FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 

 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 
Budapesten az AtlantiszFaunában:
 
 
 
Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

akvárium háttér készítés, akvárium készítés, Akvárium barkács tippek, akvárium háttér, házilag, aranyhal betegsegek, elad, elado, 400 literes akvárium, akv

A 10 utolsó kereső szó:

sera uv-c, Lepiodolamprologus hecqui, betta ivadékok etetése, csipke, ékfarkú razbóra, új, természetvédelem, ives akvárium eladó, Ink, új hozzászólás

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal, akvarista

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


XXIV.Terrarisztika Budapest Börze szakkiállítás és vásár + Akvarisztika

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika


10 Éves az Akvarista.hu!!

Kedves Akvarista barátaink!

1% felajánlása


Paludárium

Portré - Vass Lajosék

Portré - worldinvestman


Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

AKVARISZTIKA AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. cikk
XXIV.Terrarisztika Budapest Börze szakkiállítás és vásár + Akvarisztika

XXIV.Terrarisztika Budapest Börze szakkiállítás és vásár + Akvarisztika   
Terrarisztikai és akvarisztikai börze-Syma csarnok.2013.április 7. vasárnap

Tovább

2013-03-05 19:42:59
Cimkék: partnerboltok
3 hozzászólás

2. cikk
Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika

Bemutatkozik:<br />
Vadvilág Akvarisztika   
 Oldalunkon bemutatkozik Budapest egyik akvarisztikai szaküzlete a Vadvilág Akvarisztika!

Olvassátok el a rövid bemutatkozó leírásunkat!

Tovább

2013-03-04 16:30:57
Cimkék: termékajánló
1 hozzászólás

3. cikk
10 Éves az Akvarista.hu!!

10 Éves az Akvarista.hu!!   
Hihetetlen,de az akvarista.hu 10 éves.

Regisztráció dátuma: 2003. 03. 24. 00:00

A tíz év történéseit, nem lehet elmondani / elmesélni.Azonban vannak tények.Vegyük ezeket sorra

Tovább

2013-03-02 15:29:56
Cimkék: Akvarisztika
2 hozzászólás

4. cikk
Paludárium

Paludárium   
Kedvcsináló egy nálunk még nem olyan divatos akvarisztikai  stílushoz.

Tovább

2013-01-13 17:39:42
Cimkék: partnerboltok
18 hozzászólás

5. cikk
Portré - worldinvestman

Portré - worldinvestman   
Egy rája fanatikus kollégát ismerhettek meg a riportból.

Tovább

2012-10-24 13:38:20
Cimkék: portré
2 hozzászólás

7. cikk
Portré - Bazsa Gábor

Egy rendhagyó portré, és sok-sok információ az algázókról.

Tovább

2012-07-22 01:07:20
Cimkék: portré
1 hozzászólás

8. cikk
Nothobranchius fajok

Nothobranchius fajok   

Tovább

2012-07-16 18:40:03
Cimkék: Lexikon
12 hozzászólás

9. cikk
A banánféreg tartása és tenyésztése

A banánféreg tartása és tenyésztése   
Útmutató a banánféreg tartásához.

Tovább

2012-07-11 19:26:11
Cimkék: Lexikon
4 hozzászólás

10. cikk
Vitorláshalak 2. rész

Vitorláshalak 2. rész   
Fórumtásrsunktól imperatore-tól egy újabb nagyszerű cikket olvashatunk a vitorláshalak tartásáról.

Ez alkalommal már bevezet minket a genetika alapvető rejtelmeibe mintegy kedvcsináló, ízelítő gyanánt.

 

 

Tovább

2012-04-02 18:41:33
Cimkék: Lexikon
Szólj hozzá!








3. hozzászólás
Hozzászóló: Racoon



6. hozzászólás
Hozzászóló: fjudors




 
 


Fórum
Édesvízi akvarisztika - fórumok

Tengeri akvarisztika - fórumok

Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések

Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Nem akvarisztikai eszközök és élőlények cseréje akvarisztikaira

Programok -> Horgász és akvarisztikai piac 2011

Programok -> Tengeri akvarisztikai konferencia a Tropicariumban

Programok -> Akvarisztikai vásár 2011 Budakeszi

Programok -> Akvarisztikai Konferencia és Vásár 2012.

Programok -> XXIV.Terrarisztika Budapest Börze szakkiállítás és vásár + Akvarisztika

Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Piac - Tengeri akvarisztika eszközeinek és élőlényeinek adás-vétele

Egyebek -> OFF-Topic, egyéb élőlények és felszerelés

Egyebek -> OFF-Topic, egyéb élőlények és felszerelés -> Melyik korosztály kedvenc hobbyja az akvarisztika?

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Gyógyszerek akvarisztikai célra

Halak és akvarisztika cikkek piaca / hirdetések -> Piac - Akvárium, technika, felszerelés -> Akvarisztikai szakirodalmak piaca

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Hírek, infók, egyéb tudnivalók -> Akvarisztika, horgászat - hogyan fér meg egymással?

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Amerikai sügérek

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Kék rák, Vörös rák, és egyéb nagy testű rákok

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> HQL / HQI lámpák használata az édesvizi akvarisztikában

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Mennyi az annyi? - elektromos berendezések fogyasztása az akvarisztikában

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Automata etetős tapasztalatok(saját szabálya van)

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Hamburger mattenfilter






#188

aquad

aquad

Budapest
Hozzászólások: 184
Reg.: 2003.01.13.
4 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Lehet, hogy mást értünk vízkezelo szerek alatt, és ebbol adódik a félreértés. Én nem tekintem vízkezelésnek, ha a lazacos akiba, lágyítom a vizet, vagy tozegen keresztül szurök. Vízkezelésnek azt tekintem, ha pl. antiklórt, vagy csigairtót, vagy hasonlókat használok. Nem tekintem vízkezelésnek a növények trágyázását CO2-vel sem. Vagy a folyékony, ill. a tablettás tápokat sem. (bár ezeket sem használom)
Azonban szerintem, vízkezelésnek minosül, ha csapvízbol rögtön jó vizet csináló szereket használ valaki, vagy hasonló termékekeket adagol a muködo akváriumba. Ezeket azért nem használom és azért beszélek ezek használatáról le mindenkit, mert egyszeruen nem ismerjük a hátásmechanizmusukat, nem tudjuk ezért, hogy mit teszünk, és, mondjuk ki bátran, nincs rájuk szükség.
30-50 évvel ezelott is halaztunk valahogy (szerintem sokkal jobb eredményekkel, mint most), és akkor nem is léteztek ilyen vegyszerek. Tudom, hogy én egy régi vágáu, klasszikus akvarisztikai eszközökkel dolgozó pali vagyok, de hiszem, hogy ez így jó, hiszen, akváriumok sokkal régebb óta vannak, mint ezek a csodaszerek, de az anyatermészet ugyanaz!

aquad egy másik akvarista

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> A víz -> Használjak vizelőkészítő termékeket vagy nem?


#1416

Nana

Nana

Hozzászólások: 20
Reg.: 2003.05.29.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Sziasztok!

Köszönöm mindenkinek a válszt!
Miattam nem kell veszekedni, nem érdemes :)

Mellesleg az talán nem egy rossz ötlet, hogy a halakat a vízhez válasszam.

Kezd alakulni az aki különben. Írtam még az elején, hogy tervezek egy nagyobb kb 100l-is akit. Na ez nem jött össze, csak egy kb 60l-es. De ez most így ránézésre elég nagy nekem mindenhez 8)

(Titeket is rabul ejtett pillanatok alatt a saját akitok? Mert engem igen, és ez az egész akvarisztika is. :D )

Most tehát az a helyzet, hogy van 3 neon és egy szumi az 50-esben meg a régi aki vize (kipótolva) és egy halom növény. Egyenlore egy egyszeru szuro van benne (Aquael mini).
Ez kb mennyire megfelelo ehez az akihoz?
(A homérsékletet még nem tudom, mert az a nyamvadt homéro már megint elrepedt. Ez már a második, pedig nagyon vigyáztam vele :roll: )

A beteg szuminak meghagytam a kis akit, most o ott van és talán egy kicsit jobban érzi magát ott.

A múltkor vettem nekik vizibolhát, most pedig tubifexet. Öröm volt nézni, ahogy az egyik neon rohangált a tubifexel a szájában :lol:
A tubifexbol a beteg szumi is evett, mert eddig nem evett. :?
Ja és próbáltam nagyon figyelni a beadott kaja mennyiségére, és rájöttem kb 5-6x többet adtam nekik régebben mint ami kellett volna :(

Nem tervezem egyenlore, hogy rakok hozzájuk még halakat, de az biztos hogy azt még jópárszor át fogom gondolni, hogy milyenbol mennyit.
És lehet hogy ti is találkozni fogtok ilyen kérdéssel, ha még nincs ilyen fórum (Kezdo akvaristáknak ajánlott halak és ezek kombinációi.) 8)

Könyvet biztos hogy veszek, mert nyáron csak arra hagyatkozhatok, valamint az eladókra, mivel nem lesz netem. :(


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Segítsetek, lámer vagyok:)


#5372

egoist

egoist

Hozzászólások: 77
Reg.: 2003.03.26.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Burjánzik az alga!!! De nem tudom milyen?

Az akvaristák nagy része kénytelen szembenézni a nemkívánatos vagy káros algák eroteljes szaporodásával, amelyek ellen a harc nem mindig könnyu.
Általában azonban jobb megelozni az eroteljes szaporodást, mint harcolni ellene, amely csak többé-kevésbé hatékony.
Az algák eroteljes elszaporodása:
Az algák felismerhetok a barnás, sárgás-barna, zöld vagy zöldes színeikrol. A fonalas csoportok fehéresek, piszkos-fehérek vagy szürkések, és általában baktériumok és gombák alkotják oket (de keveredhetnek más algákkal is) . Ez a szaporodás többé-kevésbé vastag réteget képez az akvárium üvegén, a talajon, a dekorációkon; fonalak, nyalábok formájában fejlodnek, illetve egyes zöld algák szonyeget alkotnak.
Úgy tartják, hogy az algák kismértéku jelenléte az egyensúly jele, míg az eroteljes elszaporodásuk az egyensúly felbomlását jelenti. Gyakorta hallani azt a véleményt, miszerint ezek az algák biológiai indikátorként is funkcionálnak. Minden esetre óvatosnak kel lenni, mert minden akvárium egy külön eset, az egyes példákból levont általános következtetések utólag hibás végeredményekre vezethetnek.
Hátrányaik:
Az üvegen fejlodve csökkentik az átláthatóságot, esztétikai szempontból hátrányosak. A növényekre tapadnak és itt fejlodnek tovább, ezáltal megfojthatják a növényt, mert így a növények nem tudnak többé széndioxidot felvenni és leadni az oxigént, illetve a vízbol az ásványi anyagokat felszívni. Végül benövik a dekoráció apró réseit és így az nem nyújt szép látványt.
Elonyeik:
Ezek sem tagadhatók. Az algák felhasználják a nitrogénelemeket, foleg a nitrátokat és néha az ammóniákat. Édesvízben ez általában a növények feladata, így az algák csak kiegészíto tevékenységet végeznek, vagy ezzel ellentétben ellenségként elvonják a sókat a növények kárára.A tengeri akváriumokban a növények száma jóval kevesebb, így az algák (foleg a fonalas zöld algák) szerepe fontos lehet.
Az algák táplálékot jelentenek egyes fajok számára. Édesvízben leginkább az elevenszülo fogas pontyoknak, az algaevo harcsáknak, vagy más algaevo fajoknak (Gyrinocheilus, Ancistrus, Hypostomus, Panaque, Otoclinclus, Epalzeorhynchus). A tengervízben egyes családoknak (egyes pillangó halak, törpe császárhalak, doktor halak) részben a táplálékát alkotják, jelenlétük az akváriumban megkönnyíti ezeknek a halaknak az alkalmazkodását a fogsághoz.
Harc a nemkívánatos algák ellen:
Mechanikus harc
Kézzel kel kivenni oket úgy, hogy a mutató-és a hüvelyk újjak között végig csúsztatjuk a növény leveleit, az is megoldás lehet, hogy a fonalas algákat egy hurkapálcikára feltekerjük és egy borotvapengével ellátott nyéllel leválasztjuk. Különbözo üvegtisztító készülékek kaphatók a kereskedelemben, ezek általában jól használhatóak. A benott sziklát, homokot, korall vázat, ágakat és gyökeret lelehet kezelni az akváriumból való kivételük után egy speciális tisztító vagy fertotlenítoszer használatával, a használati utasításban leírt arányú hígított oldattal, melyre az algák nagyon érzékenyek. A vízbe merített és moszatokkal ellepett akváriumi készülékekkel (futés, csövek, porlasztók, szuro)ugyan ezt az eljárást el lehet végezni. Fontos az, hogy ezeket a tárgyakat jól le kel öblíteni és megszárítani mielott vissza kerülnének az akváriumba. Néha azonban a burjánzás olyan mértéku, hogy csak egy átfogó jellegu akváriumtisztítás segíthet.
Ökológiai harc
Meg kell próbálni szabályozni az algák elburjánzását azzal, hogy a kiváltó tényezoket módosítjuk: szabályozzuk a fény mennyiségét, az az lecsökkentjük a zöld és kék moszatok esetében. A fénycsövek elhelyezésének módosítása vagy terelo lemezek használata, hogy elkerüljük az elolap benövését, jó eredményekre vezethet. Az édesvízi akváriumokban a víz egy részének rendszeres cseréje nagyban hozzájárul az algák elleni küzdelem sikerességéhez. A vízcserére vonatkozó eloírásokat mindenkor szemelot tartva tegyük ezt, mert a víz összetétel brutális megváltoztatása erosen stresszeli az állat populációt!
Biológiai harc
Ez azt jelenti, hogy egyes növényevo állatokat kell bevetni, például az elobbiekben említett halakat, vagy haslábúakat (amelyek ritkák a tengervízben). Ám hátrányuk, hogy ezek csak egyes moszatfajok iránt érdeklodnek. A biológiai harc néha az akvarista beavatkozása nélkül is lezajlik, a felsobb rendu növényfajok ugyanis felszabadítanak olyan anyagokat, amelyek képesek az algák fejlodését leállítani. Ezt a jelenséget igen nehéz követnie az akvaristának, mert szabad szemmel nem látható.
Kémiai harc
Léteznek az akvarisztikai üzletekben algairtó anyagok, de a hatásukat nem lehet potosan meghatározni. Így nagyon óvatosan kell bánni az adagolásukkal, mert ezek a termékek káros hatással is lehetnek a többi növényre. Ugyanezen okok miatt a réz-szulfát használata sem ajánlott, mert veszélyes a gerinctelen állatokra.
Nincsen csodaszer! Több technikának az együttes használata néha pozitív hatással lehet. Ugyan akkor nem ritka, hogy az algák egy bizonyos ido után újból felbukkannak az akváriumban. Így aztán jobb abba belenyugodni, hogy idoszakonként és részleteikben kell oket eltávolítani.

