FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 


 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

Aranyhalak: etetés, gondozás, , édesvízi növényes,kishalas akv, DĂŠl Ameikai sĂźgeres akvĂĄriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,kishalas, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,kishalas, ocellatus lamprologus gold agr, nevelde,dél amerikai,közép ame, Dél-amerikai jellegű akváriumo

A 10 utolsó kereső szó:

Dél-amerikai jellegű akváriumo, Halas és Növényes édesvizi akv, ÊkszerteknÅ‘s betegsÊ, édesvizi halas és növényes akv, ĂŠdesvĂ­zi nĂśvĂŠnyes,, cichlasoma octofasciatum elect, malawi tavi sÄ‚ĹşgÄ‚Ĺ, nevelde,dél amerikai,közép ame, Édesvizi Vegyes 180literes Akv, Aranyhalak: etetés, gondozás,

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

AKVáRIUM AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. blogbejegyzés
Álom akvárium kezdetek PART 1.

    Halazásaim alatt leggyakrabban sajnos a pénztárca, a hely és a méret is igen befolyásoló volt. Kollégiumi életvitelem csak a kicsiket engedte,most,hogy innen csak a saját lakásba kell maximum költöztetni, úgy döntöttem  tervezek egy igazi tökéletes mindenben a kedvemre való akváriumot ahol a pénz nem számít. Ez lesz a kezdet,aztán majd jöhet a gyűjtögetés(hiszen a kész akváriumterv az asztalháttérként beállítva,mindennap látva jó ösztönző,hogy ez minél hamarabb bekövetkezzen).
   Arra kérek mindenkit,hogy ha óriási hibát talál vagy ötlete tippje, véleménye van azt írja meg!
   Ez a tervezés egy elég nagy pojekt lesz tőlem és egyenlőre csak a célfüzetem egy lapját fogja díszíteni,de jobb előbb megtervezni kikalkulálni mi hogy mennyiért. A tervezést képekkel illusztrálom majd ha sikerül. a képek egy külön terv mappában lesz. Külön szeretnék foglalkozni egyes részekkel úgyhogy külön blogokra is osztom a jobb átláthatóság kedvéért.
    A bologok témánként:
* akvárium, bútor, tető.
*világítás, szűrő és egyéb technikák.
* ajzatok, dekor kövek és fadekorációk
*Növények,élőlények.
   ha ezt mind sikerült megtervezem(a segítségetekkel!) akkor egy blogba összegzem az egészet a piszkos anyagiakkal együtt.
 
Első lépésként mindenképp keresnem kell egy jó tervező programot.
 
Nincs korrekt méretelképzelésem még,de olyan 300-500 liter közülire gondoltam először, aztán arra gondoltam,ha már álmodunk álmodjuk nagyot, a mostani akváriumom olyan,de olyan kicsi.
Nem tudom ki ismeri a célfüzetet , és annak lényegét.(ha valakit érdekel annak elmesélhetem) Nos nekem van egy ilyenem. Abban benne a tökéletes álomház számomra tervrajz meg minden:D. Nos találtam benn egy tökéletes helyet az akváriumnak. Ez a nappali egyik sarka ahol van kb. egy 230cmx100cm-es akváriumnak hely. Úgyhogy tervnek ezt tűzöm ki kiindulási méretként. A szélesség még tud egy kicsit nőni, ha szükségesnek látom. Magasságba egyenlőre 75 cm-rel kalkulálok. Miért? Mert az úgy tetszene egy szép hosszú akvárium. Ha jól számoltam akkor ez úgy egy jó 1700literes akvárium lesz.(huh már leírni is jó érzés)
 a nappali bal alsó sarkába  kerül!
Nos ez a fölszint. Itt a nappali bal alsó sarkába szeretném elhelyezni.
 
 A blogot folyamatosan frissítem ahogy,jön az ihlet vagy a segítség
 
 

2. blogbejegyzés
Az akvárium vezérlés házilag 2.

Szűrők:
 
Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy az alábbi írás még csak a tervezés szintjén készült el, a valódi kivitelezése még várat magára.Továbbra is a Siemens Logo programozható relét használom a vezérléshez. Erről a leírás előző blogbejegyzésemben található.
 
Szűrő vizsgálata:
A szűrő vizsgálatához be kell iktatnunk az áramlásba egy átfolyás érzékelőt. Az általam választott típus a Gems ST 10 érzékelője, ami 1 és 15 l/perc közötti értékeket képes figyelni. (Ez szűrő teljesítményre lebontva 60 tól 900 l/h valós vízforgatásnak felel meg.) 1l/perc-nél a kimenetén 76 Hz-es négyszögjel, 15 l/percnél pedig 1150 Hz négyszögjel jelenik meg. Ezt a jelet felhasználhatjuk a Logo egy digitális bemenetén egy threshold trigger meghajtására. Ez a programmodul arra képes, hogy ha a bemenetére érkezik egy változó frekvenciájú jel, akkor beállíthatunk rajta egy be, illetve kikapcsolási értéket. Esetünkben ez azt jelenti, hogy ha az áramlás jeladó frekvenciája 1000 Hz-re csökken, akkor a megfelelő kimeneten a szűrő tömítettségére figyelmeztető jelzés megjelenik. Amennyiben a jel 1100 Hz fölé növekszik ismét, a figyelmeztető kimenet is kikapcsol.
A program blokkdiagrammja nagyon egyszerűre sikeredett:
Kérdések a szűrő vizsgálatával kapcsolatban:
Az áramlásérzékelő egészen biztosan megfogja, lassítja valamennyire a vízáramlást. Azt, hogy mennyire szerintem csak méréssel lehet megállapítani. Nem ír az adatlapja arról, hogy a kimeneti frekvencia a vízáramlással lineárisan változik-e. Ezért a kapcsolási pontot szintén méréssel kell meghatározni.
Alkatrészek, árak, beszerzési helyek:
Az átfolyásérzékelő kapható a https://www.distrelec.com/ishopWebFront/catalog/product.do/para/keywords/is/173938,173938,Gems,%C3%81tfoly%C3%A1s%C3%A9rz%C3%A9kel%C5%91,%C3%81tfoly%C3%A1s-%C3%A9rz%C3%A9kel%C5%91k_nagy_m%C3%A9r%C3%A9si_pontoss%C3%A1ggal/and/language/is/hu/and/shop/is/HU/and/series/is/1/and/id/is/01/and/node/is/DC-27030/and/artView/is/true/and/productNr/is/241612.html címen. Ára 54 EU.
 
 

3. blogbejegyzés
Akvárium megépítése, kezdetek

Egy szép 2008-as napon azt határoztuk el barátnőmmel (most már feleségem a drága), hogy fellátogatunk a Camponába cápákat és halakat nézegetni. Nagyon jól sikerült nap volt, és valahogy, talán a látottak hatására elgondolkodtam, milyen szép is lenne otthon is egy saját aksi.
Mivel egy garzonban laktunk akkoriban, ez sajnos szóba se jöhetett, épp elég volt a kutya, de ahhoz elég volt, hogy interneten egyre többet olvassak akváriumokról, majd elkezdtem szakkönyveket kapni ajándékként, illetve magam is vettem párat. Egyre többet olvastam, tanultam, bár néha soknak tűnt a literek számolgatása, a különböző értékek kalkulációja, kezdett kissé egy mérnöki feladatra hasonlítani. Bár nem akartam mindent betű szerint követni (olyan dolgok is voltak, ami számomra már kicsit túlzás), de bizonyos dolgokat mindenképp szem előtt akartam tartani, fontos volt a megfelelő előkészület.
 A nagyobb lakásba költözvén, azt felújítva, végre belevághattam a megvalósításba, tele elméleti tudással, tapasztalat pedig nulla. Lista megírva, minden kikipálva (akkor még azt hittem minden) Nagy akvárium megvéve, aljzat kiválasztva, növények megrendelve, esővíz meghozatva. De szép is lesz gondoltam...
Gyakorlatban azonban elkövettem pár hibát. Például, azt olvastam, hogy valaki félig feltölti vízzel az aksit és utána ültet bele növényt. Nos, az illető csak azt felejtette el megírni, hogy volt egy ültetőpálcája, vagy 30 centi magas akváriumba ültet. Mert nekem nem volt,és egy gyötrelem volt, mire a növényeket szabadkezi módszerrel letáplátam a földbe... Egyet beraksz, 3 kijön, minden csurom víz, és alig látsz az aksi aljára. Köszönöm annak, aki azt a bizonyos tanácsot írta... :-) 500 forint egy jó kis kínai műanyag ültető, de életem egyik legjobb vétele volt (megóvott az idegosztálytól), de sajnos kicsit lekéstem vele ld. későbbi levegőporlasztós mizéria még javában e nélkül a kis szerkezet nélkül ért...
Másik hiba, a palákat nagyon szépen kigondoltam, de ahogy a képeken is látszik,sajnos nem helyeztem eléggé hátra. Igy soxor csak gyanítom, merre keverhetnek a páncélosharcsák, látni nem látom őket, csak ha enni jönnek...
Gyönyörűen kitaláltam, hogy a levegőztetőt hogyan helyezem el, de csak akkorra időzítettem, hogy bent voltak a növények, meg persze a víz... Szigorúan akkor tegyük, mikor az aljzatot behelyezzük és rejtsük a légvezetéket jól a talaj alá. Higgyetek nekem. Akárhol nyomtam a talaj alá a vezetéket, valahol mindig ujra feljött, vagy ez, vagy a frissen ültetett növények... Levegő van benne ugyebár... Végre 3 agyvérzés után sikerült, növények bent voltak valahogy, vizet is feltakarítottam, ami a felkaromról csurgott a hónaljamon át a padlóra (ültetőpálca, nem győzöm eleget hangsúlyozni...) és este mosollyal az arcomon elindítottam a porlasztókat. A felszálló buborékok reggelre a fele növényt kiszedték a talajból. Tanulság, ahol sok növény van, ott szeleppel csökkentsük a bubit... A szelep részt ne nyomjuk a talaj alá, mert akkor nem találod, és szétcsúsznak a veetékek, nem találod az oldalágat, így viszont agyrohamban a porlasztót fogod megfogni, és húzod ki a vezetéket teljes hosszában, és ismét jöhet a porlasztó behelyezéses játék...
Szóval az elején volt kaland rendesen. Azóta már egy nyirbáláson is túl vagyok, meg vettem reflektorokat a neoncsövekhez...
Nem tartom magam profinak, hiszen alig pár hete csinálom, (igaz, hogy egy éves szakirodalmazás áll már mögöttem :-) jó érzés létrehozni olyat, ami szebbé teszi a szobát és egyszerűen tetszik...de ennek ellenére lenyűgöző nézni a mókás halakat, drukkolni a kisebbnek, hogy az is kapjon a kajából, olvasgatni az egyes halakról, majd látni őket az akváriumba, hogy jól érzik magukat...
A vízcsere egy átok, de megéri!
Remélem, aki elolvassa majd, szintén szépnek találja az akváriumot, amit készítettem...
 

4. blogbejegyzés
Egy akvárium születése

 Sziasztok!
Ez életem legelső blogja és akváriuma!
Március elején jött az az ötletem, hogy nekem kell egy akvárium. Már kiválasztottam a halakat, növényeket, díszeket, a helyet ahol az akváriumom lesz, de rájöttem, hogy semmit nem tudok az akvarisztikáról. Nem szabad semmit sem elkapkodni. Párom tanácsolta, hogy várjak 1 hónapot a halazással, és ha letelt az 1 hónap, és még mindig szeretnék halakat, akkor vágjak bele.
Akkor google barátom segítségével kerestem akvarisztikával foglalkozó oldalakat, és ezt az oldalt ajánlotta. Lelkesen olvasgattam a profi akvaristák által szerkeztett Ebook anyagokat, nézegettem mások által feltöltött akváriumokat, és egyre jobban vágytam egy saját hal birodalomra. :)
Eljött a nagy nap 2009.04.22. amikor elmentünk egy állat kereskedésbe, és vettem egy 54 literes akvárium szettet, növényeket, talajt, Sera termékeket amiket az eladó ajánlott. Az eladó nagyon lelkiismeretesen végezte a munkáját, mindent elmondott, amit egy kezdőnek tudnia kell a kezdeti lépésekről. Mit hogy csináljak, és miért. Kb 1 órás kiselőadást tartott nekem az üzletbe, és mondta, hogy ha valamiben elakadnék hívjam fel telefonon és segít.
Hazaértünk, kicsomagoltam az akváriumot, kitörölgettem, a kavicsot többször átmostam, majd bele lapátoltam az aksiba. Feltöltöttem félig a medencét vízzel, óvatosan nehogy felkavarjam az aljzatot.Miután ezzel megvoltam, jöttek a növények. Biztos voltam benne, hogy pikk-pakk kész leszek a növények telepítésével, de nem. Tovább tartott mint gondoltam. :) Mindennel kész lettem, feltöltöttem teljesen a aksit bekapcsolatam a szűrőt, világítást,  és láttam, hogy teljesen homályos az összkép, annyira, hogy a hátteret nem is lehetett látni. Kicsit szomorú lettem, hogy valamit rosszul csináltam, de nem. Ez attól volt, hogy egy bio nitrivec nevű anyagot nyomtam a vízbe, ami meggyorsítja a lebontó baktériumok megtelepedését a szűrőben, ezáltal meggyorsítja a szűrő és a víz  beállását
 Ha ez a szer elkezd hatni, akkor tejfehér lesz a víz. Szerencsére reggelre tisztább lett a víz. (fotókat meg lehet nézni a képeimnél)
Még a növényekben gyönyörködöm, mivel halak nincsenek benne. Úgy döntöttem, hogy nem sietem el a halak telepítését, várok 2-3 hetet. Az a biztos.
Ezt a blogot azért írtam, hogyha valaki szeretne halakat, mint én, ne kapkodja el a döntést, szánjon egy kis időt arra, hogy tanulmányozza a halakkal kapcsolatos témákat, mert a halak is élőlények, mint mi. Akkor lesznek egészségesek, színesek..., ha megfelelően gondoskodunk róla.
Mindenkinek jó halazást kívánok! 

5. blogbejegyzés
Akváriumháttér készítés #2

Sziasztok!
 
Jelentkezek 2.blogommal, ami az előzőhöz hasonlóan a háttérkészítésről fog szólni.
 
A mai napon kezdtem el Édesapám akváriumának a leendő hátterét csinálni. Az előzőhöz képest itt vékony, hosszúkás sziklákból fog állni az egész, és homokszínűhöz közeli színt célzok meg a festésnél.
 
 
1. ütem - Faragás előtt, szűrőakna kialakítása:
 
 
A fenti képeken a háttéret az összeragasztás, valamint a szűrő beszívóágának kialakítása után látjátok.
 
 
2. ütem - Faragás:
 
A faragásnál először a szűrő beszívó ágának rácsát ragasztottam be, hogy amíg az szárad, tudom faragni máshol a hátteret.
 
 
 
A fenti összes képen azt látjátok, hogyan haladtam idővel előre a faragással, hogyan alakultak a formák, élek, stb.
 
 
Ez akar lenni az esőztetőnek a helye. Remélem jó lesz.
 
 
A kép a 11-i állapotot mutatja. Nagyjából kész van a faragás, cirka 2 órát vett el az időmből.Következő nap már szinte csak a sziklák felületét kell formálnom.
 
 
 
 
Jelentem, kész a faragás, a sziklák felülete, minden. Egy hibát követtem el közben: sikerült kilyukasztanom a szűrő aknáját, mert túl mély vályatot csináltam elé. Szerencsére sikerült megoldanom a problémát, betömtem a lyukat FBS-sel.
 
 
3.ütem - Festés:
 
Nagy nehezen elérkeztem a festés fázisához. Egy kicsit megcsúsztam magánéleti dolgok, valamint iskolai kötelezettségek miatt, de kedden este megcsináltam az első réteg csempreragasztót, szerdán a második réteget.
 
 

Hát így nézett ki a háttér 2 réteg csempreragasztó után. 

A következő lépésben a mai nap (2009.12.17) felkerült a következő réteg: fehércement sárga valamint egy pici barna oxid-porral színezve. Ennél a rétegnél már körültekintőbben kell dolgozni, mert nagyon hamar szárad, megköt. Emiatt egy kicsit folyékonyabbra kevertem a masszát.
 
 
 
Hát itt tartok jelenleg. Ez még nem a végső színezés, arra holnap fog sor kerülni. Változás ehhez képest az lesz, hogy nem lesz ennyire homogén a szín, árnyékokat tervezek a kövek alá, valamint a kövek is színesebbek lesznek.
 
A képek a színt nem adják vissza teljesen, mert egy kicsit sötétedett amikor fényképeztem, és már fel kellett kapcsolnom a lámpát. Majd a végső formánál megpróbálok napfényes képet csinálni.
 
 
 
 
Hát ezt is megértük. Elkészült a háttér. Még azért jónéhány tennivalóm van vele: öntözöm, mert félek, hogy kirepedezik, aztán ki kell vágnom ideiglenesen a merevítőket, hogy ne a hátteret kelljen darabolni, stb....

Remélem tetszett ez a blog is, a háttérrel együtt. Majd jelentkezek, ha be van ragasztva, és víz alá is került, majd kaptok képeket a berendezett medencéről is. nem ígérek semmit, mert még a  bútora sincs kész, de igyekszem minél hamarabb megcsinálni. 

Köszönöm a figyelmet!
 
 
2010. 11. 17.
 
Hát eltelt egy év a háttérkészítés után. Azóta bekerült a háttér az akváriumba, be lett rendezve, ami egy kicsit elhúzódott. De szerintem jó lett végül, bár nagy munka volt vele.
 
Néhány észrevételt szeretnék közölni a háttérrel kapcsolatban. Az esőztető helyét nem sikerült eltalálni. Ahogy átcsapott rajta a víz nagyon csobogni kezdett, nem lehetett kibírni. Egyszerű módszert választottunk ennek megoldására. Levágtuk azt a részt, ami nem zavaró. Legközelebb majd ki kell valami jobb ötletet találni erre.
 
A szűrő beszívó ága viszont jól üzemel. Amit legközelebb megcsinálok, hogy a fűtő is beférjen a beszívó ág mellé, mert így azt se kellene nézni. 
 
A következő észrevétel, hogy a színezést még mindig nem sikerült jól eltalálni. Bátrabban kell csinálnom, az árnyékok most is egy kicsit haloványra sikerültek, lehetne jobb. 
 
Sajnos a háttér megrepedezett. Az okát nem tudom, 1 hétig folyamatosan öntöztem, mégis megrepedt 1-2 helyen. Gondolom a cement rugalmasságának hiánya miatt. Végül nem lett ez zavaró, de legközelebb megpróbálom ezt elkerülni valahogy. 
 
Azóta algásodik valamelyest, de ezt nem vélem problémának, eredetibb lett tőle az akvárium.
 
Hamarosan készítek róla néhány képet, amit megosztok veletek, hogy lássátok végül mi sült ki belőle.
 
 
Üdv. Petya

6. blogbejegyzés
Nano akváriumaim

Az elhatározás.
Másfél éves kisfiam élénken érdeklődik minden élőlény iránt, főleg ha az mozog is. Párom ötlete volt hogy ismét „készítsek” akváriumot. Ugye a halak nem büdösek, nem piszkolnak, és nem adnak ki hangot. Nem kell sétáltatni őket, ha kimarad egy-egy etetés (esetleg egy hét) azt is jól bírják. Tehát egy lakótelepi lakásban ideális állatok és nem utolsó sorban egy szépen berendezett, karbantartott akvárium a lakás dísze is egyben.
Na de hogyan is kezdjem ismét el kb. 20 év után? Ekkor jött az ötlet ne mindjárt egy 100 literessel indítsak, hanem jó lenne egy kis kb. 10 literes nano akvárium. Kis hely igény, kis költség, kis felfordulás stb.
 
A terv.
Legyen akkor nano akvárium, de hová tegyem? Szekrénysorunk két végét egy-egy háromszög alaprajzú sarokpolc zárja le. Ide gondoltam megfelelő magasságban elhelyezni. Mivel kedvelem a szimmetriát, adta magát az lehetőség hogy mind a kettőre egy-egy akváriumot tegyek. Mivel háromszög az alaprajz, nyilván az akvárium is háromszögletű kell legyen. Nosza elő a mérőszalag, és már meg is vannak a méretek 30*30*25 cm ahol a 30*30 a háromszög két befogója. Kell rá üvegtető, világítás, szellőztetés. A technika számára elsőként a sarokpolc hátfalába a megfelelő helyen egy-egy 25 mm-es átmérőjű furatot kellett fúrnom.
 
Az akváriumok.
Fel az internetre, keressünk egy olcsó és jó gyártót az „akik” számára. Ez viszonylag gyorsan ment, 60 Ft/liter áron meg is lettek. Megrendelés mailben, valamint telefonos egyeztetés pontosan értik e az igényem. Természetesen értették (nem az első akvárium volt, amit rendelésre készítettek), egy héten belül meg is lett, mehettem értük. Kemény 1200 Ft-ért el is hozhattam őket, hazaérve egy gyors tisztítás következett, itt szembesültem a háromszög alaprajz egyetlen hátrányával, a sarkok bajosan tisztíthatók, de egy mosogató szivacs segített a probléma megoldásában.
 
A világítás.
Nehezebb feladat volt megoldani, mint hittem volna! Ugye senki nem akar egy 600 Ft-os akváriumra 10.000 Ft-os világítást tenni? Bejártam néhány nagy szaküzletet, semmi, ami elfogatható lett volna. Ekkor jött az idea, ha nincs készen, csináljunk egyet! Fénycső, kompakt fénycső, halogén izzó még csak lett volna, na de foglalat? Na az aztán sehol, csak komplett lámpák. További gondom volt, hogy a helykihasználás optimalizálása miatt az akváriumok tetején csak 3 cm hely ált rendelkezésemre a következő polc aljáig! Végül szinte véletlenül, helyben (Budafokon) betértem egy kis villamossági szaküzletbe, ahol megtaláltam a nekem valót. MENTAVILL márkájú, ML-HT 200108 típusú fénycsöves kis világító test. Mivel az eredeti fénycső nekem túl fehér fényt adott, egy másikat vettem még hozzá, ami 2700 K-s sárga fényt ad és ami szintén fontos, a kettő világítótest plusz két másik fénycső (az eredeti 6400K-s, amit még vettem hozzá, az 2700K) mindössze 5700 Ft volt.
 
Berendezés.
Mivel a technika másik része a levegő pumpa régről még megmaradt és tökéletesen üzemel, így már „csak” a berendezés volt hátra. Betértem egy szaküzletbe az egyik nagy bevásárló központban, ahol szép vízinövények voltak és viszonylag mérsékelt ár. Itt vettem 3 liter JBL Manado talajt (3700 Ft), 3 cserép, különböző növényt (2000 Ft), két habkő-porlasztót (250 Ft/db) levegő csövet (60 Ft/m) tapadó korongot (150 Ft/db). Egy másik szaküzletben (szintén bevásárló központ) vettem egy szép viszonylag kicsi 15cm-es fadarabot (1800 Ft) sajnos a fajtája kérdéses, valamint egy doboz (tő, cserép?) vízinövényt (1500 Ft). Hát nagyjából ennyi, minden megvan, kezdhetem a telepítést.
 
Telepítés.
Egy szép szombati napon nekiláttam, az volt a cél, hogy két egymástól eltérő akvárium belső szülessen. Nevezzük őket (a helyük szerint) ball oldalinak (B) és jobb oldalinak (J). A „B” akváriumba három szikla (nagyobb kő) került, a háttérben nagyobb növények, takarják a porlasztót, az előtérbe aprók kerültek (sajnos a pontos nevüket nem jegyeztem meg, ezt majd pótolom ). Elől 2-3 cm-nyi talaj lett hátrafelé emelkedő módon elterítve. A „J” akváriumba került a gyökér darab, 10 perc, zubogó forró vízben történő forralás után. Ide is hátra és középre került a nagyobb méretű vízinövény (sajnos a pontos nevüket nem jegyeztem meg, ezt majd pótolom ), az előtérbe nyílfüvet telepítettem három adagban, ebből próbaképpen kettőt kicsit fazonra nyírtam. Itt is a hátrafelé emelkedő terep volt a cél, így jobban látható az akvárium belső. A gyökér a ball oldalra lett beállítva. Aki kíváncsi, megnézheti a fényképeket.
 
Dupla bosszúság.
Két nap alatt a gyökeret a „J” akváriumban ellepte valami nyúlós áttetsző izé! Valószínűleg baktérium vagy gomba? Nem tudom hogy mi, de a víz teljesen beopálosodott, borzasztóan nézett ki. Nem volt mit tenni, újra kezdeni az egészet. Növények ki, alaposan lemosni őket, ez volt az első feladat. A köveket, talajt alaposan kimosni, akváriumot kitakarítani. Ez utóbbi közben az akvárium sarka nekiütődött a fürdőkádnak. Következmény, az alja elrepedt! Lehet újat rendelni. A készítő szerint: Nincs is ennyi sarok egy szobában ! Minden esetre néhány nap múlva elhoztam az új akváriumot. Ez alatt a gyökeret újból takarítás (sikálás körömkefével, dörzsi szivaccsal) után jó negyed órán át, forraltam ezt követően Neomagnol-os vízben további 5 napig áztattam.
 
Újra telepítés.
Ismét szombat (van időm) amíg a gyerek alszik, újratelepítem a „J” akváriumot. Törekedtem arra, hogy az előző állapot szerinti, vagy legalább hasonló legyen a belső kialakítása. Az eredményt a képeken, nyomon követhetitek.
 
Jönnek a lakók.
Eltel ismét egy hét. Az akváriumokban fejlődésnek indultak a növények, elszaporodtak a planktonok is (szemmel látható módon), a vízinövényekkel kerülhettek be. Szép a víz, tiszta, átlátszó, nem büdös, nem megtört és nem opálos! Beálltak az akváriumok, jöhetnek a lakóik. A növényekkel 3 db vízi csiga is érkezett az elmúlt héten szépen növekedtek (így vettem őket észre ).
Előzőleg az interneten nézelődtem. Egy régi kis halas boltba mentem el, mivel őket régről ismertem, valamint relatíve közel is vannak hozzám így rájuk esett a választásom. Elsőként egy helyszíni terepszemle következett, kiválasztottam a halfajtákat, kicsit elbeszélgettem a kedves eladóval. Ezt követte egy péntek délutáni napon a tényleges vásárlás. Vettem 5 db Neon halat (akcióban 120 Ft/db), 5 db Edler guppy (300 Ft/db), 2 db Tigris csiga (100 Ft/db), valamint 4 db Red cherry garnéla (400 Ft/db). Hazaérve bő egy órát hagytam akklimatizálódni új szerzeményeimet, a víz hőfoka átvette a szoba hőmérsékletét ezt követően az akváriumokba kerültek új kedvenceim. A „B” –be a Neon halak két garnéla valamint egy Tigris csiga került. A „J” lett az Endlerek új otthona két garnélával és egy Tigriscsigával társbérletben. Lemezes eleséggel etetem őket, naponta egy alkalommal, de hetente csak hatszor! Egy nap koplalás, nem árt, és így megszokják, hogy amit kapnak etetéskor, megegyék. Valamint nincs minden nap kaja! Ha véletlenül úgy alakul, hogy nem kapnak egyszer-egyszer enni, egy kiesés nem fog nekik meglepetést okozni.
 
Az első vízcsere.
Egy újabb hét elteltével lecseréltem az akváriumok vizének 1/3-át, Háztartási vízszűrő berendezésen keresztül szűrt vizet kaptak (kétszeres nano szűrő, egyszeres aktívszén szűrő). Kicsit rendezni kellett a növényzetet, mivel az aktív Tigriseim mint egy kis víz alatti buldózer az üvegfalakhoz közeli növényzetet (melyekbe beleakadhatott mászás közben a házuk) kitúrták, így a víz felszínén lebegtek. Valamint a szaporodó (vízikehely?) hajtásait, csemetéit kellett meg rendszabályozni. Természetesen egy-egy barnuló, elhaló levelet levágtam, a front üvegről az algát zsilettpengés algakaparóval (nekem ez régről bevált, jól használható szerszám ) eltávolítottam.
 
Második vízcsere.
Egy hét megint eltelt, a „J” akváriumban meglepetésemre az Endlerek szaporodni kezdtek, még nem említettem, hogy 4 hím és 1 nőstény osztozik a vízterületen. Egyik délután három kis ivadékot fedeztem fel, vagy keveset szül (eleven szülők), vagy kannibálkodtak nem tudom. De ez a három megmaradt, szépen megszokták őket, nem kergetik bántják az ivadékot. Az egyik reggel apró hófehér „gyöngyöket” találtam össze vissza az üvegen, berendezési tárgyakon (kövek, fa gyökér). Nagyon masszívak, alig lehet őket eltávolítani (persze a jól bevált zsilettes algakaparóval gond nélkül ment, de egyébként nem igen boldogultam velük). Bizony a Tigris csigám úgy gondolta itt az ideje az ő család alapításának is, petéivel telerakta a kis akváriumot.
Ismét vízcsere de mivel eléggé elkoszolódtak, sok mulm anyag gyűlt össze, ezt a vízcsere során leszívva tudtam eltávolítani így kicsit többet 1/2-részét kellett friss szobahőmérsékletű vízzel pótolnom. A vízpótlás során külön ügyelek rá, hogy vagy azonos, vagy 1-2 celsius fokkal melegebb legyen a pótolt víz min az eredeti. Nagy rendrakás következett a „J” akiban a nem igazán fejlődő nyílfüvet eltávolítottam és a másikból a csigák által lebegővé tett előtéri apró levelű növénykék kerültek át ide is. A gyökeret is másképpen helyeztem vissza, és a sziklák száma is egyel csökkent. Ez a mostani állapot. A „B” akiba átkerült a három ivadék. A Tigris csigák mindkettőből száműzve lettek. Nem szeretnék még egy „gyöngytelenítést” csinálni (eléggé macerás ). Viszont eltűnt az egyik garnéla. Lehet hogy kimúlt szegény viszont a nyomát semm találtam. A csigák megették? A Neonokról nem feltételezem és a másik garnéláról semm . A mostani képeket is feltöltöttem.
 
 

7. blogbejegyzés
Akváriumvezérlés házilag.

Amióta elkészült az akváriumom gondolkodtam azon, hogyan lehetne automatizálni a benne zajló folyamatokat. Természetesen az ép ész és a megfizethető költségek határain belül.
Az akvárium: 300l növényekkel pontylazacokkal, törpesügerekkel.
 
A technika:
Világítás: 1 x 30 W T8 Osram Fluora + 4x 39 W Sylvana Daylight
Szűrés: Eheim Classic 2217 + Aqua Pro SP4
Fűtés: JBL 300W automata
Növénytáp: Easy Life Profito, Ferro
CO2: 5kg palack + Grundfos Alldos pH controller + Aqua Medic Reactor 1000
UV: Atman 9W
Vezérlés: Siemens Logo 12 IN 8 OUT programozható relé
 
Siemens Logo:
A logo gyakorlatilag egy egyszerűen kezelhető PLC. A bemeneteire kapcsolókat, érzékelőket köthetünk, és a belső programja határozza meg, hogy a kimenetein mi fog történni. A programozását a Logo!Soft Comfort programmal végezhetjük PC-n, majd az adatkábellel áttöltjük a Logo memóriájába. A Soft Comfort jó arra is, hogy az elkészített programblokkokat a számítógépen teszteljük. A képernyőn szimulálhatóak a folyamatok, és a bemenetek függvényében a kimenetek állapota beállítható. A bemenetekre 24V feszültséget kapcsolhatunk. A kimeneteken relék dolgoznak , terhelhetőségük max. 230V 10 A. (Induktív terhelésnél 4 A)
 
Programblokkok:
A programblokkok a bemenetek és a kimenetek között helyezkednek el, és „véletlenül” pont olyan elemeket tartalmaznak, amik a gyakorlatban jól hasznosíthatók. A legegyszerűbbek a logikai kapuk, (AND, OR, NAND, NOR, XOR, NOT) de találunk időzítő modulokat, és összetett kapcsolásokat is. A Logo rendelkezik egy beépített órával és naptárral, így programozható egész éves időkapcsolóként is használható. A legkisebb időtartam amit ismer 0,05 másodperc, a leghosszabb 1 év. A késleltetéseknél használható leghosszabb idő 99 óra
Az eszköz típusszáma meghatározza a használható be-és kimenetek számát valamint a funkciókat. Lehetséges variációk:
OBA0 – OBA6
Az OBA1-3 verziók készültek 8 bemenet 4 kimenet, valamint 12 bemenet 8 kimenetes változatban is. A nagyobbiknak van AS interface-el ellátott verziója is, amit további 4 bemenet, 4 kimenetes modulokkal lehet bővíteni. Az OBA4-6 típusok már csak a 8 bemenettel és 4 kimenettel készülnek, viszont mindegyiknek van bővítési lehetősége. A modult egyszerűen hozzá kell dugni az alapkészülék oldalához, mintegy meghosszabbítva azt. Minél nagyobb a verziószáma annál több speciális és összetett programblokkot találunk az utasításkészletében, de az a tapasztalatom, hogy az akvárium vezérléséhez elegendő funkcióval rendelkeznek a régebbi verziók is. A 4 kimenetes változatok is el tudják végezni az alap funkciókat, de jobb a 8 kimeneteset választani. (Bár mostanában én már ezt is kevésnek érzem. )
A típusszámban mindenképpen szerepelnie kell a C jelölésnek, mivel csak ezek a verziók rendelkeznek beépített órával, és erre mindenképpen szükségünk van.
 
Programozási szabályok:
A Logo programozása abból áll, hogy a képernyőn egy bemenete és a kimenete közé programblokkokat helyezünk, majd a kívánt feladatnak megfelelően összekötjük őket. Egy bemenet több programblokkra is csatlakozhat (egy kapcsoló több funkciót is kapcsolhat egy időben), ám ha egy kimenetet több helyről is szeretnénk kapcsolni, akkor valamilyen logikai kaput kell elé kötnünk. Egy bemenet és a kimenet között maximum 7 programblokkot helyezhetünk el. A teljes programban maximum 56 programblokkot használhatunk, amiből legfeljebb 16 lehet időzítő.(Hogy ez mire elég? Az általam megírt program 26 blokkból áll, amiből 8 időzítő)
Ha valaki ki szeretné próbálni, hogyan is működik egy ilyen eszköz programozása akkor a http://array.sh/download/QuickII6.1.21E.rar címen talál egy ingyenesen letölthető programot. Ez ugyan nem a Siemens logo-hoz való, de gyakorlásnak jó lesz. Ha egy kicsit keresgélsz a neten, akkor a LogoSoft Comfort is megtalálható, de ez egy fizetős program. Mindkettő alkalmas arra, hogy a vezérlő nélkül is próbálkozzunk és a számítógép képernyőjén szimuláljuk a folyamatokat.
A Logo teljes dokumentációja letölthető a következő linkről: http://www.taborunk.hu/logo.zip
 
Programvédelem:
A megírt és feltöltött programot áramkimaradás esetén is bármeddig megőrzi. A beépített óra 80 óra áramkimaradást visel el. A programblokkok közbenső értékei abban az esetben tárolódnak maradandó módon, ha azt a beállításában jelöljük. (pl. bekapcsolási időzítés aktuális állapota, számlálók) Ellenkező esetben ezek az értékek a program újraindulásakor törlődnek.
 
 
A vezérlés mechanikai felépítése:
A Siemens Logo szabvány DIN sínre rögzíthető. Ez minden villanyszerelési boltban kapható. Én egy DIN sínes dobozt vásároltam, és ebben helyeztem el. Mellé került egy 24 V-os kapcsolóüzemű tápegység és egy 4A-es kismegszakító is. A kimenetek közvetlenül kapcsolják a fázist az egyes készülékekre. Ha valaki atombiztosra szeretné építeni, akkor a kimenetekkel kapcsolhat reléket is. Ha nem szeretjük az ezzel járó kattogást, akkor használhatunk szilárdtest reléket, de ilyenkor már drágább lesz a leves mint a hús. A bemenetekre én egyszerű nyomógombokat kötöttem, és a tartást a programból oldottam meg. Ennek az az értelme, hogy ugyanazt a bemenetet így több célra is használhatom. (Lásd a program felépítésénél.)
 
Árak:
Új Siemens Logo ára a csillagos éghez közelít http://bolthely.hu/termicont/fokat/4b02bcaf42fxx_LOGO!_modular_Basic
, de szerencsére az aukciós oldalakon mindig van néhány eladó darab, és ezekhez 15 és 25e Ft között hozzá lehet jutni. A tápegység szintén innen származik 3500 Ft-ért. Kell még egy megfelelő méretű doboz valamint a kapcsolók, visszajelzők, konnektorok és némi drót. Jelentős tétel a beszerzésnél a programozó kábel, ami a Logo és a számítógép közötti kapcsolatot biztosítja. A soros porrtra csatlakozót majd 10e Ft-ért mérik. Az USB portos változat ennek több mint duplájába kerül.  Az én összeállításom ára a végén közel 30e. Ft volt.
 
 A vezérlés felépítése:
 
1. Világítás:
Az akvárium világításánál fura szokásokat követek. Vessenek a mókusok elé, de én szeretem, ha az akvárium akkor világít, amikor nekem szép. Ezért a 30W-os fénycső megy reggel 7 és este 9 óra között. A 4 x 39 W pedig délután 1 és este 9 óra között. Ez mindjárt két kapcsolóórát jelentene, de ezt itt két programblokkal oldottam meg. Felhasználtam két bemenetet a világítás kapcsolására. Mindkettőre nyomógomb került. Alap esetben a lámpákat az időzítő kapcsolja. Ha a két gombot egyszerre nyomom meg, akkor a vezérlés átvált manuális üzemre. Ilyenkor ugyanezeknek a gomboknak a nyomkodásával lehet be-illetve kikapcsolni a lámpákat egyenként. Ehhez felhasználtam még egy kimenetet, ami jelzi, hogy a világítás melyik üzemmódjában van. Betettem a programba egy üzemóra számláló blokkot is, ami figyeli, hogy a fénycsövek élettartama mikor jár le, és egy újabb kimeneten figyelmeztet, ha cserélni kell őket. Természetesen csak akkor lépteti a számlálót, ha a fénycsövek ténylegesen világítanak. Tartozik ehhez a funkcióhoz egy nyomógomb is amivel nullázni lehet a számlálót, ha megtörtént a fénycsövek cseréje. Ennek a véletlen megnyomását úgy kerültem el, hogy a reset gombot 5 másodpercig nyomni kell ahhoz, hogy az üzemóra számláló értéke törlődjön.
 
 2. Szűrés:
Alap esetben a szűrőknek mindig bekapcsolva kell lenniük, így ezt nem is kellene vezérelni csak egyszerűen bedugni a konnektorba. Mégis kaptak egy be- és kimenetet, mivel etetésnél le szoktam kapcsolni a szűrést pár percre, hogy az áramlás ne hordja szét az etetőanyagot az akváriumban. Ez most automatizálható. Az etetés nyomógomb megnyomása azt eredményezi, hogy a szűrők 5 percre leállnak, és a világítás ugyanennyi időre felkapcsol függetlenül az időzítők aktuális helyzetétől. A két külső szűrőt ugyanaz a kimenet vezérli. Csak egyszerre lehetnek be vagy kikapcsolva.
 
3. UV szűrő:
Úgy vettem észre, hogy az UV szűrő akkor dolgozik nálam a leghatékonyabban, ha ciklikusan üzemel. Ezért egy asszimmetrikus jelgenerátort kötöttem elé, ami 2 óra működést követően 4 órára kikapcsolja az UV-t. Ha a szűrők bármilyen okból kifolyólag leállnak az UV is kikapcsol.
 
4. Növénytápozás
A folyékony növénytápot egy dózispumpa adagolja a medencébe. Az általam használt tápból naponta 5 ml-t kell a medencébe juttatni egyenletesen elosztva. A dózispumpa percenként 25 ml-t adagol és ehhez 10 fordulatot tesz meg egy perc alatt. Ez azt jelenti, hogy naponta kétszer 1 fordulatra (6s) kell bekapcsolni miközben a világítás is megy. Mivel a napi időkapcsoló legrövidebb kapcsolási ideje 1 perc, ezért utána kapcsoltam egy aszimmetrikus jelgenerátor modult. Ez 6 s bekapcsolás után 99 s kikapcsolásra van beállítva. Ha elérkezik a tápozás ideje, akkor az időkapcsoló indítja a jelgenerátort. Mire a generátoron az újabb bekapcsolási idő elérkezne, megszűnik az indítójel az időkapcsolóról.
 
5. CO2 adagolás:
Mivel a mágnesszelep vezérlését a pH controller végzi, ezt nem is kellett volna bekötni a teljes akvárium vezérlésébe. Két ok miatt kötöttem be végül is. A mágnesszelepet ugyanazzal a 24 V-os feszültséggel tudom így kapcsolni, ami a vezérlőt is ellátja árammal, és a későbbiek során ha szeretném használni valamire ezt a jelet, akkor már programból tehetem, és a vezetékezésen nem kell változtatni.
 
6. Fűtés
Mivel az automata fűtő pontosan dolgozik, ezt nem kötöttem rá a vezérlésre. Igaz, hogy nem is maradt már olyan kimenetem amit felhasználhattam volna a kapcsolására.
 
A teljes program diagramja megtekinthető a következő linkre kattintva: http://www.taborunk.hu/akvarium.png
 
 
 

8. blogbejegyzés
Egy új akváriumban zajló folyamatok

Kedves kolléga,
 
 
Tekintettel arra, hogy új akváriumot - talán az elsőt - indítottad, engedd meg, hogy a magam szerény képességével (a teljesség igénye nélkül) megpróbáljak némi segítséget nyújtani.
 
Első sorban azt tanácsolom, hogy türelem. Sok türelem és semmi kapkodás!
 
Miért mondom ezt?
 
Hát lássuk csak! Milyen folyamatok kezdődnek el egy új akváriumban?
 
Egy újonnan beindított akváriumban még nincs kialakult ökoszisztéma. Ezt az akvaristák biológiai egyensúlynak szokták nevezni. Hiába van felszerelve az akvárium minden technikával, beültetve növényekkel esetleg betelepítve halakkal, az ökoszisztéma minden összetevője vagy azok helyes aránya még nincs meg. Egy új akvárium fő hátránya a lebontó mikroorganizmusok túl csekély száma/típusa. Ebből az következik, hogy a keletkező salakanyagokat még nincs ami lebontsa, azok szabadon felhalmozódhatnak a vízben, ami káros az élőlényekre.
 
Mikor első alkalommal berendezed az akváriumot és már letisztult - az aljzatnak használt szubsztrátumból származó - a lebegő részecskéktől, még nagyon szép és már-már természetellenesen kristálytiszta. De ez az állapot általában nem tart sokáig. Egy-két nap múlva egy kicsit párásabbá válik a víz, majd néhány nap múlva akár felhőssé is válhat. Ekkor szoktak a kezdő akvaristák pánikba esni, pedig tulajdonképpen semmi okuk rá.
 
Milyen folyamatok idézik ezt elő? A csekély számú, de már jelen lévő csillósok elkezdik birtokba venni az új életteret. Azaz meghódítják. Ők okozzák a felhősödést. Az elején tehetik ezt minden különösebb akadály nélkül, mivel még nincs ami szabályozza, vagy kordában tartsa őket. A természet ebben a kicsinyke kialakulóban lévő élettérben is csak teszi a dolgát. Ezt a folyamatot fontos megérteni és szükségességét nem lebecsülni.
 
Itt nagyon sok akvarista elköveti azt a hibát, hogy teljesen vagy a víz több mint 50%-át lecseréli. Véleményem szerint ez nagy hiba, mivel ezzel szinte újra kezdődik az egész – egyébként szükséges - folyamat. Ha türelmes vagy és pár napot, egy hetet vársz, akkor a víz zavarossága magától elmúlik és a csillósok populációja egyszer csak összeomlik. Egyrészt mert felélik a rendelkezésükre álló tápanyagokat, másrészt a felszaporodó jótékony baktériumok tömege fosztja meg őket ettől. A víz átláthatóvá és enyhén sárgássá válik. Azaz kezd „élő” víz lenni minden szükséges kellékével.
 
Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy az újonnan indított akvárium világításának mértékét, az elején szerencsésebb az optimálistól kissé alacsonyabb szinten tartani. Ellenkező esetben a még kialakulatlan viszonyok között könnyen algavirágzás is lehet.
 
A magam részéről bátran kijelenthetem, hogy az akvarizálásban legjobb barátaim a jótékony baktériumtelepek sokasága. Kezdetben ezeket nem nagyon fogod látni, de egy régi szűrőfelületen már jól észlelhetők kolóniáik. Legalább úgy vigyázok rájuk, mint a többi látóhatáron belüli élőlényre. Ők nem játszanak semmilyen szerepet a vizuális élményem terén, de tulajdonképpen a munka legnagyobb részét ők végzik el helyettem. Becses segítőtársaim. Az, ahogyan a baktériumok és a növények együtt semlegesítik a káros anyagokat az akváriumban, szoktuk biológiai szűrésnek nevezni.
 
Akkor felmerül az örök akvarista kérdés: Kell- e mesterségesen szűrni az akvárium vizét?
Szerintem erre a kérdésre lehetetlen a tutit megválaszolni. (Most gondolom meglepődtél…)
 
Ahhoz, hogy beszélhessünk erről a kérdésről, meg kell értenünk, hogy milyen láthatatlan kémiai és biológiai folyamatok alakulhatnak ki egy olyan kisméretű élettérben, amit akváriumnak nevezünk. A mesterséges szűrés segíthet-e és ha igen, akkor hogyan?
 
Egy akváriumban az ammónia halálos méregnek számít. A koncentrációjának mértékét a különféle élőlények más és más mértékben képesek elviselni, de kedvelni egyik sem kedveli. (No azért van kivétel, de erről majd később.) A halak számára halálos ammóniakoncentráció függ a víz hőmérsékletétől és az oldott különféle só koncentrációktól, de a halak fajtájától is.
 
De honnan kerül az ammónia az akváriumba?
 
A halak salaktermékeiből, ételmaradékokból és egyéb bomlásnak indult szerves anyagokból. Pl. rothadó növényekből.
 
Ez alapján nyugodtan azt feltételezhetnénk, hogy egy akváriumban az ammóniaszint folyamatosan és progresszíven növekszik.
 
De akkor egy olyan akváriumban amelyben már hosszú ideje nem volt vízcsere, mégis miért élnek és akár szaporodnak is a halaink? Hová tűnik a mérgező ammónia?
 
A természetben az ammónia koncentráció - a mértékek miatt és egyéb tényezők miatt - sokkal kisebb, de ott is jelen van. Sőt extrém esetekben olyan mértékű, hogy halpusztulást is okoz.
Az ammóniát bizonyos baktériumfajok átalakítják nitritekké, majd más baktériumfajok a nitriteket nitrátokká alakítják. A nitrátokat a növények tápanyagként szívják fel. És a körfogás nagyvonalakban meg is valósult. Semmi nem veszett el csak minden átalakult. Ugyanez történik az akváriumban is, ha a méreteihez képest megfelelő arányú a növényzet és a halpopuláció.
 
Az akvaristák jelentős része nem elégedett egy buján növényesített és két-három kis hallal betelepített nagyobb akváriummal. Szeretné benépesíteni az akváriumát a lehető leghamarabb különféle méretű és mennyiségű halakkal. Ennek a késztetésnek nehezen tud ellenállni.
Ezzel csak egy a baj. Éspedig az, hogy az arányok nagyon el fognak tolódni negatív értelemben. Majd a nagyszámú halpopuláció és növények által termelt bomlási hulladék miatt az ammóniaszint elkezd meredeken emelkedni.
 
Mit lehet ebben az esetben tenni?
 
A legegyszerűbb, ha az akváriumvíz egy részét minden nap lecseréled. Ebben az esetben a régi vízzel együtt az akváriumban felhalmozott ammóniának egy részétől is megszabadulsz. Ezt a módszert alkalmazzák a bizonyos tenyésztők is, ahol a szaporító és nevelő akváriumok igencsak puritán módon vannak berendezve. Csakhogy ott rendelkezésre áll a folyamatos vízcseréhez szükséges minőségi cserevíz, a technikai eszközök és az elengedhetetlen szaktudás, mérési eszközök. Egy díszakvárium esetén, ami a szobában vagy egy irodában található, ezt nem lehet sem kényelmi sem egyéb okokból megvalósítani.
 
Az akvaristáknak illetve az akvarisztikához eszközöket gyártóknak ki kellett találni egy másik módját annak, hogy az ammóniát semlegesítsék, vagy elfogadható szintre csökkentsék az akváriumban.
 
Nos, ebben nyújthat segítséget az akváriumszűrő. A kezdő akvaristák úgy gondolják, hogy önmaga a szűrés nem más, mint a vízben található lebegő részecskék fizikai eltávolítása. Hát, ha csak ilyen egyszerű lenne, akkor mindjárt nem kellene vízkémiával foglalkozni.
 
Milyen egy jó akváriumszűrő?
 
A jó vízszűrő nemcsak mechanikai szűrést végez, hanem biológiai szűrést is, amelynek során az ammónia semlegesítése megtörténik. (A különféle szűrő közegek, mint az aktív szén, ioncserélő műgyanták sok káros anyagot képesek kiszűrni a vízből (pl.nehézfémek, klór stb) de sajnos az ammóniát nem vagy csak kis mértékben. Arról már nem is beszélve, hogy ezek a szűrőközegek idővel kimerülnek, eltömődnek, ezáltal csökken a hatékonyságuk.)
 
Szóval a legegyszerűbb, leggazdaságosabb és leghatékonyabb módja az ammóniától való megszabadulásnak egy biológiai szűrő üzembe állítása. (annak méretezéséről egy külön cikket lehetne írni)
 
Már említettem, hogy az ammónia semlegesítését bizonyos baktériumfajok képesek elvégezni. Ezek ammóniával táplálkoznak és a végtermékük lesz a nitrit. A nitrit szintén mérgező a halakra, de arra szintén vannak hasznos baktériumok, amelyek a nitriteket esznek és a végtermékük nitrátok lesznek. A nitrátokat algák és növények fogják hasznosítani. Ezt így együtt nevezhetjük biológiai vízszűrésnek.
 
Ha a jótékony baktériumoknak megfelelő környezetet teremtünk, akkor nekik sikerül majd semlegesíteni az ammóniát.
 
Hogyan kell ezt csinálni, mire van szükségük ezeknek a baktériumoknak?
 
Élelemre és oxigénre. Ha van ammónia/nitrit és oxigén akkor gyakorlatilag minden rendelkezésükre áll ahhoz, hogy boldogok legyenek és elkezdjenek szaporodni. Azonban egy nagy baj mégiscsak van velük. Éspedig az, hogy nem képesek az önálló mozgásra, így nem tudják üldözőbe venni az ammónia vagy nitrit molekulákat. Ők csak lebegnek a vízben, vagy megtapadnak valamilyen tárgyon és várják, hogy az étel a szájukba essen. (A sült galambra várnak. Hi-hi-hi)
 
Ha úgy sikerül ebédelniük, hogy véletlenül a szájukba úszott egy ammónia vagy nitrit molekula, akkor szerencsésnek mondhatják magukat, boldogok lesznek és szaporodni fognak. Ha nem tudnak enni, akkor szomorúak lesznek és éhen fognak halni. Tehát különleges intézkedések nélkül hiába lesz az akváriumban elegendő ammónia, nitrit és oxigén ezek a baktériumok nem fognak tudni olyan mértékben elszaporodni, hogy a halak számára is megfelelően alacsony szinten tartsák a mérgező anyagok koncentrációját.
 
Ehhez szükség van arra, hogy megfelelően nagy közeget és élőhelyet alakítsunk ki számukra, ahol valóságos kolóniákká nőhetnek. Ahol folyamatos a víz, az oxigén, az ammónia és a nitritek jelenléte. Ezt nevezzük biológiai szűrőnek.
A baktériumok még a legegyszerűbb szivacsszűrőket is képesek gyarmatosítani, azonban a kis felület miatt nem képesek nagyobb kolóniává fejlődni és áldásos tevékenységüket kifejteni.
Egy hatékony és jó biológiai szűrő kellően nagy felületű szűrő-betététekkel, jól oxigenizált bemenő vízzel és megfelelő teljesítménnyel (liter víz/óra) kell rendelkezzen. Annak pontos méretezése egy adott akváriumhoz és a benne található élővilághoz bonyolult feladat. Maradjunk inkább abban, hogy egy akváriumot nem lehet túlszűrni, de rosszul igen.
 
Egy új akvárium létrehozásakor és beindításakor általában a szűrő is új, azaz még „steril”.
A jótékony baktériumokkal való telepek létrehozását elősegítik a különféle kereskedelmi forgalomban lévő oltóanyagok, amelyek általában a célnak megfelelően válogatott baktériumkultúrákat tartalmaznak. (Én egy rég működő szűrőből nyert baktériumokkal végzem el a beoltást)
Az oltófolyadékban nagy mennyiségben koncentrálódnak, azonban általában még kevesen vannak a hatékony vízszűréshez. Ezért a beoltott szűrőnek 3-4 hétre van szüksége ahhoz, hogy a baktériumtelepek – megfelelő táplálás mellett – kialakuljanak, és maximális kapacitással dolgozzanak. A korai szakaszban főleg az első második héten az ammónia szint akár drámaian is felmehet. Ezt a halak által megtermelt hulladékok, rothadó elhalt növényi részek, el nem fogyasztott haleledel, stb. okozzák. Ekkor még a szűrő nem képes kellő hatékonysággal az ammóniaszintet befolyásolni, hiszen azok a baktériumok, amelyek átalakítják az ammóniát nitritté még nem szaporodtak el kellő mértékben. Körülbelül egy-két hét szükséges nekik ahhoz, hogy ez a folyamat elkezdjen változni és az ammónia szint fokozatosan csökkenjen.
 
És itt jön a második varázslat. Az ammóniafaló baktériumok végterméke a nitrit, így aztán az ammónia szint csökkenni, viszont a nitrit szint emelkedni fog az akvárium vizében. (a nitritet sem szeretik a halaink)
Most érkezett el a másik barátunk, a nitrifikáló baktériumok aranykora. Kaja bőséggel, ezért ők boldogok és szaporodnak. Termelik a növények számára fontos nitrátokat. Eközben az ammónia szint lecsökken és az ammóniafaló baktériumok egy része éhen hal, és stabilizálódik arra a szintre, amit az ammónia újratermelődése lehetővé tesz számukra.
 
Második barátunk étvágya miatt elkezd csökkenni a nitrit szintünk is. Hurrá! Arányosan „beáll” a baktériumok száma. Növekszik viszont a nitrát szint, amit a nitrifikáló baktériumok termeltek.
 
 
 
Kb. újabb két hét múlva, a két baktérium populáció teljesen stabilizálódik. Számuk arányos lesz a szűrőbe bemenő víz ammónia mennyiségével, és igazodik a termelődő nitritmennyiséghez.
 
Egy érett és jól működő akváriumszűrő a viszonylag ártalmatlan nitrát szintet növeli, amelynek egy részét felszívják a növények (ez attól függ) és a másik részét heti 20-25%-os rendszeres vízcserével kell eltávolítani.
 
A biológiai szűrő teljesítménye idővel csökken, ami a szűrőbetét különféle törmelékkel való eltömődése miatt fordul elő. Azt időközönként tisztítani szükséges. Ezt nagyon körültekintően és óvatosan kell elvégezni abban a vízben, amely az akváriumból származik, hogy a már érett baktériumtenyészetünket ne tegyük tönkre.
Az a jó szűrő (mindegy, hogy házi barkács vagy gyári), amelynek van egy fő szűrőeleme, amely megakadályozza, hogy a baktériumtelep hordozók eltömődjenek. Ezt a részt szoktuk előszűrőknek nevezni. Ez az, amit időnként ki kell mosni, a baktérium kolóniákat tartalmazó részt akár hónapokig sem kell. Amit azokon látsz az nem kosz vagy „dzsuva” hanem a barátaid és a rabszolgáid. A baktériumhordozó tisztítását csak nagyon felületesen és úgy ímmel-ámmal kell elvégezni, hogy csak a víz szabad áramlását biztosítsuk, de a baktériumokat ne tegyük tönkre.
 
A már élő szűrőt túl sok ideig nem szabad kikapcsolni, mert amennyiben a víz áramlása leáll, úgy a jótékony segítőink elpusztulnak, és kezdhetjük újból az egész folyamatot.
 
Ha visszakanyarodunk az elején feltett kérdésünkhöz: Szükséges-e a szűrés?
 
A válasz az, hogy a legtöbb esetben, különösen a biológiai szűrésre, feltétlenül szükség van. Legyen ez az előfeltétele az új akvárium indításának.
 
(Egy nagy növényekkel sűrűn benőtt és néhány kis hallal betelepített akváriumban nem feltétlenül van rá szükség.)
 
Még egy dolgot szeretnék megjegyezni: a jól működő biológiai szűrő, nem jelent megoldást minden problémára, de az egyik legfontosabb. A halbetegségekre, a különféle vegyi mérgezésekre nem fog megoldást nyújtani.
 
A fentiekre való tekintettel én azt javaslom, hogy az első héten semmilyen halat, a másodikban néhány kisebb méretű és szívósabb halat, majd az egy-másfél hónapos érési idő után a nagyobb halakat is betelepítheted. A halak, a növények összeválogatásánál célszerű figyelembe venni az igények azonosságát.
 
Kevésbé elterjedt még, de hatékonyságát illetően kiemelkedőbb teljesítményt nyújthat egy az akvárium mellett vagy fölé kiépített aquapóniás szűrés. De ez már egy másik téma.
 
Fenti irományomban nem akartalak semmilyen száraz nehezen emészthető vízkémiával meg miegymással terhelni, ezért a fenti anyag csak amolyan belépőszint lehet, amit a magam módján és a teljesség igénye nélkül írtam meg számodra. Célom inkább az volt, hogy nagyvonalakban lásd a folyamatokat.
 
Tanácsom: Légy türelmes, mert a természet is az. Ott nincsenek határidők, nincsenek normák és ott semmi sem sietős.
 
20011. május 18.
 
üdvözlettel:
 
Mátéfi Gyula
 
Ezt az irományomat ajánlom Gyufff fórumtársamnak.
 

9. blogbejegyzés
Az akvárium igazi ékszerei

 
Egy növényes akvárium igazi szépségét értelemszerűen a szépen nevelt növények adják. A változatos színek és a formák harmóniája eredményezi a szép összképet. (Lehet, hogy már régen is a természetesség mellett a szépség fokozásának lehetősége indított el ezen a szép hobbin.)
A növényes vonalat az akvarisztika elitjének nevezem. Míg egy átlagos haltartó akváriumban pusztán a halak szépsége és egészsége számít a legfőként, addig a növényesben ezeken felül szinte minden momentum. És ez oly annyira igaz, hogy még az se mindegy, hogy a technika ami üzemelteti ezt az ökoszisztémát, hogy néz ki.
Ma talán a legdinamikusabban fejlődő aquascaping világában egyre elterjedtebbek az üvegből készült kiegészítő eszközök. Az üveg tartozékok az akvarisztikában nem újkeletűek, már évtizedekkel ezelőtt is használták őket. A mai fiatalok mit sem tudnak erről, de pl. a 80-as években, az akvarisztikai boltokban szinte csak üvegből készült belső szűrőket használták. Ez egy üvegharang szerű forma volt, mely az aljzatra volt fordítva, benne a felfele áramló levegőbuborékok keltette szívó erő szedte össze a vízben keringő, illetve az aljzatban összegyűlő szennyeződést (mulmot). Megemlíthetném a szintén üvegből készült, a lopótökre emlékeztető iszaplopót, ami az aljzat „porszívózására” szolgált. De a mai napig is az üvegből készült hőmérők a legnépszerűbbek.
Folytatás itt: http://levinen.blogspot.com/2009_08_01_archive.html
 
 
 
 

10. blogbejegyzés
Akvárium indítása számokkal, képekkel, kezdő szemmel

Sziasztok!
 
 
Én egy igazi kezdő akvarista vagyok. Nagyon megtetszett ez az akváriumosdi, és belevágtam. 2004-ben lett készen a szobám, és azóta motoszkált bennem a gondolat, hogy kellene egy akvárium a szobámba. Ez most 2009 júniusában meg is valósult.
 
Nem pont a legszebb részt szeretném megosztani, mert arról sok jó írást lehet itt találni. Én azt szeretném megmutatni, hogy mennyibe is kerül egy akvárium elindítása majdnem nulláról.
 
Itt egy felsorolást fogtok találni, amiben tételszerűen lesznek benne azok a dolgok, amikre szükségem volt az akvárium elindításához, valamint azt is leírom, hogy mit honnan szereztem be. (helyesebben csak leírnám, mert most kaptam a levelet, hogy nem szavad reklámozni :(  )Természetesen az akvárium elindításának néhány részletét részletesebben fogom leírni, mint egyszerű felsorolás.
 
Ezt a bejegyzést csak azért írom le, hogy aki új akváriumon töri a fejét, az ténylegesen lásson tisztán, hogy mi is kell az akvárium elindításához. Mivel kezdő vagyok, ezért bizonyára voltak hibák, amiket még most sem tudok, és biztosan sokan fogjátok kritizálni, hogy miért pont azt, miért pont úgy csináltam.
 
Tehát a tényleges felsorolás.
 
-akvárium: 53*53cm-es sarokakvárium 35 cm magas. 4mm-es üvegből tetővel, ami nem csúsztatható, hanem levehető. 7000Ft
-bútor: egy sarokpolc volt a szobámban, de nem akartam, hogy az akvárium ragasztása látszódjon (nem lett túl szép), ezért elmentem a lapszabászatra (Gödöllő), és vágattam bútorlapokat, vettem élfóliát, majd ezt a lapok éleire ragasztottam vasalóval :D A lapok, az élfólia, és egy fogantyú ára: 5800Ft
 
 
 
Az akvárium elindításához egy webáruház budapesti raktárához vezetett az utam, ahol a következő szükséges dolgokat szereztem be:
-2 csomag 2-3mm-es aljzat 2*420Ft
-2 csomag 3-4mm-es aljzat 2*420Ft
-sarokba tehető háromszög alakú akváriumszűrő vattával, aktívszénnel 990Ft
-RiSheng 150w-os fűtő 990Ft
-hőmérő 250Ft
 
 
Innen egy másik boltba mentem:
-növények (2 db + 1 gömbmoha) 2*600Ft + 380Ft
-JBL Aquabasis táptalaj 2,5l 2200Ft
-akváriumi aljzat fekete, kb. 1mm-es szemcse, valamilyen zúzalék. 5kg 1500Ft
 
Háttér
Saját magam készítettem a hátteret hungarocellből, hőlégfúvóval, és csemperagasztó helyett fugázóanyaggal, mert szerintem az egyrészt gyorsabban szárad, másrészt vízálló, és vízzáró. Ez amilyen gyorsan készült olyan is lett. Egy nagyobb helyen lepattant a fuga, és ott most kilátszik a hungarocell. Ki fogom cserélni a hátteret egy jobban átgondolt és megtervezett háttérre.
 
-hungarocell 3cm vastag. Ezt otthon találtam egy házimozis dobozban, de ez nem egy nagy összeg, ha tényleg meg kell venni.
-fugázóanyag: 2 kg CIMSEC szürke színű fugázóanyag 1590Ft (falubeli barkácsbolt Vácszentlászlón)
-egy pici sima fekete színű vízbázisú színező 450Ft (falubeli barkácsbolt Vácszentlászlón)
-természetes szilikon 1100Ft (Madaras tacskó)
-kinyomó pisztoly 300Ft (ezt az egyszer használatosak közé sorolnám…) (tacskó Gödöllő)
 
Világítás
 
A világítást úgy oldottam meg, hogy az akváriumhoz készített bútorra belülről felcsavaroztam egy bútorvilágításra kitalált 18w-os 60 cm-es fénycső armatúrát. Itt hívnám fel mindenkinek a figyelmét a fénycsőarmatúra melegedésére! Bizony be kell tartani az előírt távolságot az ilyen beépített fénycsőarmatúrák esetében! Az első armatúrát édesapámtól kaptam, mivel volt neki itthon. Ez addig hibátlanul üzemelt, amíg teljesen be nem illesztettem a sarokba. Ezután már csak két napig bírta. Ezért kell vennem egy másikat, amit ki is néztem már a Brico Store-ban.
-fénycsőarmatúra: 2200Ft (BS)
-digitális időzítő kapcsoló: 2500Ft (ezt olcsóbban is be lehet szerezni) (Madaras Tacskó)
-kapcsolható 3m-es hosszabbító: 400Ft (Madaras Tacskó)
-kapcsolóval szerelt vezeték: ~800Ft (BS)
 
 
 Az elindítás előtt a lapszabászat után a gödöllői kisállatkereskedésbe mentem.
 
