása (késöbbiek folyamán meg is romlott)
Este 1db fagyi vörösszúnyoglárva kocka szétpréselve,szűrve,feletetése.
 
2012 02 18
Ismét próbálkozás artemia keltetésre,most már vödörben.
Késöbbiek folyamán ez sem volt átütő siker ,igy aztán valamelyik nap visszavittem a maradék petét vásárlás helyére.
Vízfeltöltés 2 vödör esővizzel ,most cca 107 literben vannak a kicsik.
Ma mindkét szülőpár újra leikrázott ! Ugyanazokat a köveket választották.
A kicsik között a szétnövés már tapasztalható,cca négyszeres a méretkülönbség.
Fix1 etetése
 
2012 02 20
A nagyakváriumban reggel még mindkét pár őrizte az ikrákat,de délre az ikrák mind eltüntek.
Az algaevők teljes létszámban jelen voltak a helyszinen.
 
2012 02 23
 A kishalak mérete 10mm es nagyságig terjed.
Nagyítóval 1-1 egyeden már kivevető a csikozódás kezdeménye.
Fényképezés: A vakuzás hatására a kishalak mozdulatlanná váltak 10-15másodpercre.
Eddig ezt nem tapasztaltam! A stresszhatás első jele.
Azután folytatták az evést. Etetés:Fix1 morzsolva,fagyi-szunyoglárva morzsolva,fagyi-húslé (házi)
Halak becsült létszáma,80egyed
A csigák jó takarító munkát végeznek.
 
2012 02 24
Szürő eldugult,tisztitás
Etetés:Fix1 morzsolva,fagyi-szunyoglárva morzsolva,szürve.
 
2012 02 25
Etetés:Fix1 morzsolva,fagyi-szunyoglárva morzsolva,szürve.
2 db guppi és 25 fős anci ifjonc betelepítése a kis hösők mellé.Őket egy külső szürőakváriumból kellet kipecáznom.
Gondoltam itt jobb lesz nekik.
 
2012 02 26
Néhány anci elpusztult,feltehetően a stressztől,amit az áthelyezés okozott,pár db még kifakulva keresi a helyét.
Vizek közötti különbség: szürőakvárium 21°C,csapvíz,sötétségből -->ivadéknevelő 27°C,esővíz,napos helyre kerültek.
Minden bizonnyal itt is a fény (világos) okozta a nagy stresszt.
A többi kicsi jól elvan a heros apróságokkal.
Etetés Fix 1 és csirkehús
Délután mulmozás,vízpótlás 1vödör esővízzel,igy most 114 literben vanak.
 
 2012 02 27
 
 
2012 02 28
Etetés:Fix1 morzsolva,fagyi-szunyoglárva morzsolva,fagyi-zöldborsó morzsolva szürve.
 
Eltelt az első hónap !
A halak jó étvággyal esznek.
Olykor a kisebbek is eleségként jelennek meg a nagyok fejében,igy van egy kis csipkelődés.
A szétnövés cca. már hatszoros.
Az ancikkal jól megférnek.
A csigák szorgalmasan takarítanak és elképesztő ütemben szaporodnak.
Még nem tudják,hogy ők a jövő áldozatai,valamelyik reggelinél……..
Létszám cca 80 kis hős ,20 kis anci ,2 kis guppi.
 
 
A bloghoz tartozó képeket megtaláljátok blogképek albumban.
A szülőkről pedig az Amazonas Nagytarcsán albumban találthattok fotókat.
 
Jó halazást mindenkinek RZ
 2012 04 14
77.nap
 
 

55. blogbejegyzés
Csináld magad - Ikráztató csomó

Angol nyelven nagyon szimpatikus leírásokat találni ikráztató műnövény /zöld fonálcsomó készítésről, de magyarul pár évente egyszer, ha látok erről valami leírást, holott nem egy nagy dolog, miközben nagyon hasznos tud lenni.

Mivel ma csináltam új csomókat Melanotaeniák, Ostorok szivárványhalak, molnárlazacok és aranycsukák számára, ezért dokumentáltam a folyamatot.

Anyagköltség: átlag 120Ft/db
Elkészítési idő: fél perc/db
Látni amint házi műmohára ívnak a kalászhalak: megfizethetetlen


Hozzávalók: Zöld fonál (mint amiből pulóvert kötnek...de a subázó fonál mégjobb lenne, mivel bolyhosabb), kemény borítós könyv, olló.


A fonalat a könyv köré tekerjük.

és tekerjük...


Majd elvágjuk a szálít és egy 10 centis darabot befűzünk a könyv borítója és a tekercs közé.


Ezt elhúzzuk a könyv gerincéig.


Majd csomót kötünk rá.


A könyv másik oldalán ollóval elvágjuk a köteget.


A mű már majdnem kész:


Kicsit összeborzoljuk a szálakat és átmosás után mehet az akváriumba:



Ízlés szerint parafadugót vagy hungarocell darabot köthetünk a tetejére.
 
Videót nem tudok beszúrni, de itt látható a fenti köteg működés közben:
http://youtu.be/nXMeb0O_SSQ
 

56. blogbejegyzés
Vitorláshalak 2. rész

 Pterophyllum scalare (Schultze, 1823)
 
A vitorláshalak közül a legismertebb és a leggyakrabban tartott faj. Ahogyan a vitorláshalakkal kapcsolatos előző írásomban olvashattátok, eme vitorláshal faj körül volt a legtöbb hercehurca a besorolásukat, leírásukat illetően. Ez talán abból is adódhatott, hogy Dél-Amerika több országának folyóiban, vizeiben is megtalálhatóak és az egyes fajleírók nem azonos élőhelyről fogták be a mintapéldányaikat, melyek leírásuk alapjául szolgáltak. Többek között Brazília, Kolumbia, Peru és Ecuador vizeiben találhatóak meg. Véleményem szerint, ennek a nagy területet felölelő elterjedésének köszönheti az akvarisztikában való elterjedését is.
 
Ezeknek a csodálatos halaknak rengeteg, különböző szín és úszóformájú változata létezik. Ezek a változatok, azonban nem természetes körülmények között alakultak ki, jöttek létre, hanem mind-mind a szelektív tenyésztésnek köszönhetőek. Ennek következtében nagyon gyakori, hogy eme változatok nagyban különböznek vad fajtársaiktól. Értem ez alatt, hogy méretükben is jóval kisebbek lehetnek, ivadékgondozó ösztönük szinte már nem is létezik és extrém esetekben teljesen terméketlenné válnak.
 
Ahogyan írtam néhány mondattal ez előtt, Dél-Amerika több országának vizeiben is előfordulnak, az Amazonas középső szakaszától, Perun át, egészen kelet Ecuadorig. Természetes élőhelyükön a víz, amelyben élnek, nem rendelkezik átlagon felüli paraméterekkel. A pH-ja semleges közeli, illetve enyhén lúgos kémhatású, míg a víz keménysége 8-10 nk körüli. Eredeti élőhelyükön a folyók és vizek lassabb folyású szakaszait részesítik előnyben, ahol a víz áramlása minimális és a növényzet sűrű, valamint rengeteg a vízbelógó faág. Ezekben a vizekben nem ritka, hogy a hőmérséklet egészen 32-33 Celsius fokig emelkedik. Akváriumi körülmények között, szintén elengedhetetlen számukra a lassan áramoltatott víz, viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy előnyösebb számukra, ha vizük pH-ja enyhén savas (6,5-6,8), valamint a víz keménysége 5-6 nk körüli. Mint a legtöbb dél-amerikai sügérfaj, úgy a vitorláshalak is érzékenyek a víz minőségére, ezért a megfelelően beállított és hatékony szűrés, illetve a rendszeres és gyakori vízcsere is nagyon fontos számukra.
 
 
Alapjában békés természetű halak, ennek ellenére mégsem ajánlott a kisebb testű pontylazacokkal közös medencében tartani őket, mert könnyen prédaállatnak nézhetik őket és alkalomadtán el is fogyasztják azokat. Hozzájuk hasonló méretű halakkal szemben, egyáltalán nem viselkednek agresszíven, bár saját tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy az ívás és az ivadékgondozás idején, már ha gondozzák ivadékaikat, kicsit ingerlékenyebbek és könyörtelenül elűznek minden betolakodót az ívóhelyük környékéről. A számukra kialakított életteret, lehetőleg faágakkal dekoráljuk és ültessük be sűrűn, nagy levelű növényekkel, melyre legalkalmasabbak az Echinodorus sp. fajok, illetve a Saggitaria sp. fajok. Ezekre a növényekre, azért van szükség, mert búvóhelyként funkcionálnak számukra, valamint ívás idején, főként a növényzet leveleire rakják ikráikat. A legideálisabb, ha egy 6-8 fős csapatot vásárolunk, mivel a csapatból kivált párok, általában jóval eredményesebbek az ivadékgondozás terén, mint a későbbiekben mesterségesen összeszoktatott párok. Ha a megfelelő körülmények biztosítottak halaink számára, akkor 10-12 hónapos korukra elérik az ivarérettséget és a csapatból kivált párok, szép lassan elkülönülnek fajtársaiktól és előbb, vagy utóbb szaporodni kezdenek. A kivált pár közösen választ ívóhelyet, melyet közösen tisztogatnak. Ez általában egy vízinövény széles levele, de ennek hiányában bármilyen tereptárgyra leikráznak. A jól megtisztogatott helyre körülbelül 300-500 ikrát rak a nőstény, melyek gyöngysorszerűen helyezkednek el, őt követi szorosan a hím, hogy megtermékenyítse azokat. Fiatal egyedek esetén, csak az ívás ideje alatt állapíthatjuk meg halaink nemét, miszerint a nőstény tojócsöve szemölcsben végződik, míg a hím ivarszerve kúp alakú. Idősebb halak esetén könnyebb dolgunk van a nemek megkülönböztetése terén, mert az idősebb hímek, úgynevezett zsírhomlokot növesztenek. Ikráikat felváltva őrzik, még etetések alkalmával sem hagyják őrizetlenül azokat, de sajnos a legtöbb esetben, az ikrázást követően, néhány órán belül felfalják ikráikat. Ez különösen jellemző az egyes tenyészváltozatokra. Nagyon ritka az olyan pár, mely maradéktalanul képes felnevelni ivadékait. A vadon fogott példányok jobb szülőknek bizonyulnak, viszont akváriumi körülmények között csak ritkán szaporodnak. Az ikrák, a 27-29 Celsius fokos vízben, körülbelül 48-56 óra alatt kelnek ki. Kezdetben függeszkednek a növényzet levelein, ahová szüleik az ikrákat rakták, majd néhány óra elteltével az aljzatra potyognak és az elkövetkező négy napban, ott is maradnak, miközben szüleik bátran védik őket. A kelést követő negyedik napon, már úsznak az ivadékok és ekkor táplálék után is kezdenek kutatni. Bátran adhatunk nekik naupliuszt, a későbbiekben pedig vágott tubifexet, földigilisztát, granulált és lemezes tápokat. Ahogyan a felnőtt egyedek étvágyával, úgy az ivadékok étvágyával sincs semmi gond, mindent megesznek, viszont nagyon fontos a változatosság étrendjükben. Megfelelő és változatos táplálás mellett, 6-8 hetes korukra elérhetik a 3-4 cm-es magasságot.
 
Öröklődés tan
 
Minden egyes élőlény sejtekből épül fel. Az öröklődés szempontjából, ezen sejtek alkotórészei közül a sejtmagnak van a legjelentősebb szerepe. A sejtmagon belül helyezkednek el, a pálcika, vagy fonal alakú kromoszómák, melyek tartalmazzák a különböző tulajdonságokat kialakító, illetve befolyásoló részecskéket, az úgynevezett géneket. Minden állatfaj egy, a fajra jellemző kromoszómaszámmal rendelkezik. A kromoszómák párokat alkotnak. Az egy-egy párba rendeződött kromoszómák, az úgynevezett homológ párok, melyek alaktanilag és funkcionálisan is hasonlóak. Az állati szervezetet felépítő sejteket, működésbeli különbözőségeik miatt, testi és ivarsejtekre különítjük. Az egyes ivarsejtekbe a homológ kromoszómákból csak az egyik kerül. A legegyszerűbb öröklődési tulajdonságokat is, legalább egy génpár befolyásolja. Az ugyanarra a tulajdonságra ható gének a homológ kromoszómák meghatározott helyét foglalják el. Az azonos tulajdonságra ható géneket alléloknak, allél génpároknak nevezzük. Az olyan tulajdonságokat, melyeket egy bizonyos génpár határoz meg, monofaktoriálisnak nevezzük. A mennyiségi tulajdonságokat igen sok, kis hatású allél génpár befolyásolja, ezeket polifaktoriális öröklöttségünek hívjuk. Általában a monofaktoriális, vagy csak néhány génpár által befolyásolt tulajdonságok öröklődésének vizsgálata könnyebb, mivel ezeknek a nagy hatással rendelkező géneknek, külsőleg is jól megfigyelhető hatásuk van az egyed egy-egy tulajdonságára (szín, úszóforma). Így a megjelenési forma és az öröklöttség sok esetben egybeesik, vagyis a küllem alapján az öröklöttség nagyobb biztonsággal becsülhető.
 
A különböző öröklődés módok leírásának egyszerűbbé tétele érdekében, bevezették a gének és az általuk befolyásolt tulajdonságok betűjellel való azonosítását. Ebben a formában mindig a két homológ kromoszómán elhelyezkedő gének jelei (allél génpár) kerülnek egymás mellé.
Megkülönbözetünk:
- domináns géneket
- recesszív géneket
A domináns géneknek már egyszeres dózisban is, külsőleg jól látható és felismerhető a hatásuk, allél párjuk hatása nem érvényesül. A domináns géneket nagybetűvel jelöljük. A recesszív gének csak kétszeres dózisban, homozigóta állapotban okoznak külsőleg is látható tulajdonságváltozást. A recesszív géneket kis betűvel jelöljük.
 
Amikor egymással egy tulajdonságban eltérő egyedeket párosítunk, örökléstani értelemben keresztezzük őket. Az alábbi ábrán az átöröklés legegyszerűbb módját láthatjátok. Az ábrán a sötét színű vitorláshal a vad, vagyis a domináns színezetet szimbolizálja, míg a kevésbé kontrasztos hal, egy világos színű egyedet szimbolizál.
 