egoist

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Gondok -> Algásodás


Az aranyhal is... #6625

newman

newman

Hozzászólások: 27
Reg.: 2003.05.15.
0 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
papagájsügér

Szerintem már az is aggályos, hogy mutáns, szörnyküllemu aranyhalakat "nemesítenek" az emberek, és ez már az idok kezdete óta szinte kötelezoen kapható árúja minden akvarista boltnak. Furcsa, hogy ez nem borzolja annyira a kedélyeket. :? Lehet, hogy most megsértek vele sokakat, de vállalom: a duplafarkú, gülüszemu, foltokban pigmenthiányos, hólyagszeruen felpuffadt halak látványától mindig Csernobil jut az eszembe. Az evolució szigorú bírái biznyosan lesöpörték volna ezeket a mutációkat az élovilág asztaláról, ahogyan azt tették rengeteg más, sokkal értékesebb, sokkal szebb fajjal és fajtával.

Számomra az akvarisztika igazi értékét a természet megismerése és a természet esztétikája jelenti, amiben 100%-osan helyet kapnak a gyönyöruen csúnya algázók, az féreg küllemu ingolák vagy a mélytengeri halak. De Frankeinstein doktor laborjának termékei nem.

Newman

Newman

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Papagájsügér - Heros severus X Amphilophus labiatus


#37170

kasimatyi

kasimatyi

Halásztelek
Hozzászólások: 827
Reg.: 2003.11.25.
19 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
No2 wrote:
havi 1 szeres 50% vízcserébol ált.
Na itt van a kutya elásva.
Régen a lovaskocsik muködtek a városban. A világ változik, ma már egy sem bírná ki a várost. A halak is változnak, az akvarisztika is változik.
Ami régen jó volt, az nem biztos, hogy ma is jó még.
Azonban a muködik nem jelenti azt hogy jó, ahogyan a bírják, és a szeretik szó sem ugyanaz.

Kasi Mátyás, 0620-423-9706

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Belső szűrő


#21917

Meke

Meke

Tárnok
Hozzászólások: 176
Reg.: 2004.11.15.
2 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Levinen!

Néhány oldal, ahol van árlista (Sera is):
[katt]
[katt]

...

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Hírek, infók, egyéb tudnivalók -> Kedvenc boltjaink


#27508

mrzed

mrzed

Hozzászólások: 44
Reg.: 2005.03.04.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
iko:

Hááát, én nem vagyok egy akvarisztikai mágus, de én úgy tudom, hogy szinte az összes arról a környékrol származik.

[i:e672ae96bb]mrzed[/i:e672ae96bb]

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Édesvízi akváriumok lakói -> Elevenszülők


#28323

szter

szter

Hozzászólások: 571
Reg.: 2005.03.11.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Én pl.régen haltartó ember voltam, szerintem, most pedíg biztosan érzem, hogy akvarista lesz belolem. Ezt most nem nagyképuségbol írom, ezek az oszinte érzéseim. Azért is írom, hogy kezdo vagyok, mert halat már régóta tartok, de csak mostanában kezdek akvaristává válni. Egyszeruen csak azon veszem észre magam, hogy amikor felébredek éjszaka,megnézem félálomban is az akit, reggel nem a kávé az elso, hanem a halakhoz futok, velük álmodom és már komplett 5 éves tervvel rendelkezem az akváriumbovítések és további halvásárlások terén. Ha szabadidom van, díszhalboltokba járok és folyton errol olvasok. Nem tudom megmondani, hogy pontosan hogyan kezdodött, de tény, hogy az utolsó filléremen is valami apróságot kell venni az akváriumba, és a halaim semmi esetre sem a tulajdonomat képezo tárgyak, hanem olyan lények, akikre felnézek és megtiszteltetés számomra, hogy lehetoségem nyílt rá, hogy halakt tartsak. Bár még nincs temérdek tapasztalat a hátam mögött, csak az elkötelezettség és a szeretet amit érzek az akvarisztika iránt, tudom, hogy már nem menekülhetek és visszavonhatatlanul akvarista leszek egyszer mard. De addíg is szivacsként iszom a velük kapcsolatos infokat, hogy a leheto legmegfelelobb körülményeket teremthessek a halaimnak és ezáltal minél több örömöt okozzanak nekem. :)

Eszter [img:228782cecd]http://www.dgsoxon.org.uk/graphics/icons/animals/dogs/bigdog2_a.gif[/img:228782cecd]

Egyebek -> Archívum -> Mitol lesz a haltartó emberbol akvarista


#37126

Ven

Ven

Budapest
Hozzászólások: 103
Reg.: 2005.09.01.
2 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Hello Mindenki!
Itt és az akvarisztikában is új vagyok, szóval nézzétek el nekem, ha valami hülyeséget kérdezek.
Még anno kaptam egy hydor l20-as pumpát aztán most egy 50l-es akváriumon töröm a fejem. Szóval a hydor az csak pumpa, de át lehetne azt bárkácsolni szuro és levegoporlasztóra? Gondolom a szuro részét könnyu megcsinálni, de a levego porlasztás? Lehet olyan kis csore rákötheto szelepet kapni, ami a víz áramlás hatására levegot szív be? Ahogy nézem ezeknek a porlasztóknak a felépítését a venturi effektust alkakmazzák. Ezért gondolom, hogy ez nem lehetetlen...
Köszi
hali!


Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Technika -> Akvarista gányolás


#25459

kasimatyi

kasimatyi

Halásztelek
Hozzászólások: 827
Reg.: 2003.11.25.
19 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Elore elnézést a nyers megfogalmazásokért, csak engem kissé érzékenyen érint ez a téma.
Szerintem ez a legborzasztóbb dolog, ami egy akváriummal történhet!
Az egész akvarisztikának az a célja, hogy egy csepp természetet vigyen a városi ember "betonotthonába"! Kérdem én: Hol itt a természetesség?
Egyszeruen nem vagyok képes felfogni épp ésszel azt, hogy hogy tudja valaki egy gyönyöruen növényezett, természetes akvárium helyett ezt a mu valamit választani, amit nem neveznék akváriumnak. És azt sem nevezném akvaristának, aki nem a természetes szépségre törekszik! Néha ugyan rá vagyunk kényszerülve arra, hogy kevésbé természetes anyagokat tegyünk az akváriumba, pl ikráztatáshoz cserép, vagy muanyag cso. DE! NEM DEKORATIVITÁS SZEMPONTJÁBÓL!
Azonkívül mindenki felboszült a disco flipper és papagájsügér témán, ami jogos. De: Amíg ezeket a giccseket nem ítéljük el és nem szüntetjük meg, addig ezek a szerencsétlen állatok mindig jelen lesznek akváriumainkban, és igenis "gyártani" fogják oket, hiszen amíg az emberek ízlése ilyen tragikus, addig iszonyú sokan gazdagodnak meg ebbol.
És legyen eros, aki mást állít: A HAL NEM ÉRZI JÓL MAGÁT ILYENEKBEN!
Lehet, hogy úszkál, eszik, de hasonlítsuk össze mondjuk egy olyan hallal, ami egy természetes biotóp akváriumban úszkál! Azt hiszem egy lapon sem lehetne említeni a kettot.
Pontosan nekünk akvaristáknak kéne összefognunk, és mindent megtenni azért, hogy kedvenc hobbink igen is TERMÉSZETES legyen,
Sajnos az ember mindent megtesz azért, hogy pusztítsa és kihasználja a természetet! Egyedül mi, akvaristák álljuk még a sarat! Hozzánk nem tudnak beférkozni és tönkretenni mindazt, ami még a természetet idézi.
Csak hogyha hagyjuk!

Kasi Mátyás, 0620-423-9706

Édesvízi akvarisztika - fórumok -> Az akvárium -> Természetes, szép vagy hasznos akvárium berendezés






1. blogbejegyzés
Tözeg;

Tözeg;  (torf)   Egy teljes egésszében levegö lezárással (szénülés) növényi anyagokból elö állt lebontási termék. A minösége (jellege) a tözegnek nagyon különbözö lehet, és a kiindúló növényi anyagok a speciálisan elöálló formája és a kora által meghatározott. Tartalmaz komplikáltan kevert számos vegyületi-összekötödéseket, mint szerves savakat, viaszokat, gyantákat, hormonokat, sókat, (..stb.,).. ami többek között a gyenge savas semlegesig elmenö reakcióját meghatározza.

Az akvarisztikában a megfelelö tözeg, mint talaj vagy filter-anyag egy nagyon kedvezö hatást tud a viz összetételre gyakorolni. Különösen halak számára, akik extrém ásványi- és baktérium-szegény és gyengén savas fekete viz-folyású-folyókban honosak, a viznek a kezelése tözeggel elönyös. Tözeg a viz teljes keménységét leviszi. A leadott humin-savak által, amik egy kitünö pufferrendszert képeznek, csökken és stabilizálódik a pH -érték a gyengén savas részben. A szabaddá tett ható-anyagok pozitivan befolyásolják a vizinövények fejlödését, különösképpen a gyökérképzödésüket, a másik oldalról nézve lenyomják az erös szaporodását a gombáknak és baktériumoknak. Az akvarisztikában általában a jó felláp-tözeg a megfelelö; amit a használata elött mindig az alkalmasságára meg kell vizsgálni, mindenek elött nemszabad, hogy kiegészitö trágya-anyagokat tartalmazzon. A struktúrájának (alkatának) morzsásnak kell lennie, mivel a rostos-tözeg nagy részben nem teljesen leépitett növényi részeket tartalmaz és gátló anyagokat szabadon ereszt, amelyek egy jó növénynövekedést megakadályoznak. 

