|
Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...
Részletes keresés
A 10 leggyakoribb kereső szó:akvárium háttér készítés, akvárium készítés, Akvárium barkács tippek, ékszerteknős etetése, aranyhal betegsegek, aranyhal szaporodas, vizi teknos, elado, házilag, aranyhal tartása
A 10 utolsó kereső szó:férgek szaporodása, Megalechis, debrecen, gömb moha debrecen, hordós, 281, iszaplopó, sera CO2 tabletta, moha rögzítés, link beszúrás
További kereső szavak:akvárium, eladó, háttér, készítés, akvarista.hu, akvarista, akvarisztika, szűrő, gyulladás, aranyhal
| | |
| |
AZ E-pet,
a HAZAIHAL.hu
és az Akvarista.hu
GT akváriumkészítő
támogatásával...
| | |
|
|
|
AKVARISZTIKA AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek
4. hozzászólás Hozzászóló: Budapest
 | | 2003. 01. 27. 20:37:10 #188 |
|  | |
 | |  | | aquad
  
Budapest
Hozzászólások: 237
Reg.: 2003.01.13.
4 ismerős
| |  | |  |
Lehet, hogy mást értünk vízkezelo szerek alatt, és ebbol adódik a félreértés. Én nem tekintem vízkezelésnek, ha a lazacos akiba, lágyítom a vizet, vagy tozegen keresztül szurök. Vízkezelésnek azt tekintem, ha pl. antiklórt, vagy csigairtót, vagy hasonlókat használok. Nem tekintem vízkezelésnek a növények trágyázását CO2-vel sem. Vagy a folyékony, ill. a tablettás tápokat sem. (bár ezeket sem használom)
Azonban szerintem, vízkezelésnek minosül, ha csapvízbol rögtön jó vizet csináló szereket használ valaki, vagy hasonló termékekeket adagol a muködo akváriumba. Ezeket azért nem használom és azért beszélek ezek használatáról le mindenkit, mert egyszeruen nem ismerjük a hátásmechanizmusukat, nem tudjuk ezért, hogy mit teszünk, és, mondjuk ki bátran, nincs rájuk szükség.
30-50 évvel ezelott is halaztunk valahogy (szerintem sokkal jobb eredményekkel, mint most), és akkor nem is léteztek ilyen vegyszerek. Tudom, hogy én egy régi vágáu, klasszikus akvarisztikai eszközökkel dolgozó pali vagyok, de hiszem, hogy ez így jó, hiszen, akváriumok sokkal régebb óta vannak, mint ezek a csodaszerek, de az anyatermészet ugyanaz!
aquad egy másik akvarista | |
| |  | |  |
| | 2003. 05. 23. 10:01:17 #1255 |
| | |
| | | | [törölt felhasználó]
Hozzászólások: 685
Reg.: 2003.01.18. | | | | |
"Az aranyhal közeli rokona az ezüstkárásznak, de más alfaj. Eredeti élohelye Kínában Mandzsúria, Korea és Japán. Ennek a fajnak is gyakoriak a sárgás, piros színváltozatai. Ezek továbbtenyésztésével és szelektálásával alakították ki a jelenleg ismert, mintegy 60 aranyhalfajtát.
Az eredeti és legosibb forma a piros színu, megnyúlt farokúszójú tipus, a fátyolfarkú.A különbözo fajtákat eredeti hazájukban más-más névvel illetik. Az égre nézo szemu a "Celestiál", a piros-fekete-ezüstös tarka a "Subunkin", amelyiknek a fejteton szivacsos sejtburjánzás van, az az "Oranda" vagy "Ranchu". A tojásforma ezüstös változat, háromszögletu farokúszóval a "Nankin" stb.
Az aranyhal az ezüstkárásszal szemben nem ginogenezissel szaporodik. Szaporodásához azonos fajú hím szükséges, amelynek génkészlete is öröklodik az utódnemzedékben. Természetesen más fajokkal is alkothat hibrideket.
Az aranyhal, a "King io" tenyésztése feltehetoen már i.e. kezdodött Kínában, majd átterjedt Japánba is. Tény, hogy 1200 körül, már több változatát tenyésztették. Mivel kezdetben nem üvegmedencékben, hanem kerámia és kotálakban, vagy kerti tavakban tartották, a szelekció elsosorban arra irányult, hogy felülrol nézve mutasson változatos formát. Így alakultak ki az osztott vagy háromszögletu farokúszóval rendelkezo példányok és a teleszkópszemu fajták.
Az 1600-as években Portugálián keresztül került Európába. Tenyésztése 1728-ban sikerült eloször Hollandiában. Kezdetben fejedelmi udvarok kerti tavaiban szolgált díszül. Az akvarisztika kezdeteivel rohamosan terjedt a tartása Európában.
Hazánkba eloször 1891-ben telepítették a Római-fürdo temperált vizébe, ahol szaporodott is. Késobb az ország több pontján is feltunt zárt dísztavakban vagy szabadvizekben, amelyek a kieresztett vagy elszabadult példányok utódai. Jelenlegi elterjedésérol nincsen pontos képünk. Kutatások alapján régebben Szombathely, Sárvár, Körmend, Kiskunmajsa és Debrecen környékén gyakori volt. Az elvadult aranyhalállományok meglehetosen változatosak. Ezek rendszerint kétnyaras korukban színesednek ki. Addig barnás sárga színuek. Mivel vizeinkben meghonosodott, a hazai fauna tagjának tekinthetjük.
Nem mindegyik tenyésztett fajta viseli el egész évben a hazai klímát illetve a téli lehülést. Ma már tógazdasági, mesterséges tenyésztése is megoldott. Egy-egy pártól, fajtától függoen 10 ezer ivadék is nyerheto. Az ivadék 22-23 C-on 5-7 nap alatt kel ki. Kezdetben planktont sogyaszt, majd fokozatosan tér át a vegyes táplálkozásra, míg fenéklakó szervezeteket is fogyaszt."
Forrás: Botta István - 88 színes oldal a hazai halakról
médiamogul | |
| | | | |
| | 2003. 06. 02. 20:24:32 #1416 |
| | |
| | | | Nana
Hozzászólások: 20
Reg.: 2003.05.29.
0 ismerős
| | | | |
Sziasztok!
Köszönöm mindenkinek a válszt!
Miattam nem kell veszekedni, nem érdemes 
Mellesleg az talán nem egy rossz ötlet, hogy a halakat a vízhez válasszam.
Kezd alakulni az aki különben. Írtam még az elején, hogy tervezek egy nagyobb kb 100l-is akit. Na ez nem jött össze, csak egy kb 60l-es. De ez most így ránézésre elég nagy nekem mindenhez 
(Titeket is rabul ejtett pillanatok alatt a saját akitok? Mert engem igen, és ez az egész akvarisztika is.  )
Most tehát az a helyzet, hogy van 3 neon és egy szumi az 50-esben meg a régi aki vize (kipótolva) és egy halom növény. Egyenlore egy egyszeru szuro van benne (Aquael mini).
Ez kb mennyire megfelelo ehez az akihoz?
(A homérsékletet még nem tudom, mert az a nyamvadt homéro már megint elrepedt. Ez már a második, pedig nagyon vigyáztam vele  )
A beteg szuminak meghagytam a kis akit, most o ott van és talán egy kicsit jobban érzi magát ott.
A múltkor vettem nekik vizibolhát, most pedig tubifexet. Öröm volt nézni, ahogy az egyik neon rohangált a tubifexel a szájában 
A tubifexbol a beteg szumi is evett, mert eddig nem evett. 
Ja és próbáltam nagyon figyelni a beadott kaja mennyiségére, és rájöttem kb 5-6x többet adtam nekik régebben mint ami kellett volna 
Nem tervezem egyenlore, hogy rakok hozzájuk még halakat, de az biztos hogy azt még jópárszor át fogom gondolni, hogy milyenbol mennyit.
És lehet hogy ti is találkozni fogtok ilyen kérdéssel, ha még nincs ilyen fórum (Kezdo akvaristáknak ajánlott halak és ezek kombinációi.)
Könyvet biztos hogy veszek, mert nyáron csak arra hagyatkozhatok, valamint az eladókra, mivel nem lesz netem. | |
| | | | |
| | 2004. 01. 07. 20:48:02 #5372 |
| | |
| | | | egoist
Hozzászólások: 82
Reg.: 2003.03.26.
0 ismerős
| | | | |
Burjánzik az alga!!! De nem tudom milyen?
Az akvaristák nagy része kénytelen szembenézni a nemkívánatos vagy káros algák eroteljes szaporodásával, amelyek ellen a harc nem mindig könnyu.
Általában azonban jobb megelozni az eroteljes szaporodást, mint harcolni ellene, amely csak többé-kevésbé hatékony.
Az algák eroteljes elszaporodása:
Az algák felismerhetok a barnás, sárgás-barna, zöld vagy zöldes színeikrol. A fonalas csoportok fehéresek, piszkos-fehérek vagy szürkések, és általában baktériumok és gombák alkotják oket (de keveredhetnek más algákkal is) . Ez a szaporodás többé-kevésbé vastag réteget képez az akvárium üvegén, a talajon, a dekorációkon; fonalak, nyalábok formájában fejlodnek, illetve egyes zöld algák szonyeget alkotnak.
Úgy tartják, hogy az algák kismértéku jelenléte az egyensúly jele, míg az eroteljes elszaporodásuk az egyensúly felbomlását jelenti. Gyakorta hallani azt a véleményt, miszerint ezek az algák biológiai indikátorként is funkcionálnak. Minden esetre óvatosnak kel lenni, mert minden akvárium egy külön eset, az egyes példákból levont általános következtetések utólag hibás végeredményekre vezethetnek.
