FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 



 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

édesvizi halas és növényes akv, Aranyhalak: etetés, gondozás, , Halas és Növényes édesvizi akv, TrĂłpusi, társasa akvárium 2, Dél Ameikai sügeres akvárium,k, nevelde,dél amerikai,közép ame, Trópusi, társasa akvárium 200 , Halas és Növényes édesvizi akv, Trópusi, társasa akvárium 200 , DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu

A 10 utolsó kereső szó:

akvÄ‚Ä„rium hÄ‚Ä„ttÄ‚Ĺ r kÄ‚Ĺ , Moha \\\\\\\"-kĂ, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ, Aranyhalak: etetés, gondozás, , kezdetek,régi lakók,és mostani, Édesvizi Vegyes 180literes Akv, nevelde,dél amerikai,közép ame, akvárium Megszüntetve 2012, no, Dél Ameikai sügeres akvárium,k, Tanganyika tavi sügerek trophe

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 

AKVáRIUM BARKáCS TIPPEK AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek


Keresés
Keresendő szó:
Hol keressen:





1. blogbejegyzés
DIY pipa külsőszűrő szívó-és nyomóágához

Tervezem egy hordós szűrő építését. Ha pontosabb akarok lenni már folyamatban is van, csak nem vagyok egy kapkodós fajta. :-) Most elértem ahhoz a ponthoz, hogy az "alkatrészeket" végiggondolva rá kellett jönnöm, hogy hiányoznak még a szívó- és nyomóágak pipái. Körbenéztem az akvarista boltokban és webshopokban és rá kellett jönnöm, hogy ez az igen olcsó alapanyagból, de annál fontosabb részlete a szűrőnek nem is olyan olcsó. Itt nem arra gondolok, hogy aranyárban lenne csak látva miből van, az árcédulájára már nem is olyan kis összeg van írva. Gondolom sok rajta a jövedéki adó és az egyéb közteher.  Bár biztos használtak, mert az eredeti zárjegyet egyiken sem láttam. :-)
Na de komolyra fordítva a szót arra gondoltam miért adnék olyanért pénzt amit magam is megcsinálhatok. Nem leszek hatás-vadász aki végletekig fokozza az izgalmat, ezért most lelőve a poént elárulom ez az első ilyen jellegű próbálkozásom és ennek megfelelően is néz ki a végeredmény. Viszont ha már az írás elolvasása után akár egy embernek is elkezd rajta járni az agya már érdemes lesz a további sorokat is leírnom. :-)
Először is az alapanyag. Erre a célra az itthon talált 20 mm átmérőjű PVC csövet használtam fel. Ez egyébként igen olcsón beszerezhető bármelyik "vizes"  boltban. Amit itthon találtam valamivel hosszabb volt mint 70 cm. Mivel mindkét ágra kell pipa ezt félbevágtam. Ez látható az alábbi képen.
A PVC idomításában nincs gyakorlatom. Pár szakembert megkérdezve jutottam el a megoldás kulcsához. Ugyanis azt már én is gondoltam, ha egy PVC csővet elkezdek melegíteni azt meg lehet hajlítani, csak az a nem mindegy mi lesz az eredmény. Arra is gondoltam, hogy ha egy sima üreges tárgyat, csövet hajlítok, akkor annak keresztmetszete nem kis változáson megy át. Azonban nekem és a szűrőnek pont az lenne a fontos, hogy a keresztmetszet ne változzon. Pár jótanácsot megfogadva ez a probléma át is hidalható. A metodika a következő: az üreges csövet "tömörré" kell tenni, a hajlításhoz meg kell melegíteni, ha már hajlítható akkor egy kör keresztmetszetű tárgyhoz kell idomítani.
Ehhez az alábbi eszközökre lesz szükség:
A cső egyik végét valamilyen módon le kell dugózni. Ehhez én papírgalacsint dugtam a cső végébe és szigetelőszalaggal zártam le. Valahogy így:
Ezután a csövet feltöltöttem száraz folyami homokkal.
Feltöltés közben a csövet folyamatosan kocogtattam, hogy a homok minél jobban össze tudjon tömörödni. 
Amikor már majdnem tele volt a cső, abbahagytam a töltést és a fentebb leírt módon a másik végét is lezártam.
Az ezutáni lépéseket igazából csak leírni tudom, mert miközben két kéz is kevésnek bizonyult, nem tudtam még fotózni is. :-)
A két végén lezárt csövet hőlégfúvóval elkezdtem melegíteni. A hőlégfóvút a használati utasításában leírt hőfokra állítottam be (200 C). Melegítés közben a csövet ide-oda mozgatam és közben próbáltam egy befőttes üveghez idomítani, hogy a hajlítás szép legyen. 
Az eredmény ez lett:
Tapasztalatok:
- a cső hajlításához alacsonyabb hőfok is elegendőbb lett volna, mivel így kisebb terület gyorsabban, szinte hirtelen felmelegedett és így a hajlítandó terület egyes részein  nem volt azonos a cső hőmérséklete, így a hajlítás sem lehetett egyenletes. Ott ahol a cső túlmelegedett és ennek eredményeként túl lágy lett, hajlításkor a cső "megrogyott".
- cső melegítése lassab és egyenletesebb kell hogy legyen.
- a hajlításhoz előkészített befőttesüveg a célra teljesen alkalmatlan volt, mivel az folyamatosan kicsúszott, elmozdult. Erre a célra valami mereven rögzített tárgy lenne megfelelőbb.
Nos ennyi lenne amit első próbálkozás után publikálni tudtam. :-)
Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha kérdés vagy javaslat van csak bátran!
 

2. blogbejegyzés
DIY belső szűrő (remake)

Hát ide vezet a figyelmetlenség és a rutinszerű ide-oda kattingatás. :-( Egy viszonylag jól sikerült blogot egyetlen gombnyomással elintéztem. Szerkeszteni szerettem volna és sikeresen a törlésre kattintottam. Mondjuk ilyenkor a szeleburdi embereknek jól jönne egy rákérdezés, hogy biztos ezt akarod? (Mint a Kapuk Bill programjaiban :-) )
Nos vágjunk a közepébe. :-) Igyekszem az eredetihez hasonló nyelvezetet hozni majd. :-)
A rég tervezett 300 literes akváriumomba amikor a növényeket beültettem órákig néztem az akváriumot és azon tünödtem mikorra fogják benőni és belakni a növényeim annyira, hogy egy igazi (de kontrolált ) dzsungelre emlékeztessen? 
Időközben a növények megnőttek, és számomra igen szépnek és egész dúsnak tűnnek. (Minden szentnek maga felé hajlik ugye a keze :-)) Azonban a növények térhódítása igen felborította a jól megtervezett áramlási viszonyokat az akváriumban. Ennek a legfőbb jelei az akváriumban látható lebegő apró részecskék számának ugrászerű növekedése. Azért ebben közre játszhatott a halpopuláció számottevő növekedése is. :-) 
A látvány annyira nem zavaró, csak az én szemem szúrja. Amikor mások (nem akvaristák) látták az akváriumot és én könnyek közt  mondtam nekik, hogy most nem olyan tiszta mint szeretném, mire ők visszakérdeztek, miért ez "koszos"?
A látottak mindezek ellenére tettre serkentettek. Papíron megterveztem egy belső szűrő vázlatát. A méreteket nagyban befolyásolta a kialakított szűrőkamra mérete, a merevítések elhelyezkedése és a powerhead helyének az adottsága a kamrában. Ezeket figyelembe véve született meg a terv. 
Az egyik szűrőkamrában már volt egy 600 l/h-s powerhead egy durva szivaccsal "felszerelve". Terveim szerint ezt a szivacsot cserélem egy jobb szűrési tulajdonságokkal megálldott handmade belső szűrőre. Remélem tényleg jobb lesz, de ahogy a mondás tartja: "Ember tervez, Isten végez!"
A fenti ábrán a tervezett áramlás irányát is bejelöltem.
A kiszámolt méretekkel és darabszámokkal elmentem egy ismerős üvegeshez és leszabattam a szükséges darabokat. Az üvegvastagságnak az 5 mm-est választottam, hogy minél strapabíróbb legyen a tisztításkori ki-be rakosgatás miatt. Mellesleg megjegyzem amikor a leszabott üvegekért mentem és fizettem rájöttem nem is olyan jó ismerős ez az üveges. :-)
Miután megvolt a szükséges alapanyag, még vettem F.BS. ragasztót és szűrőanyagnak 2 cm vastagságú szivacsot, vattát és krupliszsákot. Hazaérve neki is álltam a ragasztásnak.
Ez volt az első ilyen akvárium- vagy szűrőragasztási próbálkozásom. Rá kellett jönnöm, hopgy nem is okoz akkora gondot, mint amire számítottam. Azért bevallom az illesztéseknél a ragasztó nem olyan szépen oszlott el mint a "gyári" akváriumoknál. :-)
Ezen a képen egy prototípus látható száradás közben. Az egész rendszert felül nyitottra terveztem, hogy a szűrőanyagokat tisztításkor ki lehessen szedni. Viszont így kellett egy tető, amit végül egy háztartási forgalomból  kivont műanyag tálcából vágtam ki.
Ahogy nézegettem ráébredtem, hogy hiba csúszott a számításaimba. Ha így hagyom - ahogy a képen is látható - a tető és az elszívást biztosító műanyag cső összeragasztott állapotában, akkor vagy nem tudok szűrőanyagot berakni a szűrőbe, vagy a műanyag csövet nem tudom behelyezni a már előre berakott szűrőanyagok miatt.  Egy kis töprengés után rájöttem a megoldásra. A műanyag csövet megszabadítottam a tetőtől és a szűrőbe ragasztottam fixre. A tetőbe pedig csak egy csatlakozó csonkot ragasztottam, aminek az átmérője eggyel nagyobb és pont ráillik a már beragasztott műanyag csőre.
Így néz ki a próbatöltés "szárazon". A szürőanyagok sorrendje az áramlásnak megfelelően krumpliszsák-szivacs-vatta-szivacs.
   
Fent láthetó a működő szűrő amolyan before-after módra. :-)
Az eredeti blog itt véget is ért, viszont amit hozzá szerettem volna még illeszteni az csak most jön.
Első tapasztalatok:
A vattán azok a fránya apró részecskék már megjelentek, azaz fennakadtak. 
A szűrő azon részén ahol a tiszta víz gyűlik a powerheadnek köszönhetően akkora vákum van, hogy a szűrőanyagok szabályszerűen "megrogytak". A 2. 3. napon a vatta már-már belógott a szívócsőbe. Erre nem számítottam.
A leggyorsabb megoldásnak azt találtam, hogy a kislányom egyik homokozós szitájából kivágok egy szükséges darabot és a az alsó szivacsréteget megduplázom. Így talán lesz egy kis merevítés alul.
Így néz ki a szitából kivágott darab, ami legalulra került.
Jobb lett a helyzet, de még midig meglepett, hogy a két 2 cm szivacsot milyen vékonyra lapította a vákum.
Köszönöm, hogy elolvastad!  
Ha kérdés vagy javaslat van csak bátran!
 
TAPASZTALATOK:
08.22. 
- a powerhead a tető és a powerhead alján lévő 1-2 mm-es résen (ott ahol az átfolyási sebességet lehet változtatni) is szivja a koszt, ami ugye kikerüli a szűrőanyagokat. Ennek kiküszöbölésére a powerhead és a tető közé beszabtam egy szivacskorongot. Ezt ráhúzom a szívócsonkra és azután teszem rá a tetőre. Így itt is megszűri a vizet. 
 
08.27. 
- A szűrő jó hatásfokkal kiszűri az apró szennyeződéseket. Ez jól látható a vattán, amit jelenleg 3-4 naponta cserélek is.
- A vatta tömörsége miatt a powerhead rendesen le lett fojtva, a CO2 reaktorból már nem tud szívni :-( és az áramlás is gyengült némileg. 
 
08.28.
- A vatta kivételekor nagyon meglepődtem, mert gusztustalanul nyálkás volt. :-( A vattát most kihagytam és helyette plusz még két réteg szivacsot tettem be. Így 5x2 cm szivacs van.
Az áramlás ismét a régi lett és a CO2 reaktor is újra teljes erővel működik. :-)  Az áramlás figyelésekor észrevettem egy liftező tornyoscsigát, ami az áramlás erősségét igazolja. Ha sikerül a videót feltöltenem belinkelem. :-)
A vattával való feltöltések alkalmával a víiz másnap délutánra beopálosodott, ami a következő napra elmúlt. Ez mind a három feltöltéskor előfordult. Amióta csak a szivacs van benn ezt nem tapasztaltam és a víz is folyamatosan és jóval  tisztább.  
09.01.
na sikerült Yankoo segítségével a videót feltennem, itt a link:
http://www.youtube.com/watch?v=IzI1eMfefBQ
 

3. blogbejegyzés
Második felvonás...

A project folytatódik ! Készítettem képeket is.
Köszönöm a háttérrel kapcsolatos hozzászólásokat, de már késő ! Hosszas számolgatások után arra a következtetésre jutottam, hogy egy ilyen kis méretű (60x30) akváriumhoz drágább s.k. készíteni hátteret, ha nincs hozzá semmid mint megvenni. Mert a boltban nem adnak 1/2 m2 hungarocelt, 2 fandli homokot, 1 bögre cementet, 1 deci festéket színenként (több szín is kell). Ha kiszerelési mennyiségeket veszel, akkor marad egy csomó anyagod és többe is kerül. Az utánajárásról nem is beszélve (BKV). Hőlégfúvóm sincs (hogy mire kell , nézz utána a blogok között), ecset és még miegymás is kellene... Tehát ismerve a műgyanta hátterek borsos árait szerintem a nagyobb (80x40-es méret felett) már gazdaságos lehet az s.k. munka.
 
Mebeszéltem a webshopossal a találkozót. A két kért háttér stílusában elég hasonló volt, de a név szerint is az "Amazonas"-t választottam. 7000 Ft-ba fájt. Hazafelé beugrottam a halas boltba vettem növényeket. Igazából nem tudtam melyik melyik, csak rámutatással kértem 5 fajtából egy-egy tövet, csokrot. Mivel egy nagy nyitott medencében voltak gondoltam az igényeik is hasonlóak. Tehát az ízlés döntött. Hogy melyiknek mennyi a fényigénye majd kiderül, bár sokat változtatni nem tudok, az aksi mindenestül adott. Ha valamelyik növény vergődik, akkor levonom a következtetést... Ragasztó is kellett a háttér beragasztásához.
 
Még este feltétlenül bele kellett próbálni a hátteret az aksiba ! Az aksi már kb négy napja fel volt töltve vízzel és ment a szűrővel. Ez a víz már biztosan jól kiszellőzött, ezért sajnáltam volna kiönteni a mosogatóba. Voltak üres öt literes műanyag desztillált vízes ballonjaim abba töltöttem át, meg a 15L-es kicsi akváriumba (ebben helyeztem el ideiglenesen a növényeket is). Az aksit jól kitöröltem, mert a ragasztó a vízes üvegen nem fog.
 
A háttér valódi mérete kb 57x27cm, a két rövid oldalára egy-egy kb 10cm-es szúnyogháló van felragasztva. Ez arra jó, hogy a víz a háttér mögött is tudjon cserélődni. Viszont a 27cm-es magasságot kicsit alacsonynak találtam. Féltem hogyha feltöltöm az aksit, akkor a halak esetleg átúsznak felette hátulra (ott meghíznak és nem tudnak visszajönni ). De mivel emeljem meg ? Levágtam a frissen vett növények ültető kosarainak alját kb 1cm magasan. Így ha megfordítom, akkor egy kis zsámoly jön létre, amit leragasztottam az aksi aljára.
 
A háttér gyártási sorjáit harapófogóval lecsípkettem (bár csak hátul voltak), mert nem hiányzik, hogy később elvágjam a kezemet miközben a vízben turkálok. Vér kerül a vízbe, a halak megérzik és rászoknak. Mikor meg legközelebb takaritom őket leharapják a karomat tőből (a neonhalak) . A hátteret is lemostam, majd szárítás. A hátteret úgy kell beragasztani, hogy alul az aksi aljára (de én megemeltem a zsámolykákkal), a hátsó oldalán meg a legjobban kiálló dudoroknál a hátfal üveghez. Oldalt a szúnyoghálót egyszerűen vissza kell hajtani kellemes ívben, ez a rugalmasságánál fogva odalapul az üveghez és kitölti a kb 1cm-es rést. Ha nagyon kell, a hálót egy-egy ponton hozzá lehet ragasztani az oldalhoz. Sokan mondják, hogy egy 50L-es aksiban a 3D háttér  sok helyet foglal el. Vízkiszorításra nem sokat kb 1L, mert tulajdon képpen egy vékony, dudorokkal teli lemez. A dudorok (ennél a típusnál) kb max 10cm (a bal alsó és jobb felső sarok) min 3cm (jobb alsó sarok) de átlagosítva kb 5cm. Legfeljebb 2 hallal kevesebbet rakok bele, hogy ne legyenek zsúfoltan, mert nem szardíniát akarok tartani.
 
(Itt most elszált az agyam rendesen mert már másodszor léptetett ki a rendszer úgy, hogy nem volt mentve a szövegem, úgyhogy innentől írhatom mégegyszer... , pedig olyan jól megfogalmaztam...)
 
Az általam használt aprókő festett (nem természetes barna) ezért ezt is ki kell mosni. Mert az első vízet éréskor habosítja a vízet, de ez nem marad így és a halakra se káros (mondják). A halas boltban is ezt használják.
 
A vasfa gyökeret is lecsutakoltam, bár szép tiszta volt. Ki is akartam főzni biztos ami biztos, de nem volt ekkora fazekam. (Legénylakásban a zsíroskenyér főzés nem igényel ipari méretű konyhafelszereléseket ) Maradt a forrázás a műanyag lavórban. Miután kihült a víz, vízcsere hidegre. Ebbe a vízbe Neomagnol (fertőtlenítő) tablettát is tettem a forrázást esetlegesen túlélő afrikánus kórokozók ellen. Állt fél napot benne. Utána tiszta vízes áztatások következtek még egy fél napig. Az áztatás azért se árt, mert a friss vasfa gyökér nagyon festi a vízet, bár egy amazonasos akváriumnál nem hátrány sőt...
Reggelre megszáradt a ragasztó, már be lehet tölteni az aljzatot. Elölre 2-3cm, hátra 4-5cm, a hátfal alatt is gyömöszöltem hátulra, mert úgyis át fog folyni.
Jöhet a víz ! Az aljzatot nem felkavarva, tányérra csurgatva, ahogy a nagykönyvben meg vagyon írva. Az előzőleg lementet vízet visszatöltöttem így nyertem kb két napot a kiszellőzött vízzel. Jöhetnek a növények is. Hát nem könnyű víz alatt lyukat ásni, mivel beszakad az oldala. De ha elég fürge vagy nem lehetetlen. A növény ültetési csíny-bíny le van írva a szakirodalomban, úgyhogy most ettől itt eltekintenék. Bár nem nagy kunszt (kicsik előre, nagyok hátra, meg még néhány apróság). A gyökeresekkel nincs is probléma, csak a nélküliekkel. A hínárnak nincs gyökere, ezért átfűztem a vasfa alatt. A vízipáfránynak se volt, de jó nagy dombot raktam köré, hogy ne ússzon fel. Itt jegyzem meg, hogy nem kell fáradnod a vízicsigák beszerzésével, mert kapsz eleget pete és mm-es nagyságban a növényekkel akár, hogy is nézed át a leveleket.
Megy az akvárium halak nélkül ! Nem akarok dicsekedni, de marha jól néz ki ! Így kell hagyni egy hétig azt tanácsolták ! Lehet beletenni mindenféle vízindító baktériumokat, meg vegyszereket, és másnap telepíthetőek a halak, de nem kell sietni, ha nem muszály nem kell vegyszerezni. Kaptam én is a szethez egy fiolát, azt mondták, hogy ez a vízindító baktérium, beletettem. Kicsit utána néztem a neten, mert az oldalára csak lengyelül van ráírva hogy mi is az. "Tropical Aqua-Kali" Sanda gyanum, hogy ez csak valami víz fertőtlenítő szer. Egy hozzáértő kolléga véleményét várom e témában !
A halakról majd legközelebb...
 

4. blogbejegyzés
Gyári akvárium tető világítás tuningja

 
Ez a leírásom megjelent korábban az akvakertész.hu-n is,de ide is postolom,hátha hasznos....
 
Bizonyára sokaknak nagy fejtörést okoz,hogy a gyári akváriumok eredendően harmatgyenge világítását hogyan lehetne megtuningolni.Mivel a gyári tetőkben erre szinte semmi hely nincs (hacsak ki nem fabrikáljuk a gyári csöveket),ezért én is sokat agyaltam míg ki nem találtam az alábbi megoldást.
Figyelem!Mivel nagyfeszültséggel kell dolgoznunk,a bekötésnél,ha nincs tapasztalatunk,inkább bízzuk hozzáértőre a dolgot,különben fennáll a veszélye az áramütésnek!
Az én alanyom egy 180 literes Aqua Nova aksi tetőrésze,melynek a hátsó,felnyitható részébe helyeztem plusz 2db T5 csövet.
 
Szóval,nagy barátom a Vatera.hu,erre már sokszor rájöttem.A tuningban szereplő páramentesített,egy méteres vezetékkel egybeépített T5-ös foglalatokra is ott leltem.Persze az Osram előtétekre is,bár ezeket villanyszerelési boltokban is megkaphatjuk.Az előtéteket a melegedés miatt az aksi szekrényében helyeztem el.
Előtétek a szekrényben
 
A tervezett kettő plusz csövet az aksi tető hátsó ,felnyitható részébe raktam,de természetesen más tető esetében akárhova rakhatjuk ahol van kis hely.A T5 csövek ezzel a páramentes foglalattal nem sok helyet foglalnak.
 
A rögzítésen sokat agyaltam.Nem akartam fúrni,faragni,mivel a tető a bútorral egyszínű,meg fém,így nem akartam kókányolni.
Ekkor jött segítségemre a Lidl bolt... 
 
A képen látott öntapadós kábelrögzítőkkel próbáltam meg felrögzíteni a csöveket,úgy,hogy gyorsrögzítő szalagokkal összekötöttem a kábeleket.
 
Rögzítés
 
 
Az eredményt az alábbi képeken láthatjátok:
 
 
 
Természetesen hiú ábránd,hogy az öntapis kapocs hosszútávon meg is tartja a neonokat,bár elenyésző a súlyuk,de utána erősebb ragasztással már a helyén fog maradni.Előnyként említeném,hogy így fel tudom nyitni a tetőt anélkül,hogy belegabalyodnék a kábelekbe,nem is melegszik annyira a hiányzó (szekrényben lévő)előtétek miatt,másrészt nem kellett fúrnom,rombolnom,nyom nélkül eltávolítható.
 

5. blogbejegyzés
Egy kis barkács

Ez itt nem a reklám helye.
nem tudom hogy ki hallott már a Nauplistar automata sórák keltetőről? voltam 2 akvarista társunknál s náluk láttam előszőr, megkérdeztem mi az s mire jó.
 
Lényege hogy a sórákok mikor kikelnek a fény felé úszkálnak s kikerülnek az édes ivadék halakkal hemzsegő vízbe. ennél frissebben nem is kaphatánank a kicsik sórákot. Folyamatosan kapnak enni és nem kell 3-4 óránként szöszmötölni egyébb megoldásokkal.
Tudom most sokan elmosolyodnak mert hát nem is gond........ csak leállítom a levegőt, várok 5 percet aztán az aljárol leszívom a kaját. Na igen ha egész nap otthon vagyok akkor ez tényleg olcsó és kézenfekfő megoldás. de ha nem....?
íme 3 kép a szerkezetről:
 
 
 
 
 a leírás alapján csak a 4 rekeszben van sós víz utána acsőben már nincs
 
 
 
 
Gondolom a kérdés felmerül, hogy a sós víz nem keveredik az édessel?
ezt én is megkérdeztem s azt a választ kaptam hogy nem.
S miért?
hát a kialakítás meg fizika, kémia stb.....
na ja....
gondoltam én is beszerzek egyet eme csodás szerkezetből hátha szükség lesz rá.
 
Nekiugrottam az internetnek s lám hazánkban egy srác árul ilyet 3000 ért. írtam neki mailt. sokára jött a válasz van még s előre utalás esetén küldi is. felcsillant a szemem ment a válasz: jöhet a számlaszám s utalom is. (kollegák is így vették)
Nahát azóta is várom a választ.
Keresés tovább. még egy cég van náluk 9900- hm..... na ne már! Ennyit azért nem költünk hobbyra, főleg ha lehet nem is sokat használom.
 
Máshol lehetetlen volt felhajtani. Sok boltban nem is hallottak felőle.
Irány a környező országok. Persze a neten.
 
Van, 25 euró körül, mire elmegyek érte vagy elküldetem 10000 felett van. hm......
 
EBAY: akár 1 euró-ért is vehetek, de a postaköltség az eladó infója szerínt 18 euró, ja és használt.
 
Akkor mi lenne ha én magam készíteném el.
Semmi olyan eszközt nem találtam amiből kialakíthatnám. Plexi? Obiban vettem 2mm lapot 1000 ft. Na elvágni nem is olyan egyszerű. De nem lehetetlen. Megtörtént a darabolás és a hajlítás. Majd nekiestem ömlenyragasztóval hátha megfogja. Megfogta igen erősen.Összeragasztottam.
 
Irány a sima vizes próba. nekiáltam feltölteni és hát mindenhol folyt. szárítás. ismét egy csomó ömlenyragi. feltöltés -csöpögés-szárítás.......és a végén még mindíg szivárgott. na mindegy az elvet kipróbálhatjuk.
 
Nekiáltam kifúrogatni a felső részen. sok kis apró lyukacska. alul belevezettem egy lufi tartó műanyag rúdat. amit szintén kifúrogattam hogy sok helyen jöjjön a bubi, s így mozogjon a víz.ez  a képen nem látszik így piros pontal jelöltem.
 
Próbaaksi feltöltve. sósvíz bekeverve.doboz a vízbe sóslé a dobozba. látszik hogy keveredik. miért? metilénkékkel felöntve hogy lássam a keveredést. levegő ment így a víz mozgott rendesen. majd pár percen belül megált a keveredés és egész éjszaka stabilan maradt. a képen látható hogy hol válik el a sós lé az édestől.
 
Rákot nem keltettem mert mint mondtam szivárog valahol s kitudja meddig tartana a sósvíz kiáramlása a rosszul ragasztott helyeken.
 
Szóval más megoldás kell.
 
Az élet közbeszólt. van itt egy kollega aki plexikkel foglalkozik. kicsit átterveztem a berendezést és ő levágatta a lemezt. hétfőn nekiállok egy másik kollegával s kloroformal össze lehet ragasztani.
Kipróbálom s megírom a tapasztalatokat. persze biztos van más megoldás de nekem ez jutott eszembe.
 
 
 Illetve azt a tanácsot kaptam, hogy merítsem a vízbe s kicsit melegebb vízzel töltsem . Ezután tegyem bele a sót és a petéket így a minimális sókeveredés is kizárva.
 
 
 
 
 
 
 
 

6. blogbejegyzés
Világítás készítése

Leírom és képekkel illusztrálom hogyan oldottam meg a világítást az akváriumomhoz.
T5-ös megoldást választottam - szerencsére, mert a T8 nem is biztos hogy elfért volna ilyen szépen. Szerencsére lehet nagyon jó vízálló foglalatokat kapni:
 
 
Ezeket erősítettem fel egy kisebb fára - hát ez nem volt egy tízperces meló, hogy egysíkban legyen a két foglalat és hogy megfelelő távolságban legyenek. Ezenkívül ügyelni kellett a vezetékezésre is. A foglalatok alján van 2 nyílás ahol a vezetékeket lehet bekötni. 1-es és 0,75-ös merev vezetékeket használtam (a világítástechnikai szakboltban javasolták és hálás köszönetem nekik, mert enélkül még több szívás lett volna).
Íme a felrögzített foglalatok:
 
 
 
 
 
Eredetileg egy elektronikus előtétet vettem ami mindkét csövet meg tudja hajtani (2x39W-ról van szó)
 
de később kicseréltettem 2db 1x39W-osra, mert így külön is tudom kapcsolni a fénycsöveket, ezzel imitálva a napfelkletét, lementét, illetve ha túl sok lenne a megvilágítás a kettő variációjával lehet játszadozni.
Vettem egy 10000K-es és egy napfényes fénycsövet:
 
 
 
 
Az elektronikus előtéteket egy-egy dobozba rejtettem, ezek is az akvárium fölé mentek. Az aljukat kifúrtam hogy szellőzzenek és ha esetleg pára csapódik le tudjon hol távozni. A műnyag dobozokba tömszelencén keresztül megy a 230V, védőföldeléssel. A dobozok másik oldalára lyukakat fúrtam és ott jönnek ki a neonokhoz a kábelek.
 
 
Majd az egészet kábelkötegelővel rögzítettem (nem tudom pontosan mi a nevük azoknak a ki pöcköknek amikkel a fába tudom rögzíteni, de íme lentebb):
 
 
Íme a kész világítás (itt még nincs a 'kupak' feltekerve a vízálló foglalatokra még csak próbaüzem alatt a rendszer):
 
Reflektorként tükörfóliát vettem és ragasztottam a 'plafonra' illetve arra az ajtóra amit takarásként csináltam. Amúgy a tükörfólia ötlete is innen a fórumból jött, már nem tudom hol olvastam, de kösz a tippért. Íme a tükörfóliás megoldás:
 
Költségek:
Neoncsövek: 6310Ft (2db)
Foglalat: 2560Ft (4db)
Elektronikus előtét: kb. 8000Ft (2db 1x24-39W)
Plusz vezetékek és csavarok.
Összesen kb. 17000Ft-ba került.
Így utólag erősen elgondolkodtam hogy megérte-e , de szerintem igen, mert a szűkös hely miatt nem lett volna alkalmas egyik kész armatúra sem, plusz ami t5-ös ott még ezen az áron felül jött volna a neoncső. És azokat nem lehet külön kapcsolni.
 
Remélem talál benne valaki hasznos infót, főleg azok akik most vágnak bele egy egyedi akvárium kialakításába. Ha további kérdés van akkor itt a fórumban vagy személyesen szívesen állok rendelkezésre.
 
+1 barkácstipp
Az ajtót (legalább is én így nevezem azt ami elrejti a világítást és az akvárium tetejét) úgy csináltam meg hogy jobb oldalra csináltam egy elhúzható részt ami megkönnyíti az etetést, illetve ha terepet kell rendezni, könnyebb benyúlni az akváriumba:
NYITVA:
 
Zárva:

7. blogbejegyzés
Elképzelés!

Szóval terveim vannak, és még időm is van változtatni rajta. Ezért is szeretném megosztani veletek, hisz több szem többet lát. És talán más is hasznát veheti a terveimnek. Jelenleg már csak egy külső szűrő és az alapanyagok hiányoznak a tetőhöz. Ha ezek meg vannak akkor indulhat a projekt.
 
A Tervem pedig igen egyszerű. Már egy ideje szeretném az akváriumot hátterezni. Viszont egy külső szűrőre is szükség van. Ezért aztán az akvárium végleges berendezése a külső szűrő beüzemelésével kötöm egybe.
Azt már eldöntöttem, hogy a hátteret amit vettem több részből kell behelyeznem mert a merevítések véget máskép nem tudom behelyezni. Azt is tudom, hogy nem fogom az akváriumhoz ragasztani a hátteret, hanem vágatok megfelelő méretekre üveglapot és arra ragasztom rá. Így könnyen kivehető lesz az akváriumból és tisztítható is.
 
A külső szűrő elszívó csövét pedig a háttér mögé rejtem el a fűtőtesttel együtt. De, hogy ne vegyek el sok helyet a halaktól ezért aztán az akvárium sarkában választok le a háttérrel slégan egy kis részt. A háttérbe pedig ragasztok majd egy szűrőrácsot, hogy a víz átjusson a háttéren.
A lenti képen ezt láthatjátok is.
 
A további terveim pedig a tetőelkészítése lenne egy beépített világítással és hűtő rendszerrel. Mivel ez még elég homályos előttem ezért majd később írok róla. Egyelőre még a világítást sem tudom, hogy lesz kialakítva a tetőben.
 

8. blogbejegyzés
DIY Tető

Sziasztok!
A perfekt megoldások híve vagyok, így mint sokan mások először én is venni akartam egy tetőt az akváriumra. Hiszen a gyári a tökéletes megoldás, biztos van valami fröccsöntött műanyag mely olcsó, könnyen tisztítható, maradéktalanul ellátja funkcióját, és még dizájnos is. Gondoltam én. Aztán megnéztem őket a neten, majd az áraikat is, és így szép lassan, mondhatni, elillant a "vásárlási láz" 
 
Úgy döntöttem bevetem félelmetes barkácstudományomat, és magam állítom össze a tetőt.
 
Az akváriumot úgy választottam, hogy alapterülete egyezzen a régivel, mely még gyermekkoromban állt a nappaliban. Ez azért volt praktikus, mert így passzolt a régi állványra, és megtaláltam a régi tetőt is. Ez sajnos bútorlapból készült, így szépen szét is rohadt. Na sebaj, a világítás még hasznosítható belőle, tehát arra sem kell költenem. Nagy szerencsére találtam egy jó nagy műanyagtáblát a telkünkön, ez jó is lesz.
 
 
Már alakulunk. Van fény, van alapanyag.
 
Méretre kéne vágni. Ehhez körfűrészt használtam. Hogy tuti egyenes legyen a vágás, beszereltem az oldalvezetőt az oldallapoknál,
 
 
és vízmértékkel támasztottam meg a tetőlap levágásakor. Egy milivel nagyobb lett, de nem is baj, legalább könnyebben rá lehet majd rakni.
 
 
Az etetőnyílás kialakítása úgy tűnt a legegyszerűbbnek, ha teljes hosszúságú lesz, így legalább könnyen elférek majd akkor is, ha matatni kell valamit. Sajnos elpattant a sarka, a végén ahogy kitoltam a körfűrészt. Nem katasztrófa, majd visszaragasztom, vagy eltakarom a zsanérral.
 
Na, össze kéne őket valahogy fogatni. Csavarozni nem nagyon akarom, mert elpattanhat a vékony anyag. Van még egy kis aquasilicon, ha össztart egy akváriumot, hát ezt is meg kell tartania, próba cseresznye.
 
 
Íme a tető összragasztva, meg a két jetilábam.
 
Miután megszáradt, elég stabilnak tűnt, így hát a MEO is rábólintott. Persze az illesztések nem voltak valami csodálatosak esztétikai szempontból, de sejtettem is hogy ez lesz, gondoltam majd festés után valami szép alu, vagy réz élvédő tökéletesen elfedi, és biztos nem is drága. Kocsiba be, Baumaxba le, az aluminium élvédőnek métere asszem olyan 1600-1900HUF. Mély ledöbbenés, akkor jó lesz inkább a műanyag. Ez már jóval barátibb, 320HUF/2,8m. Persze csak fehér van így ezt is festeni kell. (Jobb lett volna anyagában szinezett fekete.) Vettem zongorazsanért is 900HUF/120cm. Szép vékony, rézszínű. Nagyszerű. Élvédőket gérbevágtam, felragasztottam ezt is szilóval.
 
 
Így már bombabiztos lett, de azért a tetőlap pereméhez, raktam még egy hosszmerevítést, mert a világítás előtétei elég súlyosnak tűntek. A hátoldalhoz is ragasztottam egy ugyanekkora darabot, ezeken fekszik majd a tető az akváriumon. Sniccerrel vágtam egy kis letörést körben az oldallapok peremén, hogy könnyebben a helyére csússzon majd felrakásnál. (ezt nem ártott volna az udvaron csinálni, mert így bokáig jártunk a forgácsban)
 
És végül jött az örvendetes rész, a festés. Ehhez festékszórót használtam. Mattfeket akril jó is, van is itthon 
 
 
Leszabtam a zsanért a kellő méretre. Túl közel voltak a lyukak a széléhez, és féltem, hogy elpattan az anyag, ha csavaroznám, előfúrni meg nem volt kedvem hatvanszor. A sziló itt is bizonyított 
 
Na. Haladunk, most jön a rázós része, át kell szerelnem a kb 10 éves T8-as világítást, de ahogy közben informálódtam, ez nem lesz valami bika cucc, úgyhogy nem ártana valahogy rádobni. Ha már sufni tunning akkor adjuk meg a módját gondoltam,
 
 
és a jó öreg alufóliát hívtam segítségül. "Felügyeskedtem" a világítást is. Hát ez nem sikerült valami profi módon, úgyhogy erről nincs is kép.  De világít! 
 
A vaku meg kicsit jobban világít, mint a T8  Persze amint keret lesz rá átváltok én is T5-re, bár szegény Compóim így is elég félősek a fényben, általában csak villyanyoltás után mernek előbújni.
 
 
 
Remélem tudtam pár hasznos tippet adni a barkácsoló kedvű sporttársaknak.
 
Üdv.: Peti
 
 
 
 

9. blogbejegyzés
DIY Külső szűrő V1.0

Sziasztok!
 
Egy évvel ezelőtti szűrő projektem megvalósítását osztom meg veletek.
Már egy ideje érett bennem a gondolat, hogy külső szűrőt építek.
Ennek egyik lehetséges megoldását mutatom be - Gondozásmentes biológiai külső szűrő Proci módra.  
 
Egy akvarista ismerőstől szereztem 20cm átmérőjű PVC (szennyvíz) csövet (építkezésről való). Ebből levágtam 34 cm-t.
~700 ft-ért vettem egy erre való kupakot. Ebbe megy bele a PVC cső. Előtte a 2 felületet vinilfix-szel bekentem, majd a végén is kitöltöttem vele a hézagokat. A tetejére pedig ~1500ft-ért egy olyan kupakot vettem aminek menetes teteje van. A cső tetején van egy perem, benne "karmos" gumitömítés. Amit oda beletesz az ember, nem veszi ki egykönnyen. Nekem eleve az összerakás is nehezen sikerült, olyan passzos a gumiperem:)
 
 
 
 
A Golf kertészeti áruházban vettem idomokat, szűkítőket. Összesen ~1000ft-ba kerültek. Ebből a 2db hajlított idom 2x350ft volt. Ezek elhagyhatóak, de nálam kevés a hely, igy nem akartam meghajlítva bevezetni a gumicsövet. A bemenő ág 1" szűkítve 3/4"-ra. Erre rájön a piros csatlakozó, amire a 16/22-es gumicső kerül
A kimenő ágon 1" szűkítve 3/4"-ra, majd tovább szűkítve 1/2"-ra. Erre rájön a piros csatlakozó, amire a 12/16-os gumicső és megy a 12/16-os 700L/h-s Hydor Seltz 20-as pumpához.
 
 
 
 
 
 
 
 
A jobb áramlás eloszlás és az esetleges ülepítés miatt készítettem egy kifurkált terelőlapot.
 
 
Ezt a következőképpen kell elképzelni odabent:
 
 
A beáramló viz egy keveset sereg-forog a lap ívessége miatt, majd a lyukakon távozik. Azért, hogy az itt esetlegesen összegyülő mulm jobban ott maradjon, biolabdákat tettem alá.
 
Akkor pakoljuk össze, lássuk miből élünk:-)
 

 
Áh, ez igy kevés lesz. Elő a gyári szűrőben lévő szűrőanyaggal is, legalább nem sterilen indulunk.
 
 
 
Feltöltés:
Az ülepítő részbe biolabda, rá jön a terelőlap.
 
 
Mivel a terelőlap nem zár légmentesen , ezért körbegyömöszöltem krumpliszsákkal. Tulajdonképpen a "zsákperem" közé szorítottam be a lapot, jó paszentos az egész. Ha a viz erre akar menni, menjen. Hamarabb elkoszolódik és dugulni kezd (bár igy is elég tömör)-> A viz új utat választ, a terelőlapot.
 
 
Erre kerámiagyűrűt helyeztem, mert 1. a többi réteghez képest nem olyan nagy felülettel rendelkezik, 2. a csövecskéivel jól szétvezeti a vizet.
 
 
Erre egy jó adag krumpliszsákot tettem.
 
Majd rá lávakövet.
 
 
 
Majd 1 adag Siporax:
 
 
És még egy adag:
 
 
És még egy adag 
 
 
Míg végül perlonvatta:
 
 
 
Felhasznált szűrőanyagok:
- 1 liter biolabda
- 1.3 liter kerámiagyűrű
- 1.3 liter lávakő
- 3x1 liter siporax
Eddig 6.6 liter + krumpliszsákok és a legtetején vékonyan perlonvatta.
A szűrő térfogata ~10 liter. Ebből elvész egy kis részt az ülepítés miatt, olyan 8.5-9 liter szűrőanyag van benne.
 
A 700L/h-s kétéltű vízpumpát szárazon használom. Ennyi szűrőanyaggal és a kelleténél hosszabb, tekergősebb csövekkel 320L/h-t mértem. Ha méretre vágom őket és egyenesen le/felvezem az aksihoz, biztos javulni fog ez az érték.
 
 
Mivel gondozásmentes bio-szűrő, nem tisztítottam havonta. Erre ez a megoldás nem is alkalmas. A menetes tetőt elég nehéz úgy rátekerni, hogy ne eresszen. Izmosan meg kell húzni. Trükk: be kell vizezni a kis tető saját gumigyűrűjét, így könnyebben csúszik a rátekerés során. A bontáshoz viszont szintén neki kell feszülni. Ma már szilikonzsírral kenném be, úgy a nyitás-zárás is könnyebb és megtartja a gumi kondícióját is.
Ennél jobb megoldás lehet a pántos rögzítés.
 
A szívópipát egy Pipelife csőből hajlítottam meg 180°-ban. néhány képen látszik a szűrőnek támasztva. Ez a háttér mögött volt, ~10centire vízbe lógva.
 
A belső ragasztásokat először vinilfix-szel végeztem. Sajnos az idomok nem pvc-k, igy nem lett tartós kötés (aki megteheti, pvc idomokat vegyen, iszonyat jól megfogja a ragasztó). A csonkokat ezért FBS-sel ragasztottam be & a lenti kupak vinilfix-es beragasztása során előbújó ragasztóra FBS-t kentem körbe, amolyan fuga anyagként. Noha a vinilfix nem káros, biztos ami biztos. FBS ápol, s eltakar:-) Hozzáteszem, ha előtte zsírtalanítja az ember, nagyon jól tapad a kemény PVC-re.
 
*******************************
 
5. hónap utáni tapasztalatok:
 
A hydor pumpa sajnos tényleg elkezdett zörögni, de olyan hangosan, hogy aludni is alig lehetett mellette. Az elején csak ritkán, elég volt kihúzni-bedugni és jó lett. Később egyre gyakrabban kezdett rá. Fura, de ki-bekapcsolást követően jó volt. Olyan, mintha menet közben lemaradna a fázistól és az ismételt bekapcsolással ismét elkapja. Végén már csak sokadik bekapcsra indult zajmentesen, de utána is rákezdett.
 
Egy rotor csere megoldotta a problémát.
 
Költségek:
200-as PVC cső helyi akvaristától ingyen
Alja 700ft
Menetes kupak 1.500ft
Idomok 1.000ft
Hydor Seltz20 pumpa vaterán akciósan 6500ft
Biolabdából 2liter vettem szintén vaterán 990-ért, ebből 1 liter került bele: 500ft
Siporax 3 liter vettem akciósan vaterán 3x1500: 4500ft
Kerámiagyűrű+lávakő az előző szűrőből jött át. Helyére krumpliszsák és biolabda került, így mechanikai lett.
Esőztető: volt itthon, egyébként PVC csőből megoldható (lásd N-dee )
Szívócső: 18-os PVC csőből hajlítottam, végére hálót tettem.
 
Tehát a szűrő 9.700ft-ba került a töltet pedig +5.000ft. Ezek persze jórészt akciós árak. Már januárban elkezdtem vadászni a hozzávalókat. Szegény eladónál több hónapig állt postázásra várva a januárban megnyert vaterás termék. Aztán amikor minden összegyűlt: küldhetitek! Meg is köszönték Szerencsém volt, mert tavasszal sok olyan 1ft-ről induló termékkel akcióztak, amire nekem szükségem volt.
 
Ebben a kivitelben csak a térfogat ami miatt megéri, egyébként határeset. Nincs duplacsap, nincs kényelmes megbontási lehetőség(bioszűrőnél talán nem annyira számít). Ha ezeket hozzáveszem, akkor ennyiből érdemes venni használtan egy jó gyári szűrőt vagy kevésbé jót újonnan.
Nagyobb akváriumhoz viszont mindenképp pozitívra jön ki az ember. Csak valamivel nagyobb hordó/magasabb PVC cső kell és egy nagyobb, megbízható szivattyú. A járulékos költség ugyanannyi (csövezés, idomok, végzárványok). Arányaiban nem nőnek meg annyira a költségek, mint amekkorával nagyobb, erősebb szűrőt építünk. Viszont fontos, hogy építésnél körültekintően járjunk el. Hanyag ragasztás, "úgy is jó lesz" hozzáállás könnyen elúsztathatja a szobát:)
 
 
Végezetül 2 kép. 1. és 4. hónapban tisztítottam. Ilyen volt 4 hónaposan.
 
 

 
 
Az ülepítőben volt kosz, de fentebb semmi. Látszik, hogy a bacik szépen beköltöztek a helyükre:) Kellett azért idő, első hónapban még nem volt elszinesedve a siporax.

10. blogbejegyzés
Hordós szűrés.

Azért írom ezt a blogot, mert már páran érdeklődtek, hogyan kell hordós szűrést csinálni. Tapasztalatom szerint 200 literes akvárium alatt nem érdemes ilyet csinálni, érdemesebb egy gyári szűrőt venni! (Evo/Ataman) Akinek nincs barkács hajlama az hozzá se fogjon.
 
 
Kezdeném a hordóval, két változat kapható. A csavaros tetejű és a bilinccsel zárható. A csavaros tetejűt nem ajánlom, mert nem lehet szivárgásmentesen lezárni, nekem legalábbis nem sikerült. Tehát marad a 30 literes csatos hordó ami kb. 4500 ft. (persze lehet nagyobbat is venni de szerintem 1000 literes akváriumig felesleges)
Ennél a fajta hordónál is azt vettem észre, hogy nem zár tökéletesen, ezen úgy segítetem, hogy egy vastagabb cipőfűzőt tetem a gyári tömítés alá. Kétféle képen lehet a csövezést megcsinálni. Alul megy be a víz és fülül távozik, nem tudom miért, én a bonyolultabb verziót választottam és a hordó tetejére tettem a szívó és nyomó ágat. Ezt úgy oldottam meg, hogy vettem 3/4-es és 1/2 locsolótömlő csatlakozókat párban és a hordó tetejét két helyen kifúrtam ághely fúróval.
A lyukakba beletekertem a csatlakózókat és alulról rátekertem a másik részüket, tömítésnek teflon szalagot használtam. Szívó ágnak egy mosógép lefolyócsövét használtam ami egy gégecső és 3/4 méretű. kb. 700ft
A gégecső egy darabját levezetem a hordó aljába a másik végét rányomtam a hordó tetejébe erősített tömlő csatlakozóhoz. Egy kör formájú vödör alját levágtam 5 cm vastagságba és sok lyukat fúrtam rá, ez lenne az ülepítő.
 
Erre helyeztem 5 liter kerámia gyűrűt amit egy villanyszerelő barátom szerzet, ez jól megkavarja a vizet és a nagyobb szennyeződések jobban leülepednek.
A következő szűrő anyag 10 liter agyag granulátum (kb. 2000ft) ami kiváló biológiai szűrőanyag. Érdemes használat ellőt kimosni és kifőzni. Egy kertész barátom mondta, hogy ez van olyan jó mint a gyári akvarista bioszűrő anyagok, persze ezen kijelentésemért kapok majd fejmosást néhány akvaristától! :))
Ezután következet a jó öreg krumpliszsák, majd durva és finom szűrőszál.
A hordó tetején lévő tömlő csatlakozókat először akvárium ragasztóval tömítetem de ez egy pár nap alatt levált és szivárogni kezdet, ezután kétkomponensű epoxi ragasztóval próbálkoztam de ez sem lett tartós megoldás. Egy ismerős felvilágosított, hogy ezt a fajta műanyagot nem lehet ragasztani, csak anyagával hegeszteni. Ezután a vízszerelésben ismert teflon szalagot használtam tömítésre, ez már beváltotta a hozzá fűzőt reményeket és nem szivárgott. Aki úgy dönt, hogy fölül vezeti be a szívó csövet a hordóba az mindenféleképen gége csövet használjon mert ha sima gumi csővel csinálja, akkor összeszereléskor nem tudja úgy összerakni, hogy ne törje meg a csövet. Nyomóágnak átlátszó gumi csövet használtam 1/2-es méretben. A kétéltű szivattyú 1000l/h-s, ahogy számolgattam a hordó kerületéhez és űrtartalmához kb. ez a megfelelő Hailea HX-6520 (6240 Ft akcióban http://www.akvariumplus.hu ) Nem a leghalkabb ez a típus, de nekem a dolgozó szobában van így nem zavaró. A szűrő nagyon hatékony gyönyörű tiszta vizet csinál a halak nagyon jól érzik magukat. Tesztekkel nem mértem a vizet. Én eső vizet használok az akváriumba vagy Pí vizet, mert nálunk nagyon ronda a csapvíz. Remélem érthetően írtam le mindent, ha kérdésetek van csak bátran!
 
Üdvözlettel Mihalecz Zsolt
 

11. blogbejegyzés
Teknőstojások....

Szasztok! Az első bejegyzésemet már rég el kellett volna kezdenem írni, de eddig még nem jutottam....
DE MOST!
"Lebabázott" a Misi nevü lányteknősöm..:D
A történet ott kezdődik, hogy 5 éve rámhárítottak egy vörösfülü teknőst. Nem nagyon tudtam hirtelen mit kezdjek vele. Nem olvastam utána. Ezután egyre többet kezdtem el foglalkozni vele... Azt mondták MISI a neve, fiú teknős és kb. 25 éves.... Én így hittem....
Ezek után - mivel kicsi terráriuma volt - vettem neki egy nagyobbat 2009-ben. Utána gondoltam, hogy ne legyen egyedül, kapott egy sárgafülü lányteki (LILI) társat....
Éldegéltek, amíg egyszer csak azt nem vettem észre, hogy lerakott valamelyik pár tojást a vízbe. Természetesen meglepődtem. Most mitévő legyek... 1-et sikerült megmenteni, arra próbáltam vigyázni... Majd egyszercsak látom, hogy a Misi vörösfülü fiúnak hitt teki épp akkor pottyant ki magából egy jókora tojást... Igencsak nagyon meglepődtem.
Onnantól határoztam el, hogy ha ez így megy, akkor próbáljuk meg egy fiútekivel is. Így beszereztem egy ivarérett sárgafülü ékszertekit (ALI).
Nem tudom mi volt köztük vagy mi nem, megvolt.e vagy sem! De tegnap a Misi lánytekim megint 8-at tojásozott, ám most felkészültebb voltam.... Siekrült 4-et kimenteni a Párom segítségével. Beraktam neki homokot, amibe lerakhatja a tojásokat... Beszereztem keltetőnek terráriumot, vízfűtőt, meg mindent amit kell... Most várjuk a csodát! 

12. blogbejegyzés
Peltier hűtés házilag.

Egy éve indítottam az akváriumomat, a nyári hőségben. Szokásos dilemma, mivel hűtsek? Jégakkut próbáltam, nem túl hatékony. Ott kell lenni mellette és cserélgetni. Ventilátoros hűtéssel nagyon párolog a víz, ettől keményedik, nálam meg úgyis elég kemény. A fix, gyári lámpás tetővel meg nem fér össze. Vagy világítok, vagy hűtök. Radiátoros hőcserélő. Volt egy régi hűtőszekrényből kiszuperált hűtőrács (ami a hűtőgép hátulján van, fekete és sok görbe cső kanyarog benne egy síkban). Gondoltam, belevezetem a vízet, ventilátorral fújom és visszavezetem. De kicsi az áteresztő képessége, de főleg attól féltem, hogy ez rézből van és kioldódik belőle, a halak meg réz mérgezést kapnak.
Idén már komolyan gondolkoztam egy szoba klímán is. Már akciósan lehetett kapni kb 45000Ft-ért egy nagy barkácsáruház láncban (a márkája elég felejtős, ennyiért). Így én is jól járok, a lakással együtt (mind az összes 28m2) meg az akvárium is hűvösben van. Bár én bírom a meleget, csak nagyon muszályból vennék klímát. Tehát ennél olcsóbban kell megépíteni egy hatékony hűtőt. A gyári akvárium klímákról most ne beszéljünk, érthető anyagi okok miatt!

Már a kezdetekben piszkálta a fantáziámat a peltieres hűtés. Csináltam is egy korai verziót, de nem váltotta be a reményeket. Ez úgy működött, hogy egy aluminium tömbön átfúrtam két alu csövet. A belső szűrő kifolyójából pvc csővel vezettem a vízet az egyik alu csőbe, a cső túlsó végét pvc csővel visszavezettem a másik alu csőbe, onnét vissza az akváriumba. Az alutömb és egy processzor hűtőborda közé volt a peltier elem beszorítva. Nyilván a hideg fele az alut hűtötte, a meleg fele a hűtőborda felé nézett. A hűtőbordát egy hozzávaló ventilátor fújta. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a víz keveset töltött az alutömbben, a víz gyorsan átfolyt rajta, és hamar visszamelegítette. A hűtőborda-ventilátor kevésnek bizonyult. A Víz kivezetés-bevezetés kb 2x70cm szigeteletlen pvc cső.

Idén új megoldás jutott az eszembe. Bár eddig még több héten át tartó kánikula nem volt, de megcsináltam. Itt is az egész alapja egy 120x70x20mm-es alu tömb. Itt is az alutömb és az előző verzióban használt proci hűtőborda közé van a peltier elem beszorítva. Úgy, hogy négy csavar van az alutömbön átfúrva (csak furat) a peltier elem mellett. A hűtőbordába a csavarok számára meg menetet fúrtam. M3,5 csavar elég hozzá. Erről a hűtőbordáról levettem a ventilátort. Vettem egy brutális PC processzor hűtőt! (Ha nem válik be még mindig áttehetem a számítógépembe.) Ez egy Noctua NH-U9BSE2 hűtő, jó mind az Intel, mind az AMD akváriumokhoz :) Jó nagy hűtőtorony van hozzá és két zajtalan ventilátor. Ezt a hűtő egységet az alutömb másik oldalára szereltem a hozzá adott rögzítő szerelvényekkel. Én az AMD procira való felfogató íveket használtam. Itt is M3,5-ös csavart használtam. A csavart át kell dugni a felfogató íveken, kihézagolni alátétekkel és az alutömbbe menetet fúrni a csavar számára. A peltier elem mind két oldalára és a hűtőtorony talpára kenjünk hővezető pasztát vékonyan a jó hőátadás érdekében! Ezt egyébként adnak a hűtőhöz. A felfogató ívek és a hűtőtorony talpa közé be lehet dugni egy-egy 6-os alu rudat, ez fogja tartani az egészet az akvárium fölött. Úgy állítsd be a vízszintet, hogy a víz a lenti hűtőbordát épen ne lepje el (a peltier ne kapjon vízet, bár gyárilag jól van szigetelve). Merjél le a vízből, vagy tegyél valamit a rudak alá. Most nézd meg a képeket, mert már jobban nem tudom elmagyarázni!
Kell hozzá (recept):
- 1 db peltier elem 50x50x4,5mm 79,1W (15,4V, 8A). Beszerezhető a Conrad-nál 7990Ft
De ha teheted, inkább a nagytestvérét vegyed! Ez 49,5x49,5x3,9mm 123,5W (15,4V, 14A) 9990Ft. A piros vezeték a +12V a fekete a GND. Hogy melyik fele mit csinál, azt észre fogod venni, ha egy kicsit bekapcsolod üresen.
- 1 db PC tápegység. Lehet használt is bontóból. Kb 3000Ft. Fontos, hogy 12V-on tudjon 8(14)Ampert. Ez a régebbiekre, gagyibbakra nincs ráírva. Ez min 350-400W-os tápegység. Az új (ATX) tápegységeknek nincs bekapcsoló gombjuk, mert a számítógép alaplapja kapcsolja be őket. Úgy lehet őket bekapcsolni, hogy a 20 pólusú nagy csatlakozón egy dróttal összekötöd a zöld vezetéket az egyik feketével. Ezek a tápok csak akkor indulnak el ha terhelés is van a kimenetükön, üresen ne kapcsold be! Ha minden jó, akkor el kezd forogni a ventilátorja. A 12V a lapos, 4 pólusú csatlakozókból nyerhető. A sárga a +12V, a fekete a GND.
- 1 db Noctua NH-U9BSE2 processzorhűtő 15400Ft (pl QWERTY, Mammut) A ventilátorokon a piros vezeték a +12V, a fekete a GND.
- 1 db processzor hűtőborda kb 70x70mm felületű. Bontóból, ~500Ft. Ez elég nagy a hőátadáshoz és menetet is lehet bele fúrni a peltier mellé.
- 1 db 120x70x20mm-es alu tömb (a réz még jobb). (volt otthon) A méretek nem túl lényegesek csak ráférjen minden.
- 8 db M3,5x30-as csavar (lehet M3-M4 is), alátétek (A patikából  )
- 1 db 1m hosszú 6-os alu rúd. Barkács áruházból. ~500Ft. Félbevágni, a lényeg, hogy átérje az akváriumot biztonságosan.
- vezeték a peltier bekötéshez, sorkapocs (csoki), csatlakozó a PC táphoz, az apa fele kell (Lomex)

A peltierre maximum 15,4V kapcsolható, de ilyen táp ekkora terhelhetőséggel nem igazán szerezhető be! Ezért csak a PC táp jöhet szóba a 12V-tal (olcsó, elég erős, zárlatvédett...). Ezért a 79,1W-os csak kb 62W-ot, a 123,5W-os kb 96W-ot ad csak le. Ezért vedd a nagyobbat!

Mit tud? A 79,1W-os 12V-ról. Teszt: 2L víz a műanyag lavórba. A környező levegő 25Cfokos, fél óra alatt 27Cfokról 18Cfokra, egy óra alatt 14Cfokra hűtötte. Az 50L-es akváriumban óránként 1Cfokot hűt. Nálam a 28Cfokos vízet 3 óra alatt lehűtötte 25Cfokosra. Az egészet célszerű úgy elhelyezni, hogy a vízbe lógó hűtőborda a szűrő vízáramába kerüljön, a hűtőtorony ventilátorai meg szabadon tudjanak fújni a víz fölött, mert a párologtatás is segíti a hűtést! Nem olyan nagy a teljesítménye, hogy termosztáttal kelljen vezérelni, mert elég lassan hűt. Bár egy nano akváriumnál szükség lehet rá. Ha jól kitapasztalod elég lehet manuálisan kapcsolgatni, vagy egy kapcsolóórával.

Ezek után mindenki döntse el magának, hogy megfelelő e neki ez a hűtés, ennyiért...
Több száz literes akváriumokhoz biztos nem ajánlanám ezt a hűtési módot. Figyelembe véve a bekerülési költségeket, a fogyasztását, a hatékonyságát max 100L-ig működőképes lehet a rendszer (szerény véleményem szerint, bár olyan sok tapasztalatom még nincs).

És még felhívnám mindenki figyelmét az érintésvédelmi szabályokra! Vízzel és árammal dolgozunk, a kettőt meg távol kell tartani egymástól. Az áramot az embertől is távol kell tartani...
Mindent csak saját felelősségre, ha nincs meg a kellő tapasztalatod, vagy bátorságod, inkább el se kezd... Sok sikert !

13. blogbejegyzés
Házi barkácsvilágítás T8-ról T5-re gyári tető átalakításával

A kezdet:
Adva van egy 80x35x45-ös akvárium, a gyári műanyag tetővel, benne 2x18W T8-as fénycsővel.
Már használtan vettem, és kezdettől gondjaim voltak a világítással, ami hol működött, hol nem. Néha napokig semmi, aztán hajnalban felvillant a neon.
Ekkor még a munkahelyemen egy lelkes kolléga szétszedte, átnézte, cserélt benne előtétet és gyújtót, aminek köszönhetően működött is pár hónapig, de mostanra kilehelte a lelkét. Fénycsövek jók, valószínűleg a foglalatokkal van gond, de amúgy is törtem már a fejem egy átalakításon, most elérkezettnek láttam az időt, hogy belevágjak - nő létemre - egy egyszerűnek tűnő, de nem mindennapi vállalkozásba.
 
A hozzávalók :
A beszerzése aránylag könnyen ment, mivel a Tungsram márkaboltban minden volt egy helyen:
4db csavarozható T5-ös foglalat
http://bolthely.hu/tungsram/id/01079_T5_fenycso_foglalat_paramentes_csavarozhato
 
1db Helvar típusú 2x24W-os elektronikus előtét (így a gyújtásra már nem is lesz szükség, és gazdaságosabb, nem villog, stb.)
kb. 3 méter huzal, pár csavar
2db T5-ös Daylight fénycső (sokkal vékonyabb és kicsit rövidebb, mint a T8-as elődje, de ebben az esetben ez állítólag előny!)
(ide majd jönne pár kép, ha újra működik a feltöltés)
Mivel nem értem rá vaterázni, kutakodni, így nem volt olcsó játék, az alapanyagok több, mint 12ezerbe kerültek, de hát egyszer élünk!
 
Az első akadály:
Otthon párom gyorsan lehűtött, hogy ő ehhez nem ért, bízzuk villanyszerelőre a dolgot.
Na, de aki egy kicsit is ismer engem, az tudja, nem olyan fából faragtak, aki hamar feladja, amit a fejébe vett.
Olvasgattam a fórumot, kikértem a hozzáértő és nagyon segítőkész, meg lelkes akvarista tagok segítségét, amit ezuton is hálásan köszönök nekik, a munkahelyen átvettük a teendőket a villamosághoz valamicskét értő kollégákkal, majd mindezen tudással felvértezve, a hétvégét a szereléssel indítom.
Amennyiben sikerrel járok, és nem szerepelek az esti hírekben, mint háztartási katasztrófa, akkor képes beszámolóval buzdítok mindenkit, hogy vágjon bele bátran az átalakításba.
Folyt.köv.
 
Örömmel jelentem: SIKERÜLT!
Megcsináltuk és működik!
Minden fórumos tag segítségét ezúron is köszönöm!
És persze férjem végtelen türelmét, odaadó támogatását.
Szóval, bárki belevághat nyugodtan, valóban csak a rajzot kell követni a bekötésnél.
 
A 3 méter drót kevés lett, de használtunk az előzőből pótlásként.
A pattintós foglalat helyett csavarost kellett beszerelni, mivel a T5 csövek rövidebbek, viszont az M4-es csavar a gumi alátéttel is lötyögött, így párom fabrikált, fúrt egy plexi lapot,a mivel már stabilan rögzíthettük.
A kapcsoló drótja nem földelt, tehát csak két drótot kellett az előtét másik végébe tenni, aztán kapcs, és lőn világosság!
Bátraké a szerencse! A halak és a növények nagyon élvezik, mi pedig büszkén gyönyörködünk benne esténként!
Ami pedig még ennél is jobb érzés, hogy mennyi új barátra találtam, akik igyekeztek bátorítani, segíteni, hasznos tanácsokkal ellátni.
Köszönöm.

14. blogbejegyzés
A „mostohagyerek” ( az alsó, oldalsó, felső-polcos szűrésrendszer-vagyis technikai tartály.)

Már közismert, régi dolog de mostanság a válság miatt egyre több társunkat érdeklő téma.
 
Leírásom inkább csak a saját tapasztalatomon alapul, nem teljes, nem is szakszerű, de megpróbálom közérthetően leírni.
 
Belinkelek néhány oldalt, mert több verzió is létezik, van egyszerűbb, és bonyolultabb rendszer, bár ezt nem is nevezném bonyolultnak, csak inkább több kényelmi funkcióval ellátott szűrőakvárium.
 
Sajnos ez a rendszer több helyet igényel egy külső vödrös szűrőnél. Viszont mivel én abból indulok ki, ha valaki ilyen építésére szánna időt—van helye.Ha nincs akkor marad más szűrési módszer.
Általában az akváriumok alatt van hely de ritkábban mellette, ill. felette.
Az akváriumok alatt általában van hely, a szekrényben ill az állványzat alatt el lehet rejteni a tartályt.
Az akváriumok mellett ill. felettük már kevesünknek adatik meg az elrejtés, takarás, a felső rendszerrel meg a súly miatt is gondunk akadhat.
Az akvárium mérete nem befolyásolja nagyban a külső tech.tartályt igaz egy kis- pl. 10 literes aksinál már meg gondolandó, de nem lehetetlen csak furcsa.
 