Éppen ezért a tartalmát az elillanó szerves savaknak és huminsavaknak meg kell vizsgálni, egy kis desztilált vizben egy tözegpróbát belágyitunk és a vizet 10 - 20 órahossza eltelte után a pH értékére megvizsgáljuk. Kioldódott huminsavak a legtöbb esetben a vizet egyértelmüen barna-sárgára szinezik és egy egyértelmü savas reakciót adnak, ami a viz-szellöztetésével is a vizpróbában marad. Emelkedik a pH-érték a szellöztetésnél, igy a savanyú-reakció elsösorban az elillanó szerves-savakra vezethetö vissza és a tözeget akvarisztika célokra alkalmatlanná teszi.  

A továbbiakban fontos, egy ammonia meghatározást a viz-próbában végrehajtani. Tözeg aminek egy magas ammonium-sókkal való  tartalma van ugyancsak nem megfelelö az akváriumi használatra, mivel a szabaddá tett sók egy pH-érték 7,0 felett mint mérgezö ammonia vannak jelen. Ahhoz, hogy a jó tulajdonságait egy tözegnek ne tegyük tönkre, semmi esetre sem szabad az akváriumi használata elött forró vizzel leönteni, vagy kifözni.

Huminsavak;   Minden humusz-formákban (humuszos földben) igy a tözegben is, gyenge savakat tartalmazó anyagok, valamint cserzö-anyag karakterü anyagok vannak, amik könnyen kimoshatóak és amik erös koncentrációban a vizet barnára festik. Az akvarisztikai-praxisban mindenek elött  a humin-savaknak van jelentösége amikkel utánozuk a trópusi fekete vizeket, tözegen keresztüli szürés vagy a tözeg-extraktok hozzáadásával. Nekik egy ereket- és szöveteket összehúzó és antiszeptikus (baktérium és gombák szaporodását fékezö) tulajdonsága van. Mint minden cserzö-anyag ugyancsak a humin-savak nagyon erös koncentrációkban mérgezöek, és e -miatt az akváriumi viz sohasem lehet barna, hanem legfeljebb borostyánköre emlékeztetö sárgás szinü. Túl sok huminsavat a vizböl könnyen aktiv-szénen keresztüli filtrálással el lehet távolitani.

-

Cserzö anyagok; Ha az akvarisztikában az ember ezt a kifejezést hallja, ezzel szükebb értelemben a cserzö-anyagokra gondolnak, tehát a cser-savakra aminek a fö képviselöje a Tannin (csersav). Ezek kémiailag nem egységes anyagok növényi eredettel, amik különösképpen gazdagon megjelennek a tölgyfakérgében, a vadgesztenyében, és a tözegben. Megvan az a tulajdonságuk, hogy a vizben kolloidálisan oldódnak, és gyengén savanyúan reagálnak, antiszeptikusak (baktériumokat és gombákat fékezöek) és 'adstringierend' adstringere (tehát a bör- vagy a nyálkahártya felületén vérzéscsillapitóan, gyulladást fékezöen, és sürüsödés-szerü összehúzódó 'kolloid' enyvszerü érzetet adnak).

Egyes vizek nagyobb koncentrációjú cserzö-anyagokat tartalmaznak, és akkor tipikusan barnára szinezödöttek lesznek, dystrophe-vizek (magas sav és különösen a talaj résznél csekély oxigén tartalom, fekete-vizek). Az akvarisztikában kihasználják a cserzö-anyagoknak az antiszeptikus és az adstringens valamint a savas hatásukat, azon halak számára akik fekete vizekböl származnak, mint Symphysodon, de ugyancsak Aphyosemion és Roloffia fajoknál akik ezekhez alkalmazkodtak és erre többé kevésbé rászorúlnak. Más halak mint Poeciliidae ellenben a cserzö-anyagokra érzékenyen reagálhatnak. Ha az ember cserzö-anyagokat akar a vizbe jutatni, akkor célszerü egy ideig tözegen keresztül szürni. Tiszta cserzö-anyagokat vagy cserzö-extraktokat (kivonatokat) pedig csakis óvatossággal lehet használni.
---

Fekete vizek; (Dystrophe-vizek) Álló vagy folyóvizek egy sötétbarna szinnel, amit föképpen a nagyon gazdag humusz-tartalmuk okoz. Karakterisztikus talaj-lerakodás a 'dystrophe' (tözeg-iszap), ami csak kevés felbomló szerves-anyagokból áll. Nagy koncentrációkban humin-savak és extrém mész-szegénység ami azért felelös, hogy a vizek a természetes környezetükben erösen savanyúan-reagálnak és ennek következtében egy pH értéket ugy 4,5 - 6,0 mutatnak.

Azonkivül a vizeknek egy nagyon alacsony tápanyagtartalma van. Csak egy elenyészö kis része a vizi szervezeteknek tolerál ilyen extrém életkörülményeket vagy éppen ehhez kötödött. Az akváriumi lakók közül ezekhez tartoznak a problémás halak, mint a Symphysodon, az Uaru, és a Hyphessobrycon axelrodi, amelyeknél a problématika többek-között azáltal kezdödik, hogy ezek a vizek a letelepedés-ellenséges életterük miatt, alig baktériumokat és más mikro-organizmusokat tartalmaznak, amiknek aztán a halak az akváriumi körülmények között többé-kevésbé védtelenül kivannak szolgáltatva. A fekete vizek a föld hideg-területein föképpen a láp-vizekben, és a trópusokon a fekete-folyók vizeiben jelennek meg, egy a legismertebb ilyen természetbeli-folyó a Dél-Amerikai Rio Negro.
---

Kolloid; Egy anyag aminek a részecske-nagyága 10-5 és 10-7 cm közötti méretü és e-miatt már nincs a helyzetben a vizzel egy igazi-oldatott képezni, de a másik oldalról nézve még nem szuszpendált (önmagát leülepiti). Igy pl. organizmusokban (szervezetekben) sok fehérje, nukleinsav és poliszacharidok kolloidális formákban vannak jelen, és a természetes vizek is tartalmaznak kolloidokat pl. humuszt- és cserzö-anyagokat.

 


2. blogbejegyzés
Ökoakvarisztika

Találtam egy érdekes írást a neten, szeretném kikérni véleményeteket a témával kapcsolatban, persze az alapelvek itt is ugyan azok, de van egy két eltérés!? Nekem is vannak kivetnivalóim, de sokminden szól mellette is. Tehát a következő cikkről lenne szó:
 
"Napjainkban egyre több ember éli környezettudatosan az életét. Ez a szemlélet egy olyan hobbinál is érvényesül, mint az akvarisztika. Nagyon fontos megjegyezni, hogy az ökoakvárium, csak és kizárólag olyan édesvízi halfajoknál alkalmazható, amelyek jelentõs áramlások nélküli állóvizekben élnek. Vannak halfajták, melyek minden próbálkozásunk ellenére is ki fogják túrni a növényeket, mint például az aranyhal.

Az igazán környezetbarát akvárium: Elõször dobjuk ki a mûnövényeket és az oxigénellátásért felelõs levegõztetõt is (kivonja a vízbõl a növények számára létfontosságú szén-dioxidot)! Élõ növények mellett nem lesz rá szükségünk, mert a fotoszintézis biztosítja, hogy az akvárium vize oxigéndús, tiszta legyen, valamint növényeink sok nitrátot és ammóniumot kötnek meg.

A gyógyító fény: A folyamat persze csak a megfelelõen megvilágított akváriumban mehet végbe, ez napi 12 órányi fényt igényel. Minél többféle növényt telepítünk halaink mellé, annál inkább kizárjuk a káros baktériumokat, és a vegyianyag-koncentráció is szabályozott lesz.
A növények beszerzésével halainknak azért is kedvezünk, mert így el tudnak bújni a levelek között, továbbá táplálékul szolgálnak a növényevõ fajtáknak, és ívóhelyként is remekül megállják a helyüket.

Ősi bölcsesség: A maja indiánok öntözõcsatornáikba gumós vízinövényeket ültettek és halakat telepítettek, hogy élõvé és tápanyagokban gazdaggá tegyék a vizet.

Miért nem jó a mûanyag? A mûnövények mellett számtalan természetellenes és akváriumba nem illõ tárgyat kínálnak a szakboltok, ezek többsége is mûanyagból készül. Az elemzõ vizsgálatok azt mutatják, hogy az akváriumi halak sokkal rövidebb ideig, és kevésbé egészségesen élnek mesterséges környezetben.
 
Piros dekorációs homok helyett válasszuk a folyami sódert, kvarchomokot, vagy olyan kõzúzalékot, ami nem oldódik vízben.
 
Olcsón, könnyen jót: Búvóhelyet készíthetünk hosszas forralással fertõtlenített fatörzs darabból, különbözõ színû kövekbõl és nagyobb kavicsokból. A természetben talált fadarabokkal érdemes dolgozni, hiszen a leváló apró fadarabka, remek csemege a halaknak.
 
Tartsuk fent a vadászösztönt: Ha egy kis örömet szeretnénk szerezni halainknak ne a boltban kapható dobozos granulátumot adjuk nekik, hanem szerezzünk be élõ táplálékot számukra, például kisméretû rákokat. A halak élvezni fogják a vadászatot, számunkra pedig szórakoztató figyelni, hogyan próbálják elkapni a zsákmányt.
 
Hasznos tippek vízcseréhez: A vízcserénél fontos megjegyezni, hogy húsz százaléknál többet ne szívjunk le a vízbõl és ezt is csak az akvárium aljáról, fõként az aljzatot képezõ kavicsokról, kövekrõl. Ehhez a mûvelethez szívócsövet használjunk. Az így vödörbe került vizet ne öntsük ki, mert a szobanövények számára igazi kincs. Ha a víz túl savassá válna, ezen egy csapott kávéskanálnyi szódabikarbónával hamar segíthetünk. Olcsóbb és környezetkímélõbb megoldás, mint más bolti kemikáliákhoz folyamodni. Az üveg tisztítását ne vegyszerekkel, hanem ecettel végezzük.
 
Fény és hõmérséklet: Az akvárium fûtõberendezésére és lámpájára kössünk idõkapcsolót, ami napi 12-14 órára legyen beállítva. Ezeket a berendezéseket takarjuk kövekkel, kavicsokkal vagy fadarabokkal.
 
A halak jól tûrik a víz fokozatos lehûlését-persze csak a biztonságos tartományon belül, ha éjjel hidegebb a víz, jobban alszanak. A levegõztetõ nélküli akváriumban a víz fokozatosabban hûl.
 
Így gondozd növényeidet: Növényeinket, csakúgy, mint szárazföldi rokonaikat, tápoldatoznunk kell. Célszerû az elhalt leveleket rendszeresen távolítani, mert rothadásuk oxigént von el. A növényeket 4-5 cm vastag homokba ültessük. Figyelem! Az egyes növényfajták gyökércsúcsának ki kell látszódnia! Ha árnyékolni szeretnénk, válasszunk olyan növényt, amely a víz felszínén terjeszkedve nõ. A magasra növõ fajtákat hátra, az alacsonyabbakat mindig eléjük ültessük. Érdemes odafigyelni a természetes részletekre, ha úgy döntöttünk, hogy otthonunkba becsempészünk „pár” liternyi vízivilágot. Természetes környezetben lubickoló halak látványa a mi lelkünket is kiegyensúlyozottabbá teheti, erre pedig egyre nagyobb szükségünk lehet."

3. blogbejegyzés
Botia macracanthus;

A legbriliánsabb német nyelvü leirásokat  Dr. Rombach -tól olvastam, ennél a halacskánál a következöket irja: 

Botia macracanthus  BLEEKER, 1852  (német neve: Prachtschmerle) 

A Botia macracanthus; biztosan a legszinpompásabb és legfeltünöbb édesvizi halakhoz tartozik. Sok akvaristánál nagy közkedveltségnek örvend; habár a legkevesebb akváriumokhoz még csak távolról megközelitöleg is alig megfelelö, mivel egyrészt nagy lesz, másrészt egy úszás aktiv, és csapatot kedvelö kövihalról van szó. Az elsö behozatala 1935 -ben volt. 

Neve: Botia macracanthus; Prachtschmerle, a név macracanthus; "nagy tüskét" jelent.  

Nagyság és az életkor elvárása:  A Botia macracanthus; elér egy 30 cm -es nagyságot. A teljes nagysága az akváriumban kissé ez alatt van, de az embernek egy elérhetö 25 cm -es nagyságból kell kiindúlnia. Az életkor elvárása magas. Több izben jelentettek 18 éves állatokról. Az oka annak, hogy miért sok akvarisztikai Literaturban csekélyebb teljes nagyságot adnak meg, az azzal magyarázható, hogy csak pár akvarista az állatokat az életük végéig megfelelö tágas akváriumban ápolja. 