-Sera Aquatan 50ml 660Ft
-Sera Nitrivec 50ml 820Ft
- 2 db növény 2*450Ft
 
Miután berendeztem és el akartam indítani az akváriumot, feltöltöttem vízzel, és olyan volt, mintha eddig egy nagy sártengert csináltam volna a sarokba… Rettentő boldog voltam. Sikerült ugyanis több hibát is elkövetnem. Az aljzatot nem mostam ki. Valamint a táptalajra igen vékony réteg aljzatot tettem. (Így ismét beigazolódott, hogy az olcsó a drága.) Ennek következtében sikerült a táptalajt úgy felkevernem, hogy teljes vöröses-barnás színben pompázott a vizem :D Ezek után sor került az akvárium leengedésére, az aljzat kiszedésére, majd kimosására. A 2.5l táptalajból sikerült megmentenem, kb. 1l-t. Ezt a megmentett maradékot a következőkben úgy terítettem le, hogy nem az egész akvárium aljára, hanem csak sávokban oda, ahová a növényeket terveztem. Az aljzat erősen összekeveredett a táptalajjal, ezért egy egész délelőtt csak mostam. Természetesen sikerült ebből is megmentenem kb. 1-1,5 kg-ot, ami nem volt összekeveredve (ez az amit lespóroltam korábban). A megmentett tiszta aljzatot összekevertem a korábban vásárolt nagyobb szemcséjű kavicsokkal, és ez lett a fedőréteg a végén.
 
Az első indítás után Gödöllőn jártam, és bementem a Tacskó területén található állatos boltba. Itt vettem egy akváriumi fát 890Ft-ért, és 5 kg akváriumi homokot a későbbiekre gondolva.
 
Mivel ezelőtt vagy 3 évvel kaptam egy gömbakváriumot 1 aranyhallal, ezért volt még régről otthon egy légpumpa. 96l/h-s Az új feltöltést követően beüzemeltem a sarokszűrőt a légpumpával. Benne a növényekkel, és a fűtővel is.
 
Ez a Risheng fűtő is az „olcsó a drága” kategóriába tartozik. Az akvárium járatásának első éjszakáján a termosztátos 24fokra állított fűtőm kb. 32 fokra főzte a vizemet, így természetesen repült az akváriumból. Lehetséges az is hogy egy nagyobb 100-150l-es akváriumba megfelelő lenne, de sajnos az én kicsi 50 l-esemhez nem volt megfelelő, amit igazából a termosztátos volta miatt sosem fogok megérteni.
 
5 nap járatás következett vízelőkészítő szerek használatával. Már ezalatt az idő alatt rájöttem, hogy sajnos a légpumpa bizony hangos teremtmény, aludni nem igazán lehet tőle. A 6. napon vettem egy kicsi, használt AquaEl fűtőt, valamint egy új PowerClean belsőszűrőt. És megvettem a halakat is.
 
-használt AquaEl fűtő: 1500Ft (akvarista.hu fórum)
-PowerClean belsőszűrő: 2980Ft
 
-9db neonhal: 9*90Ft
-2db pandaharcsa 2*600Ft
-1db arany anci 980Ft
-1 újabb növény + gömbmoha 600Ft + 380Ft
-Sera Vipagran baby 24g haltáp ~1000Ft 
 
 
 
A halakat még aznap betettem az akváriumba. Volt nagy megilletődöttség az új helyen nekik. Minden nap azt néztem utána, hányan vannak még, de nem fogynak hál’Istennek.
 
Másnap kikísérleteztem, hogy a belső szűrő levegőztetése hogyan lesz halkabb. Erre a következő a megoldás. Lehet kapni bandázs, vagy más néven szövetes szigetelő szalagot. Ez a szalag, mint a nevéből is kiderül szövetes. A szövetszálak között át tud jutni a levegő, viszont a levegőszívó csőben keletkező jellegzetes „gluttyogó” hangot teljesen lecsillapítja. Mivel az új belső szűrőben még nem alakult ki a megfelelő baktérium kultúra, ezért egy csövön keresztül vezettem a kiáramló vizet a régi háromszög szűrő belsejébe. A korábbi kísérletek azt mutatják, hogy nem szabad a cső keresztmetszetét csökkenteni, mert akkor az ellenállás miatt szépen visszadolgozza a vizet a levegő szívócsövébe, és természetesen semmi levegő nem jut a vízbe. Sikerült vennem 8mm-es átmérőjű csövet Hatvanban a mezőgazdasági boltban.
 
2m 8-as cső 2*120Ft (mezőgazdasági bolt)
 
Így áll a mostani formájában az akváriumom. Vannak dolgok amiket most már máshogyan csinálnék, de ez az első igazi akváriumom. Tervezem egy Philips Aquarelle fénycső beszerzését. Valamint vízteszteket is kell még venni, és növényeket is. A halakat nem hiszem hogy egy ideig bővíteni fogom, mert elég kicsi az akvárium, és szerintem elég népes a medence, ha az 1cm-1literes szabályt veszem figyelembe, akkor már így is kicsi. Ha újra kezdeném, megnövelném a sarokpolcot, és magasabb medencét csinálnék, igaz ehhez meg kellene erősíteni is a polcot.
 
Így a végére összeadom az összegeket is: 41310Ft
 
Sajnos a növények közül csak a 2 gömbmoha, valamint az először vásárolt 2 maradt meg, ezért elég szomorú vagyok, de majd pótolom őket valamikor. Érdekesnek találom azt is, hogy ha bekapcsol a világítás, akkor a neonhalak lemennek a víz aljára, és nem nagyon akarnak úszni. Ezért az akvárium előterébe kevesebb fényt engedek, mégpedig úgy, hogy az armatúra búrájára egy sávban fekete szövetes szalagot ragasztottam. Azóta azon a részen úszkálnak a halak. Erre várom megoldásként az Aquarelle fénycsövet.
 
 
Üdv mindenkinek innen Vácszentlászlóról: mesztomika
 

11. blogbejegyzés
Gyrinocheilus aymonieri - Tapadószájú hal

Subphylum Gnathostomata  (Kiefertiere) àllkapocsos állatok - Classis Osteichthyes (Csonthalak) - Subclassis  Actinopterygii (Sugaras úszójúak) -  Teleostei  (Igazi/magasabb rendü Csonthalak) - Supraordo Ostariophysi  (Pontyhalhoz hasonlóak) - Ordo Cypriniformes ( Pontyhalszerüek/félék) - Subordo         Cyprinoidei  (Pontyhal rokonok) - Familia Gyrinocheilidae  - (Saugschmerlen) Algaevök - Genus   Gyrinocheilus (Szivó/tapadószájú/kövihalak) - Species   

Gyrinocheilus aymonieri   (TIRANT, 1883)  Tapadószájú hal  

Gyrinocheilus aymonieri egy termékeny hal, és a szabad természetben gyakran tömegesen megjelenik. Ennek ellenére fogságban semmi hir arról, hogy szaporodna. De azt nem lehet elölröl teljesen kizárni, hogy egy nagy meleg medencében a párzása csak megtörténhet.  

Ezt alátámasszák megfigyelések egy nagy tartályban a prágai botanikus kertben. Itt elértek a halak egy 15-20 cm testhosszat és nemi érettek lettek. Végeredményben kiüritése a tartálynak, és átköltöztetése a halaknak egy mutatós, disz akváriumba, meghiúsitotta sajnos a megválaszolását ennek az érdekes kérdésnek. Hogy a tenyésztése ennek a halnak tulajdonképpen fogságban is sikeres lenne, az azzal a körülménnyel van alátámasztva, hogy Gyrinocheilus aymonieri ugy a hegyi patakokban, mint a különbözö állóvizekben a mélyföldön (alföld) is megjelenik, tehát nem egy speciális élet területhez kötött.

Karakterisztikus ennek a fajnak, hogy a tapadószája a légzéstöl teljesen elkötödött, amit igy kizárólag az alga bevonatok leráspolyázásához használ. A széles szájnak, szivó/tapadó képes ajakja van, és dúrva szegéllyel ellátott. Idösebb halaknak egy kellemetlen tulajdonsága, hogy nyugodt nagy testü halakra tapadnak, és igy megsebezhetik a börüket.  

A hal bört ugyancsak megsebezhetik a parazitális piócák: Piscicola geometra; és Hemiclepsis marginata. Tubifexel együtt gyakran találhatók piócák, Glossiphonia heteroclita és Glossiphonia complanata; de ezek a halakat nem kárositják.  

Elterjedése:  Tájland, Kalimantan (Borneo)  

Nagyság:  a természetben 30 cm -ig, fogságban gyakran csak 15 cm;  

Nemi különbség:  nehezen felismerhetö, nöstény nagyobb és erösebb, nemi érett himeknek ivószemölcs van a fejükön;

Tartás és tenyésztés:  fiatal állatok jámborok, és jó alga irtók. Ellentétben az idösebb állatokkal akik nagyon agresszivak lesznek. Igénytelen. Vizhömérséklet úgy 25° C. Tartása világos megfelelöen levegöztetett, és napsütött akváriumokban. Tenyésztése fogságban még nem sikerült.  

Táplálék:  minden evö, növényi élelmet ha nincs alga növekedés, hozzá etetni. 

Quelle: AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling; 1990 Aventinum, Praha. /1. Auflage Artia, Praha 1982/ 

Prof. Sterba irja:  Gondozása hasonló mint más ugyanolyan nagyságú talajhalaknak. Megfelelö szellöztetés és dús növényzet elösegiti a jó közérzetét. Mint fiatal hal jó alga irtóként hasznos, de nem annyira hatásos mint az Ancistrus fajok. Èlelemként az ember algát ad, vagy saláta leveleket, és száraz eleséget is elfogad. A szaporodásáról semmi nem ismert.  A fiatal állatok igénytelenek és békések, az idösebbek gyakran összeférhetetlenek és támadó kedvüek. Gyrinocheilus aymonieri mutat egy tipikus élet tér védö viselkedést. HANEL (1982) azt hiszi, hogy a többszáma az akvarisztikában gondozott Gyrinocheilus aymonieri, -nek; a Gyrinocheilus kaznakovi -hoz; (BERG, 1906) tartozik. Ö utal a karakterisztikus nagy ajak szegélyre az orrnál, ami a Gyrinocheilus kaznakovi -nál hiányozna. A kutatása még nem tisztázott, és bizonyitandó.  

Gyrinocheilus aymonieri; Siamesische Saugschmerle, fogságban az élet elvárása 21 év; Quelle: Willem van Eijk 

12. blogbejegyzés
100 x 40 -es akváriumtető készítése házilag

Sokan készítettek már akváriumtetőt házilag, így én is kipróbáltam. Fontos szempont volt, hogy az akváriumszekrény és a tető egyszínű legyen (a többi bútorral együtt), és a tetőn csavarozás nyomait ne lehessen észrevenni.
Erre két megoldás létezett:
  • bármilyen színű farostlemezt használok, amit rácsavarozok a keretre, majd ezt középbükk színű öntapadós tapétával bevonom,
  • vagy eleve középbükk színű anyagból vágatom ki a farostlemezt, de ekkor nem csavarozhatok, csak a ragasztás jöhet szóba.
Én az utóbbit választottam. A farostlemez levágását alapos tervezés és számolgatás előzte meg. A tető felső része két részből fog állni, mint a gyári „Diversa„ tetők. (A másik, 450 literes akváriumom tetején egy ilyen gyári tető van, ami akkor 50e ft volt. Többek között emiatt nem vettem erre tetőt, inkább barkácsoltam egyet.) Tehát ez a felső, két részből álló borítás belesüllyed a tetőbe. De akkor lássuk a képeket, melyek önmagukért beszélnek.
Anyagok :
  • 20 x 20 (mm) –as fenyőlécből 6m
  • 20 x 40 (mm) –es fenyőlécből 1m
  • Farostlemez (1200 ft)
  • Szilikonos akváriumragasztó
  • 8db Sarokvas
  • 1db T8-as ORSAM elektronikus előtét (4200 ft)
  • 1db 90cm-es T8-as ORSAM Fuora fénycső (2200 ft)
  • 2db T8-as csavarozható foglalat (140 ft) (direkt nem páramentes foglalatot vettem, mert az akváriumon van üvegtető)
  • 1,5m 220V-os vezeték dugvillával
Anyagok egy része
 
Először a keretet készítettem el, abból is a rövidebb oldallal kezdtem. A reizercsavarok fejét besüllyesztettem, becsavarás előtt előfúrtam, nehogy szétrepedjen a fenyőfa.
Rövidebb oldal csavarozva
 
 
Illesztés
 
Rövidebb és hosszabb oldal összecsavarozása
 
Sarokvas elhelyezése
 
A keret kész
 
Hátfalon a csövek kivezetéseinek a kifúrása
 
majd kivágása
 
Ragasztás megkezdése előtt a borítást ráillesztettem a keretre, majd körberajzoltam az illeszkedéseket, így pontosan tudtam, hogy hová kell ragasztót felvinni.
Ragasztó felvitele
 
Az egyes oldalakat egy-egy nap különbséggel ragasztottam össze, és sajnos egy átlátszó és egy fehér szilikont kellett használnom, mert ez volt otthon és mindkettő már korábban használva volt.
Szárad a ragasztás
 
A világítás alkatrészei
 
A vezetékek rögzítését tűzőgéppel csináltam.
Bszerelve, vezetékelve
 
Az előtét fölötti fa összekötőn látható jópár fekete paca. Ez szilikon ragasztó, és azért került rá, mert volt egy kis görbeség a fának. Kicserélni már akartam ... maradt a korrekció. (na ez már gányolás, de a tető takar)
Felrakva, de még felső borítás nélkül
 
Közelről
 
Összhangban

13. blogbejegyzés
Új szín az akváriumban

Tegnap megérkezett az új csapat hat darab Yellow fire garnéla személyében.Nagyon tetszenek a Red Cherryk,de már valami új színt szerettem volna látni az akváriumban.
Elolvasva szentgyo garnélás blogját rájöttem,hogy ezeket bizony külön kell tartani a Red Cherryktől,mivel kereszteződhetnek.A régi bevált módszerrel egy üveglappal leválasztottam egy részt az akváriumból,(kb. 15 liter) + pár gömbmoha,száraz tölgylevél ,bele a szivacsszűrő,motoros légpumpa bekapcs. és kész is az új otthon.Társaságként pár darab petés (már megtermékenyített) red cherry nőstényt is melléjük raktam, ne unatkozzanak.A yellow-k,hamar megbarátkoztak az új "lakással" és a beadott eleséget is elfogadták.Mivel egészséges és szép példányok remélem sokáig gyönyörködhetem bennük.
Nem csak az akvárium,hanem a red cherryk is színesednek.
Eleinte 2-3 most 8-10 majdnem teljesen piros (korábban tarka) nőstény mászkál az aljzaton.Ezt nem tudom mire vélni, ugyanis az etetésük nem változott.Igaz rengeteg spenótot  megettek az elmúlt 2 hétben,de nem gondolom ,hogy attól lettek pirosabbak.Minden esetre nagyon meglepett és örülök neki.

14. blogbejegyzés
Betták szaporítása blog

Miután rájöttem, hogy túl sokat írok a fórumba elkezdtem naplót vezetni.

Mielott bárki nekiugrana, hogy elkezdjen ez alapján tenyészteni érdemes elolvasni az egészet, mert a hibáimra útközben jöttem rá én is.

2006.01.04.

Összeraktam a 20 literes akváriumomat a bettáim számára. 2 cm kavics van az alján, 1 jávai moha, 1 ko és 1 hatalmas csigaház. 150 W-os aautómata futovel futöm a vizet, szures, buborékolás nincs még bekapcsolva, de elo van készítve. A hofokszabályozóm kicsit megviccelt, mert nagy medencéhez való és a kicsinél magasabbra fut, mint amire beállítom. Most 22°-ra van állítva és így 28-29°-os a víz, melynek pH-ja 7,3.

Behelyeztem a bettapárt. A fiút befottes üvegbe, a nostényt meg az akkiba. Kis gond, hogy a nostény albínó, így nem csíkozódik be, de szemmel láthetóan érdeklodött a hím után, tetszelgett neki. Estére a víz 36°-ra melegedett (nem gondoltam, hogy a futo túl nagy a mdencéhez), de aztán visszacsavarva rendbe hoztam a dolgot.

2006.01.05.

Reggel kiengedtem a hímet az üvegbol. Szépen kergeti a nostényt, kifeszíti magát,..., de nem bántja a lányt, ami jó jelnek tekintheto. A nostény kicsit harciasabb, meg kell harcolni a kegyeiért.

A hím próbálkozik a habfészek építésével, de nem megy neki. (Eszét vesztette a lánytól, mivel a társas akkiban sorra építette oket). Tervben van, hogy beteszer neki valami vízen úszó izét, hátha az segít neki.

Érdekesség még, én legalábbis nem tapasztaltam ilyet, hogy a lány is kifeszíti magát. Tuti, hogy lány mivel egy idosek, illetve gyönyöru hordó hasa van. Bár inkább olyan, mint aki meggymagot nyelt.

Betettem a hímnek egy muanyag doboztetot, kb 15*10 cm. Már pakolt rá egy kis habfészket, de remélem késobb folytatja, mert ez igen kevés egy falka halnak.

Most kicsit megemelem a víz homérsékletét, mert 28°-ra csökkent. A hím újból nekilátott a habfészeknek. Talán kicsit huvös volt neki.

Azt hiszem mára ennyi elég. Megetetem egy kicsit oket, de nem viszem túlzásba, mert kaja után tuti ellustulnak egy kicsit.

2006.01.06

Ma reggelre a hím megépítette a habvárat. Tényleg jó nagy. MÉg építget, csinosítja. Rájött, hogy miért tettem be neki a muanyag tetot és szépen fel is használja.Illegeti magát alatta, gondolom a nostényt hívja.

Van némi összetuzés kettojük között. A nostény is kifeszíti a kopoltjúját. Talán a nadrágkérdést tisztázzák. Verekedés nincs, ami talán annak tudható be, hogy kölyökkoruk óta együtt neveltem oket, sose voltak külön. Hatalmas társas akváriumba számos halfajjal kellett együtt élniük. Ez a hímet is nyugissá tette. Nem bántott soha senkit, hisz köztük nott fel. Legalábbis gondolom ezért ilyen jámbor.

Tegnap észre vettem, hogy valami fefér lóg ki a nostény hasából, mint egy kicsi cso. Azt hiszem ezen fognak kipréselodni az ivadékok.

Lehet, hogy nem lesz semmi ebbol a betta szaporításból? Nem egy kergetozos mozgalmas esemény. Kis bájolgás, mézesmadzag húzás, továbbállás. Hóóóóóó, ebben a pillanatban a nostény beúszott a habfészek alá. Talán megnézte mi van, hogy áll a hím. Az próbálta marasztalni, de a szép szó és gyengédség nem hatott.

Azért legalább van némi remény. Szuz páros és azt mondják az nem mindig jön össze. Hát igen. A korábbi kísérleteimnél a dolog elég vadul zajlott. De meglátjuk...

A víz 29°-os. A habfészek fél tenyérnyi, de folyamatosan épül egy kicsit.

Az biztos, hogy gondos a hím. Várom mi lesz a vége.

Már megint akció volt, de most a hím kergette a habfészek alá a lányt. Sérülés, tépésnyom még senkin sincs (na, jó a hím az elején meg lett húzkálva a nostény által, de nem látszik). Ennyit írni, és még csak reggel van.

Elkezdodött maga az aktus. Nagyon szép, mert vigyáznak egymásra. A lány nem menekül, hanem magától aláúszik a fészeknek. A fiú finoman köré csavarja megát. Még nem jönnek ki a lányból a peték, de úgy nézem most kezdték és egy teljesen kezdo pártól igazán szép teljesítmény ez is. Elobb-utóbb csak összejön. A hím igazgatja a habfészket, a lány addig vár mellette. Nekem eddig csak brutális párom volt, ahol a nostény nem élte túl az eseményeket. Most mindketto szép, nincsenek megtépve és türelmesek a másikkal. Megdöbbent, hogy ilyen is van...

Már 1 órája csinálják. Nekik semmi bajuk, de én már nem bírom. Épp vizsgára készülök, itt vannak az asztalom fölött. Csak aggódom... De megnyugtatott Degec007, hogy ez normális. 5-kor el kell mennem, 9 tájban érek haza. Mi van ha addig megtörténik, nekem meg ki kéne venni a lányt, lemaradnék az izgalmakról...

Potyognak az ikrák!! 2 óra kellett nekik. Nagyon alaposan össze is szedik a lehullókat. Igen, többeszám, mert a nostény is csinálja.Együtt keresgélik a földön is oket, nagyon arik. És egy fél óra múlva indulnom kell... :((

Hazaértem :) Mielött elindultam kivettem a nostényt, mert a hím egyértelmuen elkergette. Sajnos nem lesz sok utód, mert kb 20 megtermékenyített pete van a habfészekbe. A lényeg, hogy a szülok rendben vannak (bár a hím kicsit fáradt). Majd lehet újra kísérletezni velük. Gondoskodó a hím, most is rendezgeti a habfészket, pedig már 22.21 van, lámpa leoltva, víz 28°-os.

Elvileg holnap már elkedenek elúszkálni össze-vissza. Nagyon izgulok.

2006.01.07.

Tegnap este 5-kor köpködték a lárvába a kicsiket. Ma már 12.00 elmúlt. Hivatalosan 11-18 óra, míg kikelnek. Lehet, hogy steril a hímem? Nagy csalódás lenne, mert nagyon gondos szülo és ne ezen múljon. Ha steril, akkor soha nem lesznek kis bettáim. Még a remény is szertefoszlik, mert ezért nem fogom kidobni, másikat meg nem veszek, mert ot szeretem. Nem egy szépség, de én neveltem...Ó, hála az égnek a Zsilinszky könyv 18-30 órát ír. Még van remény :)Most megkönnyebbültem...

21.00 van. 23 órakor jár le a 30 óra. Nem halad a dolog semerre. Mikor egy órája hazaértem, sehol sem volt semmi. A habfészek is szétjove. Felkapcsoltam a lámpát és a hím újra elkezdte a fészket fújni. Megvacsiztam, visszajöttem, és megvannak a kis pöttyök. Mióta láttam oket délelött nem sokat változtak. A víz 28°-os, ez nem lehet a gond. Már megint aggódom, hogy steril a hímem, vagy nem termékenyítette meg a petéket.Ilyen izgalmakat... Azt mondták a többiek, hogy éjszakára a szájába veszi oket. Hmmm. Errol még nem hallottam.

2006.01.08.

Reggelre kikelt 1 kishal, aztán 8-ra még több. Hát ez több, mint a hivatalos ido (Ha jól számolom 39 óra a 30 helyett). De a lényeg, hogy vannak. Pontosan nem tudom hányan, mert csak 3-nak látszik ki a "farka". Ha megpöckölöm a muanyagot ami alatt a habfészek van, akkor kipottyan egy, majd nyíl egyenesen visszaúszik. A hím egybol odasiet, hogy segítsen neki. Levegot azt hiszem a 3. naptól kell, enyhén, porlasztott formában adni, a hímet pedig szintén ekkor kell kivenni.

A víz 28,5°-os, teljes nyugi van.

20.00: Már csak egy kicsit látok, mi lesz ebbol holnapra? Minden nap úgy érzem, hogy nem lesz tovább, de mindig van néhány túlélo. Háát, meglátom majd. Tegnap este sem reménykedtem, ma sem várom a csodát. Továbbra is az bíztat, hogy a "tenyészállatok" jól vannak, így legkorábban 2 hét múlva újra próbálkozhatom.

2005.01.09.

Ma reggel nem sok változást tapasztaltam a tegnaphoz képest.Sajnos nem voltam itthon, így pontosan nem tudom történt e valami nagyobb izgalom. Most 20.00 van és ránézésre változtak a kicsik. Már nem függolegesen kapaszkodnak a habfészekbe és potyognak kifelé, hanem vízszintesen állnak. Nem sokat mozognak. Tehát sokszoros nagyításban így néznek ki: o-

A szemük jól látható, bár ez már tegnap is így volt. A hím már nem igazán törodik a habfészekkel illetve az utódokkal. Szemmel láthatóan 4-en vannak. Elég uncsi lehet a fiúnak, mert nem csinál semmit. Lebeg (talán hagyja fényképezni magát a szuk családjával).

Azt hiszem mára ennyit. Nem volt túl izgi a nap. Holnap elvileg ki lehet venni a hímet, de lehet, hogy erre még ma sor kerül.

2006.01.10.

Továbbra sincs semmi izgalom. Kivettem reggel a hímet, majd Fix 1 es tápot deszgán a késsel apróra "kentem". Így egy sokkal kisebb szemu haleledelt kaptam, ami belefér a kicsik szájába.

Elég nehéz észrevenni, hogy hányan vannak, mert elbújtak a jávai mohába. 2 db elvileg van, de most etetésnél 1-et láttam. Persze ez nem jelent semmit.

Napi 4-szer etetem oket, és már kivettem a muanyagot, amin a habfészek volt.

Próbálgattam a porlasztást, de az okosabbak szerint a mohám termel annyi oxigént, amennyi 2 kishalnak kell. Azért néha porlasztok, csak hogy a vízrétegek azonos hofokúak legyenek.

A víz továbbra is 28°-os, kicsit koszos a gyakori etetéstol, de a Fix 1-nek hála nem kell naponta vízcserét csinálni, mert 48 óra alatt bomlik le. Így csak holnap kell pucolni, ami a kishalaknak is jobb talán.

2006.01.12.

Iszonyat izgalmak közepette betettem egy marék almacsigát (5 mm-eseket)a kis akkiba. Arra gondoltam, hogy így a maradékot lesz ami megegye, még kevesebbszer kell takarítani, kevesebb megrázás éri oket.

Ma éppen 3 halat számoltam. Láttam enni oket (továbbra is aprított Fix 1 az eledelük).

Semmi izgi sem történik. Esznek, ja és betettem nekik egy szivacs szurot enyhe szuréssel. Nem zavarja oket, mert simán elúsznak mellette, nem szívja be oket az áramlat.

Hát ennyi az izgalom mára.

2006.01.17

Még mindig Fix 1 -et kapnak, de már nem morzsolva.

3-an vannak, úszkálnak, hal kinézetük van. Színük nincs, de nevük igen (Béla az összes, így nem keverem össze oket).

2006.01.19.

 Tulajdonképpen nincs semmi változás. Úszkálnak a kishalak az almacsigák között. Vízcserét még nem csináltam, mert jól végzik a dolgukat a csigák. Azért én már szereném cserélni, véletlenül se legyen gond. Fix 1-et kapnak, mert a tubifex nagyon ronda volt a halasnál, így inkább megvárom a következo szállítmányt. Ha jól számolom ma 9 naposak. Azaz 12 nap múlva már meglesz a labirintszervük. (3 hét alatt alakul ki a nagykönyv szerint)

2006.01.21

Ma csináltam egy részleges vízcserét aminek az egyik Bélám áldozatul esett. Pont egy kovel együtt szippantotta be az áramlat.

Sajnos még mindig nem találtam normál tubit, így még mindig Fix 1-et esznek. Azért sajnálom oket. Az almacsigák szép munkát végeznek az akkiban.

Homérséklet 28,5° , néha buborékoltatom nekik a vízet. Boldogan úszkálnak, már olyanok, mint az újszülött guppik.

2006.02.02.

No, letelt a 3 hetem, a kishalak élnek és virulnak. + nappal ezelott elkezdtem nekik porított szunyoglárvát és tubit adni (szárítottat vettem, mert gusztustalannak találtam feldarabolni az élot :) ).

Egyre nagyobbak a kishalak, de még nem haladták meg az 5 mm-es hosszúságot. Szóval ennyit a gyors növekedésrol. Na, jó. Már 1 hete kicsit elhanyagolom oket, mert késon érek haza, de egész jól bírják.

2006.03.03.

Szépen fejlodnek a Bélák. Már határozottan vadásznak az élelemre. halként viselkedve etetéshez egybol elojönnek, aztán ham ham és elbújnak. Aranyosak. A kajájuk porított szárított szúnyoglárva, tubi és lemezes.

 

2006.12.14.

Egy Béla élte túl a szaporítási kísérletemet, akirol kiderült, hogy lány. Tehát a késöbbiekben a halaimat Gabiknak fogom hívni, mert ez egy unisex név.

Tehát nonemu Bélám jól van, kifejlett egyede lett példányának. A színe nem a legszebb, de az enyém. Sajnos a szülei már meghaltak, de van egy új fiú, akivel, ha Bélám is úgy akarja elöbb-utóbb elkezdhetek egy újabb "almot". Képet szeretnék majd betenni Béláról, ha egyszer sikerül lekapni a kis gézengúzt. 


15. blogbejegyzés
Akvárium hűtése olcsón

Helló! Ezt a megoldást olyan akvárium tulajdonosoknak ajánlom akik, panelben laknak és nem tudnak megbírkozni a nyári meleggel.Sok halamba és növényembe került az idei nyár.Panelben lakom zárószinten, és bizony nálunk nem volt ritka a 30 fok a lakásban, és amikor a kánikula 1 hétnél tovább tartott a víz is elérte a 30 fokot.Kerestem a megoldásokat (aksi klíma, stb...), de különböző problémák miatt egyik se jött be.De egy internetes oldalon megtaláltam a megoldást a problémára.Olvastam, hogy ha ventillátorral hűtöm a víz felszinét 2-4 fokkal csökkenteni lehet a hőmérsékletet.Szépen le volt vezetve, hogy a víz hőleadása ugyan olyan mint az ember bőre, így ha elősegítjük a víz párolgását, akkor csökken a hőmérséklet.Először én se hittem benne, de úgy el voltam keseredve, hogy döglenek az élőlények a vízben, hogy kipróbáltam.És ez tényleg hat.30 fokos melegben tudom tartani a 26-27 fokot.Volt, hogy 32 fok volt olyankor a ventillátor mellé még öntöttem jeges vizet és ezzel együtt tartottam a 25 fokot.Látványos volt a javulás, mert a halak már nem a víz tetején kapkodják a levegőt, hanem normálisan úszkálnak.Csak annyi a lényeg, hogy hagyni kell az akvárium tetején teret a párolgásnak. Ja a ventillátorom fújásra van állítva úgy, hogy az egyik oldalon befújja a levegőt és a másik oldalon csak úgy simán távozik, tehát nincs szívó ventillátor. Remélem tudok ezzel a módszerrel valakinek segíteni.

16. blogbejegyzés
Akváriumi élet 6. rész

Bevezető!

Sokminden történt (mint mindig), ezért haladnom kell az idővel, hát kezdjünk is bele...
Gyarapodunk...

A neonok megismerkedtek az ancikkal, így mostmár nyugaodtan úszkáltak az új helyükön.Bár délután furcsálják a nyüzsgés-forgást az aksi körül.Új (igazából a régi halak kerülnek vissza a helyükre) halak érkeznek.Dánióék azok.Hamar felismerik régi helyüket, nem kell sokáig várni amíg megszokják.Eltelik 1-2 óra és már megy is az estig tartó buli, tehát estig ívnak, amíg nincs lámpa oltás.
Másnap korán kelnek (7 órakor) aminek a dánió csapat, nem nagyon örül, színeik még fakóak, amikor a lámpa felvillan.Persze egy ilyen est után nem is kell nagyon csodálkozni.A nap hamar eltelik, mert nincs semmi amivel elüthetnék az időt:nincs anci piszkálás, mert azok az ikrákkal vannak elfoglalva, nincs kövön 'sütkérezés', mert ránőtt a jávai moha, nincs kergetőzés, mert mindenki fáradt.Körülbelül 2 hét megy el ilyen unalomban, igaz 1-2 nap kivételével, amikor ikrázni volt kedvük dánióéknak, amiből persze a neonok jártak jól.
Egyik délután megint nagy nyüzsgés-forgás volt a lakosztály körül.Nem is hiába, egy teljesen új lakó érkezett, akit még legrosszab rémálmukban sem láthattak.Ez a két nem is egy hal, pedig a hírhedt fonal algaevő az ormányos márna, ismertebb nevén 'repülő róka'.Bizony, mint növényevő halak általános tulajdonsága, hogy nem nagyon szeretnek csipkelődőset játszani, így a neonoknak most is csalódniuk kellett...
folyt.köv. ;)

17. blogbejegyzés
Akváriumi élet!

Szóval!
 
Kezdjük is mindjárt azzal, hogy ebben a kis írásban egy 240 literes akvárium életébe tekinthetünk be.Ez a kis 'szelet' a természetből rengeteg boldogságot okozott nekem.Éppen karácsony előtt pár nappal lett beüzemelve és azóta remekül helytáll!
 
Tehát!
 
Dánióéknál egy átlagos nap telik.A fiatalabbak kergetőznek, párbajosdit játszanak, ancikat piszkálnak, bújkálnak.Az öregebbek, főleg a rangidősek ennél valamivel nyugottabban töltik el napjaikat.Néha a férfiak között keletkezett konfliktusok felpezsdítik ennek a picúr aksinak az életét, hiszen azt még nem mondtam el, hogy ők jelenleg egy 25 literes házat 'birtokolnak' és még nem is sejtik, hogy másnap megütik a főnyereményt.
 
A nyereményben egy HaLuxus szállót, BuboRéka pezsgőzuhanyt, Vakaródz követ, Ancilakosztályt sziklába építve, VíziRadiátort szintén a HaLuxus felájánlásából, valamint eredeti barna aljzatot kapnak.
 
Másnap délelőtt megkezdődött a családnál a rémület:áthelyezés az új lakosztályra.A kicsik azonal a növényekbe iszkoltak, a nagyok csak cikáztak az ágak, levelek közt.Negyed óra és az összes lakó áthelyezve.Elindult a felfedező túra, persze csak bandázva.Szép, szabályos csapatban kutattak ki minden búvóhelyet, áramlatot, részletet.Az algaevő család is megtalálta a maga kis törzshelyét ebben az óriási víztömegben.
 
Másnap reggel van!Dánióéknál elkezdődött a...NEM átlagos nap.Ezen a napon ugyanis  ünnepeltek.De nem úgy, mint nálunk emebereknél szokás, hogy torta, flekken, sütemény, sör, bor, pálinka!Ez náluk teljesen máshogy megy.Már a fény bejön a lakosztály üvegfalain.A rangidős hím elindul, hogy néhány feleségét sarokba szorítsa és kinyerjen belőlük néhány jó falatot, magyarán ikrát.A világítás még nem megy, de ez a kis hancúr felkeltette a vetélytársak figyelmét és mire a lámpa felkapcsol, már teljes 'pompájában' megy a dolog.A család egyszerűen annyira belemerült ebbe az egészbe, hogy még az ételt is mellőzték egy teljes egész napra, hiszen az ivadékgyártást egészen a villanyoltásig folytatták.Este a felvonulás lecsendesült, de másnap délelőtt újra folytatódott, bár csak pár órán át.

Folytatása következik...

18. blogbejegyzés
Az én akváriumom története

 Sziasztok!
Már gyerekkoromban is volt akváriumunk. Ez az akvárium került hozzám olyan 10 éves koromban. Sajnos akkor még nem igazán tudott lekötni ez a gyönyörü tevékenység, ugyhogy hamar abbamaradt ez a hobby.
Teltek az évek, és a párommal sikerült hozzájutnunk egy 70l-es aksihoz/tavaj/. Teljessen megfertőzödtem!  Nagy lendülettel neki is fogtunk az akvarisztikának. Eleinte igen sok hibát követtünk el. Nem mostam ki az talajt. Hát ez elégy nagy hiba volt. Az első halpopuláció nagy része életét vesztette tudatlanságomnak. Aztán pár hónap alatt sok szakirodalmat vásároltam és folyamatosan olvastam, tanultam a dolgokat. Sikerült Black mollyt tenyészteni! Óriási öröm! Lassacskán világossá vált, hogy ez a 70l nem elég.
Sikerült beszerezni nyagyon olcsón egy 330l-es aksit. HATALMAS! Februárban haza is hoztuk. Kis idő gondolkodás után kitaláltam, hogy magam akarok tartót készíteni neki. Úgy készült, mint a Luca-szék. Az akvárium a garázsban az autó az udvaron aludt. Közben jött az ötlet a sok informálódásból, hogy hátteret is szeretnék az aksiba. Azt is megcsinálom, gondoltam. Nem is volt olyan nehéz,az hamarelkészült. Nekem tetszik. Az álvány kerete is kiforrta magát előszőr AutoCAD-on aztán élőben is. Porfestés és csavaroztam rá egy dupla bútolapot, amit az aksihozz adott az srác.
Már fel is került az aksi a tartóra. Próbatöltés, minden szuperül haladt, főleg az idő. Áztattam a hátteret, kb. 6-8 hétig, addig nem haladtam.
Majd megrendeltem a bútorlapokat és összeállt a tartó is.
Bekerült a lakásba az akvárium . Feltöltés talajjal, majd vízzel és közben növényekkel. A halak is belekerültek viszonylag hamar, de jól viselték a dolgot.
A sziámi algaevőim örömtáncot járnak azóta a front üvegen. Teljesen kiszinesedtek. Gondolom örülnek a hatalmas térnek.
Most plattyt próbálok szaporítani. Hátha silerül.
A 70l-es aksi most már nem üzemel, kiváltotta a nagy.
A 330les aksi a szoba dísze, gyönyörű. És még az egyedi tartó is elég szépre sikerült.
Hát, ez az én akváriumom története.
Üdv: lacastra                                          

19. blogbejegyzés
Első akváriumom előzményei

Honnan jött?
Több mint egy év tanulás, olvasás utánnajárás után végre eljutottam arra a pontra, hogy nekilássak első akváriumom összeállításának. Ha valakire akkor rám igazán illik a kezdő akvarista kifejezés: Nem volt akváriumom gyerekkoromban, sosem érdekelt a téma különösebben, és az ismerősök-haverok körében sem volt aki ezzel foglalkozott volna. Történt viszont, hogy kirándulásként ellátogattam a Tropicariumba. Nah amit ott láttam az egyszerűen lenyűgözött, hihetetlen volt! Ekkor kezdett el érdekelni a téma és rögtön elkezdtem kutakodni a neten. Többek között rátaláltam az akvarista.hu-ra is és izgatottan nézegettem a tagok szebbnél-szebb medencéit.
 
Aztán felgyorsultak a dolgok, vásároltam könyveket olvasgattam a fórumokat és az akvarisztikával kapcsolatos weboldalakat. Gyakorlatilag mostanra érett be minden, bár érdekes hiszen millió kérdés van még mindig a fejemben melyekre sokszor nem találok választ (bár lehet lusta vagyok és még többet kellene olvasni). Ezért is gondoltam, hogy Blog formájában -a nagyobb lépéseket leírva- dokumentálom életem első akváriumának berendezését-feltöltését.
 
Sokat vacilláltam a medence méretén ám végülis egy visszautasíthatatlan ajánlat eldöntötte helyettem a "kis aksi-nagy aksi" kérdést. Nagyon baráti összegért cserébe jutottam hozzá egy 200 literes akváriumhoz melyhez a tulajdonos a következőket adta: JBL CristalPro e250-es külső szűrő, Hydor  Crystal 4 belső szűrő és egy gyönyörű bútor melynek nyitható tetejébe 3db. foglalat van beépítve. Tehát ez az indulási pont. Szükségem lesz még persze sokmindenre melyeket a közeljövőben szeretnék beszerezni. Összeírtam egy kis listát, hogy mi minden kell még: a technika megvan, a halak kiválasztva azonban a növényeknél megakadtam.
 
A növények?
Sajnos a növényes ismereteim elég hiányosak. Tanácstalan vagyok: Milyen növényeket kellene ültetni? Miből mennyit egy ekkora medencébe? Milyen sűrűn (közel) kell ültetni őket egymáshoz? stb. stb.

Ami eddig világos számomra: Nem növényes akváriumot szeretnék (tehát nem lesz CO2 palack az aksi alatt és az átlagosnál nem lesz intenzívebb a tápanyag ellátás). Azonban egy látványos és színekben gazdag élővilágot szeretnék összeállítani (egyébként ezen szempont alapján választottam ki a halakat is). A típusa: trópusi édesvízi lesz! A nem könnyű feladatom most az, hogy eldöntsem milyen növényeket vásároljak. Remélem további kutakodással a neten találok segítséget ehhez. 
 
A halak!
Terveim szerint az alábbi halak népesítenék be az akváriumot: 30db. vörös neon, 6db. szivárványos guppi, 4db. törpegurámi, 6db. törpe szivárványhal, 2db. pillangó tarkasügér, 2db. vitorláshal és 2db. algaevő harcsa. Remélem nem mértem el a telepítési sűrüséget és bízom benne, hogy ezzel nem lesz túlzsúfolt az akvárium. Talán a vitorláshaltól tartok kicsit: olvastam, hogy hajlamos a nagyon pici halakat felfalni.

Legközelebb már a berendezés és feltöltés után szeretnék írni, viszont előtte egy kis búvárkodással egybekötött nyaralás következik. Szép napot, jó nyaralást a többi akvaristának is!

20. blogbejegyzés
Akvárium berendezése

Hogyan rendezzem be az akváriumot?
 
Ez a kérdés nagyon sokszor elhangzik, mikor valaki akváriumot akar csinálni, és még kezdő. Nem mondhatom magam valami profinak, de szeretném veletek megosztani a tapasztalataimat.
Eléggé foglalkoztatott ez a kérdés, és sokszor beszéltem róla ismerősökkel, barátokkal, no meg hozzáértő profikkal. A képeim között van egy mappa, amelyikbe a blogomhoz szükséges képeket rakom (remélem lesz több is). A következőkben erről fogok részletesebben írni.
 
Az aljzat kiválasztása:
Kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy ne pezsegjen – ! sósavteszt ! ha pezseg, akkor nem jó aljzatnak – kérjünk segítséget ha kell. Ha már megvan az aljaz, és nem vagyunk biztosak önmagunkban, vegyünk egy 200 forintos magyar vízkeménység mérő tesztet (kémcső, és 3 üveg cuccos), és ha jól emlékszem ebből a piros kupakos, de a szaga jellegzetes. Pár csepp és már tudjuk is.
 
A növények ültetése:
A mutató és a középső ujj közé fogjuk a növény szárát, a gyökerekhez a lehető leg közelebb, majd a növény gyökerét óvatosan az aljzatba nyomjuk amennyire csak tudjuk, majd egy kicsit megigazgatjuk az aljzatot körülötte. No meg mehet a tabi. :)
 
A növények elrendezése:
Akvárium berendezése
Mint a képen is látható (katt rá), a belső szűrőt az akváriumban hátul helyezzük el, hogy keringesse körbe a vizet. A szűrő elé nyugodtan ültethetünk hosszúra növő növényt, mert a szűrő úgyis eligazítja, és mivel a szűrőből tiszta víz jön, nem „koszos”, ezért nem kell féltenünk a növényeinket, hogy koszfogó lesz. Az akvárium közepére ültethetünk közepes magasságig növő növényeket, de a szűrő melletti sarkot hagyjuk meg üresen, mert a kosz itt fog lecsapódni, és ha van itt növény, akkor az fogja összeszedni a koszt. Így, nagyon egyszerű lesz a koszt is leszívni, mivel nincs a növény tövénél, és nincs útban semmi. :)
 
 

21. blogbejegyzés
Akváriumfotózás a gyakorlatban - tippek, ötletek

Kedves Olvasó :)!
 
 
Bizonyára már sokan találkoztatok azzal a hibával amikor akváriumotokat fotózzátok, hogy a képek minősége nem a Ti elvárásotoknak megfelelő. A telibevakuzott halak fénylő testétől a fotó szinte élvezhetetlen, a vaku nélkül készült képeknél pedig az élőlények „bemozdulnak”, vagy túl sötét (alulexponált) lesz a fénykép. Ezzel a rövid kis bejegyzéssel szeretnék néhány tanácsot adni Nektek, de semmiképpen nem oktató jelleggel (mint amatőr fotós és akvarista lévén :)).
- 
Nyílván a fényképezőgép tulajdonságától nagyon sok minden függ. Egy kisebb kompakt géptől nem várhatunk el olyan teljesítményt, mint amit egy DSLR (digitális tükörreflexes) fényképezőgép adhat.
Néhány fontosabb „fotózási szakkifejezést” azonban sosem árt tudnunk, melyet könnyen átültethetünk a későbbiek folyamán a gyakorlatba.
 
Talán számunkra a két legfontosabb dolog a záridő és az érzékenység lehet, mely erősen befolyásolja a képek minőségét.
A záridő (zársebesség) határozza meg számunkra, hogy mennyi fény jusson be az objektíven keresztül a képérzékelőre. Tehát minél hosszabb a záridőnk, annál világosabb képeket kapunk. Egy mozgó téma alkalmával ez viszont elmosódottabb fotót eredményez.
Tipikus hosszúzáridős probléma:
Elmosódott vitorláshalak... 
Az érzékenység (a gépeken ISO-ként lehet általában megtalálni) határozza meg, hogy milyen fényviszonyok mellett fényképezhetünk gépünkkel. Az alapérték ISO100, és ez a gép tudásától függően lehet magasabb érték (általában 1600-3200). Ennek a lényege, hogy elektromosan a gép felerősíti (világosítja) az érzékelőre eső jeleket, így rövidebb záridővel, ugyanolyan „világos” fotókat kaphatunk. Ennek a negatív hatása a képzaj, mely a sötétebb képterületeken szemcsézettséget eredményez. Vannak gépek, melyek még 3200-as ISO érték mellett is profi képeket készítenek, mert a zajszűrés profin megoldott. De általában a kisebb kompakt gépeknél már ISO800-nál erős képzaj érzékelhető.
 
Tehát számunkra a legfontosabb megtalálni azt az ideális beállítási lehetőséget, ahol a képminőség még elfogadható, viszont halaink sem mozdulnak be a képen. Egy tükörreflexes fényképezőgéppel ez sokkal egyszerűbb feladat.
 
Vakuval, vagy anélkül?
 
Ez egy meglehetősen nehézkes kérdés, ráadásként még azt is szem előtt tartva, hogy a vakuzás halaink számára sem a „legstresszmentesebb” megoldás.
A vaku lényege, hogy elegendő fénymennyiséget biztosítson ahhoz, hogy minél rövidebb záridővel tudjuk fényképeinket elkészíteni (tehát így szinte a bemozdulás veszélye kizárt), de emellett az érzékenységet is alacsonyan tarthatjuk.
Tipikus hátránya, amit már megemlítettem, hogy a halak testéről visszaverődő fény erős kontrasztot hoz létre az állat, és a környezete között. Egy tipikus példa, amivel bizonyára már mindannyijótok találkozott:
 
Vakuzás közben még egy fontos hátránnyal találkozhatunk: az akvárium fényvisszaverő üvegével. Ezen könnyen lehet segíteni: kissé oldalról kell fotózni a témát.
 Néhány „jobban” sikerült fénykép:
 
Remélem rövid bejegyzésemmel néhány olvasónak tudtam némi hasznos információt nyújtani, melyet a gyakorlatba is át tud ültetni, s fotói sikeresebben fognak elkészülni.
 
Sikeres akvarizálást és fotózást kívánok minden kedves blogolvasónak :)!
 
 

22. blogbejegyzés
Egy 773.5 literes akvárium születése, és üzembe helyezése! :) 3.rész.

Sziasztok!
Elérkezetnek láttam az időt, hogy belekezdjek a harmadik felvonásba! Na tehát... fúúú, hol is kezdjem, először gyorsan összeszedem a gondolatokat, mert van mit pötyögnöm!  Talán ott folytatom, hogy nem bírtam ki a növények megérkezését, így már ha jól emlékszem vasárnap feltöltöttem az aksit. Amit amikor megérkezett a várva várt növény, talán nem is bántam meg! Mert akkora volt a növény, hogy amikor megláttam megkérdeztem, a komámat, hogy ez mi "pázsít"??? Na mindegy egy kis káromkodás után bele helyeztem az egyik kisebb aksimba! Ja és persze ami rajta volt a listán azt nem küldték. Így úgy döntöttünk a komámmal, hogy mi személyesen megyünk el a növényekért, persze nem oda ahonnan ezek jöttek hanem Szentkirályra!!!! Most pénteken megyünk is.
Na de térjek vissza az aksihoz. Szóval feltöltöttem és végre belehelyeztem a halacskáimat!!!
Ott középen bal oldalt látszik az érkezett növény, hát nem valami nagy, de ez van! És akkor itt van egy kis rövidke videó is az aksiról: http://www.youtube.com/watch?v=Iok_fYnA2Wc
És most szombaton végre teljesült egy másik régi álmom is, hozzájutottam 13db, 8-9centis Tropheus duboisi "maswa"-hoz!!! :) Róluk még sajnos nem csináltam képeket, de ami késik nem múlik! Mire belekezdek a 4. fejezetbe lesz róluk kép. És akkor most jöjjön a lényeg, ma elkezdtem beburkolni az állványt, kisebb nagyobb sikerrel, mert ez az állvány nem semmi, akitől hoztam, bár nem tudom, hogy ő csinálta-e, de egy fikarsznyi derékszög sincs benne, persze nem olyan vészes, de látszik a bútorlap illeszkedésénél.
És akkor a kezdet:
 
Egy gyors mérés és rajzolás és máris lehet kivágni!
 
 
Persze a kivágás után nem bírtam egyben berakni a helyére mivel bal oldalt a könyves szekrény és a sok lim-lom, jobb oldalt pedig már beraktam a kis szekrényt a kis aksikkal, tehát szét kellett vágnom középen és így már egyből bekerült a helyére.
Miután ezzel végeztem jöhettek az oldalak, na itt kezdődtek a gondok a derékszöggel!!! De azért sikerült megoldanom a dolgot. :)
Aztán a középsők.
És végül a jobb szélső is a helyére került:
Hát egyenlőre ennyi a burkolásról, lemértem a többi alkatrészt hozzá, és holnap irány a szabászat!!!! Majd jövök az új résszel!!!

23. blogbejegyzés
A zakvárium meg én

Hogy is kezdjem. Nem vagyok egy szakértő akvarista. A két bátyámmal kezdődött. Falusi révén mindig körül voltam véve állatokkal, de akváriumunk sosem volt. Egészen 10-11 éves koromig, amikor is fiatalabb bátyám kitalálta, hogy neki akvárium kell. Mindig is a biológia érdekelte, a szüleim meg minden baromságunkba belementek... Így aztán került hozzánk egy 50 literes, bele pár tetra, neon meg xifó. És egypár könyv, amiben szép színes képek voltak. Ja, és mivel a bátyámtól nagyobb egoista barom nem létezik a földön, olyan apróságokat, hogy a halaknak néhanapján enni adjak, olyanra gondolni sem mertem.
Aztán idősbik bátyám nekikezdett szokásos "akkor nekem kettő kell" mániájának, így egy pár hónapon belül szobánkban volt vagy 4-5 akvárium 50-180 literesek. Tartott ez a mánia pár évig, utoljára az akváriumban szúgyoglárva nevelkedett. Egy hétbe tellett, amire rájöttünk, honnan ez a sok szúnyog...
Aztán és is nagyobbacska lettem, elkerültem otthonról, munkába álltam legszebb fővárosunkban, és beköltöztem albárletbe. Blokkba! Na itt se kutya, se semmi nem fér meg, de az akvárium igen.
30 liter. Ennyit tudtam normálisan elhelyezni abban a kicsiny kuckóban... Tettem is bele 4 tetrát, 4 neont, 8 xifót, meg idővel 2 ancit... igen, most már én is tudom, hogy ezt tumultusnak hívják. De nem tudtam, és jöttek a gondok. így rá voltam kényszerülve pár szakirodalom elolvasására. Midőn megtudtam, hogy mennyire nem hagyram életteret a halaimnak, annyival kompenzáltam, hogy akik tovább nem bírták, azoktól érzékeny búcsút vettem, de a helyükre újak nem jöttek.
A legfájóbb az volt, amikor a hím ancit melóból hazaérve szétvert orral kiszáradva találtam meg a földön. Ő volt a kedvenc...
A vége az lett, hogy kiköltöztem falura, az akváriumot lecseréltem egy 120 literesre, a maradék halállományt (ami 4 tetra és a nőstény anci volt) kibővítettem 8 tetrára, 3 neonra és ancika kapott párt. Neonból 8 volt, csak hát Baumaxban vettem őket - de az majd egy másik történet...
Most ott tartok, hogy van vagy 150 almacsigám (köszönöm a tanácsot, hogy ne vegyem le a tojásokat az üvegfalról - egyszer jó móka volt, de többször nem lesz ilyen) és a mai napon láttam a szűrőn randalírozni 5 pici ancikát :)

24. blogbejegyzés
Zöld-ség az akváriumban!

 
Végre van egy kis szabad időm! Ahogy igértem ez a post a Caridina babaulti "GREEN" garnélákról fog szólni.
Még a tavalyi évben voltam egy ausztriai akvarisztikai kiállításon két fanatikus garnélás-akvakertész ismerősömmel. A kiállítás elmegy kategóriás volt viszont találtunk egy-két szebb garnélát. Köztük voltak ezek a szép zöld kis jószágok is. Megtetszettek és rögtön döntöttem,nekem ilyen kell! Haza is hoztam belőle néhány darabot. Nagy szerencsémre útközben valami csoda folytán 5db garnélával több lett a dobozban :) . Persze a megoldás egyszerű: valamelyik nöstény elengedte a piciket. Ezek voltak a bónusz garnélák.
Miután haza érkeztem betettem az előkészített akváriumba dobozostól had szokják az új helyet és vizet.
Az akvárium semmi extrát nem tartalmazott mint 25C-os csapvizet (ami nálunk elég kemény) , néhány mohát egy darab mangróve gyökeret és 2cm vastagságban Shirakura Red Bee Sand talajt. Az akvárium egy 35x35x35 cm-es kocka.
Másnap az első dolgom a létszám ellenőrzés volt! Na hát ez a csekély növényzet ellenére sem volt egyszerű feladat. A zöld babaultik igazi bujdosók. Annyira bele tudnak olvadni a zöld növényzetbe,hogy néhányszor elnéz mellettük az ember mire észreveszi őket. De a kitartó figyelés meghozta az eredményt és meg tudtam számolni a garnéláimat. Mindenki élt és virult. Teltek a napok és a garnélák szépen növögettek. Egy-két elhullást leszámítva nagyon jól bírták a kiképzést.
Miután eltelt már fél év gyanús lett a dolog! Sehol egy petés nöstény. Ekkor gondoltam először arra,hogy talán az összes garnélám nöstény! Beszéltem egy igazi garnéla guruval (Szentgyo :) ) akinek volt egy elfogadható magyarázata. Mivel a lányok szebbek,zöldebbek mint a fiúk valószinű,hogy csak lányokat hoztak a kiállításra. Persze ez csak egy gondolat,magyarázat a sok garnélából mind nöstény dologra.
Mivel nem volt szaporulat elcseréltem 2 szép,vaskos zöld-séget két vékony kis nyeszlettre. És meg is lett az eredmény!
Másnap 2 nöstényem is bepetésedett. A többi általam tartott garnéla fajnál jóval több petét láttam viszont az is igaz,hogy kisebbek is voltak mint a már megszokott. Halvány zöld majdhogy nem sárga peték sokaságát cipelték az anyák.
 A szokásos 4 hét elteltével aztán elengedte mind a két anya a kicsiket. Ekkor kicsit bepánikoltam mert hiába figyeltem órákig az akváriumukat,hiába kevertem fel a jávai moha csomót nem láttam egy picit sem.
Aztán kb. egy hét múlva gondoltam megnézem az akváriumukat sötétedés után néhány órával. Felkapcsoltam a világítást és hirtelem megbolydult az egész akvárium. Rengeteg pici szinte átlátszó garnéla menekült fejvesztve a fény elől. Az akvárium oldal falain legelészték az algát.
Hát ezek a picik még így egy hét után is kisebbek mint a frissen született RedCherry.
De a növekedésük sebessége nem mondható lassúnak. Hamar elérik a serdülő kort.
Összefoglalva a dolgot egy szimpatikus,nyugodt garnéláról van szó ami igazából nem egy kényes faj. Sok akvarista gondban van a víz keménységével is. Itt ez nem akadály. A babaulti igényli a kemény vizet. 20-26C és 6-8 ph. Kezdő garnélázóknak nyugodt szívvel ajánlom.
 
 Még több infó : http://muller71.blogspot.com
 

25. blogbejegyzés
Akvárium bútor olcsón házilag

Akvárium bútor (tartó szekrény) házilag
 
Egy 100 literes akvárium helyét terveztük kedvesemmel a szobában. Közös megegyezéssel a szoba egyik sarkát választottuk, melyre jó rá látás esik, nem mozgalmas és nem utolsó sorban szekrénysor tologatása nélkül is elfér . Eddig jó, de mire helyezzük el, sajnos megfelelő állvány, bútordarab nem állt rendelkezésre.
Szükség volt egy szekrényre, melyben az akvárium alatt tárolni lehet a „halas” cuccokat, esztétikus és kellően stabil egy ekkora medence számára (az aki 114 literes, 6-os üveg, úgy 15 kg, talaj és berendezési tárgyak kb. 20 kg, kb. 85-90 liter víznek szintén van súlya ) . Azt sem akartam, hogy lényegesen nagyobb legyen az akváriumnál. Ne üssön el nagyon a szobát uraló szekrénysor színétől, stílusától sem. Tehát egyedi terv, egyedi gyártás (saját kezűleg hisz úgy az igazi !). A méretek talán nem is annyira fontosak hiszen ami nekem jó lett, az másnak rövid vagy keskeny, alacsony vagy magas.
A lényeg, egy ekkora medence számára stabil masszív szekrény kell. Ezért a tervezés és készítés során külön figyelni kell a merevségre is. Az oldallapok és a középső merevítő lapok az alsó és a felső lapok egyaránt 18 mm-es bútorlapból (vörös Calvados) készültek. Körben élfóliázva vannak. A vízszintes alsó lapra állítva az oldallapokat konfirmátor csavarokkal szereltem, a tetejére a fedlapot szintén így rögzítve szereltem össze. Így mintegy szendvicsként az alsó és a felső bútorlap között keresztben függőlegesen került a két oldalsó lap valamint középen a két merevítő beépítésre. Ezt követte a 6 db láb felszerelése (egyenként 150 kg teherbírásúak!), 4 a sarkokon, 2 a középső merevítő lapok alá lett felszerelve. Hátulról 3 mm-es bútorhátlap lett felszögelve a merevítés, és a zártság kedvéért. Előre 2 db kivetőpántos ajtó került. A felső konfirmátor csavarokat egy-egy megfelelő színű műanyag körlappal takartam. Alulra pedig kétoldalt és elől egy 7 cm magas takaróléc került, szintén azonos bútorlap anyagából élfóliázva. Ez utóbbira az esztétikum, és (mivel nem szeretek a szekrények alá begurult dolgok után vadászni) a praktikum miatt volt szükségünk.
Az elkészült szekrényke a „szent” célnak tökéletesen megfelel, és ami fő esztétikus és olcsó (mindenestől 15000 Ft bánta, valamint egy délutáni barkácsolás )  bútordarabunk lett a lakásban.
 
Csaba

26. blogbejegyzés
Akváriumi dekoráció

 
sokat gondolkodtam hogy hogyan lehetne elképzeléseimnek megfelelő akváriumi dekorációt készíteni. 120*50*50 az aksim mérete melyben háttér van. gondom az volt hogy nem volt elegendő búvóhely s a boltokban számomra nem tetsző illetve kis méretű dekorok volta. lehet rossz helyen kerestem.
felvettem a kapcsolatot egy kerámia dekor forgalmazóval aki azt ígérte hogy a gyártót megkérdezi. azóta is kérdezi. aztán megkerestem egy keramikust s hungarocellből megcsináltam kb mit szeretnék. nahát azt mondta hogy a kerámia nem gyurma, nem lehetetlen de nem egyszerű. ha ő csinálja akkor az agyag nem drága de sok a munkaóra és hát az akkor nem biztos hogy megéri. ok. az alapokat elmondta s ha segítség kell bármikor segít telefonon is vagy személyesen. lényeg hogy ne legyen repedés és 2 cm-nél vastagabb agyag se, sőt légbuborék se mert égetéskor szétrobban. király. törtem a fejem s azt gondoltam ki megveszek egy tömböt s abból kifaragom. megvettem majd próbáltam kigyúrni nem sikerült, kisebb darabbal kezdtem de száradáskor szétrepedt, kifaragni se lett volna egyszerű mert akkor vastag részek maradtak volna.
kellett valami más ötlet.
 
korábban próbálkoztam egy kisebb perlit csemperagi keverékkel loriknak, semmi extra csak egy halom anyag benne két újnyi luk. megkötött jól nézett ki majd kezdtem az áztatást hogy minél kevesebb káros anyagot vigyek a vízbe. vödör megenged cucc bele, száj lebiggyen. Fenn marad. hoppá.
tehát ez sem jó. akkor elvetettem mindent s a háttérnek megfelelően gondolkodtam el. fehércementet összekevertem apró aljzatkaviccsal, s kapott kis barna színezőt.
a terv az volt hogy hungarocellből kialakítom a 3 barlangot, kőformájú virágcserepeket s elindulok vele felfelé, menet közben kialakítok csöveket anciknak, meg a tetején is egy nagyobb növénytartót valamint egy kisebb vulkánt amibe a hamarosan elkészülő világítás kerülne levegővel. először a kőalakú virágcserepekkel kezdtem sajna nagyokra sikerültek, mindegy nekiláttam a 3 barlangot letettem s körbeöntöttem anyaggal rá a cserépsziklák meg cső az anciknak majd tovább mentem felfelé s rájöttem nem tudom úgy ahogy szerettem volna. így a teteje elmaradt. így most olyan amilyen. ha majd nem tetszik akkor repül de a koncepció megvan. ja és menet közben hogy ne legyen nehéz hungarocell darabokat tettem bele amiket körbeöntöttem. a méretei 25*25*25 körüli, 3 barlang abból 1 teljesen belátható lámpával a másik kettőn csak lyuk van, van 2 ancinak való cső, meg 2 virágcserép. ha kiáztatom akkor beteszem bele a növény, köré is ültetek , idővel az alga is benövi és akkor természetesebb lesz, akár még jávai mohával is befuttatom. több keverésből készült így a színezete is tarka.
 
 

  
 
 
 
 
 
 

27. blogbejegyzés
A guppyk meg az akváriumok..

Hogyan is lettek guppijaim?
Régen is voltak, kb 7-8.-os lehettem, de meguntam, nem tudtam rendesen gondozni, vizet cserélni, megbetegedtek, kipusztultak.Ebből következően gyereknek gyakorlott akvarista szülői segítség nélkül nem ajánlanám az akvarisztikát!
Aztán középsikolésként is kaptam pár guppyt, megint ugyan az a helyzet állt elő, valamiért mindig kidöglötek(már sejtem, hogy nem szappanos szivaccsal kellett volna mindig kisikálni az akváriumot, meg kifőzni mindent a kavicsoktól kezdve a kövekig minden egyes vízcserekor, meg lehet a csapvíz sem tett jót nekik állandóan..)
Kövezzetek meg érte, de akkoriban még nem volt internet, és egy régi apám korabeli könyből próbáltam rájönni a dolgokra kevés sikerrel, meg ismerősök sem tudtak tanácsot adni, és gondoltam a higénia mindenek előtt nagyon fontos lehet! (végül is étkezés előtt is szapannal kezet kell mosni...)
De ez még időszámításunk előtt történt .
 