Ennél a rendszernél hátrány, hogy a fő vagy-díszakváriumot meg kell fúrni. (bár van megoldás más módszerrel de az drágább vagy ha a DIY megoldást válasszuk akkor időigényesebb, és némi jártasságot igényel a barkácsolásban.)
Az a szerencsésebb aki az akváriumot maga készíti vagy készíteti mert az összeragasztás előtt meg tudja rendelni a fúrást ami kb. 600 Ft-tól kezdődik, de gondolom ez üvegesektől függ.
Mindenesetre én javaslom a legalább 2 lyuk fúratását a biztonság miatt.
Az esetek többségében az akváriumot a hátsó üvegnél fúratják meg a megrendelők, de sokan az akvárium alját fúratják meg, kevesebb az oldalsó fúrás.
 
A kész aksiknál vagy a szettben kaphatóaknál én borotvapengével levágtam a hátsó üveget, és elvittem az üveget megfúratni. Ez általában 2-3 nap alatt kész. Ilyenkor el kell távolítani a régi üvegragasztót, ami szintén egy borotvapengével történt, v. pengés kaparóval.Jó szolgálatot tesz ilyenkor a Berner szilikon eltávolító. v. esetleg az aceton.
 
A borotvapengével óvatosan bánjunk, én eleinte az ujjaimmal fogtam, de miután több sebet szereztem ekkor áttértem a kombináltfogóra.
 
Vastagabb pengét mint a borotvapenge-csak akkor használjunk, hogy ha nem passzentosan van az üveg ragasztva, mert könnyen elrepeszthetjük az üveget.A szike sem jött be,-vastag.
 
Az üveg fúrását a feltöltött akváriumnál -persze a fúrás alatti szintnél lejjebb lévő vízszintnél is el lehet végezni. Nem ámítás- egy társunk már több ilyet csinált.
 
A furatok méretét meghatározza, az akvárium milyensége---halas ,növényes , tengeri.
 
 
Persze ebbe bele lehet kötni, nem olyan egyszerű, a több szűrőanyag jelenléténel kevesebb is lehet a szűrőn átfolyó vízmennyiség.
 
A furat mérete persze függ az akvárium nagyságától is, egy több 100 literes aksinál nem érdemes és nem is szabad, teszem fel—egy 20 mm-es átmérőjű lefolyót készíteni, ez kevés.
 
Mielőtt elvisszük az üvegeshez az üveget, vegyük meg azt a PVC vagy akár más anyagból készült idomot amelyet be akarunk helyezni a furatba. Jobb ha mellékeljük a fúrandó üvegtáblához, hogy az üveges bele tudja illeszteni a furatba.(csak úgy ragasszuk rá az üvegre egy cellux-al v. hasonlóval) Én már jártam úgy, hogy csak a 18mm-es méretet adtam meg neki, és nem mellékeltem az idomot. Természetesen kisebbre fúrta, így a menetből kellett itthon lereszelnem vagy 0.5 mm-t. Ha odaadjuk neki nincs apelláta, addig fúrja amíg bele nem megy az idom. A furat elhelyezése tetszőleges, de előtte át kell gondolnunk, hogy csak egyszerű idom legyen, azaz a víz csak simán lefollyon a furaton, vagy esetleg egy 45- 90 fokos idom (pipa) legyen amin felül bukik be a víz.
Az üveg furata az akvárium oldalsó élétől tetszőleges, de ezt is meghatározhatja az akvárium alatti bútor, vagy a csövezet részére gyárilag kialakított nyílás.
Meghatározhatja az akváriumban tervezett áramlás is, vagyis a felnyomó szivattyú , és belső szűrők által keltett áramlás, vagy esetleg a keringtető pumpák (Tunze, Marea.,Hydor Korallia stb. által keltett áramlás. A keringtető pumpákkal szerencsésebbek vagyunk mert ezek állíthatók, így többé-kevésbé be tudjuk állítani a nekünk megfelelő áramlást ami esetleg nem engedi leülepedni a mulmot az aksi aljára, hanem a lefolyók felé „fújja”. Nálam a furatok az aksi szélétől 5 cm-re vannak és 10 cm-re az üveg tetejétől. Nem így terveztem, természetesen az üveges pont fordítva készítette el, pedig szájbarágósan elmagyaráztam neki és még vissza is mondattam vele.(sajna telefonon történt az egyeztetés, az üveget egy megadott címre vittem ahol nem tartózkodott senki, de balga módon nem jelöltem meg a furatok helyét )Persze ez ritka kivétel, hogy nem találkozunk az üvegessel, de így hozta a sors.
 
Mivel a furatok ez utóbbi esetben nagyon lentre kerültek, ezért be kellett ragasztanom a lefolyó furat köré egy 90 fokos idomot, ezáltal vagy 5 cm-t emelkedett a víz szintje,(ami kellett is) és így felülről bukik be a víz, nem oldalról.
 
A régebbi készítésű akváriumaimnál csak sima lefolyó volt.
 
A furat elhelyezése meghatározza a vízszint magasságát, erre tervezéskor ügyeljünk. Ha nagyon lentre kerül, akkor a vízszint alacsony lesz, de ugyebár ezt korrigálhatjuk oly módon, mint ahogy én kényszerültem egy pipa felragasztásával.
 
Amennyiben valaki hullámoztatni akarja a medencéjét, pl, egy wavemaker-el, akkor természetesen alacsonyabbra kell a furatot helyezni, ill a lefolyót, számítani kell a víz változó mozgására. A hullámzás miatt nem lehet teletölteni a medencét (értem ez alatt a medence tetejétől az a szokásos 1-2 cm- vízszint, ami talán átlagos) mert ugye ha a hullám kibukik a magas vízszint miatt akkor kész az árvíz.
 
A lefolyókra érdemes azaz inkább kötelező egy rácsot helyezni, ez lehet gyári avagy saját, akár egy műa. szúnyogháló.
 
Én minden esetben javaslom a legalább 2 furatot akár a 3-at.1 furatnál ha valami dugulás történik—abból családi vita lesz. Bármi előfordulhat, pl. egy levéldarab, egy csiga, egy öngyilkos hal kerül a szűrő elé, nem tud a víz lefolyni, a felnyomó meg csak dolgozik…
Aki mégis ez mellett dönt annak javaslom a lefolyó elé helyezett szűrőkosarat, pl. erre alkalmasak a vásárolt akváriumi növényeink ültető kosarai. Felragasztása akár pillanatragasztóval is történhet, gyors és egyszerű.
 
A 2 vagy esetleg 3 lefolyóban jobban eloszlik a lefolyó vízmennyiség, tehát a rendszer is csendesebb lesz.
 
Van még 1 lehetőség, miszerint az akvárium alját fúrjuk meg. Ebbe a furatba egy csövet ragasztunk be .Ennek a magassága határozza meg a víz szintjét .Ennél a megoldásnál nagyon figyelni kell a beragasztásra mert itt tökéletesnek kell lenni mindennek .Én ezt a módszert tartom a legveszélyesebbnek az „árvíz” miatt.Az akváriumban felálló cső eltakarása sem egyszerű feladat de dekorációs kövekkel, faágakkal megoldható.Pl. egy vastagabb átfúrt fa is tökéletes „álca”.Természetesen ebből is ajánlott kettőt esetleg hármat készíteni, ez is akvárium nagyság függő, meg persze ki mennyire óvatos.
 
A furatba elhelyezett idom lehet olyan amit a vízszereléseknél és a villanyszereléseknél alkalmaznak. Mindkettőt használtam, a kisebb akváriumoknál talán olcsóbb a villanyszerelési idomok, gégecsövek.Van aki kert locsoló rendszerből alkalmaz néhány terméket, amelyek egyszerű slagok,(azaz minőségi, drága cucc de akkor is csak egy slag, vagyis öntözőcső) vagy drágább szilikonok.
 
A víz levezetésénél a legzavaróbb a CSOBOGÁS, a lezúduló víz zaja.
Amennyiben nem alszunk az akváriummal egy helyen, és nem ott van a TV szoba akkor nincs gond.(persze ha ott van ágy és jönne a rokonság néhány napra, akkor készítsük fel őket erre, és közöld velük, hogy a szűrést nem tudod leállítani)Én jártam így, ezért apósomék évente csak kétszer jönnek, bár amíg kígyók is voltak csak egyszer…..
 
Ha az akvárium hálóhelységben van vagy ott ahol zavaró a csobogás, oda érdemes a levezető ill. lefolyócsövet gégecsőből készíteni, sokkal halkabb mint az egyenes falú.A csövek ne hirtelen vezessenek az alsó tartályba, hanem ferdén, akár 45-60 fokban,akár spirálisan is, bár erre szabály nincs, ki kell tapasztalni.Én nem az egyszerű villanyszerelési gégecsövet vettem, hanem egy speciális, elég drága csövet.(fogalmam sincs a gyártó cégről, és a nevéről.)Az az idom amelyiket a furatba illesztettem menetes, és az akvárium belsejéből egy anyával rögzíthető .Az idom külső és belső részére egy gumitömítés került, plusz egy kis szilo, csak a biztonság végett. Az ilyen akváriumi ragasztók többsége nemigen ragassza a PVC-t (erről már sokan írtak)ezért ez csak olyan saját magam megnyugtatása végett végzett tömítés, szilózás volt.
Fixen sztem. nem érdemes beragasztani a csöveket, bármi előfordulhat és ha szét kell szedni a lefolyó idomot, nem tudjuk törésmentesen elvégezni.
Ha mégis így döntünk akkor a víz-gáz szerelvény üzletekben kaphatók ragasztók, amelyekből van lassan és gyorsan száradó is, de azzal kalkuláljunk, hogy nagyon erősek, és amit már egyszer összeragasztottunk azt már nemigen tudjuk szétszedni.(nekem még nem sikerült, csak kalapáccsal de ugyebár utána –kuka..Valószínűleg sokan ismerik ezeket a ragasztókat tehát nevet nem írok. Persze még lehet számtalan ragasztó amelyik alkalmas lehet a ragasztásra, ezek felsorolását meg sem kísérlem.
 
A beragasztott 90 fokos idom, amely nálam van ennek a speciális gégecsőnek a szerves része, tehát ugyanabból az anyagból van. A gégecsövet csak bele kell csavarni az idomba, (amelyben persze belül szintén spirális kiképzés van) de utána azt nem lehet kiszedni, mert önzáró. Ennek ellenére eresztett, nem zárt rendesen, ezért pillanatragasztót folyattam bele, azóta nincs gond vele.
 
Ez a gégecső megoldás jobb mint a merevfalú, mert értelemszerűen mozgékony , tehát ha esetleg a tartályt arrébb helyezi az ember akkor a csövezet követni tudja.
 
Bevallom őszintén, hogy fogalmam sincs, hogy az általam alkalmazott csövezetnél melyik a legnagyobb méret, de lomtalanításkor az utcán találtam egy kb 70 mm. Külső átmérőjű csövet, így elnézve nagy akváriumokhoz is tökéletes lehet.
De ismerve az árakat nem lehet olcsó, mert az enyémnél is gúvadt a szemem amikor ki kellett fizetnem. De a jót, meg kell fizetni. Inkább most fizessek többet, mintha valami vizes baleset után renováljam a nappalit…
 
A merev falú csövezet már ebben az esetben már problémásabb, bár a több 100 literes vagy több ezer literes akváriumoknál a merev csövezést részesítik előnybe, ezeket nem igazán mozgatják.
A lefolyó víznek is lehet hangja, de a beérkező vízé már nagyon zavaró. Eme hang tompítására sok variáns van. Van aki egy szivacsra ereszti, van aki perlon vattára, vagy hasonló anyagra, van aki egy filterbag-ot (ez egy egyszerű filter- perlon zsák) kötöz a beérkező csőre.
A víz zaja függ a mennyiségtől, a csövezéstől, és, hogy milyen anyagra érkezik a víz.
 
Olyan kis akváriumoknál mint az enyém, szinte hallhatatlan a lefolyó víz, nagyobb zaja van pl. a Korallia keringtető pumpának, vagy a felnyomó pumpának.
 
 
A lefolyó csövek alkalmasak lehetnek a felnyomó csövek elrejtésére is, azaz a felnyomó csöveket egyszerűen ledugjuk a lefolyón, és így csatlakoztatjuk a felnyomó pumpához.
Hátránya az, hogy tekintélyes helyet elfoglal a felnyomó cső a lefolyócső átmérőjéből, de ha a lefolyócső eleve így lett tervezve, akkor az nyilván nagyobb a megkívánt méretnél, tehát van hely a lezúduló víznek is.
 
A felnyomó csövek is lehetnek merev anyagból, ez is inkább a nagy és komoly szűrést igénylő aksiknál fordul elő (de persze láttam már nano-nál is komoly csövezést)de ott még azért más kisegítő szűrök is előfordulhatnak. A neten képeket nézegetve a merev falú csövezés szépen elrendezve olyan”komoly” és „ez biztos tuti” jelleget ad a látványnak, de ez már a mi precizitásunktól függ. De van benne valami, mert aki ilyen precizitással rendezi el az akváriuma környékét az a belsejét sem hanyagolja el. Való igaz az ilyen emberek akváriuma tényleg magáért beszél. Bevallom az enyém nem csili –vili, olyan „mediterrán stílus” (mostanában mindent így nevezek ami kissé elnagyolt, és nem túl igényes..)
 
 
A kisebb akváriumoknál több helyen láttam, hogy a felnyomó cső egy egyszerű áttetsző sima leszívó slag, amit szinte minden gazdaboltban, borászati és barkács áruházban kapni.
Persze ezek ugyanúgy jók lehetnek lefolyócsőnek is, nálam is volt már ilyen. Természetesen a külső szűrők csövei is tökéletesek, hisz arra lettek kitalálva.
 
Most nézzük magát a tartályt.
 
 
Készülhet üvegből, plexiből, más műanyagból, végül is mindegy csak ne engedjen semmiféle nem kívánatos anyagokat a vízbe.
Célszerű olyat választani ha magunk készítjük el a rekeszeket, amit ragasztani is tudunk, mert nem minden anyagot ragaszt a szilikon kaucsuk ragasztó, vagy legalábbis nem tapad rá kellően. Persze használhatunk más ragasztót is de itt is az a lényeg, hogy káros anyagot ne bocsájtson a vízbe.
 
A technikai tartálynál is elmondható, hogy itt sem árt ha minél nagyobb, persze az ésszerűség határain belül.
 
Az hely ahol elhelyezni szándékozzuk a tartályt, meghatározhatja a tech. tartály méretét. A tartály lehet hosszúkás, talán így követhető legjobban a víz útja .De ha korlátozott a méret akkor lehet variálni…Legegyszerűbb ha eldöntjük, milyen és mekkora mennyiségű szűrőanyagot szeretnénk felhasználni, ill. milyen sorrendet szeretnénk.
 
Én először javaslom egy un. ülepítő rekesz létrehozását, amelybe elsőnek érkezik a lefolyó víz. Ennek a rekesznek (vagy fakknak, nevezzük tetszés szerint) zárt legyen az alja, a tetején bukjon ki a víz. A fentről érkező víz ide hordja a levéldarabokat, lebegő szennyeződéseket. Vannak akik a lefolyó vizet az ebben a rekeszben lévő perlon vattára vagy szivacsra engedik így némileg csökken a lezúduló víz hangja. A perlont, v. szivacsot nem árt pár naponta kimosni. A mosást lehet csapvízben is végezni, itt nem célunk a biológiai szűrés.
 
Okos megoldás, hogy a lefolyó végére egy szűrőzsákot (filterbag-ot) húzunk, és így abban gyűlik össze a lejövő lebegő szennyeződés. Ezt a zsákot is érdemes 2 naponta nagyon alaposan kimosni, ha kell zuhanyrózsával is.
 
Amennyiben ilyen megoldás van akkor a továbbiakban én felesleges megoldásnak tartom a szűrőanyagok közül a szivacsot, és a kerámiagyűrűket, hisz minek is, ha az előszűrést elvégzi a zsák.Csak feleslegesen foglalná a helyet az értékesebb szűrőanyagok elől, mint például a Sera siporax micromax, Eheim substrat, JBL. sintomec, micromec, Ista Q.glass, Seachem Mátrix. A felsorolás nem teljes és véletlenszerű.
A szűrőanyagok közül érdemes azt választani amelyikek prémium minőségűek de ezt sokunk pénztárcája megakadályozza.Érdemes viszont átgondolni azt, hogy választunk valamilyen olcsó anyagot pl.krumplis zsák, amiből rengeteg kell, vagy választunk 1 liter prémium szűrőanyagot.Ha van hely és olcsón vagy ingyen jutunk hozzá valami lávakőhöz vagy krumplis zsákhoz nem kérdés melyik a nyerő a drága szűrőanyaghoz képest…Ez szubjektív..
Vitát nem indítok, mindenkinek van bevált receptje vagy esküszik valamire
 
De térjünk vissza a tartályra. A rekeszeket lehet úgy alakítani, hogy a víz útja a rekeszeken keresztül alul felül vezessen.Ekkor az egyik rekesz üvege alul teljesen lent van, a következőé már az alsó üvegtől 5-10 mm-re van, viszont felül ennyivel magasabb mint az előző válaszfal magassága.Tehát a víz felülről ráfolyik a szűrőanyagra és azon keresztül haladva, alul átfolyik a következő rekeszbe. A közlekedő edények elvén itt megint felfelé átfolyik a szűrőanyagokon és elérve a választó üveg tetejét megint átbukik rajta, és ismét lefelé folyik, és így tovább.
A másik megoldás, hogy az elválasztó üvegeknél a víz útja nem felűről lefelé vezet, hanem oldalsó irányban azaz „kígyózó” mozgással. Tehát itt a rekesz elválasztó üvegek mindegyike az alsó üvegen van de oldalirányban nem érnek végig a tartály teljes szélességén.
Még nem említettem, hogy az átömlő réseknél érdemes egy apró lyukbőségű halót felragasztani, hogy az egymás mellett lévő szűrőanyagok ne tudjanak átömölni (átmenni) a másik rekeszbe és ne tudjanak összekeveredni.(én többnyire egyszerű szúnyoghálót használtam.)Persze ennek csak akkor van értelme, hogy ha nagyon apró anyagot használunk, amely átfér az átömlő résen. A szinterelt üveg és kerámiagyűrűknél már nem áll fent ez a veszély, csak ha nagyon széles az átömlő rés.
 
Az utolsó rekeszben én nem javaslom csak a felnyomó pumpa elhelyezését, ne borítsuk be szűrőanyaggal.
 
A víz párolgás miatt én a „felülről alulra” menő víz útját alkalmazó tartály használatát javaslom, mert itt csak az utolsó rekeszben lévő víz szintjét kell figyelni. Ide lehet/érdemes egy Niveautomat-ot (vízszint szabályozót) beszerelni. Amennyiben van elég helyünk a tartályban itt tarthatjuk ehhez azt a vizet is amellyel a vízszint utánpótlást akarjuk megoldani.
 
A szűrőtartályban elhelyezhetünk még különböző removereket is, pl. aktívszén, foszfát, nitrát eltávolító gyanták stb. Ne felejtsük el, hogy itt tulajdonképpen minden anyagon passzívan közlekedik a víz, ha tehát egy sűrűbb közegű anyag van mint pl. a szat gyanta, v. Seachem Purigen, Rowaphos, stb. akkor a víz csak csekély mértékben halad át rajta, mivel nincs átkényszerítve rajta, mint egy külső szűrőben.(persze még ott is hajlandó a víz megkerülni ezeket de a nagyobb áramlás miatt több víz jut át rajtuk.)
 
Viszont ha van helyünk a tech tartályban el tudunk helyezni ezeknek az anyagoknak egy lebegtető szűrőt, amely sokkal hatásosabb mint a külső szűrő.( csak removerek esetében! de most nem térnék rá lebegtetett homokszűrőre)
 
 
A tech. tartály tetejét javasolt lefedni egy üveglappal, a (párolgás elkerülése végett )vagy más anyaggal. Én egy 8 mm. vastag (cellás v. kamrás) polikarbonát lemezzel fedtem le.
 
Valamennyi párolgás elkerülhetetlen, ezért ha zárt helyen van (pl. szekrényben) akkor javasolt egy párátlanító készülék, amely általában kapható a barkács áruházakban 2-3000 Ft között. Ezek lakásban semmit nem érnek, de kis helyen használhatók.
 
 
Aki teheti és van helye, és van ideje tervezni, én javaslom a tech. tartály elkészítését mert nagyban megkönnyíti az akvárium szűrésének a fenntartását a könnyebb kezelhetőség volta miatt.
 

15. blogbejegyzés
Szerencse

   Tudom, tudom, sokat írok, de eddig is blogger voltam, most is az vagyok... Lassan tárhely után nézek, hogy ott közöljem a történéseket. A mai napom viszont úgy alakult, hogy megéri megosztani. Csupa jó hír, de kezdem az elején!
   Meló vége, pénz a kézben. Nézegetem az akit, megetettem a halakat és átgondoltam mi hiányzik. Nincs még vízmelegítő, rendes üveglap a medence tetejére és egy normális akváriumvilágítás. Mérlegeltem a helyzetet, a víz most 24 fokos, tegnap igaz 26 volt, előtte pedig 28, de hűl az idő, ez van. Ősz, fagy nem lesz, ezek a 22-24 fokok pedig mindig tartva vannak a lakásban. Egyenlőre ezt hagytam ki, de a napokban beszerzek egy fűtőtestet (főként a betta kedvéért). Bementem a városba. Láttam egy világítástechnikai üzletet néhány hónappal ezelőtt, most be is látogattam. A cél egy energiatakarékos izzó, ami 6500K-es színhőmérséklettel világít, lehetőleg hosszú csöves kialakítással. Nagyon készségesen megmutatta egy hölgy a felhozatalt, de csak 4100K-ig voltak izzóik, azok is főként tömött (sok kis cső, max 4 centi hosszan) kialakításban. Volt olyan, ami nekem kellett, de azok még az 1000K sem érték el. A hossz 23 centi, a foglalattal együtt 25. Elkérték a telefonszámom és felírták rendelésbe ebből a kialakításból a nekem megflelő színhőmérsékletűt, a jövő hét folyamán meg is érkezik. Az ára 750 Ft. Az izzó kialakítása ugyan olyan, mint a mostani nano settekhez kaphatóaké, szerintem kompatibilis is... Vettem egy kapcsolós kábelt 470 Ft-ért, 220-as csatlakozó van rajta és olyan másfél méteres kábele van. Egyetlen gondom vele, hogy fehér, de ezen majdcsak túlteszem magam. 
   Amint kiléptem, megpillantottam a feliratot: ÜVEGES. Ilyen szerencsét... Átmentem, beléptem. Jellegzetes szag, akváriumok, mintás üvegek, tükrök, képkeretek és három férfi. Nagyban ment a beszélgetés, én csak csöndben vártam a soromra. Látszólag észre sem vettek, olyan információkhoz jutottam ennek köszönhetően, amikhez nem szerettem volna :). Furcsa dolgok merülnek ám föl három középkorú férfi diskurzusában, de inkább nem kezdek bele, mivel erősen szexista és alkoholreklám jellegű írássá alakulna ez a beszámoló. Negyed órát vártam, már bele is feledkeztem a történetekbe, jókat mosolyogtam, mikor megkérdezte az eladó, hogy nem azzal a férfival jöttem-e, akivel eddig olyan jót csevegett. Mondtam hogy nem, erre ő egy kicsit elsápadt és rögtön sűrű elnézéskérésbe kezdett. Én jót mosolyogtam és mondtam neki, hogy semmiség. Kérdezte mit szeretnék, mondtam neki, hogy egy 32x16 centis üveglap kellene nekem, akár kettes üvegből is jó lesz. Megkérdezte mihez viszem, mert a hármas és kettes üvegek ára ugyan az. Mondta hogy akváriumra, mire ő rögtön rávágta, hogy hármasnál kisebbre ne is gondoljak. Kérdeztem mennyi lesz, kis számolgatás után azt mondta 300 forint, majd megkérdezte, kivágja-e most, mert semeddig sem tart. Elment, kivágta, majd odaadta és azt mondta, hagyjam a pénzt, ennél nagyobb darabokat is ki kell dobnia néha, ez már nem oszt, nem szoroz. Megérdeklődtem mennyiért készítené le álmaim akváriumát, azt mondta egy 5ezresért, megköszöntem a fáradozást, majd távoztam. 
   Hazaúton eszembe jutott, hogy éppen szigetelik a szomszéd 4 emeletest, és már nincs sok hátra, meg kellene kérdezni, nem-e marad ki egy kevés hulladék hungarocell. Három munkás serénykedett a nagy szemétkonténernél, viccelődtek, pakolásztak. Jó hangosan odaköszöntem, majd megérdeklődtem amit akartam. Az egyikük rákérdezett hogy mire is kellene nekem, mondtam neki hogy akváriumtetőnek. Hümmögött egyet, majd azt mondta, akkor várj, szedek neked össze. Hozott egy nagy zsákszerű valamit, nem tudom mi akart lenni, de tele volt nagy hungarocell darabokkal. 3 és 10 centi vastag darabok, hosszúak, rövidek, mindenfélék. Megköszöntem, majd azon gondolkodva, hogy elmenjek-e a lottózóba megtenni az ötöst, felvittem a zsákmányom. Vágtam le az akvárium alá egy másfél centi vastag darabot, majd egy aljzattakarítással egybekötött növény újraültetés során be is csúsztattam finoman a medence alá. Három gond van csak vele. 
 
Gond 1: Sikerül egy jó 2 milliméterrel vékonyabbra vágni az egyik oldalt, szóval van egy aprócska lejtőm...
Gond 2: Te jó ég, ez milyen csúnya!!! Úgy elüt mindentől, hogy borzasztó.
Gond 3: Mikor vágja az ember, repül szerteszét. A macska örült neki, én nem annyira. A kettő kombinációja (Mogyoró a hungarocell ellen) kisebb hurrikánt kevert kicsiny lakrészemben.
 
   A csúnyaságára megoldást már kitaláltam! Vannak ezek a bútortapéták. Nem drágák, méterük olyan 300 Ft, de a minap láttam 165-ért is cseresznyefa mintásat (domború is volt rendesen). Majd keresek valami sötétet és beburkolom az alsó részt vele. A tervem úgy is az volt, hogy csinálok alulra egy keretet, és majdan a tetőt is be szeretném fedni. A problémám az volt, hogy nem tudtam mivel ragasszam össze. Benéztem a kamrába, gondoltam ott úgy is lesz valami. Eddig mindent ott leltem, ami éppen jól jött. Vitrinajtó, sör, kaja, csak csak lesz valami ragasztó is. Volt, méghozzá faragasztó. Kipróbáltam összefogja-e ezt a fehér csodát. Szépen megragadt, ki is vettem, nehogy valaki másnak is kelljen majd :). Most boldogság van :D.
   A növény újraültetés azért kellett, mert néha néha felúsztak a hínárok a felszínre. Most jó mélyen, és nagyon hátra raktam be őket. Így kevesebb hely jut egyenlőre a bettának ott (nem hatotta meg különösebben), és sokkal kisebbnek is látszanak a hínárok, de így nem úsznak el. Ha megnőnek, akkor újra minden rendben lesz. Oh, majd elfelejtettem, a betta farkán a szakadás már majdnem teljesen eltűnt!!! Szóval aki eddig nem tudta volna, mint például én sem, ha szétszakad a betta farka, akkor az meg is fog gyógyulni (méghozzá gyorsan).
   Hát ennyi :). A mai napom amúgy rendesen összejött. Amit terveztem, azt kicsit túl is teljesítettem, sőt még képeket is töltöttem föl (igaz a hungarocell berakása előttről és ezek is kicsit rossz minőségű fotók, de az eddigieknél többet mutatnak. Remélem élveztétek a történetet, azt is remélem, hogy veletek is előfordul sok hasonló szerencsés dolog! 
   További jó halazást! Robi
 

16. blogbejegyzés
\"Vízesés\" az akváriumban

“Vízesés”, ahogy én készítettem
 
Előszónak csak néháhy gondolat amit mindenképpen el akarok mondani:
Ez életem első akvárium dekorációja. Soha nem dolgoztam előtte polisztirollal, csemperagasztóval, sőt még szilikon ragasztót sem használtam eddig, azt se tudtam hogy létezik olyan, hogy vasoxid porfesték. Mindent az akvarista.hu fórumon olvastam és tanultam. Ezúton is köszönet minden fórumozónak, mert nélkületek soha nem tudtam volna összeszedi az ötleteket és a szükséges alapanyagokat. Nem vagyok hülye hozzá csak programozó vagyok :-) építési dolgokkal nem foglalkoztam, valahogy eddig kimaradt az életemből.
 
 
A terv
 
Az eredeti tervem egyébként nem ez volt. Egy működő akváriumba dekorációt akartam készíteni, amely eltakarja a belső szűrőt és a fűtőt, és az aljzatot is szerettem volna kicserélni. A fórumon háttér készítéssel kapcsolatos tanácsok után kutatva akadtam erre a vízeséses témára és nagyon megtetszett az ötlet. Láttam, hogy még elég kevés infó van erről a dologról. A működési elvet már leírták, ebből kiindulva elkezdett zakatolni az agyam, hogy hogyan is valósítsam meg. Elhatároztam, hogy minden tapasztalatomat leírom nektek, ha sikerül megépítenem. Ha ezt olvasod, akkor sikerült :-) A képek minőségéért elnézést kérek, mobiltelefonnal készültek, mert nem volt nálam a fényképezőgépem. Azért a lényeg így is látszik.

A következő dolgokat használtam fel:
  • Oldószer mentes ragasztó
  • Polisztirol táblák
  • Flexibilis, vízálló, élelmiszerbarát csemperagasztó
  • Vasoxid porfesték
  • Gumikesztyű (csemperagasztó keverésekor és felhordásakor)
  • Plexi lap
  • 16 mm-es műanyag cső (ebben fog áramlani a víz a homokkal)
  • Vékony cső a levegőztetőhöz
  • Finom szemcséjű fehér kvarchomok (ez lesz a “víz”)
  • Szerszámok (dekorkés, csiszolóvászon, ecset, edény a csemperaginak)
 
 
Működési elv
 
A vízesés működése egyszerű. Ha egy vízben lévő cső aljába levegőt vezetünk, a felszálló buborékok által keltett áramlat felszippantja a homokszemcséket, majd a cső felső végén távozva megszűnik az áramlat, és lehullik. Ha a lehulló homokszemcséket összegyűjtjük és újra az áramlatba juttatjuk, akkor egy körforgás jön létre, mely biztosítja a folyamatos vízesés illúzióját. Azért érdemes a lehető legfinomabb szemcséjű homokot megvenni, mert azt könnyedén fel tudja kapni az áramlat.


 
 
Próba
 
Első lépésként kipróbáltam, hogy a levegőztető milyen magasra bírja nyomni a homokot. Mivel működő akváriumba készül, ott nem tudtam kipróbálni, ezért egy átlátszó vödörbe töltöttem vizet és a kvarchomokot. Fogtam a műanyag csövet (egy külső szűrőjé volt régen) és a végétől kb. 15 mm-re kivágtam belőle egy darabot. Ezen a résen jut az áramlatba a homok. Bedugtam a levegőztető csövet és ideiglenesen egy parafadugó darabbal rögzítettem, hogy ne csússzon ki belőle. Belenyomtam a vízbe, addig hogy a kivágott rést is ellepje a homok. Elindítottam a pumpát és nagy megelégedéssel figyeltem, hogy csak úgy okádta magából a homokot. Nekem egy SERA AIR 275 R típusú levegőztetőm van. Ha nem jön a homok, vagy csak nagyon gyengén, vágd rövidebbre a csövet, mert valószínűleg nem bírja olyan magasra felszívni a homokot. A cső ne legyen túl nagy átmérőjű, mert akkor is gyengül az áramlat. Porlasztót ne tegyél a levegőztető cső végére, mert jelentősen gyengébb lesz (kipróbáltam).
 
 
Elkészítés
 
Miután kellően kiszórakoztam magam a próbálgatással, megittam egy sört, benyomtam a kedvenc zenémet, és hozzákezdtem a megépítéshez.
Nagyon fontos, hogy a vízesést úgy kell megtervezni és elhelyezni az akváriumban, hogy a szűrő által keltett áramlat ne vigye ki a homokot belőle.
Levágtam egy kb. 10cm széles és az akvárium magasságának megfelelő hosszúságú polisztirol darabot. Ez lesz a vízesés fala. Alul vágtam egy ferde lyukat, amelyen keresztül fog majd visszafolyni a homok. Felül kivágtam a kiömlő nyílást. A két nyílás távolsága természetesen egyezzen meg a cső hosszával. Az alsó lyukhoz a fal hátulján elkészítettem plexiből egy tartályt amiben a lefolyt homok gyűlik össze, és innen szippantja fel majd az áramlat. A tartályt érdemes úgy megcsinálni, hogy több homok férjen bele mint amennyire szükség lenne, így biztos, hogy mindig elegendő mennyiségű kerül az áramlatba. Persze az se jó ha túl sok homok van benne, mert akkor nem tud elég vizet szívni hozzá és eldugul. Ugyanezen lyukhoz, csak a fal elején, kialakítottam polisztirolból egy tölcsér szerű tálat, amibe belehúlik a homok és átfolyik a lyukon keresztül a hátsó tartályba.


 
Beépítettem a csöveket:


 
Másnap vettem észre, hogy a kis tartályban a levegőztető cső megtört, mert felül vezettem ki és így keletkezett benne egy jó kis kanyar. Még szerencse, hogy plexiből készült, és bele láttam. Szétkaptam a tartályt, fúrtam egy lyukat az oldalára, és ott vezettem ki a csövet. Erre te is nagyon figyelj, hogy a hajlékony csöveknél minél kevesebb és minimális kanyarok legyenek, mert megtörhetnek. Végeztem még egy próbát a vízben, hogy működik-e. Később már bajos lenne szétszedni egy esetleges hiba miatt. A próba után rögzítettem a csövet és leragasztottam a kis plexi tartályt is. A plexi tartályt azért zártam le teljesen, mert így a szívó hatás az elején lévő tálkára sokkal hatékonyabb szerintem, és a homok sem tud kikavarodni belőle.
Elkészítettem egy takaró lapot a kivezető nyílásra, hogy a kiáramló homokot a megfelelő helyre terelje, mert különben összevissza kavarogna:

Takaró lap
 
Felragasztottam a takaró lapot. Gondoskodnunk kell a buborékok sorsáról is. Én úgy oldottam meg, hogy egy kis darab csővel hátra vezettem, ott ráér bugyogni :-) :


 
A szerkezet elkészült, kezdődhet a szobrászkodás. Fúrtam, faragtam, csiszoltam és ragasztottam. Kialakítottam két üreget is, melyekbe növényeket ültetek.


 
Jobb oldalon a talajszint közelében készítettem egy nyílást. Erre azért van szükség, hogy a dekoráció mögé tudjon menni a víz a szűrőhöz. A nyílásra műanyag hálót ragasztottam, hogy a halacskák ne tudjanak átúszni, de a kisebb szennyeződések zavartalanul a szűrőhöz áramolhassanak. A szűrőnek is vágtam egy lyukat, melyen keresztül a megszűrt víz távozik. Miután végeztem a faragással, az egészet ráragasztottam egy plexi lapra, így stabilabb az állása, és könnyebben tudom majd az akvárium aljához rögzíteni.

A középső képen látszik, hogy a levegőztető csövét lent vezettem ki, mert keletkezett benne egy törés
 

Másnap előkaptam a csemperagit és elkezdtem pacsmagolni, persze a háttérben a kedvenc zeném szólt. Én az a típus vagyok, aki nem szeret csendben dolgozni. Háttérzene mindig kell nekem (meg néha egy kis sör). Az első réteget kicsit hígabbra, tejfölhöz hasonló állagúra kevertem, hogy a kisebb résekbe is be tudjon folyoni. Egy napot vártam a száradással, teljesen kivilágosodott és megkeményedett. A következő napon már sűrűbb lekvár szerű masszát kevertem, úgy hogy azért még ecsettel kenhető legyen.


frissen kenve

Újabb 24 óra várakozás. A harmadik réteg ismét hígabb egy kicsit. Ehhez adtam a színezőport. Minden színt külön tálkába kevertem és külön ecsetet használtam hozzá. A mélyebb réseket, mélyedéseket feketével, a magasabban fekvőket barnával kentem. Valami szürkés-barnás színt képzeltem el, mert ebben szépen fog majd látszani a lehúló világos színű homok. Elég durván nézett ki frissen festve (jobb oldali kép). Azt hittem, hogy valamit elrontottam a színek keverésénél, de ahogy szép lassan száradt egyre barátságosabb lett.


először a feketével, majd a barnával kentem

A száradás után túl sötétnek találtam az egészet, ezért még kevertem egy kis világosbarnát és a kiálló részeket az ecsettel nyomkodva összevissza foltosra kentem. Minden réteget ezzel a nyomkodós módszerrel csináltam, mert eltünteti az ecsetnyomokat és jó kis kő hatású rücskös felületet ad.


Két nap után amikor már teljesen megkötött, alaposan kiáztattam nehogy az akvárium vizét elrontsam. Mint azt korábban már említettem, működő akváriumba lesz téve és nem akartam kockáztatni. Naponta cseréltem a vizet róla. Első nap kiült valami fehér trutyi a felületére, de azt könnyen le tudtam mosni. Addig cserélgettem a vizet míg teljesen tiszta nem maradt. Még egy fogkefével is (nem azzal amit használok) átsúroltam, hogy a pici darabkákat eltávolítsam, melyek nem kötöttek rá rendesen. Idővel ezek úgyis leváltak volna az akváriumban. Lehet, hogy túllihegtem a dolgot, de még mielőtt betettem az akváriumba, zuhany alatt jól átmostam.
A vízesésen kívül még készítettem egy kis patakmedret tavacskával. Ezt feltöltöm kvarchomokkal. Olyan hatást nyújt, mintha a vízesésből elfolyna a homok. Fogtam néhány kisebb követ és azokat is bekentem csemperagival, hogy színben passzoljanak. Ezeket elszórtan helyezem el a vízesés köré. Ezek elkészítéséről nem csináltam képeket.

 
A halacskák kiköltöztetése
 
A halak elhelyezése okozott egy kis fejtörést, mert nem volt másik akvárium ahová át tehettem volna őket. Kellett valami nagy edény amiben kényelmesen elférnek. Vásároltam egy 25 literes műanyag szemeteskukát :-) Ebben szépen elférnek a halak, a szűrő és a levegőztető és még később is tudom használni :-). Feltöltöttem akváriumvízzel. Nem volt könnyű feladat a halacskák kifogása, főleg az anci nem hagyta magát. A szűrőt is fontos üzembehelyezni, mert a hasznos bacikat csak így lehet életben tartani.

 
Beépítés
 
Ki kellett találnom valami rögzítési módszert. Nem akartam az egészet leragasztani, mert ha nem tetszik, akkor nem tudtam volna könnyen kiszedni. Olyan megoldást kerestem, mellyel könnyen és minimális roncsolással kivehető az egész.


A képen látszik, hogy két plexi lapocskát összeragasztottam kicsit eltolva egymáson. Ebből kettőt ragasztottam az akvárium aljára, úgy hogy a vízesést alá csúsztatva megtartja. A harmadik tartóelem a patakmeder. Ezt viszont már odaragasztottam. Tehát ha esetleg ki akarom venni a cuccost, akkor csak a patakmedret kell valahogyan feltépnem. Nem ragasztóztam be az egészet, csak a szélein húztam két csíkot.


A patakmeder elkészítéséről nem csináltam képeket.
Itt már be van ragasztva

A következő napon betettem a talajt, feltöltöttem csapvízzel és kipróbáltam. Azért csapvízzel, mert ha esetleg még bezavarosodna, ne a jó beállt vizet rontsam el. Tökéletesen működött a vízesés. A beáramló levegőt elég rendesen le kellett csökkentenem, mert olyan intenzitással nyomta, hogy teljesen felkavarodott. Hagytam pár órát ázni, majd leszívtam az összes vizet. Beültettem a növényeket, betettem a szűrőt és a fűtőt is és ismét csapvízzel feltöltöttem. Megint hagytam pár óráig állni, közben ment a szűrő is. Éppen hogy elfért a vízesés mögött a technika. Ha a szűrőt ki akarom venni, akkor előbb a fűtőt kell eltávolítanom. Ez nem gond kibírom. Már nem volt zavaros a víz. Csapvíz le, beállt víz vissza és végül a halacskák. Nagyon aggódtam a halacskák miatt, nehogy valami bajuk legyen. Rövid idő elteltével már nyugodtabb voltam, mert már csipegettek, szemlélték az új környezetet, sőt a fiú guppik már udvaroltak is a lányoknak. Egy nap elteltével semmi problémát nem láttam, és a víz is szép tiszta volt.

 
Tapasztalatok
  1. Tervezésnél nem szabad megfeledkezni a szűrő által keltett áramlatról. Úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy ne kavarodjon ki belőle a homok.
  2. Mivel nem az akvárium oldalához van rögzítve, hanem az aljához, könnyen előfordul, hogy nem passzol teljesen az oldalüveghez. Az én esetemben is ez volt, de nem vészesen. A rést betömtem szűrőszivaccsal és szerencsére nem feltűnő.
  3. Alul a gyűjtő tálca szélét magasabbra kellett volna készítenem, mert kikavarodott a homok. Utólagosan úgy oldottam meg, hogy köveket tettem oda, így azok visszaterelik.
  4. A vízesés feltöltését érdemes akkor elvégezni, mikor még nincs víz az akváriumban. Én vizesen tettem bele a kvarchomokot, ilyenkor nem szóródik összevissza. Volt hogy sokat tettem bele és úgy betömörült, hogy alig bírtam beindítani.
  5. A vízesés levegőcsövére mindenképpen tegyél szabályzót. Első alkalommal nem tettem rá, és mikor elindítottam, csak úgy ömlött a homok szanaszét. Indítás előtt teljesen elzártam. Beindítottam a pumpát és szép óvatosan nyitottam a szabályzót, így prímán belőhető.
  6. Ha harcsád van, számíts rá, hogy beletúr. Tiszta ideg lettem, mikor beúszott és egy határozott mozdulattal akkorát túrt, hogy egy csomó homokot kiszórt belőle.
 

Végszó

Hát ennyi lenne. Lehet, hogy nem tökéletes és még lehetne mit változtatni rajta, de ahhoz képest, hogy az első munkám, egész jól sikerült, nem számítottam 100%-os sikerre. Azt nem tudom, hogy mennyi ideig bír folyamatosan működni, de ha nem szóródik mellé, nem verik ki a halak vagy nem viszi el az áramlat a homokot, akkor szerintem sokáig. Az elvesztett homok mennyiség meg pótolható. Ha a világítás egy kicsit jobb lenne, szebben látszódna a lehúló homok. Na majd kitalálok erre is valamit úgyis fel kell már újítanom a világítást, az is saját tákolmány :-)

Köszönöm, hogy elolvastad ezt az írást és nagyon örülök, ha hasznos volt számodra.

Video: http://akvarista.hu/index.php?oldal=129&id=1383
 

átalakítás előtt

átalakítás után

 

 
 

17. blogbejegyzés
Külső szűrő házilag

 
Mint már jó páran előttem, én is egy házi készítésű szűrőt szeretnék bemutatni.
A 110 literes társas akváriumomban eddig egy shark és egy aqua el mini belső szűrő üzemelt. Egyszerű szivacs szűrők, amik csak mechanikailag szűrték a vizet. Kb. két hetente takarítottam őket, de általában ekkorra már nagyon lecsökkent a hatékonyságuk a sok szennyeződés miatt. Egy vödrös külső szűrő alkalmazása nekem is és az akvárium lakóinak is régóta áhított vágya volt.. Ezen szűrő típus borsos árfekvése miatt hamar ráébredtem arra, hogy még a szerény barkácstudásommal is érdemesebb nekivágni egy saját szerkezet építésének, mert az asszony elé terjesztett 20 000ft-os kiadás valami „berregő vödörért” halva született projekt lenne.. Így hát elkezdtem bújni a különböző hazai és nemzetközi oldalakat annak érdekében, hogy az általános iskolai technika órán elsajátított tudást felhasználva elkészítsem saját, lehetőleg működő és legfőképpen olcsó készülékemet. Legtöbb helyen a PVC csöves módszerről találtam leírást, de az internetnek köszönhetően rengeteg jobbnál jobb ötlettel lehet találkozni. A dunsztos üvegből készült verzió nekem túl törékeny, a háttérbe rejtett szűrő kiváló, viszont az én medencémnél kivitelezhetetlen, ezért úgy állt a dolog, hogy a PVC-s módszer lesz a nyerő. Minden rendben ment egészen addig, amíg el nem kezdtem összeszedegetni a szükséges alkatrészeket. Hamar rá kellett ébrednem, hogy a különböző sziloplasztokhoz, ragasztókhoz és még inkább a tömítésekhez kapcsolódó tudásom egyenlő a nullával. Ahogy az összeszerelésre került a sor, megvilágosodott előttem, hogy az elméleti felkészültségemnél csak a gyakorlati tudásom hiányosabb. A PVC-s projekt asztalról való lesöprése után nyilvánvalóvá vált előttem, hogy csak a legegyszerűbb szűrő létrehozására vagyok alkalmas. Ezen fontos információ birtokában, néhány órás akvárium előtt való álldogálás és méricskélés után kigondoltam az általam megvalósítható legkönnyebben összerakható és leginkább költséghatékony berendezést.
A hozzávalók:
 - 1db Tetszőleges űrtartalmú és formájú palack vagy doboz
- 1db motor
( Bármilyen belső szűrő feje vagy vízpumpa megteszi, én az aqua-el minit használtam fel)
- 1 db. Tömszelence
( Ezidáig elképzelésem sem volt róla, hogy mi lehet, a hozzám hasonlóaknak annyit kell róla tudni, hogy villanyszerelési boltban kapható )
- 1,5 m műanyag cső
- 1db ásványvizes palack
- Szűrőanyag
 
 
Én egy, a Tescoban vásárolt 2 liter űrtartalmú műanyag dobozt alkalmazok( ha jól emlékszem, spagetti tartóként árulják). A doboz oldalán, a lehető leg közelebb a tetejéhez kifúrtam és reszelővel addig tágítottam a lyukat, amíg a tömszelence be nem fért.
 
Az ásványvizes palack tetejét levágtam, a kupakot átfúrtam és a kis lyukakat csináltam a levágott darabon.
 
 Az ásványvizes palack tetőn átvezettem a csövet és a doboz aljára helyeztem. Ez fogja biztosítani, hogy a bemenő cső ne tömődjön el.
 
 A dobozt ezután feltöltöttem az itthon talált szűrőanyagokkal. Alulra itong tégla darabokat helyeztem, majd következett a jó öreg krumplis zsák, a bútorszivacs és végül némi perlon vatta.
A bejövő csövet átvezettem a doboz fedelén, a kimenő csövet pedig a tömszelencén keresztül az akváriumba irányítottam. A motort a szűrő egysége nélkül az akváriumba tettem és a bemenő csövet a szűrő kivezetésére kötöttem.
A berendezést csak áram alá kellett helyezni és magától feltöltötte a dobozt. Szivárgástól nem kell tartani, mivel a rendszer nyitott, nem tudja elszívni a vizet a halaktól, maximum a szűrőben lévő víz folyhat vissza az akváriumba. Szerintem kimenő csőnek érdemes egy kicsit nagyobb keresztmetszetűt használni, hogy a víz visszaáramlása könnyebb legyen, de nem feltétlenül szükséges. Én ugyanazt a keresztmetszetet használtam, mert az akvárium egy polcba van beépítve és vastagabb cső nem férne el. Mivel a szűrő doboz az akvárium szintjénél magasabban van és a rendszer nyitott, ezért a visszaáramló víz levegőt is szív magával. A visszaáramlás során oxigénnel telítődik, ami a légpumpa alkalmazását is feleslegessé teszi.
Alapanyag költség:
 
- Doboz: 399Ft
- Műanyag cső: 275 Ft
- Tömszelence: 50Ft
Összesen: 724Ft
 
 
A rendszer egyenlőre próbaüzemben van, de eddig hibátlanul működik.
 
Az általam tapasztalt esetleges hátrányok:
 - A motor a vízben van, tehát a látványt rontja.
( hozzátenném, hogy közel sem annyira, mint az ezt megelőző két belső szűrő)
- A szűrő dobozt az akváriumban lévő víz szintjénél magasabbra kell helyezni.
- Esetleges áramszünet esetén a szűrőben lévő víz         visszafolyik az akváriumba, ami hosszabb leállást követően a baktériumok elhalálozását jelenti
 
Az általam tapasztalt előnyök:
- Könnyű, gyors kivitelezés
- Minimális költség
- Alacsony szivárgás veszély
- Áramszünet után automatikusan újraindul
- Légpumpa nem szükséges az akváriumba
 
 
 

18. blogbejegyzés
DIY élesztős CO2-rendszer 2.0

Az Élesztős CO2-rendszer 1.0 blogban leírt összeállítás azóta is működik a 42 literes akváriumban, bár szinte minden megváltozott. :-)
A halállomány más vizekre úszott (nem elhullott mielőtt valaki erre gondol :-)) és immár csak garnélák és több csigafaj hasítja a vizet a felszín alatt.
A flóra is megváltozott, a vizikalász mellé más fajok is társultak. Főként vizicsillag, májmoha és jávai moha.
A CO2 rendszerbe beépítettem egy fél literes palackot tisztító-buborékszámláló céllal. Beoldást most porlasztókővel oldom meg. Tudom nem ez a leghatékonyabb módszer, de növényzet preferálja.
 
A 375 literes akváriumba már kicsit átdolgozva, tovább finomítva, de továbbra sem PROFIn működik a Élesztős CO2-rendszer 2.0. :-)
Mivel nagyobb akváriumról és több növényről van szó itt már két palckban történik a CO2 képzés. Természetesen a fél literes  tisztító-buborékszámláló palack itt is beépítésre került.
A CO2 beoldáson törtem egy kicsit a fejem, mert itt már nem egy egyszerű porlasztóköves megoldást akartam. CO2 reaktorban gondolkoztam, de nem tudtam először hova építsem be, mivel a külső szűrő visszatérő ágára nem volt lehetőség. Végül kitaláltam, hogy a powerhead diffúzorához csatlakoztatom majd.
A reaktor megépítése sem egy ötletszikra alapján történt, egy egész csillagszórót égettem el mire egy véglegesnek mondható megoldás megszületett. Vettem egy a horgászok által ismeretes feederspicc tartó műanyag hegert, aminek ugye mindkét végén levehető zárókupak van. Ennek mérete kg 40 cm.
Az alsókupakra 5 db lyukat fúrtam, pont olyan alakzatban ahogy a dobokockán az 5-ös látható. A középsőbe illesztettem egy porlasztókövet.
A felső kupakba egy furat került amibe egy levegőztetőcsőtoldócsatlakozót (nem tudom mi a pontos neve :-))  ragasztottam. Ehhez csatlakoztattam egy kb 15 cm-es levegőztetőcső egyik végét, a másikat a diffúzorhoz. Így lényegében a powerhead átszívja a vizet ezen a csövön. Ez így még nem teljes persze. A rögzítéshez vettem két tapadókorongot és a csőre ragasztottam. A csőbe félbetört kerámiagyűrűt szórtam és a felső vége alatt kb 5 cm-re egy darab szivacsot helyeztem be.
Igazából mindkét anyag a CO2 buborékok széttörését és aprítását segíti. 
 
Végül a kész reaktor működés közben:
 
 
Köszönöm, hogy elolvastad! 
Ha valakinek építő jellegű ötlete, vagy csak simán kérdése van csak nyugodtan. ;-)

19. blogbejegyzés
Akváriumom a kezdetektől mostanáig..

Szervusz Kedves Idegen!
 
Kezdő akvaristaként vágok bele életem első igazi akváriumának kialakításába.
Augusztus végén érkezik az új akváriumom, amely 66 literes, valamint  66 x 37 x 27 -es nagyságú.
 
Hét Poecilia Veliferának ( 2 hím 5 nőstény felállásban ), négy ancinak, és néhány csigának az otthona lesz.
Ha bármi ötletetek, vagy tanácsotok van, szívesen fogadom!
 
 
2009. augusztus
 
 
Marci
 
 
 
 
 
Szőlőtőke
 
2009. augusztus 18.
 
Első lépésként felkutattam a garázsban már régesrég elfelejtett szőlőtőkéinket ( 40 éves szőlőtőke, amelyet már 30 éve nem ért permet ), amiket sok-sok évvel ezelőtt díszítésnek használtunk a teraszon !
 
Alaposan lemostam slaggal a sok éve rászáradt port és sarat, majd beáztattam egy nagy vödör vízbe. Körübelül 4 óra múlva kiszedtem, majd spaklival, kefével, és a puszta kezemmel az összes kérget leszedtem róla, majd egy újabb vödör tiszta vízbe visszatettem, és egy lemosott tégladarabbal lesúlyoztam a vödör aljára. Azóta 4 nap telt el, minden nap végigsikálom és kicserélem a vizet.
A tőke körülbelüli méretei: 40 x 20 x 16
Terveim szerint holnap kifőzöm, majd folytatom az áztatást egészen addig, amíg már magától le nem süllyed az aljára, és már nem szinezi be annyira a vizet. Remélem nem tart tovább 3 hétnél. Az utolsó héten mielőtt bekerülne az akváriumba minden nap Neomagnolos vízben fogom áztatni, a teljes biztonság miatt. Így is nem kis erőfeszítésembe kerül, hogy ne ugorjak neki és csapjam össze az egészet. Remélem meg lesz a gyümölcse a türelmemnek.
 
 
2009. augusztus 19.
 
 
Kifőztem a tőkét egy hatalmas 20L-es fazékban....
 
 Ennyi színt engedett.
 
 
2009. augusztus 22.
 
Jelentem, 8 nap elteltével a szőlőtőke önként és dalolva lent marad a víz alján !!!
 Előtte utána kép
Valamint holnapután érkezik az új aksi !
 
 
 
 
Akvárium
 
2009. augusztus 24.
 
Megérkezett az új akváriumom ( 66L ). Köszönet érte Cetoniának.
Egy gyors vizes törlés után már ragasztottam is fel az új plakátot amit vettem a hátuljára, valamint mielőtt a helyére került volna tettem alá egy viaszos vásznat.
Íme
 
Csütörtökön megyek a növényekért, és pénteken már ültetem is őket a szőlőtőkével együtt ( tegnap átesett mégegy kifőzésen ), ami mától egészen a péntekig Neomagnolos vízben ázik tovább ( naponta vízcsere ).
Minden kütyü meg van már az aksihoz: belső szűrő, légpumpa és fűtés. A világítás szintén csütörtökön érkezik.
 
A halak átköltöztetését a jelenlegi 30L-es akváriumból jövőhét közepére tervezem. Addig a növények, a növények tápoldata, a szűrő és a vízelőkészítő folyadék is kellően megteszi a hatását.
 
 
2009. augusztus 27.
 
Megérkezett az új világítás, és a növények is. Neki is áltam, hogy befejezzem a művemet.
Próbáltam törekedni a természetességre, és arra, hogy ne legyen túl zsúfolt az akvárium.
Először behelyeztem az alaposan átmosostt kavicsot, majd a leöblített szőlőtőkét amire előzőleg felkötöztem a jávai mohát.
Felnyomtam az oldalakra az összes kütyüt, majd töltöttem némi vizet az aksiba.
 
 Ezután következett az ültetés, majd feltöltöttem teljesen az akváriumot. Kapott vízelőkészítő folyadékot, valamint a növénytápoldatot. Bekapcsoltam a világítást, a vízmelegítőt, a szűrőt.
Íme, ezt sikerült összehoznom.
Kicsit zavaros még a víz, de holnapra tiszta lesz.
 
Nemsokára mehetnek a halacskák.
 
 
2009. augusztus 30.
A halak elfoglalták helyüket az új akváriumban, és szemmel láthatólag nagyon meg vannak elégedve. Akárcsak én.
 
 
2009. december 05.
 
Az akváriumom elkészülte óta eltelt már több mint 3 hónap. Azóta sok változás következett be. Sor került 1 hónap után egy alapos átrendezésre, mivel kiderült, hogy több dolgot is elrontottam sajnos. Került még 5 kiló talaj az akváriumba, mivel a növények nem tudtak megkapaszkodni az eredeti mennyiségben. Ki kellett vennem a szőlőtőkét, és le kellett belőle vágnom egy 10 centis darabot, mivel hozzáért az akvárium oldalához, ahol is sem a csigák, sem pedig az ancik nem tudták tisztogatni, ezért mindenféle szenny rakódott le oda, és eléggé elrontotta az összképet. A kerámia bujkálót eldugtam, hogy ne legyen ennyire látványos, de a halak azért tudják búvóhelyként használni, ezen kívül került egy kókuszdió is a vízbe. Vettem egy nagyobb teljesítményű aktívszenes belsőszűrőt, valamint érkeztek új halak az akváriumba, és távoztak is másokhoz. Adtam, vettem, cseréltem, ajándékba kaptam minden volt.
 
A jelenlegi felállás:
 
16 neonhal, 5 poecilia velifera, 3 black molly, 3 anci, 3 xipho, 2 platti, 2 vitorláshal és 1 házmesterharcsa.
 
Íme
 
 ( alapból nem ilyen sárga a víz, csak a felvétel sikerült kicsit gyengébb minőségűre

2010. június 07.
 
Lassan egy éve üzemel az akváriumom. Ideje volt egy kis átrendezésnek. Került bele 2 plusz növény, a meglévőt kicsit megritkítottam, valamint a hatalmas szőlőtőkét kivettem és csak egy egészen kicsit darab került belőle vissza. Végeredményként az akvárium sokkal világosabb lett és kevésbé kusza. Letisztultabb természetesebb formavilág
 
Köszönöm, hogy elolvastad a blogom

20. blogbejegyzés
DIY CO2

Sziasztok!
 
Amikor elkezdtem növényes irányba fabrikálni az akim, sokáig próbálkoztam CO2, nélkül, csak Easy Carbo-t használtam szénforrásként . Jobb volt mint a semmi, de miután összeraktam az élesztős rendszerem, rögtön látszott a különbség. Most, a saját rendszerem fogom nektek bemutatni, ami nem egy nagy csoda, de talán ebből a módszerből többet nem lehet kihozni; egyszerűen karbantartható és viszonylag pontosan szabályozható. Én is a levinen blogjában olvasható CO2 rendszert vettem alapul, de 1-2 helyen azért történt változás.
 
Kellélek: 2 visszaválthatós palack, 4/6os öntözőcső (praktiker), gardena csap (praktiker), levegőcső elosztó 1db, tűszelep, buborékszámláló, diffuzor, CO2 visszacsapó szelep.
 
Elkészítés: A képek remélem önmagukért beszélnek, de néhány szót szólok erről is. Kupakokba 6mm nél kicsit nagyobb lyukat fúrunk (egyik kupakra 2 lyuk kell), átnyomjuk rajta a CO2 csövet, rádugjuk az elosztóból kivett kis műanyag pöcköt :) és így tuszkoljuk vissza a kupakba alulról; így tökéletesen el lesz tömítve a csatlakozási pont. Ezután összeállítjuk a rendszert a képeken látható módon.
 képek: http://www.freeweb.hu/gerisna/?p=47
 
Karbantartás:
 
Lötyicsere: elzárjuk a tűszelepet és csapot is, kiteker, kiönt, újratölt és visszateker, kényelmesen 10perc alatt megvan, viszont a csapot csak akkor nyissuk ki ha már meg van a túlnyomás a frissen betekert palackban, különben visszacsorog a szűrőpalack tartalma. (Vagy ide is kell egy visszacsapó szelep.)
 
Diffúzor tisztítás: Direkt olyan difit választottam amihez tartozik üvegpipa is, így a vízben a pipát és a difit puha levegőztető csővel kötöm össze, így bármikor könnyen lehúzható és visszadugható a víz alatt is. Tisztításhoz, nekem nem vált be a hidrogénperoxid, később áttértem a Sera PH- ra, rácsepegtetem a kerámiára az üveg peremig és állni hagyom. Tiszta lesz utána és apróra porlasztja a CO2-t.
 
Recept: Szintén levinentől lopott a recept; 2dcl cukor 1l langyos vízben + egy fél csomag dr.Otker por élesztő.
 
Pro/Contra:
 
+viszonlag olcsó
 
+egyszerű karbantartás
 
-ha esik a nyomás akkor állítani kell a tűszelepen
 
-túl nagy nyomás (kicsit több mint fele élesztő) esetén, a tűszelepem nem tudja leszabályozni eléggé, de még így sem volt túladagolás soha.
 
Teljes bjegyzés képekkel itt olvasható: http://www.freeweb.hu/gerisna/?p=47
 

21. blogbejegyzés
NANO BONSAI STÍLUSBAN

Volt nekem akváriumom, 30-35 éve, süldőkoromban – olyan egyszerűbb.
 