Elterjedése: Dél-Kelet-Àzsia; Szumatra és Borneo.  

Tartás:  A tartása a Botia macracanthus;-nak elvileg nem nehéz. A viz értékeket illetöen alkalmazkodóképes, habár a fö elterjedési területein inkább lágy, könnyen savanyú és meleg vizet találunk. De mivel kiterjedt ivási vándorlásokat a párzási idöben megtesz, igy egy magasabb tolerancia a váltakozó viz értékekkel szemben, elképzelhetö vagy jellegzetes. Sokkal fontosabb mint a viz értékek, a struktúrája és nagysága az akváriumnak. A magas elvárható életkora és az elérhetö teljes nagysága miatt, egy nagyon tágas akvárium szükséges. Semmi estre sem 500 liter alatt. Az állatoknak mint alsó határ egy medence, 150X60X60 cm (hosz x mélység x magasság) még elfogadható. A talaj nem kényszeritöen elöirt, habár az állatok nyilvánvalóan finomabb homoktalajban, szemmel láthatóan jobban érzik magukat. Az akvárium berendezésének nagyon változatos alkatúnak kell lennie, fedezékekkel, nem belátható barlangokkal vagy legalább részlegesen dús növényzettel. Az  anyag választás a fedezékek és a barlangokhoz másodrangú. Èn az 5 állatomat egy medencében tartom, nagyon sok fa gyökérrel, ahol az állatok egy nagyobb barlangot mint föfedezéket beköltöztek. Az akváriumi Club; Scalare Bad Neuenahr-Ahrweiler, él egy további csapat 6 halból. Nekik félkerek agyag(cserép)csövek lettek a talajba beépitve,  és csak a nyilásnál hozzáférhetöek. A csöveket az állatok direkt beköltözték, és visszavonúlási helynek tekintik az akvárium környékén történö zavarásoknál. A Botia macracanthus; -ok; tendenciálisan a talajban túró állatok, ami mindenek elött a homoktalajnál erösebb átkutatását a leesö mulmnak eredményezi, ami a tevékenységük által könnyü viz homályosodást okozhat. Ez az állatok jó közérzetét illetöen nemjátszik szerepet, de aki szereti a tiszta vizet, egy effektiv szüröt kell, hogy beépitsen. Az élelmezése a Botia macracanthus; -nak nem okoz gondot. Szivesen mennek az eléjük tett; - száraz, -fagyasztott, és -élö eleségre. De mindenesetre az embernek még növényi mellékételt; - uborkát, cukkinit, vagy hasonlókat is kell adnia.  

Szociális viselkedés és a nemi különbségek: A Botia macracanthus; egy kövihala az alsó viz régióknak. De ennek ellenére gyakran az élelem után átkutatja az egész medencét, és a viz felületére is megy, ahol a háton úszva, a vizinövény takarót lelegeli. Okvetlenül csapatban, 5 vagy több állatot együtt tartani. A Botia macracanthus; -ok, rendkivüli módon társaságot kedvelöek és tönkremennek (elsatnyúlnak) egyedüli tartásnál, ami pontos megfigyeléssel izoláltan tartott állaton észrevehetö és látható. Ezek az egyedül tartott állatok, szabályszerü viselkedési zavarokat mutatnak, tendálnak félénkségre (ilyedösek) és csak nagyon ritkán lesznek szelidek. Az állatok egy csapatban induviduálisan ismerik egymást, idöközönként képzödhet egy rangsorrend, de a legtöbb esetben minden egyes állat a csapatban egyenrangú. Pontosan ugyanugy megismerik az állatok egy megszokási idö után, ami induviduálisan külöbözö hosszú lehet, a medence ápolóját is. Ezt azon könnyen fel lehet ismereni, hogy nem vonúlnak vissza, ha nekik ismert személyek az akváriumhoz közelednek, - de a számukra idegen embereknél, a fedezékükhöz menekülnek. Angol nyelvhasználatban a Botia macracanthus;-t, "Clown Loach" -nak nevezik. Jobban nemlehetne a fajt karakterizálni mivel gyakran valóban mint egy Clown (bohóc) lép fel. Valóban a legfurcsább viselkedési formák jelentkezhetnek; egy formájú halott állás, amikkor az állat percekig az oldalán fekszik mintha elhalálozott volna. Utánna a következö pillanatban ismét elevenen úszik az akváriumon keresztül és felkeresi a csapatját. Viselkedés pszichológiai nézetböl, sajnos meg kell állapitanunk, hogy az életmegnyilvánúlása, ennek az állatnak idáig a számunkra alig érthetö. A Botia macracanthus; hangok kiadására képes. Ami ropogtatásban nyilvánúl meg, ahol a hangok különbözösége is felismerhetö, de amit nem egy egyértelmüen megállapitható viselkedési formához lehetne sorolni. De a fenyegetö hangokat biztonsággal meglehet állapitani. A képessége a hang produkálásának egy jó hallási képességgel kötödött, az állatok a környezetükböl jövö hangokra  reagálnak, nálunk válaszolnak idönként a zongora játékra, -ropogtatással. A nemi különbségek nem biztosan ismertek. A Mergusz Atlaszban levö adatokat, egy kis óvatosággal kell kezelni.  

Tenyésztés: Szabályozott és tervszerü tenyésztés nem ismert. Véletlenszerü tenyésztésekröl alkalom adtán jelentenek. Egy kevés közös faktornak kell lennie egy erös átrendezése a tartó medencének elsösorban a téli hónapokban, összekötve nagyobb változásokkal a viz paraméternél. Az oka a szaporodási viselkedése a Botia macracanthus;-nak, a természetben. Az állatok a szabad természetben téli ivók ami összefügg az esös idövel; és ivási vándorlásokat tesznek. Az adatok az ivási vándorlásokról, ez idáig ellentmondásosak. Vándorlásokról a patakok és folyók felsöfolyásainál  beszélnek, más populációk a folyók torkolatvidékeire vonúlnak és a brakkvizben ivnak. A következö években még tisztázni kell, hogy ezek a különbözö adatok, igazolhatóak és hogy milyen konzekvenciák ebböl az akváriumi tartás, és a tenyészpróbálkozásokra következtethetöek. De egy egyértelmü, az állatokat principiálisan (elvileg) a Kirschbaum módszerrel kell a tenyésztésre elökésziteni. Ez átfog nagyobb vizcseréket, beleértve hidegebb vizzel, a változásokat a viz paramétereknél, össze kell kötni az akvárium átrendezésével..stb. Mindezek a faktorok, szinlelik az ivási vándorlását az állatoknak. Akvarista körökben ismételten vannak hiresztelések hormonok általi stimulárási szaporodásokról. Ezek viszont ha megtörténtek és sikeresek voltak, nem idézhetöen publikáltak.  

Különös megjegyzések: Azt monják, hogy a Botia macracanthus; -nak egy nagy betegségre való hajlamossága lenne az Ichthyophthirius multifiliis -kórokozójával szemben. De ez igy nem egésszen stimmel. Egészséges és a fajnak megfelelöen gondozott állatok rendkivül ellenállóképesek. Gyakori nagyobb infekciók a kórokozókkal csakis frissen importált állatoknál, mindenek elött akkor jelentkeznek ha alúltápláltak.  

A Botia macracanthus;-t, sajnos nagyon gyakran a csigák tömeges elszaporodása elleni bajlódás végett szerezik be, és ugyancsak ajánlják, de itt egy alapvetö meghatározását az állatvédelmi törvénynek rendkivüli gyakorisággal eklatáns módon ezáltal semmibe sem veszik. Helyes az, hogy egy jó csiga pusztitó, de figyelemmel a teljes nagyságára, az elérhetö életkor elvárására, és a szociális viselkedésére, ennek az állatfajnak semmi keresni valója nincs kis és közép nagyságú medencékben. 

Összecserélhetöségi lehetöségek: nincsenek  

Literatur: Riehl, R. & Baensch, H. (2001) Mergus Aquarienatlas

(Irta: Dr. Ralf Rombach)  

Bleeker Pieter (1819 - 1878) Holland természetkutató és orvos. Hosszú évekig Indiában és Jávában élt, és itt összeállitott egy terjedelmes gyüjteményt a halak állatvilágáról (Fischfauna). Egy nagy számmal elsö leirásokat publikált; és a müve  "Atlas ichthyologique des Indes Orientales Néerlandaises, publié sous les aspices du Gouvernement colonial néerlandais" ami 9 kötetben 1862-1877 -ben, Amszterdamban jelent meg, Ö állitotta fel az elsö összefoglaló átvizsgálást a Dél-Kelet-Àzsià-ból származó halakról.  

A szemek alatt elhelyezkedö csont tüskék Praeorbitalstachel amit egyes hal fajok védekezésre használnak  pl.  (Acanthophthalmus, Acanthopsis, Botia, Cobitis, Misgurnus).  Ezek a szem tüskék pl. a Botia fajoknál nagyon hosszúak, villázottak (két águak), fel állithatóak, és egy különleges ízülettel szabályoz- és zárhatóak. Az akvarisztikában ismert, hogy a Cobitidae a szem tüskéjükkel gyakran a hálók lyukacsázatába bele akadnak.  Ezek a koponya csontból képzödött szem tüskék sérülése a halainknak nagyon fájdalmasak.  ( Quelle: Sterba

Botia macracanthus; Prachtschmerle, 24 évig élt, de lehet idösebb is;  Quelle: Harald Kaspar


4. blogbejegyzés
Killifish

Sok más halfaj tenyésztése után, kb. fél éve belekezdtem az Ikrázó fogaspontyok (Killifish) szaporításába. Sok mindent rendelek külföldről, nem csak akvarisztika témában, ugyanis az itthoni árak sokszor a többszörösei a kintieknek. A Thaiföldről érkező olcsó cuccokat pedig a postások sem nyúlják le nem úgy, mint az USA-ból érkezőket.
Rachovii
Egyik barangolásom során, amikor épp édesvizi fairyshrimp (olyan mint az Artemia sórák, csak ez édesvizi) rákot keresgéltem, rábukkantam ezekre csodálatos halakra, vagyis a halak ikráira. El is kezdtem olvasni az irodalmakat, hogy többet tudjak róluk, ugyanis ilyen halakat még nem láttam itt nálunk. Kiderült, hogy ezeknek(típustól függően) az ikráit tőzegben majdnem teljesen kiszárítva lehet tárolni, és emiatt persze postázni. Meg is rendeltem egy adag 50db ikrát az általam legszebbnek tartott Nothobrancius Rachovii Beira 98-ból. Kb. 1 hónap alatt ért ide Thaiföldről, szerencsémre épp a karácsonyi szabadságolás első napján!
Az ikrákat szinte azonnal vízbe is tettem. Nagyon meglepődtem, amikor kb. 30 percel később már mozgást láttam! El sem akartam hinni, hogy a világ másik végéről érkező tőzegkupacból alig 1 óra alatt már ivadékok kelnek ki. Az 50db-ból kb. 15 ivadékom lett.
Sajnos ezek nem érték meg végül a felnőtt kort, mert még nagyon kezdő voltam az ikrából kikelt kisméretű ivadékok terén, főleg hogy ezek semmilyen száraz, vagy folyékony ivadéktápot nem esznek. Előtte neveltem Bettákat, de azok ebből a szempontból könnyebb esetek.
Ezek után elkezdtem tapasztalatot gyűjteni az ikrából kikelő halak felnevelése terén, szóval nekiálltam a Dániók tenyésztésének. Fel is neveltem 2 csoportot, közben pedig folyamatosan olvasgattam a külföldi fórumokat és weblapokat a killifish témában.
A dánió nevelgetés közben rendeltem még Angliából Australe ikrákat, kétszer is de azok mivel nem a tőzegbe rakják az ikrájukat, szóval más az ikrák tárolása (inkubálása), nem kelt ki nálam semmi(még nem tudom hogy mi lehetett a hiba).
 