Újtestamentum
Miután összejöttünk párommal elkezdett halazni mert már régóta szeretett volna, de most nyílt alkalma rá, bíztattam is meg nem is, a rossz tapasztalatok miatt. Montam, hogy én nem ajánlom, de ha mégis, és kell a cuccom hozzá, viheti. Én inkább maradok a hörcsögöknél, azokon leglább nem kell mindig vizet cserélni.....és, hogy nekem SOHA TÖBBET nem lesznek halaim, mert úgy is megdöglenek...
Szerintem(mint tapasztalt akvarista szerint) kezdjen guppikkal, azok látványosak, meg elég szívósak is, ja meg elevenszülők, szóval pont tökéletes)
50 literessel kezdte..nem is kellett sokat várni az első kishalakra( 2-3db), volt nagy "ölöm, bódottá"..megvannak a kicsik, apa lett !Kapott egy kis 10-15 literes akváriumot egyik ismerősünktől.Az lett a nevelő akvárium.Aztán lettek red cherry garnéláink is,a kis halakhoz kerültek, jól megvoltak.Csináltunk bele hátteret, meg minden szépet és jót.Töéletesen működött a tegnapi napig, amikor is szét lett szedve.
A guppik lassan le lettek cserélve,a kicsik már olyan sokan lettek, hogy az akvárum inkább volt már leves..de nőttek, és szépek voltak.El kellett ajándékozni belőlük.
Nekem is lettek garnéláim, mert egy növényes akvárium garnélákkal azért mégse lehet olyan bonyolult..aztán decemberben valahogy felmerült az ötlet, hogy hozzunk át pár ivadék guppit, majd kiderül mi lesz velük.
Mai napig emlékszem, és talán ez az egyik legviccesebb, és leg"csodásabb" dolog, ami velünk történt a halakkal kapcsolatban, amit most leírok.
Hozta a pár napos kishalakat nagy sietve január elején (kb. 15 kilométer kocsival).Betette őket egy kis vízzel kisvödörbe, kabát alá.Beült a kocsiba, letette őket, fűtött, mint a bolond, nehogy megfázzanak...
Én itthon vártam, megjött kiszaladtam elé, kiszállt a kocsiból, és kezembe nyomja a vödröt, hogy" itt vannak a halaid, vigyed gyorsan, nehogy megfázzanak!"
Én meg nagyon örültem nekik, belenézek a vödörbe vagy 6-8 kishal...DE..."ezek döglöttek!!!!"Azt mondja:
-MI??? De hát az előbb még semmi bajuk nem volt, ne szórakozzak!
-De nem szórakozok, tényleg döglöttek, ha lötyögtetem a vizet ide-oda sodródnak, és háton fekszenek a vödör alján!
Tényleg...na szuper, megérte sietni, pedig úgy fűtött, hogy majd megbolondult, olyan melege volt, és erre tessék...
Mondom, mindegy..majad lesz másik...jók lesznek garnála kajának, és zutty beöntöttem őket a garnélásba
Nézegettem a garnélákat, erre egy idő után látom elkezdenek MOZOGNI A KISHALAK...először csak a kopoltyújuk, aztán a farkincájuk..aztán ficánkolnak..
JUPÍÍÍÍhát mégis élnek..de még nem biztos, hogy megmaradnak..úgyhogy csak óvatosan az örömmel.
Nos azóta jelentem felnőttek, és szépen szaporodnak !Időszerűvé vált egy nagyobb akvárium, mert kinőtték a 10 literest...
Ők kerültek most a 70 literesbe a maradék testvéreikkel, amik páromnál voltak még.Neki már nincsen egy darab guppija sem, nekem pedig annál több.
Ennyit a "nekem nem lesz soha többet halam"-ról.
 

28. blogbejegyzés
Egy 773.5 literes akvárium születése, és üzembe helyezése! :)

Hol is kezdjem, talán ott, hogy már régi álmom volt egy nagy akvárium, de eddig csak kicsik adatottak meg. Életem első akváriuma egy 40 literes volt, amit akkor kb. 7.-es koromban "nagy" akváriumnak hittem, de azóta rá kellett jönnöm, hogy ez így nem igaz, a mostani igazi nagy akváriumok a 400 literestől kezdődnek a 15000 literesig. Persze ami még elfér egy lakásban, illetve kertes házban! Na szóval az első igazi nagyobb akváriumom egy 145 literes akvárium volt, ami sajnos hamar a szemetesben kötött ki, mert ház felújítás miatt sajnos ripityára tört. :( De sebaj jött aztán az újjabb korszak alkotó ötletem egy 200 literes "személyében"  ami a mai napig megmaradt, és még jött mellé egy 160 literes akvárium is. Ime:
Aztán jött az újjabb korszak alkotó ötletem, amire már régen vágytam, egy igazi nagy akvárium!!! Ami úgy egy évig így is maradt, majd az idén úgy hozta a sors, hogy eladóm ezt a két akváriumot, és veszek helyettük egy nagyot!!! A feleségem nagy örömére, de egy szavam sem lehet rá, szerencsére, ahogy alakultak dolgok mindig mellettem állt és kitartott mellettem, sőt!!! Szóval miután sikeresen eladtam őket, az első elképzelésem egy 400 literes volt, majd miután böngésztem a honlapokat, rá találtam az "igazira"! Amit akkor még egy 650 literesnek írtak, 180*60*60, egy gyors telefon és máris le volt beszélve a dolog. Miután egyre többet beszélgettünk az akváriumról az illetővel kiderült, hogy az a 650 liter nem is 650 liter hanem 700 liter feletti! Aminek azért így is örültem, és mondtam neki, hogy legyen szíves küldje el az akvárium méretét, amit aztán el is küldött és így a méretek alapján, amik a következők: 180*70*60, kiderült, hogy 756 literes. Aztán végre eljött a nagy nap, irány az akváriumért!!! :) Már nagyon izgatott voltam, és végre megérkeztünk a tett helyszínére és egy mérés a pakolás miatt, hogy hogy fér be a teherautóba, ahogy mérem teljesen új méreteket mutat a mérőszalag, még pedig: 170*70*65! Mondom a kollegának, hogy ez hogy lehetséges a válasz a következő volt,: " Hát akkor ezek szerint jól lemértem!" Mondjuk azt is hozzá kell tenni, hogy nem csak ez az egyetlen akvárium volt ott, hanem még 2db 1050 literes, 1db kb. ugyan ekkora, 3db 350 literes és 1db 375 literes. És persze össze-vissza pakolászva, nem is csoda, hogy nem birta pontosan lemérni! Na mindegy, bepakoltunk és irány haza!!! Útközben még egy kis telefonos segítség a kipakoláshoz, ami szerencsére sikerült is gyorsan. Végül hazaértünk, egy kis neki feszülés az akváriumnak és végül felkerült a lakásba az akvárium! 7. emeletre!!! Húúúúúhhhh.....!!!! Ja és persze kiderült, hogy nem 756 liter, hanem 773.5 liter!!! És végül így született meg ez a nagy akvárium, és vált valóra egy régi NAGY álmom!
 
 

29. blogbejegyzés
Julidochromis ornatus

Julidochromis ornatus  (BOULENGER, 1898)   - Cichlidae (Buntbarsche) Diszsügérek  

A Tanganyika medencét egy kiterjedt széleskörü vizrendszer látja el. A hömérséklet a viz felületén ugy 27 - 29° C között mozog, a viz kemény; egy pH-reakcióval ugy 8,5 - 9,2. Ahol Julidochromis ornatus él ott szorosan összekötött a köves és sziklás meredek part, a barlangokkal, résekkel, és kiugró sziklákkal.  

Az eredetére/származására okvetlenül tekintettel kell lenni, és az akvárium berendezésénél számos búvó illetöleg rejtekhelyekröl gondoskodni. Üreges tégla, feltört virágcserepek, kókusz héjak, és megfelelöen egymásra rakott közetett tudunk erre a célra használni. A felnött halak élet és vadász területet alapitanak és igy itt találnak állandó tartóssággal a párok egymásra. Egymás között rendkivüli módon agresszivak tudnak lenni. Csak kevés killátás van, válogatás nélkül (vaktában) felnött párokat vagy csapatot egymáshoz tenni. A legjobban hagy az ember egy pár fiatal állatott egymással felnöni. Akkor képzödik egy relativ megerösödött struktúra, kifejezett rang szerinti sorrenddel, ahol minden hal a saját helyét ismeri. Aki ebbe a felépitésbe új halakat beletesz, a beilleszkedés csak ritkán sikerül. A legtöbb esetben megharapdálják és a halál fellépésséig támadják a halakat.  

Ugyanezek a problémák lépnek fel, ha a megszokott környezetét a Julidochromis ornatus; -nak váratlanul (hirtelen) megváltoztatjuk. Adott körülmények között megtörténhet, hogy életveszélyes veszekedések (harcok, viaskodások) törnek ki a párok között, akik ez elött egymással nagyon jól harmonizálódtak. Itt kell e -miatt attól figyelmeztetni, hogy "tenyész párt" beszerezzünk. Nincs semmilyen garancia arra, hogy a párocskák akik egy hosszabb idön keresztül sikeresen felneveltek, átköltöztetésnél egy másik akváriumba feltétlenül (ismételten) egymáshoz találjanak.  

Nagy akváriumokban köves és sziklás karakterrel tudjuk öket más rokon fajokkal együtt tartani, akik viselkedése hasonló: Julidochromis regani 10 cm; Julidochromis dickfeldi 10 cm; Julidochromis marlieri 10 cm; és Julidochromis transcriptus 10 cm.  

Arra való tekintettel, hogy az Ichthyofauna (ichtio állatvilága) a Tanganyika tónak egyedül álló, és ez a tó egy nagy természeti laboratóriumot képez, a kommerciális (gazdasági célú) halfogást törvény által korlátozták.  

Elterjedése: Tanganyika tó;

Nagyság: 8 cm -ig;  

Nemi különbség: nem felismerhetö;  

Tartás és tenyésztés: feltétlenül elönybe részesit, középkemény és gyengén alkálikusan reagáló vizet. Vizhömérséklet 25 - 27° C. Vizcsere legalább (minimum) minden 14 napban 1/3 rész(e). Jó oxigén ellátás szükséges. Medence (50 litertöl) okvetlenül számos kövezet fellépitésekkel ellátni. Barlang ivó. A nöstény rak a hassal felfelé ugy 20 - 50 tojást a barlang tetejére. Gondozzák az ivadékokat, de ami az utódok szabad úszása után nem nagyon intenziv. Kibújnak 2 - 3 nap után, szabadon úsznak a 8. napon. 

Táplálék:  kis élö eleség, száraz eleséget is elfogadnak; 

Quelle:  AQUARIENFISCHE zweite Auflage, 1990; Text von Ivan Petrovický, Ins Deutsche übertragen von Jürgen Ostmeyer, Bearbeitung der deutschsprachigen Ausgabe von Klaus Wilkerling;  1990 Aventinum, Praha. (1. Auflage Artia, Praha 1982 )

Prof. Sterba irja: Julidochromis; (BOULENGER, 1898) nemzetség; Relativ kicsi, hosszan nyújtott, tüske (orsó) formájú diszsügérek. Ez a Julidochromis; nemzetség; a Chalinochromis, Lamprologus, és Telmatochromis, nemzetségekkel közeli ronkonságban van.  Barlang ivók. A nemzetség kizárólag a sziklás (Litoral) parti oldal résekben a Tanganyika tóban él. 5 fajt ismerünk.   

Egy biztos különbségtétel a nemeknél csakis a nemi szemölcs alapján, röviddel az ikrázás elött lehetséges. Gondozása és tenyésztése kemény kissé alkálikus vizben, 22 - 25° C. A faj szivesen(akarattal) szaporodik. Barlang ivó, szülöi család. Az ivadékgondozása kiterjed az ikrákra (20 - 50, maximal 100 tojás), de a fiatal halakra nem. Ezek elösször az élet területen(reviren) maradnak, és részben kapcsolatot(kontaktot) tartanak a barlang tetejével. Önkényesen összetett állatok, valamint olyanok akiket a megszokott környezetükböl át tettek, gyakran harapósak lesznek. A faj gyakran ikrázik pár heti idöközi eltolódással.  

Julidochromis ornatus; elérhetö életkor, ca. 8 év van megadva;

30. blogbejegyzés
Akváriumi élet 4. rész

 
Bevezető!
 
Huhhh...hát már nyár óta nem írtam SEMMIT!Ez annak köszönhető, hogy szinte egész nyáron nem voltam otthon, így nem sok időm volt az aksi előtt ücsörögve gondolkoznom a történeteken.DE most, hogy a gimibe beilleszkedtem, már van annyi idő, hogy esténként leüljek fél órára és gyönyörködjek a látványban.Bár el kellett olvasnom az utólsó bejegyzést, mert nem emlékeztem tisztán mindenre.
 
Tehát!
 
Ugyebár az ELIT neonhal osztag megérkezett az aksiba.Igaz nem sokat voltak ilyen luxus körülmények közt, de addig felfedezték minden zugát.Mire visszatértek újból, az a meglepetés érte őket, hogy senki sincs rajtuk kívül itt. Azért ez furcsa volt mindenkinek, mert érkezésükkor nagy volt a nyüzgés, most pedig... .Így a Vezér neon parancsot adott a tagoknak, hogy induljanak kereső hadjáratra.Öten a Buboréka pezsgőzuhanynál kutattak, öten a Vízikalász rengetegben, öten a Vakaródz kőnél, ketten pedig a Crypto bokornál.
Ez utóbbi párosnak nagyon megtetszet a bokor.El is játszadoztak benne, de hirtelen egy fura alak kukucskált ki belőle.Az egyik rögtön a kapitány felé vette az irányt, na de a másik valami furcsát vett a kopoltyújánál észre, ez a furcsa pedig egy fegyver volt ami rengeteg apró kis tűből ált.Így aztán nem is mert hozzányúlni.Mire a többiek oda értek a társa risztására, már ő készen ált, hogy elmondja micsoda veszedelmes állatal találkoztak.Mikor mondani valóját befejezte a többiek is belátták, hogy nem lesz egy jó játszótárs a mindennapokban.
Már esteledik, hamarosan sötét lesz, de a vacsi még hátra van.Elkeseredésükben nem is sokat esznek.Bár valami más is van az eledel közt, valami zöld és eléggé alga szaga van. Néhányan belekóstólnak, de ki is köpik, hisz tényleg alga.Erre mit látnak? Az általuk veszedelmes ragadózónak vélt lény majszolni kezdte a mirelit algát és nem csak egy, hanem rögtön 3-at látnak, de ebben a pillanatban a fény kialszik.
Folytatása Következik...

31. blogbejegyzés
Akváriumi élet 2. rész!

Bevezető!
 
Az írásba immáron annyira belemélyültem, hogy nem bírtam ki, hogy ne folytassam a történetet, hiszen az előző művemben csak az első két napról volt igazán szó.Ebben a második részben a Dániócsaládon kívül a Xifókról írok.
 
Új lakótársak!
 
Elérkzett a harmadik nap a szállóban.Danóék ( az elkövetkező időkben így fogom dánióékat hívni) teljesen berendezkedtek.
 
A lányok, asszonyok mára teljesen lefogytak.Hát ha még az ember ilyet tehetne, hogy alig két nap alatt felére csökkentse súlyát.Azt hiszem, a diétás kajákat gyártó cégek kapásból tönkremennének.
A fiatalok hát mit fedeznek fel legelőször...na mit?Hát persze, hogy a Buboréka pezsgőzuhanyt.Végülis aki csont és bőr akar lenni két ilyen mozgalmas nap után, az még jól rá is dolgozik egy kis futópaddal, ami a halaknál egyenlő az áramlattal szembeni úszással.Bár amennyi energia belefér egy ilyen kis halba, az néha megdöbbentő tud lenni.
 
Azonban ezen a napon nem csak ennyi történt, ugyanis ma két új lakótárs érkezett, egy fiatal Xifó pár képében.A rangidős dánióhím azonnal kiszúrta a fiúcskát ellenfélnek és neki is rontott, de merészsége nem aratott sikert, mert Xifócskánk nem hagyta magát.Úgy elkapta 'hősünk' hátúszóját, hogy bátorságától még saját maga is megijedt, vagy lehet, hogy csak szellemet látott valamelyik bokorban, de a lényeg, hogy utána úgy eliszkolt az egyik sarokba, hogy még én se láttam hirtelen hova tűnt.Párja mindebből semmit sem észlelt.Inkább Danóék asszonyaival barátkozott, több- kevesebb sikerrel.
 
Este van.Jön a vacsora.Az aksi állványának a fiókját kihúzom, ahol az eledelek vannak, a lakóknál a reakció: özönlenek a felszínhez, étel reményében. Felnyitom a tetőt és már mindenki ugrál a vízből, tátog, ficánkol a vacsit várja, ami nem is csoda Danóéknál, hiszen már egy napja nem ettek.Leesik az első falat, amire egy kisebb háború tör ki. Aztán egy nagyobb csipet esik a vízbe és elindul a habzsolás.Körülbelül 5 másodperc és vége a lakomának.Még egy kis csipetnyi és meg is vagyunk a 'második fogással'.Fél óra múlva eljön a villanyoltás, még egy gyors ellenőrzés és mehet a szunya, JÓéjt!
 
Folytatása következik...

32. blogbejegyzés
Talajporszívózás garnélás akváriumban

Miért is van rá szükség?
 
A garnéla-tartás alapjainál el szokták mondani, hogy ahol garnélát tartunk, ott nincs szükség az akvárium-takarításkor porszívózásra.
 
Ez szvsz igaz is, meg nem is.
 
A garnélák szépen elfogyasztják az etetés kisebb fölöslegét és az elhalt növényi részeket, ha azok a normál mennyiségben keletkeznek.
 
Így emiatt tényleg nem kell sűrűn porszívózni.
 
Viszont mivel a fenti dolgokat és az algákat nagy mennyiségben fogyasztják, és aki fogyaszt, az ürít is :) , így egy normális méretű garnélapopuláció elég rendes mennyiségű talajképző anyagot képes "termelni".
 
Ez bizonyos határok között kiváló táptalajt jelent a gyökeres növényeink számára.
 
Viszont nagyon apró, és nagyon egyenletesen terítődik az aljzaton. Az apró voltából adódóan, sokkal kevésbé látszik, és ha nem törődünk vele, akkora menyiség halmozódhat fel, ami már a vízminőség romlását okozhatja.
 
Ezért én havonta egyszer bizony a garnélás medencékben is javaslok egy porszívózást, még ha nem is kell miliméterről miliméterre, tökéletes tisztítást végezni.
 
A garnélák, ha megfelelőek a körülmények, akkor rendszeresen szaporodnak az akváiumban, és a kicsik tényleg nagyon kicsik, ezért a porszívózást óvatosan kell végezni.
 
Én erre a következő módszert dolgoztam ki:
 
A talaj-porszívóm 3 részből van "összeszerelve".
 
Az egyik része egy kb egy cm átmérőjű hajlékony, átlátszó műanyag cső, hossza kb 1 méter. Barkácsáruházakban 600 ft körüli áron kapható.
 
  • Olyan átmérőjűnek kell lennie, hogy a hüvelykujjunkkal kényelmesen be tudjuk fogni, ha kell.
  • Ez azért lényeges, mert ennek a "befogásnak" a mértékével tudjuk majd a vízsebességet, ezzel a szívóhatást befolyásolni.
 
A következő rész egy minél átlátszóbb és merev műanyag cső, aminek a hossza kicsivel haladja meg az akváriumunk magasságát.
 
  • Átmérője akkora legyen, hogy passzentosan tudjuk az előző hajlékony csőhöz illeszteni.
  • Az átlátszóság azért kell, hogy lássuk majd, ha van benne "valaki".
  • A merevség pedig azért fontos, mert így mutatópálca szerűen tudjuk irányítani.
  • Ha ilyen csövet nem találnánk, akkor megoldás lehet a hajlékony cső hosszabra vétele és egy műanyagvonalzó kábelkötözővel való hozzárögzítése.
A harmadik elem egy harang, mert így olyan áramlás tud kialakulni, ami a tölcséres résznél is kevésbé szedi fel az aljzatot, de szépen felkapja a mulmot.
 
  • Erre én egy műanyag vanilia-aromás kis "üvegcsét" erősítettem a szájával a merev cső végére.
  • Az üvegecske alját pedig viszonylag könnyen sniccerrel vagy recés késsel le lehet fűrészelni.
  • Mivel ez teljesen átlátszó, ezért könnyen figyelhetjük, hogy épp mit szív a "rendszerünk".
 
A leszívott trutyit azért érdemes egy mellettünk elhelyezett edénybe folyatni, mert így a balkezünkkel szabályozhatjuk a leszívás sebességét, míg a figyelmünk teljes egészében a célterületre tudjuk koncentrálni.
 
Ekkora átmérők mellett a közepes méretű csigák populációját is karbantarthatjuk a porszívózás során.
 
Ha ez is a célunk, akkor a porszívózás előtt 10-15 perccel szórjunk be egy jól láthatró részre gyorsansüllyedő kaját, az odavonza a csigákat is.
 
Persze ekkor a garnélákat is el kell majd "lökdösnünk", de ők elég fürgék.
 
Ha a fenti összetevők épp nem találhatók otthon, akkor beszerzőkörutat a "harang" beszerzésével érdemes kezdeni, mert annak a nyakmérete szabja meg a következő elemek átmérőjét.
 

33. blogbejegyzés
Zsolti mentőakció

 Szóval van nekünk ez a Zsolti nevű lakótársunk. Zsolti állandó és mégis folyton megújuló tagja a nálunk fellelhető közösségnek. Teljes nevén, Zsolti a Béka. Mivel Zsolti, egy béka, ha ezt még nem említettem volna. Törpe, valamint karmos, továbbá béka. Állandó, mert régóta van békánk, megújuló, mivel nem a hosszú élet az ő reszortjuk sajnos, mindig pótlásra kerülnek a népesség tagjai. Volt, hogy többen is élvezték egyszerre vendégszeretetünket, de jelenleg csak egy képviselő terpeszkedik az akváriumban. Régóta meg akartam írni ezt a történetet, de elmaradt. Ma azonban újból meg kellett tennem, amit meg kellett tennem, és ez kihozta belőlem a betűket. Két szálról lehet megközelíteni a cselekményt. Egyik a béka vonal, amin elindultunk, valamint a háttérkészítős vonal, aminek jelenleg semmi értelmét nem látja a kedves böngésző, de majd kiderül, hogy ennek is van köze mindenhez. Szoktam csinálni háttereket, állítólag viszonylag sikereseket. Nade olyan vagyok, hogy amíg nem tudom valamiről, hogy az jó, addig nem szívesen mutogatom, vagy adom másnak. Lehet, hogy kihaló állatfaj vagyok, de ez van. Az első hátteremet a saját aksimon próbálgattam, mérsékelt sikerrel. Miután eltelt egy év, a felrakáshoz képest, valamint az algázók jó étvággyal, hangos ropogtatással elfogyasztották nagy részét, eljött a késsel, tűzzel, vassal való eltávolításnak ideje. Csakhogy nem hagyhattam csak úgy ott az üvegkádat, csupaszon, amikor én elvileg tudok csinálni hátteret. Így lett meg a második, egyben jelenlegi hátterem, nikecellből, csemperagasztóból, könnyből, és fájdalomból. Mert készülés közben többször megégettem, elvágtam, megszúrtam és odaragasztottam magam… De az most mellékes. Szóval az alkotás során felhasználtam sok mindent, amit más blogokban olvasgattam, ötleteket, amiket kipróbálni valónak találtam. Hát, nem mindent kellett volna bevetni, vagy legalábbis nem abban a formában, ahogy én kiviteleztem. Valahol azt a tippet olvastam, hogy a nikecellt, ne ragasszuk oda közvetlenül az akvárium hátsó falához. Miért tennénk. Inkább ragasszunk oda egy darab plexit, és ahhoz rögzítsük ragasztás oldhatatlan formájával a hátteret, mert ez majd forradalmi, meg jó lesz. Az indoklásra már nem emlékszem, de valami mintha rémlene a későbbi könnyebb kibontásról, meg az egyszerűbbségről, de ezek már a múlt, meg a vörös ködnek ködébe vésznek. Azt is mondta az írás, hogy igaz, ezáltal keletkezik egy kb. 4-5 milliméter vastagságú rész hátul, de hát kérem nincsen is semmi probléma, mivel nincs az a balga hal állat, ami oda furakodna. Ámde mégha a csekély szürke állomány indíttatást is adna a pikkelyesnek, akkor is fizikállissan képtelenség oly csekély helyre befurakodni egy halnak. Jahh….. Egy halnak az. De nem egy békának. Az Úr eme teremtményei nemcsak hogy hihetetlen rettegéssel, valamint elképesztően értelmetlen tekintettel szemlélnek mindent, ami nem ők, de még el is követnek mindent a tőlük eltérő jellegű bármi elől való elrejtőzés érdekében. De szép mondat volt…

Ez látványilag a következő. Béka ül nyugalomban a kövön. Béka gondol valamit-ebben mondjuk nem vagyok a végtelenségig bizonyos- elindul egy irányba, felderíteni a terepet, ahol már régóta éldegél, de minden nap egy új kaland. Béka felfedezi az átjárót a napos oldal, valamint a hátsó sötét lefolyó jellegű szeméttelep között, ahová maximum, egy pár milliméteres résen, vagy felmászva a háttér tetejére, szárazon lehet eljutni a mocsokba, mert ott jó. Nem tudom. Ha én béka lennék, lehet nekem is vonzóbb lenne a szűk pöcegödör, mint a tágas kajával gyakorta ellátott medence. De nem vagyok, így nem is érthetem eme nemes és nagy tudású lények gondolkodását, ha van nekik olyan. Nem akarom megbántani soraimmal a békák nagy múltú nemzetségét, de még munkál bennem a délelőtti barkácsolgatás dühe. Elnézést.

Tehát a békák, mostanában nálunk, a beszerzéstől számítva egy-kettő napon belül eltűnnek. De biztos szimattal rendelkező gazdaként, tudom, ha az akvárium mögé nézek, egy kis piperetükörrel, amit ha megvilágítok szemből egy zseblámpával máris megcsodálhatom eme kedves jószágokat, amiket nyilván ez ügyben szereztem be, azaz megcsodálás végett. Mi sem természetesebb, minthogy először gyönyörködik az ember az akváriuma csodáiban, majd a kis tükör, zseblámpa alkotta apparát segítségével, felkutatja a háttér mögé szorult, ki illetve belapult békalényt. JA, azt még nem említettem, hogy onnan soha többet nem jön ki? Pedig így van. Nem tudjuk mit ehet, mit csinál, miből él, de hónapokig képes ellenni odalapítva az üvegfalhoz. A picibbik lánykám sokáig, ha megnézdegéltük vele az akváriumot, utána kíváncsian pislogta a kis kézitükröt, hogy: „Hol fan a bíka apa?”Nem értette, hogy a béka miért van abban a pici tv-ben ha beteszem a fal meg az akvárium közé, és miért nincs benne ha csak úgy szemből belenéz. Ezt hogyan magyarázzam el egy másféléves csemetének? Egyszerűbbnek tűnt kiszedni valahogyan a lényt a pöcéből. Egyszerűbbnek tűnt. Társam a bajban (N. E. J.) adta az utolsó lökést az ördögi terv kovácsolás irányába. Ő szokott általában ilyen utolsó lökéseket adni, ezért is nem merek vele hegyek közé menni kirándulni. Szóval lökött egyet, mely lökés így festett. Sajnálkozó képpel üldögélt a kanapén, miközben én épp ellenőriztem, hogy a mi kis békánk vidáman éldegél-e beszorulva a fal mögé."Hát ennek a szerencsétlennek meg milyen élete van. Ott éli le az életét a nyomorult. Ki kéne szedni valahogy."

Valahogy. Hát ezaz. De hogy? Annyira szűk a hely, hogy a piszkálás nemes elfoglaltságát nem bírom végrehajtani. A tervezésnél, nem volt szempont, hogy onnan majd kamikázékat lehessen kipiszkálni. Ha dróttal akartam kiriasztani, nem ment, mert a távtartó lapocskák a háttér mögött, okos megfontolásból-szabálytalanul vannak felragasztva, tehát a drót elakad benne. Egy út van, ami levezet az aljáig a tákolmánynak, közvetlen a sarokban, de hogyan vegyem rá a kis ostobát, hogy menjen oda, kezdjen el menekülni a drót elől, mindezt pedig felfelé tegye, átbukdácsolva a háttér gáton, egy jobb élet reményében. A válasz egyszerű. Sehogy…

Más utat kell járhatóvá tenni. Micimackó módjára kezdtem neki a megoldásnak. Lekucorodtam a kisszékre szemben az akváriummal, és ütögetni kezdtem a homlokom. Gondolj! Gondolj!-ismételgettem. Aztán egy gyenge kis fény kezdett pislákolni egyszer csak a fejemben, elkezdve megformázni valami terv féleséget. Játszunk gejzírt. A drótot nem tudom irányítani, de a levegő… nyilván azt sem, de az utat tör magának tűzön, vízen, békán át. Illetve békával egyetemben. Elkezdtem hát letuszkolni a levegőztető csövét, a szűk kis nyíláson, mindeközben irányítani is megpróbáltam, hogy azért arra menjen, amerre a kétéltű szeret kucorogni. Miután emígy aláaknáztam a hátországot, nagy levegőt vettem. Egyrészt mert elérkeztem a terv következő lépcsőfokához, másrészt a terv következő lépcsőfokához nagy levegőre volt szükség, harmadrészt pedig az embernek kell az oxigén. Eddigre már kisebb csődület vett körül, szerencsére csak a családom tagjai nézdegéltek lankadó bizalommal és csodálattal. Szóval nagy levegő, és hajrá. Elkezdtem fújni a csőbe. Mely cső ledugott végén hatalmas buborékok formájában tört elő a szabadságra vágyó levegő. Amint ott találta magát, azonnal, vadul, megállíthatatlanul elkezdett felfelé vágtatni, maga előtt tolva minden lerakódott mulmot, mocskot, békát. Esetünkben a béka lett volna a fontos, de ugye elválasztani az ocsút a búzától, viszonylag nehéz három milliméteres résben, pláne hogy eddig szó nem volt búzáról. Meg ocsúról. Mindegy.

Leírnám a látványt. Apa vöröslő fejjel, nagyokat fúj a zöld csőbe, az akvárium hátulja ilyenkor mintha forrna, vad bugyborékolásba kezd. Fennt említett apa, a csak általa látott békát a helyes irányba állítás szándékától hajtva, csapkodja, ütögeti, koccolja fújás közben az üvegfalat. Hogy az előző folyamatok erősítéseként kellett-e mindezek közben hangosan a békák nemzetségének a tagjait, felmenőit emlegetni válogatott szitkok társaságában, az legyen az én titkom. Mindenesetre válogattam a szitkokat, mert körülöttem fetrengett a család a jókedvtől és nem szerettem volna, ha másnap rosszallóan néznek rám a bölcsiben, mert a gyerek le hülye békázott valakit. Ez a rituálé kb. olyan húsz percig tartott, kissé lanyhuló tendenciával, mivel az ájulás szélére fújtam magam. Egyszer csak egy levegő löketet meglovagolva előbukkant Zsolti. Szép ívet leírva placcsant az akvárium vízében, majd azon mód lendületet sem vesztve eltűnt a bozótosban. Gondolom ő is annyira megkönnyebbült mint én, hogy vége van. Kibontottam a katétert az aksiból, és iziben megbosszultam a családon a kiröhögést. Két nap múlva, nézegettem az én szép kis akváriumomat. Minden gyönyörű volt. Csak az én kis Zsolti barátomat sehol nem láttam. Kutakodtam, keresgéltem, semmi. Szörnyű gyanúm támadt. A feleségem, már csak az elfojtott jajgatásra, zokogáshoz hasonlatos nyöszörgésemre, dühödt ökölrázásomra, fenyegető hadonászásomra sietett be a konyhából. Ott álltam, kezemben a kistükörrel, rávilágítva a zseblámpával veszekedtem a csöpp létformával, aki bambán pislogva kucorgott a háttér, valamint az üvegfal közti négy milliméteren. Ott fogsz megdögleni!!   - Kiabáltam az egy centishez, és részemről lezártnak tekintettem a békát. De ma megint megesett rajta szívem, magam voltam itthon, nem volt aki kiröhögjön, megint bekatétereztem az aksit. Ripsz-ropsz fél óra alatt kiugrasztottam a békát a bokorból. Azóta nem láttam. De ha megint bemászik…..

Üdv.:Bigtom



34. blogbejegyzés
DIY háttérkészítés XPS lapból

Az alábbi blogban leírom, hogy jómagam miként készítettem el a bruttó 375 literes akváriumom hátterét. Teszem mindezt annak reményében, hogy valakinek segíthet. 
Az alapanyagot a munkahelyemen egy építkezésről sikerült kérnem a maradékból. Ez nem más, mint egy 8 cm vastag ROOFMATE TG-A, ami egy polisztirolhab hőszigetelő lemez, amit magastetők, hűtőházak többrétegű hőszigetelésére használnak.
Zártcellás anyagszerkezetű, így nedvességfelvétele minimális. Elsőként méretre vágtam a lemezt oly módon, hogy az akvárium két sarkában szűrőkamrákat tudjak kialakítani. A kisebbik kamra mérete kb. 8x15 cm, a másiké kb. 16x15 cm lett. Ehhez két illetve három réteget kellett egymás mellé ragasztanom.
A ragasztáshoz Makroflex GA 103 üvegező szilikon használtam. A lapok egymáshoz ragasztása előtt az érintkező felületeket drótkefével érdessé tettem, bízva benne, hogy a ragasztás így biztosabb lesz. A ragasztó száradására hagytam egy napot és csak utána kezdtem meg a felület formálását. Először megpróbáltam egy netről vett ötletet, miszerint forrasztópáka segítségével gyorsabban lehet dolgozni. Láttam is erről videót. Na ez nálam nem működött, úgy ragadt a drót az XPS-hez mint a pillanatragasztó. Arra gondolok itt a ludas az XPS anyagszerkezete lehetett. Azért gondolom ezt, mert amit láttam mind EPS volt – mint a sima golyós szerkezetű hungarocell.
Tehát más eszköz kellett. Természetesen legkézenfekvőbb a sniccer vagy szike volt. Jól is lehetett vele dolgozni, ám meglepett az XPS merevsége és keménysége. Mivel megvolt az alapanyag és az eszköz már csak ki kellett találnom mit is szeretnék háttérnek.
Korábban kacsingattam az Aquamorf hátterek felé, azon belül is a tuskós tetszett, de az ára eltántorított tőle. Bár a neten láttam nagyon ügyes utánzatot, de az én képességem nem biztos, hogy elég lett volna. Láttam több ügyesen elkészített és általam is megoldhatónak vélt hátteret. Végül azonban úgy döntöttem nem fogok plagizálni. Ezért fogtam egy filctollat és elkezdtem ad-hoc szerűen felrajzolni.
A főbb vonalak kimetszésénél még alakította a terven,
de végül elkészült a végleges forma.
A szűrőnyílások kialakítása során arra törekedtem, hogy a már kialakított mélyedések nyomán legyenek ezzel elősegítve, hogy minél kevésbé legyen feltűnő. A szűrőnyílások számát és elhelyezését próbáltam úgy megtervezni, hogy a vízoszlop több rétegéből is szűrjék a vizet. Szűrőkamránként két nyílást alakítottam ki. Egyet az aljzat szintje felett és egyet kg középmagasságban.
Ezt így utólag látva kissé elrontottam, mert a szívóhatás a nagyobb felületen jobban eloszlik. De ezt most úgy fogom megoldani, hogy a középen lévőkbe méretazonos szivacsot vágok. Így megnő a szívóhatás az alsó nyílásoknál, viszont a szivacson keresztül is lesz egy enyhe áramlás, ami biológiai szempontból pozitív hatású lehet. A nyílásokba üvegszövetet ragasztottam be a második réteg csemperagasztó felvitelekor, ami megakadályozza a halak szűrőkamrákba jutását.
A visszatérő ágakat pedig úgy oldottam meg, hogy kifúrtam az XPS-t és 20-as PVC csövet ragasztottam bele, amihez a szűrőkamra felöl csatlakoztatni tudom a szűrőket. A PVC darabok egyik végét megmelegítettem és kissé ellapítottam oly módon, hogy a végeredmény egy az átmérőnél nagyobb, de keskenyebb nyílás lett. Talán így legyezőszerűen nagyobb területre terjed ki az áramlás. A két „fúvóka” irányát úgy állítottam be, hogy egymást segítve körkörös áramlást idézzenek elő. Az egyikből kilépő vízsugár párhuzamosan halad a háttérrel, a másik a frontüveg felé néz kb. 45 fokban. Így már működés közben látva ez többé-kevésbé össze is jött. Persze a tényleges áramlatok at befolyásolják a háttér kiugrásai, a dekor faanyagok és egy kis mértékben a növények is.
Miután a háttér formája végleges lett, fel kellett vágnom négy darabra festés előtt, mert az akváriumban lévő merevítések miatt csak így tudtam berakni.
Festés előtt a felületet drótkefével érdesebbé alakítottam, ezzel elősegítve a csemperagasztó könnyebb megtapadását és a felületről történő leválásának megakadályozását.
A felvágott darabokat Cimsec F típusú csemperagasztóval vontam be. Ebből 3 réteget vittem fel, az első kettőt színezés nélkül. Az első réteghez egy hígabb keverést csináltam, amit ecsettel hordtam fel.
 
 
A második rétegnél kissé sűrűbbre – tejföl állagúra - kevertem az anyagot. Mindkét réteg után vártam 2 napot, míg teljesen megszáradt a csemperagasztó. 
A nyílásokba üvegszövetet ragasztottam be a második réteg csemperagasztó felvitelekor, ami megakadályozza a halak szűrőkamrákba jutását.
Amikor a második réteg is megszáradt fekete vasoxiddal megszínezett híg csemperagasztót kevertem be. Ezzel befestettem a mélyedéseket – kontúroztam.
Két nap száradás után barna vasoxiddal megszínezett híg csemperagasztót kevertem be. Ezt is ecsettel hordtam fel, de én úgy nevezem pacsmagolós módszerrel, hogy ne jelenjen meg a tipikus festésnyom. Így a felület is kezdett jobban sziklafelületre hasonlítani. Ahogy felvittem a barna ragasztót a maradékhoz adtam sárga vasoxid port, ami így jóval világosabb lett. Ezt a nedves felületre ún. sepregető-pacsmagolós módszerrel vittem fel, ügyelve arra, hogy ne a teljes felületet fedje. Mivel a barna és a világosbarna felület is nedves volt a színek a határvonalon kissé összemosódtak, ami még természetesebb kinézetet eredményezett. A végén még nagyon finoman feketével is átsepregettem a felületet. Így született meg a végleges szín. Mindennel együtt a csemperagasztóból egy 5 kg-os kiszerelést használtam el.
 
Két nap után beragasztottam, amihez 4 kartus szilikonra volt szükség, mivel az egész üveggel érintkező felületet 2-3 mm vastagon bekentem. Ragasztás után szintén két napot vártam, és az illesztési pontokat két rétegben feketével színezett csemperagasztóval lekentem. Majd újabb két nap telt el az akvárium feltöltéséig.
 
Az elő feltöltés után nálam is megjelent a felületen a mások által is leírt fehér porszerű valami.
Ennek eltüntetéséhez háromszori vízcsere volt szükséges, miközben egy kefével megsikálgattam a felületet.
 
 
Hát „röviden” ennyi lenne a történet. Remélem aki háttérkészítésbe kezdene és nem tudja hogy is kellene vagy ha csak ötletre van szüksége neki ennek a blognak a megírásával segíthetek. Bár csak hobbibarkácsoló vagyok, de ha bármilyen kérdés felmerül, kérdezzetek nyugodtan. Igyekeztem minden részletre kitérni. Mindenkinek jó alkotást és sok sikert hozzá! 
 
 
 
 

35. blogbejegyzés
DIY vízfelszín-takarító

Már az akvárium indítása óta figyelem, hogy a vízfelszínt bizonyos szögből megnézve nagyon sok "kosz" úszik az akváriumban. :-( Törtem a fejem hogy miként lehetne eltüntetni akár időszakosan, akár véglegesen. Az utóbbi szerintem lehetetlen a kosz mivolta miatt. Ránézésre hasonló egy vízfelszínen szétterülő olajfoltra . Az én teóriám, hogy ezt az öszetett valamit "saját magamnak" is köszönhetem. :-( Ugyanis rendszeresen matatok az akváriumban könyékig, hol takarítási hol átrendezési és karbantartási céllal. Az ember bőrén annak ellenére, hogy rendesen és vegyszermentesen felkarig "kezetmos", mindig marad némi por a bőr pórusaiban és a hosszas matatás közben ez ki is ázik onnan. Emellett a bőrön keresztül kiválaszt mindenfélét, úgymint verejtéket és egyszerűen fogalmazva zsírt. Szerintem a felszínen lévő "uszadék" egy részét - ha nem is nagy hányadát - tuti ez képezi. Na ettől a valamitől szeretnék megszebadulni. Agyaltam is rajta sokat, de a héten Yankoo társunkkal történt beszélgetés adott egy kis löketet, Yankoo pedig az ötlet alapját. :-)
Az alap kiindulási pont a tengeri akvarisztikában ismeretes túlfolyók voltak, amik ugye pont a a felszín leszívására lettek kitalálva. Valami hasonló kell nekem is. Itt lépett be amit Yankoo mondott, hogy erre tökéletesen megfelel egy fejreállítoot kis belső szűrő kissé átalakítva.
Fogtam egy kis Fan Mini plust és a szűrőházát kettévágtam. A szűrőfejhez csatlakozó részhez hozzáragasztottam egy visszaválthatós palack levágott felső részét, amiről a csavaros-szoknyás részt is levágtam. Az így kialakított tölcsér felső szélét cikk-cakkosan bevágtam ollóval. Később rájöttem, hogy ezen cikkek-cakkok :-) méretének helyes megválasztása nem is egyszerű. :-( A tölcsérbe először két különdöző átmérőjű szivacskorongot raktam be (amiből a végén csak a kicsit hagytam benn).
 
 
 
 
 
 
Amit észrevettem, elég nehéz egy egyensúlyi állapot beállítani miszerint a vízszint mozdulatlan legyen. Ezt ugye úgy lehet elérni, hogy a szűrő által szívott és a "fésűn" átfolyó víz mennyisége azonos és állandó legyen.
Még nagyon sok  finomítani való van rajta. Ötletem már van, de ha valaki használható ötlettel segíteni tud azt megköszönöm. ;-)

36. blogbejegyzés
A világítás ... (4. befejezés)

 Sziasztok!
 
Elkészült a nagy mű. Az előző bejegyzésben írtam, hogy még eldöntésre vár, hogy beragasztom vagy csavarozom a tetőbe a műanyag alaplapot.
 
Nos logikus okok miatt az oldható csavarkötést választottam. 8))
 
Amikor feltettem az akvárium tetejére döbbenetes volt a változás. Elsőre kicsit úgy tűnt, lehet túllőttem a célon, de erre csak az idő, na meg az algásodás adhatja majd meg a választ. Remélem minden ok lesz.
 
Itt egy kép előtte és utána:
 
... hogy a formából is látszódjon valami itt van néhány kép a késztermékről.
 
 
 
 
 
... és végül néhány gyorsan előtt kép a lakókról a teljesség igénye nélkül. 8))
 
 
 
 

37. blogbejegyzés
A Neomagnol tabletta

 
Neomagnol tabletta
 
Sziasztok! Most áttekintjük, hogy nagyjából mire is használható a Neomagnol tabletta(akvarisztikai körön belül).
Még mielőtt valaki megkérdőjelé a Neomagnol tabletta használatát olyan szempontból, hogy árt e a halaknak, ezt a cikket ajánlanám figyelmében.:
 
Hogyan használja a NEOMAGNOL tablettát?
„Ivóvíz fertőtlenítésére: 10 literenként 2 tablettát kell feloldani a fertőzött vízben, időnként össze kell keverni és legalább 2 óra időtartamig állni hagyni. Ennek eltelte után a víz fogyasztható!”
Link: http://www.pirulapatika.hu/210021759/betegtajekoztato/neomagnol_tabletta
 
De kezdjük az elején tudnivalók terén.:
-A neomagnol mindenféle baktériumot,válogatás nélkül elpusztít,tehát a lebontó baktériumokat is.
(-Ahogy a többi halgyógyszer is-Ezért csak kis mennyiségben alkalmazandó/alkalmazható az akváriumban.)
-Hatását 3 nap alatt elveszti, tehát pótolni kell.- Ahogy a többi halgyógyszert is-.
-A legtöbb praziás és bakteriális betegségnél is hatékonyan használható.
-Adagolás: 100liter vízhez 1 tabletta.
-A tablettát akváriumba oldott állapotban kell bejuttatni.
-Infuzoriummal 1 nap alatt végez.
 
-A víz zavarosságát (opálosodás) is megoldja(Ha infuzorium,vagy zöldalga okozza a zavarosodást)[A Neomagnol lehet hogy megoldja a gondot ideiglenesen,de a kiváltó okot akkor is meg kell szüntetni.:Túletetés kizárása,Talaj takarítás,és algásodás esetén a megfelelő fényviszonyok beállítása.].
-Gátolja az algák, moszatok, és penészgombák szaporodását.
-4-5Liter vízhez 3-4 tablettával fertőtleníthetjük:
Gyökerek
kövek
tárgyak
talaj
-Növényt is lehet vele fertőtleníteni.:5 liter vízhez 1-2 tabletta.1óránál tovább a növény ne legyen ebben a vízben.
-Sokan (akik használnak Neomagnolt halak esetében) bármilyen fellépő betegségnél használják 100liter/1tabletta arányban a megfelelő gyógyszer mellett.
(Volt, akinél 2nap alatt meggyógyította a darakóros halát.)
 
-100L/1tabletta arányt a halak jól viselik. A csigák viszont kis mennyiséget sem tolerálják.
-Nagyon súlyos betegség esetén a maximum adag:100L/2db,viszont a kényesebb halakat, és harcsákat ilyenkor ki kell vennünk az akváriumból.
-A Neomagnolos kezelés adagait be kell tartani és csak indokolt esetben szabad használni.
-A kezelés során, és utána pár napig az etetéssel csak óvatosan, hisz a lebontóbaktériumainknak behúzza a féket a Neomagnol.
-A Neomagnolt Só mellett,ha algaírtásra használjuk, akkor a szerekre csak mint segédanyag tekinthetünk.Legfontosabb gyógyszer a dús növényzet,és sok víz színén lebegő növény.Pl:Békalencse,kagylótutaj...Továbbá fontos a helyes megvilágítás és a megfelelő biológiai szűrés.
-A Neomagnol, ugyan úgy, mint a jódmentes konyhasó, akvaristák körében vitatott dolog. Neves akvaristák érvelnek mellette vagy ellene. Mindenki saját felelősségre alkalmazza ezt a szert.
 
Én most ecsetalga ellen fogom alkalmazni. 5evőkanál só és 1 tabletta 3 nappal vízcsere előtt. És következő vízcsere előtt ugyan úgy 3 nappal vízcsere előtt, és utána már hagyom „kiürülni” a vízből.
És hogy az árról is legyen egy kis info: Gyógyszertárban 60-90ft 1tabletta ára. Azthiszem 10tablettás a legkisebb kiszerelés, de ez nem biztos.
 
 A blogbejegyzés szövegét SN.-nek köszönhetjükCirka 99%ot XD.Én csak a blog "szerkesztője" és az ötletadó vagyok,hogy elkészüljön ez a kis összefoglalás a Neomagnolról.

38. blogbejegyzés
Házi készítésű hordós szűrő

Először is szeretném megköszönni Ganeshanak a támogatást, amit a szűrő építése közben nyújtott. Sokszor jobban inzgult, mint én, hogy működni fog e :)
A saját szűrő ötlete ott fogalmazódott meg bennem, amikor kitaláltam, hogy kell nekem egy másik aksi, amihez pedig kelleni fog egy másik szűrő. Ekkor gondoltam arra, hogy mi lenne, ha a jelenlegi Atman 3338-at tenném az új akvárium alá, a nagyobb 360 literes akvárium alatt pedig lenne egy saját építésű külső. Ehhez természetesen jól átböngésztem a netet, illetve beszéltem olyan akvaristákkal, akik már építettek ilyen szűrőt.
Mire is volt szükségem:
- kell egy ház, amibe belepakolhatom a szűrőanyagot
- kell egy pumpa, ami az egészet hajtja
- kell szűrőanyag, mert anélkül nem sokat ér az egész :)
- továbbá kellenek mindenféle csövek, csatlakozók
A szűrő házára két nagyon jó megoldást találtam. Az egyik a Proci által is használt KGB típusú PVC cső. Ha jó szűrőt akarunk csinálni, akkor nem árt, ha a lehető legnagyobb keresztmetszetet választjuk, így a szűrőben kellően lelassítható az áramlás a bacik könyebb megtelepedéséhez és a későbbi jobb szűrés érdekében. Ez a cső azonban durván drágul az átmérő függvényében, illetve a hozzá használatos végzáró elemek ára miatt csak akkor célszerű használni, ha valaki hozzájut jutányos áron (épitkezési maradék :)).
A másik megoldás a szűrő házára egy hordó. Ezek közül rengeteget megnéztem neten és boltokban is. Ahol lehetett teszteltem a tetőt, mint gyenge pontot, de végül arra a követzkeztetésre jutottam, hogy ha nyugodtan szeretnék aludni, akkor a csatos fedelű hordót kell választanom. Méretét tekintve egy 30 literes műanyag hordó lett kinézve.
A pumpa kérdése véletlenül oldódott meg. A cégtől megint kiküldtek kínába, ahol szétnéztem egy kicsit, mit is lehet abban a nagy országban kapni.
A cél egy kétéltű pumpa volt, de sajnos vasárnap lévén mindössze 1 üzletet találtam, ami nyitva volt, itt pedig kétéltűből csak 1000 l/h volt elérhető. Atmanból (mi más :)) viszont volt egy 2000l/h teljesítményű víz alatti (AT-306). Elhoztam azért mindkettőt, hisz ropi áron nem hagyhattam ott.
Szűrőanyag. Gyorsan beláttam, ha gazdaságosan szeretném megúszni (nem számitva a pumpán spórolt pénzt), akkor nem vásárolok 30 liternyi siporaxot. Ekkora térfogatba ugy gondoltam megteszi a silányabb minőségű anyag is, aztán később majd elválik, mennyire válik be. Lávakövön gondolkodtam, de azt sosem szerettem. Végül egy tószűrő anyag az Ubbink tószűrő szubsztrátum lett a nyerő (http://tofolia.com/vmchk/vizminoseget-javit%C3%B3-kozetanyagok/t%C3%B3viz-szubsztratum-5kg/10l-ubbink.html). Az ára igen kedvező, két 20 literes zsák elég is volt. Valahogy nem stimmel a zsákban lévő mennyiség a ráirttal. Egy darabot próbaképp széttörtem, porózus. Szerintem lesz olyan jó, mint a lávakő. Tapasztalatokról később tudok beszámolni.
 
 
Ubbink tószubsztrát
 
Csövek és csatlakozóknál próbáltam a lehető legtökéletesebbre törekedni. Ezt a részét tartottam a rendszer leggyengébb pontjának, és egyszer már sikerült a 4 emeletes panel legfelső szintjáről a földszintig áztatnom a házat, így nem szerettem volna újabb kockázatot vállalni. Kutakodtam, olvasgattam és végül rátaláltam egy üzletre (http://www.ontozesbolt.hu/index.php?inc=aruk&inc2=almenu1&id1=5) a közelben, ahol mindenféle Irritec márkájú cuccokat árulnak. Ezek jellemzően menetes elemek (csőcsatlakozó, csap, könyökök átvezető elemek, karmanttyúk, T idomok, stb.).
Többen kérdezték, mi a neve annak az elemnek, amit a hordótetőbe tettem, mert nem találják az oldaon. Érdekes módon a kategóriák között én sem akadtam rá, de rákeresve van találat. A neve: Tartálycsatlakozó. Leírás: Műanyag tartályok, hordók megcsapolására szolgáló idom menettel.
Összeállitásnál először a tetőt raktam rendbe.


 
Cső és elemeinek elrendezése
 
Három lyukat fúrtam rá, kettőt a ki és bevezető csöveknek, és 1 kisebbet a pumpa tápkábelének, ugyanis a nagyobb teljesítmény miatt a víz alatti atman mellett döntöttem.
 
 
Hordótető belülről
 
Bekerültek a csatlakozó elemek, majd a pumpa is. Igyekeztem úgy megválasztani a méreteket, hogy inkább legyen egy kicsit túlméretezve, ezért a választásom olyan elemekre esett, amikre kényelmesen rácsatlakozhatok 19/25ös csövekkel. Azért ezt választottam, mert a későbbiekben, ha a 2000 l/h pumpa nem válik be, néhány perc alatt le tudom cserélni egy nagyobbra és mehet tovább nagyobb teljesítménnyel. A rendszer teljesen kompatibilis mindennel, ha nagyon akarok, akkor akár egy kétéltű pumpát is ráköthetek.
 
 
Hordótető felülről
 
A csatlakozó elemek meneteit sima teflonszalaggal tekertem körbe. Kell rá gazdagon, de legalább szigetel.
Jött az első teszt, és sajnos szomorúan tapasztaltam, hogy üzem közben nem, de kikapcsolt állapotban bizony ereszt a hordó. A gyári tömítése nálam sem volt tökéletes és ott engedett. Oka, hogy kikapcsolt állapotban az akváriumból jövő nyomás elgé nagy volt ahhoz, hogy eresszen. Üzem közben viszont a pumpa még egy kis vákuumot is képez, így nem tud kifolyni a viz. Azt, hogy levegőt szivna a vákuum miatt, nem tapasztaltam. Mindenesetre bármikor jöhet egy áramszünet, s igy a hordó bármikor ereszthet. Ezt nem hagyhattam. Tető le, szigetelés ki. A hézagba nyomtam egy kis szilikont (pl. FBS) majd visszatömködtem a tömitést. Közben rendkíüli kézügyességemben köszönhetően elszakitottam az eredeti tömitést. Mint utóbb kiderült, ez nem probléma. Még egy 5 centis darbot ki is vágtam belőle, hogy pont passzosan beférjen. A szilikonnal óvatosan, mert ha kicsit is sok megy, akkor már nem fog rámenni a tető a hordóra és lehet kezdeni előrről! Tapasztalatból tudom.
 
A második teszthez már elkészítettem a hordó aljába az ülepítőt is... merthogy minden profi szűrőhöz tartozik egy ilyen is :) Ehhez egy sima vödör alját vágtam le. Kb. 8.10 centis peremmel. Erre fúrtam egy nagyobb lyukat a hordóba bejövő csőnek (ami a hordón belül egy lefolyócső), illetve sok kisebb lyukat a vissza áramló víznek. Javaslom ezt tévénézés közben, mert elég unalmas meló végigsorjázni a lyukakat :) Az egészet összedugtam, betettem a hordó aljába majd arra ment a szűrőanyag. Vízzel feltöltöttem és jelentem reggel óta üzembiztosan, cseppmentesen üzemel a szűrő.
 
 
Pozició tesztelése
 
 
Ülepítő
 
 
Ülepítő alulról
 
A bejövő csőre is fúrtam néhány lyukat. Nem szeretném szétszedni a szűrőt azért, mert esetleg eldugult :)
 
 
Kész az ülepítő
 
 
Összeillesztés
 
A kép az első tesztnél készült. Sajnos nem volt jó a lefolyócső és a menetes elem között a szigetelés, ezért itt erősen szívta a hordó tetején összegyűlt vizet. Ezt jól át is forgatta a szűrőanyagon. Érdekes látvány volt :) Később ezt úgy oldottam meg, hogy a menetes részre egy gumiszalag tömitéssel ráhúztam a lefolyócső végét, amit korábban levágtam, hogy megfelelő legyen a hossza.
 
 
Nyomócső
 
PVC ragasztóval (vinilfix) összeállított kábelcsatorna és könyk elemek.
 
 
Esőztető
(nem szép, de olcsó és működik és átmeneti)
 
Jelenlegi összeállitásban kb. 1200-1400 l/h teljesítmánnyel pöfög egy esőztetővel. Ez még ideiglenes, mert tesztüzemhez elegendőnek tarottam a 20as kábelcsatornát.
Összköltség:
Hordó 5390,- (de én drágán vettem, léteik jóval olcsóbban is)
Szűrőanyag: 4980,-
4m gardena locsolócső 1600,-
2db átmenő idom (tömitéssel), 2 db könyök és 2 db csőcsatlakozó: kb. 1000,-
Lefolyócső 300,-
Vödör, amit szétvágtam 299,- (by OBI)
20as kábelcsatorna (2m) + 2 könyök 500,-
Tömszelence, szilikon, PVC ragasztó a pipához volt itthon
 
Összesen: ~ 14.000,- (+ kb. 2000,- mire megtaláltam mindenből a tökéleteset :D)
 
Update (2013.06.24.): A szűrő azóta is működik, mindössze egyszer volt szétszedve, akkor nagyon sok iszapot szedtem ki belőle, de működött, mert az ülepítő része is igen nagy. Hamarosan teljesen szétszedem, mert elköltöztünk, és már lassan csak ez az egy bútor van a régi lakásban, nyilván az akvárium mellett, amit még nem volt erőm szétszedni. Akkor megmondom, mi van benne közel 3 év után.
 
 

39. blogbejegyzés
Egy kezdő akvarista szösszenetei

Sziasztok!
Remélem nem fog zavarni senkit egy kezdő írásba vetett agymenései , aki még e sorok írásánál nem rendelkezik akváriummal.
 
A kezdet: pár hónapja felmerült bennem a gondolat, hogy szeretnék egy szép akváriumot a lakásba ami még otthonosabbá és megnyugtatóbbá tenné otthonomat egy stresszes munkanap után, legfőképp ha még esetleg itthon is kell folytatnom a munkát. Régóta kedvelem a halakat, régen sokat voltam vízparton és mostanában, ha van lehetőségem mindig betérek nézelődni állatkereskedésekbe vagy csak szemem pihentetem a kirakatba kiállított akváriumokban.
 
A mostani időszakra jött el az a pillanat, hogy a gondolatot tett kezdi el követni. Régebben is volt egy két kisebb akváriumom, de ott sajnos nagyon rosszul csináltam mindent . Most úgy érzem így 1 hónapra a 3 x-től elégé érett vagyok hozzá, hogy teljes felelősséggel tudjam kezelni majd a dolgokat.
 
A kezdeti ötlet egy mindenképpen 100 liter feletti akvárium volt. Ekkor elkezdtem keresni a neten, hogy milyen áron találok ilyet komplett szettben. Találtam jó pár helyet, de viszont egyre több akvarista fórumot is kezdtem el olvasni így találtam el ide is. Az olvasásból leszűrtek után lemondtam az egybe szettekről és végül találtam egy 160 literes akváriumot bútorral és tetővel (2x30W világítást tartalmaz). Ezután elkezdtem megnézni mire lehet még szükségem és elkezdtem összeírni, hogy mire lesz mindenképpen szükségem és gyakorlatilag összeállítottam egy bevásárló listát.
 
Beillesztem a listát, hátha ad valakinek jó tippeket és én is kapok egy pár jó tanácsot az öregektől:
 
Akvárium+bútor+tető 160 l
 Atman AT-3338 (Aqua-Pro 4 / Evo 2212)
Evolution Bakto-Max 1 kg (kb. 1,3 liter)
Lávakő 1 kg
 Aquatic Nature Flexi halháló 6 (20x15 cm) (finom)
Aquatic Nature Precisions Thermometer (precíziós hőmérő)
Sera mágneses algakaparó analog hőmérővel T6
Aquatic Nature IC Heater 200W
szűrőbetét
szilikon ragasztó
időzítő kapcsoló
vödör
Leszívócső vékony
injekció
szivacs
szúnyogháló
8 db 5L FE6059.000.02
Háttér
2 db Mopani small
Halak:
10 db Red Cherry garnéla
10 db Green garnéla
30 db neonhal
10 db kék/királylazac
4 db Ancistrus sp.
8 db Corydoras paleatus
Növény:
Happy-Life HappyCarbo 500 ml
Happy-Life HappyPlant (Profito) 500 ml
Diversa Nutriplant 5L
szürke kvarchomok (1-2 mm) 7 kg
3 Dupla Ground 3L
Aquatic Nature CO2 Visual Test
 2 db Jávai moha
4 db Cryptocoryne nevelli
3 db Echinodorus tenellus
2 db Juncus repens
6 db Cabomba aquatica
2 db Echinodorus bleheri
2 db Echinodorus decumbens
 
(Az összes beszerzés ára kb 1000 Ft/l-re jön ki, ez tartalmazza az akváriumot bútorral és tetővel együtt.)
 
A beszerzéseket dátum szerint is jelöltem magamnak. Az akvárium a jövő hét végén kerül majd megrendelésre, a technikai felszerelés csak májusba, a nővények júniusban. Július elejére tervezem a garnélák beszerzését, majd rájuk 1-2 hétre a halakat.
 
Az akvárium háttere házi készítésű lesz, szerencsére itt az oldalon rengeteg jó leírást találtam. A teljes hátfalat és bal oldal egy részét fogja takarni. A bal oldalát a nap fény miatt fogja részben fedni, mivel az akvárium egy ablak előtt lesz elhelyezve. Tudom ez elsőre borzalmasnak hangzik, de az ablak észak-déli fekvésű és gyakorlatilag csak folyamatosan szűrt napfényt kap. Elméletileg a háttér ilyen formán történő kialakítása ezt teljesen ki fogja takarni.
 
Az akvárium aljzata két felé lesz választva az első 10 cm-es szakaszban csak alacsony növények lesznek összesen 4 cm-es talajban, majd következik egy szintelválasztó ami után 7-8 cm-es talajvastagság lesz. Ebbe 25 cm széles részbe 3 kisebb dombot tervezek kialakítani a háttérhez hasonló megoldással. Ezeket a dolgokat egyelőre excel-ben terveztem meg, hogy lássam milyen talajigény lesz és hová helyezzem a növényeket. A tervezet a képen látható.
 
 
Az táptalajt és a sima aljzatot szúnyoghálóval tervezem szétválasztani, bár tisztában vagyok vele, hogy ha belekapaszkodnak majd a növények, akkor szinte lehetetlen lesz belőle kivenni, de inkább ezt a kockázatot választom, mint hogy a házmesterek széttúrják őket.
 
Eszembe jutott még, hogy valakibe felmerül majd a kérdés, hogy miért folyékony Carbo-t használok majd és az ok egyszerű: a pénztárca vastagsága. Tudom lehetne házi CO2 adagolást is csinálni, de majd inkább összeszedem a pénzt egy sűrített levegős rendszerre.
 
Az első bejegyzésemet ezzel zárom is, aztán igyekszem beszámolni, hogy miként alakulnak a dolgok és közben is olvasom a tapasztaltabbak írásait.
 
FRISSÍTES 2011.04.04:
 
Még csak most indítottam a blogot, de már is frissítenem kell.:D A frissítés oka a kedves hozzászólók tanácsai amiért nagyon hálás vagyok.
 
Változtattam a lista összeállításán, azon belül is a szűrőn és a növények összeállításán.
 
A tanácsokat végig gondolva, tényleg jobb választásnak tűnik az AT-3338-as szűrő, amit először elvetettem az anyagi keret miat. Szerencsére megtaláltam a megoldást. A buborékolást kivettem a rendszerből így máris maradt egy kis plusz keret. Ezután átnéztem mi az aminek a beszerzését eltudom halasztani 1 hónappal, azt hiszem ilyenkor tényleg hasznos tud lenni egy lista ami mindent tartalmaz árakkal együtt.
 
Kaptam még ötletnek, hogy esetleg házilag csinálni szűrőt. Nagyjából fél napig agyaltam rajta és nagyon jó ötletnek tartottam és tartom most is, de maradok a gyári szűrőnél egyelőre.
 
Átnéztem a növényeket is, hogy mi az amivel nem tudnék boldogulni és szomorúságot okozna, ha kipusztulnának vagy nem úgy nőnének ahogy kellenének. Igaz valószínűleg így is maradt benne olyan ami nem kellene, de bízok benne, hogy erre is kapok jó tanácsokat.;) Bár ez még nehéz, mert nem tudom milyen fénycsövek lesznek a szettben, mert ha kell akkor inkább lecserélem a fórumban többször is ajánlott fénycsőre (T8 F30W/860 daylight 6400K 26x895mm G13). Ez nem tűnt akkora érvágásnak, mint az akváriumos márkák.
 
A halaknál történt még egy kis változás, itt a Cory-k számát 8-ra emeltem, mert ha már szeretnek bandázni, akkor bandázzanak. Bízva benne, hogy nem lesz az akvárium túlnépesítve, mert akkor más téren csökkenteni fogok.
 
 
No még egy utolsó hála a hozzászólóknak és mindenkinek egy virtuális korsó sör vagy amit szeretne.:D
 
A következő bejegyzés vagy frissítés már valószínűleg az akvárium érkezéséről fog szólni.
 