Hátrányaik:
Az üvegen fejlodve csökkentik az átláthatóságot, esztétikai szempontból hátrányosak. A növényekre tapadnak és itt fejlodnek tovább, ezáltal megfojthatják a növényt, mert így a növények nem tudnak többé széndioxidot felvenni és leadni az oxigént, illetve a vízbol az ásványi anyagokat felszívni. Végül benövik a dekoráció apró réseit és így az nem nyújt szép látványt.
Elonyeik:
Ezek sem tagadhatók. Az algák felhasználják a nitrogénelemeket, foleg a nitrátokat és néha az ammóniákat. Édesvízben ez általában a növények feladata, így az algák csak kiegészíto tevékenységet végeznek, vagy ezzel ellentétben ellenségként elvonják a sókat a növények kárára.A tengeri akváriumokban a növények száma jóval kevesebb, így az algák (foleg a fonalas zöld algák) szerepe fontos lehet.
Az algák táplálékot jelentenek egyes fajok számára. Édesvízben leginkább az elevenszülo fogas pontyoknak, az algaevo harcsáknak, vagy más algaevo fajoknak (Gyrinocheilus, Ancistrus, Hypostomus, Panaque, Otoclinclus, Epalzeorhynchus). A tengervízben egyes családoknak (egyes pillangó halak, törpe császárhalak, doktor halak) részben a táplálékát alkotják, jelenlétük az akváriumban megkönnyíti ezeknek a halaknak az alkalmazkodását a fogsághoz.
Harc a nemkívánatos algák ellen:
Mechanikus harc
Kézzel kel kivenni oket úgy, hogy a mutató-és a hüvelyk újjak között végig csúsztatjuk a növény leveleit, az is megoldás lehet, hogy a fonalas algákat egy hurkapálcikára feltekerjük és egy borotvapengével ellátott nyéllel leválasztjuk. Különbözo üvegtisztító készülékek kaphatók a kereskedelemben, ezek általában jól használhatóak. A benott sziklát, homokot, korall vázat, ágakat és gyökeret lelehet kezelni az akváriumból való kivételük után egy speciális tisztító vagy fertotlenítoszer használatával, a használati utasításban leírt arányú hígított oldattal, melyre az algák nagyon érzékenyek. A vízbe merített és moszatokkal ellepett akváriumi készülékekkel (futés, csövek, porlasztók, szuro)ugyan ezt az eljárást el lehet végezni. Fontos az, hogy ezeket a tárgyakat jól le kel öblíteni és megszárítani mielott vissza kerülnének az akváriumba. Néha azonban a burjánzás olyan mértéku, hogy csak egy átfogó jellegu akváriumtisztítás segíthet.
Ökológiai harc
Meg kell próbálni szabályozni az algák elburjánzását azzal, hogy a kiváltó tényezoket módosítjuk: szabályozzuk a fény mennyiségét, az az lecsökkentjük a zöld és kék moszatok esetében. A fénycsövek elhelyezésének módosítása vagy terelo lemezek használata, hogy elkerüljük az elolap benövését, jó eredményekre vezethet. Az édesvízi akváriumokban a víz egy részének rendszeres cseréje nagyban hozzájárul az algák elleni küzdelem sikerességéhez. A vízcserére vonatkozó eloírásokat mindenkor szemelot tartva tegyük ezt, mert a víz összetétel brutális megváltoztatása erosen stresszeli az állat populációt!
Biológiai harc
Ez azt jelenti, hogy egyes növényevo állatokat kell bevetni, például az elobbiekben említett halakat, vagy haslábúakat (amelyek ritkák a tengervízben). Ám hátrányuk, hogy ezek csak egyes moszatfajok iránt érdeklodnek. A biológiai harc néha az akvarista beavatkozása nélkül is lezajlik, a felsobb rendu növényfajok ugyanis felszabadítanak olyan anyagokat, amelyek képesek az algák fejlodését leállítani. Ezt a jelenséget igen nehéz követnie az akvaristának, mert szabad szemmel nem látható.
Kémiai harc
Léteznek az akvarisztikai üzletekben algairtó anyagok, de a hatásukat nem lehet potosan meghatározni. Így nagyon óvatosan kell bánni az adagolásukkal, mert ezek a termékek káros hatással is lehetnek a többi növényre. Ugyanezen okok miatt a réz-szulfát használata sem ajánlott, mert veszélyes a gerinctelen állatokra.
Nincsen csodaszer! Több technikának az együttes használata néha pozitív hatással lehet. Ugyan akkor nem ritka, hogy az algák egy bizonyos ido után újból felbukkannak az akváriumban. Így aztán jobb abba belenyugodni, hogy idoszakonként és részleteikben kell oket eltávolítani.
egoist | |
| | | | |
| | Az aranyhal is... | 2004. 02. 19. 12:00:27 #6625 |
| | |
| | | | newman
Hozzászólások: 27
Reg.: 2003.05.15.
0 ismerős
| | | | |
papagájsügér
Szerintem már az is aggályos, hogy mutáns, szörnyküllemu aranyhalakat "nemesítenek" az emberek, és ez már az idok kezdete óta szinte kötelezoen kapható árúja minden akvarista boltnak. Furcsa, hogy ez nem borzolja annyira a kedélyeket. Lehet, hogy most megsértek vele sokakat, de vállalom: a duplafarkú, gülüszemu, foltokban pigmenthiányos, hólyagszeruen felpuffadt halak látványától mindig Csernobil jut az eszembe. Az evolució szigorú bírái biznyosan lesöpörték volna ezeket a mutációkat az élovilág asztaláról, ahogyan azt tették rengeteg más, sokkal értékesebb, sokkal szebb fajjal és fajtával.
Számomra az akvarisztika igazi értékét a természet megismerése és a természet esztétikája jelenti, amiben 100%-osan helyet kapnak a gyönyöruen csúnya algázók, az féreg küllemu ingolák vagy a mélytengeri halak. De Frankeinstein doktor laborjának termékei nem.
Newman Newman | |
| | | | |
| | Mi a jó ég az a "Gumidzsuva"? | 2004. 08. 16. 01:23:06 #11962 |
| | |
| | | | kasimatyi
Budapest
Hozzászólások: 913
Reg.: 2003.11.25.
9 ismerős
| | | | |
Ezt már annyian kérdezték tolem, hogy már vagy ezerszer elmeséltem, de mindig akad, valaki, aki még nem hallotta. Neki szól ez a kis történet:
Van egy olyan rossz tulajdonságom, hogyha korán kelek, és meghallok valami zenét, akkor egész nap az van a fejemben, azt énekelgetem mások "örömére".
Igy volt ez a tavaly oszi TIT-kiállitáson is, amikor már elozo nap a medencéket beállitottuk, feltöltöttük, és mára maradt a berendezés, és a halak betelepitése. Klubvezetonk, Szép J szólt, hogy aki be tudna jönni korán, az tegye már meg ezt a szivességet, hogy minél gyorsabban kész legyünk. Hát én jó korán felkeltem, kiszedegettem a kiállitani és eladni való halakat, bekapcsoltam a rádiót, és foztem egy kávét. Kint már a hideg eso jelezte, hogy bizony osz van. A rádióban egyszer csak felharsant az elso szám, nem tudom melyik, de Busta Rhymes és Mariah Carey eloadásában az akkor hatalmas slágernek számitó dal. Biztos tudjátok melyik, a refrén végén volt egy izé...egy ..megpróbálom leirni: "konicsuá". Valami ilyesmi. Én még alig éltem, csodálkozva fordultam a rádió felé, és hangosan megkérdeztem: "Mi? Gumidzsuva????"
Behörpöltem a kávét, próbáltam emberi külsot kölcsönözni magamnak, felmarkoltam a zacskókba csomagolt halaimat, és mentem ki a kapun. Észrevettem azonban, hogy már egyik autó sincs itthon, a család többi tagjának úgylátszik fontosabb dolga akadt.
Remek!- gondoltam, és elindultam a buszmegálló felé. Az eso már mondhatni, zuhogott, patakban folyt a viz Szilicium-völgy utcáin, én meg nem tudtam kiverni a fejembol a dallamot. Olyannyira, hogy megállóban furcsán néztek rám az emberek, és akkor vettem észre, hogy hangosan dudorászok. Mikor helyet foglaltam a buszon, elohalásztam osrégi walkman-emet, és rádiót hallgattam, hogy a dallam kimenjen a fejembol. Szerintem kitaláljátok, hogy melyik dal szólt a rádióban. Elraktam dühösen a sétálómagnómat, és a végállomáson leszálltam. Miközben ballagtam a TIT felé, folyamatosan dalolgattam magamban: "Á givi tú júú, á Gumidzsuva"!!!!! Mikor végre célhoz értem, klubtársaim sem voltak frissebbek, Yoda mester a rekamén ült, szendvicset majszolva, Murci a világitásokat szerelte hatalmasakat ásitva, Chubbe egy akváriumon támaszkodott, és onnan tudtam, hogy él, hogy a kisujja kavargatta a vizfelszint. Egyedül Szép J arcán volt mosoly, aki halas nyakkendojében készült az eloadására. Miután köszöntem mindenkinek, ismételten dalolászni kezdtem, amiért olyan szúrós pillantások meredtek rám,hogy inkább csöndben maradtam. De nem sokáig birtam. A dallam a fülemben volt, és csak rázenditettem. Eloször csak a "Nem hagynád abba?" volt, aztán jött a "Fogd már be", majd különbözo akvarisztikai kellékek repkedtek felém. De csak nem birtam abbahagyni, majd amikor a többiek is megjöttek, oket is boldogitottam. Ez igy ment egész nap, este már mindenki a Gumidzsuvát fújta. Szerencsére a vacsoránál már mindenki nevetett rajta.
Azóta ha valami halas rendezvényen összefutunk, nincs "Szia Matyi, vagy Szeva Kasimatyi", mindenki egyszerre üvölti, hogy: GUMIDZSUVAAA!!!!