 
 
E két hal a kiindulópont, vagyis a szülők. Őket, egymással párosítva, létrehozzuk az első utódnemzedéket (F1). Az F1 nemzedék minden tagja sötétszínű lesz, mivel a sötét szín génje elnyomja a világos szín génjét, tehát a sötét szín a domináns a világossal szemben. Mivel a tulajdonságokat a gének alakítják ki, a gén is dominánsnak kell tekintenünk és jelölnünk. Így, ezek alapján a domináns gén jele „G”, míg a recesszív gén jele „g”. Ezt követően, ha az F1 nemzedék egyedeit párosítjuk egymással, és létrehozzuk az F2 utódnemzedéket, azt tapasztaljuk, hogy az ivadékok háromnegyed része sötét színű lesz és egynegyed részük pedig világos színű. A második utódnemzedékben tehát minkét szülőre jellemző színváltozat megjelenik. A tulajdonságok az F1 utódnemzedékhez képest szétválnak, vagyis hasadnak. Ha az F2 nemzedék világos színű egyedeit egymással párosítjuk, akkor minden ivadékuk világos színű lesz, tehát tisztán örökítik jellemző tulajdonságukat. Azonban a tenyésztési kísérletek bebizonyították, hogy az F2 nemzedék sötét színű egyedeinek csak az egyharmada örökíti tisztán a sötét színt, míg a kétharmada 3:1 arányban nemez sötét és világos színű ivadékokat, jellemző színezetüket nem örökítik tisztán. Ennek az a magyarázata, hogy az ivarsejtbe a számcsökkentő sejtmagosztódás során minden kromoszómapárból csak az egyik kerülhet. Tehát a sötét egyed két „G” génje közül az egyik is és a másik is külön kerül egy-egy ivarsejtbe. Ugyanez vonatkozik a világos színű egyed két „g” génjére is. A megtermékenyülés folyamán a „G” gént hordozó ivarsejt egyesül egy „g”-t hordozóval. Más lehetőség nincs, mivel mindkét szülő a saját színére nézve homozigóta volt, tehát tisztán örökítette színét. Homozigótának hívjuk azt az egyedet, amely homológ kromoszómáin adott tulajdonságra nézve azonos génekkel rendelkezik. Az F1 utódnemzedék örökléstani értelemben már különböző, mindegyik egy „G” és egy „g” színmeghatározó génnel rendelkezik. Az F1 utódnemzedék 50% „G” és 50% „g” gént hordozó ivarsejtet termelnek, ezért színüket nem is örökítik tisztán, amit jelez az, hogy ivadékaik között 3:1 arányú hasadás mutatkozik. Azokat az egyedeket, melyek adott tulajdonságra nézve különböző génekkel rendelkeznek, heterozigótáknak nevezzük.
 
Mendel-féle öröklődési alaptörvények:
 
1. A gaméták tisztaságának törvénye, azaz a szétválás, elkülönülés (vagy szegregáció) törvénye. E szabály szerint az adott tulajdonságért felelős két örökletes faktor, azaz egy gén allélpárjának két tagja elválik egymástól (szegregál) az ivarsejtképzés, azaz a meiózis során.
2. Uniformitás szabálya, amely kimondja, hogy ha homozigóta szülőket keresztezünk, az utódnemzedék összes tagja genotípusában és fenotípusában is egyforma lesz.
3. Hasadás törvénye, mely szerint, ha eltérő genotípusú homozigóta szülőket keresztezünk, az első utódnemzedékben a szülői tulajdonságok nem olvadnak össze, hanem ezt a nemzedéket továbbkeresztezve változatlanul megjelennek a második utódnemzedékben.
4. A független öröklődés törvénye, amely kimondja, hogy a különböző tulajdonságok egymástól függetlenül öröklődnek.
 
Letális faktorok
 
Letális génnek, vagy tulajdonságnak nevezzük azt, amely az ivarérettségig a homozigóta egyed pusztulását okozza. Letális faktorok nem csak dominánsak, hanem recesszívek is lehetnek. A tenyészváltozatok kialakulásában a domináns letális faktorok játszanak döntő szerepet. A recesszív öröklődésűek nem jöhetnek számításba, mert a homozigóták életképtelenek. A heterozigóták megjelenési formája, fenotípusa pedig a normál változatokkal azonos. A letális faktorok öröklődésének és hatásának ismerete a tenyésztői gyakorlatban sok segítséget adhat. A letális gének egy része már embrionális korban az egyed pusztulását idézi elő, mások csak az egyedfejlődés későbbi szakaszában. Vannak, úgynevezett, subletális gének, melyek csak a homozigóták egy részének pusztulását okozzák, attól függően, hogy a tartási körülmények mennyire kedvezőek, vagy kedvezőtlenek. Ezen kívül léteznek subvitális faktorok is, melyek az egyedfejlődés egyes szakaszaiban csökkentik a homozigóta egyed életképességét, de ez nem teszi lehetetlenné szaporodásukat (albínó és arany változatok), azonban jelentősen nehezíthetik a tisztán örökítő törzsek tenyésztését.
 
A domesztikáció jelensége
 
Rengeteg díszhalfaj, akváriumi körülmények között való tartása, szaporítása nehézségekbe ütközik, más fajok rövid idő alatt el is tűnnek, tűntek akváriumainkból, viszont egyes fajok rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek, ha lehet úgy fogalmazni, divatosak, melyeknek számos tenyészváltozata ismert. Nagyon kevés olyan faj létezik, mely évtizedeken át meg tudja, tudta tartani népszerűségét az újonnan beakvarizált fajokkal szemben. Az egyik ilyen faj a vitorláshal. Akváriumaink „időtálló” halai azok a fajok lettek, amelyek változékonyaknak mutatkoztak, így újabb és újabb szín és formaváltozataik láttak napvilágot, valamint könnyű szaporíthatóságuk, viszonylagos igénytelenségük miatt állandó helyet kaphattak akváriumainkban. Ezek a fajok adják a jelenlegi tenyészváltozatok túlnyomórészét. Eme fajok gyors nevzedékváltása és szaporodása hozzájárult ahhoz, hogy a vad típusoktól rövid idő alatt eltérő tulajdonságokkal rendelkező tenyészváltozatokat hozzon létre az ember. Természetesen néhány generációra kiterjedő akváriumi tartás alapján nem jelenthetjük ki, hogy eme fajok háziállatok, de az eredeti élőhelyüktől erősen különböző környezet, a kis létszámú populáció és ennek következtében a szükségszerű bel és rokontenyésztés, valamint az ember által alkalmazott, tudatos szelektálás, mind-mind oda vezetett, hogy e fajok akváriumi törzseinek genetikai állománya mára erősen eltér a vad populációktól. Egy-egy növendékcsoportot, a tenyésztő igyekszik mindennemű károsító tényezőtől óvni, hogy a legnagyobb mértékben csökkentse az elhullásból származó veszteséget, viszont ezzel azt is megakadályozza, hogy a természetes szelekció érvényesülhessen, így a kevésbé életképes egyedek is felnőnek ilyen körülmények között, melyek természetes körülmények között elpusztulnának. A korán ivarérő egyedeket igyekszünk mihamarabb továbbszaporítani, mert tőlük hamarabb származik ivadék. A fent leírt dolgok együttes eredménye, hogy például az eredeti vad típusokhoz képest, eme fajok kifejlett kori testmérete jóval alulmúlja elődeikét, színeikben, formáikban különbözőek. Hasonló jelenségek egész sora bizonyítja, hogy a megváltozott, vagy szándékosan megváltoztatott életfeltételek, a párosítási, szelekciós módszerek, mélyreható öröklöttségbeli megváltozásokhoz vezettek.
 
Öröklődő színváltozatok
 
A halak színének alakulásában az alábbi színsejttípusok játszanak fontos szerepet.
Melanoforák, vagy fekete színsejtek. Ezeket fekete, kékesfekete, vagy barnás-fekete színtestek, az úgynevezett melaninok alkotják.
Xanthoforák, vagy sárga színsejtek. Xantofillt tartalmaznak, sárga színhatást eredményeznek.
Erithroforák, vagy piros színsejtek. Vörös pigment tartalmú sejtek, melyek az aranytól a sötétvörösig változó színt kölcsönöznek az egyednek.
Iridofórák, fénylő sejtek. Guaninkristályokat tartalmaznak. Ezek ezüstös fényű, színjátszó kristályok.
A felsorolt színsejtek közöl, a vad színváltozatok kialakításában, rendszerint mindegyik sejttípus részt vesz, a fajra jellemző, meghatározott arányban. A különböző színváltozatok úgy jönnek létre, hogy e színsejtek közül, egyik, vagy másik részaránya megváltozik a többivel szemben, vagy akár el is tűnhet a bőrből. Az egyik legfeltűnőbb domesztikációs jelenség a vad állományokra jellemző szín, illetve pigmentáció megváltozása. Ez a változás lehet:
• mutációs eredetű
• tudatos szelektálással kialakított
• fajok közötti hibridizációval létrehozott
A pigmentáció csökkenésének, vagy hiányának legszélsőségesebb esetét, az albínó változatok képviselik. Az albínó gén homozigóta egyedeken teljesen megakadályozza a bőrben a melaninok képződését, de a sárga és vörös színsejtek működését nem akadályozza. Így az akváriumban gondozott albínó változatok lehetnek, szinte teljesen fehérek, sárgás és vöröses árnyalatúak is. Az albinizmus recesszíven öröklődik. Ez alapján kijelenthetjük, hogy az albinizmus, kizárólag az akváriumi tartás során fellépő mutáció, illetve a természetben is kialakulhat az albinizmus, viszont a szabadban az albínó egyedek életképtelenek lennének, mivel hiányzik a rejtő színezetük, így könnyen prédává válnának, illetve szervezetük érzékenyebb a változásokra, mely könnyen pusztulásukat okozza. Éjjeli életmódot folytató halak között vannak a természetben is előforduló albínó állományok, például Európában a harcsáknak. Az albínó változatokon kívül a xanthoristikus, sárga változatok is közkedveltek. A melaninok a bőrből hiányoznak, kizárólag a szemek fekete íriszében vannak jelen. A xanthorizmus, az albinizmushoz hasonlóan, szintén recesszíven öröklődik. Az irizáló, acélosan csillogó színhatást, a háton, az úszókon, illetve a test más részein található, nagyszámú fénylő színsejt, az úgynevezett iridiophora okozza. Eme sejtek működésének csökkenése, illetve hiánya, tompa, fénytelen színeződést eredményez. Az iridioforák mennyiségének csökkenését, képződésük gátlását egy recesszív génpárnak tulajdonítjuk. A fényes csillogású, irizáló alapszínt azonban további örökletes tényezők befolyásolják, amelyek az iridiophorákban lévő guaninkristályok fizikai állapotára hatnak, ennek pedig három irizáló alapszín az eredménye, az acélkék, a búzakék és a zöld. A különböző diszhalfajok közül sikerült néhány halfaj melanisztikus, fekete változatát is kitenyészteni. A fekete vitorláshal fekete színe úgy tűnik, hogy egy féldomináns gén hatására jön létre, a homozigóta egyedek teljesen feketék, míg a heterozigóták szürkék (füstös vitorlás), míg a homozigóta, nem fekete egyedek, a normális alapszínű egyedek.
 
Öröklődő úszóformák
 
A pigmentációs változásokon kívül az úszók meghosszabbodása a legszembetűnőbb domesztikációs jelenség. A díszhaltartók és tenyésztők, esztétikai igényüket, kezdettől fogva erősen fejlett, megnyúlt úszókkal rendelkező változatok kitenyésztésével próbálták kielégíteni. Emiatt, céltudatos tenyészkiválasztással, szelektálással, megőrizték a különböző úszómódosulásokat és túlfejlődést mutató típusokat, és egyesesetekben még tovább is fejlesztették. Ma már a trópusi díszhalfajok között is több akad, amelynek fátyolúszós változata széles körben elterjedt.
 
Az úszónagyobbodás csak hím egyedeknél tapasztalható, mivel kizárólag a hím hormonok hatására indul meg az úszósugarak jellegzetes megnyúlása. A nőstény egyedek úszói rövidek, de ennek ellenére örökítik a tulajdonságot. Az 1950-es évektől kezdődően, az akvarisztika fokozott térhódításával, ugrásszerűen felgyorsult az újabb és újabb fátyolúszós változatok megjelenése. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy az egyre nagyobb számban szaporított díszhalak között természetszerűleg, a létszámnövekedés arányában, nőtt a mutációk, a hirtelen fellépő örökletes megváltozások létrejöttének statisztikai valószínűsége. 1959-ben a vitorláshal (Pterophyllum scalare) fátyolos törzseit tenyésztették ki az NDK-ban. A vitorláshal fátyolos egyedeinek lágy úszósugarai, belső hormonális hatásra, erősen megnyúlnak a „normál” alakhoz képest. Az úszómeghosszabbodás dominánsan öröklődik és egy génpár által determinált. A dominancia azonban nem teljes, a homozigóták rendkívül hosszú úszóikról könnyen felismerhetőek és megkülönböztethetőek a heterozigóta fátyolos vitorlásoktól.
 
A mutációt okozó gének
 
A márvány mintázatért felelős gén
 
Egyszeres dózisban fekete-fehér mintázatot eredményez az egyedben. A legtöbb egyed azonban kétszeres dózisban hordozza a gént, így színezetük sokkal intenzívebb, valamint a testükön jelen lévő mintázat, sokkal nagyobb kiterjedésű, mint az egyszeres dózisban jelenlévő géneket hordozó egyedek színezete. Ha két olyan egyedet szaporítunk, melyek kétszeres dózisban hordozzák a márványmintázatért felelős gént, akkor azt tapasztaljuk, hogy ivadékaik 100%-ban hasonló mintázattal rendelkeznek, mint a szülők. Azonban ezen egyedek ivadékait nagyon nehéz felnevelni, körülbelül kétszer annyi időt vesz igénybe a nevelésük, amíg elérik a 4-6 cm-es méretet, mint az egyszeres dózisban jelen lévő gént hordozó egyedek felnevelés. Ebből az következik, hogy az egyszeres dózisban jelenlévő gént hordozó egyedek sokkal életrevalóbbak, mint a kétszeres dózisban jelenlévő gént hordozó egyedek, valamint növekedésük is jóval gyorsabb, illetve a vad típushoz hasonlóan, kevésbé fogékonyak a betegségekre.
30-40 évvel ezelőtt, mindössze két típusa létezett a márvány vitoláshalnak, a kontrasztosabb mintázatú és a kevésbé mintás változat. Később, miután megjelentek a Gold és Gold-márvány változatok, egyre több féle márvány típust tenyésztettek ki. A márvány vitorláshal első ízben 1969-ben lett leírva Ash által. A márvány mintázat egy domináns génnek köszönhető, mely egy nagykiterjedésű, fekete pigment foltozottságot eredményez a homozigóta egyedek testfelületén. A heterozigóta egyedek kromoszómái csak egyszeres dózisban tartalmazzák a márványmintázat kialakulásáért felelős gént. Norton szerint ezek a heterozigóta egyedek az eredeti márvány–vitorláshalak. Egy intenzívebb márvány mintázat, mely sokkal kifejezőbb, mint a heterozigóta, eredeti márvány vitorláshalak esetében, annak köszönhető, hogy az eredeti, homozigóta márvány vitorláshalakat keresztezték a Gold vitorláshalakkal. Ezek a típusok egy márványmintázatért felelős génnel rendelkeznek az egyik kromoszómájukon, míg másik kromoszómájukon egy arany színezetért felelős gén van jelen. A Gold-márvány vitorláshal csak később, az eredeti márvány vitorlás, a Gold és e két változat keresztezéséből származó egyedek megjelenése után került „kereskedelmi forgalomba”. Az Gold-márvány vitorláshalak sötét, szinte fekete mintázattal rendelkeznek, szemben a szürkésfekete mintázatú eredeti, heterozigóta márvány vitorlásokkal. Az Gold-márvány vitorlások, melyek a márvány mintázatukat tekintve heterozigóták, kevésbé mintázottak, mint a homozigóta egyedek. Vajon az Gold-márvány vitorláshalak egy új génnel rendelkeznek, vagy csak az eredeti márvány mintázatukért felelős gén túlműködéséről van szó, ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az arany színezetért felelős gén működése, egyelőre ismeretlen. Mindkét esetben a Gold-márvány gén, ugyanazon a kromoszómapáron helyezkedik el, ahol az eredeti márvány gén és a Gold gén is megtalálható. Abban az esetben, ha az ilyen génekkel rendelkező egyedeket egy aranyszínű egyeddel keresztezünk, akkor Gold-márvány és ezüstszínű utódaik lesznek.
 