 
 

40. blogbejegyzés
Neolamprologus signatus avagy milyen sügeret tartsunk a válságban

Mini örömök a köbön avagy a törpe karcsú iszapsügér (Neolamprologus signatus) élete és munkássága
 
 
Azért döntöttem úgy, hogy leírom tapasztalataimat ezekről a kis jószágokról, mert azt remélem, hogy páran talán közületek is kedvet kapnak a tartásukhoz, és ezáltal részeseivé válnak mindannak az örömnek, amelyeket ezek a kis halacsok nyújtani tudnak.
Régebben rengeteg sügerem volt ramireziktől a márványig, nagyobb részüket sikerült szaporítani is, de érdekes módon gyakorlatilag mind délamerikai fajta volt. Valamilyen okból az afrikaiak teljesen kimaradtak nálam. Most, hogy újra halazok, ismét feltámadt bennem a régi gerjedelem sügér ügyben. Körülnézve a kínálatban rádöbbentem a fenti tényre, és elhatároztam, hogy afrikai faj kell nekem. Afrika...pálmafák, banán, szalmaszoknyás barna...öööö..bocsánat, tehát további fontos szempont volt, hogy ne legyen nagy helyigénye, valamint ne legyen túl kényes a hal. Végül rábukkantam a kis csigasügikre, és azonnal tudtam ők kellenek nekem! Kis helyigény, kis fogyasztás, tökéletes választás ezekben a nehéz időkben...A Lukács féle tenyészetből hoztam 7 darab kis signatust. 8 volt a terv, de valahogy 7 lett a csapat mire hazaértem pedig jól meg volt csommantva a zacsi nyaka. Lényeg a lényeg, bekerültek egy 120 literes (nagyjából kocka alapú) akváriumba, amely alját tenyésztőjük tanácsai alapján 4 részre osztottam kövekkel, hogy mindegyik hím (4 db volt) ki tudjon sajátítani egy kis territóriumot magának. Szedtem egy kalap csigát,amelyeket jól kimostam, majd behelyeztem az apró szemű sóder talajra. Homok jobb lett volna, de elmegy a sóder is, ha elég apró szemű ahhoz, hogy tudják túrni, ásni, odébb köpködni. (Ugye az eredeti élőhelyük biotóp iszapos környezetét elég nehézkes lenne kialakítani egy akváriumban, arról nem is szólva, hogy nem lenne valami túl esztétikus látvány. Egy iszapos lavór néhány lyukkal a talajban...) Szóval így megteremtve a kis világukat, feltöltöttem normál csapvízzel a kalitkát, ez tökéletesen megfelel nekik mind ívni, mind a mindennapi létezéshez. Hamar belakták az egész medencét, de sajnos nem úgy, ahogy vártam. Az történt, hogy a hímek között hamar kialakult egy erősorrend, aminek következtében lépcsőzetesen helyezkedtek el az akváriumban. Mivel 60 centi vízoszlop van, a halak pedig úgy 3 - 4 centisek voltak ekkor, erre bőven volt lehetőségük. A domináns hím elfoglalta az egész alsó régiót. Két gyengébb hím kb. középtájon lebegett egymástól a lehető legtávolabb, míg a leggyengébb hím a felszín közelében próbált láthatatlanná válni. A három kis nőstény hasonlóképpen volt egymással, a nemek nem törődtek a másik nemmel, csak egymást gyalulták egész nap. Mivel Lukács mester biztosított arról, hogy ez így van rendjén, nem tettem semmit ennek megakadályozására, bár jobban örültem volna, ha békésen iszogatnak egész nap, vagy esetleg pajkosan dögönyözik egymás hátát a legnagyobb cimboraság jegyében. Eltelt pár hónap ebben a felállásban, a halak szépen kifejlődtek, de persze egyéb nem történt. A hímek kb. 5, míg a nőstények bő 3,5 centisek lettek. Imádják a cyclopsot, adok nekik száraz apró granulátumot, az is nagyon bejön nekik, néha kevés szúnyoglárva is megy (a vörös állítólag nem szerencsés nekik, a fehéret meg nem nagyon csípik), és bevallom, néha napján kapnak egy kis válogatott tubit is amit viszont imádnak. Szóval szépen kifejlődtek, és a domináns hím végül eltűrt maga mellett egy kis nőstényt, amely természetesen a csajok közül a legbikább volt. Egyszer észrevettem, hogy kevesebben vannak. Eltűnt egy hím és egy nőstény is. Őket azóta sem találtam meg, pedig az aki jól le van fedve. X-akták vagy mi... Maradtak tehát öten, de ívásra semmi hajlandóságot nem mutattak. A kis domina csaj szépen felöltötte az imponáló színezetét (erről alább), ki is gömbölyödött a pocija, de ikrázni azt nem...Gondoltam egyet, és kitettem az egész csapatot egy 40 literes, tégla alapú kádba, ahol gondoltam jobban szét tudnak széledni,mint a kockában. Ennek az lett az eredménye, hogy egy nőstényt és egy hímet halára űztek gyakorlatilag néhány napon belül. Na itt fogyott el a cérnám. A maradék két hímet elvettem és a domináns pár magára maradt. Néhány napig agresszíven járták a medencét, és keresték kibe lehetne belekötni, de miután minden kutatásuk eredménytelen maradt, elkezdtek végre egymással foglalkozni. Volt pár kisebb pofon mire összesimultak, de utána annál nagyobb lett a lamúr. Egész nap együtt jöttek mentek, egy tálból cseresznyéztek, szóval minden a lehető legnagyobb rendben történt ezután. A hím gyönyörű színeket produkált és a kis nőstény is virágba borult. A Lukács-Sinkó féle alapműben "ezüstös" alapszínűnek írják le a halat, mint egy snecit (itt kérnék elnézést minden snecitől) szóval szélhajtó küszt (alburnus alburnus). Na, ez az egy szín, amit sosem láttam egyiken sem. Az enyéim alapszíne barna, a hím esetében az egész test függőlegesen csíkozott. A hím hátúszójának szegélye feketével szegélyezett, amely alatt egy második aranysárga csík húzódik az úszó kétharmad részében. A has a szivárvány minden színében pompázik mely színek átterjednek a szem és a pofa (kopoltyú) környékére is. A kis nőstény legmeghatározóbb színe a barna test és imponáláskor gyönyörű bronzarany a telt hasi rész. Ikrázás után ez eltűnik, és nála is a szivárványos kavalkád tűnik elő, de láttam határozottan bíbornak is a hasát. Mindez természetesen csak természetes fényben igaz, a lámpa fényében nem ennyire színesek. Mind a nőstény, mind a hím egyébként arany szemgyűrűjének a teteje gyönyörű kék. Még egy érdekes dolog van, néha a mellúszók opálosan kifehérednek. Ezt főleg vetélkedésnél láttam, amikor kifeszített úszókkal kerülgetik egymást, de néha a két nem között is előfordul talán egyfajta kommunikációként.
Egy nap azt vettem észre, hogy jelentősen átrendezték az általam gondosan megkomponált kis életterüket. Minden csigaház szépen fel volt stokizva az akvárium fala mentén, míg egyetlen darabot elhurcoltak ezektől jó messzire és beástak a sóderbe lyukkal felfelé. E fölött lebegett a nőstény néha be-be úszva a csigaházba. Ezt a hím is megtette olykor amitől a kis nőstény idegessé vált. Csipkedte az urát amely ezt csodák csodája jó ideig tűrte is, általában odébb állva és távolabb strázsálva a csiga környékén. Ha a kis nőstény azonban túlzásba vitte a zargatást, akkor a hím bevadult, és megmutatta ki hordja a gatyát a családban. A kis nőstény ilyenkor bepucsított és mindjárt helyre állt a családi béke. Érdekes volt megfigyelni, ahogy egy-egy arra tévedő gyanútlan csiguszt, hogy beterrorizáltak. Ütötték vágták, majd addig nem nyugodtak amíg odébb nem tudták cipelni. Felcsippentették és odébb úsztak vele, majd elhajították. Van két csíkos csiga, amik túl nagyok nekik ehhez, ezeket addig taszigálják és ütik, amíg a csiga jó irányba nem indul. Nagyon érdekes látni ezt az összetartást. A kis nőstény hasa karcsúbb lett és eltűnt a bronz szín, ebből arra következtettem, hogy végre, bekövetkezett a nász. Gübbedt szemekkel lestem jó ideig, hogy "kipattog"-é valami a csigabölcsőből, de semmit sem láttam. Lukács mester előre felhívta a figyelmem, hogy rendkívül nehéz észrevenni a kis ivadékokat, és igen. Már pár napja lanyhult a figyelmem valamint a szemem vöröse is hála a Visine szemcseppeknek, amikor is egy etetésnél észrevettem, hogy mozog a sóder. A szemem rendben volt, inni sem ittam, mondom akkor ez tuti tényleg mocorgászik. Nosza, odanyomtam a cserpákom az üveghez és fókuszáltam, ahogy csak bírtam. Halleluja! A sóderon tényleg egy rakás kis ivadék nyüzsizett. Na, egyből leizzadtam és filózni kezdtem, hogy mit is adhatnék nekik. Volt egy kis fáradt artémiám, még volt pár hét a lejáratig, de mondom mire ez kikel (ha kikel egyáltalán, mert ugyi lehet, hogy ez is kínai...) szóval mire ebből kaja lesz, előfordulhat, hogy elzsibbad az állomány. Tojássárgája! Á, az nem jó, mert megrohasztja a vizet. Na jó, elrohantam a frontosába és vettem sera micront. Ez bejött a kis csoffadékoknak. Ették, ahogy kell. Közben a kínai sórák is csak kikelt. Igaz kicsit vágottszeműek lettek, ahogy néztem, de ezek a signatusok nem rasszisták és így is benyomták őket egytől egyig. A szülők gyönyörűen óvták, terelgették őket, igazán büszke voltam rájuk. Először frászt kaptam amikor a hím egy elcsámborgó kis ivadékot beszippantott, de utána több ízben láttam, hogy a csigaház közelébe visszaérve ki is köpi azt. A nőstény esetében ez nyilvánvaló volt, hiszen ő egyenesen a csigaházba sercintette elkóborolt leszármazottait. Példás szülőknek bizonyultak halaim. Elképzeltem, ahogy büdösnagy tányérlazacaim így óvják az ivadékaikat. Vicces. Azok már ikrakorukban felzabálnák őket. Ez egy másik dimenzió. Talán ez a rendkívül fejlett és lenyűgöző ivadékgondozás az egyik legmegragadóbb sügértulajdonság, amely ismereteim szerint semmi más halnál nem figyelhető meg. Ezek ráadásul együtt gondozzák a kölkeiket. Lenyűgöző! Sok ember is példát vehetne róluk...
 
 
Az ivadékok szépen fejlődtek. Azonban a viszonylag bőséges táplálás ellenére is, mintha kissé lassan növekedtek volna. Persze ez nyilván az én tapasztalataim szerint tűnt csak így, hiszen általában nagyobb halakhoz voltam szokva, amelyeknél gyorsabb volt a növekedés. Az elúszást követő harmadik héten kezdtek hal formát ölteni a kicsik. A szülők ekkor már hagyták őket csavarogni, de minden akváriumon kívüli mozgásra hevesen reagáltak. Kifeszítették úszóikat és az üveg előtt parádéztak. Őszintén megható volt látni ezt a gondoskodást ezektől a kicsi lényektől. Sajnos minden igyekezetem ellenére eddigre némi szétnövés alakult ki, szerencsére azonban csak kb. 80/20% arányban. A fejlettebbek jelentős túlsúlyban voltak. A kicsik is egészségesnek tűntek, keresték a táplálékot, nagyobb testvéreik nem zargatták őket ellentétben néhány délamerikás fajjal, amelyeknél ilyenkor már simán falatozták a nagytesók a kis nyomikat. Volt olyan bíborsügeres esetem, ahol először azt hittem, hogy sikerült kitenyésztenem a fej nélküli kétfarkú halat, de végül rá kellett jönnöm, hogy sajnos csak sima kannibalizmusról volt szó...Szóval az elúszást követő harmadik héten, már egész hal jellegűek az ivadékok. Ugyan még nem nagyon emelkednek a magasabb régiókba, inkább csak a talaj közelében szédelegnek, vadászgatnak, de határozottan kezdenek ekkorra halnak látszani. A színük ekkor még több, mint látványtalan, konkrétan ha mozdulatlanok akkor nem is nagyon lehet őket felfedezni. Egyedül a kis arany szemgyűrűjük árulkodik róluk,amely ekkor már teljesen kialakult. Nyilván önvédelmi szempontok miatt néznek így ki ebben az időben. Kis testükön elszórva sötét kis pettyek vannak, teljesen beolvadnak a környezetükbe. Etetéskor csodálatos látvány, ahogyan megelevenedik a sóder, mozgásba lendül a sok kis vadász.
 
 
Az elúszást követő negyedik hétre határozottan megizmosodnak. Ekkorra már felfedezhető természetes fényben, a később csak a nőstényeket jellemző arany színű pocak. Napi ötször kapnak bőséges artémia utánpótlást, ezen gyönyörűen fejlődnek. Egyszer-egyszer adok még a sera micronból is, hiszen a változatosság gondolom őket is gyönyörködteti. Tény, hogy nem reklamálnak, eszik a port is, mint a gép.
 
 
Az ötödik hétre már nagyon halszerűek a kicsik és átlag 10-12 milliméteresek. Megfigyelhető a hátúszók szegélyén egy haloványan megjelenő sötét kis csík. Ekkor kezdenek már felbátorodni és a magasabb régiókban is kutatnak a táplálék után. Színűk még mindig a pettyes rejtőszín, de a pocakjuk egész látványosan csillog a nap fényében. Ha jól vettem észre ekkor kezdenek először foglalkozni egymással. Időnként el-elriasztják egymást, de ez a tulajdonság ekkor még nem egyértelmű.
 
 
A hatodik héten arra lettem figyelmes, hogy a kis nőstény hiper agresszívvé válik. Idegesen feszült egész nap a medencében, néha belekötött a hímbe, néha a kicsiket zargatta meg. Nem tudtam mi lehet a gond, tehát felhívtam Lukács mestert és milyen jól tettem! Mondom neki mi az ábra, erre mondja, hogy ha akarom még élvezni a kicsik látványát akkor gyorsan vegyem el őket, mert ilyenkorra (10-15 milliméteresek a kicsik) a nagyok már elkergetik őket, hogy kezdjék meg a saját életüket. Tehát szétválasztottam őket és láss csodát, a nőstény azonnal kisimult.
 
 
Eltelt három hónap. A kicsik gyönyörű kis halakká cseperedtek. Éppen olyanok, mint apu és anyu, csak kicsiben. Kapnak enni gazdagon, így nincs semmi gond a kádban. Egy-egy izmozás azért előfordul időnként, de semmi komoly. Most olyan 2-2,5 centi körül lehetnek és nagyon szépen elvannak egymással. Tényleg büszke vagyok rájuk! Nagyjából egyformák a méretüket illetően, egy-két kisebb makesz van csak közöttük, de őket sem bántják. Igazán elégedett vagyok!
 
 
Bréking nyúz! Anyu és apu ismét összebújt és pezseg a homok!!! :) Sórák keltetés izzítva!

41. blogbejegyzés
Fényrendszer saját kezűleg egy 500-ashoz

A kezdet
 
Végre elkészült az akvárium, nagyon jól is néz ki, csakhogy nem lehetett még mindig berendezni, mert egyszerűen nem volt hozzá megfelelő „műnap', vagyis világítótest, ami kellő fényt biztosított volna az üvegfalak közé zárt életközösség számára.
Kerestem a megfelelő alkalmatosságot, de olyan árakkal találkoztam a boltokban és a weben, amiktől egyszerűen le kellett ülnöm. Jobbnak láttam aztán, ha magam készítem el a fényforrást. Így sokkal olcsóbban jöttem ki, mint a gyárival. A megfelelő, és az akváriumhoz illő fényforrás elkészítése volt talán az egyik leginkább összetett folyamat az óriási akvárium létrehozása során. Egyszerre nagyon sok dologra kellett odafigyelnem, hiszen nagyjából négy, egymástól jól elkülöníthető fázisra bontható az a folyamat, melynek végén késznek tekinthettem akváriumom fényrendszerét. Nos hát akkor figyelem. Nóóóóta innnndujjjjj!8-)
 
1 - Dizájned
 
Eleinte úgy gondoltam, hogy az akváriumhoz kapott világítóegységet fogom felújítani, de aztán az anyagi, és egyéb (súly, esztétikum) okok miatt végül aztán úgy határoztam, hogy egy teljesen új világítási rendszert építek.
Elsődleges célként az lebegett a szemem előtt, hogy az új eszköz megfelelő mennyiségű és minőségű fénnyel lássa el a leendő akváriumot. A minőségi kérdést egyszerű volt megoldani, és itt a kevert fénytípust kibocsátó fénycsövekkel terveztem a megvalósítást. A mennyiség kérdése ezzel szemben már jóval komplexebb volt, mert nemcsak a fény intenzitásával, hanem a megvilágítás időtartalmával is számolnom kellett. A megvilágítási időt egy időzítővel gondoltam szabályozni, míg a fényintenzitást azzal, hogy az egyes fénycsöveket külön-külön is lehet majd kapcsolgatni.
 
A tervezés során még valamiféle különálló dekorációs fényekre is gondoltam, afféle éjszakai holdfény hatásúra.
A világítótest házának alakját illetően már nem voltam ennyire maximalista, így maradt a nagyobbik oldalára dőlt hasáb alak. Ez szinte adta is magát, elvégre ezt volt a legkönnyebb elkészíteni. Az akvárium oldallapjainak felső élére fektetve akartam elhelyezni, ezért az alkalmazott alapméret (170x45 cm) adott volt, magasságnak pedig a 12 cm-t tűztem ki célul. Ez nem túl magas, ugyanakkor elég hely marad a technikai eszközöknek a fedőüvegek lapjai felett.
Nem akartam rá semmiféle nyitható-csukható ajtócskát kialakítani, egyszerűbb volt felbillenthetőre elkészíteni. Ehhez támasztólábakra, és biztosítókörmökre is szükség volt, hogy a világítótest esetleges lecsúszásából eredő baleseteket elkerüljem.
Természetesen szükség volt -már csak a szellőzés miatt is- néhány nyílásra a világítás házán a technikai eszközök elektromos és légvezetékeinek kivezetéseihez. Ezen nyílások mindegyikét a lámpatest hátfalán terveztem kialakítani. A kapcsolók elhelyezésére a ház tetőlapja tűnt a legalkalmasabbnak és a leginkább biztonságosnak. Mikor aztán véglegesen rögzültek bennem a dolgok, rövidke érlelési idő múlva megérett bennem a végleges kép arról, mit is akarok valójában. Aztán nekiláthattam a második fázisnak...
 
2 - The body
 
Neeeem kedves alfahím kollégáim, itt sajnos nem "arról" a testről lesz szó. 8-) Ez a test viszont a maga módján igencsak fontos. Azon, hogy miként sikerült elvégeznem ezt a fázist, az múlott, szépen fog-e kinézni majd a kész világítótest, és hogy harmonikus egységet fog-e alkotni az állvány és az akvárium együttesével.
A felhasználható anyagok közül a műanyag, a fém, illetve a faanyagok voltak azok, amik egyáltalán szóba jöhettek. A fém hamar kiesett a lehetőségek közül súlya miatt, és mert esetleg könnyen rozsdásodni kezdhet. A műanyag lett volna a legjobb, mert nagyon könnyű, és a vele valómunka sem okozott volna gondot, nem úgy mint az ára. Szóval istentelenül drága volt, így aztán nem sok választásom volt hátra a felhasználandó anyagot illetően... Maradt tehát a fa!
Igen, a fa! No, de milyen fa? A vékony farostlemezek drágák, ráadásul a nedves környezetben könnyen deformálódnak. A merev, vastagabb deszkák pedig túlságosan nehezek voltak, akárcsak a rétegelt lemezek és a bútorlapok, amiket emellett kifejezetten drágán lehetett volna beszerezni. A farostlemez pedig azért nem felelt meg, mert nedvesség hatására hamar dagadni, majd peregni, morzsolódni kezd és még a tartásából is veszíthet. Mi tagadás,néhány napig tanácstalan voltam az alapanyag okán, de aztán egy csapásra megvilágosodott nem túl izzó elmém...
A garázsban ugyanis parkettázás utáni maradék OSB-lap darabokkal találkoztam. Ez könnyű volt, mert viszonylag durva, műgyantával átitatott fa-szilánkokból préselték, vastagsága pedig megegyezett az akvárium üvegfalaiéval (10 mm). Csakhogy ezeket nem volt biztonságos közvetlenül egymáshoz rögzíteni, ráadásul úgy véltem, nem fog ártani egy kis élmerevítés sem. Ez azt tette szükségessé, hogy még egy anyagtípust fel kellett használnom. Ezzel azonban nem volt gond, mert 15x15 mm-es finom léceket már megfelelően erősnek találtam. Némi számolgatás és előrajzolás után Édesapámat kértem meg a megfelelő méretű alkatrészek pontos (viszonylag 8-( ), gépi levágására.
 
 
A levágott faalkatrészek méreteinek leellenőrzése után az OSB-lapok vágási éleit fareszelővel lesorjáztam, majd hozzáláttam a világítótest házául szolgáló fadoboz összeállításához.
Eredetileg arra gondoltam, pozdorjacsavarokkal oldom meg az egyes elemek összeerősítését, de hamarosan egy sokkal jobb ötlet jutott az eszembe. A ragasztás! Arra az elgondolásra jutottam ugyanis, hogy a világítótest dobozát akár szilikonkaucsuk alapú ragasztóval is összeállíthatom. Ez ugyanis, bár jóval lassabban készült el, mint a csavarozás, viszont azzal szemben számos pozitív tulajdonságot vonultatott fel, ami a használat során sok esetben kifejezetten előnyként mutatkozott meg. Sokkal rugalmasabban kapcsolódtak tehát egymáshoz az egyes fa alkatrészek, miközben nem pontszerűen, feszültségek közepette rögzítették egymáshoz az egyes elemeket. Emellett pedig nem kellett a vizes környezetből eredeztethető oxidációs folyamatoktól (rozsda) tartani.
 
 Az oldallapok préselve ragasztása
 
Magát az összeállítást úgy kezdtem, hogy először az egyes oldallapokra ragasztottam fel a merevítőléceket. Az előlappal kezdtem az összeállítást, a hosszanti merevítőlécek felragasztásával.
Úgy pozicionáltam őket, hogy az alsót közvetlenül a vágási élhez, a felsőt pedig az alatt 10 mm-el helyeztem el. A lécek végeinél pedig az előlap mindkét végétől eltoltam 10-10 mm távolságra. Az oldallapokkal könnyű dolgom volt, mert ezekre csak a két-két átlós merevítőlécet kellett felragasztani úgy, hogy az alsó peremhez közvetlenül a vágási élhez illesztve, a felső élnél pedig alatta 10 mm eltolást alkalmazva ragasztottam fel.
 
A kész oldallapok
 
A hosszanti merevítőlécek közé merőleges helyzetben ragasztottam be a rövidke keresztmerevítőket. Az elő illetve hátlapra 4 db-ot ragasztottam fel úgy, hogy kettőt a hosszmerevítő lécek cégeihez közvetlenül, kettőt pedig a köztük maradt távolság harmadoló pontjaihoz. A hátlap ugyanígy készült el azzal a különbséggel, hogy itt a hosszanti merevítőlécek végeitől egyenlő távolságra toltam el. Így a kettő között is maradt egy jókora nyílás is harmadikként.
Az egyes oldalak összeállításához arra volt szükség, hogy a merevítőlécek tökéletesen rögzüljenek az oldallapok belső felületére, ezért vártam a ragasztó száradása miatt két napot. Minden egyes oldallapjára préselve ragasztással rögzítettem a merevítőléceket.
 
Félkész keret
 
Maga a doboz aztán úgy állt össze egésszé, hogy először a kész oldallapokat ragasztottam össze, mintegy keretet alkotva belőlük. Ez elég hosszadalmas folyamat volt, mert minden egyes oldallap rendszerbe illesztésnél 2 napot kellett várni a ragasztó teljes megszáradásáig. Itt már nem alkalmaztam préselést, mert inkább az egyes oldallapok közötti derékszög megtartására kellett fáradoznom. Azt, hogy megfelelően merev legyen a készülő keret, a sarkokba beragasztott sarokmerevítő lécek beragasztásával próbáltam biztosítani.
 
A kész oldalkeret
 
Mintegy egy hét múlva elkészült a kész keret, amelynek felső részébe, a felső hossz, illetve átlós merevítőlécekre besüllyesztve ragasztottam be a tetőlap elemeit. Itt már ismét préselést alkalmaztam a ragasztás során, hogy száradás közben ne torzuljon a szerkezet.
 
A kész nyers lámpatest
 
A nyers szerkezet összeállása után még egy gyakorlati méretellenőrzést hajtottam végre. Ez annyiból állt, hogy egyszerűen ráemeltem a félkész testet az üres akváriumra, és megnéztem, megfelelően ül-e a helyén. Szerencsére nem volt ezzel semmi gond.
 
A nyers lámpatest próbaültetése
 
Mikor már a nyers doboz elkészült, azokat a műveleteket kellett rajta elvégezni, amik révén, a könnyebb kezelhetőséget biztosító, valamint az elektromos alkatrészeket fogadni tudja.
Elsőként újabb merevítések beépítését láttam szükségesnek, főleg az oldallapok teljes felületén, valamint az előlap középső harmadában. Ezt úgy oldottam meg, hogy szintén 10 mm-es OSB lemezből kivágott 8x40 cm-es lapokat ragasztottam a belső oldalakhoz. Ezeket a lapmerevítéseket asztalosszorítóval tartottam nyomás alatt, míg a ragasztó megkötött. Végül pedig az összes belső sarok és élfelületet kihúztam ragasztóval, hogy így is növeljem a rögzítési felületeket, és az immár teljesen elkészült szerkezet rugalmas merevségét.
 
Lapmerevítések beragasztása
 
Ezt hosszas méricskélés, és tervezgetés követte, mert ki kellett találnom, mi módon teszem könnyen mozgathatóvá a világítótest házát. Aztán meglett a megoldás. A billentések során való rögzítést kerékpáralkatrészek alkalmazásával valósítottam meg. Sárvédőpálcákat, teleszkópos villákhoz használt gumibakokat, valamint cantilever fékek húzóháromszögeit használtam erre a célra. Az így sárvédőpálcákból hajlított támasztéklábak megfelelően rugalmasaknak bizonyultak, és gumibakok biztosítják, hogy az üvegre támaszkodó fémalkatrész biztosan és csúszásmentesen feküdjön fel.
Használaton kívül a támasztéklábakat a világítótestbe be lehet hajtani, és rögzíthetőek is, amit a fék húzóháromszöge tesz lehetővé.
 
Az egyik behajtott oldalsó támasztékláb
 
Három támasztéklábat építettem be, egy elsődleges lábat az előlapra, és két oldalsó segédlábat arra az esetre, ha netán oldalra billentve kell rögzíteni a világítótestet.
A megfelelő fogás biztosítására pedig öt fogantyút terveztem elhelyezni a világítótesten. Kettőt a tetőn az emelhetőség végett, egyet-egyet pedig az elő, és az oldallapokon, a billentéshez. Egyenlőre azonban még csak a rögzítőcsavarok furatait készítettem el., valamint felcsavaroztam a biztosítókörmöket is, amik megakadályozzák, hogy a billentett helyzetben lévő világítótest esetleg lecsússzon az akvárium tetejéről. Ezek a körmök műanyagból lettek kialakítva, és facsavarokkal rögzítettem őket az alsó merevítőlécekhez.
A víz közelsége miatt az esetleges fémmérgezések elkerülése érdekében a csavarokat ragasztóval befedve zártam el a víztől. Már csak az elektromos berendezések fogadását lehetővé tevő kiegészítő elemeket kellett beépíteni.
A hátfal egyik lapján fúrtam egy 4 mm-es lyukat a tápvezetéknek, valamint beépítettem a neonarmatúrákat rögzítő csavarbakokat is a tetőlapba.
 
3 - Blekk péjnted
 
Avagy a lámpatest esztétikai megjelenésének kialakítása
Miután elkészült a „fadoboz”, még el kellett volna érni, hogy a világos színű OSB lemezek valahogy jobban illeszkedjenek a fekete színben pompázó akvárium és az azt tartó állvány egységéhez. Egyértelmű volt, hogy a fekete szín uralmát nem érdemes megbontani, csak azt nem tudtam eleinte eldönteni, hogy miként érem el a világítótest dobozának átváltoztatását. Eleinte öntapadós tapétából készített bevonaton is gondolkodtam, de sajnos az OSB lemez felületére csak alig-alig tapadt a ragasztós felület. Így hát maradt a jó öreg festés. Festés előtt azonban még elő kellett készíteni a dobozt. Elsőként csiszolóvászonnal elsimítottam a vágási éleket, majd fehér Fugaszil-B-vel behúztam a kisebb réseket, hézagokat.
 
Hézagok kitöltése festés előtt
 
Sikerült jó sűrű fekete festéket szerezni, amit ecsettel hordtam fel a doboz külső felületére, mindenféle hígítás nélkül, töményen, vastag rétegben. A sűrű, majdhogynem kátrány sűrűségű festék nemcsak szenzációsan fedett, hanem még a kisebb felületi egyenetlenségeket is jól eltüntette.
 
Frissen festett lámpatest
 
A sűrű festéknek több mint három napra volt szüksége a teljes megszáradáshoz, ezt követően pedig már csak fel kellett csavarozni a helyére az öt fogantyút. Ezzel a világítótest felkészültnek volt tekinthető a villamos berendezések fogadására.
 
3 - Déndzsör Hájg voltédzs
 
 
Avagy a világítótest villamos berendezéseinek berhelgetése
Kissé ellentmondásos módon a villamos munkákat a dobozon kívül kellett elkezdenem. A fénycsöveket vezérlő kapcsolókat ugyanis egy kompozit nyáklapra rögzítettem, majd ezt követően csavaroztam a helyére az így létrejött „kapcsolóblokkot” belülről a doboz tetőlapján kialakított furataihoz.
 
A kész kapcsolóblokk
 
Az ötödik, a többitől eltérő alakú kapcsolót felülről pattintottam be a Fugaszil-B-vel előzőleg bekent szögletesre kiképzett áttörésbe. Biztonsági okokból egy újabb napot vártam is emiatt minden további munkával, nehogy a ragasztóval biztosított kapcsoló véletlenül elmozduljon vagy kiessen.
 
A lámpatestbe szerelt kapcsolósor
 
Miután a kapcsolók a helyükre kerültek, szétszedtem az egyben megvásárolt fénycső-armatúrákat is, majd bekábeleztem őket egyenként a kapcsolókhoz, ahová szintén bekötöttem a hálózati csatlakozó vezetékét . Ezt újfent Fugaszil-B-vel szigeteltem és rögzítettem annál a furatnál, ahol belépett a dobozba.
 
A fénycső-armatúrák beszerelve a lámpatestbe
 
A fénycső-rendszer kapcsolási rajza
 
A gyári fénycsőarmatúrák saját kapcsolóit meghagytam, valamint a hálózati csatlakozó vezetékére is felszereltem egy központi „vészkapcsolót”, amit szintén cseppmentessé tettem Fugaszil-B alkalmazásával.
A tetőlapon magányosan álló szögletes kapcsolót a hangulat, illetve dekorációs jellegű éjszakai fények ki/be kapcsolásához tartottam fenn, így ehhez egyenlőre még nem nyúltam.
Miután minden vezeték a neki megfelelő helyre került, és minden fénycső, valamint kapcsoló megfelelően funkcionált, eljött az villamos hálózat rögzítésének és szigetelésének ideje. Ezt megint a Fugaszil-B ragasztóval oldottam meg. Kis ragasztógátacskákba foglaltam a kábelkötegelővel összeszorított vezetékeket.
 
A kábelközpont szigetelése
 
A fénycsöveket vezérlő tetőlapi kapcsolók alatt lévő bekötési központot pedig ragasztóba ágyazva tettem védetté az felfreccsenő víztől.
A dekorációs fényforrás elkészítése még csak ezután került sorra. Sokat gondolkoztam, hogyan oldjam meg a kérdést, milyen műszaki megoldásokat használjak, aztán arra jutottam, minél egyszerűbbre kell készítenem. Eleinte beépített kis transzformátorral szerettem volna megoldani a LED-ek működtetéséhez szükséges 6 V-os törpefeszültséget, aztán mégis a tölthető AA méretű ceruzaakkumulátorok alkalmazása mellett döntöttem.
 
A LED-rendszer kapcsolási rajza
 
A LED-eket egy sorba rendezve tudtam a legkönnyebben beépíteni az immár majdnem kész világítótest házába, a fénycső-armatúrák közé. A LED-fűzér vázának egy ugyanolyan 122 cm hosszú 15x15 mm-es fenyőlécet választottam, mint amilyet a lámpatest dobozának kialakításakor merevítőnek használtam fel. Elsőként elkészítettem a LED-eknek helyt adó furatokat a lécben. A léc végeitől 1-1 cm-re fúrtam az első 3 mm-es furatokat, majd a két végfurat közötti szakaszon újabb 11 furatot hoztam létre egymástól 10 cm-es távolságban. 13 db eltérő színű LED-et használtam fel, a hozzájuk tartozó ellenállásokkal együtt.
 
LED és a ráforrasztott ellenállás
 
Elsőként minden egyes LED pozitív lábához egy ellenállást forrasztottam, majd Fugaszil-B-vel beragasztottam őket a vázlécen kialakított furatokba. A ragasztó száradása után bekábeleztem a már rögzített fényforrásokat, majd Fugaszil-B-vel vízhatlanná tettem a forrasztásokat.
 
Kész LED-egység a fűzérben rögzítve
 
Ezt követően minden LED mellett fúrtam 2-2 oldalfuratot, és kábelkötegelőkkel rögzítettem a vezetéket körülöttük. . Az így elkészült LED-füzért aztán három pozdorjacsavarral rögzítettem a doboz tetőlapjának belső felületéhez, majd bekötöttem a maga kapcsolójához.
A LED-rendszerhez patentcsatlakozóval lehet csatlakoztatni az elemtartót, ami 2, vagy 4 db AA jelű ceruzaelemet fogadva 3 illetve 6 V-ot biztosít. Az elemtartót egy PET-palackból készített tartózsebbel oldottam meg.
 
4 - Duál teszting
 
Tesztelés alatt azt értem, hogy kipróbáltam a világítótestet, megfelelően működik-e. Nincs-e melegedés, és hogy mennyire megbízhatóak a támasztéklábak.
 
24 órás folyamatos szárazteszt
 
A támasztékláb tesztelése
 
Első kőrben a száraz-teszt zajlott le, ami azt jelentette, hogy az üres akváriumra rátéve, néha felbillentett és kitámasztott állapotban 24 órán át működtettem a világítást. Csak minimális melegedés volt tapasztalható, aminek teljességgel elég volt a hátlapon lévő jókora szellőzőnyílás.
 
Fényviszonyok a vizesteszt alatt
 
A kész világítótest éles üzemben
 
Utána következett a vizes-teszt, de ez már a berendezett, de még élőlények nélküli akvárium felett. Itt nem tapasztaltam sem páralecsapódást, sem pedig érintkezési hibákat. Innentől kezdve aztán a készülő akvárium fénnyel való ellátásának problémáját megoldottnak tekinthettem. A mai napig is ezt a rendszert használom.
 
 



 

42. blogbejegyzés
LED-es világítás házilag

Üdvözlet!
 
A történet  megközelítőleg 1 évvel ezelőtt kezdődik, amikor sikerült szert tenni egy 20 literes akváriumra, gyári és kevésbé gyári alkatrészeivel együtt. Ennek tartozékaként a világítás nem neonos módon, hanem normál izzóval volt megoldva, amivel az azóta eltelt időben több probléma is akadt:
  • kiégett az izzó, ekkor vettünk bele egy, a lehetőségekhez mérten a legkisebb teljesítményű energiatakarékos megoldást, és itt urorjunk a következő pontra...
  • az energiatakarékos az első kb 15 percben nagyon halovány fényt adott,
  • bár kis teljesítményű, mégis túlzottan felmelegítette az akvárium vizét,
  • valamilyen kontakt hiba lépett fel, aminek hatására inkább kiiktattuk.
Ezek után elkezdtük keresni a lehető legjobb megoldást, amely (lehetőleg) a pénztárcát is kíméli. Gyári világítást ehhez a tetőhöz nem találtam, a többi utólagos neonos megoldással az volt a baj, hogy hosszabb volt a cső, mint a tető, vagy irreálisan sokba került.
 
Itt született az elhatározás, hogy "barkács" megoldással készítsünk világítást. Más okokból amúgy is mentünk elektronikai boltba, és ott találtam rá az alábbi gyöngyszemre:
LED panel
 
Ezt az "eszközt" (ez itt a reklám helye) az ARWILL elektronikai boltban lehet beszerzni, "kockánkénti" ára nagyjából 700-800 Ft. Viszont a "kockák" egymással sorban fel vannak fűzve, vagyis annyit vehetsz belőle, amennyi az akváriumodba kell!
 
További előnye, hogy cseppmentes a kialakítása, talán látszik a fotón, hogy a panel műgyantával ki van öntve, direkt akváriumi környezetre találták ki!
 
Immár tapasztalatból tudom modani (írni?), hogy egy 20 literes akváriumhoz egy ilyen panel elegendő, de a nagyobbakhoz nyilván több kell.
 
Akkor lássunk neki!
Hozzávalók:
  • az akvárium mérete szerinti LED panelek,
  • egy tápegység (9V fölött már jó fénye van, nálam 12V-ról megy),
  • forrasztópáka,
  • szigetelőszalag,
  • zsurogcső,
  • szerszámok...
Először is kellett egy tápegység. Ezt egy barátunktól kaptam, mert nekem nem volt otthon megfelelő. Arra is figyelnem kellett, hogy a tápegység férjen bele a világítást kapcsoló időzítőbe.
A tápegység
 
Ezek után a LED panel egyik végét leszigeteltem, hiszen arra nem lesz szükség, az a "továbbmenő" oldal...
Szigetelés
 
Majd lecsupaszítottam a LED panel másik oldalán lévő vezetékeket, levágtam a tápegységről a csatlakozó részt, és ezt is lecsupaszítottam. Elővigyázatosságból már most ráhúztam a zsugorcsövet a kábelre - nem tudom ti hogy vagytok vele, az esetek felében elfelejtem... :)
 
Utána összesodortam a lecsupaszított végeket, előbb önállóan, majd egymáshoz is. Ügyelni kell a polaritásra!
Lecsupaszítás
 
Zsugorcső :)
 
Összesodrott vezetékek
 
Megmondom őszintén, nem hiszek a csatlakozósarukban. Nálam az elektromos kötés forrasztást jelent. Elővettem tehát a 16 éves koromban beszerzett, ütött-kopott, elégett hegyű pákámat :)
:)
 
Egy kis forrasztás, egy kis szigetelés, zsurorcső melegítés következett:
Forrasztva...
 
Egyik vezeték...
 
Másik is...
 
Zsugorcső
 
A puding próbája... az evés!
Világít... :)
 
Ezek után már csak be kellett szerelnem az akváriumtetőbe. Ez némi fejtörést okozott, mivel az előző világítás két csavarral volt rögzítve:
Az eredeti állapot
 
Viszont az általam barkácsolt megoldáshoz ezek a csavarok túlságosan messze vannak egymástól. A megoldást végül egy műanyag irattartó feláldozása jelentette az akvárium oltárán, erre fúrtam két lukat, ami az eredeti, és az akváriumtetőben kívülről süllyesztett csavarok fogadására szolgál.
Szöcske szét van szerelve... :)
 
"Kereszttartó"
 
Került még egy kis szigetelés és zsugorcső a LED panel másik oldalára is:
Zsugorcső megint...
 
És végül két kábelkötegelővel rögzítettem a LED panelt a "kereszttartóhoz". Ezt valószínűleg lecserélem valami jobb megoldásra, valószínűleg csavarral fogatom fel, de ez most tesztidőszak, fontos a mobilitás... :)
Rögzítve...
 
Hát ennyi lenne nagyjából.
Fontos még megjegyezni, hogy ez a panel nagyon enyhén sárgás, elég természetes hatású fényt bocsát ki.
 
Lássuk az eredményt!
Alulról...
 
Szemből
 
Egymás mellett
 
Uszikálnak... :)
 
Hát ennyi volt a "nagy" projekt... :)
További képeket találtok az albumban...
Üdv:
Vyktor

43. blogbejegyzés
Feltöltve!

Végre feltöltöttem! Azt hittem kicsit pihenhehetek, de nem. Most jött csak a java. Mindent beállítani, elrendezni, rendbe rakni... Kezdem inkább az elején:
Adott volt az akváriumom ami 240 literes,tetö nélkül, háttér nélkül szűrő nélkül, magyarul üres volt. Szerencsére szekrény volt hozzá.
Elhatároztam hogy a hiányzó dolgokat magam csinálom meg már amit tudok.
Kezdjük a háttérrel: Sokat vaciláltam, olvasgattam milyen is legyen. Ha nehezen is de eldöntöttem hogy hungarocelből lesz, és csemperagasztóval fogom burkolni. Szerencsére két barátom is építkezik így a hungarocel adott volt. 100x50x5cm-es táblákat használtam, számszerint kettőt.
FBS-vel ragasztottam össze őket a sarkában hagytam helyet a fűtésnek és a szívócsőnek. Ragasztottam még rá darabokat is meg terszokat. Előrajzoltam és elkezdtem kivágni tapétavágóval, utána pedig hőlégvúvóval finomítottam.
Csináltam még bele kis lyukakat meg vágásokat hogy életszerűbb legyen.
Elkezdtem lekenni Flexibilis, élelmiszerbarát, fagyálló, kültéri MUREXIN csemperagasztóval! Amiből vettem 25kg-ot, mikor hazaértem a vásárlásból akkor láttam hogy van itthon egy fél zsákkal, mivel édesapám kőműves. Kicsit sem voltam ideges! Az első rétegbe még nem tettem vaoxidportcsak simán kentem.
Az nekem túl világosnak tünt mikor kiszáradt, egy teljes napot hagytam száradni rétegenkén. A többi réteget már szineztem barna vasoxiddal, a végén meg kevertem három féle árnyalatot és azzal színeztem.
Ilyen lett:
 
Megvolt a háttér már csak bele kellett ragasztanom, maradt FBS-em egy fél tubus az pont elég volt a rögzítéshez. Azzal viszont jól szellőző helyen dolgozzatok mer brutális büdös bent az ecetsav.
Kész a háttér jöhetett a világítás: Azt tudtam hogy a tetőt bútorlapból csinálom már csak az volt a kérdés ogy milyen csövek lesznek. A hajlított 36wos csövek mellett döntöttem! Alá fényvetőnek pedig tükörfóliát vettem, mezei papírboltban.
A csöveknek nem vettem foglalatot, villanyszerelők által használt vezetékcsatornában helyeztem el egyszerű sorkapocsba kötöttem be őket.
Mellette még a gyujtó is elfért, az előtétek pedig lent vannak a szekrényben. Így nem látszik semmi csak a csövek.
Jöhetett a berendezés: A szőllőtőkegyökerek közben folyamatosn áztak de folyamatosan engedték a színüket is. Aztán mikor kipicoltam meg levágtam róla a puha korhadt részeket egyből nem egedett semilyen színt.
A köveket a tőlem 2 km-re lévő vulkáni tanúhegyről(Ság-hegy) szereztem be! Bazalt tufákat. Azokat is még kevesellem úgy hogy még majd tennem kell pár gyüjtő túrát.
Az aljzatot haverom öccsétől sikerült fillérekért megvennem még bezacskózva! Allúra apró szemű sodert erre pedig fekete fehér apró köveket.
Vettem pár növényt is amit addig a 75l-esben tároltam!
Ebben elötte csak műnövény volt a 240esben nem lesz.
 
Jöhetett a feltöltés: Bent volt a háttér az aljzat meg a kövek amiket persze lemostam és leforráztam. Vettem egy darab 7m-es öntötző tömlőt az pont elér a fürdőből az aksiig így azzal szépen lassan feltöltöttem. Egy régi tusolónaka fejével komináltam így egyzerűen szerelhető.
Az első feltöltés után kicsit zavaros letta víz de ez természetes a háttér meg az aljzat miatt.
KIcsit meg is rémültem de folyamatosan menettem a szűrőt meg fele vizet lecserétem és szépem le is tisztult. Beraktam a növényeket így is ment pár napot:
És jöhettek a meglévő halak meg a 75liter vizük. Ja és pár torony csiga.
Hát így állok most. Már készítettem pár vízalatti világítást meg készül a CO2 reaktor is, amit tudok továbra is megcsinálom magam. Egyenlőre ennyi.
 
Jó halazást mindenkink!

44. blogbejegyzés
Ha minden tengely törik...

 Nos, sokan járhattak már úgy, mint én ELTÖRT a KERÁMIATENGELY/és persze hétvégén:)/. Ha nincs kéznél cserealkatrész, és tegyük fel, hogy nincs akkor valamivel pótolni kell azt. Én próbáltam fülpiszkáló pálcával, de nem igazán működöt/ide-oda verte magát a "lapát"/. Ekkor rájöttem valami erős, könnyen formálható és persze otthon is megtalálható dolog kell. A megoldás nem más, mint a jó öreg Spicc botom első, tömör része. Egész könnyen alkítható sniccerrel, bár nem tökéletes hisz nem egyforma az átmérője alul és felül, de mint mondtam kényszer megpoldásnak tökéletes. Levágtam a kellő hosszra/73mm/, és próbáltam egy olyan traktust kivágni aminek megfeleő az átmérője/asszem 2mm/.
Miután ez meg volt nekiláttam az összeszerelésnek. Simán ráhúztam a kis gumi végeket és beraktam a helyére. Láss csodát zajmentesen ment a szűrő amíg meg nem érkezett a cserdarab/2 hónap!!/.
Fontos: csak olyan spiccbotot használj ami le van festve vagy lakkozva, mert az üvegyszálak könnyen lemorzsolódhatnak és így bekerülhetnek az akváriumba! 
Nem végleges megoldás!
Két hónap elteltével amikor beraktam az új kerámiatengelyt alaposabban megvizsgáltam a kreálmányomat, semmilyen kopás, sérülés nem volt rajta így nem dobtam ki, hanem eltettem ha ismét minden tengely törik...:)
 

45. blogbejegyzés
360L hosszú tervezgetés után

Életem során már sok akváriumom volt hol kisebb (30-40 liter), hol nagyobb (450 liter), de még sohasem volt olyan akváriumom, amibe ne lettek volna valamiféle kompromisszumok. Minden akváriumom valamilyen formában már használt vagy csak félig kivitelezett volt.
Sorban:
1) kb. 20 éve 40 literes gyerek akvárium  Szakértelem és internet hiányában nem túlzott sikerrel
2) Kb. 18 éve 100-es állvány és normális világítás nélkül. A szakértelemnek még itt is hiányában voltam.
3) Amikor 15 éve 100 literest eladtam annak az volt az oka, hogy vettem használtan egy 450 literes akváriumot. Azt hiszen ez volt az a pont, amikor komolyabban kezdtem foglakozni az akvarisztikával. Ekkor egy ismerősömtől kaptam egy 160 literest felszereléssel, mert szerencsére megunta , így már egy sügéres akváriumot is ki tudtam próbálni. A lakásunkból költöztünk és a 450 literest nem tudtam volna megfelelő helyre tenni az új helyen, hát fájó szívvel eladtam . Ennek 3 és fél éve, és azóta csak a 160 literes akváriummal foglalkoztam, ami közben profilt váltott a sügérről újra a trópusi halakra.
1 éve már, hogy el kezdtem sóvárogni egy nagyobb akvárium iránt újra, de a tervem az volt, hogy most én építem, és olyan lesz amilyet mindig is szerettem volna.
Mivel elég sokat nézegettem az árakat és termékeket, így gondoltam megosztom veletek a tavaly évvégi tapasztalataimat, vagyis leírom, hogy miből raktam össze, és hogyan az új akváriumomat, hátha valakinek ötleteket tudok adni, vagy esetleg beindítom a fantáziáját egy új tank építésére .
(a fiam is örült az új akváriumnak, mert a 160-ast megnyerte )
 
Akkor sorban az elemek, melyik mennyiért és honnan:
 
Akvárium:
Egy csomó boltot és annak akváriumait átnéztem és megnéztem, kértem egy jó pár ajánlatot akvárium gyártóktól. Az elképzelésem az volt, hogy egy szépen ragasztott gépi csiszolt akváriumot szeretnék, hiszen ez lesz az lakás dísze, és nem szeretnék ezen spórolni. Persze nem is akarok csillagászati összegeket kifizetni egy tankért. A sok ajánlatnak, és néha kézi csiszolású nem túl szép akváriumok nézegetésének a vége a Szeged - Trópusból megrendelt akvárium lett. Vettem egy 120X50X60(magasság) akváriumot, amit a cég ingyen házhoz szállított Szegedről Pestre, ráadásul nagyon szép kivitelben, a piacon elérhető legjobb áron. Ebben azt hiszem verhetetlenek, így megérdemlik a dicséretet. Az akvárium ára: 32400HUF Ajánlom mindenkinek a céget!
A cég oldala: http://www.tropus-szeged.hu/
 
Bocs a képminőségért, de csak telefonnal készültek. Persze mind2 fiam kipróbálta:
 
Háttér:
Nem is tudom hol kezdjem. Végig túrtam a netet, megnéztem kismillió hátteret. Ami egy fontos szempont volt, hogy ne lógjon be az akváriumba 10 és néhány esetben 14 cm-ert, hiszen halaknak szeretnék életteret, és nem sziklákhoz keresek dekor halat. Persze ízlések és pofonok, nekem ez tetszik  Miután végig kutattam mindent, a JUWEL háttér stone lime granite (60x55) szürke mellett döntöttem. Ennek okai, hogy a vastagsága megfelelő, ki lehet fizetni, és az ancik sem fogják megzabálni  Sokat gondolkodtam az építésben is, de mivel művészi adottságaim kevésbé jók, így valószínűleg ebből nem tudtam volna jól kijönni. Mindemellett az hiszem a fórumokon található oktatások és leírások nagyon jók, és nagyon használhatóak, de hát a kézügyesség Ezt is a Szegedi cégtől szereztem be, akik már beragasztva szállították az akváriummal együtt. Ezt is külön köszönöm!
Ennek a pontos árára nem emlékszem, de ezt is sikerült jó áron az említett cégtől beszerezni. Emlékeim szerint 20e volt a háttér, de erre már nem vennék mérget.
 
A cég oldala: http://www.tropus-szeged.hu/
 A termék:
 
Polifoam:
Körbenéztem boltokban, de gondoltam, hátha a "kiadó" ezt olcsóbban tudja pzenetálni. A polifoam.com oldalon találtam egy céget, akik a 9. kerületben árulnak a mintaboltjukban polifoam-ot. Az üzletekben, amit találtam 120X50X1 (1 cm a vastagság) 1750HUF körül volt, a cégnél sikerült beszerezni egy 180X50X12 (1,2 cm a vastagság) polifoamot 800HUF-ért. Máris "kerestem" 950HUF-ot , és maradt a külső szűrő alá is egy jókora darab.
 
A cég oldala: http://polifoam.com/
Kb, így néz ki az akvárium alatt. A vastagságához ha a 18 mm-es bútorlapot nézitek, akkor magáért beszél:
 
Ajzat:
Fekete bazalt és csurgói fehér homok között bizonytalankodtam. Végül az akvaristáról rendeltem egy sráctól bazaltot. Igaz, nagyon sokszor kellett kimosni, mert nem akvarista bolti termék volt, de végső soron elégedett vagyok vele. Végülis 5440HUF -ban fájt a 25kg bazalt zuzalék.
 
A kapcsolat neve : Nem írnék nevet, de az aljatos topic-ban szokott hirdetni :-)
 Vízben így néz ki közelről:
 
 
Világítás:
T8-as csövekben gondolkodtam, a T5-ös kicsit drágállom. A trafón vacilláltam, de ami meggyőzött végül az elektronikus gyújtás mellett azok a következők voltak: Nem melegszik, állítólag kevebbet fogyaszt, hiszen a hő leadást sem kell megtermelnie, nem villog, így a csöveket is kíméli viszont kicsit drágább. Kellett még némi kábel és 1 villás dugó (Obi-ból). Kerestem a weben sok helyen, végül a Tungsramban vettem meg a csöveket és a trafót, az eladó nagyon korrekt, és szerencsére türelmes is a nem túl nagy hozzáértéssel rendelkező vevőkkel is
Termékek:
• 1 db Osram Fluora fénycső T8 30W/77 26x895mm
• 1 db Sylvania Aquastar akvárium fénycső T8 F30W/174 10000K 26x895mm
• 1 db Osram elektronikus fénycsőelőtét T5-T8 QTP5 2x24-39W; T8 2x30W
• 4 db T8 fénycső foglalat páramentes csavarozható
14300 HUF-ból úsztam meg + villás dugó + kábel, így a vége körülbelül :15000HUF volt
 
A cég oldala: http://bolthely.hu/tungsram/és http://www.obi.hu/hu/
 A világításról is egy valamiféle kép:
 
Időkapcsoló:
Sajnos a Baumax-ban vettem meg 680 HUF volt, de ezzel ráfaragtam, mert olyan hangos, hogy tervezgetem a cseréjét.
 
Cég oldala: http://www.baumax.hu
 
Szűrő:
Atman AT-3338 (Aqua-Pro 4 / Evo 2212) FULL az aquadepo-ból évvége felé akciós volt, emlékeim szerint 29000 HUF.
A cég oldala, bár nem hiszem, hogy itt be kellene mutatni bárkinek is: http://www.aquadepo.hu/
 Szekrénybe építve:
 
Bútorlap, szekrény, tető:
Megnéztem sok helyen illetve próbáltam az akvaristán is kérni ajánlatokat, de valahogy az lett a vége, hogy megcsinálom én. Anyagnak a kicsit drágább VASAFA fenyő bútorlapot választottam. A lapszabászat a Célpont Kft Zuglóban. Azért ezt a céget választottam, mert vágattam már több helyen bútorlapot, de ilyen pontosan és szépen még egyik cég sem dolgozott, mint ők. Az akvárium alá egy 3 rekeszből álló csak bútorlapból készült szekrényt készítettem, aminek minden rekeszét ajtóval zártam le. Az akvárium tetejét is én készítettem, amiben apósom "kekszvágó"-jának használata volt a legnehezebb, de ennek köszönhetően 1 darab csavar sincs a tetőben, így sokkal szebb szinte gyári . Arról nem írok inkább, hogy hogy nézett ki a lakás a marótól, de szerencsér e a párom nem volt itthon, és mire haza jött nyoma sem volt a pornak A tető nyitását nem szerettem volna zongorazsanérral megoldani, mert elég nehéz szerelni szerszámok nélkül. A kivetőpánthoz azonban megvolt minden eszközöm, így 3 darab olyan kivetőpántot szereltem a tetőbe, ami a 180 fok-on túl tud nyílni, így praktikus tetőnyitást sikerült eszközölnöm. A bútorlap (szekrény + tető) + 3 kivetőpánt a tetőbe + 4 ráütő és 2 féligráütő kivetőpánt a szekrényhez kb. 32e HUF volt. A célpont Kft-t is bátran ajánlom mindekinek, bár a nyitvatartásuk nem dolgozó barát
 
A cég oldala: http://butorlap.net/kapcsolat.html
Képek:
 
 A spéci kivetőpánt :
Az elkészült szekrény:
 
Refletor:
Hát ezzel nem voltam kibékülve, mert igazán jó áron nem tudtam szerezni. Azt gondolom, hogy ezen termék igencsak túl van árazva minden akvarisztikai kereskedésben. Amikor a kábelekért és villás dugóért voltam az Obiban belefutottam egy olyan dologba, amit hővisszaverő foliának hívnak. Gondoltam veszek egyet és kipróbálom, legfeljebb, később lecserélem. Most már hónapok teltek el és bátran állíthatom, hogy kitűnően működik és nem színeződik el. A fólia a tető egészére elég volt, sőt még maradt is, és mindezt 500HUF-ból megoldottam.
 
A cég oldala: http://www.obi.hu/hu/
 Valahogy így néz ki beragasztva:
 
Kapcsolófal:
Mivel nem szeretem a dugókat kihúzogatni etetéskor, így „terveztem” egy kis kapcsoló falat. Az akváriumba bejövő kábel egy elosztóba megy ami fixen áram alatt van. Ezt követi egy kapcsoló, melyre egy további elosztót kötöttem. A világítás a fixre van rátéve időkapcsolóval, a szűrő pedig a kapcsoló után, így ha etetés van csak kinyitom a szekrényajtót lenyomom a kapcsolót és meg is szűnt a víz keringetése. Etetés után (sajnos egyszer már elfelejtettem) visszakapcsolom és minden a régi kerékvágásban van. Ehhez a szükséges kapcsolót és a 2 szerelhető elosztót az OBI-ban vettem, nagyjából 2000HUF-ból. Mindent felszereltem a bútorlapra belülre, így nincsenek felesleges kábelek, és villannyal kapcsolatos problémák.
 
A cég oldala: http://www.obi.hu/hu/
Így sikerült:
 
Összességében az egész mutatvány a alábbi összegbe került, de a látvány megéri. Talán 1-2 dolog lehetett volna olcsóbb, de mivel inkább a minőségre próbáltam törekedni, így sikerült.
Termék                                   Ár
Akvárium                          32400
Háttér                               20000
Polifoam                                800
Aljzat                                   5440
Világítás                             15000
Időapcsoló                              680
Külső szűrő                         29000
Bútorlap + egyéb eszközök 32000
Reflektor                                 500
Kapcsolófal                           2000
Munkadíj                                    0, de jól esett a barkácsolás :-)
 
Összesen: 137820 HUF 
 
 
Remélem hasznos volt a cikkem, és 1-2 ötletet tudtam adni az új építőknek.
 
Az akvárium beindításáról, és az élőlényekről későbbi részekben írok, ha van rá érdeklődés
 
 Ja majdnem lemaradt a végeredmény!!!
Ilyen lett:

46. blogbejegyzés
Az elsők

 Oda kell egy akvárium!                                              Szögeztem le,kicsit ugyan aggódva a következményektől,hiszen csak nemrég költöztünk akkoriban a kicsiny,ám hangulatos másfél szobába.Becses nejem éppen csak túltette magát a traumán,amit a köznyelv csak költözésnek hív.Ám én már kora gyermek korom óta szerettem volna egy akváriumot.Úgy láttam,itt az idő, de az új bútor is kiáltott azért,hogy oda,valami kell....                           Oda kell egy akvárium! Legnagyobb megdöbbenésemre,támogatásra találtam a nej irányából,úgyhogy nemsokára el is vonultunk egy kisállatkereskedésbe,ahol diadal ittasan jelentettem ki,én bizony most megveszem a legszebb,legnagyobb és egyáltalán a leg akváriumot!!Aztán megmondták a kedves eladók,hogy mi,mennyibe kerül.A sokk elmúltával döntöttünk egy óóóóriási 57 literes szép kis akvárium szett mellett,mondván,...hát...izé....jóóóó lesz ez nekünk...khmm...úgyis kicsi a lakás..Meg ilyenek.              Na jó,mondom,de akkor legalább kérek vagy 50 gyönyörű,színes,békés,szép halacskát!!Ekkor ismét közölték mi mennyi,meg hogy kb 15-18 halnak megfelő az én méretem.Mármint az akváriumom.Az a hatalmas...  Ok.Mondtam,mintegy beletörődve a megváltoztathatatlanba,akkor legyen....és találomra ráböktem kb 20 halra a választékból.Kiváló érzékkel,sikerült egy olyan csapatot összeállítanom,ami az eladók szerint kb 20-25 perc békés együtt élést bírt volna ki, majd nagy egyetértésben,felfalták volna egymást.Igaz,közben nagyon szépek lettek volna.Volt közte guppi,neon,pár kis sügér(mert szép,mondta a nejem)vitorlás,valami cápajellegű,meg valami,ami leginkább egy mini loch ness-i szörnyre hasonlított.De annyira jól nézett ki,....Legalább szerencsére sikerült a lányomat lebeszélni,úgy a szakállas agáma,mint az ékszerteknős betelepítéséről az akváriumba.Jelzem,a lányka csakcsupán 5 éves volt akkoriban.
  Tehát ez sem annyira jött be.Következő hidegzuhany,a kedves eladólány,közli,hogy amúgy sem kéne bele még hal,majd csak kb 2 hét múlva.Kicsit aggódva sandítottam az eladó halak felé,miért,ezek nem jók?vagy csak dekoráció?Nem,be kell állni a víznek.-mosolygott rám.      Visszamosolyogtam,bár nem nagyon tudtam miről beszélt,de ha már mosolyog...ugye..Mondta,vigyek növényt,meg talajt,meg követ,oszt majd két hét múlva találkozunk.Hát...ok.
Hazavonultunk hát a szerzeménnyel kicsit csalódottan,de azért boldogan,hogy mi aztán most mit vettünk!!Meg azért is,mert apának sikerült egyetlen délután elköltenie félhavi fizetését....                                Csak Apa,vagyis én,azt az apróságot felejtette el,hogy a lakás,valamint vele együtt az akvárium után sóvárgó új bútor,a harmadik emeleten leledzik.Eredendően sporttól tartózkodó ember lévén,elkerülendő a többszöri fordulókat,mindent a hónom alá csapva támadtam a lépcsőknek.Egészen az elsőig.A kb 2 mázsányi kavics,növény,bujkáló,homok,dekoráció alatt ,egy rengeteg szitkot hangoztató serpa bőrébe bújva,lihegve,fújtatva,izzadva felkepesztettem valahogy a harmadikra,sok-sok-sok pihenőt beiktatva.Meg kell mondanom,a projekt ezen pontján,kezdett kissé fakóbbá válni az előzőleg felvázolt gyönyörű akváriumos kép.Bár lehet,hogy az egész csak a vérnyomásom,vagy a cukorszint változása miatt volt.Mondom a Nejnek,hogy ennyi,elég,majd holnap!Nem lehet,mondja,elpusztulnak a növények,meg különben is,itt ne merjem hagyni,meg ........ok.Álljunk neki.Ekkor volt kb este 7.Elmékeztem,hogy a kavicsot át kell mosni.Hányszor?Míg tiszta nem lesz.Hát,én kb a 25-ik öblítésnél döntöttem úgy,hogy SZERINTEM EZ TISZTA!!! Bele a növények, hevenyészve beletenni a dekort,technika beüzemelés,2 perc gyönyörködés a tök homályos vízben felsejlő növényekben,ahogy lobogtatja őket a szivattyú,alvás.Másnapra persze leülepedett,kitisztult,egész pofásan nézett ki.Pár nap múlva elmentem a boltba,(nem bírtam magammal)és vettem pár.......csigát.....Gondoltam hadd legyen abban az akváriumban  egy kis szaladgálás,élet.Így lett első lakónk Szélvész és Villám a két zebracsiga.Aztán persze két hét elmúltával jöttek a halak is de nekem akkor is két csiga volt az első....

47. blogbejegyzés
Interjú egy hobbi díszhaltenyésztővel

 
Az alábbi beszélgetést egy olyan akvaristával folytattam le, aki 3 éve elhatározta, hogy komolyabb haltenyésztési szándékait, álmait megvalósítva "halodát" épít.
 
 
 
én - Akkor kezdjük az interjút.
HP. -Kérdezz olyat amire egy szóban lehet válaszolni!
én - Mikor lett kész halodád?
HP. - 2007 szeptemberében, már több, mint 3 éve működik a jelenlegi helyiségben.
én - Hány négyzetméteres? Hány liter víz van benne?
HP. - 6nm, 3000 liter vízzel.
én - Hány akváriumra oszlik el ez a mennyiség?
HP. - Ívató medencéket is beleszámolva 45 akvárium van bent.
én - Hogyan fűtesz, mennyit fizetsz havonta a fűtésre?
HP. - Egy komolyan szigetelt, igaz, nagy belmagasságú halodáról van szó, 4 rétegű ablakkal, így egy kis elektromos hősugárzó, termosztáttal és ventilátorral egybekötve az egészet befűti. Nagyjából 7-9ezer Ft a számlám.
én - Mennyi vizet cserélsz havi szinten?
HP. - Heti 30%-ot, tehát nagyjából havi 3000Ft költséggel jár a víz.
én - Mennyit fogyaszt a kompresszorod, egyáltalán hogyan szűrsz?
HP. - Minden medencében egyedi szivacsszűrő, központi levegőrendszerre (pannonpipe csövekből készült hálózat) kötve, amit a plafon alatt egy 4200 liter/órás kompresszor üzemeltet.
én - Mennyi volt a teljes haloda építési költsége?
HP. - A szivacsokat és a szigetelést ügyesen megoldottam, az állványokat magam hegesztettem, így csak csöveket, vasanyagot kellett venni, illetve a fő teendő a helyiség kipakolása volt, mert korábban spájzként üzemelt. Az akváriumok nagy részét használtan vásároltam vagy egyedi méretek szerint magamnak ragasztottam. Szerintem nem költöttem az egészre 70-80ezer Ft-nál többet, plusz a kompresszor ára!
én - Mennyi a havi haltáp fogyasztásod? Szárazat és fagyasztottat is belevéve?
HP. - Az enyém semennyi, ugyanis nem ízlenek! A halak viszont szeretik :)
én - Mégis?
HP. - Teljesen halmennyiség függő!
én - Ha teljesen tele vagy?
HP. - Szerintem még akkor is keveset, talán havi 1kg tápot esznek meg, ugyanakkor rendszeresen etetek élő planktonnal is.
én - Ahogy számolom akkor havi 15-18ezer Ft a működési költséged, ez reális?
HP. - Igen, de közelebb van 15000Ft-hoz.
én - Mennyi halat tudsz "megtermelni" ekkora helyen, havi szinten?
HP. - Nagyjából 1000db a felső határ ami eladható lehet, de ezek értékesítése már problémás.
én - Milyen halak a kedvenceid tenyésztés terén?
HP. - Az ikrázó fogaspontyok (killik) és az Ancistrus változatok.
én - Volt valamilyen említésre méltó nagy sikered vagy kihívásod az évek terén?
HP. - Hal terén vagy az élet terén?
én - A halakra gondolok, vagy a halas élet!
HP. - Mivel a térdsérülésem eléggé befolyásolja a halazást, kihívás nyomorékon halazni.
én - Hogy sikerült mégis megoldanod? Mennyi időt töltesz általában a halaiddal?
HP. - Átlagosan napi 4 etetés mellett talán 30-40 perc, de ha vízcsere van, vagy ívni rakok ki állatokat akkor 3-4 óra is eltelik.
én - Tudnál nagyobb hozamot is kihozni a halakból? Mi számít jó eladásnak egy hónapban? Melyek a fő akadályok?
HP. - Nem hiszem, fix állás mellett, idő hiányában nem lehet. Az értékesítésben mindenképp kell segítség!
én - Mi a gond azzal?
HP. - Nincs rá időm, utána járni, szállítgatni, de nem ám rám száll majd az apeh a cikk miatt!
én - Dehogyis, hova adod el a halakat?
HP. - Egy Br*** nevű halkupecnek általában De volt több felvásárló is, akik viszont besültek idő közben. Egy helyi kereskedésbe szállítok, illetve néha börzékre. Számlaképesség és magánvállalkozás hiányában nettó áron adásvételi papírral tudom hivatalosan adni a halaim, így a boltosok is el tudják könyvelni a vásárlást.
én - Mennyi halat adsz el havonta?
HP. - Muszáj erre felelnem?
én - Örömmel venném, majd álnévvel szerepeltetlek :)
HP. - Tudod, hogy nem értek az eladáshoz és mindig túl kommersz fajokat csináltam... Így 25-30ezer Ft már egy jó hónap sajnos. Most már kezdek átállni, de mint mondottam, drágább hal, több macera a szabadidőm meg kevés...
én - Milyen halakkal próbálkoztál még az utóbbi időben?
HP. - Kommerszekkel amiket aztán nem is tudtam rendesen eladni: guppi, neon, red cherry garnélák, Corydorasok, díszmárnák és társaik, holott ezekre látszott igény a környéken.
én - Valami extra? Mit üzensz az akvarista ifjúságnak?
HP. - Extra talán a fehérszájú iszapteknősök szaporítása. Most az L- harcsák és vörös lorikáriák vannak projektem, illetve ritkábbnak számító Killiket tenyésztek. Az üzenetem: "Igyatok turmixot!" Kis vízmennyiségű tenyészetből ugyan megélni nem lehet, de szórakozásnak első rangú!