És ha a rádióban meghallja valamelyikünk ezt a számot, hát nem az eredeti szöveg van a fejében!
Kasi Mátyás, 0620-423-9706 | |
| | | | |
| | | |
| | | | kasimatyi
Budapest
Hozzászólások: 913
Reg.: 2003.11.25.
9 ismerős
| | | | |
Elore elnézést a nyers megfogalmazásokért, csak engem kissé érzékenyen érint ez a téma.
Szerintem ez a legborzasztóbb dolog, ami egy akváriummal történhet!
Az egész akvarisztikának az a célja, hogy egy csepp természetet vigyen a városi ember "betonotthonába"! Kérdem én: Hol itt a természetesség?
Egyszeruen nem vagyok képes felfogni épp ésszel azt, hogy hogy tudja valaki egy gyönyöruen növényezett, természetes akvárium helyett ezt a mu valamit választani, amit nem neveznék akváriumnak. És azt sem nevezném akvaristának, aki nem a természetes szépségre törekszik! Néha ugyan rá vagyunk kényszerülve arra, hogy kevésbé természetes anyagokat tegyünk az akváriumba, pl ikráztatáshoz cserép, vagy muanyag cso. DE! NEM DEKORATIVITÁS SZEMPONTJÁBÓL!
Azonkívül mindenki felboszült a disco flipper és papagájsügér témán, ami jogos. De: Amíg ezeket a giccseket nem ítéljük el és nem szüntetjük meg, addig ezek a szerencsétlen állatok mindig jelen lesznek akváriumainkban, és igenis "gyártani" fogják oket, hiszen amíg az emberek ízlése ilyen tragikus, addig iszonyú sokan gazdagodnak meg ebbol.
És legyen eros, aki mást állít: A HAL NEM ÉRZI JÓL MAGÁT ILYENEKBEN!
Lehet, hogy úszkál, eszik, de hasonlítsuk össze mondjuk egy olyan hallal, ami egy természetes biotóp akváriumban úszkál! Azt hiszem egy lapon sem lehetne említeni a kettot.
Pontosan nekünk akvaristáknak kéne összefognunk, és mindent megtenni azért, hogy kedvenc hobbink igen is TERMÉSZETES legyen,
Sajnos az ember mindent megtesz azért, hogy pusztítsa és kihasználja a természetet! Egyedül mi, akvaristák álljuk még a sarat! Hozzánk nem tudnak beférkozni és tönkretenni mindazt, ami még a természetet idézi.
Csak hogyha hagyjuk!
Kasi Mátyás, 0620-423-9706 | |
| | | | |
1. blogbejegyzés ÖkoakvarisztikaTaláltam egy érdekes írást a neten, szeretném kikérni véleményeteket a témával kapcsolatban, persze az alapelvek itt is ugyan azok, de van egy két eltérés!? Nekem is vannak kivetnivalóim, de sokminden szól mellette is. Tehát a következő cikkről lenne szó:
"Napjainkban egyre több ember éli környezettudatosan az életét. Ez a szemlélet egy olyan hobbinál is érvényesül, mint az akvarisztika. Nagyon fontos megjegyezni, hogy az ökoakvárium, csak és kizárólag olyan édesvízi halfajoknál alkalmazható, amelyek jelentõs áramlások nélküli állóvizekben élnek. Vannak halfajták, melyek minden próbálkozásunk ellenére is ki fogják túrni a növényeket, mint például az aranyhal.
Az igazán környezetbarát akvárium: Elõször dobjuk ki a mûnövényeket és az oxigénellátásért felelõs levegõztetõt is (kivonja a vízbõl a növények számára létfontosságú szén-dioxidot)! Élõ növények mellett nem lesz rá szükségünk, mert a fotoszintézis biztosítja, hogy az akvárium vize oxigéndús, tiszta legyen, valamint növényeink sok nitrátot és ammóniumot kötnek meg.
A gyógyító fény: A folyamat persze csak a megfelelõen megvilágított akváriumban mehet végbe, ez napi 12 órányi fényt igényel. Minél többféle növényt telepítünk halaink mellé, annál inkább kizárjuk a káros baktériumokat, és a vegyianyag-koncentráció is szabályozott lesz.
A növények beszerzésével halainknak azért is kedvezünk, mert így el tudnak bújni a levelek között, továbbá táplálékul szolgálnak a növényevõ fajtáknak, és ívóhelyként is remekül megállják a helyüket.
Ősi bölcsesség: A maja indiánok öntözõcsatornáikba gumós vízinövényeket ültettek és halakat telepítettek, hogy élõvé és tápanyagokban gazdaggá tegyék a vizet.
Miért nem jó a mûanyag? A mûnövények mellett számtalan természetellenes és akváriumba nem illõ tárgyat kínálnak a szakboltok, ezek többsége is mûanyagból készül. Az elemzõ vizsgálatok azt mutatják, hogy az akváriumi halak sokkal rövidebb ideig, és kevésbé egészségesen élnek mesterséges környezetben.
Piros dekorációs homok helyett válasszuk a folyami sódert, kvarchomokot, vagy olyan kõzúzalékot, ami nem oldódik vízben.
Olcsón, könnyen jót: Búvóhelyet készíthetünk hosszas forralással fertõtlenített fatörzs darabból, különbözõ színû kövekbõl és nagyobb kavicsokból. A természetben talált fadarabokkal érdemes dolgozni, hiszen a leváló apró fadarabka, remek csemege a halaknak.
Tartsuk fent a vadászösztönt: Ha egy kis örömet szeretnénk szerezni halainknak ne a boltban kapható dobozos granulátumot adjuk nekik, hanem szerezzünk be élõ táplálékot számukra, például kisméretû rákokat. A halak élvezni fogják a vadászatot, számunkra pedig szórakoztató figyelni, hogyan próbálják elkapni a zsákmányt.
Hasznos tippek vízcseréhez: A vízcserénél fontos megjegyezni, hogy húsz százaléknál többet ne szívjunk le a vízbõl és ezt is csak az akvárium aljáról, fõként az aljzatot képezõ kavicsokról, kövekrõl. Ehhez a mûvelethez szívócsövet használjunk. Az így vödörbe került vizet ne öntsük ki, mert a szobanövények számára igazi kincs. Ha a víz túl savassá válna, ezen egy csapott kávéskanálnyi szódabikarbónával hamar segíthetünk. Olcsóbb és környezetkímélõbb megoldás, mint más bolti kemikáliákhoz folyamodni. Az üveg tisztítását ne vegyszerekkel, hanem ecettel végezzük.
Fény és hõmérséklet: Az akvárium fûtõberendezésére és lámpájára kössünk idõkapcsolót, ami napi 12-14 órára legyen beállítva. Ezeket a berendezéseket takarjuk kövekkel, kavicsokkal vagy fadarabokkal.
A halak jól tûrik a víz fokozatos lehûlését-persze csak a biztonságos tartományon belül, ha éjjel hidegebb a víz, jobban alszanak. A levegõztetõ nélküli akváriumban a víz fokozatosabban hûl.
Így gondozd növényeidet: Növényeinket, csakúgy, mint szárazföldi rokonaikat, tápoldatoznunk kell. Célszerû az elhalt leveleket rendszeresen távolítani, mert rothadásuk oxigént von el. A növényeket 4-5 cm vastag homokba ültessük. Figyelem! Az egyes növényfajták gyökércsúcsának ki kell látszódnia! Ha árnyékolni szeretnénk, válasszunk olyan növényt, amely a víz felszínén terjeszkedve nõ. A magasra növõ fajtákat hátra, az alacsonyabbakat mindig eléjük ültessük. Érdemes odafigyelni a természetes részletekre, ha úgy döntöttünk, hogy otthonunkba becsempészünk „pár” liternyi vízivilágot. Természetes környezetben lubickoló halak látványa a mi lelkünket is kiegyensúlyozottabbá teheti, erre pedig egyre nagyobb szükségünk lehet."
2. blogbejegyzés Botia macracanthus;A legbriliánsabb német nyelvü leirásokat Dr. Rombach -tól olvastam, ennél a halacskánál a következöket irja:
Botia macracanthus BLEEKER, 1852 (német neve: Prachtschmerle)
A Botia macracanthus; biztosan a legszinpompásabb és legfeltünöbb édesvizi halakhoz tartozik. Sok akvaristánál nagy közkedveltségnek örvend; habár a legkevesebb akváriumokhoz még csak távolról megközelitöleg is alig megfelelö, mivel egyrészt nagy lesz, másrészt egy úszás aktiv, és csapatot kedvelö kövihalról van szó. Az elsö behozatala 1935 -ben volt.
Neve: Botia macracanthus; Prachtschmerle, a név macracanthus; "nagy tüskét" jelent.
Nagyság és az életkor elvárása: A Botia macracanthus; elér egy 30 cm -es nagyságot. A teljes nagysága az akváriumban kissé ez alatt van, de az embernek egy elérhetö 25 cm -es nagyságból kell kiindúlnia. Az életkor elvárása magas. Több izben jelentettek 18 éves állatokról. Az oka annak, hogy miért sok akvarisztikai Literaturban csekélyebb teljes nagyságot adnak meg, az azzal magyarázható, hogy csak pár akvarista az állatokat az életük végéig megfelelö tágas akváriumban ápolja.
Elterjedése: Dél-Kelet-Àzsia; Szumatra és Borneo.
