Uaru fernandezyepezi   Egy igazi ritkaságról.

Első példányát 1988-ban fogták és egy évvel később írták le a fajt. Azonban 1985-87 között is beszámoltak hasonló testfelépítésű és mintázatú fajról, de a leírás szerint eme fajnak nem volt meg a jellegzetes szemfoltja. Akkoriban egy külön Uaru fajnak hitték, de később kiderült, hogy nincs szó külön fajról, ugyanis eme halfaj mintázata nagyban függ a hal közérzetétől. 1994-ben megpróbáltak befogni néhány vadonélő egyedet, de nem jártak nagy sikerrel, ezért különösen ritka fajnak titulálták. Ezt 10 évvel később megcáfolták és gyakori halfajnak minősítették. Nevét, Augustin Fernandez Yepez, venezuelai ichthyológusról kapta. Eredeti élőhelye az Amazóniai-medence. Kedveli a vízbe lógó faágakat, gyökereket és leveleket, melyek között megbúlyhat. Gyakran előfordul, hogy Diszkoszhalakkal verődik egy csapatba és közösen kutatnak élelem után. Hazánkban való meghonosodása, talán nehéz tartása, és szaporítása miatt nem valósulhatott meg.       Alaptermészete békés, csak ívás idején agresszív, ekkor viszont nagyon, ezért célszerű a kivált párt elkülöníteni, egy a számukra berendezett medencébe. Külföldi akvarista körökben Panda Uaru-nak hívják, mely elnevezés, az egyes példányok szeme körüli, sötét, monokli szerű foltnak köszönhető. Alapszínezete barnás, mely testének középvonala alatt, a mell úszóktól egészen a farokúszóig, világos krémszínűre vált. Páratlan úszói, sötétszínűek, gyakran feketék irizálló kék csíkokkal, pettyekkel. Has alatti úszóikon, több tüskeszerű nyúlvány található. Testét három, jellegzetes fekete folt tarkítja, azonban egyes egyedeken a mellúszók tövében is található folt.   Szemei rikító vörösszínben tündökölnek. A kifejlett példányok, akár a 30 cm-es testmésretet is elérhetik.       A növendékek színezete jelentősen eltér a felnőtt egyedek színezetétől. A növendékek alapszínezete sötétbarna és testük fehér pettyezett. Amint elérik a 5-6 cm-es méretet, színezetük egyre jobban kezd hasonlítani a felnőtt egyedek színezetéhez és 12 cm-es korukra elnyerik végleges színezetüket. Felnőttkori testméretük miatt nem ajánlott a 300 literesnél kisebb térfogatú medencékben tartani, az ennél kisebb medencékben való tartás erősen kihat fejlődésére és ennek következtében visszamarad testmérete a fejlődésben. Akváriumának vízével kapcsolatban igen igényes faj. A legmegfelelőbb számukra a 28-31 fokos vízhőmérséklet, illetve az erősen savas kémhatású (4-4,2 pH) lágyvíz. Mivel eredeti élőhelyén gyakran verődik csapatokba Diszkoszhalakkal, ezért igényei hasonlóak, azonban a vízinövények való együtttartását el kell kerülnünk, mivel néhány nap alatt megeszik az összeset. Ennek van előnyei is, mert ha akváriumunkban megjelennek az algák, akkor szépen eltávolítják az algatelepeket is. Tehát vízinövények helyett célszerű faágakból, sziklákból, a számukra búvóhelyeket kialakítani.   Igazából mindent elfogad eledelként, de elengedhetettlen számukra a rendszeres, növényi eredetű eledelekkel való táplálás, úgy mint forrázott saláta, párolt cukkini, uborka. A spenóttal való táplálást kerüljük, mert a magas oxálsav tartalma könnyen megbetegítheti halainkat.   Szaporítása, akváriumi körümények között igen nehéz. A kivált pár főként lapos kövekre, illetve vízalatti barlangok falára rakja le leginkább az ikráit. A nemek közötti különbségek megállapítása nagyon nehéz, sokszor csak az ívás alkalmával válík nyílvánvalóvá az egyedek neme. Egyes megfigyelések szerint, a hímek has alatti úszója pettyezettebb, mint a nőstényeké. Vannak olyan feltételezések is, hogy hímek írisze vörös, míg a nőstényeké naracsszínű, ez azonban nem biztos, hogy helytálló. Szaporításukkkal kapcsolatban egyik nagy probléma, hogy előszeretettel fogyasztják, frissen lerakott ikráikat. A Diszkoszhalakhoz hasonlóan, akár 5-7 naponta ikrázhatnak. Egy-egy ívás alkalmával mindössze csak 100 db ikrát raknak, ami nem szokványos az ekkora méretű sügérek esetében, de egyes források eltérő adatokat közölnek, vannak, amelyek 200-300 db ikráról számolnak be. Ívás idején igen agresszívek. Sikeres ívást követően a pár közösen védelmezi ikráit, melyek 28-31 fokos vízhőmérséklet mellet 36-48 óra alatt kelnek ki. A kikelt ivadékokat a szüleik, a Diszkoszhalakhoz hasonlóan, a bőrükön termelődött nyálkával táplálják. Az ivadékok igen falánkak, ezért 12 hetes korukban, célszerű elkülöníteni őket szüleiktől, mert komoly sérüléseket okozhatnak számukra.  Ekkorra már elérik az 5-6 cm-es méretet.     Írta:   Orosi Viktor        /imperatore/       Írta: imperatore - 2011-07-18 17:11:49

Cimkék: Halak élolények

casli Polgár Hozzászólások: 291 Reg.: 2012.01.30. 17 ismerős Nagyon jó írás ha még lehetne kapni akkor még jobb lenne Na de fejlődünk mi Dél-Amerikai sügér tartók

casli - 2012-09-22 19:53:41 Válasz erre a hozzászólásra