Jelenleg az alábbi halfajok úsznak HP. akváriumaiban:
Ancistrus: normál, fátyolos, arany, lda16, L182, L050
Aphyosemion: australe, australe Gold, filamentosum, sjoestedti, walkeri
Bécsi Xifó
Koi Xifó
Kolibrihal
Rózsás díszmárna
Ramirezi Gold
Vörös lorikária (L10a)

48. blogbejegyzés
Élesztős CO2 más szemszögből

Szerintem mindenki hallott már az élesztős módszerről amivel egész szép eredményeket lehet elérni, ezt szeretném bemutatni egy kicsit más oldalról.
 
A recept egyszerű víz cukor és élesztő, na de mi is játszódik le ez után.
 
A kristálycukor vegyjele C12H22O11 95%-ban ez alkotja  ha ezt vízben oldjuk akkor két alkotóelemére bomlik egy glükózra és egy fruktózra ezeknek azonos a vegyjele.
 
1C12H22O11 +1H2O------2C6H12O6
 
Ekkor jön a képbe az élesztő, ami lebontja a glükózt és a fruktózt, alkohollá és szén-dioxiddá. Ez játszódik le a must erjedésekor is. Arra kell vigyázni hogy az élesztőgombák nem maradnak életben kb 20% os töménységű alkohololdatban, és nem bomlik le az összes cukor. Ezért áll le a folyamat a zselés élesztős módszernél. Ezért egy liter vízbe max 40dkg cukrot célszerű önteni.
 
1C6H12O6------2C2H5OH+2CO2
 
Számolás: 1kg cukorból kb 0.5kg alkohol és 0.5kg szén-dioxid keletkezik. Ez azt jelenti hogy kb 273 liter (500g/44g/mol*24dm3/mol)szén-dioxid képződik.
 
Remélem hasznos információkkal szolgáltam.
 

49. blogbejegyzés
Első Magyar Pico verseny 2010

Először is örömömre szolgál, hogy segíthettem Petinek (Peti44>Barton Péter) a Pico verseny lebonyolításában. Mikor megkérdezte, hogy vállalom-e, egyből igent mondtam. Ha jól emlékszem, talán még én irányítottam az Akvaristáról a növényesek világába, így a döntésem nyilvánvaló volt. Sajnos nem sok időm van a hétköznapokban, így nem nagyon tudtam segíteni a verseny összerakásában, de arra is gondoltam, hogy Ő a szervező, neki kell a saját tapasztalataiból okulnia, tanulnia. Sok-sok tapasztalás és meg lesz a kitartó munka gyümölcse. Annak ellenére, hogy néhány ember mennyi energiát öl ennek a „sportnak” a népszerűsítésébe, elég kevés nevezés érkezett, de így legalább nagyobb figyelmet tudott szánni a zsűri egy-egy munkára. Bár korábban még soha nem bíráskodtam ilyen területen, de megpróbáltam az értékelésnél a lehető legkörültekintőbb lenni. Nem gondolom, hogy mindenki egyet fog érteni a kritikáinkkal, de reményeim szerint sikerül megvilágítani a problémákat, az esetleges változtatásra szoruló részeket. Folytatás itt: http://levinen.blogspot.com/2010/06/elso-magyar-pico-verseny-2010.html
 

50. blogbejegyzés
High-tech gányolás...

Az interneten találtam rá egy érdekes eszközre, amely a TankedCam nevet viseli. http://www.tankedcam.com (Az igazság az, hogy egy másik hazai blog http://viktorlantos.com/wordpress/2009/06/15/technika-tankedcam-akvarium-monitoring/ tulajdonosa írt róla egy cikket, és így jutottam el oda.)
 
A termék azt ígéri, hogy ha elmész nyaralni, akkor is felügyelheted az akváriumodat. Egy webkamerán keresztül nézheted az internetes kapcsolat segítségével, hogy mi történik a medencében, és néhány ponton be is avatkozhatsz a dolgok menetébe. Érdemes megnézni a termék oldalán az online demot, amint igazi és életszerű példák felsorakoztatásával próbálja felkorbácsolni az érdeklődésünket. A műanyag krokodil szájának távvezérelhető kinyitásáról már én is régóta ábrándozok...
 
Először kedves barátom örökbecsű mondata jutott eszembe, mely szerint: Ül a mérnök az íróasztalánál, és görcsösen azon gondolkodik, hogy mit nem talált fel még az emberiségnek… Majd kipattan a szikra…
 
Aztán arra gondoltam, hogy biztos sokan lesznek, akik éjszaka a legszebb álmukban a párnájuk csücskét gyűrögetve azon fognak merengni, hogy hogyanl tudnák ezzel a roppant hasznos eszközzel bővíteni az otthoni rendszert.
 
Mindezek után előtört belőlem a barkácsoló kedv, és eszembe jutott, hogy ezt itthon is meg lehet csinálni egy kis kézügyességgel és minimális informatikai ismeretekkel. Lássuk hogyan:
 
Kell egy számítógép…
 
Ha csak látni szeretnénk az akváriumot és rögzíteni a benne történt eseményeket, akkor arra bármilyen ipari megfigyelő kamera jó lesz. Válasszunk egy dómkamerát, ami alap esetben egy nagytotált fog mutatni a medencéről. Ha kicsit mélyebben nyúlunk a pénztárcába, akkor ugyanezt a kamerát zoomolható és forgatható kivitelben is megkapjuk. A PC-hez vásárolnunk kell egy Geovision, http://www.geovision.com.tw/english/index.asp vagy egy Eurovideo kártyát http://www.eurovideo-cctv.com/index.sqn?&lg=en&md=pr&id=37
. Mindkét kártya alkalmas arra, hogy a számítógépünket webszerverré alakítja, és az interneten keresztül is nyomon követhetjük az eseményeket. Mindkettő jó arra is, hogy vezérelje a kamera mozgását, és ezt az internetes kapcsolattal távolból is megtehetjük. Persze ezek az eszközök képesek digitálisan rögzített felvételt készítseni a merevlemezre, így egyetlen pillanatáról sem maradunk le kedvenc guppynk mozgásának, és a hazaérkezésünk után visszanézhetjük, hogy merre is járt a kis drágaságunk.
 
És mi lesz a vezérléssel? Hogyan avatkozhatunk be a z akvárium működésébe?
 
Jó 10 évvel ezelőtt megjelentek az itthoni kínálatban a Bentel cég vagyonvédelmi (riasztó) központjai. Forgalmazza: http://www.riarex.hu Ezek két fontos újdonságot tartalmaztak:
 
  • A programozása a központnak egy soros porton rákapcsolt számítógépről elvégezhető volt, akár telefonvonalon keresztül is távprogramozással.
  • A programozása során a bemenetek és a kimenetek szabadon kezelhetőek voltak.
Ennek a második pontnak az állítása azt hiszem némi magyarázatra szorul: Egy riasztóközpontnak vannak bemenetei és kimenetei. Pl. ha egy bemenete érzékel egy változást (kinyílt az ajtó) akkor a kimenete aktiválódik. (megszólal a sziréna) A szabad programozás azt jelenti, hogy meghatározhatjuk, hogy valamelyik bemenet aktiválásakor melyik kimenet kapcsoljon. Ugyanezek a központok alkalmasak arra is, hogy telefonvonalra kötve hívást fogadjanak, és megfelelő kódot beütve aktiváljanak kimeneteket. A Bentel Kio riasztóközpontja alapesetben 8 bemenettel és 3 kimenettel rendelkezik, de bővítő modulokkal ez a szám tovább növelhető.
 
Példa a használatra:
 
1. A nyaralásunk alatt látjuk a kamerán keresztül, hogy kedvenc halunk kóvályog az éhségtől. Azonnal felhívjuk telefonon az akváriumot vezérlő központot, és aktiváljuk azt a kimenetet, ami az automata etetőt kapcsolja, és jó adag koleszterinforrást juttat a medencébe. Mindeközben az internetes kamerarendszeren keresztül figyelemmel kísérjük, hogy a jóllakott hal elégedetten mosolyogva úszkál tovább.
 
2. Az internetre kapcsolat kamerán keresztül azt látjuk, hogy a medencében a vízszint csökkenni kezdett a párolgás miatt. Szintén egy telefonhívás, és máris kapcsoltuk azt a kimenetet, ami nyitja a vízvezetékre kötött mágnesszelepet, amely haladéktalanul megkezdi az akvárium utántöltését. Majd megszakad a telefonvonal, (elfogy az egyenleg, lemerül a telefon stb.) és mi az interneten keresztül egyenes adásban végignézzük, ahogy a kikapcsolhatatlan vízáram elönti a lakásunkat. Kis szerencsével azt is megvárhatjuk, amíg az alattunk lakó kihívja a tűzoltókat, és az ajtót feltörve berontanak és elzárják a vizet. Az akcó végén pedig a nagybajuszú tűzoltóbácsi belemosolyog a kameránkba és mi integetünk neki. Milyen megnyugtató érzés, hogy gondoskodnak rólunk és mi nyugodta áztathatjuk a lábunkat a gyógyfürdőben abban a biztos tudatban, hogy a halaink biztonságban vannak a felügyeletünk alatt.
 
Amíg lósz@r van addig veréb is van… Lehet, hogy hamarosan valaki komolyan veszi és elkészíti ezt a rendszert?
 
 

51. blogbejegyzés
Olyan kis izét szeretnék

Amikor elolvastam az előző bejegyzésemre érkezett két hozzászólást, bevallom őszintén úgy elment a kedvem a dologtól, mint viharban az áram. De aztán egy itteni akvarista tanácsára felkerestem egy olyan fórumot, amely kizárólag a növényes akváriumokkal foglalkozik, azon belül is az aquascapinggel. A fórum remek, tartalmas, pontosan olyan, amilyen az akvarista fórum volt jó pár évvel ezelőtt: családias, rövid topikokkal, amiket nem nagy gond végigböngészni. Sajna az akvaristán már nagyon hosszú egy-egy téma, és ha keresek valamit mindig előről kezdem olvasni a hozzászólásokat (amiket sokan nem tesznek meg, inkább 100+1-szerre is felteszik ugyanazokat a kérdéseket), de a régi linkek, hivatkozások szinte sehol sem működnek:(
Na mindegy, szóval ez az új fórum még firss, üde, mint nyári, napfényes reggelen a harmatos kajszibarack. Végigolvastam az összes szakmai topicot és nem hazudok, ha azt mondom, jó sokat tanultam - ahogy itt az akvaristán is- és az olvasottak után bátran bele mernék vágni a növényes akvarizálásba. Ha valami kérdésem lesz tudom mit hol keressek, szinte minden téma teljesen ki van vesézve. Az egyetlen ami rossz szájízt ad a fórumnak, hogy a fórumot alapítók - akik, hozzá kell tennem szakmailag nagyon értik a dolgukat - szinte csak a saját webshopuk által forgalmazott termékeket ismerik el tökéletesnek, más azokon kívűl nem létezik, vagy rossz.

A lényeg, hogy mégsem mondok le a tervemről. Nem fogok beruházni 100e-ket, hogy teljesen full, színvonalas technikával indítsak. Megpróbálom előbb gyökér módszerekkel. Persze most sokan azt mondják, hogy az egész halott ötlet így. Mindegy, sima akváriumnak akkor is jó lesz. Ha majd azt látom tetszik, elindul a dolog, akkor beruházok komolyabb technikákba, de most egyszerűen nincs rá pénz. De azért valamit csak el tudok kezdeni.

Más.

A világítással nem volt dilemmám, az nagyjából megfelelő. Végül rájöttem pár dologra, amit eddig nem tudtam és ami valószínűleg sokaknak evidens. Pl a csövek típusánál a 3 jegyű számok utolsó két számjegye a színhőmérsékletre utal. pl 965 esetén 6500 K-s a cső, az első számjegy pedig mintha a színvisszaadási indexszel lenne összefüggésben: a 8-as 80-90% közötti, a 9-es pedig 90% felettire utal. És az is kiderült, hogy a lumen értékek is fel vannak tüntetve itt-ott. A csőtipusokat nem bonyolítottam túl: indításnak 4 db napfényes csövet fogok használni, ha kell majd cserélgetem közben.
 
Megnéztem elôre mi is azoknak a neve, amiket venni akarok. Nem vagyok otthon ezekben a villanyszerelési dolgokban, úgyhogy inkább utánajártam minthogy tudatlanul bemenjek a boltba.

-Jó napot! Olyan kis izét szeretnék a fénycsôhöz.
-?
-Tudja, amibe bele kell tenni a csövet....olyan kis izé.
-Foglalat?
-Nem, nem foglalat. Olyan kis hogyishívják...na...mi a bánat a neve...olyan izé amiben a fénycsô van.
-Armatúra?
-Nem az...mondja már! Olyan kis pöcök biszb@sz...
-Gyújtó?
-Nem, nem a gyújtó...ó a francba már...olyan izé...fémből van...bele kell pattintani a csövet...na
-Ja! Tudom már! Az a kis izé! Mennyit kér belőle?
-8-at.
-8-at? Abból a kis izéből? Nem lesz sok?

De aki elég magabiztos nyugodtan bemehet anélkül, hogy tudná pontosan nevét a tárgynak. Extrém, perverz élményeket keresőknek pedig tudom ajánlani, hogy izézés közben sűrűn emlegessék a fogyasztóvédelmet és a panaszkönyvet. Szóval ennél sokkal jobb, és mindenekelőtt gyorsabb, ha magabiztosan, peckesen odalépdelek a pulthoz és 'Jó napot, kérnék 8 db fénycső bilincset!' köszöntéssel üdvözlöm az eladót. Így is tettem.

Tehát vettem kis izéket 8-at, elektronikus előtétet 2x24 Wattosat T5-os csövekhez, páramentes foglalatokat szintén 8-at. A 4 cső: 2db 24W/T5/HO 865, 1 db T8 Phillips De Luxe 940 és 1 db T8 Phillips De Luxe 965. Szóval a villanyszereléshez minden megvan. Jó sok pénct ott is hagytam.

52. blogbejegyzés
Nem fog sikerülni... és mégis...

Sziasztok!

Ami nagyon fontos, hogy nem dicsekedni szeretnék, csupán megosztani egy aprócska falatot az életemből ami velem és az akvarisztikával kapcsolatos.

...először is azzal kezdeném, hogy régebben kisebb koromban is felkeltették az érdeklődésem az akvárium lakói, gyakran ültem nagypapám 420 literes aksija mellett s néztem mikor mi történik, hogyan zajlik az etetés, mik a napi, havi és éves teendők stb..

Pár évvel később megkezdtem egy saját vízalatti világ kialakítását, több kevesebb sikerrel, inkább kevesebbel, így a hal- és növényállományom megritkulása után felszámoltam kezdő 72 literes akváriumom...

Telt múlt az idő, saját lakásba költöztem és újra fellángolt a szenvedélyem a halak iránt, azonban nem szerettem volna, illetve akkor a költségvetésem, sem engedett meg egy nagy akváriumot. Természetesen az évek alatt megismerkedtem pár emberrel, akik sikerrel alakítgatták otthoni "medencéiket". Mikor bejelentettem, hogy egy 22 literes akváriumot szeretnék üzemeltetni, hát nem igazán tanácsolták hogy belekezdjek, de amit kellett, mindent elmondtak és bár sokak szerint ilyen akváriumban nem áll be könnyen (vagy egyáltalán nem) az egyensúly, nálam sikerült, tényleg mindig tiszta volt a víz, egy évbe 1x volt kitakarítva mindösszesen és vízcsere is csak két hétben egyszer volt. Azt tudtam, hogy ilyen kicsi akváriumban sok hal nem lehet, így beszereztem 3 guppy-t, és néhány növényt.  Nost azt mondanom sem kell, hogy a halálományom száma hamarosan megugrott még hozzá nagyon is, bár ez a guppyknál nem nagy szám, azonban a vízi növények is virágzásnak indultak, amin nagyon meglepődtem, mert korábbi tapasztalataim alapján a növényeim mindig beadták az unalmast, megbarnultak, vagy elpotyogtatták leveleiket, esetleg tudatlanságom miatt nem volt megfelelő vastagságú a talajréteg. 

Ez volt az első jól működő aksim, amit hamarosan egy másik követett, amiben a guppyk jobban elfértek, majd mamámnál is nyitottunk egyet, így szabadultam meg a sok kis haltól és mamám előtt is megnyitottam az akvarisztika csodás kapuját...

A guppy-k, szaporasága miatt egy új elevenszülőre a plattyra vetettem ki a horgom, mikiegér, vér, ecsetfarkú, kék és még sorolhatnám. Természetesen itt is az előző fajnál aratott siker övezte utam... Ott tartottunk, hogy nekem már 3, mamámnak 2 akváriuma lett.

Szóval örültem, mert mindenki lebeszélt a kis aksiról, meg hogy tuti "nem fog sikerülni", mert ez nem csak kezdőknek de szakavatott akvaristáknak is nagy feladat  "és mégis!"

Ismételve magam, nem dicsekedni szeretnék.

Nem kiabálom el magam, kb 2 hete vásároltam egy nagyobb akváriumot, egy jóval nagyobbat mint az előző, most ott tartok, hogy azt tervezgetem.

Igen, kérdezhetné bárki: mit kell egy ilyen akváriumon tervezgetni???

Én szeretem jól meggondolni, mit hova helyezek, szeretem alaposan előkészíteni mind a vizet, mind pedig az akváriumot, az első jövevény betelepítése előtt. 
Amit eddig tudok, hogy az elsők egy aranyanci pár lesz, bár még elég picik, de így jobban megszokják tágas környezetüket és remélem jól fogják érezni magukat. Korábban csak sima Ancistrusaim voltak azokkal elég békésen kijöttem, csupán néha okoztak meglepetést azzal, hogy mire felkeltem, igencsak átrendezték lakhelyüket.

Aztán ha minden rendben, jöhetnek a képek is, és az újabb bejegyzés.

Most azonban zárom soraim...



 

53. blogbejegyzés
Tavak a télben

Noha a valódi tavas szezon még nagyon messze, a kinti hőmérséklet emelkedésével drasztikusan megnőtt azon leveleim száma, amelyekben hazai vizekben is honos vagy legalábbis áttelelésre képes fajokat keresnek akvaristák. Beszerzési források után érdeklődnek, úgy mint honnét lehetne a kerti tóba Tüskét pikót szerezni/fogni/venni vagy épp amurokat.

Néhány sort próbálok összerakni a szóba jöhető fajokról, létjogosultságról, előnyéről, aztán hátha lesz aki visszaolvassa a nyár derekán is. Szigorúan akvarisztikai és nem pedig gasztronómiai szemlélettel.
 
Ctenopharyngodon idella - Amur, Arany amur

1 méteresre növő, ázsiai eredetű, faunaidegen, betelepített, növényevő, gyors mozgású, robosztus hal, minek akarna ilyet bárki is a tavában látni? Vagy mert teljesen megőrült, vagy csak mert annak nézik mások... Lévén közismerten soknövényi anyagot fogyasztanak az amurok, akár a testsúlyuk napi 140%-át is Szárított növényzetből! Ezt lehet kihasználni. Nagyjából egy évvel ezelőtt kerestek meg tavi halakkal foglalkozó kereskedők ivadékokkal, illetve az amur albínó változatával, azt állítva, hogy ez egy "Csodahal lévén, annyira ostoba, hogy még a fonalas zöld algát is megeszi," miközben legfeljebb a hínárokat fogyasztja, nem nyúl a tavirózsákhoz! De főként, amíg van fonalas alga, addig ő a tápra sem néz rá, azt eszi, mintha csak makaróni lenne. Mutattak linkeket, felvételeket olyan nyugati egészen kicsi tavakról, ahol a tavirózsa rengetegben tűnnek fel jó 40 centis lélegzetelállítóan szép arany amurok (sárga, piros szemű tényleg meseszép állatok). A tartásuk érdekelt, így múlt nyáron szüleim kerti tavába is kihelyeztem egy kis csapatot. Valahányszor etették az aranyhalakat, aranycompókat, legfeljebb 1-1 szem tápot raboltak le az amurok, szinte láthatatlanok voltak, felülről feketének tűntek. De ami igazán érdekes, hogy a korábbi évekkel szemben Nem volt zöld fonalas alga a tóban! Némi üledék, lerakódás igen, de a megszokott gazdag, marékszám szedhető fonalas moszatnak híre hamva nem volt egész nyáron. Igaz a tópartról benyúló vékonyabb levelű növényeket is mintha csak levágták volna a víz magasságában. Komolyabb növényzetet viszont egyáltalán nem bántottak.
Amikor nálam Pesten állomásozott egy nagyobb csapat normál amur, előfordult, hogy egy egy egyed kiugrott az akváriumból, illetve kellően fürgén mozgott az egész csapat, szinte üvegnek csattanva, amikor a macskát meglátták. Viszont ez semmi nem volt ahhoz képest, amikor először albínókat kaptam. Már az átvétel is érdekes volt, az eladónál egy fekete 600-900 liter körüli űrtartalmú tartály, benne sok száz hal világított, a tartály tetején pedig apró szemű acél rács kifeszítve, téglákkal lesúlyozva. Az összes többi halnál nyílt víztükörrel néztem szembe vagy legfeljebb krumpliszsák-szerű fedéssel. A halakat megpróbáltam magamnak leválogatni, ez súlyos tévedés volt...nem tudom mi lett volna a helyes megoldás a tető levételére, de több kilónyi kishal ugrott hirtelen az arcomba, nyakamba, ruhámra, százszámra egyszerre vágódtak ki a vízből, ahogy elhúztam a rácsokat. Szerencsére jórészük vissza is esett, a földön lévőket felmertük vödörbe, majd megpróbáltam új halakat kiszedni hálóval...Ahogy a háló leért, új roham jött, ismét százak vágódtak ki a vízből, záporozott a ritka díszhal.... Innét kezdve meg is értettem az árukat, nem csak azért 6-8x annyi, mint egy vad színű, mert ennyivel különlegesebb, hanem mert a nevelés során ennyi kiugrik, ennyivel nehezebb a kezelésük... Valószínűleg a gyengébb látásuk miatt reagálnak hevesebben minden veszélyre.
Akváriumban is megfigyeltem ezt a borzasztó érzékenységet és ugrálást, a csomagolásuk kész tortúra volt mindig is, a medencéjüket nagyon erősen fedni kell, viszont kerti tóból kiugró egyedet érdekes mód sosem láttam, ott már inkább a tündérrózsa levelek közé menekültek.
Az amurok pár év után kinövik a tavak többségét, így a tartók többnyire szabadon engedik őket a vad vizekbe, helyükre növendékeket telepítve. Kerti tavi körülmények között spontán szaporodásról az albínó formánál sincs esély.
 
Hypophthalmichthys molitrix - Fehér busa

Szintén egy törpének nem nevezhető ázsiai növényevő, amely a lebegő szemcséket szűri a vízből, ugyanakkor a pettyes busánál nagyobb részben fogyaszt növényi táplálékot, fitoplanktont! Ennek megfelelően a hamar/erősen bezöldülő vizű kerti tavak számára adhat egy esélyt, egyfajta tüneti kezelést ez a gyorsan fejlődő hal. Tényleg meglepően hatékonyak! Cetek módjára szűrik naphosszat a tavakat. Tartása nem okoz problémát, akváriumban is jól fejlődnek, különösen ha némi fagyasztott planktont is kapnak, problémamentesek. Túlszaporodni ők sem fognak a kertekben. Akvarisztikai célokra általában importból tiszta vérű, nem keresztezett példányokat szánnak, míg a hazai vizekben főleg pettyes busával alkotott hibridekkel találkozni.
 
Silurus glanis Albino - Lesőharcsa

Piros szemű, fehér, sokan elsőre axolotlnak nézik/mások meg pont az axolotlokat lesőharcsának/ mégis talán ez az egyetlen tavi faj amelyet igyekszem egész évben tartani, és minden börzén el is visznek belőle néhány 8-10 centis fiatal egyedet. Meglepő tempóval képesek növekedni, akár félév alatt 30-50centit is fejlődve, kis tavakba vagy dús, értékes állomány mellé így nem igazán alkalmas, de 200nm-re, elszaporodott razbóra, kárász állomány közé elgondolkodtató választás. Hőtűrésük verhetetlen, az 5-6 centis akváriumban nevelt kishalak is minden gond nélkül kibírták a december közepén történő kerti tóba való kiengedést.
Mint kuriózum először bécsi börzéken láttam a fajt néhány évvel ezelőtt, majd saját részre,akváriumi tartásra is többször szereztem. Közel sem annyira jámbor, mint látszik, fiatalon sokkalta inkább beússza az összes vízréteget, mint azt egy hasonló Clarias teszi. Több horgász kért tőlem megfigyelni a mozgásukat, szokásaikat, hogy is kellene hatékonyabban harcsát fogni. Az egy év körüli példányok széles fejükkel már tóban is igazán mutatósak, rejtőzködve is jól észrevehetők. Ezeket általában 7000-9000Ft körüli összegekért lehet beszerezni. Látszólag egészen okos halak, láttam már szinte kézre szoktatott, a benyúló gondozó kezéből táplálékot elvevő példányt is.
 
Sander lucioperca - Süllő

Elsősorban akváriumi tartásra szoktak keresni csuka és süllő ivadékokat, megfigyelni a viselkedésüket, rablási szokásaikat, életmódjukat. Kerti tóba legfeljebb erős razbóra telítettség esetén szokták kihelyezni őket, vagy igazi biotópot utánozva, fajgazdag nagy területre. Mivel meglehetősen oxigénigényes, a sűrűn tartást akváriumban, nagykeres körülmények között is rosszul viseli, ritkán tartják őket készleten. Első ízben nekem is csak a napokban sikerült beszereznem egy 10centis halakból álló süllő csapatot. Mondhatni "életművészek", nem tudom meddig lesznek el granulátumokon.
 
Misgurnus anguillicaudatus - Bársonycsík

Ismét egy ázsiai halfajt, noha a kevésbé ismert tólakók közül. Miután a hazai csíkfajok mindegyike védett, mégis többen keresnek egyfajta "takarítószemélyzetet" a tavuk aljára(compók mellé is akár), az utóbbi időkben egyre gyakrabban találkozni a bársonycsíkokkal. Ez a faj Kelet-Ázsiában északra egész Szibériáig felhatol, így nem csoda, hogy Kanada számos vidékén is átteleltek dísztavakba kihelyezett példányaik. Akváriumban 15, kerti tóban akár 25centis méretet is elérhetnek. Különösen esős időben élénkülnek meg, kutatják át a partmenti régiókat. Sárga színváltozatuk különösen dekoratív.
 
Danio rerio - Zebra dánió

Néhány éve egy nagyon kedves vásárlóm számolt be a teleltetési tapasztalatairól. Mint megtudta a természetben Nepálban is honos a zebra dánió, lévén néhány kis patakban egészen a Himalája magasabb vidékeire is felmerészkednek. Ennek megfelelően Budapesten próbálta meg kerti tóban teleltetni őket, ahol meglepő mód néhány ujjnyi jégborítás mellett is, a kicsi, mindössze pár m3-es tavon vágott lékben is lehetett látni a vízközt mozgó, aktív zebra dánió csapatot! Később a tavasz folyamán szaporodásnak is indulnak a tóban. Más beszámolóról azóta sem hallottam, minden esetre egy próbát megérhet a faj tartása olyan helyeken is, ahol nincs lehetőség a lehalászásra.
 
Myxocyprinus asiaticus - Nyúlhal


Legalább tucatnyi akvarista keresett már meg annak kérdésével, hogy nyúlhalat lehetne e "jobb árasítva" szerezni, akár nagyobb mennyiségben, teleltetési tesztekhez. Lévén számos külföldi irodalom számol be arról, hogy különösen a nagyobb példányok jól viselik a hideg időjárást is, számos esetben áttelelve a jég alatt kisebb tavakban is. Valós hazai próbálkozásról sajnos nem hallottam, de remélem lesz aki beszámol eredményeiről. Nem egy olcsó, ám meglehetősen lassan fejlődő fajról van szó, így szerintem legalább 2-3 hány éven keresztül akváriumban nevelt példányokat lenne célszerű kitelepíteni. A felső képen egy kifejlett, kiszínesedett példány.
 
Tinca tinca - Compó

Pár évvel ezelőtt még kirobbanó sláger volt a kerti tó tulajdonosok körében az aranycompó. Feltűnő, világos sárga az aranyhalaktól és koiktól nagyon elütő színezetű, a talaj közelében mozgó faj, amely még némi hasznos is hajt az esetleg elszaporodott férgek, apró nadályok irtásával, a mulm csökkentésével, túrásával. Sőt akár az aranyhalak módjára szaporodhat is a kerti tavakban. És emellé nem is igényel fél hektárt a tartásához. Igazán ellenálló hal. A sekély, erősen felmelegedő vizeket is jól tűri. Táplálék terén gyakorlatilag bármit elfogad.
 
Csak felsorolásként néhány érdekesebb tavi hal még, ami időnként beszerezhető, ám sajnos nem mindegyikkel volt még tartósabb tapasztalatom:
Fekete sügér
Tüskés pikó
Arany vörösszárnyú keszeg
Arany jászkeszeg
Kék jászkeszeg
Tigris jászkeszeg
Tricolor compó
Tőponty, Tükörponty
Lapátorrú tok
Vágó tok
Lénai tok
Hibrid tokfélék
Viza - (hihetetlennek hangzik, hogy egyesek tóban tartják, de egy osztrák tenyészet rendszeresen áruba bocsájt 50-80centis növendékeket 300-500eurós darabáron!)
Arany fürge cselle
Arany szivárványos ökle
Normál, tenyésztett, eredetigazolt szivárványos ökle
__________________
 
A tavas írás mellé néhány személyes hír:
 
Az akvarista börze óta viszonylag kevés érdekességgel bővültem. Geophagus surinamensisből sikerült hozzájutnom egy újabb, meglehetősen népes növendék csapathoz. Kevesen keresik, noha jól fejlődő, szép és érdekes fajról van szó, amely diszkoszos tartási körülmények biztosítása nélkül is jól érzi magát. A fő ellenérv a kifejlett kori méretük szokott lenni, amely bizony meghaladhatja a 20centimétert.
 
Az almacsiga "gyűjteményem" néhány thaiföldről származó új példánnyal sikerült kiegészítenem, így mostanra már Sárga, Barna, Barna kék talpú, Fekete, Zöld, Kék, Fehér, Rosa és Lila példányokat is tartok egy különösen nagyra megnövő "óriás" faj mellett. A színváltozatok peterakása nálam elég rapszodikus, mostanában leginkább a fehérek tettek ki magukért.

Aktuális tervem még az A. spixi, a csíkos almacsiga beszerzése, nagyon szép faj, noha inkább a Marisa cornuarietissel, az óriás tányércsigával áll rokonságban. Leírások szerint kereszteződhetnek is egymással!
 
Miután többen is tenyésztési próbálkozásokhoz kerestek nálam törpe szívóharcsákat (Otocinclus affinis, mariae stb.), Németországból hozattam akváriumi szaporulatból származó Nannoptopoma spectabilis nevű "Otókat". Ez egy márványos-csokoládébarna színű, erős szín és minta változtató képességgel rendelkező faj, amely a többi Otocinclussal ellentétben rendszeresen szaporodik akváriumban, növények levelére vagy az üvegre rak ikrákat minden ráhatás nélkül is, egy-egy jól fejlett nőstény fél év alatt összesen akár 60 szemet is.
Áruk sajnos a befogott affinisekével nem versenyezhez, az 1200Ft körüli összeg pedig ezidáig minden érdeklődőt elriasztott. Nálam Apistogramma hongsloikkal vannak együtt egy 60 literes medencében. Közel sem annyira félénkek, mint a közismertebb rokonaik, a csipeszről felkínált tubifex csomón is elcsámcsognak, de láttam már a talaj között aktívan turkáló, táplálék maradványokat kereső egyedeket is. A kép egy szlovák fórumból származik, úgy tűnik az ottani akvaristák már felfedezték maguknak ezeket az aranyos törpe halakat.
 

54. blogbejegyzés
Egy kis biotóp

Régóta foglalkozom akvarisztikával, de komolyan csak az utóbbi évben kezdtem utánnaolvasni.
Szépen tiszáztam magamban az alapokat, és sok kísérletezgetés után összeállítottam egy akváriumot ami idén nyár végén került üzembe helyezésre. Sajnos csak 55 liter: többre jelenleg nincs helyem.
Nem tudom, ki hogy fogadja ezt a képet, de nekem komoly előrelépést jelentett, mivel tudatosan gyűjtöttem össze, rendeztem el a tereptárgyakat.
Pár hónapja ment így az akksi amikor hirtelen eszembe jutott a fogalom: biotóp. A homlokomra csaptam: hát nem az a célom, hogy jól érezzék magukat ezek a kis virgonc pontylazacok? A többi lakóról nem is beszélve?
Valljuk be, nagy szerencsém volt hogy a halfajták az akváriumban többé kevésbé egy területről származnak, mind Amazonas vidéki. (ezt sajnos elfelejtettem figyelembe venni a vásárlásnál)
Na ha már az állomány megvan, kezdjünk nézelődni, milyen növényeket is tehetnék a vízbe, hogy otthonosabb legyen az akvárium. Képeket, videókat néztem, és sajnos továbbra is kevés ismerettel a növényekről egy pár amazóniai kardfüvet, és egy kis csomó más fűfélét szereztem be: próba céljából.
Ugyanakkor ezentúl a vízcserénél kb 50-50% arányban desztillált vizet használok a megszokott csapvíz mellé.
Nos, az eredmény ez lett:
Nem vártam nagy dolgokat, nem is történt sokminden, de az ancik előszeretettel tapadnak a széles fonákú levelekre, a neonhalak nagyon jól érzik magukat a vékony levélkék között: előszeretettel úszkálnak megváltozott élőhelyükön. A két kis C. palateus is megtalálja a búvóhelyeket, ki is sajátították azokat.
A pontylazacok közt kicsi kergetőzés folyik, aminek az okát nem sikerült kiderítenem, viszont láthatóan nem bántják egymást, és ha valamitől megriadnak, a növények közt könnyen eltűnhetnek.
 
Az albumaim között megtalálhatjátok a további képeket is.
 
Ez az én kis biotópom, lehet, hogy nem tökéletes, de a legjobb tudásomnak megfelelő. Amennyiben építő jellegű kritikád van, kedves Olvasó, örömmel meghallgatlak!

55. blogbejegyzés
A hétvégi CO2 rodeó....

 Ismét egy mozgalmas hétvégén vagyunk túl!
Az ember már megnyugszik, hogy valahogy kinéz az akvárium, halak sem pusztuknak, a ramik meg ívnak, a szokásos lágyvízmennyiség után már nem is méri a keménységet, kitapasztalja az élesztős CO2 palackot, és akkor kicsit hajlamosabbak vagyunk lazábban venni a követendő szabályokat. Na ilyenkor üt be a krach...
 
 
Pénteken hazaérkeztem a távfűtő műből hozott szokásos lágyvízmennyiségemmel és annak rendje és módja szerint elvégeztem a heti ütemezett 40%-os cserét. A kH-t már nem is ellenőrzöm fix 9nk.
 
Ilyenkor a frontlapon fejlődő pontalgákat letörlöm, az elpusztult leveleket összegyűjtöm, esetleg levadászom a túlszaporodott csigaállományt (ezt mostanába nem kell). Ellenőrzőm az élesztős palack állapotát! 
 
Minden rendben is volt így nyugodtan mentem éjszaka aludni!
 
Szombaton is teljesen jól indult a nap, megkapták a szokásos Greenakvás tápadagjukat és a tubifagyikockát is.
 
Délutánra, mint gondolom másoknál is 34-35C-ra is emelkedett a külső hőmérséklet és mivel itthon voltunk (lám hétvége van) egész nap nyitva volt az ablak és az erkélyajtó, minek hatására a max 26C-os nyári szobahőmérséklet a 29-30C-t is elérte, amit a ventillátoros hűtés sem tudott lejjebb nyomni (amióta a tetőbe beleerőszakoltam a második fénycsövet egy kicsit hajlamosabb az akvárium a túlmelegedésre, ráadásul, hogy az egy 8cm-es ventillátort 2db 4 cm-re cseréltem, minek a teljesítménye össze sem vethető az előzőjével.)
 
Szóval a nagy meleget még tetézte, hogy a kislányom délután menekülve a kinti hőség elől a TV elé pozicionálta magát. Ami szintén jelentős hőt bocsát ki.
 
Az élesztős CO2 palack, hogy az avatatlan szemek elől rejtve legyen a TV mögé van elrejtve. (Ha már ugye a plazma TV vastagsága töredéke a képcsövesnek, akkor ne vesztegessük el az a 20-30cm-t)
 
Szóval a magas hőmérséklet hatására az én kedves élesztő gombáim fenevaddá változtak és őrült munkába kezdtek.
Hatására nem egész egy óra leforgás alatt az akváriumot buborékfelhövé alakították. Az összes növény ontotta az O2-t ilyet még nem láttam, pedig nem ma kezdtem az akvariumozást. Az anubiások leveléről felszálló buborékok között nem volt szünet. A hydrocotyl levelén szemmel láthatóan nőt a buborék kb. 0,5 cm-re mielőtt felszált.
Fantasztikous látvány lett volna ha közben a halak, csigák, rákok nem kapkodtak volna segítségért... A neonok a víz tetején pipáltak az összes Red Cherry a kagylótuttajba kapaszkodva tört a levegő felé. A nöstény rami már sajnos fel is adta a harcot (valószínüleg egyébként valami baja volt, mert furcsán viselkedett napok óta)
 
Természetesen az észlelést gyors tett követte. 70%-os vízcsere, majd az elpusztult tetemek kihalászása, CO2 palack "leállítása". Az eredmény -1 rami, -1 repólő róka, -1 neon.
 
Viszonylag olcsón megúsztam és hamar helyreállt a rend... legalább is azt hittem! 
 
Folyamatos ellenőrzést követően nyugodtan mentem éjszaka aludni.
Vasárnap nagy meglepetésemre tejszerű víz fogadot. És a halak ismét pipáltak. Nem értettem, mert az előző napi népszámláláskor mindenki meg volt... Túletetésről szó sem lehetett, mivel nem kaptak enni.
 
Hja.... A dús növényzetben nem ellenőriztem az almacsigákat! Sajnos a nagyobbik is az előző napi baleset áldozata lett és iszonyatos bűzt árasztva kezdett a kb. 28 fokosra hűlt (ugye közben megérkezett a hidegfront is) vízben bomlani. Szerencsére ennek már nem voltak áldozatai...
 
Ismét 70%-os vízcsere, ami úgy néz ki, hogy stabilizálta a helyzetet. Remélem holnap nem valami újabb meglepetés fogad.
 
Szóval ajánlom minden kedves kollegának, hogy ne tespedjen bele a rutinba, mert az nagy meglepetéseket tud okozni!
 
 
 
 
 

56. blogbejegyzés
A kezdet (ami nehéz)

Egy éves írás, folytatása következik majd... remélhetőleg gyorsabban felkerül majd, mint ez.
 
Honnan is kezdjem… Kb. 15 éve foglalkozom akvarisztikával, akkor kaptam az első 25 literes akváriumomat egy pár guppyval, Corydorassal. Na, jó. Túlzás, hogy foglalkozom. Azóta van. És ez nagy különbség, ezt most már tudom. 2009 júliusában úgy döntöttem, hogy elég a szórakozásból, és belevágok valami nagyobb, komolyabb dologba. A cél egy minimum 100l-es akvárium beszerzése volt minden szükséges felszereléssel együtt. Körbenéztem a helyi boltokban, meg a neten, végül egy komplett szettre esett a választásom: AquaEl Classic 80.
 
Ez állt legközelebb az elképzelésemhez: nem hatalmas cucc, de már érdemes arra, hogy kellő tapasztalatot gyűjtsek egy későbbi, igazán nagy akvárium elkészítéséhez.
 
A készletben benne van az akvárium 6 mm-es üvegből, fekete ragasztással, egy tető két 60 cm-s, vízhatlan neon foglalattal, AquaEl neoncsővel (típus nincs feltüntetve, de daylightnak tűnik), egy AquaEl FAN 2 szűrő, egy AquaEl vízmelegítő, és 2 tasak starter baktérium. Egész igényes cucc, a vásárlás pillanatában ez maga volt a tökély. Érdemes körbenézni egyébként a neten, mert kb. egy tízessel olcsóbban is hozzá lehet jutni, ha türelmes az ember. Miután megvettem, és hazavittem a dobozt, tudatosult bennem, hogy az előre tervezett méreteket túlléptem, az 80*35*53 cm sehogy sem stimmelt a 60*30*30-ba, de ekkor már nem érdekelt a dolog. A lényeg, hogy megvolt, amit már 10 éve szerettem volna. Egy nagy akvárium tele lehetőséggel... és persze buktatóval.
Augusztusban a következő lépés volt egy tisztességes háttér megépítése. Mert ugye, akkori szemléletem szerint, anélkül nem létezhet egy jól kinéző akvárium. Gyorsan rá is szakadtam az internetre, és kedvenc szolgám (google) segítségével találtam is sok tippet, és ötletet az elkészítéshez. A koncepció egyszerűnek tűnt: nikecell + csemperagasztó + színezék (+műgyanta). Rövid mászkálás után meg is lett minden, a lehető legjobb áron. Vettem egy 100*50-es 2 cm vastag hungarocell lemezt kemény 300 Ft-ért, egy 5 kg-os flexibilis csemperagasztót 2k-ért, és 1 kg ferrit port 1k-ért. Ezután úgy éreztem, hogy a lehetőségeknek csak a kreativitásom szabhat határt. Mint később kiderült, a biológia is belezavart a képbe... Egy palakő jellegű hátteret gondoltam ki, ami megvalósítható viszonylag kevés űrtartalom veszteséggel, ugyanakkor kellően dekoratív. Az elképzelésem az volt, hogy csinálok egy szürke köves hátteret fekete fúgával, ami a belső szűrőt, és a vízmelegítőt is elrejti. Ebbe a tervbe a 2 cm vastag nikecell tökéletesen beleillett. A kivitelezéshez kellett még egy szike, egy vasfűrészlap, egy pillanatforrasztó, és egy palackos kézi gázégő.
 
A kezdeti lépések remekül mentek. A forrasztópáka kiváló nikecell vágónak bizonyult, pillanatok alatt megvolt a méretre szabás. Kivágtam a fúga mintázatát, és a gázláng hőjével kialakítottam az érdes felületet. Itt meg kell említeni, hogy a meleg hatására mérgező gázok szabadulnak fel, így a vágás, és perzselés csak nyitott helyen végezhető. Ezután 4 réteg flexibilis csemperagasztóval egy kb. 1-2 mm vastagságú burkolatot vittem fel a nikecellre. A ragasztóval vigyázni kell, hogy ne legyen túl híg. A még kenhető állag a megfelelő. Lassan szárad, úgyhogy nem kell vele sietni. A fúgához és a „kövek” érdesebb hatásúvá tételéhez a csemperagasztót egyszerűen megszíneztem a fekete vasoxid porral, és ezt felvittem utolsó rétegként.
A teljesség kedvéért próbáltam utánajárni némi műgyantának is, azzal terveztem lekezelni a felületet az Ancik miatt. Gyakorlatilag egy helyen ajánlottak műgyantát, ott is két komponensút, 10 liter/komponens kiszerelésben, 15k értékben. Ekkor eldöntöttem, hogy nem lesz lekezelve a felület. Ennyit nem ért az egész project. Az epoxi műgyanta ilyen célú felhasználása a legtöbb boltban ismeretlen, beszerzése lehetetlen. Éljen Pécs... Ez mint később kiderült nagy öngól volt, gyakorlatilag az egész sztori ezzel halálra is lett ítélve, de erről majd később.
 
A háttér elkészült, a végeredmény egész pofás lett. Apró megjegyzés, hogyha az ember két darabból állítja össze a hátteret, nem árt, ha a darabok mintái illeszkednek a folyamatosság kedvéért. Nálam ez a gondolat kimaradt.
 
Miután a háttér száradt 5 napig, megtörtént a beragsztás. Ehhez F.B.S. szilikonkaucsukot használtam. Kiváló ragasztó, kicsit ugyan büdös a benne levő ecetsav miatt, de miután ez elpárolog, gyakorlatilag inert, így teljességgel ártalmatlan az akváriumra nézve. A ragasztást ajánlott szellőztetés mellett végezni, kicsit be lehet szédülni a szagtól zárt helyen. Bőséges ragasztó használata, és a 6 évnyi egyetemi szakirodalom nehezékként való felhasználása után egy tökéletesen betapadt, elvileg vízhatlan háttér lett az eredmény. Tutira akartam menni, úgyhogy a széleket még egy extra réteg szilikonkaucsukkal szigeteltem a tökéletes vízhatlanság érdekében. Mint később kiderült, ilyen nincs, ugyanis a háttér mögött pára csapódott le, amit nem értek, hogy került oda. Még furcsább, hogy pár hónap után 1-2 kiscsiga is megjelent a nikecell és az üveglap között. Hogy hogyan, azt a mai napig nem értem.
Aljzatnak hengerelt feketemárvány, és bazalt keverékét választottam, mivel mindenképp sötét talajt szerettem volna. Mind később kiderült, ez nem volt a legjobb döntés. Extraként egy kis házi CO2 rendszert is beüzemeltem. Ez a következőből áll: egy 1,5 literes PET palack, abba negyed kg cukor, 4 dl langyos víz, 1/6-od csomag élesztő, mindez hetente utántöltve, és egy másik palackban vízen keresztül átszűrve. Ez egy porlasztón át nagyjából biztosítja a szükséges CO2-t a növények számára. Azt nem állítom, hogy állandó a CO2 szint, de legalább van, és ahogy elnézem, ez is segíti szépen a növények növekedését.
 
Ezt követően a kész akváriumot feltöltöttem vízzel, beüzemeltem a szűrőt, hozzáadtam a starter baktérium flórát, amit gyárilag kaptam, és vártam. Egy hét után bekerült pár növény: Cryptocoryne wendtii, Bacopa, és vízi petrezselyem. Úgy tűnt, minden rendben. A víz kezdett érni, lett egy minimális színe, és kellemes volt a szaga. További 2 hét múlva bekerültek a halak: 6 guppy, 2 molly, 1 páncélos törpeharcsa, 2 Anci és egy Thoracatum. Minden rendben zajlott, a növények éltek, hajtottak is, a halak közül egy sem pusztult el. Ezután érkezett még 3 tő cryptocoryne crispatula, és egy tő Vallisneria spiralis, pár tő tündérhínár, valamint egy 2 éves Anci. Elvileg innentől már a biológia szabályai érvényesültek a vízben, sajnos jelen esetben ez nem jelentett túl sok jót.
 
Két hónapig minden rendben volt. A halak fejlődtek, bár nem szaporodtak. Kicsit gyanús volt, de betudtam annak, hogy a még gyér növényzet miatt a kishalak nem tudnak elbújni, és megeszik őket. A növények nagyon lassan bár, de nőttek, kivétel volt a wendtii, az szép nagy lett, és hozott új töveket is. A hínár novemberre kihalt a petrezselyemmel együtt, de akkor még nem törődtem vele, vettem helyettük 4 tő újabb tündérhínárt, és megoldottnak tekintettem a problémát. Közben megindult az algásodás (fonalalga, pokolalga), ezt a kereskedő tanácsára Happyplant algairtóval kezeltem. Vettem egy Sera automata etetőt, ami remekül működik. Karácsonykor hazautaztam 2 hétre, így a CO2 utánpótlás elmaradt. Ennek következtében visszaérkezve szomorú kép fogadott. A tündérhínár levelei kicsit megfogyatkoztak, felkopaszodott, a maradék levelek fokozatosan elsárgultak, széthullottak. A Cryptocoryne crispatula levelinek kocsánya elkezdett kontúrtalanná válni, majd gyakorlatilag szétesett, és a levelek elpusztultak. A Vallisneria spiralis levelei lebomlottak.
 
Ekkor egy kis pánik lett úrrá rajtam, ugyanis 4 hónap után az akvárium elég szomorúan festett. Internetes keresgélés után vettem egy Neptun GH, és KH mérőt 300 forintért, ami 27 össz, és 16 változó keménységet mért (aki igényes, vehet Sera típust is 2k-ért. Kimértem, nincs különbség pontosságban). Na, ez baromi magasnak számít. Megmértem a csapvizet is, a GH 25 nk volt Pécsen, ami nem épp ideális. Mivel ez alacsonyabb volt, mint az akvárium vízének összkeménysége, kezdtem gyanakodni, hogy valami még emeli a keménységet az alkatrészek közül, méghozzá nem is szerény mértékben. Elkezdtem keresgélni, hogy mi okozhatja ezt az értéket. Első körben a márványról derült ki, hogy nem jó aljzat. (a tiszta bazalt túl drága volt, a kereskedő pedig a márvány azon tulajdonságát, hogy emeli a keménységet, elfelejtette említeni). Utólag belátva ez az én hülyeségem volt, a sima folyami sóder is remekül mutat. A háttérre egy kis háztartási, 20%-os sósavat cseppentve élénk pezsgést tapasztaltam, ami ugye szintén a mészkőre utalt. Nagyon elbaltázott gondolat volt lehagyni azt a műgyanta borítást. Sügeres akváriumba teljesen jó lett volna, de ebbe nem.
Ezt követően más lehetőség nem lévén az akváriumot nullára szétszedtem. A hátteret is kibarmoltam, ami az alapos ragasztásnak köszönhetően nagy szopás volt. 2 óra kapirgálás késsel, szikével, és pengével érte el a kívánt hatást, a háttér tejes eltűnését. Addigra elfogyott 5-6 orvosi penge, meg 3 gilette, a kezemről pár bőrréteg, de megérte. Az aljzatot kukáztam, és kisósavazott, kb. harmincszor átmosott folyami sóderrel helyettesítettem (1 mm szemcseméret). A sósavas áztatás azért kell, mert a sóderben is van mészkő. Amit a sav remekül szétszed kalcium-kloridra és CO2-re. Savazás csak nyitott helyen vágezhető, a háztartási sósav gőze nem egészséges. Ezen kívül, ahogy éreztem még valami kénes cuccot is talált a sav, mert a záptojásszag képződő kén-hidrogénre utalt. Lehet, hogy ez a művelet egy ilyen jellegű akváriumnál kihagyható lenne, de mondjuk ott, ahol kifejezetten a lágy víz az igény, ott nem. Meg, itt ekkor mát tutira mentem, nem akartam pont ezen elcsúszni. A sóder alsó 1 cm-es rétegét kevertem JBL Proflora aljzattáppal. Ez majd kiderül, beválik-e. Annyi hátrányát már tapasztaltam, hogy a nagy Anci szereti körbeásni a mangrove gyökeret. Ami problémás, ugyanis simán felkeveri a tápot is. Ez valami agyagos cucc, amitől a víz teljesen szürkés, homályos jellegű lesz. Amikor először megláttam az akváriumot egyik reggel, majdnem dobtam egy hátast a látványtól, de gyorsan kiderült, mi az ok. Megoldás: növények (Anubias nana), illetve szúnyogháló a gyökér köré/alá. Azon azért nem megy át a hal. Az akvárium egyik felét bazalt zúzalékkal még 1 cm vastagon borítottam a látvány kedvéért. Ez még maradt a régi talajból, egy sima szita segítségével kiválogattam a márványból, és a biztonság kedvéért kisavaztam. Mint mára kiderült, ez takarítási szempontból nem volt jó ötlet, mert megül a nagy bazalt szemcsék között a kosz, de ez még nem zavaró egyelőre.
 
A szétszerelést egy költöztetéssel is egybekötöttem, és az egész szett az irodámba költözött, mivel az albérletben helyhiány alakult ki, illetve egyéb gubancok is voltak. Visszaköltözött a főbérlő, és nem tudott aludni a belső szűrőtől, így azt éjszakára ki kellett húzni. Azóta már tudom, hogy ez könnyen végzetes lehetett volna a szűrőben levő baktériumok pusztulása miatt, de szerencsére ezt a merényletet is túlélte minden. A költöztetés húzós dolog. Míg az ember egy 25l-es akksit simán szétszed fél óra alatt, itt egy kicsit körülményesek a dolgok. Egy hétvége ment rá a projectre, de minden jól sikerült. A szállítás alatt a halak egy 20 literes vödörbe kerültek a növényekkel együtt, természetesen frissen leszívott akváriumvízbe. 100 liter víz felét sikerült átvinnem az új helyre, és a szűrő szivacsa is megvolt, ezt simán belemostam a friss vízbe. Ekkor persze mindenféle ronda dolog jön ki a szivacsból, de ettől nem kell félni. Nem a kosz a lényeg, hanem a baktériumok, amik a szivacsban élnek. Ezek megtapadnak minden felületen, elszaporodnak, és a fölösleges anyagok lebontásával nélkülözhetetlen szerepet játszanak az akváriumban. A koszt a szűrő meg úgyis összeszedi pár óra alatt. A régi víz, és a használt szűrő miatt viszonylag gyorsan beindíthattam az új helyen a medencét. A növények 4 napig, a halak 8 napig voltak egy kicsi, 30l-es átmeneti szállásban, utána visszaköltöztek a kissé még nyers, viszont immár csak 12-es keménységű, jó szagú, és színű vízbe. Szerencsére mindenki túlélte a kalandot.
Azóta még beszereztem egy Osram Flura neoncsövet, valamint egy szép mangrove gyökeret, egy tő Anubias nanat, gömbmohát, egy pár Xifot, és most már a lakás tulaja sem szab gátat a folyamatos szűrésnek, és a CO2 adagolásnak. 5 hét után elmondhatom, hogy minden hajt ezerrel, a maláj csigák szaporodnak, és a gyuppyk, és a xifok násztánca felejthetetlen pillanatokkal ajándékozott meg. A növények meghálálták a törődést. A wendtii hajt, mintha misem történt volna, a crispatula régi leveli folyamatosan cserélődnek, de mivel 4-5 új levelet hoz szinkronban ez nem észrevehető. A Vallisneria spiralis pedig hozott már 4 új tövet. A jávai moha szépen nő, az újonnan beszerzett Anubias nana virágzáshoz készülődik, a gömbmoha pedig üde zöld.
 
Ezek után úgy érzem, hogy rendben van az akvárium. Egy valami még zavar: a pokolalga. A költözés után megjelent, és növekedésnek indult. Úgyhogy, most tervben van egy biológiai szűrő összegányolása, hátha ez megoldja a problémát. Játszok a fénnyel, a tápozással, lehet kipróbálom a borostyánt is. Bízok benne, hogy az egyre nagyobb növényzet, valamit, a beszerzés alatt levő sziámi algázó, esetleg almacsiga is segít az algásodás megoldásában. Amit betartok: heti 10-20%-os vízcsere, és a heti 5 ml happyplants adagolása. Jelenleg még adok 10-15 ml happy alga gátlót is, de mivel az alga erre nagy ívben tesz, ezt be fogom szűntetni, mivel tök felesleges vegyszer a vízben.
 
Egyelőre ennyi, egy év alatt többet tanultam az akvarisztikáról, mint eddig 15 év alatt összesen. Ez egy komoly hobbi, van még hova fejlődni benne. Szeretnék köszönetet mondani cJoe barátomnak a költöztetés során nyújtott segítségéért (nyitott vödröt kocsiban szállítani nem jó móka), illetve Soma barátomnak, akihez mindig fordulhatok, ha valami gubanc van, tuti, hogy végül találunk rá valami megoldást.
 
 
Érdeklődés esetén majd beszámolok a biológiai szűrő építéséről, és hasznáról szerzett tapasztalatokról is.
 

57. blogbejegyzés
Én is megcsináltam (Élesztős CO2)

Üdv minden kedves olvasónak!
 
Egyszer fórum böngészgetés közben rábukkantam egy olyan kifejezésre hogy "Élesztős CO2 rendszer". Hát ez rögtön felkeltette az érdeklődésemet Vegyiparis tanulmányaimnak köszönhetően :D. Ekkor még nem gondoltam, hogy a növényeimnek ezzel jót fogok tenni. Nah szóval, ahogy utána olvasgattam megkörvonalazódott a gondolat, miszerint MEGÉPÍTEM.
Így is tettem. Találtam egy izgalmas leírást és nekiláttam!
Szükségletek a rendszerhez:
- 2db visszaváltható üdítős/szódás üveg
- 1m-1.5m levegőztető cső
- 2db műanyag kupak
- 2db porlasztó
- 1db visszafolyás gátló (Én egy szabályozható, csappal rendelkező T-idomot tettem helyette)
Élesztős rendszer Terv
Miután összeszedtem a hozzávalókat, nekiláttam barkácsolni. Először is fogtam egy fúrógépet és hozzá olyan hegyet, amelynek a külső kerülete megegyezett a gumicső belső kerületével. Kifúrtam az 1. kupakra 1 lyukat, a 2. kupakra 2db lyukat így sokkal kisebb rések keletkeztek mint a gumicső kerülete. Ez azért fontos, mert így nem fér át rajta a gumicső, csak úgy ha hegyesre vágjuk a végét és egy fogóval áterőszakoljuk a lyukon. Ezzel elérjük a majdnem 100%os szigetelést.
A Gumicsövet 2 részre osztjuk(cső1 és cső2), mint már írtam hegyesre vágjuk az egyik végét a "cső1-nek" és áthúzzuk először, a 2. kupak egyik lyukán belülről, majd az 1. kupakon kívülről.(2 cm-nél ne hagyjunk többet belelógni az üvegbe nehogy a felfutó élesztő átjusson a másik tartályba.) A cső végére amelyet bele eresztünk a vízzel teli tartályba húzzunk egy porlasztókövet. A "cső2-es" hegyes végét kívülről húzzuk át a 2es kupak utolsó nyílásán.(itt se hagyjunk 2cm-nél többet) Ennek a vége már az akváriumba fog landolni a porlasztóval. A vizes üveget töltsük fel 3/4 részig hideg vízzel. Ennek az lesz a szerepe, hogy megszűri a fejlődő gázunkat, mert ugyebár nem szeretnénk az akvárium faunáját tönkre tenni. Az élesztős üvegbe teszünk egy Kocka élesztőnek az 1/4 részét, meg 2 dl cukrot és ehhez adunk az üveg 3/4 részéig langyos vizet. Rá csavarjuk a kupakokat. Megvárjuk míg felfut az élesztő (kb. 10-15 perc) és már vígan eregeti a bubikat a rendszer.Beszerelhetünk, ha az akvárium alatt helyezzük el, egy visszafolyás gátlót. Én ennek helyére egy csappal ellátott T-idomot raktam be mivel, a rendszer az aki felett van, és így tudom szabályozni a bejutó gáz mennyiségét. Ha az áramlás útjába rakjuk a porlasztót elég jó hatásfokkal oldhatjuk be a CO2-t a vízbe.
Egy adag nekem 5-6 napig megy reggel este folyamatosan.
Már egy hónapja használom és a növények csak úgy szerzik az újabb és újabb területeket. CO2 mellett tápozok is. A  növények termelik az O2-t, a halak vígan úszkálnak. Minden rendben megy 1 teljes hónapja.
 
Köszönöm, hogy végig olvastad a blogom! Remélem sok embernek segítettem :D
 
Ui: estére szabadon ahgyni a CO2 útját, mert különben szét durranhat a rendszer a nyomástól!! Véletlen se adagoljunk estére CO2-t!
 
 

58. blogbejegyzés
Április

Mai írásom fő oka, hogy hosszú idő után végre sikerült néhány képet kapnom a szlovákiában élő magyar díszhantenyésztőtől, akivel korábban interjút készítettem.
Csak az emlékeztető kedvéért, 2-3m3-ben tenyésztett Vitorláshalakat, Kakadu és borelli törpesügereket, ramireziket, időnként érdekesebb elevenszülőket éveken át, mellette biológiatanárként dolgozott, időnként állatkereskedési munkákat is elvállalva. Majd kellő tőke összegyűjtése után halodáját elköltöztetve sikerült 8000literre bővítenie a tenyészetét. Itt jelenleg első sorban fekete fátyolos vitorláshalakat szaporít, meglehetősen nagy mennyiségben, de emellett rengeteg aranyanci, ramirezi is fellelhető nála.
Tenyészetének fotói a blog végén tekinthetők meg. Halai magánszemélyek számára a legtöbb szlovákiai díszhalbörzén, így a közelgő Nagyszombaton/Trnavában rendezetten is megvásárolhatók!
 
 
Pont egy hete, hogy visszaértünk Németországból, ahol egy ritka halakkal foglalkozó nagykereskedést látogattunk meg. A cég felépítése szokatlan, pláne a hazai nagykereskedésekhez szokva. Közel sem az a rendszer, hogy mondd mi kell, fogd és vidd. Inkább az, hogy aki egyszer eljön, többé ne akarjon más hasonló cég után nézni!
Az előzetes e-mail váltások során rögtön az jött le, hogy itt valami szokatlan készülődik. Megírtam honnét érdeklődöm, milyen halak után, mekkora mennyiség iránt és egyáltalán nem néztek "keletinek". Sok cég válaszra sem méltat onnét, hogy Hungary... Itt nagyon kedves válaszok, segítőkészség, egy órán belüli válaszadás minden felmerülő őrült kérdésre. Állatorvosi papírok körüli szakszerűség "Tudjuk, hogy Magyarország EU tag, de sok Szerb vásárlónknak volt már gondja a kilépéskor, így jobban jár, ha minden létező okmányt kifizet, mintsem bárhol, bármiért megállítsák út közben".
A cég kínálatában nagyon sok főleg nagytestű dél-amerikai, közép-amerikai sügérfaj szerepelt, amelyekről ezidáig itthon nem is hallottam, nem hogy itthon láttam volna őket.
Ez a kínálat és a szokatlan szívélyesség együttesen rávett, a mintegy 20 órás kiruccanásra.
 
Maga a cég egyáltalán nem "bolt" vagy "kereskedés" jelleget árasztott, sokkalta inkább egy irodaház és akvarisztikai logisztikai központ keveréke.
A levelekre is válaszoló hölgy várt a telepen, bemutatta az egész komplexumot. A földszint görgősorokkal, futószalagokkal a végletekig behálózott, az egyik oldali ajtón az érkező halakat pakolták le a kocsikról, fel a szalagokra, amik az akváriumokig vezetnek a másikon a vásárlók dobozai jöttek ki egészen a bejáratig.
A csomagolás egy központi helyiségben történt. Egy korombeli srác forgószékben több különféle csomagológép között egy asztalnál nagy sebességgel zacskózza a halakat. Egészen a plafon szintjéig felemelve 1m3-es tartályok, különböző színű csövekkel, a tartályok oldalán felfestve, hogy azokban milyen keménységű és kémhatású csomagolóvíz van. A dobozok összerakásán, a halak kifogásán, odaszállításán legalább 8-10ember tevékenykedett.
Az emeleti részen 10-15nm körüli irodák sora a vevők számára. Mint kiderült minden vásárló mindig azonos ügyintézőhöz kerül, aki hivatott mindenre válaszolni és minél több halat, terméket eladni számára(gondolom teljesítmény alapú a bérezésük), miközben a földszinten és a halodában folyik a csomagolás, a kért állatok kiszedése. A számlák, papírok intézése, a fizetés minden részfolyamat az ügyintézőnél történik, a többi alkalmazott dolga, hogy ne foglalkozzon a betérő látogatókkal. Ezt jól példázta, hogy amíg körbejártunk betért egy helyi idős bácsi, hogy ő XY-t (talán az ott dolgozó fiát?) keresi! A csomagoló részen vagy a halaknál vissza sem köszöntek neki a munkások, egy beszállító igazította el, hogy menjen fel, majd segít egy ügyintéző megkeresni az illetőt...
 