Ha már itt tartunk leírom, hogy vannak olyan killi-k amik tőzegbe rakják az ikrákat, és vannak amik növényekre. A természetben az időszakos tavak kiszáradnak, és a következő esős időszakban amikor újra feltöltődnek, akkor kelnek ki az ivadékok. Ezért van hogy kiszárított tőzegben lehet tárolni az ikrájukat. Az egyes fajok közt eltérés van a között, hogy az ikrában mennyi ideig fejlődnek az ivadékok, mielőtt vízbe tesszük őket. A Rachovii-nál ez az inkubációs idő 4-6 hónap, ezért nem probléma az 1 hónapos szállítási idő. A Notho. Guentheri 1 hónap alatt kifejlődik, és keltethető.
A növényekre ikrázó típusokat nem ismerem olyan jól, de ami nekem van Aphyosemion Australe, az nekem kb. 15 nap alatt kel ki. Ezeket az ikrákat sima vízben kell inkubálni, nem kell őket tőzegben kiszárítani.
 
 
Visszatérve a dánió nevelgetéshez, és tapasztalat gyűjtéshez, a legnagyobb előrelépés a témában, az ez egyik fórumtársunktól vett 4db Australe és 4db Guentheri megvétele volt.
Végre ikrán kívűl halaim is voltak! Szépen be is rendeztem nekik egy kis akváriumot, és elkezdtem élő halkaját venni hétről hétre. Az élő halkaja vételéhez hozzásegített egy a nagyakváriumomban történt mérgezés is, ami valószínűleg a kiolvadt fagyikajának volt köszönhető. A kis halak nagyon szépen növekedtek, a tubifexen, vörös szúnyoglárván, és vizibolhán álló menün.
 Australe
A vizibolhát szaporítanom is sikerült, az utóbbi hónapban már szinte kereskedelmi mennyiségem is volt, de az elmúlt 1-2 hétben bekövetkezett erős hőmérséklet változásnak köszönhetően(szerintem), kidöglöttek. Most fogom újraindítani a tenyészetemet.
 
A kis halak meglepően hamar ivarérettek lettek, és el is kezdtek ikrázni. Az ikráztatáshoz mostanság egy kis agyag csarepet használok, mert pl. az átlátszó kis műanyag edények megőrítik a halakat. A cserépbe egy kis tőzeg réteget rakok. Hetente kiszedem az edényt és egy nagyobb műanyag tálkában mint az aranyásók kiszedegetem az ikrákat, amiket egy tiszta tőzegbe rakok át, ami pedig egy zacskóba kerül, hogy ne tudjon teljesen elpárologni a víz a tőzegből, és így folyamatosan nedves maradjon. Alig 1 hónap múlva keltethetőek a Guentherik. Nálam kevesebb mint 1 hónap alatt már kikelnek, mert türelmetlen vagyok és vízbe teszem őket, de szerintem kell nekik az 1 hónap. A legutóbbi csoport kb. 15 nap után kelt ki, de nem is lettek valami életrevalók.
 Guentheri
Ez első nagyobb adag Guentheri keltetésből lett kb. 50db ivadékom, és még lett vagy 10db Australe is. Meg is tanultam, hogy amikor azt írják hogy egy kis műanyag dobozba tegyünk némi jávai vagy valamilyen mohát és csigát, és pár nap múlva abba tegyük a frissen kikelt ivadékokat az tényleg nagyon fontos, mert sok kis élőlény elszaporodik benne, és azon élnek a kicsik amíg elég nagyok a sórákhoz, vagy jó az kiegészítőnek is. Mióta én is így teszek, azóta elég könnyen felnevelem a kicsiket.
A kis Guentherik és Australe-ok szépen cseperedtek, és már nagyon vártam az alkalmat hogy meghirdethessem őket, nem jött volna rosszul a pénz se, de az hogy egy itthon szinte nem is kapható szép kis halacskákat árulhatók, az nagyon növelte volna az egómat! 
 
El is jött az a hét amikor már kezdtem a naponta kétszer darabolt tubifexet kapó kis verekedő, egymást csapkodó, csajozó, és a fiúk elől menekülő kis csajoktól való megválást megemészteni. Amikor is észre vettem hogy némelyikük olyan mintha a homokban fetrengett volna. Mivel a nevelőakvárium aljzata fehér kvarchomok, először nem gyanakodtam semmi betegségre. Olvastam hogy hajlamosak az angolul velvet - ezt most szándékosan nem írom magyarul – nevű betegségre, és hogy ezért tegyünk sót a vizükbe. Gondoltam hajlamosak a darakórra, amit én a többi halnál sikeresen kezeltem. Ez is olyasminek tűnt, bár kishalam még sosem lett darakóros. Betegen nem adhatom el őket, gondoltam adok a vizükhöz egy fél Malachitzöldet és megemeltem egy kicsit a hőmérsékletet. Ez este történt, a világítás lekapcsolása után.
Másnap reggel örömmel ugrottam ki az ágyból, látni akartam már megint mennyit nőttek, és hogy elkezdjem nekik a tubifex darabolását. Beléptem a kisszobába, és leültem az akvárium elé. Felkapcsoltam a villanyt, és akkor majdnem elfogott a sírás. Iszonyatos bűz, és a víz tetején és a fenéken úszó tetemek mindenfelé! Egy élő halat sem találtam! Odalett 50db Guentheri és 10db Australe. Nem értettem mi történt. Biztos az én hibám, mert a kis halak ki tudja hogy reagálnak egy ilyen vegyszerre. Még sosem kezeltem növendék halakat. A nagyobbakat viszont sajnos mániákusan kezeltem, hogy megtanuljam az egyes betegségek kezelési módját, hogyha egyszer lesz valami értékes halam, akkor ne legyen probléma. Ez lett a vesztem, mert könnyedén beöntöttem egy szert a kicsikéim vizébe.
Végül elsírva magam meséltem a szüleimnek a történteket, és meg is kaptam a magamét, hogy elhanyagoltam a halakat, a munka mellett nincs elég időm rájuk, és ezért pusztultak el.
A nagyakváriumban lévőket bevallom tényleg elhanyagoltam az utóbbi időben, de a kicsikkel nagyon sokat foglalkoztam!!
 
A nap folyamán szépen kitisztítottam és újraindítottam a kisakváriumot. Iszonyatos volt a víz a döglött tetemek miatt. Miközben a tetemeket halásztam, és a berendezési tárgyakat szedtem ki természetesen belenyúltam abba a vízbe. A nap folyamán olyan érzésem volt, mintha valami megmarta volna a kezem…..
Este megnéztem a nagyakváriumom lakóit, és láttam hogy a Szumik még mindig vakaróznak.
Nem is kellett több, foktam a megmaradt 50l-re elég Malachitzöldet, és beleüntöttem a 100L-es akváriumba. Akkor láttam, hogy a zöld színű lötty helyett, valami kék dolog ment az akváriumba. Gondoltam nem probléma, a múltkor a Metilénkék volt átlátszó színű, gyártási hiba, és biztos csak víz volt benne.
Ez az akvárium a hálószobámban van. Lefeküdtem.
Éjjel kettőkor csapkodásra lettem figyelmes. Megnéztem a halakat, és mit látok? 10 platti már döglött. A többi küzd az életéért. Na elő a vödröket stb…halak kihalászása…vízcsere….
 
Gyártási hibás gyógyszer végzett két nap alatt 60 növendékkel, és kb. 15 felnőtt hallal.
 
Azóta megfogadtam hogy soha többet nem kezelem a halaimat gyógyszerrel, mert ha darakóros akkor alternatív módon kikezelhetőek, ha meg nem darakórosak, akkor tudom hogy nem lehet őket kikezelni.
 
A történtek után újra nekiálltam az ikrák inkubálásának, és keltetésének.
Sőt olyan szerencsém lett, hogy sikerült felnevelnem egy fiú és egy lány Rachovii-t, ami szerintem a legszebb hal az édesvizű fajok között!
 
Most pedig elmondom mért írtam korábban azt hogy velvet nevű betegség. A nagyobb halaim, köztük a Rachovii-k is elkapták azt a betegséget, ami a növendékeknek volt. A darakórnál kisebb fehér pöttyök, mintha homokban fetrengtek volna. Mivel az egyszem pótolhatatlan Rachovii párocskám is beteg lett, utána olvastam ennek a dolognak, és kiderült hogy a velvet nem darakór, hanem Bársonybetegség, Oodinium. Kitanulmányoztam az irodalmat,  Oodinopur és réztesztel felszerelkezve sikerült 3 nap alatt kikezelnem őket!
 
Most már a halaim egészségesek, újra van kb. 60db Guentheri növendékem, és szorgosan szedegetem ki a Rachovii-k alól az ikrákat.
 
Most a Rachovii szaporítás a fő célom! Nagyon nehéz, mert a most összeszedett ikrák elvileg csak 6 hónap után, kb. Decemberben keltethetőek. És már most is egy csomó tönkrement ikra van a tőzegben.
 
Most különböző módszerekkel próbálom ennek az időnek a lecsökkentését. Per pillanat vízben inkubálom az ikrákat. A kelési idő azzal csökkenthető, hogy meleg helyen van az ikra és oxigéndús környezetben. Na ezt próbálom különböző módszerekkel elérni. Remélem sikerül valamit találni. Ha mégsem, akkor marad a karácsonyi keltetés.
 
Most a napokban kitelepítem a halakat a 100L-es akváriumomból, és újraíndítom egy teljesen Killi-s akváriumként….
 
Ha kész lesz, majd lefényképezem…
 
 

5. blogbejegyzés
A blogom

 
 
Életem során a szabadidőm eltöltése mindig szorosan a természethez kapcsolódott. Egyetlen megoldás volt, hogy ez a kellemes kapcsolat az otthonomban is mindig jelen legyen, ez maga az Akvarisztika. Folytatás itt: http://levinen.blogspot.com/ 

6. blogbejegyzés
Versenyfutás a hasvízkórral - hajrá, Berni!

Ismét kénytelen vagyok kicsit kitekinteni a jelenbe ahelyett, hogy a múltban elkövetett kis hibáimat vagy kalandjaimat ecsetelgetném, ugyanis a mostani eset sokkalta megrázóbb volt, mint eddig bármi, amivel eddigi (rövidke) akvarisztikai pályafutásom során találkoztam.
 
Az utóbbi pár napban borzasztóan telenyomtam a fórumot aggódó hozzászólásokkal, és már-már szabályosan pánikolva kértem segítséget - nézzétek el nekem, hisz Berni a legelső halacskám, akiért ráadásul kemény két hetet dolgoztam, és.. nah. Az előző bejegyzésekből is kiderül, mennyire a szívemhez nőtt ez a kis kíváncsi Betta.
 
Egyik nap épp az akvárium körül ténykedtem - ahogy az általában már csak előfordul -, és 1.) azt vettem észre, hogy az én drága, püspöklila, türkiz csillámokkal pettyezett hímem bizony határozottan gömbölyödik. Anyu egy ideje már szóvátette, hogy szerinte túletetem a halakat, de tekintve, hogy kb. minden második napon adok nekik tápot, őszintén nem hittem, hogy ez lenne a probléma. Az a gond a Bettákkal, hogy bár nagyon nagynak és fenségesnek tűnnek a nagy felbontású digitális képeken, alapvetően mégis meglehetősen kicsi halakról van szó - ráadásul a sötétebb alapszínű példányokon nem is igen látszik, ha vöröses/halvány barnás foltok jelennek meg az állat bőrén.
Jó szemem van, erre különösen büszke is vagyok, de az akvárium eddig a nappali egy árnyékos zugában állt, és mivel nincs világítás, nem nagyon láttuk a halakat. Persze, kérdezhetnétek, hogy akkor minek tartom őket, ha nem látszanak? Hát azért, mert szeretem ezeket a kis dögöket, ráadásul anyunak van egy állítható nyakú olvasólámpája, és annak a fényénél tökéletesen jól látom őket, ha figyelni van kedvem.
Szóval Berni kb. úgy nézett ki, mint aki lenyelt egy szabályos üveggolyót. A pikkelyei egész enyhén elálltak a pocijától, de hát gondoltam, hogy itt a fórumon is számtalanszor említették már a Betták hízásra való hajlamát, így biztos nem lehet olyan nagy a gond.
 