Tartás: A tartása a Botia macracanthus;-nak elvileg nem nehéz. A viz értékeket illetöen alkalmazkodóképes, habár a fö elterjedési területein inkább lágy, könnyen savanyú és meleg vizet találunk. De mivel kiterjedt ivási vándorlásokat a párzási idöben megtesz, igy egy magasabb tolerancia a váltakozó viz értékekkel szemben, elképzelhetö vagy jellegzetes. Sokkal fontosabb mint a viz értékek, a struktúrája és nagysága az akváriumnak. A magas elvárható életkora és az elérhetö teljes nagysága miatt, egy nagyon tágas akvárium szükséges. Semmi estre sem 500 liter alatt. Az állatoknak mint alsó határ egy medence, 150X60X60 cm (hosz x mélység x magasság) még elfogadható. A talaj nem kényszeritöen elöirt, habár az állatok nyilvánvalóan finomabb homoktalajban, szemmel láthatóan jobban érzik magukat. Az akvárium berendezésének nagyon változatos alkatúnak kell lennie, fedezékekkel, nem belátható barlangokkal vagy legalább részlegesen dús növényzettel. Az anyag választás a fedezékek és a barlangokhoz másodrangú. Èn az 5 állatomat egy medencében tartom, nagyon sok fa gyökérrel, ahol az állatok egy nagyobb barlangot mint föfedezéket beköltöztek. Az akváriumi Club; Scalare Bad Neuenahr-Ahrweiler, él egy további csapat 6 halból. Nekik félkerek agyag(cserép)csövek lettek a talajba beépitve, és csak a nyilásnál hozzáférhetöek. A csöveket az állatok direkt beköltözték, és visszavonúlási helynek tekintik az akvárium környékén történö zavarásoknál. A Botia macracanthus; -ok; tendenciálisan a talajban túró állatok, ami mindenek elött a homoktalajnál erösebb átkutatását a leesö mulmnak eredményezi, ami a tevékenységük által könnyü viz homályosodást okozhat. Ez az állatok jó közérzetét illetöen nemjátszik szerepet, de aki szereti a tiszta vizet, egy effektiv szüröt kell, hogy beépitsen. Az élelmezése a Botia macracanthus; -nak nem okoz gondot. Szivesen mennek az eléjük tett; - száraz, -fagyasztott, és -élö eleségre. De mindenesetre az embernek még növényi mellékételt; - uborkát, cukkinit, vagy hasonlókat is kell adnia.
Szociális viselkedés és a nemi különbségek: A Botia macracanthus; egy kövihala az alsó viz régióknak. De ennek ellenére gyakran az élelem után átkutatja az egész medencét, és a viz felületére is megy, ahol a háton úszva, a vizinövény takarót lelegeli. Okvetlenül csapatban, 5 vagy több állatot együtt tartani. A Botia macracanthus; -ok, rendkivüli módon társaságot kedvelöek és tönkremennek (elsatnyúlnak) egyedüli tartásnál, ami pontos megfigyeléssel izoláltan tartott állaton észrevehetö és látható. Ezek az egyedül tartott állatok, szabályszerü viselkedési zavarokat mutatnak, tendálnak félénkségre (ilyedösek) és csak nagyon ritkán lesznek szelidek. Az állatok egy csapatban induviduálisan ismerik egymást, idöközönként képzödhet egy rangsorrend, de a legtöbb esetben minden egyes állat a csapatban egyenrangú. Pontosan ugyanugy megismerik az állatok egy megszokási idö után, ami induviduálisan külöbözö hosszú lehet, a medence ápolóját is. Ezt azon könnyen fel lehet ismereni, hogy nem vonúlnak vissza, ha nekik ismert személyek az akváriumhoz közelednek, - de a számukra idegen embereknél, a fedezékükhöz menekülnek. Angol nyelvhasználatban a Botia macracanthus;-t, "Clown Loach" -nak nevezik. Jobban nemlehetne a fajt karakterizálni mivel gyakran valóban mint egy Clown (bohóc) lép fel. Valóban a legfurcsább viselkedési formák jelentkezhetnek; egy formájú halott állás, amikkor az állat percekig az oldalán fekszik mintha elhalálozott volna. Utánna a következö pillanatban ismét elevenen úszik az akváriumon keresztül és felkeresi a csapatját. Viselkedés pszichológiai nézetböl, sajnos meg kell állapitanunk, hogy az életmegnyilvánúlása, ennek az állatnak idáig a számunkra alig érthetö. A Botia macracanthus; hangok kiadására képes. Ami ropogtatásban nyilvánúl meg, ahol a hangok különbözösége is felismerhetö, de amit nem egy egyértelmüen megállapitható viselkedési formához lehetne sorolni. De a fenyegetö hangokat biztonsággal meglehet állapitani. A képessége a hang produkálásának egy jó hallási képességgel kötödött, az állatok a környezetükböl jövö hangokra reagálnak, nálunk válaszolnak idönként a zongora játékra, -ropogtatással. A nemi különbségek nem biztosan ismertek. A Mergusz Atlaszban levö adatokat, egy kis óvatosággal kell kezelni.
Tenyésztés: Szabályozott és tervszerü tenyésztés nem ismert. Véletlenszerü tenyésztésekröl alkalom adtán jelentenek. Egy kevés közös faktornak kell lennie egy erös átrendezése a tartó medencének elsösorban a téli hónapokban, összekötve nagyobb változásokkal a viz paraméternél. Az oka a szaporodási viselkedése a Botia macracanthus;-nak, a természetben. Az állatok a szabad természetben téli ivók ami összefügg az esös idövel; és ivási vándorlásokat tesznek. Az adatok az ivási vándorlásokról, ez idáig ellentmondásosak. Vándorlásokról a patakok és folyók felsöfolyásainál beszélnek, más populációk a folyók torkolatvidékeire vonúlnak és a brakkvizben ivnak. A következö években még tisztázni kell, hogy ezek a különbözö adatok, igazolhatóak és hogy milyen konzekvenciák ebböl az akváriumi tartás, és a tenyészpróbálkozásokra következtethetöek. De egy egyértelmü, az állatokat principiálisan (elvileg) a Kirschbaum módszerrel kell a tenyésztésre elökésziteni. Ez átfog nagyobb vizcseréket, beleértve hidegebb vizzel, a változásokat a viz paramétereknél, össze kell kötni az akvárium átrendezésével..stb. Mindezek a faktorok, szinlelik az ivási vándorlását az állatoknak. Akvarista körökben ismételten vannak hiresztelések hormonok általi stimulárási szaporodásokról. Ezek viszont ha megtörténtek és sikeresek voltak, nem idézhetöen publikáltak.
Különös megjegyzések: Azt monják, hogy a Botia macracanthus; -nak egy nagy betegségre való hajlamossága lenne az Ichthyophthirius multifiliis -kórokozójával szemben. De ez igy nem egésszen stimmel. Egészséges és a fajnak megfelelöen gondozott állatok rendkivül ellenállóképesek. Gyakori nagyobb infekciók a kórokozókkal csakis frissen importált állatoknál, mindenek elött akkor jelentkeznek ha alúltápláltak.
A Botia macracanthus;-t, sajnos nagyon gyakran a csigák tömeges elszaporodása elleni bajlódás végett szerezik be, és ugyancsak ajánlják, de itt egy alapvetö meghatározását az állatvédelmi törvénynek rendkivüli gyakorisággal eklatáns módon ezáltal semmibe sem veszik. Helyes az, hogy egy jó csiga pusztitó, de figyelemmel a teljes nagyságára, az elérhetö életkor elvárására, és a szociális viselkedésére, ennek az állatfajnak semmi keresni valója nincs kis és közép nagyságú medencékben.
Összecserélhetöségi lehetöségek: nincsenek
Literatur: Riehl, R. & Baensch, H. (2001) Mergus Aquarienatlas
(Irta: Dr. Ralf Rombach)
Bleeker Pieter (1819 - 1878) Holland természetkutató és orvos. Hosszú évekig Indiában és Jávában élt, és itt összeállitott egy terjedelmes gyüjteményt a halak állatvilágáról (Fischfauna). Egy nagy számmal elsö leirásokat publikált; és a müve "Atlas ichthyologique des Indes Orientales Néerlandaises, publié sous les aspices du Gouvernement colonial néerlandais" ami 9 kötetben 1862-1877 -ben, Amszterdamban jelent meg, Ö állitotta fel az elsö összefoglaló átvizsgálást a Dél-Kelet-Àzsià-ból származó halakról.
A szemek alatt elhelyezkedö csont tüskék Praeorbitalstachel amit egyes hal fajok védekezésre használnak pl. (Acanthophthalmus, Acanthopsis, Botia, Cobitis, Misgurnus). Ezek a szem tüskék pl. a Botia fajoknál nagyon hosszúak, villázottak (két águak), fel állithatóak, és egy különleges ízülettel szabályoz- és zárhatóak. Az akvarisztikában ismert, hogy a Cobitidae a szem tüskéjükkel gyakran a hálók lyukacsázatába bele akadnak. Ezek a koponya csontból képzödött szem tüskék sérülése a halainknak nagyon fájdalmasak. ( Quelle: Sterba)
Botia macracanthus; Prachtschmerle, 24 évig élt, de lehet idösebb is; Quelle: Harald Kaspar
3. blogbejegyzés Killifish
Sok más halfaj tenyésztése után, kb. fél éve belekezdtem az Ikrázó fogaspontyok (Killifish) szaporításába. Sok mindent rendelek külföldről, nem csak akvarisztika témában, ugyanis az itthoni árak sokszor a többszörösei a kintieknek. A Thaiföldről érkező olcsó cuccokat pedig a postások sem nyúlják le nem úgy, mint az USA-ból érkezőket.
Egyik barangolásom során, amikor épp édesvizi fairyshrimp (olyan mint az Artemia sórák, csak ez édesvizi) rákot keresgéltem, rábukkantam ezekre csodálatos halakra, vagyis a halak ikráira. El is kezdtem olvasni az irodalmakat, hogy többet tudjak róluk, ugyanis ilyen halakat még nem láttam itt nálunk. Kiderült, hogy ezeknek(típustól függően) az ikráit tőzegben majdnem teljesen kiszárítva lehet tárolni, és emiatt persze postázni. Meg is rendeltem egy adag 50db ikrát az általam legszebbnek tartott Nothobrancius Rachovii Beira 98-ból. Kb. 1 hónap alatt ért ide Thaiföldről, szerencsémre épp a karácsonyi szabadságolás első napján!