A halas helyiség két részből állt, egy csarnokból(tornaterem jellegű), amely eleve valamivel mélyebben helyezkedett el, mint a földszint és egy pincében lévő tenyésztelepből, ahol neonhalakat(sima, ezüst, albínó, sárga, narancs, fátyolos), több féle kolibrihalat, rózsalazac változatokat tételben termeltek. Az ívató medencék érdekessége volt itt a nagyon nagy vízmélység, pl. 20x10centis akvárium, ikraráccsal az alján, de 30centis magassággal! Az itt nevelkedő neonokkal nem találkoztam még korábban, neonsárga csík, látványos narancssárga test... 20db-ot hoztam belőlük, de egyszerűen nem akartak adni... "ezek a halak ma ettek, ha ideszólt volna 4 nappal korábban, akkor rakunk ezekből is félre, előkészítjük..." Végül csak kiszedték a kért egyedeket... egy nagy felületű lapos tálba vettek ki egy merítésnyi halat az akváriumból, majd onnét üvegegénnyel, egyesével válogatták ki az elhozhatókat. Az esetleges hullás fedezésére ezekből 10%-al többet adtak, de végül semmi probléma nem lépett fel, ma már mind a 22 egyed egy szegedi neonhal tenyésztőnél úszik. Így remélhetőleg őszre a hazai boltokban is megtalálható lesz ez a variáns! Képet róluk a neten sem találtam.
 
A gyors csomagolás, logisztika végül vetett némi árnyékot is a cégre, a vásárolt több mint 40 féle hal közül, 3 halfaj és egy garnéla esetén előfordult, hogy más került a zacskókba, mint amit kértünk, de ez remélhetőleg 2 hét múlva, a következő látogatásunknál rendezésre is kerül. Akkor már igyekszem fotókat is készíteni.
 
Fotók... Használható fényképezőgéppel továbbra sem rendelkezem, egyszerűen nincs szerencsém velük.
Az év elején egy kamerára ruháztam be, a neten megrendelt termék gyárilag hibás volt, majd a csere darab is alig 2 nap után hasznavehetetlenné vált, ezt szerencsére visszavették... Akkor egy ideig letettem a projektről. Majd pár hete pont a fórum hatására vaterán vásároltam egy fényképezőgépet, ahol az eladó a pénz átutalását követően hirtelen eltűnt... 2 nappal később a vaterától kaptam levelet, hogy többeket is átvert, ne várjak a készülékre, jelentsem fel a rendőrségen... Az eladó mint kiderült, 35 vásárlótól, közel 1,5millió forintot "zsákmányolt", megvett több készüléket kereskedésekben, amelyeket áron alul értékesített, majd 40db pozitív visszajelzés után felhagyott a postázgatással, lakhelyét elhagyta, lelépett... Az ügy érdekessége, hogy egy kelet-magyarországi kisváros előző alpolgármesteréről van szó! Némi remény ugyan van rá, hogy 2 uszkve 4 év múlva talán pénzt lássak viszont...
 
Múlt héten hozzám került indonéziából egy véletlen kapcsán (más fajt rendeltem) egy zacskónyi Prambanan csiga. Latinul Thiara winteri. Nevüket a világörökség részeként nyílvántartott kolostorokról kapták:
 
Párom továbbra sem érti miért lelkesedem értük, max. 2,5cm-re nőnek meg, messziről nézve hasonlítanak a maláj tornyoscsigákra, csak épp a színük és a házuk alakja más egy kissé... És nem mellékesen, nem özönfaj, nem ássa el magát, csak szépen komótosan, a talajon mozog. Elevenszülő, de szaporodási rátája közelebb áll a nyúlcsigákhoz/Tylomelaniakhoz, mintsem a Melanoides fajokhoz.
 
Velük együtt érkezett rengeteg különféle porceláncsiga is, köztük olyan változatok is, amiket sosem láttam még. Noha ezek befogott állatok, a spenótpürét jó étvággyal fogyasztják.
 
De hogy egy másik spenótevőről is írjak a Sewellia lineolata egy érdekes és általam nagyon kedvelt pontyféle.
Valamikor, ha jól emlékszem 2004-2006 között tűnt fel a nemzetközi akvarisztikában köszönhetően a Saigon Aquarium nevű cégnek, akik a Vietnámi határvidéken találtak rá a fajra. Akkoriban a cég tulajdonosa még az alapító, egy Cseh állampolgár volt, akinek prágában is jelentős telephelye van/volt... (később az egész cég vietnámi kezekbe került, legutóbb mikor próbálkoztam, nem sikerült a cseh telepet sem elérnem) Nem sokkal a fajt övező "Bumm"-ot követően látogattam ki erre a cseh farmra Axolotlok vásárlása ügyében, a prágai "ipartelepen" egy vicces nevű utcában bezárt butiknak tűnő épület, nagy üvegezett, pókhálós utcafronttal, rácsozott ajtóval mögötte viszont hatalmas raktár-rendszer, a plafonig állványozva(fém nélkül! Minden üveg állványzaton). És minden szabad felület, minden fal, ajtó kitapétázva embernyi méretű Sevellia poszterekkel!
 
Képen akkor is tetszett, élőben nem fogtak meg.
 
2007 körül már megjelentek az első cikkek szerte a neten, lineolata tenyésztés, szaporodott a sewellia... egy olyan palacsinta algaevő, amely nem igényel erős vízmozgást! Majd ezt követően jelentősen csökkent a faj ázsiója, az ára is némiképp mérséklődött, "beállt" egy 5-7eurós szintre.
Néhány napja a tatabányai Dánió Díszhal Diszkont (www.daniodiszkont.hu) kínálatában figyeltem fel meglepően jó áron fiatal példányokra,így nem váratott sokat magára, hogy belőlük néhány hozzám kerüljön... Rendkívül aranyosak, noha eleinte a zacskót sem akarták elhagyni, hamar beilleszkedtek. Egy 360 literes akváriumba kerültek nagyon sok csiga mellé, így még egy ideig figyelem őket, nem fognak e kárt tenni bennük.
 
Ahogy jött a tavasz, almacsigáim ismét szaporodni kezdtek, télen gyakorlatilag leálltak, de most óriás, zöld, kék csigákból is jónéhány petecsomó vár a kikelésre, hófehér almacsigából pedig már legalább 400 egyed nevelkedik! Jól mutatnak, ahogy az apró fehér gömbök valósággal elborítanak egy nevelőmedencét, ahol egyébként aranyhal ivadékok után takaríthatnak.
 
Sok hal lenne még, amiről írjak, édesvízi tűhalak indonéziából, Aplocheilus panchax, mézgurámik(eredeti, vad színű), de ma ennyi fért bele.
 
Újabb képek feltöltése, helyesírás ellenőrzés, szerkesztés stb. folyamatban (még úgy 2-3 napig).
 
Legközelebb videóriporttal vagy börzés élménybeszámolóval jelentkezem, addig is jó halazást mindenkinek!
 

59. blogbejegyzés
Újabb ikrázás, újabb kishalak...

 Sziasztok!
Sok sok minden történ az elmúlt héten, annyi, hogy szinte nem is tudom követni 
 
Kezdem ott, hogy a malabári dánióim szépen cseperednek. Van köztük egy aki nagyon elnőtt a többiektől, kb háromszor akkora mint a legkisebb. 
Már artémiát esznek, mit esznek zabálnak Természetesen az Ismeretlen kis halak is jól vannak, még mindig nem tudom milyen fajtájúak De ők is szépen cseperednek.
 
A gurámi projekt:
Mint kiderült volt egy kis tévedés a fajukat illetően, és ezért kellet némi változtatásokat eszközölnöm a szaporodásuk érdekében.
A szakirodalom szerint külön kell tenni őket egy időre, és jó minőségű fagyasztott vagy élő eleséggel kell eteni őket. Ezeket mind biztosítottam, majd a nőstényt előre beraktam az ívatóakváriumba. Vártam egy napot és a következő reggel beengettem a hímet is.
Egyből nekiállt építeni és folyton elzavarta a nőstényt.
A nőstény a sarokba állítva...
Sajnos a fészek építés nem úgy sikerül ahogy terveztem, a hím eléggé rutintalan volt. A fészek állíndóan szét úszott. 
Fészek
Az apa
Többször összeölelkeztek, de nem láttam ikrákat. 
Három napig így ment. Gondoltam visszateszem őket a nagy akváriumba, nem stresszelem tovább a lányt.
Kezdtem lemerni a vizet az akváriumból, mikor észre vetem apró kis úszó golyókat a víz tetején.   Kicsit megijedtem, hogy mindent elrontottam. Na jó, nagyon mérges voltam... 
Kimentettem az ikrákat egy kicsi akváriumba, mondván úgy sem maradnak meg, de az esélyt megadom. Nem gondoltam, hogy sikeres lesz az ikrázás, mert azt olvastam, hogy ha a fészek szétúszik az ikrák nagy része nem kel ki. 
Reménykedtem és vártam...
És ma megláttam egy csomó kis ivadékot!!! Rengeteg van! Úgy örültem!!! 
Egyenlőre még csak ott lógnak az üvegen, de néha kicsit úszkálnak is  Sajnos róluk nem tudtam képet csinálni, hiába próbáltam, nagyon picikék. 
Pár nap múlva elúsznak, akkor csepp-táppal kezdek és egy hét múlva megpróbálom az atémiát. De ahogy elnézem lehet csak két hét múlva tudnak majd enni belőle. Tényleg nagyon picik. 
 
És ez nem minden  
 
Van két sajica sügerem is. Sikerült két fiút vennem anno két hónapja. 
Mivel mostanság egyre gyakoribbak a kisebb  kergetőzések úgy döntöttem, hogy cserét fogok végre hajtani. A közelembe lévő törzshelyemen megkértem tulajokat, hogy szerezzenek nekem egy lányt sajicát.
Ez meg is történt, nagyon kedvesek voltak, szép kis leányzót kaptam. Gondoltam beteszem a két hímhez lássam ki lesz a kiválasztott.  
Ki is derült hamar. De egész jól elvoltak egymással hárman, örültem is, hogy nem kell megválnom senkitől sem. 
Ám egyszer csak nőstény beindult. Eszeveszett ,,fészek,, keresést rendezett, mindenkit elzavart maga mellől. Egyszer összeverekedett a bozóthalammal is. Akkor kicsit berágtam rá... 
De végül kiválasztott egy barlangot. Csak neki nem egészen tetszett úgy ahogy volt... Volt ott egy nagy ág. Nem tudom hogyan csinálta, de bedobta az akvárium elejébe!  A növényeket is átrendezte kicsit, hogy neki jó legyen.
De a lényeget megértettem: jól őrizhetővé kell tenni, könnyen tudja védeni. Ez volt a célja.
Egyébként élmény volt figyelni miket csinál. Milyen gondosan pakolgatja el a köveket, tisztogatja a barlangot, tépkedi a növényeket...  
És végül megtörtén aminek kell. Egyszer csak észere vettem, hogy már nem babra megy a játék, itt már ikrákoról van szó! A barlang belső oldalára ragasztotta őket és nagyon nagyon védte! 
A kép elején látható ág ott volt ahol most a lány úszkál...
 
Jól lehet látni a kis sárgás-barnás ikrákat a bazalt belső oldalán.
Vártam egy darabig, hogy rakja le mindet, majd kikértem a tapasztaltabb társaink véleményét az elkövetkezendőket illetően. Végül úgy döntöttem, hogy a béke kedvéért és a kicsik túlélésének érdekében kiveszem a követ az ikrákkal.
Nos, engem még nem harapott meg hal... eléggé meg lepődtem. Aztán egy idő után már kezdtem megszokni a dolgot, mivel többször be kellett nyúlnom, hogy visszarendezzem a dolgokat, de a nőstény még mindig fenyegetésnek érzett...
 
Tehát kivettem az ikrákat a következő képpen:
Leszívtam egy 40l-es akváriuma az eredeti akvárium vizéből és beállítottam egy szivacszsűrőt az egyik sarokba. Majd kivettem egy edénnyel a követ, úgy hogy ne kerüljenek a szárazra és persze vigyázva ne sérüljenek. Ezek után a követ úgy helyeztem, hogy a víz áramoljon rendesen körülötte. A vízbe tettem xantakridint. 
És vártam... Három napot írtak a neten kikelési időnek, de annyira nem bíztam bennük mert azt is írták, hogy a hím őrzi a ,,fészket,,...
És láss csodát ma megjelentek az első kis halak!!! Egy időben a gurámikkal! (2nap telt el)
Nem tudtam melyik akváriumhoz fussak. 
Most még csak 4-5 kicsit láttam, de remélem reggelre kikel az összes. 
Ők is eléggé picik, tehát őket is cseppel indítom. Később artémia van tervbe véve. 
Hát most rendesen lesz dolgom! 
Ilyen még nem volt velem, hogy ennyi kis halam legyen, sőt nem is voltak még kis halaim. A dániók voltak az elsők!
Szóval most nagy boldogság van itt Balatonalmádiban :)
Mindenkit az őrületbe kergetek a kis és nagy halaimmal XD
De most egy ideig nem lesz több szaporítás, majd csak szeptemberben. (nem szeretném hogy a halak egészségének rovására menjen a nyaralás vagy az időhiány)
Már alig várom, hogy a szép kifejlett saját tenyésztésű halaimról tehessek fel képet nektek!
Persze ahogy cseperednek fogok helyzetjelentést írni.
 
Köszönöm a figyelmet és a sok sok jó tanácsot és segítséget amik nélkül nem lenne most témája a blogbejegyzésemnek! 
További jó halazást mindenkinek! 

60. blogbejegyzés
Bútort építettem

Üdv!
 
 
   Szobánk ékessége hamarosan beüzemelésre kerül gondoltam, nem árt, ha el is tudom helyezni valamire. Az itthon lévő 54 literesnek való állvány igaz, állítható méretű, de nem nem vagyok benne biztos, hogy egy több mint kétszer nehezebb akváriumot kibír, ezért bútor építésre szántam magam.
 
   Előtte nézegettem több gyártó oldalát is, de ahogy láttam, a 112-es akváriumhoz való bútorok 20000 pénz körül kezdődnek, szóval ezt el is vetettem jó gyorsan. Marad a barkácsolás.
 
   Pár órás tervezgetés és variálás után születt meg a bútor végleges kinézete, amit a galériában is láthattok majd. Ezek után irány a nagy narancssárga barkácsbolt (merthogy ezt találtam a legolcsóbbnak) és kb. 1 órás várakozás után hozzá is jutottam a méretre szabott 18 mm-es bútorlapokhoz. Költséghatékonyság miatt a legolcsóbb (fehér színű) lapot választottam, ha esetleg valamit rosszul csinálok, minél kevesebb pénz ússzon el. Vettem még hozzá néhány sarokvasat, csavart ablakpántot, bár ez utóbbi inkább csak az összerakásnál kellett, hogy addig is tartsa valami, amíg össze nem csavarozom.
 
   Tegnap este gondoltam, nekiesek és összedobom, ha már itt áll a pincében. Szerencsére a kért méretek pontosak voltak, így nem volt túl sok gondom vele és kb. 2,5 óra alatt kész is lett 90%-osra. Ma még annyi dolgom lesz vele, hogy az alsó polcokat beteszem a helyére és veszek rá élfóliát, hogy jól nézzen ki.
 
   Délután, vagy max. holnap pedig teszek fel róla képet, egyenlőre viszont csak a megtervezett 3d-s modelljét tudom feltölteni, mert munka közben elfelejtettem fényképezni :S
 
 
Költségek:
Bútorlap: kb. 1,8 nm  -   2850 Ft
Sarokvasak: 12db (nem használtam fel mindet)  - 500 Ft
Ablakpánt: 2 db - 160 Ft
Csavar: 3x20-as 50 db-os  -  250 Ft
Élfólia: kb. 4 méter - 400 Ft
 
   Láthatjátok, az ezész kijön cirka 4000 Ft-ból, bár mondom, ez a legolcsóbb bútorlapra vonatkozik.
 
   Ma még csinálunk egy terheléstesztet és ha minden oké, akkor mehet a helyére és várhatja az akváriumot :)
 
update: feltettem egy-két képet. Sajnos még a pincében van a cucc, úgyhogy ezért a rossz minőség.
Az élfólia még hiányzik róla!

61. blogbejegyzés
DIY tőzeges szűrő

A dél-amerikai akváriumok vízének tőzegen való átszűrésének fontosságát itt most nem taglalnám. :-) A lényeg, hogy a vízcserék alkalmával szertnék ilyen vizet juttatni az akváriumba, csakhogy a csapból nem az folyik. :-) A vízcseréket megelőző napon feltöltök egy kb 60 literes csapvízzel és hagyom állni. Mert azt mondták az jó! :-D
Szóval gondolkoztam, hogy is tudnám tőzegezni a vizet. Több emberkével beszéltem is erről és több lehetőséget is mondtak. Van aki a cserevízbe áztat tőzeget, van ki ún. tőzegteát (koncentrátumot) csinál és olyan is aki a szűrőbe tesz belőle. Ezeket az ötleteket meghalgattam és eldöntöttem, hogy én a cserevizet fogom majd kezelni. A sima áztatás nem olyan hatékony szerintem, ezért én mindenképpen szerettem volna a vizet a tőzegen keresztül áramoltatni. 
Szétnéztem az itthoni "alapanyagok" közt és a következőkre jutottam.
Egy SHARK2 belső szűrő felső részét vettem a tőzeges szűrő lelkének. Ehhez találtam pont passzosan beleilleszkedő műanyag csövet. Ezt kétoldalrol lezártam egy beleszabott 2 cm vastag szivacsból leszabott koronggal. 
Így néz ki a szűrő szárazon öszerakva. A tőzeget két réteg a páromtól elszocializált harisnyába tettem és azt így beletuszkoltam a csőbe. A két szivacsot beletettem a két végébe és a cső mehetet is a szűrőre.
   
Így néz ki feltöltve és működés közbe
Arra figyelni kell, hogy a tőzeg szárazon másképp tölti ki a szűrőt, mint nedvesen. Jómagam úgy jártam a próbák során, hogy feltöltöttem a szűrőt száraz tözeggel és úgy nézett ki elég laza ahhoz, hogy átáramoljon rajta a víz. A szűrő vízberakása után nem akart átnedvesedni a tőzeg. Kivettem és vízalatt átgyúrva benedvesítettem. Ezt így visszaraktam és beindítottam a szűrőt... Nem jött belőle semmi csak zúgott.   Átnéztem és arra jutottam sok a tőzeg. Miután a felét(!) kivettem a harisnyából a szűrés beindult. És érdekes módon a tőzeg így is kitöltötte a csövet. :-)
Lényegében 10-12 órát ment így a szűrő a cserére szánt állott vízben és szépen meg is festette azt. A feltöltéskor ugyan nem láttam színelváltozást, de ez volt az első ilyen vízcsere és csak 20 %.
Végül: a szűrő ideális lesz szerintem a kevertágyas műgyantával töténő vízlágyításra is ugyanezen az elven működtetve. Sorrendben először lágyítok 1-2 órát majd tőzegezek és kész a "csoda-cserevíz" :-)
A kettő együttes használatával szertnék savasabb és lágyabb vizet produkálni az akváriumomban.
Köszönöm, hogy elolvastad! 
Ha kérdés vagy javaslat van csak bátran!
 
TAPASZTALATOK:
08.30. 
Ma lett aktuális a követkző vízcsere. Tegnap a tároló feltöltése után mértem egy pH-t és ma is közvetlen feltöltés előtt. A tőzegen történő átszűrés kb. 24 óráig tartott. A "magas" nk (13) miatt erős savanyításra nem számítottam. Az akváriumban a víz pH-ja tegnep valamivel 7 felett volt, a mai kb. 20 % vízcsere ezen nem sokat változtatott, 7 körüli.
    
A víz színe tőzegezés előtt és utána
 
   
A pH tesztelés eredménye tőzegezés előtt és utána (ez a cserevíz mérése)
 
09.01.
A vízpárolgásnak és a szűrőtisztításnak köszönhető vízszint csökkenést ma 10 liter hipermarketben vásárólt ioncserélt vízzel kompenzáltam. :-) Ez a kb. 3 % 0 nk-s víz az egész akvárium 13-as nk-ját 11-re vitte le. Ezután a vízcseréknél mindig használok ilyen vizet, amíg nem lesz kevertágyas műgyantám a lágyításhoz. :-)
 

62. blogbejegyzés
Hurrá!

- sóhajtottam fel ma este, miután elkészült első saját készítésű hátterem első munkafázisa. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyszeű volt, de a bonyodalom csakis a tervezés, és az alapos átgondolás hiányára vezethető vissza.
Kezdem az elején. Az előző bejegyzésem arról szólt, hogy mindent megvettem, nekiugrottam, de a munkát felfüggesztettem, míg megérkeznek a műszaki berendezések.....DE JÓL TETTEM! Még sokkal-sokkal több felesleges munkát csináltam volna....
 
Tegnapi nap megjöttek a cuccok. A hátterem egyik fele végülis használható volt, csak a felületet kellett még alakítanom, ill. beletervezni a belső szűrőt és a fűtőt. A szűrőkamrát úgy alakítottam ki, hogy fogtam egy 3cm vastag hongarocell lapot, és lépcsőzetesen eltolva egymásra ragasztottam őket úgy, hogy a két alsó lap ragasztott része egy vonalban legyen, ezáltal kialakuljon a kamra.
Véstem, faragtam, beleterveztem a szűrő esőztető kivezetőjét, kialakítottam a sziklákat, felragsztottam, a szűrő bevezetőjét szépen elrejtettem egy szikla mögé, fűtő mehet ugyancsak ebbe a kamrába. Hozzáláttam a háttér másik részéhez, ott egy 5cm-es hungi lappal dolgoztam, épp csak akkora "kamrát" faragtam a hátuljába, hogy a külső szűrő csöve elférjen. Jól állok-gondoltam-mehetnek a szikla formák a felületre, kicsit elégedetlen voltam vele itt-ott, de fáradt voltam, és nagyon akartam sietni a munkával, hogy mielőbb kenhessem a csemperagasztóval.
 
DE! Este eszembe jutott, hogy hogyan fogom takarítani a szűrőket???? Hiszen be vannak passzítva, alig férek hozzájuk!!!
 
Ma reggel szembesültem a dologgal, hogy esélyem sincs kiszedni a csöveket, max. a háttérrel együtt! Az pedig nem jó!
Az egyik felén elég volt az átalakítás, viszont a másik felét teljesen újra kellett csinálnom. Megfordult a fejemben, hogy feladom, de ha már ennyi mindent megvettem hozzá, és a tapasztalataimat meg szeretném osztani másokkal is, akkor végig kell csinálnom.
 
Aki háttér építésbe kezd, az számoljon vele, hogy a farigcsálás elég kimerítő tud lenni...főleg ha az ember a saját meggondolatlansága miatt harmadszor áll neki....
Végülis ugyanazzal a módszerrel csináltam meg a B felet, mint A-t, lépcsőzetes ragasztás, faragás, sziklák ragasztgatása.
Ma estére sikerült befejeznem(remélem tényleg!), ígyhát ahogy ígértem megosztom veletek az eredményt.
Holnap indul a csemperagasztó felkenés, 3 réteg-3 nap, aztán a színezés...meglátjuk!

63. blogbejegyzés
Garnélás kezdet

Sziasztok!
 
Nézegettem képeket a garnélákról, akváriumokról, majd olvasgattam is sokat róluk és arra jutottam hogy nekem tetszenek és muszáJ lesz berendeznem nekik egy külön kis akváriumot.
 
Rengeteg képet találtok róluk a google-n, érdemes megnézni!
 
Így hát ezen a héten szerdán vettem egy kis 15 literes aksit. Szeretnék bele red cherry garnélákat majd. Az akvárimot egy Atman F300-as kis belső szűrő tisztítja, és egy olvasólámpa világítja. 
Egyenlőre ott tartok hogy megvan az aljzat, ami bazalt zúzalék lett egy zacsi nagyobb és egy zacsi apróbb szemű.
Növénynek 2db Brazil mini kardfű és 3db Paprikanövénynek mondott valami. Jávai moha nem volt, de meg van rendelve és jövőhéten megyek érte. A növénytáp PlantaMin lesz de még nem használom elkerülendő a korai algásodást.
 
Brazil mini kardfű
 
Paprika növény
 
A garnéla vétel is jövőhétre esik, remélem majd szépeket hoznak és kezdésnek 3 darabot vennék. Lehetőség szerint 1 hím és 2 nőstényt. Tudtommal könnyen szaporodnak erre utal egy segítőkész akvarista kolléga mondata: Szerintem még egy pohár vízben is szaporodnak. Természetesen várom majd a kicsiket is, lesz kinek ajándékozni és szerintem még egy párat elbír az a 15 liter.
Itt tartok:
 
Ahogy tudom, úgy egészítem majd ki a blogot...
 
(2009.11.14.)
 
Végre megvannak. Sajnos én nem tudtam ott lenni a megvásárlásnál. Az állatkereskedésben nem tudták megmondani melyik fiú és melyik lány, én úgy látom hogy 2-2 arányban vannak.
Első benyomásra, az akváriumba betéltelnél meg sem mozdultak. Szüleim meg is ilyedtek hogy mi lesz, de mire hazaértem már alig lehetett őket szemmel követni. Le se tudom őket fényképezni egyenlőre. Rendkívül érdekes élőlények, fürgék és úszásmódjuk is figyelemre méltó. Méretükkel kapcsolatban annyit hogy sokkal kisebbek mint az interneten :) 3-4 centisek és ők már kifejlettek max pár milimétert nőnek még. Enni még nem tudom mit kapnak valószínűleg száraz halkaját később majd veszek nekik valamit.
 
És ma még bekerült egy gömbmoha is az akváriumba. Nem sokára érkezik a jávai moha is. Remélem tetszett a blogom nekem ez volt az első szóval nincs nagy tapasztalatom az ilyenben.
Legközelebb, a garnélák szaporodásával és életével kapcsolatban fogok írni, most még nem tudok mert fel vannak dúlva szerintem még szokják a helyet. Köszönöm mindenkinek aki elolvasta!
 
(2009.11.18.)

64. blogbejegyzés
Szükség-állapot

Ülök a monitor előtt és azon gondolkodok, hogy miért? Miért történt ez az egész, szánalmas mizéria az egyedi medencével, és miért nem sikerült megvalósítani normálisan? Ez van, megbirkóztam a feladattal, aránylag hól jöttem ki a dologból. De. És mindig van DE - micsoda közhely, DE igaz!
 
Jelen esetben a DE alatt azt értem, hogy szertefoszlott az elképzelés, és közben az idő sürget. Ugyanis a 12 literes medencében nem voltak jó helyen a rákok.
 
Tehát, jöhet egy szükségmegoldás. A zsebemben a visszaszerzett pénzzel portyára indultam. Ismét autós városnézés, ismét kalkulációk. De most biztosra megyek! - ismételgetem magamban és betérek az első akvarisztikába. Ismerős arc köszönt a pult mögül, nem tökölök, gyorsan rátérek a lényegre - medence kell.
 
Ezen a kijelentésemen némi vigyorgás - kifejti, neki is jó lenne egy a nappali mellett üvegtetővel. Jelzem az nekem is kell, csak nekem kisebbe.
 
Tehát félre az idióta humorra, de még ott a helyszínen le is hervadt a mosoly az arcomról, ugyanis egy 40 literes akvárium úgy a'la nature 5 ropi volt.
 
A szarkazmusom megkérdeztette velem, hogy vajon ez hegyikristály, vagy valami ólomkristály, hogy ennyibe kerül. Ennyi az ára - hangzott a válasz. Ezzel egy időben, nyomtam egy "csőt" és már téptem is ki a bejárati ajtón.
 
Ismét a kocsiban ülök. Előkapom egy gyors mozdulattal a telót és felhívok egy vidéki akvarisztikát - hátha...
 
Felveszik, kérdezek, válaszolnak, leteszem. Nem jön be. Azaz, az ár kedvező, csak a méret nem. Négy ropi egy 48 literes. Csakhogy, kicsit amorfnak tűnik a dolog, ugyanis 55 cm hosszú, és 38 cm magas, 23 cm mély. Ez nekem sehogy sem jó, főként annak tükrében amit terveztem, és a dekoranyagok miatt sem.
 
Tehát a teló süllyed a táskába én pedig rálépek a gázra. Befutok a másik akvarisztikába. Itt tömeg, valahogy mindenki most toppant be.
 
Ledobom a tömegundorom és befurakszom a technikai sarokba, ahol a számomra hasznos dolgok vannak. Böngészek, előkapom a "véletlenül" nálam lévő mérőszalagot és nekilátok válogatni. Elszomorító, de itt is egy keskeny, de hosszú darabot találok. Gondolkodásként megnézem a halakat, lenyugszom, a kétségbeesést elhessegetem.
 
Megpillantok néhány érdekes csigát. Szép csúcsos tornyok, csodás sárga-fekete sávokkal! Túrják a talajt, és különleges "lövegük" van. Arra téved a hulla fáradt eladó néhány értetlenkedő vevővel. Halakat bányászik, gondoltam nem várok a soromra, arcátlanul rákérdezek mik ezek.
A hölgy kedvesen válaszol, hogy fogalma sincs, annyit tud gyilkos csigák, és megöli a többi csigát. Kétkedés ül ki az arcomra. Elő a telót, irány a net. Bingó! Csigaevő csiga - anentome helen http://diszhal.info/Anentome_helena.php . Kell!
 
Még visszatérek az üvegdzsungelbe és ekkor megpillantok egy eddig fel nem fedezett szegmenst! Wonder!
 
Széles, inkább négyzet alapú medencék. Elő a szalagot és mérek. Megvan! 40 liter 46x36x24!
 
Miután bejött és elviharzott egy nézelődő óvodáscsoport a pénztárhoz jutottam és fizettem. Két csiga már az akváriumban, igaz zacskózva.
Hazaértem és indult a munka. A két napja ázó homok már kristálytiszta, a magróve kiázott, a kövek csillognak.
 
Aljzatrendezés, dekor és technikai felszerelés, próbaüzem.Szükség-állapot medence
Nekem tetszik az eredmény. Bár a műgyanta fatörzs helyett egy természetes jobb lenne, de most csak egyet tudtam venni, mert nem volt több mangróve.
 
Lehet, hogy szentségtörés, de négy óra elteltével megnyitottam a szállodát. Az első vendégeket betessékeltem. Vad száguldásba kezdtek a csíkos "gyilkosok" és frankó mintákat szántanak a fövenybe.
 
Lassan a rákok is megérkeztek és egyből a mangróve körül sertepertéltek. Gyors bejárás, majd elvesztek a fatörzs odujában. Az este még figyeltem őket, vad tombolás a csúcshelyért - lökdösték le egymást a mangróve csúcsáról. Vicces volt!
 
Szinte az egész estét itt töltötték.
 
Még, jó hogy az egyik szaki http://www.hircity.hu/cgi-bin/hircity/index.cgi?view=ck&tID=615&nID=48758&nyelv=hu azt állítja, nem kell nekik száraz hely.
Most azon gondolkodok, hogyn fogom megvalósítani a száraz részt, hogy ne kelljen ekkora medencébe 1 köbnéter homokot vennem.
* ENNYI *
 

65. blogbejegyzés
NANO BONSAI 2. RÉSZ

 
Senki sem tökéletes, még én sem - de a kommentek alapján már hihetem, hogy jó úton járok.
Az ember nem véletlenül blogol – kell a megerősítés. Nem írok esszét a KOGNITÍV DISSZONANCIÁRÓL (már írtam) – akit érdekel mi az, nézzen utána.
Ezért – és mert kicsit maximalista is vagyok, nem is halogattam tovább az akvárium (átalakítását) BEFEJEZÉSÉT!
Leeresztettem a víz felét, és leszedtem a zavaró mohacsomót (engem zavart, na!), kicsit feljebb pedig rákötöztem. (És rögtön feltűnt a fatörzsön egy érdekes repedés, amit kár lenne eltitkolni. Olyan nőies…) Amúgy ilyen esetben nem simán kell használni a cérnát, hanem klasszikus módon, egy tűbe fűzve. Nagy nehezen találtam egy megfelelőt, egy stoppolása váró ruhakupac alatt. (Lehet, hogy a kis feleségem még nem engesztelődött ki teljesen?)
A lyukas bal hátsó (hatos) illetve sarokba megtaláltam a megfelelő növényt: ott is van meg nincs is, légiesen könnyed, szinte csak jelzésszerű, de kitölti a teret. Japános, igazi ZEN. Nem tudom mi a neve, olyan „bambusz-szerű” szára van - nekem tetszik. Két alacsonyabb szál bekerült jobb oldalra is – csak a szimmetria kedvéért. (Olyan mintha Érdes tócsagaz lenne???)
A helyéről kicibált Brazil kardfüvet pedig beültettem hátra, az üveg mellé. Így befejezettnek tűnik a háttér.
(Most már van egy jó nagy hangsúlyos közepe - kicsit jobbra húzva, van jobb oldal, van baloldal. Meg az LMP.)
 Na, ezzel megvolnék. Pihi, sör, kávé. Cigi már nincs, egy éve…..
 Most a technikai rész jön: szereztem egy reflektort a fénycső fölé, valamicskét javult a helyzet. Ezt egyszerűen méretre vágtam és betettem a GYÁRILAG KIALAKÍTOTT TARTÓKRA. Az a gyanúm, hogy ezt valaki menet közben kispórolta belőle.
De a fény még mindig nem elég. Ezért a következő bővítést ötlöttem ki:
Szereztem – én már csak ilyen vagyok – 70 cm sorolt LEDet. (Félbevágva 2 x 35 cm- kiszámoltam.) Ez kb. 3,5 Watt, viszont fényerőben annyi mint egy 10 W-os T8-as cső. Vagy több.
Felragasztottam egy 40 x 4 cm-s alumínium küszöbsínre,
aminek a két végén lehajtottam 1-1cm-t, hogy távolabb legyen a víztől
és elől, a felhajtható fedél alatt betettem a peremre.
Azért 4 cm széles, , mert ha nem elég, tudok még rátenni 2 csíkot. Persze ez egy ideiglenes megoldás, de ez volt „ingyen”. Majd kicserélem egy vízmentesre, de most másra kell a pénz.
Virágzó, ám kevéssé gyümölcsöző vállalkozásomat érzékenyen érintette a válság és a zsíros állami megrendelések is elapadtak.…
De semmi baj, ahogy Hans bácsikám mondta, keze fejével letörölve a sörhabot bajuszáról:
„Hál’ Istennek egészségesek vagyunk, és az asszonynak van munkája….” –majd lekopogta a viaszosvászonnal leterített asztalon, ahogy kell, bal kézzel, alulról….
 
A betápot megoldottam egy 12 voltos hálózati adapterrel, kapcsoló ugyan nincs rajta, de kihúzom, bedugom, és kész.
Még a hátteret kellett megoldanom. A3-at nyomtatni tudok színesben a plotteren (mi van, nincs plottered? – HÖ ), és laminálni is – csak egy A3 méretű lamináló fólia kellett. 100 db 7.300 Ft, 1 db 230 Ft, ezt jól kimatematikázták. Jó, hogy lehet kapni….
Töltöttem le pár képet, majd kiválasztottam a nekem tetszőt.
Gyakorlatilag „ennyit tudok erről mondani” – Forrest Gump
 További képeket találsz az albumomban.
Azért összehasonlításnak: Ilyen volt:
 
Ilyen lett:
 
 
 
Azért van különbség, nem????
Vízparaméterek: vasárnap óta folyamatosan figyelem a víz alakulását, NO2, NO3, gH, kH, pH, Ammónia, vízhőmérséklet, és írom a vízcseréket is. Majd lesz szép kis táblázat, meg grafikon.
Lehet statisztikákat gyártani, bár ezzel úgy vagyok, mint Churchill – „Csak azokban a statisztikákban hiszek, amiket én magam hamisítottam.”
Annyira jó, hogy már most lehetne bele tenni bármit. Akár halakat is.
Az ADA Amazónia talaj fantasztikusan stabilizálja a vizet, pH 7 körül, inkább alatta, kH 4-6, gH 12, és minden híresztelés ellenére sem tapasztaltam ammóniaszint növekedést. Persze majd ha beindulnak a növények és elkezdik ledobni a régi leveleket, meg lesz benne pár hal…. De fent van egy Seachem Ammonia Alert, azt figyelem.
Csütörtökön majdnem tettem bele pár halat, de valamilyen isteni sugallatra meggondoltam magam.
És milyen jól tettem. Másnapra a NO2 (nitrit) az egekben, az ammónia is felment.
Hamar lett volna egy csomó döglött halam.
De nem lett, ezért paprikás krumpli volt a vacsora.
 ERRŐL KÉP NEM KÉSZÜLT, DE JÓ VOLT.
Ja, és hogy mire is kell a pénz? Szeretnék egy új Maserat… Harley David… új bicik... használt biciklit.
IS. De tényleg, nem nevetni!
 
Na! Meg kell építenem valami garnélásat, de mint a villám, mert 2 hét múlva jönnek a drágáim. Azért ezt nem volt egyszerű eladni az asszonynak.
1. fázis: Sikítófrász, örök harag, elköltözöm. – „Már megint egy új baromság!”
2. fázis: Fásult beletörődés. - „Végül is a szobádban azt csinálsz, amit akarsz.” – (A jó házasság titka a külön hálószoba.)
3. fázis: „ Na jó, ha ennyire akarod, csak ne kerüljön sokba!” – Azért ehhez kellet nemsokára bekövetkező házassági évfordulónk felemlegetése, és némi értékesebb sárga nemesfémtárgy – lehetőleg csillogó kővel – lehetőségének kilátásba helyezése….. Nem fog sokba kerülni. – ígértem, és rögtön kifizettem egy kisebb vagyont a garnélákra – előre.
 
Jelentem, családi engedélyt kaptam névnapom alakalmából létesítendő garnélatelepemre!
 
Csak azt nem tudom, 1 nagyot építsek, vagy több kicsit.
Először úgy gondoltam, hogy gyorsan összedobok 3-4 15 literes LOW BUDGET–ot, az 2 hét alatt simán beáll (Beáll ????? vagy nem????)– majd lakik benne addig 1-2 Red Cherry tesztpilóta - csak hogy legyen mibe tenni őket, azután a jelenlegi RC-s átköltözik a gyerekszobába, a Bonsai Nano a nappaliba, és a kettő helyére kerül egy „nagy” 50-60 literes nem gyenge iwagumi. 70 x 30 x 30 cm. Persze blogolva, ahogy kell.
A kisebbek meg megmaradnak tartaléknak, karanténnak, szaporítónak, mittudoménminek. Akváriumnak. Attól nem félek, hogy nem lesz benne előbb utóbb valami állat. Mondjuk pár kardinális.
Esetleg Ninja, Panda…… Vagy mosómedve.
De lehet, hogy inkább fordítva, mert külön szeretném tartani őket.
Összedobok egy 40 – 50 literes egyszerűbb akváriumot, bazalt aljzat, némi homok, használt, bejáratott szivacsszűrő, (addig járatom a másikban). Plusz bele egy belső szűrő - 2 kamrás, némi aktív szénnel. Feltöltöm fele használt akváriumvíz- fele RO, némi moha és növény, pár szikla, vasfa, miegymás. Fölé egy ledes lámpa, abban nagy vagyok. Használt víz, használt szűrő… nagy baj nem lehet. A vizet belövöm 3-4 kH-ra, pH 7, hőmérséklet 25C, szénszűrő megy… Heti vízcsere az lesz (20 %), tápozás, CO2, EasyCarbo pedig nem .
Aztán csinálok négy profi nanot. Vagy hatot. Vagy akármennyit. Annyiféle tervem van, azt nem lehet bezsúfolni egy be. Mind más stílus, más lakókkal.
E második verzió mellett döntöttem.
Nekiláttam beszerezni a dolgokat, jelentem, minden megvan. Persze most sem sz*rral gurigázunk majd, meglehetősen jó tervem született. De ez legyen a következő blog témája.
Annyit azért elárulok, hogy mélytengeri búvár, elsüllyedt kalózhajó, tetejét emelgető kincsesláda (angol wc), színes üvegkavics aljzat, és műnövény NEM LESZ BENNE!!!!!!!!
Aki ilyenekre éhezik, NE IS OLVASSON TOVÁBB. "Persze az is tud szép lenni……anyósoméknál van ilyen forgó-szinváltós-száloptikás asztali dísz lámpa, az is szép -nekik..."
De addig is:
„ Fojtatása következik. Addig is marattam 10telettel – Nagyrabecsületem kifejlesztésével. don Fülig di St. James sajátúlag”
Köszönöm, hogy benéztél:
Dezső
 
 

66. blogbejegyzés
Így kezdtem halazni

   Az előző írásomban megígértem, hogy írok egy "Így kezdtem halazni" postot. Mivel szabadidőm van, írni szeretek, ezért most belevágtam. Még itt az elején szeretném leszögezni, ezt a postot már egyszer megírtam, de elveszett az éterben... Pedig esküszöm hogy jól sikerült :).
 
   A boltok nevét ahol vásároltam, nem írom ki, ezeket az egyszerűség kedvéért Bolt1, Bolt2, Bolt3 és Bolt4-ként fogom emlegetni. Az 1-4 a tapasztalataim alapján felállított rangsort is jelenti, ha esetleg valakit érdekelne, hogy melyik-melyik, pü-ben szívesen válaszolok!
 
   Általános iskolás koromban sokat jártam horgászni az unokabátyámmal. Róla inkább nem kezdek el írni, akkor nagyon gyorsan egy sör és cigaretta reklámmá fajulna ez a post :). Szóval horgászat... Nyár vége, ősz eleje körül lehet látni úszó fekete foltokat a tavakon, holtágakon. Ezek kis törpeharcsák. Rajban úsznak, ami egy nagy amőbára hasonlít. Ha hínáros helyen horgászunk, akkor kis halakat láthatunk a part közelében is. Engem ezek a dolgok inspiráltak. Szerettem nézni őket. A saját természetes közegükben szépek voltam még ezek a hétköznapi halak is. Az akvarizálással is a horgászaton keresztül ismerkedtem meg. Horgász és Akvarisztika bolt... Mostanság már nem látok ilyeneket, de 7 éve, amikor belekezdtem, én innen vettem mindent. Ez volt csak nálunk. Internet és segítség nélkül, kezdő fiatalként sok hibát követtem el, amelyeket mostani tudásom birtokában kicsit szégyenlek is.
   Az első akváriumom egy 4 literes kis csoda volt. Imádtam, de ha jól belegondolunk, az első halam jobban járt volna, ha szerzek egy jó nagy befőttes üveget neki. Egy kis aranyhalacska úszkált benne mindössze. Felszerelés nem volt, se fűtés, se szűrés, se levegőztetés. Fél év után cseréltem nagyobbra, látva hogy a hal növekszik. Egy 20 literes medencét vettem, de ezt már elláttam rendesen. Egy Aquael filtert vettem, erre emlékszem. Arra is hogy jó drága volt, no meg persze arra, hogy büszke voltam rá, hogy nekem nem kell külön légpumpa, mert a szűrő fújja a levegőt be. Volt vízmelegítő, az állandó 26-27 fokot tudtam tartani vele. Haltápból nem volt nagy választék. Lettek műnövények, szép kövek, algaevő hal, almacsiga, majd kaptam egy barátomtól guppikat. Nagyon örültem nekik. Ebben a medencében még egy évet élt az aranyhal, majd elpusztult. Saját kis sírja volt az udvar végében. Sajnáltam, csak másfél évig gondoztam, megszerettem.
   A guppik mellé vettem egy sziámi harcoshalat. Szép nagy piros úszói voltak, mesés példány volt. Azt viszont sajnos nem mondta senki, hogy a guppik megcsipkodják a betta farkát... Szegény elpusztult. Gondoltam veszek két kis vitorlás halat. Be is szereztem őket rövid úton, de megint gubanc volt. A guppik nem tudtak elbújni, a vitorlások pedig csaptak egy nagy mészárlást. Két nappal élték túl a többi halat, majd a vitorlásokat elvitte valami betegség, az algázóval és a csigával együtt.
   Az akváriumot és a felszerelést alaposan elmostam, majd elraktam. Később a felszerelést kölcsönadtam egy barátomnak, de végül nekiadtam. Egy költözés során ottmaradtak az akik az előző lakhelyen. Szóval így ért véget az első nekifutás.
 
   A következő dátum már egészen friss. Talán június végére, július elejére lehet tenni valahova. Az akvarizálás teljes mértékben kiment a fejemből, egy hobbi viszont előhozta ismét. Szeretem a kihívásokat, ezek közé tartozik az animált képek készítése is, ez volt az, ami végül ismét az akváriumok világába sodort. A kihívás ebben a hobbiban, az volt, hogy minél kisebb legyen a kép minden szempontból. Kevés képkocka, kevés szín, kevés helyet foglaljon. Elkezdtem a természetet alapul venni, egy galambot csináltam, ami repül. A galamb a dobozban viszont nem néz ki olyan szépen, mint hal az akváriumban. Ezen az elven indultam el. Először csak halakat néztem, de a kihívás nem volt elég nagy. Ráálltam az akvárium témára. Akváriumról kerestem képet.
   Ha beírjuk a keresőbe, hogy "aquarium", akkor a 9. kép Amano nano akváriumait fogja ábrázolni. Ez a kép indította el bennem újra a vágyat, nem is vágy volt ez, inkább csak halvány sóvárgás. Idővel ez kinőtte magát, már már mániákus lettem :). Növényes akvárium, növényes akvárium, növényes akvárium... Sok sok akvarista blogot olvastam/olvasok mostanság is.
   Beleszerettem a Dennerle Nanocube-ba, de szegény legény lévén, gyorsan búcsút is intettem ennek a gondolatsornak. Elkezdtem szemezgetni az Aquael Shrimp Set 30-al. Megtetszett a kivitele, a felszereltsége és az ára is elég baráti. Elkezdtem gyűjtögetni, 10 ezer, 12 ezer, 15 ezer... Huhúúú, már csak 2erez és megvan. Már láttam, amint lágy fuvallatként simogatja a növényeket a szűrő befújó ágának áramlata. De persze nem lett meg... Mindig van olyan helyzet, amikor az ember akaratán kívül is többet kell hogy költsön, mint amennyit szeretne. Nekem a bűvös 17 ezer forint lebegett a szemem előtt, ennyi lett volna házhoz szállítással a szett. Kétszer, ismétlem KÉTSZER gyűlt össze ez az összeg. Mind a kétszer, amint a kezemben összeigazítottam a poénzt és a telefonomért nyúltam, hogy álmaim materializált változatát ropogós bankókért megrendeljem, de tényleg pont abban a szent pillanatban jött valami, amire nem számít az ember. Szóval nem lett garnis szett, maradtak a vágyak, az álmodozás, no meg a kartonból összeragasztgatott téglatest, mellyel az aki leendő helyét próbáltam kiválasztani.
   Mondtam egyik reggel munkába menet a kollégámnak, hogy akváriumot akarok. Kinevetett, majd mesélte, hogy a bátyjának volt és mindig csak azt látta hogy takarítja, meg gyógyszerért megy a halashoz, mert megint beütött valami és hullanak a halak. Nap végén küldtem egy videót neki, ha jól emlékszem egy Amano akváriumról. Több se kellett, a következő videókat már ő küldte nekem. Ráharapott :D. Másnap mondta, ha megyek halboltba, akkor mindenféleképpen szóljak neki, elszaladunk kocsival, majd ott meglátja mi lesz.
   Mondanom sem kell, következő nap én már mentem is a boltba, de neki dolga volt. Ez volt a Bolt3 (szóval ez a második legrosszabb bolt a 4-es rangsorban). Növénytápsót vettem (mikro és makro elemek egyben, olcsó és nekem viccen kívül bevált, és ugye másra nincs is pénz...), egy pofás kis hőmérőt, egy halfogó hálót és két csomag bazaltzúzalékot.
   Másnap már a kollégával voltunk együtt immár Bolt2-ben. Elég széles választék volt akváriumokból, itt én nem vettem semmit. Fénycsövet szerettem volna, de az eladó azt mondta, addig, míg az akváriumtető nincs meg, addig nem ad el nekem fénycsövet, mert visszaviszem. Első körön, ha én lennék a főnöke, ezzel a lebeszélős módszerrel elvenném a fizetését, majd mivel rontja az üzletet, még szép ívesen ki is rúgnám. Az indoklás:
 
   Ha az ember akváriumot szeretne, akkor könnyebb a fénycső és vízálló előtétek együttes méretéhez igazítva vásárolni, mivel ezek szabvány méretre készülnek, mint már meglévő akváriumhoz fénycsövet venni. Nem lehetetlen persze ez sem, nem azt mondom, de rengeteg időt meg lehet spórolni.
 
   A barátom itt megtalálta álmai akváriumát. 25 liter, géppel csiszolt sarkok, fekete ragasztás, mutatós darab volt, meg kell hagyni. A hóna alá kapta és le sem merte tenni, nehogy valaki előbb fizesse ki mint ő.
   Másnap elmentünk Bolt3-ba. Én már csak lelki támasz volta a kollégának a vásárláshoz. Itt megvette a szűrőjét, az aljzatot, hőmérőt, halhálót. otthon már töltötte is föl vízzel, hogy a klór minél előbb kipárologhasson. Elhelyezte, azt mondta, onnan az asztaláról kirobbantani se lehetne. Ez után néhány napig nem történt semmi. Munka, munka, szórakozás, néha kell ezt így is ;). Már kellően másnaposak voltunk és persze összemelóztuk a következő adag elkölteni valót, úgy döntöttünk, elmegyünk a Bolt1-be.
   Egy szóval tudom jellemezni: Kánaán. Az árak kicsit magasak, de kicsiny városunkban itt találja az ember a legnagyobb választékot. A legolcsóbb halat megkerestük. Fekete neonhal, kolléga kért 4-et, egy algaevőt, két almacsigát, végül meglátta a fehér homokot. Megtorpant, én ebben a pillanatban pénzt adtam volna azért, hogy belelássak a fejébe. A Windows is csinál hasonlókat, de az azért nem ilyen vicces :D. Nagyon forognak az agytekervények, én láttam az erőlködést, valami nagyon erős vízió lehetett, mert rögtön az 5 kilós csomagra csapott le, a kisebbekre rá se pillantott. Még kért hátteret, 2 zebradániót, én egy táptabletta csomagot és két csomag homokkő zúzalékot,majd fizettünk s távoztunk. Otthon megkezdődött neki a munka. A padlásról előkeresni a régi műnövényeket, rendesen elsúrolni őket, majd a halak telepítése. Este már küldött képet is. A következő néhány nap megint melóval telt.
   Munka közben egy akvarista hölggyel találkoztunk, egy kellemes beszélgetésbe elegyedtünk. következő alkalommal hozott valami hosszú szálú növényt (bocs, de nem tudom a nevét :), a mostaniakét is csak azért, mert fel volt írva a medence falára, amiből kivették), kolléga rakta is el. ezen a napon történt meg az eset, hogy elmentünk a Bolt4-be...
   Ez már Abonyban van... Nem mondom meg hol, mert állatvédő ligák tüntetnének előtte, ha tudnák hogy ilyen van. Nem kell senkinek mondani, hogy például a bettákat hogy szokták tartani. Ugye ezek a kis kockácskák, kb. fél literesek. Alga, kérem szépen annyi alga volt a falán, hogy azt hittem fű van beleültetve, nem, abban egy betta volt, valami löttyben, mert azt víznek aligha lehet nevezni. Az akváriumoknál nem volt lámpa kapcsolva, kértük az eladót, hogy tegye meg, mert így semmit nem látni. Inkább ne tette volna meg... A "bettatárolónál" kicsit jobb algásodási helyzet (még szabad volt a frontlap 50%-a), de a többi sokkal rosszabb. Dögök között úszkáltak a még élő halak, volt olyan aki, ahol annyi hal volt, hogy már fent szedték a felszínnél a levegőt, mert egyszerűen nem volt elég a légpumpa kapacitása. Itt vettem a gömbmohám (olcsó volt és tűrhetően nézett ki, ahogy megmosta, leszedtem az algát otthon, kiderült hogy ez jó vásár volt 350-ért). A barátom vett kmg két zebradániót és 4 guppit. Mocskos olcsó volt a hely, de én élőlényt nem vettem volna itt. A moha is egy befőttes üvegbe került, ahol kapott a tápsóoldatból (egy "kicsit" többet a kelleténél) és egy egész szem táptablettát. Kiraktam a napfényre. Következő alkalommal, mikor kimentem rágyújtani, már annyi oxigént termelt, hogy a rátapadó buborékok a felszínre emelték. Itt megálltak a dolgok egy időre. Csak munka, meg munka, meg buli, meg munka és persze buli.
   Édesanyám élettársa régen akvarizált. Ő nézte ahogy gyűlik a pénzem, majd elmegy úgy, ahogy nem akarom... Beszélt egy üveges ismerősével aki azt mondta, hogy 4-es maradéküvegből tud csinálni egy akit, csak adjuk meg a méreteket. Felírtam egy papírra kis gondolkodás után hogy: 35x35x45. Az akvárium azóta is készül... Mondjuk ez az 55 literes egyedi darab 1500 Ft-omba került volna csak, ami valljuk be, olyan olcsó, hogy szinte ingyen van, de ugye ez sem lett.
   Olyan 11 napja történt, hogy ismerősöknél voltak anyuék (huhú, ha tudnák mekkora buli volt itt...) és ott volt egy kis aki. Fel volt rakva a padlásra, éppen lomtalanítottak, anyuék segítettek. Anyu élettársa megkérdezte milyen sorsot szánnak ennek a kis szépségnek, a válasz az volt, hogy kidobják az első kukába. Több se kellett, berakták a kocsiba. Mivel törpe hörcsög volt benne ezt megelőzően, ezért alaposan el kellett mosni, de engem meglepetésként ért. Munkából hazaérve egy kimosott kis medence várt otthon. 11,7 liter, de nekem egy világ. Madarat, mit madarat, nem is tudom mit lehetett volna velem fogatni. Egy-két helyen csúnya a ragasztás, itt ott karcos (a frontlap ép!!!), de az enyém. Ez olyan mint a Magyar narancs :). Aznap már nem volt erőm nekivágni a rendezgetésnek, de már körvonalazódott a kép.
   Másnap annál inkább. Alig vártam hogy hazaérjek. Rögtön nekiláttam kimosni az egyik csomag homokkövet. Ezt szántam táptalajnak, persze nagy sietségemben nem is gondolkodtam már ezen. Egy jó tanács, ha nem akarunk az idők végezetéig kavicsot takarítani, akkor NE vegyünk ilyen homokkövet. Szerintem egy jó fél köbméter átment a cuccon, mire bemertem tenni a helyére. A bazalt zúzalékokkal már nem volt ennyi gond. Még a nagyon apróra zúzott is két átmosás után tökéletesen tiszta volt. bepakoltam ezeket is. Egy homokkövet kihagytam, bevallom, az átmosás tartott vissza, de végül bőven elég lett ami volt. A kövek lent vannak, jöhet a többi. Irány Bolt3! Mondtam az eladónak, hogy 12 literes akváriumhoz keresek szűrőt, lehetőleg olyat, ami levegőt is fúj be. Már a 12 liter hallatán elkerekedett a szeme, enyhe pánikot véltem felfedezni rajta, de csak talált egy kis Resun filtert. Mondta, hogy ezt 20 literhez szokták ajánlani, mert 200 liter/órás vízforgatásra képes, de ezt tudja adni, ennél kisebbet már nem is nagyon ismer. Megvettem, vettem még három szál tündérhínárt, 2 méter levegőcsövet és egy almacsigát. Hazabaktattam, beraktam a szűrőt, szétvágtam a hínárokat, majd elültettem őket. Feltöltöttem a medencét vízzel (édesanyám rúdmixerének mérőpoharát használva, de erről jobb ha nem tud ;) ), 10 körből meg is volt. Beraktam a gömbmohát is, és a vizét beleöntöttem az akiba. Lényegében ettől vártam, hogy katalizálja a folyamatot, ennyi élővizem volt, ennek kellett csodát művelnie. Művelt is, a szűrő és ez a napon érlelt bioaktív koktél egy este alatt a fehér vizemből egy mesésen áttetsző életteret varázsolt. Sokáig nem gyönyörködhettem, pénz kellet, szóval mentem melózni...
   Amint hazaértem, zuhany majd sietve elmentem Bolt1-be. Célirányosan a fekete neonhalak akváriumához mentem, majd megkértem az eladót, hogy 4-et legyen szíves kihalászni (most jut eszembe, szegény egy alacsony fiatal nő, én meg szinte mindig a legfelső akikból veszek halat náluk :D ). Kértem még 3 tő átokhínárt (ezt otthon beültettem, majd ki is raktam befőttesüvegbe ugyan ezzel a lendülettel), vettem egy doboz Panzi szemcsés haleledelt és távoztam. Otthon a halakat előbb az én vizem és a halak izének 1:1 arányában kevert vizébe engedtem bele a neonokat egy kb 1 literes dobozkába, itt volt egy kis gond, ugyanis az egyik hal úgy gondolta, hogy szeretne jobban körbenézni a külvilágban. Ez mind szép és jó, csakhogy a macskám szereti a mozgó dolgokat, ha meg kicsik, akkor az külön jó neki. Nem kell mondanom, hogy kivert a víz, mikor észrevettem, hogy hiányzik egy kis halacska... Nagy szerencséjére a cica aludt, én pedig még időben észrevettem, ahogy vergődik és vissza tudtam tenni a vízbe. Tanultam az esetből, ha ki kell venni a halakat, akkor üveglapot teszek rájuk. Végül sikeresen, veszteségek nélkül engedtem bele a vízbe őket. Tudom hogy várni kellett volna, hogy a víz beálljon, bacik és miegymás, de pénz és idő függvénye az egész. Akkor volt pénz, most ugyan ezt már nem tudnám megcsinálni, a tetőépítő hadművelet is emiatt szünetel ideiglenesen.
   Következő nap, ismét munka után zuhany, majd irány Bolt3. Vettem még nyolc szál tündérhínárt és egy almacsigát. Otthon ismét ültetgetés, halak ideglesen kitelepítése, immár üveglappal (igazából egy vitrinajtó, de üveg ez is...) letakart helyre téve őket. Majdnem tökéletes kép. Nem tudtam mi hiányzik, hiába gondolkodtam, bámultam az akit, nem jöttem rá, mi hiányzik... Édesanyám hazaért a munkából és megnézte, mit alkottam. Mondta hogy szép, szép, majd megkérdezte, hogy nagyobb köveket nem is teszek bele? Bumm! Kövek, persze... Lecammogtam, majd összeszedtem néhány fekete zúzott követ a lépcsőház körül. Forró vízben átsúroltam őket, majd bepakoltam. Így már minden rendben volt.
   Másnap hajnalban mikor megnéztem hogy mi a helyzet, néhány zöldes szálat láttam megkapaszkodva az aljzatban. Rögtön fonalalgára gondoltam, majd enyhe zöldes elváltozást láttam. Ha a két csiga nem elég az algamentes övezet biztosításához, akkor egy algaevő majd megoldja a problémát! Délután el is mentem Bolt1-be, itt láttam 300 Ft-ér kis algaevőket, kértem egyet. Mivel a Panzi szemcsés túl gyorsan süllyed, ezért a halak nem tudták rendesen megenni, szóval vettem egy Panzi lemezes haltápot is, majd visszamentem a halakat megnézni. Megláttam a bettám, megvettem a bettám, majd még frissen gyorsan vettem egy doboz algatablettát és két csomag Sera Bettagran tápot. A telepítés ismét rendben ment, az előző postban le is írtam a fejleményeket.
   Huhhh, ez kicsit hosszabbra nyúlt, mint az ami elveszett :). Remélem sikerült valami tanulsággal szolgálnom, ha nem, akkor azt remélem hogy tetszett az írás!
 
További jó halazást mindenkinek! Robi
 
 

67. blogbejegyzés
Az első kapavágás

Október végén végre eljött a börze napja! Teljesen felkészülve, papírjaimmal a táskámban indultam útnak. A 4 csemetét elhelyeztük a nagymamánál (némi vita és elszontyolódás után, mert persze ők is jöttek volna; na abból lett volna csak jó móka -mármint nekik, mert nekünk inkább mérgelődések sora-...)és mi édeskettesben (ilyen nagyon ritkán van ám!!!!) vágtunk neki a kapavágásnak tekinthető eseménynek!
 
Férjemet kicsit megrettentette a "sok ember kicsi helyen" szindróma, de hamar aklimatizálódott és szörnyűlködéssel kevert izgalommal néztük a különböző hüllőknek való élő eleségeket.
 
Hamar megnéztük az akvarisztikai részt és megvettük az első, akváriumba való dekorációkat: egy red moor gyökeret, majd egy vasfát, 2 kicsi szavanna gyökeret és végül egy mangrove gyökeret. Jól néztünk ki, ahogy ezeket cipelve közlekedtünk a szűk sorok között, férjem beletörődő arcán a "tudtam, hogy így lesz" kifejezéssel...
 
A büfében kávét ittunk és csokit ettünk és nagyon élveztük, hogy nem kell rászólni senkire, hogy : Ne rohangálj, Ne mássz fel,  Ne nyúlj hozzá, Töröld meg a szád,  Nem veszek 86. csokit, Te jó ég, hol a kicsi?...
 
 
Végül meghallgattuk Nigro előadását a növényes akváriumokról. Ugyanis netezéseim között hamar az ő blogjára+honlapjára is rátaláltam és azt kell modanom, beleszerettem ebbe a fajta akvarisztikába. Egyenlőre azonban még maradunk a vegyes trópusi akváriumál (ugyanis talán ez a legegyszerűbb egy kezdő számára és a gyerekeknek a sok hal az izgalmas), de nem titkolt szándékom, hogy a hálószobánkba csinálok egy pici növényes akváriumot egyszer, ha már igazi tapasztalt szakértője leszek a témának!
 
Elégedetten mentünk haza, részben a szerzemények miatt, részben, mert úgy éreztem, hogy amiket addig olvastam+kitaláltam megerősítést nyert, sok tapasztalt akvaristával történő beszélgetés során! Szereztem egy akvarista kártyát és nagyjából tudtam, hogy mit hol fogok megvenni!
 
Turbótempóban készültünk a következő hetekre, mert karácsonyra halakat ígértünk a gyerkőcöknek...
 
 

68. blogbejegyzés
Most ajakos gurámik (pontosítva)

 Üdvözlet mindenkinek!
Mint az az akváriumom adatlapjából kiderül, tulajdonosa vagyok két gyönyörű ajakos guráminak. Pontosabban a bíbor változatnak (Peach/Orange vált., javítva!). Kicsi korukban vettem őket, ekkor még nem tudtam de mostanra szépen látszik, hogy egy pár lettek. 
Mostanában felfigyeltem arra, hogy a hím előszeretettel ,,produkálja magát,, a nősténynek.
Felcseperedtek... Ezért úgy döntöttem, hogy megadom nekik a lehetőséget, hogy átéljék a szülővé válás szépségeit.
Már úgy belejöttem a malabári dániók szaporításába :D Most jöhet egy kis gurámi! 
 
A Tankönyv alapján (Horn-Zsilinszky) berendeztem nekik egy 35l-es akváriumot, de nem töltöttem teljesen tele, mert a vizinövények csak így érik el a felszínt.
A szivacsszűrővel szembeni oldalon elhelyeztem a 3 szál süllőhínárt. Ezek mellé még betettem kettő kisebb szálat is, hogy otthonosabb legyen :)
Bedobtam továbbá néhány levelet, és hínár darabot, hogy legyen mivel rögzíteni a habfészket.  
A víz 27-28°C-os, az ajzat bazalt törmelék, szűrés szivacsszűrővel történik. 
A helyzet most ott tart, hogy a hím rendezgeti a dolgokat. Azaz mindent megcsípked, ,,tervezget,, nézegeti a fészek helyét. 
Remélhetőleg reggelre megépíti a fészket. 
Folytatás következik...
 