Kb. 50 liter, vasvázas, szivacsszűrő, levegőztető, gyöngykavics, pár egyszerűbb növény, guppik, harcsák….ették ami volt, tubifex, vízibolha, élő és szárított, főleg ez utóbbi.
Nem is tudom honnan volt, valakitől kaptam, ha jól emlékszem Péter barátomtól. A halakat is úgy kunyeráltam ismerősöktől, talán csak a harcsákat vettem akvarista szaküzletben.
Kéthavonta (volt az három is) kipucoltam, átmostam a sódert, szűrőt, növényeket, kiirtottam annyi csigát, amennyit csak bírtam, feltöltöttem csapvízzel, és mentek vissza a halak…..
Nyáron kicsit algásodott, akkor lekapartam, és behúztam a függönyt. Egyszerű íróasztal lámpa volt fölötte, 60W-os izzóval. Egyszer aztán ereszteni kezdett, így a halakat „kölcsönadtam” a szomszédnak, az akvárium meg kikerült az erkélyre…..
De amíg megvolt, örültem neki. Még a Horn-Zsilinszkyt is megvetem a zsebpénzemen.
Úgy voltam vele mint Pelikán József Dániel Zoltánnal:
-Akkor még nem tudtam.......
Nem tudtam én semmit nitrátról, nitritről, ammóniáról, ammóniumról, pH-kH-CO2-összefügésről, sosem mértem gH-t, nem adagoltam easy carbot, nem volt mikro-makro meg EI alapú növény tápozás sem speciális haltápok. Nem néztük a világítást, és a szűrőkapacitást, igazi LOW-TECH korszak volt.
Indítás, nitrátcsúcs, heti vízcsere, 4-6 hét múlva halasítás - Hülye vagy? Miről beszélsz? 
Néha elpusztult pár hal, de inkább szaporodtak, a növények meg mint a dzsungel…. nem kellett hozzá nagy tudás, inkább csak szeretet, .
És ez a boldog tudatlanság és nyugalom egészen 2010 húsvétjáig tartott. Akkor kapott a 8 éves fiam egy 45 literes akváriumot. Én meg mint lelkiismeretes apa, elkezdtem utánanézni, hogyan is működik egy ilyen kis ökoszisztéma. Nem kellett volna.
Persze volt itthon pár könyv, a már említett alapmű, és az "Egészséges halak a lakásban" –szerettük nézegetni a sok szép színes képet.
De bővebb információt az INTERNETRŐL…..
Az INTERNET – korunk csodája – úgy vagyok vele, mint Wágner úr a rádióval:
„… egész éjjel dinamógépeket látott röpdösni a levegőben, szárnyakon (!) sokáig! Ez persze a veronézertől lehetett. Attól mindig nyugtalanul alszik. Az ember ne egyen sok vacsorát. De főként ne akarjon repülni. Az nem adatott meg. Van telefonhírmondónk, szabadonfutó (kontrafékes!) biciklink, telefon, sürgöny, öngyújtó és fényképezés. Quo vadis? Mi kell még?
Nincs tovább Edit, hidd el! Ha fejlődne még a technika, Isten lenne az emberből! És az ilyesmi ritkán vezet jóra. Egy rádium nevű dobozról (?) is álmodtam. Ha csak hozzányúltak, azonnal Londonból és Münchenből énekelt a veronézer ……”
Pechemre rögtön ráakadtam Nigro blogjára, majd Levinen, Viktor Lantos és Szentgyo (a halak már nem is érdekelnek csak a garnélák), Luna’s, Várkonyi A., és a többiek, nem akarom név szerint kiírni az összes vírusgazdát… de megfertőztek, az tény!
Aztán beregisztráltam ide, és egyre több hasonló őrültet ismertem meg.
Akkor már tudtam, hogy szeretnék még egy-két akváriumot, egyet a saját szobámba – azóta már 2 van ott – és majd egyet a nappaliba.
Mivel a hely korlátozott volt, egy kis akváriumot terveztem, elég érdekesen alakult..
Éppen valami apróságot akartam venni egy halnagykerben – név és cím a szerkesztőségben – mikor a nagyon kedves eladó ajánlott egy 20 literes szettet, belső szűrővel, világítással vicces áron.
Mondom, gagyi-kínai-műanyag nem kell. De ez olasz, üveg, tető, 2 kamrás szűrő, csak éppen nem működik a világítás. 3000?
Nem bírtam otthagyni, majd csak jó lesz valamire.
Elindultam hazafelé, de elindult a vezérhangya is… már terveztem a nano-t, iwagumi stílusban.
Hahaha, jópofa egy kezdőtől.
A következő egy Red Moor gyökér volt ami megihlettet – hogy mégsem az került be ebbe a kompozícióba annak az az oka, hogy túl nagy volt, pont akkora, hogy nem fértem volna az aljzathoz.
De ott figyel a polcon, vár a sorára – azon majd karácsonymoha lesz – a következő projektben.
Szóval amikor rájöttem, hogy nagy, vettem egy kisebbet is. És kezdett megszületni a fejemben a kép.
Kicsit zavaros volt, mint a friss akváriumvíz, de fokozatosan ülepedett. És szűrődött.
Közgazdász és mérnök ember lévén, megterveztem papíron, és összeírtam, mire lesz szükségem.
Íme a lista:
- Meg kell csináltatni a világítást – a trafót kell kicserélni -1700 Ft-ba fájt.
- Megvenni a növényeket, a HC és a Parvula volt a biztos pont, a többit „meglátniésmegszeretni” alapon választottam – Anubias barteri var. nana – törpe vízilándzsa, Lilaeopsis brasiliensis - brazil kardfű, meg még valami kövirózsa szerű szépség, és némi moha a fára. A moha végül is úszó májmoha lett, pedig karácsonymohát terveztem. Ezek beszerzése tartott a legtovább.
- Talaj: kizárásos alapon: ADA Aqua Soil Amazonia – mindenképpen sötétet akartam. Táptalaj nincs alatta, csak fél kiló lávakő a baciknak – hiszen ez nem egy HI-Tech növényes lesz. Maj d ha kimerül, tápozunk. Amúgy ezt elég nehezen szereztem be….
- Kvarchomok – végül is nem került felhasználásra ebben a projektben.
- Kő – szereztem több tonna különböző – nekem tetsző – követ, hát többé –kevésbé mind meszes volt. Mint tartalék lehetőség maradt a bazalt, próbáltam szépeket válogatni – nekem tetszik az egyszerűsége, és itt nem a kő a lényeg, hanem a fa.
- Fűtés – kellene egy 25w-os – szívesen adok érte egy 150w-os-at. Egyelőre nem tettem bele, a lakás hőmérséklete nem megy 22 fok alá, és nyáron sem több 26-nál. Majd meglátom.
- Hőmérő – azért legyen.
- Szűrés tuning: ez egy kétkamrás belső szűrő, 300 l/óra teljesítménnyel – egy 20 literes akváriumról beszélünk!!! - A nagyobbik szűrőházban lévő szivacsból lenyisszantottam 4 cm-t, és a felszabaduló helyre (a szivacs UTÁN) pár szem neccharisnyába kötött lávakövet tettem a baciknak. A kisebb szűrőházba, közvetlenül a szivattyú elé egy adag szintén bezoknizott aktív szén került, és egy kis szivacs. Most kb. 1/3 teljesítményen megy és minden növény libeg-lobog. Kicsit. Ahogy kell.
- Levegőztető pumpa: itt a fő szempont az volt, hogy halk legyen, hálószobában lesz. 2,5W-os UniStar lett.
- Levegőztető cső – szilikon, szabályozó, porlasztókő, tapadókorongok, ….
- Vízkezelők, vegyszerek, gyógyszerek, tápok, tesztek. Kiemelném az alábbiakat: Sera: bio nitrivec, aquatan, florena, Easy Carbo, Happyplant, Seachem Ammonia aler, pH alert, stb. Ezek megfelelő adagolásához lehet kapni a gyógyszertárakban 1 ml-es inzulinfecskedőt - 30 Ft, melegen ajánlom.
- Az ültetéshez olló, hajlított olló (majd a nyíráshoz – optimista vagyok, mi?), ültető-csipesz (e nélkül nem tudtam volna benyúlni a fa alá), talajegyengető, stb.
- cérna, damil, fogó, ragasztó, ezer biszbasz ami kellhet.
Na mire minden meglett, eltelt vagy 2 hét, én meg türelmetlen ember lévén addig összedobtam egy garnélásat, csak hogy ne unatkozzak - elvégre mosómedvét mégsem vehettem, mint Metud bácsi.
Persze ahogy szaporodtak itthon a meglevő és készülő haltartók, a fürdőszobában egy edényben ázott a fa, egy másik edényben előkezelt csapvíz pihent, az előszobában gyűltek a sziklák, kitört a lázadás.
A felségem türelmes típus, na meg este 9-10 előtt ritkán van itthon, és ritkán szól, de amikor egyik este 11 kor arra ért haza, hogy úszik a lakás, mert nem vettem észre, hogy egy repedt műanyag vödörbe eresztem le a vizet – nem volt sok, 10-15 liter…..
Azért már beszélünk.
Ezért kénytelen voltam másnap IDEIGLENESEN kölcsönvenni a gyerek IKEÁS tároló-dobozát , Yoda mestert, Anakint, Csubakkát és a többieket ideiglenesen az íróasztalán állomásoztatva – hiába mondtam, hogy az most a Tatuin bolygó.. Na ez már egy Bakugánba és némi fagyizásba került….
Persze mióta megvan a garnélás, már szeretné, ha az ő szobájában is lenne, és nagyon várja, hogy mikor „születnek” meg a kisrákok.
Végül minden összeállt, nem kis utánajárással.
Úgy döntöttem, hogy Éljen Május Elsejét munkával ünneplem.
A reggeli lazítás és kis kirándulás után ebéd. Kiengesztelendő a családot – már előre is – csináltam egy remek olasz húsgombócót, makarónival. A receptet majd blogolom. Megerősítettem magam némi Simon Bikavérrel, utána kávé, és nekivágtam.
Előszedtem minden hozzávalót, kikészítettem – nincs annál rosszabb, mikor vizes-agyagos kézzel keresel egy darab celluxot.
 
1.
 
Odakészítettem a növényeket, egyelőre vízzel együtt, meg egy üres vödröt a hulladéknak.
 
2.
 
Leterítettem az íróasztalt egy ócska törülközővel, mert ott akartam berendezni, jobban hozzáférek, mint a végleges helyén, a polcon.
Aztán kivittem a fürdőszobába, kibéleltem az alját és a hátulját némi hulladék polifoammal, hogy ne karistoljam össze az üveget – majdnem sikerül.
Beleszórtam némi bazaltot, és berendeztem, próbálgattam a köveket és a fát.
 
3.
 
Mikor úgy találtam, hogy minden a helyén van, kerestem egy megfelelő követ, és damillal hozzárögzítettem a gyökeret. Majd következett egy „vízpróba” – itt még kiderülhet némi turpisság, pl. a fa felúszik, vagy ereszt az akvárium.
 
4.
 
Miután semmi nem jött közbe, kivettem a köveket, kiöntöttem a vizet, eltávolítottam a bazaltzúzalékot, és az akit tisztára suvickoltam ecetes vízzel.
Majd bevittem a szobába, és ráragasztottam az aljára a polifoamot celluxal – nem szeretem ha elcsúszkál a későbbi mozgatásnál. Nem is látszik, ez jó lett.
 
5.
 
Majd nagy levegőt vettem, és elkezdtem bepakolni – immár véglegesen - a sziklákat.
6.
 
Ezután jött a bonsai – BANZAI!
Elkezdtem felkötözni a mohát az „ágakra”, egy darab barna cérna segített, meg némi leleményesség. Íme az eredmény:
 
7.
 
Betettem a helyére, gondosan kiszámolva az aranymetszést, esetünkben 16 : 24 cm. Mérőszalag….
És ügyeltem a háromszögekre is:
http://akvarisztika.budapet.hu/2008/09/14/miert-nem-sikerul-a-legtobb-embernek-berendezni-egy-akvariumot/
Katt, mert fontos!!!!
 
8.
 
 
Megszórtam az alját a lávakővel, meglocsoltam egy kis bacival, majd belekanalaztam a talajt.
Ekkor kezdődött a java, az ültetés. Itt komoly segítségemre volt az alábbi blog:
Ez is katt, mert hasznos!!!
Itt van egy-két video, meg kell nézni és mindent  tudsz az ültetésről. (Azt hiszed?)
Megnedvesítettem a talajt – kicsit túlzásba is vittem,  -az Amazónia alig vesz fel vizet, erre vigyázzatok.
Nem egészséges ha telemegy a szád a leszívócsőből agyaggal….. Szerencsére ott volt a vödör.
Kezdtem a legnehezebbel, a Parvulatöveket nyomkodtam be a fa alatti dombra.
9.
Aztán jött az Anubias, ezeket cérnával kavicsokhoz kötöztem és úgy helyeztem az aljzatba – tapasztalatból tudom, hogy különben felúszik, nem tartja meg a talaj.
 
10.
 
Jöhet a Brazil kardfű, ezt tövekre szedve ültettem be.
 
11.
 
Majd a kövek közé kerültek a kis valamik…. nem tudom mi, valaki igazán megírhatná.
 
12.
És a neheze: a HC- egész jól sikerült – másodikra. Elsőre is szép volt, de feltöltésnél elkeztek felúszni… Ezt a szopást (!)– rosszabb mint a Csepel Művekben dolgozni – szó szerint szopás volt, szoptam, szivtam a gumicsövön át a sáros vizet lefele, (vödör), majd újraültettem, immáron sikerrel. Ez az orális kalandot nem fotóztam, hátha kiskorúak is nézegetik a blogot….
 
13.
 
Ezzel nagyjából kész is volt az akvárium, mehet a polcra, bele a szűrő, levegőztető, és a víz, - majd a fenti intermezzó – na ott majdnem feladtam- és HURRÁ.
 
14.
 
Gyönyörködtem egy kicsit benne, majd láttam, hogy az egyik szikla fordítva van, az ütött-kopott felével kifele. De ezt is megoldottam: levágtam egy vékony műanyag lapot, meghajlítottam félcső alakban, lassan körédugtam, és a másik kezemmel kivettem, majd egy másik követ tettem be. Elsőre sikerült, összesen 2 kis parvula jött ki, ezeket könnyedén visszatunkoltam. Kellet még bele egy kis talaj, ezt egy csipeszbe fogott kupakkal pontosan a kellő helyre tudtam deponálni. A fenti kép már a csere után készült.
És újabb fontos felismeréssel lettem gazdagabb:
 
EGY 20 LITERES TELI AKVÁRIUMBA EGY KÉZZEL - CSIPESSZEL SIMÁN BENYÚLSZ. DE KÉT KÉZZEL KÖNYÉKIG NE PRÓBÁLD MEG. ROSSZ ÖTLET!!!
 
Miután kitettem száradni mind a 12 Robert Merle kötetet és feltöröltem a vizet, nekiláttam rendet csinálni, takarítani. A berendezés cca. 5 órát vett igénybe, a takarítás még vagy kettőt.
De úgy érzem megérte, mikor másnap reggel ez a látvány fogadott:
 
15.
 
Nekem nagyon tetszik.
Persze most már látom a hibákat is. A következő vízcserénél orvosolom is.
1. A bal hátsó sarok „üres”, oda kell valami - pár középmagas növény.
2. A hátsó fal mellé végig kell még Brazil kardfű.
3. A fa közepén lévő moha jó ötletnek tűnt, de összerakva látszik, hogy pont az akvárium optikai középpontjában van, ami nem nyerő. Azt levágom és feljebb teszem kb. 5 centivel, az elágazáshoz.
4. Annyira „letisztult” a kompozíció, hogy nem is tudom, lehet-e bele halakat tenni. Szerintem maximum 4-5 darab Pseudomugil furcatus lesz benne, és 2-3 Amano garnéla, vagy inkább Caridina gracilirostris – az kisebb. A jobb oldali nagy kő mögé teszek egy pár követ, vagy faágat, némi karácsonymohával, olyan lesz mint egy kis bokor, az nem rontja a képet, de legyen hova elbújniuk. Ez díszakvárium, nem akarok benne tenyészteni. És sok mulmot takarítani végképp nem.
5. Nem lehet fekete a háttér, az túl sötét, és fehér sem. Felhős kék ég lesz, majd nyomtatok egyet, és lamináltatom.
6. Kevésnek tűnik a fény, kell egy reflektort csináltatnom a fénycső fölé. Az ad plusz 20-30 %-ot, az elég is lesz.
Már megkezdtem a tápozást, kapnak carbot is…, 4 hét múlva jöhetnek az élőlények.
Az a baj, hogy eredetileg garnélásat akartam, de ez nem az.
Tehát kell egy , azaz még egy garnélás a meglevő mellé. Illetve kettő, merthogy jönnek Red Bee-k, és a Black Bee-k is.
Ilyeneket várok, de már nagyon:
 
16.
 
És hogy miért is japán BONSAI stílusú az akvárium? Pár kép a lakásból, nálunk pl. ilyenek az ajtók…. Ez azt hiszem elég magyarázat.
 
 
 
 
Köszönöm, hogy figyelemre méltattál, remélem tetszett és hasznos volt.
Ha ötleted vagy kérdésed van, esetleg csak hozzászólnál, kérlek ne folytsd magadba.
Rácz Dezső / Frettner
 

22. blogbejegyzés
DIY háttérkészítés XPS lapból

Az alábbi blogban leírom, hogy jómagam miként készítettem el a bruttó 375 literes akváriumom hátterét. Teszem mindezt annak reményében, hogy valakinek segíthet. 
Az alapanyagot a munkahelyemen egy építkezésről sikerült kérnem a maradékból. Ez nem más, mint egy 8 cm vastag ROOFMATE TG-A, ami egy polisztirolhab hőszigetelő lemez, amit magastetők, hűtőházak többrétegű hőszigetelésére használnak.
Zártcellás anyagszerkezetű, így nedvességfelvétele minimális. Elsőként méretre vágtam a lemezt oly módon, hogy az akvárium két sarkában szűrőkamrákat tudjak kialakítani. A kisebbik kamra mérete kb. 8x15 cm, a másiké kb. 16x15 cm lett. Ehhez két illetve három réteget kellett egymás mellé ragasztanom.
A ragasztáshoz Makroflex GA 103 üvegező szilikon használtam. A lapok egymáshoz ragasztása előtt az érintkező felületeket drótkefével érdessé tettem, bízva benne, hogy a ragasztás így biztosabb lesz. A ragasztó száradására hagytam egy napot és csak utána kezdtem meg a felület formálását. Először megpróbáltam egy netről vett ötletet, miszerint forrasztópáka segítségével gyorsabban lehet dolgozni. Láttam is erről videót. Na ez nálam nem működött, úgy ragadt a drót az XPS-hez mint a pillanatragasztó. Arra gondolok itt a ludas az XPS anyagszerkezete lehetett. Azért gondolom ezt, mert amit láttam mind EPS volt – mint a sima golyós szerkezetű hungarocell.
Tehát más eszköz kellett. Természetesen legkézenfekvőbb a sniccer vagy szike volt. Jól is lehetett vele dolgozni, ám meglepett az XPS merevsége és keménysége. Mivel megvolt az alapanyag és az eszköz már csak ki kellett találnom mit is szeretnék háttérnek.
Korábban kacsingattam az Aquamorf hátterek felé, azon belül is a tuskós tetszett, de az ára eltántorított tőle. Bár a neten láttam nagyon ügyes utánzatot, de az én képességem nem biztos, hogy elég lett volna. Láttam több ügyesen elkészített és általam is megoldhatónak vélt hátteret. Végül azonban úgy döntöttem nem fogok plagizálni. Ezért fogtam egy filctollat és elkezdtem ad-hoc szerűen felrajzolni.
A főbb vonalak kimetszésénél még alakította a terven,
de végül elkészült a végleges forma.
A szűrőnyílások kialakítása során arra törekedtem, hogy a már kialakított mélyedések nyomán legyenek ezzel elősegítve, hogy minél kevésbé legyen feltűnő. A szűrőnyílások számát és elhelyezését próbáltam úgy megtervezni, hogy a vízoszlop több rétegéből is szűrjék a vizet. Szűrőkamránként két nyílást alakítottam ki. Egyet az aljzat szintje felett és egyet kg középmagasságban.
Ezt így utólag látva kissé elrontottam, mert a szívóhatás a nagyobb felületen jobban eloszlik. De ezt most úgy fogom megoldani, hogy a középen lévőkbe méretazonos szivacsot vágok. Így megnő a szívóhatás az alsó nyílásoknál, viszont a szivacson keresztül is lesz egy enyhe áramlás, ami biológiai szempontból pozitív hatású lehet. A nyílásokba üvegszövetet ragasztottam be a második réteg csemperagasztó felvitelekor, ami megakadályozza a halak szűrőkamrákba jutását.
A visszatérő ágakat pedig úgy oldottam meg, hogy kifúrtam az XPS-t és 20-as PVC csövet ragasztottam bele, amihez a szűrőkamra felöl csatlakoztatni tudom a szűrőket. A PVC darabok egyik végét megmelegítettem és kissé ellapítottam oly módon, hogy a végeredmény egy az átmérőnél nagyobb, de keskenyebb nyílás lett. Talán így legyezőszerűen nagyobb területre terjed ki az áramlás. A két „fúvóka” irányát úgy állítottam be, hogy egymást segítve körkörös áramlást idézzenek elő. Az egyikből kilépő vízsugár párhuzamosan halad a háttérrel, a másik a frontüveg felé néz kb. 45 fokban. Így már működés közben látva ez többé-kevésbé össze is jött. Persze a tényleges áramlatok at befolyásolják a háttér kiugrásai, a dekor faanyagok és egy kis mértékben a növények is.
Miután a háttér formája végleges lett, fel kellett vágnom négy darabra festés előtt, mert az akváriumban lévő merevítések miatt csak így tudtam berakni.
Festés előtt a felületet drótkefével érdesebbé alakítottam, ezzel elősegítve a csemperagasztó könnyebb megtapadását és a felületről történő leválásának megakadályozását.
A felvágott darabokat Cimsec F típusú csemperagasztóval vontam be. Ebből 3 réteget vittem fel, az első kettőt színezés nélkül. Az első réteghez egy hígabb keverést csináltam, amit ecsettel hordtam fel.
 
 
A második rétegnél kissé sűrűbbre – tejföl állagúra - kevertem az anyagot. Mindkét réteg után vártam 2 napot, míg teljesen megszáradt a csemperagasztó. 
A nyílásokba üvegszövetet ragasztottam be a második réteg csemperagasztó felvitelekor, ami megakadályozza a halak szűrőkamrákba jutását.
Amikor a második réteg is megszáradt fekete vasoxiddal megszínezett híg csemperagasztót kevertem be. Ezzel befestettem a mélyedéseket – kontúroztam.
Két nap száradás után barna vasoxiddal megszínezett híg csemperagasztót kevertem be. Ezt is ecsettel hordtam fel, de én úgy nevezem pacsmagolós módszerrel, hogy ne jelenjen meg a tipikus festésnyom. Így a felület is kezdett jobban sziklafelületre hasonlítani. Ahogy felvittem a barna ragasztót a maradékhoz adtam sárga vasoxid port, ami így jóval világosabb lett. Ezt a nedves felületre ún. sepregető-pacsmagolós módszerrel vittem fel, ügyelve arra, hogy ne a teljes felületet fedje. Mivel a barna és a világosbarna felület is nedves volt a színek a határvonalon kissé összemosódtak, ami még természetesebb kinézetet eredményezett. A végén még nagyon finoman feketével is átsepregettem a felületet. Így született meg a végleges szín. Mindennel együtt a csemperagasztóból egy 5 kg-os kiszerelést használtam el.
 
Két nap után beragasztottam, amihez 4 kartus szilikonra volt szükség, mivel az egész üveggel érintkező felületet 2-3 mm vastagon bekentem. Ragasztás után szintén két napot vártam, és az illesztési pontokat két rétegben feketével színezett csemperagasztóval lekentem. Majd újabb két nap telt el az akvárium feltöltéséig.
 
Az elő feltöltés után nálam is megjelent a felületen a mások által is leírt fehér porszerű valami.
Ennek eltüntetéséhez háromszori vízcsere volt szükséges, miközben egy kefével megsikálgattam a felületet.
 
 
Hát „röviden” ennyi lenne a történet. Remélem aki háttérkészítésbe kezdene és nem tudja hogy is kellene vagy ha csak ötletre van szüksége neki ennek a blognak a megírásával segíthetek. Bár csak hobbibarkácsoló vagyok, de ha bármilyen kérdés felmerül, kérdezzetek nyugodtan. Igyekeztem minden részletre kitérni. Mindenkinek jó alkotást és sok sikert hozzá! 
 
 
 
 

23. blogbejegyzés
DIY vízfelszín-takarító

Már az akvárium indítása óta figyelem, hogy a vízfelszínt bizonyos szögből megnézve nagyon sok "kosz" úszik az akváriumban. :-( Törtem a fejem hogy miként lehetne eltüntetni akár időszakosan, akár véglegesen. Az utóbbi szerintem lehetetlen a kosz mivolta miatt. Ránézésre hasonló egy vízfelszínen szétterülő olajfoltra . Az én teóriám, hogy ezt az öszetett valamit "saját magamnak" is köszönhetem. :-( Ugyanis rendszeresen matatok az akváriumban könyékig, hol takarítási hol átrendezési és karbantartási céllal. Az ember bőrén annak ellenére, hogy rendesen és vegyszermentesen felkarig "kezetmos", mindig marad némi por a bőr pórusaiban és a hosszas matatás közben ez ki is ázik onnan. Emellett a bőrön keresztül kiválaszt mindenfélét, úgymint verejtéket és egyszerűen fogalmazva zsírt. Szerintem a felszínen lévő "uszadék" egy részét - ha nem is nagy hányadát - tuti ez képezi. Na ettől a valamitől szeretnék megszebadulni. Agyaltam is rajta sokat, de a héten Yankoo társunkkal történt beszélgetés adott egy kis löketet, Yankoo pedig az ötlet alapját. :-)
Az alap kiindulási pont a tengeri akvarisztikában ismeretes túlfolyók voltak, amik ugye pont a a felszín leszívására lettek kitalálva. Valami hasonló kell nekem is. Itt lépett be amit Yankoo mondott, hogy erre tökéletesen megfelel egy fejreállítoot kis belső szűrő kissé átalakítva.
Fogtam egy kis Fan Mini plust és a szűrőházát kettévágtam. A szűrőfejhez csatlakozó részhez hozzáragasztottam egy visszaválthatós palack levágott felső részét, amiről a csavaros-szoknyás részt is levágtam. Az így kialakított tölcsér felső szélét cikk-cakkosan bevágtam ollóval. Később rájöttem, hogy ezen cikkek-cakkok :-) méretének helyes megválasztása nem is egyszerű. :-( A tölcsérbe először két különdöző átmérőjű szivacskorongot raktam be (amiből a végén csak a kicsit hagytam benn).
 
 
 
 
 
 
Amit észrevettem, elég nehéz egy egyensúlyi állapot beállítani miszerint a vízszint mozdulatlan legyen. Ezt ugye úgy lehet elérni, hogy a szűrő által szívott és a "fésűn" átfolyó víz mennyisége azonos és állandó legyen.
Még nagyon sok  finomítani való van rajta. Ötletem már van, de ha valaki használható ötlettel segíteni tud azt megköszönöm. ;-)

24. blogbejegyzés
Házi készítésű hordós szűrő

Először is szeretném megköszönni Ganeshanak a támogatást, amit a szűrő építése közben nyújtott. Sokszor jobban inzgult, mint én, hogy működni fog e :)
A saját szűrő ötlete ott fogalmazódott meg bennem, amikor kitaláltam, hogy kell nekem egy másik aksi, amihez pedig kelleni fog egy másik szűrő. Ekkor gondoltam arra, hogy mi lenne, ha a jelenlegi Atman 3338-at tenném az új akvárium alá, a nagyobb 360 literes akvárium alatt pedig lenne egy saját építésű külső. Ehhez természetesen jól átböngésztem a netet, illetve beszéltem olyan akvaristákkal, akik már építettek ilyen szűrőt.
Mire is volt szükségem:
- kell egy ház, amibe belepakolhatom a szűrőanyagot
- kell egy pumpa, ami az egészet hajtja
- kell szűrőanyag, mert anélkül nem sokat ér az egész :)
- továbbá kellenek mindenféle csövek, csatlakozók
A szűrő házára két nagyon jó megoldást találtam. Az egyik a Proci által is használt KGB típusú PVC cső. Ha jó szűrőt akarunk csinálni, akkor nem árt, ha a lehető legnagyobb keresztmetszetet választjuk, így a szűrőben kellően lelassítható az áramlás a bacik könyebb megtelepedéséhez és a későbbi jobb szűrés érdekében. Ez a cső azonban durván drágul az átmérő függvényében, illetve a hozzá használatos végzáró elemek ára miatt csak akkor célszerű használni, ha valaki hozzájut jutányos áron (épitkezési maradék :)).
A másik megoldás a szűrő házára egy hordó. Ezek közül rengeteget megnéztem neten és boltokban is. Ahol lehetett teszteltem a tetőt, mint gyenge pontot, de végül arra a követzkeztetésre jutottam, hogy ha nyugodtan szeretnék aludni, akkor a csatos fedelű hordót kell választanom. Méretét tekintve egy 30 literes műanyag hordó lett kinézve.
A pumpa kérdése véletlenül oldódott meg. A cégtől megint kiküldtek kínába, ahol szétnéztem egy kicsit, mit is lehet abban a nagy országban kapni.
A cél egy kétéltű pumpa volt, de sajnos vasárnap lévén mindössze 1 üzletet találtam, ami nyitva volt, itt pedig kétéltűből csak 1000 l/h volt elérhető. Atmanból (mi más :)) viszont volt egy 2000l/h teljesítményű víz alatti (AT-306). Elhoztam azért mindkettőt, hisz ropi áron nem hagyhattam ott.
Szűrőanyag. Gyorsan beláttam, ha gazdaságosan szeretném megúszni (nem számitva a pumpán spórolt pénzt), akkor nem vásárolok 30 liternyi siporaxot. Ekkora térfogatba ugy gondoltam megteszi a silányabb minőségű anyag is, aztán később majd elválik, mennyire válik be. Lávakövön gondolkodtam, de azt sosem szerettem. Végül egy tószűrő anyag az Ubbink tószűrő szubsztrátum lett a nyerő (http://tofolia.com/vmchk/vizminoseget-javit%C3%B3-kozetanyagok/t%C3%B3viz-szubsztratum-5kg/10l-ubbink.html). Az ára igen kedvező, két 20 literes zsák elég is volt. Valahogy nem stimmel a zsákban lévő mennyiség a ráirttal. Egy darabot próbaképp széttörtem, porózus. Szerintem lesz olyan jó, mint a lávakő. Tapasztalatokról később tudok beszámolni.
 
 
Ubbink tószubsztrát
 
Csövek és csatlakozóknál próbáltam a lehető legtökéletesebbre törekedni. Ezt a részét tartottam a rendszer leggyengébb pontjának, és egyszer már sikerült a 4 emeletes panel legfelső szintjáről a földszintig áztatnom a házat, így nem szerettem volna újabb kockázatot vállalni. Kutakodtam, olvasgattam és végül rátaláltam egy üzletre (http://www.ontozesbolt.hu/index.php?inc=aruk&inc2=almenu1&id1=5) a közelben, ahol mindenféle Irritec márkájú cuccokat árulnak. Ezek jellemzően menetes elemek (csőcsatlakozó, csap, könyökök átvezető elemek, karmanttyúk, T idomok, stb.).
Többen kérdezték, mi a neve annak az elemnek, amit a hordótetőbe tettem, mert nem találják az oldaon. Érdekes módon a kategóriák között én sem akadtam rá, de rákeresve van találat. A neve: Tartálycsatlakozó. Leírás: Műanyag tartályok, hordók megcsapolására szolgáló idom menettel.
Összeállitásnál először a tetőt raktam rendbe.


 
Cső és elemeinek elrendezése
 
Három lyukat fúrtam rá, kettőt a ki és bevezető csöveknek, és 1 kisebbet a pumpa tápkábelének, ugyanis a nagyobb teljesítmény miatt a víz alatti atman mellett döntöttem.
 
 
Hordótető belülről
 
Bekerültek a csatlakozó elemek, majd a pumpa is. Igyekeztem úgy megválasztani a méreteket, hogy inkább legyen egy kicsit túlméretezve, ezért a választásom olyan elemekre esett, amikre kényelmesen rácsatlakozhatok 19/25ös csövekkel. Azért ezt választottam, mert a későbbiekben, ha a 2000 l/h pumpa nem válik be, néhány perc alatt le tudom cserélni egy nagyobbra és mehet tovább nagyobb teljesítménnyel. A rendszer teljesen kompatibilis mindennel, ha nagyon akarok, akkor akár egy kétéltű pumpát is ráköthetek.
 
 
Hordótető felülről
 
A csatlakozó elemek meneteit sima teflonszalaggal tekertem körbe. Kell rá gazdagon, de legalább szigetel.
Jött az első teszt, és sajnos szomorúan tapasztaltam, hogy üzem közben nem, de kikapcsolt állapotban bizony ereszt a hordó. A gyári tömítése nálam sem volt tökéletes és ott engedett. Oka, hogy kikapcsolt állapotban az akváriumból jövő nyomás elgé nagy volt ahhoz, hogy eresszen. Üzem közben viszont a pumpa még egy kis vákuumot is képez, így nem tud kifolyni a viz. Azt, hogy levegőt szivna a vákuum miatt, nem tapasztaltam. Mindenesetre bármikor jöhet egy áramszünet, s igy a hordó bármikor ereszthet. Ezt nem hagyhattam. Tető le, szigetelés ki. A hézagba nyomtam egy kis szilikont (pl. FBS) majd visszatömködtem a tömitést. Közben rendkíüli kézügyességemben köszönhetően elszakitottam az eredeti tömitést. Mint utóbb kiderült, ez nem probléma. Még egy 5 centis darbot ki is vágtam belőle, hogy pont passzosan beférjen. A szilikonnal óvatosan, mert ha kicsit is sok megy, akkor már nem fog rámenni a tető a hordóra és lehet kezdeni előrről! Tapasztalatból tudom.
 
A második teszthez már elkészítettem a hordó aljába az ülepítőt is... merthogy minden profi szűrőhöz tartozik egy ilyen is :) Ehhez egy sima vödör alját vágtam le. Kb. 8.10 centis peremmel. Erre fúrtam egy nagyobb lyukat a hordóba bejövő csőnek (ami a hordón belül egy lefolyócső), illetve sok kisebb lyukat a vissza áramló víznek. Javaslom ezt tévénézés közben, mert elég unalmas meló végigsorjázni a lyukakat :) Az egészet összedugtam, betettem a hordó aljába majd arra ment a szűrőanyag. Vízzel feltöltöttem és jelentem reggel óta üzembiztosan, cseppmentesen üzemel a szűrő.
 
 
Pozició tesztelése
 
 
Ülepítő
 
 
Ülepítő alulról
 
A bejövő csőre is fúrtam néhány lyukat. Nem szeretném szétszedni a szűrőt azért, mert esetleg eldugult :)
 
 
Kész az ülepítő
 
 
Összeillesztés
 
A kép az első tesztnél készült. Sajnos nem volt jó a lefolyócső és a menetes elem között a szigetelés, ezért itt erősen szívta a hordó tetején összegyűlt vizet. Ezt jól át is forgatta a szűrőanyagon. Érdekes látvány volt :) Később ezt úgy oldottam meg, hogy a menetes részre egy gumiszalag tömitéssel ráhúztam a lefolyócső végét, amit korábban levágtam, hogy megfelelő legyen a hossza.
 
 
Nyomócső
 
PVC ragasztóval (vinilfix) összeállított kábelcsatorna és könyk elemek.
 
 
Esőztető
(nem szép, de olcsó és működik és átmeneti)
 
Jelenlegi összeállitásban kb. 1200-1400 l/h teljesítmánnyel pöfög egy esőztetővel. Ez még ideiglenes, mert tesztüzemhez elegendőnek tarottam a 20as kábelcsatornát.
Összköltség:
Hordó 5390,- (de én drágán vettem, léteik jóval olcsóbban is)
Szűrőanyag: 4980,-
4m gardena locsolócső 1600,-
2db átmenő idom (tömitéssel), 2 db könyök és 2 db csőcsatlakozó: kb. 1000,-
Lefolyócső 300,-
Vödör, amit szétvágtam 299,- (by OBI)
20as kábelcsatorna (2m) + 2 könyök 500,-
Tömszelence, szilikon, PVC ragasztó a pipához volt itthon
 
Összesen: ~ 14.000,- (+ kb. 2000,- mire megtaláltam mindenből a tökéleteset :D)
 
Update (2013.06.24.): A szűrő azóta is működik, mindössze egyszer volt szétszedve, akkor nagyon sok iszapot szedtem ki belőle, de működött, mert az ülepítő része is igen nagy. Hamarosan teljesen szétszedem, mert elköltöztünk, és már lassan csak ez az egy bútor van a régi lakásban, nyilván az akvárium mellett, amit még nem volt erőm szétszedni. Akkor megmondom, mi van benne közel 3 év után.
 
 

25. blogbejegyzés
Feltöltve!

Végre feltöltöttem! Azt hittem kicsit pihenhehetek, de nem. Most jött csak a java. Mindent beállítani, elrendezni, rendbe rakni... Kezdem inkább az elején:
Adott volt az akváriumom ami 240 literes,tetö nélkül, háttér nélkül szűrő nélkül, magyarul üres volt. Szerencsére szekrény volt hozzá.
Elhatároztam hogy a hiányzó dolgokat magam csinálom meg már amit tudok.
Kezdjük a háttérrel: Sokat vaciláltam, olvasgattam milyen is legyen. Ha nehezen is de eldöntöttem hogy hungarocelből lesz, és csemperagasztóval fogom burkolni. Szerencsére két barátom is építkezik így a hungarocel adott volt. 100x50x5cm-es táblákat használtam, számszerint kettőt.
FBS-vel ragasztottam össze őket a sarkában hagytam helyet a fűtésnek és a szívócsőnek. Ragasztottam még rá darabokat is meg terszokat. Előrajzoltam és elkezdtem kivágni tapétavágóval, utána pedig hőlégvúvóval finomítottam.
Csináltam még bele kis lyukakat meg vágásokat hogy életszerűbb legyen.
Elkezdtem lekenni Flexibilis, élelmiszerbarát, fagyálló, kültéri MUREXIN csemperagasztóval! Amiből vettem 25kg-ot, mikor hazaértem a vásárlásból akkor láttam hogy van itthon egy fél zsákkal, mivel édesapám kőműves. Kicsit sem voltam ideges! Az első rétegbe még nem tettem vaoxidportcsak simán kentem.
Az nekem túl világosnak tünt mikor kiszáradt, egy teljes napot hagytam száradni rétegenkén. A többi réteget már szineztem barna vasoxiddal, a végén meg kevertem három féle árnyalatot és azzal színeztem.
Ilyen lett:
 
Megvolt a háttér már csak bele kellett ragasztanom, maradt FBS-em egy fél tubus az pont elég volt a rögzítéshez. Azzal viszont jól szellőző helyen dolgozzatok mer brutális büdös bent az ecetsav.
Kész a háttér jöhetett a világítás: Azt tudtam hogy a tetőt bútorlapból csinálom már csak az volt a kérdés ogy milyen csövek lesznek. A hajlított 36wos csövek mellett döntöttem! Alá fényvetőnek pedig tükörfóliát vettem, mezei papírboltban.
A csöveknek nem vettem foglalatot, villanyszerelők által használt vezetékcsatornában helyeztem el egyszerű sorkapocsba kötöttem be őket.
Mellette még a gyujtó is elfért, az előtétek pedig lent vannak a szekrényben. Így nem látszik semmi csak a csövek.
Jöhetett a berendezés: A szőllőtőkegyökerek közben folyamatosn áztak de folyamatosan engedték a színüket is. Aztán mikor kipicoltam meg levágtam róla a puha korhadt részeket egyből nem egedett semilyen színt.
A köveket a tőlem 2 km-re lévő vulkáni tanúhegyről(Ság-hegy) szereztem be! Bazalt tufákat. Azokat is még kevesellem úgy hogy még majd tennem kell pár gyüjtő túrát.
Az aljzatot haverom öccsétől sikerült fillérekért megvennem még bezacskózva! Allúra apró szemű sodert erre pedig fekete fehér apró köveket.
Vettem pár növényt is amit addig a 75l-esben tároltam!
Ebben elötte csak műnövény volt a 240esben nem lesz.
 
Jöhetett a feltöltés: Bent volt a háttér az aljzat meg a kövek amiket persze lemostam és leforráztam. Vettem egy darab 7m-es öntötző tömlőt az pont elér a fürdőből az aksiig így azzal szépen lassan feltöltöttem. Egy régi tusolónaka fejével komináltam így egyzerűen szerelhető.
Az első feltöltés után kicsit zavaros letta víz de ez természetes a háttér meg az aljzat miatt.
KIcsit meg is rémültem de folyamatosan menettem a szűrőt meg fele vizet lecserétem és szépem le is tisztult. Beraktam a növényeket így is ment pár napot:
És jöhettek a meglévő halak meg a 75liter vizük. Ja és pár torony csiga.
Hát így állok most. Már készítettem pár vízalatti világítást meg készül a CO2 reaktor is, amit tudok továbra is megcsinálom magam. Egyenlőre ennyi.
 
Jó halazást mindenkink!

26. blogbejegyzés
Élesztős CO2 más szemszögből

Szerintem mindenki hallott már az élesztős módszerről amivel egész szép eredményeket lehet elérni, ezt szeretném bemutatni egy kicsit más oldalról.
 
A recept egyszerű víz cukor és élesztő, na de mi is játszódik le ez után.
 
A kristálycukor vegyjele C12H22O11 95%-ban ez alkotja  ha ezt vízben oldjuk akkor két alkotóelemére bomlik egy glükózra és egy fruktózra ezeknek azonos a vegyjele.
 
1C12H22O11 +1H2O------2C6H12O6
 
Ekkor jön a képbe az élesztő, ami lebontja a glükózt és a fruktózt, alkohollá és szén-dioxiddá. Ez játszódik le a must erjedésekor is. Arra kell vigyázni hogy az élesztőgombák nem maradnak életben kb 20% os töménységű alkohololdatban, és nem bomlik le az összes cukor. Ezért áll le a folyamat a zselés élesztős módszernél. Ezért egy liter vízbe max 40dkg cukrot célszerű önteni.
 
1C6H12O6------2C2H5OH+2CO2
 
Számolás: 1kg cukorból kb 0.5kg alkohol és 0.5kg szén-dioxid keletkezik. Ez azt jelenti hogy kb 273 liter (500g/44g/mol*24dm3/mol)szén-dioxid képződik.
 
Remélem hasznos információkkal szolgáltam.
 

27. blogbejegyzés
Bútort építettem

Üdv!
 
 
   Szobánk ékessége hamarosan beüzemelésre kerül gondoltam, nem árt, ha el is tudom helyezni valamire. Az itthon lévő 54 literesnek való állvány igaz, állítható méretű, de nem nem vagyok benne biztos, hogy egy több mint kétszer nehezebb akváriumot kibír, ezért bútor építésre szántam magam.
 
   Előtte nézegettem több gyártó oldalát is, de ahogy láttam, a 112-es akváriumhoz való bútorok 20000 pénz körül kezdődnek, szóval ezt el is vetettem jó gyorsan. Marad a barkácsolás.
 
   Pár órás tervezgetés és variálás után születt meg a bútor végleges kinézete, amit a galériában is láthattok majd. Ezek után irány a nagy narancssárga barkácsbolt (merthogy ezt találtam a legolcsóbbnak) és kb. 1 órás várakozás után hozzá is jutottam a méretre szabott 18 mm-es bútorlapokhoz. Költséghatékonyság miatt a legolcsóbb (fehér színű) lapot választottam, ha esetleg valamit rosszul csinálok, minél kevesebb pénz ússzon el. Vettem még hozzá néhány sarokvasat, csavart ablakpántot, bár ez utóbbi inkább csak az összerakásnál kellett, hogy addig is tartsa valami, amíg össze nem csavarozom.
 
   Tegnap este gondoltam, nekiesek és összedobom, ha már itt áll a pincében. Szerencsére a kért méretek pontosak voltak, így nem volt túl sok gondom vele és kb. 2,5 óra alatt kész is lett 90%-osra. Ma még annyi dolgom lesz vele, hogy az alsó polcokat beteszem a helyére és veszek rá élfóliát, hogy jól nézzen ki.
 
   Délután, vagy max. holnap pedig teszek fel róla képet, egyenlőre viszont csak a megtervezett 3d-s modelljét tudom feltölteni, mert munka közben elfelejtettem fényképezni :S
 
 
Költségek:
Bútorlap: kb. 1,8 nm  -   2850 Ft
Sarokvasak: 12db (nem használtam fel mindet)  - 500 Ft
Ablakpánt: 2 db - 160 Ft
Csavar: 3x20-as 50 db-os  -  250 Ft
Élfólia: kb. 4 méter - 400 Ft
 
   Láthatjátok, az ezész kijön cirka 4000 Ft-ból, bár mondom, ez a legolcsóbb bútorlapra vonatkozik.
 
   Ma még csinálunk egy terheléstesztet és ha minden oké, akkor mehet a helyére és várhatja az akváriumot :)
 
update: feltettem egy-két képet. Sajnos még a pincében van a cucc, úgyhogy ezért a rossz minőség.
Az élfólia még hiányzik róla!

28. blogbejegyzés
DIY tőzeges szűrő

A dél-amerikai akváriumok vízének tőzegen való átszűrésének fontosságát itt most nem taglalnám. :-) A lényeg, hogy a vízcserék alkalmával szertnék ilyen vizet juttatni az akváriumba, csakhogy a csapból nem az folyik. :-) A vízcseréket megelőző napon feltöltök egy kb 60 literes csapvízzel és hagyom állni. Mert azt mondták az jó! :-D
Szóval gondolkoztam, hogy is tudnám tőzegezni a vizet. Több emberkével beszéltem is erről és több lehetőséget is mondtak. Van aki a cserevízbe áztat tőzeget, van ki ún. tőzegteát (koncentrátumot) csinál és olyan is aki a szűrőbe tesz belőle. Ezeket az ötleteket meghalgattam és eldöntöttem, hogy én a cserevizet fogom majd kezelni. A sima áztatás nem olyan hatékony szerintem, ezért én mindenképpen szerettem volna a vizet a tőzegen keresztül áramoltatni. 
Szétnéztem az itthoni "alapanyagok" közt és a következőkre jutottam.
Egy SHARK2 belső szűrő felső részét vettem a tőzeges szűrő lelkének. Ehhez találtam pont passzosan beleilleszkedő műanyag csövet. Ezt kétoldalrol lezártam egy beleszabott 2 cm vastag szivacsból leszabott koronggal. 
Így néz ki a szűrő szárazon öszerakva. A tőzeget két réteg a páromtól elszocializált harisnyába tettem és azt így beletuszkoltam a csőbe. A két szivacsot beletettem a két végébe és a cső mehetet is a szűrőre.
   
Így néz ki feltöltve és működés közbe
Arra figyelni kell, hogy a tőzeg szárazon másképp tölti ki a szűrőt, mint nedvesen. Jómagam úgy jártam a próbák során, hogy feltöltöttem a szűrőt száraz tözeggel és úgy nézett ki elég laza ahhoz, hogy átáramoljon rajta a víz. A szűrő vízberakása után nem akart átnedvesedni a tőzeg. Kivettem és vízalatt átgyúrva benedvesítettem. Ezt így visszaraktam és beindítottam a szűrőt... Nem jött belőle semmi csak zúgott.   Átnéztem és arra jutottam sok a tőzeg. Miután a felét(!) kivettem a harisnyából a szűrés beindult. És érdekes módon a tőzeg így is kitöltötte a csövet. :-)
Lényegében 10-12 órát ment így a szűrő a cserére szánt állott vízben és szépen meg is festette azt. A feltöltéskor ugyan nem láttam színelváltozást, de ez volt az első ilyen vízcsere és csak 20 %.
Végül: a szűrő ideális lesz szerintem a kevertágyas műgyantával töténő vízlágyításra is ugyanezen az elven működtetve. Sorrendben először lágyítok 1-2 órát majd tőzegezek és kész a "csoda-cserevíz" :-)
A kettő együttes használatával szertnék savasabb és lágyabb vizet produkálni az akváriumomban.
Köszönöm, hogy elolvastad! 
Ha kérdés vagy javaslat van csak bátran!
 
TAPASZTALATOK:
08.30. 
Ma lett aktuális a követkző vízcsere. Tegnap a tároló feltöltése után mértem egy pH-t és ma is közvetlen feltöltés előtt. A tőzegen történő átszűrés kb. 24 óráig tartott. A "magas" nk (13) miatt erős savanyításra nem számítottam. Az akváriumban a víz pH-ja tegnep valamivel 7 felett volt, a mai kb. 20 % vízcsere ezen nem sokat változtatott, 7 körüli.
    
A víz színe tőzegezés előtt és utána
 
   
A pH tesztelés eredménye tőzegezés előtt és utána (ez a cserevíz mérése)
 
09.01.
A vízpárolgásnak és a szűrőtisztításnak köszönhető vízszint csökkenést ma 10 liter hipermarketben vásárólt ioncserélt vízzel kompenzáltam. :-) Ez a kb. 3 % 0 nk-s víz az egész akvárium 13-as nk-ját 11-re vitte le. Ezután a vízcseréknél mindig használok ilyen vizet, amíg nem lesz kevertágyas műgyantám a lágyításhoz. :-)
 

29. blogbejegyzés
Hurrá!

- sóhajtottam fel ma este, miután elkészült első saját készítésű hátterem első munkafázisa. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyszeű volt, de a bonyodalom csakis a tervezés, és az alapos átgondolás hiányára vezethető vissza.
Kezdem az elején. Az előző bejegyzésem arról szólt, hogy mindent megvettem, nekiugrottam, de a munkát felfüggesztettem, míg megérkeznek a műszaki berendezések.....DE JÓL TETTEM! Még sokkal-sokkal több felesleges munkát csináltam volna....
 
Tegnapi nap megjöttek a cuccok. A hátterem egyik fele végülis használható volt, csak a felületet kellett még alakítanom, ill. beletervezni a belső szűrőt és a fűtőt. A szűrőkamrát úgy alakítottam ki, hogy fogtam egy 3cm vastag hongarocell lapot, és lépcsőzetesen eltolva egymásra ragasztottam őket úgy, hogy a két alsó lap ragasztott része egy vonalban legyen, ezáltal kialakuljon a kamra.
Véstem, faragtam, beleterveztem a szűrő esőztető kivezetőjét, kialakítottam a sziklákat, felragsztottam, a szűrő bevezetőjét szépen elrejtettem egy szikla mögé, fűtő mehet ugyancsak ebbe a kamrába. Hozzáláttam a háttér másik részéhez, ott egy 5cm-es hungi lappal dolgoztam, épp csak akkora "kamrát" faragtam a hátuljába, hogy a külső szűrő csöve elférjen. Jól állok-gondoltam-mehetnek a szikla formák a felületre, kicsit elégedetlen voltam vele itt-ott, de fáradt voltam, és nagyon akartam sietni a munkával, hogy mielőbb kenhessem a csemperagasztóval.
 
DE! Este eszembe jutott, hogy hogyan fogom takarítani a szűrőket???? Hiszen be vannak passzítva, alig férek hozzájuk!!!
 
Ma reggel szembesültem a dologgal, hogy esélyem sincs kiszedni a csöveket, max. a háttérrel együtt! Az pedig nem jó!
Az egyik felén elég volt az átalakítás, viszont a másik felét teljesen újra kellett csinálnom. Megfordult a fejemben, hogy feladom, de ha már ennyi mindent megvettem hozzá, és a tapasztalataimat meg szeretném osztani másokkal is, akkor végig kell csinálnom.
 
Aki háttér építésbe kezd, az számoljon vele, hogy a farigcsálás elég kimerítő tud lenni...főleg ha az ember a saját meggondolatlansága miatt harmadszor áll neki....
Végülis ugyanazzal a módszerrel csináltam meg a B felet, mint A-t, lépcsőzetes ragasztás, faragás, sziklák ragasztgatása.
Ma estére sikerült befejeznem(remélem tényleg!), ígyhát ahogy ígértem megosztom veletek az eredményt.
Holnap indul a csemperagasztó felkenés, 3 réteg-3 nap, aztán a színezés...meglátjuk!

30. blogbejegyzés
NANO BONSAI 2. RÉSZ

 
Senki sem tökéletes, még én sem - de a kommentek alapján már hihetem, hogy jó úton járok.
Az ember nem véletlenül blogol – kell a megerősítés. Nem írok esszét a KOGNITÍV DISSZONANCIÁRÓL (már írtam) – akit érdekel mi az, nézzen utána.
Ezért – és mert kicsit maximalista is vagyok, nem is halogattam tovább az akvárium (átalakítását) BEFEJEZÉSÉT!
Leeresztettem a víz felét, és leszedtem a zavaró mohacsomót (engem zavart, na!), kicsit feljebb pedig rákötöztem. (És rögtön feltűnt a fatörzsön egy érdekes repedés, amit kár lenne eltitkolni. Olyan nőies…) Amúgy ilyen esetben nem simán kell használni a cérnát, hanem klasszikus módon, egy tűbe fűzve. Nagy nehezen találtam egy megfelelőt, egy stoppolása váró ruhakupac alatt. (Lehet, hogy a kis feleségem még nem engesztelődött ki teljesen?)
A lyukas bal hátsó (hatos) illetve sarokba megtaláltam a megfelelő növényt: ott is van meg nincs is, légiesen könnyed, szinte csak jelzésszerű, de kitölti a teret. Japános, igazi ZEN. Nem tudom mi a neve, olyan „bambusz-szerű” szára van - nekem tetszik. Két alacsonyabb szál bekerült jobb oldalra is – csak a szimmetria kedvéért. (Olyan mintha Érdes tócsagaz lenne???)
A helyéről kicibált Brazil kardfüvet pedig beültettem hátra, az üveg mellé. Így befejezettnek tűnik a háttér.
(Most már van egy jó nagy hangsúlyos közepe - kicsit jobbra húzva, van jobb oldal, van baloldal. Meg az LMP.)
 Na, ezzel megvolnék. Pihi, sör, kávé. Cigi már nincs, egy éve…..
 Most a technikai rész jön: szereztem egy reflektort a fénycső fölé, valamicskét javult a helyzet. Ezt egyszerűen méretre vágtam és betettem a GYÁRILAG KIALAKÍTOTT TARTÓKRA. Az a gyanúm, hogy ezt valaki menet közben kispórolta belőle.
De a fény még mindig nem elég. Ezért a következő bővítést ötlöttem ki:
Szereztem – én már csak ilyen vagyok – 70 cm sorolt LEDet. (Félbevágva 2 x 35 cm- kiszámoltam.) Ez kb. 3,5 Watt, viszont fényerőben annyi mint egy 10 W-os T8-as cső. Vagy több.
Felragasztottam egy 40 x 4 cm-s alumínium küszöbsínre,
aminek a két végén lehajtottam 1-1cm-t, hogy távolabb legyen a víztől
és elől, a felhajtható fedél alatt betettem a peremre.
Azért 4 cm széles, , mert ha nem elég, tudok még rátenni 2 csíkot. Persze ez egy ideiglenes megoldás, de ez volt „ingyen”. Majd kicserélem egy vízmentesre, de most másra kell a pénz.
Virágzó, ám kevéssé gyümölcsöző vállalkozásomat érzékenyen érintette a válság és a zsíros állami megrendelések is elapadtak.…
De semmi baj, ahogy Hans bácsikám mondta, keze fejével letörölve a sörhabot bajuszáról:
„Hál’ Istennek egészségesek vagyunk, és az asszonynak van munkája….” –majd lekopogta a viaszosvászonnal leterített asztalon, ahogy kell, bal kézzel, alulról….
 
A betápot megoldottam egy 12 voltos hálózati adapterrel, kapcsoló ugyan nincs rajta, de kihúzom, bedugom, és kész.
Még a hátteret kellett megoldanom. A3-at nyomtatni tudok színesben a plotteren (mi van, nincs plottered? – HÖ ), és laminálni is – csak egy A3 méretű lamináló fólia kellett. 100 db 7.300 Ft, 1 db 230 Ft, ezt jól kimatematikázták. Jó, hogy lehet kapni….
Töltöttem le pár képet, majd kiválasztottam a nekem tetszőt.
Gyakorlatilag „ennyit tudok erről mondani” – Forrest Gump
 További képeket találsz az albumomban.
Azért összehasonlításnak: Ilyen volt:
 
Ilyen lett:
 
 
 
Azért van különbség, nem????
Vízparaméterek: vasárnap óta folyamatosan figyelem a víz alakulását, NO2, NO3, gH, kH, pH, Ammónia, vízhőmérséklet, és írom a vízcseréket is. Majd lesz szép kis táblázat, meg grafikon.
Lehet statisztikákat gyártani, bár ezzel úgy vagyok, mint Churchill – „Csak azokban a statisztikákban hiszek, amiket én magam hamisítottam.”
Annyira jó, hogy már most lehetne bele tenni bármit. Akár halakat is.
Az ADA Amazónia talaj fantasztikusan stabilizálja a vizet, pH 7 körül, inkább alatta, kH 4-6, gH 12, és minden híresztelés ellenére sem tapasztaltam ammóniaszint növekedést. Persze majd ha beindulnak a növények és elkezdik ledobni a régi leveleket, meg lesz benne pár hal…. De fent van egy Seachem Ammonia Alert, azt figyelem.
Csütörtökön majdnem tettem bele pár halat, de valamilyen isteni sugallatra meggondoltam magam.
És milyen jól tettem. Másnapra a NO2 (nitrit) az egekben, az ammónia is felment.
Hamar lett volna egy csomó döglött halam.
De nem lett, ezért paprikás krumpli volt a vacsora.
 ERRŐL KÉP NEM KÉSZÜLT, DE JÓ VOLT.
Ja, és hogy mire is kell a pénz? Szeretnék egy új Maserat… Harley David… új bicik... használt biciklit.
IS. De tényleg, nem nevetni!
 
Na! Meg kell építenem valami garnélásat, de mint a villám, mert 2 hét múlva jönnek a drágáim. Azért ezt nem volt egyszerű eladni az asszonynak.
1. fázis: Sikítófrász, örök harag, elköltözöm. – „Már megint egy új baromság!”
2. fázis: Fásult beletörődés. - „Végül is a szobádban azt csinálsz, amit akarsz.” – (A jó házasság titka a külön hálószoba.)
3. fázis: „ Na jó, ha ennyire akarod, csak ne kerüljön sokba!” – Azért ehhez kellet nemsokára bekövetkező házassági évfordulónk felemlegetése, és némi értékesebb sárga nemesfémtárgy – lehetőleg csillogó kővel – lehetőségének kilátásba helyezése….. Nem fog sokba kerülni. – ígértem, és rögtön kifizettem egy kisebb vagyont a garnélákra – előre.
 
Jelentem, családi engedélyt kaptam névnapom alakalmából létesítendő garnélatelepemre!
 
Csak azt nem tudom, 1 nagyot építsek, vagy több kicsit.
Először úgy gondoltam, hogy gyorsan összedobok 3-4 15 literes LOW BUDGET–ot, az 2 hét alatt simán beáll (Beáll ????? vagy nem????)– majd lakik benne addig 1-2 Red Cherry tesztpilóta - csak hogy legyen mibe tenni őket, azután a jelenlegi RC-s átköltözik a gyerekszobába, a Bonsai Nano a nappaliba, és a kettő helyére kerül egy „nagy” 50-60 literes nem gyenge iwagumi. 70 x 30 x 30 cm. Persze blogolva, ahogy kell.
A kisebbek meg megmaradnak tartaléknak, karanténnak, szaporítónak, mittudoménminek. Akváriumnak. Attól nem félek, hogy nem lesz benne előbb utóbb valami állat. Mondjuk pár kardinális.
Esetleg Ninja, Panda…… Vagy mosómedve.
De lehet, hogy inkább fordítva, mert külön szeretném tartani őket.
Összedobok egy 40 – 50 literes egyszerűbb akváriumot, bazalt aljzat, némi homok, használt, bejáratott szivacsszűrő, (addig járatom a másikban). Plusz bele egy belső szűrő - 2 kamrás, némi aktív szénnel. Feltöltöm fele használt akváriumvíz- fele RO, némi moha és növény, pár szikla, vasfa, miegymás. Fölé egy ledes lámpa, abban nagy vagyok. Használt víz, használt szűrő… nagy baj nem lehet. A vizet belövöm 3-4 kH-ra, pH 7, hőmérséklet 25C, szénszűrő megy… Heti vízcsere az lesz (20 %), tápozás, CO2, EasyCarbo pedig nem .
Aztán csinálok négy profi nanot. Vagy hatot. Vagy akármennyit. Annyiféle tervem van, azt nem lehet bezsúfolni egy be. Mind más stílus, más lakókkal.
E második verzió mellett döntöttem.
Nekiláttam beszerezni a dolgokat, jelentem, minden megvan. Persze most sem sz*rral gurigázunk majd, meglehetősen jó tervem született. De ez legyen a következő blog témája.
Annyit azért elárulok, hogy mélytengeri búvár, elsüllyedt kalózhajó, tetejét emelgető kincsesláda (angol wc), színes üvegkavics aljzat, és műnövény NEM LESZ BENNE!!!!!!!!
Aki ilyenekre éhezik, NE IS OLVASSON TOVÁBB. "Persze az is tud szép lenni……anyósoméknál van ilyen forgó-szinváltós-száloptikás asztali dísz lámpa, az is szép -nekik..."
De addig is:
„ Fojtatása következik. Addig is marattam 10telettel – Nagyrabecsületem kifejlesztésével. don Fülig di St. James sajátúlag”
Köszönöm, hogy benéztél:
Dezső
 
 

31. blogbejegyzés
Hasznos tárgyak

Nem minden tárgy csak arra jó, amire kitalálták. Gondolom már minden akvarista szembesült ezzel, hogy vannak olyan tárgyak, amiket fel lehet használni akvarisztikai célokra is, annak ellenére, hogy nem erre találták ki.
 
 
Összegyűjtöttem pár tárgyat, saját kútfőből és a ti segítségetekkel, ami hasznos lehet:
 
PVC cső - algaevőnek ikrázó- és búvóhely
Alufólia - fényvisszaverő felület, világításkészítésnél
Vödör – vízcsere eszköze, ideiglenes akvárium
Ventilátor – Akvárium hűtőberendezés
Vékony gumicsőre rögzített farkasfecskendő – kaki leszívó berendezés
Szúnyogháló és Harisnya - szűrőre rögzítve: „anti-kishalbeszippantó”

Sűrű szövésű függönyanyag - fagyasztott eleségről való víz leszűrése
Fecskendő tűvel is – vízelőkészítő/gyógyszerek pontos adagolása
Fecskendő tű nélkül – vízbe rakott eleség pontos célba juttatása
Szívószál - vízbe rakott eleség pontos célba juttatása (csak óvatosan!)
Letört merőkanál – mozsár, a kemény tápokat kishalaknak összetörni (chips kis anciknak)
Vegyszermentes rongy - vízfeltörlő
Penge/Bankkártya - algakaparó
Vizeletvizsgáló csík - PH mérő
CD tok átlátszó része - üvegtető pótló és résbetömő

Cd tok átlátszó, törött üveg- Algásodó felület

CD tok fekete része – árnyékoló, üvegtető pótló

4 CD tok FBS-el összeragasztva, hálóval az alján - karantén/szülőszoba
Virágcserép - búvóhely

Hurkapálca - víz alá benyúlásra, kézbevizezés nélkül
Ételordó - halszállító, élő eleség lakhelye
Vajas doboz - vízmerő, alján hálóval szülőszoba
Befőttes gumi - szinte mindent mindenhez rögzíteni
Befőttes üveg – kőalgásító akvárium, vízmerő

Mágnes - dolgokat rögzíteni
Teás kancsó – ideiglenes akvárium
Kókusz - bujkáló, ikrázóhely

Krumplis zsák - szűrő anyag
Gyümölcsös háló – növényrögzítő
Műanyag kajás doboz - garnéla/ hal szoktatása az új vízhez
Nedves Szivacs - Csigakeltető hely
Kávés csésze - Ramirezi ikrázóhely
 
 
Hungarocell:
– a felszínen lebegve eloszlatja a vizet, amit beöntünk
- szülőketrecet fenn tartja a vízfelszínen
- csíkban vágva, (akvárium szélességével megegyező méretű) nyugodt vízfelszínt lehet vele kialakítani
- 15x15 -ös hungarocel kocka középen kivágva és rá üveglapot helyezve torokátum ikrázóhely
- keretben vágva (akva.ba pont passzosra), közepére szúnyoghálót ragasztva - térelválasztó
Pet palack:
- Az alja Kb.8cm.alul kifúrva egy szabályozócsappal ellátva - vegyszeradagoló
- Pet palack felső része nélkül – vízmerő, Betta tartó
- Pet palack felső része nélkül, szivaccsal elzárva - Muslica telep
- 2 egymáshoz gumizott palack, oldaluk néhol kivágva majd (szúnyog) hálóban rögzítve - szülőszoba/karantén

- Sziloplaszttal lekenve, majd homokkal leszórva - barlang
- Benne lefagyasztott vízzel – jégakku
- Ültető cserép növényeknek
- Artemia keltető
- CO2 reaktor
 
További ötleteket várok itt lentebb:
 

32. blogbejegyzés
DIY világítás készítése

Nyilvánvalóan nagyon sokan választják ezt a módszert az akvárium világításának megoldására. Én elsősorban a kényszer miatt készítettem, mert nem kaptam gyáriban megfelelő méretű, illetve teljesítményű tetőt/armatúrát. Az is valószínű, hogy e témában már születtek bejegyzések, blogok. Ennek ellenére szeretném segítségadás céljából megosztani az érdeklődőkkel a dolgot, főként azért, hogy látható legyen, nem oly nagy ördöngősség egy saját szerkentyút (jelen esetben pl. világítást) összeeszkábálni.
 
Remélem, hogy annak, aki ilyesmit vesz a fejébe, jó tájékozódásként, vagy kiindulópontként szolgálhat. Egy kis kézügyesség kell hozzá. Enélkül talán nem javaslom a barkácsolást, mint tevékenységet általában sem. Én szeretek barkácsolni.
 
Adott tehát egy kisebb akvárium (40x40x40 cm-es), amelyet direkt ekkorára készíttettem, a szám ízének, a kialakítandó élővilág jellegének, továbbá az elhelyezés helyiségének és helyének figyelembevételével. Nagyon megtetszettek a "cube" akváriumok, főleg a növények és garnéla tartását megcélozva. Engem is elkapott a gépszíj az akvakertészetet és garnélatartást illetően, ezúttal én is bele akartam csatlakozni a trendi áramlatba:)
Először üvegfalra csiptethető gyári világításon gondolkoztam, sőt meg is vettem kettőt. Nézegettem-nézegettem, aztán rájöttem, hogy kevés fényt kaptam drágán. Vissza is vittem a boltba. Szerencsére a felismerés még három napon belül vetett szikrát a fejemben.:)
 
Miután adott az akvárium és adott a fényigény, így megterveztem az armatúrát. különös figyelemmel a költséghatékonyságra és az összetevők beszerezhetőségére. Magyarul, legyen olcsó, olcsón pótolható (pl. a kiégett izzó), szerelhető, biztonságos és persze kapható is. És nem utolsósorban lehetőleg kultúrált kinézetű is legyen, mert igen kiábrándító tud lenni számomra egy igénytelen tákolmány. A bosszúságról nem is szólva, hogy béna vagyok és ennek bizonyítékát állandóan látnom kell.
 