Négy kromoszóma létezik, melyek a színváltozatok kialakulásáért felelős géneket hordozzák a márvány és a Gold-márvány egyedekben, bár egyes egyedek kizárólag kettő kromoszómával rendelkeznek a négy közül, egy-egy mindkét szülőtől.
W-vad típus, nem rendelkezik génekkel, sem a márvány, sem pedig a Gold mintázat kialakulásához.
M-az eredeti márvány mintázatért felelős génekkel rendelkezik.
G-az arany színezetért felelős génekkel rendelkezik
GM-a kromoszóma, mely a Gold-márvány egyedekben van jelen.
 
 
A sötét színezetet hordozó gén
 
Ha egyszeres dózisban van jelen az adott egyedben, akkor az úgynevezett „black lace” színváltozatot produkálja. Kétszeres dózisban az egyed teljesen fekete színűvé válik, testén csak nagyon erős fényben válnak láthatóvá a csíkok. A „black lace” színváltozatú egyedek, a vad típushoz hasonlóan, igen életerős, gyors növekedésűnek bizonyulnak, míg a teljesen fekete színváltozatok, kevésbé életerősek és növekedésük is igen lassú.
 
A csíkozatlanságért felelős gén
 
Egyszeres dózisban a „ghost” színváltozatot produkálja, míg kétszeres dózisban a „blushing” színváltozatot hozza létre, mely csíkoktól és foltoktól mentes, azonban esetenként előfordul, hogy közvetlenül az egyed szemei mögött, valamint a farok úszó tövében, egy-egy fekete, függőleges csík húzódik a hal testén. A növendék „blushing” színváltozatú egyedek testfelületén nagyon kevés fénylő színsejtet találunk, melynek következtében a kopoltyúfedőik csaknem átlátszóvá válnak. Ez a jelenség az egyed növekedésével szinte teljesen eltűnik. Ezen kívül a teljesen éretté vált „blushing” hímek jóval hangsúlyosabb zsírhomlokot növesztenek koruk előrehaladtával, mint más színváltozatok hímjei, valamint a „blushing” színezetű egyedek íriszében egyáltalán nem látható vörös szín, más színváltozatoktól eltérően. Az egyszeres dózisban jelenlévő gén esetében, a csíkozatlanság igen változó lehet, a testen vagy nem találhatóak egyáltalán mintázatok, vagy pedig a hal mindkét oldalán vannak apróbb, szabálytalan foltok.
 
 
Természetesen az itt leírtak nem ölelik fel teljes mértékben a változatok teljes körét, de talán arra elegendő, hogy a domesztikáció feltűnőbb kísérőjelenségeire rámutassanak. Mindegyik ismertetett mutáció, nemcsak szín és formaváltozást jelent, hanem számos élettani módosulást is eredményez. Ez abban nyilvánul meg, hogy e tenyészváltozatok szaporasága, az ivadékok életképessége, vitalitása messze elmarad a „normális” egyedekhez, törzsekhez képest. A fátyolúszókat kialakító mutáns gének elsődlegesen a hormonális rendszert érintik és csak másodlagos hatás az úszók meghosszabbodása. Mindegyik fátyolúszós típus, többé-kevésbé lassabban növekszik, mint rövid úszójú fajtársai. A homozigóták szaporítása szinte lehetetlen, nagy részük még meg sem éri az ivarérett kort. Ezeket a szempontokat a fátyolúszós változatok tenyésztése során figyelembe kell venni. Ugyanez vonatkozik néhány színváltozatra is. A nagyon intenzív vörös szín irányába szelektált albínó-vörös, vagy arany-vörös színváltozatok számos esetben terméketlenek.
Van tehát egy határ, ameddig egy-egy tenyészváltozat speciális tulajdonsága szelekcióval fokozható. Ha ezt túllépjük, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a törzs már nem tartható fenn tovább. A természet rendszerint benyújtja a számlát, ha a „normál” alaktól túl messze igyekszünk eltávolodni.
 
 
 
Forrás:
 
C. E. Purdom, (1993): Genetics and fish breeding
 
Gomelsky Boris, (2011): Fish Genetics: Theory and Practice
 
J. Norton, (1990): Seven kind of marble angelfish, in Freshwater and marine aquarium magazine, vol. 13.
 
P. Horn, S. Zsilinszky, (1983): Akvarisztika-Gyakorlati díszhaltenyésztés
 
J. Norton (1982): Angelfish genetics, in Freshwater and marine aquarium magazine. vol. 5.
 
 
 

57. blogbejegyzés
Áprilisi örömködés

Április 5, csütörtök, napsütéses idő... Csupa pozitívum.
 
Nyitó hír:  Több résztvevő is megkeresett Bleher előadásai óta, hogy neki bizony maradtak volna még kérdései. A jó hír, az előadó beleegyezett, hogy ezekre egyenként választ ad, csak gyűjtsük össze egy topicba valamennyit! Úgyhogy akinek még felmerült valamely gondolata kérdése, bármely előadáshoz kapcsolódóan, az ne fogja vissza magát!

A második hír, hogy aki most nem jött el, az másfél év múlva a tervek szerint ismét lehetőséget kap, hogy meghallgathassa a mestert!
 
De akkor rá is térek a jókedvem okára...
A kisebb öröm, hogy 2 héttel ezelőtt az egyik Xenotiapia ornatipinnis nőstényem a képen szereplő, akkoriban méglátványosabb hímmel heves nászjátékba kezdett...
Némiképp elhamarkodtam a köptetést, de így is 12 (még szikzacskós) apróság lett az eredmény:


Az ornatipinniseket a szintén rendszeresen szaporodó Enantiopus csapatommal tartom egy medencében. Érdekes volt, hogy a két faj egyszerre ikrázott, a nagy Enantiopus kráter külső oldalába építette az alig 10-15centis kráterét az ornatipinnis hím.

A másik, szintén mérsékeltebb öröm, hogy a kb. 2 hete beszerzett vadbefogott Hemichromis elongatus csapat elkezdett igazán kiszínesedni. A bíborsügérrel közeli rokon, valamivel nyúlánkabb felépítésű, de igényeit tekintve azzal gyakorlatilag mindenben megegyező ritkán tartott halfaj. A változás egyik oka lehet, hogy elkezdtem az étrendjüket halivadékokkal is kiegészíteni.

Nem egy klasszikus törpesügér a maga 12centi körüli átlag méretével, nem is a legbékésebb sügér, de nekem naagyon tetszik! Remélhetőleg hamarosan ikrázni is fognak. Karikatúrista már többször heccelt velük, hogy "na ezt kéne tenyészteni", ez újdonság, meg fogják venni, speciális, szép, ritka, mi kell még? Mint egy afrikai ékkő!


De, van egy másik halfaj, amivel sokkal régebb óta heccel a rajzolónk.
Red Spotted Severum - Alias RSS. Az ezredforduló környékén először a szingapúri Aquarama kiállításon bemutatott szellektált Severum variáns, aminek tudtommal a második hazai importőre és első tenyésztője voltam pár évvel ezelőtt. Akkor még a kifejlett import példányokat 50-60 000Ft körüli összegért sikerült beszereznem rajzolónk heccelésének engedve, de ezekből is számos elpusztult az ide úton, kétszer csak hímeim maradtak, nem volt egyszerű program.
Az akkori végső csapaton viszont túladtam, engedve egy megfelelő ajánlatnak.

A közelmúltban viszont sikerült az akkori kicsikből szereznem néhány süldő példányt, amelyek közül az első pár ma/de lehet, hogy még tegnap/ ikrákat rakott!
Egy 2 méter hosszú, 500 literes akváriumban tartom a csapatot, minimális berendezéssel, az akvárium minden harmadában egy vasfával.
A 15-19centis halakból álló brigádból néhány nappal ezelőtt kivált, és tisztogatni kezdett az első pár. A medence egyharmadát elfoglalva.


Ma pedig már az alábbi látvány fogadott a halakhoz érkezve


Ahogy fotózni próbáltam, a csapat többi része az ikrák közelébe menekült, de a hím tartotta a frontot. Sajnos a fotók nem adják vissza az igazi színezetét.

A tartásmódhoz hozzá kell tennem, hogy a vizük nagyon tiszta, a szűrést több, mint 200kg lávakő biztosítja, a medence hosszában futó víz áramlással. A halak etetése szinte kizárólag BrekkGran-al történik.

Az ikrákra térve, félve a tapasztalatlan fiatal szülőktől, inkább a mesterséges keltetést választottam, külön 50 literes vizet eddig sosem látott teljesen steril akváriumban, új porlasztókövekkel, 70% csapvíz (amelyben az ikrázás is történt) 30% RO víz keverékében.


Még egy kevés Xantachridin került a vízbe az ikrapenész ellen.


És izgatottan várom a kikelést.
[Moderálva.][admin3] De a hosszú távú szállításra meglehetősen érzékeny halak, sajnos több beszerzési próbálkozás is kudarcba fulladt az utóbbi időben, mert nem sikerült élve átvenni az állatokat, ami ritkaságuk mellett érződik az árukon is.

Jelenleg egyetlen cseh tenyésztőről tudok aki foglalkozik a fajjal, de szinte kizárólag dél- és nyugat-európai exportra tenyészt. Illetve németországban, egy Electric Blue kubai sügereket tenyésztő specialistánál láttam a közelmúltban egy csapat megnevelt, az enyémeknél pár centivel még kisebb növendéket. Hazánkban másról nem hallottam még, akinek sikerült volna szaporítania az RSS-t, noha már többek is tartják, főleg díszmedencékben.

Tapasztalataim szerint jelentősen nehezebben is bírhatóak ikrázásra, mint a "vadabb"  változatok. Küllemüket tekintve viszont bármely vörös diszkoszhallal felveszik a versenyt, nem beszélve arról, hogy nem igényelnek lágy vizet, sokkal ellenállóbbak. Ugyanakkor pedig békés faj is. Kellő hozzáférhetőség esetén igenis illene kiszorítania a papagájsügéreket az akvarisztikából.

Mára búcsúznék is az alig 6 centis mégis nagyon látványos növendékek egy fotójával:


Van még néhány "titkos" tenyészhalam, úgyhogy remélem holnap is hasonló jó hírekről számolhatok be, egyenesen a halodából

58. blogbejegyzés
Astronotus ocellatus (Márványsügér)