(Mellékeltem képeket a szülőkről, és hozzá csaptam még néhány képet az előző bejegyzésből ,,híressé,, vált ismeretlen kis halakról, hátha valaki felismeri őket. Egyre nagyobbak, sokkal gyorsabban nőnek mint a dániók)
 

69. blogbejegyzés
Buli Red cherry módra

 Hali
Szeretném egy kis írásban megismertetni veletek milyen egy Red cherry parti :D.
Nálam bevált rendszer, hogy kétnaponta adok kaját a piros ördögöknek. Így pikk-pakk belegelnek mindent . Bár mikor kicsit elszaporodnak akkor van hogy sűrűben is adok nekik mondjuk naponta.
Az akvárium lakója egy kis anci is Dezső . Ő elég morcos fajta etetésnél főként a kis garnikat egy laza farokcsapással elintézi. Olykor a redek nem hagyják magukat és próbálnak érvényesülni a "sok lúd disznót győz" elven, de Dezső is határozott.
Vannak csiguszok is garnélás kéróban . Őket főleg a botik miatt tartom. Sima barna csiguszok , hólyagcsiguszok és nemrég pár darab sárga almacsigusz is beköltözött.
A garnik a spenóttól megrészegülve ezeken szoktak rodeózni , néha olyan mozdulatot imitálva mintha ostoroznák is őket a csápjukkal. Jókat szoktam mulatni rajta. Persze ezek a kisebb garnikra jellemző . A nagyok csak bámészkodnak vagy épp Dezsőt idegesítik. Amúgy a rodeosoknak számára nincs lehetetlen a kisebb hólyag csigákra is felugranak.
És van egy másik szórakozásuk a hagyomány őrzés:D
Néhány kerekes ostoros megirigyelné a tudásukat.
Egy tanács aki eddig nem tartott vagy nem is ismerte ezt csodás állatot. Az szerezzen be... sok röröm van bennük és a borús napokat is fel tudják deríteni:D
Én imádom őket.
 

70. blogbejegyzés
Hasznos tárgyak

Nem minden tárgy csak arra jó, amire kitalálták. Gondolom már minden akvarista szembesült ezzel, hogy vannak olyan tárgyak, amiket fel lehet használni akvarisztikai célokra is, annak ellenére, hogy nem erre találták ki.
 
 
Összegyűjtöttem pár tárgyat, saját kútfőből és a ti segítségetekkel, ami hasznos lehet:
 
PVC cső - algaevőnek ikrázó- és búvóhely
Alufólia - fényvisszaverő felület, világításkészítésnél
Vödör – vízcsere eszköze, ideiglenes akvárium
Ventilátor – Akvárium hűtőberendezés
Vékony gumicsőre rögzített farkasfecskendő – kaki leszívó berendezés
Szúnyogháló és Harisnya - szűrőre rögzítve: „anti-kishalbeszippantó”

Sűrű szövésű függönyanyag - fagyasztott eleségről való víz leszűrése
Fecskendő tűvel is – vízelőkészítő/gyógyszerek pontos adagolása
Fecskendő tű nélkül – vízbe rakott eleség pontos célba juttatása
Szívószál - vízbe rakott eleség pontos célba juttatása (csak óvatosan!)
Letört merőkanál – mozsár, a kemény tápokat kishalaknak összetörni (chips kis anciknak)
Vegyszermentes rongy - vízfeltörlő
Penge/Bankkártya - algakaparó
Vizeletvizsgáló csík - PH mérő
CD tok átlátszó része - üvegtető pótló és résbetömő

Cd tok átlátszó, törött üveg- Algásodó felület

CD tok fekete része – árnyékoló, üvegtető pótló

4 CD tok FBS-el összeragasztva, hálóval az alján - karantén/szülőszoba
Virágcserép - búvóhely

Hurkapálca - víz alá benyúlásra, kézbevizezés nélkül
Ételordó - halszállító, élő eleség lakhelye
Vajas doboz - vízmerő, alján hálóval szülőszoba
Befőttes gumi - szinte mindent mindenhez rögzíteni
Befőttes üveg – kőalgásító akvárium, vízmerő

Mágnes - dolgokat rögzíteni
Teás kancsó – ideiglenes akvárium
Kókusz - bujkáló, ikrázóhely

Krumplis zsák - szűrő anyag
Gyümölcsös háló – növényrögzítő
Műanyag kajás doboz - garnéla/ hal szoktatása az új vízhez
Nedves Szivacs - Csigakeltető hely
Kávés csésze - Ramirezi ikrázóhely
 
 
Hungarocell:
– a felszínen lebegve eloszlatja a vizet, amit beöntünk
- szülőketrecet fenn tartja a vízfelszínen
- csíkban vágva, (akvárium szélességével megegyező méretű) nyugodt vízfelszínt lehet vele kialakítani
- 15x15 -ös hungarocel kocka középen kivágva és rá üveglapot helyezve torokátum ikrázóhely
- keretben vágva (akva.ba pont passzosra), közepére szúnyoghálót ragasztva - térelválasztó
Pet palack:
- Az alja Kb.8cm.alul kifúrva egy szabályozócsappal ellátva - vegyszeradagoló
- Pet palack felső része nélkül – vízmerő, Betta tartó
- Pet palack felső része nélkül, szivaccsal elzárva - Muslica telep
- 2 egymáshoz gumizott palack, oldaluk néhol kivágva majd (szúnyog) hálóban rögzítve - szülőszoba/karantén

- Sziloplaszttal lekenve, majd homokkal leszórva - barlang
- Benne lefagyasztott vízzel – jégakku
- Ültető cserép növényeknek
- Artemia keltető
- CO2 reaktor
 
További ötleteket várok itt lentebb:
 

71. blogbejegyzés
DIY világítás készítése

Nyilvánvalóan nagyon sokan választják ezt a módszert az akvárium világításának megoldására. Én elsősorban a kényszer miatt készítettem, mert nem kaptam gyáriban megfelelő méretű, illetve teljesítményű tetőt/armatúrát. Az is valószínű, hogy e témában már születtek bejegyzések, blogok. Ennek ellenére szeretném segítségadás céljából megosztani az érdeklődőkkel a dolgot, főként azért, hogy látható legyen, nem oly nagy ördöngősség egy saját szerkentyút (jelen esetben pl. világítást) összeeszkábálni.
 
Remélem, hogy annak, aki ilyesmit vesz a fejébe, jó tájékozódásként, vagy kiindulópontként szolgálhat. Egy kis kézügyesség kell hozzá. Enélkül talán nem javaslom a barkácsolást, mint tevékenységet általában sem. Én szeretek barkácsolni.
 
Adott tehát egy kisebb akvárium (40x40x40 cm-es), amelyet direkt ekkorára készíttettem, a szám ízének, a kialakítandó élővilág jellegének, továbbá az elhelyezés helyiségének és helyének figyelembevételével. Nagyon megtetszettek a "cube" akváriumok, főleg a növények és garnéla tartását megcélozva. Engem is elkapott a gépszíj az akvakertészetet és garnélatartást illetően, ezúttal én is bele akartam csatlakozni a trendi áramlatba:)
Először üvegfalra csiptethető gyári világításon gondolkoztam, sőt meg is vettem kettőt. Nézegettem-nézegettem, aztán rájöttem, hogy kevés fényt kaptam drágán. Vissza is vittem a boltba. Szerencsére a felismerés még három napon belül vetett szikrát a fejemben.:)
 
Miután adott az akvárium és adott a fényigény, így megterveztem az armatúrát. különös figyelemmel a költséghatékonyságra és az összetevők beszerezhetőségére. Magyarul, legyen olcsó, olcsón pótolható (pl. a kiégett izzó), szerelhető, biztonságos és persze kapható is. És nem utolsósorban lehetőleg kultúrált kinézetű is legyen, mert igen kiábrándító tud lenni számomra egy igénytelen tákolmány. A bosszúságról nem is szólva, hogy béna vagyok és ennek bizonyítékát állandóan látnom kell.
 
Tehát a szükséges elemek, amelyek beszerzése sem ütközik különösebb akadályokba:
4 db 11W-os energiatakarékos kompakt fénycső (G23) (865 - 6500K - 900lm)
4 db csavarral rögzíthető G23 foglalat
4 db csavarral rögzíthető fénycsőtartó
4 db induktív/magnetikus előtét a csövekhez
3 m 5 eres 0,75-ös vezeték
2 m 1 eres 0,75-ös vezeték
3 m 2 eres 0,75-ös vezeték
2 db szerelhető dugó
10-es rétegelt lemezből vágatott megfelelő mennyiségű és méretű lap (az armatúrának és az előtétek elhelyezésére szolgáló doboznak)
1 db üveglap
kisebb facsavarok, faragasztó, festék, sorkapocs, szerszámok
 
Az előtétek nem az armatúrában a fénycsövek mellett vannak, hanem külön jól szellőző "szerelődobozban", egyrészt mert nem is férnének el a csövek mellett, másrészt eléggé melegszenek, viszont nem célom zöldséges hallevest az akváriumban főzőcskézni. Gondolom senkinek. Elvégre elsősorban akvaristák vagyunk és nem szakácsok. Mondjuk én az is:)
 
Az armatúra fa elemeit összeragasztottam. Nem csavaroztam, mert így esztétikusabb, illetve gyorsabb az összeállítás is. És nem kevésbé tartós, mintha csavarozva lett volna. Természetesen jóval nagyobb, vastagabb, testesebb, nehezebb armatúráknál már érdemes csavarral is "megsegíteni" a kötést.
 
Kívül lefestettem itthon talált és nekem tetsző minőségi lazúrral, belül pedig selyemfényű fehér zománccal.
 
Eredetileg tükörfóliával történő "bélelést" terveztem, de a végeredményt követően a fényerőt látva felesleges munkának és kiadásnak ítéltem meg.
 
Beleszereltem tehát a megfelelő elrendezésben a foglalatokat, csőtartókat, elvégeztem a vezetékezést. Ezt itt nem részletezem, ha valaki belefogna, elküldöm rajzon. Plusz a kialakítástól is függ a praktikus vezetékezés módja, ezért az én formációm nem feltétlenül adaptálható egy-az-egyben más elrendezésre is.  Ezúton is külön köszönet g csaba kollégának, aki a villamossági dolgokban szakértői tanácsokkal látott el.
 
Az armatúrából egy vezeték (az 5 eres) jön ki, és halad a külön - szintén ragasztással összeállított - szerelődobozba. Ebbe rögzítettem az előtéteket. Fontos volt, hogy ne haladjanak "tyúkbelek" különböző színekben boglyaként össze-vissza, hanem igényesebb és kompaktabb kinézete legyen az egész szereléknek.
 
Innen, azaz a szerelődoboztól pedig két darab vezeték jön ki dugóval a végükön. Eredetileg egy jött ki, merthogy egyszerre lehetett volna kapcsolni a 4 csövet. Aztán szembesültem azzal a ténnyel, hogy nagyon erős a fény, így ezért átalakítottam nagyon egyszerűen (egy nagyobb sorkapoccsal*), hogy 2-2 cső külön kapcsolható legyen. No ezért jön ki két vezeték a végén dugóval.
*van akinek ez közismertebb elnevezés, de mégsem írok csokit, mert aki nem járatos benne, esetleg bocicsokit vesz hozzá:)
 
Végül pedig irány a konnektor (elosztó).
 
Én mindkettőt külön időzítő kapcsoló közbeiktatásával működtetem, azaz két cső megy pl. 10-12 órát, a másik kettő pluszban csak 4-5 órát. Majd a tapasztalat adja meg, hogy mennyit és mennyi ideig megfelelő bekapcsolva tartani. Nyilvánvalóan a növényezés, tápozás stb. lesz a mérvadó. De ez már nem a barkács témájának a része.
 
Még fontos megemlítenem, hogy én az akváriumra egy, az armatúra alapterületének megfelelő üveglapot tettem és arra magát az armatúrát. Két okom volt rá: egyrészt az üveglapról majd könnyebb lesz leszedni a pára és felfröccsenő víz okozta vízkövet, másrészt így nem tud belecsúszni az armatúra a vízbe, megrázó élményt nyújtva minden érintettnek:) Ráadásul közvetlenül a vízfelszín felé kényszerülnek a fénysugarak, ide-oda verődő fényveszteség minimális. Viszont emiatt a lámpatest hátuljára fúrtam néhány nagyobb lyukat a szellőzés miatt, hiszen a fénycsövek is termelnek némi hőt, ami ott nagyrészt távozhat is.
 
Igyekeztem úgy kialakítani és méretezni a lámpatestet, hogy ne fedje be az egész akváriumot, sőt a lehető legkisebb legyen úgy magasságban, mint szélességben (ugyebár a hossza adott 40 cm), hogy kompakt és arányos legyen a medencéhez, ne pedig egy nagy és ormótlan valami. Tehát minimálisan szükséges helye legyen a fénycsöveknek.
 
Így tehát elöl és hátul szabadon maradt az akvárium felül, vagyis a technika csövei és vezetékei hátul elférnek, elöl pedig lehet etetni is akár. Belső tisztítási munkálatoknál, vízcsere esetén pedig tudom az üveglappal tologatni az armatúrát.
 
Ha esetleg szöknének a garnélák, akkor ezekre a nyilásokra vágok megfelelő méretű plexi (üvegtiszta, vagy színes ízlés szerint), vagy üveglapot. Előbbi talán jobb, mert könnyű és nem törik ügyetlenkedés esetén.
 
A lámpatest végső mérete: 40x25x5 cm
A tényleges fogyasztás pedig - mérés alapján - csövenként 14,5-15W (11W cső)
 
 

72. blogbejegyzés
Egyszerű, házi külső szűrő

Szaisztok!
Kreáltam egy kis egyszerű külső szűrőt, nem nagy dolog, de gondoltam, hátha megihletek valakit. :)
A szűrő még korántsem az eredeti állapotában van, még nincs benne szűrőanyag (csak krumplis zsák), és a csövek is össze-vissza vannak, csak próbaként van beállítva, de működik.
Kellékek:
- 5 literes desztvizes kanna
-  egy 1,2 és egy 1 cm átmérőjű gumi(vagy szilikon) cső
- forrasztó páka ( ne minden esetben)
- szűrőanyag  ( siporax, krumpliszsák, lávakő, perlon vatta)
- 1 tömszelence, vagy a tömítést meg lehet másképp is oldani ( tömszelence a legjobb)
 
Hát fogtam egy desztvizes kannát, és egyszerűen levágtam a tetejének a 70%át. Így szépen bele lehet pakolni a szűrőanyagoat.
A kupakot meghagytam, a forrasztó pákával egy kellő nagy lyukat "fúrtam" a kupakba majd ráhúztam a nyomó csőre. A nyomó cső végén, egy rém egyszerű, kis PET palacknak a levágott nyaka van kilyukaztgatva üllepítőnek. A nyomó cső egészen az akváriumba vezetve a belső szűrő kimeneti nyílására van erősítve, annak az alján egy szivacs, hogy a nagyobb növényi maradékot, egyéb mulmot feltartsa, ne menjen bele a szűrőbe.
Ha feltöltenénk vízzel, akkor úgy a 3 liternél én fúrtam egy lyukat majd egy csövet helyeztem bele (ide kell a tömszelence, és ajánlatos nagyobb csövet tenni,hogy a víz ne follyon túl, mert ugye nyitott rendszerről van szó) aminek két oldalán gumi tömítés van. Mivel csavar nincs ezért sziloplaszttal erősítettem oda mindkét oldalról. Ez a része szigetelve. A kimenő cső pedog vissza megy az akváriumba a tiszta vizet szállítva.
Remélem tetszeni fog, kis egyszerű, de működik.
Köszi,hogy elolvastad, várom a kommenteket! :)
 
 
 

73. blogbejegyzés
Búvárturné, avagy nászút

Levinen búvár beszámolóján felindulva úgy éreztem nekem is ki kell írnom magamból egy élmenyemet, mely sokkal szerényebb ugyan, de talán ez is érdekes.
 
Az egész úgy kezdődött, hogy megnősültem...
Ez ugyebár akvarista törekvéseimben visszavetni látszott, hiszen vége a felelőtlen költekezésnek, akármilyen szűrőről, fénycsőről, halról, vagy akár egy új, még nagyobb (ugye ismerős érzés) akváriumról legyen szó.
Mielőtt szó érné a ház elejét, egy nagyon kedves feleségem van, aki mindenben támogat, azonban a családi élettel megnőnek a kiadások, meg kell húzni a gatyamadzagot.
Azonban nászútra "véletlenül" épp Görög ország egy szigetére mentünk, ahol a híres romok megcsodálása után természetemből fakadóan, és Gerald Durellen felnőve, a helyi élő világ feltérképezését tűztem célul. A helyi program lehetőségek pedig egymást licitálták alul különböző hajókon a környező szigetek látogatására irányulón, term,észetesen fürdőzéssel kiegészítve. Ez számomra kapóra jött, hiszen feleségem imád fürdeni, de legfőképpen a parton elnyúlt helyzetben napfürdőt venni, és solar energiával töltődni, akár órákon keresztül is. Mit csinál ilyenkor egy normális férfi? Kétségbe esik, az árnyékba menekül, és több tucat könyvet felfal.
Nem így én. :-) Ezt a helyzetet nem hagyhatom ki. Hajókirándulás a környező szigetekre a legmegfelelőbb alkalom számomra, azok part menti vizi élővilágának felfedezésére. Hónom alá vettem a snorkeling felszerelésemet, és nekivágtunk a túráknak.  Itt kell köszönetet mondjak megértő feleségemnek aki (mégcsak nem is olvassa ezt a blogot, tehát nem jár jó pont a dícséréséért:-)) mindig érdeklődéssel, mosollyal az arcán, és lelkesen hallgatta 20 percenkénti , víztől csöpögő, sós, és hideg beszámolóimat az éppen magam mögött tudott snorkeling (pipa-búvár) utamról, a gyönyörű halakról, kagylókról, rákokról.
Ez eddig nem is lett volna extrán érdekes, azonban egyik esti sétánk során a kikötőben, amikor minden hajós kapitány kampányol saját utjának hirdetése mellett, és mi kíváncsi szemekkel  kerestük a következő kalandunk hajóját, egy hajóra lettem figyelmes, éppen azért, mert előtte nem állt senki. A hajón ült egy unalmas figura, újságot olvasott, nem látszott görögnek, és a hajón szerény kiírás ezt hirdette: "Scuba diving here".
Feleségem azonnal észrevette a pillantásomat, és tiltakozásom ellenére azt mondta: "Nézzük csak meg, abból baj nem lehet." Világos volt rég óta, hogy nagyon szeretnék rendesen is búvárkodni, palackkal, mélyen, de egyrészt sem nem akartam annyi pénzt rááldozni, hiszen nem egy magyar sport, ha csak rendesen szeretném űzni, már el kell valahova utazni, mert nyilván nem a balaton iszaprétegét szeretném vizsgálgatni, az meg drága, másrészt ahhoz vizsga kell, sok tanuló óra, uszodákban, ez meg idő ugyebár.
Ahogy felmentünk a hajóra a fiatal ember nagyon kedvessé vált, hibátlan angolsággal (később kiderült, hogy angol) elmagyarázta, hogy ők egy nemzetközi banda, főleg holland, de görög, német, angol, olasz és amerikai búvárokból álló társaság, minden nap szerveznek egy búvár túrát, vizsgával rendelkező embereknek nagyon jó merülő helyeket tudnak, azonban abszolut kezdő embereknek is tudnak mutatni ezt-azt, méghozzá egyből a tengeren, és ez az út a legelső búvár vizsga tanóráiba is beleszámít. Felcsillant a szemem, és természetesen lefoglaltunk egy utat mindkettőnk részére.
Eljött a nagy nap. A hajó kora reggel kifutott, és az út során megkaptuk az alapvető elméleti képzést, ami főleg balesetvédelmi oktatásból, a helyes búvárviselkedésből és a víz alatti kommunikációból állt, de volt szó futólag a keszonbetegségről és a búvárruhánk műszaki szerkezetéről is. Ezt 3 nyelven biztosította rendkívül jókedvűen, érthetően az egyébként igen fiatal társaság.
Az első merülés során megtanultuk a regulátor használatát, illetve a búvárruhában történő mozgást, és lemerészkedtünk 4 m mélyre. Érdekes volt, etettünk halakat, és körbenéztünk az öböl szikláin, ami kb 20 percig tartott, de 2 percnek tűnt.
Mondanom sem kell, hogy teljesen felvillanyozódtam, rögtön vissza akartam menni, de ezt nem engedték, csak egy óra pihenés után. A második merülés már hosszabb volt, és mélyebbre is mentünk, de ez is olyan hamar elröpült, hogy a kezdeti lelkesedés helyett a csalódottság vett erőt rajtam, hogy már vége is. A halak, a sziklák az óriási kagylók és csigák, a polipok, és minden élőlény hirtelen olyan közel került hozzám, hogy úgy éreztem, beléptem a világukba, most értem meg igazán, hogy kik ők, nem pedig egy üvegen át nézve őket. Az akvarizálástól azért nem vetett vissza ez a kaland, sőt!
Minden esetre csodálatos sport, sajnálnám, ha kihagytam volna. Hogy leteszem-e a búvárvizsgát, és leszek-e valaha master, azt nem tudom, de bizztos, hogy meghatározta az életemet, és egy eredménye volt:
Rajta vagyok egy tengeris akvárium beüzemelésén.. :-D
 
Képeket szeretnék majd feltenni erről a beszámolóról, de sajnos egyenlőre nem találom azt a cd-t :-( amire kiírták nekünk a képeket, amiket rólunk készítettek a víz alatt, de remélem hamarosan előkerül, és akkor pótlom a hiányosságot! :-D

74. blogbejegyzés
Pár apró gond

 

 

Szilveszter napja van. Valami vidámat kéne írni. Kéne. Érzem a nyomást a fejem bal oldalán, ez most vagy az ünnepi hangulat, vagy a pár pohár borocska, vagy csak egyszerűen a szendergés közepette belefeküdtem becses nejem varrósdobozába. Igen, ez határozottan nem alkoholmámor, hanem inkább kötőtű. Naszóval vidám dolog... vidám dolog. Hmmm. Nem tudom menni fog-e, de azért elkezdem. Vagy összejön, vagy nem. Majd a végén eldönti mindenki maga, mosolygott-e vagy nem. Mindenesetre van egy kisebb történetem, ami ismét alkalmas arra, hogy bebizonyítsam mindenki számára, hogy két szakma, érettségi, valamint 35 évnyi élettapasztalat még nem hatalmaz fel senkit, hogy ne legyen teljesen hülye. Mára a „Pár apró gond” fantázia nevű apróság jutott, főleg mert elég friss az eset, másrészt meg, mert most semmi más nem jut eszembe,(bor) viszont írni kell.(nyomás bal oldalon).

 Ezelőtt x esztendővel, midőn meguntam a kisded folytonos nyivákolását, hogy „Apaaaaa… én is szeretnék halacskát!!!”  szóval felhergelendő épp nyugodtságba vonult nejem, gondoltam egy nagyot és vettem a kis sipáknak egy akváriumot. Na, nem túl nagyot, mert ugye apáénál nehogy már nagyobb legyen néki. Vettünk egy szép kis gyerek kezdő szettet a lánykának. Ismeri ezeket szerintem mindenki, hisz ott vannak minden nagyobb kereskedés kínálatában. Legutóbb Kincses ládának álcázva láttam egyet. Mi is kiválasztottunk, egy roppant izléses darabot, melyet kék tetővel, valamint ijesztő sárga talpazattal vert meg a tervező. Volt benne minden, pici szűrő (pici teljesítménnyel), pici fűtő (pici kapacitással), pici hőmérő (na jó, az jó volt.de pici), valamint, pici, sárga, világítás (pici volt és sárga).

Nagy volt az öröm! Beiktattuk hivatalába, az új kis aksit, melynek köszönhetően, az egy fedél alatt élő létformák száma, azonnal meghaladta az ötvenet. És, még mindig csak 49 négyzetméternél jártunk!! Igaz, ebből 47 életforma víz alatti, de ez a statisztikákból sosem derül ki…

Tettünk bele kicsi fekete mollykat, meg xifókat, meg pár ancit, szóval volt nagy zsibongás. Aztán elkezdődött.

Már az elején feltűnt, hogy a fedél és az üveg közt, nincs semmi szigetelő anyag. Nohát! Gondoltam, bizonyosan nincs rá szűkség, hisz akkor a jó képességekkel megáldott tervezők nem mellőzték volna a messzi akvárium gyárban. De volt rá szükség. Nevezzetek szőrszálhasogatónak, de én már csak olyan konzervatív gondolkodású vagyok, hogy szeretem, ha az akvárium víz, az akváriumban van. Körülöttem mindenki így gondolta, kivéve az érdekelt, az akvárium. Ő győzött. A szűrő, ahogy dolgozott, felcsapta a vizet a plafonra, amiről (tömítés teljes hányában) minden gond nélkül, az aki külső üvegén csordogált alá a nedv nagy békésen. No, nem sokáig, csak amíg volt benne, vagy amíg a vízszint le nem csökkent annyira, hogy már ne csapja fel a szűrő. Tehát kb. az aksi feléig. Hohóó! Gondoltam. Igazából nem szoktam ilyeneket gondolni, de a filmekben ilyenkor mindig a homlokukra csapnak, az meg ugye itt sokkal kevésbé látszik. Szóval. Hohohó! Majd én megoldom a tervezési hiányosságokat!! Azonnal, vékonyan egy kicsiny hegyvonulatot képeztem az aksi üvegének szélén valami ragacsból, amit fekete textil szigetelő szalaggal rögzítettem. Nem volt ugyan a legszebb, de legalább ugyanúgy csordogált a víz. Kívül. Na, jó, sokkal hamarább abbahagyta a csordogálást, mint a tuning elött. Ezt a projektet sikeresnek ítéltem hát és áttértem egyéb hiányosságok kezelésére.

Egy igen-igen halovány fényt árasztó sima pici izzó volt hivatva a napot utánozni a kicsiny csodában. Eme küldetésének meg is felelt. Bizonyos szempontból. Hisz a nap is megolvaszt maga körül mindent, ha jól tudom. Eme kicsiny teljesítmény elég volt arra, hogy deformálttá tegye maga körül, az amúgy roppant ellenálló anyagból eszkábált, fent említett kék tetőt. Legott elszaladtam hát egy elektromos dolgokat árulók boltjába, és beszereztem egy roppant energiatakarékos izzót. Büszkén mutogattam a család még velem tartó részének (lyányom), hogy na, apa ezt is megoldotta. Igaz, hogy ez az új izzó picivel nagyobb az elődjénél, ezért nem lehet feltenni a takaró lemezt, de itt jön ki az előnye a takarékosságnak, mert olyan gyenge sárga fénye van, hogy még így, takarólemez nélkül sem vakítja az ember szemét. Valamint, egész feltűnés mentessé vált az oldalt kicsordogáló víz, hiszen ennyi kis fénynél….. Büszke óbégatásomra előbújt a nej, aki rövid viháncolás után találóan megjegyezte, ebbe csak valami mélytengeri ketyerét vehetünk, mert azoknak nincs fényre igényük. Nem volt mit tenni, ez így volt tökéletes… tákolmány.

Telt múlt az idő, közben kikerült a gyermek fókuszából a perifériára az akvarisztika pár évre. Ki hitte volna mi? Egyszer aztán esett, hogy rengeteg kicsiny anci született, váltott műszakban sokasodott két pár a nagy medencében. Micsinyájak… micsinyájak….. elő a régi jó aksival!! Kikapartam a tárolóból, és elkezdtem tisztítani. Kapott hideget, meleget, ecetet, borotvapengét és alig kétórányi pepecselés után, újra régi fényében ragyogott a kis aksi. Ha volt neki egyáltalán olyanja. Van, akinek semmi szenvedés nem elég. Úgy tűnik én is efféle ápolandó vagyok, mert ekkor megint egy olyan hohohóóó érzésem támadt. Miért ne csinálnék, ebbe az óriási medencébe (kb20 liter) egy gyönyörű szikla hátteret? Miért ne mi?....

Volt a tárolóban, még az előző nagy akvárium hátterezésemből egy adag nikecell zúzalékom, meg FBS, meg porfesték, meg kedv. Megkezdődött a nej és köztem hát, az ilyenkor már-már hagyományossá váló,”Minek kell összemocskolni az egész lakást ezzel a hülyeséggel?!?!”nevű rituálé. Eme rituálé ad lehetőséget továbbá, a”Te is fogsz felporszívózni, remélem tudod?!?” valamint a”Te nem vagy normális! De én sem!!” kezdetű vidám rigmusok ritmikus ismételgetésére. Csaknem kétnapnyi rigmuskántálás után, aztán megint puffadó mellkassal tártam gyanúsan méregető családom elejbe az eredményt, melyet a képeim között, a luxusbölcsőde néven bárki megtekinthet. Itt jegyezném meg, hogy annak megtekintése, arra újjal való mutogatás, valamint erősen való kinevetése engedélyezett. Bár, szerintem nem lett túl rossz. De itt nem álltam meg. Miért is, az őrület eme szintjén már ugye, csaknem mindegy a kitűzött cél. Szóval, ismét hegyvonulatot emeltem az aksi szélein, csak ezúttal FBS-ből. Így nem kellett a fekete textíl szalag, viszont kihasználva a hegyvonulat egyenetlenségeit, a víz néhol kitüremkedett, és meghitten csordogált az aksi külső felén…………

De azért szép volt. Főleg, miután fekete festékkel lefújtam az egész tetőt úgy, ahogy van. Épp csak pár apróság árnyékolta a felhőtelen örömöt. A kívül csordogáló víz, a parányi fénycső kicsiny sárga fénye, meg az, hogy a porfesték kikeverésénél piciny hibát vétettem, minekutána a háttér leginkább… hát… sárga lett… De ez a pár apróság ugye…

Megoldom!! Megoldom, ha beledöglök is!! Szorítottam össze az összeszorítani valómat, és ördögi tervet kovácsoltam. Azt elfeledtem mondani az elején, hogy ilyen kicsi akvárium vásárlásánál, nagyon fontos szempont, hogy még véletlenül sem kell ragaszkodni holmi szabvány alkotta sémákhoz. Hiszen ha valami szabványos vackot vesz az ember, akkor a későbbiek során, csak elmegyen a boltba, ahol pikk-pakk vesz egy belevaló neoncsövet, és világít. De akkor hol marad az alkotás öröme? Mit kezdhet az ember, a rengeteg megmaradt hajhagymával, amit egyébiránt az alkotás hevében oly lelkesen távolít el a fejbőréből. Na de kérem a drámai fordulatok, drámai tettekre sarkalják az embert. Miután elkoboztam a kisded asztali lámpáját, meggyőződtem róla, hogy annak a fényénél, láthatóvá válik a kicsiny életközösség, és nem is minden hal sárga színű eredendően. Meg a növények is. Ennél a fénynél,… hát… ki tudja miért… zöldek lettek.  Na mondom, megvan!! Ilyen lámpa kell nekem. El is mentem feltúrni a barkács áruházat, küldetéstudattól vezérelve. Feltúrtam. Találtam.2500forint volt. Van nekem most már olyanom. Haza is vittem. Meggyőződtem, hogy tréfás kínai barátaink nem hazudtolták meg termékeik hírét, és ez a lámpa nem működik. A kapcsolója, eléggé elítélhető módon, nem kapcsolt…… Majd miután kb. 10 percig gyönyörködtem az új szerzeményemben, nagy erőkkel elkezdtem apró darabokra szedni, törni, aprítani, ami épp sikerült. Egy-két óra rigmus ismételgetés meghallgatása után, nagyjából el is készültem. Beinvesztáltam az asztali lámpát, az akváriumba. Gyönyörű lett. Ezután ördögi tervem másik szálán elindulva, ugyanott vettem ablak, ajtó szigetelő kis ragadós nemtommit, aminek még „U” profilja is van. Miután lehántottam az aksi széléről a korábban gondosan odaragasztott FBS rétegeket,(rigmusok) az „U” profilos szigetelőt nagy gondosan felinstalláltam ugyanoda. Kész van, dőltem hátra elégedetten. Elkészült. Pár apróság, de tényleg csak apró dolgok próbálják elrontani sikerélményem, ha hagyom. Az egyik, hogy a ragasztás installálása nem egészen maradéktalanul sikerült, ezért egy-két helyen vékony sávban szivárog a víz, az aksi külső falán, le egészen a padlóig. A másik csekélység, de ez tényleg alig érdemel szót, hogy az általam vásárolt, szétszedett, újjá varázsolt asztali lámpában, meleg fehér fényt kibocsájtó neoncső volt. Ez nem is baj, csak talán annyiban, hogy ….. hogy….. sárga fénye van. Hát, itt tartunk most. Alig 2-3 év alatt, sikerült eljutnunk a kiindulóponthoz. Kezdem azt hinni, hogy ez a kis sárga doboz, mindennek az alfája és omegája. De nem hagyom magam !! Vannak még ötleteim!! Nincs más dolgom, mint beszerezni, egy hideg fehér fényt kiadó, meghatározott méretű, teljesítményű, foglalatú neont. Ez ugye nem lehet gond. Aztán már csak ezt a kis vízszivárgást kell megoldani, és annyi. Ez a pár dolog nem lehet kihívás nemde??

Üdv. Tom.

Ui.: Boldog Új Esztendőt Kívánok Mindenkinek!!!

 


75. blogbejegyzés
Halak, tápok, börzés tapasztalatok

 
Az elmúlt 1-2 hetem elég esemény dúsan telt akvarisztikai téren, ahogy a jó idő beköszöntött, megérkeztek az első érdekes kerti tavi halak, albínó amúrok, jászkeszeg variánsok. Idén is jöttek szokatlan kérések(pl. Lápi pócot tudnék e szerezni? - Nem!) , de ezek többsége most a vad színű compóra irányult. Aranyat elvégre bárhol kapni, na de simát? Beszéltem több halászattal, mázsás minimális tételeket adtak, mígnem sikerült egy mitegy 300km-re lévő cégtől hozatni néhány növendéket.
 
De nem csak hazai halakat kaptam, volt egy kolumbiai import, amit még január végén rendeltem meg, kifizettem, majd vártam, hogy február első, második hetében beérkezzenek… manjana jeligés kinti hozzáállás persze, majd 1. kifogás… elvitte a nagy esőzés a halasházat, sorry pár hétig nincs hal.
Néhány hétre rá, a halasházat újraépítettük, foglalunk repülőt a jövő hét végére!
Foglalás megtörtént… minden oké, majd küldjük a halakat… Hétvégén jön egy levél: pont pénteken járt le az export engedély, elnéztük a dátumot, töröltetjük a foglalást, 2 hét és tudunk exportálni majd megint!
2héttel később: Időközben az altum vitorlás kivitelét megtiltották, csak júliustól exportálható újra, mit küldjünk a kért 180db helyett? Áh azt időbe tellik beszerezni, még egy hét legalább…
Később sms: Nagyon rossz az idő, nincs internet kapcsolatunk!
Még ez hétre rá: Jövő héten minden rendben lesz, küldjük a halakat, foglalás holnapra lesz!
Másnap: A Kamionsofőrök sztrájkolnak az országban, nem tudunk bemenni a városba intézni a papírokat, de jövő héten már biztosan lesz hal!
Na ekkor, már úgy áprilisban, az exportőr eltűnt, telefonon csak kizárólag spanyolul értő idős nő ismerősei voltak elérhetők, mailokra semmi reakció és közben sok pénz állt kint.
Felvettem a kapcsolatot több kinti hatósággal, néhány reakció: „Nyugalom, majd kap halat, ha azt írta a feladó, hogy „jövő hét” akkor majd „jövő héten” ez így normális.”
„Felvettük a kapcsolatot az Exportőrrel, azt mondta, hogy keresni fogja Önt, jövő héten a küldés miatt, legyen türelemmel”…
Végül egy másik, korábbi partner személyes közbenjárása, elbeszélgetése oldotta meg az ügyet, azt követően pár napon belül minden papír rendeződött, csak épp az nem, hogy mit is küldenek.
A halakat feladták, a repülőn voltak, de hogy milyen fajok és hány darab érkezik, az továbbra is rejtély, egyedül az látszott, hogy a rendelt 400kg-os szállítmány helyett alig 180kg került fel a repülőre… Már leszálltak pesten, amikor végre sokadik kérésre megkaptam a csomagolási listát:
Rendelt fajok száma: 22
Elküldött fajok száma: 8
Ezekből megrendelt faj: 6
Megrendelt és ugyanakkora mennyiségben kapott fajok száma: 0
Megrendelt és a kért méretben kapott fajok száma: 2
 
„De ez így normális” Így jár, aki nem nyugszik bele és sorra új és új exportőröket keres. Persze a kiküldött pénz maradéka már elveszett…
 
Hogy a behozatal továbbra se legyen izgalmaktól mentes, a reptéren a papírok intézése közben a vámos egyszer csak kiszaladt az irodából, „minden rendben, egy perc ”, negyed óra múlva visszajött „kérem foglaljon helyet kint, majd szólítjuk”. Mint később kiderült, csak ’rutin ellenőrzés’, minden papír stimmel, viszont mivel a feladó ország Kolumbia, így a dobozokat átnézik, kutyákkal végigszagoltatják a halakat. Kizárva minden esélyét annak, hogy nincsenek e titkos rekeszek a hungarocellben, vagy véletlenül nem e töltött rájákat küldtek… Külön kérés, hogy amíg ez be nem fejeződik, lehetőleg ne hagyjam el a repteret.
 
Később feljött az irodába egy szekrény alkatú vámos, minden tiszta, a halaim élnek. Dobozonként 2 zacskó van, mozognak benne a halak.
 
Innét már gyorsan ment minden, 2 órával később ki is lettek pakolva a halak. Nagyon szép L129-ek, L201-esek, 104-esek minden méretben és mennyiségben. A napok során az L-es harcsákból 15-nél is kevesebb hullott el, pedig mintegy 500db érkezett! Nagyon jó arány!
 
 
Volt egy másik import is, ami szintén váratott magára, ez ázsiából érkezett és az érdekességét néhány nem mindennapi nagytestű dél-amerikai sügér ivadéka jelentette.
Herichthys pearsei, A. trimaculatus, Vieja regani, Vieja hartwegi, Petenia splendida mindegyik hal egyesével csomagolva, kódszámos zacskókban, fél deci vízzel. Sajnos a peteniák nem élték túl ezt a tortúrát, a többi viszonylag jól érkezett. A várt tetracanthusokat viszont nem is küldték el, ők csak egy még későbbi szállítmánnyal jönnek.
A mennyiségek ugyan itt sem látszottak helyesnek, sőt… pearsei mindössze 7db volt a megjelölt dobozban, de később a betták közül is előkerült még 10 egyed.
Kipakolva látszik, hogy az állatok szépek lesznek, jó kondícióban vannak, noha elég aprók még.
 
Ha már korábban beharangoztam, nem hagyhatom szó nélkül a legutóbbi szlovák díszhalbörzét sem, a Trnava/Nagyszombat-i hüllős-halas-kaktuszos vásárt.
Csak a helyszínen derült ki, hogy ez a nagyszombati börze, nem az a nagyszombati börze, ahol én korábban jártam. Lévén hiába viszonylag kis település, két külön csoport is szokott hüllős-halas vásárokat szervezni! Az egyik egy tornacsarnokban, a másik pedig egy mezőgazdasági szakiskolában. Ez utóbbi volt most. A másik majd május második hétvégéjén kerül megrendelésre!
Akvariszitkai szemmel ez egy új börze, csak a második alkalom, hogy nem csak hüllőket árusíthatnak, de sajnos ez nagyon erősen rá is nyomta bélyegét. Két osztályterem jellegű helyiség körbe rakva asztalokkal, rajtuk hüllők, madárpókok, akváriumok és persze díszhalak, kiegészítők. A két termet egy hosszú, közel 30méteres folyosó köti össze, aminek a falában süllyesztve terráriumok vannak.
Leopárdgekkó, toke, görök teknős, csincsilla, mongol futóegér, botsáska, fürkészdarázs, szkolopendra… Mind egy egy külön hátterezett, szépen berendezett terráriumban, üvegvitrinekben.
A folyosóról nyílt egy pici, talán 10nm-es terem, ahol Kaktusz és szukkulens vásár és kiállítás volt kiírva. Mindössze 3 eladó. Ebből egy kaktuszt, egy húsevő növényeket és egy főleg aloékat,agavékat, hawortsiákat árult. Na meg egy 4m-es asztal telerakva öreg növényekkel.
Kaktuszok közül gyűjtöm az Astrophytum fajokat, területi variánsokat, de sajnos itt nem találtam semmi említésre méltó növényt. Pedig nagyon kerestem!
Mindkét teremben volt zenei aláfestés, a sarkokban elhelyezett nagy hangszórókból folyamatosan madárcsicsergés hallatszott, sokszor már tényleg zavaróan. Arról nem is beszélve, hogy a szervezők 20percenként bemondtak valamit. „A vásár megnyitott” „Tekintsék meg a kaktusz kiállítást is” „Reméljük jól érzik magukat a rendezvényünkön” „A börze fő támogatója a szlovák JBL, standjuk a nagyobb teremben a bejárat mellett áll” „Örömmel jelentjük, megállapodtunk a JBL-el, hogy a következő, őszi börzét is szponzorálják” „Reméljük szeptemberben is eljönnek majd” „Jó árusítást kívánunk!” „Elmúlt dél, nagy tömeg várakozik a bejáratnál, reméljük felkészültek az árusok!” és hasonló semmit mondó kiáltványok.
Egy másik nagyon komoly szervezési baki volt,hogy a wc-kben csak hideg vizes csapok vannak a helyszínen, meleg víz kizárólag egy irodában van, aminek az ajtaja elé egy patkányokat és kisrágcsálókat népszerűsítő, szórólapokat osztogató kirendeltség került, így a börze megnyitásától kezdve, az iroda lezárva, akinek víz kell a halakhoz, az melegítse fel a tenyerében a 6fokos csapvizet! Különben is igazán vihetett volna mindenki merülőforralót.
Mivel egyáltalán nem volt közismert, hogy ez nem csak hüllőbörze, gyakran megkaptuk, hogy mégis mit keresnek itt halasok? A látogatók 90%-a csak elviharzott a halas standok előtt, pedig voltunk vagy 10en, osztrák, cseh, szlovák és magyar kiállítók.
Végül az eladások nagyon alacsony szinten álltak meg, azok is inkább csigákból, mintsem díszhalból jöttek össze. A hüllősök ugyanakkor állítólag jó börzét zártak. A látogatószámra nem lehetett panasz!
 A börze képei: http://www.terranofauna.eu/april2011/index.html

A börze után meglátogattunk még egy kis tenyészetet, Gábort, akivel riportot is csináltam korábban, mostanra elég szépen beindult a halodája, a 8m3 roskadozik a fekete fátyolos vitorlásoktól és a aranyancitól. Ezekből a börzén is szép mennyiséget tudott eladni!

Vele együtt elmentünk egy kinti halkupechez is, nagyjából 15-20m3 vize lehet, tenyészt is néha halakat(jópár macropodus pár, meggyhasú sügerek, malawi tavi tenyészállat volt nála), de nem vallja magát tenyésztőnek, maximum tenyészet járónak, felvesz rendeléseket kommersz halra és leszállítja azokat, időnként külföldi import dolgokkal kiegészítve a felhozatalát. A kert végében aranyhalas tavak sora, főleg duplafarkú változatokkal. Sajátok. Egy pincehelyiségben nagyon rendezett, üvegállványos karanténrendszer, sok helyiség, jó megközelíthetőség, de mindez átható egérszag kíséretében... Az egyik teremben egér változatokat tenyészt... vörös, kékes, tarka, hosszú szőrű és más dísz egerek, százszámra... ők valahogy nem nyerték el a tetszésemet. Egy másik terem viszont kalitkákkal, üres volierrendszerekkel volt tömve, valószínűleg időnként papagájokat, pintyeket is felvásárol...

Még némi érdekesség így a blog végére. Megkeresett a taiwani Azoo cég termékeinek hazai importőre, azzal, hogy értékeljek néhány terméküket szakmai szemmel. Néhány napra rá meg is kaptam az első két termékmintát. A gyártóról még soha nem hallottam, egy próbát mindenképp megért.
Az egyik egy Nitripro névre hallgató szer, orvosságos dobozban 100gramm nagyon finom világosbarna por. Grammonként 5milliárd hasznos baktérium, táptalaj a baktrériumok szaporodásához, abszorbens közeg a káros anyagok lekötéséhez, szűrőbe vagy annak környékére célszerű adagolni, még egy átlátszó mérőkanalat is adnak hozzá, amely elvileg 1grammnyi port tud kimérni. Ez az 1 gramm új medence indításakor elég 75 liter vízre, vagy ha hetente adagolja az ember akkor 250 literre. Csak emlékeztetőnek 1 flakon az 100gramm!
Az ismertető tartalmaz még pár hasznos infót új medence beállításához (ne mossuk agyon a szűrőt stb.), nem nagyon van benne olyan dolog, amibe bele lehetne kötni.
Minden esetre kipróbáltam ezt a port, több akváriumban is. Csigáknál, márna növendékeknél, vadászsügeres akváriumban. Mivel mattenfiltereket használok, csak a felszínre szórtam, a halak érdekes mód meg sem próbálták megenni.10 perc múlva már nyoma sem volt a pornak… Ami feltűnt, hogy a vadászsügerek medencéjében a képződő mulm napról napra kevesebb lett, a víz még tisztább, mint korábban. A csigáknál ugyan ez a helyzet, az átlátszóság tovább javult már 2-3 nap után, az állatok nem mutattak semmi káros hatást, a csigák nem kezdték elhagyni a medencét, a szűrő mögött tanyázó rákoknak kutya baja… úgyhogy nem tévedésből került garnéla ábra is a dobozra.
Amikor a kolumbiai szállítmányom megérkezett, a sok halogatás miatt csak akkor kezdtem el vizeket csinálni, amikor már úton voltak a halak. Egy este töltöttem fel a teljesen kimosott medencéket Ro vízzel, a szűrőimet kivettem, újakat raktam be, valamint 150 literenként 2 grammot ebből a porból… Másnap a halak megjöttek, a víz nem törött meg, harmadnap már kimondottan beállt akvárium látszatát kezdte mutatni a medence, majd elkezdtem etetni a halakat fagyasztott spenóttal. Ez sem terhelte meg a rendszert. Az állatok tiszta környezetben, szépen kezdtek berendezkedni. Ilyen sos helyzetekben lehet létjogosultsága. A heti adagolás valószínűleg az abszorbens képessége miatt lehet helyes, de ehhez én már egész biztosan lusta leszek….
 
A másik terméket nagyobb érdeklődéssel vártam, „ARTEMIA GÉL”, ebből is a fokhagymás változatot kaptam. Kis, fehér, szemránckrémes fiola, hozzá kis műanyagkanál, és a dobozban nem épp krém, sokkalta inkább egy gyurma keménységű anyag, felhasználási javaslat: éld ki gyermeki éned, és gyurmázz a haltáppal… vegyél ki egy darabot, tapaszd rá az akvárium üvegére és a halak majd feleszik. Az ivadékhalak is. A nagyon apró ivadékhalak is. De még a dánió ivadék is!
Kipróbáltam, 2. etetésre már megszokták és elfogyasztották a tápot, a halak, rákok, csigák egységesen. Az összetételt olvasva egy kimondottan jó minőségű táp látszott, van beltartalma a szernek. Nekem 2 dolog tetszik benne, noha inkább csak játékszernek tartom.
Az egyik a szemránckrémes doboz a másik pedig a felhozatal. Van egy „Health Digest Gel” nevű változata is, új növényevő és érzékeny gyomrú halak beszokgatásához! Van a kipróbált fokhagymás (az illetán erősen érződik a hagyma, az ízében inkább a rák dominál), de van egy spirulínás, kékalgakivonatos növényi kaja is és egy „high energy” változat. Mindegyik termék alapját az artemia nauplius képzi, a fő tömegét az alkotja, mindenféle kiegészítőkkel, egy végülis kenhetőnek, formázhatónak mondható masszában.
Tropheusoknál, Garra rufáknál etető kő jelleggel kipróbáltam, működött. Dobtam be belőle az L-es harcsáknak is…reakcióként az 5 forintosnyi lapra rátapadt egy L 129-es és kb. amíg teljesen szét nem oszlott a kaja, nem tágított onnét.
Kipróbáltam ikrázó fogasponty növendékeknél is, kis medencében, itt arra voltam kíváncsi, be fog e durranni a víz, ha túletetek vele erősen… ennek viszont nem volt nyoma.
A termék mindezekkel együtt szerintem egy játékszer, kis kiszerelés, ivadéktápnak megfelelő árszabás(pl. jbl, tetra stb. kimondottan ivadékoknak ajánlott kajáinál olcsóbb). Felnőtt halakhoz, viszont kimondottan drága. Épp a formázhatósága miatt a 35centis Polypterusok is simán elfogyasztják, teáskanálnyi adagokban...
A doboz szép, jól mutat egy garnélás vagy nanohalas mini akvárium mellett, néha gazdagíthatja a halak étrendjét, de nagyjából ennyi. Játék. Aki fagyaszott kajával nem akar bíbelődni, kiváltaná valahogy egy díszmedencénél, az kipróbálhatja ezt is. Viszont leginkább talán egy hobbi tenyésztőknek lenne ez ajánlható, aki még csak 1-2 ikrázásnyi kishalat próbál felnevelni… Mégegyszer a gyártó neve: Azoo.
Jövő héten ismét irány németország, nagyker nézőbe, narancs neont, albínó vitorlást és némi amerikai sügeret hozni, de folyamatban egy ázsiai exportőrlátogatás szervezése is.
 
Fotók, kiegészítések, helyesírás ellenőrzés stb. folyamatban.
 
 
 

76. blogbejegyzés
Mi a pálya?

"Hé már megint az üveget nyalják a kis vitik!" - jegyzik meg rokonok, barátok és mindenki aki látja az új "csodát".
Nem sokmindent tudok hozzáfűzni a kijelentésükhöz. Tényleg állandóan az üveget nyalják ha valaki vigyázó szemét az akváriumra veti. Már már azt hihetné az ember, hogy elvágynak innen! Na de kérem, nem mehet ez így tovább. Elhatároztam, hogy kaméleonná válok és egy fotelból mozdulatlanul szemlélem az eseményeket: és láss csodát! A vitorlások (Némó és Fürge) is teljes nyugalommal végre normális halként kezdtek viselkedni.
 
Mostmár biztos, hogy ők a legkiváncsibb lakók, habár igencsak szoros a verseny hiszen a ferdénúszók előszeretettel tapasztalják meg a vízen kívüli világot, az én legnagyobb megrettenésemre.
Eddig az extrém sportnak szerencsére nem lettek maradandó következményei - ha az életemből az idegesség miatt elvett éveket nem számoljuk.
 
Nem tudom, ki milyen perceket él át az akvárium előtt ülve, de én néha komikusan érzem magam.
Esküszöm a vitorlások szinte zavarba hoznak! Nem csak ők azonban az összes esemény okozói! Az éppen érő kamasz-ancik kakaskodása is lefoglalhatja a megfáradt szemlélőt. Egyikük még az akvárium nézőinek is fitogtatja kopoltyúfedőjének díszeit!
 
Sokat, nagyon sokat lehetne még mesélni. Szót sem ejtettem még a neonhalakról, akik a ramirezikkel barátkoztak össze, a páncélosharcsákról, akik kölcsönösen ijesztgetik egymást az ancikkal, és arról az adag garnéláról akik nyugodtan gyarapodnak a jávai moha csomók tömegében, néha meg meg zavarva egy kíváncsiskodó halacska által.
 
Ez hát az én kis világom, immár kialakulóban van a hierarchia. Mindenki szeret mindenkit, és mi is szeretjük őket. Természetesen, állandó ötleteim vannak a szebbé és jobbátételhez, de mostmár azért is megállom, hogy ne nyúljak be közéjük! Hiszen nem régen töltöttem fel képeket az albumba és azóta is át kellett ültetnem egy valiznériatövet.
 
Most a gyarapodás időszaka jön, és több időm lesz a cory ifjoncokra, akik maholnap elúsznak..
 
Ha kérdésetek van, írjátok le bátran! Remélem elnyerte tetszéseteket ez a kis betekintés.
 
 

77. blogbejegyzés
szűrők javítása.

Van egy pár különböző tipusú belső szűrőm (a tipusokat nem irom).A leggyakoribb problémám a tengelyekkel volt. Elég gyorsan elkopnak és elkezdenek nagyon zörögni.Ezek mind fém tengelyesek.1.év után kb.0,5-1mm hiányzik az átmérőből.A rotor teljesen ép marad.A tengelyek pótlása a kereskedelemben elég problémás. Egy kis fejtörés után arra gondoltam hogy ezek a tengelyek mind (ausztenites,saválló!)anyagból vannak ezeknek nagy a króm és a nikkel tartalma és elég kemények ahhoz hogy tengelyt lehessen belőle készíteni.Ki is prőbáltam szereztem 2.5 és 3,2mm es AWI hegesztő pálcát,méretre vágtam és beinditottam a szürőket.Már több mint fél éve működnek  ujra halkan és probléma mentesen.Egy szál hegesztő pálcából elég sok tengelyt lehet kihozni és nagyon sokáig megoldja a problémát. Talán tudtam segíteni egy két hobby társnak hogy ne kelljen idő előtt uj szűrőt vennie ilyen probléma miatt.
 
 

78. blogbejegyzés
Belső szűrő kombinálva külsővel

Sziasztok!
 
Megint kreáltam valamit :-) fogadjátok szeretettel !
Biztosan lessz akinek fenntartása lesz vele kapcsolatban de mostmár kb egy hónapja megy  és el kell hogy mondjam jelentős változást tapasztaltam az aksimban, nem mondom hogy mindenki építsen ilyet de akinek a zsebe nem engedi meg a drága gyári szűrőket az is szeretne akvarizálni nekik jól jöhet.
Na szóval mi is ez?
mert még ne mondtam egy Aleas IPF-728 belső szűrő hajt meg. Gyárilag olyan tartozék is jár hozzá amin kétirányú kifolyó van (egyik fix amásik állítható) ehez csatlakoztattam a külső szűrő egységet.
 
Na nézzük mi kell hozzá:
-egy kétkifolyású belső szűrő
-igénytől függően szilikon cső v slag
-1db 5L műanyag kanna
-Szűrő anyagok: - Bio golyók
                           - Krumplis zsák
                           - Perlon vatta
                           - Kerámia cső
-Műanyag flakon kupakkal
-2db tömszelence (tipusát nem tudom sok féle van úgy    kértem hogy 26mm -es lukba beférjen )
-ragaszó anyag F.B.S
-és egy darab alubetétes cső talán 16-os
 
 
 
Először is levágjuk aflakon tetejét 1 kupaktól pár centire  körbe fúrunk rá lukat
majd kifurjuk a kupakot, hogy a szilikon cső beleférjen ,nem baj ha a kupakon marad pici luk a levegő ki tud jönni és nem kurtyog
 
következik a kanna , vágjuk le a tetejét és furjunk rá két  lukat egyet amenyire csak tudunk a tetejéhez közel 1-2cm lejebb a másikat alája eltolva jó ha van köztük 2-3 cm  ide építjük be a tömszelencéket
     
 
Az alsót beépítjük de a felsőbe belekötjük illetve ragasztjuk az előzőleg elkészített csövet aminek a végén a flakon tető van úgy , hogy a vége a kanna aljára érjen le most
ha bent van rá tesszük először a bio gömböket
 
Majd a kerámia csöveket ...
következik a krumpliszsák ( először vegyük ki belőle a krumplit...:-)   ) Egy rétegeben teljes felületen
az alsó kifolyóhoz perlon vatát a másik oldalra mondjuk fele-fele tehetünk még zsákot ez azért jó mert ha a perlon vatta már eltömődne akkor a zsákon keresztül még mindig könyebben áramlik a víz
Most már lassan üzembe is állíthatjuk :kössük be a felsőtömszelencébe a belső szűrő egyik nyomó ágát
az alsóba vágjuk le és hajlítsuk meg az alu csövet
be is kapcsolhatjuk a szűrőt ......
          
hoppá szürcsög - kurtyog  ez így nem jó!!!!!!!!!!!
megoldás amit majdnem elfelejtettem köveket tenni a kifolyóhoz hogy ne tömődjön el a vattától de ez kevés takarjuk le valamivel a köveket hogy egyenletesebben áramoljon a víz a meghajlított csövön lukakat kell fúrni felülre  hogy kapjon levegőt  így határozottan elmúlik a zaj ami a szívóhatás miatt van ami a csőben jön létre
 
és ami még a legfontosabb
A le kell teljesítménytől függően csökentenni a víz menyiséget amit a belső szűrő felnyom mert azt még nem mondtam hogy ez a külső szűrő ez az akvárium tetején van és túlfolyással (gravitációval kerül vissza)
Úgy sikerült megoldanom hogy egyszerű gyors kötözővel leszűkítettem a keresztmetszetett elegánsabb let volna ha egy csapot közbe iktatok
(tervben van csak nem volt sajnos itton :-(   )
Utólag amin változtatnék :
az azonos keresztmetszetű be-ki jövőcsonkokat úgy lehetne fel javítani , hogy két ki jövő csonkot tennék
szerintem ha lesz időm átalakítom
Most viszont örülök mert nagyon sokat javult a vízminőségem!
Ha valakinek észtevétele van szivesen fogadom!

79. blogbejegyzés
Az úgy kezdődött, hogy...

...betévedtem egy plázában egy állatkereskedésbe (volt egy kis agyoncsapni való időm). Tetszettek a halak és el kezdtem gondolkodni... Már kisgyerek koromban volt otthon egy akváriumunk mexikói kardfarkú halakkal. Akkor még csak apukám foglalkozott vele, a tesómmal meg időnként néztük, hogy cseréli a vizet. Aztán egy idő múlva elege lett a dologból és elajándékozta az egészet egy szomszédnak.
 
Tehát a kereskedésben nézegettem az akváriumokat, de nem akartam belekezdeni, mert nem sok üres helyem van otthon és nem is értem rá. De megláttam egy sarkot, ahol kb 1 literes nyitott üvegekben 1-1 hal kőrözgetett.  Se szűrő, se levegőztető ! Megkérdeztem, hogy ezek milyen halak (harcoshalak voltak), és hogy bűntetésben vannak e vagy nekik elég e ennyi víz is ? Megnyugtattak, hogy nekik elég ennyi is !
 
Akkor eszembe jutott, hogy ennyi helyem azért nekem is van ! Bár azért megkönyörültem volna rajta, mert volt egy használaton kívüli 15L-es terráriumom. Az mégis csak 15-ször nagyobb ! És volt egy 10 éves, bár soha se használt szűrőm, mert egy mások projektemhez vettem mint szivattyút, de ott nem vált be ! És volt egy felragasztható hőmérő csíkom. Hiszen már szinte minden meg van ! Mivel munka nélküli lettem (a világválság miatt ) sok pénzt nem akartam beruházni, és marhára unatkoztam otthon. Hát belevágok...
 
Na azért lassabban egy kicsit !!! Higgadjunk csak le egy kicsit és nézzünk körbe az interneten mit írnak az akvarisztikáról (így találtam ide). Sokkal okosabb lettem ! A szakkönyvet, meg elhozom szüleimtől mihelyt haza megyek hozzájuk. Aztán nézelődtem az akvarisztikai boltok között is és kiválasztottam egy szimpatikusat. Elmentem oda, az élő tanács mindig jobb, mégha anyagilag mégis csak érdekeltek, hogy rám sózzanak valamit.
Előadtam a felállást. De kiderült, hogy:
  • Fűtő és világítás úgyis kell !
  • A meglévő szűrőm 100L-es akváriumhoz való, szegény jövendő beli halacskám centrifúgában érezné magát . Tehát ez is kell !
  • Nem a tégely a drága, hanem a tető lámpával !
  • Növény is kell, hogy szép és jó legyen a szisztem !
  • A neonhalak jobban tetszenek, könnyű tartani őket, kezdőnek (értsd: nekem) való.
  • Minnél kisebb az akvárium, annál kürölményesebb működtetni. (A látszat ellenére !)
Tehát jobban járok, ha veszek egy kisebb kezdő akvárium készletet ! Volt is egy akciós készlet. Engedtem a csábításnak. Így lett egy 60x30x30 cm-es íves elejű kb 52L-es.
 
Már délután csináltam neki helyet a konyhapulton. Jó stabil, erős, nyugodt hely (lévén legénylakás, nagy főzészet nincs a konyhában), az akvárium úgyis vízes üzem, a mosogató meg mellette van. Mindent beletettem, feltöltöttem vízzel (nyomáspróba), szűrő, fűtés be. Minden müxik. Fejben kitaláltam a dekorációt. Tehát neon halas, tuskós, amazonasi medence lesz !
 
Hétfőn irány a bolt ! Vettem sötét barna 1-2 mm-es apró kavicsot (sötét kő kell, hogy jobban érvényesüljenek a halak, ez nekik is nyugtatóbb). Olyan kell ami nem éles sarkú, hogy a talajturkálók se vágják el magukat. Egy 60x30-as alapterületű aksihoz kb 5-6L (7-8kg) kell. Viszont 5kg-os kiszerelésben árulják (lásd a háttér anyag beszerzési nehézségeket később), tehát venni kellett 10kg-t ! És vettem 2 vasfa gyökér darabot is. Ezeket nem véletlenül kilóra adják ! Kellene valamilyen 3D-s háttér is. Ezek marha jól tudnak kinézni bár elég drágák! Ami volt náluk az nem tetszett nekem, így nem is vettem. Otthon körbe néztem az interneten háttér ügyben, érdeklődtem telefonon, személyesen néhány helyen.
 
De úgy vettem észre, hogy nem szoktak raktáron tartani a boltok, biztos az ára, a tipusok és a méretek változatossága  miatt ! A webshopokban árulják, de csak megrendelésre. A képek meg elég kicsik. Mégse lehet közelebbről megfogni, megtapogatni, megnézni, főleg a mélysége nem érzékelhető, ami nem elhanyagolható egy csupán 30cm széles akváriumban. A webshopoknak meg nincs "boltjuk". Egy helyen kiválasztottam 2 potenciális hátteret, megbeszéltem velük, hogy a raktárban/ ügyfélszolgálaton/ lakásukon megnézhetem. Most várok, hogy mikor mehetek megnézni. Ti is így jártatok a hátterekkel ? Vagy tudtok olyan boltot, ahol raktáron van sokféle 3D háttér ?
 
Tanulságként még el kell mondanom, hogy néhány nappal a plázás eset után visszamentem ugyan oda (szintén az idő agyon verése miatt). És mit látok ? A harcoshalak az üvegecskékben már épp hogy csak vegetáltak, az uszonyaik már csak lógtak...
Most itt tartok, amint lesz változás írok...

80. blogbejegyzés
Rettegett Iván megszelidítése

Előző bejegyzésemben írtam egy agresszív császárlazacról (akit az egyik hozzászóló után szabadon Rettegett Ivánnak kereszteltem), és ígértem, hogyha megvan a megoldás, leírom azt is. Hát íme!
Többen írták itt az oldalon, meg egy ismerősömtől is kaptam már ezt a tippet. A módszer lényege: végy egy vödröt/lavórt/akármit és zárd el benne a halat pár napra a ,,társadalomtól"!
 
Ez nekem a következőképpen sikerült: pár napja előkerestem és kipucoltam egy régi, 2-3 literes vödröt, és megtöltöttem akváriumvízzel. Nem kaptam felvilágosítást arra nézve, hogy kell-e bele levegőztető, vagy azt a pár napot kibírja egy hal nélküle, de biztos ami biztos (mert megölni azért nem akarjuk Ivánt), belevágtam azt a közel 10 éves, kis teljesítményű szűrőt, amit anno apa vett, mikor egy 20-30 literes akváriummal lepett meg 7-8 évesen. (A gond csak annyi volt, hogy apa közülbelül annyit értett az akvarisztikához, mint én az atomfizikához (értsd: semennyit), így az akvárium nem volt túl hosszú életű. De ez most lényegtelen.)
 
Ezután röpke egy óra telt el, mialatt én úgy felidegesítettem magam, hogy majdnem hozzávágtam a falhoz az egész akváriumot Rettegett Ivánnal együtt és hagytam az egész halazást türelmesebb emberekre. Ivánról kiderült ugyanis, hogy - a többi kötekedő és harcias halhoz és emberhez hasonlóan - a kisebbekkel szemben tud kemény gyerek lenni, de ha gáz van, ő az első, aki fülét-farkát behúzva menekül ki a világból. Merthogy ez történt, amint megpróbáltam a vízbe ereszteni a hálót és kifogni őt. Fél óráig hajkurásztam, de ő a kis testével simán el tudott tűnni a víz alatti dzsungelben egy pillanat alatt, ráadásul nekem sincsenek olyan reflexeim, mint a macskának, aki fél ,,kézzel" kapkodja ki őket, ha van rá alkalma.
 
Ezután cselhez folyamodtam: este, amikor a sötétben lelassulnak, talán alszanak (bár ezt náluk elég nehéz megállapítani), akkor kell gyorsnak lenni és levadászni. Ez sikerült is, bár egy ideig kételkedtem benne, hogy valóban jó halat sikerült-e kifognom, hiszem az egyetlen támpontom az volt, hogy ő egy leheletnyivel nagyobb a többinél, de ezt félhomályban, a sok növény között egyáltalán nem egyszerű kiszúrni. Idővel aztán mégis egyértelművé vált, hogy Iván az, ugyanis többé nem terrorizálta senki a többieket.
 