Tehát a szükséges elemek, amelyek beszerzése sem ütközik különösebb akadályokba:
4 db 11W-os energiatakarékos kompakt fénycső (G23) (865 - 6500K - 900lm)
4 db csavarral rögzíthető G23 foglalat
4 db csavarral rögzíthető fénycsőtartó
4 db induktív/magnetikus előtét a csövekhez
3 m 5 eres 0,75-ös vezeték
2 m 1 eres 0,75-ös vezeték
3 m 2 eres 0,75-ös vezeték
2 db szerelhető dugó
10-es rétegelt lemezből vágatott megfelelő mennyiségű és méretű lap (az armatúrának és az előtétek elhelyezésére szolgáló doboznak)
1 db üveglap
kisebb facsavarok, faragasztó, festék, sorkapocs, szerszámok
 
Az előtétek nem az armatúrában a fénycsövek mellett vannak, hanem külön jól szellőző "szerelődobozban", egyrészt mert nem is férnének el a csövek mellett, másrészt eléggé melegszenek, viszont nem célom zöldséges hallevest az akváriumban főzőcskézni. Gondolom senkinek. Elvégre elsősorban akvaristák vagyunk és nem szakácsok. Mondjuk én az is:)
 
Az armatúra fa elemeit összeragasztottam. Nem csavaroztam, mert így esztétikusabb, illetve gyorsabb az összeállítás is. És nem kevésbé tartós, mintha csavarozva lett volna. Természetesen jóval nagyobb, vastagabb, testesebb, nehezebb armatúráknál már érdemes csavarral is "megsegíteni" a kötést.
 
Kívül lefestettem itthon talált és nekem tetsző minőségi lazúrral, belül pedig selyemfényű fehér zománccal.
 
Eredetileg tükörfóliával történő "bélelést" terveztem, de a végeredményt követően a fényerőt látva felesleges munkának és kiadásnak ítéltem meg.
 
Beleszereltem tehát a megfelelő elrendezésben a foglalatokat, csőtartókat, elvégeztem a vezetékezést. Ezt itt nem részletezem, ha valaki belefogna, elküldöm rajzon. Plusz a kialakítástól is függ a praktikus vezetékezés módja, ezért az én formációm nem feltétlenül adaptálható egy-az-egyben más elrendezésre is.  Ezúton is külön köszönet g csaba kollégának, aki a villamossági dolgokban szakértői tanácsokkal látott el.
 
Az armatúrából egy vezeték (az 5 eres) jön ki, és halad a külön - szintén ragasztással összeállított - szerelődobozba. Ebbe rögzítettem az előtéteket. Fontos volt, hogy ne haladjanak "tyúkbelek" különböző színekben boglyaként össze-vissza, hanem igényesebb és kompaktabb kinézete legyen az egész szereléknek.
 
Innen, azaz a szerelődoboztól pedig két darab vezeték jön ki dugóval a végükön. Eredetileg egy jött ki, merthogy egyszerre lehetett volna kapcsolni a 4 csövet. Aztán szembesültem azzal a ténnyel, hogy nagyon erős a fény, így ezért átalakítottam nagyon egyszerűen (egy nagyobb sorkapoccsal*), hogy 2-2 cső külön kapcsolható legyen. No ezért jön ki két vezeték a végén dugóval.
*van akinek ez közismertebb elnevezés, de mégsem írok csokit, mert aki nem járatos benne, esetleg bocicsokit vesz hozzá:)
 
Végül pedig irány a konnektor (elosztó).
 
Én mindkettőt külön időzítő kapcsoló közbeiktatásával működtetem, azaz két cső megy pl. 10-12 órát, a másik kettő pluszban csak 4-5 órát. Majd a tapasztalat adja meg, hogy mennyit és mennyi ideig megfelelő bekapcsolva tartani. Nyilvánvalóan a növényezés, tápozás stb. lesz a mérvadó. De ez már nem a barkács témájának a része.
 
Még fontos megemlítenem, hogy én az akváriumra egy, az armatúra alapterületének megfelelő üveglapot tettem és arra magát az armatúrát. Két okom volt rá: egyrészt az üveglapról majd könnyebb lesz leszedni a pára és felfröccsenő víz okozta vízkövet, másrészt így nem tud belecsúszni az armatúra a vízbe, megrázó élményt nyújtva minden érintettnek:) Ráadásul közvetlenül a vízfelszín felé kényszerülnek a fénysugarak, ide-oda verődő fényveszteség minimális. Viszont emiatt a lámpatest hátuljára fúrtam néhány nagyobb lyukat a szellőzés miatt, hiszen a fénycsövek is termelnek némi hőt, ami ott nagyrészt távozhat is.
 
Igyekeztem úgy kialakítani és méretezni a lámpatestet, hogy ne fedje be az egész akváriumot, sőt a lehető legkisebb legyen úgy magasságban, mint szélességben (ugyebár a hossza adott 40 cm), hogy kompakt és arányos legyen a medencéhez, ne pedig egy nagy és ormótlan valami. Tehát minimálisan szükséges helye legyen a fénycsöveknek.
 
Így tehát elöl és hátul szabadon maradt az akvárium felül, vagyis a technika csövei és vezetékei hátul elférnek, elöl pedig lehet etetni is akár. Belső tisztítási munkálatoknál, vízcsere esetén pedig tudom az üveglappal tologatni az armatúrát.
 
Ha esetleg szöknének a garnélák, akkor ezekre a nyilásokra vágok megfelelő méretű plexi (üvegtiszta, vagy színes ízlés szerint), vagy üveglapot. Előbbi talán jobb, mert könnyű és nem törik ügyetlenkedés esetén.
 
A lámpatest végső mérete: 40x25x5 cm
A tényleges fogyasztás pedig - mérés alapján - csövenként 14,5-15W (11W cső)
 
 

33. blogbejegyzés
szűrők javítása.

Van egy pár különböző tipusú belső szűrőm (a tipusokat nem irom).A leggyakoribb problémám a tengelyekkel volt. Elég gyorsan elkopnak és elkezdenek nagyon zörögni.Ezek mind fém tengelyesek.1.év után kb.0,5-1mm hiányzik az átmérőből.A rotor teljesen ép marad.A tengelyek pótlása a kereskedelemben elég problémás. Egy kis fejtörés után arra gondoltam hogy ezek a tengelyek mind (ausztenites,saválló!)anyagból vannak ezeknek nagy a króm és a nikkel tartalma és elég kemények ahhoz hogy tengelyt lehessen belőle készíteni.Ki is prőbáltam szereztem 2.5 és 3,2mm es AWI hegesztő pálcát,méretre vágtam és beinditottam a szürőket.Már több mint fél éve működnek  ujra halkan és probléma mentesen.Egy szál hegesztő pálcából elég sok tengelyt lehet kihozni és nagyon sokáig megoldja a problémát. Talán tudtam segíteni egy két hobby társnak hogy ne kelljen idő előtt uj szűrőt vennie ilyen probléma miatt.
 
 

34. blogbejegyzés
Az úgy kezdődött, hogy...

...betévedtem egy plázában egy állatkereskedésbe (volt egy kis agyoncsapni való időm). Tetszettek a halak és el kezdtem gondolkodni... Már kisgyerek koromban volt otthon egy akváriumunk mexikói kardfarkú halakkal. Akkor még csak apukám foglalkozott vele, a tesómmal meg időnként néztük, hogy cseréli a vizet. Aztán egy idő múlva elege lett a dologból és elajándékozta az egészet egy szomszédnak.
 
Tehát a kereskedésben nézegettem az akváriumokat, de nem akartam belekezdeni, mert nem sok üres helyem van otthon és nem is értem rá. De megláttam egy sarkot, ahol kb 1 literes nyitott üvegekben 1-1 hal kőrözgetett.  Se szűrő, se levegőztető ! Megkérdeztem, hogy ezek milyen halak (harcoshalak voltak), és hogy bűntetésben vannak e vagy nekik elég e ennyi víz is ? Megnyugtattak, hogy nekik elég ennyi is !
 
Akkor eszembe jutott, hogy ennyi helyem azért nekem is van ! Bár azért megkönyörültem volna rajta, mert volt egy használaton kívüli 15L-es terráriumom. Az mégis csak 15-ször nagyobb ! És volt egy 10 éves, bár soha se használt szűrőm, mert egy mások projektemhez vettem mint szivattyút, de ott nem vált be ! És volt egy felragasztható hőmérő csíkom. Hiszen már szinte minden meg van ! Mivel munka nélküli lettem (a világválság miatt ) sok pénzt nem akartam beruházni, és marhára unatkoztam otthon. Hát belevágok...
 
Na azért lassabban egy kicsit !!! Higgadjunk csak le egy kicsit és nézzünk körbe az interneten mit írnak az akvarisztikáról (így találtam ide). Sokkal okosabb lettem ! A szakkönyvet, meg elhozom szüleimtől mihelyt haza megyek hozzájuk. Aztán nézelődtem az akvarisztikai boltok között is és kiválasztottam egy szimpatikusat. Elmentem oda, az élő tanács mindig jobb, mégha anyagilag mégis csak érdekeltek, hogy rám sózzanak valamit.
Előadtam a felállást. De kiderült, hogy:
  • Fűtő és világítás úgyis kell !
  • A meglévő szűrőm 100L-es akváriumhoz való, szegény jövendő beli halacskám centrifúgában érezné magát . Tehát ez is kell !
  • Nem a tégely a drága, hanem a tető lámpával !
  • Növény is kell, hogy szép és jó legyen a szisztem !
  • A neonhalak jobban tetszenek, könnyű tartani őket, kezdőnek (értsd: nekem) való.
  • Minnél kisebb az akvárium, annál kürölményesebb működtetni. (A látszat ellenére !)
Tehát jobban járok, ha veszek egy kisebb kezdő akvárium készletet ! Volt is egy akciós készlet. Engedtem a csábításnak. Így lett egy 60x30x30 cm-es íves elejű kb 52L-es.
 
Már délután csináltam neki helyet a konyhapulton. Jó stabil, erős, nyugodt hely (lévén legénylakás, nagy főzészet nincs a konyhában), az akvárium úgyis vízes üzem, a mosogató meg mellette van. Mindent beletettem, feltöltöttem vízzel (nyomáspróba), szűrő, fűtés be. Minden müxik. Fejben kitaláltam a dekorációt. Tehát neon halas, tuskós, amazonasi medence lesz !
 
Hétfőn irány a bolt ! Vettem sötét barna 1-2 mm-es apró kavicsot (sötét kő kell, hogy jobban érvényesüljenek a halak, ez nekik is nyugtatóbb). Olyan kell ami nem éles sarkú, hogy a talajturkálók se vágják el magukat. Egy 60x30-as alapterületű aksihoz kb 5-6L (7-8kg) kell. Viszont 5kg-os kiszerelésben árulják (lásd a háttér anyag beszerzési nehézségeket később), tehát venni kellett 10kg-t ! És vettem 2 vasfa gyökér darabot is. Ezeket nem véletlenül kilóra adják ! Kellene valamilyen 3D-s háttér is. Ezek marha jól tudnak kinézni bár elég drágák! Ami volt náluk az nem tetszett nekem, így nem is vettem. Otthon körbe néztem az interneten háttér ügyben, érdeklődtem telefonon, személyesen néhány helyen.
 
De úgy vettem észre, hogy nem szoktak raktáron tartani a boltok, biztos az ára, a tipusok és a méretek változatossága  miatt ! A webshopokban árulják, de csak megrendelésre. A képek meg elég kicsik. Mégse lehet közelebbről megfogni, megtapogatni, megnézni, főleg a mélysége nem érzékelhető, ami nem elhanyagolható egy csupán 30cm széles akváriumban. A webshopoknak meg nincs "boltjuk". Egy helyen kiválasztottam 2 potenciális hátteret, megbeszéltem velük, hogy a raktárban/ ügyfélszolgálaton/ lakásukon megnézhetem. Most várok, hogy mikor mehetek megnézni. Ti is így jártatok a hátterekkel ? Vagy tudtok olyan boltot, ahol raktáron van sokféle 3D háttér ?
 
Tanulságként még el kell mondanom, hogy néhány nappal a plázás eset után visszamentem ugyan oda (szintén az idő agyon verése miatt). És mit látok ? A harcoshalak az üvegecskékben már épp hogy csak vegetáltak, az uszonyaik már csak lógtak...
Most itt tartok, amint lesz változás írok...

35. blogbejegyzés
Ékszerteknősök etetése táplálékaik

 
ETETÉS
Etetés nehéz ügy a teknősöknél! Sokan hiszik, hogy a tekik húsevőek és eléldegélnek párizsin meg húsokon!
Ez TÉVHIT!!! Teknősöknek még véletlenül sem szabad párizsit nyers húst adni! Igaz én is beleestem ebbe a, hibába de aztán tájékozódtam. Így nem lett komolyabb gond!
 
Elsőnek is azt ajánlom, hogy a tekiket ne a vizükben etessük! vegyük ki őket egy külön akváriumba, műanyagdobozba! Így nem koszolódik annyira a terrárium vize! Nem kell olyan gyakran cserélni! Nem fog beposhadni!
 
Nagyobb ékszerteknősöket 15 cm páncélhossz felett! Hetente 2-szer etetem! Az ennél kissebbeket sűrűbben heti 3 szor!
Én a nagyobbakat télen hetetnte 1 szer etetem bőségesen. Ilyenkor az észrevételeim szerint kevesebbet esznek! Illetve tojásrakás elött is alig lehet legyömöszölni valamit a torkukon! (első jele.)
 
Az ékszerteknősök fő tápláléka a hal! Fagyasztott vagy élő formában! A szárítottat nem igazán ajánlom! Nagyon kevés tápanyag van bennük! és hiányzik a halolaj! Ami jót tesz a tekiknek. Emellett lehet szúnyog lárvát, csigát adni nekik!Illetve gilisztát! De abból csak keveset mert nagyon hizlalja őket!
 
De a nagyobb teknősöknek nagyon nagy szükségük van növényi eredetű táplálékra is! Amit persze nem a salátára értek! Egyszerűen (Gaz) Illetve ami az udvarba vagy autófüst és ürülékmentes helyről lehet beszerezni!
 
Például Pitypang levele. De lehet termeszteni otthon egy terráriumban Vizi hínárt meg egyéb vízi növényeket!
És azzal etetni őket! De, pl: a csigák is nagyon jól eléldegélnek rajta! így egyből 2 eleségre nem nagyon kell költeni!
 
/Egyéb mesterséges kaják/
Szárított kaják!- (bolharák, szárított hal, különféle teki heti menük) Nagyon kevés tápanyag van bennük. Nem lehet kizárólag ezzel etetni őket! Többre van szükségük!
Én szoktam adni nekik teknős műzlit! De csak kiegészítésképp! 2 etetés közt. Illetve jutalomfalatnak a szívmixet! Nagyon szeretik! De csak keveset mert nagyon drága!
 
Írjátok meg , hogy milyen étrenddel etetitek tenknősötöket!Kíváncsi vagyok kinek milyen ötlete van még!
 
 
 

36. blogbejegyzés
Az első 2,5 hét

Halihóó, ezúton szeretném megosztani veletek - és egyúttal még egyszer megköszönni a tanácsot - hogy milyen jó dolog az élő sórák (aquadepos) papi!! Ugyanis a kishalak szinte 1,5 X olyan gyorsan nőnek, mint azaz egy, aki csak száraz aprított lemezest kapott.
A rákokat literes üvegbe keltetjük, amibe fél liter vizet töltünk, kb. fél Kinder tojás kupaknyi só, és kb. egy csapott kávéskanálnyi pete kerül. Ez az adag 2-3 napig elég. A levegőztetést kikapcsolva, ülepedés után 30-40 ml-nyi vízzel, amennyi kijön, annyit kapnak…(de ha elfelejtem, hogy kihúztam akkor elég 8 ml is) naponta 4 X és láss csodát…
 
Azóta már betettük az előző porontyot is és már nem tudjuk melyik is lehetett… beérték a kicsik!
 Van egy kis videó is róluk:
http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=129&id=730&uid=20268
 
 
Van köztük 2 hason csúszó, de nincs szívem Őket elpusztítani azt gondoltam majd a természet megoldja… de eléggé életre valóak, csak lassabban nőnek… Ha valakinek esetleg kellenek, szívesen elajándékozzuk.
Ami a színűnek illeti, szinte már mind feketedik, de lehet lesz köztük pár dalmata.
A mielőbbi új blog-ig üdv Mindenkinek:R.
 

37. blogbejegyzés
Akváriumi dekoráció

 
sokat gondolkodtam hogy hogyan lehetne elképzeléseimnek megfelelő akváriumi dekorációt készíteni. 120*50*50 az aksim mérete melyben háttér van. gondom az volt hogy nem volt elegendő búvóhely s a boltokban számomra nem tetsző illetve kis méretű dekorok volta. lehet rossz helyen kerestem.
felvettem a kapcsolatot egy kerámia dekor forgalmazóval aki azt ígérte hogy a gyártót megkérdezi. azóta is kérdezi. aztán megkerestem egy keramikust s hungarocellből megcsináltam kb mit szeretnék. nahát azt mondta hogy a kerámia nem gyurma, nem lehetetlen de nem egyszerű. ha ő csinálja akkor az agyag nem drága de sok a munkaóra és hát az akkor nem biztos hogy megéri. ok. az alapokat elmondta s ha segítség kell bármikor segít telefonon is vagy személyesen. lényeg hogy ne legyen repedés és 2 cm-nél vastagabb agyag se, sőt légbuborék se mert égetéskor szétrobban. király. törtem a fejem s azt gondoltam ki megveszek egy tömböt s abból kifaragom. megvettem majd próbáltam kigyúrni nem sikerült, kisebb darabbal kezdtem de száradáskor szétrepedt, kifaragni se lett volna egyszerű mert akkor vastag részek maradtak volna.
kellett valami más ötlet.
 
korábban próbálkoztam egy kisebb perlit csemperagi keverékkel loriknak, semmi extra csak egy halom anyag benne két újnyi luk. megkötött jól nézett ki majd kezdtem az áztatást hogy minél kevesebb káros anyagot vigyek a vízbe. vödör megenged cucc bele, száj lebiggyen. Fenn marad. hoppá.
tehát ez sem jó. akkor elvetettem mindent s a háttérnek megfelelően gondolkodtam el. fehércementet összekevertem apró aljzatkaviccsal, s kapott kis barna színezőt.
a terv az volt hogy hungarocellből kialakítom a 3 barlangot, kőformájú virágcserepeket s elindulok vele felfelé, menet közben kialakítok csöveket anciknak, meg a tetején is egy nagyobb növénytartót valamint egy kisebb vulkánt amibe a hamarosan elkészülő világítás kerülne levegővel. először a kőalakú virágcserepekkel kezdtem sajna nagyokra sikerültek, mindegy nekiláttam a 3 barlangot letettem s körbeöntöttem anyaggal rá a cserépsziklák meg cső az anciknak majd tovább mentem felfelé s rájöttem nem tudom úgy ahogy szerettem volna. így a teteje elmaradt. így most olyan amilyen. ha majd nem tetszik akkor repül de a koncepció megvan. ja és menet közben hogy ne legyen nehéz hungarocell darabokat tettem bele amiket körbeöntöttem. a méretei 25*25*25 körüli, 3 barlang abból 1 teljesen belátható lámpával a másik kettőn csak lyuk van, van 2 ancinak való cső, meg 2 virágcserép. ha kiáztatom akkor beteszem bele a növény, köré is ültetek , idővel az alga is benövi és akkor természetesebb lesz, akár még jávai mohával is befuttatom. több keverésből készült így a színezete is tarka.
 
 

  
 
 
 
 
 
 

38. blogbejegyzés
Low-budget garnélás nano

Úgy kezdődött, hogy észrevettem a halas akiban egy petés RC asszonyságot. A garnik csak úgy ott vannak, takarítanak, ritkán lehet látni őket....
 
Ennek itt nem sok sansza van szaporodni, úgyhogy gyorsan kihalásztam, és egy műanyag edénybe tettem, némi mohával.
Aztán jött az isteni szikra: kell nekik külön akvárium!!!
Pont van a polcom szélén 25 cm hely, hát gyorsan leszabattam magamnak egy 20 x 25 cms aksit, 30 magas, tetővel.
Fizettem érte horrorisztikus 600 Ft-ot.
Vettem egy porlasztóköves szivacsot, csővel, csappal, az is annyi volt: 650
Kellett még egy elosztó a levegőztetőcsőre:60 Ft. (rákötöttem a meglevőre).
Némi apró bazalt az aljára , úgy 1,5 kiló- na ez ingyen volt - KÖSZI LACI !!!!
"Tévedésből" vettem jávai mohát (karácsony mohának árulták) - az jó lesz bele, még némi növény, cakli-pakli 1500 Ft.
Bújónak jó lesz a gyerek kerámiaszakkörön készített tálkája, világítás egy íróasztallámpa, - később ezt lecseréltem egy neonra, ami felszabadult.
Háttér egy falinaptár kék eget ábrázoló képéből alakult át....
Vettem még 10 RC-t, csak hogy ne legyen egyedül, van benne kicsi, nagy, - kaptam a dobozban vagy 15-16 darabot - nem számít....
Adtam érte egy ezredest.
Fűtés nem kell, a 24 Celsius elég nekik...
Összedobtam, akkor a szűrő már ment pár napja,
Sera Aquatan volt itthon, meg Bio Nitrivec is....
Hétfőn kitaláltam, szombaton már mentek is a rákocskák az új lakásukba.
Érdekes módon napok alatt elkezdtek pirosodni, esznek, szörföznek, vedlenek.
És a szelektálásra is kitaláltam egy humánus módszert, amelyik nem elég piros, megy vissza a halasba, ott éldegélhet a neonok és razbórák között, bántani nem bántják őket,kaja, pia, csajok vannak, csak szaporodni nem tudnak....
Na, itt az eredmény, garnélás nano 3810 Forintból.
Ha kicsit ügyesebb vagyok, kihozhattam volna egy ezressel olcsóbban is:)
A kisfism már el is kunyerálta, ha meglesz a kisasztal, költözik át az ő szobájába. Remek lesz neki megtanulni az akvarisztika alapjait.
És akkor jöhet a következő projekt.
PS: Igen, azt a "fáradt" levelet le kellett volna vágnom, de olyan jó étvággyal ették. A maradéktól azóta már megszabadultam.

39. blogbejegyzés
Barkács szűrő, ragasztás nélkül 10 perc alatt

Sziasztok!
 
Tudom nem újdonság a téma, de hátha segít valakinek a módszerem!
Tehát:
Kell hozzá 1 db műanyag kötődoboz (130*95*55), 2db PG 11-es tömbszelence, 1 db PG 7 -es tömbszelence
9/12 gumicső, kicsi vízpumpa(Astro500)
Szerszámok: 1 db sniccer (penge), 1 db csavarhúzó
 
Ki kell vágni a megfelelő könnyítéseket a dobozból
A lenti a Pg7-es tömbszelence a vezetéknek
A bal oldali a Pg11-es a tömbszelence 11mm-es nyílását a sniccerrel 12mm -esre "faragtam" így könnyedén átment a cső és illeszteni lehetett a pumpára
A jobb oldali ágba beletettem egy kb 2cm hosszú 1 cm vastag merev csövet és erre tettem a gumicsövet.
Vissza csavaroztam a tetőt ami pont leszorítja a pumpát így nem mozog.
Ezt a műanyagdobozt elrejtem a háttér mögé és kész.
Magára a szűrőre az az ötlet, hogy lehet kapni fele ekkora dobozt a két oldalára a Pg11-es tömbszelencét erre a gumicsövet, a dobozba meg olyan szűrőanyagot ami szimpatikus.
Előnye, a háttér mögött több ilyen kis dobozt is sorba lehet kötni más más "töltelékkel". Könnyű cserélni, tisztítani. Készítéskor nem kell ragasztani és szabdalni, útolag is kiépíthető, bár nem a háttér mögé, hanem pl egy kő alá vagy bármilyen dekoráció mehet a dobozra. Nekem a teknős napozója alá megy.
Kész is tovább tartott leírni mint elkészíteni. :-)
Remélem van akinek segít, ha kérdés, észrevétel, kritika van csak bátran. Biztos lehet még tökéletesíteni.
 
SzaPeter

40. blogbejegyzés
Az első hátterem

Sziasztok!
Alig pár napja, hogy megérkezett életem egyik első, számomra komolyabb méretű akváriuma, egy 240L-es "hodály".
Az első gondolatom az volt, hogy nem lesz épített háttér az aksiban, egyrészt drágállottam a piacon kaphatókat, másrészt nem akartam elvenni a helyet a halaktól. Aztán sokat nézelődtem, és találtam egy olyan megoldást, amit el tudnék képzelni az akváriumomban.
A gondom az, hogy magamnak kell elkészíteni a hátteret, viszont én még hasonlót sem csináltam soha.
Sok hasznos dolgot olvastam itt az akvaristán, kértem is tanácsot tapasztaltabb barkácsolóktól, és végülis összeállt a terv.
Vettem homlokzatszigetelő hungarocell lapokat, csemperagasztót, fehér cementet, FBS ragasztót. Vasoxid festékkel fogom színezni a hátteret, csak még nem kaptam olyan színeket, amiket szeretnék. Lehet, hogy sokan most nagyot fognak nézni, esetleg rosszallóan rázzák a fejüket, de hőlégfúvót nem vettem(felesleges pénzkidobásnak találtam), helyette egy jó éles nagykéssel! ugrottam neki a munkának.
A belső szűrő kamrának 2X álltam neki(az első megoldás csapnivaló volt), és sajnos a munka most egy darabig állni fog, mivel még nem jöttek meg a berendezések, amikhez igazítani tudom a háttér kialakítását.
A munkafázisokat képekkel is fogom illusztrálni a későbbiekben, szóval aki kíváncsi akváriumháttér készítésre női szemszögből, a konyhában is megtalálható eszközök bevonásával, az kísérje figyelemmel velem, mi sül ki ebből!

41. blogbejegyzés
ötletek vizcserés talajtisztításhoz

Üdv mindenkinek aki ide tévelyedett!
Már régóta /gyerekkorom óta/akvarizálok és mindig is a vizminőség tisztaság volt a mániám.Lazacoztam,sügereztem aztán vegyeseztem is,de most ismét a sügereknél kötöttem ki.Igy kerültem erre a lapra ahol sok mindent tanulhat az emberfia.
Én is szeretnék megosztani veletek egy szerintem jól bevált technikát.Mindig gond volt az aksi vizcseréje annak pótlása.Mivel nem rég költöztem igy az akvárium helye előre tervezett volt ezért oda viz és lefolyó kiállásokat építettem ki.Mikor a medence a helyére került akkor az üveges haveromtól kértem egy üveges lyukfúrót és keresztül fúrtam az alját.Ezek után beleszereltem egy kzönséges lefolyószelepet egy hozzá való golyós csappal,malj ezt bekötöttem a lefolyóba.Nem gondoltam,hogy az elfolyó víznek ekkora ereje van.Ezt ki kellett használnom.Mégpedig úgy hogy  a lefolyó környékét befedtem egy talajszűrő rácsszerkezettel és az durva fekete murvával takartam.
A homokos részeknél a szennyeződések nem tudnak leülepedni igy addig vádorolnak mig egy szűrőben vagy a murvában kötnek ki.A talajban bomló anyagokat a golyóscsap kinyitásával egyszerűen leszippantatom lefolyó vizzel és az aljzat tiszta lesz.Az NO3 szint jelentősen csökkenthető.Jelenleg egy 300X60X60 medencét építek ahol valószinüleg 3 lefolyó lesz.Az egyik lefolyót összefogom kombinálni a külső szürővel is.
 

42. blogbejegyzés
Ha már homár, legyen kövér ... avagy egy új akvárium története

 ... hogy miről is beszélek? Nos úgy alakult, hogy a 16 éve szolgáló 100 literes akváriumom bemondta az unalmast. Utólag kiderült, hogy mi a gond. A tiszta fenyőfa szekrény valahogy megszívta magát és megdagadt az akvárium alatt megnyomva annak az alját. Persze polifoam nem volt alatta. Öreg hiba, de elpattant. Szerencsére otthon voltam ...
 
Miután kimentettem az élővlággot és átgondoltam, hogy akvárium nélkül nem élet az élet, elkezdtem azon gondolkodni, hogy mit is akarnék igazán. Jött a méricskélés, barátok faggatása, estébe nyúló böngészés a neten, majd az elhatározás, hogy akkor legyen egy nagyobb. 8)
 
Régi álmom volt egy 100x50x50 cm-es 250 literes akvárium. A méret csak azért ennyi, mert ennyi fér rá az ominózus szekrényre. Szóval baráti ajánlás alapján megkerestem az AquaDepo-t (remélem nem gáz, hogy kiírtam a nevüket, de úgy is az ő hirdetésük van a felső bannerben), megrendeltem az akváriumot a kiválasztott édesvizi sziklás háttérrel. Kértem még hozzá néhány apróságot (pl. polifoam-ot) 8)))
 
Az akvárium 2 nap alatt házhoz érkezett, a srácok nagyon rendesek voltak, de megvizsgálva a felületet azt ajánlották, hogy az általuk hozott 5 mm-es polifoma helyett vegyek egy 15 mm-es-et.
 
Este nyolckor sikerült felhívnom a budaörsi Baumaxot, ahol az építési osztályos srác készségesen elmondta, hogy náluk van 15 mm-es polifoam. Örömömben majdnem el is indultam, de biztos ami biztos rákérdeztem meddig vannak nyitva. Épp akkor zártak. Másnapig alig fértem a bőrömbe.
 
Szombaton alig, hogy felébredtem rohantam alátétet venni. Kicsit nagyobbat, mint az akvárium alap mérete, hogy szépen körbevághassam. Vettem még schlagot, mert az ember 250 liter vizet már csak nem hord vödörben az akváriumhoz a fürdőből.
 
Miután hazaértem konstatáltam, hogy legyek akár milyen erős, sajnos egyedül nem fogom felrakni a 1,2 m magas szekrény tetejére az üresen is 39 kg-os akváriumot. Építendő a szomszédokkal a jó kapcsolatot átcsöngettem a szemközti lakásba, hogy otthon van-e a ház ura, de sajnos csak az alig 45 kg-os feleségét meg a 1,5 éves kölköt találtam otthon.
 
Hívtam öcsémet, aki nem lakik túl messze és alig 40 perc múlva meg is jelent nálam egy testvéri fogd meg, húzd meg testgyakorlatra. Mielőtt megérkezett áttöröltem sósavval az akváriumot belülről, majd vizes ruhával többször. Érkezése után jól megnézte és megkritizálta a beépített hátteret. 8))
 
Az alátétet szépen körbevágtam, majd kb 1/3-ig feltöltöttük vízzel. A régi akváriumból kiszedett aljzatot jól átmostam, sósavazni nem volt időm meg kellő mennyiségű sósavam sem, de azt minden esetre konstatáltam, hogy már jócskán ráfért ez az akció. Persze arra is rá kellett jönnöm, hogy a 100 l-es akváriumban 5 cm-t kitevő aljzat egy 250 l-esben éppen hogy elég.
 
Az aljzat berakása után ismét töltöttük kicsit az akváriumot, majd bekerültek az előzőleg a lehetőségekhez mérten megtisztított növények. Kicsit látszott rajtuk, hogy már 3 napja vödörben/lavorban állnak, de azért annyira nem viselte meg őket a dolog, mint számítottam.
 
Az akvárium teljes feltöltése után - amihez felhasználtam a régi akváriumból megmaradt 20 liter megszűrt vizet a halak is helyükre kerültek. A vitorlás halam azóta sem akarja elhinni, hogy luxus vilába került, mert fel/le úszkál és gyorsít, lassít, tolat meg minden féle flikk-flakkokkal szórakoztat.
 
És, hogy miről is szólna ez a cikk? Tudom kicsit sok volt a felvezető sallang, de szükséges volt, hogy elérjek a témához ami egy nagyobb akváriummal jár. Nos elég gyorsan rá kellett döbbennem, hogy ennyivel nem úsztam meg a cserét. A régi akváriumról felrakott világítás és a 100 literes akváriumra méretezett szűrés bizony már nem elég.
 
A következő bejegyzések arról szólnak majd, hogy hogyan is lesz új világítás meg nagyobb szűrő annak fényében, ahogy a költségvetés engedi.
 
Elöljáróban annyit, hogy jól körüljárva a témát villamos szakember bevonásával T8-as fénycsöves világítási megoldás mellett döntöttem elektronikus előtéttel, 4x30W teljesítménnyel. (Így meg lesz a fórumban ajánlott 0,5W/liter teljesítmény és mivel az akvárium magassága 50 cm így megúszhatom a drágább T5-ös megoldást, nem beszélve a méregdrága HQI rendszerekről.) Persze így sem lesz olcsó, de a hobby az hobby. ;)

43. blogbejegyzés
Újonc teknősök!

      Elérkezettnek tartottam az időt, hogy beszerezzek 2 új teknőst! Illetve jött egy hirtelen ajánlat, amire gyorsan kellett reagálnom!De jól döntöttem. Így 2 újabb taggal bűvült az itthoni teknősállományom.
2 Vörösfülü ékszerteknős! Egy fiú-lány pár! Nagyon örültünk nekik párommal! Bár előszőr úgy volt, hogy 2 lány 1 fiú lesz! De a lányzónak találtak gazdit! 
 
      Sokat gondolkoztunk mi legyen a nevük. A lánynak szinte azonnal elfogadtam a Párom által feldobott Bogi nevet! De a Fiú sok gondolkodást igényelt! Marci, Rudi, Neo, Némó, Tóbiás, Dani, Ernő, Artúr stb...
      De végül bedobtuk a sok nevet egy kalapba és amit húztunk az lett! Így lett a fiú teki neve Artúr!  (ARTI)
Sajnos nem hallgat a nevére :)
      Hirtelen jött tekiknek még nem nagyon tudtunk normális helyet biztosítani, így egyenlőre egy 40X60X40-es műanyag dobozban kaptak helyet. Amíg be nem tudok szerezni egy újabb terráriumot! De már dolgozom az ügyön!
 
Addig nézzétek meg képeken, videón őket!
Összeraktam őket este a többi tekimmel! 5 teki 1 terráriumban! Nagyon izgi látvány! :D
Aztán mindenki ment vissza a helyére!

44. blogbejegyzés
Vízcsere

Ebben a blogban szeretném megosztani hogy én hogyan végzem a vízcserét, milyen eszközöket használok stb.
Lehet hogy nem árulok el túl nagy újdonságot, de ha valakinek ezzel segítek vagy ötletet adok akkor már megérte.
 
Amikor még nem volt meg a nagy akváriumom csak a kisebbek (20-60literesek) addig a jó kis W**ny gazdaságos 5 literes desztillált vizes palackokat használtam.
Mióta megvan a 140l-es akvárium - aminél ha 20%-ot cserélek akkor is kb. 30litert tehát 5 palack vizet jelent - rájöttem hogy nem túl kényelmes dolog hetente vagy kéthetente ezeket a palackokat cipelni, emelni stb.
 
Ezért kitaláltam hogy veszek egy 30 literes műanyag kannát felteszem az akvárium állványom tetejére és megoldódik minden problémám:
A 30 literes műanyag kanna
 
Kanna az állvány tetején
 
A feltöltést egy műanyag csővel végzem, amit a fürdőszobából vezetek ki, nekem 6m-re volt szükségem:
 
A műanyag cső végére vettem egy olyan átalakítót ami pont rámegy a zuhanyrózsa helyére így a feltöltéskor nagyon gyorsan fel tudom csatlakoztatni a hosszú csövet:
Átalakító
A feltöltés nagyon gyorsan megy, kényelmes. Max annyi van hogy kell egy 'kezelő személyzet' aki szól hogy mikor zárjam el a vizet.
 
Az akvárium(ok) feltöltése immár a gravitáció elvén működve nagyon kényelmes, ezt már egy külön rövidebb csővel végzem. Arra figyelnem kell hogy a lentebbi akváriumba nagyobb nyomással érkezik a víz így be kell fogni jobban a cső végét hogy az aljzatot a víz ne kavarja fel.
 
A friss vízbe általában Sera vízkezelőt teszek illetve egy kis kanál jódmentes tengeri sót, majd a a következő vízcseréig be is 'érik' a víz.
Az új 30literes kanna mellett megtartottam még néhány régi 5literes palackot, így kb. 50liter állott víz mindig van kéznél.
 
További jó halazást!
 

45. blogbejegyzés
Első igazi nagy akváriumom beüzemelése a kezdetektől 1.rész

Ez az első bejegyzésem.
Jelenleg van négy akváriumom egy 21, 33, 38, 59 literes. Az egész azzal kezdődött hogy beállítottam egy kis akváriumot a gyerkőc szobájába hogy adjon egy kis páratartalmat. Ebben az akváriumban aztán elkezdtek szaporodni a halak és a növények. EZért elővettem a még gyerekkoromból megmaradt  akváriumot, beüzemeltem hát még egyet, így a nagy növény és halszaporulatot átvittem ide. Majd jött a harmadik ilyen jellegű akvárium.
A negyedik 59 litereset már én ragasztottam gyakorlatilag hulladék anyagból, de kifogástalan üvegből. Tehát az összes akváriumom költsége gyakorlatilag elenyésző volt.
Rájöttem aztán pár év után hogy nagyon fárasztó egyszerre négy akváriumot működtetni, így elhatároztam hogy csináltatok egy nagy aksit, akkorát ami még elfér a meglévő állványoban. Így készíttettem el a mostani még beüzemelésre váró 140 literest akváriumot (95x39x40).
A következő bejegyzésben a nem várt költségekről és a beszerzésről fogok írni. Aki épített már akváriumot gondolom ismeri a szívásokat...

46. blogbejegyzés
Kezdetek kezdetén...

Sziasztok!
 
 
Az akvarizálást már nagyon régen megszerettem. Az első akváriumomat gyerek fejjel vettem, 20 Literes volt, amit nem sokkal később követett egy 30 literes medence. Persze akkoriban még nem fordítottam kellő figyelmet a részletekre, nem igazán olvastam utána a dolgoknak. Ezért így utólag már röstellem, de távolról sem az ideális életteret kapták az akkori halaim. Majd közbejött a középiskola, kollégiumba kerültem. Így úgy döntöttünk, hogy inkább elajándékozzuk őket, az akváriumok meg lekerültek a pincébe /egészen mostanáig :) /. Ezután kb. 10 év kihagyás követően tavaly ősszel, a Párommal úgy döntöttünk, hogy kell nekünk egy akvárium.
 
Az egyik ismerősünk adott egy 80 litereset ajándékba. De nem csak az akváriumot, hanem rengeteg hasznos tanácsot is kaptunk tőle. ( Ezúton is köszönjük! :) ) Rengeteget utána olvastunk a témában, és nagy segítséget jelentett az oldal is. Most felnőtt fejjel, köszönhetően a nagyobb mennyiségű tudásnak igyekeztem a lehető legjobb körülményeket biztosítani a halainknak. Persze mindig újítunk rajta valamit, hogy minél inkább úgy érezzék a kis uszonyosaink, hogy nem egy átlátszó konzervdobozban, hanem egy tóban úszkálnak, amiben kövek, elő növények és persze fadarabok is vannak.
 
Ez volt az első blog bejegyzésem. A következőkben, részletesebben kitérek az akvárium berendezésére, és a közben adódott barkácsolásokra. Remélem nem untattam senkit az írásommal! Köszönöm a hozzászólásokat!
 
Üdv. mindenkinek!
Thor2
 

47. blogbejegyzés
Oldalpolcos szűrőm

Az akvarisztikában úgy tartják hogy túlszűrt víz nincs. Na de ki tudja mi az elégséges.
Sajnálatosan Panelben lakom s annak is a legtetején . a külső szűrőket nem nagyon ismerem még sosem volt, de elgondolásom és a hallottak alapján ha elszál a nyomóág akkor az aki vize mind a padlón köt ki (azóta hallottam vízszint alatt kicsivel megfúrni szívóág, levegőt kap s max a szivattyú megy tönkre, mit nekem 25000.), na és ha nálam a padlón köt ki a 300 l akkor vaószínű még 5el alattam is felmosnak.
Ezért mikor az akit beterveztem egy éva akkor a háttér mögé a sarokba éptettem egy kissebb szűrősarkot, tornyot ki hogyan hívja. Az aki másik oldalán egy akasztós szűrő dolgozik.
hogy miből gondoltam hogy nem elég nekem ez a szűrés azt nem tudom. volt halhullás de a konkrét okát nem tom. változatosan etetek, rendszeres a vízcsere, stb.
Gondoltam milenne ha építenék valami szűrőalkalmatosságot. nézelődtem a neten s az oldalpolcos és a szűrőtorony tünt a legcélravezetőbnek.
A szűrőtorony esetén ha a nyomóág bombabiztos akkor nem lehet gond , a szívóág meg a közlekedőedények elvén megint nem problémás.
Majdnem minden volt otthon ami kell a megépítéséhez.
55 cm magas az akim. melltte van hely így oda építettem egy polcot. Tudom tehettem volna alá is de ha áramszünet lesz akkor a víz csak folyik....... Erre a 20 l-es akvárium, 1-cm hungarocelekkel kiszintezve hogy egymagason legyen a 300-al. kábelcsatornából keret a szivacsoknak (olyan matten jelleggel kialakítva) nem beragasztva mert ha nem működik jól akkor minek barmoljak össze egy aksit. De a keretek feljöttek elmozdultak. hogy ne jüjjenek fel egyszerűen csipesszel odafogattam, hogy ne mozduljanak a szivattyú felé kis hungarocel csíkokat vágtam (ez volt kéznél) s ragasztottam a képeken látható módon. szerelvény boltban vettem csövet meg könyököket melyeket szilikonnal tömtettem meg ragasztottam össze. Azt olvastam hogy jó ha túlméretezzük a szívóágat mert akkor biztos nem fogy el a víz a szűrőakiból, tehát 2 db U alakú cső alkotja a szívúrészt. a nyomót szintén ezekből az anyagogból építettem össze.
3 hete üzemel. ez idő alatt szándékos áramszüneteket generáltam s figyeltem levegősödik e a rendszer , de nem volt gond. az áram visszakapcsolásával a rendszer hibátlanul működik.
Gondolom más szűrőanyagokkal is megtölthető de ez volt kéznél.
 
Apropó levegősödés. Az U alakú csöveket mikor betettem és próbaüzemet indítottam azonnal le is állítottam mert nem szívott, ugyanis a profilba levegő maradt. Megpróbáltam a levegőt kiszívni és ezek után visszarakni de így is kicsi volt a 2 cső hozama. gondolkodtam még 2 csövön de a légtelenítés nagyon macerás volt így olvastam még és kerestem. Találtam egy helyet ahol azt írták hogy az U alak legmagasabb pontját meg kell fúrni, oda egy levegőcsövet ragasztani úgy hogy ne kapjon levegőt. A levegősző hossza kkor a legyen hogy az az akiba beleérjen s a végére egy csapot tegyek. megtettem. A csapot kinyitottam, a levegőt kiszívtam majd csap elzár s beletesz a vízbe. ezután a szivattyút bekapcsoltam és a rendszer jó, és működik. természetese a szivattyú működésekor láthatóan kissebb a vízszint de ez természetes.
 
Azót nincs gond. De ha minden igaz egy hónapon belül szétszedem mert csakmegépíítem a 160as PVC csüves szűrőtornyot.
Itt a képek:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

48. blogbejegyzés
Szülészet. házilag

Elkészitettem a szülöszobát 100db-os cd tartóból.
Nem a legszebb de sz.tem a célnak megfelel, csavarhúzót felmelegitettem és olvasztottam a cd tartóra kis menekülöutvonalat (jó sokat) persze csak akkorát amin a picik kiférnek. Ezt a cd tartót 1 25 literes aksiba tettem amibe rengeteg növény van és zoknival letakart szürö.
Remélem ez segit a piciknek megmenekülni.
üdv Tom

49. blogbejegyzés
Ivadéknevelő - mmccannon-nak és mindenkinek

Olvastam mmccannon blogját házi készítésű, műanyag flakonból készült ivadéknevelőjéről és gondoltam az én ötletemet is megosztom veletek.
A régi akim (54 liter) lakói között több elevenszülő faj is helyet kapott. Sok problémám volt a kezdetekben az ivadékok túlélési arányát tekintve. Állandóan halkaja lett belőlük, míg nem egy nap ezt meguntam és gyártottam egy ivadéknevelőt.
Volt már műanyag keretes-hálós nevelőm, amit az aki belső falára kellett akasztani, de ez esztétikailag és méretben nem volt megfelelő egy 54 literes akiba. Ezért  pet palackból készítettem egyet.
Sokat agyaltam hogy hogyan oldjam meg a folyamatos és tiszta víz utánpótlását, de rájöttem......
A petpalack oldalán szabályos távolságonként tapétavágóval spirálisan  kb 10 cm-es vágásokat ejtettem. Azért spirálisan mert így a flakon az alakját a legkisebb mértékben sem változtatta meg és a vágások szélei nem tudtak bekunkorodni, így a legkisebb ivadékok sem tudtak kibújni.
A flakonon felül 90 fok eltéréssel két jukat fúrtam, ebbe kerültek az akasztófülek.
A folyamatos vízáramlást úgy oldottam meg hogy az akasztós külső szűrő mellé tettem az ivadéknevelőt és a szűrő vízkivezetéséhez odagumiztam egy 4/6-os levegőztetőcsövet, a cső másik végét belevezettem a petpalackba. A rendszer tökéletesen működött, szerintem esztétikailag is jó volt és helyet is alig foglalt.
Remélem nem untattam senkit és sok sikert mindenkinek aki kivitelezi az ötletemet :)
 

 

50. blogbejegyzés
Magánvélemény

  Amióta akváriumom van, azóta foglalkoztat egy kérdés... Miért jók az akvárium szettek?(A teljes szettek szép fekete tetővel és csilli-villi dobozzal)  Sokat gondolkoztam ezen közel fél hónap alatt, és ma rájöttem amikor a tanácsaitokon gondolkodtam és a "nagyából kész" akváriumot néztem . Igen...nagyából... egy akváriumra nincs olyan szó, hogy kész. Soha! Aktuális készültségi állapot lehet 100% más nem. Témára visszatérve, megoldás számomra egyszerű. Azok számára találták ki, akik csak díszként tartják és nem a hobbijuk. Persze most jöhetnek az így, úgy, amúgy, persze felháborodások és joggal jön az amatőr jelző, de... Számomra nincs is annál jobb érzés amikor apránként rakom össze az egészet. Ez nem más mint egy kirakós játék. Ezt ide, azt oda, melyik a megfelelő szűrő, talaj, növényzet, stb. Egy kész szettnél véleményem szerint minden adott. De itt koránt sem. Mindig van mit tenni venni. Nyilván egy szettel is lehet sokat foglalkozni, sőt azt is úgy érdemes. De azért valami hiányzik...egy kis plusz...
 Sokan mondták, hogy Zsolti vegyél egy szettet és nem szúrhatod el. Erre csak anyit mondtam, én hibázni akarok, mert az az Én munkám. Volt ám nagyra nyílt szempár. Szerencsére a szülők is támogatták a nézetemet.  (És be kell ismerni nem csak Én látom így a dolgokat.)
Első lépésként előbányásztam az elrakott régi felszerelést, és elkezdtem összerakni fejben az összképet. Az elsőt. Régi módszerek esetleg jobbak? Vagy csak retro lázban égek? Vagy olcsóbb? Ezt mindenki döntse el magában. Fura volt szembesülni a közel 20 éves felszerelésekkel. Néhol viccesek, néhol pedig egész ötletesek. És ez tett boldoggá. Az érzés, hogy igen Én annyival többet törődöm vele, hogy a saját fejem után megyek. De nem tökéletes...egyszer az lesz... amit remélek, hogy minnél később jön el. Csak gond ne legyen. egyszer beszélgettem egyik ismerősömmel aki panaszosan mondta el, hogy ő megunta az akváriumot. 2-3 év alatt elér olyan szintet, hogy nem kell szinte semmit csinálni vele. És most megértettem mit is mondott valójában. Még ha nem is volt Ő, saját maga sem vele tisztában.
Lehet, hogy teljesen értelmetlennek gondolják a gondolataim, de azért egy picit gondoljunk bele, nem mindig a kész, drágább a jobb! Persze megértem akinek olyan van, mert valóban szép és biztos, hogy megvan a maga csodája, de számomra nem ad semmi pluszt. Ezt lehet a korom számlájára írni? Vagy csak őrültség? Nem tudom, de úgyérzem, soha nem fogom megbánni, hogy így csináltam és csinálom!

51. blogbejegyzés
Eljött a nagy nap !

Az akvárium növényekkel már egy hete működik. A szűrőt bal oldalra a háttér tövébe tapasztottam fel az akvárium oldalára. Tehát a szívó része követlenül a sarokba került. Mivel a háttér mellett van egy kb 1cm-es rés amit a visszahajtott háló takar, innét is tud vízet szívni. A háttér teteje kb 0,5cm-re emelkedik ki a vízszint fölé (ezért is kellett magasítóra tenni a hátteret, hogy ne csapjon át felette a víz), a balról jobbra megmozgatott víz a jobb oldali résen részben vissza tud folyni, így nem alakulhat ki pangó víz a 3D háttér mögött. Az akváriumfűtőt a szűrő mellé állítottam. Így a felmelegített vízet rögtön beszívja a szűrő és elkeveri. Közben bekerültek a kiáztatott vasfa gyökerek is. Egy laposabb középre (részben a hínárt horgonyozza le) Egy másik hosszúkás alakút beállítottam a a szűrő-fűtő páros elé. Ezzel sikerült szinte teljesen eltakarnom a technikát szemből nézve  ! Lásd a képet, csak a szűrő fekete kifolyó csöve lóg ki a gyökér mögül.
 
Tehát megy az aksi egy hete probléma nélkül. A víz tiszta maradt csak a növények levelei kezdtek, hogy is mondjam: "üvegesedni". Vagyis a levél váza megmaradt csak a beltartalma, a zöld rész kezd eltünni belőle. Fény, tápanyag, CO2 hiány lehet ? Minnél előbb hal kell, mert a rendszer így nem teljes ! A halak pótolják a vízbe a CO2-t, a tápanyagot (ürülék, ételmaradék). Itt hívom fel a figyelmet, hogy a neonhalak a nevükkel ellentétben nem bocsátanak ki neonfényt, ami a növények fényigényét kielégítené ! A fénycső meg adott, bár ha romlik a helyzet és más nem használ "növényesre" még ki lehet cserélni.
 
Irány a halas (de nem a hentes-halas) ! Vettem kezdetnek 5 db neonhalat, ennivalót nekik (apró granulátumosat) és folyékony növénytápot. Otthon a szokásos telepítési procedúra (hő kiegyenlítés, víz hozzáadás, áthalászás). Néhány órát ültek még a sötétben kikapcsolt szűrővel, hogy megnyugodjanak, mert "mozgalmas" városnézésben volt hazáig részük. Jobb híjján a zacskót kézben vittem hazáig villamossal-busszal egy órán át. Aznap még nem kaptak enni. Később bekapcsoltam a technikát. Nagyon jól néznek ki a kék-piros-szürke színű halacskák a zöld növények és barna aljzat elött  !
 
Másnap megpróbáltam megetetni őket. Megpróbáltam kitalálni hogy mennyit is ehetnek. Kikapcsoltam a szűrőt, hogy a kaját ne kavarja mindjárt szét. Egy pillepalackos kupakba öntöttem a granulátumból az alsó peremig (kb akkora kupac mint két egymásra rakott 2Ft-os). Beöntöttem. Jó sok lett ! Elöször is a halak nem vették észre az eseményt. A pici darabkák kezdtek megdagadni és lesüllyedni a fenékre. A nagy része elsüllyedt mire észrevették a halak, hogy enni kaptak. A lebegő részecskéket megpróbálták bekapkodni, de mindet visszaköpködték vagy be se fért a szájukba, vagy nem ízlett nekik. Pedig direkt baby-kis szájú halaknak való granulátumot vettem. Egy negyed óra múlva visszakapcsoltam a szűrőt. 2.-3.-4.... nap hasonló a történet csak kevesebb a mennyiség. De már kezd kialakulni a rendszer: Tényleg csak egy csipetnyit kell adni nekik ! Azt is úgy, hogy a granulátumot két papírlap között egy kanállal kicsit még jobban összetöröm (míg nagyobbak nem lesznek). Akkor kell beönteni, amikor éppen arra úsznak és a látóterükben van. Hogy ne ússzon szét a takarmány a felszínen, bedobtam egy fa függönykarikát (ez úszik a vízen, belső átmérője kb 3cm) és ebbe szórtam. Ami lesüllyed később azt is megtalálják. Etetés után legalább egy órán át kikapcsolva tartom a szűrőt. Mert azt vettem észre, hogyha megy, akkor a neonhalak nagyjából egy csapatban úsznak a vízáramban a medence középső részén. Ha meg ki van kapcsolva, akkor többször szélednek szét és a fenékről is felcsipegetik amit találnak. Ha tényleg ilyen keveset esznek, akkor még a végén rám romlik a kajájuk, mert egy 48g-os (100ml) dobozzal vettem, ami 2011/03-ig jó.
 
Kb hat nap múlva megejtettem az első vízcserét, mert már elég sok kaja maradék gyűlt fel a fenéken. A növények is kezdtek fonnyadni és a növénytörmelék is gyarapodott. Leginkább a tócsagaz és a vízipáfrány a megviselt. Valószínű, hogy a fény kevés, mert a tócsagaznak sok kell. A vízipáfrány pedig azért nem kap eleget, mert a tócsagaz fölé úszik. Egy gumicsővel felszippantottam a szemetet a fenékről, mire kész lettem lement 10L. A csere előtt már két nappal a korábban használt öt literes lombikokba kikészítettem az új vízet szellőzni és melegedni. A betöltést szintén a gumicsővel végeztem. Az aksi tetejére keresztbe tettem egy deszka darabot, ráállítottam a lombikot és egy vékony csővel átszívtam az új vízet. Így lassan elegyedik az akváriummal és nem kever fel semmit.
 
A hal-rendszer szemmel láthatólag működik. Biztos találnak maguknak a halak enni valamit, mert egy hét után már biztosan látszana rajtuk az éhenhalás tünetei. De a növény-rendszer hagy némi kívánni valót maga után. Ismét elmentem a halboltba. Vettem még 3 neonhalat és 4 törpe szívóharcsát takarítónak. Ancit nem akartam, mert a neonhalakhoz képest túl nagyra nőnek. A szívóharcsák méretre is hasonlóak a neonhalakhoz és egy tájról is valók. Vettem nekik zöld fagyasztott eleséget is, mert még elég új és algamentes az aksim. A neonoknak meg cyclopsot, hátha azt jobban szeretik. Vettem a fénycső fölé egy fényterelő reflektort, mert így kicsit több fény kerül a növényekre. Valamint egy új csokor tócsagazt és vízipáfrányt is szereztem.
 
A telepítési mizéria után látom, hogy az egyik neonnak hiányzik a szeme ! De nem kicsit, hanem egy jó nagy lyuk van a helyén ! Ennek ellenére szépen úszkált csak egy kicsit az épp oldala felé dőlt, mivel nem volt kiegyensúlyozva. Sajnos meg kellett válnom tőle, mert nem akartam megkockáztatni, hogy a seb elfertőződjön és megfertőzze a többit .
 
A kis harcsákról azt hittem, hogy a fenéken is fognak tevékenykedni. De nem ! Az üvegre tapadva csuszkálnak fel-le, vagy közvetlenül a frontüveg előtt őrölt sebességgel úszkálnak ide-oda ! Hiába dobok be nekik a fagyasztott zöldségből észre se veszik, de a neonok azért ebből is csipegetnek ! Nem tudom mi lesz velük, mert az akvárium fala már lassan átlyukad a nyalogatásuktól !
Most itt tartok.
 

52. blogbejegyzés
Házi készítéső külsőszűrő

Sziasztok
Páran kérdezték hogyan csináltam a külső szűrőmet így leírom.
Alapnak vettem egy 5 literes csavaros tetejű befőttesüveget majd a kupakra fúrtam két akkora lyukat, amibe a tömszelencék pont belefértek. Rögzítettem a szelencéket, bevezettem a csöveket és elkezdtem feltölteni a szűrőanyagokkal az üveget.
 
Én kavicsot használtam első rétegnek hogy megtörje az áramlást és megfogja a mulmot, de biolabda lenne az igazi, a második rétegként kerámiagyűrűt használtam, majd harmadikként szivacsdarabokat raktam bele, aztán jött egy adag krumpliszsák és az egész tetejére perlonvatta.
 
Már lassan három hónapja üzemel, egy nagy hibája hogy tervezés nélkül vágtam bele, mert szüksége volt rá halaknak, a belső szűrő nem teljesített jól.. Keret sem volt jobb anyagokra, mostmár más anyagokat használnék és talán egy külön ülepítő üveget is csinálnék, egy 2-3 liter körülit.
 
Mostmár kezdenek kijönni a hibái, a perlonvatta bemegy a kimenő ágba a nyomástól ami nagyon lefogja a szivattyú teljesítményét. Ezt én egy savanyúságleszorítóval oldottam meg ideiglenesen. Így már nincs baja. A bemenő ágat nem rögzítettem az üveg alján így az összerakásnál már elmozdult a cső, aztán a későbbi igazításoknál még jobban elmozdult.
 
Más hibát nem tudok még, takarítani idáig egyszer kellett, amikor kiszedtem a perlonvattát a csőből, viszont beüzemelés után egy héttel eltűntek az algák, most már tiszta a víz és halpusztulásom sem volt azóta.
Az egész lelke egy Eheim compact 1001 600l/h
keringető. Hibája hogy csak vízbe merítve működik. Most körülbelül 200-250l/h teljesítményre van szabályozva különben nagyon pörgeti a vizet, még esőztetővel is.
 
Elnézést ha kicsit összevisszára sikerült.
 
 
Szerk: Az egész anyagi vonzata tételesen + eszközszükséglet.
 
1db üveg (ilyenem volt, az árát sajnos most nem tudom)
1db kupak 50ft
2db tömszelence 2x80ft
kavics 80ft valami fehér Panzi féle
1 kg kerámiagyűrű 1200ft
szivacsom volt
1 nagy krumpliszsák ( rashelzsák) 50 ft
perlonvatta kb.500ft (erre nem emlékszem)
3 méter 12/16-os cső 1200ft
és a végén van egy házi készítésű esőztető ami volt vagy 30 ft.
rögzítőgumitalp 80ft (amit én kihagytam terv.hiba miatt)
a pumpa 4000
 
egy fúrógép, lemezfúró a kupakhoz
 
 

53. blogbejegyzés
Kezdés

Sztori egy hörcsöggel kezdődött. Szerettem volna egyet, de apu javaslatára inkább egy akvárium mellet döntöttem. Mivel korábban voltak halaink (addig ameddig meg nem születtem) könnyebb dolog volt az indulás kicsivel. Úgydöntöttem nem kész akváriumot vásárolok, hanem én szerelem fel apuék csak a halakat vásárolják meg.
December 17.: Megérkezett az üvegestől rendelt akvárium. Várni kellet pár napot a ragasztás miatt. Véleményem szerint az ilyen akvárium szebb mint a bolti "kész csomag".
December 20.: Szépen elkezdtem szakaszosan feltölteni vízzel. 54l víz lett végül benne.
December 23.: Belekerült az aljzat, mely korában teknősök alatt szolgált, egy vízmelegítő, tisztitó-levegőztető-keringető és két üres kisakvárium amibe később a növények kerülnek, egy dísz tengeri hófehér tengerikagyló, egy megfelelően kezelt nagyméretű tavikagyló amit horgászat során találtam illetve egy kis szikla ív. Továbbá használtam algagátlót, metilénkéket és antiklórt. Ezek után pár nap pihenő.
December 28.: Ismerőstől vettem 3 Black Molly-t (Két nőstény és egy hím) illetve egy gyöngygurámi. A növényeket is tőle szereztem. Szerencsére megbízható volt a forrás így eddig a bajt elkerültem! Még aznap kereskedésből hoztam 1 Guppi párt, 1 Platti párt, 2 Házmestert, 1 Alganyalót (Anci) és 5 darab neon halat. A halakat egy 10 perce zacskó karantén után engedtem bele az akváriumba. Ezek után szomszédtól kértem egy kis sódert (amit ezúton is köszönök) amit megfelelően átmosva belehelyeztem a kis növénytartó akvárimba, majd beleültettem a növényeket. Visszahelyeztem az akváriumba és adtam nekik növénytápsót.
December 29.: Budaörsön a Corában lévő két állatkereskedésben jártam ahol vettem etetőt, hátteret és tetősint mivel üveg tető van ami tolómódszeres.Véleményem szerint érdemes betekinteni akinek van lehetősége. Hazaérve megcsináltam a hátteret úgy hogy kartonpapírra ragasztottam. Ezáltal bármikor el tudom venni és visszatenni. Ez a természetes napfény miatt fontos.
December 30.: Édesapámmal megcsináltuk a végleges lámpát amit egy 60W-s izzót tartalmaz.
2010.
Január 2. Meglepetés volt mikor éjfél előtt nemsokkal hazaértem. Születettek Molly-k. Szerencsére apu észrevette és nevelőhálóba rakta külön a két nöstényt és külön a kishalakat ugyanabba az akváriumba. Hogy kettő született-e vagy megszakította az ellést esetleg megették a többi kishalat nem tudni, de hihetetlen, hogy ilyenhamar megtörtént.
Eddigi összegzés: Apu nagyon sokat segít mindenben, mivel ő is nagyon szereti az akváriumokat. Köszönöm azoknak akik eddig segítettek. Megvagyok elégedve eddigi eredménnyel. Tervbe van még egy növény beszerzése(ami a víz tetején lebeg) egy rák, két almacsiga és egy kisharcsa. Remélhetőleg hétfőn sikerül mindent beszerezni.

54. blogbejegyzés
Akvárium háttér

Nem rég új akvárium hátteret kezdtünk készíteni a barátnőmmel.A legfontosabb dolog mikor háttérkészítésnek kezdünk,tudnunk kell milyen háttetet szeretnék készíteni.
Egy kisebb akiba ne tegyünk nagyon kidomborodó háttetet mert szegény kishalaknak nem marad helyük.Mi például az első akváriumumba 1cm-en nikecellből készítettünk hátteret.
Szerintem nagyon jó lett.Nem zavarja a kis lakókat sem az akiban.De most egy nagyobb projektbe vágtuk a fejszénket.Nemrégiben kaptam egy 100 literes akváriumot.Se teteje se világítása nem volt de ezekről később írok.Kezdjük a háttér készítéssel.
Itt is a háttér nikecellből készült.De mivel az aksi nagyobb így a háttér is kidomborodóbb lehet.
Az alap egy 2cm-es nikecell lap,erre a lapra szilka mintájú darabokat vágtunk egy 3cm-es nikecell lapból.
Ezeke un. "műanyag pisztollyal" ragasztottam fel az alapra.
Amikor ezekkel megvoltunk,kisebb darabokat vágtunk és a már meglévő szikladarabok teteére ragasztottuk,így amikor hőlégfújóval egy kicsit összeolvasztottuk teljesen olyan lett a hatás mintha tényleg sziklák lennének az akváriumban.
Az utolsó lépés a háttér csemperagasztóval való bekenése volt.
Először egy hígabb állagó keveréket kell készíteni,ezzel be kell kenni a kész hátterünket,majd egy napot száradni hagyjuk.
Ezt követően egy sűrűbb keverékell kenjük át,ismét egy nap száradás következik.
Majd a végén a színezés.
Mi téglaport kevertünk a csemperagasztóhoz.Én gyémánt vágókorongal egy szép téglát felszeleteltem majd a porát belekevertün a csemperagasztóba,és ezt kentük fel két rétegben.
Ha mindezzel megvagyunk legalább 1 hétig száradni kell hagyni a hátteret.
A száradás után 1-2 napot áztatni kell és már menet is bele az akváriumba.A kész háttér.
Mindenkinek jó szórakozást kívánok a háttér elkészítéséhez.
 