Az Astronotus ocellatus, magyar nevén Márványsügér szinte minden akvarista által ismert mondhatni a legismertebb amerikai sügérfaj.
Gyakorlatilag minden valamire való díszhal kereskedésben megtalálható. Amiért mégis érdemes róluk írni az a sok tévhit miatt van, ami ezt a csodálatos fajt negatív kritikával illeti, valamint be szeretném bizonyítani, hogy igen is érdemes ezzel a hallal foglalkozni és áldozni a tartására. Erről a csodálatos sügérről mindenki sokat hallott már, de vajon mindent tudunk róla?
A márványsügért angolul Oscart, 1831-ban jegyezte fel először Loboteus ocellatus néven, Jean Louis Rodolphe Agassiz a Harvard egyetem zoológusa. A korai leírásokban még, tengeri fajként jegyzik és a oceánokban élő fűrészes sügér családjába sorolták, a két faj külsei hasonlóságaira alapozva. Azóta kiderült, hogy nem közeli rokonokról van szó és kizárólag édesvízben él.
Élőhelye: nem csupán az Amazonas és a Rio Negro, hanem egészen a Rio Paraguaytól az Orinoco-ig megtalálható. Szinte Dél-Amerika minden szögletében előfordul. Annyira alkalmazkodó hal, hogy már Az USA-ban, Florida államban is számon tartják ezt a fajt. Eredeti élőhelyén az indiánok étkezési halként van számon tartva, de szépsége és intelligenciája miatt hamar meghonosodott akváriumainkban is.
Teste elnyújtott ovális, színe sötét, általában olajzöld, amit színes (sárgás, vöröses) szabálytalan rajzok tarkítanak. Jellemező erre a fajra továbbá a farokúszó felső szélében pávaszemhez hasonló rajz.
A természetben egy kifejlett példány akár 40 cm-re is megnőhet. A legnagyobb példányt, amit jegyeztek az 45,7 cm hosszú és 1580 gramm volt. Akváriumi körülmények közt persze ritkán lesz 32-35 cm-nél nagyobb, de a 30 cm-es méretet gyakorlatilag minden egészséges felnőtt egyed eléri. Nem meglepő tehát, hogy nagyméretű akváriumot is igényelnek.
Több internetes oldal 200-250 litert jegyez, mint minimális akváriumméret tapasztalatból tudom, hogy ez maximum egy éves, 15-20 cm-es hal tartására alkalmas. Mivel rendkívül gyorsan nőnek jól tartva havonta akár 3-4 cm-t is ezért hamar elérik, az a bizonyos 18-20 cm-es nagyságot ekkor kicsit lelassul a fejlődésük, de előbb-útóbb elérik a 30 cm-es méretet.
Mindenképpen érdemes már időben gondoskodni minél nagyobb legalább 500 literes (200x50x50 cm-es) vagy nagyobb akváriumról, amiben jól érezhetik magukat a kifejlett példányok. Ekkora akváriumban hosszú távon elegendő lehet egy párnak. Azonban a márványsügér tulajdonképpen egy társas hal, nagyon jól érzi magát fajtársai társaságában, noha ki torzsalkodás előfordulhat, de hát mégis csak egy sügérről van szó. Ehhez minimum 700-800 literes akvárium ajánlott, de ha igazán jól akarjuk tartani kedvenceinket, lehetőleg több ezer literes akváriumba, csapatba próbáljuk tartani őket. Egyedül lehetőleg ne tartsuk, kedvetlenné, szomorúvá válhat és rövidebb lehet az élete is.
A márványsügér a köztudatban agresszív halfajtaként szerepel, de aki tartott vagy tart ilyen halat az tudja, hogy nem így van. Ez a tévhit azért terjedt el róluk, mert szeretnek mindent megenni, ami csak befér a szájukba, ezért nem ajánlatos olyan halakkal együtt tartani, amelyek eltűnhetnek hatalmas szájukban. Más sügérfélékhez hasonlítva ők valójában kissé puhányok mondhatni málék, és gyakran előfordulhat, hogy a többi hal terrorizálja őket.
A márványsügér tulajdonképpen egy társhal nagyon jól érzi magát fajtársai társaságában, noha ki torzsalkodás előfordulhat, de hát sügérről van szó. Ha jól akarjuk tartani minimum 600-700 literes akvárium ajánlott több Oscarnak. Egy pár megelégedhet 500 literrel is de igazán jól csapatban több ezer literes medencében tarthatók.
Nagytermetű algázókkal és robosztus harcsákkal, illetve nagytestű mérsékelten agresszív sügérekkel társítható.
Számos mintájú és színű márványsügér létezik, ezért különböző neveket kaptak: vadszínű, albinó, red tiger, és bronz. Az un. vadszínű márványsügér sötét alapszínű világosabb csíkokkal általában sárga, szürke vagy halványzöld, és nagyon kis mértékben van jelen benne a narancs, ill. a vörös szín ez a változat már több száz éve van jelen akváriumainkban.
A red tiger azaz vörös tigris változat, ahogy a nevéből is következik, vörös vagy narancs csíkok tarkítják a sötét alapszínét. Szerény véleményem szerint ez a legszebb változata a fajnak, de a színei 4-5 cm-es korában a legélénkebbe később kissé megszürkülnek, de így talán természetesebben lesznek szépek 1970 óta találkozhatunk velük.
A szakirodalom szerint a természetes „vadszínű” egyedekből az élénkebb vörösebb rajzolatú példányok összeválogatásával hozták létre ezt a színváltozatot. Később ebből a fajtából hozta létre szintén tenyésztéssel 1969-ben Charoen Pattabonge, thai üzletember a bronzszínűt, ami szintén nagyon mutatós és talán az egyik legritkább márványsügér változat.
Különlegessége, hogy itt nincs jelen az ocellatus-ok annyira jellemző szemfolt a farok úszón. Ezeken az alapváltozatokon felül, kitenyésztettek még fátylas, pink, citromsárga, arany és super red márványokat is.
Létezik még két rokonfaj is az Astronotus orbicularis és az 1904-ben még Zebrának nevezett Astronotus crassipinnis eleinte őket is márványsügérnek tartották számon, később 1986-ban DNS tesztek alapján derült ki, hogy különálló fajokról van szó.
Sokan azért kezdenek bele márványsügér tartásába, mert hosszú az életük (10-12 év) és a személyisége is egyedülálló. Nagyon értelmes hal, még idomítható is. Tudják, hogy ki eteti őket és ezekre az emberekre másképp fognak reagálni produkálják magukat az üveg előtt és mintha kiabálnának a kajáért.
Gyakran elidőznek azzal, hogy bámulnak ki a nagyvilágba máskor versenytúsznak, de az is előfordul, hogy úgy viselkednek, mint aki játszik. Az embernek néha olyan érzésem van velük kapcsolatban, hogy nem is halat, hanem szinte egy kutyát tart.
Hihetetlen okosak, több olyan írást olvastam a neten, hogy a kifejlett márványsügér eltörheti az ember ujját vagy véresre haraphatja a kezét. Természetesen ez csak legenda, aki próbálta már kézből etetni őket az tudja, hogy még véletlenül sem harapnák meg az ember kezét, és ha véletlenül meg is csíp az sem túlzottan fájdalmas.
A külföldi szakirodalmakban Oscar névvel is illetett halakon a nemek megkülönböztetése nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Mára ez a tézis is kezd megdőlni. Egy elég érdekes de hatékony módszer létezik a nemek megkülönböztetésére, nem vicc szó szoros értelmében a szoknyájuk alá kell nézni és itt látható a különbség mivel a nőstény egyed végbélnyílása utáni ivarnyilása jóval nagyobb (oO) mint a hímé, akinél pedig megegyezik a két testrés mérete (oo). Ez a megfigyelés még eléggé gyerekcipőben jár, így véleményem szerint mindig a legbiztosabb, csalhatatlan módszer, amikor összeáll egy pár.
Különösebben nem egy kényes fajról van szó mondhatnánk, hogy igénytelen hal a Márványsügér, de pár dolgot azért náluk is szem előtt kell tartani: a víz hőmérséklete 22-26 °C–ig ideális, a Keménység: 4-20 NK° míg a PH 6-8 –is tökéletes. Akváriumukat méretüknek megfelelően kell berendezni vastag talajt, nagy köveket, robosztus gyökereket használjunk. A növényeket is úgy válogassuk, hogy csak erős fajokat ültessünk, melyek gyökereit kövekkel kerítsük körül vagy rögzítsük gyökerekhez vagy kövekhez damillal.
Szeretik, ha kissé félhomály van az akváriumukban, ezért nem kell túlzásba vinni a világítás előnyös lehet, az un. fekete víz előállítása számukra, amit könnyen elérhetünk, ha gyökereket vagy uszadék fákat helyezünk el a medencéjükbe, így kissé természetesebb környezetet teremthetünk nekik. Én mangrove gyökereket használok erre a célra.
Mivel nagy étvágyú halak, erősen szennyezik a vizet  főleg ha sokan vannak, ezért létfontosságú a jól szűrt akvárium és a rendszeres heti vagy kétheti legalább 30 de inkább 40%-os vízcsere intenzív aljzatporszívózással. Erre azért is nagyon oda kell figyelni mert hajlamosan főleg a vadon fogott egyedek a fejlyukasodásra, amit nagyon nehéz kezelni.
Teljes fejlettségüket csak 3 év után érik el, de már 10-12 cm-es nagyságúan is ívhatnak. Az ivást elősegítése érdekében, a hőmérsékletet érdemes kicsit megemelni akár 28 °C-ra is. A tojócső megjelenése biztos jele az ivási szándéknak. Ikráikat, mint általában a sügérek egy előre megtisztított köre helyezik el vagy egy gödröt ásnak az aljzatba jól védhető helyen.
A márványsügérek nagyon jó szülők az ikrákat a nőstény mellett a hím is őrzi. Ekkor kicsit agresszívabbá válhatnak érthető okból. Ha sikerül őket jó kondícióban tartani, melyet változatos etetéssel könnyen elérhetünk, 600-800 de az is előfordulhat, hogy 1000 ikrát raknak. Érdekesség, hogy az ikrák színe fehér és nem áttetsző mint más sügérnél. Az ivadékok kikeléséhez kb. 4-5 napra van szükség. Első eledelként a cyclops vagy a sóféreg megfelelő, de olyan gyorsan nőnek, hogy napokon belül már a vágott tubifexet is meg tudják enni.
Magyarországon először 1955-ben sikerült Márványsügeret szaporítani a Fővárosi Állat és Növénykertben.
Felnőtt halak táplálására sokfajta eleséget is szóba jöhet, így a kisebb halaktól kezdve, lisztkukac, szöcske, sáska, lótetű, földigiliszta, rákok is szerepelhetnek étlapjukon, akár élve vagy fagyasztva de sorolhatnám még, nem megfeledkezve a jó minőségű száraztápokról, amire ugyanúgy szükség van, mint az élő eleségre.
Fiatalabb, kisebb korban fagyasztott vagy élő szúnyoglárvával, artémiával és krillel is etethetőek később ebből már olyan nagy mennyiségre lenne szükség, hogy csak kiegészítő tápláléknak lehet alkalmazni. Sok mindennel lehet őket etetni, a lényeg az, hogy sok és változatos legyen. Nálam a főtáplálékukat a jó minőségű kifejezetten sügéreknek kifejlesztett száraz tápok valamint fagyasztott rákfélék és kis halak teszik ki. Igyekszem azért legalább heti rendszerességgel élő táplálékkal is kedveskedni kis kedvenceimnek ez főleg isdősebb korban fontos, hisz ragadozó halról van szó, aki nagyon is szeret vadászni.
Lehet olvasni több helyütt, hogy marha szívvel vagy más belsőséggel esetleg szopós kisegerekkel etetik őket, ezt én nem javasolnám senkinek, mivel könnyen megbetegedhetnek tőle akár bélgyulladást is kaphatnak.
Biztosan van, aki ilyennel etetett már és nem volt vele probléma én azért nem próbálnám, ki egyrészt a természetben sem jutnak ilyen táplálékhoz, másrészt én személy szerint nem szennyezném a vizet még jobban vele, ismerve az ocellatus étkezési szokásait. Ha már szennyezésről esett szó nem szabad a megfelelő szűrésről elfeledkezni, ha sügérünknek jó körülményeket akarunk biztosítani, talán ez a legfontosabb a rendszeres vízcser valamint a változatos és bőséges etetés mellett.
Mindezek tudatában jól meg kell gondolni, hogy egy ilyen lény tartásába vágjuk bele a fejszénket! Aki mégis így dönt és vállalja a tartásuk költségét, nem megfeledkezve róla, hogy ideális körülmények között egy rendkívül hosszú élettartamú halról van szó, annak garantálom, hogy megszínesíti a hétköznapjait. Sok örömet fog okozni ez a vidám bohókás kis zabagép akit ha jó tartunk, sokáig életünk része lehet!
A márványsügér egy Dél- Amerikai sügéres akváriumból sem hiányozhat véleményem szerint.
Remélem, sokan kedvet kapnak ehhez a halhoz írásomból és kicsit sikerült eloszlatom azt a sok tévhitet, amik a Márványokat körül övezték!
 
Üdv.: Gyufff
 
 
 
 
 

59. blogbejegyzés
Márványsügér színváltozatok másként

A Márványsügereket (Astronotus ocellatus), nem kell különösebben bemutatnom senkinek. Sokat lehet róla olvasni az interneten. Tudjuk honnan származnak, milyen környezetben érzik otthon magukat.
Mivel tartásuk, szaporításuk sem túl bonyolult és elég gyakori fajnak számítanak még itt kis hazánk kereskedéseiben is, így sokan vágtunk bele tartásukba.
Rengeteg színváltozatot tenyésztettek ki belőle, ilyen a népszerű Red Tiger a Bronz és újabban rengeteg albino változattal bővült a paletta. Szinte a bőség zavarával találjuk magunkat szemben.
Sok, sőt rengeteg információt lehet találni a világhálón arról, hogy kik, hogyan és miként tenyészették ki a különböző variációkat, Európában vagy Indokínában.
Engem mégis az kezdett foglalkoztatni mióta az életem részévé váltak ezek a moho fenevadak, hogy hogyan néztek ki azok a halak amikből kitenyésztették, példának okáért a Red Tigert. Azt természetesen tudom, hogy léteznek az un. "vadszínű" márványsügerek is amikből ered a többi változat. Köztudott, hogy az Astronotus ocellatus egész Dél-Amerikában elterjedt faj és mint olyan különböző tájegységekhez kellett alkalmazkodniuk. Ezáltal külsejük is többféle képen kellett , hogy változzon.
Ekkor kezdtem bele virtuális utazásomba az Internet világában, hogy felfedjem a Márványsügér változatait, úgy ahogy még kevesen láttuk őket.
 
A legtöbb és legváltozatosabb színvilág Peruban található meg, de kontinens szerte több változat is előkerült már.
 
(Peru Rio Uncayali) 
(Peru Lago Uauaca)
(Peru Lago Pricatuba)
Mindhárman (Peru Rio Itaparana)
(Brazília Rio Araguaia)
(Brazília Amazonas)
(Brazília Rio Tefé)
(Venezuela Rio Orinoco)
(Venezuela Rio Apure)
Bahia sp. Red (Brazília Bahia tartomány)
(Venezuela)
(Peru)
(Peru)
(Argentína)
 
Nem sok csupán pár kép, de remélem ezzel is sikerült kicsit még szerethetőbbé és izgalmasabbá tennem ezt a fajt és be tuttam mutatni mennyire sokrétű és változatos és talán nem is anynira kommersz hal az Astronotus ocellatus!
 
Üdv.: Gyufff

60. blogbejegyzés
A kezdet (II. felvonás)

 
Az előző bejegyzésemben megismerhettétek azt a történetet, amikor először találkoztam akváriummal, és, hogy hogyan "csempésztem" haza az első üvegmedencémet Erdélyből. A történetemet innen folyatatnám.....
 
Az akvárium már otthon volt. Elég hamar megtaláltam a lakásban a helyét, ahol szépen díszeleg mindenki előtt. Azonban fogalmam sem volt, hogy a városunkban (Zeg.) hol találok én akvarisztikát. Sok barátomat megkérdeztem, azt elég hamar találtam tippeket. Legelőször a Csipkeházak alatti kisállat kereskedésbe mentem be. Nem tetszett. Lehet csak gyerekkori emlékeim nagyítódnak fel, de én úgy emlékszem arra a boltra mintha egy horror film díszletébe léptem volna be. Elhelyezkedése miatt, napfény nem szűrődött be az üzletbe. Jóformán csak az akváriumok világítása adta a fényt. Szörnyen büdös volt, mert papagájokat is tartottak. - Nincs bajom velük, nagyon kicsi koromban nekünk is volt kettő. Egy kék és egy zöldes-sárga, de otthon soha nem volt a ketrec büdös. - Sajnos az eladó nénire is úgy emlékszem, hogy mogorva volt. Annyira elment a kedvem az egésztől, látva az algás akváriumokat, amikben pár hal úszkált, hogy a vásárlásból nem lett semmi. Sajnos egy jó ideig készenléti állapotba tettem ezt a hobbit.
 
DE nem sokkal később busszal tartottam a belvárosból haza, a kertvárosba. A szokásos bámészkodás közben, az uszodánál, megláttam a kerítésen egy reklámot. N..n akvarisztika és terrarisztika. Ühhh ez egyből fejbe vágott. Ez nem kisállat kereskedés, ez egy komoly üzlet! Amint haza értem, a címet megkeresve térképen, azonnal eldöntöttem, hogy másnap fogom a kis pénzemet és bevásárolok. Hozzá kell tennem, hogy anyukám nem akarta engedni, hogy ezzel foglalkozzak, így vele is abban egyeztem meg, hogy a saját pénzemből kell finanszírozzak mindent.
 
Másnap, anyukám kíséretével együtt meglátogattuk az üzletet. Hát teljesen más kép fogadott. Az akváriumok szépek voltak, tele halakkal. Minden tiszta volt és szép és az eladó (tulaj) egy kedves fiatalember volt. Sokat segített nekem. Talajt választottunk, halakat és egy növényt. A halakra nem emlékszem, de a növény az egy Amazonasi kardfű volt, ami a mai napig megvan!!! Nem viccelek, az a növényem már több mint 15 éve az akváriumaim egyik dísze. Kaptam pár füzetet is, amik leírták, hogy mit is kell kezdeni az akváriumokkal. Ezek egy két dologban segítettek, de nagyrészt tapasztalati úton tanultam bele ebbe a világba.....
 
 

61. blogbejegyzés
Gyakori kérdések az édesvízi ráják tartásával kapcsolatban.

 
Valóban különleges akváriumot igényelnek a ráják?
NEM. Az édesvízi ráják normál, akár vegyes akváriumokban is tarthatóak.
Semmilyen extra igényük nincs, mindössze az hogy a testnagyságukhoz mérten megfelelő méretű legyen az akvárium.
Ez azt jelenti, hogy míg egy néhány hónapos 15-20 cm nagyságú rája párnak elegendő akár egy 3-500 literes akvárium, addig egy felnőtt rája pár (kb 3 éves korban) igényli a legalább 1000 literes akvárium nagyságot.
Nem szükséges magas akváriumot vásárolnunk a rájáinknak, mert akár 40-50 cm-es magasságú akváriumban is kényelmesen elférnek és jól érzik magukat, mert alapvetően talajlakó halak.
 