Az ikrákat szinte azonnal vízbe is tettem. Nagyon meglepődtem, amikor kb. 30 percel később már mozgást láttam! El sem akartam hinni, hogy a világ másik végéről érkező tőzegkupacból alig 1 óra alatt már ivadékok kelnek ki. Az 50db-ból kb. 15 ivadékom lett.
Sajnos ezek nem érték meg végül a felnőtt kort, mert még nagyon kezdő voltam az ikrából kikelt kisméretű ivadékok terén, főleg hogy ezek semmilyen száraz, vagy folyékony ivadéktápot nem esznek. Előtte neveltem Bettákat, de azok ebből a szempontból könnyebb esetek.
Ezek után elkezdtem tapasztalatot gyűjteni az ikrából kikelő halak felnevelése terén, szóval nekiálltam a Dániók tenyésztésének. Fel is neveltem 2 csoportot, közben pedig folyamatosan olvasgattam a külföldi fórumokat és weblapokat a killifish témában.
A dánió nevelgetés közben rendeltem még Angliából Australe ikrákat, kétszer is de azok mivel nem a tőzegbe rakják az ikrájukat, szóval más az ikrák tárolása (inkubálása), nem kelt ki nálam semmi(még nem tudom hogy mi lehetett a hiba).
Ha már itt tartunk leírom, hogy vannak olyan killi-k amik tőzegbe rakják az ikrákat, és vannak amik növényekre. A természetben az időszakos tavak kiszáradnak, és a következő esős időszakban amikor újra feltöltődnek, akkor kelnek ki az ivadékok. Ezért van hogy kiszárított tőzegben lehet tárolni az ikrájukat. Az egyes fajok közt eltérés van a között, hogy az ikrában mennyi ideig fejlődnek az ivadékok, mielőtt vízbe tesszük őket. A Rachovii-nál ez az inkubációs idő 4-6 hónap, ezért nem probléma az 1 hónapos szállítási idő. A Notho. Guentheri 1 hónap alatt kifejlődik, és keltethető.
A növényekre ikrázó típusokat nem ismerem olyan jól, de ami nekem van Aphyosemion Australe, az nekem kb. 15 nap alatt kel ki. Ezeket az ikrákat sima vízben kell inkubálni, nem kell őket tőzegben kiszárítani.
Visszatérve a dánió nevelgetéshez, és tapasztalat gyűjtéshez, a legnagyobb előrelépés a témában, az ez egyik fórumtársunktól vett 4db Australe és 4db Guentheri megvétele volt.
Végre ikrán kívűl halaim is voltak! Szépen be is rendeztem nekik egy kis akváriumot, és elkezdtem élő halkaját venni hétről hétre. Az élő halkaja vételéhez hozzásegített egy a nagyakváriumomban történt mérgezés is, ami valószínűleg a kiolvadt fagyikajának volt köszönhető. A kis halak nagyon szépen növekedtek, a tubifexen, vörös szúnyoglárván, és vizibolhán álló menün.
A vizibolhát szaporítanom is sikerült, az utóbbi hónapban már szinte kereskedelmi mennyiségem is volt, de az elmúlt 1-2 hétben bekövetkezett erős hőmérséklet változásnak köszönhetően(szerintem), kidöglöttek. Most fogom újraindítani a tenyészetemet.
A kis halak meglepően hamar ivarérettek lettek, és el is kezdtek ikrázni. Az ikráztatáshoz mostanság egy kis agyag csarepet használok, mert pl. az átlátszó kis műanyag edények megőrítik a halakat. A cserépbe egy kis tőzeg réteget rakok. Hetente kiszedem az edényt és egy nagyobb műanyag tálkában mint az aranyásók kiszedegetem az ikrákat, amiket egy tiszta tőzegbe rakok át, ami pedig egy zacskóba kerül, hogy ne tudjon teljesen elpárologni a víz a tőzegből, és így folyamatosan nedves maradjon. Alig 1 hónap múlva keltethetőek a Guentherik. Nálam kevesebb mint 1 hónap alatt már kikelnek, mert türelmetlen vagyok és vízbe teszem őket, de szerintem kell nekik az 1 hónap. A legutóbbi csoport kb. 15 nap után kelt ki, de nem is lettek valami életrevalók.
Ez első nagyobb adag Guentheri keltetésből lett kb. 50db ivadékom, és még lett vagy 10db Australe is. Meg is tanultam, hogy amikor azt írják hogy egy kis műanyag dobozba tegyünk némi jávai vagy valamilyen mohát és csigát, és pár nap múlva abba tegyük a frissen kikelt ivadékokat az tényleg nagyon fontos, mert sok kis élőlény elszaporodik benne, és azon élnek a kicsik amíg elég nagyok a sórákhoz, vagy jó az kiegészítőnek is. Mióta én is így teszek, azóta elég könnyen felnevelem a kicsiket.
A kis Guentherik és Australe-ok szépen cseperedtek, és már nagyon vártam az alkalmat hogy meghirdethessem őket, nem jött volna rosszul a pénz se, de az hogy egy itthon szinte nem is kapható szép kis halacskákat árulhatók, az nagyon növelte volna az egómat!
El is jött az a hét amikor már kezdtem a naponta kétszer darabolt tubifexet kapó kis verekedő, egymást csapkodó, csajozó, és a fiúk elől menekülő kis csajoktól való megválást megemészteni. Amikor is észre vettem hogy némelyikük olyan mintha a homokban fetrengett volna. Mivel a nevelőakvárium aljzata fehér kvarchomok, először nem gyanakodtam semmi betegségre. Olvastam hogy hajlamosak az angolul velvet - ezt most szándékosan nem írom magyarul – nevű betegségre, és hogy ezért tegyünk sót a vizükbe. Gondoltam hajlamosak a darakórra, amit én a többi halnál sikeresen kezeltem. Ez is olyasminek tűnt, bár kishalam még sosem lett darakóros. Betegen nem adhatom el őket, gondoltam adok a vizükhöz egy fél Malachitzöldet és megemeltem egy kicsit a hőmérsékletet. Ez este történt, a világítás lekapcsolása után.
Másnap reggel örömmel ugrottam ki az ágyból, látni akartam már megint mennyit nőttek, és hogy elkezdjem nekik a tubifex darabolását. Beléptem a kisszobába, és leültem az akvárium elé. Felkapcsoltam a villanyt, és akkor majdnem elfogott a sírás. Iszonyatos bűz, és a víz tetején és a fenéken úszó tetemek mindenfelé! Egy élő halat sem találtam! Odalett 50db Guentheri és 10db Australe. Nem értettem mi történt. Biztos az én hibám, mert a kis halak ki tudja hogy reagálnak egy ilyen vegyszerre. Még sosem kezeltem növendék halakat. A nagyobbakat viszont sajnos mániákusan kezeltem, hogy megtanuljam az egyes betegségek kezelési módját, hogyha egyszer lesz valami értékes halam, akkor ne legyen probléma. Ez lett a vesztem, mert könnyedén beöntöttem egy szert a kicsikéim vizébe.
Végül elsírva magam meséltem a szüleimnek a történteket, és meg is kaptam a magamét, hogy elhanyagoltam a halakat, a munka mellett nincs elég időm rájuk, és ezért pusztultak el.
A nagyakváriumban lévőket bevallom tényleg elhanyagoltam az utóbbi időben, de a kicsikkel nagyon sokat foglalkoztam!!
A nap folyamán szépen kitisztítottam és újraindítottam a kisakváriumot. Iszonyatos volt a víz a döglött tetemek miatt. Miközben a tetemeket halásztam, és a berendezési tárgyakat szedtem ki természetesen belenyúltam abba a vízbe. A nap folyamán olyan érzésem volt, mintha valami megmarta volna a kezem…..
Este megnéztem a nagyakváriumom lakóit, és láttam hogy a Szumik még mindig vakaróznak.
Nem is kellett több, foktam a megmaradt 50l-re elég Malachitzöldet, és beleüntöttem a 100L-es akváriumba. Akkor láttam, hogy a zöld színű lötty helyett, valami kék dolog ment az akváriumba. Gondoltam nem probléma, a múltkor a Metilénkék volt átlátszó színű, gyártási hiba, és biztos csak víz volt benne.
Ez az akvárium a hálószobámban van. Lefeküdtem.
Éjjel kettőkor csapkodásra lettem figyelmes. Megnéztem a halakat, és mit látok? 10 platti már döglött. A többi küzd az életéért. Na elő a vödröket stb…halak kihalászása…vízcsere….
Gyártási hibás gyógyszer végzett két nap alatt 60 növendékkel, és kb. 15 felnőtt hallal.
Azóta megfogadtam hogy soha többet nem kezelem a halaimat gyógyszerrel, mert ha darakóros akkor alternatív módon kikezelhetőek, ha meg nem darakórosak, akkor tudom hogy nem lehet őket kikezelni.
A történtek után újra nekiálltam az ikrák inkubálásának, és keltetésének.
Sőt olyan szerencsém lett, hogy sikerült felnevelnem egy fiú és egy lány Rachovii-t, ami szerintem a legszebb hal az édesvizű fajok között!
Most pedig elmondom mért írtam korábban azt hogy velvet nevű betegség. A nagyobb halaim, köztük a Rachovii-k is elkapták azt a betegséget, ami a növendékeknek volt. A darakórnál kisebb fehér pöttyök, mintha homokban fetrengtek volna. Mivel az egyszem pótolhatatlan Rachovii párocskám is beteg lett, utána olvastam ennek a dolognak, és kiderült hogy a velvet nem darakór, hanem Bársonybetegség, Oodinium. Kitanulmányoztam az irodalmat, Oodinopur és réztesztel felszerelkezve sikerült 3 nap alatt kikezelnem őket!