55. blogbejegyzés
Más háttér :)

Sziasztok!
Ma elkészült egy házilag barkácsolt hátér :) Apum segítségével persze :) Nagyon örülök neki, sokkal szebbnek tartom most az akim. Bár a múltkoriban vásárolt köves háttér is szép volt, de ez...ahhjjj :):):):)
Nem volt nagy dolog megcsinálni... Fogtam egy 50*50-es állmennyezet lapot, persze toldanom kellett, és vágnom, hogy meglegyen a méret. Volt egy műhínárom, és valami egy szál pofás kis műnövény, egy ezer éves szőlőtőke, pár kagyló...na meg persze...hosszúkás műviráglevél :D
Ezekkel lebattyogtam apum műhelyébe, és elkezdtem ragasztani... (sikerült összehoznom 2 "műsziklát nikecllből, az egyik barna lett... a másik valami kevert szín, mert nem volt elég a barna temperám :D De mondjuk szürkésbarnának azt a kevert színt) ... aljzatnak 1-2mm-es kavicsot ragasztottam, majd a 2 sarokba jött a szikla, és a faágak... a növényeket meg szépen elosztottam... kapott egy szép kék hátteret, persze vízfestékkel. Apum jóvoltából ennek a nikecell alapú háttérnek lett egy szép fa kerete, bele háttérvilágítás, keret alja még meg lett spékelve kicsit kaviccsal, és mohával... meg valami élő, kúszó növénnyel, ami a kertitó mellett termett(természetesen ez el fog száradni, de remélem nem indul rothadásnak:D), szóval pofás lett!Rá lett téve az aki hátuljára.. annyira nagy belső teret mutat így a háttér... pedig max 6cm széles keretról van szó! De mindenképp dekoratív, és mélyíti az aksit.
Fényképek majd idővel, de felkerülnek róla :) A véleményeket is várom majd :)
 

56. blogbejegyzés
Saját készítésű CO2 reaktor CO2 tablettához

Régóta tervezem már a Széndioxid bevitelének megfelelő módját, aminek Elég magas a hatásfoka, és anyagilag is bírható.
A gyári CO2 rendszerek amelyeket az akváriumhoz lehet venni, eléggé borsos áron adják, és nem beszélve ezeknek a töltéséről ami szintén eléggé macerás ügy.
A közismert és legtöbbet használt módszer az élesztős megoldás, ami valóban igen olcsó. A hatásfoka viszont nem a legmegfelelőbb illetve eléggé sok macera van vele, ami nem is lenne gond, de túl nehéz a megfelelő arányokat eltalálni a szabályozása pedig szinte lehetetlen.
Létezik ezen kívül még jó pár megoldás, de számomra a legkedvesebb a tablettás módszer. Nem csak széndioxid szabadul fel, hanem rengeteg tápanyag is amire a növényeknek szükségük van. Viszonlyag pénztárca barát árakon lehet hozzájutni. A legnagyobb hátránya, hogy csak a vízbe rakva vulkánként tör fel belőle a CO2 és minden fele hordja az áramlás a visszamaradt darabokat amik majd szépen lassan fognak csak feloldódni. Ez nem egy szép látvány.
A Sera tökéletesen, megoldotta ezt a Sera CO2 Star csomagjával ami egy belső reaktorból áll amiben a tablettát feloldva nem szórodik szét a tabletta lassabban oldódó daraja illetve sokkal nagyobb hatásfokkal oldódik a CO2. Bár nem egetverő összeg de azért sokan nem engedhetjük meg magunknak.
Ebből az ötletből jött, hogy készítek egy hasonló reaktort Majdnem 0Ft-ból. Amiben nagy szerencsém van hogy Szinte minden akváriumot másodkézből vettem így eléggé sok "használhatatlan" kelléket is kaptam mellé, amiknek most eléggé nagy hasznát vettem.
Az elképzelés a következő volt:
Úgy képzeltem el, hogy kell nagyobb hely ahol is a tabletta feloldódik de nem tud kijutni az összes Co2 egyből. ezért gondoltam rá, hogy a bemeneti nyíláshoz kell egy csapófedő ami a felszabadult gázt visszafogja és nem engedi egyből megszökni a buborékokat. A régi befolyónyílásomn keresztül pedig az áramlás szépen lassan kitudja oldani az akvárium vízébe a széndioxiddal dúsított vízet, így nagyobb a hatásfok és tovább fog tartani szerintem.
Felhasznált anyagok:
- Egy Aquael Fan 3 Szűrőnek a tartája
- Egy törött cd tartó
- Egy sűrű lyukcsos szivacs
- Két tapadó korong (csavarok a rögzítéséhez.)
A szűrő tartály azért volt megfelelő, mert reaktorkén megfordítva kerül majd bele az akváriumba, és így a régen beszívó oldal most pont ellentétesen, kivezeti majd a CO2-s vizet. Megkell oldani rajta a tabbletta berakásának a módját, ehhez Vasfűrész segítségével vágtam egy elég széles nyílást a reaktor tetejére. Ez nem nagy ördöngőség, viszont a visszacsapó lemez már bonyolúltabb. igazság szerint utólag rájövttem hogy olyan darbra van szükség ami a reaktor teljes szélésségén át ér. Én egy kissebb darabot, pont akkorát mint a nyílás, vágtam egy törött Cd tokból. Ennek a rögzítését meglehet oldani Szilikonnal vagy egyébb ragasztóval, de én amellett döntöttem, hogy forrasztópákával a saját anyagát felhasználva odaforrasztom.Nem egy túl dekoratív megoldás viszont gyorsabb és könnyebb mint a műanyag lapot alá támaszgatni míg megköt a ragasztó.
Ezután már csak ki kellett fúrni a tartályt, a tapadókorong csavarjainak, és méretre vágni a szivacsot ami az aljába kerül.
Több munka már nincs is vele, mint tesztelés.
Az akváriumban megvolt számára hely ahol több oldalról is takarva van így nem olyan feltűnő. Az első teszt szerintem eléggé jól sikerült.
Beleraktam a tablettát, majd teljesena víz alá nyomtam.
Az oldódás orán a szűrő régi befolyóján szépen látszott ahogy a co kibugyog, viszont mire a felszínre ért már nem is látszódott, fent pedig minimális volt a veszteség, bár nulla lenne ha elég nagy visszacsapó lemezt raktam volna be.
A hatásfokáról majd idővel tudok csak nyilatkozni, amint a növényeken is látszódik a hatás.
 
Van még egy elképzelésem hogy lehetne a tablettás megoldást még jobban kihasználni és úgy megcsinálni, hogy szinte semmi se látszódjon belőle.
Az elv lényege az lenne hogy lenne egy üvegcső az akvárium egyik oldalán sarkában ami kapcsolódik egy másikhoz ami az ajzat alatt van eltemetve. Ennek a csőnek szerintem mindegy miből van, ami fontos hogy 1-2mm-es lyukkal telefúrkálni. Az üvegcső teteje kilóghat egy kicsit a vízből de ne sokkal, és kell rá egy megfelelő kupak, amivel abszolut le lehet zárni, hogy ne eressze el a képződött CO2-t. A képződött széndioxid így a csőben feloldódik, és a növényeknek közvetlen a gyökérzete is kapja már oldott állapotban a széndioxidot, illetve az ajzaton keresztülk ami "felszáll" a növények leveléhez.
Ez még csak egy elgondolás, de várom az hozzászólásokat hogy ki-ki szerint jó vagy rossz ötlet.
Éljen a DIY

57. blogbejegyzés
Lépcsős, átfolyós akvárium

Úgy 1,5 hónappal ezelőtt egy kósza gondolat merült fel bennem. Át kellene építenem az akváriumomat lépcsős átfolyósra. Olyan, mint a boltokban is van, de én még csak olyat láttam, amiben növények szoktak lenni, meg pár növendék hal.
Az akváriumom méretei a következők: 110cm hosszú, 45cm mély és 60cm magas. Nem akartam nagyon elaprózni, így úgy gondoltam, hogy 2 lépcső elég is lenne. Osztottam – szoroztam és nekiláttam. Nos, adott volt az akvárium, volt benne egy sera belső szűrő, jó nagy dobozzal, az alján kb. 4cm aljzat.
 
Azt találtam ki, hogy berakok 2 üveglapot, aminek lecsapom az egyik sarkát, és végigviszek ott egy csövet. A kisebbik végén csak egy könyök a felállás, a másikon egy darab cső is, ami elviszi a vizet a szűrőbe. Méretlépcsőnek kb. 5 cm-t találtam ki, az még nem vesz el sok helyet, de látszik is.
 
Az üveglap volt a legkönnyebb. Párom szüleinél volt elfekvőben 4mm-es üveglap, meg üvegvágó is, így az gyorsan és ingyen meglett. Mivel így szereztem, nem fúrva lett az alja, hanem háromszögben lecsapva. Csövet úgy gondoltam, hogy ne legyen nagy szívás, ezért vettem kpe ivóvíz csövet, 32-est. Na azt feltekerve árulják…. Hát nem volt egyszerű. A napon, meg hőlégfúvóval sikerült viszonylag kiegyenesíteni. 2 m-t vettem, mert csak egész métert vágtak. Méretre szabtam és beragasztottam.
Hát a ragasztás a nagy felület miatt nem lett túl kulturált, de a kavics majd elfedi. Szokásos várakozási idő után teszteltem. Természetesen rendesen folyt, úgyhogy ment még egy kör ragasztás. Az már tartott rendesen. Feltöltés után valahogy így nézett ki.
Nos, volt a szűrő. Így kb. 1/3 térfogatra már bazi nagy volt. Hát fogtam egy fűrészlapot és kivágtam belőle egy jókora darabot és összeragasztottam, úgy, hogy a motor még beleférjen. Az volt a terv, hogy a motor a helyén marad, és majd az alsóból kiszívja a vizet a felsőbe és így folyik körbe.
 
Na, egy dologgal nem számoltam, mégpedig hogy a felsőbe nem szívással fog menni a víz, mert az csak akkor működne, ha vízmentesen be tudnám zárni. Amit meg nem lehet, mert akkor hogy tisztítom? Meg az áram vezetéket sem tudom rendesen körbe szigetelni, meg a felfüggesztést sem… Hát az eredmény az lett, hogy mindig olyan magasan ált a víz a szűrőben, mint az alsóban. A víz nyomással ment bele. Így rengeteg levegő maradt benne, és nem maradt a helyén. Az ötletelés vége az lett, hogy a szivattyút a másik végére teszem, és a szűrőbe benyomom a vizet. A szivattyú kivezetése olyan 1,5 cm átmérőjű, míg a kpe csöven 32-es… Na, hogy szűkítsem le? A trükkös megoldás az lett, hogy a Cappy-s üveg teteje pontosan akkora, mint a 32-es kpe cső belső átmérője. Nagyon szépen beleszorul. Így hát kivágtam és ráragasztottam a szivattyú kivezetésére. Az „elrejtésre” egy fél kókuszt használtam, amit sok helyen átfúrtam. A csövet pedig egy nagy kő szorítja a helyére. Majd beindítottam és működött. Jöhetett a feltöltés és a dekorálás.
Miután ez is megvolt jöhettek a halak is. Úgy terveztem, hogy a legkisebben lesz a 2 torokátumom, 2 betta (1fiú és 1 lány, furamód a fiú nem bántja a csajt, elég jól elvannak), 15 neonhal és 2 vagy 4 gurámi, valószínűleg aranygurámi. Ezekből már csak a gurámik nincsenek meg. A középsőben a csigaevő halak, meg guppik, xifók lettek. A létszám még nem végleges, még lesz pár színesebb. Ezekben gyöngykavics van aljzatnak. Az utolsóba csigasügereket szereztem, mert már régóta akartam, és van 2 corydoras trilineatus takarítónak. Ők homokon vannak.
 
A tető később készül el hozzá, addig marad a régi.
 
Gyakorlati tapasztalatok:
 
1. A halak éjjel nem maradnak nyugton, és hát szépen át is folytak a másik részbe. Erre gondoltam, hogy esélyes lesz. Arra viszont nem számítottam, hogy a torokátum felfelé is tudd menni!! Cory is lejjebb jött 1-2-szer, de visszaraktam, a nagyobbik baj a guppik voltak. Jártam párszor úgy, hogy a betta megtépte a guppikat. Ezt nem akartam, így egy botot tettem az üveglap felé. Olyan magasra, hogy víz még átfolyjon alatta, de ne lepje el. Így sikerült megoldani, hogy nem tudnak leúszni. És most már a harcsa sem megy fel.
 
2. Mivel legfelső emeleten lakunk, nálunk igen meleg van. Az előző 40 fokos időben szépen 30 fok környékén volt a vízhőmérséklet, és stagnált, míg hűvösebb nem lett. Éjjel sem ment le. Most viszont nappal felmegy majdnem 30 fokig, de éjjel visszahűl 28 fokra! Pedig semmi hűtést nem használok.
 
Az első szűrőtisztítás még nem történt meg, így azt nem tudom milyen lesz. Csak amiatt, hogyha kikapcsolom a szivattyút ugye, akkor mindenhol ugyanakkora lesz a vízszint, és mindenki szabadon járna-kelne, azt meg nem szeretnénk. Valószínű, hogy 2 emberes feladat lesz, az egyik befogja a csövet, a másik meg takarítja a szűrőt. De ha túlleszünk rajta, akkor lehet, hogy arról is írok majd.
 
 

58. blogbejegyzés
Külső szűrő kivezetőcsöve (DIY)

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Sziasztok! 
 
Csináltam egy külső szűrőt pár hónapja(ehhez is lesz majd blog csak ahhoz nagyobb levegőt kell vennem:) ) és ehhez szerettem volna csinálni egy olyan eszközt a szívóágra, ami megfelel minél jobban a következő kitételeknek:
 
• kicsi halakat, és garnélákat ne szívja be
• a lehető legtöbb lebegő anyagot kivigye a hordóba, lehetőleg minél szélesebb vízrétegben
• a vízfelszínen úszó anyagokat is beszívja
• esztétikus legyen
• könnyen takarítható, karbantartható
 
Először csináltam bemelegítés, gyakorlás és gondolatébresztés céljából egy 1.0-ás verziót amit 1 hónapig használtam, de mivel a fenti kitételeknek nem igazán felelt meg, így tovább gondoltam.
 
1.0
 
A 2.0-ás verziót teljesen újra gondoltam és úgy gondolom eléggé jól sikerült. 
 
Felhasznált anyagok:
• 25mm-es villanyszereléshez használt cső
• 20mm-es villanyszereléshez használt cső
• 16mm-es villanyszereléshez használt cső
• szúnyogháló
• PVC ragasztó ami bírja a vizet is, esetemben FBS
• nekem kellett még egy toldó amivel a vizes idomhoz tudtam csatlakoztatni
• TM30-as kék szivacs
 
Először is fogtam levágtam a csöveket méretre, majd kifúrtam őket és a bevágtam egy 16mm átmérőjű csövet, hogy a kettőt összekössem.
 
kifurva, méretre vágva
 
Ezután a rövidebbik 25mm-es csövet kicsit kitágítottam, hogy legyen egy határoló ami megakadályozza, hogy a 20mm-es cső túl mélyre csússzon. A 20mm-es csövet annyira tágítottam ki, hogy belemenjen a 25mm-esbe, viszont még a szúnyogháló beleszoruljon a kettő közé és ne szakadjon ki. Ez olyan 1mm-es átmérő különbség.
 
kitágítva
 kitágítva közelről
 
A szúnyoghálót kicsit nagyobb átmérőjűre kellett később vágnom, mint ahogy a képen van, mivel minél nagyobb az átmérője, annál nagyobb felületen fekszik fel a két cső között és annál stabilabban áll.
A stabilitáson kívül még annyi szerepe van, hogy próbáltam állíthatóra készíteni a szerkezetet, hogy a vízszinthez lehessen igazítani, és ha kijjebb húzom a vékony csövet attól még a szúnyoghálót tartsa.
Takarítása is elég könnyű lesz valószínű, mert ha a pumpát leállítom, akkor a vékonyabbik cső kihúzása után a szúnyoghálót ujjal ki tudom húzni könnyen a rajta lévő szeméttel együtt.
 
összedugva
 összedugva teljesen
 
Ezek után fogtam és úgy érzésre kifurkodtam a csöveket 2,5mm-es fúróval. Korábban már kiszámoltam a körök területét, hogy kijöjjön a 1”-os cső területe, így már tudtam kb. hány darab és mekkora lyuk kell. Ha túl kevés akkor ugye a pumpát visszafogom.
 
kifurkodva
 
Betömtem a csövek végét TM30-as kék szivaccsal(maradt a nagy táblából) jó szorosra, mert az 1.0-ásnál már egyszer a vákuum felszívta a csőbe a szivacsot.:)
 
betömve
 
A vékony csövet levágtam méretre és beállítottam 15mm-re a vízfelszín alá.
Lényegében ennyi az egész, íme a végeredmény.
 
kész
  
Videó pedig itt látható róla:
 
http://youtu.be/bHg_T8z-9JU
 
 
 
Ezeket a szürke csöveket úgy találtam otthon és ezekből próbáltam vmit összehozni, viszont
annyit fogok még tenni a későbbiekbe előre láthatóan, hogy megcsinálom barna csőből, mert a korábbi 1.0-ás barna csöves nem volt ennyire észrevehető. Nem zavaró nagyon( szerencsére), mert a valiznéria körbe veszi, de a barna cső jobb volt.
Bármi kérdés van csak nyugodtan akár emailben is hátha itt már nem nézem a blogot.
 
Üdv.
 
Változás, avagy v2.1
 
Bekövetkezett az egyetlen amitől tartottam, hogy vmelyik élőlény véletlen a szívócső fölé keveredik és beszívja, onnan meg azért nem egyszerű kikeveredni, mert közel 10cm van/volt a szúnyoghálóig és ennyit kellett volna szívás közbe felúszni egy csőbe. Hát ez kb. lehetetlen.
Ezért aztán este még ránéztem a szerkezetre, hogy minden rendben van-e és a megérzésemre hagyatkozva kihúztam a vékony kis csövet amivel a szúnyogháló volt berögzítvet, és találtam benne egy kis garnit.
Még szerencsére nem rég óta lehetett benne úgy, hogy kutya baja, de gyorsan vissza szereltem a régi bevált(de ronda)1.0-ás verziót és ma kitaláltam a következőt.
 
2.1
 
 kívülről 2.1
 
Ezzel már nem lesz gond, mert az 1.0-nál sem volt semmi és a takarítása is egyszerű, mert csak pumpa kikapcs, cső kihú,z és csap alatt az ellentétes irányból le lehet veretni a szemetet a szúnyoghálóról. kb. 1-2perc az egész mutatvány és ezt is csak növényvágás utáni 1-2napos időszakba kell tenni mikor még a sok apró szár és levél lebeg a vízen és vízfelszínen.
Hát ennyi egyelőre és ha lesz időm elkészítem a 2.1 barna/fekete verzióját ami jobban beleolvad a környezetbe.
 
Üdv.
 

59. blogbejegyzés
Háttérkészítés,ahogy én csináltam

Megosztom veletek,hogyan készítettem akváriumhátteret. Két éve a párommal elhatároztuk,hogy akváriumot rendezünk be,nekem vannak elfekvőben akváriumaim,tizen-huszonévesn akvarizáltam. 50 literes berendezése mellett döntöttünk. Sok képet,albumot átnéztem a neten,nagyon tetszettek az épített hátterek,ezért elhatároztam én is készítek egyet.
Sok leírást elolvastam a témáról,lassan összeállt milyen hátteret akarok. Melóban szedtem össze sztirodur lapokat,vettem neutrális szilikont és élelmiszerbarát csemperagasztót,volt otthon egy kis szúnyoghálóm és egy szép napon nekiálltam.
Először megtisztítottam az akvárium hátlapját,utána beszabtam a sztirodur-lapokat,nyomtam rájuk szilikont , az élekre is,aztán beragasztottam az akváriumba. Mivel a szűrőt és a fűtőtestet el akartam rejteni ezért az egyik sarokban egy kis rekeszt alakítottam ki,ahova éppen csak befértek a cuccok,a nyílást szúnyoghálóval ragasztottam be. Ma a külső szűrő szívócsöve van a rekeszben.
 
 
Miután behelyeztem a rekeszt,az összes rést az üveg és a sztirodur között szilikonnal kifugáztam. Egy hétig hagytam száradni.
 
 
Utána hátlapra fektettem az akváriumot,és papír ragasztószalaggal leragasztottam az üveg szélét,hogy ne kenjem össze a csemperagasztóval.
Bekevertem a csemperagasztót és rákentem egy kis felületre,majd rászórtam óvatosan az előre megmosott,száraz folyami kavicsot,majd finoman benyomkodtam. Az előírás szerint kevertem a ragasztót,de hígabbra kellett volna,hogy az egész apró homokszemek a fugákban maradtak volna.
Utána 2 napig száradni hagytam,majd több rétegben összehajtott törülközőt raktam az akvárium aljára,hogy az esetlegesen elszabaduló kövek ne ütődjenek az akvárium aljára,amikor felállítom. 3 hét szárítás következett,majd feltöltés és legalább tíz vízcsere a telepítés előtt.
 
 

60. blogbejegyzés
200 literből 300 meg 50

 Kezdetek: mint sokaknál, nálam is gyermekkori "betegség" az akvarizálás. Aztán hosszú ideig szünet. Kb. 3 éve lett egy kicsi, 50 literes, aztán egy 70 literes, tavaly egy 200-as, idén pedig 300. Már ugyan tudom, hogy ez is kicsi lesz, de egy évig had szokja a párom, utána lassacskán beadagolom, hogy talán egy nagyobbat.....
Most a 300 l-es készítését osztanám meg az érdeklődőkkel.
Az elképzelés az volt, hogy malawi sügéreket. Ugyebár, nekik köves akvárium kell. Nosza, legyen palakő háttérnek és bújkálónak. A gond az volt, hogy nem kaptam olyan követ, amit szerettem volna. Jó akkor legyen hungarocell, csemperagival. Írány a bolt, megvettem mindent, ami kell hozzá. Nekifogtam. Kimértem mindent, levágtam, összeragasztottam.
 
Hát nem kimondottan olyan, mint amit szerettem volna. 
Ekkor olvastam westbiker blogját-bemutatkozását, tőle vettem palát, amiből szerettem volna a hátteret eredetileg :D
Hungarocel... kuka!!
Széttörtem, összeraktam.
Évekkel ezelőtt szerettük volna a teraszt beüvegezni, de a szállításkor az üvegtáblák nagy része összetört. A maradékot nem dobtuk ki, hátha jó lesz valamire, felkiáltással. Most jó lett! A párom továbbképezte magát üvegvágásból és némi káromkodás árán levágta nekem azokat a darabokat, amikre felragasztottam a palalapokat. Ez sem volt egyszerű, mert hiába mértünk precízen pár miliméterrel nagyobbak lettek az üvegek. Sebaj... lecsiszoltuk.
Mivel a párom nem engedi a külső szűrőt (mert eláztatja a lakást, ha "valami van") a háttér mögé tettem. A 200-as is így készült, egy évig sem kellett hozzányúlni! Szóval gondoltam itt is jó lesz.
Így néz ki készen:
 
Kimértem a szűrőakna helyét, mindent összeraktam, csemperagival kitöltöttem a hézagokat és voalá... mehetett is a helyére!
A lapokat felül egy üveg sin tartja, alul, biztos ami biztos alapon szilikon csík. Mehetett is a feltöltés:
A benne lévő kövek márvány és pala egy kosárnyi, de most úgy gondolom talán kevés lesz.
A világítás volt a másik, ami fix elképzelés volt. Led. Mert hosszútávon olcsó. Megvettem. Nem volt olcsó :D
A leddiszkont.hu-n (ez itt a reklám helye, de bátran írom, mert én meg vagyok velük elégedve) rendeltem, előzetes egyeztetés után 2 db 5w-os led spotot és egy 3w-os kéket, mert tetszik. Nekem bejött, a növények még nem nyilatkoztak.
Alu ereszcsatornába tettem. Kis probléma volt a bekötéssel, ugyanis nem lehet sorba, csak párhuzamosan szerelni. A kábeleket műanyag csőbe húztam, a foglalatokat a párom szerelte be (fúrás, faragás, flexelés.... neki ez jobban megy).
Az állvány szintén az ő keze munkáját dicséri! A festést én csináltam!!
Ilyen lett:
Itt kezdődött a probléma! Háttér benn, kövek benn, szűrőanyag benn, növények benn, víz benn. Vettem egy belső szűrőt,mondván szuperül kinyomja majd a tiszta vizet. Koccra nem fér be a helyére!! A hajamat téptem. 
Itt jött a B verzió: cseh tipusú légátemelővel fogom a vizet átnyomatni a kamrából! Itány a bolt. Megvettem mindent, összeraktam, rákötöttem a meglévő légpumpára. És nem működik! Túl kicsi a pumpa teljesítménye. Irány az internet, rendeltem egy nagyobbat. Remélem hamarosan ideér. Addig egy kicsi szivattyú nyomja a vizet, meg a belső szűrő van a sarokba téve.
Lassan de biztosan a lakók is érkeznek. Az első egy almacsiga, mert azért őt annyira nem sajnáltam volna, mint a halacsokat. A második egy anci, majd a párja.
Csodaszép yellow csapatom pista_p-től van!
Még jönnek lakók, de mint itt olvastam "ez nem lóverseny!" Hát összességében több mint két hónapomba került (nem szólva az anyagiakról), de úgy érzem megérte!
Teljes a létszám! Nem mintha nem találtam volna még olyan halacskát, akit szívesen látnék itthon, de sajna végesek az akvárium határai.
 
Ez volt eddig a 300-as, most jön az 50 es:
 
Erre azért volt szükség, mert két szaporodó ancink, a két sepregető garnéla és pár darab párduccsík nem mehet a malawiba. Tehát akkor lesz egy garnélás is!
A világítása, mint a nagyé, csak egy spottal, kék nélkül.
Itt a hátterezést emelném ki. Purhabból és csemperagiból van. Az első flakon habot vissza kellett vinnem, mert nem jött ki. Ezt intő jelnek kellett volna vennem; nem tettem. Hazavittem a másodikat, megnyomtam a tejét és dőlt belőle, ki is nyomta az egész flakonnal. Na ez megint nem az a forma lett, mint amit szerettem volna. Sebaj, majd megfaragom. Így tettem.
A sarokban egy matten szűrő lesz, amire hajháló kerül, az alá pedig moha. Remélem szép lesz.
Elkezdtem lekenni a csemperagival. Az első réteg mikor megszáradt, úgy összekapta a purhabot (ami elengedte az üveget is), hogy egy mozdulattal kijött. Nem baj, kinn könnyebb festegetni!
Mivel így már nem fekszik fel az üvegre, ki kellett találnom valamit, hogy ne tudjanak a lakók mőgé menni. Irány a bolt... vettem szúnyoghálót. Ráragasztottam a hátuljára és így ment a helyére.
Tapasztalat: Lekönnyebben a purhabos hátteret lehet megcsinálni, csak fordítani kell a folyamaton: folpakk (mert erre nem ragad a sziloplast és a purhabról is le lehet húzni), erre a szúnyogháló, Erre kell fújni a habot, ami megkötés után faragható. Lehetőleg megközelítően akkorát, mint a leendő helye. Lekenni csemperagival (az enyém 5-ször van, de ha legközelebb lesz rá keret kipróbállom műgyantával) és ezután méretre vágni és mehet az akváriumba. Szilóval szépen meg lehet fogatni. 
Jelenleg így néz ki. A jövőhét végére teljesen kész lesz. Szűréssel, mohával, mindennel.
 
Most, készen ilyen:
 
A növényzet természetesen már nincs a helyén, mert az anci fiú mindent kitúr. A régebbi képeket nézve, a mohának tetszik a hely, mert látványosan bedúsult.
Sajnos még nem tudok profin fényképezni, de majd egyszer lesz olyan kép is, amin látszanak a bentlakók is.
Köszönöm, hogy végigolvastad!
Sokkal többet lehetett volna írni róluk, de így is elég hosszúra sikerült.
 
2013.07.01.
A csodaszép mohafalat le kellett bontani, mert az albínó anci anyu bemászott a mohát tartó hajháló alá. Sikeresen bele is gabajodott. Kivágtam, de másnap megint bemászott egy fél centiszer fél centis! lyukon. Gondoltam a szúnyoghálóra, mint tartóelemre, de egyenlőre csak gondolat. Úgy tűnik szaporodik a kis csapat, a garnélák is és az ancik is !
A növényeknek csináltam üvegből "virágládát"
 

61. blogbejegyzés
DIY ROZSDAMENTES KÜLSŐSZŰRŐ

 Külsőszűrő építésre szántam el én is jó magam. Sokat nézegettem itt is ott is hogy még is milyen anyagból és méretűt is kellene csinálni. A késztetés onnét jött hogy adott egy 200 literes sügeres akváriumom. Anno vettem én hozzá egy külső szűrőt egy bizonyos SUN-SUN 303 tipusút, de hát ugye amit a gyártó rá ír hogy 1400 L/h az ugye üresen érti a drága . Meg tömve szűrőanyaggal ez a teljesítmény már le is esett 600 L/h-ra. Na szóval kevésnek bizonyult de nagyon.Egy neten látott rozsdamentes szűrőház volt a minta. Van egy nagyon rendes lakatos ismerősöm ( telefonszámot tudok adni ). El mentem hozzá és előadtam mit is szeretnék. A méretek a következők lettek. 500 mm. magas és 250 mm. az átmérője. Rozsdamentes 2 mm vastag anyagból van az oldala.Az alja és a teteje 3 mm vastag anyagból készült. A szivattyú egy keringető lett. Az aljától 50 mm-re van a beszívó csonk. Ide az ülepítőbe majd 6 cm vastagon megy bio-Ball. Ezután a fotókon látható kilukasztott műanyag darab kerül. Aztán alulról felfele TM-30 5 cm szivacs-Matrix-Trop szűrőanyag- TM-45 3cm szivacs- majd atetejére megint egy kilukasztott műanyag kerül 3 cm-es távtartókkal ellátva , hogy ne érintkezzen közvetlenül a szűrőanyag a szivattyú beszívóágával. A nyomáspróba ma  meg volt 3.5 bar nyomást bírta minden szivárgás nélkül.
 

62. blogbejegyzés
35 liter garnélás, 35 liter szülőszoba- Lowtech

Sziasztok!
 
Néhány hete úgy határoztam, hogy a nagy akvárium mellé indítok még 2 kicsit is, egyrészt azért, mert tetszenek a garnélák, másrészről azért, mert várható, hogy a nagy akváriumban lévő halak szaporodni fognak és nem szeretném, hogy az első ivadékaim hal eledelként szolgáljanak.
 
Ezért beszereztem két 35 literes akváriumot és elkezdtem agyalni, hogy milyen technikát alkalmazzak...
 
 
Mivel nem szándékoztam ismét külső szűrő építésben fogni, főleg úgy, hogy ebben az esetben meg kellett volna dupláznom az ezzel eltöltött időt, pénzt, energiát, ezért azt találtam ki, hogy egy újabb procedúra helyett inkább egy belső szivacsszűrőt próbálok összehozni.
 
Olvastam párszor ezekről a szűrőkről, már meg nem mondom, hogy kinek a blogjában láttam a következő megoldást, de nagyon elnyerte a tetszésemet így én is ilyet készítettem.
 
Az eljárás a következő:
Fogtam egy négyzet alakú szivacsot, amit horgászzsinórral úgy vartam összehogy egy talp legyen rajta, így könnyen le tudom fektetni az aljzatra, bár lehet, hogy tapadókorongokkal fogom az üveghez rögzíteni, ezt még nem tudom.
 
Majd fogtam egy műanyag csövet, aminek a végeit szilikonnal tömítettem, ezután lyukakat égettem bele felmelegített szöggel.
 
 
Ezután fogtam és a műanyag csövet beledugtam a szivacsba.
 
 
Ezt az egészet egy levegőztető fogja üzemeltetni, szerintem rendszeres vízcserével tisztán fogja tartani a két aksit.
 
A fényt másfél méter hideg fehér ledszalag fogja szolgáltatni, fűteni pedig 1-1 darab Atman 50w-os melegítővel fogok.
 
Aljazat finom szemcsés homok, dekorációnak pedig követ, a garnélásban talán ágat és anubias féléket fogok majd használni.
 
Tervezek még egy-egy mohafalat, úgy hallottam, hogy a garnélák kedvelik.
 
Abban gondolkodom, hogy az egyik akvárium állandó garnélás lesz, amásikat pedig szülőszobának fogom használni.
 
Köszönöm a figyelmet, hamarosan folytatom...
 

63. blogbejegyzés
30L Külső szűrő házilag

Üdv mindenkinek,
 
Nem szoktam ilyeneket írni, de mégis leírom.
 
Volt egy külső szűrőm, de sajnos bemondta azunalmast áramszünetkor, vagy ha kihúztam akkor dőlt belőle a víz.Gondoltam akkor csinálok eggyet.
 
Vettem eggy 30 Literes csavaros tetelyü hordót, a tömítettség miatt gondoltam a csavaros tetőre. Alol oldalt kapott helyet a bemenő (szívó) ág, fent oldalt a kimenő (nyomó) ág, egész a tetelyén egy légtelenítő (mertugye ha bezárjuk a tetelyét akkor a levegőnek valahol ki kell jönni. Még két kissebb lukat is csináltam a fülénél eggyet a szivattyú tápkábelnek, eggyet a fűtő tápkábelnek ( Ha már ekkora a hordó elfér benne fűtő legalább nem ormótlankodik az aksiban). FBS ragasztóval ragasztottam bemeneteket.
 
Akkor nézzük mi van benne:
Fogtam 1db müanyag tálat kifurkáltam az alját, feljel lefele beletettem a hordóba ( ülepítő résznek) arra rá Krumplis zsákba betültve márványzúzalék. Lehet furán hangzik, de lecseréltem az aljzatot a régi márványzúzalékról kvarchomokra így volt ithon vagy 30-35 kg. Utánna szintén krumplis zsákban siporx. Erre rá maradék müanyg cső darabok (maradt a nyomó ill szívó ágból), szűrő szivacs. Utánna Aktív szén saját hálójában. Erre egy nagy XXL csomag perlon vatta. Legvégül ismét márvány zúzalék a súja miatt jól tömöríti a többi yzűrő közeget. 
A keringetés ről egy kiszeparált 1000L/órás belső szűrő. És van még benne egy 100 W os fűtő.
A szívó ág 19mm es , a nyomó 15mm es szilikon cső. A merev rész az akváriumban ahol szív vezeték csatorna.
 
Már egy hónapja üzemel, és eddig teljesen megvagyok vele elégedve. Remélem vagy 6 hónapig nem kell bántani.
 
Tudom semmi ujdonságot nem írtam, de aki elolvasta annak csak nem volt unalmas. További jó halazást mindenkinek.
 
 
 
 

64. blogbejegyzés
Egy akvárium története

Sziasztok!
 
Szeretném bemutatni hogyan valósult meg egy 20éves álom, egy saját akvárium. Mamámnál láttam először akváriumot kb. 7-8évesen, és mint kiderült apukámnak is volt, így nagyjából 10éves korom óta én is szerettem volna egyet, de vagy nem volt eléggé erős a vágy, vagy mindig volt valami ami miatt nem tudtam megvalósítani.
Viszont fél évvel ezelőtt minden összeállt és sikerült véghez vinnem ezt a régi álmot.
A hozzáértésem kb. nulla volt, így majd 1évvel ezelőtt elkezdtem olvasni a neten található blogokat, fórumokat, amikből csak úgy dőlt az információ(sokszor ellentétes, mint azt tudjuk:) ) és majdnem belefulladtam, mivel nem gondoltam volna, hogy ez ennyire összetett hobbi(ha rendesen csináljuk), de kitartottam és nem adtam fel.
Nem voltak nagy vágyaim, csak szerettem volna egy szép akváriumot pár hallal, ahol a napi dolgokat egy kis gyönyörködéssel ellehet egy kis időre felejteni.
Inkább a növényes akváriumok tetszenek, de mivel nagy hozzáértést igényel, ezért egyelőre ezzel nem próbálkozom, csak próbálok tapasztalatot szerezni egy átlagos akváriummal, amit igyekszem a lehető legszebbé tenni.
Mivel szerettem volna magamnak egy íróasztalt, mert valahol dolgozni is kell, és a szoba kialakítása is úgy kívánta, összekombináltam a kettőt, és egy térelválasztóként funkcionáló, térben álló akváriumot csináltam. Nem egy megszokott dolog így rakni az akváriumot, meg olvastam, hogy nem is túl jó a halaknak, de amiket láttam felhozva ellenpéldákat azok tényleg eléggé zűrösek voltak és úgy gondoltam, hogy növényekkel azért lehet ellensúlyozni a térben álló akváriumok hátrányát.
Nem igazán tudtam, hogy mi legyen az akváriumot tartó szekrény alapja, mert nem volt tapasztalatom és először vas zártszelvénybe gondolkodtam, de látván a neten a képeket, gyakorlott asztalosként, és jelenleg egy asztalosipari cégnél dolgozó gyártás-előkészítőként, gondoltam fog ez menni bútorlapból is, csak a megfelelő fakötéseket és merevítéseket kell kitalálni. :)
Így hát fogtam magam és megrajzoltam mindent íróasztalostól, akváriumostól Autocad-ben és neki álltam a gyártásnak.
 
 
A váz
 
Az akváriumot tartó szekrény alapja végül vízálló rétegelt lemezből készült. Minden alkatrész 18mm vastag kivéve a tető, ami 22mm vastag.
Gyakorlatilag egy sima dobozról van szó, aminek a teteje és fenéklapja kifut, ezek közé mennek az oldalak és a függőleges alátámasztások. A felső részen van egy hosszanti merevítő, ami élére van állítva, így rengeteget merevít és erősít, ráadásul besüllyesztettem az oldalak és a függőleges alátámasztások éleibe, így nem a ragasztó meg a csavar viszi el azt a rengeteg súlyt(~350kg) ami majd rá nehezedik.
 
 
A felső 8cm-es merevítőkből ki/lemartam kb.0,5mm mélységben az oldalak és az alátámasztások 18mm-es vastagságát mivel a fekete filmbevonatra nem ragad a faragasztó.
 
 
 
A fenéklapba tessauer csavarokat tette aminek a belső menete fém metrikus, a külseje pedig famenetes és egy imbuszkulccsal lehet becsavarni a fába. Ezekbe a tessauer csavarokba csavartam bele az állítható lábakat, összesen 10db-ot.
 
 
 
Ezzel el is készült a vázszerkezet, amire majd később rákerül a külső burkolat.
 
 
A burkolat
 
Ez egy nem egyszerű része volt a projektnek, mert ahhoz képest, hogy otthon vagyok a témában, nem egyszerű dolog szép és a válság közepén beszerezhető bútorlapot találni. Végül pár hét utána járással sikerült rátalálnom az egyik cégnél egy, a gyártásból már kivont, raktárban álló„Portland cognac cherry” nevezetű bútorlapra, ami nagyon megtetszett.
A vázból már ki volt vágva a lábazatnak a helye, amivel a burkolást kezdtem.
 
 
A szekrényburkolatot úgy találtam ki, hogy maga az akváriumüveg aljára és tetejére rátakar, így sem az üvegfenék, sem az aljazatnak a fele, sem a vízköves felsőrész nem látszik. Mivel a bútorlap 18mm vastag és nagyon ronda lett volna ha ilyen vastagra hagyom, így vissza kellett vágnom(falcolni) a felére(9mm) ami már azért sokkal szebb.
A képet nem kell érteni, majd a későbbiekbe érthető lesz.:)
 
 
Mivel az alsó rész 80cm magas és 100cm széles, túl nagy összefüggő felületnek találtam és szerettem volna valamivel megtörni ezt a felületet, ezért a belemartam 1mm mélyen a bútorlap lapjába egy 15mm széles szálcsiszolt alumínium élzáró csíkot. Ezt úgy martam bele a lapba, hogy szimmetrikus legyen a tetővel, tehát az akvárium alatt és felett is 10cm széles bútorlap látszik. Ez a kész akváriumon majd jobban látszik.
 
 
Az oldal hosszanti élét azért kellett végig kifalcolni, mert ide fog belepasszolni az oldalsó burkolat, ez által egy falcot alkotnak majd a sarkokon. Erre azért volt szükség, mert a sarkot valahogy össze kellett hoznom és mivel se nyíló ajtó, se fiók, se semmi nem kellett ezért volt három lehetőségem.
Az egyik, hogy simán összerakom a bútorlapokat(pl. lentebb a lábazat), viszont akkor az egyik oldalról látszik a bútorlap 18mm-es éle ami nem szép.
A második lehetőség, hogy 45fokba megvágom az éleket és úgy rakom össze a sarkokat, így viszont nagyon kényes lett volna a sarok és balesetveszélyes is, így maradt a bonyolultabb, de szebb megoldás a 6x6mm-es falc.
A képen látszik, hogy a díszítő alumínium csíkkal a rövid 6mm-es élre is be kellett fordulnom, mert ott is látszik.
 
 
Rákerül az egyik oldallap.
 
 
 
 
 
Felfordítva látszik, hogy a lábazatnál csak simán összeraktam a lábazati lapokat, mivel abban a 6cm-be a kutyát nem érdekli, hogyan illeszkednek. Ezen a képen már látszik az oldallapok által képzett 6x6mm-es falc is.
 
 
A beépítésre váró sarok.:)
 
 
Ezen a képen látszik az a 4cm, amibe beleül majd az akvárium és kitakarja a fenéklapot és az aljzat egy részét.
 
 
Mivel a használatbavétel után 1-2hónappal kiderült, hogy a fenti pancsoláskor az üveglapon végigfolyva, a víz betud jutni az alsó, üveglapra rátakaró burkalat möge vmit ide is ki kellett találni.  Igaz, hogy építéskor ott is bekentem vízálló ragasztóval biztos ami biztos, így az a pár kilöttyenés nem okozott gondot, de hosszabb távon jó ha bebiztosítom ezt is jobban.
Szerencsére sikerült pontosra csinálni a csatlakozást, így azt a kb. fél milliméteres rést ami az üveg és a bútorlap között lett elég volt nagyon vékonyan kihúzni akvárium ragasztóval ami közelről nézve sem igazán látszik.
 
Ennyi egyelőre, haladjunk tovább felfelé, avagy….

 
Akvárium ragasztás
 
A méretek: h1000 x sz450 x m550mm
Mikor eldöntöttem, hogy csinálok egy akváriumot az egyetlen dolog volt amire azt mondtam, hogy 110%, hogy nem én csinálom az maga az akvárium elkészítése. Utána olvastam, hogy ki foglalkozik akváriumragasztással Sz.fehérvár és környékén, és hát nem volt túl sok. Akikre rámertem volna bízni az üvegragasztást (üveges) azok nem vállalták, messzebbről szállítva meg csak garanciával gyártattam volna az meg drága lett volna nagyon.
Olvasgattam fórumokat, néztem videókat, sziloplaszt már volt jó párszor a kezembe és hát ez is csak lapokból áll, így hát vettem egy nagy levegőt, gondoltam egy merészet, és megcsináltam ezt is magam.:)
Sok pancserségről olvastam a neten, ezért is döntöttem úgy, hogy inkább én csinálom és ez nem nagyképűség ajánlom mindenkinek, nem egy nagy ördöngőség.
[OFF]
Egy kis kitérővel itt meg is ragadnám az alkalmat, hogy elmondjam szégyellje magát az az üveges, akvárium ragasztó „szakember” aki az 1500-2000,--os akvárium ragasztó sziloplaszttal szembe, sima ecetsavas sziloplaszt ragasztóval ragasztja össze vkinek az akváriumát, csak azért mert az 800,-. Sajnos van erre is példa.
[/OFF] 
Szóval az akvárium 10mm vastag üvegből készült melynél a két oldallap magassági élét felcsiszoltattam és políroztattam, mert az van kifele és eléggé látszik. Én annyira agyon biztosítottam a dolgokat, hogy utólag azt mondom, a 8mm-es üveg is elég lett volna, csak neten az 55cm-es magassághoz a 10mm-es üveget javasolták és hát nekem meg nem volt tapasztalatom és biztosra mentem. Végülis mindegy.
Az oldalakat közrefogó oldalakat érdemes 1-1mm-rel kisebbre szabatni, mivel a ragasztónak is kell hely. Ezt nem olvastam sehol, hogy így kell, csak gondoltam, de szerencsére jól gondoltam, mert pont akkora lett az akvárium, mint a fenéklap.
Az üveg élét vki megcsiszoltatja vki nem, mivel mikor megvágják az üveget és eltörik, vmikor "alátörik" és nem lesz teljesen merőleges a törés.
Én nem csiszoltattam meg, mert egyrészt a 10mm-es üveg élcsiszolásának az ára vmi horror, másrészt mivel élcsiszoláskor a gép 45fokba letöri az éleket ami kb. 1x1mm-es, elgondolkodtam azon, hogy az a 2mm a 10mm-es üvegnél 20%-kal kevesebb ragasztási felületet jelent. Leszabatás után kíváncsi voltam mennyit törött alá az üveg és vhol merőlegesen törött, vhol 0,5mm-1mm-es alátörés volt. Szerintem ez nem vészes egyáltalán főleg, hogy csak szakaszokon van alátörve. Véleményem szerint nem kell az éleket megcsiszoltatni, de lehet üvegese és üvegje válogatja. Nem merek egyik oldalon sem 100%-ra állást foglalni, ezt mindenkire rábíznám, hogyan csinálja.
 
 
Sokakkal ellentétbe én F.B.S helyett a Soudal akvárium ragasztóját használtam, ráadásul színtelent és merem ajánlani a maga 1500,- -os árával. Jó ragasztó, mert nagy a kezdeti tapadása, és szerintem egy árnyalattal halványabb, mint az F.B.S. Az alga néhol erre is rátelepedett 3hónap után, de dörzsivel a nagy része lejön és szinte nem is marad. Sőt amióta próbálom eltalálni a tápozást és az akvárium is kezd beállni az alga is kevésbé telepedik meg a szilón, de inkább semennyire.
A 10mm-es merevítőket előre ráragasztottam az oldallapra, pont ahova kellettek.
 
 
A szokással szembe én végig engedtem a merevítőket annyira, hogy még a két rövidebbik oldallapok is hozzá vannak ragasztva, így még ez is tartja az oldallapokat egymáshoz nem csak a saját élük, ahogy összevannak ragasztva. Sztem nagyon sokat számít, bár bonyolultabb és nehezebb a lapok összeállítása mikor már megvannak kenve ragasztóval, de hát magamnak csináltam és drága volt a kőrisfa parketta.:)
Sokat olvastam a fenéklaphoz való illesztésről. Úgy vettem észre alapszabály(bár sokan nem így csinálják), hogy kicsi akváriumoknál (50-60l-ig) lehet a fenéklapra építeni az oldallapokat, a nagy akváriumoknál pedig a fenéklap köré kellene építeni, mert a ragasztó úgy tart a legtöbbet, tehát húzóra, nem pedig nyírásra.
Én ezt is megoldottam, mert szerettem volna biztonságosra csinálni az akváriumot , de ugyan akkor nem akartam megnehezíteni az életem. A 10mm-es fenékre ráragasztottam még egy 8mm vastag 6cm széles üveget körbe a maradék F.B.S-emmel.
Ezzel a megoldással is sikerült bőven túlbiztosítani az akváriumot.
 
 
Ezek után már csak végig kellett kennem az éleket és a barátnőm segítséggel összeállítani a lapokat.
A neten lehet látni jó pár videót az összeragasztásról erre nekem nem volt időm, és energiám, hogy bemutassam, de annyit elmondanék, hogy aki nem túl gyakorlott az használja az árnyékoló szalagot(festékbolt). Annyit javasolnék még, hogy fekete ragasztónál az üvegvastagságnak a 2/3-a legyen a ragasztó vastagsága, színtelen ragasztónál, pedig szigorúan min.2/3-a és inkább menjen pocsékba a ragasztó, mivel ha levegős lesz a ragasztó az látszik a színtelennél
A sarkokra elég bőven az árnyékoló szalag, mert annyira tapad a ragasztó, hogy még talán a szalag nélkül is megállna, de azért fő a biztonság.
 
 
Erről nincs kép, de a két felső merevítőket összekötöttem még keresztbe egy 4mm vastag, 5cm széles üveglappal. Ez így már bőven, bőven biztonságos és nyugodtan alszom..:)
Vízpróbánál szinte színig volt töltve vízzel az akvárium mikor is a középső átkötő merevítő nélkül 1-1,5mm-rel volt nagyobb középen mérve az akvárium belmérete a szélekhez képest, ami oldalanként 0,5-1mm domborúság. Ez a domborúság az átkötő merevítővel nulla lett.
Természetesen raktam még a keresztmerevítő két oldalára 1-1db 4mm vastag üveglapot a párolgás ellen és van rajtuk 1-1db 20mm-es lyuk, hogy ujjal fel lehessen könnyen emelni.
 
 
Akváriumtető és világítás
 
Mint már azt írtam a tető oldallapjait is vissza kellett vágnom(falcolni), hogy rátakarjon az üvegre oldalról a vízkövesedés miatt(24nk...:( ) Ez majd később látszik.
Mind az alsó, mind a felső rész visszavágott oldalait belülről bepácoltam barna fapáccal(látszik az üvegen keresztül belülről) és bekentem felhígított(~10%-os hígítás) vízálló faragasztóval, mivel itt semmi védelem nem volt a félbevágott forgácslapon, ami pár csepp víz hatására is dagad, és tönkremegy.
Lehet vastagon kenni(vagy 2x vékonyan ha a helyzet úgy kívánja), mert miután a víz elpárolog a ragasztóból, teljesen összeesik és csak egy vékony vízálló műanyag réteget képez a forgácslapon. A sziloplaszttal szembe talán azért jobb megoldás, mert megszáradás után nincs vastagsága és a szilóval szembe a faragasztó ha minimálisan is, de beszívódik a fába és bele, illetve ráköt, ráadásul jól bele lehet pacsmagolni minden kis résbe. Mivel vizes bázisúak ezek a diszperziós faragasztók minden szerszámot ellehet mosni utána vízzel.
Szóval ajánlom mindenkinek, ezt a megoldást nem csak az akvarisztika terén és bár ettől nem lesz vízálló a forgácslap, de nagyon sokat segít.(a kezdet óta már ezt is megtapasztaltam:) )
A tetőlap nyitását dugópánttal oldottam meg, mert ezt a bútorlap élébe lehet befúrni és így kinyitott állapotban a fix tetőre fordul vissza és azon támaszkodik. Sárgarézből lévén a hagyományos értelemben véve nem rozsdásodik.
 
 
A világításhoz power kompakt fénycsővet használtam, mert a villanyszerelő apukám lévén ehhez volt itthon minden és olvastam, hogy mások is használják, ezért gondoltam nem lehet rossz megoldás.
36W-os 840-es 4000K 2900lumen-es csövek voltak itthon és egyelőre ezeket használom. Tervben van 2db 865-ös cső beszerzése, de már a 2. nagy villanyász szaküzlet küldött el, 1napos utánajárással, hogy ők nem tudnak(inkább sztem nem akarnak) ilyet beszerezni. Jelenleg is várok egy visszajelzést...nem egyszerű .
A fénycsövek fölé szerettem volna vmi védőburkolatot fémből, ami valamelyest megvédi a bútorlapot a hőtől. Tudtam, hogy vmi íves kellene, ami nem rozsdásodik, a hőt is bírja, és ne legyen egy kész vagyon. Erre a legjobb megoldás egy rozsdamentes lemez lett volna, amit egy bádogossal ívesre hajtatok, és bár van ismeretségem az utána járkálás sok lett volna. Viszont kitaláltam egy olcsóbb és gyorsabb megoldást, ez pedig a kisméretű(d=7,5cm) horganyzott ereszcsatorna a maga 700,-/fm árával. Elvágtam 45cm hosszúra, majd szétpattintottam az összeillesztésnél és elvágtam hosszába lemezvágó ollóval, illetve dekopírfűrésszel. Ezekről még le kellett vágni a összeillesztés hajlított részeit és kicsit megreszelni.
Igaz, most elég fényesek ezek az alumínium horganyzott lemezek, és idővel befognak homályosodni, de nem nagyon érdekel, mert a cél a bútorlap védelme volt a hőtől ami sikerült is, a 4x36W a 4x2900lumen-nel, meg úgy gondolom bőven elég(még sok is) egy 250l-es, vegyes akvárium fölé.
Mivel a fénycsövek foglalatai nem tartanak sokat a gravitációval ellen, ki kellett találnom vmit amivel a több mint 40cm hosszú fénycsőnek a másik végét alátámasztom. Erre azt találtam ki, hogy a felső hővédő burkolat végének a középső részét lemezvágó ollóval bevágtam és vissza hajlítottam.
 
 
Az előtétek az akvárium alatti dobozba lettek beszerelve, amik elég sok hőt termelnek, így azt ajánlom akinek van egy kis lehetősége, hogy ne a tetőbe szerelje az előtéteket az éljen vele. Egy pillanatra is hozzáérve megégetik az ember kezét. Annyi előnye van a forróságának, hogy a 4db előtét kb. 40fokot csinál az alsó dobozban, így lehet még télen sem lesz szükségem fűtőre.
Az előtétekből a fénycsövekhez vezető vezetéket megszakítottuk egy lengőaljzattal és egy dugvillával, így a tető levehető, ha ezeket széthúzom.
Lényegében ennyi itt egy összkép a világításról és pár kép a tetőről.
 
 
 
 
 
 
Szűrés
 
 
A szűrés egy hosszú gondolkodás végeredménye lett és nem bántam meg, bár sokszor majdnem feladtam a hihetetlenül nehéz anyagbeszerzések miatt.
Sok tapasztalt akvarista elriad, majd attól amit most itt írni fogok, mert hogy 20-30éve is voltak szép akváriumok külső szűrő nélkül és........ én csak hallottam és olvastam a régi technikákról, ezzel nem tudok vitázni sőt azt is látom és érzem, hogy túl van ragozva ez a szűrés mizéria, csak hogy mindenki bevételhez jusson, de nekem több okom is volt hogy egy 60literes hordóból csináltam a szűrőházat és egy Eheim C+ 2000 forgatja a vizet. 
  • minél kevesebb technikát szerettem volna látni az akváriumba hiszen rontja az összképet, ezért sem akartam belsőszűrőt és fűtőt az aksiba
  • másokkal ellentétben én a hordóba raktam a pumpát, mert minél kevesebb vízcsatlakozással, ezáltal hibalehetőséggel akartam megcsinálni a szűrőt és kellett a hely a pumpának
  • szükség volt a nagy átmérőre, hogy az átfolyási sebesség lelassuljon, mert egy szűrőben akartam a bió,- és mechanikai szűrést megoldani és a lebontóbaciknak a lassú vízáram kell
  • ha van hely úgy gondolom a szűrőanyag mennyisége többet számít, mint a milyensége/minősége
  • ha később szeretnék egy nagyobb akváriumot már nem kell másikat építeni, mert ezzel a szűrővel ennél sokkal nagyobb aksikat is lehetne szűrni
  • hely is volt bőven az akvárium alatt
  • takarítani minél kevesebbet akarom, mert nem szeretném ha a látvány élvezését a technikával történő "******" beárnyékolja 
....és mint azt tudjuk "túlszűrt akvárium nincs" :)
 
 
 
A hordó aljába találtam egy tökéletesen passzoló műanyag, mikróba használatos ilyen letakaró akármit párszáz forinttért, ami már ki is volt lyuggatva( egy gonddal kevesebb). Erre ráragasztottam egy műanyag tányért, ami azt a célt szolgálta, hogy ebbe van rögzítve a hordóba menő cső vége és a mikrós tető tetejére zúdul a víz ami tompítja a víz erejét, és mivel a mikrós tetőt kifúrkodtam kisebb-nagyobb lyukakkal, így a mikrós tető belsejébe ami maga az ülepítő, már több kis lyukon jut a víz, így kevésbe keveri fel az ott található dolgokat….legalábbis a cél ez volt.:)
 
 
Miután bekerült az ülepítő, körbevettem két, zsákba rakott gégecsővel. Kértem apukámtól egy kb.10méteres(d=20mm) darabot, gondolván 2-3m-t feldarabolok belőle és az elég is lesz. Jah persze…a 10m-t simán benyelte a hordó, még majdnem kevés is lett.:)
 
 
Ez után a következő lépés maga a szűrőközeg volt, aminek kerti tóba használatos lyukacsos, porózus szerkezetű Ubbink szűrő szubsztrátumot használtam.
 
 
21kg/40liter(3500,-) volt egy zsákba, ami pont elég is volt, és 4db raschel zsákba töltöttem, amikkel körberaktam a bevezetőcsövet.
 
 
Erre a szűrőközegre került rá végül a TM30-as kék szűrőszivacs, ami alá a későbbiekbe bekerült egy kb. 3cm vastag perlonvatta, hogy megfogja az apró dolgokat.
Igen alá, mert egyelőre nem sikerült semmit kitalálnom arra, hogy a pumpa ne szívja be a csövén. Azt hittem hamar elfog így tömődni, de nem, mert szerintem az ülepítő, a gégecső és az a 30cm-nyi szűrőközeg nagyon sokat megfog az apró „szemétből” és így 4hónap után sincs semmi gondom vele és a vízszint sem csökken a hordóban. Szóval ez így most szuperúl működik, a kékszivacs pedig bacitelepként funkciónál és megakadályozza, hogy a perlonvatta a pumpába kerüljön.
 
 
Pumpáról olvastam, hogy érdemes úgy elhelyezni/használni, hogy a tengely függőleges legyen mivel a gravitáció így kevésbé terheli és tovább bírja tengelycsere nélkül. Logikus és majd az idő igazolja az állítást.
Szóval csináltam neki egy stabil tartót amibe beleállítottam és alulról a saját gyári tömlőcsatlakozójával rögzítettem. Először egy lapra rögzítettem ami a hordó két oldalsó peremére támaszkodott rá, de a pumpa gerjesztette rezgéseket nagyon átadta a hordónak amitől elég hangos lett az amúgy nagyon-nagyon halk pumpa. Így most a szivacs ezeket a rezgéseket elnyeli.
 
 
Villanyvezeték….na igen, ez egy nagy kérdés volt, hogy levágjam-e a 18.000,- -es, 3év garival rendelkező pumpa villásdugóját és egy pillanat alatt megoldjam ezt a dilemmát egy kábelátvezetővel. Viszont, mivel ez túl egyszerű lett volna és ugyanakkor szívás is, ha véletlen kifogok egy hibás pumpát, inkább kerestem más megoldást.
A korábbi varriációt nem részletezném, de a végső megoldás egy akkora kábelátvezető lett amin átfért a közel 40mm széles villásdugó. Mivel viszont a vezeték csak 5mm vastag a szigetelés nem volt az igazi.:) Erre azt találtam ki, hogy fogtam egy danamid rudat és kiesztergáltam belőle nagyjából a kábelátvezető negatívját, majd félbevágtam és kinútoltam a közepét, hogy a vezetéknek is meglegyen a helye. Viszont a danamidot nem olyan egyszerű ragasztani pláne nem úgy, hogy az tömítő ragasztó is legyen és a víz alatt is tartson. Erre sikerült apukámnak megoldást találnia, mivel a villanyszerelésnél használnak vmilyen puha, papírszalagos tömítő szalagot, ami hő hatására felpuhul és hozzátapad mindenhez. Ez lett végül a jó megoldás, mert tapad is rendesen és az 1mm-es vastagságával tömít is. Kényes pont volt, de végül ez is szuper lett.
 
 
A másik ilyen kényes pont a hordótető szigetelése.
Azért vettem ezt a csatos hordót, mert állítólag a piros csavaros tetejűt nem lehet annyira meghúzni, hogy az szigeteljen.
Alapjában ez a kék csatos hordó nagyon jól szigetel, de ami számomra a mai napig hihetetlen és nem bírom felfogni, hogy az akváriumból a 1”-os csövön olyan erővel jött a víz a hordóba miközben a pumpa 2000liter/órával nyomta a vizet vissza az akváriumba, hogy a hordó kék ~3-4mm vastag PVC tetejét úgy felpúposította,(normál nyomás nélküli állapothoz képest ~+10-12mm) hogy azt tenyérrel nyomva is nehezen tudtam visszanyomni!(és nem én vagyok a gyenge:) ) Gyári szigeteléssel nem várható el, hogy ilyen körülmények között szigeteljen a hordó, így először megpróbáltam azt amit mások is egy ~5mm vastag madzagot raktam a tömítőgumi alá. Ez nem igazán vált be, pedig alig bírtam lezárni a csatot. Végül az lett a megoldás hogy a hordóba lejutó vizet lefolytottam úgy, hogy a hordóba vezető szívócsőre http://www.akvarista.hu/index.php?oldal=42&uid=27332&cmd=show&id=3119
annyi lyukat fúrtam ami nagyjából megegyezik a pumpa visszapumpáló teljesítményével, így a hordó minimális nyomás alatt van. Azért kell a nyomás , hogy a pumpát ne fogjam vissza.
Segítség képen, ha vki ilyen szűrő építésére adná a fejét megjegyezném, hogy azt a javaslatot kaptam(szóban és netről) hogy a szűrőbe vezető cső legyen eggyel vastagabb, mint a visszanyomó cső. Ez ekkora szűrőnél nem igaz!(lásd fentebb az erejét) Lehet, hogy egy kis külső szűrőnél a maga 12-15mm-es csövénél jó megoldás, de a 20mm-es(3/4”-os) visszanyomó ághoz nem kell 25mm-es(1”-os)szívócső.
A hordóba és a hordóból ki- és befolyó csövet a korábban kigondolt locsolótömlő helyett a mosó,-mosogatógépekhez használatos kifolyó csőre cseréltem, mivel 80cm-200cm-ig nyújtható, nagyon hajlékony és bírja a nyomást is ráadásul a két végén gumis gyári csatlakozó van amit nagyszerűen lehet rögzíteni AWAB bilinccsel a 3/4”-os idomokhoz.
A pumpát beállítottam ~1500l/órára aminek a tényleges vízszállítása 1000l/óra körül lehet. Mivel azt akartam, hogy a vízáram az akvárium minden szegletébe eljusson szükség volt erre a vízszállításra, viszont a baciknak meg a lassú vízáramlás kell, ezért is kellett a nagy hordó, hogy a keresztmetszet miatt a hordóba lelassuljon a víz és alacsony legyen az átfolyási sebesség. Nem mondom, hogy tökéletes lett, de ha minden igaz akkor 13cm/perccel halad a hordóba a víz, ami a max. 30cm/perchez képes nagyon jó és az ajánlott 5-10cm/perctől sem marad el nagyon, ráadásul a kapilláris járatokban ez sokkal kevesebb.
Szóval jó lesz ez, főleg ha 1évig hozzá sem kell nyúlnom.:)
 
 
Belvilág
 
Mint azt írtam nem voltak konkrét elképzeléseim, csak növények és halak, kb. ennyi.
Szóval raktam 3-6mm-es kavicsot aljzatnak, 2db mészkő sziklát ami ~10éve várta a sorsát, mert még vmikor 2002 környékén hoztuk az Adriáról erre a célra. Féltem, hogy majd bekeményíti a vizet, de semmit nem keményít. Talán azért, mert nem bányászott mészkő volt, és az évmilliók során a sósvíz megtette a hatását. Nem tudom.:)
Szőlőtőkéről is sok rosszat olvastam, de legalább annyi ellenpéldát is, így ez is rám várt, hogy leteszteljem. Nem csalódtam egyelőre.
A kivágás után 1-1,5 hónappal kifőztem, ázott az akváriumba ~2hétig majd elsüllyedt. Lett rajta vmi vastag nyálkás fehér penész amit, egy akvarista társamtól kapott 13db RC 3-4nap alatt kétpofára tömve lezabált és azóta sem jött elő. Cserébe úgy telerakták az aksit az RC-k, hogy az csuda.:)
A színét nem ereszti, csak félévente kell róla a fekete bevonatot lemosni és akkor jó lesz.
Növényekből, ami jelenleg is megvan még az a valiznéria, fodros vízikehely, törpe bacopa, anubias nana és egy gömbmoha. Az Ophiopogon kyoto-val kicsit átvertek, mert mint kiderült mocsári növény, de elajándékoztam, és sztem a pervulával is ez lesz a helyzet, mert nem akar rendbe jönni.
 
Hát ennyi az én akváriumom története.:)
 
Rakok fel majd képet több oldalról is, de most csak ennyire tellett.
 
 
Azért vettem a fáradságot és írtam le az akváriumom történetét, mert nekem is sokat segítettek az ilyen blogok és bár így is voltak bőven-bőven nehézségek, és egy-két dolgot máshogyan csinálnék, nem bántam meg és egy gyönyörű dísze lett/lesz a lakásunknak ez az akvárium.
Remélem ezzel a bloggal sokaknak segítek én is.
 
Köszönöm mindenkinek a segítséget !
 
----------------------------------------------------------------------------
Folyamatosan egészítem ki a blogot, mert nem jutott azonnal minden eszembe.
Az új részeket pirossal kiemelem amik 1hét múlva feketék lesznek, csak ha vki már olvasta és kíváncsi akkor ne kelljen átrágnia az egészet, hogy mi változott.
 
