FőoldalAkvarista fórumBlogokTagokAkváriumokVideókKlubokSzabályok
PartnerekTermék ajánlóAkció figyelőTermészetvédelemKapcsolatHasznos linkek
Fórum kategóriák   Fórum kategóriák

Fórum kategóriák



 



 
 
 
 
 
átvehető
Debrecenben az E-petnél:
 

Székesfehérváron a Tűzhal boltban:
 
 
Sopronban az Aqua-Zooban:
 
 
 Budapesten a Korallosakvárimban:
 
 
Budapesten a Vadvilágban:
 

Keresés   Keresés

Keresés


Rengeteg hasznos infó van az oldalon, azért, hogy meg is találd amire kíváncsi vagy, használd a keresőt...

Keresés
Részletes keresés

A 10 leggyakoribb kereső szó:

Cyphotilapia Gibberosa(frontos, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, nevelde,dél amerikai,közép ame, Halas és Növényes édesvizi akv, Moha \\\\\\\"-kötél,-létra\\\\, DISZKOSZOK!!! NEM A LEGSZEBBEK, DĂ©l Ameikai sĂĽgeres akváriu, Cyphotilapia Gibberosa(frontos

A 10 utolsó kereső szó:

akvÄ‚Ä„rium hÄ‚Ä„ttÄ‚Ĺ r kÄ‚Ĺ , Moha \\\\\\\"-kĂ, hasv�zk�r kezelĂŻÂżÂ, Aranyhalak: etetés, gondozás, , kezdetek,régi lakók,és mostani, Édesvizi Vegyes 180literes Akv, nevelde,dél amerikai,közép ame, akvárium Megszüntetve 2012, no, Dél Ameikai sügeres akvárium,k, Tanganyika tavi sügerek trophe

További kereső szavak:

akvárium, akvarista.hu, eladó, www.akvarista.hu, házilag, hailea, tartása, szaporodása, háttér, hal

Találkozzunk Facebookon!   Találkozzunk Facebookon!

Találkozzunk Facebookon!



Új blogbejegyzések   Új blogbejegyzések

Új blogbejegyzések



Új képek   Új képek

Új képek



A legfrissebbek...   A legfrissebbek...

A legfrissebbek...


Azoo Nyereményjáték 2. eredményhirdetés

Egy márka a Távol-Keletről. Félünk tőle?

Azoo Nyereményjáték Eredményhirdetés!

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Azoo-aqua - egy új márka Magyarországon

Sturisoma aureum

Bemutatkozik:
Vadvilág Akvarisztika



Barátaink   Barátaink

Barátaink


szentgyo garnélás oldala
 
Aquad - Videó hírlevelei

 

Új videók   Új videók

Új videók



Id?járás   Id?járás

Id?járás


Hőtérkép
  Forrás: www.idokep.hu

 

 

 


Amerikai akvarista vs. diszkoszhal

Talán emlékeztek még néhányan, hogy nemrég ígértem egy cikk fordítását. Tegnap megkaptam a szerzõ engedélyét a fordítás elkészítésére és publikálására, úgyhogy rögtön neki is láttam, mert úgy érzem, hogy igencsak aktuális a téma, és annak ellenére, hogy a néhány évvel ezelõtti, amerikai viszonyokat írja le, a cikk mondanivalója a magyar diszkoszosok számára is igen érdekes lehet.

AMERIKAI AKVARISTA VS. DISZKOSZHAL
Marc Weiss

A hihetetlen sikerek ellenére, melyet a nagyvilág diszkosztenyésztõi napról napra mutatnak fel, az amerikai diszkoszhalas kultúra mind a mai napig igencsak ellentmondásos maradt.

Az Egyesült Királyság kivételével, kontinensünk határain túl (Észak-Amerika - a ford.) e faj tartása és tenyésztése egészen más elméleti alapokon nyugszik, ahhoz képest, ahogy nálunk, Amerikában tekintenek erre a kérdésre. A német és az ázsiai tenyésztõk jelentõs eredményeket értek el a diszkoszhalak nemesítésében, míg az amerikai többség általában csak a halak túléléséért vív napi harcot. A tenyésztõk, többségükben németek, hollandok, thaiföldiek, malajziaiak és a Hong-kongiak (Az eredeti cikk 1995-ben jelent meg. - a ford.) tudatosan formálták, tenyésztették halaikat a nagyobb méret, az intenzívebb színek, a jobb szaporodó- és ellenállóképesség elérésnek mindig szem elõtt tartott céljával. A vad változatokat rendszeresen tenyésztik, szaporítják, s ezek felhasználásával hozzák létre az újabb színváltozatokat.