Most már a halaim egészségesek, újra van kb. 60db Guentheri növendékem, és szorgosan szedegetem ki a Rachovii-k alól az ikrákat.
Most a Rachovii szaporítás a fő célom! Nagyon nehéz, mert a most összeszedett ikrák elvileg csak 6 hónap után, kb. Decemberben keltethetőek. És már most is egy csomó tönkrement ikra van a tőzegben.
Most különböző módszerekkel próbálom ennek az időnek a lecsökkentését. Per pillanat vízben inkubálom az ikrákat. A kelési idő azzal csökkenthető, hogy meleg helyen van az ikra és oxigéndús környezetben. Na ezt próbálom különböző módszerekkel elérni. Remélem sikerül valamit találni. Ha mégsem, akkor marad a karácsonyi keltetés.
Most a napokban kitelepítem a halakat a 100L-es akváriumomból, és újraíndítom egy teljesen Killi-s akváriumként….
Ha kész lesz, majd lefényképezem…
4. blogbejegyzés A blogom
Életem során a szabadidőm eltöltése mindig szorosan a természethez kapcsolódott. Egyetlen megoldás volt, hogy ez a kellemes kapcsolat az otthonomban is mindig jelen legyen, ez maga az Akvarisztika. Folytatás itt: http://levinen.blogspot.com/ 
5. blogbejegyzés CO2 reaktor + a teljes rendszerSok akvarista próbálkozott már a CO2 vízben oldásával, hogy minél hatékonyabb legyen és minél kevesebb CO2 távozzon beoldatlanul. Én is kipróbáltam az egyszerű "élesztős" módszertől a nagynyomású palackig mindent. Minél kisebb egy akvárium, annál pontosabban kell szabályozni, az adagolni kívánt CO2 mennyiségét.
Magáról a CO2-ről, annak hatásáról és a mérésekről nem szeretnék írni semmit, hiszen már több akvarista is közölt nagyon sok hasznos cikket (lásd nigro blogját: http://akvarisztika.budapet.hu/2008/09/01/co2-rendszerek/)
Ezt a leírást a barkácsolni kedvelőknek ajánlom, akik némi kézügyességgel és kreativitással rendelkeznek. Az alapötletet az "Aqua Medic" cég reaktora adta, ami persze nem újdonság, hiszen sokan megcsinálták már különböző alapanyagok felhasználásával. Én üvegből készítettem el egy 450 literes akváriumhoz. És akkor lássuk a részleteket:
AquaMedic gyári rekatora
Egy ismerősömtől (aki egy laboratóriumban dolgozik) sikerült szereznem egy 200mm hosszú, 32mm átmérőjű vastagfalú üvegcsövet. A gravírozó készülék gyémántfejű fúrójával a cső aljától kb. 30mm-re egy 5mm átmérőjű lyukat fúrtam, amibe a közismert „zöld színű” műanyag csapban lévő közdugót és 90 fokos könyököt kell majd bedugni.
A legnehezebb feladatnak az alsó és felső rész tömítésének a megvalósítása volt. Mindét végét ugyanúgy kell csinálni, így most csak az egyiket írom le. A „kacatok” között előkerestem egy 100mm hosszú merev és vastag falú (de nem PVC) csövet. Ennek mindkét végét 45fokban „kihegyeztem”, hogy a különböző átmérőjű csődarabokat könnyen rá tudjam húzni.
Ezeket a csődarabokat megmelegítve egymásra kell tolni kb. 15mm hosszan, így biztosan elég merev lesz. Ezt addig kell csinálni, míg a „készített dugó” passzosan bele nem megy az üvegcsőbe.
Időközben (azaz a gyakorlatban) jöttem rá, hogy az üvegre fúrt lyuk túl közel van az alsó kimeneti nyíláshoz, így egy olyan üvegcsíkot kellett beragasztanom, ami biztosítja a buboréknak a szabad feljutást úgy, hogy az alul kiáramló víz már ne tudja beszippantani a buborékot.
A zöld közdugót és könyököt szilóval bekenve összedugtam, majd beragasztottam a kis üvegcsíkot. Ha legközelebb csinálnám, akkor az üvegcső belső része felöl a közdugót kiperemezném valami forró eszközzel, hogy a nyomás ne tudja kinyomni. Természetesen most, üzem közben sem jön ki, de nálam a biztonságos száraz működés a legfőbb szempont!
Az alsó és felső „dugó” behelyezésénél a tömítettséget szem előtt tartva fekete szilóval bekentem a dugók külső részét, valamint az üvegcső belső szélére is nyomtam körkörösen egy csíkok, majd összenyomtam őket. A dugót beljebb nyomtam, mint az üvegcső pereme (vagy 10mm-el), mert csak így lehet a biztos tömítettséget elérni, majd ezt a részt kiöntöttem szilóval.
Ezt a reaktort egyaránt lehet kívül és belül is használni, bár én több okból is az akvárium héttere mögött, a vízben helyeztem el. Mivel elég rövid a reaktor, így ha rákötöm mondjuk az 1000 l/h teljesítményű külső szűrőm nyomó ágára, akkor olyan erős lenne a belső áramlás, hogy a kis CO2 buborékokat a kimenő nyíláson kinyomná … arról nem is beszélve, hogy mivel a víz felülről áramlik be és alul távozik, így a sokat hajlított csövekben a szűrő teljesítménye 10-30 %-al is csökkenne! Biolabdát nem tudtam beletenni, mert ehhez túl vékony volt az üvegcső.
Nekem olyan szerencsés a mostani kialakításom, hogy a háttér mögé van telepítve szűrőközeg, ahol a tiszta vizet egy EHEIM Universal 1046-os 300 l/h teljesítményű szivattyú emel vissza az élőtérbe, és erre a szivattyúra van rákötve ez a reaktor.
Ennek működéséhez egy kis segítség: a szivattyú a bal oldali ágán szívja be a már tisztított vizet (bár a biztonság kedvéért egy kék szivacshengerrel megakadályozom a „be nem tervezett” dolgok beszippantását), és az alsón nyomja bele a reaktorba. Ide egy „T” elágazást raktam be, amire egyébként nincs szükség ... de ez csak a hosszab használat után derült ki. (Ami miatt beiktattam, arra nem volt jó, így nem részletezem). Szóval a víz felülről beáramlik a reaktorba, és alul lép ki egy balra meghajlított csövön keresztül, ami az élőtérbe továbbítja a vizet. A reaktor CO2 bevezetésére egy visszafolyásgátló szelepet is rákötöttem a biztonság kedvéért.
Természetesen ez a leírás az 1.0 verzióra vonatkozik. A 2.0-s verzió csak annyiban tér el, hogy az üvegcső hosszát 300mm-re növeltem, és a CO2-nek a lyukat az alsó 1/3 részbe (az aljától kb. 110mm-re) fúrtam.
És akkor menjünk vissza a CO2 adagoláshoz. Baráti árban (azaz egy üveg pezsgőért) vettem egy üres CO2 tűzoltó készüléket. Szintén baráti árban szereztem egy oxigén reduktort (sajnos csak ilyen volt, de mivel a CO2-t csak nagyon lassan kell engedni, így erre az akvarisztikai célra is megfelelő). Majd a lecsökkentett nyomást egy „Clippard MFC-2” típusú finomállító tűszelepbe vezettem. Ez a szelep teljesen elzárható!
A finoman beállított mennyiséget a világítás időkapcsolójára kötött mágnes-szelep szabályozza. Mivel ez nekem nagyon melegedett, így 3 db (számítógép monitorvezérlőjének hűtésénél használt) hűtőbordát tettem rá.
Majd egy Dymax típusú buborékszámláló következett. Innen ment a reaktorba a CO2. Egy teljes kép a rendszer elejéről:
6. blogbejegyzés Hogyan is kezdtem!?!?Fura módon nem tudom honnan jött az ötletem, még ifjú koromban, hogy elkezdjek halakat tartani. Talán azért alakult így, mert még totyogós koromban volt a családnak akváriuma, és ott is simán elüldögéltem. Ezután kimaradt pár év, és egyszer csak kértem a 12. szülinapomra egy akváriumot.
Na ne képzelejetek el semmi extrát, kb. 50 literes volt, és levegőztetővel hajtott szűrő volt hozzá, egy habkő, és egy fix wattszámű fűtő.
Mindenféle tapasztalat nélkül belevágtam, se tető, se világítás, semmi.
Tettem bele guppikat, xifókat, mollykat, amit egy kezdő akvarista telepít, és amit ajánlanak neki.
Első szakkönyvem, ami a kezembe akadt, egy Horn Péter-Zsilinszky Sándor által írt Akvarisztika című mű volt. Egy 81-es kiadás, amit később felváltott egy 91-es.
Szépen ment az akváriumom, de sajnos fiatal voltam, és tudatlan, így belefutottam a darakór nevű veszedelembe, ami megtizedelte az állományomat.
Ezután kaptam egy Xifót, ami állandóan a padlószőnyeg mintáját szerette volna megnézni, teljesen közelről, ezért tettem egy üveglapot a tetőre, és erre ment egy alu dobozban lévő két hagyományos gyertya égővel ellátott világító szerkezet.
Ezekkel a "komoly" technikai eszközökkel el is ment az akváriumom még másfél évig, amikor is elkerültem középiskolába, és át kellett adnom halaim gondozását anyukámnak, aki idő hiányában nem tudott foglalkozni eleget a jószágokkal, és egy újabb darakór invázióban mindenki életét vesztette.