Rettegett Iván másfél napot töltött a vödörben. Aztán visszakerült, de örömmel mondhatom, hogy a ,,börtön" elérte célját: Rettegett Iván nem ,,rettegett" többé...
 
 
 

81. blogbejegyzés
Csakazért is megcsinálom!

 
Elsőként mindenkit köszöntök!
Elég régóta érlelődik az ötlet, hogy megírom a „kálváriámat”, de mivel elég szószátyár emberke vagyok, hát tudtam, hogy ez nem megy nekem egy-két mondatban. Aki esetleg tömör-rövid-katonás beszámolót szeretne, hát ki kell ábrándítanom! Keressen csak bátran tovább.
Ma reggel ahogy kinéztem a jeges dunára, elhatároztam , hogy bőven lesz időm leírni az én kis történetemet, ami pár hete kezdődött. Tulajdonképpen a halakkal és a vizinövényekkel való kapcsolatom eddig kimerült a kert végében csordogáló folyócska nézegetésével, abban való horgászgatással (Természetesen ügyelve arra, hogy csak olyan csalit használjak, amivel lehetőség szerint nem igazán fogok halat. Mert hát ugye szegénykék!! De azért a komoly meló látszatát kellett kelteni.) valamint, essünk már át a ló túloldalára, az ott terjedő és természetesen minden beavatkozás nélkül viruló  vizinövények irtásában.
 
Nem is olyan régen(1-2 év) a nagyobbik fiunk azzal kezdett el nyúzni minket, hogy neki valami állatka kell. Egy ideig mindent bevetettünk, hogy visszaverjük a záporozó érveket, de mikor már ott tartott, hogy ugyan már anya egyetlen-egy kis halacska is elegendő lenne  (Persze hiába mondogattam neki, hogy a kert végében akkora akvárium van ami nincs sok embernek!) megsajnáltam. Közeledett a karácsony. Hát legyen egy akvárium!-kiáltottam fel. Bár azért nem olyan hangosan, mert azért sok-sok ellenérzés is kavargott bennem, mivel nekem azok az aksik tetszett volna amikben sok a növény, és picike színes halak vannak benne. Hát a növények engem valahogy nem nagyon kedvelnek és nem is igen láttam eddig olyan akváriumot ami igazán tetszett.
Sebaj, feláldozom magam gondoltam, s elkezdtem gyűjteni a lexikális tudást.(Először kizárólag) A képeket nézegetve, majd a cikkek, történetek olvasásába is elmerülve(aminek még mindig nem értem a végére) egyre biztosabb lettem benne, nekem EZ kell!!(Növényes akvárium.) A férjem azért visszahúzott a valóságba. Egyrész nem az enyém lesz az akvárium, hanem a gyereké (Ismerve a gyerekeket csak ideig-óráig )! Másrészt első felindultságomban már megvettem egy 54  literes!!! szettet, tehát legyek kedves ebből gazdálkodni, s majd ha minden élőlény átvészeli ténykedésemet esetleg kaphatok én is egy kicsit komolyabbat.
Most tehát ott tartok, hogy bár az olvasottakból kiszűrögettem, hogy a szerzemény kicsi is meg fejletlen is, hát attól tartok ebből kell kihoznom valamit. Mivel gondolom a fenti kis szösszenetből mindenkinek kiderült, hogy ekkora kezdő szerintem itt még nem fordult meg, nagyon szívesen veszek mindenféle reakciót legyen az dicséret  kritika vagy egyebek. Remélem nem lesz vele gond, de azért örülök, hogy rátok találtam, hiszen az ember mindig nagyobb merészséggel vág bele új dolgokba, ha van aki segíthet neki.Úgy gondolom most már egy kicsit sok vagyok egyszerre, tehát magát a munkafolyamatot(bár ez a mi esetünkben inkább bohóckodás volt)később teszem fel képekkel együtt.
Kéretik nem túl hangosan röhögni.
 Köszönöm, hogy meghallgattatok. Üdv mindenkinek.
 

82. blogbejegyzés
3 nap fáradozása.

 Hát három napos munkám és tervezgetés végre a végéhez közeledik. Most jutottam el odáig, hogy beragasszam a hátteret és „végleges formát adjak az akváriumomnak”.

Már három napja, hogy nekifogtam szétszedni az aksit és azóta van folyamatosan izomlázam. Nos az izomlázat köszönhetem a mai kornak. Azaz én sem különbözöm sok túlsúlyos társamtól. No mozgás, helyette rengeteg ülés a gép előtt és azért a nasit sem vetem meg.  Igaz nem nap mint nap nasizok, de azért valljuk be a mozgás hiány miatt lerakódik. Na de már egy ideje eldöntöttem, hogy változtatni fogok rajta. Ez a három nap csak segített elhatározni, hogy el kell kezdenem sportolni. Valamint aktívabban tevékenykedni egy másik kedvelt hobbiban, a fotózásban és eljárni a kamerával túrázni. Hogy aztán mi lesz belőle az már 80%-ban rajtam múlik. A maradék 20% pedig egy másik személy közben járására számítok, hogy támogasson, főleg a sportban mert nem szeretem az egyéni sportokat (futás ilyesmi).

 

Na de amiért elkezdtem írni ezt a blogot, hogy leírjam szenvedéseim ami remélhetőleg a végén megéri.

Nos csütörtökön lehoztam Apámmal a régi 150l-es aksit a pallásról. Ekkor kezdődött a legnagyobb megpróbáltatásom. Nevezetesen legyőzni a lustaságot. Amint ezt sikerült töretlenül hajt a lelkesedés a végkifejlett felé.

Első dolgom az volt, hogy ecetes vízzel kifertőtlenítsem a régi aksit. Miután ez megtörtént akkor jött a logisztikai rész. Alaposan átgondolni a helyszűke miatt (mert kis Öcsémmel vagyok egy szobában) mit hova és merre. Végül a régi aksi az ablak alá a földre került. Még jó, hogy öcsém ágya összecsukható mert így némi helyet tudtam ideiglenesen felszabadítani. Miután a vizet (ami megizzasztott), növényeket, dekorációt és a halakat átmentettem a régi aksiba jöhetett a külső szűrő áttelepítése és beüzemelése. Igen és most joggal elgondolkodhat a kedves olvasó, hogy ez nem szászas mivel aksi és a szűrő is a földön leledzik. Hát majd egy órát elszenvedtem vele míg beüzemeltem, azaz sikerült légtelenítenem a rendszert, hogy a szűrő menjen. A légtelenítő pumpájának így semmi hasznát nem vettem ezért a csövön át én magam töltöttem fel vízzel, majd beindítás után rásegítettem a légtelenítő pumpával. Tudom ez nem megfelelő módja a beüzemelésnek de sikerült és ígérem többet ilyet nem csinálok. Miután ezzel megvoltam jöhetett az aljzat kiszedése és aksi kitakarítása. Ezek után aznapra be is fejeztem.

 

Pénteken délelőtt nekifogtam a háttér formára szabásának és beragasztásának. Na persze itt is alakítottam mert a két illeszkedési pontot nem vettem figyelembe a háttér két darabjánál és így egy újnyival rövidebbre szabtam.  A pumpa rögtön felment bennem és arra gondoltam megnyugtatásképpen hangyát kéne szednem bokszkesztyűben. Helyette összetörve kimentem az erkélyre egy szál cigire. Miután kicsit megnyugodtam, hogy persze ezt is sikerült elba..nom eszembe villant (igen az eszembe, mert van csak ritkán használom), hogy a levágott darab pont illeszkedik a hézagba. Így sikerült kijavítanom a hülyeségem. Ezek után jöhetett a ragasztás. Mivel festő a szakmám már életemben szívtam elég hígítót munka közben. Az sem volt kellemes de ez a speciális akváriumi ragasztótól majdnem rosszul lettem. Az a tömény ecetes szag kikezdte rendesen légző csövem és nyálkahártyám. De túl éltem és sikerült beragasztanom gond nélkül. Majd a könyvtárammal lesúlyoztam, hogy rendesen illeszkedjen a ragasztás. Már csak a régi és az új kavics kimosása és a 80l víz bekészítése volt hátra. Miután a kavics átmosása után a kezem már nem éreztem jöhetett a krumpli pucolás és sütése ebédre. Mert Öcsém már majdnem verte az asztalt a villával a jól ismert mondókával. (Éhesek vagyunk enni akarunk!!!!!!)

Úgyhogy félholt kezeimmel megpucoltam a krumplit és elkezdtem sütni. Míg az adagok sültek közben a két műanyag kádba behordtam a vizet és lekezeltem vizelőkészítővel. Aztán jöhetett a jó megérdemelt szieszta.

 

Szombaton azaz ma pedig reggelt 6-ra vihettem Öcsém a suliba mert ma volt a ballagás és évzárójuk. Neki meg menni kellett díszíteni a suliját majd később az évzáróra. De nem is baj mert a ragasztónak 24 óra száradás kell és így egy kicsit több ideje volt száradnia. És máris elérkeztünk a jelenhez. Ott tartok, hogy a táptalaj behelyezve, majd rá a kavics és a friss víz betöltve. Most épp fűtöm a vizet mert hidegebb annál amibe a halak tartózkodnak.

Hát itt tartok.

Ha pedig felmelegszik akkor már csak a növények beültetése, a dekoráció behelyezése, valamint a megmentett vízzel való feltöltés van hátra. Ja és persze a lakók visszahelyezése, a szűrők beüzemelése.

 

Tanulság: Ha nem akarod ezt a cécót egy háttér miatt akkor gondolkozz előre és még a beüzemelés előtt hátterezz!

 

Képet fogok feltölteni a kész akváriumról az albumomba.
Kösz, hogy elolvastad ezt a hosszúra sikeredett blogot.
 
2010.06.19. 22:11
Na végre végeztem vele. Azt hittem már holnapra is szabit kell kérnem, de nem.
 
Hát ilyen lett. A valisneriákat rendesen megritkítottam. Ha minden rendben lessz akkor a növények szépen fejlődni fognak és még szebb lessz majd. Az albumba természetesen majd jobb minőségű képet töltök fel de már késő van ahoz, hogy előkapjam az álványt a fotózáshoz. A kezemmel meg most nem bírom elég stabilan tartani a gépet.
 
Sajna az egyik aranyhalam megviselte ez az akcióm és felfújodott.
Gondolom a stressz meg ez a hajcihő előidézett nála bélfertőzést. A gyógyszerezést ma meg is kezdtem külön akváriumban, a többiek vizébe pedig csepegtettem fishtamint is.

83. blogbejegyzés
Tűhalak és sokan mások

Az idei december nálam viszonylag szegény a halas eseményekben. A korábbi csiga szaporulatoktól megváltam, mindenből legyen az Tylomelania vagy almacsiga csak fél-1 centis növendékeim vannak. A légiközlekedés problémás, az importok leállnak, ahogy a díszhalbözék szezonja is inkább az ősz volt. Legutóbb talán novemberben érkezett kolumbiából egy szállítmányom, amelynek fele így is a bogotai reptéren maradt, de néhány L-es algaevő (amelyekből az akvarista játékba is ajánlottam fel), altum, nagyobb sügér, pontylazac, tepsifejű harcsa, Corydoras így is ideért, a többség beakvarizálásával sem adódtak problémák, leszámítva egy bőrproblémát a vitorlásokon. A kint maradtakra eleinte december közepe volt az új cél dátum, ez már január közepére módosult, mivel az idei évre az édesvízi rája kivitelt korlátozták a kolumbiai hatóságok, az éves kvóta kimerült minden Potamotrygon fajra, mitöbb néhány pontylazacra is!
Kolumbia egy érdekes terep, olyan téren, hogy rengeteg halexportőr dolgozik, akik vagy halászoktól vagy díszhal piacoktól veszik meg az állatokat 1-2 nappal a küldés napja előtt.
Ez a kép egy kolumbiai halpiacon készült. A Cichlák a piranhák összes fajához hasonlóan sok éve export tilalom alatt állnak az országban, a fajok védelme érdekében! Ugyanakkor az étkezési fogyasztásuk, befogásuk(szemben az export kvótás fajokéval, ahol fogási idő, tilalom stb. is van) egyáltalán nincs korlátozva! De legalább nem csak nálunk vannak érdekes rendeletek.

Nem szorosan halas dolog, de nagyon meglepett amikor nem rég kolumbiai partnerem rám írt msn-en, hogy olvasott híreket az országomról, a sajtóban látott, hallott magyar dolgokat! Majd röhögve megkérdezte pár konkrét politikai hír említése után(ahol még venezuela neve is feltűnt), hogy akkor most kettőnk közül ki is lakik Kolumbiában?

De a halaknál maradva, a kinti exportőrök raktárkészletet legfeljebb néhány különleges, az év egy részében kapható fajból tartanak, így plekókból és vörös neonhalból. Ez a rendszer probléma mentes, általában egy 3,5liter vízzel lecsomagolásra kerülő halmennyiséget (legyen az neon vagy rája)pontosan leszámolva szivacsszűrős 60 literes medencébe raknak a küldés előtti 1-2 napra, ez alatt nem etetnek, ha elhullás lenne azt esetleg külön készletből darabszámra kipótolják(vagy bíznak benne, hogy csak nem fog leszámolni a vevő 150db harcsát). Majd meglehetősen gyorsan csomagolva, egy merítésre kiemelve a teljes csapatokat oxigénnel, esetleg nyugtatóval vagy szén darabbal zacskózva küldik is őket. A rendszer hátránya viszont, ha valemely halat épp nem tudnak kifogni kellő számban vagy méretben vagy minőségben, vagy épp nincs a piacon. Ekkor van az, hogy egyszer 3 centis egyszer 13 centis érkezik egy sügérből, mikor M-es méretet rendel az ember... vagy már csak a légitársaság netes árúkövetőjén látja, hogy oppá nem 290kg lett felpakolva a kinti gépre, hanem csak 160kg, hova tűnt a maradék hal és erről miért nem szólt a feladó időben?? Kellő rugalmasság kell ehhez.

Áttérve néhány konkrét jelenleg nálam úszkáló állatra is:
Még az ősz folyamán jutottam hozzá egy cseh tenyésztőtől egy kis csapat "Édesvízi kis tűhal"(E. ansorgii) -hoz, őket említettem egy korábbi blogban is, így inkább a másik, ázsiai édesvízi tűhal fajjal foglalkoznék majd részletesebben, de ahhoz is látni kell a különbségeket.
A pozsonyi börzére kiszállított 6-7 centis állatok egy Najas-al beültetett mindössze levegős szivacsszűrőt tartalmazó 50 literes akváriumban kaptak helyet, ahol napi 2-3 alkalommal habzsolhatták a fagyasztott vagy élő cyclopsot, artemia naupliust. Nem nevezhetőek aktív állatoknak. A násztáncuk vagy rivalizálásuk gyönyörű, ahogy vízi madarakéhoz hasonlóan S alakba görbítve testüket egymás mellett rohannak a hímek, színeiket erősítve. Ezt leszámítva viszont az aljzaton fekszenek vagy farkukat egy egy növényre vagy épp a levegőcsőre csavarva időznek. A tartásuk egyetlen sarkallatos pontja az etetés volt, ha már 1-2 nap is kimaradt, látni lehetett a halakon, hogy rosszul viselik, fogynak, kedvtelenednek. Száraz tápot vagy tubifexet pedig semmi extre sem ettek volna meg.
A csapatban a gyermekálldás nem váratott magára sokáig, néhány hét után már pocakot növesztett az egyik hím. A nemek kérdése nem egyértelmű, egyesek szerint a színesebb példányok biztosan hímek, mások, mint Zsilinszki is írta tartják, hogy csak költéskor állapíthatóak meg. Költés... a Csikóhalakhoz hasonlóan a nőstény a hím hasán lévő költő tasakba rakja az ikráit, ahonnét néhány nap leforgása után elúsznak a leginkább grindálra emlékeztető kishalak. Nagyon apró, vékony, érzékeny ivadékok, amelyeket célreszű lett volna azonnal elkülöníteni a szülőktől, de bíztam a beállt akváriumban, hátha találnak maguknak megfelelő táplálékot.  Eredmény, hogy az első pár költésből mindössze 1db kishal maradt meg. A csapatot viszont egy bagatel hibával sikerült nagyon hamar kiírtanom. Egy endler nőstény ugrott át hozzájuk. A tűhalak pedig szeretik az ivadékokat... csak nem az akkorát ami megakad a torkukon!!!

A próbálkozást nem adtam fel, ugyan a kis tűhalak tenyésztőjével legkorábban februárban találkozom újra, de addig is sikerült hozzájutnom 4 egyed Indonéziában befogott folyami tűhalhoz. Az exportőr listáján Microphis brachyurus néven szerepelt, noha a genus beazonosítása szinte biztosan helyes, a brachyurus nevű faj csak afrikában honos! Küllemre jóval robusztusabbak az előző fajnál, már már csuka szerűek! Azonos méretnél is sokkal nagyobb törzsátmérővel rendelkeznek, farkuk pici, hegyes levél vagy dárda alakú. Nekik egy a korábbiakkal azonos paraméterű medencét rendeztem be, társhalként két Sturisomatichthys leightoni algaevő(ez a könnyen szaporodó, küllemileg leginkább a lorikáriák és a strurissomák között elhelyezkedő fajt szokták foerschi néven is árulni, de Sturissoma sp. "Kolumbien" névre is halgatnak) valamint néhány piros tányércsigával osztják meg a helyüket.

Az első különbség a korábbi fajhoz képest, hogy ezek nem akarnak elbújni...nem csavarodnak rá semmire, hogy aztán az áramlás sodorja testüket és időnként kiszemeljenek egy egy planktonikus lényt a víztömegben. Vízközt úsznak vagy egy helyben állnak, a növényzettel nem foglalkoznak(már nincs is náluk) és nagyon aktívan kutatnak a táplálék után(Volt aki tűcsukának nézte őket emiatt, de azoktól a fejformájuk teljesen különböző!). A plankton mellett nagyon szeretik a Tubifexet is, amely azért jelentősen könnyít az etetésükön, mitöbb a portápok után is szaglásznak már! Az ivarokkal sincs kétség, a hímek nyaki részén vékony piros csík látszik, a nőstényeken ilyen nincs. A színezetük teljesen hangulatfüggő. Amíg a kis afrikai tűhalaknál voltak barna és zöld egyedeim is, amelyek legfeljebb az árnyalatukat változtatták, addig ezek az indonéz állatok az aranysárgától a feketéig változtatják színüket, leginkább a megvilágításhoz és napszakhoz idomulva. 2 párral rendelkezem az egyértelműen eddig általam nem beazonosított fajból, 2 hím és egy nőstény már a 11-12centis méretet is veri(nagyon gyorsan fejlődnek), míg a másik nőstény jelentősen elmaradt társaitól, időnként láthatóan el is kergetik azok, a szivacs körül keresve búvóhelyet.
Helyszűke miatt tegnap hirtelen felindulásból egy újonan kapott Aphyosemion sjoestedti csapat is bekerült az akváriumukba. A hatás minimális, de látható. A tűhalak belassultak. Mozgásuk kimértebb. Korábban a szomszéd akvárium bettáinak néha odacsípni is próbáltak, most az új társbérlőkhöz hozzá nem érnének, inkább lassan mozgó lebegő faágaknak álcázzák magukat,  kerülnek minden hirtelen mozdulatot. A táplálékra sem vetik rá magukat azonnal, csak percek alatt oda sodródnak a tubifex csomóhoz, fejre állva, míg a fogaspontyok szinte jól is laknak... Az irodalmat olvasva legkorábban 14centis méretnél számíthatok utódokra, de lehet, hogy egész 17-18cm-ig kell erre várni. A korábban tartott fajhoz hasonlóan eleinte őket is meghirdettem, várhatóan januárban úgyis tudok még beszerezni belőlük új egyedeket egy friss importból. Olyan aki el is vitte volna őket sem az előzőnél sem ennél a fajnál nem akadt. De nem ez az egyetlen szinte beszerezhetetlen, de ugyanakkor specificitása miatt eladhatlannak is tűnő halam. Sőt, az sem túlzás, hogy mostanában szinte csak ezek érdekelnek(na meg egyre inkább ismét a diszkoszok felé húzna a szívem).

Szintén még az ősz elején hozzájutottam néhány Nanochromis csapathoz. Ezek a meggyhasú sügérrel rokon, lágyvizes, törpesügérek afrikából. Az Apistogrammák többségénél sokkal élénkebb és vehemensebb fajok. Befogott példányokkal én nem mertem még foglalkozni, az áruk magasabb, színeik nem feltétlenül szebbek a tenyésztetteknél és bizony ezekbe is bele tud törni az ember bicskája. Egy kis csapat nudiceps-el kezdődött minden. Elvégre nem gyakran látni zöld hasú sügéreket, pláne ilyen szép formába öltve. Ahogy a Zsilinszki könyvben is szerepel az ivadékok növekedése nagyon gyors. A farokkal együtt 2-2,5 centis egyedek pár hét alatt közel duplájukra nőttek, ugyanakkor a 6 fős csapat a fajon belüli agresszió eredményeként egyetlen párra szellektálódott viszont ők még az íváshoz továbbra is fiatalok, de miután jól elviselik egymást, bízom bennük. A sokak számára szebb, de idétlen nevű transvestitus fajjal(a legtöbb sügérrel szemben a hím a kevésbé színpompás itt, ezért kapták a nevüket, noha ez a jelenség az afrikai törpéknél nem nevezhető ritkának) ennél is kisebb sikerem volt, ott a csapatból egyetlen nőstény maradt meg.

Egy cseh cégtől tegnap sikerült beszereznem néhány Thorichthys aureus növendéket. Meglehetősen változékony sügér, amelynek a színe gondolom nagy mértékben etetés függő is, de az eladók nem tudták megmondani, hogy mely variáns lehet. A közép-amerikai fajokat kedvelem, mégha a csehszlovák vonalról néha tényleg nehezen beazonosítható egyedeket is kapni. Ezzel a fajjal korábban nem találkoztam még. Volt aki teljes szkeptikussággal reagált az új szerzeményeim hírére, mondván, hogy a kutyának sem fog kelleni, max. ha felnevelem 6-7centis extraszínes példányokká akkor adnának meg érte 200Ft-ot. Ezt igyekszem is cáfolni, így január elején a csapat fele (5 példány) eladóvá válik! A halakat 4-5cm méretűként rendeltem, ezzel szemben nem nagyobbak most még a körmömnél, de érdekességük miatt (és mivel az már most látszik, hogy biztos nem meekit sóztak rám aranyáron) nem hagytam ott őket.

Velük együtt hoztam egy "salvini red" párt is + 2 kérdéses ivarú (talán 2 nőstény vagy 1,1 felállású) példányt ők már nagyjából 10centisek. Már pár éve, hogy először Luki-nál járva láttam a fajt, nagy akvárium alsó régiójában, sok egyedet, cserepekkel berendezve. Látványos volt. Később indonéz exportőrök kínálatában szerepeltek a faj ivadékai filléres áron (leszállítva is kb. 100-120Ft/db), viszont 200-400db-os tételeket nem mertem sosem rendelni, szép, de ilyen tételben tényleg nehezen eladható halak. Cseh nagykereskedők viszonylagos rendszerességgel kínálják a fajt, viszont 3-4centisekért a 800Ft-os nyitó árat eddig magasnak találtam(különösen, hogy egy részük indonéziából való). Más fórumozók akváriumainál egyre gyakrabban látom, hogy foglalkoznak velük, viszont az aprók között legfeljebb "salvinit keresek" című hirdetésekbe botlani. Most egy 350 literes medencében, egyelőre minden berendezés nélkül karantén jelleggel laknak, ma reggelre a pár női tagja már nagyon szépen előhozta a színeit, tényleg vetekszik bármely törpesügérrel vagy kommersz díszhallal is, remélem mielőbb ivadékaim is lesznek a fajból, tenyészeredménnyel az utóbbi hetekben úgyis csak a Xenotoca-k és Limia-k örvendeztettek meg! Ez a két elevenszülő is megérne egy mesét, de akit érdekel, olvasson utánuk


A bemásolt képek netes szerzemények, sajátok, bízom benne, hamarosan.

84. blogbejegyzés
360-as beindítása

Korábbi blog bejegyzésemben írtam, hogy ez az első olyan akváriumom, amit 0-ról indítok, teljesen új talajjal és steril környezetből. Hát szó, mi szó ezt meg is ettem rendesen az első 1ˇ1+1/2 hónapban. Gondoltam a beindításról, és a tapasztalatimról írok egy rövid szösszenetet.
 
Mivel nem akvarisztikai boltban vásárolt bazalttal indítottam, így az aljzatot annyira ki kellett mosnom, hogy a bőr lekopott már a kezemről a vödörben kavargatástól, így gondoltam minden rendben lesz a talaj tisztaságával. Igen ám, de az első feltöltést követően az akvárium vize zavaros maradt, és nem akart leülepedni. Vakartam a fejem, hogy mit tegyek, de úgy döntöttem, hogy csak a talaj lehet a baj, hiszen más a háttéren kívül nincs benne. (nagy elmére vall ugye )
Na hát kérem szépen 25 kiló bazalt kilapátol az akváriumból, újra kézbőr koptató mosás megkezd. 360 liter víz leenged a wc-be.
 
Valami ilyesmi lett a vége:
 
 
 
Mielőtt valaki megkérdezi, miért kézzel csináltam, hát ez volt kéznél.
 
Mikor végeztem újra feltöltöttem a 360 litert, természetesen most tisztábbnak tűnt.
1 héttel a feltöltés után költöztek az első lakók a régi helyükről. Hogy ez elég idő volt vagy kevés, azt döntse el mindenki, a halak jól érzeték magukat.
1-2 hét , de a víz még mindig nem volt az igazi és a bazaltra gyanakodtam, de mivel már működő akváriumról beszélünk, és ugye 360 litert szétkapni, és kicserélni a talajt az nem egy egyszerű dolog, így nem estem neki az első megérzésre.
Sajnos nem készült róla kép, de valami ilyesmi volt:
 
Ugyan hosszú évek óta foglalkozok akvarisztikával, de ilyennel még nem találkoztam, és mivel nem voltam érdekelt, így az ilyen jellegű hozzászólásokat sem nagyon olvasgattam a neten. Na mindegy google mester megmondja mi a gond, neki estem a világhálónak.
 
Túrtam a netet, és valószínűleg sokaknak nem újdonság, de nekem az volt, megtaláltam az okát. Infuzóriumok vagy a zöldalga spórák elburjánzása a probléma okozója.
Na akkor most mi legyen? Fény viszonyok változtatása, CO egyebek, megkezdődtek a kísérletek.
Nem mentek valami fényesen a dolgok és jött karácsony.
Apósom, aki mit sem tudott erről a harcról, de tudta, hogy az akvárium elég fontos dolog számomra, gondolta meglep egy UV sterilizátorral, mert azt gondolta, hogy az kell egy komoly akváriumhoz.
Az ajándék neve: Ubbink AlgClear 2500 UV-C szűrő 5 W-os
 
 
 
Gondoltam ennek azért utána olvasok mielőtt beüzemelem. Jelen tudásom szerint napi 1-2 óra ideális. Majd a kommentekben hiába szeretnétek másról meggyőzni, mert egyszerűen annyiféle variációt olvastam, hogy az alapján döntöttem, hogy melyik verziót használják többen.
 
Beüzemelés:
Doboz kibont, eszköz előszed, égő behelyezés előtt elmos. Gondoltam én, csakhogy be volt kenve a cucc valami anyaggal, gondolom azért, hogy könnyebben össze tudják rakni, de ez megkötött. Egy ideig a párommal, majd a vendégségben nálunk lévő faterommal téptük marcangoltuk, és egy idő után megadta magát a kenőanyag. Valószínűleg egyedül még most is cibálnám.
A kenőanyagot alig tudtuk róla lemosni, és persze ekkor fogyott ki a mosogató is
Na a vége csak az lett, hogy megtisztult és össze lett szerelve az UV szűrő, és be is üzemeltem.
Több helyen olvastam, hogy nem szabad használni UV szűrőt, mert túl steril lesz az akvárium stb. stb.
Nálam a napi 2 óra üzem lett beállítva, igaz nem a gyárilag ajánlott átfolyási sebességgel, mert az Atman AT-3338 kicsit tempósabb.
Jelentem 2 hét alatt szikrázó csillogás lett az akváriumban, gyönyörű a víz és boldogság van a halak arcán.
Ezt a képet például már a tisztább vízben készítettem:
 
 
 
 
Természetesen most inkább erre hasonlított az akvárium vize:
 
 
Tanulságok:
 
1) Senki sem tud mindent, mert mindig vannak új dolgok, amiket tanulhatuk
2) Kavicsot kézzel nem mosunk, csak mértékkel
3) Az UV szűrés tényleg működik, még ha nem is mindenki szereti
4) Apósom tényleg a Jézuskával vetekszik
 
 

85. blogbejegyzés
Egyszer fenn, egyszer lenn

Sok érdekes dolog történt azóta, hogy utoljára írtam...
Nos, az előző bejegyzés utáni hozzászólások kissé lelomboztak. Ütöttem a fejem, de nem napokig, hanem levezettem magamban a hogyantovább-ot.
Először szereztem akváriumot. Egy 84 litereset. Szépen berendeztem, de még mindig nem eléggé. Most már kezd hasonlítani azokra az aksikra, amelyekről találtam itt pár képet. Boldog voltam, mert végre sikerült. Viszont csalódott vagyok, mert ez még mindig kicsi a 4 süginek...
Egyszer fenn, egyszer lenn.
Kezdeti tudatlanságomnak köszönhetően rendkívül rosszul választottam ki halaimat. A 2 johanni és a 2 yellow nem nagyon szerette egymást, ráadásul mindkét aranysügi hím. Az egyik (a nagyobb) folyamatosan kergette a hím johannit, a 24 literes medencében nem volt nehéz dolga megtalálni. Viszont most a nagyobb aksiban, mindegyik megtalálta a helyét, és kicsit nyugodtabb lett a légkör. Boldog vagyok, mert végre nem látom stresszesnek a halaimat. Csalódott vagyok, mert a négyből csak 2 van meg.
Egyszer fenn, egyszer lenn.
Bizony, elpusztult a nagyobbik yellow, és az indigó hím. Baromi jó érzés volt hazaérni melóból, és látni, hogy mindkettő ki van terülve. Nagyon magam alatt voltam (és meg egy kicsit vagyok), próbáltam keresni a választ. Megtaláltam, de nem akarom leírni, mert már így is nagyon ég a pofám. 100 szónak is egy a vége: buta voltam. De nem adtam fel, napról napra próbálok arra törekedni, hogy halacskáimnak jobb legyen. És látni rajtuk, hogy egyre jobb. És ez boldogsággal tölt el. Viszont most is csalódott vagyok, mert ha nem vagyok kapkodó és türelmetlen, nem jártam volna én sem így, és szegény halaim sem.
Egyszer fenn, egyszer lenn.

86. blogbejegyzés
Ékszerteknősök etetése táplálékaik

 
ETETÉS
Etetés nehéz ügy a teknősöknél! Sokan hiszik, hogy a tekik húsevőek és eléldegélnek párizsin meg húsokon!
Ez TÉVHIT!!! Teknősöknek még véletlenül sem szabad párizsit nyers húst adni! Igaz én is beleestem ebbe a, hibába de aztán tájékozódtam. Így nem lett komolyabb gond!
 
Elsőnek is azt ajánlom, hogy a tekiket ne a vizükben etessük! vegyük ki őket egy külön akváriumba, műanyagdobozba! Így nem koszolódik annyira a terrárium vize! Nem kell olyan gyakran cserélni! Nem fog beposhadni!
 
Nagyobb ékszerteknősöket 15 cm páncélhossz felett! Hetente 2-szer etetem! Az ennél kissebbeket sűrűbben heti 3 szor!
Én a nagyobbakat télen hetetnte 1 szer etetem bőségesen. Ilyenkor az észrevételeim szerint kevesebbet esznek! Illetve tojásrakás elött is alig lehet legyömöszölni valamit a torkukon! (első jele.)
 
Az ékszerteknősök fő tápláléka a hal! Fagyasztott vagy élő formában! A szárítottat nem igazán ajánlom! Nagyon kevés tápanyag van bennük! és hiányzik a halolaj! Ami jót tesz a tekiknek. Emellett lehet szúnyog lárvát, csigát adni nekik!Illetve gilisztát! De abból csak keveset mert nagyon hizlalja őket!
 
De a nagyobb teknősöknek nagyon nagy szükségük van növényi eredetű táplálékra is! Amit persze nem a salátára értek! Egyszerűen (Gaz) Illetve ami az udvarba vagy autófüst és ürülékmentes helyről lehet beszerezni!
 
Például Pitypang levele. De lehet termeszteni otthon egy terráriumban Vizi hínárt meg egyéb vízi növényeket!
És azzal etetni őket! De, pl: a csigák is nagyon jól eléldegélnek rajta! így egyből 2 eleségre nem nagyon kell költeni!
 
/Egyéb mesterséges kaják/
Szárított kaják!- (bolharák, szárított hal, különféle teki heti menük) Nagyon kevés tápanyag van bennük. Nem lehet kizárólag ezzel etetni őket! Többre van szükségük!
Én szoktam adni nekik teknős műzlit! De csak kiegészítésképp! 2 etetés közt. Illetve jutalomfalatnak a szívmixet! Nagyon szeretik! De csak keveset mert nagyon drága!
 
Írjátok meg , hogy milyen étrenddel etetitek tenknősötöket!Kíváncsi vagyok kinek milyen ötlete van még!
 
 
 

87. blogbejegyzés
Az első 2,5 hét

Halihóó, ezúton szeretném megosztani veletek - és egyúttal még egyszer megköszönni a tanácsot - hogy milyen jó dolog az élő sórák (aquadepos) papi!! Ugyanis a kishalak szinte 1,5 X olyan gyorsan nőnek, mint azaz egy, aki csak száraz aprított lemezest kapott.
A rákokat literes üvegbe keltetjük, amibe fél liter vizet töltünk, kb. fél Kinder tojás kupaknyi só, és kb. egy csapott kávéskanálnyi pete kerül. Ez az adag 2-3 napig elég. A levegőztetést kikapcsolva, ülepedés után 30-40 ml-nyi vízzel, amennyi kijön, annyit kapnak…(de ha elfelejtem, hogy kihúztam akkor elég 8 ml is) naponta 4 X és láss csodát…
 
Azóta már betettük az előző porontyot is és már nem tudjuk melyik is lehetett… beérték a kicsik!
 Van egy kis videó is róluk:
http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=129&id=730&uid=20268
 
 
Van köztük 2 hason csúszó, de nincs szívem Őket elpusztítani azt gondoltam majd a természet megoldja… de eléggé életre valóak, csak lassabban nőnek… Ha valakinek esetleg kellenek, szívesen elajándékozzuk.
Ami a színűnek illeti, szinte már mind feketedik, de lehet lesz köztük pár dalmata.
A mielőbbi új blog-ig üdv Mindenkinek:R.
 

88. blogbejegyzés
Guppijaim

2010. november 17.
 
Eredetileg nem szerettem volna guppit tartani. Valami halacskát kerestem átmenetileg, ami megeszi a szúnyoglárvákat, amiket a helyi szúnyogok "alkottak" az akváriumba. Három olcsó halat ajánlott a halas, egyike volt a guppi. Megnéztem, és azonnal beleszerettem. Ennyire nekem tetsző guppikat még nem láttam. Semmi különös, de nekem - a szívem csücske lett.
Szívemnek csücskei
A szúnyoglárvák elfogytak, a guppikat meg kiegészítettem egy családdá. Szeretnék egy tiszta vonalat fenntartani ebből a változatból. Fogalmam sincs, ezt hogyan kell, csak elméletieskedéseket tudok. De megkísérlem. Első lépésként a nőstényt különtettem szülni, hogy ne keveredjenek a meglévő halacskáim az utódokkal. Hú, alig vártam, hogy megszülessenek. Már majd szétrepedt a hasa a nősténynek, akkora volt...és kishal még sehol. Ahányszor a szobába mentem, első utam a kis akváriumhoz vezetett, megnézni, vannak-e már apróságok.
 
Két napja megszülettek. 10 darabot sikerült összeszámlálnom. A nőstényt egy hálós ketrecbe tettem, hogy ha még szül, a kishalak ki tudjanak jönni, és ne egye meg őket. Aztán egy nap múlva visszatettem a nagy akváriumba. Fogalmam sincs, hogy fog-e még szülni, nem lett teljesen lapos a hasa. Tudja valaki, hogy honnan lehet tudni, hogy fog-e még szülni, vagy ezt az adagot megszülte?
 
A kicsiket etetni kell. De mivel? Húsz éve emlékeim szerint nem csináltam ebből nagy ügyet, porrá morzsoltam az akkor kapható szárazságokat, és azt ették. De nyilván jobban szeretik, ha ínyencségeket kapnak. Beindítottam egy sórákkeltetést, de még nem keltek ki addigra, mire a halacskák. Kísérleteztem porrá tört tabletta táppal (vízben feloldva, szemcseppentővel adagolva), valamint cyclopssal (fagyasztott, szintén oldatban, szemcseppentővel adagolva). Mindkettőre vadásztak, de nem lettek látványosan pocakosak tőle. Másnapig izgultam, túlélik-e azt a napot. Túlélték, és kikeltek a sórákok. Na, ezen aztán becsemegéztek - óriásira nőtt pocakok úszkáltak az akváriumban nagy szemekkel. Ennek örömére egy párhuzamos sórákkeltetőt is beindítottam, hogy mindig legyen kelt, amíg meg nem nőnek.
 
 
És most izgatottan várom, hogy milyenek lesznek. Elviekben ez egy vegyes utódcsapat, mert a nőstény együtt volt másféle guppikkal a boltban, mikor vettem. De hátha lesz olyan, amilyent szeretnék. Egyelőre átlátszóak, aprók, csak annyit vettem észre, mintha némelyiknek sötétebb lenne a testszíne...bár lehet, hogy csak képzelem.

89. blogbejegyzés
Búvárkodás és Akvarisztika Egyiptomban

 
 
 
Annak ellenére, hogy az akvarisztika mellett a búvárkodás is sokat jelent számomra, nem igazán tudtam az elmúlt négy évben eljutni merülésre alkalmas tájakra. Sok munka, család, a felnőtté válás hozadékai. Szerencse, vagy nem szerencse, ezt majd a jövő dönti el, különböző okok miatt ott kellett hagynom az eddigi állásomat (semmi extra, csak már egy kicsit elegem lett a monotonitásból). Ezen alkalom lehetőséget biztosított arra, hogy egy kicsit többet családozzak, pihengessek, és persze egy jó lehetőség nyílt egy kis kirándulásra, Egyiptomba.
Néhány barátommal összeverődve elintéztük az utazással kapcsolatos dolgokat és elrepültünk a világ egyik legszebb búvárparadicsomába, immáron hatodszor.
Megérkezés a repülőtérre, felpattanás az odarendelt buszra, és már robogtunk is a szállodánk felé. A Hurghada városképe elég érdekes azok számára, akik még nem jártak ott, óriás retek, kosz, infrastrukturális szakadékok, de mi már nem lepődtünk meg korábbi utazásainknak köszönhetően. A régmúlt és a jelen ledöbbentő keveredése.
A hotelhez érve valahogy mindig egy megnyugvás érzése lesz úrrá rajtunk. A koszos, poros, növényektől, színektől mentes világból, belépünk a szálloda területére, mely egy gyönyörű oázisként tárul a szemünk elé. Szép épületek, rendezett, dúsan növényesített kertek, tisztavizű medencék, bárok és persze a mi kis Tengerünk, amiért egyáltalán ideutaztunk. Folytatás itt: http://levinen.blogspot.com/2009_10_01_archive.html
 
 
 

90. blogbejegyzés
Nano akvakertészet Levinen módra 1.

Épp a napokban gondolkodtam azon, hogy milyen új cikkel is állhatnék olvasóim elé. Ha az ember nem szeretne ismételni, olyanokat írni melyeket közeli oldalak már publikáltak, akkor nincs is olyan könnyű dolga. Miből is tudunk könnyedén ihletet meríteni? Hát persze, a saját tapasztalatainkból!
 
Ez a témakör talán a leghálásabb, mert valódi élményeken alapul és így nyugodt szívvel ajánlható. Bár a leírtak nagy részét a korábbi postjaimból össze lehet ollózni, de úgy gondoltam, hogy a frissen idelátogatóknak is jól jöhet, ha a lényegi rész össze van szedve egy helyen. Azért törekedtem, törekedek olyan információkat is közzétenni, melyek a régi látogatóimnak is érdekesek lehetnek, illetve a leírtakat a későbbiekben kamatoztatni is tudják. Meg szeretném osztani az emberekkel azt, amiben talán a legnagyobb tapasztalatot gyűjtöttem, ez pedig a nano növényes akvarisztika. Megpróbálom a lehető legnagyobb részletességgel leírni az akvárium indításához, fenntartásához szükséges tudnivalókat, a felhasznált anyagokra és eszközökre is kitérve. Folytatás itt: http://levinen.blogspot.com/2010/03/nano-akvakerteszet-levinen-modra.html
 

91. blogbejegyzés
Az új rescape a Minima

A mostani kép elérése, létrejövetele két gondolatsort indított el a fejemben. Az első, hogy miért van már megint újra rendezve a fáradt, kopott kis 25 literes akváriumom? A második pedig, Inadsz Danival való beszélgetésem alatt villant az agyamba.
Kezdjük tehát az elsővel, ami talán a legtöbb embert érdekelhet.
Nos, nem is olyan rég sajnos, vagy nem sajnos, a második berendezésem is (Moss Spot) elérte a végleges képét. Általában ezt abból tudja az akvakertész, hogy egyre nehezebben képes megőrizni azt a hatást, amit sok gonddal, odafigyeléssel elért. Bármennyire is vannak eszközeink, hogy formába tartsuk a növényeket, bármennyire is rutinos versenyzők vagyunk, egy idő múlva már nem segítenek a beavatkozások, főleg nem ilyen kis akváriumméretnél. A növények átveszik az uralmat, egyre több olyan hely alakul ki, amihez nem lehet normálisan hozzáférni, egyre jobban telítődnek szennyeződéssel a félreeső zugok. A problémákkal jönnek az újabb problémák és egyre elszomorítóbb lesz a helyzet. Gyakorlatilag ennek a mohás akváriumnak a működése alatt (8 hónap) szinte semmilyen algával nem kellett komolyabban szembenéznie, leszámítva időnként egy kis fonalalgát, de az is könnyen eltávolítható volt. De így a vége felé a fonal már olyan mértéket öltött, hogy szép kis gombolyagokat tudtam volna csinálni belőle, mely már egy pulóver elkészítésének lehetőségét vetette fel. :o) A fonalalga ilyen szintű megjelenését egyértelműen az elkoszolódó, víz által nehezen átjárható, sűrűn benövényesedett részeknek tulajdonítom és nem a Co2 hiányának!
Folytatás itt: http://levinen.blogspot.com/2010/08/az-uj-rescape-minima.html
 

92. blogbejegyzés
\" Áram az aksiban.\"

Üdvözletem mindenkinek.
Ez volna első, és remélhetőleg nem az utolsó blogbejegyzésem.:)
Már a cím is kicsit furán hangzik, de igaz!
Kezdem az elején.
Kb egy hónapja dolgozom a szűrésemen, házilag akartam tákolni egy külső szűrőt. A tervem az volt, hogy egy 5 literes befőttesüveget megcsinálok külső szűrőnek. Vettem hozzá alkatrészeket:-tömszelencék, csövek szűrőközeg. Ugyebár egy zárt rendszert kellet csinálni ebből a dologból, ezért a szigetelést meg kelett oldani valahogy(tömszelence, ezt a kis praktikát is itt láttam akvaristán White Falcon blogjában) Szóval az a lényeg, hogy el kellet vágnom egy kis belső szűrőm vezetékét, a dugvillától kb 6 cm-re, hogy ezt meg tudjam oldani. Szerintem ez elég nagy hiba volt!

Elkészítettem a kis kütyüt. Amikor beüzemeltem belenyúltam a vízbe, hogy a csöveket szépen beletegyem és akkor éreztem, hogy "csíp" a víz. (Volt egy seb a kezemen( hát igen barkácsoltam, és ügyes gyerek vagyok:)). Szóval gondoltam, itt valami nem kóser. Hoztam egy fázisceruzát, beledugtam és voila lön világosság. Világított a kis lampion. Gyorsan ki is húztam  a szűrőt a hálózatból nehogy valami baj legyen.
Volt régen egy másik belső szűröm, amin végzett valaki egy kis átalakítást, tett rá egy billenőkapcsolót. Gondoltam kipróbálom már, hogy az csinál-e valami ilyesféle csinytevést. És hát igen, sajna.Leszögezem előre, hogy, ahol el van vágva a vezeték, az nincs víz alatt! Már csak a félreértések elkerülése végett.

Azt hozzá kell tennem a történethez, hogy én fizika tagozatra járok egy Debreceni gimibe, és hát felkeltette az érdeklődésem ez a dolog, hogy mégis miért van ez.
Konzultáltam kedves fizika tanárommal, és arra jutottunk, hogy valószínűlég ez azért van, mert amikor ezt a szigetetlést megbontottam, akkor ott megszünt a vezeték valamiféle árnyékolása más elektromágneses hullámokkal szemben. Ezáltal elvileg létrejöhet egy indukált áram stb (ezt inkább most nem fejteném ki, mert egy kicsit bonyolult, de aki utánna akar nézni keresse itt:Holics László: Fizika összefoglaló) és emiatt van áram az aksiban.
Teendő: le kell árnyékolni a vezetéket, ahol el lett vágva! Meg is csináltam, szépen újrakötöttem, szigetelőszalaggal s betekertem, rá egy kis alufólia (Faraday kalitka- hasonlóképp célt szolgál, mint a koax kábelnél lévő drótháló, csak az kicsit ott jóbb, de elvileg ennek is működnie kéne) Bizony, csak kéne.  Sajnos ez nem vezetett megoldáshoz ez az út, mert ezek után is fent állt a probléma.
Most jön a poén az egészben!
Mivel most jelenleg kevés a szűrésem ezért betettem egy EHEIM belső szűrőt pluszba a mostanihoz.
Betettem a fázisceruzát a vízbe és látom, hogy úgy is világít, hogy nincs benne az amlyikkel alapból van problémám. És hát Ő is csinálja a feszkót az aksiban. Pluszba , hogy ez még ne legyen elég rájöttem, hogy a kínai fűtőszálam is játszadozik velem. Annak ugyebár nem normál dugvillája van, hanem olyan amit Kínában használnak és van rajta egy átalakító.
Nos itt is felmerül a kérdés MIÉRT VAN ÁRAM AZ AKSIBAN?
Mivel nekem nincs több ötletem ezzel, a szerintem hatalmas problémával kapcsolatban ezért most kérem a Ti segítségeteket mert szerintem ez így nem egésszséges.
És arra is kiváncsi volnék, hogy ez csak nálam van így, vagy más is tapasztalja ezt?
Jaj el ne felejtsem már megemlíteni, hogy ez a probláma már PUBY2000-nél leledzik. Az Ő általa készített szűrő is hasonló és ezért meg is kérdeztem tőle, hogy nála mi a helyzet, és ezt Ő is tapasztalta.
Remélem  nem volta túl hosszú, és unalmas, próbáltam minél rövidebben leírni. Az esetleges helyesírási hibákért nem vállalom a felelősséget:) A magyar nem az erősségem.
Várom a hozzászólásokat, és az ötleteket!
Üdv Norbi

93. blogbejegyzés
Terror egy császárlazac által

Üdv mindenkinek!
Bár ez az első blogbejegyzésem, már egy éve halazok, történetem egy kötekedős császárlazacról szól, aki pár napja rettegésben tartja akváriumom lakóit.
 
Az úgy volt, hogy 54l-es akváriumban neonhalak, császárlazacok és 3 algaevő élt, amig egy nap el nem felejtettem estére letakarni az akvit, és ezt a macskám is észrevette. Két császárlazacot így pótolni kellett, így került hozzám a legagresszívabb hal, amivel eddig találkoztam. A császárlazac a szakirodalom szerint nyugodt, békés csapathal, de nem EZ! Egy nap múlva az összes halam rettegve kucorgott a legsötétebb sarokban, csak ez az új hím úszkált nagy büszkén az akvárium közepén és ha valaki előmerészkedett, nekirontott és az illető rövid úton visszakerült a sarokba. Ráadásul nem csak a fajtársai, hanem még a neonok is szúrták a szemét.
 
   
 
Jól van, nézzük, hogy lehetne ezen segíteni... Észrevettem, hogy a macskám ,,akciója" után elfogytak a hímek, tehát most ez az egy agresszív van össz-vissz.
Több helyen olvastam viszont hogy minimum 3 császárlazacnak kell lenni egy csapatban, különben egyesek egyeduralkodónak érezhetik magukat, és megkezdhetik a teljes akvárium kisajátítását.
 
Megvan a megoldás! Következő utam az állatkereskedésbe vezetett, ahol is gazdagabb lettem két császárlazac hímmel, és büszke voltam magamra, hogy milyen jól megoldottam ezt is.
 
Totális kudarc. Harcias barátunknak hiába magyarázza az ember, hogy a szakirodalom szerint neki most meg kéne nyugodnia, ennek a műveletlen dögnek kb. 10 percébe került, hogy az újakat is a sarokbe invitálja. Gondoltam, várok pár napot, hátha az újak hozzászoknak, előmerészkednek, ,,visszavágnak", és egy ideig mintha próbálkoztak is volna, de az egész csak pontosan annyit ért , mintha megkocogtattam volna az akvárium falát és szép szóval megkértem volna őt, hogy hagyja élni a többieket. Azaz semennyit. 
 
Most olyan, mintha az akváriumban nem is lennének halak, hiszen mindenki elbújt, kivéve persze azt az egyet, aki továbbra is királyi büszkeséggel rója a köröket, nehogy valaki el merje hagyni a jelenlétében a sarok és a levegőztető mögötti zugot, ahová volt kegyes megengedni, hogy beússzanak.
 
Ti találkoztatok már ilyennel? Ha igen, örömmel fogadok minden ötletet,igaz, van már egy tervem, ami egy ismerősöm szerint tuti bejön (ha sikerül, ha nem, végrehajtása után azt is leírom), de egy ilyen vérengző szörnyeteggel szemben sose lehet tudni. :)
 
 
 
 

94. blogbejegyzés
Acuavida Aquascaping Contest 2010

Mikor tavaly részt vettem az International Aquascaping Contesten (AGA) nagyon pozitív élményekkel lettem gazdagabb. A verseny nem csak arról szól, hogy el kell érni a lehető legjobb helyezést, e mellett egy objektív képet kaphatunk a „Nagyvilágtól” alkotásunkról. Bár ezen a megmérettetésen csak az első három helyezet van értékelve (plusz különdíj), mégis a kapott kritikák nagyon értékesek voltak számomra. Sokat számít, hogy az igazán nagyok, miként vélekednek az akváriumainkról. De mindenképp említésre méltó, hogy a hazai versenytársaimmal együtt Kishazánkat képviselhettem és ezzel is talán egy picit magunkra fordítva az akvakertész világ figyelmét. Köszönhetően az igen gyorsan fejlődő és aktív hazai akvakertész társadalomnak, elég sok versenyről lehet hallani, információt szerezni. Az év szinte minden időszakában vannak ilyen rendezvények a világon, így szinte bármikor lehet csatlakozni valamelyikhez. A tavalyi AGA contest után, a spanyolok által rendezett AAC (Acuavida Aquascaping Contest) volt a következő általam megcélzott verseny. A weboldal kinézete, áttekinthetősége, a nemes cél amit kitűztek maguk elé, mind nagyon szimpatikus volt számomra. Ennek a 2009-ben elindított díjnak az a célja, hogy a rohamosan fejlődésnek indult növényes akvarisztikának még nagyobb lökést adjanak, még jobban népszérűsödjön ez a fantasztikus hobbi. Folytatás itt: http://levinen.blogspot.com/2010/06/acuavida-aquascaping-contest-2010.html
 
 
 

95. blogbejegyzés
Na ezt se csináltam még 3. - szürő

 Hosszas olvasás, válogatás és tárgyalások ( a pénztárcámmal ) után meglett az új szürő! Nem új, használt, de fele árban volt és mükődik. Nem tudom a nevét, típusát leírhatom-e ( burkolt reklám  ), de egy német belső szürő. Sokáig vacilláltam a belső és külső szürő között és egyszer lesz egy külső szürőm is, de a pénztárcám mindig mindenbe beleszól.
Ez a belső szürők közül nekem jó választásnak tűnik, figyelembe véve ajánlásaitokat is.
Szombat volt a beüzemelés napja. Én mint lány előkaptam a leírást, magam elé tettem a szürőt és elkezdtem tanulmányozni az alkatrészeket. Pár szétszedés, összerakás után úgy gondoltam profi vagyok szürőből.
Vízcsere, növényrendezés, kavicstúrás után kivettem a régi szürőmet, gyászzene mellett könnyes búcsút vettem tőle - megérdemelte 10 évet kiszolgált becsületesen  - és jöhetett az új titán! Azaz csak jött volna, de ahova szántam nem fért be az üvegtetőt tartó kis "léctől". Semmi gond, az akvárium hátsó falára került. Felszereltem rá az esőztetőt. Megjegyzem, ez tetszett nekem benne a legjobban. Lelki szemeim előtt már szinte láttam ahogy halacskáim zuhanyoznak. Szóval felszereltem, bekapcsoltam. Aztán néztem a férjemre bárgyú szemekkel. Azt senki nem mondta, hogy az esőztető csobog! Illemhelyre menési inger egyből beindult, esőztető leszerelve. 
Szürő újból bemerítve, buborékokat a vízbe fújja. Max erősségre állítottam, lett is mindjárt centrifuga amit halacskáim egyáltalán nem díjaztak. Visszavettem belőle, most már jó.
A víz kristálytiszta, remélem a kerámiagolyókon vígan szaporodnak a hasznos bacik. Ifjú titánom csendesen teszi a dolgát, elöző szürőm traktort megszégyenítő hangja után kész áldás éjszaka. Halacskáim ha lehet még élénkebbek és vidámabbak. Most hogy megvan a szürő, újabb egyezkedés következik a pénztárcámmal és férjemmel és jönnek új halacskák is. Férjemnek neonok, nekem gurámik és még harcsák, fiamnak pedig almacsigák.

96. blogbejegyzés
Külső szűrő házilag! vol.1

sziasztok!
 
Én is mint sokan mások...
 
Külső szűrőt építettem. Ennek legjobb indoka az hogy túl drágának találom a gyári megoldásokat. Biztosan sokkal szebb meg sokkal jobbak mint az én építettem, de olcsóbb és saját igényeimnek megfelel :)
 
Anyagszükséglet:
1db lisztes doboz 4l (háztartási bolt) - 350ft
gumicső (eheim-et vettem nagyon drágán) 1000ft
2db cső csatlakozó 1/2" (baumax) 250ft/db
fbs ragasztó (baumax) 900ft
1db vízpumpa - atman at-303 - 2600ft
szűrőanyag (határ a csillagos ég)
más egyenlőre nem jut eszembe...
 
egyenlőre megvettem az anyagot és a tartály előkészítem.
Első lépésben kifúrom a doboz oldalát alul a befolyónak és a doboz tetejét a kifolyónak. utóbbira kötöttem rá a vízpumpát belülről.
elvem az volt hogy a tartályt az akvárium szintjénél lentebb teszem, így a fizika szabályai érvényesülnek majd rá és a pumpának csak keringetnie kell majd a vizet mindenféle erőltetés nélkül...
Azért teszem a tartályon belülre, mert nem szertném ha az akváriumba a "koszos" vizet húzná a szűrődobozba, hanem az ha a már tiszta vizet tolná be az akváriumba.
Ehez is nagy segítséget kaptam több fórumozós kollegától akik felvilágosítottak sokmindenről.
 
Következő részben már képekkel illusztrálom hogy mi is történt eddig és hogy működik e a szekér :)

97. blogbejegyzés
Low-budget garnélás nano

Úgy kezdődött, hogy észrevettem a halas akiban egy petés RC asszonyságot. A garnik csak úgy ott vannak, takarítanak, ritkán lehet látni őket....
 
Ennek itt nem sok sansza van szaporodni, úgyhogy gyorsan kihalásztam, és egy műanyag edénybe tettem, némi mohával.
Aztán jött az isteni szikra: kell nekik külön akvárium!!!
Pont van a polcom szélén 25 cm hely, hát gyorsan leszabattam magamnak egy 20 x 25 cms aksit, 30 magas, tetővel.
Fizettem érte horrorisztikus 600 Ft-ot.
Vettem egy porlasztóköves szivacsot, csővel, csappal, az is annyi volt: 650
Kellett még egy elosztó a levegőztetőcsőre:60 Ft. (rákötöttem a meglevőre).
Némi apró bazalt az aljára , úgy 1,5 kiló- na ez ingyen volt - KÖSZI LACI !!!!
"Tévedésből" vettem jávai mohát (karácsony mohának árulták) - az jó lesz bele, még némi növény, cakli-pakli 1500 Ft.
Bújónak jó lesz a gyerek kerámiaszakkörön készített tálkája, világítás egy íróasztallámpa, - később ezt lecseréltem egy neonra, ami felszabadult.
Háttér egy falinaptár kék eget ábrázoló képéből alakult át....
Vettem még 10 RC-t, csak hogy ne legyen egyedül, van benne kicsi, nagy, - kaptam a dobozban vagy 15-16 darabot - nem számít....
Adtam érte egy ezredest.
Fűtés nem kell, a 24 Celsius elég nekik...
Összedobtam, akkor a szűrő már ment pár napja,
Sera Aquatan volt itthon, meg Bio Nitrivec is....
Hétfőn kitaláltam, szombaton már mentek is a rákocskák az új lakásukba.
Érdekes módon napok alatt elkezdtek pirosodni, esznek, szörföznek, vedlenek.
És a szelektálásra is kitaláltam egy humánus módszert, amelyik nem elég piros, megy vissza a halasba, ott éldegélhet a neonok és razbórák között, bántani nem bántják őket,kaja, pia, csajok vannak, csak szaporodni nem tudnak....
Na, itt az eredmény, garnélás nano 3810 Forintból.
Ha kicsit ügyesebb vagyok, kihozhattam volna egy ezressel olcsóbban is:)
A kisfism már el is kunyerálta, ha meglesz a kisasztal, költözik át az ő szobájába. Remek lesz neki megtanulni az akvarisztika alapjait.
És akkor jöhet a következő projekt.
PS: Igen, azt a "fáradt" levelet le kellett volna vágnom, de olyan jó étvággyal ették. A maradéktól azóta már megszabadultam.

98. blogbejegyzés
Háttérkészítés olcsón!

Előrebocsájtom ,hogy ez egy "sufnituning" megoldás amit nem az aksiban hanem mögötte kell elhelyezni.
 
  Nem kell hozzá semmi más csak egy hungarocell (nikecell stb..) lap - minden tüzépen kapni számos méretben, minőségben és színben 300ft-1500ft között - kell egy sniccer (tapétavágó 300ft)  és egy flakon festék spray(kb 1000ft) ajánlom a narancs színt jól mutat, több rétegben felhordva sok szép valós árnyalatot lehet vele csinálni.
 
 A tapétavágóval méretrevágjuk és elkészítjük a bemetszéseket amivel a sziklafalakat repedéseket barlangokat utánozzuk. Ezt mindenkinek a saját ügyességére, fantáziájára ,izlésére bízom(óvatosan a tapétavágóval mert nem egyenletesen vágja a hungarocellt megszaladhat, elakadhat!)
 
A festésnél azért ajánlom a sprayt mert egy kissé megmarja a hungarocellt (a fehér színű olcsó hungarocellt nagyon megeszi!!!) és ezzel egész természetes hatása lesz. De bármilyen festék jó hisz nem kerül be az aksiba.
 
Várjuk ki a száradási időt mert a felszálló gázok szennyezhetik a vizünket!!!
 
Ezután nincs más semmi dolgunk csak elhelyezni az akváriumunk hátsó üvegénél.Közvetlenül az üveg mögé is rakhatjuk de egy kicsit megdöntve a felülről érkező fény szépen megvilágítja így jobban látszik.
 
Ha elrontjuk nincs gond van még egy oldala :o)!
Előnyei: Olcsó (egy-két ezres), könnyű ,gyorsan
egyszerűn elkészíthető ,ki lehet cserélni (ha nem tetszik vagy jobb ötlet jön), nem foglal helyet az akváriumból, jól szigetel, nem végleges megoldás könnyen bontható.
 
Mint tudjuk a legtöbb süginél nem mindegy a háttér színe hát ezzel a megoldással kisérletezhetünk bátran mert egy pillanat alatt átfesthető cserélhető.
 
Természetesen sem látványban sem a halakra tett hatásában nem helyettesít egy frankó valódi belső perlites hátteret!!!
De ajánlom mindenkinek aki valamely okból nem tud vagy nem akar belső hátteret az aksijában. Nálam bevállt.
 
Jó halazást mindenkinek!
 
Lackó
       

99. blogbejegyzés
Bemutatkozás

                                      Sziasztok.
 
István vagyok 31 éves,imádom az állatokat.
 
Régóta akvárium függő vagyok.
Jelenleg sajnos hely hiány miatt csak kis akváriumot tarthatok,van egy 50 és egy 20 literes,most csináltatok egy 90 literest,amivel kiváltom majd a két kisebbet.
Bíbor tarisznyarákokat és törpe tarisznyarákokat tartok és mellettük pár halat.
Ha esetleg valakinek kérdése van velük kapcsolatban,szívesen megosztom a tapasztalataimat bárkivel.
 
Nagyon érdekes élőlények,sajnos mikor vettem nem tudtak mondani róluk semmit,nem értettek hozzá(nem is értem,hogy akkor minek tartják öket a kereskedésben,pénzért,azota nem is tartanak,mind meghalt nekik,elöszőr csak kettöt vettem,a többit csak azért,hogy meg mentsem őket,és hál istennek nálam szépen nővögetnek)így nekem kellett kitapasztalnom mindent(mit szeretnek,hömérséklet,még e nemüket is.......stb)
Ha nagyobb helyem lesz,akkor majd szeretnék sok nagy akváriumot tartani,melyekbem minden féle vizi élölény megtalálható lesz.
Röviden ennyi.

100. blogbejegyzés
Bemutatkozás - az illendőség kedvéért

Sziasztok!
 
Először is szeretnék bemutatkozni Szabó Péter vagyok Óbudáról. A lányom "unszolására" belekezdünk az ékszerteknős tartásba. Nem mintha engem kellet volna győzködnie, de így ketten "összefogva" már a páromat is sikerült rábeszélni.
Miért pont ékszerteknős?
Laura lányom már féléve mondogatja, hogy szeretne egy kisállatot. A macska alergiás okokból szóba sem jöhetett, a kutya túl nagy elkötelezettség, a hörcsög nappal alszik éjjel pedig "randalírozik", a tengerimalacra pedig sose tudná rábeszélni az anyukáját. Így jött az ötlet legyen akvárium, hiszen jól néz ki - miaz hogy - törödést igényel, ugyanakkor ha hétvégére elmegyünk azt is "kibírja". Szvsz egy 4 éves kislány számára "szerethetőbb" (szeretgethetőbb) a teknős mint a a hal. -Idővel biztos lesz egy akvárium is -
Hogy én is "kiélhessem" magam ezért úgy döntöttem, hogy a akvaterráriumot magam rendezem be és nem készen veszem meg.
Gyermek koromban már volt halam és teknősöm és akkor elég puritán körülmények között volt berendezve a helyük. Ezt a hibát nem szertném mégegyszer elkövetni és különben is miért ne legyen a lakás egyik dísze.
Hogy tényleg dísz és élő fauna legyen ezért szeretnék bele növényeket, ami ugye a teknős mellé elég problémás, ezért az az ötlet, hogy a akvaterrárimumból (mérete 80*40*50) leválasztok 15 cm -t egy víztiszta plexilappal és ide ültetem a növényeket ill. esetleg kicsi alga evő halakat. Valahogy így:
 
A terv a következő a pihenő kő alá tenném a szűrőt és a háttéren belül vinném el a növényekhez, mivel a két vízszint különbözik ezért fent jönne be a víz. A szűrt vízet a növények tovább szűrik, dúsítják, ami át folyik a teknős részére.
Hát így leírva is elég problémásnak látszik biztos, hogy sokat kell még agyalnom a kivitelezés alatt, de remélem sikerül!

Vissza   Következő

SQL1: select `cim`, `szoveg`, `id`, `tulaj` from `16_blogok` where `cim` like '%akvárium%' or `szoveg` like '%akvárium%' or `cimkemondat` like '%akvárium%' order by (`szavazat` / `szavazok`) desc LIMIT 100 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'