Speciális szűrésre, vízkezelésre van szükség a ráják tartásához?
NEM, nincs szükség különleges berendezésekre, szűrésre.
Általánosságban véve minden hal számára fontos a megfelelő minőségű, nem túlterhelt akvárium víz. Ez érvényes a rájákra is. Szeretik a nitrátban szegény, megfelelően levegőztetett vizet. Mindössze arra kell odafigyelnünk, hogy mivel nagytestű halakról van szó, így az ürülék mennyiséges is ezzel arányos, tehát fontos a szűrő méretezése, az általános akvarisztikában alkalmazott alapelvek alapján.
A ráják vízlágyítást, egyéb kezelést nem igényelnek. Mindössze egy UV lámpa használata ajánlott, a megfelelően steril víz megteremtéséhez, valamint a rendszeres vízcsere, ugyanúgy mint más halaink esetében, az általános irányelvek szerint.
 
Különleges élelmet kell használnom a ráják etetéséhez?
Mondhatjuk hogy a szokásostól eltérő élelmet használunk a ráják etetésére, ám semmilyen módon nem különleges az élelem, sőt az ár/érték arányt tekintve kifejezetten olcsó az etetésük.
A ráják kedvelik az apróhalakat, rákokat, kagylóhúst. Ezeket fagyasztott, emberi fogyasztásra alkalmas, kilós kiszerelésben szerezhetjük be bármelyik bevásárlóközpont mélyhűtő pultjából. Az akvárium vizébe fagyasztott állapotban bedobhatjuk őket, mert néhány másodpercen belül ezek az élelmek lesüllyednek és rájáink előszeretettel fogyasztják el őket.
Naponta-kétnaponta mindössze egyszeri etetés bőségesen elegendő.
Nagyságrendileg 2,000.- ft/kg körül szerezhetőek be ezek az élelmek, amelyek mindenképpen olcsónak mondhatóak mondjuk egy kg. tubifex, vagy hasonló etetőanyaghoz képest.
Másik nagy előnyük, hogy egyéb halaink is megkedvelik ezeket a fehérjében gazdag élelmeket és sokszor nem is szükséges egyéb etetőanyagot vásárolnunk más halainknak.
 
Igaz az hogy a ráják könnyen elpusztulnak és nem sokáig élnek?
NEM, a ráják kifejezetten hosszú életűek, akár 20-25 évig is elélhetnek még akváriumi körülmények között. Ezt jól mutatja az a tény is hogy kb. 2 éves korukban érik el mindössze az ivarérett kort.
Sokszor hallok rája pusztulásról, amik a tévhiedelmet keltik ezzel kapcsolatban, aminek egyszerű okai vannak.
Ha kicsit végiggondoljuk hogyan is „érik „ meg a gondolata a rája tartásnak, akkor könnyen megértjük ennek az okát.
Nagyon sok akvaristának tetszenek a ráják. Sokan gondolkodnak rajta hogy esetleg meglévő halaik mellé, fenéklakó állatként vásároljanak ilyen állatot. Mivel a téves információk miatt a legtöbben félnek a rája vásárlástól, ezért a következőképpen gondolkodnak.
Megkeresik hogy melyik a legolcsóbb beszerzési forrás és hogy melyik rája fajta az a mi a legkevesebb pénzből megszerezhető. Nyilván ez egy okos elgondolás, hiszen mindenki szeretné csökkenteni az ilyen irányú „kockázatát”.
Igen ám, csak ezzel pont az ellenkezőjét éri el a tapasztalatlan akvarista!
A legolcsóbb rája faj a Potamotrigon reticulatus.
Ez egy homokbarna testű, nem túl látványos, de kifejezetten olcsónak számító rája faj.
A tapasztalatlan akvarista tehát megkeresi a beszerzés módját és oda fog jutni, hogy valamelyik ismerőse által ajánlott kereskedő majd beimportálja neki egy dél amerikai cégtől. Mivel így a legolcsóbb, így az illető tesz egy próbát, hogy vajon mennyire is nehéz a rája tartás.
Sajnos garantálni lehet a szomorú végeredményt, ami pár héten, maximum pár hónapon belül be fog következni.
A folyamat a következő:
Általában 10-12 cm-es nagyságú 1 hónapos kor körüli egyedeket kapnak kint az importőrök, hiszen a dél amerikai országokban ezeket a rájákat adják el tömegesen a halpiacokon. Szinte fillérekbe kerülnek, nincs rájuk kvótában meghatározott export mennyiség, semmi korlátozás, értékük is szinte egy elhanyagolható. Ebben a korban a kis ráják még sajnos nagyon nem önállóak. Etetésük elég nehézkes, mivel apróra vágott élelmet igényelnek napi 3-4 alkalommal.
Mielőtt a kinti cég eladná őket a Magyar kereskedőnek, karanténozzák és koplaltatják napokig, hogy szállításnál ne piszkítsák össze azt a fél liternyi vizet, amiben átutazzák a fél világot, mire Magyarországra érnek.
Tudnunk kell hogy ilyen kis korban a ráják néhány napos koplalás következtében igen gyorsan felhasználják a testükben lévő raktározott tápanyagokat, zsírokat. Láthatjuk is amint a faroktőnél szinte kilátszik a porc, amikor megérkeznek, kiéhezetten, stresszes állapotban.
Még a szállítóvízben megkezdődik az a folyamat ami a ráják legnagyobb ellensége, a nitrátos víz „belégzése”. A stressz miatt a bőrükön képződik egy anyag, ami a vízbe kerül és azonnal bomlásnak indul. Azt láthatjuk is, hiszen ilyenkor a vízben megnövekszik a fehérjetartalom és habosobni kezd a teteje. Ebben a vízben fognak utazni a következő akár több mint 24 órában, beszívva a számukra mérgező anyagot, amit valójában saját maguknak termeltek.
Ezután jön az első sokk, amit kapnak. A kereskedő kicsomagolja a halakat és beteszi egy előkészített akváriumba.
A legtöbben természetesen lassan szoktatják át a halakat az itteni vízhez és a hőmérséklet, valamint az eredeti víz keveredése az új vízzel megfelelő körültekintéssel történik. Ám ez az egyik leginkább kritikus pont, ami elindítja a lassú halált a rájáknál.
Az a tapasztalat hogy a kicsik szervezete egyszerűen nem képes átállni ebben a korban a hazai vizekre. Talán a veséjük, vagy más szervük az ami tartósan károsodik ilyenkor. Nem vagyok állatorvos, de az ezzel kapcsolatos leépülés jelei a későbbiekben sajnos látványosan megmutatkoznak.
Tehát bekerül a kis jövevény a nem természetes környezetbe, majd a jószándékú importőr megpróbálja etetni őket, rendszerint tubifexel, mert ugye az van és nem is kell nagyon felaprítani nekik, hiszen látszólag befér a szájukba. A ráják az utazás miatt stressz miatt általában napokig nem fognak enni, mert azt sem tudják hogy mi zajlik körülöttük, hova kerültek. Legyengült szervezetük folytatja a túlélésért folytatott harcot.
A stressz első számú megnyilvánulás a ráják esetében egyébként is az élelem visszautasítása. Készek akár éhen halni is, de bizonyos helyzetekben egyszerűen nem esznek! Ebben a szituációban ez a legrosszabb dolog ami történhet velük, de erről nem tehetnek, hiszen ez ösztönös reakció náluk.
Néhány nap, vagy hét „aklimatizáció” után a kereskedőtől a végfelhasználóhoz kerülnek a halak.
Ilyenkor az utazás miatt újra indul a stressz okozta szituáció, nagyjából ugyanolyan tünetekkel, mint a korábbi utazásuk során, csak talán egy kicsit enyhébb lefolyással. Ugyanúgy vízváltozás, melyet a legkevésbé sem szeretnek….
Ekkor tartunk ott, hogy a végfelhasználóhoz érkezik be az óhajtott kedvenc. Az esélyei a túlélésre véleményem szerint 10% alattiak, amint a statisztikák mutatnak is.
A gondos gazdi megpróbálja mindennel etetni, hogy végre jobb kondícióban lássa a kis ráját. Rendszerint eleinte sikertelenül. Vörösszúnyog lárvátol hemzsegő talajon úszkálnak a kis ráják, átúszva az eleség felett és nem esznek.
A gazdi persze folyamatosan próbálkozik, kipróbál többféle eleséget, hátha nem ízlik neki valamelyik. De az eredmény nem változik, a rája nem akar enni. A bent maradó eleség maradékok aztán elkezdenek bomlásnak indulni már néhány óra elteltével.
Ezek bekerülnek a ráják szájszervébe, de aztán kiköpik azokat, mert állott eleséget egyébként sem esznek meg.
Viszont a baktériumok bekerülnek az emésztőrendszerükbe, ami elindítja utolsó napjaik visszaszámláló óráját….
Még ha esetleg néhány nap múlva , amikor megnyugodnak el is kezdenének enni, sokszor már visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el a belső szerveikben. Ilyenkor persze csodálkozva nézik sokan amíg a természet eme kis csodái lesoványodva, erőtlenül támolyognak az akvárium alján, majd a végső fázisban a hátukra fordulva befejezik rövid életüket.
Sajnos szomorú tény, de az importált ráják több mint 90%-a hasonló módon végzi az életet. Bizonyítja ezt az hogy több száz darab Reticulatus rája érkezik be hazánkba éves szinte, mégis egy kezünkön megszámolhatjuk hogy hány darab éri meg a 2-3 éves ivarérett kort, vagy hány darab felnőtt reticulatus rája fotóját látjuk pl. itt a blogokban!?
A kezdő akvarista pedig egy téves következtetést szűr le ebből: Az édesvizi ráják nehezen tarthatóak és könnyen elpusztulnak!
EZ AZONBAN NEM IGAZ!!!!!
Csupán a folyamat az, ami a halálukat okozza, mert minden lépésben olyan dolgok történnek az állattal, amit szervezete egyszerűen képtelen feldolgozni és ez a folyamat előre tudható!
Hogyan tudom elkerülni hogy az én rájám is úgy végezze mint a 90%?
Édesvízi ráját nem szabad megvásárolni túl fiatalon, csak amikor már elérik a 2-3 hónapos kort!
Eddig az időszakig különös törődést igényelnek, amire a későbbiekben már nincs szükség. Bízzuk ezt az időszakot azokra a tenyésztőkre, akik pontosan tudják, hogy mire van szükségük ezeknek az állatoknak.
A rájáknál van egy nagyon fontos dolog, amit a táplálkozásukkal kapcsolatban figyelembe kell vennünk: Amit születésük első heteiben kapnak táplálékot, azt fogják fogyasztani a leg szívesebben egész életük során. Tehát a születésük utáni 3. , 4. napon szükséges az a tápanyag, amihez hozzá akarjuk őket szoktatni. Apróra vágott kagylóhúst, garnélát, halhúst kötelező nekik adni, naponta többször is. 1 hónapos korukra már csak napi 2 alkalommal kell őket etetni, de apróra vágott eleséggel. 2 hónapos koruk körül már a napi 1 etetés is elegendő és már egészben bedobhatunk nekik koktélgarnélát, kisebb fagyasztott halakat, amiket képesek a megerősödött szájszervükkel megrágni. Ettől a koruktól kezdve mondhatjuk hogy önálló életre képesek, nem igényelnek különleges törődést mint az első időszakban.
Amennyiben ráját akar valaki vásárolni, fontos hogy győződjön meg a vásárláskor, hogy a rája a neki beadott élelmet megeszi! Ne vásároljunk olyan ráját, ami nem eszik és ne fogadjuk el azt a „magyarázatot” hogy most „éppen nem éhes”! A ráják szinte mindig éhesek, tehát meg kell győződnünk róla hogy ténylegesen egészségesek ilyen tekintetben.
Soha ne vásároljunk meg olyan ráját ami le van soványodva! Ennek jellegzetessége a farok tövénél esetleg kilátszódó 2 kis porc kidudorodása, vagy a fejtetőn elvékonyodott bőr, amin átlátszik a porcváz.
Figyeljünk oda a szállítás körülményeire. Elegendő mennyiségű vízben szállítsuk a rájákat és kerüljük el a víz hőmérséklet szélsőséges ingadozását, főként a lehűlést!
Amikor megérkeztünk a végső akváriumhoz, egy vékony levegőztető csővel legalább fél órán keresztül szokassuk át a vízhez. Természetesen Magyarországon belül már nem lesz olyan mértékű különbség a 2 víz között, mint az import esetében egy másik kontinens és a Magyar víz között. Az utaztatás közben kialakuló stressz is kisebb lesz, valamint nagyon fontos hogy nem egy kiéheztetett és csontossá soványodott ráját fogunk megvásárolni….
Amikor rájánkat beletettük az akváriumba, lehetőleg kapcsoljuk le a világítást egy időre, mert ez is stresszt kiváltó tényező ilyenkor. Néhány óra elteltével, vagy a következő napon már meg fog nyugodni és ekkor már nem zavarja a közvetlen fény sem. Az első nap nem szükséges az etetéssel kísérleteznünk, mert valószínűleg nem fog még enni. Kérjünk eleséget onnan ahonnan vásároltuk és a 2. nap ugyanazzal etessük , mint amit már korábban kapott. Ne adjunk be csak minimális eleséget, maximum annyit, amennyit azonnal meg is eszik. Ne legyen soha maradék az akvárium alján!
Azt fogjuk tapasztalni hogy a Magyar vízben születet rája igen könnyedén alkalmazkodik egy másik akváriumi élettérhez, hamar elkezd enni, természetesen viselkedik, kíváncsi, és keresi a másik rája társaságát. Nem ássa el magát a homokba egy idő után, hanem kíváncsian úszkál az akváriumban, túrja a szájával a talajt, szabályosan élvezi az életkörülményeket. Valójában pontosan az történik, amit szerettünk volna. 
Napi 1 alkalomnál nem szükségesebb többször megetetnünk. Egy kis rája 2-3 db koktélgarnélánál , vagy 2 db 3-5 cm-es fagyasztott halnál nem igényel több táplálékot napi szinten, 3 hónapos kora körül.
Azok, akik ezzel a módszerrel teszik meg az első lépéseket a sikeres rája tartás irányába, nem lesznek csalódottak, nem ártanak a természetnek és élvezni fogják eme különleges halak nyújtotta fantasztikus látványt és életérzést. Tapasztalatból tudják majd elmondani, hogy az édesvízi ráják legalább annyira könnyen tarthatóak akváriumi körülmények között, mint más, egyszerű, hétköznapi halak.
 
 
 Lehetséges hogy majd szaporodni fognak a rájáim?
Igen, nagyon valószínű. Kb 2 éves kortól lehet arra számítani hogy ha 1 pár ráját tart valaki, akkor bekövetkezik az első párzás, ami csupán néhány másodpercig tart, tehát a legtöbbször nem is észrevehető.
A hím a termékenység időszakában "rágcsálja" a nőstény úszólebenyét, időnként erősen megharapja, sőt cakkosra harapdálja a szélét. Ez egy természetes folyamat, nem kell megijednünk tőle, sőt örülhetünk, mert hamarosan kis rájáink születhetnek, ami egy fantasztikus élmény!
A nőstény 3 hónapig vemhes. A második hónapban már esetleg esetleg látható hogy a kicsik mozognak az anya méhében, ami a hátán fedezhető fel.
90 nap körül megkezdődik a szülés, ami pár percig tart és kb 10 cm-es nagyságú kisráják születnek.
 