Ezzel megszakadt akvarisztikai pályafutásom, de tavaly augusztusban külön költöztünk a feleségemmel, és újra be tudtam indítani egy akit, aminek képei már láthatók.
De ez már egy másik blogom témája.....
7. blogbejegyzés Rózsás díszmárnák szaporításaNem is olyan régen postoltam egy írást a díszmárnáim fura viselkedéséről. Azóta kicsit körüljártam a dolgot, illetőleg egész konkrétan utánaolvastam a szaporításuknak - hátha az a rejtély kulcsa.
Ez egy-két dolgot megmagyarázott ugyan, de a rángatózó úszást nem indokolta eléggé.
Mindenesetre ne csak én okuljak, itt egy kis info a málnácskák szaporításáról - és természetesen a forrás címe:
"Hazája Elő-India északi része, Bengál, Assam. A hát olajzöld, az oldalak és a has ezüstösen csillogó, rózsaszínben játszó, a hím ívás idején élénkvörös. A faroktövet borsó nagyságú, aranysárga szegélyű fekete folt díszíti. A nőstény úszói színtelenek, a teste teltebb. A hím karcsúbb, úszói rózsaszínűek, hátúszóját sötétfekete csík szegélyezi. Igénytelen faj, a víz minősége iránt nem érzékeny. Viszonylag jól tűri a hidegebb hőmérsékletű vizet is, azonban szép színét csak 20 °C feletti vízhőmérsékleten mutatja. Egyik legkönnyebben szaporítható trópusi díszhalfaj. Egy hím 2 nősténnyel is ívatható. Az ívás alatt 24-26 °C körül tartsuk a víz hőmérsékletét. Az ivadék 24-30 óra alatt kel ki. Az ivadék nevelése könnyű, növekedése gyors. Újabban a Szovjetunióból hazánkba került a rózsás díszmárna fátyolúszójú tenyészváltozata is.
Tenyésztése:
Tenyésztésük általában nem nehéz. A legtöbb faj üvegkádakban ívatható, talajréteg nélkül. Ikráztató növényként használhatunk finom levelű növényeket vigyázva arra, hogy ne rögzítsük a növényeket túl sűrűn. Elegendő az ívatómedence egy sarkát, a medence alapterületének 1/3-át betelepíteni ikráztató növénnyel. Alkalmas lehet ikráztatásra a puha, laza szálakból álló „perlonvatta" is. Ívatáshoz lágy és kristálytiszta vizet adjunk (4-8 nk°, pH 7). A víznek legalább a fele friss víz legyen, mert ez élénkítőleg hat a tenyészpárokra. Az ívatómedence vizéhez tegyünk 10 literenként egy kávéskanálnyi konyhasót. Az ívató-medence ne legyen 10-15 literesnél kisebb, mert viszonylag sok ikrát raknak, és több száz ivadékra számíthatunk. Feltétlenül érdemes az ívatómedencébe egy belső filtrálót is elhelyezni, hogy állandó szűréssel a víz tiszta maradjon. Az ívatómedencét lehetőleg úgy állítsuk fel, hogy a reggeli nap első sugarai ráessenek, mert ez növeli a kihelyezett pár ívási hajlandóságát. A tenyészpárt este helyezzük a medencébe, és rendszerint a második nap reggelén ikráznak le. Tapasztalataink szerint az ikrarakás biztosabb, ha az idő derült. Úgy tűnik, a derült napfényes idő kedvezően befolyásolja a Barbus fajok ívási kedvét. Az ívást általában a nőstény szokta „provokálni", amennyiben a hímet csipkedni, hajtani kezdi. Az ívásra hajlandó, beérett ikrával rendelkező nőstény jellegzetes magatartása ez. Reggelre azután a hím az, amelyik a növények közé csalja a párját, és ha kell, zavarja a nőstényt. A kora reggeli órákban, igen heves „hajtás" közepette a hím a nőstény oldalához préselődve „nyomja" ki belőle az ikrát, és termékenyíti. Az ikra egy része megtapad a növényeken, más része a fenékre süllyed. A jól táplált és előkészített pár rendszerint az ívás alatt nem eszi az ikrát. A szakirodalom e téren szerintünk túloz a Puntius-félék ikrafaló természetét illetően. Délelőtt 10 vagy 11 óráig az ívás rendszerint befejeződik. Ezután a párt el kell távolítani a medencéből, mert a kifáradt és megéhezett állatok elkezdhetik fogyasztani az ikrát. Az ívatómedencében ennek ellenére nem javasoljuk a tenyészpár etetését, mert ez a víz szennyeződését okozhatja. A kis lárvák 26-28 °C vízhőmérséklet mellett 24-26 óra alatt kelnek ki, majd 1-2 napig fekszenek a medence alján vagy függenek a növények levelein, szárain. A kikelést követő 4-5. napon elúsznak. Etetésüket akkor kezdjük, amikor az ivadék kb. 60%-a folyamatosan, süllyedés nélkül úszik. Az első nap etethetők Cyclops naupliusával, a sóféreg egynapos lárváival, valamint kerekesférgekkel. Pár napig szükségből a tojássárgája is megfelelő eleség lehet. Egyhetes kortól napi egy alkalommal etethetünk mikrót is. Kizárólag ez az eleség nem megfelelő, csak ettől az ivadék növekedése nem kielégítő. Fontos, hogy vizünk infuzóriamentes legyen, ezt legbiztosabban filtrálással érhetjük el. Az ivadék gyorsan nő, és fajtól függően 5-9 hónap alatt tenyészérett."
Idézet: Horn Péter-Zsilinszky Sándor: Akvarisztika 2005.
"Az akváriumban a márnák nagyon hamar jól érzik magukat. A hímek területet választanak, míg a nõstények általában egy rajban úsznak. A hímek színei pompásak egymással szemben harcolnak, egy arra tévedõ nõsténynek pedig imponálnak. A hím szinte ûzi a kiválasztott párját. A hasa alá kerül és izgatja. Igyekszik az ivóhelyre terelni, mely az akvárium védettebb zuga. Leginkább egy vízikehely töve, esetleg jávai mohával benõtt fadekoráció.
A nõstény válassza ki a helyet, majd szorosan, hajlított testtel megtörténik az ikrák és a hím ivarsejtek kibocsátása. Társas akváriumban ez nem zajlik zavarásmentesen. Egy másik hím is szeretné, ha õ lenne az örökítõ, ezért el akarja zavarni az éppen ívó hímet. Az erõfölény dönt, azonos halak esetében ez több idõt is igénybe vehet. A hímek kergetik egymást, úszóikat kifeszítve próbálnak nagyobbnak hatni.
Ennek a viselkedésnek ismeretében fontos, hogy a márnákat legalább 8–10 fõs rajban kell tartani. Ugyanis, ha kevesebb a hal, akkor a hímek állandóan veszekednek, melynek eredményeképp a gyengébbek az állandó stressz miatt elpusztulnak. Abban az esetben, ha egy párt tartunk, akkor a hím állandó zaklatása lesz a nõstény pusztulásának az oka."
Forrás: _http://www.freeweb.hu/hobbiallat/cikkek/edes88.htm_
Ez alapján kijelenthetem, hogy az előző bejegyzésemben foglalt "az egyik hal a másik oldalához akart simulni" dolog, meg az, hogy a hasát böködte az orrával, értelmet nyert.
A rángatózás után még nyomozok.
Ó, és ma 19 naposak a kis Bettáim. ^^ Raktam fel képeket a galériába.
8. blogbejegyzés Könyvajánló!Könyvajánló
Manapság már nem forgatunk annyi könyvet, újságot, szinte készen elénk rak az Internet minden információt.Ez jó is, és egyben rossz is.
Jó mert gyors, több dologra is rákereshetünk, letölthetjük, tovább küldhetjük barátoknak.Nem csak hazai de akár,a japán akvarisztikáról tölthetünk le cikkeket százszámra.
Rossz is mert, hajlamosak lettünk felületesen olvasni, elfelejtjük, mit és hol láttunk.Nem csoda, ha mi akvaristák is, a fenti bűnbe esünk.Pedig egy könyvnek van illata, története, és bizalmasabb dolog a világhálónál.
Kezdjük az akvarisztikával kapcsolatos alapkönyvvel, a Zsilivel,az Akvarisztika cíművel ( Gyakorlati díszhaltenyésztés),amit ha túlzással is, de az akvaristák bibliájaként is emlegethetünk .
Méltatlanul csak az egyik szerző nevét ismerjük,őt is csak Zsiliként.Pedig a könyvet, Horn Péter és Zsilinszky Sándor jegyzi.Sőt egy harmadik szerző is besegít, Békési László. Akik lektorálták a művet, ők maguk is a hazai akvarista társadalom kiemelkedő tagjai.
Az én polcomon, a negyedik, változatlan kiadás található, 1978-ból, a Naturától.Már az előszó lenyűgöző és meglepő.” A mai értelemben vett modern akvarisztika múltja Magyarországon, kb. 50-60 évre tehető.”
Vagyis bőven a XX. századra. Elgondolkodtató hogy miért kezdték elődjeink,ilyen későn komolyan venni az akvarisztikát. Talán a csehek, szlovákok, németek azért járnak előrébb a témában mert régebben tartottak és gondoztak díszhalakat?Nem tudom.
A reformkor nagyjainak bőven elégséges volt a lóverseny, és birtokaikon a haszonállatok tenyésztése.Na de kérem, hogy lehetett élni gyémántlazacok nélkül? Lehetett, és ezt olvashatjuk is, a bevezető mondatokban Hankovszky Dezsőtől, aki megindokolja ugyan a „helyzetet” de egyben rápiríta hazai akvaristákra!
„A szép sikerek mellett nagy hiányosság,hogy az akvaristák többsége, nem képes, és nem is törekszik új tenyészváltozatok előállítására.”