Másnap felköltöztettem az akváriumot a szobámba, ahol - bár az algák miatt nem javallott - az ablakból érkező fény telibe kaphatja. A reluxával leárnyékolom, ha annyira tűz a nap, de máskülönben ennyi természetes fényt szükségesnek ítéltem a növény miatt. Na itt kezdődtek a gondok. Hülye voltam, tény. Így utólag, ahogy a szűrésről és szellőztetésről olvasgattam a neten, találtam olyan tiltásokat, mint például "Ne cseréld le egyszerre az egész vizet - soha!" - Hát nem megtettem? - "Ha mégis lecseréled, ne pucold ki ugyanazon a napon a szűrőt!" - Hát nem így csináltam? - "A halaknak túl nagy stressz ez a környezetváltozás." - Hát igen.. gondoltam, kicsit lejjebb veszem a hőmérsékletet, bár már nem tudom, milyen ostoba ötlet vezérelt. Azt hiszem az, hogy más csak akkor tartja a Bettáit 28°C körül, ha szaporítani akarja. Már mindegy, már késő.
A természetes fényben mindenesetre jobban láttam a halakat, és ekkor tűnt fel, hogy 2.) Berni pofácskáján, a szája alatt, és a hasa két oldalán is halvány, ködszerű, fehér foltok jelentek meg. Ismerem a halat, tudom, hogy egyöntetűen pirosnak kellett volna lennie mindenhol.. ráadásul mintha még kövérebb lett volna. Nem vészjóslóan, elvégre még mindig nem tűnt egyértelműen kórosnak a dolog, de a hasa kifakult, a pikkelyei pedig méginkább elálltak.
Ez volt az a pont, mikor komolyan keresgélni kezdtem a neten, és elborzadva láttam, hogy a hasvízkór produkál hasonló tüneteket. Annyit már eddig is tudtam, hogy ez a betegség halálos, és nem egy akvarista halacskáját átszellemítette már, tehát.. nagyon megijedtem. Még mindig nem vettem biztosra a dolgot, de itt, a fórumon akartam segítséget kérni. Ekkor készült az a bizonyos fotó, amin a vakunak hála minden egyes folt remekül látszik (Minden ifjú akvaristának ajánlom, hogy ha nem biztos egy apró méretű hal testén észlelt változások mibenlétében, akkor készítsen róla egy makró, vakus, nagy felbontású fotót, és nézze meg a számítógépe képernyőjén is!! Életmentő lehet! Pláne, hogy aztán a fotót elküldhetitek egy haldoktornak is, aki jó eséllyel segíthet, ha jó a kép.) - és ami mellesleg ma is látható a galériában.
 
Bernard elég stramm hal, de az utóbbi időben meglehetősen sok stressz érte. Elszenvedett és túlélt egy darakórt, uszonyrothadást kapott a heti teljes vízcseréktől (soha többet!!!), ráadásul az egészre rátettem egy lapáttal ezzel a költöztetéssel is. És igen, ekkortájt érkezett az anci, akinek bizony nem volt karanténban töltött ideje, hanem a zacskóból - a megfelelő terminális kölcsönhatás megtörténte után - azonnal az akváriumba is ment. Azt hiszem, a Bettám immunrendszere eddigre már épp eléggé kikészült ahhoz, hogy megkaphassa a hasvízkórt. A nőstényemen állandóvá vált a fekete csík, és az ő hasa is dagadni kezdett, de a pikkelyei nem álltak el. Érte nem aggódtam annyira..
 
Tehát a képet feltöltöttem a gépemre, és elhűlve láttam, hogy az az enyhe pikkelyborzolás bizony nem is olyan enyhe! A pofácskáján ködszerű, fehér foltok jelentek meg, körülötte 3.) barnás fekélyek látszanak a pikkelyein, és ezek a fekélyes kis sebek megtalálhatóak voltak az egész testén. Ez a képen is látszik. A hasa alul egészen fehéres színűre fakult, kétoldalra is kiterjedtek ezek a foltok, a pikkelyei borzasan álltak, a szemei dülledtebbek voltak a megszokottnál. Az úszói fokozatosan leépültek, míg végül a mellúszóiból kifogyott minden szín, és nem maradt ott más, csak valami áttetsző hártyaszerű valami.
Gondolom, titeket sem lep meg az, hogy a fórumon jóformán semmiféle segítséget nem kaptam, legalábbis időben nem. Voltak, akik nyugtatgattak, nekik ezúton is köszönöm, és azoknak is hálás vagyok, akik nem áltattak téves diagnózissal. Így aztán, bár feltöltöttem ide is a fotót, kénytelen voltam körbetelefonálni jópár állatorvost. Egyesek nem foglalkoztak halakkal, megint mások igen, csak épp nem értek rá, aztán végül a Haldokik topicban láttam, hogy az egyik akvarista Dr. Baska Ferencet ajánlja bajbajutott társának, mondván, hogy ez a férfi digitális fotóról is megmondja, mi lehet a halacska baja. Na több se kellett! Írtam neki egy mailt, csatoltam a fotót, és miután elküldtem, azonnal fel is hívtam, hogy tudjon róla, sürgős üzenete érkezett.
Sajnos csak másnap tudta megnézni, de hogy addig se legyek tétlen, Baktopurt adtam a halaknak a közös medencébe - mivel ennek a papírjára rá volt írva, hogy hasvízkórra is különösen jó.
Eztán elszaladtam a kisállatkereskedésbe, az egyik kisebbikbe, ahol tudom a srácról, hogy érti a dolgát, és ő ajánlott valamit, de abból épp nem volt neki.. azt hiszem, ez is a formit volt, amit később a nagyobb kereskedésből be is szereztem. Mivel még mindig makacsul tagadtam, hogy a Bettám hasvízkóros lehet, a tünetek alapján megkérdeztem, hogy nem lehetséges-e, hogy az úszórothadás és a foltok miatt borzolja fel a pikkelyeit. Mivel lehetségesnek tartotta, adott egy flaska metilénkéket, amit itthon beadtam a vízbe a Baktopur mellé. Mondanom sem kell, semmit sem használt.
 
Másnap egész nap úgy pörögtem, mint aki megvadult, oldalakat böngésztem, könyveket olvastam, 4.) Berni pedig kezdett belassulni ugyan, de sosem hagyta igazán el magát! Ez volt az egyik legnehezebb nap. Amíg nem figyeltem oda rá, végig az akvárium hátsó részében, a talajhoz közel időzött, és csak levegőért úszott fel a felszínre - máskülönben ha megálltam az akvárium előtt, előjött a kis búvóhelyéről és kíváncsian odalebegett a frontüveghez. Az én kis hősöm..! 5.) Enni sajnos nem nagyon akart.
Csináltam tükörpróbát, hogy teszteljem, mennyire aktív még, hiszen a nőstényét már egyáltalán nem űzte, és a habfészeképítés is elmaradt. A tükörre jól reagált, mint mindig. Ez azért reményt adott.
Este nyolc körül érkezett meg a válaszmail a dokitól, hogy a gyanúm sajnos beigazolódott, és ez bizony hasvízkór. A Baktopuros kezelést jónak titulálta, bár - hát igen, olvastam a korábbi hozzászólásokat - én is aggódtam, hogy nem lesz elég hatásos. Azt is olvastam, hogy a Baktopur Direct nagyon durva, és őszintén szólva azt nem akartam megkockáztatni.
Mivel a kereskedés 21-ig volt nyitva, még elszaladtam, hogy megérdeklődjem, mit kell ilyenkor csinálni, és kiderítsem, mi lehetett az a szer, amit a másik eladó ajánlott, de nem tudott adni. Legnagyobb megkönnyebbülésemre az a lány volt bent, aki már számtalanszor kisegített a hülye bajaimból, és most is határozottan válaszolgatott. A probléma hallatán az első megnyilvánulása egy fintor és egy szisszenés volt, de mondtam neki, hogy annyira még nem hatalmasodott el a halon a kór, mivel délután környékén (talán a Baktopurtól?..) már udvarolgatott is egy sort, és máskülönben koordináltan és jól úszik.
Erre kicsit ő is megnyugodott, és elmondta, hogy az egyik gurámijának nem is olyan rég szintén hasvízkórja volt, de kigyógyult belőle. "Én formitot vittem neki. Az.. ha jól emlékszem, akkor a lila papíros.. Csak nem biztos, hogy van. Áh.. na várj." - nekiállt kotorászni a Haldoktor készítményekkel teli dobozban, és hatalmas szerencsémre talált egyetlen egy darab lilát! Az idegtől hatalamasat sóhajtottam, és már épp kezdtem volna hálálkodni és megnyugodni, mikor elkomorult az arca. Ő közben a papírt böngészte. "Hát ezt nem értem.. nincs rajta. Na várj.. tuti, hogy a lila volt. Eskü, hogy azt vittem, emlékszem, mert mikor kiírtam papírra, hogy ilyet hozzanak, furmitnak írtam.." - újra és újra átolvasta, aztán kicsit remegő kézzel lecsapta elém a pultra. "A lila jó lesz. Nekem lehozta. Nincs ráírva, de ezer, hogy ez volt az! Szerintem vidd el."
 
Elvittem, beöntöttem a vízbe, és kissé gyomorgörcsösen feküdtem le aludni.
Másnap reggel aztán lássatok csodát, Berni megkopott, rövidke úszóinak fehér fégébe visszatért a szín, és sokkal, de sokkal hosszabbak is voltak, mint előző este!
 
Eddig tehát a recept  (CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE!):
1. nap: 22 csepp Baktopur / 20 liter (mellé esetleg metilénkék, bár ez nem tudom, mennyit használt)
2. nap: formit (a medencébe való adag)
3. nap: 22 csepp Baktopur / 20 liter (+ malachit zöld - fél adag)
4. nap: kb. 30%-os vízcsere, aztán formit (néhány csepp, csak a roncsolt úszók további gyógyulása miatt)
5. nap: (holnap) átszűröm az egész vizet aktív szénnel.
 
A szűrőm folyamatosan megy, mivel nekem ez maga a levegőztető is, és a jó szellőzés kitétel volt. A baktériumok miatt nem aggódom, majd újraképződnek.. A hőmérsékletet felcsavartam 30°C-ra.
 
Berni hasa szépen leapadt, a színe is sokkal szebb, és a nőstényemről is elmúlt a puffadás. Ma már nagyon élénk a szentem, udvarolgat, a kis királylány pedig eszméletlen gyönyörű csíkokkal válaszol neki!
 
Úgy tűnik, sikerült legyűrni ezt a kórt. Ezúton is köszönöm minden közreműködőnek!

7. blogbejegyzés
CO2 reaktor + a teljes rendszer

Sok akvarista próbálkozott már a CO2 vízben oldásával, hogy minél hatékonyabb legyen és minél kevesebb CO2 távozzon beoldatlanul. Én is kipróbáltam az egyszerű "élesztős" módszertől a nagynyomású palackig mindent. Minél kisebb egy akvárium, annál pontosabban kell szabályozni, az adagolni kívánt CO2 mennyiségét.
Magáról a CO2-ről, annak hatásáról és a mérésekről nem szeretnék írni semmit, hiszen már több akvarista is közölt nagyon sok hasznos cikket (lásd nigro blogját: http://akvarisztika.budapet.hu/2008/09/01/co2-rendszerek/)
Ezt a leírást a barkácsolni kedvelőknek ajánlom, akik némi kézügyességgel és kreativitással rendelkeznek. Az alapötletet az "Aqua Medic" cég reaktora adta, ami persze nem újdonság, hiszen sokan megcsinálták már különböző alapanyagok felhasználásával. Én üvegből készítettem el egy 450 literes akváriumhoz. És akkor lássuk a részleteket:
AquaMedic gyári rekatora
Egy ismerősömtől (aki egy laboratóriumban dolgozik) sikerült szereznem egy 200mm hosszú, 32mm átmérőjű vastagfalú üvegcsövet. A gravírozó készülék gyémántfejű fúrójával a cső aljától kb. 30mm-re egy 5mm átmérőjű lyukat fúrtam, amibe a közismert „zöld színű” műanyag csapban lévő közdugót és 90 fokos könyököt kell majd bedugni.
A legnehezebb feladatnak az alsó és felső rész tömítésének a megvalósítása volt. Mindét végét ugyanúgy kell csinálni, így most csak az egyiket írom le. A „kacatok” között előkerestem egy 100mm hosszú merev és vastag falú (de nem PVC) csövet. Ennek mindkét végét 45fokban „kihegyeztem”, hogy a különböző átmérőjű csődarabokat könnyen rá tudjam húzni.
Ezeket a csődarabokat megmelegítve egymásra kell tolni kb. 15mm hosszan, így biztosan elég merev lesz. Ezt addig kell csinálni, míg a „készített dugó” passzosan bele nem megy az üvegcsőbe.
 