Mennyire érzékenyek a ráják a nyári időszakban tapasztalható akvárium víz felmelegedésére?
Minden vizi élőlény szereti a stabil életkörülményeket.
Ez egyaránt igaz a víz kémiai összetételére, de igaz a hőmérsékletére is. A legtöbb élő szervezet életfunkciója lassul a hidegben és felgyorsul a meleg hatására. Akváriumi halaink esetében is igaz ez a dolog. Ha ezt tudjuk, akkor ennek tükrében tudunk megfelelő módon eljárni a nyári meleg hónapokban.
A ráják természetes élőhelyükön pl. az amazonasban nem tapasztalnak hirtelen vízhőmérséklet változást, csupán hússzú átmenetű lehülést és felmelegedést az évszakok változásakor. Természetesen az akváriumunkban ezt a hatást nehezen tudjuk reprodukálni. Ellenben már az akvárium tervezésekor gondolhatunk erre, ami azt jelenti hogy minél nagyobb akváriumot készítünk, annál stabilabb vizet tudunk biztosítani vizi élőlényeink számára.
Az édesvizi ráják viszonylag magas tűrőképességgel rendelkeznek a vízhőfok változás tekintetében.
A nyári melegben az akváriumaim vizének hőmérséklete többször is elérte az akár 33 fokot! Ez a hőmérséklet már igen magasnak mondható és nagyon körültekintőnek kell lennünk ilyen szélsőséges viszonyok esetében.
Értelem szerűen magasabb hőfokon gyorsul az állatok szervezetében az anyagcsere folyamat. Nagyon lényeges hogy ne etessük túl a rájákat ilyen helyzetekben. Legyünk nyugodtak, egy kis koplalás csak segít a vizünk tisztán tartásában. A bomlási folyamatok is gyorsabban zajlanak, így fontos hogy minél kevesebb szennyződés kerüljön a vízbe az ürülékük által.
Ami azonban még ennél is fontosabb az a megfelelő levegőztetés! Talén ez az egyetlen olyan dolog amivel hatékonyan tudnk védekezni a szélsőségesen meleg akvárium víz kellemetlen hatásaival szemben.
Tegyünk az akváriumunkba további porlasztóköveket sőt akár üzemeljünk be erre az időszakra további levegőpumpát. Nyugodtan pezsegjen a víz a beporlasztott levegőtől!
Nővendék rájáknál tapasztalható, hogy 30 fok feletti víz esetében nagyon szeretnek a levegőporlasztő fölött "szörfözni". Ez is azt mutatja hogy kifejezetten élvezik a vízbe porlasztott levegő felfrissítő hatását.
Legyünk nyugodtak, ha a fenti eljárást elvégezzük, nem kell aggódnunk a rájáink miatt.
 
 
 www.edesviziraja.hu
 
 
 

62. blogbejegyzés
Akvárium, Raspberry pi és az asszony

 1) Bevezető (Akit nem érdekel a rizsa ugorhat 3. fejezetre)
 
Ugye az úgy van, hogy éjszaka csend és sötétség legyen a szobában és ez vonatkozik az akváriumra is. Vettem egy mechanikus mezei időzítőt kb 600 Ft volt. Most is kiválóan működik csak van egy-két baj vele. Én az akvárium mellé raktam, a hosszabbítóba dugva és mint kiderült ez nem a legjobb megoldás. Egyrészt mert csúnya az a sok kábel, másrészt ennek a kütyünek feltétlen vízszintesben kellett lenni, ha nem, akkor hallani lehetett a fogaskereket, és ez zavart mert hangosabb volt mint a belső és külső szűröm együtt. De ezt még meg lehet szokni. Jött az asszony neki kell az a konnektor és huss volt áram nincs áram és már vasalt is, utána visszadugta. (Megjegyeztem neki, mellesleg kinyírtad az összes hasznos bacit a szűrőbe a fél órás vaslásoddal, így már nem húzgálta ki vagy csak 10 percekre)
 
Eljött az este és jöttek az újabb problémák, nem kapcsolt le időben.
 
a) 
- “Miért nem működik az időzítő” ??? 
- Na Ki vasalt ma? 
b) 
Mezei áramszünet 
Reggel pedig állíthattam be az időzítőt, ha el nem felejtettem.
c)
Mivel hálóban van az akvárium és jó nézni lefekvés előtt, de mivel már nagyrészt vagy akkor tudtam lefeküdni, amikor már nem világított a lámpa vagy még igen de 5 perc múlva már nem.
Mit tettem fixre bekapcsoltam az időzítőt és mikor meguntam odamentem kikapcsoltam (vagy az asszony, ha el is aludtam, ő ezt nem díjazta). Szóval valami kényelmi funkciót találjunk ki rá, legalább neki ne kelljen az én hülyeségem miatt kikelni az ágyból.
Végső soron ilyen okok adták a motivációt + szeretek barkácsolni
 
2) A terv
 
Olyan kütyüt építeni, 
- ami valahogy megoldja az idő elcsúszást, vagy csökkenti 
- távirányítható legyen irda-n keresztül 
- lehetőleg több mindet lehessen ki/be kapcsolgatni ha már nekikezdtünk.
 
Első terv az volt, hogy uc ds89c450 (micro controller) oldom meg, mivel ez volt itthon. Ingyen kértem mintát a gyártótól CNC gépet építeni belőle, de ez egy másik történet. Jó kis kütyü, én asm-ben programozgatom. 
- Probléma az áramszünet, ezt már egy kisebb aksi megoldotta volna, de úgy döntöttem nem. Így azt választottam, hogy negyed óránként elmentem az időt így ha pl negyed óráig tart az áramszünet nem 00:00:00- től kezdődik az idő számítása, hanem csak 15 perc késés van. 
- irda: Na ez művészet volt nekem, 1 hetembe került, mire felfogtam hogy is működik. (asm kód írás a jelfeldolgozásra, oszcilloszkóp hiányában uc-rel rs232 porton keresztül gépen néztem a hexát, időket, most 1-es küldött vagy 0-t) De végül ment és működött. 
Második terv és egyben az utolsó 
Kaptam egy Raspberry pi-t, (egy versenyen nyertük). 
Gondolkodtam az elején mire is használhatnám ez a tuti kütyüt, de se HDMI LED TV, se semmi, amiből úgy igazából hiányozna ez a cucc. 
Legyen akvárium vezérlő - ez lehet kicsit ágyúval verébre - 
Amit én használok az a B típus. Elég durva, méretéhez képest.  Kb. 13 ezer forint. És ehhez még venni kell SD kártyát, tápegységet legalább 700 mA-est (ha + dolgokat kellenek, akkor nagyobbat) + amit szeretnénk. http://www.amazon.com/Raspberry-Pi-Model-Revision-512MB/dp/B009SQQF9C
 
 
Szóval nem a legolcsóbb megoldás. 
De amit még előnye, hogy ha média lejátszónak akarjuk használni, akkor még elszalad mellette az akvárium vezérlése is :)
 
3) Ár
(Körülbelüli árakat írok, mert nem tartottam meg a számlát, meg amit a neten látok)
- Raspberry pi (Ebből van több modell is, kisebbek olcsóbbak kb. 10$-ral, ahogy nézem) kb 10 ezer Ft
- tápegység: Én volt telefonom töltőjét használom lényeg 5V és legalább 700mA az elvárás (Ha kisebb akkor, jelenségek a lefagyás, úraindulás stb stb).
- SD kártya amin az oprendszer van. (Egy minimum class van, amit el kell érnie, hogy ne legyen lassú az Rpi (neten manualban le van írva)) pl http://www.amazon.com/Raspberry-Debian-Wheezy-Card-Boot/dp/B00AKY92B4/ref=sr_sp-btf_title_1_4?s=electronics&ie=UTF8&qid=1380139972&sr=1-4&keywords=raspberry+pi+sd+card
- tok a kütyühöz (opcionális, de elég sérülékeny ha csupasz)
- kábel, csatlakozós (bontott alkatrész volt, régi videóból, mikróból)
- kapcsoló elektronika: ebből találtam neten kész terméket, persze miután már megcsináltam sajátot (egy része az is bontott alkatrészből volt). Szóval ez sem kell megcsinálni, lehet venni is, nem biztos, hogy megéri építeni. http://www.rpibolt.hu/termek/4_csatornas_optocsatolos_relemodul_raspberry_pi-hez.html (Itt is körbe lehet nézni)
- Ir vevő egység tsop31238, 500 Ft 1db (lehidaltam, akartam venni vagy 5-t, hogy legyen, de így...)
- Dugalj a 220v-os eszközöknek, mivel felszámoltam a hosszabbítót. 550 Ft kb. falra szerelhető dugalj.
- 3 eres kábel, amivel elvisszük az új vezérlőhöz a 220V-ot
 
4) Barkácsolás
 
A kapcsolás elkészítésekor fokozottan ügyelni kell a hálózati feszültség miatt az érintésvédelmi szabályok betartására! 
Utánépítésből származó kárért, nem vállalok felelősséget.
 
Ezen fontos mondatok után következzen a kapcsolási rajz. Nyákrajz és beültetési rajzot nem tudok adni, mivel kézzel rajzoltam fel a nyákra. Amit meg milliméter papírra rajzoltam skiccet, az takarítás áldozatává vált.
 
Itt első ránézésre elég sok alkatrész van, valójában a 2 kékkel jelölt téglalapban lévő alakatrészek 2 ic-t takarnak.
 
1. Egy 4n25 ez oldja meg azt a problémát, hogy: 
    a. 3 V-os jelet 5 V-os jellé alakítja 
    b. elválasztja a 2 áramkört 
Lehet használni pl LTV847 ic-t is, ez 4 db leválasztó egységet tartalmaz, így 1 ic-vel meg lehet oldani a 4 csatornát.
 2. Egy UNL2003A ic. Én azért használtam ezt mert, így nem kell tranzisztort, védő diódát, ellenállásokat pluszban beépíteni az áramkörbe. 7 csatorna van, 500mA visel el csatornánként.
 3. Az áramkör megépítéséhez, már csak 2 ellenállás kell és egy relé és csatlakzó a relé után és kész is 1 csatornára, ha több kell akkor + relék és + ellenállások.
 Megjegyzés:
 -  A rajz jobb oldalán lévő izzó és 5V táp csak példának van ott.
 - Ha napfelkeltét és napnyugtát akarunk szimulálni én pwm-el és ledsorral készíteném el. Ez relével nem kivitelezhető, egyrészt lassú, másrészt rövid úton tönkremenne. Erre vannak más elektronikai eszközök.
Röviden az áramkör működése: Bal oldalon lévő +3V jelentené a Raspberry pi kimenő lábát. Ha ott magas jelszint van, akkor optocsatlakozó továbbítja a jelet az UNL2003A ic-nek, ami pedig behúzza relét és pl. a világítás bekapcsol.
Ezzel meg is lennénk, szerintem könnyebbik részével.
 
5) Rpi
 
Nekem ezzel volt több gondom, hogy miért, azért mert mint kiderült a driver, amit az usb-s wifi használ összeakadt a wiringpi-vel. Feltelepítettem ezt is, azt is, reboot és wifi hus. ??? 
Ezért is lett python script a vége és használtam mást helyette. 
Mi szükséges nekünk: 
- egy pontos idő 
           - wifi-t drivert telepíteni, vagy lehet utp kábel is csak szerintem elég rosszul néz ki 
           - ntpd 
- GPIO 
- ir vevőhöz progit telepíteni, beállítani
 
Pontos idő:
Nekem egy Tplink wn725 v2 usb-s wifi van rádugva rpi-re.
Legegyszerűbb módja a driver telepítésének a következő:
Ezen az oldalon található egy image (raspbian), ami már tartalmazza és nem kell vele kínlódni, én azért 1 hetet (szabadidőmből) erre is rászántam, mire összejött, ezt is később találtam és kipróbáltam.
http://blog.pi3g.com/2013/09/raspbian-tp-link-tl-wn725-n-v2-0-noobs-image/
Az image telepítéséhez szükséges egy Win32DiskImager, ha Windowst használunk.
Image ha fent van:
wifi beállítás: Nekem így néznek ki ezek az állományok
 
file:
/etc/network/interfaces
auto lo 
iface lo inet loopback 
iface eth0 inet dhcp 
allow-hotplug wlan0 
iface wlan0 inet manual 
wpa-roam /etc/wpa_supplicant/wpa_supplicant.conf 
iface default inet dhcp 
 
file:
/etc/wpa_supplicant/wpa_supplicant.conf 
ctrl_interface=DIR=/var/run/wpa_supplicant GROUP=netdev 
update_config=1 
network={ 
                ssid="xxxx" 
                psk="jelszó" 
}
 
Végül egy network restart vagy reboot.
Legyen reboot, azt rövidebb:
sudo reboot
 
Most már wifinek kellene lennie.
 
Szükségünk van az ntpd démonra, ez fogja leszedni a server-ről az időt.
sudo apt-get install ntp
utána egy linket kell létrehozni hogy a megfelelő időzónát használjuk
sudo ln -sf /usr/share/zoneinfo/Europe/Budapest /etc/localtime
majd reboot.
sudo reboot
ellenőrzés
date
a megfelelő dátumot és időt kell látnunk.
 