Nos ne legyünk igazságtalanok, manapság könnyebben szerezhetünk be díszhalakat, eszközöket.
De megszívlelendő amit olvashatunk magunkról, igen magunkról, mert sajnos több területen is lusták vagyunk kedvenc időtöltésünk közben, manapság is.
Erre maga a könyv is jó példa, hiszen felépítését, szerkezetét, sőt sablonjait olvashatjuk mai szerzők írásaiban is.De térjünk vissza arra miért is alapmű ez számunkra.Kezdjük azzal, hogy megfizethető árban , ifjú akvaristák is hozzájuthatnak.A könyv „közérthető”tehát nem kell az MTA levelező tagjának lennünk, konyhanyelven –bocsánat a jelzőért – írták.
A „szilárd alapok” ez a legfontosabb számunkra!Hatalmas tévedéseket nem olvashatunk, mint például idegen nyelvű művekben többet is. Aki itt megismeri,a növényeket, halakat, betegségeket, az bizony megszerezheti alapműveltségétaz akvarisztikához.
Sorban, lépésről lépésre magyarázzák el a szerzők, hogyan is kezdjük el, akváriumunk betelepítését. Ezért etalon számunkra ez a könyv.
Szinte kézen fog bennünket, és bátorítja botladozó elképzeléseinket.Közel háromszáz oldalon olvashatjuk tanácsaikatJó, jó mondhatnánk, de ma már másról szól az akvarisztika. Nem. Az alap gondolatok időtállóak.Sajnos képeket nem találhatunk a könyvben, de a rajzok megmutatják azt, amit feltétlen tudnunk illik,kedvenc halunkról. Nem szabad csodálkoznunk azon sem, hogy olyan halakról nem olvashatunk, amelyek ma már szinte egy akváriumból sem hiányozhatnak.Akkor még nem voltak népszerűek, vagy ismertek.
Az én példányom, mint említettem, 1978-ban került kiadásra. Valószínűleg,sokadik olvasója lehetek ennek a könyvnek, hiszen antikváriumban vásároltam.
Néha eszembe jut kik olvashatták, lapozhatták ezt a könyvet én előttem?
Ugyanis a könyvben találhatunk „Jegyzeteket” üres lapokat, amelyeket a szerzők nekünk adtak, hogy saját tapasztalatinkat, kérdéseinket írjuk le.Valamelyik elődöm, gyöngybetűkkel jegyzett be a sósavazásról, a világításról vízcseréről.Ami megható számomra, ha nem is ismerem ki is volt ő, de tudom a kedvenc halainak névsorát.” Neonhal, Rózsás díszmárna, Zebradánió Kolibrihal.Róluk jegyzetelt, kiemelte hol olvashat a könyvben ezekről.
Ha felületesen is,de remélem megízlelted a cikk olvasása közben,eme könyv kiválóságát, és ha Te mást emelnél ki, kérlek, hogy hozzászólásodban fogalmazd meg.
Kedvenc soraimat hagytam a végére cikkemnek.
„ A megújulás bölcsőjének elkészítéséhez s a benne növekvő kedvencek ápolásához vezérfonal e mű akár a kezdő, akár a tapasztalt akvaristák számára”.
Vanyolai László
( facsiga )
9. blogbejegyzés Első sügeres avkáriumom Sziasztok,engedjétek meg hogy bemutatkozzak,Gyuri vagyok Debrecenből.Volt már több akváriumom is,különféle halakat tartottam többnyire sikerrel :) De sügeres még nem volt. Nos itt az idő..
Hosszas tervezgetés után végre hozzáfoghattam egy sügeres akvárium berendezéséhez! Mondhatom igen nagy volt az öröm:)Mivel csak egy 54literes akvárium áll rendelkezésemre így adottak voltak a fajok.
Elsősorban Neolamprologus multifasciatus - Sokcsíkú csigasügér -t szerettem volna 5-6dbot,csak sajnos nem tudtam beszerezni őket.Boltban drága..és nem is jelentkezett senki a hírdetéseimre.Így hát vártam...Egyik nap egy ismerősöm szólt,hogy eladóvá vált egy 1pár felnőtt Neolamprologus pulcher "daffodil" Kalambo
-ja.Utána néztem és kiderült hogy megfelelő otthont tudok nekik kialakítani a kis akváriumomban.
Ami adott volt: 54l akvárium,maszek tető Resun 15w Fresh water neonnal.
hungarocell
Sera Aquatan
Shark 1 belső szűrő
Aquael 150w-s fűtő
Resun AC-1000 légpumpa,szűrővel.
1,5kg pala dekorációnak.
6 kis tő Anubias barteri var. nana
3 tő fodros vizikalász
háttérposzter
lelkesedés:)
Amit még terveztem:
kvarchomok
na és persze a halak :)
Megtörtént a kvarchomok beszerzése.Nekiálltam serény aranyásó módjára mosni a homokot.Szép ki munka volt :) Legalább 15-20ször kellett mire tiszta lett.Mind ezalól megkímélhettem volna magam,ha nem az olcsóbbik 30kg os MULTIS kiszerelést választom,de hát egy pályekezdő(meg szerintem mindenki) ott spórol ahol tud.Homok tiszta,kövek áznak..
Betöltöm az aljzatot,elrendezem a köveket,csigaházakat,beültetem a növényeket,feltöltöm csapvízzel.Egy kis Aquatan és másik akváriumból frissen kivett szűrőszivacs bele a Sharkba.Úgy hallottam így hamarabb beáll a víz...Másnap jött 5db Maláj tornyos csiga "a földmunkások" :) Ők szépen el is kezdték midnennapos munkájuk.Nincs más hátra mint megvárni a napot mikor megérkeznek akváriumom büszke lakói! :)
Íme a végeredmény:
10. blogbejegyzés Élesztős CO2 más szemszögbőlSzerintem mindenki hallott már az élesztős módszerről amivel egész szép eredményeket lehet elérni, ezt szeretném bemutatni egy kicsit más oldalról.
A recept egyszerű víz cukor és élesztő, na de mi is játszódik le ez után.
A kristálycukor vegyjele C12H22O11 95%-ban ez alkotja ha ezt vízben oldjuk akkor két alkotóelemére bomlik egy glükózra és egy fruktózra ezeknek azonos a vegyjele.
1C12H22O11 +1H2O------2C6H12O6
Ekkor jön a képbe az élesztő, ami lebontja a glükózt és a fruktózt, alkohollá és szén-dioxiddá. Ez játszódik le a must erjedésekor is. Arra kell vigyázni hogy az élesztőgombák nem maradnak életben kb 20% os töménységű alkohololdatban, és nem bomlik le az összes cukor. Ezért áll le a folyamat a zselés élesztős módszernél. Ezért egy liter vízbe max 40dkg cukrot célszerű önteni.
1C6H12O6------2C2H5OH+2CO2
Számolás: 1kg cukorból kb 0.5kg alkohol és 0.5kg szén-dioxid keletkezik. Ez azt jelenti hogy kb 273 liter (500g/44g/mol*24dm3/mol)szén-dioxid képződik.
Remélem hasznos információkkal szolgáltam.
|
|
|
|
|
Akik éppen csetelnek: keenets MyNameIsJudy
| | |
Üzenőfal. Ne itt hirdess! |
|
fjudors 15:27: értem én, hogy az üzlet mindenek előtt való...nade kérem..olyan "cégek" hirdetésével kerül reklámozásra az oldal, aki nem tudják se egyenesen vágni az üveget, se méretre?a gaarancia csak reklámfogás, a számlát hirből sem ismerik?
admin3 07:02: Szia!
Kész. Írd be újra kérlek.
czethal 06:48: Moderátor urak! Kérem törölni a Szentpety Nano garn. akijához fűzött utóbbi hozzászólásomat. Valamilyen okból a vége cspa krix-krax és nem tudom korrigálni. Köszönöm
peetvagyok 16:09: george6, frissíts egyet, nekem sikerülni szokott 
george6 12:46: Szasztok! A kezdőlapom felső része fekete oldal. Csak a depos reklám látszik. Segítsetek rajta ha lehet. Köszi.
blink39 11:14: Gyertek chatelni!!
Laja8 19:26: Mindazok akik ezt nem teszik meg kérjük hogy az aláírásból töröljék. Köszönjük.
Laja8 19:23: Mivel egyre több hivatkozás van feltüntetve az aláírások között ezért egy kis emlékeztető gyanánt:
Alapelvek
h) Saját honlapod linkjét feltüntetheted a hozzászóláskor. Ám a kölcsönösség jegyében, kérjük elhelyezni a linkelt oldalon egy, az akvarista.hu-ra mutató linket. Ez lehet itteni topic, vagy az itteni blogod, a lényeg, hogy ide mutasson.
bakipeti 16:22: Törléssel kapcsolatban: Van egy rakás olyan tag, aki regelt valamikor a 60-as években, hozzászólt jó sokszor, kb 0 X, és rendszeresen látogat is. Mondjuk valamikor 82-ben lépett be utoljára. Én tagja voltam egy ásványos fórumnak, és szabályban volt, hogy aki inaktív tag az huss! Ugyan erről szavazást indított a fórum kezelője, de működött. Nem tudom mennyi tárhely szabadulna fel ezzel.
Hát a klubok... sok értelmetlen kezdeményezés van, ez tény.
Laja8 12:44: Azért mert azok területi klubok.
A megyei akvarisztikát svolna hivatott erősíteni. A találkozók és egyéb programok által min t pl. a Fejér megyei stb.
Egyelőre nem élnek de mostanában szeretnénk elindítani egy új kezdeményezést.
Erről később bővebb tájékoztatást adunk.
Ezen a fronton is szeretnénk valami változtatást.
| | |
|
![[törölt felhasználó]](images/avatar.jpg "[törölt felhasználó]"){kind=avatar}