 
 
 
 
 

65. blogbejegyzés
Egy 300l-es akvárium hátterezése

  A következő oldalakon 300 literes akváriumom nikecell hátterének elkészítését fogom ismertetni. Nem ez az első ilyen jellegű háttér, amit készítek, 2006-ban két terráriumot háttereztem, ezek szárazföldi gyíkok részére készültek, cement-csemperagasztó és vas-oxid színezék alkalmazásával. A módszer bevált, a mai napig tartósnak bizonyult, egyes helyeken, ahol az állatok gyakran kapaszkodtak, a csemperegasztó-réteg lekopott, ezt majd pótolnom kell. A későbbiekben készítettem egy akváriumi hátteret is, nikecell, csemperagasztó és különböző oxidfestékek felhasználásával. Ez az akvárium (117l) egy talajszűrőt tartalmazott, ami nem a talajon keresztül szívta a vizet, hanem azon át nyomta, megakadályozva a mulm leülepedését. Ezt a módszert szerettem volna megvalósítani egy kissé nagyobb méretben.
 
  Öt és tíz cm vastagságú nikecell lapokat használtam a háttér elkészítéséhez. A sarkoknál 1-1 10 x 10 cm méretű nikecell oszlopot terveztem, amiben a szűrőakna helyezkedik majd el, itt fut majd a talajszűrő PVC csöve, illetve itt található a rácsos ki/beömlő is. A háttér többi részének alapját 5cm vastagságú táblák alkotják, középen elfelezve (így a háttérelemek éppen beférnek az akváriumba)
A 10x10 cm-s hasábokban elkészítettem a szűrőkamrát, kb 25-30 cm hosszban, körcikk keresztmetszetben. Ehhez a művelethez marok forrasztópákát alkalmaztam. (Célszerű ilyenkor szabadban dolgozni, vagy kültérre vezetett konyhai elszívó alatt, mert az olvasztott nikecell rendkívül kellemetlen szagú és mérgezőek a gőzei.)
Következő lépésként a talajszűrő PVC csövének fúrtam ki a helyét a hasáb hosszában. Ehhez egy elég hosszú fúrószárra volt szükség, különösen kellett vigyázni, hogy ne térjen el a furat a függőlegestől, mert akkor nem tudom lekerekíteni a kamra külső (akvárium belseje felé tekintő) oldalát. Ennek a külső oldalnak a lekerekítését szintén pákával végeztem el, óvatosan, hogy át ne szakítsam a kamra falát, illetve hogy ne nyíljon meg a talajszűrő csövének ürege. Az így létrejött sarokelem falvastagsága legalább 1,5-2cm volt. Hátra volt még a beömlő és kiömlő nyílásoknak azok üregeinek illetve az üregeket a szűrőkamrákkal összekötő járatoknak az elkészítése. A sarokelemek alján járatot kellett égetni a talajszűrő csövének ott már vízszintes ága részére.
sarokelem szűrőkamra
 
  A talajszűrőhöz felhasznált PVC cső 16mm-s az Aquadepoból szereztem be (elég drága volt). Sajnos ehhez az átmérőhöz nem tudtam idomokat beszerezni, így maradt a hajlítás. Az egyik végén lezárt csőbe száraz homokot töltöttem teljes hosszában (ez akadályozza meg, hogy a hajlítás során a cső ürege ellapuljon), majd a másik végét is lezártam. Óvatosan, hőlégfúvóval melegítve hajlítottam, hogy elkerüljem az anyag megégését.
Utólag kiderült, hogy ehhez az akváriummérethez nagyobb átmérőjű talajszűrő csövekre lett volna szükség, de a rendszer így is működik.
 A PVC csöveket sziloplaszttal ragasztottam a sarokelemek megfelelő járataiba, úgy, hogy mellettük ne tudjon a víz a szűrőkamrából elszivárogni.
 A sarokelemeket az akvárium alsó és felső hosszanti merevítései miatt kicsit még formázni kellett, majd a helyükre lettek próbálva (Az illeszkedés csaknem tökéletes volt). 1-1 szűrőrácsot is rögzítettem a szűrőkamrák be és kiömlőnyílásaihoz (később kiderült, hogy ez a rendszer gyenge pontja).
sarokelem szűrőráccsal
 A háttér közepén szintén elhelyeztem egy talajszűrőcsövet, ennek felső csatlakozási pontját a merevítés miatt előre kellett hajlítani.
  A háttér domborzatát hőlégfúvóval készítettem el, az ág és kőimitációkat pákával alakítottam ki a hulladék darabokból. Ezeket az elemeket műanyag fogpiszkálókkal illetve sziloplaszttal rögzítettem a háttérre. Különösen ott kellett kellett gondosan eljárni, ahol ezek az elemek átlógtak a másik táblára vagy a sarokelemekre. Arra törekedtem, hogy lehetőleg minél kisebb legyen a hézag, amit, majd csemperagasztóval kell kitöltenem.
Háttér csemperagasztózásra előkészítve
  A híg csemperagasztót ecsettel vittem fel az előtte megnedvesített felületre, vékonyan. A teljes száradást követően jöhetett a következő réteg. Arra mindig nagyon vigyáztam, hogy ne túl hirtelen száradjon meg a csemperagasztó, mert akkor kirepedezik, ill. porlik, ezért gyakran nedvesítettem a felületet. 6 réteget vittem fel, az utolsók már színezettek voltak (barna sárga – Fe-oxid, zöld- Cr-oxid). Ügyeltem, hogy a dekorációk mögötti részekre is megfelelő mennyiségű ragasztó jusson, továbbá, hogy eltűnjenek a hőlégfúvós formázás következtében létrejött cellaszerű üregek.
1. réteg csemperagasztó rákenése után
száradást követően
színezés, végső rétegek felvitele
 Az egyik legkritikusabb mozzanat a háttér beragasztása volt, a pár grammos nikecell táblák a csövek és a több réteg csemperagasztónak köszönhetően ekkor már több kilót nyomtak. Először a két sarokelemet ragasztottam be, ügyelve hogy az illeszkedés megfelelő legyen az üvegfelületekhez. A ragasztáshoz áttetsző sziloplasztot használtam (OBI-ból szereztem be a legolcsóbbat) Még sosem jelentkezett probléma azzal kapcsolatban, hogy nem akvarista szilikont, hanem áttetsző szilót alkalmaztam. Ragasztás előtt az üvegfelületeket alkohollal zsírtalanítottam. A ragasztáskor ügyeltem arra, hogy a kamrák fala legalább két csíkban hozzátapadjon az üveghez, illetve a sarokelemek víz felé néző széle is le legyen ragasztva. Ez azért fontos mert így a víz a szűrőkamrákba, ill. azokból kizárólag csak a szűrőrácson (ill. a külső szűrő csövein át tud majd távozni). Szűkség volt az egyes elemek érintkező felületeinek csiszolására is, hogy az összefekvés tökéletes legyen. A Nikecell táblák annak ellenére, hogy a padlón kentem rájuk a csemperagasztót kissé (0,5cm) meghajlottak. Ezért beragasztásukkor óvatos folyamatos nyomást kellett kifejteni, hogy ne alakuljon ki mögöttük üreg és ne szakadjon be a ragasztó. Erre a célra hulladék nikecell darabokat használtam amellyeket az akvárium elülső üvege és a háttár megfelelő pontja közé feszítettem be (óvatosan). Az illesztéseket még egy utolsó réteg csemperagasztóval tüntettem el.
háttér a beragasztást követően
illesztések eltüntetve
  A teljes száradást követően a talajszűrő rácsát készítettem el. Ehhez (és ez már többször bizonyított) zuhanyzókban alkalmazott műanyag lábrácsot használtam (jóval olcsóbb és tartósabb, mint a gyári talajszűrőrácsok, modulárisan összeilleszthető, és a talaj súlyából adódó terhelést is egyenletesebben osztja el az akvárium aljára). Kivágtam a benyúló háttérelemeknek megfelelő részeket, illetve a talajszűrő rács alá nyúló csöveinél a rács lábacskáit. A rács felületéhez nagyon finom szövésű műszálas anyagot varrtam (szitaszövetet kerestem, de azt nem kaptam, azt hiszem függönyanyag került bele) itt az a fontos, hogy a vizet átengedje, de a kavics kvarchomok ne kerülhessen a rács alá.
 Rács nélkül feltöltöttem az akváriumot vízzel, egy belső szűrő biztosította benne a megfelelő vízmozgást. Egy nap után már jócskán bezavarosodott. Ekkor vízcsere majd újra feltöltés. Én ezt csak 2x játszottam el, de mindenkinek javaslom 1 hétig bátran áztathatja a hátteret sok felesleges festék oldódik ki még ilyenkor.
 A rács behelyezése után durva kavicsot (sóder) rétegeztem, majd erre apróbb szeműt legfölülre pedig kvarchomokot, de azt nem mindenhova, csak néhány helyre és vékonyan (csak esztétikai okból), mivel lefogja a talajszűrőt. Dekorációk, növények, majd 2 külső szűrő beüzemelése Tetratec EX 700. A kezdeti verzióban a szűrők a szűrőkamrákból szívták a vizet és a talaj alá, valamint a háttér előtt elhelyezett esőztetőcsövekbe nyomták. Pár nap múlva először csak 1 halat, majd mivel az láthatólag jól érezte magát a többit is behelyeztem.
ime az eredmény
 Pár hét üzem után kiderült, hogy ebben az elrendezésben az EX700-as szűrők névleges 700l/h teljesítménye kevés, megfelelő áramlás kialakításához, ezért beszereztem egy tengeri akvarisztikában használt áramoltatót (1600l/h). Ez azonban elég zajos volt különösen az indulásnál, így hát csak időszakosan üzemelt. Be kellett látnom, hogy erősebb szűrőkre van szükség. Két Tetratec EX1200-t tudtam beszerezni az egyik fórumozótól. Ezeknek azonban a talajszűrő csövezésére használt cső keresztmetszete nagyon kicsi lett volna, lefojtotta volna a szűrőt, ezért átterveztem a szűrőrendszert. Mindkét szűrő az egyik szűrőkamrából szívja a vizet. Az 1-es számú nyomóága két vékonyabb csőre van osztva, amelyek a talajszűrő csöveire csatlakoznak. A 2-es számú szűrő nyomóága a másik szűrőkamrába lett bevezetve. Ebben a verzióban az áramlás megfelelő, mulm alig rakódott le. Viszont a szívóághoz tartozó kamra háttérbe épített szűrőrácsa napok (1-2) alatt eldugult az intenzív áramlás által összegyűjtött növényi részek miatt. Szélsőséges esetben kiürült a kamra és levegőt szívott a szűrő, ami egyáltalán nem kívánatos. Ezt kiküszöbölendő a szívóágat kiemeltem a háttér elé és egy szúnyoghálóból készített zárt kosárhoz csatlakoztattam, aminek a felülete sokszorosa volt az eredeti szűrőrácsénak. Ez esztétikailag nem túl szerencsés, de egy vasfa mögé, mellé rejtettem, viszont hatékonyan üzemel immár 8 hónapja. A mulm a szűrőkosár alatt gyűlik össze (nem tömíti el a külső szűrőket) viszonylag könnyen összeszedhető. az egyetlen problémám az akváriummal az algásodás, ez gondolom az intenzív világítás, nem megfelelő gyakoriságú vízcsere, silányabb minőségű szűrőanyagok következménye.
 
 

66. blogbejegyzés
Csigaszívó

Sajnos elég sok tornyos csigám van. Szinte kipusztíthatatlanok. Véletlenül jöttem rá, hogy a alga tartalmú tablettás eleséget nagyon kedvelik. Kiszedni viszont nehéz őket, ezért készítettem egy csigaszívót. Mellesleg az üledéket is egészen jól ki lehet vele takarítani.
A szerkezet nagyon egyszerű, lényegében egy motoros szűrő, amire egy tartályt erősítek a szívó ágon.
A motoros szűrő szívócsonkja rápattintható a motorra. Ezt ragasztottam icetea-ás flakon kupakjába. Egy pici szivacs nem engedi az akváriumba vissza a szennyeződéseket.
A falakon tetejét levágtam, majd egyszerűen egy colás falkon alsó részére nyomtam. (Úgy kell levágni a felső részt, hogy éppen szoruljon)
Tömszelencével rögzítettem a szívócsövet. A motor teljesítménye szabályozható, így be lehet állítani az optimális szívási sebességet.
Ezen a videón látható a hatékonysága: http://www.youtube.com/watch?v=O2gGQZdk9eA
 
 
 
 
 
 

67. blogbejegyzés
Mekk Elek

Nem oly rég említést tettem abbeli tervemről,hogy barkácsolok egy külső bioszűrőt.Most jött el az ideje,hogy hírt adjak kanasztajárásomról.

Úgy kezdődött,hogy a pincében bóklásztam a lomok között,mikor a kezembe akadt egy darab szennyvízcső.Gondolkodtam,mire lehet jó azon kívül,hogy a kutyát dobálnám vele.Két további ötlet:akváriumi szűrő vagy atombomba.A plutónium beszerzése nem egyszerű,ezért a könnyebbnek tűnő megoldás mellé tettem a voksom.Menet közben rájöttem,a két feladat vetekszik egymással.

Volt egy110-es csövem.Az akvaristán utána néztem a különféle megoldásoknak.Cső a csőbe,békazár,szilikon,tetőbe rejtett motor....Még sorolhatnám,egy csomó precíziós meló,amin igen könnyűnek tűnik elcsúszni.Nekem valami „pórias”megoldásra volt szükségem,ami mégis masszív.Nos,meg is találtam.Egy gumigyűrűs csőtoldó elem,az egyik végén dugózva.Az albumomba tettem fel róla pár képet.Szuper,amíg nem kell szétszedni.Akkor előnyös lehet a kérges tenyér,meg hogy tudjon az ember jóízűen káromkodni.Ez utóbbi egy magyarnak nem szokott gondot okozni tapasztalatom szerint.

A ház már megvolt,jöhet az „aprólék.”

Krumpliszsák az van elég.Egy régi festékhenger lehúzó rácsát is sikerült feláldoznom.Az alsó dugó peremére ültetve kialakíthattam 5cm-es üres teret az alján.

A gazdaboltban vettem két méter 10-es szilikoncsövet.Kicsit merevnek gondoltam már akkor,kellett is vele még makiznom.De mindent a maga idejében!

Utoljára hagytam az akvarista boltot.Eddig minden simán ment,tudtam,hogy nem tarthat ki végig a szerencsém,de az elkövetkezőkre azért nem voltam felkészülve.

Belépek az üzletbe.Dekoratív ifjú hölgy,kötelező félmosoly.

Dialógus,a teljesség igénye nélkül:

-Valami szélesebb szivacs van?

-Sajnos nincs.

-Perlon vatta?

-Az sincs.(rövid keresgélés után)

-Lávakő?

-Minek az?

-...?! (Al Bundy -féle döbbent fej)

Esetleg egy vízszivattyú?

-Az van több fajta is,válasszon!

Kisorakoztatott elém három levegőpumpát.Ekkor éreztem,hogy kezdek kissé szétcsúszni és ezt ugyan mivel érdemeltem ki?Hirtelen valami B-terven kezdtem morfondírozni.Az atom már nem is tűnt olyan rossz megoldásnak.Vagy legalább megnyílna alattam a föld!Ekkor szinte varázsütésre belép a tulaj,kaptam tőle egy igéretet a szivattyúra.Megnézi a nagykerben,aztán felhív.Állta a szavát.Még mielőtt elhagytam a tett helyszínét ilyedtemben vettem egy doboz kerámiagyűrűt.

Pár nap múlva meglett a szerkezet „lelke”.Felmentem Gabihoz kifúrni a tetejét,megbeszéltük,hogy mit hogy.Kávé,cigi,tűz haza.Összeraktam.A csöveket nem is kellett szilózni.Jó passzosra fúrtuk,előzetesen úgy gondoltam,hogy mikor a felemelkedő víz eléri a kifolyó cső száját,a könnyebbik utat fogja választani a csövön keresztül,ahelyett,hogy a beszorult levegővel „birkózna.”Így lesz egy jó kis légbubi a szerkezet tetejében,szivárgástól nem kell tartani majd.Ezen elmélet a későbbiekben bizonyítást nyert

A szivattyú aljára szivacsot gumiztam,hogy ne menjen bele a trutyi.”Beragasztottam”a motort,le is fordult az üvegről.Amúgy se tetszett az a nagy c betű.Feltúrtam a horgászcuccomat.Tudtam,hogy van valahol egy berman csövem közte,amit felszíni úszónak használtam.Meglett.Némi műszaki konzultáció után megtöltöttem sóval és a gáz fölött meghajtottam a végét vinklibe.Mindjárt jobban nézett ki.Öreg este lett mikor beindítottam.A feleségem szerint semmi hangja nincs.Ebben muszáj vagyok ráhagyatkozni,nekem ugyan zúghatna.A láncfűrész tett róla,hogy ilyesmivel ne kelljen foglalkoznom.

De a boldog végkifejlet még éppenséggel várat magára.Nem tudok szó nélkül elsiklani a tény mellett,hogy reggelre kettő kivételével az összes halam elhullott.Szerencse a szerencsétlenségben,hogy volt éppen egy csomó felhalmozott esővizem,úgyhogy meg tudtam őket menteni.Hát,a tesco-s szivacs nem jött be.Kiáztatva se.No,talán a restart jobb lesz.Nem tudom a két delikvens is így gondolja-e.Most kicsit el vannak szontyolodva.Karácsonyi után egy újévi meglepi?Csak nem tán?! 

68. blogbejegyzés
\"Élőgépes\" víztisztítás

 A blog-témák közül a legnépszerűbbek kétségtelenül az akvárium szűrésével kapcsolatosak.  A jobbnál jobb külső-belső-alsó-felső szűrőrendszerek összeállításáról és működéséről rengeteg információ áll rendelkezésünkre. Ezek feladata alapesetben az akváriumban keletkező ammónia nitráttá alakítása. Ebben az írásban egy lépéssel tovább lépek és a nitrát eltávolításra koncentrálok. A különböző „házi” és „ipari” denitrifikáló berendezések általában a nitrifikációhoz hasonlóan, baktériumokat használnak. A nitrát kémiai megkötését szolgáló technológiák (pl. anion cserélő műgyanta) közül is számos használható megoldást találhatunk. Én egy harmadik, az előzőeknél látványosabb módon próbálok megszabadulni a vízben oldott, nemkívánatos anyagoktól. Az elmúlt 6 hónapban egy egyszerű, házilag összeállított „élőgép” működését figyeltem és vizsgáltam, amelyben szűrő közegként növények gyökerét használtam fel. A megfigyelés időtartama alatt vízcserét nem hajtottam végre, csupán a párolgásból adódó vízveszteséget pótoltam.

Az akvárium:

765 liter űrtartalmú, lakói: 10 db Cyphotilapia gibberosa „Mpimbwe Blue”, 2db Maylandia estherae, 2 db Altolamprologus compressiceps, 1 db Ancistrus cirrhosus. A mechanikai szűrést és a nitrifikációt egy 110 literes alsó polcos szűrőakvárium biztosítja, amelyben kb. 40 liter lávakő, 2 liter biolabda és 40 liter TM30 szivacs található. Az ammónia jelenléte az akvárium indítása óta 0,05mg/l és 0,09mg/l között változott, ezért erre a későbbiekben már nem térek ki.  

Az „élőgép”:

110mm-es PVC lefolyócső, amelyre 11cm-es helyközzel 9cm átmérőjű lyukakat vágtam. 

 


A lyukakba 1,5 literes ásványvizes palackot helyeztem, amit előtte olyan magasságban vágtam le, hogy a PVC cső fölé érjen. A palack teljes felületét kilyuggattam, majd égetett agyaggolyóba különböző szobanövényeket ültettem. 

 

 

A PVC csövet úgy kötöttem a rendszerbe, hogy az akváriumból gravitációs módon a szűrőakváriumba folyó vizet egy levegőztető csővel megcsapoltam. 

 


 

A PVC másik végét pedig egy 10mm átmérőjű műanyag csővel a szűrőakváriumba vezettem. Így biztonsággal elkerülhető az egység túltöltődése. A kivezetést úgy helyeztem el, hogy a PVC csőben a vízszint 3-4 cm magasságú legyen.  

 

 

 

Az így elkészült, egyszerű szűrés-kiegészítés megfelelő tápanyag és vízutánpótlást biztosít a növényeknek, valamint optimális közeget a gyökérlégzés működéséhez. Mechanikai meghajtást nem igényel, a víz mozgatása gravitációs úton történik. 

 

 

A rendszerbe gyakorlatilag bármilyen növény beültethető, természetesen az adott hőmérséklet, fény és PH viszonyok figyelembevétele mellett. Mivel a magyarországi csapvizek többsége -nagyon vagy -extrém kemény, ami a PH emelkedését közvetetten idézi elő, ezért ilyen esetben érdemes olyan növényeket választani, amik magasabb PH mellett is képesek megfelelő mennyiségű tápanyagot felvenni.

Az alábbi táblázat a növények általános tápanyag felvételi képességét mutatja adott PH esetén. 

 



 

 

Nitrát:

Az új szűrőegység rákapcsolása előtt átlagosan 2 hetente 20% vízcserét hajtottam végre, amely eredményeképpen a nitrát tartalom 25.5mg/l és 55.2mg/l között változott.
Az indításkor 48.3 mg/l értéket mértem. Az első 2 napon a mérések 52.1mg/l és 55.7mg/l voltak, amit a növények gyökerein lévő szennyeződések bejuttatásával magyarázok. Az azt követő 3 hétben a nitrát tartalom meglehetősen gyors esést mutatott, a harmadik hét végén 3.4mg/l érték mutatkozott. Ennek oka véleményem szerint a növények nitrát-raktárának feltöltése lehetett. Az ezt követő 3 hónapban a legmagasabb eredmény 8mg/l lett. A 4. hónapot követően lassú emelkedés következett, ami a 6. hónap végére 33mg/l értékig változott. Ezt véleményem szerint a téli időjárás következtében fellépő fény mennyiségének csökkenése okozta, amely a növényzet fejlődését is nagyban lelassította.
 
A fenti kísérlet során jól láthatóan, egyszerűen sikerült növények segítségével optimalizálni a nitrogén háztartást. Az akváriumban 3 tő Anubias barteri van telepítve, amelyeken tápanyag hiány, növekedésben való visszaesés nem volt látható.
Jelenleg a rendszer átalakítás alatt áll. Amazonasi pontylazacok és vízinövények telepítését követően újabb 6 hónapos megfigyelést fogok végrehajtani, ha lesz rá igény, akkor azokat az eredményeket is közzé teszem majd.
Mellékesen megemlíteném, hogy havi rendszerességgel mintát vettem az alsó polcos szűrőakváriumi szűrőközegekből is, amiket mikroszkóppal vizsgáltam. Meglepve tapasztaltam, hogy a nitrifikáció indikátorként ismert csillós fajok ( pl. Aspidisca spp, Chinodonella cunculus, Loxophyllum helus, Vorticella campanula, Euplotes affinis ) az előszűrőben nagy számban, a többi szűrőanyagban csak elvétve fordultak elő. Mivel az ammónia-nitrát átalakítás folyamatos és stabil volt, ezért annak ellenére, hogy magam is a „túlszűrt akvárium nem létezik” elvet vallom, megállapítást nyert, hogy a szűrőakvárium sokszorosan túl van méretezve…
 
 

 

 

69. blogbejegyzés
Light Emitting Diode

Bevezetem a ma esti vendégünket. Függöny fel, fánfárok, taps: Hölgyeim és Uraim, íme a LED!
Kevés olyan dolog van napjainkban az akvarisztika és annak fényei körül, ami annyira megmozgatná az embereket, mint a LED. A kezdetben kedvenc HiFi készülékeink sztereó jelzője, majd Jázmin TV-nk, Orion ST240-es tunereink állomásválasztójának piciny, piros fényeként ismertté vált apró varázslatos fényforrásról akkoriban senki sem gondolta volna, hogy akkora babérokra fog hajtani, mint a világítástechnika teljes megreformálása. Mint előző naplómban, a lényegretörő sorokat itt is vastagabbra szedem.
A szerző megjegyzése: Sajnos a kompakt fénycsövek elképesztő mértékű minőségi hanyatlásához képest is ijesztő, ahová ez a hirtelen jött népszerűség tart. A téma kapcsán nagyon sok berögződés, félinformáció kering szerte a világban, és sokan akár szándékosan, akár vétlenül lelkes és meggyőző, de teljesen félrevezető képet építenek a technika eme vívmányáról, aminek eredménye a fakó, kriptaszerű, és minden izzós megoldást is alulmúló "fényár" a lakásban, valamint a boldog tudat, hogy mennyit spórolunk. Cikkem célja mindössze annyi, hogy kicsit rendet tegyünk: A technika még fejlődik.
 
Mi az a LED?
Valószínűleg úgy 1950 körül még senki sem tudta volna megmondani ezt, bár ötleteink egészen biztosan lettek volna (itt most nem sorolok inkább fel egyet sem). De ekkortájt már az RCA nevű amerikai vállalat (ismerős a név? Bizony van ilyen csatlakozónk is! :-) ) kutatómérnökei felfedezték egyes félvezető alapanyagaként használt vegyületek áram hatására fénykibocsájtó képességét. A felfedezésből a hatvanas évekre már létező termék lett és a LED egy ai viszonyokhoz képest jelentéktelennek tűnő pályafutásba kezdett, mint rendkívül kis energiaigényű, ám annál jobban látható fényforrás. Sosem volt olyan nagyon jó a hatásfoka, a korabeli fénycsövek előrébb jártak, viszont semmilyen más fényforrás nem volt elég alkalmas arra, hogy kis felületen jó fényerőt adva, hőfejlődéstől mentesen és környezeti behatásokra érzéketlenül különféle állapotokat jelezzen vissza. A köztudatban valami ilyesmi maradt meg a LED-ről: Nem melegszik, de világít (a korabeli apró rizsszemizzók is képesek voltak lyukat melengetni a műanyagba maguk körül) és nem ég ki. És talán ez a két megfigyelés a legjobb marketingje a mai LED-eknek, ezeket a megfigyeléseket szinte tényként kezelik sokan. Az akkori LED-ek 5-10mA áramerősséggel és 2-3V feszültségen alig 10-30mW-ot főztek el, ami az ember ujja számára érzékelhetetlen, és igen, igazi jó félvezetőhöz méltó módon, ezek a fényforrások 20-50 év élettartamot is elérnek állandó üzemben. Viszont, az alkalmazott félvezetőanyagok csak egy adott hullámhosszúságon tudtak ragyogni nagyon szűk spektrumban, ezért a legelső infra, majd a későbbi piros, sárga és zöld színeken kívül sokáig más nem létezett. Az áttörést valamikor a kilencvenes évek végefelé, a kék szín megalkotásával történt: A rövidesen debütáló fehér LED is ebből a kékből származik, s így a LED-ek hódító útjukra indulhattak.


Hogy működik?
Az izzót betekerjük a foglalatba és ég. Na jó, de mitől ég? Az áramtól. Az meleg?!
A LED, valójában nagyon egyszerű jószág. Majdnem annyira, mint az izzó, de üzem közben az előző írásomban taglalt fénycsövekhez hasonlít, vagyis állandó áramú meghajtást kíván, viszont nem kell begyújtani, meg előfűteni, nincs felfutási ideje, azonnal teljes fényerejét produkálja. Ez egy óriási előnye. A fentiek folyománya viszont, hogy a fénycsöveknél taglalt módon, egy előtét kell nekik, ami működési elvét tekintve -ki nem fogja találni a Tisztelt Olvasó- a fénycsöveknél használt megoldásokhoz kísértetiesen hasonlít, néhány alkatrész elhagyásával teoretikusan máris alkalmas előtétet kapunk. Ennek pedig, ahogy ott is írtam, vesztesége van. Egy nagy előnyt kapunk még, hogy a LED nagyon egyszerűen fényerőszabályozható!
 
Előnyök(?)
Fontos megjegyezni, hogy a LED-ek technológiája erősen fejlődő stádiumban van, így az itt írtak aktuális állapotot tükröznek, de ez még nem jelenti azt, hogy máról holnapra elavulnak!
A LED-ek nem melegednek.. Tessék megfogni egy 3W-os LED-et, hűtése nlkül, és ez a tévhit máris egy heveny káromkodás kíséretében elpárolog. Bizony melegszik a LED és ez létének egyik jelenleg legnagyobb baja: Élettartamát és fényáramát drasztikusan érinti! Ismét visszanyúlok előző blogomhoz, említettem, hogy a fénycsövek legnagyobb fényüket egy bizonyos üzemi hőmérsékleten adják, ami értelemszerűen melegebb, mint a környezet. A LED-eknél ez a hőmérséklet 15-25 fok közé szokott esni! Tessék ismét megfogni, de most már egy dobozolt, hűtött LED-lámpát. Nem 15-25 fokos lesz! Ráadásul a hőmérséklet a LED magjában értelmezendő (zárórétegen-Junction temperature), a burkolatig meg a hőellenállások révén akár 10-20 fokkal kevesebb jut már csak el!  Mindez a szobahőmérséklethez adva könnyen eredményez 50-70 fokot a LED-en: Egy tipikus LED itt fényáramának már csak 80-90%-át adja, vagyis 10%-ot romlott a fényárama, avagy hatásfoka a ráírt adathoz képest -Vajon hány kapható lámpatesthez adják meg a normál üzemi hőmérsékleten mért fényáramot?!
A maximális hőmérséklet és a degradáció miatt nem lehet kapni betekerhető verzióban pár W-nál nagyobb teljesítményű LED lámpát (nem azért, mert 3-5W kivált minden izzót 100W-ig :-) ).

A LED-ek nem égnek ki.. Tényleg nem-hacsak nem valami gyártási hibás darab. Viszont élettartamuk során fokozatosan gyengülnek. Ez azért gond, mert míg az izzónál, fénycsőnél látjuk, hogy kiég, a LED fokozatosan, alattomosan egyre gyengébben világít, az ember szeme és az akvárium meg ehhez hozzászokik. A LED-ekre rendszerint 40-50.000 óra élettartamot specifikálnak: Ezalatt fényerejük 30-40%-ot eshet! A fénycsöveket miért is cseréljük évente? Mert csökken a fényerejük, mégpedig 15-20.000 órás életük alatt 10%-ot, mi akvaristák meg sok esetben 3600 óra (egy év) után cseréljük, 5% alatti vesztés miatt. A LED hőmérsékletétől függően, fokozatosan növekvő mértékben veszti fényét, egy kéznek meleg lámpatestben, ahol maga a LED könnyen 75 fokon üzemel, 20.000 óra alatt már majdnem 10%-ot. Pontosan, mint egy fénycső, csakhogy a változás üteme egyre gyorsul!
Ezek után is olyan ígéretes az az 50.000 óra? És hány készre szerelt akváriumi lámpatesten látható fényerő-üzemóra ábra? Az egyedi kialakítású LED-csoportot aztán miként és mennyiért lehet kicserélni az egyébként is 5-10x-es árú lámpában? Csak néhány kérdés, amire jellemzen a katalógusadat a válasz, meg a "nem tudom", illetve "nem ég ki".
 
A LED nagyon keveset fogyaszt.. Vagyis, jó a hatásfokuk. A kedvencem a sok hiteles teszt, ahol egy avitt, jól lehasznált, poros csővel, szórt fényű, és gyenge fényhasznosítású, koszos, vagy reflektormentes lámpatestbe betekernek egy LED-es csövet és fényárban úszik a világ.  Ugye a Tisztelt Olvasónak sem tűnik ez ésszerűnek? A LED másik, nagyon nagy előnye, hogy a reflektor beépített, elérhető 15-120 fokos szögekben. A fénycső szerencsétlen meg körbe világít, reflektor nélkül fényének tipikus magasságból kb. 30-40%-a éri el a víz felszínét... A reflektor pedig nem egy sík tükörfólia, hanem elvileg egy optikailag pontosan, jól tervezett (annak kéne lennie..) felület. Ilyen nagyon kevesünk akváriuma felett van. A hatásfokhoz kapcsolódik, hogy marketingéknél rendszerint a LED előtét nélkül versenyez, míg a fénycső gyakran a lehető legrosszabb hatásfokával, mágneses ballasztjával együtt értékelődik fel (le). A valóságban a mai, kapható LED-ek hatásfoka valahol 90 és 120lm/W között mozog maximum. 15-25 fokon, előtét nélkül! Kedvenc fénycsöveink 80-110lm/W körül tudnak produkálni üzemi hőmérsékleten, szintén ballaszt nélkül. Az előtét körülbelül azonos veszteséget mutat fel, a LED-eké valamivel hatékonyabb tud lenni. Summázva mégis azt kell mondjam, hogy a jelenlegi piaci kínálatban a LED és a fénycső egy tipikus gyakorlati megvalósításban fej-fej mellett versenyez. A fénycsőnek pedig kifejezett hátránya, hogy körsugárzó, ezért fényének hatékony kihasználása végett alkalmas reflekor szükségeltetik fölé. Az, hogy ez olcsóbb, mint egy teljes LED-es rendszer, nem kérdés..

És a fényminőség..? A LED másik rákfenéje a korábban említett sávos színkép. A jelenlegi felhozatalban egy dolog biztosan kijelenthető: Egy fajta szín egyszerűen alkalmatlan akvarisztikai célokra.
Mindenképpen kevert fényben érdemes gondolkozni. A jelenleg kapható 6500K-es (Jojo kedvenc nappali fénye) LED-eknek önmagukban pocsék a vörös visszaadása, gyenge a cián szín és sok a zöld.
 
Következtetés
..Az az, hogy gyerekcipőben járunk. A LED-eknek van számos előnye, praktikuma, erénye:
Rugalmasan kialakítható (oda, annyit és úgy teszünk belőle, ahova és amennyit, ahogyan akarunk), kis helyigényű, a fényerőszabályozás nagyon egyszerű is lehet, és amennyiben a fényáramállandóság nem szempont (kiegészítő fények), bátran lehet végleges bútorelemként beépíteni.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy fejlődő ágon van a LED, de hátrányai ettől még egy darabig lesznek:
Rettenetesen drága, irreálisan (a többlet évtizedek alatt sem hozza vissza pl. fogyasztásban az extra árat), a legkisebb melegedés is rontja élettartamát, fényerejét, fényállandóságát (mely utóbbi ettől függetlenül gyenge pontja), és az ipar tele van szép adatokat lódító, ismeretlen gyártókkal és lelkes, a trendet meglovagolni igyekvő eladókkal. Fontos kiegészítés, hogy a LED-eknek nincs szabványosított foglalata, rögzítése és nem is lehet különálló alkatrészként kapni akárhol, boltban a legtöbb nagy teljesítményű modult (bár ez majd változhat), így aztán a cseréje igencsak macerás otthoni végfelhasználó számára.
 
 
(a képek adatlapokból, illetve nyilvános forrásokból származnak, nem saját termékek)

70. blogbejegyzés
Fény a cső végén

T5, T8, HE, HO, elektronikus, induktív előtét, és megannyi furcsaság
 Hosszú és bonyolult utat jár be az elektron, mire a higanygőzt gerjeszti és annak zömmel láthatatlan, kékes derengése a szent antióchiai kézigránáthoz hasonlóan őrzött recept szerint készülő fényporba becsapódva látványos, és ami ennél fontosabb, éltető fénye lesz akváriumunknak. Naplóm a fényt működtető vasak, vagyis az előtétek és a fénycsövek típusai között igyekszik az olvasó számára eligazodást adni egy mára már korántsem egyszerű témában. A helyenként biztosan nehezen emészthető sorok közül dőlt, illetve félkövéren szedett betűkkel próbálom a lényeget kiemelni.
 
Jó, de mi az a T5, T8?
Ez nagyon egyszerű. T8: 26mm, T5: 16mm-es csőátmérő.
Ezt az elsőre értelmetlennek tűnő számozást a fénycsövek átmérőjének kifejezésére használjuk. A T itt annyit jelent, hogy tubular, vagyis cső formájú, az átmérőt pedig angolosan inchben kapjuk meg, egynyolcaddal szorozva, vagyis a T8 az 8*1/8, azaz pontosan 1 hüvelyk lesz, ami (kis kerekítéssel élve)
 26mm, T5 esetében pedig 5*1/8, azaz 5/8 hüvelyk, metrikusan 16mm. A régen mindenütt látott, vastag fénycsövek a 38,1mm-es T12-es csövek (minden híresztelés ellenére van pár nagy előnyük a vékonyhasú társaikkal szemben), valamint néhány vásárlót keserű tréfával űz a T5-től alig eltérő T4-es cső.
Bonyolítsuk ezt egy kicsit: A T8, az eddig nem említett T10 és a T12 közeli rokonok, fejelésük (vagyis a végük, a csatlakozásuk) egyezik, ezt a fejet hívjuk G13-nak. Ezen kívül a meghajtásuk, kezelésük is azonos. A T5 (és a hozzá szabványilag nem hasonló T4) szintén közeli rokonok, de G5-ös fejük révén már sejteni lehet, hogy eltérőek vastagabb testvéreiknél, viszont nemzetségen belül rögtön két, össze nem férő családdal.
A fejelésnél ismét térjünk ki a jelölésre, a szám immár metrikusan fejezi ki a két tüske távolságát, mm-ben..
 
És nekem melyik kell?
A fénycsövek megjelenése nagyjából az 1930-as évekre nyúlik vissza, ekkor jelentek meg az első, valóban használható modellek. Az évtizedek alatt a T12-esek sokáig gyakorlatilag egyeduralkodóak voltak, és a technológiai problémák megoldásával a T8-as csövek érkeztek meg, mintegy fajlagosan 10%-kal jobb hatásfokot adva (innen az eltérés: Ami T12-ben 20, illetve 40W, az T8-ban csak 18, illetve 36W), miközben a csövek kialakítása révén minden addigi előtét gond nélkül kezelte ezeket. Ezek a csövek a mai napig egyszerűen kezelhető, és mindennel kompatibilis, nem túl kényes jószágok, a szerelésükhöz akár bontott alkatrészek is elérhetőek és jók.
A T5-ös csövek..Nos, nem, azok nem az utóbbi évek termékei! Már 1950-ben léteztek ezek a "spagetti" csövek és talán mindenki ismeri a mini UV pénzvizsgálók és kempinglámpák révén ezeket: 4, 6, 8 és 13W-os méretben léteznek a mai napig. Az áttörést a cső működési elvének továbbgondolása, kiélezése és az új, UV-stabilabb porok kifejlesztése tette lehetővé, melynek révén a T8-as csöveket (elektronikus előtéttel üzemeltetve) ismét 10% hatásfok-javulással, és néhány egyéb járulékos paraméterrel sikerült javítani. De hogy ne legyen ez sem olyan egyszerű, cserébe a T5-ös csövek, kiélezett jószágok révén nagyon rosszul tűrik a nem megfelelő kezelést és bár anyaghasználatuk alig 40%-a a T8-as csöveknek, mégis helyenként drágábbak, rendszerszinten pedig kifejezetten.
 
Apropó: HE, vagy HO?
A T5-ös csöveknél rögtön két fogalom kerül figyelembe.
A HE rövidítés a High Efficiency, vagyis magas hatásfokú csövek jelölése. Ezek a csövek nyújtják a manapság kapható fénycsövek között a legjobb hatásfokot, vagyis adott megvilágítási igényt ezek segítségével lehet a legkisebb fogyasztással kiszolgálni.
 GE HE csöve, a jelölést itt nem rövidíti
Ezzel szemben a HO, vagyis High Output, magyarul magas fényintenzitású csöveknél az egységnyi hosszon produkált fénymennyiség a lehető legnagyobb, ami főleg korlátozott hely, vagy rendszerszinten olcsóbb bekerülés miatt lehet fontos tényező.
És gyorsan bonyolítsuk tovább: A HE és a HO csövek még nagyon közeli teljesítmény esetén sem kompatibilisek egymással! Tehát a jelzésekre figyelni kell, sajnos ezt sok világítástechnikai üzletben sem teszik meg a laikus vásárló helyett, és míg a jobb minőségű előtét el sem indul a neki nem megfelelő csővel, addig a gyengébb fajta nem hívja fel a figyelmet sehogyan sem, hogy valami nem jó, ott a gyakori csőcsere, vagy az elszenvedő előtét lehet már későn jel..
 
De mi az az előtét?
A fénycső bonyolult jószág. Bekapcsolás pillanatában szakadás, a gyújtás pillanatában rövidzár, amikor végre világít, akkor meg egy tökéletesen Ohmos fogyasztó.

Ez sorban azt jelenti, hogy amikor bekapcsoljuk, a csövön nem folyik áram, a hálózati 230V rendszerint nem is elég ahhoz, hogy átüsse a gáztöltetet a csőben. Amikor be akarjuk gyújtani a gyakorlatban melegkatódos csövet, akkor először felhevítjük a két végén lévő izzószálhoz hasonló katódot és ekkor az átütéséhez szükséges feszültség erősen lecsökken, így a gyújtás egyrészt egyszerűbb, másrészt kíméletesebb is. Ebben a pillanatban a cső úgy viselkedik, mint egy darab drót, vagyis rövidzár. Ha a gyújtás sikeres, akkor már egy izzóhoz hasonlóan tökéletes fogyasztó, egy apró hibával: Ha az áramát nem korlátozzuk le, akkor kiszalad a világból, azaz diszkrét hang- és fényjelenségek közepette elhalálozik.

Az előtét dolga ezeknek a jelenségeknek a megfelelő kezelése, hálózat- és csőbarát módon, valamint a cső számára állandő áramú (áramgenerátoros) ellátást nyújt. Egy igazi diplomata!

Amíg nem létezett korszerű elektronika, a fénycsövek kezelését úgynevezett induktív előtéttel

Egy fojtótekercs

és parázsfénylámpás gyújtóval oldották meg. Előbbit a népi szakzsargon fojtótrafónak szokta nevezni, ami nem igazán helyes, mivel rendszerint nem trafó, hanem tekercs (bár egyes típusoknál szórótrafós a kialakítás). Ez az egyszerű eszköz a fent említett problémákat mind képes jól kezelni, ha a méretezése megfelelő és a csőnek nagyon kíméletes és emberöltőig tartó előtétje lehet, erre remek példa a régi Tungsram bakelitházas sorozata, a mai napig kiváló előtétek! sajnos a manapság kapható, anyagtakarékos társaikról ezt nem mondhatni el. A fojtótekercsek másik rákfenéje az, hogy a rájuk tekert sok réznek jelentős ellenállása van, ami veszteség formájában elmelegszik, egy 18W-os cső mellé például 3-4W veszteséget produkálva. Valamint, mivel tekercsek, induktív irányban eltolják a fázisszöget, amit régen minden lámpatestben azzal a bizonyos fázisjavítónak nevezett kondenzátorral kompenzáltak (sajnos ez a gyakorlat is erősen kiveszőben van).
A gyújtópatronnak nevezett kis, régebben fém, manapság műanyag (az embernek az az érzése, hogy ha lehetne, a fojtótekercs magját is műanyagból öntenék már) hengerbe ágyazott, sötétben világító, majd pattogó, villogó dolog feladata az, hogy amíg a cső szakadás, addig világítson, minek hatására egy bimetál odébbhajoljon benne, mely záródva és a katódokkal sorbakötve ekkor előfűtést végez, s a kihűlő, majd elváló fém révén, ebben a pillanatban a fojtótekercsen összeomló tér miatti önindukcióval a csövet átüsse, majd átütés után, mivel a parázsfény égési feszültsége a cső égési feszültsége alatt marad, a további üzemet ne zavarja ismételt gyújtással. Ugye, milyen egyszerű? :-)

Az elektronikus előtétekben a fenti folyamatok egyrészt nagy frekvencián zajlanak, amitől a T8-as csövek hatásfoka 10%-ot javul, másrészt a működtetés kiszámíthatóbb (ebből a T5 profitál igazán),
Egy minőségi elektronikus előtét


harmadrészt a cső nem produkálja az induktív előtéteknél ismert 100, majd a cső élete végefelé 50Hz-es villogást és a gyújtókra ekkor jellemző pattogós újragyújtást. Korszerű elektronika lévén, a veszteség rajta alig 1-2W, a fázisjavítás korszerűbb és bonyolultabb módon, csakúgy, mint a gyújtó, szintén benne van és a jobbakban a meglehetősen intelligens vezérlés miatt a cső egész élete során a lehető legoptimálisabban van kezelve, növekszik élettartama.
Fentiek és a tömegtermelés folyománya,

Nem sokkal bonyolultabb egy olcsó kompaktnál..

hogy az ezelőtti mondat vége csak olyan előtétekre lesz igaz, melyek árcéduláján a szemöldökráncolóstól a hű..csináljon gyermeket kendig fog a ceruza, pláne, a fényerőt szabályozni képes modelleknél.
 
Próbáljuk összevetni akkor:
 
A T5 mellett szól, hogy korszerűbb és gazdagabb a választék belőle, mint a T8-as csövekből. Akár nagyobb fényáramra, akár jó hatásfokra van szükség, van belőle megfelelő. Élettartama akár 20.000 óra is lehet (évenként átlagosan 3600 órát világítunk). Hátránya, hogy mindez többe kerül kezdeti beruházásként, pláne, ha az élettartamot és a fényminőség állandóságát tartani szeretnénk és nem lehet megbecsülni, hogy mikorra fogja behozni a végeredményben többnyire kisebb fogyasztás.

A T8 bár koros, de nem idejétmúlt technológia, hatalmas előnye, hogy az első padláson kódorgó lámpatestből van hozzá minden, ami kell, és a legtöbb betekerhető kompakt fénycsőnél jobb hatásfokú lehet így is a végeredmény, akár 15.000 óra élettartammal. Valamint strapabíróbb, igénytelenebb az üzemeltetési körülményekre.

Hagyományos, induktív előtétet újonnan nem szabad már venni. Egyrészt a minőségük miatt, másrészt mert szó szerint ingyen dobálják az ember után selejtezéskor, korszerűsítés alkalmával. Ez, és egyszerűsége, üzembiztossága az előnye. Hátránya, hogy többet fűt el veszteségként és esetenként zúg, illetve aki érzékeny rá, annak a 100Hz-es villogása miatt nem alternatíva.

Elektronikus előtétből is csak a jobbat érdemes venni, ez átlagosan a 4-5.000Ft-os kategória: Ezek előnyei között valóban szerepel a hosszabb élettartamú cső, a kíméletes gyújtás és a stabil lámpaáram. A hátrányuk között szerepel a bonyolultságuk, ne várjunk tőlük olyan élettartamot, mint egy induktív előtéttől.
 

71. blogbejegyzés
Egy tető születése

Sziasztok.
Pár nappal ezelőtt írtam egy blogot a 20 literes fiaztató akváriumom megszületéséről. akkor még nem volt teteje, csak egy barkácsolt LED-es világítás.
Most pedig hozzáláttam a tető elkészítéséhez. Előre leszögezem, hogy ez nem a legolcsóbb tető, amit csinálni lehet.
Sokat dolgozom rozsdamentes anyagokkal, ezért otthon erre vagyok berendezkedve (AWI hegesztő ,stb.). Ezért nem is lehetett volna másból, csak 1mm-es rozsdamentes lemezből. Le is hajtattam a tetőt, és kivágattam hozzá az etető nyílás fedelét is.
Meg volt hozzá minden, így neki is láttam, a barkácsolásnak. A tető négy sarkát lehegesztettem, az etető nyílást rá vágtam, és annak is meg hegesztettem a peremét. A tető egyik sarkát kivágtam a kábelek és csövek számára.
Ahogy a lakatos munkával elkészültem elvittem lefestetni. (Porfestés: 1000 Ft.) Nekem csak a fekete szín jön be tetők terén, ezért selyemfényű fekete lett. Nagyon jól nézett ki, és mivel az alapja rozsdamentes, így a rozsda örökre kizárva.
A festés elkészült, így jöhetett a többi része a tetőnek.
Az egyik barátomnak forgácsoló műhelye van, így alumíniumból 4 db tuskót marattam ki, melyek a ledeket tartó műanyag lapot és az üvegcsíkokat fogják majd tartani. Ezekbe a tuskókba menetet fúrtam, majd szilikonnal beleragasztottam a tető belsejébe.
A műanyag lemez szürke színű polipropilén lemez volt. Ezt pontosan beleszabtam a tető belsejébe, és a tuskók úgy lettek kialakítva, hogy maradjon hely a vezetékeknek a két lemez között. A műanyag lemezbe ugyan úgy belevágtam az etetőnyílást.
Ahogy ez is meg volt jöhettek az üveg csíkok. Az ő dolguk a ledek védelme a párától. (Ezt majd meglátjuk.) Az üvegeket is ugyan ilyen lemezzel rögzítettem, csak ebbe mér bele lettek süllyesztve a szintén rozsdamentes 3-as csavarok.
Mivel a led szalagok öntapadósak így azokat nem volt nagy kaland fölrakni a műanyag lemezre. Ja é előtte fúrtam két lyukat a kábeleknek.
Ledek fölragasztva, bekötve és a tető összeszerelve. A trafó már meg volt, így azzal semmi dolgom nem volt.
Elkészültem. Fölraktam a tetőt a helyére és tökéletes lett. Nekem nagyon tetszik. Tudom, kicsit túlzás lehet a rozsdamentes lemez, pláne hogy le is lett festve, de nekem ezek az anyagok álltak a rendelkezésemre. Kíváncsi vagyok, hogy nektek mennyire tetszik ez a megoldás.
 
És ennyi.

72. blogbejegyzés
Céókettő

 
Céókettő
 
Egy egyszerű törvényszerűség:
 
Körülbelül egy éve használok széndioxidot a „növényes” akváriumaimban, előtte egy kicsit féltem a dologtól, meg nem is tudtam, hogy pontosan mire jó, hogy „mit tud” amíg ki nem próbáltam. A neten utána olvastam a témának, persze nem szántam annyi pénzt erre a célra, hogy egy gyári, palackos rendszert vegyek, így maradt az élesztős megoldás.
 
__..--Élesztős Módszer--..__ (  emlékmű)
 
Olvastam a zselés és a sima cukros receptről, de én eddig csak a sima recepttel dolgoztam, egyszer felfejlesztek majd a zselésre… Szóval utánanéztem a neten. Kell hozzá egy palack, egy cső, amivel elvezetem a gázt az akváriumba, még jó, ha van egy visszafolyást gátló szelep (2 csődarab közé kell beiktatni, hasznos, az élesztős folyadék cseréjénél könnyen elindulhat az akváriumvíz a rossz irányba), meg egy gázszeparátor (egy kisebb palack az élesztős után kötve, a bemenő cső a palack aljáig ér, a kimenő pedig felülről indul kifelé, ez akkor jó pl., ha az élesztős folyadék felhabzik valamilyen okból, ami nálam egyszer már előfordult, ilyenkor a hab, vagy akár a folyadék az akváriumba kerülne, így a gázon kívül nem mehet más az akváriumba) és ezeken kívül, vagy a gázszeparátor helyett hasznos lehet egy gázszűrő (ez hasonló a gáz szeparátorhoz, annyi a különbség, hogy ezt kb. félig tiszta vízzel kell feltölteni és a bemenő ág végére egy porlasztókövet kell rakni, ez a gázzal együtt „közlekedő” könnyebb részecskéket is kiszűri).
 
Ez volt az „élesztős rendszer” és még a gáz megfelelő beoldásáról kell gondoskodni, mivel ha a cső végét csak beraknánk az akváriumba, nagyon kevés gáz oldódna be a vízbe (bár a CO2 elég gyorsan, szemmel látható gyorsasággal vált halmazállapotot az oxigénnel szemben). A hatékony beoldás lényege az, hogy minél nagyobb felületen érintkezzen a víz és a gáz, 100%-os beoldást is el tudunk érni. Pár módszer a gáz beoldására:
- egy belsőszűrő diffúzorjára (ahol általában levegőt szokott beszívni a szűrő) kötjük a cső végét, így kis buborékok lesznek a gázból, az áramlás is jól segíti a buborékok lent maradását, itt a beoldás elég hatékony
- közvetlenül egy porlasztóra/diffúzorra kötjük a csövet, ilyenkor ne levegő porlasztására gyártott porlasztókövet, hanem erre a célra készült pl. kerámia porlasztót használjunk, ezek közel 100%-os hatékonyságúak és eléggé esztétikusak
- reaktorok: vannak akváriumon belül és akváriumon kívül használhatók, magunk is gyárthatunk ilyeneket, ezek a leghatékonyabbak
- harangdiffúzor (angolul: bell diffuser): egy a szájával lefelé fordított állapotban lévő edényt, üvegcsét, vagy egyéb tárolóeszközt rögzítünk az akvárium egyik üvegfalára (belülről)
 
Az élesztős módszerről, annyit kell tudni, hogy itt változó mennyiségű gáz termelődik. A sima cukros receptnél 1-2 óra alatt beindul, majd egy, másfél hétig termel gázt, viszont az elején többet, vagyis gyorsabban keletkezik gáz, beáll egy sebességre, aztán egyre lassabb lesz. A „palackos” gyári megoldásnál ilyen probléma nincsen, ott egyenletesen jön a gáz, szabályozható a mennyisége.
Sok helyen azt lehet olvasni, vagy hallani, hogy a növények az állandó, egyenletes CO2 beoldást szeretik, nem jó, ha egyszer több, egyszer kevesebb gázt oldunk be a vízbe (bár van aki estére leállítja a gázbeoldást, én nem szoktam estére leállítani a beoldást, élesztős módszernél nem is tudok erre automatizált megoldást…).
 
Szóval a lényeg az, hogy állandó intenzitással kell beoldani a gázt, ez az ideális. A fent vázolt szerkezeten kívül lehet még gázpatronos megoldásról is olvasni, én ezt soha nem próbáltam, nem tudom, hogy mennyire jó, de viszonylag macerásnak tűnik és itt sem egyenletes a beoldás.
A gyári, palackos módszernél beállítjuk azt, hogy mennyi gázt adagoljon, beoldjuk a vízbe a gázt egy 100%-os, vagy közel 100%-os hatékonyságú szerkezettel és hát annyi elmondható, hogy mi mindig azonos mennyiségű gázt oldottunk be és ki tudjuk fejezni ennek a mennyiségét, mondjuk buborékszámban egy buborékszámláló segítségével. Élesztős módszernél viszont nem tudjuk, hogy mennyi gáz jut el a beoldó szerkezetig/ diffúzorig, ezért azt sem tudjuk megmondani, hogy mennyi gázt oldottunk be, akkor sem, ha a beoldásunk 100%-os. A keletkező, diffúzorig eljutó gáz mennyiségét nem tudjuk szabályozni, legalábbis nem tudjuk pontosan beállítani.
 
Itt jön a képbe egy törvényszerűség (ami logikusnak tűnik …nekem):
 
Ha a víz és a gáz érintkezési felülete állandó nagyságú, akkor egységnyi idő alatt egy adott mennyiségű gáz oldódik be a vízbe.
 
Másképpen:
T (állandó) hőmérsékletű vízbe,
X (változatlan) érintkezési felület esetén,
Y idő alatt,
Z mennyiségű gáz (CO2) oldódik.
 
...és itt jön a képbe egy nagyon egyszerű szerkezet, a harangdiffúzor. A diffúzorig eljutó gáz mennyisége változó, a beoldott gáz mennyisége állandó, mivel a felület állandó. A harang alá a csőből közvetlenül kell vezetni a gázt, ami megtelik, majd a felesleg (aminek a mennyiségét szintén nem tudjuk, de ez nekünk nem fontos), mivel a buborékok viszonylag nagyok, gyorsan távoznak a vízből és nem oldódnak be (ezekből a buborékokból is beoldódik a felfelé úton egy nagyon kevés, de én úgy vettem észre, hogy ez nem okoz gondot, bár meg lehet oldani, hogy ezek a buborékok ne az akváriumvízen keresztül távozzanak, de ez a szerkezet feleslegesen bonyolult lenne).
 
Állandó mennyiségű gázt tudunk tehát beoldani, a mennyiségét is ki lehetne számolni, én egy kísérlettel tudnám megoldani:
 
T hőmérsékleten egy függőleges falú kerek, vagy akár négyszögletes alapú „harangot” feltöltünk széndioxiddal (feltöltés előtt nem lehet benne légbuborék, bár a CO2 nehezebb), majd Y idő alatt megmérjük, hogy mennyit esett a gáz szintje, ebből ki lehet számolni a beoldott gáz térfogatát.
Ha kitalálunk egy számot az akváriumunk számára, akkor így meg tudnánk mondani pontosan, hogy mekkorának kell lennie a harangunk szájának. Ezt nem túl pontosan tapasztalat alapján is meghatározhatjuk.
 
Egyszerű szemléltetés (harangdiffúzor):
 
 
 
 
Egyszerű példák:
 
 
 

73. blogbejegyzés
Belső szűrő tuning (Vitatech/Eheim)

Az akvárium szetthez adott Vitatech 300 (EHEIM PickUP 2008) belső szűrő felfúrása:
  1. Emeljük ki a szűrő tartályát.
  2. Vegyük ki a szivacsot és a rotort.
  3. Egy 3-3,5mm-es fúróval fúrjuk ki több lyukkal a két átfolyó nyílás közötti, velük egyforma méretű és alakú harmadik vékony műanyag réteget a 3. kép szerint. Vigyázzunk, hogy a rotor tengelyét tartó három keskeny stéget ne sértsük meg a fúráskor.
  4. A sorját óvatosan távolítsuk el.
  5. Összeszerelhetjük a rotort és a szűrőt.
Ezzel elméletileg 1,5 szeresére növeltük a szűrő vízhozamát (a két egyforma nyílás helyett három áramoltatja a vizet).
 

74. blogbejegyzés
DIY T5 – 8W akvárium világítás házilag

 Legfontosabb dolog, mielőtt bárki is belekezd világítás szerelésébe, hogy megtanulva, az „áram nem játék” és bármiféle szerelés vagy javítás csak és kizárólag TELJES áramtalanítás után biztonságos!!!
A lámpák vezetékén elhelyezett elhelyezet kapcsolók általában csak az egyik szálat szakítják meg, így a készülék annak ellenére, hogy nem világít, de áram alatt lehet!!!

Engem is érint a gazdasági válság, ezért úgy döntöttem, hogy a nemrégiben beüzemelt 20 literes nevelő akváriumomhoz saját kezűleg készítem el a világítást.
Amit terveztem hozzá az egy 8W-os T5 ös fénycső világítás.
Kellékek:
- Fénycső: T5-8W (4000K) 500 Ft
- 2 db T5 csavarozható foglalat 190 Ft
- OBO doboz: 250 Ft
- Műanyag virágláda: 190 Ft
- 2x szigetelt 2 erű vezeték 2m: 140 Ft
- Billenő kapcsoló: rossz számítógép tápegységből szedtem ki
- elektronikus előtét: törött 11W-os energiatakarékos égőből barkácsoltam ki
Legelső feladatom volt beszerezni rossz (általában törött, mert azokat nem azért dobják ki mert az elektronika tönkremegy benne) energiatakarékos égőt. Ezt egy villamosági üzleten tettem, ahol átveszik a rossz égőket, csak ki kellett túrnom a nekem megfelelőeket.
Majd ezután óvatosan felszínre hozni a bennük rejlő elektronikát. Én egy vasfűrész lapot használtam, amivel óvatosan körbevágtam a műanyag burkolatot.

 
A vezetékek levágása előtt megfigyeltem, hogy hová van kötve a 220V~, valamint hová van rákötve az izzónak a 2x2 vezetéke. (mert majd a neon csövet is így párosítva kell rákötnöm az elektronikára).
Mivel még nem csináltam ilyet, beszereztem a legfontosabb dolgokat, és csináltam egy tesztet.

 
Itt 1 napig üzemelt, figyelve a melegedésre is… ami ekkora teljesítménynél minimális volt

Sikeres teszt után beszereztem a még hiányzó kellékeket és nekiláttam az összeszerelésnek.
A műanyag virágláda lett a háza a lámpának, elsőnek a foglalatokat szereltem bele a vezetékekkel együtt, itt ügyelve arra, hogy az elektromos előtétnél el tudjam majd különíteni a fénycső 2 végétől érkező vezetékeket.

Majd a lámpa egyik oldalára (azért oda mert nekem úgy van elhelyezve, hogy az egyik vége nincs szem előtt a lámpának, de hosszabb vezetéket használva, a lámpától távolabb is tehető az elektronika) felszereltem az OBO dobozt, amibe az elektronikus előtét és a kapcsoló kap helyet.
Egy régi meghibásodott rádió vezetékét használtam 220V~ -os vezetéknek, majd szépen ráforrasztottam az előtét paneljára a vezetékeket, ügyelve a pontos bekötésre, és a biztonságra, hogy ne érjenek össze a vezetékek.

Nem maradt más hátra…leellenőriztem utoljára még mindent, majd bele a fénycső és jöhet a teszt… és miden rendben sikerült, működik szépen…

Az első használatkor kicsit gyengének találtam, ezért gyors utómunkálatokkal még beleraktam egy kis „reflektort” alufólia formájában. Ezt szilikonnal ragasztottam bele (a leírás szerint 120C-ig bírja).

Jó barkácsolást mindenkinek!
 
Update 2012.02.19.

Ahogy a hozzászólások közt is olvasni lehet, jobb hatásfokot érek el a fénycsővel, ha levágok a "virágosládából" és a fénycső közelebb kerül a vízhez. Ezt a műveletet ma reggel meg is ejtettem, és prezentálom is képekkel mit műveltem. :)
Múúködés közben:

75. blogbejegyzés
65 l építése - a hardware


Ma este végre beindult a szűrés rendesen [bár még valószínűleg szét lesz borítva], úgyhogy itt az ideje, hogy elkezdjem leírni az előző poszt tervezgetései után a megvalósulást.
 
Elsőként a medencéről, a bútorról és az akvárium berendezésről írnék.
 
A bútor
Egy 16-os fenyőmintás bútorlapból készült kicsit több, mint 70 centi magas, 72 centi széles kiskomód. Az előző 20 literes akvárium dekkolt a tetején egy ideig, a fedlap már attól is meghajlott annyira, hogy a felső fiók kb. használhatatlanná vált. Valamit kellett kezdeni tehát a megerősítés kedvéért. Ihol-e egy kép a kezdeti állapotról, a 20assal és az újjal:
 
 
A megoldásra több terv is született, végül a megoldást 4db erős, 5mm vastag sarokvas és egy 38mm-es konyhai munkalap-darab jelentették. Az új medence várható súlya szűréssel együtt kb 95kg-ra volt tehető, ezért a megerősítés tesztelését én végeztem: felmásztam a cucc tetejére, ott mozgolódva ellenőriztem a stabilitást [nem mondom meg, mennyivel terheltem túl a méretezési súlyhoz képest :)].
 
A munkalapot pontosan akkorára vágattam, mint a komód teteje, a négy sarokvas pedig a felső fiókot kihúzva alulról került beépítésre, felfelé 40es csavarokkal. Az egész kellős közepén is áttoltam még két csavart, minnél több elem vegye fel az esetleges nyíró erőket:
 


 
Van ennek a megoldásnak pár mellékhatása: a sarokvasak végeiből le kellett vágni egy kicsit, mert a felső fiók tartósínjétől nem fértek volna el - ezen felül az 5mm vastagság éppenhogy elfér a fiók két oldalán - sőt, éppenhogy nem fér el, ahogyan itt látszik [ide is elkélne még egy kis flexelés]:
 

A munkalap elég szép fóliával bír, bambuszmintás, de az oldalára nem találtam normális élfóliát [próbálkoztam öntapadós fóliával, ennek eredménye látszik a képeken is, jobb nem beszélni róla]. Ezért végül készül erre egy keret kívülről, fenyőből, három oldalról körbevéve az építmény tetejét, alul 55mm-en bemarva, így egészen az akváriumig benyúlnak. Ezek a lécek 85mm szélesek, így a komód tetőlapját, a munkalapot, a polifoamot és az aljzat alsó másfél centijét is kitakarják majd. Erről teszek majd módosításban be képet később, amikor felkerült. A lécek és a medence közt szilóval kihúzom majd, hogy a becsurgó víz útját álljam [az ötlet mdk01től származik].
 