GPIO - http://elinux.org/RPi_Low-level_peripherals
Ez egy nagyon tuti link, itt C, Perl, Python nyelven is található példa hogy is lehet módsítani a lábon lévő jelet.
Én Pythont választottam.
A következőt tettem, írtam egy-két apró script-et amit cron ütemező meghív a megfelelő időben 
Egy script, ami kapcsolja beállított időközönként a reléket én ezt aqc neveztem el, (tudom dob egy warning üzenetet, de engem nem érdekelt, van rá mód kikapcsolni is, lehet fejleszteni tovább)
 
#modulok importálása 
import RPi.GPIO as GPIO
import datetime 
import os 
# Ha ezt állítjuk be, akkor a kimeneteknél a fizika számozás kell használni a kódban 
GPIO.setmode(GPIO.BOARD) 
#Csatornák iránynak beállítása 
GPIO.setup(7, GPIO.OUT) 
GPIO.setup(11, GPIO.OUT) 
#Kimenetek számai, most itt 2 van megadva, szinkronban kell lenni a relematrix tömbbel 
relepin = [7,11]
#relék bekapcsolásának idejét itt lehet megadni, óra perc és mennyi percen keresztül kapcsolja be 
relematrix = [
                [[07, 30, 810]], #1. relé
                [[19, 0, 0],[9, 17, 5]] #2 relé, itt 2 idő intervallum van megadva 
]
 
#aktuális idő 
atime = datetime.datetime.now().time() 
#percben 
catime= atime.hour * 60 +atime.minute 
# végigmegy a tömbön kiszámolja percekben az időket és eldönti hogy bekapcsolja -e a relét vagy sem
cycle = 0 
for rele in relematrix: 
     relestate=0 
     for reletime in rele:
          if ( catime>=(int(reletime[0])*60+int(reletime[1])) ) and ( catime<(int(reletime[0])*60+int(reletime[1])+reletime[2]) ):
               relestate=1
        if relestate==1: 
               if (os.path.exists('/root/aqua/off')):
                    print("Off")
                    GPIO.output(relepin[cycle], 0)
               else: 
                    print("On")
                    GPIO.output(relepin[cycle], 1) 
        else:
              if (os.path.exists('/root/aqua/on')):
                     print("On")
                     GPIO.output(relepin[cycle], 1)
              else:
                     print("Off")
                     GPIO.output(relepin[cycle], 0) 
        cycle=cycle+1
 
Most hogy megvan a script, már csak meg kell hívni percenként, erre jó a cron. 
crontab -e 
Ezt kell beleírni, tudom beleégettem az útvonalakat, és igen, létre kell hozni azt a könyvtárat és oda kell elhelyezni az állományokat.
#percenként lefutatja a fentebbi script-et 
* * * * * /root/aqua/aqc 
#Ez a távirányító általi bekapcsolásra vonatkozik 
*/15 * * * * rm /root/aqua/on 
#Ez a távirányító általi kikapcsolásra vonatkozik 
59 23 * * * rm /root/aqua/off 
#ez a script 5 percenként megnézi a rpi processzorának a hőmérsékletét és ha nem megfelelő leállítja 
*/5 * * * * /root/aqua/tempcheck 
 
A tempcheck file (innen: http://wiki.stocksy.co.uk/wiki/Raspberry_Pi_onboard_temperature_sensors)
 
file:tempcheck
 #!/bin/sh
 # This script reads the Broadcom SoC temperature value and shuts down if it
 # exceeds a particular value.
 # 80ºC is the maximum allowed for a Raspberry Pi.
 # Get the reading from the sensor and strip the non-number parts
 SENSOR="`/opt/vc/bin/vcgencmd measure_temp | cut -d "=" -f2 | cut -d "'" -f1`"
 # -gt only deals with whole numbers, so round it.
 TEMP="`/usr/bin/printf "%.0f\n" ${SENSOR}`"
 # How hot will we allow the SoC to get?
 MAX="78"
 if [ "${TEMP}" -gt "${MAX}" ] ; then
 # This will be mailed to root if called from cron
 echo "${TEMP}ºC is too hot!"
 # Send a message to syslog
 /usr/bin/logger "Shutting down due to SoC temp ${TEMP}."
 # Halt the box
 /sbin/shutdown -h now
 else
 exit 0
 fi
 
Most megvagyunk addig, hogy pl kapcsolgatja a lámpánkát, de még távirányítóval való vezérlés hiányzik.
Szükséges hozzá egy újabb progi Lirc a neve, telepítését nem írom le, alábbi linken részletezve van (angol), csak az állományokat teszem közzé, ahogy én beállítottam.
http://www.jamesrobertson.eu/blog/2013/may/19/installing-lirc-on-raspbian.html
 
file
/etc/modules
 
# /etc/modules: kernel modules to load at boot time.
#
# This file contains the names of kernel modules that should be loaded
# at boot time, one per line. Lines beginning with "#" are ignored.
# Parameters can be specified after the module name.
snd-bcm2835
#Ezeket írtam bele utólag.
lirc_dev
lirc_rpi
 
#lirc_rpi gpio_in_pin=18 gpio_out_pin=23 így megadható melyik legyen a bemenet, valahol #olvastam hogy default a 18-as, így én elhagytam ezt a részt.
 
# ötletnek gpio_out_pin: neten láttam tecsős videót, amivel pl klímát is lehet indítani (pl SSH-val), de ez egy másik project
 
file
/etc/lirc/hardware.conf (Ezt én is netről néztem, hogy így kell)
#
# Arguments which will be used when launching lircd
LIRCD_ARGS="--uinput"
#Don't start lircmd even if there seems to be a good config file
#START_LIRCMD=false
#Don't start irexec, even if a good config file seems to exist.
#START_IREXEC=false
#Try to load appropriate kernel modules
LOAD_MODULES=true
# Run "lircd --driver=help" for a list of supported drivers.
#DRIVER="DEFAULT"
# usually /dev/lirc0 is the correct setting for systems using udev
DEVICE="/dev/lirc0"
MODULES="lirc_rpi"
# Default configuration files for your hardware if any
LIRCD_CONF=""
LIRCMD_CONF=""
 
Ez az állomány generálódik, amikor irrecord programot futtatjuk, erre még a legvégén visszatérünk.
 
file
/etc/lirc/lircd.conf
 
# Please make this file available to others
# by sending it to <lirc@bartelmus.de>
#
# this config file was automatically generated
# using lirc-0.9.0-pre1(default) on Fri Sep 20 17:08:45 2013
#
# contributed by
#
# brand: /etc/lirc/lircd.conf
# model no. of remote control:
# devices being controlled by this remote:
#
begin remote
name /etc/lirc/lircd.conf
flags RAW_CODES|CONST_LENGTH
 
eps 30
aeps 100
gap 108193
begin raw_codes
name KEY_OK
9041 4480 598 537 617 520
568 540 595 542 616 519
566 545 614 519 617 521
567 1677 615 1630 592 1679
567 1681 623 1621 590 1680
564 1682 620 1631 591 541
620 1624 597 538 618 521
567 540 596 540 615 523
565 543 592 1679 565 546
591 1678 565 1683 620 1632
581 1703 541 1684 622 1622
590
end raw_codes
end remote
 
Ez a /root könyvtárban van (de bele kellett volna tenni az aqua-ban, lusta voltam átírni :)) Itt van leírva az, hogy az lircd.conf állományban megadott gombhoz milyen script fusson le.
 
 file
.lircrc
begin
button = KEY_OK
prog = irexec
config = /root/aqua/aq
repeat = 0
end
 
Bootolásnál alap állapotba állás (Be kell állítani, hogy automatikusan lefusson bootolásnál). irexec progi indítása
file
bootirexec 
#!/bin/sh
rm /root/aqua/off
rm /root/aqua/on
irexec -d /root/.lircrc
 
file
aq
 #!/usr/bin/env python
 import RPi.GPIO as GPIO
 import os
 GPIO.setmode(GPIO.BOARD)
 # 7-es lábon van a relénk és ha 1 van akkor 0, ha 0 akkor 1-es jelszintet küldönk rá és létrehozunk egy on, off nevű állományt, ami az aqc scriptnek lényeges.
 GPIO.setup(7, GPIO.OUT)
 env = GPIO.input(7)
 if (int(env) == 0):
     print("ON")
     GPIO.output(7, 1)
     if (os.path.exists('/root/aqua/off')):
          os.remove('/root/aqua/off')
          open('/root/aqua/on','w').close()
  else:
     print("OFF")
     GPIO.output(7, 0)
      if (os.path.exists('/root/aqua/on')):
           os.remove('/root/aqua/on')
            open('/root/aqua/off','w').close()
  
Én a root user könyvtárába helyeztem el egy aqua nevű almappába a scripteket és persze .lircrc file a root könyvtárban
 
 
Akkor most, hogy megvan minden, ami kell hozzá, akkor lássuk, hogyan is működik.
  
Kezdjük onnan, hogy elindul pi 
- beállítódik az idő 
- elindul a lircd démon, ami figyeli a távirányító jelét 
- cron démon is elindul, ami cronjobokat hajtja végre. Ennek köszönhetjük a perc alapú beállítási lehetőséget 
- irexec progit démonizáltuk így ez is elindul a háttérben
 
és akkor mi történik: 
pl most 6:12:00 perc van 
cronjobokat megnézzük és lefut ez a script 
* * * * * /root/aqua/aqc - ez ha szükséges be/kikapcsolja a reléket 
 
Működik minden a megfelelő időben 
 
jön a távirányítós rész: 
tételezzük fel, hogy a lámpa ki van kapcsolva, de mi azért szeretnénk bekapcsolni 
- megnyomjuk a gombot 
irexec program elidítja ezt a scriptet 
/root/aqua/aq - megfordítja a kimeneti jelszintet a 7-es lábon és lézrehozz egy állományt on, off, aminek azért van jelentősége mert. 
Ha on file létezik, akkor aqc script figyelmen kívül hagyja a időintervallumokat, és bekapcsolja jelen esetemben 15 percre minden relét , ha off file lézetik - ez azt jelenti, hogy távirányítóval kapcsoltam le a lámpát- akkor nem fog bekapcsolni egyik relé sem éjfél előtt, ha lenne időintervallum beállítva akkor sem. (a működés script átírásával módosítható, lehet fogom is)
 Honnan jönnek ezek az idők? Innen: cronjob
 #itt állítató meddig legyen bekapcsolva.
 #Ezt jelenti pl: 12:05 gombnyomás, akkor 12:15 fog kikapcsolni. Röviden ha perc osztható 15 kikapcsol.
 */15 * * * * rm /root/aqua/on
 #Ez a távirányító általi kikapcsolásra vonatkozik
 59 23 * * * rm /root/aqua/off
 Ha netalántán valami linux guru is olvassa, erre írhatna valami jobb megoldást. Az env. változó nem jött be, mert subprocess-es gond van vele.
 
 6) Mit hova kössek:
 Link a tüskékről/lábakról
 http://elinux.org/File:GPIOs.png
 - relé áramkör:
 Bal oldalán volt egy 3V bemenet, és egy föld
 Itt a fentebbi programban megadott lábra kötjük:
 “relepin = [7,11]”
 Rpi 7-es tüske a 3V, 6. a föld. A 7. tüske jelszintje fog változni és így tovább.
 - vevő egység:
 Ez egy 3 lábú kütyü 3V, föld és egy bemenet tüske kell neki
 tehát 1-es láb (3v), 6-os láb(föld), 12-es láb (ez innen jön #lirc_rpi gpio_in_pin=18) képről látszik miért 18.
 
irrecord: ezzel a programmal lehet detektálni a jelet, és legenerálja a config file-t, követni kell a leírt lépéseket.
Megjegyzés:
- A python script formázást eléggé szétütötte ez a szerkesztő, ha több 2-nél, fel tudom tölteni azt is.
- feltöltés közben pedig elrontja a kép minőségét és eltűnik egy-két vonal róla

63. blogbejegyzés
Fekete víz - ahogy én készítem

Igyekszem a halaimnak a lehető legjobb körülményeket biztosítani, ezért törekszem arra, hogy az eredeti élőhelyükhöz hasonló környezetet, víz paramétereket tudjam nyújtani nekik, hogy tényleg otthon érezhessék magukat!
 
Sokakat hidegen hagy a víz kémia, a pepecselés, mert a legtöbb hal úgyis el van csapvízben is, az pedig, hogy a vizet barnásra színezze elképzelhetetlen sok embernek.
Mindezek ellenére gondoltam leírom, én hogyan készítem el a halaim életterét, a fekete vizet!
 
Ami nélkülözhetetlen ehhez a művelethez, az a lágy víz, egy Ph mérő és keménység mérő/ csepegtetős /. Tds –mérő is hasznos készülék, de mivel a ph –t akarjuk variálni ezért az elhanyagolható.
Eleinte kevert ágyas műgyantával csináltam a kisebb akváriumomba, de elég macerás volt, a házi regenerálásáról már nem is beszélve. Mostanra sikerült beszereznem egy egyszerűbb RO készüléket, ami igencsak megkönnyíti a dolgot.
 
Ebből a készülékből kifolyó víz lesz az alap, 0 GH/KH 8 ppm, 6.5 Ph! Ehhez szoktam keverni csapvizet, hogy a keménység 4-5 fok körülire beálljon, és ne legyen instabil a vizem, ilyenkor a pH vissza szokott menni 7,5 –re.
 
Van itthon Sera Blackwater aquatan vízkezelő is régebbről, de nem igazán van szükség rá, néha szoktam picit önteni a vízbe. Ettől nem lesz igazi fekete vizünk, csak a látszatát adja meg a barna színével, de a cég sem állít többet. Mint látható 8-ról 36 ugrott a ppm és egy kicsit feljebb ment a PH.
 
Az egyik, általam igencsak kedvelt, természetben könnyen szedhető éger toboz szinte kötelező alapanyag! Egy 2dl –es hőálló üvegbe szoktam tenni egy marékkal és erre forrásban lévő vizet öntök, tehát mintha teát főznék.
Hagyom kihűlni, ezt követően látható, hogy igencsak gyönyörű, szinte átláthatatlan barna lett tőle a víz. De nézzük a paramétereket: 162 ppm és 3,5 Ph! Tehát igencsak savanyú vizet kaptunk!
 
A másik alapanyag a tőzeg, ami egy kicsivel macerásabb! Én egy 10L –es vödörbe szoktam tenni és erre öntök lágy vizet. Hagyom állni egy napot, többször kevergetem, kinyomkodom. A legjobb erre a Novobalt tőzeg, mert könnyen beszerezhető és nem tartalmaz más a halakra káros összetevőket.
Tehát egy napos ázás után a következő értékeket kapjuk: 7-8 ppm és 4,8 Ph. Igaz, hogy a víz színe nem barnul meg túlságosan, de savanyításra tökéletes.
A tőzegből nagyon sok apró részecske ázik ki, ezért alaposan át kell szűrni, mert nagyon zavaros, homályos lesz tőle a víz. A tetejéről szűrővel összeszedem a nagyobb darabokat, kinyomkodom és elteszem, virág ültetésnél a földhöz keverve még használható. Első fázisban egy konyhai törlő rongyon szoktam átszűrni az egészet, utána pedig 1-2 réteg papír zsebkendőn csurgatom át, ezek után már használható.
Általában 30L vizet cserélek, tehát a hordóba beállítom a kívánt keménységet, ehhez öntöm az éger toboz teát, így egyből megkapom a kívánt színt is és ezek után öntök hozzá még a tőzeges vízből is. Közben persze állandóan mérni kell az értéket. Hagyom állni 1-2 napot közben többször mérek és ha minden megfelelő, akkor állok neki a vízcserének.
 
Illetve néha még szoktam csersavat is adagolni a vízbe, mert az Amazonas vizében a sok faágból és levélből csersav ázik ki, én ezzel próbálom ezt pótolni. Egy kis barnás színt ez is ad, és a következő képen látszik, hogy egy kis csipet milyen eredményeket produkál:
 
Hogy ne kelljen mindig az áztatással vacakolni, gondoltam csinálok egy főzetet, ami talán hosszabb ideig is eláll.
Ehhez fogtam egy rosszabb edényt, beleraktam leveleket, égertobozt és platán fa kérget, tettem bele egy csipet sót és egy kevés csersav port is.
Felöntöttem ro vízzel és elkezdtem főzni… itt láthatóak a különböző fázisok, hogy a főzet szépen kezdi elnyerni a célzott színt.
 
 
Kb fél órát főztem , az eredmények: 330ppm – 4,6 PH
 
Ezután leszűrtem és üvegcsébe töltöttem, 2 hétig volt elég ez az adag, sötét helyen tároltam és semmi változás nem jött létre benne.
 Tervezem, hogy főzők egy nagyobb adagot, hogy kiderüljön az mennyi ideíg tárolható el, illetve gondolkodom egy igazán tartalmas lé készítésről is, amiben minden alapanyagot teljesen puhára főzők és utána valamilyen módon kipréselem.....
 