Időközben (azaz a gyakorlatban) jöttem rá, hogy az üvegre fúrt lyuk túl közel van az alsó kimeneti nyíláshoz, így egy olyan üvegcsíkot kellett beragasztanom, ami biztosítja a buboréknak a szabad feljutást úgy, hogy az alul kiáramló víz már ne tudja beszippantani a buborékot.
A zöld közdugót és könyököt szilóval bekenve összedugtam, majd beragasztottam a kis üvegcsíkot. Ha legközelebb csinálnám, akkor az üvegcső belső része felöl a közdugót kiperemezném valami forró eszközzel, hogy a nyomás ne tudja kinyomni. Természetesen most, üzem közben sem jön ki, de nálam a biztonságos száraz működés a legfőbb szempont!
Az alsó és felső „dugó” behelyezésénél a tömítettséget szem előtt tartva fekete szilóval bekentem a dugók külső részét, valamint az üvegcső belső szélére is nyomtam körkörösen egy csíkok, majd összenyomtam őket. A dugót beljebb nyomtam, mint az üvegcső pereme (vagy 10mm-el), mert csak így lehet a biztos tömítettséget elérni, majd ezt a részt kiöntöttem szilóval.
Ezt a reaktort egyaránt lehet kívül és belül is használni, bár én több okból is az akvárium héttere mögött, a vízben helyeztem el. Mivel elég rövid a reaktor, így ha rákötöm mondjuk az 1000 l/h teljesítményű külső szűrőm nyomó ágára, akkor olyan erős lenne a belső áramlás, hogy a kis CO2 buborékokat a kimenő nyíláson kinyomná … arról nem is beszélve, hogy mivel a víz felülről áramlik be és alul távozik, így a sokat hajlított csövekben a szűrő teljesítménye 10-30 %-al is csökkenne! Biolabdát nem tudtam beletenni, mert ehhez túl vékony volt az üvegcső.
Nekem olyan szerencsés a mostani kialakításom, hogy a háttér mögé van telepítve szűrőközeg, ahol a tiszta vizet egy EHEIM Universal 1046-os 300 l/h teljesítményű szivattyú emel vissza az élőtérbe, és erre a szivattyúra van rákötve ez a reaktor.
 
Ennek működéséhez egy kis segítség: a szivattyú a bal oldali ágán szívja be a már tisztított vizet (bár a biztonság kedvéért egy kék szivacshengerrel megakadályozom a „be nem tervezett” dolgok beszippantását), és az alsón nyomja bele a reaktorba. Ide egy „T” elágazást raktam be, amire egyébként nincs szükség ... de ez csak a hosszab használat után derült ki. (Ami miatt beiktattam, arra nem volt jó, így nem részletezem). Szóval a víz felülről beáramlik a reaktorba, és alul lép ki egy balra meghajlított csövön keresztül, ami az élőtérbe továbbítja a vizet. A reaktor CO2 bevezetésére egy visszafolyásgátló szelepet is rákötöttem a biztonság kedvéért.
 
Természetesen ez a leírás az 1.0 verzióra vonatkozik. A 2.0-s verzió csak annyiban tér el, hogy az üvegcső hosszát 300mm-re növeltem, és a CO2-nek a lyukat az alsó 1/3 részbe (az aljától kb. 110mm-re) fúrtam.
És akkor menjünk vissza a CO2 adagoláshoz. Baráti árban (azaz egy üveg pezsgőért) vettem egy üres CO2 tűzoltó készüléket. Szintén baráti árban szereztem egy oxigén reduktort (sajnos csak ilyen volt, de mivel a CO2-t csak nagyon lassan kell engedni, így erre az akvarisztikai célra is megfelelő). Majd a lecsökkentett nyomást egy „Clippard MFC-2” típusú finomállító tűszelepbe vezettem. Ez a szelep teljesen elzárható!
A finoman beállított mennyiséget a világítás időkapcsolójára kötött mágnes-szelep szabályozza. Mivel ez nekem nagyon melegedett, így 3 db (számítógép monitorvezérlőjének hűtésénél használt) hűtőbordát tettem rá.
Majd egy Dymax típusú buborékszámláló következett. Innen ment a reaktorba a CO2. Egy teljes kép a rendszer elejéről:
 

8. blogbejegyzés
Hogyan is kezdtem!?!?

Fura módon nem tudom honnan jött az ötletem, még ifjú koromban, hogy elkezdjek halakat tartani. Talán azért alakult így, mert még totyogós koromban volt a családnak akváriuma, és ott is simán elüldögéltem. Ezután kimaradt pár év, és egyszer csak kértem a 12. szülinapomra egy akváriumot.
Na ne képzelejetek el semmi extrát, kb. 50 literes volt, és levegőztetővel hajtott szűrő volt hozzá, egy habkő, és egy fix wattszámű fűtő.
Mindenféle tapasztalat nélkül belevágtam, se tető, se világítás, semmi.
Tettem bele guppikat, xifókat, mollykat, amit egy kezdő akvarista telepít, és amit ajánlanak neki.
Első szakkönyvem, ami a kezembe akadt, egy Horn Péter-Zsilinszky Sándor által írt Akvarisztika című mű volt. Egy 81-es kiadás, amit később felváltott egy 91-es.
Szépen ment az akváriumom, de sajnos fiatal voltam, és tudatlan, így belefutottam a darakór nevű veszedelembe, ami megtizedelte az állományomat.
Ezután kaptam egy Xifót, ami állandóan a padlószőnyeg mintáját szerette volna megnézni, teljesen közelről, ezért tettem egy üveglapot a tetőre, és erre ment egy alu dobozban lévő két hagyományos gyertya égővel ellátott világító szerkezet.
Ezekkel a "komoly" technikai eszközökkel el is ment az akváriumom még másfél évig, amikor is elkerültem középiskolába, és át kellett adnom halaim gondozását anyukámnak, aki idő hiányában nem tudott foglalkozni eleget a jószágokkal, és egy újabb darakór invázióban mindenki életét vesztette.
Ezzel megszakadt akvarisztikai pályafutásom, de tavaly augusztusban külön költöztünk a feleségemmel, és újra be tudtam indítani egy akit, aminek képei már láthatók.
De ez már egy másik blogom témája.....

9. blogbejegyzés
Első sügeres avkáriumom

 Sziasztok,engedjétek meg hogy bemutatkozzak,Gyuri vagyok Debrecenből.Volt már több akváriumom is,különféle halakat tartottam többnyire sikerrel :)  De sügeres még nem volt. Nos itt az idő..

Hosszas tervezgetés után végre hozzáfoghattam egy sügeres akvárium berendezéséhez! Mondhatom igen nagy volt az öröm:)Mivel csak egy 54literes akvárium áll rendelkezésemre így adottak voltak a fajok.
Elsősorban Neolamprologus multifasciatus - Sokcsíkú csigasügér -t szerettem volna 5-6dbot,csak sajnos nem tudtam beszerezni őket.Boltban drága..és nem is jelentkezett senki a hírdetéseimre.Így hát vártam...Egyik nap egy ismerősöm szólt,hogy eladóvá vált egy 1pár felnőtt Neolamprologus pulcher "daffodil" Kalambo
 
-ja.Utána néztem és kiderült hogy megfelelő otthont tudok nekik kialakítani a kis akváriumomban.
Ami adott volt: 54l akvárium,maszek tető Resun 15w                               Fresh water neonnal.
                        hungarocell
                        Sera Aquatan
                        Shark 1 belső szűrő
                        Aquael 150w-s fűtő
                        Resun AC-1000 légpumpa,szűrővel.
                        1,5kg pala dekorációnak.
                        6 kis tő  Anubias barteri var. nana
                        3 tő fodros vizikalász
                        háttérposzter
                        lelkesedés:)
Amit még terveztem:
                         kvarchomok 
                        na és persze a halak :)
Megtörtént a kvarchomok beszerzése.Nekiálltam serény aranyásó módjára mosni a homokot.Szép ki munka volt :) Legalább 15-20ször kellett mire tiszta lett.Mind ezalól megkímélhettem volna magam,ha nem az olcsóbbik 30kg os MULTIS kiszerelést választom,de hát egy pályekezdő(meg szerintem mindenki) ott spórol ahol tud.Homok tiszta,kövek áznak..
Betöltöm az aljzatot,elrendezem a köveket,csigaházakat,beültetem a növényeket,feltöltöm csapvízzel.Egy kis Aquatan és másik akváriumból frissen kivett szűrőszivacs bele a Sharkba.Úgy hallottam így hamarabb beáll a víz...Másnap jött 5db Maláj tornyos csiga "a földmunkások" :) Ők szépen el is kezdték midnennapos munkájuk.Nincs más hátra mint megvárni a napot  mikor megérkeznek akváriumom büszke lakói! :)
Íme a végeredmény:

10. blogbejegyzés
Corydoras nemzetség; - Páncélosharcsák

Corydoras  nemzetség;  LACÉPÈDE, 1803  (Panzerwelse) Páncélosharcsák 

Egy fajgazdag nemzetsége a Callichthyidae halcsaládnak, akiknek a képviselöi Trinidad északi részétöl, -Közép és Dél-Amerikán keresztül, Argentina Déli részéig elterjedtek. Lassan folyó vagy álló vizekben élnek, amik gyakran eliszaposodottak lesznek, de megvan a képességük, hogy az oxigén-szegény vizekben az atmoszférikus levegöböl egy speciális állati szövet segitségével a végbelükben az oxigén fedezetüket kiegészitsék (bél-lélegzés). A páncélosharcsák e -miatt még az akváriumi körülmények között is rendszeresen a vizfelületére mennek és levegöt vesznek fel. Minden ez idáig bevezetett fajok békés-természetüek és minden társas akváriumhoz megfelelöek, ahol mint a talajra esett élelem-maradvány eltávolitók hasznosak. Mindenesetre ajánlott, mindig egy kis csapatot ezekböl az élénk halakból gondozni.  

Igényeiket illetöen a viz kémiájához a megszokásuk után nagyon toleránsak (elnézöek), egy teljes keménység ugy 2 - 25° GH,  és pH-értékek ugy 6 - 8 között. Az optimális értékek 5 - 10° GH, pH-érték ugy 7. A vizhömérséklet igényük a származásuktól függöen különbözö, (és majd az adott különbözö fajoknál adjuk meg). Mialatt a páncélosharcsák az elhalt növényi részekböl álló mulmmal (korhadó anyagokkal) jól megvannak, érzékenyen reagálnak a halak ürüléke általi viz megterhelésekre. Egy erös filtrálás ami egy könyü vizmozgást okoz, rendszeres ürülék eltávolitás valamint hetente egy részleges vizcsere, ami a medencének az 1/4 részét átfogja, a hosszabb és tartósabb gondozásánál a halaknak az alapvetö igényeikhez tartozik. 

A talajnak sötétnek kell lennie, finom szemcséjü és nem éles szélü, amin a harcsák a bajuszukat és a szájukat megsebezhetik. A növényzet lehet dús vagy közepesen beültetett és ez minden vizinövényfajjal lehetséges. Ha megvan az a lehetöség, hogy a medence napsütött helyen áll és algák növekednének, igy ezt a halak nagyon szivesen felveszik. Minden ismert élö és száraz eleség mellett, ugyancsak leforrázott salátát, szétnyomott finom-fagyasztott borsókat és korhadt lápi fenyö-fát (havasi gyantás fát) is elfogadnak. Az elsöként emlitettek szolgálnak ugyancsak mint a korhadt fa a tiszta erdei tavakból ahhoz, hogy a ballasztanyag szükségletét a halaknak kielégitse, és a nyom elemek tartalma által a kulcsa az ikráztatási késztetéshez.  

A tenyésztése ez idáig még nem mindegyik bevezetett fajoknál probléma mentesen sikeresedett, mialatt már mások rendszeresen tenyésztettek lettek. Bevált a legtöbb esetben egy csapatot, kezdetként több himmel, (5 him, 3 nöstény) vagy mint kezdet két három him egy nöstényhez. Erös etetések által, sok esetben mindenek elött szúnyoglárvákkal, jól elökészithetöek az állatok az ikrázási-készenlétre, egyszeri vagy több napokon keresztüli egymást követö ismételtbeli átfogó részleges-vizcserékkel (60% megujitás), ezt összekötve egy vizhömérséklet csökkentéssel ugy 4 - 5° C, a párzás kiváltójává válhat. Az után a vizhömérsékletet ismételten a kiindúló értékig fel kell emelni.  