Elkészült az emlegetett keret is, néhány kép:
 
 
A medence
71 x 28 x 33 centi külső méretű. Elsőre 6os üvegből, hosszában merevítve képzeltem el, végül ezt az üveges felülbírálta, és ezt nem bántam meg. 8as üvegből készült, így viszont nincs már merevítés benne, a 33 magas medencében kb 27cm vízoszlop van. Feltöltve a medence kihajlása így mindösszesen 1.5mm középen [azaz oldalanként összesen 7 tized mm kb]. Mögé került egy 8cm mély szűrőakvárium, ez 6os üvegből.
Ezzel a munkával már nem vagyok annyira megelégedve. Az oldalsó keskeny lapok ferdék lettek, ezzel az egész szűrő hátrafele dől, teljes magasságán kb 1 - 1.5 centit. Így a rekeszfalakat sem volt egyszerű beragasztani - mert persze azokat utólag tettem bele, 3as üvegből. Ugyanis elfelejtettem mondani az üvegesnek, hogy ragassza bele - csak azt kértem, hogy vágja le [levágni viszont ő felejtette el, úgyhogy ezeket máshonnan kellett beszereznem végül].
Pár kép a medencékről, látszik a szűrő ferdesége is:
 

 
 
Design
Az összeállításhoz először is kezdtem pár hétvége délután, majd hétköznap munka után - aztán fogtam és kivettem három nap szabadságot, hogy minden meglegyen végre, el tudjak rohangálni minden helyre, minden alkatrész meglegyen.
Ahogyan azt írtam korábban is, az aljzat komoly műgonddal terveződött meg, teraszosan, sötét és világos sávokkal. A megvalósításhoz először fogtam pár papírcsíkot, azokat berakosgattam celluxszal a medencébe, ahogy kb elképzeltem a történetet. Utána a legalulra beterített a4-es lapokra átrajzoltam a vonalakat ceruzával, végül ezeket a lapokat a medence fenekére celluxoztam kívülről. Így könnyen követhetővé vált a plexi beragasztásakor, bár a beragasztásnál volt némi problémám azügyben, mivel támasszam ki, amig a ragasztó köt.
Nagy szerencse, hogy van itthon két gyerek meg egy hatalmas vödör építőkocka :)
 

 

 

 
A terasz határoló ragasztásának megszilárdulása után jött az aljzat betöltése. Előtte a plexit pár helyen V-alakban bevágtam.
Aljzatot három félét sikerült szereznem: 2-4mm nagyságú fekete bazaltot, 0.8-2mm nagyságú fekete bazaltot és 0.8-1.2mm nagyságú fehérvárcsurgói kvarchomokot[kavicsot]. Mivel a kisméretű bazaltból nem volt elég, hogy az egészet azzal töltsem fel, így a nagyszeműt leszórtam alulra, majd szépen leterítettem szúnyoghálóval, hátha így sikerül majd megakadályozni, hogy a két szemcseméret szép lassan helyet cseréljen idővel [erre majd visszatérünk, ha eltelt némi idő]. Ezután kartonlapokkal elválasztottam a csíkok helyénél improvizatíve a területet, és indult a nedves aljzat beszórása. Egész hamar megvolt, talán két órát szórakoztam az aljzattal összesen, mármint csak a belapátolással.
 
A világos sávokat igyekeztem úgy kialakítani, mintha vízmosások maradványai lennének, oda kerültek, ahol a V-alakú bevágások voltak a plexin.
 

 

Az aljzat elkészülte után belepróbáltam a cseresznyeágat. Sajnos, semmi olyan üstöt, kondért nem találtam, amibe belefért volna, így kifőzni nem tudtam, így bevágtam a sütőbe, rácsuktam az ajtót [majdnem teljesen rá is csukódott], majd 140 fokon sütöttem húsz percig. Korábban már a 20 literesbe tettem cseresznyeágat, ugyanerről a fáról, így a színezéstől nem tartok, de remélem, sósvízben kifőzés nélkül sem fog bajt okozni odabent.
Belepróbálás után pár helyen vágni kellett belőle, így pár nagyobb gallyat is elveszített, de ezeket visszapótoltam beillesztés után, legalábbis a legtöbbjét. Kellett egy ideig próbálgatni, mire teljesen jól befért és még mutatott is valahogyan.
 
 
Ennél a lépésnél már látszott, hogy nagyon tetszetős lesz az eredmény - legalábbis nekem így második akváriumként egyelőre nagyon tetszik - úgyhogy kissé feldobódottabban folytattam [mivel idáig is nagyon lassan jutottam el].
 

 

 
 
Másnap kerítettem plexit a tetőre, majd összeállítottam a köveket. Ehhez nagyobb bazaltköveket pecáztam a dunában hetekkel ezelőtt, majd kétszeri sós-ecetes fürdőben alaposan kifőztem őket, savpróba után, azóta áztak víz alatt, nehogy valami megtelepedjen rajtuk a levegőből [van erről is kép a 20 literes albumban:)]. Egy nagyobb, magasabba törő csoport van az akvárium egyik végében, középen a terasz plexijét eltakaró csoport, jobboldalt pedig egy laposabb alakzat, szintén a plexi előtt.
 
Innentől nem volt megállás, mivel ezután elkövettem azt a balgaságot, hogy elkezdtem feltölteni a medencét - aztán rájöttem, hogy akkor már a növényeket is be kell ültetni, és akkor bizony fel kell egészen tölteni, viszont akkor a szűrést is meg kell indítani. Ezért egy kissé innentől kapkodás következett, és ez főleg a szűréssel való szenvedésben csúcsosodott ki, de erről majd másik posztban.
 
A növények a 20 literesben gyülekeztek már egy ideje, az mdk01-től kapott közönséges valiznéria adag olyan burjánzást csapott ezalatt, hogy a kezdetnek érkezett kb 15 tő helyett majdnem 30at szedtem ki végül. A nehezebbik része a kivagdalás után következett: csigátlanítani kellett őket. Ehhez minden tövet megnyírtam kb 10-15 centisre, majd meleg víz alatt végigmostam egyenként, a gyökerét is visszavágva. Nagyon remélem, hogy csigák nem kerülnek így át, de persze biztos azért nem vagyok benne, költözés előtt pár nappal hirtelen 60-70 csigapetét találtam szanaszét a kicsiben.
 
Került időközben jónéhány tő mindenféle méretű anubias nana [legalábbis azt hiszem, hogy nana] is nejem munkahelyéről. Ezek szegények szintén a 10 literesben vártak a sorukra, tápozva és amennyire csak lehet, megvilágítva, de azért sajnos megsínylették a várakozást. Beültettem belőlük 5-6 tövet, egy részét az ágra kötözve damillal, másik részét a kövek közé szorítva. Ehhez kisebb gömbölyű kavicsokat is felhasználtam. A fára kötözés nehézségét az adta, hogy a kövek dizájnjának kialakításával megfosztottam magam attól a lehetőségtől, hogy a fa kivehető legyen a medencéből, úgyhogy a lehető legkisebb mozgatással kellett odadamilozni a fához a növényeket. Ez többé-kevésbé sikerült, de lehet, hogy az egyik túl szoros lett, ezt majd szintén az idő dönti el, remélem, megmarad az a tő is.
 
Átkerültek a HM-ek is [kereklevelű törpebakopa], ezekből kisebb kertecskéket alakítottam ki a bal első sarokban és jobboldalt a fatörzs előtt egy vonalban. Kerültek a két hátsó sarokba is, de aztán rájöttem, hogy ide még érkezik 3 tő echinodorus, így azok majd visszaköltöznek a többiek mellé előre. Hátra középre pedig bekerült az összes valiznéria - lehet, hogy ezek közül párat kénytelen leszek kiszedni, amikor érkeznek a kardfüvek. Ez legkésőbb szerdán kiderül, akkor fogom átvenni őket.
 
Az ültetés után teljesen feltöltésre került az akvárium, ehhez 10 liter ioncserélt vizet is bevetettem, utána becsöveztem a szűrést is, majd némi [két napos] szenvedés után összeállítani is sikerült, úgyhogy ma estétől az akvárium kezdeti egyhetes beszoktató üzeme elindult.
Feltöltés közben még bekerült két nagyobb kődarab, a fát lesúlyozandó, ezek pár hét után kikerülnek [remélem].
 
A feltöltéshez véletlen adott egy jó ötletet: Nagyon kerestem valamit, amivel meg tudom oldani, hogy a bejövő víz ne csapja szét a nagy melóval összehordott aljzatom, aztán a szelektív szemétben a kezembe akadt egy buborékfóliás borítékból kitépett bélés. ezt terítettem be az aljzatra - és fényesen bevált, mivel a buborékok miatt a vízszintemelkedéssel elvált az aljzattól és szépen lassan emelkedett, mindig a felszínen maradva, ezzel megóvva a felkavarodástól a dizájnt. A feltöltést a szűrőbe szánt hydor pico evolution 1000 végezte, legalacsonyabb fokozaton nyomva a vizet a szűrő nyomóágának csövezetét használva. Erről a szivattyúról is írok majd részletesen a szűrőről szóló posztban.
 

 
 
 
Ami nagyon hiányzik még: a világítás. Ezt a héten kell összeállítanom, de az alu elemek a tető keretéhez és a világítás dobozához csak holnap este érkeznek [remélem], tehát addig várni kell - ezalatt két 11 wattos kompakt fénycső próbálja életben tartani a növényeket.
 
Következőleg a szűrésről írok.
 
Még egy apróság: feltöltés után mértem vízkeménységet. kb 60 liter víz van most a teljes komplexumban, ebből 10 liter ioncserélt. Ennek megfelelően a szokásos 24-28as GH szépen le is ment 21re [hm, örültem volna 20 alatti értéknek], viszont a KH, ami 14-17 közt volt eddig, hirtelen 21 lett... ezt egyrészt nem értem, másrészt nagyon nem örülök neki. Ha ez tényleg igaz, akkor valamiből a savpróba ellenére karbonát oldódik ki [vagy bikarbonát]. Kénytelen leszek a vízcseréknél folyton keménységet mérni, hogy ez kiderüljön, bár utálnám, ha így lenne, akkor a köveket felül kell vizsgálni :(

76. blogbejegyzés
Külső szűrő diszperzites vödörből- LevelUp

Sziasztok!
 
Nemrégiben írtam egy bejegyzést arról, hogy miként oldottam meg a külső szűrést egy diszperzites vödörből. Nos, azóta annyi változás történt, hogy egy kicsit meghekkeltem a szerkezetet és új tartályt is kapott, mivel idővel pár probléma jelentkezett, ezekről szeretnék most írni még pár sort.
 
Mikor beüzemeltem a szerkezetet minden nagyon szuperül működött egy darabig. Aztán néhány nap elteltével amikor -szerintem- az történt, hogy a szűrőanyagnak használt zeolit, vagy inkább a kavics elkezdett összetömörödni (?) egyre nehezebben folyt át rajta a víz, így a pumpa jobban fel tudta melegíteni a vödörben lévő vizet és drasztikusan megnőtt a tartályban lévő víz hőmérséklete.
 
A másik gondomat a gravitáció okozta; Mivel a pumpát a szűrőanyag mellé/alá helyeztem, így a víz nem járta át a vödör teljes terjedelmét, hanem a legrövidebb úton jutott el a pumpához így szerintem nem dolgozott a legjobb hatásfokon.
 
Ezt úgy vettem észre, hogy egyik nap egy rutin ellenörzés során felnyitottam a vödör tetejét és valami eszméletlenül büdös szag csapta meg az orromat. Először arra gyanakodtam, hogy esetleg a vízpumpám adja ki magából ezt a bűzős tortúrát, de mivel két éltű a cucc és minden rendben volt vele egyébként tovább kutakodtam.
 
Közben eszembe jutott, hogy ez a szag tömény fém szagra emlékeztet. Aztán rájöttem, hogy ezt a lávakő ontja magából, ugyanis a vödör aljában felgyűlt némi víz, ami elég meleg volt és az ebben ázó lávakő ontotta magából ezt az őrült fémszagot.
 
Ezek fényében úgy határoztam, hogy beszerzek egy 30 literes bidont és átrakom az egészet abba, azzal a kiegészítéssel, hogy csinálok bele egy ülepítő részt is továbbá kiegészítem a töltetet 2 kiló siprax-al, valamint a ki és bevezető csöveket ellátom egy kis műanyag golyós csappal.
 
Nos, a szerkezet még mindíg nem tökéletes, ugyanis nem sikerült tökéletesen vízhatlanná tennem, sajnos a bidon teteje csavaros és ugyan olyan lágy a menetes része akárcsak a tartály, így még csak a menetet sem sikerül megszakítanom. No, de sebaj a lakás elárasztását úgy küszöbölöm ki, hogy annyira engedem a vízbe a leömlő ágat amennyi víz a tartályban elfér, így áramszünet esetén nincsen cunami.
 
Végül egy kép a teljes alkotásról:
 

77. blogbejegyzés
Riccia tippek és trükkök I.

Riccia fluitans azaz úszó májmoha
 
Személyes kedvencem a könnyű nevelhetősége, formázhatósága, gyors növekedése és élénk zöld színe miatt. Low tech növényes akváriumok gyakori lakója, mivel csodás pázsitot lehet belőle kialakítani akár alacsony fényen és CO2 tápozás nélkül is. Megmutatom az én módszerem a kötözésére.
 
Érdekesség, ha nem akarod, nem kell elolvasni:
 Körülbelül egy éve, mikor komolyabban kezdtem akvarisztikával foglalkozni, vettem egy kisebb adagnyit belőle egy közeli akvaristától. Annak a felét lekötöztem 2 akváriumomba, a maradékot pedig egy kb. 3 literes üvegbe raktam, azt meg az ablakba. Azóta ott fejlődik, folyamatosan árulom, de valahogy sosem fogy el, nagyon gyorsan nő, mind az akváriumokban, mind az üvegben. A probléma ott kezdődik, mikor először kézbe veszi az ember ezt a növényt és rájön, hogy nem lesz olyan könnyű feladat az akvárium alján tartani, mint ahogy a fotókon látszik. Legalábbis velem ez volt. Közismert az Amano féle damillal lapos kőre kötözés módszere, de nekem már gondolatban is kikészültek az idegeim, így a gyakorlat sem volt túl sikeres. Muszáj voltam más megoldást keresni, így aztán körbenéztem a lakásban, mi az, amit felhasználhatnék. Így találtam rá erre a módszerre. 
 
Amire szükséged lesz:
  1. fürdőrózsa (1. kép): biztos mindenki ismeri ezt a hálóból alkotott labda szivacsot. 100-200 forint, szinte mindenhol kapható, ahol pipere holmik is, a középső tartó madzagot vágd el, és így kapsz egy hosszú hálót belőle
  2. kövek (2.kép): tetszőleges méretű és színű kövek, ha minden jól megy, úgy sem fog sok látszani belőlük, de jó, ha van egy laposabb oldaluk
  3. műanyag pánt/bilincs (3.kép): barkásboltokban beszerezhető, szintén pár száz forint
  4. és természetesen egy kis riccia (4.kép), egy éles olló és egy segítő kéz sem árt (ha úgy alakul, hogy a mellékelt kettő nem lenne elég)
 
Így csináld:
  1. A mohát egy vékony rétegben helyezd a kő laposabbik, benedvesített felére. Azért fontos, hogy vékony réteg legyen, mert így nem lesz túlzsúfolt a háló alatt és nem fog berohadni az alsó rész. A kavicsot pedig azért jó, ha benedvesítjük, mert így a moha oda fog tapadni és nem mindenhova máshova (5. kép).
  2. A hálót nagyjából vízszintesen feszítsd rá a kőre, majd alul fogd össze és csavard meg párszor, hogy szoros maradjon. Azért kell vízszintesen tartani a hálót, mert így, amikor megfeszítjük, a moha nem fog elcsúszni az oldalakra (6. kép).
  3. Fogj egy műanyag bilincset és jól szorítsd meg a csavarásnál, de vigyázva nehogy kiszakadjon a háló. Ezután egy éles ollóval vágd le a fölösleget a bilincsből és a hálóból is. Ez utóbbit próbáld nem túl rövidre, különben könnyen kicsúszhat a szorításból (7. kép).
 
Fontos
 Hogy elkerüld a besárgulást/elrohadást folyamatosan nyírni kell, ahogy nő. Sose hagyd megnőni 4-5 centiméternél hosszabbra. Nyíráskor pedig kapcsold ki, vagy vedd kisebbre a szűrő áramoltatását, mert szét fogja hordani az egész akváriumban a növénydarabkákat, és azt nem könnyű feladat összeszedni.
 
 Ezzel kész is! Óvatosan mehet is az akváriumba. Pár darabka, száracska még így is ki fog szabadulni, de ez nem gond. Az alul összefogott háló és múanyag részek ráadásképpen arra is jók, hogy beállítsuk a talajba, ha esetleg nem csak simán, vízszintesbe szeretnénk elhelyezni. A végeredmény az utolsó két képen látható.
 
Sok szerencsét hozzá :)

78. blogbejegyzés
Ecetmuslica (Drosophila melanogaster) csapda

A napokban figyeltem fel a fáról lehulló gyümölcsökre egyre nagyobb tömegben összegyűlő legyecskékre. Arra gondoltam, hogy a halaim hálásak lennének, ha egy kis vadhúst tálalnék nekik esténként. Mivel semmi kedvem lepkehálóval csapkodni a levegőt és bízni a szerencsémben illetve e kézügyességemben (meg aztán a szomszéd is furcsállaná a dolgot), ezért összetákoltam egy muslica csapdaszerűséget ásványvizes pet palackból. Legalább újrahasznosítok.
 
Abból indultam ki, hogy ezek a kis jószágok imádják az érett gyümölcs, az ecet, a széndioxid, stb. illatát, ugyanis ez azt jelzi nekik, hogy kaja van illetve bölcső az utódok számára. Ilyenkor nem ismernek lehetetlent, megjelennek még ott is ahol nem is várná az ember. Erre a tulajdonságukra alapozva alkottam meg ezt a rendkívül egyszerűen és olcsón előállítható csapdát, amely akkor is fogja nekem illetve a halaimnak a muslicát, ha én tevékenyen ebben nem is veszek részt. Most amikor nagy csapatokban rajzanak, akár télire is be lehet spájzolni velük, amennyiben a fagyasztásra kerülnek begyűjtésük után.
 
Felhasznált anyagok:
 
• 3 db pet palack
• egy kis tégely a csalinak
• csali
• két deciliter víz
• egy éles kés (snicer)
• kevés fekete szigetelőszalag
 
Tulajdonképpen olyan egyszerű, hogy a készítési folyamatot le sem fotóztam, csupán a készterméket. Úgyis látszik minden, aminek látszania kell.
 
 
 
Mint ahogyan a képen is látható az egyik palacknak levágtam a fölső egyharmadát és ez lett tulajdonképpen a csapda bejárata illetve ez alatt helyeztem el a csalit. A palackok tulajdonképpen össze lettek csavarozva, ugyanis a lyukakat pont olyan méretűre csináltam, hogy a palack menetes végét be lehessen csavarni és a karima tömítsen a rés körül.
 
 
 
 
Csalinak kevés banánhéjat összekentem élesztővel, és kevés borecetet is öntöttem a tégely aljára. Egyébként számtalan dolgot fel lehet erre a célra használni, lényeg az, hogy vonzó legyen a muslicák számára és messzire illatozzon. Erre a tégelyre helyezem rá a fekete szigetelőszalaggal háromnegyed részig körbetekert palackharangot. Tulajdonképpen ez ejti majd csapdába a legyeket. A koncepcióm az volt, hogy jönnek a legyek az illatra, és amint rátalálnak annak forrására (mert rátalálnak) besétálnak a harang alján vágott négy kis ajtón.
 
 
A harangrész háromnegyedét azért tekertem körbe fekete szigetelőszalaggal, hogy a legyek a fény irányába repüljenek, azaz bele a csapdámba. Persze nekik sejtésük sincs arról, hogy ezzel csapdába csalom őket így bátran felrepülnek a felső vízszintes palackba ahol nagyobb a fény, mint az alsó fekete szigetelőszalagos harangban.
 
 
Ezzel el is kezdődik szegénykék kálváriája. Ott röpködnek és keresik a szabadulási lehetőséget, de mivel nem annyira okos lények, ezért nem fogják megtalálni a kijáratot. Szabadulási kísérletük során áttévednek a függőlegesen csatlakoztatott palackba, amely egyben a végállomás számukra.
 
 
A függőleges palack aljára öntöttem 2 deciliter vizet, hogy abba fulladjanak bele. Semmi kedvem a palackot hűtőbe rakni, amíg a legyek megdermednek a hidegtől. A muslicás vizet minden délután leszűröm, és a zsákmányt feletetem a halakkal. A halaim imádják a vadhúst.
 
 
15 percel a kihelyezés után már vannak is benne muslicák.
 
 
Tegnap a teszt során több száz muslicát fogtam a halaknak csupán ezzel az egy „berendezéssel”. Már azt bánom, hogy nem akkor fotóztam le a termést mielőtt leszűrtem és megetettem a halakkal. Most már mindegy ez a pár darab is megteszi szemléltetésként, amit röpke negyed óra alatt összegyűjtött. A körtefa alatt rengeteg muslica röpköd –most érik a körte - ezért alá helyeztem el a földre.
 
Más típusú konstrukció is eszembe jutott, de végül is ezt csináltam meg, mivel megítélésem szerint ezt a legkönnyebb tisztán tartani, csalit cserélni valamint könnyen és tisztán leszüretelni a legyeket. Csak lecsavarom a kupakot a függőleges palackról és a vízzel együtt kiöntöm a muslicákat.
 
Valószínűleg még az elkövetkezendő napokban üzembe állítok csapdát és feltöltöm a muslica raktáramat.
 
 
 
Ha van kedved, csinálj te is muslica csapdát! Ha a muslicákat a halaiddal akarod megetetni, ne használj semmilyen vegyszert!
 
 

79. blogbejegyzés
DIY hibrid akasztós szűrőből nevelő medence

 
Sziasztok!
Killer81 akasztós szűrőjének elvén készítettem egy nevelő medencét, kisebb módosításokkal.
A tervem az volt, hogy készítek egy medencét, amiben a nagy medence vize van, és nem kell külön fűteni és szűrni. Úgy gondoltam, ha a szűrőbe megfelelő mennyiségű víz kerül át, akkor nincs ideje lehűlni, és egy szűrő közeg által friss és tiszta víz kerül az ivadékoknak.
Kezdjünk is neki.
 
A víz a nagy akváriumból a nevelő medence egy kisebb szűrőközeggel lezárt részébe kerül, majd onnan az ivadékokhoz, onnan pedig vissza a nagy medencébe.
Mi kell hozzá:
Én külön nem vásároltam hozzá semmit. Ami volt itthon abból készítettem.
16mm-es gégecső (abból jó, hogy nem kellenek hozzá idomok, hajlítható)
Gumitömítés 2db
25mm-es PVC cső
A csapokban szokott lenni valami fémhálós szűrő, nem tom mi a neve abból kell kettő.
Egy derékszögű idom a légpumpához.
Légpumpához való cső.
Sziló
Pillanatragasztó
Szűrőközeg (én egy sűrűbb szivacsot használok)
Légpumpa
Munka közben:
Először is csináltam egy akváriumot, amit ha a nagy akvárium mellé rakok ugyan akkora, mint a nagynak az oldala, de csak 10cm hosszú.
Ezután a 25mm-es pvc-ből vágtam egy nagyjából 10cm-s darabot és a tömítéseket a gégecsőre húztam.
A gégecsövön lévő alsó tömítésre ragasztottam a csaptelep szűrőjét majd szilóval kicsit körbe kentem az esetlegesen kiálló drótok végett. Amíg a sziló bebőrösödik addig mindenki igyon egy sört.
A 25mm-es pvc-n az egyik végétől úgy 2 centire fúrunk egy lyukat a derékszögű idomnak. Az idom egyik végét levágjuk úgy 1-2 mm-esre. Nekem csak T idom volt otthon, ezért az egyik ágát beragasztottam.
 
Majd ezután a gégecsövet kilukasztjuk egy gyertya és egy egyszerű varrótű segítségével és ráhúzzuk a pvc-t. a gumitömítéseket szilóval bekenjük a biztonságosabb tömítés érdekében.
 
A PVC csövet ráhúzzuk a tömítésekre és a kinyomódott szilót szappanos kézzel eldolgozzuk. ezután beragasztjuk a derékszögű idomot a rövid felével. Ezután kell 24 óra száradás.
 
A nyomó ág elkészült, most jöhet a „szívó” ág. Ez tulajdonképpen nem szív csak a nyomást egyenlíti ki.
Ezzel már nem lesz sok gond.
A gége cső egyik végére a már említett csapban lévő szűrőt ráragasztjuk és szilóval körbekenjük az esetlegesen kiálló drótok miatt.
És ez is kész van.
Egy nappal később be lehet üzemelni. Tudom a „szívó” ágra nem tettem légtelenítő csapot. Megoldottam nélküle is, de most már rájöttem, hogy kellett volna.
A beüzemelés nem nehéz, pláne ha van légtelenítő csap. A „szívó” ágat helyezzük be a nagy akváriumba a szűrős felével a másik végé a feltöltött nevelőbe. A nyomó ágat pedig csatlakoztassuk a légpumpához és a szűrős felét a nevelőbe a másikat meg a nagy medencébe. A gégecsövet hajlításkor rögzíthetjük egy kis pillanatragasztóval. A szűrőközeget a nevelőbe tesszük a „szívó” ág elé. Én kicsit nagyobbra vágtam a szivacsot és így beleszorult.
A nevelő medencém Br.:12 literes lett. A masina pedig 39 litert tud óránként. Szerintem ez tökéletes. És a hőmérséklet is egyenlő a medencékben.
 
Egy háttérrel eltakartam a szűrő közeget.
 
Hát ilyen lett!
 

80. blogbejegyzés
Gyári Eheim 54 literes akváriumtető világítás tuning !!

 Gyári Eheim 54 literes akváriumtető világítás tuning !!
 
 
Gyári műanyag tető átalakítása esztétikusan és főleg olcsón.
Ez inkább  növényes akiban gondolkodókat érdekelhet, de másoknak is adhat ötletet.
Az eredeti világítás 1 darab T8-as fénycsövet és hagyományos fénycsőelőtétet (kb 1 kg:)
tartalmazott. Mivel ez így nagyon kevés watt/litert eredményez, de eladni sem akartam
ezért az átalakítása mellet döntöttem. Elsőre függeszthető világításra gondoltam,amiről gyorsan letettem. Az áraik 15.000-től a csillagos égig, ráadásnak fénycső nélkül .
Maradt az átalakítás. A gyártó gondoskodott arról hogy hiba esetén dobni keljen az egészet.
A nem szerelhető, cserélhető kategóriába az eredeti előtétet rejtő rész tartozik.
Azzal küzdöttem legtovább, hogy törés nélkül lehessen hozzáférni az elektromos tárolóhoz.
Két széles konyhakés és sok türelem meghozta a gyümölcsét. A kezdeti próbálkozások után már szépen lépésről lépésre el lehet távolítani a zárórészt.Az amúgy tökéletes pattintós
módszert egy igen erős műanyag ragasztóval tetézték(ha bedöglik vegyél másikat 13.500 ft).
Belül is német precizitás fogad alumínium hővezetőkkel. Itt csak azt nem értettem ,mi értelme a hőelvezetésnek mikor az egész légmentesen zárt.
Az egész kipucolásával kezdtem csavarhegyek, gyújtó,előtét,alumínium hóbelebanc dobva.
Színesfém gyűjtők előnyben:)))
Amit előzöleg vettem hozzá:
 
T5 bilincs  50ft/db
T5 lengő foglalat  120ft/db
zsugorcső       valahonnan volt
 
Ezután otthon néztem körül mit is lehetne használni az átalakításhoz.
 
2 db 23w kiégett kompakt fénycső
pár méter 1.5 sodrott kábel
forrasztópáka, ón
 
Szétszedtem a kompakt fénycsöveket óvatosan és kiszedtem az elektronikus gyújtórészeket.A teljes bekötésről rajzot készítettem a későbbi hibák esetleges megtalálásához. Ezután már csak az összeszerelés maradt hátra.
Szerintem tökéletesre sikerűlt, könnyen cserélhető az összes alkatrész, súlya alig van.
Egy próba következett majd meleg ragasztóval a kábelek fixálása.
A lengő foglalatok páramentesítését vékony FBS garantálja.
 
Egy hete próba alatt, hibát nem találtam és nem melegszik.
 
Meglátásom:
 
Ha valaki magasabb akiban gondolkozik nyugodtan rakhat 4 csövet is bele. Elfér.
Az árhoz jön még két 24w T5 fénycső. A régit cserélni kellet volna így árban 
kb 6000 ft-ból kijön az egész.
 
Ha későbbiekben lesz valami tapasztalatom (jó vagy rossz) megosztom.
Egyenlőre nagyon friss az aki és a világítás is.
 

81. blogbejegyzés
Akvárium tető tuning II. - Update

Mindenek előtt leszögezném, hogy aki egy gyári akvárium tető javítására, megbuherálására, tuningolására szánja el magát, vagy újat épít, az legyen tisztában, hogy itt 230VAC-s váltóárammal (hálózati) is dolga lesz, ami életveszélyes! Csakis saját felelősségre áljon neki!
2011.12.14
Ez annyira FONTOS, hogy ide a blog elejére írom be.
Ha a tetőhőz tartozó 3 eres tápkábel nem elég hosszú, akkor NE hosszabbítsuk meg egy kis toldással, mivel a forrasztás hamar megadhatja magát. Nekem 2 hónapig bírta és a mai nap egy nagy fény és hang jelenség mellett a forrasztás felrobbant. Remélem az elektronika még megmaradt.
 
 
 
Ebben a kis bejegyzésben leírom hogyan is alakítottam át a 112Les aksi gyári tetejét 36W-ról 110W-osra.
Jegyzeteim:
Akvárium: 112L - 80x35x40cm
Csövek: 2x18W T8 -> 2x55W T5 Power Compact
Telj./1L: 0,32W/L -> 0,98W/L :)))))
4,48W/L/D@14h - > 7,84W/L/D@8h
Áramfelvéte/Nap: 504W/D -> 880W/D (+74% több áram)
 
Szerelési segédeszközök:
- Éles kés
- szigszalag
- blankoló fogó
- multiméter
 
Hozzávalók - árlista:
1db 80x35cm-es műanyag tető 2x18W T8 - lehetőleg amúgy is javításra szoruló darab :)
1db Elektronikus előtét 2x55W - 5300HUF/db
2db Compact fénycső - (Dulux L 55W/865 Daylight 6500K 4550lm) - 2000HUF/db
2db Fénycső foglalat (2G11) - 300HUF/db
2db Fénycső műanyag távtartó (2G11) - 50HUF/db
1db "fényes" Al-lemez 25x50cm - 1500HUF
min. 1m 3 eres kábel (barna, kék, zöld-sárga vezetékes) vagy hosszabbító is használható - ~1500HUF
1-2m jó minőségű szigetelt rézvezeték (lehetőleg NEM sodrott!) - 1500HUF/10m
1db 1000x50x3mm-es lemez - 2200HUF!
1 tubus FBS - ~600HUF
1db 25x50cm-es plexi ~700HUF
(18000HU) számoljunk ~20.000HUF-tal
Nekem kevesebbe került, mivel sok minden meg volt itthon is.
 
Nézzük csak lépésről lépésre:
Szétszedve
Sajnos csak később jutott eszembe, hogy csináljak képeket, így már csak szétszedés után csináltam az első képet. Amúgy tényleg nem túl nehéz, csak egy kés és egy-két csavarhúzó kell hozzá. A szétszedést részletesebben Proci85 blogjában is meg lehet találni.
http://akvarista.hu/?oldal=42&uid=2844&cmd=show&id=2180
"Kibelezve"
Nem sok minden volt benne. 4 T8as foglalat, 2 gyújó foglalat 1 nagyobb tekercs és persze a tömörréz kábelek. Eredetileg a foglalatokat is hagyni akartam, hogy kevesebbet lyukat kelljen majd betömnöm, de tőlük sehogy sem fértem el. A gyújtosokkal már nincs gond. Azok nem zavarnak. Azért lehet majd kiveszem azokat is. Később ki is vettem azokat, mert a reflektorokat zavarták.
Kb. hogy fog kinézni
Az előtét
Az előtét a helyén, az alu-lemezen
Erre használtam fel az 1000x50x3mm-es alu-lemezt. Az előtétet támasztja meg, ill. segít a hő elvezetésében is.
 
A 2G11-es foglalatok bekábelezve
Sajnos nem találtam új, valamivel vastagabb kábeleket, így a kiszedetteket hasznosítottam fel.
Javaslat: Aki teheti keressen vastagabbakat! Kérdezzük meg az eladótól, akitől az előtétet vesszük, hogy milyen vastag vezetéket javasol.
Előtét bekötés
Az előtétet a 230VAC-s hálózatra egy jó vastag 3 eres kábellel kötöttem be. Itt figyelni kell, hogy jó szín jó helyen legyen. Barna - Fázis, kék - 0V, zöld-sárga - Föld/GND. Igazából csak a zöld-sárga kritikus, mivel ez a Föld kábel, a barna és a kék igazából felcserélhető, hiszen a dugajt is 2 féleképpen helyezhető be a konnektorba.
FONTOS!
A bemenő kábelek ne sérüljenek meg! Inkább tekerjünk rájuk még egy kis szigszalagot, hogy biztosra mennyünk.
Valahogy így
A (fénycsőbe) kimenő vezetékek
A kimenetek bekötéséhez nem fűzök sokat. A lényeg, hogy nagyon figyeljünk oda, hogy mit hova kötünk...
Itt jól jöhet egy multiméter, vagy címkézzük fel a kábeleket a tetőn belül, saját rendszerünk szerint amin ki is tudunk igazodni.
Ragasztás
Hogy egész a közepére tudjam rakni a csövet, ezért azt a foglalatba és a távtartóra tettem és így ragasztottam meg, majd jöhetett a száradás. A képeken már a megszáradt foglalat és távtartó látható.
 
Száradás
Csak annyi súlyt helyezzünk rá, amitől a cső még biztosan nem törik el. Aztán jöhet a várakozás....
 
Majdnem készen
12h száradás után az FBS szépen megszáradt. A csöveket is ki tudtam szedni anélkül, hogy a ragasztó elengedett volna. Azért egy picit még utánragasztottam, hiszen a több nem árt.
Reflektor
A reflektort eredetileg nem is akartam beépíteni. Aztár rájöttem, hogy duplán is hasznos így utólag álltam neki.
1. a fényt visszaveri
2. védi a műanyagot a fénytől és a hőtől
 
A fényes alulemez méretrevágsa
Fogtam a 500x250mm-es 0,8mm vastag fényes alulemezt, majd előszőr hosszában elfeleztem aztán kereszben is felosztottam egy 380mm-es és egy 120mm-es részre.
Az így kapott 380x120-as lemezt 2x meghajlítottam 40 és 45mm-nél, kb 60fokos szögben. Így oldalnézetből egy trapézt kaptam.
Ha valaki több időt szán rá, akkor 4 hajlítással jobb reflektort is csinálhat.
Én csak 2x hajlítottam meg, mivel a reflektort igazából azért építettem, hogy a tetőt kíméljem. Ha műanyagot erős fény és hő ér, akkor hamarabb elér és elporlad.
Észrevétel
Nagyon jó ötletnek tűnt a reflektort a tetőhőz ragasztani, de így nagyon sok hőt ad át neki. Javaslatom, hogy a reflektort egy távtartóval kb. 0,5cm-el a tetőtől távolabb rögzítsük.
Tömítés
Mivel kivettem a T8as foglalatokat és végül a gyújtókét is, így azokat be kellett tömni valamivel. Én egy átlátszó plexi táblát választottam, amiből kivágtam a nekem szükséges dabarokat. A ragasztás itt is szintén FBS-el történt.
 
Bekapcsolás
Működik!!! :))))))
Azért volt vele egy kis macera, amíg működésre nem bírtam.
Először, valamikor éjfél körül próbáltam ki, semmi... :( Végülis csak elővettem egy multimétert és megnéztem hol van, vagy éppen nincs, kontakt az előtét és a foglalat között. 1db csatlakozás volt lazácska, de csak másnapi próba alatt jöttem rá.
Egy másik rendkívül fontos megjegyzésem:
SOHA ne piszkáljuk a kábeleket, ha áram alatt van! :)
Majdnem frászt kaptam amikor az előtét váltóáramos oldalán megpiszkáltam a kábelt és egy nagyobbacska szikra mellett lekapcsolt a lámpa. Azt hittem, hogy tönkretettem, de szerencsém volt.
 
2 hónapos használat után:
Lekopogom, hogy semmi gond sincs vele! Szépen működik. Még a "szervízjáratot" nem zártam le, hátha valamit még javítani kéne rajta, de úgy néz ki, hogy lassan ezt is FBS-el leragaszthatom.
 
GA

82. blogbejegyzés
Külső szürő ki - befolyó csöve üvegből

A külső szűrő ki - és befolyó csöveit lecseréltem üvegre, hatalmas vizuális különbséget jelent a gyári fekete, vagy zöld, és a teljesen víztiszta üveg közötti különbség. Megpróbálom megosztani az áltlam felfedezett hibákat veletek, szerintem ezekre érdemes odafigyelni, nekem 2x is ki kellett cserélni az üvegcsöveket apróságok miatt. Ami szerintem nagyon lényeges, hogy addig amíg gyári csövek vannak az akváriumba nem látszódnak a cső belső falán megtelepedő szennyeződések, ezekkel csak a szürő leállitásakor, majd újboli beinditásakor szembesültem. Erre mindenképpen érdemes gondolni, és előre megtervezni a majdani tisztán tartást, ami nálam általában 3-4 hetente 5 - max 10 perc.
 A ki - be folyókat üvegtechnikussal készítettem, mivel az üzletben kaphatóakat borzasztóan drágának találtam, gyakorlatilag egy darab árából 4 db készült el, és mindenki boldog volt :) , még egy előny: olyan hosszú lett amilyet én kértem.
Beüzemelés utáni 3- 4. héten jött az első meglepetés, a lerakódott szmötyit valahogy ki is kéne takarítani, mert elég csúnyán nézett ki, tiszta barna volt.
koszos cső
Első csö
A második cső:
pipa nélkül
Egy kicsit tovább gondolva a takarítással járó nyűgöt kitaláltam, hogy mi lenne ha levágatnám a cső alján lévő szűrő kosarat, és a gyári pipát húznám rá. Persze ehhez megint új csöveket kellett rendelnem, aminek a külső mérete igazodik a pipa kosárhoz de megérte, a takarítás ideje kb 2-3 perc, addig a szűrő le van állítva, pipa levéve, csőtisztító kefével kipuceválva, vissza a pipa kosár, és mehet is a buli.
Koszosan pipával:
 
Üveg cső,  eheim pipa
 takarítás után 3 héttel:
algásan
 Ennyi a tisztitás:
tisztitás közben

83. blogbejegyzés
Talajporszívó készítés házilag

 
Sziasztok! 
Azzal szeretném kezdeni, hogy körülbelül 1,5éve foglalkozok akvarisztikával, az akvarista.hu-ra kb 1éve találtam rá, és regisztráltam be. Azóta még egyetlen blogbejegyzést sem írtam, viszont rengeteget olvasgattam.
Nemrég felmerült bennem, hogy hát hiába is csak garnélás akváriumaim vannak, csak kéne egy aljzatporszívó, a mulm kiszedésére, meg hát a növényeket is szépen letisztogatom vele, ha valamiért kéne. Fel is mentem a netre és jó felhasználó módjára a létező összes módon rákerestem az "aljzatporszívó házilag" címszóra, illetve ennek a variációira.
Miután szomorúan tapasztaltam, hogy csak 2-3 ezzel foglalkozó leírást találtam az ezernyi eladó aljzatporszívó hirdetés között, és ezeknek is egy része bonyolult volt, és sok hozzávalót igényelt, úgy döntöttem, hogy az itthon lévő dolgokból, csakúgy magamtól nekiállok, és hátha összehozok valamit.
 
Itt megragadnám az alkalmat és belevágnék a saját szavamba, tényleg semmi vásárlás, utánajárás nem kell, a legkézenfekvőbb és minden háztartásban megtalálható tárgyakkal dolgoztam.
Amiket használtam:
-Egy 0,5literes üdítőspalack
-Egy gumicső, a vastagsága olyan hüvelykujjnyi, de nem baj az sem, ha kissebb/nagyobb.
-Szigetelőszalag
-Nejlonzacskó
 
A palack előkészítése:
 
El is kezdtem, elővettem egy 0,5literes üdítős palackot gondolom, hogy ilyennel mindenki rendelkezik. Leszedtem róla a cimkét, aztán megnéztem a formáját, és úgy körülbelül félbevágtam. Miután ez megvolt, észrevettem, hogy az a ragasztó, amivel a cimke volt felrakva, egy csíkban ott van a palack külső oldalán. Ezt mindenképpen el akartam tüntetni, mivel nyilván káros lehet az akvárium lakóira, ha belemegy a vízbe, márpedig ez elkerülhetetlen.
Áztattam egy darabig, de ez nem sokat használt, így hát fogtam egy mosogatószeres szivacsot, és addig dörzsöltem vele ameddig csak meg nem untam. Aki kényszert érez rá, az áztathatja napokig vagy sikálhatja, amíg olyan sima nem lesz mint a babapopsi, nekem ennyi elég volt a tisztítás részéből, egy alapos átöblítés tiszta meleg, majd hideg vízzel, és meg is volt a végeredmény. Persze csak a palackból. Ez után jött az, hogy mi legyen benne.
 
Maga a cső:
Előkaptam egy gumicsövet, a vastagsága éppen hogy vastagabb volt, mint a hüvelykujjam.  Ezután beletettem a cső végét a palackba((természetesen a teteje, a kupak felől)) és gondolkodtam mivel kéne rögzíteni. Mivel a palack nyílása eleve szélesebb volt, mint a cső, valami tömítés is kellett, aztán pedig a ragasztás. Nem akartam szilikonnal és hasonló bajlódós és nem olcsó ragasztókkal szórakozni, ezért hát törtem a fejem. Először is, tömítésnek nejlonzacskót választottam(átöblítés után) és ragasztásnak pedig a fiókomban fellelhető ipari ragasztót(szigszalagot). A cső végét szépen elkezdtem addig körbe körbe tekergetni a nejlonzacskó csíkjaival, amíg elég vastag nem lett, hogy magától bentmaradjon a palackban. Ennél a pontnál nagyon kell arra figyelni, hogy a nejlonzacskó darabjai ne lógjanak túl a kupak lyukán, mert ha túllógnak, akkor eltömíthetik a csövet és ez elég idegesítő tud lenni, valamint a vizes nejlonnal nehéz egy palackon át dolgozni, (még józanon is). Na tehát! Ezek után, hogy megvagyunk a tömítéssel, jöhet a ragasztás/szigetelés. Kényelmesen elhelyezzük a palackot úgy, hogy a cső is benne legyen, és forgatni is jól tudjuk, ilyenkor akár két segítő kéz is jól jön, a jó ragasztás érdekében.
 
Szigetelés/ragasztás:
Letépünk egy nagy darab szigszalagot, és óvatosan körbetekerjük vele a palack száját, hogy a csövet is fogja, és a palackot is, én úgy próbáltam, hogy a kupak redőiből a legfölsőnél legyen a szigszalag teteje, hogy ott be tudjam hajlítani és ezáltal teljesen leszigetelje, persze inkább esztétikai okok miatt, tehát így szép volt. Jól odanyomkodtam a szigszalagot, majd a már elkészült talajporszívót hagytam kicsit pihenni. Két nap esedékes volt a következő vízcserém, aminél egyből használatba is vettem az újonnan elkészült kis szerszámomat, gyönyörűen működött, öröm volt nézni, ahogy szívom föl a kakidarabkákat és a kis koszokat. Azóta is szépen üzemel az akvárium, úgyhogy bátran tudom ajánlani mindenkinek, ha ti is megcsináljátok nyugodtan írjátok le a véleményeteket/tapasztalataitokat ide hozzászólásba, illetve ha kérdésetek van azt is szívesen várom ide is, és üzenetbe is akár. Mindenkinek jó akvarizálást, sziasztok!
 
UI: Az első verziónál volt amire nem figyeltem, ezért a ragasztás is elcsúszott, és a nejlon egy részét is ki kellett utólag szednem, ettől függetlenül kiválóan működik, és ezt használom, de tervezem egy esztétikailag szebb aljzatporszívó elkészítését is.

84. blogbejegyzés
Előkészületek

Sziasztok!
2 év kihagyás után újra rám tört a halazás.
Ezúton szeretném leírni a terveimet, hogy pontosan mit is szeretnék, és nagyon örülnék neki, ha ti is leírnátok, a véleményeteket legyen az pozitív illetve negatív. Minden észrevételt szívesen fogadok, hogy mit ne csináljak, illetve változtassak majd. Előre is köszönök minden hozzászólást
 
Hát kezdjük is:
 
Új tankot nem vettem így marad a 100L-es, amivel az első perctől akvarizálok. Először elevenszülők voltak benne, és azért is hagytam abba, mert nem volt túl sok sikerélményem , a halak pusztultak a növények nem nőttek , de erre most nem térnék ki, mert nem ez a lényeges most.
 
Most egy elég egyszerű konstrukciót választottam viszont rengeteg változtatást is, okosabban felkészültebben és reményekkel teli vágok neki a jövőnek.
 
 
Most pár mondatban az újításokról szeretnék írni, remélem, nem hagyok ki semmit:
 
Először is saját készítésű csemperegasztós hátteret készítek, amiben elrejtem a külső szőrű (később bővebben) illetve a többi csövet: valamint úgy alakítom ki , hogy el tudjam rejteni a "Kőfaragások" közé a fűtőtestet illetve a co2 difúzort.
 
Következő lenne az új külső szűrőm, ami nem túl nagy név szerint csak egy EHEIM Classic amit KB 100L-hez szoktak ajánlani. Ebbe töltetként Szivacsot, Siporaxot, lávakövet és Perlon Vatát töltök ebben a sorrendben.
 
Valamint beszéltem egy ács ismerősömmel és ő készít nekem egy méretre szabott szekrényt, ami illik majd a szobám többi bútorához, mert eddig egy egyszerű ruháskomódon volt az akvárium, ami a súlytól igen csak megroskadt, ebből is tanulva acélkeretes lesz a szekrény.
 
A következő fontos újítás a Co2 adagolás lesz, amit otthoni és bolti módszer keverékével oldok meg. A co2-t egy szódásszifon fogja tárolni, amit egy tűszelep, fojt majd le. A Co2 ezután belevezetem az újonnan vett SERA Co2 kerámia porlasztómba, ami porítja majd a vízbe.
 
Ezen felül növényeimet tápoldatozni is fogom, bár ezt valószínűleg saját magam állítom majd elő a növények igényére és nem a drága bolti löttyöket, fogom bevetni, hanem a saját magam által készített és kevert egyveleget.
 
Következő dolog a talaj lenne, hát régen igen csak átvertek vele mivel mint kiderült a jó pénzért megvett vörös 'kőzet" nem volt más mint nagyra tört tégla.... Most azonban okosabb vagyok és alternatív megoldással az udvaron lévő sóderkupacból 0.5-2mm átmérőjű kőzetet szitáltam, amit milliószor átmostam és 2x átfőztem. Ebből az anyagból 2x 40l van, ami sok, ugyan de inkább több legyen, mint kevesebb és mehetek megint 1fokba sódert szitálni:), de mindenképp KB 10cm vastagon lesz leterítve a cucc.
 
Így remélem, már a növényeim jól fogják érezni magukat.
 
Dekoráció: nem variáltam ezt sem túl a kertünk alatt lévő szőlőst megnyirbálva egy igen pofás szőlőtőke konstrukciót hoztam létre, amit összekapcsoztam így egy nagy dzsindzsát alkot, amibe majd a moha jól meg tud kapaszkodni. A következő díszítő elem egyszerű fekete márvány lesz amit a helyi sírkövet ingyen ide adott mint hulladék. Van pala szerű domború kő és még sorolhatnám . KB ennyi is lenne a dekor mivel nem akarom túlzsúfolni az úszóteret.
 
Világítás: na ezzel igen csak bajba voltam mivel 2 férőhelyes a tetőm és ez a rengeteg spektrum megőrített ,de vegyül így döntöttem: 1 Sera plant color T8 valamint 1 Sera daylinght brilliant T5 és ezek ugye 45cm esek csak hogy tisztázzuk .Ez az összeállítás jót tesz a növényeknek illetve a halaknak is, szóval szerintem rendben van , de ismétlem ha nem értettek egyet mondjátok el :)
 
Áramlás: Ezt egy EHEIM vízpumpa fogja szolgáltatni 500L/h teljesítménnyel
 
Most érkeztünk csak el az akvárium lakóihoz:
 
Menjünk felfelé a táplálékláncban
 
Akkor hát a növények. Velük volt talán a legtöbb bajom mivel mérlegelnem kellet a beszerezhetőségük az áruk az igényességük és persze a szépségük alapján.
 
Előtér:
 
Itt kérném, a segítségeteket mivel nem tudok dönteni, hogy melyik növény is legyen első jelöltem ő lenne:
pogostemon helferi
(képest sajnos nem tudok mutatni, mert, nincs rá lelki erőm kérlek googlizz rá )
 
A második pedig:
Lilaeopsis brasiliensis
Ezek igényesek viszont szőnyeget szeretnék csinálni és szerintem arra alkalmasak.
 
 
 
Középtér:
Kongói nagy levelű vízi lándzsa
 
illetve
Lándzsás vízipáfrány-ra gondoltam
 
Háttér:
Nem akarom, hogy elfogja a sok levél a fényt a kisnövényektől ezért nem túl magas növényeket választottam:
 
Tavi tündérhínár
Valamint
 
Althernanthera rosaefolia (mivel szép piros és feldobja a sok zöldet)
 
Utolsónak a kedvenc növényemet a Jávai Mohát hagytam mivel ebből lesz bőven az akváriumban.
 
Ezzel az összeállítással a vízfelszín tiszta marad nem lesz tele levelekkel így a fény egész az fajzatig le tud hatolni minimális energia veszteséggel.
 
 
Következő szempontom csigák rákok:
 
A régi akváriumomban nagy gondot jelentettek a hólyagcsigák ezért ezeket igyekszem elkerülni, viszont van 2 csigafaj, amit szeretnék betelepíteni hasznosságuk miatt, név szerint:
 
Maláj Tornyos csiga illetve Lapos algaevő csiga.
 
Ezeket nem stagnálnám mire valók valószínűleg mindenki tudja.
 
Rákokkal is szeretnék foglakozni egy a szépségük másrészről hasznosságuk miatt. 2 fajt szeretnék, mégpedig:
Red Cherry és legyező garnéla.
 
 
 
És végül elérkeztünk a halak- hoz, amikről szintén nem fogok sokat rizsázni mivel magamról tudom , hogy már ezt is elég lesz nektek elolvasni
Na, szóval:
A Vízfelszín közelébe 8db vörös neonhalat képzeltem el
 
a vízközbe Szumátrai Díszmárnát , tudom kicsit kötekedőek , de a neonhalakkal, tudtommal jól megvannak , de ha mégsem szóljatok. Egyébként 6db-ot szeretnék belőlük
 
Talajlakónak, mint sokan mások Panda pándélosharcsát szeretnék, és belőlük is 6db-ot.
 
És végül, de nem utolsó sorban az algapusztító társaságot is szeretném bemutatni 3db Anci személyében.
 
Így este ennyi dolog jutott eszembe, remélem nem hagytam ki semmit. Szeretném megköszönni aki elolvasta és annak is aki csak beleolvasott remélem nem vétek túl nagy hibát és karácsonyig be tudom üzemelni az egész akváriumot minden lakójával együtt és én is hozzájárulhatok egy kicsivel a magyar akvaristák világához.
Köszönöm szépen!
 
 

85. blogbejegyzés
És Lőn világosság

Sziasztok!
 
Pár hete készítettem egy blogot azon bejegyzés alatt, hogy mivel is világítsak az új akimban
 
Több hét kérdezősködés és keresgélés után kaptam egy levelet egy jószívű akvarista társunktól, hogy neki van 1 ötlete.
Az ötlet eltért az elképzeléseimtől, végkifejletben számomra radikális megoldás volt. Kompakt fénycső "Na az mi az ?" Mondtam én elszörnyedve. Kis keresgélés után rájöttem miről is van szó.
 
Az ötlet annyira megtetszett , hogy sutba vetve minden eddigi tervezgetést belevágtam az elkészítésbe.
 
Kellett hozzá:
-2 db philips 55w-os 6500k-es kompakt fénycső
-2db 2G11.es foglalat
-1db Helvar elektronikus előtét 2x55w-os kompakt fénycsőhöz
(mint kiderült 2 bilincsit is vehettem volna, de tudatlan ember révén sok apró hibát elkövettem, de ezt majd lentebb.)
 
Meg is rendeltem az alkatrészeket és alig vártam, hogy megkapjam őket, 3 nap feszült várakozás után meg is jött a csomag.
És íme:
 
 
Megvan minden, jöhet a fabrikálás:)
Mivel a tetőmben a hely igen szűkös volt így helyet kellett csinálnom azzal, hogy kibelezem szegényt. Beforre-after képem sajnos nincs , de a lényeg az, hogy csak a fedőréteget hagytam meg minden támasztékot, merevítést kivágtam.
1 Hasznos tanács, aki ilyesmibe vág bele és lüke, mint én:
Soha ne vágj akvárium tetőt Flexel Olyan szinten olvad a tető, hogy mire végeztem a Garázsba olyan sűrű volt a füst, azt hittem kibukfencezek, meg nagy szerencsém volt, hogy maga a szerkezet nem olvadt meg csak 1-2 mm re a vágástól.
Na, vissza a lényeghez. Miután kibeleztem a tetőt Egy házilag csinált reflektort akartam beszerelni ami nagyon frankón is sikerült:
 
(bocsi a kupiért ezt a képet nem ide szántam eredetileg)
 
Minden szép, minden jó csak kezdő barkácsoló lévén ordas hibát követtem el. Ugye bár azt szokták mondani, hogy "2x mérj, 1x vágj" na, ja, én 1x se mértem és vágtam :D Mint utólag nagy idegességemre kiderül , hogy ez a kreálmány nem fér be a tetőbe , úgy hogy a csöveknek legyen elég hely szóval felesleges munka volt az egész .
 
Ekkor jött a kényszermegoldás, Mi kellett hozzá? Alufólia +kartonpapír, igen tudom kókány munka, de hát Istenem, siettem: D
Végül ez sült ki a reflektorból:
 
 
Ahogy látjátok az egész tetőteret bevontam alufóliával, amit 1 kartonra ragasztottam rá jó szorosan. Frankón megáll, a fényt is visszaveri, nekem megfelel, akinek meg nem tetszik, ne nézze
Annyit tisztáznék erről a "szépségről" , hogy teljesen légmentesen van a karton szóval a vízpára nem juthat bele valamint annyit előnyt látok benne , hogy könnyen cserélhető ha elkorrodálódna az alu.
Következő lépés:
A foglalatok beragasztása volt, amiről külön képem nincs, de ez nem is olyan fontos. A ragasztást műgyanta alapú ragasztóval végeztem, de mivel utalást nem találtam rá, hogy ez vízálló így az egészet a száradás után lekentem szilikonnal.
 
 
Száradás után bekerültek a csövek is.
 
Miután ezzel készlettem jöhetett a kábelek bekötése.
Hehe, na, hát igen nem vagyok egy fizika zseni meg kell hagyni, kb. 2 órát csöpögtettem a nyálam a kapcsolási rajzra, de végül rájöttem, hogy a 7 es dugacs közös pont a 2 csőnél így azokat egy helyre kell kötni.
Mivel mint már régebben említettem Édesapám finommechanikai műszerész volt virágkorában így kb. 400db használt Tv volt a pincébe illetve a padláson
A kábeleket innen lopkodtam ki, végül is a Tv hálózati kábelét vágtam le: D Nem a legszebb , de ezek nem látszódnak úgy se.
 
 
Az Előtétet az, akin kívül helyeztem el, most egyelőre még csak lóg, de amint kész lesz az asztal oda lesz felcsavarozva, hogy ezzel is csökkentsem a felesleges fűtést.
 
Minden kész a lámpák működnek a tető rendben, viszont van egy igen nagy probléma, a csövek nem állnak meg a súlyuk kihúzza őket a foglalatból Hoppá....
Gyors gondolkodás 1 sör mellett és végül ez lett belőle:
 
 
A képen nem biztos, hogy látszik, de egy vékony Szénszálas műanyag rudat ragasztottam be keresztbe a tetőbe és ezen nyugszanak a fénycsövek, így nem esnek ki. Ezt a valamit egy régi sárkányból operáltam ki.
Ilyenkor szidom magam, hogy miért nem gondolkodok előre és miért nem vettem 500Ft ért 2db bilincset.
 
A munkálatoknak vége, a mű kész és ez lenne a végeredmény:
 
 
 
110W tömény napfény (vagy hasonló: D)
Az akvárium hátánál látszik az előtét, de azt, mint mondtam el fog onnan tűnni. KB 3 órája járatom már eddig minden oké, nem pislog, nem zörög nincs füst szag.
 
Viszont pár hibát azért leírnék így első benyomásra annak, aki ilyenbe gondolkodik:
- Iszonyatosan fűt ez a 2 cső főleg zárt tető alatt, biztos van a tető alatt 40 fok, ha nem több.
 
- A szigetelést Házilag kell megoldani mivel, nincs hozzá páramentes foglalat, viszont az illesztéshez 1 kis szigetelő szalag körbe és nincs több baj.
 
- Másoknak hátrány lehet ekkora akiban , hogy 100L-hez 110W , igen sok ez tény , viszont én 4-ig suliba vagyok és addig nem sűrűn lesz bekapcsolva a világítás szóval kevés ideig világítok , de akkor, mint bika :)
 
- Én a kis eszemmel nem tudtam külön kapcsolóra kötni a 2 csövet, mivel, mint írtam a 7-es pont közös, így ha az egyiket zárom, akkor a másik sem fog égni. És ez ilyen erőségnél elég nagy hibapont.
 
Szóval ennyi lenne a történet, Szerintem egész jó lett minden kommentet szívesen várok :)
 
Kimondhatom, hogy ez már nem gyertyafény és a világításom ki van pipálva :) Következőnek vagy az asztalom mutatom meg nektek , vagy a spéci meglepetés szűrőm ,majd meglátjátok
 
Köszönöm, hogy végigolvastátok, és köszönöm mindenki segítségét nagyon rendesek vagytok, büszkék lehettek magatokra, nélkületek sehol nem lennék:)
 
 
 
 
 
 
 
 

86. blogbejegyzés
Készülőben:d

Egy napon egyik ismerősömtől kaptam egy 72 literes szép hosszú akváriumot(80X30X30). Merevítés a közepén üvegből, szóval tip-top volt meg minden:d. Adott hozzá egy Resun 700l/h-s belső szűrőt is, és egy szolíd lámpabúrát 18Wos fénycsővel. Mivel volt hungarocel is, ezért majdnem minden adott volt hogy összedobjak egy szép akváriumot belőle....
Kezdésnek szereznem kellett valami állványt ami elbírja a súlyát. Bútoraimat jobban megnézve szembesülnöm kellett azzal hogy egyik sem fogja elbírni a közel 80-85 kilós súlyt.
Hosszas tervezgetés,agyalás, morfondírozás után arra jutottunk hogy legegyszerűbb lesz hegeszteni egyet zártszelvényből, tetejére búrotlap és már meg is van.
A kész remekmű egész költséghatékonyan elkészült mivel egyik barátom megcsinálta a hegesztéseket, és anyagáron 3-4 ezerbe kerülhetett.Alul polcot fog tartani az összekötő elem, mert kell a hely a másik 54l-es akváriumnak.Erre kerül a bútorlap amit 85x45 re vágattam hogy legyen egy kis pereme. Alulra is lassan elkészül de az még egy kicsit várat magára:D....
 

87. blogbejegyzés
400L. Akvárium kivágott felső merevítővel.

 Kedves Olvasó!
Vesszőparipám, hogy persze a gyártók mindent jobban tudnak nálunk...  De!!!  Mi van ha mégsem.  
Vettem egy 400 literes akváriumot mert a 200lityót biz kinőttem. Igen ám, de a 400 literesnek a tetejében volt egy keresztmerevítő. Na de akkor hogyan fogom én átrakni kedvelt mangrove gyökerem ami 100 centi hosszú 40 széles és 50cm magas. 
 
És itt jött a döntés. Az lehet, hogy az akvárium készítők mindent jobban tudnak- de nem nálam!  Én biz kivágtam egy gyémánt korongos flex-el, egy olfa skiccerrel, meg egy konyhakéssel.   Legfontosabb kellék a VÉDŐSZEMÜVEG! Enélkül üveget flexelni nem kéne! 
Számításaim szerint a hosszú 130 cm-es oldalra vágattam üvegessel 2/2db 10mm-es 4,5cm széles üvegcsíkot, amit beragasztottam szilóval. ( szigorúan F.BS el!!!)  
És ha már van két külső szűrőm megcsináltam pvc nyomó csőből a leszívó, és a felnyomó ágat is. Leszívó ág 32mm-es Felnyomó ág 25mm-es. A bonthatóság kedvéért mindkét csörendszerbe van egy O- gyűrűs tömités ahol szét lehet húzni a csövet, de az O-gyűrű tart annyira hogy a nyomás nem tudja szétnyomni, ill. tömít annyira, hogy a szívóág ne tudjon levegőt szívni.
 
Ráadásul az állvány amivel vettem 30 centivel alacsonyabb volt a nálam előírtnál...  Vasüzlet van!  Flex van! Hegesztő trafóm van...  ( igaz kicsit babrás egy lakótelepi lakásban 130*55*50cm es állványhoz hozzá hegeszteni 30 centit, de megoldottam. 
 
És jött az összerakás...
Ment az akváriumba 40kiló aljzat, 30kiló szikla, és a kedvenc mangrove gyökerem.   -És szem rebbenés nélkül jött bele 400 liter víz.
 
Péntek óta megy a szürőrendszer hibátlanul!  Ja és benne van a 400 liter víz is! Kereszt merevítés nélkül.
 
Hát néktek is csak azt ajánlom...  Bátran nekiesni!
 

88. blogbejegyzés
Külső szűrő diszperziós vödörből

Sziasztok!
 
A sztori akkor kezdődött mikor pár hónappal ezelőtt elhatároztam, hogy indítok egy saját akváriumot. Mivel tapasztalatom nem volt és nem is nagyon ismerek olyan akvaristát aki érdemben tudott volna nekem segíteni a terveim megvalósításában, ezért úgy döntöttem, hogy a saját megszerzett tudásommal vágok bele a dologba. A telepítést több hetes tervezés előzte meg, szinte minden témában kutakodtam. A legnagyobb fejtörést azonban a szűrés és a fény okozta.
 
A fényt most hagyom, elvégre a szűrő rendszerről van szó! Nos, hosszas töprengés után úgy határoztam, hogy veszek egy 300 literes akváriumot és a háttér mögött fogom megoldani a szűrést. Visszagondolva nagy ostobaság volt, szinte minden hibát elkövettem amit lehetett...
 
Úgy gondoltam, hogy a hátteret magam készítem -hungarocellből- amit majd egy 0,2-es plexi laphoz fogok rögzíteni. Hát kérem szépen a 0,2 es plexi lap mindenre jó, kivéve háttér mögötti szűrésre!
 
Nem fogok most belemenni, hogy hogyan készült, a lényeg, hogy teljes kudarc volt a technológia, 2 hónap alatt az egész szerkezet megadta magát a víz nyomásának.
 
Ettől eltekintve működött a szűrő(!) én csodálkoztam a legjobban, szerintem ellátta a feladatát még így kb. 30-40%-os hatásfokkal is. Ezt betudom annak, hogy nagy volt a szűrő felület és csak a vízpumpa irányába tudott a "visszaáramolni", így mindenképpen a háttér mögött maradt a szűretlen víz.
Azt el sem mesélem, hogy mi történt a házilag készített hátteremmel amikor kiderült, hogy az obiban rám sózott ragasztó bizony 1 hét után nem száradt meg. Utólag visszagondolva nem kellett volna hinnem a fogdmeg-nek és az FBS kellett volna választanom.
 
No, de kanyarodjunk vissza az eredeti témához! Mivel sürgetett a probléma, hogy egy ép-kéz-láb szűrést hozzak össze úgy határoztam, hogy elmegyek és beszerzek pár tömszelencét! Ennyi! Először arra gondoltam, hogy egy 30 literes bidonból fogok egy zárt rendszert készíteni, de mivel arra nem volt tervem, hogy hogyan fogom szigeteltre és nyomás állóra varázsolni így elvetettem a bidonos gondolatot és hazajöttem.
 
Majd feljöttem ide és elkezdtem kutatgatni a szűrő akváriumnok világában...
 