Mindeközben az amerikai tenyésztõk - függetlenül attól, hogy mennyire imádják és istenítik a tõlük keletre létrehozott élõ ékköveket -, úgy tûnik, hogy valamilyen burkolt indíttatásból folyamatosan igyekeznek azt bizonyítani, hogy az imádott halaikat létrehozók nem értenek ahhoz, amit csinálnak. Úgy érzem, hogy az itthon (Amerikában) tenyésztett diszkoszhalak nem támasztják alá az amerikaiak sikerét. Könnyen belátható tény az, hogy Észak-Amerika folyamatosan és nagy számban importálja a fajt a korábban felsorolt országokból, míg ezekben az országokban a tenyészetek kielégítik a saját piacaik igényét, közben pedig tömegével exportálják is az ott tenyésztett halakat. Mi a titkuk? Titkuk nincs. Csupán folyamatos sikereket érnek el azáltal, hogy a tenyészeteikben a diszkoszhalak eredeti élõhelyének megfelelõ természetes paramétereket igyekeznek fenntartani. Ez pedig nem más, mint az akvarista szakirodalomban "lágy és savanyú víz"-ként említett dolog. Azt, hogy a komoly sikerek elérésehez ezekre a körülményekre szükség van, már õk maguk (az ázsiai tenyésztõk) is számos helyen közzétették, és rengetegen feledkeztek meg róla.

Nagyon kevesen vannak Amerikában, akik azt állíthatják magukról, hogy kizárólag a diszkoszhal-tenyésztésbõl élnek, "részmunkaidõs" tenyésztõk versenyeznek a "legnagyobbakkal". Néhányuknak van pár tucat akváriuma, bennük egy-egy "kivált párral". Mások a csúcstechnikával felszerelt rendszereik képeivel villognak. De hol vannak az ivadékok? Esetleg néhány százat, ha láthatunk. Ha ivadékot sokat is látunk, a lárva-fázison túli nevelés eredménye még így is marginálisnak nevezhetõ. Nagyon kevés kifejlett amerikai diszkosz veheti fel a versenyt a német és ázsiai versenytársakkal. A könnyen manipulálható kék variációk lehetnek mutatósak, de egy igazi mély-kobaltot nagyítóval se találunk. A piros színváltozatok tenyésztésben gyakorlatilag semmi említésre méltót nem értünk el. És ezek azok a tenyésztõk, akikre a ma kezdõi felnéznek, és akiktõl az útmutatást várják. A másik rettenetes dolog pedig az, hogy ezek a tenyésztõk, akik közül sokan a saját szemükkel is meggyõzõdhettek a tengeren túli diszkoszhal-tartás és tenyésztés technikáinak sikerességérõl, hazaérve komoly energiát fektetnek abba, hogy a látottakat mindenki számára letagadják.

Ha ugyanezek az akvaristák esetleg tanganyikai sügerekkel, ikrázó fogaspontyokkal vagy tengeri halakkal kezdenek foglalkozni, minden tõlük telhetõt megtesznek azért, hogy e fajok eredeti környezetét bizonyos keretek között leutánozzák. Kevesen javasolnák a tanganyikai sügerek lágy és savanyú vízben történõ tartását, bár akad néhány, amelyek még ilyen körülmények között is megélnek, sõt szaporodnak. Az esõerdei killik színe sokkal pompázatosabb, gyorsabban nõnek, és termékenyebbek, ha a saját környezetükben megszokottakhoz hasonló módon tartjuk õket. Vannak, akik nagyon gyorsan érnek el látványos sikereket ezekkel a halakkal.

Akad jónéhány olyan tengeri hal, amely a félsós brakkízben is megél, mégsem javasolja senki, hogy egy bizonyos sótartalom alatt tartsuk õket.

Ezzel szemben az átlag amerikai "profi diszkoszos" szerint a halak "bármit kibírnak", "bármilyen vízben jól ellesznek". Hol van a rengeteg hal, ami bizonyítékul szolgálhatna? Nem látni a sikereket, amiket az ezeket a filozófiákat terjesztõk elérnek.