A víz paramétereinek módosítását mindenki nagy odafigyeléssel végezze, mert a halaink könnyen áldozatul válhatnak ha nem vagyunk kellően körültekintőek. Az akvárium vizében a PH –t közvetlenül változtatni nem szabad! Ha netán túl savas lett a víz szódabikarbónával lehet lúgosítani.
Csináltam egy összefoglaló táblázatot amiben a fenti általam mért értékeket összesítem.
Tehát a fenti módszerekkel és mennyiségekkel leírt értékek alapján:
 

Felhasznált anyag

PPM

PH

elkészítés módja

Tőzeg

nem változik

4,8

áztatás

Éger toboz

162

3,5

forrázás

Csersav

068

3,2

vízhez keverés

Levelek+éger főzet

330

4,6

főzés

 Sera Blackwater

             +

   nem változik

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

64. blogbejegyzés
A halak bőrének funkciói

A halak, a gerincesek között egy speciális csoportot alkotnak. Ezen csoport tagjai egy különös közeghez, a vízhez alkalmazkodtak az evolúciójuk során, melynek következtében a halak fajgazdagsága rendkívül változatossá vált. A hosszú evolúció során, mind anatómiai, mind pedig fiziológiai változásokat adaptáltak, melyek nélkül nem hódíthatták volna meg a szélsőséges vízi környezetet. A tudomány jelen állása szerint, a halak egyes képviselői, megtalálhatóak, mind az esőerdei patakokban, mind a földalatti barlangokban, mind a mélytengeri árkokban, a jeges Antarktiszi tengerekben, és az Andok hegycsúcsai között elterülő tavakban is. Azonban vannak halfajok, melyeknek a víz nem szab határt és időszakonként, akár a szárazföldre is kimerészkednek, vagy akár az emers növények levelire, vagy a vízparti sziklákra is felkapaszkodnak. Vannak halfajok, melyek ikráikat a víz fölé nyúló levelekre, faágakra rakják. Más fajok akár a „repülésre” is képesek, és siklanak a víz felszínén, az erős, a repülést, siklást elősegítő feladatra specializálódott farok úszójuk segítségével. Az ismert gerinces állatok közül a halak rendelkeznek a legnagyobb számú fajjal. Ez a szám hozzávetőleg 30 ezerre tehető, de egyes kutatók úgy vélik, hogy akár több mint 40 ezer is lehet. Minden évben számos új fajt fedeznek fel és írnak le. A kutatók szerint, a halfajok 40 %-a édesvízi faj, amely meglepő, hiszen a Föld teljes vízkészletét tekintve az édesvíz, csupán 2,5 %-ot tesz ki, amelynek nagy része, 99,6 %-a, hó és jég formájában van jelen a Föld felszínén, tehát az életre alkalmas, folyékony halmazállapotú víz, 0,01 %-ot tesz ki. Édesvízi halfajokban, különösen a trópusi égövben található vízi életközösségek a leggazdagabbak. Az Amazonas és vízgyűjtő területe, közel 2000 fajnak ad otthont. A halak nem csak életmódjukat tekintve érdekesek, hanem testformájukat, színezetüket, testméreteiket tekintve is rendkívüli változatosságot mutatnak. Léteznek halfajok, amelyek néhány milliméteresek és vannak halfajok, amelyek a 15-20 métert is elérik. Alaktanilag a lapított, széles formától, a hosszú, megnyúlt formáig gyakorlatilag minden geometriai alakzat fellelhető közöttük. Színezetük is igen változatos. Léteznek üvegszerűen átlátszó fajok, melyek teljes belső szerv rendszerét láthatjuk, aztán léteznek olyan fajok is, amelyek a szivárvány minden színében tündökölnek. Hazai akvarisztikai tapasztalatainkat összegezve elmondhatjuk, hogy valóban nagy változatosságot mutatnak, ezek a vízi életmódhoz alkalmazkodott élőlények, hiszen akváriumainkban is számos olyan fajt tartunk, tartottunk, amelyek valamilyen különleges vízi környezethez alkalmazkodtak.
 
Ahogyan az írás címében található, a rövid bevezető után, a halak, talán egyik legfontosabb szervével kapcsolatban szeretnék leírni néhány hasznos információt. Bízom benne, hogy sokak számára szolgálok majd új információval, amely segítség a továbbiakban, hogy pontosan megértsük a halakkal és azok életterével kapcsolatos összefüggéseket. Arra kérek mindenkit, vegye figyelembe, hogy eme írás nem egy doktori értekezés, és az itt leírtak általános információként szolgálnak az akvaristák számára.
 
A bőr élettani funkciói:
 
- Mechanikai-mikrobiológiai védelem
- Érzékelés
- Kiválasztás
- Légzés
 
 
A bőr, mint szerv számos funkcióval rendelkezik. Többek között védi a bőr alatt lévő szerveket a külső behatásoktól, membránként viselkedik, amely elválasztja a test belsejében lévő folyadékokat a külső környezettől. Fontos szerepet tölt be az ozmoreguláció során, valamint elsődleges védelmi rendszerként működik a patogén mikrobák ellen. A halak bőre tulajdonképpen, egy el nem szarusodó laphámmal van borítva, mely mindkét irányból átjárható a különböző molekulák számára. Azon túl, hogy fizikai akadály a mikrobák inváziójával szemben, a bőr egy ragadós nyálkával van beborítva, amely az epidermisz rétegben található, speciális, nyálkatermelő sejtek által választódik ki. Ez a nyálkaréteg, amely fehérjékből, proteoglikánokból, glikoptoteinekből, és más kémiai anyagokból áll, képes a kisebb patogéneket feltartóztatni, melyek így képtelenné válnak megbetegedések kiváltására. Erre azért van szükség, mert a halak nagyon gyenge specifikus védelemmel rendelkeznek csak, többnyire fagocitózis segítségével harcolnak a kórokozók ellen. A nyálkaréteg továbbá elősegíti a halak mozgását, az által, hogy csökkenti a közegellenállást, de eme nyálkaréteg táplálékként is szolgálhat. Több olyan halfaj létezik, amely szaporodása során, a bőrén található nyálkával táplálja ivadékait. Talán a legismertebb a Diszkoszhal, de például egyes, a Loricariidae családhoz tartozó harcsafajok is, a bőrük felszínén képződő nyálkaréteg segítségével táplálják ivadékaikat. Az ívási időszakban, ez a nyálkaréteg, immunglobulinokat is tartalmaz, amely képes megvédeni az ivadékokat a különböző fertőzésekkel szemben. Ebben az esetben a nyálkaréteg, ugyan azt a szerepet tölti be, mint az emlősök esetében a kolosztrum (előtej), amely szintén az újszülött egyed egészségét, fizikumát hivatott megvédeni, illetve megerősíteni, hogy az minél életképesebb maradjon. Azonban, a bőr mint kiválasztó szerv, akár a halak pusztulását is okozhatja, ugyan is a halak a nitrogén-anyagcsere termékeitől, ammónia formájában szabadulnak meg. A hosszantartó stressz következtében, az epidermiszben található nyálkatermelő sejtek egyre több nyálkát kezdenek el termelni, amelyen, a hal szervezetében termelődő ammónia képtelen áthatolni, így visszaáramlik a szervezetbe, ahol mérgezéses tüneteket, bőrelhalást, kopoltyú nekrózist okoz, továbbá a bőrön keresztül történő légzés is elégtelenné válik. Ilyen szempontból a hosszú szállításnak kitett díszhalak a legveszélyeztetebbek.
 
Sokak számára talán hihetetlen, hogy a halak bőre, légzőszervként is funkcionál. A halak a bőrük segítségével, a légzésük 20 %-át fedezik, amely a diffúz oxigénfelvétel segítségével valósul meg. Fontos, hogy díszhal vásárlás alkalmával, ha lehetőségünk adódik, akkor mindenképpen vizsgáljuk meg az általunk kiválasztott halak kopoltyúlemezeit. Ha azt tapasztaljuk, hogy a hal kopoltyúlemezei az élénkvörös színnel ellentétben, barnás színűek, akkor azt a halat ne vásároljuk meg, mert rövid időn belül elpusztulhat. Ennek az az oka, hogy a tenyésztő, haltartó nem fektetett túl nagy hangsúlyt az akvárium vízének nitrát és nitrittartalmának csökkentésére, megszüntetésére. A nitrit erősen károsítja a vérben található hemoglobint, amelyből methemoglobin keletkezik, és ebben a formában már képtelen az oxigén felvételére és továbbítására a sejtek felé. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ebben az esetben miért él még a hal! Ez kizárólag a bőrön át történő légzésüknek köszönhető, viszont ezzel a légzéssel nem képesek hosszú időn át életben maradni. Nagyon sok esetben előfordul, hogy a külföldről importált halak nagy része, legrosszabb esetben az egész állomány elpusztul. Természetesen ez nem minden esetben a methemoglobinémiának tudható be, de véleményem szerint nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítani annak, hogy honnan is származnak halaink. Ha körültekintőek vagyunk, akkor nem érhet bennünket csalódás.
 
A bőr, mint íz érzékelő is funkcionál. Az íz érzékelő receptorok a bőr felületén találhatóak. Ebből az következik, hogy a halak a nélkül képesek eldönteni, hogy ízlik-e nekik az eledel, amelyet felkínáltunk számukra, hogy azt a szájukba vennék. Ezt akár több tíz centiméteres távolságból is képesek eldönteni, ez nagy különbség más élőlényekkel szemben, mivel az élőlények többsége a szájüregükben lévő receptorok segítségével érzékelik az ízeket.
 
A pikkelyek, mint a bőrhöz szorosan kötődő képletek, szintén fontos védelmi funkciót töltenek be, melyek a bőr, dermis rétegéből indulnak ki. Sokan úgy vélik, hogy a pikkelyek közvetlenül érintkeznek a halakat körülvevő közeggel, a vízzel. Ez a feltételezés azonban téves, ugyanis a pikkelyeken kívül található a már említett nyálka réteg. A pikkelyek elvesztése, valamely külső behatás, mechanikai sérülés következtében, komoly problémákat vethet fel, mert a sérülés, nyitott kapuként szolgál a patogén mikrobák számára. Ezek, a bőr felszínén található képletek, kemények és rendkívül ellenállóak, de ennek ellenére rugalmasak is. Elsősorban mechanikai sérülésekkel szembeni védelmet biztosít a halak számára. Léteznek olyan fajok, amelyek szinte egész testfelületükön pikkelyt viselnek, sok esetben még az úszóik egyes részein is, illetve vannak olyan fajok is, amelyek gyakorlatilag csupaszak, testükön egyáltalán nincsenek pikkelyek. A pikkelyek, formájukat, valamint méretüket tekintve, igen nagy változatosságot mutatnak. A mikroszkopikustól egészen a több centiméter átmérőjűig, minden méretben előfordulnak. Természetesen ez függ a vizsgált faj életkorától is. Ha egy pikkelyt a mikroszkóp alá helyezünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a fákhoz hasonló, évgyűrűk láthatóak rajtuk. Ennek tükrében levonhatjuk a következtetést, hogy a pikkelyek mikroszkopikus vizsgálatával, egy adott hal életkorát is megállapíthatjuk. A csontos halak esetében, gyakorlatilag két pikkelytípust különböztetünk meg. Az egyik a cikloid formájú, a másik pedig a ktenoid formájú. A cikloid pikkelyek simák, formájuk kerek, míg a ktenoid típusúak tüskések és fésűszerűek. Egyébként a legtöbb hal a cikloid pikkelyeket viseli, de egyes halfajokon mindkét típus megtalálható.
 
 
 
 
 
A harcsa félék nem rendelkeznek pikkelyekkel, így gyakorlatilag csupasz a testük, ez azonban nem minden harcsafélére igaz. Például a Doradidae, valamint a Callichthyidae család képviselői, vastag és erős, csontos lemezekkel rendelkeznek, amely páncélként szolgál. Az Oxydoras niger esetében, ez a páncélzat fegyverként is funkcionál a ragadozókkal szemben, mivel éles tüskékkel borított. Azonban e páncélzat hátránya, a pikkelyekkel szemben, hogy kevésbé rugalmas.
 
A legtöbb trópusi hal, meglehetősen változatos színekkel rendelkezik. Ez változatosság a halak bőrében található pigment sejteknek, az úgynevezett kromatofóráknak tulajdonítható. A kromatofóráknak több típusa is létezik. Ezek közül a legismertebbek a melanofórák, melyek a barna és a fekete pigmenteket tartalmazzák, a xantofórák, amelyek a sárga színezetért felelősek, és az erytrofórák, melyek a vörös és a narancs szízetet adják a halak bőrében, illetve az ezüstös csillogásért a pikkelyekben található guanin kristályok a felelősek. Ezek a pigment sejtek, az szemen keresztül, az agyból kapják az információt, hogy húzódjanak össze, illetve táguljanak ki. Az összehúzódásra a ragadozók elől való bujkálás során van szükség, ebben az esetben a halak színezete kivilágosodik, mely elősegíti a rejtőzködést. Ez a folyamat rendkívül energiaigényes, és egy, a ragadozók által üldözött hal, amely gyakorlatilag a végkimerültség szélén áll, már nem képes e pigment sejtek összehúzódását szabályozni, így teljesen befeketedik, amely következtében a ragadozók könnyűszerrel rátalálnak. Ugyan ez a folyamat zajlik le egy moribund, elhullás előtt álló hal szervezetében is, gyakorlatilag feketévé válik. Ennek az elszíneződésnek a halak betegségeinek a diagnosztizálása során is nagy jelentősége van. Tulajdonképpen a fekete szín, a halak természetes közegében egy jelzés a halakkal táplálkozó, ragadozó madarak számára. Ha egy tó, vagy folyó teljes halpopulációjának szintjén gondolkodunk, akkor ezt pozitív dologként kell értékelnünk, ugyanis a ragadozó madarak kiragadják az egészséges egyedek közül a beteg, fertőző egyedeket, így meggátolják egy-egy járvány kialakulását. A sügérek például képesek a teljes színezetük megváltoztatására, mely segítségül szolgál számukra a más halakkal való kommunikálásban, ezt az adottságukat jelzésként is használják saját utódaik részére. Vannak egyedek, amelyek bőréből hiányoznak a pigment sejtek, amely egy genetikai aberrációnak köszönhető. Ezeket, a pigment sejtek nélküli egyedeket albínóknak nevezzük. A természetben ezek az egyedek könnyen zsákmányul eshetnek, hiszen képtelen rejtőzködő színezetet felvenni. Eme egyedek kizárólag fogságban, akváriumi körülmények között képesek csak életben maradni. Léteznek olyan halfajok, melyek albínó egyedeiért egy vagyont képesek kifizetni az akvaristák. Napjainkban rengeteg színváltozata létezik egy-egy fajnak (Pterophylum sp., Xiphophorus sp. Astronotus sp.). Ezek a színváltozatok, mind a tudatos, tenyésztői szelektálásnak köszönhetőek, és sok esetben köszönőviszonyban nincsenek az eredeti vad egyedek színezetével. Természetesen vannak akvaristák, akik számára, ezen egyedek legalább annyira értékesek, mint a normál színváltozatok, sőt sok esetben értékesebbek is lehetnek, hiszen az albinizmus igen ritka jelenség.
 



SQL1: select `cim`, `szoveg`, `id`, `tulaj` from `16_blogok` where `cim` like '%amazon%' or `szoveg` like '%amazon%' or `cimkemondat` like '%amazon%' order by (`szavazat` / `szavazok`) desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'