Ekkor ötlött fel bennem a gondolat, hogy ugyan azon az elven elkészíthetem az egézset egy diszperzites vödörben.
Ez úgy történt, hogy a diszpis vödör tetejét kifúrtam, beleraktam a tömszelencéket, beleraktam a vízpumpámat, a szűrő anyagot, kipróbáltam és működött! Hihetetlen még számomra is!
 
A következőképpen jártam el:
A diszperzites vödör tetején ejtettem három lyukat, kettőt a gumicsőnek, egyet a vízpumpa áramvezetékének. Majd beletettem a vízpumpámat amit körbevettem sima fürdőszivaccsal. A szivacs elé pedig beraktam 1 réteg lávakövet, 1 réteg aktív szenet, 1 réteg perlonvattát, majd a tetejére 1 réteg kavicsot.(Nem tudom milyen kavics ez, a sógoromtól kaptam, ez van az akváriumom aljában is)
 
A vízpumpám egy atman 105t, hat méteres emelési magassággal, nedves/száraz használattal, remélem ezzel megelőzöm a leégését, mivel elég nehezen jut el hozzá a víz, így a vízhozama is elég kevés, bár a szűrőben nem tapasztalok pangó vizet. Most dobok pár képet a teljes valójáról, nektek pedig kikérem a véleményeteket a szerkezetről!
 

89. blogbejegyzés
LED világítás

Sziasztok!
Már néhány akvárium barkács munkán túl vagyok, de ez az első blogbejegyzésem, ezért döntöttem úgy, hogy egy egyszerűbb témával kezdem.
Egy 54 l-es EHEIM gyári akvárium szett boldog társtulajdonosa vagyok. Szerintem ez egy kezdésnek nagyon jó kis összeállítás, ám idővel előjönnek a gyengeségei. Telepítéskor voltak benne előtéri növények, ám ezek hamar kipusztultak. Később megimerkedtem a jávai mohával, és eldöntöttem, hogy nekem is kell ilyen. Utánaolvasva a dolgoknak rájöttem, hogy az előtéri növényeim pusztulásának (sok más mellett) a gyenge megvilágítás is oka lehetett. Ezen kívántam segíteni ezzel a barkács mutatvánnyal.
Kivitelezés:
IP védett hidegfehér LED szalaggal dolgoztam, a következő okok miatt:
  • rendelkezésemre állt (nyomós indok)
  • egy tagolt felületű gyári tetőben is könnyen elhelyezhető
  • gazdaságos az üzemeltetése
  • szinte korlátlan élettartam
Kb 2 méter szalagot ragasztottam be a tetőbe, a lehetőségekhez képest egyenletesen elosztva. A szalag hátoldala öntapadós, de én a Tesa kétoldalú öntapadó ragasztóját használtam. Ezt lehet kapni 1 cm széles méretben is, és nagyon erősen és tartósan megtapad. Mint minden ragasztásnál, itt is fontos a felületek letisztítása.
A ragasztás után következett a forrasztás: 0,5-ös hangszóró kábellel párhuzamosan felfűztem a szalag darabokat egymáshoz. Ehez a művelethez ajánlott műszerész jellegű pákát használni, mivel a szalag forrpontjai nagyjából gombostűfej nagyságúak.
A forrasztás után következett a szigetelés. Ehez meleg ragasztót használtam a forrasztásoknál és a vágásoknál is.
Megtáplálás: a LEDek érzékenyek a tápfeszültségre, ezért stabilizált tápegységet kell használni hozzájuk. Az én szalagom tápfeszültsége 12 V DC (létezik 24 V-os is). További fontos dolog, hogy a tápot ne hajtsuk ki a teljes névleges teljesítménye 100%-áig, mivel így hamar elvéreznek. A LED-ek vezetékét becsavaroztam a megfelelő sorkapocsba (polaritás!), majd becsavartam a 220-as megtáplálást is. A táp kábelét egy elosztóval bedugtam az időkapcsolóba, és készen is voltam.
Az új világítás mellett megmaradt a régi fénycsöves világítás is, egyrészt a színspektrum miatt, másrészt így később lesz lehetőségem naplemente és napkelte imitálására.
Kb 3 hónapja üzemel a cucc, és úgy tűnik jól érzik vele magukat a növények.

90. blogbejegyzés
világítás

sziasztok,
Szeretném megosztani veletek akváriumom építésének műszaki megoldását, hátha segíthetek vele másnak, ahogy nekem is segítettek 5letet meríteni mások írásai a neten. Mivel már dolgozom és nem zsebpénzből kellett budget akváriumot építenem.. gomdoltam ha már neki szaladok, megpróbálom a lehetőségeimhez mérten, de az ésszerűtlen költekezéseket elkerülve a legjobbat kihozni a projektből.
 
*1db T5 39w fénycső reflektor nélkül 8000K /3000lum, a képen világosabb, mint az életben..
 
Korábban volt már három kisebb akváriumom is 25l, 80l, 30l, amiket meguntam, elajándékoztam.. akkoriban volt alkalmam megtapasztalni milyen kókler megoldásokra tud vetemedni az ember :) de ezúttal máskép volt. Egy szobát terveztem feldobni kis élettel, egy új "ékszerládával". Pasi létemre és műszaki beállítottságomra fogva a szobanövény nem volt opció :)
Újra kedvem támadt az akvarisztikához, ott nem kell annyit locsolni :) A lényeg, hogy ez alkalommal nagy hangsúlyt próbáltam fektetni az esztétikára. Nem ipari akváriumot, hanem egy szép "bútordarabot" képzeltem el, ami beleolvad a szobába. Elindult a kivitelezés..
A legtöbb fejtörést a világítás okozta. A gyári megoldásokat túl drágának találtam, illetve az egyedi akvárium mérete miatt nem is találtam volna megfelelőt. Szempont volt a fogyasztás is -> T5, a könnyen szerelhetőség, praktikusság pl. etetőnyílás, megjelenés és a "mobilitás": sokan, gyakorlatilag amiket találtam a neten, mindenki fixen rögzítette a világító testet a tetőbe -minden elemével együtt, ami plusz súlyt jelent az amúgy sem könnyű bútorlap-tetőn. Amikkel eddig találkoztam házi barkácsolású megoldásokkal, egyik sem nyerte le a tetszésemet. Ott a praktikum a megjelenés rovására ment. Valamint fontos volt a biztonság és tartósság is mivel hogy, erősáramú berendezést vizes, párás környezetben terveztem telepíteni. Említettem a mobilitást. Az én megoldásommal lehetőség nyílik játszani megvilágítással, mégpedig úgy, hogy oda teszem a lámpa testet, ahova akarom a tetőn belül bármikor. A világítás nem könnyű téma.. nem mindegy pl. ha épített háttér is van, az mennyi fényt kap az stb. nincs két egyforma akvárium, mindegyik egyedi megvilágítást igényel, ami "menet" közben alakul ki..
Az akvárium hosszához (1m) megfelelő fénycsövet kerestem, ami a T5-ben a 39W cső volt: 85cm. Nem mentem bele nagyon ebbe a watt/liter kérdésbe, amikor az egyik cső 600lument a másik 3000-t ad ki magából, amin reflektorral még rá lehet segíteni..
Amiben biztos voltam hogy 2 fénycsővel kívántam indulni, hogy játszhassak a színekkel. Ez az elektromos előtét megválasztásában volt érdekes, mivel külön kapcsolhatónak terveztem őket, így 2db-ot kellett vásárolnom, a már sokak által ismert helyen Tugsram bolt helyen. Egyúttal megvettem a T5 páramentes foglalatokat is.
 
 
A lényeg már meg volt, már csak az "apróságok" a vezetékek, dugvillák, időkapcsolók stb. hiányoztak. Ezek azok a tételek, amiktől megugrik a beruházás költsége, és eltörpül az előtét ára..
Az összeszerelésnél írva vagyon, hogy mennyi az előtét és foglalat maximális távolsága illetve, ha jól amléxem az is, hogy egyforma hosszúaknak kell lennie a vezetékeknek. No ez az amit nem tudtam betartani, de szerencsére a gyakorlatban (1 éve már), nem tapasztaltam ennek semmilyen negatívumát. Talán azért, mert erősáramú vezetékeket használtam a gyengeáramú vezetékek helyett és a nagyobb keresztmetszett/kisebb ellenállás megoldotta.. nem tudom, már régen jártam elektronikára..
Az összeszerelést sajnos nem dokumentáltam, azt rábíznám mindenkinek a fantáziájára, a végtermékről vannak képeim csak. Arra viszont jók, hogy megmutassa azoknak a hasonló cipőben járó kezdő építő kedvű akvaristáknak, hogy tényleg nem rakétatudományról van itt szó. Amiket találtam a neten bekötésekről készült képeket, az szerintem könnyen eltántoríthat sokakat a hozzákezdéstől. -Ezzel nem akarok senkit sem megbántani, de amikor először kezdtem foglalkozni a témával elgondolkodtatott az, amit láttam, hogy ezt én is akarom e..
kapcsolaási rajzot kell keresni az előtéten vagy a leírásában, és azalapján bekötni a foglalatokat:
 
figyelni kell bekötéskor fogyasztó polaritásaira (lehet nem ez a megfelelő szakkifejezés). Itt pl. hogy ha a fénycső T5 foglalat "bal"-jába az 1-es vezeték (nekem zöld/sárga) megy, akkor a vele szemközti másik foglalat "jobb"-jába 4. (fekete) vezetéknek kell becsatlakoznia.
A betápnál a föld helyes bekötésére kell odafigyelni, ami az előszerelt dugónál mindig a zöld/sárga. Ha magad építed a dugvillát, akkor is a zöld/sárgát használt földnek! Lehet nem te fogod szétszedni legközelebb.. Az, hogy melyik érben van a fázis, annak itt most "háztartási" eszközöknél nincs jelentősége -mert akkor már az sem lenne mindegy hogy, hogy dugod be a dugvillát a 220V-ba:
Az előtéteket egy fa borosüveg díszdobozába építettem be. Csavarokkal rögzítettem úgy, hogy az előtétek alatt távtartónak anyákat is tettem (megemeltem). -Mivel a doboz, rossz hővezető, gondoltam adok egy kis utat a levegőnek. -Aminek sok értelem ebben a zárt dobozban nincsen, de akkoriban még nem tudtam mennyi hő fog keletkezni,és hogy milyen B-tervvel kellhet előállnom. Nem vészes.. 40 max 50 fok lehet. Olvastam néhol olyat, hogy mások ventilátorral hűtik a túlmelegedés miatt. Azokban az esetekben a tetőbe építették a nem hideg fénycső mellé az előtétet, de még a gyári megoldásoknál sem alkalmaznak aktív hűtést.. Ott valószínűleg az alumínium armatúra váz hőelvezetésével történik a hűtés, talán ezért is olyan drágák.. A régi T8-as trafó az fűtött a régi akváriumom esetében, de ez a T5 hanyagolható..
A be- és kiérkező kábelek mozgását a dobozon belül kábelkötegelővel akadályoztam meg. A csokikat a könnyebb szét/összeszerelés miatt alkalmaztam, mivel én az előtétet nem a tetőbe szerleltem be.
Az akváriumbútorba tettem be a dobozt, de ugye a kábelátvezető lyuka az kisebb mint maga a doboz.. Ennyi kényelmetlenség van a dologban, de amióta összeraktam, nem kellett szét szednem.. egy 250kg építményt nem tologat az ember gyakran.. A külső szűrő miatt a dobozt egy zacskóba tettem, hátha egyszer hasznát kell vennem..
 
Az előtétek és a foglalatok között 4 eres erősáramú kábelt használtam, Így összesen 2 kábel megy fel a tetőbe.
 
A foglalatokat műanyag kábelcsatornára rögzítettem, a vezetékek belül közlekednek. Így eltűntettem azt kábelrengeteket, amiknek a láttán sokan hozzá sem kezdenének az építéshez. Sokkal esztétikusabb, meggyőzőbb megjelentést add, és ami nekem a legfontosabb volt, oda teszem ahova akarom és víz/pára "biztos". A lényeg, hogy az akvárium eleve alkalmas legyen arra, hogy rá lehessen tenni. Melegnek meleg, de nem forró annyira, hogy egy esetleges hő sokk miatt fájjon a fejem. Eredetileg az volt az elképzelés, hogy tetőn belül a két rövidebbik oldalra szerelt sín mentén tologathattam volna előre/hátra, de akkor a tetőm lett volna túl magas, és a lekapásakor a kábelezésre is figyelni kellene.. így viszont tető nélkül is van világításom.
A tető ugyanabból a laminált bútorlapból készült, mint az akvárium bútor él fóliázva, hogy a párának minél jobban ellenálljon. -szerencsére az akvárium kialakítása miatt amúgy sem túl párás a tető környezete. Asztalossal csináltattam, és végül az egyszerűbbik megoldásnál maradtam, mivel az ötleteim kimerítették az asztalos és a bútorlap korlátait :) Etetőnyílásnak kivágattam az akvárium hosszában egy nagy területet, amivel jelentős súlytól szabadulhattam meg, helyére műanyag fedlapot szereztem, amit süllyesztve rakok vissza.
 
Nagytakarításhoz le kell kapnom az egész tetőt, de azt kibírom..
Az én újításom a házi barkácsolású körökben szerintem a kábelcsatorna alkalmazása volt. könnyen alakítható, könnyű de elég merevséget ad egy fénycsöves armatúra kialakításához, nem olvad el, és van benne még potencia.. Nincsen szétbarkácsolva a tető, ha valamiért cserélni kellene a világítást, a csokiknál szét kell kapni a kábelezést és mehet a vaterára :)
szerszámok.. érdemes beszerezni egy blankolót, a OBI-ban 300Ft-ért találtam ilyet.. Illetve a kábelcsatorna vágásához, fúrásához szerezni hobbi fúró/vágó szerszámkészletet.. meg lehet nélküle is oldani, de ha szép munkát szeretne kapni az ember..
 
 
 
 
 

91. blogbejegyzés
Díszhaltáp készítése házilag

Üdv Mindenkinek!
Remélem, e blogbejegyzésem amilyen rövidke lesz, olyan hasznos információforrásnak fog bizonyulni.
Először is, nézzük meg, miért is kell magunknak készíteni eledelt korgó gyomrú díszhalaink számára.
Sajnos, erre azt kell mondjam,egyáltalán nem kell! A kereskedelemben rengetegféle díszhaltáp kapható, és merem állítani, hogy a hazai gyártmányok döntő többsége igenis versenyképes a neves külhoni cégek termékeivel.
Kereskedelmi forgalomban kapható díszhaltápok
De akkor miért?
Egyrészt, mert így 100%-osan biztosak lehetünk azalapanyagok tisztaságában és pénzt takaríthatunk meg. Mindez természetesen megint nem teljesen igaz, hiszen dolgoznunk kell a siker érdekében. Talán az lesz a legkorrektebb, ha inkább arról beszélek, mi vette rá szerény személyemet arra, hogy haltápot kotyvasszak a család icipici konyhájában...
Igen, a halak... Jobban mondva az ő kopogó szemük, és korgó gyomruk... Azonban a viccet félretéve, minden azzal kezdődött, hogy cápamárnáim, sziámi ormányosmárnáim, a black mollykat pedig azt hiszem említenem semkell, igencsak nagy mennyiségben képesek fogyasztani a békalencsét. Időnként pedig rákaptam arra, hogy halak etetését kiegészítendő, a kisebb akváriumokat lassan teljesen elfedő apró békalencséből egy-egy marokkal időnként belemostam a nagyakvárium vizébe.
Kopogó szemű cápamárna
Ez a mennyiség aztán néhány nap (és éjszaka) leforgása alatt nyomtalanul eltűnt. Csakhogy egy időben a halak nem tudták olyan ütemben enni a picsinyke levelű növénykéket, mint ahogyan az szaporodott. Egy műanyag tálcácskába szedtem ilyenkor a fölös békalencse tömeget, hogy aztán kidobjam.
Éhenkórász sziámi ormányosmárna
Csakhogy egyszer ezt a tálcát rajta felejtettem a radiátoron, és a kis növénykék tömegéből reggelre sötét-méregzöld víziszéna lett. Mikor pedig ezt egy kicsit közelebbről is megvizsgáltam, azt kellett tapasztalnom, hogy az így kialakult "matéria!" kellemes lucernához hasonló illatú, ujjaim közt jól porítható volt.Eleinte ezt a száraz békalencse port szórtam próbaképpen az akvárium vizébe, és csodálkozva figyeltem meg azt, hogy az összes halam látszólag nagy örömmel fogyasztotta. Ez adta számomra a kezdő lökést abban, hogy megpróbáljak, mintegy kísérletképpen , egyéb összetevők felhasználásával, saját díszhaleledelt előállítani.
Nos, kérem nagy tisztelettel, ennyi volt a dolog mesedálután része. Nézzük most már inkább magát a gyártási folyamatot.
Az alapanyagok előkészítése
 A táp első, kísérleti verzióját három összetevő felhasználásával készítettem el. Ezek a következők voltak:
-Vízinövény-széna: (Főleg békalencse alkotja, de én még a vízből kihalászot, elszabadult vízihortenzia leveleket is felhasználtam) A szénát további felhasználásig csak kézzel finoman összetörtem.
Hallegelő "kaszálás előtt"
-Tojás: Egy kisméretű tyúktojást választottam ki, melyet sózstlan vízben főztem meg. Miután kihűlt, megpucoltam, és fokhagymazúzón átpasszíroztam, és az így kapott durva törmeléket egy alufólia lapra helyezve feltettem a radiátorra száradni.
Előkészített tojás
-Sovány csirkemell filé darabka: Sózatlan vízben megfőzve, fokhagymazúzón átpasszírozva egy papírtörló darabon tettem száradni szintén a radiátorra.
Előkészített csirkemellfilé
Az összetevők homogenizálása
 Ez nagyon okosan hangzó alcímecske ugyan, de csak annyit tesz, hogy mind a három összetevőt, miután már kellően kiszáradtak már, külön-külön ledaráltam egy ősrégi kávédarálóval. Vigyázni kell, hogy ne sokáig zúzzunk a géppel, mert akkor a ledarált alapanyag alsóbb rétegei a keletkező nőhatás miatt hajlamosak az összetapadásra. A darálást követően a vízinövény, a tojás valamint a húsport egy mély, pohárba öntöttem.
Az előkészített szárított csirkemellfilé darálásra előkészítve....
....és utána, immár por formájában.
Frissen elkészült tojáspor
Vízinövény-széna kézzel kissé összetörögetve...
...majd teljesen porrá őrölve.
 
Az összetevők nedves elegyítése.
 Ez a gyártási fázis egyszerűen annyit tesz, hogy egy pici víz hozzáadásával pépet keverünk az imént finoman porított alapanyagból. Annyi vizet használjunk, hogy jól terülő, de még pépes anyagot kapjunk. Én erre a feladatra egy egyszerű botmixert használtam.
A ledarált összetevők jól elkülönülő rétegei a keverőpohárban.
Frissen elegyített tápkeverék
A kész keverékelegy szárítása és "letermelése"
 Én a kész pépet egy hagyományos zománcozott sütőtepsibe öntöttem, és terítettem el, majd a tepsit ismét a radiátorra tettem, hogy a pépből minél előbb elpárologjon a felesleges víz.
A szárításra kész, péppel elterített fenekű sütőtepsi
Vigyázzunk,nehogy véletlenül zsíros legyen a tepsi! Mielőtt használatba vennénk, egy papírzsebkendővel vagy szalvétával nezt mindenféleképpen ellenőrizzük, mert a nem teljesen tiszta edénytől a keverékünk is szennyeződik, ami végül aztán halaink vizébe fog majd kerülni.
A táppép felülete száradás előtt...
...és száradás után.
A száradás során az elegy felszíne össze-vissza fog repedezni, és a színe is megváltozik valamelyest, de ezzel mi ne törődjünk. A megszáradt keverék le fog tapadni a tepsi fenekére, de ezt egy kis kartonpapír darab segítségével könnyedén lefejthetjük majd a zománcozott fémfelületről. Így apró kis pelletszerű darabkákat kapunk, mely gyakorlatilag kész tápnak is tekinthető innentől kezdve.
A kész táp pelletei a tenyeremben
Tárolás
Tárolását tekintve a saját magunk készítette haltápra ugyanaz érvényes, mint a gyáriakra annyi kikötéssel, hogy tapasztalataim szerint fél évnél tovább nem igazán szabad tárolni, és fokozottan óvni kell attól, hogy víz érje. A saját gyártású tápom tárolására egy üres, légmentesen záródó tetejű műanyagdobozka tökéletesen megfelelt, amiben eredetileg is haltáp volt valamikor...
Saját táppal teli tárolódoboz
Felhasználás
 Eredetileg csak kiegészítő eleségnek szántam, de mára már sikerült olyan összetételő keverékeket is létrehoznom, melyek talán rövidebb-hosszabb ideig kizárólagos takarmányozásra is alkalmasak...
Az első tesztetetések egyike
A kész tápot halaim a kezdetektől nagy érdeklődéssel fogadták, és ma is jó étvággyal fogyasztják mindenféle kondícióromlás, vagy halbetegség megjelenése nélkül. Természetesen, mint minden eleség esetén, itt is figyelni kell a túletetés elkerülésére.
 
Fejlesztési lehetőségek
 
Eleinte az összetevők terén voltak változások. Arányokat, pontos mennyiségeket itt nem adnék meg, mert ez halfajonként változhat, de a következő újabb összetevőket használtam fel a későbbi táp-szériák elkészítésekor:
- Csirkevér, friss tengeri és édesvízi halhús,salátalevél. Mindez sótlan vízben főzve, zúzva, szárítva, porítva.
- A kész táp vízben való viselkedésének javítására darált étkezési búzakorpát adagoltam kis mennyiségben a porkeverékhez, így a pellet ovább maradt a víz felszínén.
- Hasonló hatást értem el azzal is, hogy a nedves elegyítés során egy néhány kávéskanálnyi nyers tojásfehérjét adagoltam a keverékbe, és a botmixerrel habos-pépes állagúvá kevertem. Az apró buborékok így száradás során nagyrész megmaradak, így a kész pelledtarabkák ugyanúgy tovább maradtak a víz felszínén, de nem puffadtak fel annyira száradás közben. Viszont az így készült tápok minőségére a tárolás során fokozottabban kell figyelni.
 
 Remélem a fent leírt módszeremmel sikerült néhány hasznos ötletet adnoma kedves olvasóknak.
Sikerekben gazdag, gyönyörködtető halazást kívánokminden kedves érdeklődőnek! :-)
                                                                   AdamI 
 
 
 
 

92. blogbejegyzés
Díszhaltáp készítése házilag

Üdv Mindenkinek!
 
Remélem, e blogbejegyzésem amilyen rövidke lesz, olyan hasznos információforrásnak fog bizonyulni.
Először is, nézzük meg, miért is kell magunknak készíteni eledelt korgó gyomrú díszhalaink számára.
Sajnos, erre azt kell mondjam,egyáltalán nem kell! A kereskedelemben rengetegféle díszhaltáp kapható, és merem állítani, hogy a hazai gyártmányok döntő többsége igenis versenyképes a neves külhoni cégek termékeivel.
 
 
Kereskedelmi forgalomban kapható díszhaltápok
 
 
De akkor miért?
 
Egyrészt, mert így 100%-osan biztosak lehetünk azalapanyagok tisztaságában és pénzt takaríthatunk meg. Mindez természetesen megint nem teljesen igaz, hiszen dolgoznunk kell a siker érdekében. Talán az lesz a legkorrektebb, ha inkább arról beszélek, mi vette rá szerény személyemet arra, hogy haltápot kotyvasszak a család icipici konyhájában...
Igen, a halak... Jobban mondva az ő kopogó szemük, és korgó gyomruk... Azonban a viccet félretéve, minden azzal kezdődött, hogy cápamárnáim, sziámi ormányosmárnáim, a black mollykat pedig azt hiszem említenem semkell, igencsak nagy mennyiségben képesek fogyasztani a békalencsét. Időnként pedig rákaptam arra, hogy halak etetését kiegészítendő, a kisebb akváriumokat lassan teljesen elfedő apró békalencséből egy-egy marokkal időnként belemostam a nagyakvárium vizébe.
 
Kopogó szemű cápamárna
 
Ez a mennyiség aztán néhány nap (és éjszaka) leforgása alatt nyomtalanul eltűnt. Csakhogy egy időben a halak nem tudták olyan ütemben enni a picsinyke levelű növénykéket, mint ahogyan az szaporodott. Egy műanyag tálcácskába szedtem ilyenkor a fölös békalencse tömeget, hogy aztán kidobjam.
 
Éhenkórász sziámi ormányosmárna
 
Csakhogy egyszer ezt a tálcát rajta felejtettem a radiátoron, és a kis növénykék tömegéből reggelre sötét-méregzöld víziszéna lett. Mikor pedig ezt egy kicsit közelebbről is megvizsgáltam, azt kellett tapasztalnom, hogy az így kialakult "matéria!" kellemes lucernához hasonló illatú, ujjaim közt jól porítható volt.Eleinte ezt a száraz békalencse port szórtam próbaképpen az akvárium vizébe, és csodálkozva figyeltem meg azt, hogy az összes halam látszólag nagy örömmel fogyasztotta. Ez adta számomra a kezdő lökést abban, hogy megpróbáljak, mintegy kísérletképpen , egyéb összetevők felhasználásával, saját díszhaleledelt előállítani.
Nos, kérem nagy tisztelettel, ennyi volt a dolog mesedálután része. Nézzük most már inkább magát a gyártási folyamatot.
 
Az alapanyagok előkészítése
 
 A táp első, kísérleti verzióját három összetevő felhasználásával készítettem el. Ezek a következők voltak:
-Vízinövény-széna: (Főleg békalencse alkotja, de én még a vízből kihalászot, elszabadult vízihortenzia leveleket is felhasználtam) A szénát további felhasználásig csak kézzel finoman összetörtem.
 
Hallegelő "kaszálás előtt"
 
-Tojás: Egy kisméretű tyúktojást választottam ki, melyet sózstlan vízben főztem meg. Miután kihűlt, megpucoltam, és fokhagymazúzón átpasszíroztam, és az így kapott durva törmeléket egy alufólia lapra helyezve feltettem a radiátorra száradni.
 
Előkészített tojás
 
-Sovány csirkemell filé darabka: Sózatlan vízben megfőzve, fokhagymazúzón átpasszírozva egy papírtörló darabon tettem száradni szintén a radiátorra.
 
Előkészített csirkemellfilé
 
Az összetevők homogenizálása
 Ez nagyon okosan hangzó alcímecske ugyan, de csak annyit tesz, hogy mind a három összetevőt, miután már kellően kiszáradtak már, külön-külön ledaráltam egy ősrégi kávédarálóval. Vigyázni kell, hogy ne sokáig zúzzunk a géppel, mert akkor a ledarált alapanyag alsóbb rétegei a keletkező nőhatás miatt hajlamosak az összetapadásra. A darálást követően a vízinövény, a tojás valamint a húsport egy mély, pohárba öntöttem.
 
Az előkészített szárított csirkemellfilé darálásra előkészítve....
 
....és utána, immár por formájában.
 
Frissen elkészült tojáspor
 
Vízinövény-széna kézzel kissé összetörögetve...
 
...majd teljesen porrá őrölve.
 
Az összetevők nedves elegyítése.
 
 Ez a gyártási fázis egyszerűen annyit tesz, hogy egy pici víz hozzáadásával pépet keverünk az imént finoman porított alapanyagból. Annyi vizet használjunk, hogy jól terülő, de még pépes anyagot kapjunk. Én erre a feladatra egy egyszerű botmixert használtam.
 
A ledarált összetevők jól elkülönülő rétegei a keverőpohárban.
 
Frissen elegyített tápkeverék
 
A kész keverékelegy szárítása és "letermelése"
 
 Én a kész pépet egy hagyományos zománcozott sütőtepsibe öntöttem, és terítettem el, majd a tepsit ismét a radiátorra tettem, hogy a pépből minél előbb elpárologjon a felesleges víz.
 
A szárításra kész, péppel elterített fenekű sütőtepsi
 
Vigyázzunk,nehogy véletlenül zsíros legyen a tepsi! Mielőtt használatba vennénk, egy papírzsebkendővel vagy szalvétával nezt mindenféleképpen ellenőrizzük, mert a nem teljesen tiszta edénytől a keverékünk is szennyeződik, ami végül aztán halaink vizébe fog majd kerülni.
 
A táppép felülete száradás előtt...
 
...és száradás után.
 
A száradás során az elegy felszíne össze-vissza fog repedezni, és a színe is megváltozik valamelyest, de ezzel mi ne törődjünk. A megszáradt keverék le fog tapadni a tepsi fenekére, de ezt egy kis kartonpapír darab segítségével könnyedén lefejthetjük majd a zománcozott fémfelületről. Így apró kis pelletszerű darabkákat kapunk, mely gyakorlatilag kész tápnak is tekinthető innentől kezdve.
 
A kész táp pelletei a tenyeremben
 
Tárolás
 
Tárolását tekintve a saját magunk készítette haltápra ugyanaz érvényes, mint a gyáriakra annyi kikötéssel, hogy tapasztalataim szerint fél évnél tovább nem igazán szabad tárolni, és fokozottan óvni kell attól, hogy víz érje. A saját gyártású tápom tárolására egy üres, légmentesen záródó tetejű műanyagdobozka tökéletesen megfelelt, amiben eredetileg is haltáp volt valamikor...
 
Saját táppal teli tárolódoboz
 
Felhasználás
 
 Eredetileg csak kiegészítő eleségnek szántam, de mára már sikerült olyan összetételő keverékeket is létrehoznom, melyek talán rövidebb-hosszabb ideig kizárólagos takarmányozásra is alkalmasak...
 
Az első tesztetetések egyike
 
A kész tápot halaim a kezdetektől nagy érdeklődéssel fogadták, és ma is jó étvággyal fogyasztják mindenféle kondícióromlás, vagy halbetegség megjelenése nélkül. Természetesen, mint minden eleség esetén, itt is figyelni kell a túletetés elkerülésére.
 
Fejlesztési lehetőségek
 
Eleinte az összetevők terén voltak változások. Arányokat, pontos mennyiségeket itt nem adnék meg, mert ez halfajonként változhat, de a következő újabb összetevőket használtam fel a későbbi táp-szériák elkészítésekor:
- Csirkevér, friss tengeri és édesvízi halhús,salátalevél. Mindez sótlan vízben főzve, zúzva, szárítva, porítva.
- A kész táp vízben való viselkedésének javítására darált étkezési búzakorpát adagoltam kis mennyiségben a porkeverékhez, így a pellet ovább maradt a víz felszínén.
- Hasonló hatást értem el azzal is, hogy a nedves elegyítés során egy néhány kávéskanálnyi nyers tojásfehérjét adagoltam a keverékbe, és a botmixerrel habos-pépes állagúvá kevertem. Az apró buborékok így száradás során nagyrész megmaradak, így a kész pelledtarabkák ugyanúgy tovább maradtak a víz felszínén, de nem puffadtak fel annyira száradás közben. Viszont az így készült tápok minőségére a tárolás során fokozottabban kell figyelni.
 
 Remélem a fent leírt módszeremmel sikerült néhány hasznos ötletet adnoma kedves olvasóknak.
Sikerekben gazdag, gyönyörködtető halazást kívánokminden kedves érdeklődőnek! :-)
                                                                   AdamI 
 
 
 
 

93. blogbejegyzés
Háttér-szűrő házilag...

Sziasztok!
Sokáig gondolkodtam eme leírás létrehozásában,mert inkább gyakorlati ember vagyok.
Az akvarisztika, nálam is mint a legtöbbünknél,gyerekként kezdődött(szerintem minden akvarista az marad) amikor a szomszédban
megláttam az AKVÁRIUMOT,akkor határoztam el ,nekem is kell egy ilyen......
Meg is kaptam a következő karácsonykor-nem volt olyan nagy,olyan szép,de az enyém volt!
Sokáig gondoztam a kis halakat több kevesebb sikerrel,aztán valamiért abbamaradt(kamaszkor,haverok-buli-fa..)
 
Mára már nekem is van gyerekem aki ugyancsak ajándékba kapott egy akváriumot(kedves rokonok).
De most már másképp láttam bizonyos dolgokat,
-szép a kék háttér,vagy kép(de csak a boltban)Én valami mást egyedit szerettem volna.....
-a szűrők is modernebbek szebbek(de akkor is látszik ,itt cső ott kütyü..)
Nos ezeket figyelembe véve kezdtük el az új akvárium létrehozását.
 
És elérkeztem ahhoz a részhez amiért nekikezdtem az írásnak.
 
Megterveztük a háttér kinézetét,elő a nikecell(vagy hungarocell)ki ,hogy ismeri,vágás,csiszolás,ragasztózás,és
kb egy hét múlva elkészült a mű.
Háttér az akváriumba,berendezések szintén(még csak szárazon)nézegetés jobbról,nézegetés balról,NEM tetszik a sok
látható technika.Akkor gondolkodtam el a szűrőkamra létrehozásában a háttér mögött.
No mikor ez is megszületett,cucc beragaszt,bepakol,víz,és próba üzem...
Minden kitűnően működik(szerintem).
Ment minden szépen ...mikor kezdtek előjönni a hibák!
-idővel a háttér kezdett átázni
-a felületén repedések keletkeztek
-a szűrő sem működik rendesen(már állandó takarítás mellet sem)
 
No itt lett elég, amikor is újra gondoltuk a dolgokat!
 
-Nikecell helyett Stirodur vagy más lábazati szigetelő anyag-ez ,zárt cellás szerkezetű ami nem vesz fel vizet.
-csemperagasztó helyett a saját ragasztója (legalább 3 réteg)
- a szűrőkamra és a beömlőnyílás lekenése ragasztóval(még behelyezés előtt)
 
És még további apró dolgok amik hibát okozhatnak......(okoztak nekem)
A hátteren a beömlő közvetlenül a talaj fölött,(3-5 cm)belülröl dryvit hálóval leragasztva hogy a halak
ne tudjanak ki-be "sétálni",és a szűrő anyag a nyílás felett kezdődjön ,hogy az iszapnak legyen helye
leülepedni(ha jól tudom ebbe is megtelepszenek a bacik)
-és még valami ,ha a kiömlőnyílás a vízszint alatt van azt is érdemes jól körülkenni ragasztóval,
mert a víz akkor itt fog visszaszivárogni,és nem a szűrőközegen keresztül.
Nos röviden ennyit szerettem volna hozzátenni az itt már megjelent sok okos dologhoz ,remélem találtok benne valami hasznosat.
 


94. blogbejegyzés
Csészebúvóhely

Egyik nap néztem az akváriumom és azt vettem észre, hogy valami hiányzik .Gondolkoztam,gondolkoztam és rájöttem.Kevés volt a búvóhely.Mindenképp saját készítésű dekorációt akartam.Egyrészt,mert szerintem minden akvaristának öröm ha a halai szívesen bújkálnak,játszanak vagy ikráznak az otthon készült remekműben,másrészt mert így megtakaríthatunk néhány forintot.
Több dekoráció szóba jött,de szerintem a legeredetibb egy törött csésze volt.Nem volt sok dolgom vele.Jól megmostam,és kicsit megcsiszoltam a szélét nehogy megkarcolja a halaim.És kész is.Még nem próbáltam ki,de remélem halaim szívesen fogadják.Sajnos képet sem tudtam még csinálni,de igyekszem.

95. blogbejegyzés
Hmm... mattenfilter! :D

 Üdv kedves olvasóm!
A blogom a legújabb akvárium átalakításról szól, amelyben átállok a mattenfilteres szűrésre.
Hogy miért választottam ezt?
Szerettem volna valami változást.
A jelenlegi külső és belső szűrő rendszerem nem végzett (szerintem) elég jó munkát, ezen kívül sok áramot is fogyasztott. Egyik este hazafelé a buszon bevillant ez a szó, mattenfilter! Eddigi halas olvasmányaim során csak valahol a távolban rémlett ez a rendszer, így míg hazaértem egy teljesen rossz megoldást találtam ki. :) Valahogy úgy nézett volna ki, hogy lávaköveket ragasztgatok a szivacsra, hogy ne virítson úgy. Szerencsére az internet segítségével másnap úgy-ahogy kikupálódtam, néhány fórumtárs pedig jó tanácsokkal is ellátott a szivacs típust és a beszerzést illetően.
Anyagok:
TM30 jelű kék szivacs. 50cm x50cm x5cm kék színű. Az akváriumom térelválasztó, így a keskenyebbik oldalához került, ívben meghajlítva.
Kialakítás:
Az akvárium hátsó részében amúgy is csak nagy kövek voltak, így nem okozott gondot a működő akvárium átalakítása:

 
A vizet leszívtam, nagy köveket kivettem, szivacsot betettem. A stabilitását egy előtte elhelyezkedő lapos műanyag edény szolgálja, ebben zajlik a "Földet az akváriumba?" kísérlet második része. :) Felül le kellett vágni a szivacsból, hogy a tetőüvegeket vissza tudjam tenni.

Ilyen lett végül.
Középen van egy AquaEl Fan3 szűrő motorja szűrőszivacs és ház nélkül, a kivezetés a szélén látható, és egy esőztetőhöz csatlakozik. 450 liter / óra a teljesítménye.
A lyukba még betöltöttem a külső szűrőben eddig üzemelő kerámiahengereket és a lávakövet, remélem itt is jó helyen lesznek. Mit gondoltok?
A jobb oldalon még látható egy belső szűrő (Fluval 3) időszakosan, amíg meg nem győződök róla, hogy működik ez a "KÉK MONSTRUM" az akváriumomban...
Hát nem rettenetes?!?
Csak működjön...
 
És akkor egyik és másik oldalról is a látvány:
 
 
Hát ilyen lett. Még lehet, hogy később a fűtőt is beteszem a nagy kékség mögé.
Ha van véleményetek javításra, ha valamit rosszul alakítottam ki, vagy ilyesmi, akkor ne rejtsétek véka alá azt a véleményt! :D
 

96. blogbejegyzés
DIY légpumpa

Kezdődött az egész azzal, hogy terveztem egy 2500 literes rájás akváriumot, amihez már eléggé nagy teljesítményű légpumpa dukál. Kezdtem is a keresgélést, de mindenhol magas árakba ütköztem így barkácsolásra adtam a fejem. Sajnos az akváriumból még sokáig nem lesz semmi, mivel egy panelház kilencedik emeletén lakom, de a légpumpa prototípusa már elkészült. Gyanítom nem én vagyok az első akinek eszébe jutott ez a módszer, de nem találtam leírást ilyen szerkezetről ezért megosztanám veletek a működési elvét.
 
Ez egy térkiszorításos rendszerű szivattyú. Lényege, hogy egy tartályból víz beszivattyúzásával kiszorítjuk a levegőt. Amikor ez a tartály megtelt vízzel, kiszivattyúzzuk belőle így feltöltve levegővel. Hogy a légbefúvás ne szakadjon meg kettő tartályt kell alkalmazni, melyek egymást töltik vízzel.
 
A rajzon az egyik tartály éppen megtelt. Ezt a tartályhoz tartozó vízszint érzékelő (1) jelzi egy áramkörnek ami leállítja a másik tartályban elhelyezett szivattyú (2) által végzett feltöltést és elindítja a saját szivattyújával (3) a leengedést. Mivel a vízszint elkezdt csökkenii a nyomás is lecsökken a tartályban. Ennek következtében a levegőcsőbe (4) víz áramlik és az akvárium vízszintje fölé emelkedik mindaddik amíg a nyomás eléggé le nem csökken ahhoz, hogy a visszacsapó szelep (5) kinyisson és levegőt engedjen a kiáramló víz helyére. Eközben a másik tartályban a vízszint emelkedik ezért nő benne a nyomás. A visszacsapó szelep (6) zárva ezért a levegő kénytelen a levegőcsövön (7) át az akvárium vizébe távozni. Ez a folyamat addig zajlik amíg a vízszint el nem éri a tartályhoz tartozó vízszintérzékelőt (8) és az jelet nem küld az áramkörnek. Az áramkör ekkor leállítja ennek a tartálynak a töltését és a benne lévő szivattyú (2) indításával elkezdi a leengedést. Ez a körforgás zajlik le folyamatosan a légpumpában. Sajnos a légbefúvás így sem folyamatos, mert a feltöltés kezdete után kell egy kis idő amíg a rendszerben kialakul a kellő nyomás, de ez csak pár másodpercet jelent.
A vízszint érzékelők nagyon egyszerűek. Kettő rézdrót egymástól kb 1 cm távolságra. Amikor a víz "hozzáér" a drótok végéhez záródik egy áramkör. A vezérlő áramkört úgy terveztem, hogy azok számára is könnyen megépíthető legyen akik soha nem foglalkoztak elektronikával. A kapcsolási rajz és a tranzisztorok lábkiosztása alább látható.
 
Alkatrészlista:
R1: 150 ohm-os ellenállás
T1: BC 212-es tranzisztor
T2: BC 639-es tranzisztor
J1: 12 V-os kétállású két morzés relé
 
A szivattyúk bekötésénél ügyelni kell arra, hogy az egyes számú szivattyút abba a tartályba tegyük amelyben az egyes számú érzékelő van. Tartálynak érdemes merevebb falú edényt választani, mert a nyomás kihorpasztja a vékonyabbat. Én a prototípust kettő darab egy literes díszhaltápos vödörből csináltam. Ez vékonynak bizonyult. Érdemes minél nagyobb tartályt alkalmazni, mert így lecsökkentjük a feltöltés és leeresztés váltakozásának számát, ezzel csökken az az idő amíg nincs légbefúvás. A  csőcsonkokat és a szivattyúk vezetékét ragasztópisztollyal rögzítettem és szigeteltem. Ez kicsit ereszt, talán jobb lenne tömszelencével megoldani. Erre számítottam éppen ezért a maximális vízszint úgy van beállítva, hogy ne érje el ezeket a ragasztott területeket. Így maximum levegő tud kiszökni. A 230 V-os részeknél fokozottan ügyeljünk a biztonságra, az áramkört helyezzük a lehető legmesszebb a vizes részektől.  Olcsó és jó szivattyút a következő linken találunk: http://t7.hu/ql2 1255 forint a két darab szivattyú.  Én is ezzel építettem és tökéletesen működik. Nálam közel 40 centi mélyen van a porlasztókő és gond nélkül lemegy a levegő.
 
 

97. blogbejegyzés
Külső szűrős gondolatok

 Pár külső szűrős gondolat

avagy éljen a sufni tuningos házi barkács!

 

Sokakkal sokszor beszélgettünk arról, hogy gyári, avagy házilag épített szűrőben érdemes-e gondolkodni amikor az akváriumunk szűrését tervezzük.

Hasonlóan az átlag akvaristához, kezdetekben azt hittem, hogy a gyári szűrők (ha már komoly tervezőgárdát feltételezünk egy-egy szerkezet mögött…) nagy valószínüséggel megfelelőek egy akvárium szűréséhez. Ekkor még igencsak a kis akvárium kategóriájában mozogtam, ez max 70 litert jelentett. Meg kell jegyezzem, hogy az ekkor vásárolt Aqua-El 350 l/h-s szűrőm az azóta látottakkal ellentétben jó konstrukció. Hogy miért, azt majd a későbbiekben kifejtem.

Jött a nagy változás: családi házat vettünk és én már jó előre sokkoltam életem párját, hogy ott bizony lesz egy komolyabb akvárium is! Ekkor már megvoltak első afrikai sügereim is, akik megérdemelték volna a tágasabb életteret…

Jött egy közel egyéves csörte a hova és mekkorát témakörben, aztán megszületett a döntés és megrendeltem a „hatalmas” 160x40x60-as medencémet…

…aztán amikor a boltos szólt, hogy elkészült, akkor a tanácsára vettem bele egy belső szűrőt, 900l/h teljesítmény, kb háromszoros vízforgatás, királyság…

… aztán jöttek a telepítés, átrendezés, átalakítás, újabb átrendezés jellegű, mindenkinek ismerős történetek, mindig ráment egy-egy vasárnap, asszony idegrendszere „kissé” megviselve, de ez ismerős.

… aztán ismétlődött rendszeresen mindennek ellenére, hogy látható jelei voltak a szűrés elégtelenségének…

… sztenderd dolgok: gyakori szűrőtisztítás, pedig tudtam már, hogy a minél ritkább lenne a cél, gyakoribb vízcserék, stb, stb…

… aztán megjött az ihlet, építek valami szűrést az akváriumomba, aminek sokszorosa lesz a szűrőfelülete az aktuálishoz képest és némileg még a szűrés teljesítményét is fokozom (itt a víz forgatásának az intenzitására gondolok), igaz, az úszótér róvására…

… olvastam, tervezgettem, telefonon beszéltem tapasztaltabb kollegákkal (így felsorolás nélkül is 1000 köszönet a tanácsokért) és megszületett a „nagy mű”. Az akvárium két hátsó sarkában egy nagyobb alapterületű (kb 22x22 cm-es) a 900 l/h-s szűrő fejével és egy kisebb alapterületű (kb 10x12 cm-es) egy 250 l/h-s szivattyúval. A szerkezet némi átalakítással a mai napig is hibátlanul működik (2005-ben épült) a legnagyobb örömömre.

… köszönhetően a hazai, kizárólagosan az afrikai nagy tavak sügérvilágával foglalkozó oldalnak megismerkedtem egy igazi baráttal, aki első találkozásunk alkalmával úgy fogadott, mintha legalább 10 éve járnánk össze. Nála láttam egy érdekes szerkezetet: egy közös barátunk által épített alsópolcos szűrőt, ami mellől nehéz volt felállnom, nagyon megmozgatta a fantáziámat, de egyelőre még nem volt aktuális. Ez 2007 februárjában volt…

… 2007 őszén elkezdtem a hobbiszobám kialakítását, ide már én is betervezhettem egy hasonlót. Jött az udvarlás az eredeti megalkotójának, nagyon tanulságos beszélgetések a szűrés lényegéről, alapelveiről, végül az én szűrőm megtervezése és kivitelezése. Eredetileg két db 410-es és egy 940-es akváriumot kötöttünk rá és a mester azt mondta, hogy elbírna még többet is. A szűrő mattenfilter és homokszűrő házasítása, 4 db 50x50-es szivacstábla van –villamosságból vett kifejezéssel- párhuzamosra kötve, tehát 1 m2 szivacson halad át egyszerre a víz, az egészet egy 3500 l/h-s szivattyú hajtja. Az akváriumokban afrikai sügerek, növényevők, ragadozók, melyikben milyen, de termetükből, számukból adódóan jelentős tápanyag igénnyel, ennek következtében jelentős mennyiségű végtermékkel. Ha kiszámolom a vízforgatást, akkor maximum másfélszeres és a rendszer még elbírna további akváriumokat is…

Sokat agyaltam, mert jöttek sorba az akváriumjaim, az ismerősök is többször kértek ötleteket, így aztán sokféle rendszert agyalgattam azóta.

Ami a fontos egy szűrő építésénél/tervezésénél: mit is akarok elérni???????

Ha „csak” mechanikai szűrőt, akkor egy jó nagy teljesítményű power head (persze ésszerű határokon belül) és egy -az adott lehetőségek között- lehető leghoszabb szivacstömb. Az, hogy hasáb, avagy henger alakú, az csak esztétika kérdése, nem ez a fő szempont. Ez hatékony, olcsó, a gyakori tisztítása különösebb gond nélkül megoldható. Az, hogy elrejtjük-e egy kamrába, vagy csak úgy belelógatjuk az akváriumba, az megintcsak a „kinek a pap, kinek meg a lánya” kérdéskörbe tartozik.

Ha kicsit már komplexebb szűrést szeretnénk, akkor két út van: vagy azt mondom, hogy két részre osztom, csinálok egy gyors mechanikait és egy lassú biológiait, vagy a kettőt megpróbálom egyben megoldani. Na, itt már jönnek az agyalások, számigálások, hajtépések, stb, stb…   …no meg a kinek a pap, kinek a … témakör

A legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartanunk, hogy a szűrésnél a felület a fontos, nem pedig a mélység (van olyan is, ahol a mélység, de az már egy másik, nagyon speciális dolog, az a denitrátor, amit egy kedves testvérpár mutatott meg, bemérték, működik), illetve tisztában kell lenni azzal, hogy a minél nagyobb felületen a minél lasabb vízáramlás a cél, hogy a nekünk dolgozó bacik elől ne suhanjon el a „kaja”, mint a viccben a nyugdíjas bácsi elől a csigák…   Itt maximun 5-6 cm/perc áramlási sebesség az elfogadható.

Ezt úgy tudjuk kiszámolni, hogy a szivattyúnk TÉNYLEGES teljesítményét (l/h) megszorozzuk 1000-el és elosztjuk 60-al, így megkapjuk a szállított vízhozamot cm3/perc formátumban, ezt elosztjuk a vízáramra merőleges felülettel (cm2) és már meg is van a kívánt adat cm/perc mértékegységben. Ha a gyári szűrők szűrőfelületét így kiszámolva megnézzük az áramlási sebességet a szűrőközegen, akkor rájövünk, hogy a biológiai szűrőként árult csodák elég messze vannak a tényleges biológiai szűréstől.

Itt érkeztünk el oda, hogy miért is kell jó sokat törni a kobakot a jó méretezés érdekében.

A következőkben bemutatok néhány általam tervezett oldalpolcos, egy hátsópolcos, illetve egy alsópolcos külső szűrőt.

A korrektség oltárán el kell mondanom azt is, hogy számos alapgondolatot kaptam több barátomtól, rangsort nem biztos hogy szerencsés felállítani, de megnevezetlenül is ismételten köszönöm nekik azokat a gondolatokat, amik nélkül sokkal nehezebben alakult volna ki a fejemben az a kis tudás, ami messze van a tökéletestől, de talán a használható szintet már súrolja.

 

Tehát elsőre egy sima kétszivacsos oldalpolcos mattenfilter, aminek a megépítéséhez nincs szükség semmi flikk-flakkra, mindenkinek adaptálnia kell a saját medencéjének a méreteihez:

akarki-jpg.jpg

Ehhez kell egy átemelő „pipa”, amit ragasztós PVC idomokból ajánlok összeállítani:

átemelő-jpg.jpg

Az alkalmazott cső átmérője mindig az alkalmazott szivattyú teljesítményével kell összhangban legyen. Akkor jó, ha a szűrőben lévő vízoszlop szintje és az akváriumban lévő víz szintje között max. 2 cm van.

Következő fokozatnak egy előülepítővel kombinált  szűrőt mutatok be, ahol a szivacs felületét részben „feláldozom”, de az előülepítőnek a lényege az, hogy tehermentesíti a szivacsot, így annak a tisztítási intervalluma lényegesen növelhető. A szivattyú alá betöltött zeolit pedig a nitrát megkötését segíti bizonyos fokig. Ezt vegyi úton teszi, a sárga elszíneződése jelzi, hogy töltet csere esedékes. A zeolit helyett lehet alkalmazni pl siporax-ot, apróra őrölt lávakövet (10-15 mm átmérőjűt) is.

Hanika-jpg.jpg

Ugyanez az elv egy másik elrendezésben, ahol a lényeg, hogy az ülepítő rekesz a két szivacs között helyezkedik el, így nagyobb szivacs alkalmazható, igaz, a szűrő szélességi mérete nagyobb lesz. Az szintén fontos, hogy az ülepítő magassága kb 2-3 cm-el kisebb legyen, mint az akvárium/szűrőakvárium magassága, mert itt az ülepített víz át kell bukjon az ülepítő peremén, a többi lényegében megegyezik az előzővel.

 

kétszivacsos-ül-jpg.jpg

Ugyanez a szerkezet egy homokszűrővel is kombinálható. Ide már egy „izmosabb” szivattyú kell, hiszen a homok megmozgatása víznyomást/vízhozamot igényel. Javaslom a sima marosi homokot, vagy a rágcsálók „fürdetéséhez” árusított homokot. Ha valakinek fontos az esztétikum, akkor lehet költeni kvarchomokra meg egyéb ilyen fehér, majdnem liszt finomságú csodákra. Amit nem lehet megúszni: kell egy műanyag csapot (gömbcsapot) beépíteni, amivel a homokszűrőbe áramló víz mennyisége/hozama beállítható.

kétszivacsos-hom-ül-jpg.jpg

Egy nagyobb, előülepítővel és homokszűrővel, négy szivaccsal tervezett oldalpolcos, amihez nemcsak felülnézetet készítettem, hanem az oldalnézeten látszik a homokszűrő kialakításának a lényeges eleme is.

akarki-jpg.jpg

Lehet még tovább is variálni az oldalpolcos szűrést, de az alapgondolatokat talán sikerült bemutatni.

 

Jöjjön egy hátsópolc is a teljesség igénye nélkül:

gabens-jpg.jpg

Persze, az ülepítő kamra nem kötelező, meg az sem, hogy két oldalról emeljük ki a vizet, de ha egy közepes, vagy nagyobbacska (minimum 100-120 cm-es) akváriumunk van, akkor már érdemes elgondolkodni a dolgon. Ez is egy mattenfilter lényegében, így itt is a lehető legnagyobb szivacsfelület alkalmazása a cél.

 

Jöjjön végül egy alsópolcos szűrő modell is. Ehhez szükséges egy úgynevezett „ablauf”, ami a víz biztonságos kiemeléséhez kell. Ez valamennyi hanghatással jár, így ezzel számolni kell ha pl az ágy mellé a hálószobába, vagy a nappaliban a hifi cucc mellé kerül az akvárium. Nem veszélyes, de a fülünk érzékenysége nem egyforma…

A homokszűrő kialakítása az utolsó oldalpolcosnál látható, ami a fontos: a puffer tartályt úgy kell méretezni, hogy az akvárium 8-10 cm magasságának megfelelő vízoszlop térfogatának bele kell férnie. Az apró részleteket pü-ben szívesen leírom, ez a méretezés nem bíztos, hogy mindenkit érdekel.

Az alábbi rajzon egy kollegának adott méretű akváriumához tervezett szűrő van, ez nem szentírás, mindig minden akváriumhoz külön-külön kell megtervezni.

Erik-jpg.jpg

 

Végül pár általános gondolat:

-      a víz kiemeléséhez minden esetben a ragasztós PVC csöveket javaslom: könnyű beszerezni őket, vágásuk nem jelent problémát, VINILFIX ragasztóval gyorsan, erősen, garantáltan lég- és csepegés mentesen ragaszthatóak, így a szívó és a nyomó ág kialakításánál is alkalmazható 10bar nyomásig, ez többszöröse az esetünkben elvárandónak.

-      az oldal-/hátsópolcos szűrőkhöz megfelel egy megfelelő teljesítményű, már meglévő belső szűrőnk motorja, ha ez nincs elfekvőben, akkor a power head-ek általában bírnak olyan teljesítménnyel, ami elegendő, fölösleges túlmisztifikálni és egy rakat pénzt elkölteni ezekre

-      alsópolcos szűrés tervezésénél minden esetben nézzük meg a kinézett modell vízszállítási görbéjét, amit a gyártó az oldalán elvileg közzé kellene tegyen. Az a fontos esetünkben, hogy 1 méteres emelőmagasság mellett kb mennyi a TÉNYLEGESEN szállított víz mennyisége (l/h). Azért 1 méter, mert nagy átlagban a puffer tartályban lévő víz szintje és az akváriumban lévő víz szintje között kb 1 méter a szintkülönbség és ezt kell leküzdenie a szivattyúnak.   Felejtsük el a dobozon megadott csábító vízhozamot, mert kevés kivételtől eltekintve azt 0 cm emelőmagassághoz adják meg, illetve a néha gigászinak tűnő emelőmagasságot, mert olyan magasság mellett legfeljebb csöpögni fog a cső végén a víz. Amire még nem árt odafigyelni, hogy a kiválasztott szivattyú a számunkra szükséges vízhozamot/emelőmagasságot milyen fogyasztással hozza létre.

 

Hírtelenjében kb ennyit szerettem volna elmondani, ha valakit komolyabban/mélyebben érdekel a dolog, az ismereteim, tapasztalataim erejéig szívesen állok a rendelkezésére pü-ben, vagy telefonon is.

Jó tervezést, és szépen szűrt vizeket minden érdeklődőnek.


98. blogbejegyzés
DIY növénytáp adagoló

Minden egyes felmerülő problémát próbál valahogy megoldani az ember. Legalább is ezzel Én így vagyok. Mivel mostanára Én is eljutottam odáig, hogy komolyabban kezdtem a növényekkel is foglalkozni. Több évnyi halazás mellett csak nagyon kevés, és csak nagyon szívós növényekkel volt dolgom. Jelenleg most már igényesebb növényekkel is foglalkozni kezdtem, és figyelek arra, hogy a megfelelő technika és folyamatos törődés is meglegyen. Szóval világítás, Co2, tápozás, vízcsere stb.
A gondom ebből az mindössze, hogy mint minden nyáron így idén is egy hétre magára maradnak az akváriumok. A világítás megoldva (köszönet az időkapcsolóknak), Co2 megoldva (köszönet a mágnes kapcsoló + időkapcs.) a halak etetését már rá lehet bízni a családtagokra. Amivel gondba leszek az a növények tápozása.
Erre is van már megoldás, amit növénytáp adagolónak hívnak. A bibi csak annyi, hogy igen drága ketyeréket találtam eddig, és őszintén szólva egy hét miatt ennyi pénzt nem igazán áldoznék a megoldásra, inkább elnyaralom azt a pénzt is.
Ezért megkreáltam a saját növénytáp adagolóm.
Elméletem szerint az egy heti tápanyag mennyiséget kell egyenletesen bejuttatni az akiba. Ez többféle tápanyagból áll, de elsősorban folyékonyakról van szó. Ez kb. 100-120 ML. Hogy mi van benne arra most nem térek ki.
Szereztem egy infúziós szettet, ami áll egy 500ml űrtartalmú gumis szájú üvegből, egy fém tartóból, amiben fejjel lefele lehet az üveget behelyezni, egy a folyadék mennyiségét szabályozó ketyere (?), és a műanyag csövek. Gondolom mindenki látott már ilyet a TV-ben, és remélem nem a korházi ágya mellett!
A célom az, hogy ezt az 500ML mennyiségű löttyöt lehetőleg egy héten keresztül folyamatosan adagolja a szerkezet. A szabályzót be lehet állítani olyan lassú átfolyásúra, hogy 60-80mp/ egy csepp kerüljön az akiba.
 
A tápanyagokat fel kell hígítani. Egyrészt 500ML-t könnyebb egy héten keresztül adagolni, mint a kb. 100ML-t. Ergo a 100ML tápanyaghoz öntök még 400ML desztvizet és ezt csöpögtetem szép lassan.
Sokáig próbálgattam és meregettem, hogy a számításaim szerinti 3ML tápsó oldat jöjjön le egy óra alatt. Vagyis kb. egy hét alatt ürül ki az üveg.
A végeredményként azt várom, hogy a tápanyag folyamatosan és egyenletesen kerüljön be az akváriumba, és így a növényekhez.
 
A szerkezetet összeraktam. Ami abból állt, hogy leengedtem a sóoldatot, az üveget nem tudtam elmosni, de azthiszem az a minimális kis só nem árthat. Az üveg száján lévő gumit átszúrtam az hozzávaló szettel. Ez a gumi olyan jól tömít, hogy ha kihúzom belőle a műanyag tűt, akkor sem ereszt. Fecskendővel a lyukon keresztül befecskendeztem a szükséges tápsó mennyiséget, és töltöttem még hozzá desztvizet. Ezután bedugtam az üvegbe a csepegtető-adagoló szettet (nem vagyok egészségügyi dolgozó, biztos van rendes neve), fejjel lefelé betettem az üveget a fém tartójába, és a cső végét szimplán belelógattam az akvárium vizébe. A csepegtető (ami szinte olyan, mint a bubi számláló, csak itt bubi helyett cseppek vannak) nálam kb. percenként enged egy cseppet. Így egyszerű gravitációs elv szerint a tápanyag szépen levándorol rendeltetési helyére.
 
Tapasztalat:
A tápsó szép lassan jön le. Kb. abban az ütemben, ahogy gondoltam. Vagyis jó a mérés, és a csepegtető is pontosan végzi a dolgát.
Sajnos az összekevert tápsóoldat nem túl homogén, így az üveg aljára a sűrűbb része leült, a tetejében meg a tisztább része van. Vagyis fel kéne rázni. Ha itthon vagyok ez nem gond, de ugye a cél az, hogy egy hétig nem tudok vele foglalkozni és helyettem végezze az adagolást. Remélem a tesómra ennyit rá lehet bízni, hogy minden nap, ha jön hozzám, rázza meg az üveget.
A Easy ProFito az ami szerintem kiül az üveg aljára. Mondjuk ezt lehet hetiben is adagolni, legalább is ez van ráírva. Viszont a EasyCarbo homogénebb, így azt adagolhatom ezzel a módszerrel. Mondjuk pont ez volt a cél is.
A növények véleményét még nem tudtam értékelni, de valószínű, hogy ezt a megoldást a hétközhetek (?) alkalmával is használni fogom, mert nem kell naponta adagolni a tápot, hanem elég hetente feltölteni a rendszert. Vagyis az üveget. Egy bő hónap múlva a növények véleményéről is tudok referálni. Igyekszem a tapasztalatot veletek megosztani.
Köszönöm a figyelmet!
 
 

99. blogbejegyzés
DIY ventilátoros hűtés

 Nyáron sokak által felmerülő probléma az akvárium hűtése. Keresvén a lehetséges megoldásokat (jégkocka, jeges palack, klíma, gyári akváriumi klíma, PC ventilátor) az utóbbi tűnt a legszímpatikusabbnak. Bár több írást is olvastam vele kapcsolatban, kicsit tartottam a dologtól, nem voltam biztos a hatékonyságában. Mivel szeretek barkácsolni, gondoltam nekilátok, mint már említettem ez a megoldás tűnt a legelérhetőbbnek. Itt megemlíteném, próbálkoztam a jégkockás hűtéssel, nálam nem igazán vállt be.
Egy 12V-os nyomtató ventilátort használtam fel, ez fért el az akvárium tetőnyílásában. (Egy 25L-es akváriumról beszélünk, ami nem a nagyok közé tartozik.) A ventilátort egy szintén 12V-os adapterrel kötötttem össze. Kétségem hiábavaló volt, a ventilátor óránként 1 °C-al vitte le a hőmérsékletet, így nem egészen 3 óra alatt elértem a kívánt hőfokot. Már néhány napja használom, ha időben bekapcsolom elég napi 1-2 órát menetni. Szinte a legegyszerűbb megoldással készítettem, az egész művelet nem vett igénybe 20 percnél többet. Ha valaki hasonló adottságokkal rendelkezik (gondolok itt az akvárium tetőre) bátran ajánlom az elkészítését!
 
Amiket felhasználtam...
Nyomtató ventilátor:
 
Adapter:
 
Szunyogháló, szigetelő szalag, autóban is használatos csúszásgátló szivacsszerű anyag:
 
Biztonsági okokból a ventilátor mindkét felére szúnyoghálót rögzítettem szigetelőszalag segítségével.
 
Hogy a ventilátor jobban illeszkedjen a tető nyílásába és nem utolsó sorban ne rezegjen, körbevontam azzal a bizonyos szivacsszerű anyaggal.
Majd azt is rögzítettem szigetelő szalaggal. Már csak a ventilátort és az adaptert kellett összekötnöm.
Íme a végeredmény:
 
Egy kép az akvárium tetőről:
 
Majd a végső, üzem közbeni állapot:
 

100. blogbejegyzés
BEMUTATKOZÁS

 
Sok szeretettel üdvözlök mindekit itt az akvaristán,én nemrég óta vagyok aktiv akvarista....egy 240l-es akváriumban vannak lazacok és sügerek (még kicsik).
Sokat gondolkodtam azon hogyan lehet gazdaságosabbá tenni egy akvárium berendezését,és ezuton ajánlom fel szaktudásom a többi akvarista barátnak.
Mire gondolok? Eredetileg kőfaragó vagyok vannak gépeim amikkel pl.: bujkáló sziklát tudnék furni kövekbe,vagy kvarchomok és egyéb kőzuzalékokat tudnék szerezni a bolti árak töredékéért.
Üdv Károly
 
 

Tovább

SQL1: select `cim`, `szoveg`, `id`, `tulaj` from `16_blogok` where `cim` like '%Akvárium%barkács%tippek%' or `szoveg` like '%Akvárium%barkács%tippek%' or `cimkemondat` like '%Akvárium%barkács%tippek%' order by (`szavazat` / `szavazok`) desc LIMIT 0 , 100
Unknown column 'azon' in 'field list'