Ha visszatekintek a közel negyven éves diszkoszhalas pályafutásomra hobbi-tenyésztõként, a halak természetes élõhelyeinek mefigyelõjeként, ennyi ember tudatos ellenállása a fent említettekkel szemben egy kissé összezavar. Ma, egy kereskedelmi célú tenyészet vezetõ tulajdonosaként azt tapasztalom, hogy ez a helyzet komolyan hátráltatja a faj szélesebb elterjedését országunk határain belül. Évekkel ezelõtt már a körülményeim lehetõvé tették, hogy komoly figyelmet fordítsak arra, hogy a saját módszereim mennyire bizonyulnak alkalmazhatónak. Nem kellett csupán 2-3 párra hagyatkozni a megfigyelések leírásakor. Korlátlanul állt rendelkezésre hely, felszerelés és munkaerõ. Mindennapos feladatommá vált a hasznos tudományos irodalom böngészése, adatbázisok megcsapolása és a mindennapos kommunikáció az akvakultúra professzionális mûvelõivel, az ismeretanyag bõvítése érdekében. Ma már az elképzeléseimet száz páron tudjuk tesztelni. Fiatal diszkoszhalak ezrei állnak rendelkezésre, melyeknek az õseit is pontosan ismerjük. Mindezek birtokában a témáról alkotott véleményem továbbra is egy amerikai reklámszlogen szavaival foglalható össze, miszerint "Nem szép dolog a Természet-õsanyával szórakozni".

És nem kell, hogy ez a véleményem bárkit is felháborítson. A darwini elmélet hívõinek azt mondom, hogy adott környezetben a legoptimálisabb életforma igyekszik kialakulni. És távol álljon tõlem az is, hogy a teremtés hívõinek azt állítsam, hogy a diszkoszhal rossz helyre lett teremtve, amikor a "fekete vizekbe" került. (Rio Negro - a ford.) Valójában ezek a halak élnek és virulnak Amazónia felsõbb, meleg és lágy vizeiben, melyeket sötétre fest az elpusztult levelekbõl kiáramló humin- és tanninsav. És ugyancsak nem ez az a hely, ahol hiány van diszkoszhalakból. Meglehetõsen jól belakták ez az amúgy eléggé barátságtalannak is nevezhetõ helyet. Azon tereületek kivételével, ahol a környezetszennyezés miatt kipusztultak, a diszkoszhalak mindenhol képesek fenntartani a populációikat.

Úgy tûnik azonban, hogy az amerikai akváriumokban inkább csak a kihalás szélén tengõdik. Kizárólag köszönettel tartozunk azoknak a felvilágosult tenyésztõknek, akik hatalmas sikereket érnek el más országokban, hogy segítségükkel megújíthatjuk állományainkat.

Azt szokták mondani, hogy "a halakat nem tenyésztjük, õk maguktól szaporodnak". Úgy érzem, hogy ez az örök igazság a diszkoszok tekintetében manapság igencsak idõszerû.

A növekedési ütem, a színezet, az állóképesség és a szaporaság alapjában véve mind öröklött tulajdonságok. Ne tegyél semmit ezek ellenében és a halaid pontosan azt fogják tenni, amit te szeretnél. Mik is azok az akadályok, amiket az amerikai tenyésztõk a halaik elé gördítenek? Nem mondhatok mást, mint azokat a dolgokat, amiket õk maguk állítanak. Az álláspontok többnyire azon alapulnak, miszerint a diszkoszhalakat kemény és lúgos vízben is kiválóan lehet (vagy kell) tartani, és ezeket a következõkkel támasztják alá:

"Szoktatom õket azokhoz a paraméterekhez, amelyek közepette a leendõ tulajdonosok fogják tartani õket."

"Olyan vízben tartom õket, amilyenben felnõttek."

"Ez és ez az ember így tartja õket és nála minden rendben."

"Kemény vízben gyorsabban nõnek."

"Savas vízben a biológiai szûrés nem mûködik."

Nézzük meg az elsõ kettõt: Tény, hogy az alkalmazkodásra való képesség minden élõlény része és jellemzõ tulajdonsága. Viszont jelentõs mértékû alkalmazkodás csak nagyon ritkán halad gyors ütemben, és rendszerint az élõlény eközben maga is egy újabb fajjá alakul. A diszkoszhalak - a világon élõ legtöbb életformához hasonlóan- genetikailag arra lett beprogramozva, hogy adott körülmények között éljen és szaporodjon, és nem képes nagyon jelentõs változásokhoz alkalmazkodni - bár ezeket a körülményeket számos példány elviseli, ez általában mégis az egészség és a növekedés rovására megy.

A jegesmedvék nem élnének meg a trópusokon. Ha valaki a sarkkörön túlra Bonapartemadarakat (Anodorhynchus hyacinthinus - a ford.) szeretne telepíteni, ugyancsak ne számítson átütõ sikerre. Mindkettõ megélne viszont New York mérsékelt klímája alatt, de egyetlen madarász vagy emlõsszakértõ sem állítaná, hogy ez a környezet optimális a számukra. Szaporodási rendellenességek és egészségügyi problémák járulhatnak a változó mértékû stressz mellé, melyeket ezeknek az "aklimatizált" állatoknak el kell viselni. Hozzá kell persze tenni, hogy mindketten "jól néznének ki" az avatatlan szemlélõ számára még akkor is, ha õk már igencsak a végüket járják. Nem maradna utánuk más, mint a különleges bunda és a színes tolldísz mementóként. Ugyanígy varázsolhatja el a kezdõ diszkoszkedvelõt a színes halak sokasága, miközben fogalma sincs arról, hogy azoknak a halaknak még színesebbeknek és nagyobbaknak kellene lenniük.

A medvével vagy a madárral való sikertelenség egyetlen zoológust sem lepne meg, akik ezekkel az állatokkal foglalkoznak a mérsékelt éghajlat alatt. Mindezek ellenére mindkét fajt úgy tarjuk számon, mint akik fogságban is elég komoly hányattatásokat is képesek elviselni.

Ugyanígy van ez a diszkoszhalakkal is. Néhány apró változtatást kell csupán eszközölnünk a környezetüknek számukra barátságosabbá tételéhez és ha ezzel mást nem is érünk el, a túlélési esélyeik már így is jelentõsen megnövekednek. Amit itt leírok nem más, mint az állattartás egyik alapelve. A cél nem az ?azonnali alkalmazkodás" által túlélésre bírni a halainkat, hanem az, hogy a bennük rejlõ lehetõségeket a legoptimálisabb mértékben tudjuk kiaknázni, melynek feltétele az ideális körülmények biztosítása. A diszkoszhaltól sem várható el, hogy ezzel ellenkezõ módon reagáljon a változásokra. Mégis nap mint nap látjuk, ahogy a diszkoszhalakat számukra tökéletesen idegen környezetben tartják. A tulajdonosaik pedig elégedettek azzal a ténnyel, hogy a halaik élnek, és büszkék azokra a techikákra, amiket jóindulattal is csupán krónikus hanyagságként aposztrofálhatunk. Véleményem szerint naív és felettébb önzõ dolog azt állítani, hogy a halak kiválóan alkalmazkodtak anélkül, hogy a tenyésztõnek vagy tulajdonosnak akár csak fogalma is lenne arról, hogy a halak hogyan érzik magukat. Csak figyelni kell azokat a vitákat és eszmecseréket, amik fennhangon folynak a diszkoszhalasok között és számunkra is egyértelmûvé válik, hogy a halak még igen messze állnak a tényleges alkalmazkodástól. Csupán élnek és néhány elkeseredett kísérletbõl származó ivadékkal táptalajt szolgáltatnak az efféle "zöldségek" termesztõinek, a kemény víz-magas pH lelkes rajongóinak.

Ha a fentieket egyetlen szóval akarjuk összefoglalni, akkor a legmefelelõbb kifejezés talán a "tolerancia" lenne. (az eredeti szövegben is a "tolerance" kifejezés szerepel, melynek az író a tágabb értelemben vett jelentésére utal. - a ford.) Az alkalmazkodás egy olyan folyamat, amely az organizmust a genetikai információjának megváltoztatására készteti/kényszeríti. Az igazság az, hogy azok, akik a diszkoszhalakat a számukra idegen környezetben gondozzák, pontosan ezt erõltetik. Meg vagyok gyõzõdve arról, hogy a kemény és lúgos vízben jól fejlõdõ és sikeresen szaporodni képes diszkoszhal többé nem diszkoszhalként reprodukálódik, csupán egy olyan fajként, ami "tök ugyanúgy néz ki". Véleményem szerint az említett körülmények között létrejött egyedek genetikailag elválnak a diszkoszhalaktól. õk azoknak a halaknak a leszármazottai, amelyek valamilyen sajátos genetikai tulajdonságuk miatt képesek voltak szaporodni a kedvezõtlen viszonyok között, és ugyanezek a halak azok, amelyek minden valószínûség szerint elpusztulnának az eredeti élõhelyüknek megfelelõ körülmények között. A dolgot összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az önmagát kemény és lúgos vízben fenntartani és szaporodni képes diszkoszhal fiziológiailag nem minõsül diszkoszhalnak, az ivadékok pedig mint egy mesterséges faj egyedei jönnek a világra. És még ha ez az "új diszkoszhal" kívánatos teremtmény is lenne a tenyésztõk és a tartók körében, a természet beavatkozása hamarosan pontot tenne a folyamatra. És ezt megfigyeléseim és tapasztalataim alapján meg is teszi... A "tûréshatáron" belül tartott és szaporított diszkoszhal elõbb vagy utóbb olyan egészségügyi és egyéb jellegû gondokkal kell, hogy szembenézzen, melyek részletes ismertetésével a tenyésztõ általában nem untatja a vásárlóit. A leggyakoribb jelenség, amikor a halak kiválóan néznek ki a tenyésztõ akváriumában, de amint onnan kikerülnek, a helyzet gyorsan a visszájára fordul. Az ilyen halak minden energiáját az emészti fel, hogy fenntartsák a környezetükhöz képest megszokott viszonylagos állandóságot. Azonban amint bármilyen változást kellene elviselniük, ehhez egyszerûen nem marad elég energiájuk. Azok a halak, amelyek a szervezetükbe bevitt tápanyagokból származó energiát arra használják fel, hogy az elektrolit-egyensúlyukat fenntartsák, könnyen esnek áldozatául bármelyik "jöttment" kórokozónak. Ezzel végképp elkedvetlenítve szerencsétlen kezdõ diszkoszos akvaristát, aki késõbb valami "megbocsájtóbb" fajjal folytatja a kísérletezést. A tenyésztõ pedig nem ismeri el vagy fel a saját hibáját. "A halak itt ilyen meg ilyen körülmények között voltak, ezeknek nálad is jónak kell lenni! Nem az én hibám, a te hibád..." Még akkor is, ha az akvarista pontosan azt csinálta, amit a tenyésztõ a számára elõírt. Igazából az egész a Természet hibája, csak szegénynek meg volt kötve a keze...

A szabad természetben egy hatalmas, színes diszkoszhal nem más, mint pirájacsali. Minél nagyobb, minél kékebb, annál tökéletesebb célpont és préda. A hõn áhított ?csúcshímek" a legritkábban megtalálhatók. Ha sikerül is fogni egyet-egyet, a testükbõl és az uszonyaikból általában méretes darabok hiányoznak. A természet célja a faj fenntartása, nem pedig az Amazonas-medence kidekorálása. Ezért is van az, hogy csak viszonylag kevés számban akadunk rá ezekre a kiemelkedõ egyedekre.

Akváriumainkban ezek a különleges példányok viszonylagos biztonságban vannak, nem kell félniük a ragadozóktól. A természet nem számított a szilikon és a csepegtetõs szûrõk megjelenésére, sem pedig a mesterséges környezetre piráják nélkül. Így a színesebbnél színesebb diszkoszok szaporodhatnak, ami által a halak genetikailag egyre távolabbra kerülnek a fajtól, amelytõl származnak. A nagyon színes diszkoszhalakat nehezebb tenyészteni, mint a "simákat". A túlzott testmagasság vagy úszóméret és egyéb természetellenes, de kívánt tulajdonságok irányába történõ tenyésztõi erõfeszítések hatalmas szerencsét is igényelnek, fõképp azért, hogy a természetes gátló folyamatokat sikerüljön megúszni. Egyszerûen fogalmazva, azok a genetikai kombinációk, melyeket a fenti célok kikényszerítettek a diszkoszhalakból csillagászati mértékben megsokszorozódnak, amikor az "alkalmazkodás" is képbe kerül. Ugyanis az a tenyésztõ, aki a nagyobb méret, az intenzívebb színek, a jobb kiállás és szaporodóképesség elérésével egyidejûleg az eltérõ környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodást is céljául tûzi ki, arra kényszeríti a Természetet, hogy õ ennek minden erejével ellenálljon.
A nagyra nõtt és szépen kiszínesedett diszkoszhalak nálunk ma még csupán a kivételek sorait erõsítik. Ritkán sikerül ilyeneket tenyészteni és csak alkalomszerûen. Kevés olyan tenyésztõ akad, akik hosszú éveken át tenyésztenek és még kevesebben vannak azok, akik az amatõrnél magasabb szintet érnek el. Az a néhány szép ha, ami idõnként a szemünk elé kerül többnyire a véletlen mûve. Kérd meg akármelyik tenyésztõt, hogy mesélje el, milyen vérvonalakból származnak az általa tenyésztett halak. Az általuk bemutatott ?vérvonalak" a hozzáértõkben zavarodottságot, kételyt és kiábrándultságot keltenek. Vedd meg az õ halaikat, ha akarod, részemrõl mindenesetre a téma ezen részét lezártnak tekintem.

"Weiss-nek nem lehet igaza! Láttam valakit, aki egészen máshogy csinálja és mégis sikeres!"

Elõször is, definiáljuk a siker fogalmát. Mifelénk a leggyakrabban ezt dollárban szokás. Tegyük fel, hogy van valaki, 3-4 pár hallal, aki minden hónapban elad 200 fiatal diszkoszhalat. A havi 2000 dollár többletbevételbõl (ami kb. 2000Ft, tehát a 10 évvel ezelõtti állapot amerikában nagyjából megfelelt a mai magyar viszonyoknak - a ford.) pedig vesz magának egy csinos kis Mercit. Egyetértek azzal, hogy ez nem rossz mellékes kereset, fõleg egy hobbi céllal ûzött elfoglaltságból. Azonban ez a mennyiség korántsem nevezhetõ sikernek a diszkoszhalak szempontjából. Ugyanis ezek a jól megtermett cichlidák megfelelõ körülmények és táplálás mellett páronként képesek ennek a dupláját produkálni. Mutass nekem valakit, akinek van 6 nagyobbacska akváriuma és 1000 eladható méretû kishala! Nálam ezt hívják sikernek. Amit többnyire látunk, az 1000 akvárium és 6 diszkoszhal. Van azonban valami, ami a sok hely és a sok pár mellett szól. Ha elfogadható módon vannak tartva, akkor évente néhány alkalommal fognak néhány eresztés kishalat produkálni. Ezeket a "tenyészeteket" lehet sikeresnek nevezni, ugyanis a belõlük kikerülõ méregdrága halak ellensúlyozzák a hatalmas költségeket. Másképpen szemlélve a dolgot azonban azt mondhatjuk, hogy ezek a tenyészetek a hatékonytalanság aranyozott bálványai.

Azok a megfigyelések, melyek szerint a diszkoszhal a kemény vízben gyorsabban nõ, tágabb szemszögbõl tekintve egy kicsit az igazság kendõzését jelentik. Általában az édesvízi élõlények az általuk elfogyasztott eleségbõl nyerik a számukra szükséges tápanyagokat és nyomelemeket, nem pedig magából a vízbõl. Az is igaz azonban, hogy egyes ásványi anyagokat képesek a kopoltyúikon keresztül is felvenni. Megfigyeléseim szerint kizárólag az a diszkoszhal nõ gyorsabban a kemény vízben, melynek a tápláléka alapban nem kielégítõ mennyiségû és/vagy minõségû. Mivel a legtöbb akváriumban tartott diszkoszhalakat a fantázián is messze túlmenõ dolgokkal igyekeznek táplálni, ez a dolog nem is olyan meglepõ. Úgy tapasztaltam, hogy megfelelõ táplálás mellett a lágy és a keményebb (szó sincs 16-20nk-s vízrõl, mint nálunk, hanem az amerikában átlagosnak mondható 8-12nk-t érti a szerzõ kemény víz alatt - a ford.) vízben a diszkoszhalak növekedési üteme nagyjából azonos. A gyors növekedést önmagában "jó dologként" titulálni ugyancsak visszás lehet. Fontos dolog az ivadékok minél hamarabb eladható méretre való felnevelése, úgy tapasztaltam, hogy az így "nyújtott" halaknál a várható élettartam és a szaporodási képesség is jelentõsen csökkent. A többi lágyvízi halfaj, melyeket kemény vízben tartottak, ugyanígy mutatta a csökkent szaporodóképességet, melynek fõ oka a szaporodó szervek elmeszesedésében keresendõ.

Ugyancsak saját kísérleteim eredménye az a megfigyelés is, miszerint a pH csökkenésével a halak növekedési üteme felgyorsul. A savas vízben a mérgezõ ammónia ammóniummá alakul, amely viszonylag ártalmatlan. Az ammónia a növekedést gátolja, a szaga a halak számára a túlzsúfoltság érzetét kelti. Az étvágy csökkenése szintén egy könnyen megfigyelhetõ mellékhatása. Csupán tûnõdünk azon, hogy az ammónia ilyen módú ártalmatlanítását, nevezetesen a diszkoszhalak természetes vízviszonyok közötti tartását miért nem hangsúlyozzák felénk jobban, míg máshol ez a teljesen természetes.
A fentiekbõl kiindulva a savas vizü akváriumok biológiai szûrése elméletileg akár feleslegesnek is mondható. Ha egyszer nincs ammónia, akkor szükség van egyáltalán szûrésre? Megfelelõ mennyiségû és gyakoriságú vízcsere mellett feltehetõen nincs, de a téma szempontjából ez most nem lényeges. Bár az az állítás, hogy a nitrifikációs folyamatok a savas vízben leállnak, gyakori érv a diszkoszhalak lúgos vízben tartása mellett, tegyük fel, hogy "szükség van rá". A nitrifikáció a savas közegben nem áll le, csupán mérséklõdik, intenzitása csökken. A gyakorlatban nincs annak jelentõsége, hogy ez az amúgy a másodperc törtrészéig tartó folyamat "gyorsan" avagy "lassan" játszódik-e le. Amint a biológiai szûrõ beindult, a baktériumok a termelõdött ammónia mennyiségétõl függõen elszaporodtak, azonnal elégségessé válik a szûrésünk. Mivel az Amazonas környéke nem egy agyon ammóniásodott pocsolya, az ázsiai tenyészetek jó részében pedig egyáltalán semmiféle szûrés nincs, úgy vélem, hogy ez a téma egy kissé túl van bonyolítva. Hacsak nem akar valaki minden áron lúgos vízben diszkoszt tartani...
Sokan mondták el és írták le ezeket a dolgokat elõttem, így eszemben sincs eredetinek tûnni. Számítok arra is hogy kritizálnak vagy épp semmibe vesznek. A helyzet viszont az, hogy hihetetlen mennyiségû, agyonbonyolított vita és ellentmodásos elmélkedés található errefelé, míg kiemelkedõ minõségû diszkoszhal csak elvétve akad. Nagyon sok tudományos találkozó, eszmecserék sora, könyvek, cikkek tartják mozgásban a diszkoszhalas hobbit Amerikában, míg a világ más részeiben az emberek túlságosan elfoglaltak a haltenyésztéssel ahhoz, hogy helyette elmélkedjenek rajta. A diszkoszhalak világpiacán mi fogyasztóknak számítunk, a saját magunk által produkált halak tényleges értéke pedig minimális. Az általunk tenyésztett halak kiskereskedelmi értéke alacsonyabb, mint az ismert genetikai eredetû ázsiai vagy német halak nagykereskedelmi árai. Ennek ellenére mi igyekszünk elmondani a világnak, hogy mit hogyan kell csinálni. Többnyire azonban csak magunknak beszélünk. Igaz, hogy néhány fajta diszkoszt már sikerül a vitorláshalhoz hasonló körülmények között tenyészteni, de kérdés, hogy szeretnénk-e a diszkoszhalnak is -a mai vitorlásokhoz hasonlóan- az önmaguk "karikatúráit" létrehozni? A döntés joga a te kezedben is van.

Egyik, az Amazonashoz tett utazásom során, 1993 novemberében alkalmam nyílt tanulmányozni néhány diszkoszváltozat természetes élõhelyének vízviszonyait. Segítségemre volt Dr. Ilse Walker, az INPA (Amazóniai Kutatóintézet) munkatársa, akivel többek között a következõ adatokat rögzítettük: a diszkoszhalak élõhelyén a víz pH-ja 3.8 és 5.8 között, vezetõképessége pedig 7 és 30 mikrosiemens között volt. A hõmérséklet szinte teljesen egyenletes 30 Celsius, a mélyebb rétegekben, valamint extrém idõjárás esetén 22-27 fok között mozgott. Dr Walker és mások megfigyelései szerint is a szaporodás többnyire akkor indul el, amikor a víz a fentebb felsorolt értékek közepes tartományait veszi fel.

Szeretnék köszönetet mondani Ginny Ecksteinnek a támogatásáért ls Dr. Anthony I. Mazerollnak a kézirat áttanulmányozásáért.

Ugyancsak szeretném megköszönni a közremûködést Mike Reed-nek, aki 2000-ben kis mértékben aktualizálta az eredeti cikket, mely elõször 1995-ben jelent meg az Aquarium Frontiers (Az akvarisztika határai) címû magazinban.

Fordítás: StoneAge

Köszönjük a cikket!


2006-02-23 10:43:46

Cimkék: Halak élolények





Hozzászólások...


Hm..

spinkler

spinkler

Törökszentmiklós
Hozzászólások: 82
Reg.: 2007.09.15.
1 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Ezt azért némiképp cáfolnám nna76./mármint amit te irtál/

spinkler - 2008-12-21 12:47:12
Válasz erre a hozzászólásra



jellojudit

jellojudit

Hozzászólások: 2
Reg.: 2008.11.18.
0 ismerős
AkváriumaBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Jucco!
 
Köszönöm a tanácsot. megfogadom. Boldog ünnepeket kívánok: Judit

jellojudit - 2008-12-23 12:13:47
Válasz erre a hozzászólásra



jucco

jucco

Paks
Hozzászólások: 237
Reg.: 2007.11.12.
2 ismerős
akváriumaiBlogjaKépeiVideói
ÜzenőfalKlubtagságaiismerőseiSaját oldal
Judit!Talán írj a diszkoszos topikba, szerintem  ott több váalszt fogsz kapni, mint itt egy cikk alatt..

jucco - 2008-12-23 09:40:04
Válasz erre a hozzászólásra


 

 

Belépés   Belépés

Belépés


Az E-mail címed:
A jelszavad:
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

 

Fórumhozzászólások   Fórumhozzászólások

Fórumhozzászólások



Chat   Chat

Chat


Chat

Akik éppen csetelnek:

karikaturista


Tagjaink oldalai   Tagjaink oldalai

Tagjaink oldalai


Ugye tudod, hogy neked is lehet ingyenesen saját akvarista oldalad akvarista.hu tagként?

Top akvarista oldalak:

harcos26 akvarista oldala (213 napi látogatás)
Killer81 akvarista oldala (97 napi látogatás)
diszhal akvarista oldala (83 napi látogatás)
worldinvestman akvarista oldala (58 napi látogatás)
AQViktor akvarista oldala (49 napi látogatás)

Legújabb akvarista oldalak:

kokoaniko akvarista oldala
hauzer akvarista oldala
palimobil akvarista oldala
laca tot akvarista oldala
ekecs akvarista oldala

Közérdekű hírek   Közérdekű hírek

Közérdekű hírek


ElejéreVisszaHozzászólokKövetkezőVégére

karikaturista | 2014-05-05 19:58:41 FIGYELEM! Kérünk MINDENKIT a szabályok, új átolvasására, ugyanis OTT már megtörtént néhány változás! Többek között: jól gondolják meg, akik több nicken taktikáznak, hogy melyikről mondanak le, amíg "le nem buktok töröljétek a klónjaitokat". Ha mi tesszük, akkor MINDen nicken elbúcsúzhattok a weboldaltól ... és ha klónként visszatértek attól is ! Többi változás a Szabályok közt!
karikaturista | 2013-10-08 17:36:59 MIELŐTT piacba hirdetést, vagy fórumba hozzászólást / blogot írtok, erre a két érdekes linkre célszerű rápillantani! Üdv!
[katt]
[katt]
zsotyi | 2013-06-02 22:24:43 Új cikket olvashattok a főoldalon lévő Halak,élőlények rovatban.
H.Edit mutatja be a Sturisoma aureum-ot.Jó olvasást!
aztamindenit | 2013-03-29 19:32:08 Az üzenőfal lezárásával párhuzamosan megnyitottunk egy olyan témát, ahol akármiről lehet beszélgetni, legyen az foci, csajok, időjárás:

Egyebek -> OFF-Topic, egyéb élőlények és felszerelés -> Akvarista.hu söröző

Üdv. Petya
bazsa007 | 2013-03-29 19:24:30 Az oldalon folyamatos fejlesztések folynak. Ennek produktuma hogy kisebb hibák léphetnek fel. Természetesen igyekszek minél kevesebb kellemetlenséget okozni! Ezért előre is köszönöm a türelmetek!
ElejéreVisszaHozzászólokKövetkezőVégére


Hírek   Hírek

Hírek


­

Hozzászólások   Hozzászólások

Hozzászólások



Új felhasználók   Új felhasználók

Új felhasználók


Matya0415
Matya0415
Hajdúszoboszló

Geri055
Geri055


kituka
kituka
Érd

Aqua77
Aqua77
Zalaegerszeg

kiskombi
kiskombi
Györköny


Látogatók   Látogatók

Látogatók


Vendégek: 836
Tagok: 18
Összesen: 854
Jelen lévő tagok:
aga
akvaigi
Árpád
Balyx555
C7AMD
criss48
csukavadász
fe88
fet
gery0712
gorfang
Hooligan7
istik1
Konvex
Lizzy10
Meix
Nika29
Petikee

 

Főoldal

Akvarista fórum

Blogok

Tagok

Akváriumok

Videók

Klubok

Szabályok

AKVARISTA.HU Akvarisztika témában tippek, fórumok, cikkek