A legkedvezöbb elöfeltételek a tenyésztéshez, a viz értékeknél ugy 5 - 10° GH, egy pH-érték ugy 7;  és ha a vizhömérséklet ugy 26 - 30° C között van. A frissen importált állatok általában megtartják az életük végéig az ikrázási-periódusaikat a származási területeikröl. Tenyészpróbálkozások Decembertöl-Márciusig és Augusztusztól-Októberig tartó hónapokban sikeresnek néznek ki. Ellenben az akvarisztikában a már hosszabban/régebben bevezetett fajok az egész évben késztethetöek a párzásra, de a harmadik vagy a negyedik ikrázásuk leadása után egy szüntet kell tartani.  

Az ikrázási fázist a szabálynak megfelelöen a nöstény vezeti be, aki a nyugtalan ide-oda való úszásával a közelgö ikrázási-készenlétét szignalizálja, amire a himek lebálványozottak lesznek. Az ikrázási aktus maga ugy történik meg, hogy egy him keresztben áll a nösténnyel szemben (T-állás) és közvetlenül erre a nöstényt bajusszánál fogva a mell-úszóival megfogja. Mialatt a him a nöstény fejét a saját testoldalához szoritsa, és ekkor kinyomja a spermium felhöjét. A nöstény ezzel egyidejüleg a saját has-úszóit egy úszó-táskára hajtogatja és bele tesz a fajtól függöen egy vagy több tojásokat. A halak szétoszlanak, a nöstény megtakarit egy alátétet ( követ, oldal üveget, vagy egy levelet) és a megtakaritott helyre odanyomja az erösen ragadó tojásait  (kivétel majd a faji-leirásoknál).  

Mivel egyes állatok az ikrázási szünetekben a tojásokat megeszik, a bevitele egy kis üveglapnak amit ferdén a medence oldalüvegéhez oda támasztunk, bevált, amit a leikrázás után a tojásokkal egy elkülönitett felnevelö medencébe átviszünk. De a tojások olyan stabilak, hogy az ember a körmével letudja öket szedni, és a felnevelö medencébe átvinni. Ha a harcsákat a párzások között jól etesük, igy az ikra rablást jelentösen csökkenteni tudjuk. A tojások fejlödéséhez egy medence 10 cm magassággal jó és megfelelö, mivel ebben a viz kinos tisztaságát tudjuk a legjobban szavatolni. A viznek a felnevelö-medencében finom porlasztású (finom gyöngyökböl álló), de erösen átszellöztetettnek kell hogy legyen, a hozzáadása egy baktériumok elszaporodását korlátozó  szer (Acriflavin vagy hasonló 1 gramm 100 literre) bevált. A fiatalok fejlödése a sötétebb levö tojásokban jól követhetö, az ikrázás után a kikelés a hömérséklet és fajoktól függöen a 4. és a 7. nap között történik meg. Két nappal késöbb a kezdö-etetésüket el kell kezdeni, kerekesférgek (Rotatoria), megfagyasztott cyclops-naupliusok és kis grindal-férgecskék beváltak, mig mikro-férgekröl (fonálférgek) különbözö nagyon eltérö tapasztalatok vannak. A talaját a felnevelö medencének mindenek elött a nyálkás-szerü lerakódásoktól kinosan tisztán kell tartani, ha ezt nem veszük figyelembe, a fiatal harcsák teljes elvesztéséhez vezethet. A részleges vizcseréket ami 1/4 - 1/3 részét a felnevelö medencének átfogja naponta meg kell tenni. A növekedés a legtöbb fajnál elég könnyen megy.

 

Corydoras aeneus       (GILL, 1858)   Callichthyidae   (Goldstreifenpanzerwels, Metallpanzerwels) - Aranycsikos-páncélosharcsa 

Synonyme:   Hoplosoma aeneum  Gill, 1858; Callichthys aeneus  (Gill, 1858); Corydoras aeheus  (Gill, 1858); Corydoras microps  Eigenmann & Kennedy, 1903; Corydoras venezuelanus  Ihering, 1911; Corydoras macrosteus  Regan, 1912; Corydoras schultzei  Holly, 1940;  Holsternum aeneum;   

Megjelenés: az Amazonas mellék-folyói;  

Nagyság: 7 cm; 

Nemi különbség:  A him karcsúbb (soványabb) és kisebb marad mint a nöstény.  

Igényei:  Ez az idáig Synonym  Corydoras schultzei alatt vezetett faj, a legigénytelenebbekhez tartozik a nemzetségböl, és a nemzetség leirásban megadott viz toleranciákkal kitartóan gondozható állat. Vizhömérséklet 20 - 24° C elegendö neki, átmenetileg károsodás nélkül még 17° C hömérsékletet is kibir. A medence hossza ne legyen kisebb mint 70 cm, berendezni ugy kell ahogyan a nemzetségnél le van irva.  

Tenyésztés:  Corydoras aeneus a legkönnyebben tenyészthetö fajokhoz tartozik a nemzetségben, a tenyésztése ugy történik ahogyan a nemzetségnél meg van adva. Ez a halacska kitünöen megfelelö ahhoz, hogy a kezdök tapasztalatokat szerezenek a páncélosharcsák tenyészete terén. 

Corydoras aeneus; Metall-Panzerwels, Goldstreifen-Panzerwels; még nem egészen 10 éves és még él;  Quelle: Gernot Bächle; A Páncélosharcsáknak általában az életkor elvárásuk fogságban 7 - 15 év van megadva.

Quelle:  Meyer Rolf; Lexikon Süßwasser Aquarienfische; Naturbuch, 1993 Weltbild Verlag, Augsburg;







akvarisztikai felszerelések és berendezések
akvarisztikai felszerelések és berendezések
Szólj hozzá!

Akvarisztika
Akvarisztika
Szólj hozzá!


Érdekességek, csak úgy:
Érdekességek, csak úgy:
Szólj hozzá!

Szakirodalmaim
Szakirodalmaim
Szólj hozzá!

Üzenőfal képek
Üzenőfal képek
Szólj hozzá!



Akvarisztika
Akvarisztika
Szólj hozzá!





fűtő eladó
Horn-Zsilinszky: Akvariszika 800.-
Nincs leírás
Nincs leírás
Nincs leírás
Nincs leírás
Nincs leírás
Nincs leírás
Nincs leírás
Nincs leírás




Időpont: 2010.02.20.
Helyszín: 6721, SZEGED, KÁLVIN TÉR 6.
Info: 2010. Február 20-án AKVARISZTIKA SZAKKÖRI nyílt napot szervez a Szegedi Százszorszép Gyermekház akvarisztika szakköre. A rendezvény helyszine:...
akvarisztika szakköri nyílt nap a szegedi SzázsorszépGyermekházban
Terrarisztika Budapest Börze
Időpont: 2013.04.07.
Helyszín: SYMA Rendezvényközpont
Info: Sziasztok! Az elmúlt évek során borzasztóan sokan kerestek meg azzal, hogy engedjem be a börzére az akvarisztika képviselőit. Ezeddig ellenálltam,...
Terrarisztika Budapest Börze
Időpont: 0000.00.00.
Helyszín:
Kontakt:
Info:   "Honlapomhoz fényképeket keresek akváriumokról, halakról, növényekről, bármilyen akvarisztikai témáról. Ha...



Nincs ilyen videó!Nincs ilyen videó!Nincs ilyen videó!Nincs ilyen videó!Nincs ilyen videó!Nincs ilyen videó!Nincs ilyen videó!Nincs ilyen videó!Nincs ilyen videó!Nincs ilyen videó!
   


 

 

Belépés   Belépés

Belépés


Az E-mail címed:
A jelszavad:
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

 

Fórumhozzászólások   Fórumhozzászólások

Fórumhozzászólások



Chat   Chat

Chat


Chat

Akik éppen csetelnek:

Kapampa2


Tagjaink oldalai   Tagjaink oldalai

Tagjaink oldalai


Ugye tudod, hogy neked is lehet ingyenesen saját akvarista oldalad akvarista.hu tagként?

Top akvarista oldalak:

Killer81 akvarista oldala (52 napi látogatás)
worldinvestman akvarista oldala (49 napi látogatás)
Hujo akvarista oldala (33 napi látogatás)
csinó akvarista oldala (16 napi látogatás)
nagysügér akvarista oldala (16 napi látogatás)

Legújabb akvarista oldalak:

Botos Kölönte akvarista oldala
jano2003 akvarista oldala
nagyapus akvarista oldala
Hujo akvarista oldala
Halas Moni akvarista oldala

Közérdekű hírek   Közérdekű hírek

Közérdekű hírek


ElejéreVisszaHozzászólokKövetkezőVégére

aztamindenit 22:55: Sziasztok!

Mint már az észrevehettétek, egy új box jelent meg az oldalon "Pillanatképek akváriumainkból" fejléccel.
Ebbe a boxba akárki saját (!!!) képei bekerülhetnek.

Csak annyit kell tennetek, hogy elkülditek az általatok jónak tartott fotóitokat, melyek akváriumhoz kapcsolódnak az akvaristakepek@gmail.com címre, és egy laza válogatás után (mely alapvetően a rossz minőségű képeket hivatott kiszűrni) bent is vagytok egy jól látható helyen az Akvarista.hu oldalon.

Ajánlott a kép valamelyik sarkában vízjelet elhelyeznetek, így hobbitársaitok tudhatják, hogy éppen kinek a képében gyönyörödnek!

És itt még nincs vége... Az általunk kiválasztott legjobb 10 kép fel fog kerülni a Facebook oldalunkra is, ahol ti választhatjátok ki a nektek legjobban tetszőt, és a nyertes meglepetés nyereményben fog részesülni!

Nem érdemes ebből kimaradni...!
aztamindenit 19:32: Az üzenőfal lezárásával párhuzamosan megnyitottunk egy olyan témát, ahol akármiről lehet beszélgetni, legyen az foci, csajok, időjárás:

Egyebek -> OFF-Topic, egyéb élőlények és felszerelés -> Akvarista.hu söröző

Üdv. Petya
bazsa007 19:24: Az oldalon folyamatos fejlesztések folynak. Ennek produktuma hogy kisebb hibák léphetnek fel. Természetesen igyekszek minél kevesebb kellemetlenséget okozni! Ezért előre is köszönöm a türelmetek!
aztamindenit 19:17: Sziasztok!

Az üzenőfal státusza megváltozott.
Mivel az utóbbi hónapokban szinte semmi közérdekű nem jelent meg itt, és folyamatosan vagy off hozzászólásokkal volt tele, vagy egymás szidalmazásával, ezért úgy döntöttünk, hogy mától csak az Adminok/moderátorok írhatnak ide ténylegesen közérdekű híreket.
Megértéseteket köszönöm!

Üdv. Petya
aztamindenit 23:25: Sziasztok!

Terraplazas és Terrarisztika Budapest Börzés kereskedői listátokat nyugodtan küldjétek el nekem PÜ-ben. A megfelelő helyre ki fognak kerülni, hogy mindenkinek elérhetővé váljon.

Üdv. Petya
ElejéreVisszaHozzászólokKövetkezőVégére


Hírek   Hírek

Hírek


­

Hozzászólások   Hozzászólások

Hozzászólások



Új felhasználók   Új felhasználók

Új felhasználók


nimrood
nimrood
Nyíregyháza

VASIATI
VASIATI
Sárvár

paltibor
paltibor
Budapest

vandorlo_sasfeszek
vandorlo_sasfeszek
Százhalombatta

Benő(Bence)
Benő(Bence)
Miskolc


Látogatók   Látogatók

Látogatók


Vendégek: 1584
Tagok: 45
Összesen: 1629
Jelen lévő tagok:

-cavalera-
Andravor
AppleS
Atesz22
bene.jozsef
cila2
CSNB
dag
Diamond77
dzsosuah
edit86
festö
gabesz
Garnéla
Garneland
gbenjo
gyula.horvath87
itomy
Jani29
jillike
Johnny86
józsef 78
Kapampa2
kenyu
kiskac
Laci186
Malawi81
Matykó
mazdarx8
mdk01
misi89
morgobácsi
Nela
neonsügér
spielberg
Splenius
sylver
szalkairobi
Tazo
tonyek
trencso
Tuccsi15
Vanilka
YourDestiny

 

Főoldal

Akvarista fórum

Blogok

Tagok

Akváriumok

Videók

Klubok

Szabályok

AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek